Technika, életvitel és gyakorlat 5.-7. évfolyamsportiskola.erdcenter.hu/pub/batthyany/hu/menu... · kipróbálása, a hőkezelés hatásainak, szerepének feltárása az egyes

Érdi Batthyány Technika 5.-7. Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv – 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módosítva:2014.

H E L Y I T A N T E R V

Technika, életvitel és gyakorlat

5.-7. évfolyam

ÁLTALÁNOS TANTERVŰ

ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI

OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

Összeállította:

Lázár Mihály

Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola

tanára

Érd, 2013.

Módosítva: 2014. 03. 18.

Források: - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről;

- a 2012. évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv módosítása

alapján;

- A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú

EMMI rendelet 2. számú melléklete.

- Módosítás alapja: 7/2014. (01. 17.)Kormányrendelet


Bevezetés, célok és feladatok

Az életkori sajátosságaikhoz igazodó korszerű, hatékony és meggyőző módszerek révén a

tanulók alapkészségei erősödjenek, gondolkodási képességeik folyamatosan fejlődjenek,

elvontabbá váljanak. A tevékenységek keretei kilépnek a tanterem védett környezetéből, a

játékos tevékenységek helyébe fokozatosan az életből átvett feladatok lépnek, a tanulói

tevékenységek feltételei és következményei egyre életszerűbbé válnak. Ezzel megkezdődik a

felkészülésük környezetük egyre önállóbb alakítására, a változásokhoz való rugalmasabb

alkalmazkodásra és saját sorsuk befolyásolására. A veszélyhelyzetek és a konfliktusok

kezelése, az átgondoltan tervezett és kitartó munka, majd az ezt záró reális értékelés alakítja

ki a helyes önértékeléssel bíró, fejlődőképes, önálló személyiséget, s így egyre inkább képessé

válnak az önképzésre, önálló tanulásra. Az életvezetési ismeretek a testi-lelki épséget

veszélyeztető betegségek megelőzésére, a káros szenvedélyektől mentes, egészség- és

környezettudatos életvitel igazi értékként való elfogadására, megélésére és megtartására

irányulnak. A családok mindennapjaira vonatkozóan az élethelyzetek megoldására, a

háztartási munka célszerű szervezésére, az anyagi lehetőségek ésszerű felhasználására, az

egészséges táplálkozás érdekében hagyományos és korszerű eljárások és eszközök

alkalmazására kell példákat mutatni.

A nemzeti kultúra átörökítéséhez, a nemzeti hagyományok ápolásához gyakorlati

tevékenységekkel (tárgyalkotó tevékenységgel és gyűjtőmunkával) kapcsolódik a tantárgy. A

jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet az egyetemes emberi kultúra értékeinek

elfogadása. A munka értékteremtő szerepe, a környezetkímélő termelés és a tudatos

fogyasztói magatartás kiemelése a gazdasági ismeretek megalapozásához járul hozzá.

Az alkotóképesség fejlesztése a Tárgyi kultúra, technológiák, termelés részben a

modellezés során, a manuális tevékenységek gyakorlásával az alapvető technikai eszközök

balesetmentes és szakszerű használatával történik. A párokban, kisebb-nagyobb csoportokban

történő munkavégzéskor a kölcsönös alkalmazkodásra, odafigyelésre, a vezető és a vezetett

szerep kipróbálására kerül sor. A gyűjtőmunkák és az anyagvizsgálatok végzése segíti a

megismerési és rendszerezései folyamatok gyakorlását. A harmonikus és esztétikus zöld

környezet kialakítására az agrotechnikai tevékenységek nevelnek. Az adottságok

függvényében szobai és kerti növények termesztése, hobbi- és haszonállatok gondozása is

végezhető. A tantárgy tanulási szokásrendjének alakítása (információgyűjtés, műszaki

kommunikáció, mintakövetés, munkatevékenységek végzése, önellenőrzés, hibajavítás,

értékelés) folyamatos, rendszeres, következetes munkával érhető el a kiemelt fejlesztési

feladatok végzése során.

A Közlekedés témakör egyrészt az 1–4. évfolyamon elsajátítottak ismétlése,

gyakoroltatása (a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés KRESZ szerinti szabályai, rendje,

eszközrendszere, a balesetmentes, udvarias közlekedés elvárható követelményei,

elsősegélynyújtás), másrészt bővítése (menetrendek, információforrások használata).

A pályaorientáció ismereteit nem külön tematikai egységként dolgozzuk fel. A

tevékenységek tudatos szervezésével folyamatosan lehetővé kell tenni, hogy a tanulók

felfedezhessék belső értékeiket, és kipróbálhassák, mire képesek. A reális önismeret és a

pozitív énkép kialakítása, a közösségi feladatok vállalásában az együttműködési képesség

fejlesztése, valamint a szakmák, foglalkozások jellemzői és az azokra való alkalmasság

megismerése a pályaválasztás irányításának előkészítésére ad támpontokat.

Az alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség

tartalmi elemeit az iskolai nevelés során különféle kontextusokban, a mindennapi

élet színtereihez és problémáihoz kapcsoltan kell feldolgozni. Így érhetjük el, hogy

a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és

műszaki műveltség hatékonyabban alkalmazható a mindennapi életben és a


munka világában. A jól megtervezett kontextusok segítik a tanulói érdeklődés

felkeltését és a tanulási célok elfogadását. Ezek az alábbiak szerint

értelmezhetők:

Területek:

— Egészség (egészségmegőrzés, életmód, népegészség, orvostudomány) — Természeti erőforrások (anyag- és energiahasználat, hatékonyság,

a készletek kimerülése) — Környezeti rendszerek állapota (modellek és előrejelzés,

éghajlatváltozás, életközösségek sérülése, biodiverzitás csökkenése, szennyezés és hulladékok)

— A tudomány és a technika összefüggései (a tudományos

eredmények alkalmazása, technológiai rendszerek és hatásaik, a

társadalmi kontroll szükségessége és mechanizmusai)

Szintek (dimenziók):

— Egyén (egyéni élethelyzet, személyes környezet; egyéni feladat és

felelősség) — Család (az egyén legszűkebb társas környezete, a

háztartás szintje; közös szabályok, szoros együttműködés és felelősség)

— Helyi közösség (a lakókörnyezet, a település és régió környezete; együttműködés és kollektív felelősség)

— Társadalom (az ország, a nemzet szintje; egységes szabályozás és

felelősség) — Globális (a Föld globális rendszerei, a nemzetek közössége; nemzetközi

együttműködések, egyezmények, világszervezetek) A fejlesztési feladatokat ezért olyan kulcsfogalmak köré szerveztük,

amelyek elősegítik, hogy a közműveltségi tartalmak a fenti kontextuális

területekbe és a tanulók életkori sajátságaiból következő szinteknek megfelelően

ágyazódjanak be, illetve erősítik a természettudományos diszciplináris tantárgyak

közötti kapcsolatokat, ugyanakkor nem akadályozzák a szaktudományok

hagyományos rendszerének kiépítését.

Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés – a többi

műveltségterülethez hasonlóan – beágyazódik az iskola komplex

személyiségfejlesztési folyamatába. Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli

tanulási környezet változatossága, az információforrások, az interakciós

lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A

természettudományok tanításakor a tanulási környezetet úgy kell tervezni, hogy az

támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat a tanulócsoport

összetétele, mérete, a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében. Az aktív

tanulás konkrét módszerei (például a problémaalapú tanulás vagy a kooperatív

munka) alkalmazását a fejlesztési feladat, az elsajátítandó tartalom és a

tanulócsoport igényei szerint célszerű megválasztani. A természettudományi nevelés a tanulókat aktív szerepvállalásra, a fenntarthatóságot támogató, önmagáért és a közösségért felelős életmód kialakítására készteti. A

megalapozott természettudományos műveltség teszi lehetővé a félrevezetésen,

manipuláción alapuló, illetve áltudományos megnyilvánulások felismerését és

hárítását is.”


Éves és heti óraszámok:

Időbeosztás

5. osztály 6. osztály 7. osztály

Heti óraszám 1 1 1

Évi óraszám 36 36 36

Kulcskompetenciák:

Anyanyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

A hatékony, önálló tanulás

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Az erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A családi életre nevelés

A testi és lelki egészségre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

Értékelés évfolyam szorgalmi időben félévkor év végén

5. osztályzat osztályzat osztályzat



Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen)

5. évfolyam

Heti óraszám: 1 óra

Éves óraszám: 36 óra


Tematikai egység 1. Ételkészítés Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A saját tevékenység, a cselekvések és a következmények összefüggéseinek belátása, a saját felelősség felismerése. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás, együttműködés a csoportos tevékenységek során. Az étkezéssel, ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységek azonosítása, felismerése. Tapasztalatok megfogalmazása az ételkészítési anyagok tulajdonságairól, átalakulásáról. A konyhai tevékenységekkel járó veszélyérzet kifejlődése, törekvés erősítése a biztonságra, fegyelmezettségre, megfontoltságra. Feladatvállalás, célratörő, hatékony munkamagatartás, produktivitás fejlesztése. Törekvés az igényességre, tiszta környezetre, kulturált viselkedésre.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

1.1. Az ételkészítés alapjai, élelmiszerek Élelmiszerek rendszerezése és szerepe a táplálkozásban. Korszerű, egészséges táplálkozás. A tradicionális magyar konyha értékei, hungarikumok. Ételek, étel-alapanyagok azonosítása, évszakokhoz, étkezési alkalmakhoz, élethelyzetekhez kapcsolása. A készítendő étel és a szükséges alapanyagok mennyiségének meghatározása, a költségek, valamint a készítés időszükségletének becslése. Az élelmiszerek beszerzésével kapcsolatos tudnivalók (élelmiszerlánc, nyomon követhetőség). A tudatos és takarékos élelmiszer-beszerzés szempontjai. Az élelmiszer-biztonság alapszabályai. Kiemelt kockázatú élelmiszertermékek. Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett információk értelmezése. Ételreceptek értelmezése. Az ételkészítés folyamatának részekre, műveletekre bontása, az étkezéshez kapcsolódó teendők meghatározása, a csoporton belüli, illetve a családi munkamegosztás lehetőségeinek megbeszélése.

