1

XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 36 SZÁM 2020. SZEPTEMBER 5.( ) ,VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!200

MUNKÁSPÁRTI HETILAP

VILÁG PRRVILÁG PRVILÁG PR

BIZALOM,BIZTONSÁG

BIZONYTALANSÁG,BIZONYTALANSÁG,

2

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

THÜRMER GYULABALSZEMMEL

Bizonytalanság, bizalom, biztonságMi a legnagyobb gond ma Magyarországon? A bizonytalanság! Nem tudjuk, hogy elkap-e bennünket is a vírus. Nem tudjuk, hogy meddig lesz munkánk. Nem tudjuk, hogy mi lesz holnap.

A bizonytalanság nem ma és nem tegnap jelent meg. Velünk van lassan harminc éve. A rendszerváltással magunk mögött hagytuk a múlt rendszer előnyeit, a biztos munkát és a biztos megélhetést, de nem kaptuk meg azt, amit a nyugati modelltől reméltünk.

Illetve ez is úgy igaz, hogy egyesek megkapták, amire vágy-tak, mások meg nem. Ebben az új rendszerben nem könnyű jobb életre, netán jólétre szert tenni, de könnyű elveszíteni. Bi-zonytalanságban élünk.

Annak kapcsán jutott ez eszembe, hogy egy neves magyar kutató szerint nőtt a vírus- és járványtagadók, valamint az ol-tásellenesek száma Magyarországon, és az aggodalom már hi-vatalos szinten is megfogalmazódik.

Ne tessék megijedni, a magyar vírus- és járványtagadók egyelőre még nem lepik el a budapesti utcákat, mint a német hasonlóan gondolkodók Berlint. Még nem követelik a „mé-diaönkény beszüntetését”, mint a londoni tömegtüntetés rész-vevői. Budapesten nem hangozhat el olyan kijelentés, hogy „betegség járja be Európát, és ez nem a koronavírus, hanem a fasizmus.” Ez Budapest, nem Berlin és nem London, jobb, ha mindenki megjegyzi!

A koronavírus tavasszal meglepte, megdöbbentette az em-bereket. Senki sem örül egy betegségnek. Magyarországon, mint már többször elmondtuk, a kormány nagyon gyorsan rea-gált az eseményekre. Az emberek többsége el is fogadta, vagy legalábbis tudomásul vette, hogy nem mehet étterembe, edző-terembe, a nagyinak meg otthon kell maradnia. Nem mehettek külföldre sem, de ez tavasz táján nem olyan nagy probléma.

Abból akadt egy kis bonyodalom, hogy orvoshoz nem lehe-tett menni, csak telefonon mondhattuk el a bajunkat. Mert ugye telefonon lehet gyógyszert felírni, de speciel operálni nem. Az emberek még azt is lenyelték, hogy eleinte hatszáz-nyolcszáz forintot is elkértek egy maszkért.

A járvány első hulláma úgy futott le az országban, hogy senki sem tüntetett a korlátozások ellen, legfeljebb elégedet-lenkedett. Az emberek többsége bízott a kormányban. Sokan tudatosan, lojalitásból, még többen viszont azért, mert jobbat nem tudtak. A bizalom erőt adott az embereknek. Nem minden jó, de a fő irány helyes, elviseljük és túléljük!

A liberális ellenzék butasága akarva-akaratlanul a kormány malmára hajtotta a vizet. A folyamatos ellenkezés még a nyil-

vánvaló döntésekkel szemben is, az értelmetlen bi-ciklisávok és sok minden más lerántotta a leplet az ellenzék kormányzási képességeiről.

Most itt van a második hullám. Nem jött váratlanul, mint márciusban, tudtuk, hogy jön. Mondták, hogy jön. Még azt is mondták, hogy bánjunk csínjával a nyári üdüléssel, mert ösz-szeszedhetünk egy jó kis vírust. Az emberek oda is fi gyeltek, meg nem is. Nyilván sokan gondolták, hogy ha már egyszer túléltük az első hullámot, túléljük a másodikat is.

A nyári szabadságról visszatérve visszajött a bizonytalan-ság. A nyári iszonyú áremelkedés megdöbbentette az embere-ket. Drága a gyümölcs, a zöldség, az egekig emelték a parko-lási díjakat. Ki fogja ezt bírni, különösen akkor, ha a járvány idején feléltük a tartalékaink nagy részét? Miért bagatellizálja el a kormány az infl ációt? Miért igyekeznek rákenni mindent az időjárásra, a világhelyzetre, meg ki tudja, még mire?

Sokan szembesülnek azzal, hogy az állásukat elvesztő mun-kavállalóknak 6 hónapra járó bértámogatás rendszere véget ér, és nem tudni mi lesz a második hullámban. Családok ezrei rettegnek attól, hogy megint távoktatás lesz normális iskola helyett, és megint otthon kínlódhatnak a gyerekkel.

Aztán itt van a határok lezárása. Nehéz megérteni, hogy ha az EU-ban mások nem zárják le a határt, akkor nekünk miért kell lezárni. De ha már lezárják, hogy ne jöjjön be a vírus, akkor miért van ezernyi kivétel? A kivételezettek nem hozzák be a vírust?

