Babeş-Bolyai Tudományegyetem

Távoktatási Központ

Pszichológia és Neveléstudományok Kar

Óvó-tanítóképző Szak

Szatmárnémeti kihelyezett tagozat

Tanulásmódszertan Tanulmányi útmutató az óvó-tanítóképző szak I. évfolyama számára

1. félév

Kötelező tantárgy

Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi

Egyetemi adjunktus

2011

1

Universitatea ”Babeș-Bolyai”, Cluj Napoca

Facultatea de Psihologie și Științele Educației

Catedra de Psihologie Aplicată în Educație

Pedagogia Învățământului Primar și Preșcolar

Extensia Universitară Satu Mare

Anul univ. 2009/2010

Semestrul I.

Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Pszichológia és Neveléstudományok Kar

Oktatásban Alkalmazott Pszichológia Tanszék

Iskola- és Óvodapedagógia Szak

Szatmárnémeti kihelyezett tagozat

2009/2010-es egyetemi tanév

I. Félév

I. Általános információk

Előadótanárra vonatkozó adatok:

Név: dr. Szabó-Thalmeiner Noémi

Iroda: Petőfi Sándor u. 47. Sz.

Telefon: 0261-711789, 0722-550443

E-mail: thnoemi@freemail.hu

Fogadóóra: hétfő: 12.00-13.00

Kedd: 12.00-13.00

Tantárgyra vonatkozó adatok:

Tantárgy neve: A pedagógiai kutatás módszertana

Kód: PED 1104

Kredit: 6

Helyszín: Petőfi Sándor u. 47. Sz. – 5-ös terem (I. Emelet) és földszinti terem

Az órarendben jelölt tevékenységek: Előadás (1óra) és Gyakorlat (2 óra)

Tutorokra vonatkozó információk:

Tutor 1: dr. Szabó-Thalmeiner Noémi

(thnoemi@freemail.hu)

II. A tantárgy leírása

Az előadássorozat főbb célkitűzései:

A hallgatók:

1. Sajátítsák el a tanulásmódszertani iosmereteket annak érdekében, hogy az

egyetemi évek alatt eredményesebben tanuljanak, illetve, hogy

pedagógusként megtanítsák a gyerekeket, hogyan tudnak könnyedén,

értelmesen és eredményesen tanulni. Ennek érdekében:

o Ismerjék meg a tanulás sajátosságait, a tanulásfelfogások történelmi

fejlődését.

o Ismerjék meg a hatékony tanulási stratégiákat, módszereket,

technikákat.

o Ismerjék meg a hatékony tanulási stratégiák kialakításának lépéseit.

o Tudatosítsák az eredményes tanulás feltételeit.

2

o Tudatosítsák tanulási szokásaikat és alakítsák őket az eredményes

tanulás érdekében.

o Ismerjék meg saját tanulási stílusukat, ismerjék meg a különböző

tanulási stílusok jellegzetességeit.

o Tudatosítsák a tanulás segítésének lépéseit.

o Tudatosítsák, milyen tanulásszervezési sajátosságok segítenek az

eredményes tanulásban.

Az előadások tartalma

Az előadások a tanulásmódszertan rejtelemeivel ismertetik meg a hallgatókat. Az

első kérdés, ami felmerül, hogy fontos-e tudnunk a hatékony tanulás feltételeit?

Fontos-e a gyerekeknek megtanítanunk, hogyan tanuljanak? A válasz a tanulmányi

útmutatóban megtalálható.

Elsősorban tisztázzuk a tanulás fogalmát, a tanulásfelfogások alakulását a

történelmi idők során, majd tudatosítjuk a cselekvés és a konstruktivizmus

fontosságát az eredményes tanulásban. Ezután megismerkedünk a tanulási

stratégiák fogalmával, csopotosításukkal, kialakításuk folyamatával, majd a

tanulási módszerekkel, technikákkal. Külön szólunk a tanulási szokásokról, a

tanulási stílusról, mely minden egyén sajátja és meghatározza, hogyan tud

eredményesebben tanulni.

Az utolsó fejezetben arról szólunk, hogyan tervezheti meg a tanító a gyerekek

tanulásának segítését, hogyan ismerheti meg a gyermekeket, hogyan fejlesztheti a

tanuláshoz szükséges képességeiket, készségeiket, miként taníthat meg nekik

erdeményes tanulási módszereket, technikákat, stratégiákat.

A tantárgy tematikája

1. Mit tanít az iskola, mit/hogyan tanul a gyermek.

2. Tanuláselméletek és tanulási modellek.

3. A tanulás módszertana

a. Tanulási stratégiák és tanulási szokások.

b. Tanulási módszerek és technikák.

c. A tanulási stílus.

4. A tanulás segítése, a tanulás tanítása.

a. A tanulás diagnózisa.

b. A tanulási képességek fejlesztése.

c. Tanulási környezet kialakítása.

A tantárgy tanulása során szerzett kompetenciák

A hallgatók:

Megismernek új tanulási módszereket, technikákat, melyeket kipróbálhatnak a

gyakorlatban is.

Fejlődik önismeretük, rádöbbenhetnek arra, mi befolyásolja őket a tanulási siker

elérésében, illetve tudatosíthatják esetleges tanulási kudarcaik okát.

Fejleszthetik tanulással szemben motivációjukat.

Képesek lesznek felismeri diákjaik tanulási stílusát, felmérni a tanuláshoz

szükséges pszichikai feltételeik meglétét vagy hiányát.

Képesek lesznek fejleszteni a diákok figyelmét, koncentrációs képességét,

szövegértő képességét, gondolkodását.

3

Megváltozhat az attitűdjük a tanulással szemben: nyitottabbakká, érdeklődőkké,

motiváltabbakká válhatnak a tanulás iránt.

III. Az előadásokon és szemináriumokon használt módszerek és eljárások

Az előadás módszere, melyet eljárásként a szemléltetés támaszt alá. A táblavázlat

készülhet PowerPoimt-ban vagy kréta-tábla segítségével.

A magyarázat módszere segít az ok-okozati összefüggések feltárásánál, illetve, ha

a hallgatók számára nem érthetőek bizonyos fogalmak, meg lehet magyarázni

őket.

A beszélgetés módszere során az előzetes tapasztalatok felelevenítése récvén lehet

felépíteni az új ismeretanyagot, ezáltal biztosíthatjuk a tapasztalatra épülő tanulást.

Páros, illetve egyéni munka során kiselőadásra készülnek a hallgatók, mely

révén fejlődik előadókészségük, tervezőkészségük, lényegkiemelő képességük,

szervezőképességük, időérzékük.

Tesztek, kérdőívek – az önismeret fejlődésében van szerepük.

Gyakorlatok, feladatok – a tanuláshoz szükséges pszichikai feltételek fejlesztése

érdekében.

IV. Kötelező könyvészet

Oroszlány Péter (1994): Könyv a tanulásról. PSZM, Budapest.

Oroszlány Péter (1994): Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. Alternatív

Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, Budapest

Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia. Comenius BT., Pécs.

V. Az előadások, szemináriumok során felhasznált eszközök PowerPointos bemutató – kivetítő.

Önismereti tesztek, kérdőívek.

Gyakorlatok, feladatok.

VI. Részfelmérések, parciális vizsgák és találkozások beosztása, terve

Dátum Tematika Alapfogalmak / kulcsszavak Forrásmunkák A hallgatók részvétele

1 hét Mit tanít az iskola, mit/hogyan

tanul a gyermek?

Pisa-jelentés, jó iskola,

tanulás tanításának céljai

Oroszlány Péter (1994): Könyv a

tanulásról. PSZM, Budapest.

Levél az iskolámról -

megírása

2 hét Tanuláselméletek. empirizmus, asszociációs

tanuláselméletek,

behaviorizmus,

kognitivizmus, alaklélektan,

belátásos tanulás, konstruktív

pedagógia, cselekvés

pedagógiája, problémaalapú

tanulás.

Lappints, Á. (2002):

Tanuláspedagógia. Comenius BT.,

Pécs.

Falus Iván (1998): Didaktika.Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest.

Memoriter tanulása.

Szakirodalom áttekintése.

3 hét Tanulási modellek. tanulási modell, tanulási idő,

tanulási eredmények, Bloom-

modell, Caroll-modell.

Lappints, Á. (2002):

Tanuláspedagógia. Comenius BT.,

Pécs.

Báthory Zoltán (1998): Tanulók,

iskolák különbségek.

Szakirodalom áttekintése.

4 -5 hét Tanulási stratégiák és

szokások.

tanulási stratégia; elemi,

komplex, primér, szekundér

stratégiák; SQR4;

stratégiafejlesztés, tanulási

szokások.

Lappints, Á. (2002):

Tanuláspedagógia. Comenius BT.,

Pécs.

Oroszlány Péter (1994): Tanári

kézikönyv a tanulás tanításához.

Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Alapítvány, Budapest

Tanulástérkép készítése a

tanulási stratégiák fejezet

alapján.

Tanulási szokásaim

kérdőív kitöltése.

6-7 hét Tanulási módszerek és

technikák.

tanulási módszer, bevésési

eljárások, mnemotechnika,

tanulási technika,

tanulástérkép.

Oroszlány Péter (1994): Könyv a

tanulásról. PSZM, Budapest.

Szakirodalom áttekintése,

tanulási módszerek

kipróbálása.

8 hét A tanulási stílusok. tanulási stílus, perceptuális

erősség, meghatározó

tényezők, stílus-párok

Lappints, Á. (2002):

Tanuláspedagógia. Comenius BT.,

Pécs.

Tanulási stílus kérdőív

kitöltése.

1

9 hét A tanulás segítése, a tanulás

diagnózisa.

fejlesztő tevékenység,

közvetlen és közvetett

fejlesztés, teljeskörű

diagnózis, kognitív feltételek,

affektív tényezők, környezeti

feltételek.

Oroszlány Péter (1994): Könyv a

tanulásról. PSZM, Budapest.

Szakirodalom

tanulmányozása.

10 – 13 hét A tanulási képességek

fejlesztése.

gondolkodási képesség,

figyelem, emlékezetfejlesztés,

motiváció, tanítói feladatok,

kognitív önszabályozás,

metakognitív tudás

Oroszlány Péter (1994): Könyv a

tanulásról. PSZM, Budapest.

Oroszlány Péter (1994): Tanári

kézikönyv a tanulás tanításához.

Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Alapítvány, Budapest

Gyakorlatok elvégzése a

fogyelem, koncentráció,

szövegértés, lényeglátás

fejlesztése érdekében.

Saját tanulási

motivációnak a

tudatosítása.

14 hét A tanulási környezet Optimális tanulási környezet.

Fizikai és érzelmi környezet.

Lappints, Á. (2002):

Tanuláspedagógia. Comenius BT.,

Pécs.

Birta Székely Noémi (2007): Az iskolai

tanulás. In. Birta Székely Noémi –

Fóris Ferenczi Rita (szerk.):

Pedagógiai kézikönyv. Ábel Kiadó,

Kolozsvár.

Rendezzenek be egy

osztálytermet, mely

megfelel az eredményes

tanulás követelményeinek.