Természetismeret: Haszonnövények és haszonállatok, termények, termékek az egyes évszakokban. Hőmérséklet, hőmennyiség, hőátadás. Tápanyagok, táplálék, egészséges táplálkozás. Baktériumok, gombák, étkezési eredetű betegségek. Fertőtlenítőszerek, mosószerek. Matematika: arányosság, fajlagos


1.2. Ételek készítése Az étel-alapanyagok tisztítása, előkészítése, receptúra szerinti mérése, a készítéshez szükséges eszközök meghatározása. Főzött jellegű (pl. levesek, főzelékek, főtt tészta), sütőben készülő (pl. sütemények, pizza, rakott ételek), továbbá serpenyőben készülő ételek (pl. zöldségételek, palacsinta, tükörtojás) készítése.

mennyiségek, tömeg- és térfogategységek. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szókincs- és fogalombővítés, kommunikáció, piktogramok. Erkölcstan: felelősségünk egészség megőrzésében.

1.3. Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások A hőkezelési eljárások (melegítés, hőn tartás, hűtés, fagyasztás) kipróbálása, a hőkezelés hatásainak, szerepének feltárása az egyes ételek elkészítése és tárolása során. További ételtartósítási eljárások kipróbálása, az ételek és ételalapanyagok megromlásának vizsgálata. Ételek tárolása, csomagolása. A megmaradt ételek felhasználási lehetőségei, az ételmaradékok kezelése. Az étel-alapanyagok és az ételek háztartásban való tárolásának alapvető élelmiszerhigiéniai szabályai, a kereskedelemből származó élelmiszerek fogyaszthatósági, illetve eltarthatósági adatainak értelmezése. Az ételkészítéshez és étkezéshez kapcsolódó személyi higiéniai követelmények megismerése, betartása.

1.4. Konyhai eszközök, gépek használata A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, kézi gépek, és a használatukkal járó balesetveszélyek azonosítása. Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütő- stb. berendezésekhez, a forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása és ezek elhárításának gyakorlása. A konyhai eszközökhöz kapcsolódó élelmiszer-higiéniai szabályok megismerése, alkalmazása.

1.5. Étkezési kultúra Az étkezési szokások és azok történeti háttere. A kulturált étkezés követelményei. Az étkezőasztal megterítése, ételek tálalása. Az étkezéssel kapcsolatos illemszabályok gyakorlati alkalmazása.

1.6. Az ételek készítésével kapcsolatos utómunkálatok Az ételkészítéshez, illetve az étkezéshez használt edények és eszközök mosogatása. A konyha és az étkező takarítása.

1.7. Környezettudatosság Az étkezéshez, ételkészítéshez kapcsolódó energia-, víz- és anyagtakarékosság, valamint az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítási lehetőségeinek feltárása, megismerése. Az élelmiszerhulladék minimalizálásának lehetőségei.


A keletkező hulladékok azonosítása, szelektálása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Étel, étkezés, élelmiszer, egészséges táplálkozás, éhezés, közétkeztetés, családi étkezés, főtt étel (melegétel), hideg étel, főzés, sütés, tálalás, mosogatás, maradék étel, ételtárolás, tartósított élelmiszer (étel), ételmaradék, hulladék, fogyaszthatóság, megromlás, ételmérgezés, anyagtakarékosság, energiatakarékosság, víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés.

Tematikai egység 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés annak megfelelő használatára, alakítására. Az élő és a tárgyi környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó technikai problémák felismerése és technikai eszközökkel, eljárásokkal történő megoldása. Használati utasítások megértése, helyes értelmezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés az épített, illetve mesterséges környezet elemeiről és összetevőiről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A környezet állapota, használati jellemzői, az emberi életminőségre és a természeti környezetre gyakorolt hatásai iránti érdeklődés, a környezetet alakító tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok, eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség stb. vizsgálatából fakadó tapasztalatok rögzítése. Gyakorlati problémamegoldás lépéseinek azonosítása. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Elemi agrotechnikai ismeretek elsajátítása. Igényesség a kulturált, rendes, tiszta, esztétikus környezet iránt.


2.1. A mesterséges, illetve épített környezet A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről.

Matematika: geometria, számok, számítások, mértékegységek kezelése, egyenes


Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal. Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés. Építési, szerelési szakmák és jellemző tevékenységeik.

arányosság. Természetismeret: Vetület, térkép, méretarány. Szerkezeti anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Haszonnövények, haszonállatok. Gépek, elektromos jelenségek, mechanikai kölcsönhatások. Erkölcstan: Az ember és a környezet kölcsönhatása, felelősségérzet. A tárgyi világ (modern technikai eszközök) életmódkönnyítő használata, mértékletesség, veszélyforrások.

2.2. Az épített környezet biztonsága, katasztrófaelhárítás Az épített környezet, az épületek és a háztartás tűz- és vagyonbiztonsága, védelem az időjárási hatások ellen. A mesterséges környezetet, épületeket károsító természeti, időjárási hatások azonosítása. Tűzveszélyes tevékenységek, helyzetek felismerése, tűzvédelmi szabályok ismerete.

2.3. Balesetek megelőzése Mechanikus jellegű baleseti veszélyek. Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. Elektromos eszközök érintésvédelme. Munkavédelmi eszközök, felszerelések. Építési és mechanikus állagmegóvó, javító, takarító munkák során használt eszközök, felszerelések használatának szabályai. Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi eszköz szükségességének felismerése.

2.4. Veszélyes anyagok a háztartásban Kémiai, biológiai, illetve tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok (gyógyszerek, kozmetikai anyagok, irtószerek, tisztítószerek, oldószerek, festékek, növényvédő szerek, műszaki célú vegyi anyagok stb.) tárolása, kezelése, használata, ezek veszélyei és ezekkel kapcsolatos biztonsági szabályok. Az anyagok kémiai veszélyeiről való tájékozódás információforrásokból.

2.5. Környezettudatosság A háztartási tevékenységek becsült víz- és energiaigényének és költségének meghatározása. Víz és energiatakarékosság. A pazarló használat felismerése. Kis zajterhelésű, víz- és energiatakarékos háztartási gépek használatának jelentősége. A hulladékok azonosítása, csoportosítása, szelektív gyűjtése. Mindennapjainkban keletkező újrafelhasználható és veszélyes hulladékok. A veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. Tájékozódás a hulladékokról, veszélyeikről és újrahasznosításuk lehetőségeiről információforrásokból. Környezetbarát anyagok és eljárások alkalmazása a tevékenységek során.


2.6. Növénytermesztés, állattartás Növények (pl. dísznövények, fűszernövények, fák) telepítése és gondozása. Hobbikert létesítésével és fenntartásával kapcsolatos munkálatok. Komposztálás. Élelmiszernövények termesztési fogásainak elsajátítása. Hobbi- és haszonállatok tartásával kapcsolatos feladatok megismerése.

2.7 Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások Az embert érő időjárási és természeti eredetű károsító hatások (leégés, napszúrás, kiszáradás, túlhevülés, kihűlés, villámcsapás, allergia, kullancs- és rovarcsípések, fertőzések, élősködők az emberen és a lakásban). A veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerése, teendők a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén.


Épület, építmény, alaprajz, helyszínrajz, méretarány, vagyonvédelem, tűzvédelem, alkatrész, szerkezet, gép, rendszer, kéziszerszám, szerkezeti anyag, fizikai és technológiai tulajdonság, építés, készítés, termelés, javítás, felújítás, állagmegóvás, karbantartás, munkavédelmi szabály, munkavédelmi eszköz, használati utasítás, vegyszer, permetezés, oltás, gyógyszer, mérgezés, fertőzés, egészségkárosodás, baleset, áramütés, érintésvédelem, hulladék, veszélyes hulladék.

Tematikai egység 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

Anyagok vizsgálata, tulajdonságok felismerése, tapasztalatok megfogalmazása. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján. Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása.


céljai

Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. Az anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk közötti kapcsolatok megértése. Tervrajz készítése és a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése. Kézügyesség fejlesztése. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos


veszélyérzet kialakítása, törekvés erősítése a biztonságra. A változtatásokhoz, változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, felkészülés a veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelésére.


3.1. A tárgyak és a tárgykészítéshez használt anyagok fizikai és technológiai tulajdonságai Természetes és mesterséges faanyagok, műanyagok, fémek, papír, textil, képlékeny anyagok vizsgálata (hajlítás, törés, hasítás, keménység, rugalmasság, nedvszívás, korrózió), szemrevételezés, próba, összehasonlítás, mérés alapján. Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák.