Tavasszal nem volt párbeszéd. Két vélemény azonban volt. Az egyik szerint járvány volt és szigorúan fel kellett lépni el-lene. A másik szerint nem volt járvány, vagy legalábbis nem akkora, mint hirdették, és fölösleges a túl sok korlátozás. A két vélemény között nem volt átjárás, nem volt párbeszéd.

Az első vélemény volt a hivatalos, amelyet a hatalom teljes erejével védett. A másik vélemény legfeljebb az interneten ter-jedt, mindaddig, amíg valaki le nem tiltotta.

A kormány aztán rászánta magát a nemzeti konzultációra. Értelmes kérdések voltak, létező problémákról kérdezték meg az embereket. A nemzeti konzultáció azonban nem párbeszéd.

A párbeszéd során az emberek meggyőződhetnek arról, hogy fontos a véleményük. Érvelhetnek álláspontjuk mellett, és az érvelésük érdekli a másik felet. A párbeszéd erősíti a bizalmat.

A bizalom nem szünteti meg a bizonytalanságot, de enyhíti. A bizalom és a legalább kisebb bizonytalanság érzése a biztonságot erősíti. A biztonságot az emberekben, a társadalomban, a világban.

A bizalom hiánya növeli a bizonytalanságot. A bizonytalan vi-lágban pedig nem érezhetjük magunkat biztonságban. Mostanság bizonytalanságból túl sok jut nekünk a koronavírus nélkül is.

Két év múlva választások lesznek. Kiben bízhatnak majd az emberek? Ki lesz képes leküzdeni a bizonytalanságot? Ki képes erősíteni a bizalmat? Ki képes biztonságos országot te-remteni? Lehet, hogy most dől el?2

3

Novemberben megjelenhet a kínai vakcinaKínában teljes erővel folyik a koronavírus elleni oltóanyag elő-állítása. Eddig már négy különféle oltóanyaggal kezdték meg a klinika vizsgálatok harmadik szakaszát. Ennek keretében több tízezer emberen próbálják ki az oltást. A kínai oltóanyag engedé-lyeztetése novemberre várható.

Az EU hagyja békén Belaruszt!Az EU-országok külügyminiszterei úgy döntöttek Berlinben, hogy nem engedik be az EU-ba azokat a belarusz állami, rendőrségi és egyéb veze-tőket, akik az EU szerint felelősek a „belarusz ellenzék elnyomásáért.” Az EU engedte, hogy Lengyelország és Litvánia fellázítsa a belarusz ellenzéket, tömegek menjenek az utcára. Úgy gondolták, hogy döntőbí-róként léphetnek fel. De nem ez történt. A belarusz emberek többsége Lukasenkót támogatja és nem az ellenzéket. Oroszország világosan kiállt Lukasenko mellett. Az EU szeretne benne maradni a játékban, de min-den további lépés háborúhoz vezethet. Az EU hagyja békén Belaruszt!

Oroszország: Belarusz nem lesz Oroszország: Belarusz nem lesz EU-USA-NATO-gyarmat!EU-USA-NATO-gyarmat!Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija TV-nek adott interjúban kijelentette, hogy Orosz-ország segíteni fog Belarusznak, amennyiben Belarusz „szuverenitását, külső határait és stabilitását” veszély fenyegeti. Putyin szerint nem megengedhető, hogy külső erők olyan

intézményeket erőltessenek Belaruszra, amelyek nem szerepelnek a jelenlegi alkot-mányban. Bármilyen változás csak alkotmányos keretek között lehetséges. Teljesen világos, hogy Oroszország nem en-

gedi, hogy a nyugat lenyelje Belaruszt. Aki ezt akarja, háborúba taszítja Európát.

Macron: a maszk kell, határlezárás nem kell!

„A maszkviselés ésszerű kényszer, amelyet egy ideig el kell fogadnunk” – mondta pénteken Emmanuel Macron államfő. A francia elnök európai koordinációt sürgetett az utazási kor-látozások újbóli bevezetését illetően. Semmi értelme lezárni a határokat országok között, amikor az aktív terjedési övezetek jól beazonosíthatók.

Januárban kongresszust tart a Koreai MunkapártA Koreai Munkapárt Politikai Bizottság Kim Dzsongun ve-zetésével augusztus végi ülésén szervező bizottságot hozott létre a Koreai Munkapárt 8. kongresszusának előkészítésére. A kongresszus várhatóan 2021. januárjában kezdi meg munkáját.

4

A minisztereket mi fi zetjük, jogunk van tudni,hogy mit csinálnak

A kormány tagjainak élete nem magán-ügy. Ha el akarják titkolni életüket, ne akarjanak miniszterek lenni! A minisz-tereket mi fi zetjük. Jogunk van tudni, hogy a kormány tagjai hova utaznak, mi a programjuk, még azt is, hogy hol töltik

Mikor tűzi ki Karácsony a horogkeresztes zászlót?Karácsony Gergely kitűzette a fehér-piros-fehér zászlót a budapesti önkor-mányzat épületére, támogatva ezzel a Lukasenko belarusz elnökkel szemben fellépő ellenzéket. Ez a zászló az 1918-as, rövid ideig létező tőkés belarusz állam zászlója volt. Legközelebb ezt a zászlót a fasisztákkal együttműködő belarusz kol-laboránsok használták 1941-ben, amikor Hitler megszállta Belaruszt. Követeljük, hogy azonnal távolítsák el a zászlót!