2

VII. A felmérés módja

A vizsga két részből áll: az írásbeli vizsgán az elméleti ismeretek számonkérése

történik. A feladatok megoldása szükségessé teszi az elméleti ismeretek gyakorlati

alkalmazását is.

A szóbeli rész egy 10 perces kiselőadás megtartása, mely feltételezi a hallgatók

témaválasztását, a lényeg kiemelését, egy kisebb dolgozat megírását, mely a témát

összegzi, illetve a kiválasztott tartalom érdekfeszítő közvetítését. A kiselőadás

megtartása lehet egyéni, vagy páros.

VIII. Szervezési részletek

A vizsgára való jelentkezés feltétele a portfólió elkészítése és leadása a tantárgyért

felelős tanárnak egy héttel a vizsga előtt. A nappali tagozatosok portfóliójának

tartalmát a szemináriumokon rögzítjük, azokból a feladatokból áll össze, melyeket

a szemináriumi tevékenységeken megoldunk. A nappali tagozatosok jegyét

meghatározza jelenlétük a szemináriumokon: 80%-os jelenlét kötelező, a

hiányzások pontéevonással járnak.

IX. Ajánlott bibliográfia

Deákné B. Katalin : Minden kezdet nehéz! Az iskolakezdés problémái. Deák és

Társa Kiadó, Pápa.

Dr. Tánczos Judit 2006: Baj van a tanulással. Peddelus Tankönyvkiadó, Debrecen.

Oroszlány Péter 2004: Tanulásmódszertan. Metódus-Tan, Budapest.

Pinczésné dr. Palásthy Ildikó 2007: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok.

Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.

www. tanulasmodszertan.hu

Szatmárnémeti, Dékánhelyettes,

2009. november 25. Dr. Fóris Ferenczi Rita

3

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék .............................................................................................................1

Bevezetés ........................................................................................................................4

Útmutató a sikeres tanuláshoz: ...................................................................................4

A tantárgy gyakorlati követelményei, az értékelés formája .......................................5

I. MODUL

1. téma: Mit tanít az iskola, mit/hogyan tanul a gyerek? ...............................................6

2. téma: Tanuláselméletek és tanulási modellek ..........................................................10

2.1. Tanuláselméletek ...............................................................................................10

A konstruktivista tanulás és tanítás jellemzői ......................................................16

A projekt/probléma alapú tanulás folyamata .......................................................20

A problémaalapú tanulás szakaszai ......................................................................20

2.2. Tanulási modellek .............................................................................................21

II. MODUL

3. téma: A tanulás módszertana ....................................................................................24

3.1. Tanulási stratégiák és szokások .........................................................................26

3.2. Tanulási módszerek és technikák ......................................................................30

3.3.Tanulási stílus .....................................................................................................35

4. téma: A tanulás segítése – a tanulás tanítása ............................................................42

4.2. A tanulás diagnózisa ..........................................................................................44

4.3. A tanulási képességek fejlesztése ......................................................................45

4.4. A tanulási környezet ..........................................................................................53

5. Melléklet ...............................................................................................................57

4

Bevezetés

Gyakorló pedagógusok tapasztalják nap mint nap, hogy mennyire eltérő a gyerekek

eredményessége az iskolában. Egyes gyerekek nagyon könnyen tanulnak, hamar megértik az

összefüggéseket, házi feladataikat leírják, általában figyelnek az órán és érdeklődőek, mások

nehezebben tanulnak, több időt fektetnek a tanulásba, vannak, akik nem figyelnek az órán,

mások állandóan kérdeznek, de nem a tananyaggal kapcsolatosan. A tanulmányi eredmények

is többnyire a fentiek függvényében változik.

A pedagógiai gyakorlatban az oktatás tulajdonképpen a gyermekek tanulási

folyamatának az irányítása, a tanulás hatékonyságának a növelése a megfelelő körülmények

biztosítása által.

Amint láthatjuk, a tanulás központi szerepet tölt be az iskolában, a gyerekek fő

tevékenységét képezi. Mégsem fektetünk rá elég hangsúlyt, nem tanítjuk meg, a gyerekeknek,

hogyan kell tanulni. Ezért, minden gyerek kitapasztal egy tanulási technikát, melyet a

későbbiekben is alkalmazni fog, ha sikert ér el vele. Azonban nem minden esetben válik

szokásává a megértésen alapuló tanulási stratégia, illetve rossz, hatékonytalan tanulási

szokásokat alakíthat ki magában (pl. órák hosszat ül a könyv mellett, „tanul”, mégsem tud

semmit.)

Jelen tantárgy célja:

- Bevezetni a hallgatót a tanulásmódszertan problémakörébe.

- Tudatosítani a tanulás tanításának fontosságát, szükségességét.

- Rávilágítani a tanulás tanításának céljaira.

Miért hasznos a tantárgy tanulmányozása, a gyakorlati feladatok elvégzése?

A hallgató tudatosíthatja a tanulási motiváció szerepét a siker elérése érdekében,

ugyanakkor megtanulhat tanulási technikákat, fejlesztheti képességeit, melyek a

tanulás eredményességének a növelését vonja maga után. Remélhetőleg a tanultak

gyakorlatban való alkalmazása meghozza eredményét az I. félévi vizsgaidőszakban.

A jövendőbeli pedagógusban tudatosítja a tanulás tanításának szükségességét az elemi

oktatásban, és támpontot nyújt a tanulási technikák, és a tanuláshoz szükséges

képességek kialakítására vonatkozóan.

Útmutató a sikeres tanuláshoz

A tanulmányi útmutató olvasása közben jegyzeteljen, készítsen fogalomtérképeket,

törekedjen az olvasott anyag teljeskörű megértésére. Próbálja ki az útmutatóban található

technikákat, módszereket. Például a címmeditáció módszerét: olvassa el előbb a címeket,

alcímeket, gondolkodjon el azon, mit tud ezekről a fogalmakról, majd tegyen fel kérdéseket,

arra vonatkozóan, hogy mire kíváncsi a bemutatott ismeretrendszeren belül. Ezután olvassa el

a fejezetet, és azon belül az alfejezeteket, figyelje meg, mely kérdésekre kapott választ a

szöveg elolvasása után.

A tanulás megkezdése előtt figyeljen arra, hogy megfelelő belső állapotban fogjon hozzá a

tanuláshoz, legyen nyitott a tananyag iránt, fedezze fel a megtanulandó ismeretekben az

érdekességeket, koncentráljon a megtanulandókra.

Ha nem ért valamit, vagy valamely téma kifejtésénél problémája akadt, nézzen utána a

fejezetek végén felsorolt szakirodalmakat felhasználva.

5

Fejlessze a tanuláshoz szükséges képességeit gyakorlatok segítségével. Ehhez

megfelelő támogatást nyújtanak Oroszlány Péter tanulásmódszertani könyvei (l. a

bibliográfiai jegyzék).

Alkalmazza a megtanult ismerteket a gyakorlatban: ha gyakorló pedagógus, próbálja

meg kialakítani a gyermekekben a helyes tanulási szokásokat, ismertesse meg velük a tanulási

technikákat, alkalmazza ezeket a tanítási órán.

A memoriterek megtanulása jó alkalom tanulási szokásai kialakításának. Tanulja meg

jól őket, tanulás közben törekedjen a megértésükre, az értelmezésükre.

Tanácsok a memoriterek megtanulásához:

- Örüljön előre, hogy a megtanulandó szöveget tudni fogja!

- Ízlelgesse a memoriterek mondatait!

- Olvassa el néhányszor a megtanulandó szöveget! Értelmesen olvasson, közben

lássa és értse az egészet. Utána részenként tanulja meg a szöveget, majd ismét az

egész szövegre fektesse a hangsúlyt!

- A szöveghez képzeljen képeket! Hanem ért valamit, nézzen utána!

- Rajzoljon tanulás közben!

- Hamar kezdje el a próbafelmondást! Nem baj, ha elakad, belenézhet.

- Mondja fel valakinek a megtanult szöveget!

- Ne akarja egy nap alatt megtanulni a memoritert! Naponta tanuljon meg egy-egy

részt, de ne felejtse el feleleveníteni azt, amit az előző napon megtanult. A gyors

tanulásnak gyors felejtés az ára!

- Tanulja meg újra és újra, törekedjen tökéletes tudásra!

- Dolgozza ki előadásmódját! Nem felmondani, elmondani kell a szöveget!

- Készítsen magnófelvételt a szövegmondásáról!

A tantárgy gyakorlati követelményei, az értékelés formája

1. Tanulja meg szó szerint a négy memoritert a tanulmányi útmutatóból. A tanulás során

próbálja meg betartani a memoriterek megtanulásának szabályait.

2. Készítsen el egy portfóliót, mely tartalmazza az alábbi munkákat:

I. Levél az iskolámról (l. 1 fejezet)

II. A tanulás tanítása céljainak megvalósítása egy tanítási órán (1. fejezet).

VAGY

A konstruktivista és problémafelvető tanító (2. fejezet).

III. Tanulási stratégiák, tanulási technikák – egy feladat kifejtése a felsorolt

három közül (3. fejezet)

IV. Tanulási szokásaim – kérdőív (3. fejezet)

V. Milyen tanulási szokások kialakítására törekszem? (3. fejezet)

VI. Érdeklődési teszt (4. fejezet)

VII. Egy idézet értelmezése (4. fejezet)

VIII. Játékgyűjtemény elkészítése (4. fejezet)

IX. Időmérleg készítése négy héten keresztül: egy hétig októberben, egy hétig

novemberben, egy hétig decemberben és egy hétig januárban. Az időmérleg

készí téséhez kisegítő táblázatot talál a mellékletben. (5.2. melléklet)

A portfólió leadásának határideje: VIZSGA ELŐTT EGY HÉTTEL.

A vizsga formája: írásbeli vizsga.

6

1.téma: Mit tanít az iskola, mit/hogyan tanul a gyerek?

Célkitűzések:

- A jó iskola fogalmának értelmezése, meghatározó tényezőinek feltárása

- A tanulás tanításának célrendszer szerinti elemzése, az egyes célok értelmezése

Kulcsfogalmak: Pisa-jelentés, jó iskola, tanulás tanításának céljai.

Memoriter: Értelmezze és tanulja meg az alábbi memoritert!

Mire való az iskola?

Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya,

megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni,

amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog.

Szent-Györgyi Albert nyomán

Portfólió

Írjon levelet a középiskolájáról. Találjon ki egy képzeletbeli vagy valós személyt, akinek

címezné, majd mutassa be az iskolája jellegzetességeit. A levél megírásában segítenek az

alábbi kérdések:

- Milyen volt az iskola?

- Hogyan teltek általában az iskolai órák?

- Kedvelte-e a tanárait, az osztálytársait?

- Szívesen járt-e iskolába?

- Voltak esetleg rossz élményei is?

- Mi volt a jó, mi volt a rossz az iskolában?

- Nehéz volt otthagyni az iskolát?

- Voltak-e kedvenc tantárgyai? Miért szerette őket?, stb.