Matematika: mérés, méretarány, kicsinyítés, nagyítás, geometriai szerkesztések, geometriai transzformációk, testek. Természetismeret: mérés, az anyagok fizikai tulajdonságai, mechanikai kölcsönhatások, anyagszerkezet. Erkölcstan: Kötődés a tárgyi világhoz. Találmányok az emberiség szolgálatában (az emberek javára, kárára).

3.2. Tárgyak, szerkezetek, modellek előállítása A tárgyak rendeltetése és használati jellemzői. Mérés milliméteres pontossággal. Mérőeszközök alkalmazása. Új szerszámok és műveletek megismerése, alkalmazása. Összetett (többféle anyagból, több alkatrészből álló) használati tárgyak, építménymakettek, jármű- és gépmodellek készítése természetes anyagok, hulladékok és egyéb építőelemek (pl. konstrukciós játékok – fa- és fémépítő, Lego, Lego Education készletek) felhasználásával. A modellezés mint hobbi lehetőségeinek megismerése. A tárgykészítéshez kapcsolódó szakmákról ismeretek szerzése.

3.3. Műszaki kommunikáció alkalmazása Méretmegadás elemei. Rajzjelek (hajlítási vonal, tengely, nem látható él, furat, átmérő, sugár). Méretarányos kicsinyítés, nagyítás. Vetületi ábrázolás.

3.4. Takarékos, hatékony, igényes munkavégzés Tárgyak, modellek célszerű és takarékos tervezése. Anyagok újrafelhasználása. A szükséges információk gyűjtése, felhasználása. Anyagmennyiség, költség kiszámítása a tervek alapján. Munkafolyamat tervezése, szervezése. A kivitelezés problémái. Együttműködés társakkal közös tevékenységben.

3.5. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, ép szerszámok célszerű, balesetmentes használata. A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.


Anyag, fa, fém, műanyag, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológia, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, tervezés, minta, rajzjelek, vonalfajta, méret, mérés, méretarány, vetületi


ábrázolás, anyagmennyiség, költség, szabály, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.


A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén

Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezetátalakító tevékenységgel járó felelősség belátása. Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása. A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása. A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel. Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése.

6. évfolyam



Tematikai egység 1. Ételkészítés Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

A mindennapos étkezési szokások, ételfajták, étkezési eszközök, étkezőhelyek ismerete. Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Megfontolt, fegyelmezett, biztonságra törekvő viselkedés a munkakörnyezetben. Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok betartása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A saját tevékenység, a cselekvések és a következmények összefüggéseinek belátása, a saját felelősség felismerése. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás, együttműködés a csoportos tevékenységek során. Az étkezéssel, ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységek azonosítása, felismerése.


Tapasztalatok megfogalmazása az ételkészítési anyagok tulajdonságairól, átalakulásáról. A konyhai tevékenységekkel járó veszélyérzet kifejlődése, törekvés erősítése a biztonságra, fegyelmezettségre, megfontoltságra. Feladatvállalás, célratörő, hatékony munkamagatartás, produktivitás fejlesztése. Törekvés az igényességre, tiszta környezetre, kulturált viselkedésre.


1.1. Ételek készítése Az étel-alapanyagok tisztítása, előkészítése, receptúra szerinti mérése, a készítéshez szükséges eszközök meghatározása. Főzött jellegű (pl. levesek, főzelékek, főtt tészta), sütőben készülő (pl. sütemények, pizza, rakott ételek), továbbá serpenyőben készülő ételek (pl. zöldségételek, palacsinta, tükörtojás) készítése.

1.2. Élelmiszerek, ételek tárolása, tartósítási eljárások A hőkezelési eljárások (melegítés, hőn tartás, hűtés, fagyasztás) kipróbálása, a hőkezelés hatásainak, szerepének feltárása az egyes ételek elkészítése és tárolása során. További ételtartósítási eljárások kipróbálása, az ételek és ételalapanyagok megromlásának vizsgálata. Ételek tárolása, csomagolása. A megmaradt ételek felhasználási lehetőségei, az ételmaradékok kezelése. Az étel-alapanyagok és az ételek háztartásban való tárolásának alapvető élelmiszerhigiéniai szabályai, a kereskedelemből származó élelmiszerek fogyaszthatósági, illetve eltarthatósági adatainak értelmezése. Az ételkészítéshez és étkezéshez kapcsolódó személyi higiéniai követelmények megismerése, betartása.

1.3. Konyhai eszközök, gépek használata A balesetveszélyes konyhai kézi eszközök, kézi gépek, és a használatukkal járó balesetveszélyek azonosítása. Az ételkészítés során használt tüzelő-, melegítő-, főző-, sütő- stb. berendezésekhez, a forró vízhez, forró anyagokhoz, eszközökhöz kapcsolódó baleseti veszélyek azonosítása és ezek elhárításának gyakorlása. A konyhai eszközökhöz kapcsolódó élelmiszer-higiéniai szabályok megismerése, alkalmazása.

1.4. Étkezési kultúra Az étkezési szokások és azok történeti háttere. A kulturált étkezés követelményei. Az étkezőasztal megterítése, ételek tálalása. Az étkezéssel kapcsolatos illemszabályok gyakorlati alkalmazása.


1.5. Környezettudatosság Az étkezéshez, ételkészítéshez kapcsolódó energia-, víz- és anyagtakarékosság, valamint az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítási lehetőségeinek feltárása, megismerése. Az élelmiszerhulladék minimalizálásának lehetőségei. A keletkező hulladékok azonosítása, szelektálása.


Étel, étkezés, élelmiszer, egészséges táplálkozás, éhezés, közétkeztetés, családi étkezés, főtt étel (melegétel), hideg étel, főzés, sütés, tálalás, mosogatás, maradék étel, ételtárolás, tartósított élelmiszer (étel), ételmaradék, hulladék, fogyaszthatóság, megromlás, ételmérgezés, anyagtakarékosság, energiatakarékosság, víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés.

Tematikai egység 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Az épített környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés annak megfelelő használatára, alakítására. Az élő és a tárgyi környezet jellemzőinek, kapcsolatának, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó technikai problémák felismerése és technikai eszközökkel, eljárásokkal történő megoldása. Használati utasítások megértése, helyes értelmezése.


céljai

Tapasztalatszerzés az épített, illetve mesterséges környezet elemeiről és összetevőiről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A környezet állapota, használati jellemzői, az emberi életminőségre és a természeti környezetre gyakorolt hatásai iránti érdeklődés, a környezetet alakító tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok, eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség stb. vizsgálatából fakadó tapasztalatok rögzítése. Gyakorlati problémamegoldás lépéseinek azonosítása. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Elemi agrotechnikai ismeretek elsajátítása. Igényesség a kulturált, rendes, tiszta, esztétikus környezet iránt.



2.1. A mesterséges, illetve épített környezet A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői és gondozása: építmények, mechanikus szerkezetek, építési és mechanikus javítási, állagmegóvási munkák, takarítás. Tapasztalatok gyűjtése a felhasznált anyagok és eszközök fizikai jellemzőiről. Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése és összevetése a valósággal. Épületek, építmények funkciói, szerkezeti elemei, anyagai, kötőanyagok, felületi anyagok jellemzői. Árnyékolás, hő- és vízszigetelés. Építési, szerelési szakmák és jellemző tevékenységeik.

Matematika: geometria, számok, számítások, mértékegységek kezelése, egyenes arányosság. Természetismeret: Vetület, térkép, méretarány. Szerkezeti anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Haszonnövények, haszonállatok. Gépek, elektromos jelenségek, mechanikai kölcsönhatások. Erkölcstan: Az ember és a környezet kölcsönhatása, felelősségérzet. A tárgyi világ (modern technikai eszközök) életmódkönnyítő használata, mértékletesség, veszélyforrások.

2.2. Az épített környezet biztonsága, katasztrófaelhárítás Az épített környezet, az épületek és a háztartás tűz- és vagyonbiztonsága, védelem az időjárási hatások ellen. A mesterséges környezetet, épületeket károsító természeti, időjárási hatások azonosítása. Tűzveszélyes tevékenységek, helyzetek felismerése, tűzvédelmi szabályok ismerete.

2.3. Balesetek megelőzése Mechanikus jellegű baleseti veszélyek. Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. Elektromos eszközök érintésvédelme. Munkavédelmi eszközök, felszerelések. Építési és mechanikus állagmegóvó, javító, takarító munkák során használt eszközök, felszerelések használatának szabályai. Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi eszköz szükségességének felismerése.

2.4. Veszélyes anyagok a háztartásban Kémiai, biológiai, illetve tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok (gyógyszerek, kozmetikai anyagok, irtószerek, tisztítószerek, oldószerek, festékek, növényvédő szerek, műszaki célú vegyi anyagok stb.) tárolása, kezelése, használata, ezek veszélyei és ezekkel kapcsolatos biztonsági szabályok. Az anyagok kémiai veszélyeiről való tájékozódás információforrásokból.


2.5. Környezettudatosság A háztartási tevékenységek becsült víz- és energiaigényének és költségének meghatározása. Víz és energiatakarékosság. A pazarló használat felismerése. Kis zajterhelésű, víz- és energiatakarékos háztartási gépek használatának jelentősége. A hulladékok azonosítása, csoportosítása, szelektív gyűjtése. Mindennapjainkban keletkező újrafelhasználható és veszélyes hulladékok. A veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. Tájékozódás a hulladékokról, veszélyeikről és újrahasznosításuk lehetőségeiről információforrásokból. Környezetbarát anyagok és eljárások alkalmazása a tevékenységek során.