A magántanároknak áll a világ?Alaposan felforgatta a mindennapokat, amikor március 16-án normál tanrendről átálltak az iskolák a digitális oktatásra. Nagy kihívást jelentett ez a tanároknak, diákoknak és szülők-nek egyaránt. Nem meglepő, hogy az előző félévben nőtt az igény a mára kiépült iparággá vált magántanári szolgáltatá-sokra. Sok család ugyanis képtelen volt egyedül megoldani a digitális oktatással járó feladatokat. Egy 60 perces óráért átlag 3 ezer forintot kérnek, de a tantárgy jellegétől és a diákoktól függően akár több is lehet.

Befürödtek a szocik

A Balaton mindannyiunké! címmel indí-tott az MSZP nyár elején aláírásgyűjtést, úgymond a „szabadvizeink védelmében”. Az MSZP népszavazásra akart vinni egy sor kérdést, például, hogy a „köztulajdon-ban álló strandokon” ne kelljen fi zetni. Va-lójában tudták, hogy vagy keresztbe tesz-nek nekik, vagy nem tudják összegyűjteni az aláírásokat, s így nem lesz népszavazás. De a cél nem is ez volt. Az MSZP célja hülyíteni az embereket baloldalinak tűnő

jelszavakkal, úgy tenni, mint-ha a néppel lennének és nem a milliárdosokkal.

a szabadságukat. A kormány dolga, hogy minden nap részletes és valóságos in-formációval lássa el az embereket. Nem pletykákból, nem facebookos szellőzte-tésekből akarjuk tudni, hanem hivatalos tájékoztatásból.

Határlezárás jó nagy kiskapukkal

Szeptember 1-től külföldiek nem lép-hetnek be Magyarországra, a magya-rok haza jöhetnek, de két tesztet kell csinálniuk, vagy két hét karantén. Kivétel persze most is van. Továbbra is lesz humanitárius átjáró, vagyis a külföldi továbbra is behozhatja a ví-rust. A számukra kijelölt benzinku-taknál mások is megállnak, és a leg-több helyen nem törődnek a maszk-viseléssel sem. Továbbra is jöhetnek, mehetnek az ingázók. Délen a szerb, román ingázó is behozhatja a vírust, nyugaton pedig az Ausztriában dol-gozó magyarok is. A magánkézben lévő tesztbusiness viszont virágozni fog. Határlezárás, jó nagy kiskapuk-kal! Mi is az értelme?

5

Munkáspárti szombat Pest megyébenA közelmúltban a Szob közelében lévő Ipolydamásd község-ben tartott rendezvényt a Munkáspárt Pest megyei szerveze-te. A cél az volt, hogy minél több érdeklődő ember, köztük fi atalok találkozhassanak a Munkáspárt elnökével. Nagy Sándor megyei elnök vezetésével nagy munkát végeztek a helyiek. Plakátokon hirdették a rendezvényt és személyesen is sokakat meghívtak. A rendezvény megvolt, sokan voltak a megyei szervezet tagjai közül, fi atalok más megyékből. A rendezvényt felkereste Ferencz Gyöngyi, Szob polgármestere. Az érdeklődők nem jöttek el, de tudtak a rendezvényről, volt velük kapcsolatunk, és most ez a legfontosabb. A jó hangulatú találkozón jelen volt Thürmer Gyula és Karacs Lajosné is.

Szolnok: utcára, utcára, utcára!

A szolnokiak már szinte égtek a vágytól, hogy ismét az utcára mehessenek. A Mun-káspárt szolnoki szervezete már törzsven-dég a városi piacnál. A Szabadság újság most is kelendő volt. A szolnokiak foly-tatják a kitelepüléseket. Lemegy a nagy meleg, és talán a vírus sem lesz akadály, s újra lehet találkozni az emberekkel.

Miskolc: jelen kell lennünk a város politikai életébenFél év kihagyás után ismét összeült Miskolc város képviselő - testülete. A koronavírus okozta kényszerszünet idején sok kérdés merült fel. A Mun-káspárt megyei és városi szervezete élén Fülöp Istvánné megyei elnökkel folyamatosan fi gyelemmel kiséri a vá-rosi politikai életet, és rendszeresen részt is vesznek a közgyűlésen.

Pilismarót: a Munkáspárt is beszáll a csatába

Pilismarót Község Helyi Választási Bi-zottsága a települési önkormányzati kép-viselők és a polgármester időközi válasz-tását 2020. november 8-ára tűzte ki. Jú-lius közepén lakossági fórumot tartottak Pilismaróton, egy homok-kavicsbánya megnyitásának tervéről, ami a lakosság körében nagy port kavart. Az eset után

a polgármester és az alpolgármester lemondott a tisztségéről, augusztus 6-án pedig követték őt a képviselők is, ezáltal feloszlott Pilismarót képviselő-testülete. Az Elnökség a Pest megyei elnökség javaslatára úgy döntött, hogy a Munkás-párt is beszáll a csatába.