Tanulási javaslat

Készítsen jegyzetet tanulás közben, így az olvasottak jobban rögzülnek!

Miért tanul az egyik gyerek jól és miért bukdácsol a másik? Általában az eltérő

képességekkel, vagy a szorgalommal, illetve lustasággal magyarázzuk az ilyen különbségeket.

A sikert és a kudarcot többnyire a génekre, a gyerek eszére, természetére, jellemére, esetleg a

szülői segítségre vagy annak hiányára vezetjük vissza, de az indokoltnál sokkal ritkábban

7

gondolunk az iskola, az oktatás felelősségére. Mintha beletörődtünk volna, hogy a gyerekeink

a szükségesnél sokkal kevesebb támogatást kapnak a konkrét tanuláshoz a legilletékesebb

helytől, az iskolától. (Pusztai Éva, 2006)

Váljon az oktatás elengedhetetlen részévé a gyerekek tanulási kedvének felkeltése, önbizalmának erősítése és a hatékony tanulási stratégiák átadása - javasolja a Pisa-

jelentésekhez kapcsolódó OECD-tanulmány a szervezet tagországainak. Az oktatás

sikeressége ugyanis sokkal jobban függ ezektől a tényezőktől, mint azt korábban feltételezték.

A fejlett országok gazdasági szervezete, az OECD pár éve a Pisa-jelentésekkel hívja fel

magára a figyelmet. Abból kiindulva, hogy a tudás, a lakosság tanultsága mára az országok

legfontosabb termelőereje, gazdasági tőkéje lett - elkezdték vizsgálni és összehasonlítani az

OECD-országok közoktatását. Három évente mérik a 15 évesek matematikai, olvasási-

szövegértési és természettudományos tudását. Nem az országonként eltérő tananyagot kérik

számon, hanem az életben szükséges, használható gyakorlatias tudást (Skills for life).

A Pisa-jelentésekből levonható tanulságok újabb csokrát nemrégiben tette közzé az OECD

(elérhetőség: http://www.pisa.oecd.org). A kutatók arra voltak kíváncsiak, mitől sikeresek a jó

tanulók és miben szenvednek hiányt a gyengébbek. Azt találták, hogy a jók sokkal

motiváltabbak, azaz kedvvel tanulnak, bíznak magukban, és tudják, hogyan kell

hatékonyan tanulni. A gyengébbek leginkább ezeknek a feltételeknek a hiányára

panaszkodtak.

A szakértők szerint ezek olyan tényezői az iskolai eredményességnek, amit a többség nem hoz

otthonról, vagyis az iskola dolga, hogy megadja számukra. Nagy hiba, ha az oktatás nem

érdekes, a pedagógusok nem tudják felkelteni és fenntartani a gyerekek érdeklődését,

kíváncsiságát, tanulási vágyát. Hasonló a helyzet az önbizalommal is, ennek erősítését még

kevésbé érzi feladatának az általános vagy középiskola.

A tanulmány szerint az a jó iskola, amelyik korszerű, de egyben érdekes tananyagot közvetít,

és a megfelelő tanulási technikákat is megtanítja. Csak akkor képes ugyanis a diák

önállóan tanulni, az iskolai dolgaiért felelősséget vállalni, ha rendelkezik a megfelelő

módszerekkel.

Az iskolai sikerek vagy sikertelenségek a felnőtt életre is rányomják a bélyegüket - és nem

csak a továbbtanulás szempontjából. Az a gyerek, amelyik folyamatosan unatkozik az órákon,

és fogalma sincs, miként lehet megtalálni, majd megjegyezni a feladott lecke lényegét,

valószínűleg gyengébb munkaerő lesz, mint az, amelyik iskolai évei alatt megismerte a

sikeres szellemi munka - számára a tanulás - örömét. De ezt nem lehet elrendelni,

megparancsolni, kizsarolni vagy kikönyörögni - a sikeres tanuláshoz nélkülözhetetlenek az

ügyes tanulási módszerek, technikák.

Éppen ezért, a tanulási képességek fejlesztésére minden iskolatípusban és minden életkorban

különös gondot kell fordítani, mert olyan általános eszköztudást ad, amely minden tantárgy

eredményes tanításának, a tanulók sikerességének nélkülözhetetlen feltétele.

A tanulás tanításának célja ezek alapján négy pontban foglalható össze (Oroszlány,

1994):

1. Viszonyformálás:

A tanulás alfája és omegája a tanuláshoz (szélesebb értelemben az iskolához) való pozitív

érzelmi és értelmi viszonyulás. Ha a tudás megszerzésének - sok gyerek számára nehéz útját

negatív érzelmek áradása kíséri, alig remélhető, hogy a gyerekek lélekben egészségesen, kellő

8

öntudattal és önbizalommal, megfelelő értékképzetekkel és reményteli jövőképpel érkezzenek

el a felnőtt élethez.

2. Tanulási szokások formálása:

A szokásformálás során fel kell térképeznünk a gyenge pontokat, új szokásokat

kezdeményezni, azokat gyakorolni és gyakoroltatni. A végső cél a gyerekek egyéni tanulási

kultúrájának felépítése, annak a szokásrendnek, munkarendnek, napirendnek a megtalálása,

amely sikeres teljesítményekhez vezet. A tanító számára nagy előny, hogy ő maga alakíthatja

a gyerek tanulási szokásrendszerét. Ezért azonban nagy a felelőssége is: tanítási szemlélete,

módja, elvárásai a gyermek tanulási szokásrendszerének meghatározó tényezői.

3. Képességfejlesztés

A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése nélkül nem lehet és nem érdemes tanulási

technikákkal foglalkozni. Noha az alapképességek folyamatos - 6 és 18 éves kor közötti -

fejlesztése a közoktatás legfontosabb kérdése, a tantárgyi ismeretek átadásának tantervi

kényszere ezt általában véve háttérbe szorítja. A tananyag-centrikus tanítás során többnyire a

képességek spontán fejlődésében bízik a pedagógus, ez azonban nem következik be.

Alapképességnek tekintendő, a koncentrációs képesség, a beszédben és írásban való

önkifejezés, a hangos és a néma olvasás, az emlékezés, a gondolkodás, az ismeretek világában

való tájékozódás képessége. Valamennyi átgondolt - intenzív és folyamatos - fejlesztését meg

kell terveznünk az oktatás teljes tartalmára, külön kiemelve az iskola kezdésének időszakát.

4. Tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása

A tanulásnak azokkal a mesterfogásaival is meg kell ismertetnünk a gyerekeket, amelyek a

hatékony, gazdaságos és eredményes tanulást lehetővé teszik. Konkrét módszerekről,

eljárásokról, algoritmusokban is leírható technikákról van itt szó, melyeket be kell mutatnunk,

ki kell próbáltatnunk és be kell gyakoroltatnunk. Ezek egyaránt vonatkoznak a figyelem, a

beszédben és írásban való önkifejezés, a hangos és a néma olvasás, az emlékezet, a

gondolkodás és az önművelés területére. A végső cél a gyerekek saját tanulási módszerének

kialakulása.

A cél megvalósításának útja:

tanulási módszerek, eljárások, technikák bemutatása;

kipróbálás, begyakorlás a sikeres elsajátításig;

használatbavétel, naponkénti alkalmazás.

Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok:

1. Mi okozhatja a tanulók iskolai előmenetele közötti különbségeket?

2. Milyen szerepe van a tanulásmódszertani ismereteknek a sikeresség

biztosításában?

3. Sorolja fel és értelmezze a tanulás tanításának céljait!

4. Milyen utakon valósíthatók meg ezek a célok?

Portfólió

Vázoljon fel egy tanítási órát (tetszőlegesen válassza meg az osztályt, tantárgyat, óra tárgyát).

Emelje ki, hogy a bemutatott óra mely mozzanatában a tanulás tanításának mely

célkitűzésének/célkitűzéseinek megvalósításához járult hozzá. Hogyan valósult meg mindez?

9

Szakirodalom: 1. Barabási Tünde (2006): Tanulásmódszertan, tanulmányi útmutató, kézirat

2. Oroszlány Péter (1994): Könyv a tanulásról. PSZM, Budapest.

3. Oroszlány Péter (1994): Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. Alternatív

Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, Budapest

4. www.tanulasmodszertan.hu

5. http://www.pisa.oecd.org

6. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia. Comenius BT., Pécs.

7. Delors. J. (1997): Oktatás, rejtett kincs. Osiris, Budapest.

10

2. téma: Tanuláselméletek és tanulási modellek

Célkitűzések: - a tanulás fogalmának értelmezése

- különböző tanuláselméleti koncepciók értelmezése

- a konstruktivista és a problémaalapú tanulás elveinek és gyakorlati

megvalósulásuknak körvonalazása

- A tanulási modell fogalmának körülhatárolása; tanuláselmélettől való

megkülönböztetése

- A Caroll és Bloom által kidolgozott tanulási modellek bemutatása, értelmezése

Tanulási útmutató: A modul két témát dolgoz fel. Mindkét téma inkább elméleti vonatkozású, amint azt a

cím is jelzi. Kezdetben olvassa el a kulcsfogalmakat, gondolja át, melyekkel kapcsolatosan

vannak már ismeretei? Ha van teljesen ismeretlen fogalom, akkor is bátran fogjon a szöveg

elolvasásához. Ha az olvasás és reflektálás sem tesz érthetővé minden fogalmat, használjon

szakszótárt. A tanuláselméleteket történelmi megközelítésben tártuk fel, ezért felidézheti ide

vonatkozó történeti (filozófia-, neveléstörténeti) ismereteit. Próbálja megérteni az egyes

elméletek közötti különbséget a tanulásfogalom értelmezésében. Mélyüljön el napjaink

tanuláselméleteinek tanulmányozásában. Ezek tanulása már egyszerűbb, hozzáférhetőbb. Ezt

fokozhatja azáltal, hogy gyakorlati példákat keres az olvasottakra. Ennek a modulnak a

feldolgozása során hasznos lehet a tanulástérképnek, mint hatékony tanulási módszernek a

használata is. (lásd 3. fejezet). A bemutatott két tanulási modellt, miután egyenként már

értelmezte, próbálja összehasonlítani egymással. Aktualizálja az olvasottakat azáltal, hogy

átgondolja egyik vagy másik modell előnyeit, illetve korlátait. A megadott szakirodalmi

vonatkozások közül szelektáljon annak megfelelően, hogy melyik területen érzi

hiányosabbnak ismereteit. Önszabályozásában segítik az ellenőrző kérdések. Ha valamelyikre

nem tud válaszolni, olvassa újra az adott részt. Válasszon egy beküldendő feladatot és

próbálja elkészíteni! Ne halogassa! Fogjon neki a feldolgozás után, amíg még jól emlékszik

az olvasottak minden részletére.

Memoriter: Értelmezze és tanulja meg az alábbi memoritert!