Épület, építmény, alaprajz, helyszínrajz, méretarány, vagyonvédelem, tűzvédelem, alkatrész, szerkezet, gép, rendszer, kéziszerszám, szerkezeti anyag, fizikai és technológiai tulajdonság, építés, készítés, termelés, javítás, felújítás, állagmegóvás, karbantartás, munkavédelmi szabály, munkavédelmi eszköz, használati utasítás, vegyszer, permetezés, oltás, gyógyszer, mérgezés, fertőzés, egészségkárosodás, baleset, áramütés, érintésvédelem, hulladék, veszélyes hulladék.

Tematikai egység 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Anyagok vizsgálata, tulajdonságok felismerése, tapasztalatok megfogalmazása. Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Tárgyak elkészítése segítséggel, minta alapján. Mérés, szerszámok biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása.


céljai

Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről. Az anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságuk közötti kapcsolatok megértése. Tervrajz készítése és a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése. Kézügyesség fejlesztése. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés erősítése a biztonságra. A változtatásokhoz, változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, felkészülés a veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelésére.



3.1. A tárgyak és a tárgykészítéshez használt anyagok fizikai és technológiai tulajdonságai Természetes és mesterséges faanyagok, műanyagok, fémek, papír, textil, képlékeny anyagok vizsgálata (hajlítás, törés, hasítás, keménység, rugalmasság, nedvszívás, korrózió), szemrevételezés, próba, összehasonlítás, mérés alapján. Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák.

Matematika: mérés, méretarány, kicsinyítés, nagyítás, geometriai szerkesztések, geometriai transzformációk, testek. Természetismeret: mérés, az anyagok fizikai tulajdonságai, mechanikai kölcsönhatások, anyagszerkezet. Erkölcstan: Kötődés a tárgyi világhoz. Találmányok az emberiség szolgálatában (az emberek javára, kárára).

3.2. Tárgyak, szerkezetek, modellek előállítása A tárgyak rendeltetése és használati jellemzői. Mérés milliméteres pontossággal. Mérőeszközök alkalmazása. Új szerszámok és műveletek megismerése, alkalmazása. Összetett (többféle anyagból, több alkatrészből álló) használati tárgyak, építménymakettek, jármű- és gépmodellek készítése természetes anyagok, hulladékok és egyéb építőelemek (pl. konstrukciós játékok – fa- és fémépítő, Lego, Lego Education készletek) felhasználásával. A modellezés mint hobbi lehetőségeinek megismerése. A tárgykészítéshez kapcsolódó szakmákról ismeretek szerzése.

3.3. Műszaki kommunikáció alkalmazása Méretmegadás elemei. Rajzjelek (hajlítási vonal, tengely, nem látható él, furat, átmérő, sugár). Méretarányos kicsinyítés, nagyítás. Vetületi ábrázolás.

3.4. Takarékos, hatékony, igényes munkavégzés Tárgyak, modellek célszerű és takarékos tervezése. Anyagok újrafelhasználása. A szükséges információk gyűjtése, felhasználása. Anyagmennyiség, költség kiszámítása a tervek alapján. Munkafolyamat tervezése, szervezése. A kivitelezés problémái. Együttműködés társakkal közös tevékenységben.

3.5. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, ép szerszámok célszerű, balesetmentes használata. A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.


Anyag, fa, fém, műanyag, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológia, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, tervezés, minta, rajzjelek, vonalfajta, méret, mérés, méretarány, vetületi ábrázolás, anyagmennyiség, költség, szabály, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.


Tematikai egység 4. Közlekedés Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

A gyalogos és kerékpáros közlekedés alapismeretei. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok. Viselkedési normák a közösségi közlekedési színtereken. Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek ismerete. A szárazföldi, vízi és légi közlekedés eszközei.


céljai

Biztonságos kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete, alkalmazása. Hagyományos és korszerű környezetkímélő közlekedéstechnikai eljárások, célszerű eszközök alkalmazásával a technikai ismeretek bővítése, a környezettudatos magatartás erősítése.



4.1. A forgalomszabályozás közlekedési jelzései A közúti közlekedési jelzések hierarchiája. A jelzőtáblák és útburkolati jelek. A forgalomirányító fényjelzőkészülékek jelzéseinek jelentése. A rendőri forgalomirányító tevékenység.

Magyar nyelv és irodalom: szaknyelv, szókincsbővítés, szövegértés, könyvtárhasználat. Informatika: internethasználat, könyvtárhasználat, alkalmazások használata. Természetismeret: sebesség, gyorsulás. Erkölcstan: találmányok az emberiség szolgálatára (anyagi hasznára, javára, kárára).

4.2. A közlekedés rendszere, közlekedéstörténet A járművek. A városi, közúti, a vízi és légi közlekedés rendszereinek megismerése. A közlekedés fejlődése, találmányok és feltalálók a közlekedéstörténetben – információgyűjtés, rendszerezés. A közlekedéssel kapcsolatos foglalkozásokról, szakmákról információszerzés.

4.3. Balesetvédelem Közlekedési helyzetek, veszélyek, balesetek elemzése, megelőzése. Közlekedésbiztonsági ismeretek. A féktávolság. Az érzékelési- és útviszonyok forgalombefolyásoló szerepe. A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges gyakorlati készségek fejlesztése az alapvető szituációkat modellező gyakorlati pályán. A kerékpár karbantartása. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Az elsősegélynyújtás feltételrendszere, helyzetfelmérés, biztosítás és segélyhívás.

4.4. Vasúti közlekedés A biztonságos és udvarias vasúti közlekedés szabályai. Közúti és vasúti menetrendek, útvonaltérképek tanulmányozása. Útvonalterv készítése térkép és útvonaltervező segítségével.


Útvonaltípus, főútvonal, kerékpárút, autóút, autópálya, közlekedési csomópont, forgalomirányítás, elsőbbség, kikerülés, fékezés, fékút, megállás, tilalom, közlekedési tábla, viselkedési norma, útkereszteződés, alárendelt út, egyenrangú út, útviszony, közlekedésbiztonság.

A fejlesztés várt eredményei a 6. évfolyam végén

Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezetátalakító tevékenységgel járó felelősség belátása. Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása.


Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása. A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása. A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel. Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése.

7. évfolyam



A 7. évfolyamon a család által használt összetettebb műszaki rendszerek, közművek,

közszolgáltatások összefoglalásával befejeződik, teljessé válik a háztartás, a lakókörnyezet

megismerése. Ennek révén a családi életre nevelés elemeként tudatosabbá válhat a családon

belüli munkamegosztás és az azon belül lehetséges saját szerepek. Az ennek keretében

szerzett tapasztalatok, a vizsgálódás, a működési próbák, a környezet alakításában elvégzett

kisebb feladatok, amellett, hogy a pályaorientációt segítve további alkalmakat adnak arra,

hogy a tanulók feltárják saját képességeiket, jelentősen fejlesztik a műszaki és

természettudományos kompetenciát is. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók egyrészt

felhasználják a természettudományos tantárgyakban tanultakat, másrészt az ekkor szerzett

tapasztalatok alapul szolgálnak a későbbi években sorra kerülő tanuláshoz. A társas kapcsolati

kultúra fejlesztésére a csoportos keretek között végzett feladatmegoldás, a tanuló saját

tevékenységének, a saját továbbtanulási elképzeléseknek a társakéival való összevetése adhat

alkalmat. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását a saját szerep

megtalálása, az ötleteknek, elképzeléseknek a valósággal, a lehetőségekkel való összevetése

és értékelése, a tanulás tanítását, a hatékony, önálló tanulási kompetencia fejlődését pedig a

tantárgy valamennyi 7. osztályos foglalkozását jellemző feladatközpontú tevékenységi

tartalmak segítik. A matematikai kompetenciát és a gazdasági, pénzügyi nevelést a háztartási

és a közlekedési rendszerek megismerése, működésük elemzése során elvégzett, célzottan a

mennyiségi összefüggésekről szóló számítási feladatok szolgálják. Ezeknek a költségekre

vonatkozó eredményei egyben hozzájárulnak a takarékosság, a környezettudatosság, a

fenntarthatóság iráni elkötelezettség fejlesztéséhez is.

Tematikai egység 1. A háztartás és a közszolgáltatások Órakeret

10 óra

Előzetes tudás A háztartásban használt eszközök szerepe, használati jellemzői, a kezelésük biztonsági szabályai. A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek


alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik. A háztartás mint műszaki környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés azok megfelelő használatára. A műszaki környezet jellemzőinek, kapcsolatainak, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémák megoldása során, tevékenységek gyakorlásakor. A szükségletekből adódó, illetve a műszaki jelenségekkel járó, hibákból következő technikai problémák felismerése. Használati utasítások, leírások, műszaki információk megértése, értelmezése.


céljai

Tapasztalatszerzés a háztartás műszaki jellegű rendszereinek felépítéséről, működéséről, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Az ember mindennapos tevékenységei és a környezet állapota, jellemzői közötti összefüggések felismerése, a természet általi meghatározottság és a környezetre gyakorolt hatások megértésére irányuló szándék, a tevékenységekkel járó felelősség belátása. Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról. A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok, eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség vizsgálatából fakadó tapasztalatok önálló rögzítése. Gyakorlati problémamegoldás feltételeinek és lépéseinek meghatározása segítséggel. Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása, veszélyhelyzetek felismerése. Igényesség a megfelelően funkcionáló, rendezett mesterséges környezet iránt.