6

Covid-19: a közösségi társadalom jobb volt,mint a kapitalizmus

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia a múlt héten tudomá-nyos szimpóziumot szervezett a koronavírus és a társadalom vi-szonyáról. A részvevők a járvány miatt nem Pekingben, hanem videokonferencia keretében találkoztak.

Ebből az alkalommal mutatták be azt a könyvet is, amelyet több szerző, köztük Thürmer Gyula írt a covid-19 és a kapitaliz-mus összefüggéseiről.

A tanácskozáson kínai, amerikai, japán, olasz, cseh és más tudományos kutatók vettek részt. A nemzetközi munkásmoz-galom személyiségei közül a Magyar Munkáspárt, a Spanyol Kommunista Párt és Német Kommunista Párt elnöke volt jelen.

A kínai modell sikere

Wang Jingqing, az intézmény alelnöke kiemelte, hogy a szoci-alizmus és a kapitalizmus egyaránt küzd a betegség, a járvány ellen, amely egy külső támadás az emberiség ellen. A különbség abban van, hogy milyen elvek alapján látnak hozzá a probléma kezeléséhez. A Kínai Kommunista Párt elvi útmutatása világos volt: „Mindent a népért, mindent az emberekért!”

A tőkés világ válaszaiban abból indult ki, hogy mi az olcsóbb, hol lehet takarékoskodni, kinek kell a számlát állnia.

Li Shenming, a Társadalomtudományi Akadémia korábbi al-elnöke kiemelte, hogy a járvány elleni harcban a politikai rend-szerek is vizsgáztak. Kína politikai rendszerében érvényesül a kommunista párt irányító szerepe. Kína ezért volt képes gyor-san és hatékonyan mozgósítani a társadalom anyagi és szellemi erőit, a polgári és katonai eszközöket.

José Luis Centella Gómez, a Spanyol Kommunista Párt el-nöke rámutatott, hogy a járvány és a válság megkérdőjelezték azoknak az elveknek a helyességét, amelyekre a mai tőkés tár-sadalmak épülnek. Az USA igyekszik önmagát feltüntetni a vi-lág vezető erejeként, de a járvány elleni harcban az országok 80 százaléka Kínára orientálódott, a kínai tapasztalatokat vette át.

Mi volt előbb, a válság vagy a járvány?

A neoliberális felfogás szerint a covid-19 okozta a gazdasági válságot. A marxista felfogás szerint azon-ban a tőkés gazdasági válság korábban is létezett, de

a covid-19 elmélyítette – hangsúlyozta Stavros Mavroudeas, a görög Pantejon Egyetem professzora. A helyzetet súlyosbítja, hogy a 2008-as válságot a tőke nem oldotta meg teljesen, ezért a betegség elhúzódott, és most minden együttesen tört a felszínre.

A tudós kiemelte, hogy 1975 után megszaporodtak az olyan jár-ványok, amelyek állatokon kezdődtek, majd áttevődtek emberekre. Ennek okai is a tőkés gazdaságban keresendők. Az agrártermelés nagyipari jelleget öltött, s ennek érdekében számos olyan techni-kai újításra került sor, amelyek veszélyesek lehetnek. A nemzetkö-zi konkurenciaharc ugyanebbe az irányba viszi a termelést.

David M. Kotz, a Massachusetts-i Egyetem professzora ki-emelte, hogy a kapitalizmus az elmúlt évtizedekben berendez-kedett a „just in time” rendszerre. Ez azt jelenti, hogy raktáron csak minimális mennyiségben vannak anyagok. A szállítók arra a pillanatra időzítik a szállítást, amikor a termelés megindul. Ez a rendszer növeli a tőke profi tját.

A járvány idején azonban megszakadtak a nemzetközi és a hazai utánpótlási vonalak is. Leállt a termelés, az emberek az ut-cára kerültek. Különösen komoly problémák álltak elő a gyógy-szerek, maszkok, lélegeztető készülékek terén. A kapitalizmus normális működése leállt.

Járvány, válság, háború

A 2008-as válság véget vetett a globalizáció szakaszának – mondta Stavros Mavroudeas. A globalizáció lényege az, hogy fejlettebb és gazdagabb országok kizsigerelik a gyengébb or-szágokat. 2008 jelezte, hogy nincs már mit kizsigerelni és el-venni. A tőkés erők már csak egymástól vehettek el. 2008 után megkezdődött a tőkés országok könyörtelen harca a piacok és az erőforrások újrafelosztásáért.

A járvány kiélezte a harcot. Az USA világossá tette, hogy a hatalmával szemben semmilyen versenytársat sem hajlandó elfogadni. Aki ellenáll, az ellen könyörtelen háborút indít. Ez megy végbe az USA és Kína viszonyában.

A járvány és a munkásmozgalom

A koronavírus komoly következményekkel járt a munkásmozgalom számára is – állapították meg többen a tanácskozás részvevői közül.

7

Az egyik oldalon igaz, hogy a tőkés rendszer nem tudta saját polgárait megvédeni, és nyilvánvalóvá váltak a kapitalizmus ellentmondásai. De a másik oldalon tény az is, hogy a szocializ-mus, a közösségi társadalom még nem jelent nyilvánvaló alter-natívát az emberek számára.