A könyvek száma végtelen…

…a könyvek száma végtelen, a te éveid pedig végesek, s óráidat s napjaidat oly sok egyéb

foglalatosság kívánja magának. Mint az üres beszédű társalkodót: úgy kerüld a

tartalmatlan könyvet. Sőt ne könnyen végy kezedbe oly művet, mely a zseni lángjegyét

homlokán nem hordja, a nagy író művét pedig mély figyelemmel tanuld keresztül. Így az

olvasásnak szentelt órák nem lesznek elveszve.

Kölcsey Ferenc

2.1. Tanuláselméletek

Célkitűzések:

11

- a tanulás fogalmának értelmezése

- különböző tanuláselméleti koncepciók értelmezése

- a konstruktivista és a problémaalapú tanulás elveinek és gyakorlati

megvalósulásuknak körvonalazása

Kulcsfogalmak: empirizmus, asszociációs tanuláselméletek, behaviorizmus, kognitivizmus,

alaklélektan, belátásos tanulás, konstruktív pedagógia, cselekvés pedagógiája, problémaalapú

tanulás.

A különböző elméletek és szemléletek más-más szempontból közelítik meg a tanulást.

Nem létezik egységes tanulásdefiníció. Amikor pedagógiai értelemben akarunk választ adni a

„Mi a tanulás?” kérdésre, figyelembe kell vennünk a pszichológiai és szociológiai

megközelítéseket. A meghatározást többféle szempontból közelíthetjük meg, tág és szűk

értelmezésben, mint hétköznapi fogalom, vagy tudományos szemszögből.

A tanulásról számtalan tudományos kutatáson alapuló koncepció épült ki, ezek az ún.

tanuláselméletek. Leírásuk, értékelésük a pszichológia szakterülete, ezért itt csupán

felsorolásszerűen jelezzük a tanulásra vonatkozó koncepciók gazdagságát, sokszínűségét,

ugyanakkor azt a különbözőségekből fakadó tényt, hogy a pedagógia valószínűleg a jövőben

sem támaszkodhat egységes tanuláselméletre és tanulásfogalomra.

A tanuláselméletek és tanulásmodellek (lásd a következő témát) között lényeges

különbségek vannak. Míg a tanulási modellek kizárólag az iskolai tanulásra vonatkoznak,

hangsúlyozottan figyelembe veszik a tanulás környezeti feltételeit és a hosszú távon lezajló

folyamatokat vizsgálják, addig a tanuláselméletek általában a tanulást a személyiségen belül

lezajló folyamatként vizsgálják, úgy, hogy a rövid idejű elemi tanulást veszik figyelembe.

(Tóth, 2000, 301.o)

Pedagógiai értelemben talán az egyik legáltalánosabb meghatározás szerint, a tanulás

egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás

eredményként előálló, tartós és adaptív változás (Nahalka, 1998, 118).

A tanulással foglalkozó elméletek, az évek során, többféle szempontból, a tanulás

jellemző aspektusait kiemelve közelítették meg és magyarázták azt.

Ha történeti szempontból közelítjük meg a tanulásról kialakult elméleteket és

nézeteket (Birta, 2006), a tanulás az ókorban és a középkorban a mások által már

feldolgozott ismeretek elsajátítására korlátozódott. Ez a tanulási paradigma, a memoriter, ma

is létezik a pedagógiai gyakorlatban, használata csak akkor pozitív, ha a megértést aktív

feldolgozás biztosítja.

A 17-18. században, a könyvnyomtatás feltalálása és széles körben való elterjedése

elősegítette az empirizmus ismeretelméletének kialakulását. Az empirizmus szerint az ember

a valóság tényeit felhalmozza magában érzékszervei segítségével. Ezek szükségszerűen

létrehozzák az összefüggések észrevételét, amiből általánosítás és absztrakció lesz. Az

empirizmus logikája induktív, a megismerést az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladónak

tekinti. Az empirizmus kialakulása összekapcsolódott a természettudományok fejlődésével is,

ugyanakkor óriási hatást gyakorolt a pedagógiai gondolkodásra. Ebben a légkörben dolgozza

ki Comenius szenzualista pedagógiáját, annak középpontjába a szemléltetést állítva,

kiemelve az érzékelés és észlelés de legfőképpen a látásnak a megismerésben játszott

szerepét. A szemléletességre törekvés visszaszorította a verbalizmus egyeduralmát az

oktatásban. Piaget megfogalmazásában a szemléletességre való törekvés önmagában nem

biztosítja más pszichikus folyamatok aktivizálását. A tanulás szempontjából alapvető

jelentőségű a cselekvés és a gondolkodás összefüggése. Piaget (1970) a gondolkodás

kialakulását a tárgyakkal való külső cselekvésről a belső fogalmi műveletekre való átmenettel

12

magyarázza. Ezt a folyamatot nevezi interiorizációnak. Az interiorizáció alkalmazásaként

újszerű tanulási formák jöttek létre, melyek feloldották az oktatás egyoldalú

intellektualizmusát és verbalizmusát (kísérletek, megfigyelések, játék, szimuláció stb.).

Az asszociációs pszichológia tanulásfelfogása a képzetek társítására vonatkozik.

Tudatunkban kapcsolatok jönnek létre az érzékletek és a nekik megfelelő képzetek szavak

gondolatok között. Ezen kapcsolatok formálódása a tanulás. Az asszociacionizmus

tanulásfelfogására építi oktatási rendszerét J.F. Herbart a XIX. században.

A behaviorizmus tanulásfelfogása (J. B. Watson, 1913) a lelki jelenségek világát

azonosítja a viselkedéses alkalmazkodással (S-R reláció). Watson szerint elég megteremteni a

tanuláshoz szükséges ingerkörnyezetet. Szélsőségesen környezetelvű értelmezése szerint a

tanulás, a viselkedés módosulása a megfelelő ingerek hatására.

A modern tanuláselméletek nem fogadják el a környezet hatásának kizárólagosságát és

a tanulást, mint az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás írják le. A neobehavioristák a

tanulás elméletébe beiktatják, hogy az ember szociális, társas lény s ezeknek a folyamatoknak

jelentős szerepük van a tanulásban. Ebben a gondolatkörben Skinner (1973) szerint a tanulás

folyamata az operáns kondicionálás. Ebben az értelmezésben a tanulás folyamata kis elemi

lépések sorozata, amelyet akár programozni is lehet. A lépések a gyermeki teljesítmények

szintjét célozzák, melyekhez megerősítések rendelhetők, s a tanulást ezek a visszajelzések

szabályozzák. A programozott oktatás az 50-es 60-as évek pedagógiai ideológiája.

A 20. századi reformpedagógiai mozgalmak jellemzően a cselekvésre irányítják a

figyelmet. A tanulásfelfogás lényege, hogy a gyermekek nem az ismereteket passzívan

befogadó, hanem cselekvő, a környezet folyamataiba beavatkozó fejlődő ember. Ebben az

időben kialakuló alternatív iskolák teremtik meg és alkalmazzák pedagógiai gyakorlatokban

az önállóan cselekvő gyermek képét. J. Dewey kihangsúlyozza a gyermek önálló felfedező

tevékenységének jelentőségét.

A 20. század második felére a kognitívizmus kialakulása jellemző számos

tudományterületen (pszichológia, nyelvészet, pedagógia). Egyre nagyobb figyelem fordul a

megismerésre és annak tartalmi vonatkozásaira. A kognitív pszichológiában kialakul az

emberi értelem működésének információ feldolgozásként történő értelmezése (Pléh, 1998). A

pedagógiai gondolkodásban nem a tanár tanítási feladatai állnak az érdeklődés

középpontjában, hanem a gyermek tanulási folyamatai. A tanítás-tanulás elemzése során

egyre fontosabb szerepet kapnak a döntések és a problémamegoldás (Eysenck-Keane, 1997).

A modern pedagógiában az általános képességek fejlesztésének kiemelt fontossága lesz. A

tanár tanításának tehát nem elsősorban az ismeretekre kell irányulnia, hanem a

képességfejlesztésre. A tanulási folyamat, mint konstrukció jelenik meg, a tanuló ember

meglévő kognitív rendszerekbe rendezett ismeretei segítségével értelmezi az új információt. A

konstruktív tanulásszemlélet szerint a tanuló ember a tudást nemcsak befogadja, hanem

létrehozza, megkonstruálja, így a világról, környezetünkről kognitív struktúrákat, modelleket

építünk fel. A kognitív tudományok elsősorban az alaklélektanra és annak tanulásfelfogására

építenek. Az alaklélektan (Max Wertheimer, W. Köhler, Kurt Koffka, Kurt Lewin) ellentéte

az amerikai pszichológiában uralkodó behaviorizmusnak. A behaviorizmussal szemben a

tanulást nem egyedi kapcsolatok létrehozásának tekinti, hanem az egész elsajátításának, a

viszonyok átlátásának. A belátásos tanulás fogalma arra vonatkozik, hogy a

problémamegoldás lényege a problémaszituáció átstrukturálása gondolatban

(Majomkísérletek bizonyítják, hogy a majom a számára túl magasan elhelyezett banánt úgy

éri el, hogy a ládákat egymásra helyezve, azokra föláll, azaz minden próbálkozás ellenére

rájön arra, hogy mit kell tennie). Az alaklélektan szerint a tanulás egy helyzet értelmezésének

a megváltozása, azaz magának a jelentésnek a megváltozásán van a lényeg (Pléh, 1992).

A tanulásról szóló elméletek kapcsán meg kell említenünk a beszéd és a tanulás

viszonyát. A beszéd és a gondolkodás szorosan összefügg, egyik fejlődése elősegíti a másik

13

fejlődését (Vigotszkij, 1967). A nyelv tanulásával párhuzamosan formális logikai elemek

épülnek be az értelmi képességek struktúrájába (a hallássérültek sérültségük miatt nem tudnak

megtanulni beszélni, értelmi fejlődésük is kedvezőtlenül alakul, ami az alacsonyabb IQ-ban is

megnyilvánul – Czeizel, 1997, 171), ebből kifolyólag, a beszéd és a kommunikációfejlesztés a

tanítási-tanulási folyamat fontos komponense. Napjaink legjelentősebb pedagógiai

követelménye a tanórai tanítási-tanulási szituációban a kommunikációs helyzetek kialakítása,

mely növeli a tanulás intenzitását.

Ha a fentiekben felvázolt elméletek alapján napjaink modern pedagógiájának uralkodó

nézeteit szeretnénk meghatározni, több jelentős szemléletet is kiemelhetünk, mint pl.: a

cselekvés pedagógiája, a konstruktív pedagógiát és ezen belül a probléma alapú tanulást.

Amikor a nevelés céljairól beszélünk és az ezt szolgáló tanulás szervezéséről, akkor

minden esetben a mai társadalom igényeiből kell kiindulnunk. A mai iskolákban már nem

elfogadható a csupán ismeretátadásra és szemléltetésre épülő pedagógiai szemlélet és

gyakorlat. A metodikailag sokoldalúan fejlett pedagógus, aki a gyermek önállóságára,

aktivitására és személyiségének sokoldalú fejlesztésére alapoz, ma már alapkövetelménynek

számít. Napjaink korszerű pedagógiai szemlélete elsősorban a gyermeki cselekvésre és a

gyermek kognitív struktúráira alapoz (Nahalka, 1998). Ezek a tanulásszemléletek a gazdag

tapasztalatszerzési lehetőségeket állítják a tanulási folyamat középpontjába.