1.1. A háztartás elektromos rendszere Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási hálózatban. Világítás, motorok, fűtő, hűtő eszközök, elektromossággal működő háztartási és egyéb eszközök, gépek jellemzői, működésük és használatuk. Az elektromos rendszer üzemzavarai, túláramvédelmi és érintésvédelmi eszközök jellemzői, szerepe. Az elektromos energiafogyasztás árának, díjának meghatározása, takarékossági lehetőségek. Villanyszámlák tartalmának értelmezése. Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt elektromos eszközök működéséről és használati jellemzőiről, a tapasztalatok összehasonlítása, értékelése.

Fizika: Elektromos áram, áramkör, energiatermelés, energiaátalakítás, energiaforrások. Fényforrások, motorok működési elve, az elektromos áram hőhatása. Elektromos és hőtani mennyiségek (feszültség, áramerősség, teljesítmény, 1.2. A háztartás és a lakókörnyezet vízellátó-, szennyvíz- és


csapadékvíz-elvezető, illetve -kezelő rendszere A vízfelhasználáshoz kapcsolódó felszerelési, berendezési tárgyak, szerelvények szerkezete és működése. Az ivóvíz forrásai, a víz minősége, fizikai, kémiai és biológiai jellemzői, vízfogyasztási módok, a víz élelmi, más háztartási, valamint műszaki, technológiai célú felhasználása. A háztartási szennyvíz keletkezési forrásai, az elvezetés, gyűjtés, tisztítás eljárásai, eszközei. A csapadékvíz káros mechanikai és kémiai (korróziós) hatásai az emberi lakókörnyezetben. Üzemzavarok, rendellenességek a vízellátás és a szennyvíz-, valamint a csapadékvíz-elvezetés működésében. Felelősségünk a talajvíz és a vízbázisok tisztaságának megőrzésében. A vízfogyasztás árának, díjainak meghatározása, takarékossági lehetőségek. Víz- és csatornaszámlák tartalmának értelmezése. A csapadékvíz-gyűjtés és -felhasználás lehetőségei. Víztakarékos technológiai megoldások és rendszerek. Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt, a vízfelhasználáshoz kapcsolódó eszközök működéséről és használati jellemzőiről.

hőmérséklet, hőmennyiség, hőenergia, égéshő, fűtőérték). Biológia-egészségtan: A víz szerepe az élet kialakulásában és fenntartásában. A víz humán-élettani szerepe. A hulladékok tárolásának, kezelésének biológiai veszélyei. Mérgező anyagok egészségügyi hatásai. Földrajz: A víz körforgása a természetben. A víz felhasználása az egyes gazdasági termelési területeken. Fosszilis és megújuló energiaforrások. Matematika: számok, alapműveletek, matematikai modell. Kémia: Az égés mint kémiai folyamat, égéstermékek, a környezetre káros hatású kémiai anyagok. A víz tulajdonságai. Korrózió. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Családi kiadások. Takarékosság a háztartások

1.3. A háztartás és a lakókörnyezet különböző fűtési megoldásai A gáz forrásai, az ellátás rendszere, elemei, gázfűtés, a gáz szállítása, tárolása, gázt felhasználó háztartási készülékek. Szilárd tüzelőanyagok és fűtőberendezéseik, üzemeltetési szabályaik. Füstgázelvezetés, az égéstermékek környezeti hatásai. A gázhálózat, gázpalackok, gázfogyasztó berendezések üzemeltetésének veszélyei, üzemzavarok, a használat biztonsági szabályai, a biztonsági berendezések működési jellemzői. Gázszivárgásra és más üzemzavarra utaló jelek, teendők és tilalmak rendellenességek esetén. A fűtési és más hőenergia-felhasználási költségek meghatározása, takarékossági lehetőségek. Gázszámlák tartalmának értelmezése. Megújuló energiaforrások felhasználása a fűtésben és a használati melegvíz készítésében. Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt, fűtésre, hőenergia-termelésre használt eszközök működéséről és használati jellemzőiről, összehasonlításuk energetikai, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból.

1.4. Hulladékgazdálkodás A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben. A keletkező hulladékok fizikai és kémiai jellemzői, tárgyként való tovább használati, illetve anyagként való újra feldolgozhatóságuk lehetőségei. A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások, hulladékok házilagos kezelése, komposztálás. A hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés,


energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei. A hulladékok kezelése, a hulladék keletkezésével, tárolásával, kezelésével járó veszélyek. Veszélyes hulladékok, környezeti és egészségügyi hatásaik. Komposztálható hulladékok. Háztartási körülmények között égethető és nem égethető hulladékanyagok. A hulladékokkal járó költségek meghatározása, a csökkenést eredményező megoldások, a takarékosság lehetőségei. Tapasztalatok gyűjtése a lakókörnyezetben keletkező hulladékokról, a gyűjtés, kezelés megoldásairól, az újrahasznosítási lehetőségekről.

fogyasztásában. Erkölcstan: A modern technika alkalmazásának előnyei, hátrányai, veszélyei, az életvitelt könnyítő lehetőségei. Magunkért és másokért érzett felelősség. Mértékletesség a fogyasztásban. Érték és mérték. Informatika: információkeresés, internethasználat.


Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláramvédelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, használati melegvíz, vízvezeték, vízszerelvény, szennyvízvezeték, csatornázás, szennyvíztisztítás, gázenergia, gázfogyasztás, gázfűtés, gázszivárgás, gázmérgezés, füstmérgezés, füstgázelvezetés, szilárd tüzelés, hulladék, veszélyes hulladék, újrahasznosítás, hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla.

Tematikai egység 2. Közlekedés Órakeret

10 óra

Előzetes tudás A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, közlekedési jelzőtáblák. A közlekedési balesetek megelőzését szolgáló magatartás.


céljai

A közúti kerékpáros közlekedésben való felelős részvétel erősítése. A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megfigyelésével, megvitatásával a szabályismeret, a szabálykövető attitűd, a felelősségérzet és a környezettudatosság erősítése.


2.1. A kerékpáros közúti közlekedés A kerékpáros közúti közlekedés KRESZ szerinti szabályai, eszközrendszere. A balesetmentes, udvarias közlekedés. Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása. A biztonságos kerékpáros közlekedéshez szükséges gyakorlati készségek fejlesztése az alapvető szituációkat modellező gyakorlati pályán.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, digitális információk kezelése. Testnevelés és sport: kerékpározás.


Felkészítés a közúti forgalomban történő kerékpáros közlekedésre. Fizika: motorok, mechanika. Matematika: tájékozódás a térben térkép és egyéb vázlatok alapján, számok, műveletek, számítások időtartamokkal. Informatika: Alkalmazások használata. Többszálú lineáris olvasás.

2.2. Közlekedéstörténet A motorok fejlődési állomásai. A korszerű szárazföldi közlekedés. A járműmeghajtások jövője.

2.3. Környezet- és egészségtudatos közlekedés A közlekedési eszközök által okozott, a környezetet terhelő, illetve az egészséget károsító hatások. A mozgás élménye. A természet mint közlekedési környezet. A biztonságos túrakerékpározás. Kerékpártúra-útvonalak, útvonalterv készítése.

2.4. Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások Tájékozódás közlekedési útvonalakról, járatokról, adatokról. Papíralapú és elektronikus menetrendek használata. A közlekedés idő- és költségigényének meghatározása útvonaltervező segítségével. A közlekedési környezet – mint rendszer – jellemzői. A közlekedési infrastruktúra mennyiségi jellemzői (idő, sebesség, gyakoriság, közlekedési logisztika).


Motor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés, környezeti terhelés.

Tematikai egység 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Tájékozottság a háztartás ellátó rendszereiről Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Rajzolvasás, mérés. Tárgyak elkészítése minta alapján. Egyszerű szerelési műveletek elvégzése segítséggel. Szerszámok biztonságos alkalmazása. Tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.


céljai

Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A karbantartás szükségességének felismerése, helyzetelemzés, hibakeresés, problémamegoldás, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése. A munka során felhasznált anyagok technológiai tulajdonságainak felismerése, az ismeretek alkalmazása. A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, a biztonság iránti igény kialakítása. Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről.



3.1. Karbantartás a háztartásban Vízvezeték-szerelvények, különféle vízcsapok, lefolyók, WC tartályok működése (szabályozása), gyakran előforduló hibák, javítások. Áramkör: a biztosító, a vezeték és a szerelvények mérete, valamint a fogyasztók teljesítménye közötti összefüggés. Világítási áramkör, foglalatok, izzófajták, energiatakarékos izzók, kapcsolók – adatok értelmezése, összehasonlítása. Fali dugaszoló aljzatok, vezetékcsatlakozások, villásdugók szerelése. A laikus által végezhető javítások határai.

Fizika: áramkör, vezető, fogyasztó, az elektromos áram munkája és teljesítménye. Informatika: információkeresés, irányítás, szabályozás. Erkölcstan: Kötődés a tárgyi világhoz. Találmányok az emberiség szolgálatában (az emberek javára, kárára.