Ennek több oka van. Egyrészt, a munkásmozgalom még min-dig azoknak a csapásoknak hatása alatt áll, amelyet a szocialista rendszer összeomlása jelentett 1990-ben. Másrészt, a nyugati baloldali mozgalmak elvesztették az ideológiai, kulturális és politikai orientációjukat és a tőkés, polgári reformizmus követői lettek. A polgári reformizmus elutasítja ugyan a liberalizmust, de a célja nem a kapitalizmus leváltása, hanem a kapitalizmus megerősítése. A kommunista pártok nem válhatnak a polgári reformizmus útitársaivá.

A munkásmozgalomnak stratégiai és taktikai szinten is újra kell fogalmaznia egyes tételeket. Stratégiai szinten a mai fogalmak-kal kell megmutatni, hogy miért jobb a szocializmus, mint a kapitalizmus. Meg kell mutatni, hogy a kapitalizmus nem vezet ki a járványokból, válságból.

Taktikai szinten követelni kell, hogy a tőke, és ne a dolgozók fi zessék meg a válság terheit. Követelni kell a mindenki számá-ra hozzáférhető egészségügyet. A dolgozók érdekében követelni kell a munkaidő csökkentését.

A szocializmus és a világjárvány

A járványok kezelésében el kell dönteni, hogy mi a fontosabb: az emberek egészsége vagy a gazdaság működése?

A kapitalizmus a magántulajdonra épül, ezért az ő érdekei a döntőek. Az állami tulajdon csak kiegé-szítő funkciót lát el.

A szocialista gazdaság közösségi tulajdonra és tervgazdaságra épül. A szocialista gazdaság számára is gond olyan döntéseket hozni, amelyek veszteséget okoznak, de jobban el tudja osztani a terheket.

A szocialista gazdaságban a költségek és vesz-teségek társadalmi szinten jelentkeznek és jobban el lehet őket osztani. A tőkés gazdaságban a költsé-gek és a veszteségek a magántulajdonú vállalatok szintjén jelennek meg.

2020. augusztusi adatok szerint egy millió la-kosra vetítve a szocialista Kínai Népköztársaság-ban 3,38 fő halt meg, a szocialista Kubában 7,76 fő. A tőkés Németországban 111,7 fő, az USA-ban pedig 531,53 fő. A számok önmagukért beszélnek.

8

2022: a Munkáspárt 2022: a Munkáspárt jövője a tétjövője a tétInterjú a Munkáspárt Interjú a Munkáspárt elnökévelelnökével

Megkezdődik az őszi szezon. Bár a koronavírus még sok problémát okoz, a politikai élet megélénkült. A Munkáspárt is harcba lendült a sikeres augusztus 19-i salgótarjáni ren-dezvény után. Mi a további teendő? Erről kérdeztük Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét.

A miniszterek nyaralása nem magánügy

Vége a nyárnak, a Munkácsy utcában is mindenki vissza-jött a szabadságról. Ön merre töltötte a szabadságát?

A családdal együtt Ausztriában voltunk, a hegyekben.

Érdekes. Ön nem azt válaszolta, amit Gulyás miniszter úr. Szerinte a „kormánytagok családi nyaralása magánügy.”

Nem az! A miniszter közszereplő. Ha tetszik, mi fi zetjük őket. Jogunk van tudni életük minden percéről. Én ugyan nem vagyok miniszter, de a pártelnök élete sem lehet titok.

A médiából nem sokat lehet megtudni. Ugyanazok a hírek naphosszat. Ön is így látja?

A hivatalos média, az állami média unalmas, szájbarágós. A hírek nem hírek, hanem politikai negyedórák. Tökéletesen hülyének nézik az embereket. Nem hiszem, hogy az emberek ezért hálásak lesznek a választásokon.

Az ellenzéki média provokatív, ez sok embernek tetszik. Egészen addig, amíg nem jönnek rá, hogy hazudnak. De higgye el, az emberek erre is rájönnek.

Önmaguknak higgyünk, ne a tőkés mé-diának!

Ön szerint kinek lehet hinni manapság?

Önmagunknak, csakis a saját tapasztalatunknak. Mindig gondoljuk végig, hogy mit kaptunk és mit veszítettünk az elmúlt harminc évben. Mindig jusson eszünkbe, hogy kapi-talizmus van, és a tőkés média feladata az, hogy bennünket manipuláljon.

Olvassuk A Szabadságot, és ne azt ismételgessük, amit az ATV-ben, meg a Klubrádióban hallottunk! Nézzük meg hetente kétszer a „Tíz perc Thürmer Gyulával’” internetes interjút. Mi nem hazudunk, mi a dolgozó emberek igazságát mondjuk.

2022: a Munkáspárt jövője a tét

Ahogy mondani szokás, „itt van az ősz, itt van újra”. Mire készül a Munkáspárt?8

9

Szeptember 5-re összehívtuk a Központi Bizottság ülését. Itt jelen vannak a KB tagjai és a megyei elnökök is, nagyjából mindazok, akik dönthetnek a párt sorsáról és akiknek a dönté-seket végre is kell hajtaniuk. Döntenünk kell arról, hogy milyen stratégiával megyünk a 2022. évi választásokra.