A reformpedagógia szemlélete értelmében a tapasztalatok, a cselekvés a tudás

megszerzésének forrása és kiindulópontja. Ez a gondolkodásmód az induktív logikai utat

követi, ami a tanulás szempontjából azt jelenti, hogy az összetett tudásrendszerek az

egyszerűből kiindulva alakulnak ki. A cselekvés pedagógiája tehát a tanulásszervezés

kiindulópontjába helyezi a cselekvéses tapasztalatokat, amelyben a gyermek minden más

tevékenység előtt önálló tapasztalatokat szerez, ezeket önállóan feldolgozza és közben

felfedezi a tények közötti összefüggéseket.

A konstruktív tanulásszemlélet szerint az emberi elme működését a modellezés

fogalmának segítségével közelíthetjük meg, aminek értelmében a környezetünkről kognitív

struktúrákat, modelleket építünk fel. Ezek a modellek bizonyos szabályok szerint épülnek fel,

amiket magunk alakítunk ki egy konstruktív folyamatban. Ebben az értelemben a tanulási

folyamat logikája deduktív, mert a gyermek valójában a meglévő ismeretrendszerét

mozgósítja az új információ értelmezésére. Az innátizmus szerint az újszülött már birtokol

olyan információ feldolgozó képességeket, amelyek lehetővé teszik a körülötte lévő világ

felfogását.

A probléma alapú tanulásnak, mint a konstruktivista tanulás sajátos

megnyilvánulásának elterjedése abból a felismerésből táplálkozik, hogy a tanulóknak

minimális ismeretük marad a hagyományos tanulási módszerekkel folyó tanulást követően és

azt is csak nehezen tudják más összefüggésekben alkalmazni. A PBL-módszer (problem

based learning) olyan tanulási környezetet kínál, amelyben a tanulók feltárhatják az előzetes

tudásukat, életközeli összefüggésekben tanulhatnak, és egyéni vagy kiscsoportos munkában

fejleszthetik tudásukat.

Az alábbi táblázat segítségével a cselekés és konstruktív pedagógia szemléletmódját

mutatjuk be összehasonító jelleggel, kiemelve a közös elveket:

Táblázat 1. A cselekvés pedagógiája és a konstruktív pedagógia szemléletmódjának

összehasonlítása (Nahalka, 1998, 150-151)

A CSELEKVÉS PEDAGÓGIÁJA KONSTRUKTÍV

PEDAGÓGIA

14

Következetesen érvényesítsd saját pedagógiai

hitvallásodat!

Légy tisztában saját kognitív struktúráiddal,

értelmezéseiddel!

BESZÉLGESS SOKSZOR A GYEREKEKKEL ARRÓL, HOGYAN GONDOLKODNAK A

VILÁGRÓL, ANNAK BIZONYOS JELENSÉGEIRŐL!

Jó, ha olyan tantervet választasz, amely a

gyermekek tevékenységén épül, ha nincs ilyen,

akkor önállóan kell kialakítanod azt a programot,

amelyben a cselekvés lesz a központi elem!

Tartsd ezt szem előtt, ha tantervfejlesztésben

dolgozol!

Ha nem áll rendelkezésedre kognitív tanulás

felfogásmóddal készült tanterv, gondold végig,

hogy honnan indulsz, azaz a gyermek

gondolkodása az adott területen hogyan

jellemezhető, milye konceptuális váltásokat kell

kidolgoznod, s hova akarsz elérni, mi az a

kognitív struktúra, amit szeretnél, hogy a

gyerekek megkonstruáljanak magukban! Tartsd

ezt szem előtt, ha tantervfejlesztésben dolgozol!

Ismerd meg a gyermek érdeklődését, törekvéseit a

céljaiddal, tananyaggal kapcsolatban!

Ismerd meg a gyermek belő képeit az éppen

tanítani szándékozott tananyaggal kapcsolatban!

LÉGY HITETLEN, HA PONTOS SZÖVEGVISSZAADÁST HALLASZ!

MINDIG HAGYD A GYEREKEK GONDOLKODÁSÁNAK SPONTÁN MEGNYILVÁNULÁSAIT

ÉRVÉNYRE JUTNI, NE KORLÁTOZD A GYEREKET SAJÁT LÁTÁSMÓDJUK

MEGFOGALMAZÁSÁBAN. EZEK A TANÍTÁS LEGÉRTÉKESEBB PILLANATAI!

Minden gyerek más, a személyiség komplex

struktúra, azért a gyerekek különböző

gondoskodásban kell, hogy részesüljenek.

Minden gyerek más, ezért fontos másképpen

tanítani azokat, akik már elsajátítottak valamilyen

újabb sémát, vagyis átestek a konceptuális

váltáson, s azokat, akik még ez előtt állnak.

A gyermek gondolkodása, megismerési

folyamatai, felfedezései a tevékenység közben

fognak kibontakozni, hagyd önállóan cselekedni

őket!

Ha konceptuális váltást kell elérned, akkor építs a

gyerekek gondolkodására, abból indulj ki, adj

olyan feladatokat, amelyek lehetővé teszik a

gyermeki képek, elméletek ellenőrzését!

A konkrét, cselekvéses tapasztalataik alapján

alakulnak ki a gyermekek ismeretrendszerei,

képességei, attitűdjei. Bízz a gyermek önálló

tapasztalatszerzéseiben!

Ne hidd el, hogy egy empirikus ismeret

megváltoztatja a gyerekek gondolkodását. A

gyermekek képesek az empirikus tapasztalatot

akármilyen elmélettel magyarázni.

Kerüld a puszta ismeretközlést, a frontális

megoldásokat, ha a gyermek önálló

tevékenységével is meg tudod oldani a feladatot!

Ha előkészítetted a konceptuális váltást, akkor

bátran használd az ismeretközlés pedagógiai

eszközeit, a frontális megoldásokat. Akár előadást

is tarthatsz. De annak olyanná kell lenni, hogy a

gyermekek óra végén csettintsenek: „Ez igen!!!”

A felfedeztetés legyen a legfontosabb eszköz a

tanulás során. Szervezd úgy a munkát, hogy a

gyermekek minél önállóbban jussanak el az

alapvető következtetésekig, te csak a feltételeket

teremtsd meg ehhez.

Ha biztos vagy benne, hogy sikerült elérned a

konceptuális váltást a gyermekekben, akkor a

kognitív struktúra gazdagításában, a sémába

illeszkedő fogalomrendszer kiépítésében, új, de a

kialakult rendszerrel magyarázható jelenségek és

összefüggések megismerésében adj nagy

önállóságot a gyermekeknek, itt már működjék a

felfedeztetés.

AMIKOR CSAK LEHET, ÉLETSZERŰ SZITUÁCIÓKAT ÉS PROBLÉMÁKAT HASZNÁLJ A

TANÍTÁS SORÁN! GYAKRAN MENJETEK KI AZ ISKOLÁBÓL, HASZNÁLJATOK VALÓDI,

ISKOLÁBA BEHOZOTT TÁRGYAKAT, VALÓSÁGOS ÉLETHELYZETEKET JÁTSSZATOK

EL!

Elsősorban olyan módszereket alkalmazz, Elsősorban olyan módszereket alkalmazz,

15

amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek önálló,

felfedező jellegű tevékenységgel jussanak el a

kívánt célhoz! Mindig gondold meg,

alkalmazhatod-e a vitát, az ötletbörzét, a

szituációjátékot, szimulációt, a csoportos

problémamegoldást, a projekt módszert.

amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek

kifejezhessék saját elképzeléseiket, s azokat

összehasonlíthassák másokéival! Mindig gondold

meg, alkalmazhatod-e a vitát, az ötletbörzét, a

szituációjátékot, szimulációt, a csoportos

problémamegoldást, a projekt módszert

Az alábbiakban a konstruktivizmusról és a probléma alapú tanulásról szólunk

részletesebben.

A konstruktivizmus

A konstruktivizmus nézőpontjából a tanulás nem egy inger – válasz típusú jelenség. A

tanulás önszabályozást igényel és a gondolati szerkezetek felépítését reflexiókkal és

elvonatkoztatásokkal. Mindenki saját, egyéni szabályt és mentális modellt hoz létre, amelyet

arra használ, hogy tapasztalatait megértse. A tanulás ennek megfelelően egyszerűen saját

mentális modellünk beállításának folyamata az új tapasztalatok elhelyezése. Minden új

információt, amit egy tanuló hall, előzetes ismereti rendszerén keresztül képes beépíteni

tudásának rendszerébe. Ezért nagyon fontos, hogy a tanítás megkezdése előtt felmérjük a

tanulók tudását (mi az, amit a témáról már tudnak). Számos bizonyítéka van annak, hogy a

tanulás jelentősen javul abban az esetben, amikor a pedagógus figyelembe veszi azt a tudást

és elgondolást, amelyet a tanulók hoznak a tanulási helyzetbe. Minél inkább a viselkedést és

a képességek fejlesztését tűzzük ki célul, annál fontosabb lesz az elképzelések fejlesztése és a

mély megértés. A tanárok számára az igazi kihívás, hogy képesek-e felépíteni a diákokban a

valóság elvi modelljét, mivel ezek a világok nagyon különbözhetnek a tanárok

elképzeléseitől.

Ebben az elképzelésben a tanulási folyamaton van a hangsúly és nem annak

eredményén. Az a fontos, hogyan jut el valaki egy részeredményre, és nem a végleges igazság

megállapítása. A tanulás az elképzelések felépítését jelenti, a személyes tapasztalati világ

alapján. Ebben a folyamatban a tanulók hibái pozitív megvilágításba kerülnek, mivel annak

jelzései, hogy éppen miként rendezik a saját tapasztalati világukat. Az, hogy valaki jól csinál

valamit, az attól függ, hogy beilleszkedik-e abba a rendbe, amit magában kialakított. Ez a

szemléletmód egybecseng a konstruktivizmus sokféle igazság, elképzelés, szemléletmód és

valóság elképzelésével. Ez a sokféleség nagy jelentőséggel bír az alkalmazás szempontjából.

A tanulás nem más, mint a jelentés keresése. A tanulást éppen ezért mindig olyan témákkal

kell kezdeni, amelyek körül a tanulók aktívan képesek jelentéseket konstruálni (felépíteni). A

jelentés megköveteli az egészek megértését, csakúgy mint a részekét. A tanulásnak éppen

ezért a teljes kontextus megértésére kell koncentrálnia s nem az elszigetelt tényekére.

Ahhoz, hogy jól tudjunk tanítani, meg kell értenünk azokat a mentális modelleket, amelyeket

a tanulók a világ észlelésére használnak és előfeltevéseiket, amelyek támogatják ezeket a

modelleket.