3.2. A) Tárgykészítés Egy probléma (érzékelés, kapcsolás stb.) megoldása elektronikai áramkör modell készítésével, a hozzá tartozó kapcsolási rajz segítségével. Az irányítástechnika és az automatizálás alapjainak megismerése a készített modell segítségével. Motoros járműmodell (közúti, vízi, vagy kötött pályás) tervezése, elkészítése, kipróbálása, értékelése. A gépek és a gépelemek megismerése a készített modell segítségével. VAGY (az érdeklődési kör és a lehetőségek függvényében) 3.2. B) Tárgykészítés Kötés és/vagy horgolás elsajátítása és gyakorlása. Egyszerű tárgy (pl. sál, poháralátét) elkészítése az elsajátított kötési vagy horgolási technikával. Gépi varrás elsajátítása és gyakorlása. Egyszerű tárgy (pl. kötény, párnahuzat) elkészítése gépi varrás alkalmazásával.

3.3. Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő munkakörnyezet Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, alkalmazása. A szerszámok célszerű, balesetmentes használata. A munkakörnyezet rendjének fenntartása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.


Vízvezeték, szerelvény, szabályozás, elektromos szerelvény, áramkör, A) gépelem, B) kötés, horgolás, varrógép.

Tematikai egység 4. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés,

munkakörnyezetek megismerése Órakeret

8 óra

Előzetes tudás A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, erről szerzett


tapasztalatok. Saját tapasztalatok a munka világából a személyes környezetben élők tevékenységéhez kapcsolódóan. A saját tevékenységek eredményességéről, erősségekről, gyengeségekről szóló tapasztalatok.


céljai

A munkavégzés jelentőségének tudatosítása a társadalom jóléte szempontjából. Az ember környezetének, valamint tevékenységeinek, munkájának, továbbá a megélhetés és az életminőség kapcsolatának felismerése. Továbbtanulási, pályaválasztási elhatározás, életpálya-elképzelés kialakítása, megerősítése. A tervezett pálya jellemzőinek összevetése a személyes elképzelésekkel, a lehetőségek helyes megítélése, fejlődő önismeret, reális önértékelés. A megélhetést biztosító tervezett életpályára, munkára való alkalmasság nélkülözhetetlen összetevőinek (képesség, szaktudás, tanulás, munkakultúra) tudatosítása. A saját életpálya és életminőség alakításában viselt személyes felelősség felismertetése. Előzetes ismeretszerzés a karrier, a hivatás és a családi élet összeegyeztetéséről. A munkamegosztás, az egyéni és kollektív munkatevékenységek, a technológiai folyamat, a produktumok stb. összefüggéseinek felismerése, megértése. A munkára való alkalmasság összetevőinek, a munkavégzés körülményeinek és a munkát végzőre gyakorolt hatásoknak, a munkával járó veszélyeknek a felismerése. Tapasztalatszerzés a helyes munkamagatartásról, a munkakultúráról. A megismert munkakörnyezetekről alkotott vélemény és érvek megfogalmazása a saját elképzelésekkel összevetve. Közelebb kerülés a saját pályaválasztási döntéshez. A munkakereséssel, munkába állással kapcsolatos alapvető tudnivalók elsajátítása.


4.1. A tanulási pálya A tanulási pálya szakaszai. Képzési lehetőségek, eltérő tanulási utak, szakmatanulási lehetőségek megismerése, elemzése, összevetése. Iskolatípusok, képzési formák, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, érettségi, szakmai vizsga, diploma.

Informatika: adatgyűjtés az internetről. Földrajz: a gazdaság ágai, a munkahelyteremtés természet- és gazdaságföldrajzi alapjai. Történelem,

4.2. Szakmák és munkák Az egyes gazdasági ágazatokhoz tartozó munkák, foglalkozások, szakmák, szakmacsoportok megismerése, elemzése, összevetése. Szakmák közös és eltérő tevékenységi elemei, termékei, szolgáltatásai, munkakörülményei. A napi életvitelt meghatározó, az egyes szakmákhoz,


foglalkozásokhoz kapcsolódó jellemzők (pl. munkaidő beosztás, szezonalitás).

társadalmi és állampolgári ismeretek: munkahely és munkavállalói szerep. Erkölcstan: A munka és a munkát végző ember tisztelete. Személyes tapasztalatok, együttműködés, egyéni boldogulás és a csapatmunka. Pályaválasztás – foglalkozás, élethivatás. Magyar nyelv és irodalom: az önéletrajz formái, a hivatalos levél jellemzői.

4.3. Munkakörnyezetek megismerése Előzetes tájékozódás a megismerendő munkakörnyezetekről, technológiákról, munkatevékenységekről, termékekről, szolgáltatásokról, munkakörülményekről, munkaszervezeti keretekről. Információforrások felkutatása.

Egyedi termékkészítéssel foglalkozó, javító, felújító;

árutermelő, ipari vagy agrár jellegű;

kereskedelmi, vendéglátási, gazdasági, közlekedési jellegű;

egészségügyi, szociális, oktatási jellegű, és személyeknek szolgáltatást nyújtó más munkahely, munkakörnyezet, foglalkozás megismerése helyszínen tett látogatás, audiovizuális segédanyag vagy meghívott szakértő segítségével.

Információgyűjtés a megismert munkakörnyezetekről: az alkalmazott eszközök, technológiák, a felhasznált anyagok, a munkafolyamatok jellemzői, a tevékenység feltételei és környezeti hatásai, munkaszervezeti sajátosságok, munkakörülmények, kereseti lehetőségek. A szerzett tapasztalatok rögzítése, feldolgozása.

4.4. Környezet és pályaválasztás A családi, települési környezet, az életmód, a megélhetés, a továbbtanulási lehetőségek és a személyes ambíciók összevetése. Elképzelések megfogalmazása a saját lehetőségekről, tanulási pályáról. Karrier és hivatás fogalma, ezek hatása a családi szerepek, értékrend és munkamegosztás alakulására. A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, továbbtanulási lehetőségei. A szakmákról, munkalehetőségekről, pályaalkalmasságról, továbbtanulásról szóló információk forrásainak megismerése, használata. Önálló tájékozódás szakmákról, munkákról internetes (pl. Nemzeti pályaorientációs portál) és más információforrásokból, valamint a személyes környezetben.

4.5. Munkavállalás Vállalkozók és alkalmazottak az értékteremtő munkában. A vállalkozói lét és az alkalmazotti helyzet előnyei és hátrányai. Vállalkozói tevékenységek, a vállalkozó személye, felelős vállalkozói magatartás. Alkalmazottként való elhelyezkedés. A munkába állás adminisztratív előzményei (álláskeresés, tájékozódás, önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú).

4.6. Megélhetés A család megélhetése, a jövedelemforrások, a napi életvitel, az élethelyzetek és az életminőség összefüggései. A család megélhetési, önfenntartási lehetőségei, tevékenységei, a


tanulás és a munkamagatartás szerepe, kapcsolata. Teendők és lehetőségek munkanélküliség esetén.



Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, fizikai munka, kétkezi munka, szellemi munka, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, termelés, termék, szolgáltatás, foglalkozás, munkahely, munkaidő, munkabér, munkaadó, munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés, munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés, technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér.

A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén

Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása. A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése. Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során. A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége. Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett. A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. Tájékozottság a közlekedési környezetben. Tudatos közlekedési magatartás. A közlekedési morál alkalmazása. Környezettudatos közlekedésszemlélet. Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése. Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel. Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése. A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése. A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.


SNI TANULÓK OKTATÁSA

2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez és 2. melléklet a 32/2012. (X. 8.)

EMMI rendelethez

A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

1. Általános elvek

1.1. A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű

tanulók iskolai oktatásában

A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési

célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a

sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-

oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési

törvény),

- a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,

– a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,

– a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési

tervet,

– a szülők elvárásait és

– az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval

részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e

célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai

intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett

(gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben)

nevelésére, oktatására.

1.2. Az Irányelv célja

Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi

szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más

gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:

– a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a

minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,

– az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,

– a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai

programjainak tartalmi elemeivé,

– a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:

– a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy

egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,

– a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,

– a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére

vonatkozó javaslatokat.

1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása

A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az

iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe.


A sajátos nevelési igény kifejezi:

a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű

módosulását,

b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő

ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól

eltérő szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,

korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások

alkalmazását teheti szükségessé.

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat,

tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai

programjában, a helyi tantervben, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-

tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben.

1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk

(teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal,

magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók

beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása

tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

– A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai

programokon akkreditált továbbképzéseken. Az együttnevelést megvalósító iskolák

pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a

sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

– Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások

alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság”

alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az

egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

– A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az

egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi –

eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök

alkalmazását.

– A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia,

hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési

igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait;

b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor –

együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés,

oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő

javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények

elemzése alapján – szükség esetén –megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó

módszereket alkalmaz;

d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba.


Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló nevelési, oktatási intézmények vegyék

igénybe az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati,

illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó

gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-

fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

7. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

7.1. A beszédfogyatékos tanuló

Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer

szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai

képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus

fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett.

A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének;

együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival,

azok maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás

területén kialakuló verbális tanulási zavarral.

Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása

céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít.

A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló,

észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban

előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok

következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki.

A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a

továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex

fejlesztést szolgáló foglalkozások formájában, az egyéni képességekhez igazodó

tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás,

valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. Ezek az

alábbiak szerint csoportosíthatók:

a) nyelvfejlődési zavar (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia –

maradványtüneteként beszédgyengeség),

b) orrhangzós beszéd,

c) folyamatos beszéd zavarai (dadogás, hadarás),

d) diszfónia,

e) logofóbia (mutizmus különbözõ típusai),

f) centrális eredetű szerzett beszédzavarok (centrális pöszeség, gyermekkori afázia,

diszartria),

g) verbális tanulási zavar együttjárása az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén mutatkozó

problémákkal vagy ezek halmozott előfordulása.