Van többféle választási lehetőség?

Természetesen. Mondhatjuk, hogy nem indulunk. Ilyen dön-tést sohasem hoztunk az elmúlt harminc évben, és most sem fogunk. A pártnak van ereje indulni. A külső helyzetben is van-nak pozitív változások, tehát kutyakötelességünk indulni.

Mondhatjuk azt is, hogy indulunk néhány egyéni kerületben, ott, ahol elég erőnk van, de nem kínlódunk az országos listával. Ez jelképnek jó, de semmi másra nem. Egyéniben semmilyen esélyünk sincs, nekünk az országos lista kínál némi lehetőséget.

Az Elnökség ezért azt javasolja, hogy állítsunk országos lis-tát. Ha van országos listánk, akkor mindenütt lehet szavazni a Munkáspártra, függetlenül attól, hogy van-e egyéni jelöltünk abban a körzetben, vagy sem. Ez mozgósító program!

Ehhez mi szükséges? Képesek vagyunk rá?

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 9 megyében és Budapesten - legalább 27 egyéni választókerületben önállóan

9

jelöltet állított. Ismerve a mi gyengéinket, legalább 31 helyen kell nekifutnunk, mert szükség van tartalékra. Biztosra kell mennünk!

Az Elnökség hetek óta konzultál a megyékkel. Mindenki azt mondja, hogy képesek vagyunk erre. Egyes elvtársaink túl de-rűlátóak, és vannak pesszimisták is.

Én úgy gondolom, hogy a Munkáspárt képes országos listát állítani. De ennek vannak feltételei. Már most fel kell állítani a kijelölt választókerületekben a dolgozó csapatokat. Nem két év múlva, hanem most.A csapatoknak el kell kezdeni a munkát. Ott kell kitelepüléseket tartani, ahol két év múlva ajánlásokat akarunk gyűjteni. Gya-rapítani kell azt a kört, akiknek az ajánlására biztosan számít-hatunk.

Gondolja, hogy minden párttagunk részt tud venni ebben a munkában?

Mindenkire szükség van. Ott és úgy, ahol és ahogyan dolgozni tud. Van családunk, vannak ismerőseink, szomszédaink. A mi-nimum az, hogy az ő ajánlásukat megszerezzük. Aki egészsé-ges, aki erős, vállaljon többet, de a párt érdekében mindenkitől munkát várunk.

Ha kell, elmegyek minden elvtársunkhoz, és személyesen mondom el nekik, hogy a választás tétje a Munkáspárt jövője. Ha nem lesz országos listánk, ha nem tudnak ránk szavazni az emberek, ha nem maradunk meg a politikai tudatban, el fogunk tűnni. Egy ideig fogunk létezni, működni, de ez csak pislákolás lesz.

Ezt nem szabad megengedni! Nem ezért dolgoztunk harminc évig! Helyt kell állnunk, bármibe is kerüljön! Ezt várja tőlünk nagyon sok elégedetlen dolgozó ember. És ezt várja tőlünk a nemzetközi munkásmozgalom is.

A Munkáspárt iránt van bizalom és van érdeklődés

És hogy látja a társadalom reagálását? Számíthatunk az em-berek támogatására?

A mostani időközi választások azt jelzik, hogy a Munkáspárt iránt van bizalom és van érdeklődés. Ha ez megmarad 2022-ben is, a legnehezebb feladatot, az ajánlásgyűjtést meg tudjuk oldani.Ne felejtsük: a fő kérdés most nem az, hogy hányan szavaznak ránk. Az majd kiderül. A fő kérdés, a fő gond az ajánlások ösz-szegyűjtése.

A koronavírus segítette a Munkáspártot?

Viccel? Ne felejtse el, hogy hónapokig semmit sem tudtunk csi-nálni a korlátozások miatt! Most kell újra kimennünk az utcára, újra szót érteni az emberekkel.

Közben a tőkés pártok végezték a dolgukat, mindennap sze-repeltek a médiában. Bennünket pedig nem engedtek szóhoz jutni.

Sok mindent szinte a nulláról kezdünk. De elkezdtük, és ez a lényeg!

A járvány persze megmutatta, hogy milyen a kapitalizmus. Nálunk ugyan nem haltak meg ezrével az emberek, mint nyuga-ton, de a kórházi szolgáltatások jelentős részét nálunk is leállí-tották. Ezt az emberek látják.

Látják azt is, hogy minden iszonyúan drága lett. Miért? Azért, mert a járvány elleni védekezés költsé-

1010A Magyar Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Frankfurter Zsuzsanna

Szerkesztőség: 1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51a.; telefon: (1) 787-8621; e-mail címe: info@aszabadsag.hu; internetcím: www.aszabadsag.huKiadja: a Munkáspárt, a kiadásért felelős: Thürmer Gyula, elnök. ISSN 0865-5146

A Szabadság a Munkáspárt központjában és alapszervezeteinél megrendelhető.

geit valakinek ki kell fi zetni. Az igaz, hogy a kormány a terhek egy részét a bankokra terheli, de ez nem elég. Mi azt követeltük, hogy fi zessenek szolidaritási adót a milliárdosok. A kormány nem hallgat ránk, nem akar elvenni a szupergazdagoktól.