A tanulás szándéka az egyén számára az, hogy megkonstruálja saját jelentését, s nem az, hogy

csak a „jó” válaszokat memorizálja vagy reprodukálja mások jelentéseit. Mivel az oktatás

sajátosságánál fogva interdiszciplináris, az egyetlen értékes módja a tanulás mérésének az, ha

16

az értékelést a tanulás folyamatába illesztjük, lehetővé téve a tanulók számára azt, hogy

tanulásuk minőségéről információt szerezhessenek.

A konstruktivista tanulás és tanítás jellemzői

A konstruktivista tanulás jellegzetességeit sokféle módon határozzák meg a szakirodalomban:

helyzetfüggő gondolkodás (situated cognition), az ismeretek „lehorgonyzása” (anchored

instruction), gyakornok tanulás (apprenticeship learning),), alkotó tanulás (generative

learning), konstrukcionizmus (constructionism), kutató tanulás (exploratory learning).

Mindegyik elnevezés arra igyekszik utalni, ahogyan az elképzelések gyakorlati formát öltenek

a tanulás során. Az elméleti kutatók az alábbi lista készítésével a konstruktivista elmélet és a

tanítási gyakorlat közötti hidat igyekeznek felépíteni. Megkísérelnek eligazítást adni a

konstruktivista megközelítésű tervezés, tanítás és tanulás számára. Számos oktató és kognitív

pszichológus alkalmazza a konstruktivizmust a tanulási környezet kialakításában. Ezeknek az

alkalmazásoknak a segítésére felállított néhány követelmény (Jonassen, 1991):

Életközeli környezet kialakítása, amelyben a tanulás releváns lehet,

valósághű megközelítések, az életközeli problémák megoldására,

a tanár csapatvezető és a problémamegoldási stratégiák elemzője,

az elméleti összefüggések hangsúlyozása, az adott tartalom sokféle elképzelés és

szempont szerinti feldolgozása,

a tanítási célok megvitathatók, nem kijelentendők,

az értékelésnek az önellenőrzést kell szolgálni,

olyan eszközöket és környezetet kell biztosítani, amely segíti a tanulókat a világ

sokszempontú leírásában,

a tanulásnak a tanuló önellenőrzésével kell folynia.

Az alábbi kritériumok a tudásépítés elősegítését szolgálják:

a valóság sokféle reprezentációját kell kínálni,

az élet valódi összetettségét kell bemutatni,

a tudás konstruálását, építését kell hangsúlyozni, nem a reprodukálását,

valódi, életközeli feladatokat kell adni (inkább összefüggéseket állítani, mint

elvont utasításokat)

életközeli, esetleíró tanulási környezetet kell kialakítani, nem előre meghatározott

utasítássorokat adni,

erősíteni kell a tanítási gyakorlathoz kapcsolódó tanári önvizsgálatot (reflected

practice),

képessé kell válni az összefüggés és tartalomalapú tudásépítésre,

támogatni kell a tanulóközösség megbeszélésére alapozott kollaboratív

tudásépítést.

A konstruktivista tanulás és tanítás sokféle iskoláját összehasonlítva az alábbi jellemzők

állapíthatók meg (Ernest, 1995):

Érzékenység és odafigyelés a tanuló korábbi elméleteire

Diagnosztikus tanítás, amely megpróbálja orvosolni a tanuló hibáit és téves

elképzeléseit

Metakognitív tudatosság és tanulói önellenőrzési stratégiák használata

A matematikai leírás sokféle formájának alkalmazása

17

A tanuló céljainak figyelembe vétele, különbségtétel a tanuló és a tanár céljai

között

A szociális háttér jelentőségének megértése (például a hétköznapi és a

szaktudományos megközelítések előfordulása és az előbbinek az utóbbi hasznára

való fordítása)

Honebein (1996) hétféle célt különböztet meg a konstruktivista tanulási környezet

felépítésére:

biztosítson elegendő tapasztalati anyagot a tudásépítés folyamatához

biztosítsa és értékelje a sokszempontú megközelítéseket

a tanulást realisztikus és releváns kapcsolatokba ágyazza

bátorítsa a felelősségérzetet és a vélemények kimondását a tanulási folyamatban

a tanulást szociális tapasztalati közegbe illessze

alkalmazza a bemutatás sokféle formáját

erősítse az öntudatos tudásépítési folyamatot

A szociális konstruktivizmus fontos elképzelése a „mankó” (scaffolding), az a folyamat, ami

végigvezeti a tanulót onnan, amit most tud, addig, amit tudnia kell. A „mankó” lehetővé teszi

a tanulóknak az olyan feladatok elvégzését is, amelyek kicsit túlmennek a képességeiken,

közvetlen tanári segítség és vezetés nélkül. A pedagógusi támogatás a tanulók saját fejlődését

bizonyos határokon belül tartja, ezért fontosabb eszköze a konstruktivizmusnak a „mankó”.

Az elmúlt évtizedben a nyugati (elsősorban angolszász) világban elterjedt

konstruktivista pedagógia a tanulási környezet reformelemeit megtartva új alapokra építi fel a

tanulás elméletét és gyakorlatát. A kognitív készség és képességfejlesztés elemzése során már

részben bemutatott modell mélyebb ismertetésére itt nem kitérve (Nahalka 1998, 2002) az

alábbiakban a tanulással kapcsolatos leglényegesebb ismérveket említjük meg.

A konstruktivizmus tagadja a tapasztalásból közvetlenül eredeztethető tudásszerzést. Állítása

szerint a már meglévő ismeretek és szemléletmódok, a már birtokolt kognitív modellek

irányítják az új tudás felépítését, amelyet mindenkinek aktívan kell megkonstruálnia. A

tanulási környezet és a tanár szerepe az, hogy feltárják a meglévő elképzelések

ellentmondásait, ezzel kognitív konfliktust hozzon létre, melyet a megismerést végző

személyiség csak a modell módosításával, vagy új létrehozásával képes feloldani. Végső, igaz

modellek nincsenek, a tudás minőségét az adaptivitása dönti el, azaz hogy mennyire

használható valamilyen gyakorlati helyzetben. A tudásépítés személyes aktivitást igényel,

ezért a konstruktivista tanulási környezetben a reformpedagógiák eszköztára is megjelenhet,

csoportmunkák, projektek, esettanulmányok, viták szervezhetők a tanórákon, vagy akár

azokon kívüli tanulási helyzetekben. A tanári magyarázat sincs megtiltva, de szerepe csökken,

illetve megváltozik. A tanulási folyamat tervezése során figyelembe kell venni a tanulók

meglévő tudását, illetve ennek személyes eltéréseit. Meg kell ismerni azokat a naiv

elképzeléseket, gyermeki tudománynak nevezhető modelleket, amelyek akár valamiféle

örökölt mechanizmus, akár a korábbi megismerő működés sajátosságai révén alakultak ki, és

erősen befolyásolják a további megismerő működést. A tanulási folyamatot úgy kell

szervezni, hogy annak előrehaladása a felépítendő tudásrendszer átfogó elemeitől, közös

fogalmaitól haladjon a részletek finomítása irányába. Ez alapvetően deduktív gondolkodást

feltételez, ahol az általános fogalmak irányítják a speciális tudáselemek beépítését. A

konstruktivista pedagógiai gyakorlatba való átültetése szempontjából lényeges a tudás és

tanulás értelmezésének, a tanulási környezet kialakításának kérdése.

18

A konstruktív fejlesztés eszköze: a tanulói tevékenység választéka

A konstruktivista pedagógia tehát a tanulást az új tudás aktív, személyes megalkotásaként és

társas tevékenységként értelmezi. Tanulásnak kell tekinteni azokat a helyzeteket is, ahol nem

tények elsajátítása történik, hanem a társas érintkezés, a közösségi interakciók által

gazdagodik a személyiség, Tudásnak kell elfogadni azokat a készségeket és képességeket,

amelyek a kommunikáció és az információfeldolgozás magasabb szintjét biztosíthatják az

egyén számára. A tevékenységi formák kialakítása során ügyelni kell a vezetés és az

önállóság helyes arányára, amelyet lehetőleg minél differenciáltabban, személyre szabottan

kell meghatározni. Az alábbi lista egy lehetséges tevékenységi választékot mutat be:

1. Figyelés:

o Tanári előadás, magyarázat, szemléltetés figyelemmel kísérése

2. Szóbeli munka:

o Válaszadás a tanár kérdéseire

o Beszámoló, előadás az osztálynak

o Elmagyarázás más diákoknak

o Megbeszélés az osztályban

o Megbeszélés kiscsoportban

o Kötetlen beszélgetés gyakorlat, feladatmegoldás közben

3. Írásbeli munka:

o Jegyzetelés a tanórán

o Gyakorlati munkanapló készítés

o Feladatlapok kitöltése, válaszadás

o Fogalmazás készítése megadott témában és formában

o Cikkírás választott témában

o Dolgozat készítése források felhasználásával, szerkesztéssel

o Írás, feljegyzés, reagálás szabad formában

4. Szövegfeldolgozás:

o A szövegtípus felismerése stílus és tartalom alapján

o Témamegjelölés, felosztás, vázlatolás

o Lényegkiemelés, összegzés

5. Látvány feldolgozás:

o Vizuális élményszerzés, motiválódás

o Képek, rajzok elemzése, értelmezése

o Rajzolás, fotózás

6. Konstrukció:

o Tárgyi modellek készítése

o Eszközkészítés, összeállítás

o Gyűjtemény összeállítás

7. Gyakorlati munka laboratóriumban:

o Kötött kísérleti feladat végrehajtása, részletes utasítássor követése

o Vezetett munka, részfeladatok és technikák megadásával

o Önálló munka, kísérlet, kutatás megtervezése és végrehajtása

8. Terepmunka (kötött, vezetett és önálló):

o Élményszerzés, megfigyelések, egyszeri vizsgálatok (kirándulás, látogatás)

o Célzott, rövid távú, tudományos igényű vizsgálatok (terepgyakorlat)

o Több műveltségterületet átfogó, gazdag tevékenységrendszerű, közösségi

program (erdei iskola, városi iskola)

o Folyamatos megfigyelés, méréssorozat, monitorozás

19

9. Információszerzés:

o Könyvtárhasználattal, szakkönyvekből, lexikonokból

o Internetről keresve

o Multimédia anyagokból

o Televíziós műsorokból

o Ismeretterjesztő folyóiratokból

o Napi, heti sajtóból

o Kérdezéssel, véleménykutatással

10. Számítás, mérés, adatfeldolgozás:

o Számítási gyakorló feladatok megoldása

o Mérések elvégzése, adatok rögzítése írásban, vagy számítógép adatbázisban

o Adatfeldolgozás számítással, grafikus ábrázolással, számítógéppel

o Statisztikai adatok elemzése

11. Ismeretfeldolgozás, gondolkodás:

o A jelenséget magyarázó belső modell megfogalmazása

o Új tapasztalatok, megszerzett ismeretek és a belső modell összevetése

o Módosítás, új modell állítása

o A modellek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezése

12. Művelődés, tájékozódás:

o Olvasással

o TV-nézéssel, rádióhallgatással

o Internetes honlapok, multimédiás CD-k használatával

13. Játék:

o Egyéni, például keresztrejtvény, fejtörő, számítógépes szimuláció

o Csoportos, például szerepjáték

14. Bemutatás:

o Tabló, poszter összeállítása

o Kiállítás rendezése

o Videofilm készítés

o Honlap, digitális prezentáció készítése

15. Projekt munka:

o Részvétel, feladat végrehajtás

o Szervezés, irányítás

A probléma alapú tanulás

Három évtizede alakult ki, mint tanítási módszer és tantervi forma, elsőként észak-amerikai

orvosi egyetemeken. A PBL egy fejlesztési és tanulásvezetési módszer, amely olyan

bonyolult problémák köré épül, amelyek természetüknél fogva többoldalúak és komplexek,

kutatást, információszerzést, elemzést igényelnek, változó és kísérletező, és nem rendelkezik

előre meghatározott, megformált, „helyes” megoldásokkal.