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel

ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek

beépítése a pedagógiai teendők sorába. A terápia komplex szemléletű. logopédiai, orvosi,

pszichológiai team munka alapján történik.

7.2. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

7.2.1. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai

fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében

elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a

kiemelt figyelmet igénylő tanulók (különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű)

személyi és tárgyi feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a

tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet.


Nagyon súlyos esetekben – főként az intenzív napi rendszerességű rehabilitáció érdekében –

szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló e célra létesített gyógypedagógiai intézményben,

osztályban történő iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű

időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás

együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a

tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív

rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva.

A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott

tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet.

komplex fejlesztéssel a terápia hatékonysága fokozható.

f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag

megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos

foglalkozások változatos szervezeti kereteit.

g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív, komplex és folyamatos

fejlesztőmunka napi rendszerességgel.

h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában – a minél gyorsabban

automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt

legyen partner.

A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és

értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen

tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a

pályaorientáció folyamatát is.

7.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott

szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése – általában

az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával – indokolt lehet.

7.2.3. A többségi iskolában történő együttnevelés

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását

felvállaló iskolának inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási,

fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel kell rendelkeznie.

Az inkluzív iskola ismeri a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítja, hogy a

beszédfogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a

pedagógiai többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik.

A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a

szülő szorosan együttműködik.

7.2.4. A NAT alkalmazása

7.2.4.1. Fejlesztési területek, nevelési célok

A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes

műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok

fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat.

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés,

családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság,

környezettudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, média tudatosságra nevelés.

Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé kell tenni a

tanulókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra.

Fel kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az állampolgári jogok és

kötelezettségek érvényesítésére. Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az

erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése. Nagy jelentőséggel bír az együtt

érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az önkéntes feladatvállalás

képességének kialakítása. A tanulóknak ismeretet kell szerezni a célszerű gazdálkodás,


pénzhasználat, fogyasztás és környezettudatosság területén. A beszédfogyatékos tanulók

esetén kiemelt jelentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb

eszközeit (pl. internet).

A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók

esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési nehézségei

jelentenek nehézséget. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott

szövegekkel segítheti a pedagógus a tanulók munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak

megértését, memorizálását egyénre szabott módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség

állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre

az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az

együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle konfliktuskezelési eljárások

elsajátítása.

Testi és lelki egészségre nevelés

A pedagógusnak segíteni kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében,

elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladat a tanuló

önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor

felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges

maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni.

A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan

kifejezni, külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. Az

egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat.

Biztosítani kell a tanuló számára a rendszeres mozgásélményt, a rendszeres testedzést.

Médiatudatosságra nevelés

Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai

eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és

munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. A

médiatudatosságra nevelés segít tájékozódni a valóságos és virtuális világban.

Pályaorientáció

A beszédfogyatékos tanuló készségeinek, képességeinek alapos feltérképezése szükséges a

felnőtt életre történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása

alapvető feladat. Cél a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása. A felső

tagozatban tantárgyak tananyagtartalmainak közvetítése során a pedagógusok ismertessék

meg a beszédfogyatékos gyermekkel a különböző szakmákkal kapcsolatos elemi ismereteket.

Legyen reális képük a társadalmi munkamegosztásról.

Tanulás tanítása

A beszédfogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni

tanulási stratégiák feltárása. Az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok

tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának beszédfogyatékos tanulók esetében

kiemelt szerepe van.

7.2.4.2. Kulcskompetenciák fejlesztése

A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben

megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban

illeszkedik a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési tartalmakhoz.

Ahhoz, hogy a beszédfogyatékos tanulók a kulcskompetenciák birtokában eredményesen

alkalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, figyelembe kell venni a tanuló egyéni

sajátosságait.

Anyanyelvi kommunikáció

Kiemelt fontossággal bírnak az alábbi területek:

– a grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv

területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket


– az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása,

megerősítése, beszédtudatosság kialakítása

– a beszédértés és olvasás értés fejlesztése mind a beszélt, mind az írott nyelv területén,

elősegítve a mindennapi és az irodalmi szövegek befogadását, majd az azokkal való

továbbdolgozás, továbbgondolkodás lehetőségének biztosítását

– amennyiben a szövegfeldolgozás is érintett, különösen fontos a szisztematikus, a nyelv

különböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati úton információhoz juttató

oktatás

– a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél

(beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó,

grammatika, mondat, bekezdés, szöveg)

– a mentális lexikon folyamatos fejlesztése az életkor és a beszédfogyatékosság

sajátosságainak függvényében, a fogalomalkotás kialakítása

– számítógépes programok használata (helyesírás ellenőrző program, stb.)

– a beszédfogyatékos gyermek motiválása a tananyag és a tanuló közötti emocionális viszony

kialakításával

– a pragmatika elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek

kommunikációjában

– a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a

gyermekek kommunikációjában

Idegennyelvi kommunikáció

Cél az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi

kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése,

figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket.

A beszédfogyatékos tanulók nyelvoktatása során a multiszenzoros technikák (auditív-,

vizuális-, verbális-, drámatechnikák) használata, valamint a verbális és nem verbális

kommunikációs csatornák (gesztikulációs-vizuális) egyidejű alkalmazása kiemelten fontos.

A nyelvórákon szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok,

melyek a szókincs, a kiejtés és a nyelvtani szabályok elsajátításában közvetve és közvetlenül

is segítséget nyújthatnak.

Helyesírási, olvasási és szövegértési problémákkal küzdő beszédfogyatékos tanulók esetében

főleg a szóbeli kommunikáció magabiztos használatának elsajátítása a cél. Az írásbeli

kommunikáció használatát, a differenciált fejlesztés mellett, a számítógépes olvasó- és

helyesírás-ellenőrző programok is segíthetik.

Fontos pedagógiai cél a beszédfogyatékos tanulók természetes gátlásainak feloldása az idegen

nyelv kommunikációs helyzetben történő használata során.

Matematikai kompetencia

A legfőbb cél a problémamegoldó gondolkodás minél több elemének fejlesztése, konkrét

cselekvésekhez kötött helyzetekben. Egyes esetekben számolni kell a grammatikai szint

sérülésével, ami szövegértési nehézségekben nyilvánul meg, ezt fokozhatja a szimbólumok

megértésének, illetve a verbális absztrakciónak a fejletlensége. A mennyiségekkel és a

számossággal kapcsolatos ismeretek tanításakor, a szám- és műveleti fogalmak kialakításakor

(pl. a számok közötti viszonyok, relációk megértési nehézségei esetén, stb.) különös figyelmet

kell fordítani a megfelelő tempó kialakítására, és építeni kell a tanulók maximális

együttműködésére, a mozgással társított szemléltetésre, az eszközhasználatra és az analóg

cselekedtetésre. A geometriai ismeretek, az arányosság témaköreinél tekintettel kell lenni a

vizuális észlelés nehezítettségére, a téri tájékozódás zavarára. A matematikai gondolkodás

fejlesztése speciális szemléltetéssel és tananyagokkal, vagyis az interaktív tábla és digitális

tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósulhat meg.


A matematikai szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelése a

szóbeli kifejezés erősítésének különösen erőteljes eszköze.

Természettudományos és technikai kompetencia

Az oksági kapcsolatok felismerése, a tanult összefüggések alkalmazása gondot okozhat

azokban az esetekben, ahol, az olvasott szöveg megértése vagy a verbális absztrakció

akadályokba ütközik. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegek

alkalmazása szükséges az egyes összefüggések mechanikus memorizálásának megsegítésére.

Tanulónként eltérő lehet az az absztrakciós szint, ahol be tudnak kapcsolódni a

természettudományos jelenségek értelmezésébe. A kritikai gondolkodás képességének

fejlesztése többnyire kis lépésekben valósítható meg. A mindennapi tapasztalatokból

kiindulva kell törekedni arra, hogy a tanulóknak a jelenségek mind szélesebb körébe legyen

betekintésük, az egységes természettudományos világkép kialakítása érdekében. Eredményes

tanári stratégia lehet a természeti jelenségeknek alternatív módon, több fogalmi szinten, az

összes érzékszerv bevonásával való közvetítése.

Szisztematikusan építkezve kell támaszkodni az internetre, amelynek segítségével a

legkülönbözőbb természettudományos ismeretek audio-vizuális formában hozhatók közel a

beszédfogyatékos tanulókhoz.

Digitális kompetencia

Ezen a területen a beszédfogyatékos tanulók jó eséllyel tudnak problémákat megoldani, mivel

az informatikai eszközök használatában a beszédfogyatékosság kevés hátrányt jelent.

Feladatunk azoknak a digitális programoknak a megismertetése, melyek megkönnyítik az

ismeretszerzést, az interperszonális kapcsolatépítést. Amennyiben a szóbeli kifejezőképesség

sérült, a számítógép alternatív csatornaként működhet a mindennapi kommunikációban.

Hozzásegíthetjük a tanulókat, hogy a rendelkezésükre álló információs társadalom

technológiáit használják a maguk segédeszközeként a számukra szükséges területeken.