Egy szóval sokan kezdik utálni a kapitalizmust, az infl ációt, a munkanélküliséget, a szegénységet, de ebből nem következik az, hogy azonnal elfogadják a Munkáspártot, mint alternatívát. Ehhez még idő kell. De be fog következni!

De ahhoz, hogy 2022-ben legyen országos listánk, ez a tár-sadalmi háttér már elegendő. Nem beszélve arról, hogy még sok minden változhat.

Túl sok az eszkimó és már nincs elég fóka

Evezzünk nemzetközi vizekre! Mire számíthatunk a világban Ön szerint?

Leegyszerűsítve most az a helyzet, hogy túl sok az eszkimó és már nincs elég fóka. A tőkének profi t kell, ez élteti. Ehhez újabb és újabb piacok kellenek. Újabb és újabb energiaforrások, nyers-anyagforrások kellenek.

1990 után az EU tőkés erői megszerezték a mi piacainkat, megvették a mi gyárainkat, a mi földjeinket. Ezt jelentette rend-szerváltás, az EU-csatlakozás. Nálunk is, illetve a többi kelet-európai országban.

A tőkés világ most eljutott oda, hogy nincs több szabad pré-da. Új piacokat, új energiaforrásokat csak egymástól vehetnek el. De hogyan?

Most még nincs háború. Most üzengetnek egymásnak. Add ide nekem, ami a tiéd! Önként és dalolva! Ha nem adod, elveszem!

Trump ezt üzente Kínának, és az „üzenetét” kemény fenye-getésekkel támasztja alá. Igyekszik új koalíciókat szervezni a Huawei ellen, sőt a Kínai Kommunista Párt ellen is.

Az USA és az EU Oroszországnak is üzent. Add ide Ukraj-nát! Add ide Szíriát! Most meg már add ide Belaruszt!

Mi lesz, ha nem adják önként?

Nem nehéz kitalálni: háború! A háborútól persze mindenki fél. Az USA legfeljebb olyan háborúkat szeretne, mint 1999-ben Jugoszlávia ellen. Repülőkkel, rakétákkal, saját emberáldozat nélkül. Oroszország vagy netán Kína ellen azonban ez már nem megy!

Apropó, Belarusz! Ön azon kevesek közé tartozik, aki szemé-lyesen ismeri Lukasenko elnököt. Milyennek látja őt?

Sokáig én voltam az egyetlen magyar politikus, aki elment Belaruszba és talál-kozott a belarusz elnökkel. Örülök, hogy Lukasenko elnöknél már járt Szijjártó miniszter úr, sőt az idén Orbán minisz-terelnök úr is. Ez nagyon fontos!

A kormány nyilatkozataiból úgy lá-tom, hogy megértették, hogy Belarusz nem Líbia, még csak nem is Ukrajna. Nem szabad engedni, hogy Magyaror-szág idegen érdekekért háborúba keve-redjen Oroszországgal.

Nézzék meg Lukasenko el-nök kezét! Egy dolgozó ember keze

Mitől más Lukasenko, mint mondjuk, az elmúlt évek ukrán államfői?

Megfi gyelte már Lukasenko kezét? Ezek egy dolgozó ember kezei. Lukasenko a dolgozó ember józan paraszti eszével robbant bele a belarusz politikába 1994-ben. Dolgozó emberként jött, és az ma is.

Lukasenko nem hagyományos polgári politikus. Nincsenek allűrjei, különcségei, amelyekkel a világban szinte minden pol-gári politikus szeret kitűnni.

Lukasenko elnök a szó legszorosabb értelmében a belarusz népért él. Nincs külföldi bankszámlája, nincsenek elrejtett mil-liói. Ettől hiteles, a tisztességében még ellenfelei se nagyon ké-telkednek.

A másik dolog, ami nagyon fontos: ő érti az emberek sza-vát, ismeri a gondjaikat, rendszeresen közöttük van. Nézze meg, hogy mennyien tüntetnek már mellette is!

Belaruszban szocializmus van?Netán Lukasenko kommunista?

Lukasenko egyszer viccesen azt mondta nekem. Ön elnök úrnak szólít engem, rendben! De ne feledje, otthon még megvan a párt-tagsági könyvem!

Nézze, ha Lukasenko 1994-ben azt hirdette volna meg, hogy szocialista Belaruszt akar, a nyugat azonnal megdöntötte vol-na. Talán akkor még Jelcin is segített volna. Mást mondott. Legyünk függetlenek! Évszázadokon át hol a lengyelek, hol a litvánok, hol az oroszok nyomtak el, legyünk végre függetlenek!

De mást is mondott. A fasizmus ellen harcban sok millió em-bert áldoztunk. Megtettük, mert a hazánkat védtük és a szocia-lizmust. A szocializmus nekünk jó volt, vérünket ontottuk érte, akkor most ne engedjük elveszni azt, ami jó!

Belaruszban állami tulajdonban maradtak a nagyüzemek, a mezőgazdaság. Az állam olyan sok szociális juttatást ad a nép-nek, mint senki más Európában.

De mégis ezrek és ezrek lázadnak ellene. Miért?