Jellemzők:

Bonyolult, komplex problémák adják a tanterv fókuszpontjait és ösztönzik a tanítás, a

tanterv, a program kialakítását.

A tanulás tanuló-központú

A tanárok csapatkapitányi, segítői (facilitátor) szerepet játszanak

A tanulók kisebb csoportokban dolgoznak, a problémák többféle megoldását

dolgozzák ki.

20

A tanulói értékelés az ön- és társértékelést állítja előtérbe.

A projekt/probléma alapú tanulás folyamata

A legtöbb tanulási helyzetben a tanulók hatalmas mennyiségű tananyaggal vannak bombázva,

amiket el kell olvasniuk, és be kell számolniuk az adott problémával kapcsolatos

megértésükről. Ezek a problémák jellemzően szép, kerek válaszokat igényelnek. Az ilyen

módszerek nem készítik fel a tanulókat a professzionális problémamegoldásra.

A probléma alapú tanulás a tanulókkal kezdődik, kisebb csoportokban folyik, elmélyedve a

kulcspontok meghatározásában, az életből vett problémák megoldásán dolgozva a tanár

(facilitátor) segítségével. A valós problémára összpontosítva a tanulók sokoldalú és mély

látásmódra és tudásra tesznek szert az adott témában. Ez a módszer nem új, gyökerei a

korábbi „cselekedve tanulás” modellig nyúlnak vissza.

A PBL megváltoztatja a hagyományos tanítás és tanulás jellegzetességeit (James, Baldwin

1997). Ebben a tanulási folyamatban a téma részletei apránként kerülnek elő, eközben a

tanulók beépíthetik a különféle tudáselemeket és remélhetőleg hatékonyan alkalmazzák

azokat a személyes és a szakmai problémák megoldásában. A PBL ösztönzi a tanulókat a

használható tudásforrások felkutatására, saját tanulásuk ellenőrzésére.

A problémaalapú tanulás szakaszai

A PBL módszerben a tanulói tevékenységek három szakasza különíthető el.

1. szakasz: A probléma felvetése és értelmezése

A tanulók valamely életből vett problémával találkoznak, valósághű leírásban. Feltehetik az

alábbi típusú kérdéseket:

Mit tudok már erről a problémáról vagy kérdésről?

Mit kell még tudnom ezen kívül?

Milyen források alapján tudok összeállítani megoldási javaslatot, vagy egy elméletet?

Szükség van egy célratörő problémaleírásra, de figyelembe kell venni, hogy újabb

információk feltárásakor ezt módosulhat.

2. szakasz: Információkeresés, értékelés, felhasználás

A probléma világos megfogalmazását követően a tanulóknak írott, szóbeli, vagy elektronikus

információforrásokat kell felkutatniuk. Az a probléma jellegétől függ, hogy melyik forma a

kedvezőbb. Az Internet mindenképpen az információkeresés központja, egyfajta digitális

enciklopédia. Egyszerűbb problémák esetében a tanulók sokféle forrást találhatnak, amelyeket

a felhasználás előtt értékelniük kell. Mennyire korszerű? Mennyire hiteles és pontos? Van-e

jele valamilyen elfogultságnak?

21

3. szakasz: Összegzés és előadás

Ebben a szakaszban a tanulók kidolgozzák a probléma valamilyen megoldását. Ehhez

legtöbbször az információk újszerű összerendezésére is szükség van. A megoldás bemutatása

rendszerint számítógépes multimédia segítségével történik.

2.2. Tanulási modellek

Célkitűzések: - A tanulási modell fogalmának körülhatárolása; tanuláselmélettől való

megkülönböztetése.

- A Caroll és Bloom által kidolgozott tanulási modellek bemutatása, értelmezése.

Kulcsfogalmak: tanulási modell, tanulási idő, tanulási eredmények, Bloom-modell,

Caroll-modell.

A tanulás értelmezésének sajátos irányait jelzik a különböző tanuláselméletek és a tanulási

modellek. Az ismert tanulási modellek sajátossága, hogy az oktatás alapvető tényezőit, a

tanítás és tanulás elemeit együtt, egy rendszerbe iktatva próbálják megmutatni.

Az iskolai tanulás első, talán éppen ezért egyik legismertebb modelljét az amerikai

John B. Caroll alkotta meg. (Báthory, 1992. 36. p.) A modell az aktív tanulási idő fogalmára

épül. Az aktív tanulási idő a ténylegesen tanulásra fordított idő és a tanuláshoz elvileg

szükséges idő hányadosa. Ha hányados értéke egy, a tanulás gazdaságosnak mondható, hisz a

tanuló annyi időt fordított a tanulásra, mint amennyi elméletileg ahhoz szükséges. Ha a

hányados értéke egynél nagyobb, a tanulás sikeres lehet, de nem gazdaságos. Ha a hányados

értéke egynél kisebb, a tanulás nem sikeres.

A modell szerint a sikeres tanulást öt tényező befolyásolja:

A tanulásra fordított időt:

a/ a tanulási alkalom,

b/ kitartás a tanulásban:

A tanuláshoz szükséges időt:

c/ a tanulási képesség,

d/ a tanítás megértésének képessége,

e/ a tanítás minősége.

Szükségesnek látszik a modell két tényezőjéhez megjegyezést fűzni. A „tanulási

alkalom” voltaképpen nem más, mint a tanuláshoz szükséges átlagos idő megállapítása

becslés alapján, tekintettel a tanulók között meglévő különbségekre. Ez utóbbi szempontból

az következik, hogy általában a csoportokra nem, az egyénekre pedig, csak valószínűsíthetően

lehet a tanuláshoz szükséges időt megállapítani. (Közismert, hogy a hasonló „nehézségű”

tanulási feladat megoldásához szükséges idő, ugyanazon személy esetében is ingadozó: függ

az aktuális személyiségállapottól, a szituáció sajátosságától stb.)

Az általános tanulási képességet illetően egyet lehet érteni azzal az állásponttal, mely

szerint nagyon sok tényező: genetikus diszpozíciók, környezeti hatások, a megtanulandó

anyagot megalapozó, ahhoz kapcsolható (releváns) előzetes tudás szintézise szerint jön létre.

Caroll modelljéből kiolvasható, amit számos egyéb vizsgálat is bizonyít, hogy a

tanulás sikere és a tanulási idő között szoros összefüggés van. (Báthory, 1992. 38. p.) Ez

lényeges, meghatározó szempontja az otthoni tanulás szervezésének: azoknak a

22

szakembereknek (napközi otthonos, kollégiumi és gyermekotthoni nevelőknek), akiknek fő

feladatai közé tartozik az otthoni tanulás megszervezése.

Egy másik neves kutató, Bloom a Caroll-féle modellből kiindulva rendszerszerű

modellt alkot bemeneti és kimeneti tényezőkkel. Bloom modellje mögött az az elméleti

alapvetés is megtalálható, hogy a tanítás minőségével ellensúlyozni lehet az egyéni

különbségeket. A tanítás minőségét tekintve döntő jelentőségűnek tartja a tanítási időt. Ezt

egy, gyakorlatban is használható stratégia kidolgozásával: az optimális elsajátítás (mesterfokú

tanítás- tanulás) elméletével támasztja alá. Azt próbálja bizonyítani, hogy minőségi tanítással

helyettesíteni lehet a tanulási képességet: a tanulási idő meghosszabbításával és jó stratégiával

az iskolai oktatás körülményei között el lehet érni, hogy a tanulók túlnyomó része (legalább

80 %- a) megtanulja a tananyagot.

A mesterfokú tanulás (angolul: mastery learning) stratégiája már az 1920- as években

kialakult. (Bloom nevéhez azért kötődik e stratégia, mert a tanulásra vonatkozó modelljét e

stratégiával kapcsolatos kutatások eredményeire építette.)

Az iskolai tanulás modellje (Bloom nyomán – forrás: Lappints, 2002, 37)

A stratégia meghatározó, régtől ismert alapelve, hogy a tananyag feldolgozásának ütemét a

tanulók tanulási ütemének megfelelően kell adagolni: egyszerűbben: addig nem mennek

tovább az anyagfeldolgozásban, míg az előzőt valamennyi tanuló (pontosabban a tanulók

túlnyomó része) el nem sajátította.

Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok:

1. Próbáljon felidézni és értelmezni három tanuláselméletet!

2. Milyen alapelvekre építkezik a konstruktív tanuláselmélet?

3. Foglalja össze a konstruktív személet és a cselekvés pedagógiája azonos elemeit!

4. Adjon legalább 10 példát tanulói tevékenység-választékra. Elsősorban azokat emelje

ki, amelyek megvalósíthatók kisiskoláskorban!

5. Melyek a problémaalapú tanulás szakaszai?

6. Emelje ki a Caroll és Bloom tanulásmodellek lényegi sajátosságait!

7. Állapítsa meg, hogy a modellek elemzése alapján milyen követelményeket

fogalmazhatunk meg a tanítói munkával szemben!

Portfólió

A tanuló jellemző

vonásai

Előzetes tudás

Előzetes magatartás

Tanulási eredmények

Teljesítmény

Tanulási gyorsaság

Motiváltság

Tanulási

feladat

A tanítás

minősége

23

1. Írjon egy rövid esszét, melyben reflektáljon a tanító szerepére a konstruktív tanulási

paradigma, illetve a PBL szemléletmód előtérbe állítása esetén.

Szakirodalom: 1. Barabási Tünde (2006): Tanulásmódszertan, tanulmányi útmutató, kézirat

2. Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák, különbségek. Nemzeti Tankönyvkiadó

Budapest.

3. Birta-Székely N. (2006): Tanárok pedagógiai műveltsége. Ábel Kiadó, Kolozsvár.

4. Czeizel Endre (1997): Sors és tehetség, Minerva, Budapest.

5. Eysenck, M. W.-Keane, M.T. (1997): Kognitív pszichológia. Budapest, Nemzeti

Tankönyvkiadó.

6. Fischer, R. (2005). Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó,

Budapest.

7. Fodor, L. (2004): Általános és iskolai pedagógia. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár.

8. Kagan, S. (2001): Kooperatív Tanulási módszerek Tanároknak. Önkonet Kft.,

Budapest.