Főként az írott szöveg megértésére, lényegkiemelés képességére van nagy szükség, mert ezek

segítéségével alakíthat ki új kommunikációs stratégiákat. Az információgyűjtés- és keresés, a

multimédiás tartalmak kezelése a beszédfogyatékosok számára körülhatárolható, jól

teljesíthető feladat, ezért építhetünk a tanulók erős motivációjára.

Egyes ikonok, szóképek felismerésével, speciális alapfogalmak, kifejezések megtanulásával

olyan eszközök birtokába jut, amivel önállóan is tud tájékozódni a digitális világban. A tanuló

érzékelje azt a folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd az azokkal való

továbbdolgozás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. A pedagógus feladata,

hogy a tanulók figyelmét a konkrét eszközök és szoftverek használatán, illetve a

kommunikáció élményén túl arra irányítsa, miként lehet az információs társadalomban a

beszédfogyatékosságból eredő hátrányokat minimalizálni.

Súlyos diszgráfia és helyesírászavar esetében felső tagozaton „laptop füzet” használatának

bevezetése azt követően, hogy a gyermeket a klaviatúra használatára megtanítottuk.

Szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói

kompetencia

Cél az adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése, a beszédfogyatékos tanulók támogatása

abban, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet eseményeit képes legyen

feldolgozni, szükség esetén azok menetébe bekapcsolódni. Az oktatás folyamán fontos a

fokozatosság mellett a gyakorlati bemutatás, illetve az ismeretek szituációs helyzetekben való

kipróbálása, az érzelemdús, szubjektív elemeket megmozgató, a mindennapi tapasztalatához

köthető társadalmi feladatok szemléltetése, a tanulók közvetlen megszólítása, bevonása a

feladathelyzetbe. A tanuló mindig lássa maga előtt a folyamatot, a kiindulástól kezdve a

végkifejletig, értse benne szerepét, esetleges feladatát, képes legyen esetlegesen a társadalmi

folyamatok őt személyesen érintő részében érdekeit érvényesíteni.


Fontos hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a

variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre.

A pedagógus feladata, hogy felébressze a gyermek motivációját arra, hogy részt vegyen a

szociális kommunikációban, képes legyen véleményét vitában, eszmecserében képviselni

(ütköztetni, egyeztetni stb.), illetve az őt körülvevő világban tájékozódni. Fokozatosan el kell

sajátítania a beszédfogyatékos tanulónak azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő

kommunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez

alkalmazkodni.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs

eszközt ad a beszédfogyatékos tanulók kezébe. A kreativitás, a problémafelismerő – és

megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás fejlesztésére kiváló lehetőséget biztosít a

művészeti nevelés. Ezen a kompetenciaterületen az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi

élet gazdagítása a kommunikáció minden szintjét fejleszti.

A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepe a

kommunikációjában zavart tanuló társadalmi integrációját segíti elő.

A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával,

térbeli rendezés; szín-, forma és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztosít a

beszédfogyatékos tanuló speciális készségfejlesztésére.

A hatékony, önálló tanulás

A beszédfogyatékos tanulók esetében az önálló tanulás elengedhetetlen feltétele a könyvtári

ismeret, informatikai tudás, az értő olvasás, szövegfeldolgozás. Az önálló ismeretszerzést, az

információ megfelelő szűrését, feldolgozását, egyénre szabott módszerekkel, a mindennapi

életből vett gyakorlati helyzetek cselekvéses vagy vizuális

modellezésével segíthetjük. A szövegfeldolgozás, az új információk rendezése során fontos

szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a

fogalmi gondolkodás terén.

A pedagógus feladata az új ismeretek megszerzése iránti interiorizálódott motiváció

kialakítása.

7.2.5. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban és a választott kerettantervben foglaltak az

irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek

(azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének

függvénye.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire

vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott

módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.

Művészetek.

A műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció,

beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását.

9. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei

9.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az

iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális

képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni

sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,

gyógypedagógiai segítséget igényelnek.

Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz

– diszlexia,


– diszortográfia,

– diszkalkúlia,

– diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek

maradványtüneteinek fennállása,

– a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;

– hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá

– a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló

agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az

alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció

eltérő fejlődésében mutatkozik meg.

A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és

viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak

ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő

együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások

iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési

problémák alakulhatnak ki.

Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából

fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók

esetében abban is megmutatkozik, hogy

– a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,

– az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta

feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,

– gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,

– fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető

szabályokat, valamint

– a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

9.2. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral

küzdő tanulók iskolai fejlesztése

9.2.1. A fejlesztés alapelvei

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői

bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik,

szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően

történik.

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus,

pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon

szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb

szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és

rehabilitációs célú órakeretben zajlik.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill.

makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat,

különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.

Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis

befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően.

Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő

számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján –

az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.

A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és

értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen


tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a

pályaorientáció folyamatát is.

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás

céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton),

valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat

a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.

b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,

c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,

d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,

e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

9.2.2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén

A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési

problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar

valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai

irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről.

A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik

ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással

(diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő

nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között

alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a

megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás

vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában

jelenhetnek meg.

9.2.2.1. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb

formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő.

Jellemzői: a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége, hiányos fonológiai tudatosság:

nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek

felismerésének nehézsége, értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának

különbözősége, gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges

feldolgozása, rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál, írott szavak felbontása a szavakat

alkotó hangelemekre, vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén.

A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló

mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé

válását az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai: a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, a

rövid távú emlékezet, az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, a testséma

biztonságának kialakítása, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított

tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe

vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló

egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy

tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi

írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, speciális

olvasástanítási program alkalmazása, az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

9.2.2.2. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul

diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus

tanulási zavaroknak


Jellemzői: a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, beszédhangok

nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség

mentén), helyesírási hibák halmozódása, a tollbamondás utáni írás hibái.

A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló

mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi

kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását.

A fejlesztés feladata: a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, a rövidtávú

emlékezet fejlesztése, a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, a figyelem

és az önértékelési képesség fejlesztése.

9.2.2.3. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara

Jellemzői: csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, szaggatott betűalakítás és betűkötések,

rossz csukló, - kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, egyenetlen ritmusú,

strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, kialakulatlan kézdominancia, lassú tempójú

írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, továbbá:

fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás).

A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló

a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a

kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas

kapcsolatok létesítésének céljára.

A fejlesztés feladatai: a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs

mozgásokra, a testséma biztonságának kialakítása, a vizuomotoros koordináció fejlesztése, az

írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás,

önálló írás kivitelezés), a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának

megteremtése, sikertudat kialakítása.

9.2.2.4. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara

A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek,

kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének,

grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális

alakzatok azonosításának nehézsége.

Jellemzői: a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, a

mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, a mennyiségfogalmakkal végzett

gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, a téri és síkbeli viszonyok

érzékelésének hiányosságai, helyi érték megértésének, műveleti jelek értelmezésének,

halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, szerialitási zavar, számlálási és

becslési képesség hiánya, számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei,

mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége,

számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, komplex aritmetikai műveletek értelmezésének

problémái, gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény

különbsége, figyelemzavar.

A fejlesztés célja:

A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a

mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a

matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az

ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás

elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az

olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és

nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak

a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.


A fejlesztés feladatai: a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,

matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, a figyelem, az

emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, a vizuális-téri

képességrendszer fejlesztése, a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-

nyelv tudatosítása, a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, segítő,

kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és

műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés

érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott

mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő

technikák, eljárások alkalmazása, a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak

felhasználása, az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

9.2.2.5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok

A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű

tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek.

A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat

eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális

differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően.

Jellemzői: szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, komplex

feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, az impulzivtás

következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, motoros

nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), megkezdett tevékenység

befejezetlensége, ingersorozatok hibás kivitelezése, tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi,

számolási feladatokkal kapcsolatban), én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek.

A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése.

A fejlesztés feladatai: team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi

együttműködés, speciális figyelem-tréning, a figyelem tartósságát biztosító környezeti

feltételek megteremtése, fokozott egyéni bánásmód, az önszervezési képesség, az önkontroll

fejlesztése, feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, motiválás, sikerélmény

biztosítása.

A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak

következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,-

vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az

alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció

eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság

figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer

működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg.

A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a

szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése.

A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik.

Eszközei lehetnek: kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, pszichoterápia, a

figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, a mindennapi tevékenységek végzéséhez,

iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, önértékelési

képesség fejlesztése, sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák

bevonása, együttműködés a családdal és más szakemberekkel, a fejlődés segítése gyakori

pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

9.2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől.

A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása.

Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a


pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a

gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.

9.2.4. A NAT alkalmazása: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban

tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott

fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

9.2.4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban

leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak

és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama)

módosulhat.

9.2.4.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi

területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai

és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire

vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai

módszerrel és eszközzel irányított.

A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a

kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy

jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat a Művészetek fejlesztési feladatai között.

A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az

akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.

Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar,

indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi

tanterv készítésénél.

Documents

Technika, életvitel és gyakorlat 5.-7. évfolyamsportiskola.erdcenter.hu/pub/batthyany/hu/menu... · kipróbálása, a hőkezelés hatásainak, szerepének feltárása az egyes