Lukasenko nem engedte szétverni az állami tulajdont, megőriz-te az állam szociális funkcióit, de engedte a kapitalizmust. Nem nagyban, kicsiben! Megjelentek a magántulajdonú kávézók, ét-termek, aztán orvosi rendelők, utazási irodák stb. Mindig egy kicsivel több, mindig egy kicsivel nagyobb. Marx és Lenin óta tudjuk, hogy a kis tőke szüli a nagy tőkét. A gazdagok még gaz-

1111

dagabbak akarnak lenni. De mivel Lukasenko alatt ennek poli-tikai és jogi korlátai vannak, meg akarják dönteni.

Azt se feledjük, hogy Lukasenko nem zárta el Belaruszt a világtól. Rengeteg belarusz fi atal tanul külföldön. Az emberek szabadon utazhatnak. És legyünk őszinték! Sok fi atal nem tud ellenállni a tőkés világ hamis csillogásának.

A nyugat ehhez ad segítséget?

Igen. Lengyelország és Litvánia foga régen fáj a belarusz föl-dekre. Ők errefelé akarnak terjeszkedni. A lengyelek el kezdték emlegetni a Belaruszban élő lengyel kisebbséget, akiket meg akarnak védeni. Hitler a csehországi német kisebbségnek kö-vetelt jogokat, aztán lerohanta Csehszlovákiát. A lengyelek és a litvánok veszélyes irányba tolják az EU-t, és ez nagyon nem jó.

A belarusz ellenzék taktikája nagyon ismerős. Mintha már láttuk volna. Így lenne?

Nyugati trükköket, fogásokat tanítottak meg az ellenzéknek. Fehér ruhába öltöztetett nőket küldtek a rohamrendőrök elé. Általában mindenütt nőket, anyákat vetnek be. Emlékezzen vissza a magyar liberálisok tavalyi tüntetéseire! Ugyanaz! Fehér ruha, nők, fi atalok!

Lukasenko mellett vagyunk

Nekünk, a Munkáspártnak ki mellett kell állnia? Elég azt mondani, hogy a belarusz nép mellett állunk?

Szavakban most mindenki a nép mellett áll. Éppen ezért kevés ennyit mondani. A lényeg más!

Lukasenko ma Belarusz függetlenségét védi. Ebben támo-gatjuk őt. Tisztességes ügy. Ráadásul magyar érdek is. Ha ma az EU felülbírálhatja egy európai ország választási eredményét, akkor holnap felülírhatják a magyar választásokat is.

Lukasenko azt az államot, azt a rendszert védi, amely mun-kát, megélhetést, biztonságot ad a belarusz dolgozóknak 24 éve. Ebben is támogatjuk.

Lukasenko nem csak Belaruszt védi. Lukasenko ma az EU, az USA, a NATO, általában a nemzetközi tőke ellen küzd. Ebben is támogatjuk.

Nem kockázatos kiállni egy konkrét politikus mellett? Mi lesz, ha nem győz?

A világon vannak elvek is, az emberi tisztességről nem is be-szélve. Mi támogattuk Slobodan Milosevic szerb elnököt, pedig a fél világ ellene volt. De neki volt igaza, csak ő védte Szerbia függetlenségét. Életem egyik legfontosabb napjának tartom azt, amikor 1999 áprilisában elmentem hozzá Belgrádba, a lebom-bázott elnöki palotába. Este pedig Újvidéken, a Duna-hídnál sok ezer embernek mondtam el, hogy mi nem akarunk háborút.

De kiálltunk Bashar al-Assad szíriai elnök mellett is. És ma is kiállunk. Háromszor találkoztam vele, tudom, hogy tisztes-séges hazafi és nem akar úgy táncolni, ahogy az USA fütyül.

Mi a véleményük a többi kommunista és munkáspártoknak?

A Belarusz KP támogatta a lukasenkói politikát és ma is kiáll-nak mellette. Zjuganov pártja, az orosz kommunisták (KPRF) szintén mellette vannak. Európában és a világban nagyon sokan követelik, hogy el a kezekkel Belarusztól.

Néhány párt azon a véleményen van, hogy Belaruszban a tőkésosztály különböző csoportjai küzdenek egymással, és Lukasenko is a tőkés érdekeket képviseli. Mi ezzel nem értünk egyet, ez az álláspont elvileg is téves, gyakorlatban pedig káros, mert nem segíti sem a belarusz kommunisták, sem a független-ségért küzdő más erők harcát.

Végezetül, mit tanácsol most, a járvány második szakaszában?

Vigyázzon mindenki magára! A maszkot nem nehéz hordani, hát akkor hordjuk! Mossunk kezet, ez is értelmes tanács. Erő-sítsük az immunrendszerünket, azaz a védekezőképességünket! És még valami: ha idegesítenek bennünket a rádióban vagy a televízióban, kapcsoljuk ki őket!

Nem konzultálni kell, hanem takarítani!Budapest liberális vezetése táblácskák-kal rakta teli a Gellérthegyet, amelyeken az arra járók véleményét kérik a hegy jövőjéről. A térséget, amely természetvé-delmi terület, ellepi a szemét. Talán jobb lenni takarítani és rendet tartani közös kincsünkön!