9. Kollár, K. – Szabó, É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest.

10. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs.

11. Nahalka István (1998): A tanulás. In. Didaktika, Falus Iván (szerk.), Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 117-155.

12. Pléh Csaba (1992): Pszichológiatörténet. Budapest, Gondolat Kiadó.

13. Skinner, B., F. (1973): A tanítás technológiája. Gondolat Kiadó, Budapest.

14. Tóth, L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen.

24

3. téma: A tanulás módszertana

Célkitűzések:

1. A tanulási stratégia és szokás fogalmának körülhatárolása

2. A tanulás stratégiai típusainak bemutatása

3. A stratégiafejlesztés lehetőségeinek körvonalazása

4. A tanulási módszer és technika fogalmának értelmezése

5. A bevésés és ismétlés hatékony módszereinek bemutatása

6. Hatékony tanulási technikák tudatosítása

7. A tanulási stílus fogalmának és típusainak ismertetése

8. A tanulási stílus tanulási eredményességben betöltött szerepének tudatosítása

Tanulási útmutató:

Mielőtt a modul elolvasásába kezdene, gondolja végig, hogy az előző két modul tanulásakor

hogyan járt el, milyen módszereket, technikákat érvényesített, milyen tanulási szokásai

vannak, ezek jók-e vagy rosszak. A modul három témából áll, amelyek szoros összefüggésben

vannak egymással. Most is először a használt fogalmak megértésére összpontosítson. Az

egyes szerzők szerinti stratégiák olvasásakor próbálja megállapítani, hogy milyen szempontot

használhattak a szerzők az elhatárolásban. Próbálja ki valamely további téma feldolgozásakor

az SQR4 stratégiát, így a lépések jobban rögzülnek. Hasonló módon járhat el a

mnemotechnikák tanulásakor is. A tanulási technikák rögzítésére alkalmazza ezeket éppen a

technikák elsajátításakor (legalábbis amelyiket lehet). A témának gazdag a szakirodalma.

Ezek egy jó része a gyakorlati tanácsokra fókuszál, amelyekkel kiegészítheti a modulban

olvasottakat. Válaszoljon a kérdésekre, hogy meggyőződjön, régi vagy új tanulási technikái

mennyire voltak hatékonyak és ezután fogjon neki a beküldendő dolgozat elkészítésének.

Portfólió

Térképezze fel saját tanulási szokásait! Töltse ki a következő oldalon található kérdőívet!

Gondolkodjon el a tanulmányi útmutató olvasása közben, milyen tanulási szokásokat

alakítana ki önmagában, mely meglévőkön változtatna szívesen. Készítsen listát erre

vonatkozóan, és próbálja meg alkalmazni az I. féléves vizsgákra készülve!

25

Tanulási szokásaim Idézd fel középiskolai emlékeidet a tanulással kapcsolatosan. Tanulmányozd gondosan

az itt következő megállapításokat. Gondolkozz el mindegyiken, majd írd melléjük annak a

megnevezésnek a számát, amelyet magadra nézve igaznak és jellemzőnek érzel!

1 soha 2 ritkán 3 gyakran 4 rendszerint 5 mindig

1. A tananyagot már az iskolai órán megtanultam.

2. Nem okozott nehézséget, hogy a tanórán végig figyeljek.

3. Követni tudtam a tanár magyarázatát.

4. Ha valamit nem értettem, megkérdeztem.

5. Tanáraim kérdéseire tudtam a választ.

6. Jól éreztem magam a tanítási órákon.

7. Sikeresnek éreztem magam az iskolában.

8. A feleltetéstől féltem.

9. Szerettem (szeretek) szerepelni.

10. Szívesen mentem az iskolába.

11. Társaim segítettek, ha nem tudtam valamit.

12. Társaim hozzám fordultak segítségért.

13. Amikor hazamentem az iskolából pihentem, vagy játszottam.

14. Hazatérés után rövidesen nekiültem a tanulásnak.

15. Estefelé tanultam.

16. Tanulás előtt végiggondoltam, mi történt aznap az iskolában.

17. Megcsináltam minden feladatot, amit aznap feladtak.

18. Csak a következő napra tanultam.

19. A legnehezebb tantárggyal kezdtem a tanulást.

20. A legkönnyebb tantárggyal kezdtem a tanulást.

21. Az órarend szerinti sorrendben készültem.

22. Először az írásbeli feladatokat készítettem el.

23. A verseket több napon keresztül tanultam.

24. Hangosan tanultam.

25. A tankönyvi szövegre tartósan tudtam figyelni.

26. Gondolataim gyakran elkalandoztak olvasás közben.

27. Szövegolvasás után próbafelmondást végeztem.

28. Aláhúztam a könyvemben a lényeges gondolatokat.

29. Tanulás közben megkerestem az olvasmány legfontosabb kifejezéseit.

30. Tudtam folyamatosan beszélni az olvasottakról.

31. Össze tudtam foglalni röviden a tananyag lényegét.

32. Rövid vázlatot írtam az olvasmányból.

33. Érdekelt, amit olvastam.

34. Csak azért tanultam, mert kellett.

35. Az ismeretlen kifejezések, idegen szavak jelentésének utánanéztem.

36. Nem tanultam meg azt, amit nem értettem.

37. Nagyon jól megtanultam az idegen nyelv szavait.

38. Egyéni módszerem volt a szótanulásra.

39. Ha sok volt a leckém, szünetet tartottam tanulás közben.

40. Íróasztalnál ülve tanultam.

41. Ügyeltem arra, hogy elegendő fény essen a papírra.

42. Tanulás előtt rendet raktam az íróasztalomon.

43. Zavartak a tanulásban a szobába beszűrődő zajok.

44. Tanulás közben bekapcsoltam a magnetofont, zenét hallgattam.

26

Memoriter: Értelmezze és tanulja meg az alábbi memoritert!

VETKŐZÉS

Ne törekedj kiválóságra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy képességeidet elhanyagold.

Önmagadban akkor jutsz előbbre, ha képességeidet mennél teltebbé s összecsengőbbé

teszed, mindegy, hogy képességeid mekkorák: fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld

belőlük és általuk.

Weöres Sándor

3.1. Tanulási stratégiák és szokások

Célkitűzések:

1. A tanulási stratégia és szokás fogalmának körülhatárolása

2. A tanulás stratégiai típusainak bemutatása

3. A stratégiafejlesztés lehetőségeinek körvonalazása

Kulcsfogalmak: tanulási stratégia; elemi, komplex, primér, szekundér stratégiák;

SQR4; stratégiafejlesztés, tanulási szokások.

A tanulás általánosan megítélhető rossz helyzetének, az egyének gyenge tanulási

teljesítményének egyik oka, hogy a tanulók túlnyomó többsége nem rendelkezik a

tanulási stratégiák kialakításának képességével, nem ismerik ennek jelentőségét,

nincsenek birtokában a kialakítás lépéseinek, a kivitelezés módjának.

Máig sem teljesen tisztázott a tanulási és tanítási stratégia fogalmak közötti különbség.

Tény, hogy a tanítási stratégia nagy hatással van a tanulási tevékenységre és magára a

tanulási stratégiára is, de nem azonos fogalmak. A stratégiát mindig a tanulónak kell

végrehajtani.

A tanulási stratégia a tanulásra vonatkozó tervek, elhatározások rendszere, amelyek

meghatározott célokra irányulnak, és amelyekre bizonyos elrendezés és tartósság

jellemző. Magukban foglalják az információgyűjtést, az információk tárolását és szükség

szerinti előhívását. Alapvető jellemzőjük a variabilitás és adaptibilitás.

A stratégiák eredete:

A tanuló belátása (kedvező tanulási tapasztalatok)

Oktatási gyakorlat

Sok tanuló úgy tanul, hogy nem alkalmaz semmilyen stratégiát. Ez esetben a tanulás

szándékos, de nem tudatos (Ezekben az esetekben meg kell tanítani a tanulókat a

hatékony stratégia alkalmazására).

27

A stratégiák kialakításához számtalan tapasztalat kell, e tapasztalatok

értelmezésére van szükség. Ebben van jelentős szerepe a pedagógus által irányított

oktatási folyamatnak és a kontrollált önálló tanulásnak. A pedagógusi segítség egyik

lényegi pontja a tanulás segítése javaslatokkal, az eredmények elemzésével, továbbá a

tanuló ösztönzése arra, hogy maga is új módozatokat gondoljon ki a tanulás hogyanjára

vonatkozóan.

A stratégiák nem azonosak a tanulási módszerekkel! A módszerek részelemei a

stratégiáknak.

A tanulási stratégiák csoportosítása:

1. Szitó Imre szerint (2005): elemi és komplex tanulási stratégiák.

Az elemi stratégiák felsorolásából kitűnik, hogy azok inkább a tanulás technikák

körébe tartozó tevékenységek (pl. néma olvasás, hangos olvasás, olvasott szöveg

elmondás, stb.). Ezek összekapcsolásából jönnek létre a komplex tanulási stratégiák. Az

elemi stratégiák mozaikszerű elemeiből a komplex stratégiák funkcionális egységet

hoznak létre; így a komplex stratégiák az egyéni tapasztalatok és a vonatkozó elméletek

integrációjaként funkcionálnak. Algoritmus jellegüknél fogva viszonylag állandóak, de

módosulásuk a fejlődés eredményeként természetesnek tekinthető.

2. Lappints Árpád szerint (2002): primer stratégia, az információk felvételére,

feldolgozására, tárolására, asszociációs kapcsolatok kiépítésére vonatkozik: vagyis az

elsajátítandó tartalom teljes tanulási folyamatára. A primer, tanulást fejlesztő stratégia

lényege, hogy segíti a tanulót a megértésben, az emlékezetbe vésést biztosító módszerek

kiválasztásában, a tanultak felidézésében és alkalmazásában). A szekundér (tanulást

támogató) stratégia nem magára a tanulásra irányul, hanem a tanulás kedvező

feltételeinek megteremtésére vonatkozó terv. Pl. kedvező pszichés állapot

megteremtésére, a tanulás optimális feltételeinek biztosítására, figyelemkoncentráció

kialakítására. Szerepük az elsődleges stratégia eredményes és hatékony lefolyásának

biztosítása, a tanuláshoz szükséges megfelelő attitűdök kialakításának, a fáradság,

figyelem elkalandozásának leküzdésében nyújtott segítség. A támogató stratégiák

szerepéhez tartozik, a primer stratégiák ellenőrzése és szükség szerinti korrekciója is.

3. Kozéki – Entwistle (1986) csoportosítása jól használható a gyakorlat vizsgálatára.

Szerintük a tanulási stratégiáknak három alaptípusa különíthető el:

Mélyrehatoló tanulási stratégia: a tanuló a tartalom megértésére törekszik; az új

anyagot kapcsolja a régihez, keresi az összefüggéseket, önálló kritikai véleményt

alkot, racionalitás jellemzi.

Szervezett tanulási stratégiában: a jó munkaszervezés, rendszeresség,

önértékelés igénye, kitartó erőfeszítés dominál

Reprodukáló tanulási stratégiára jellemző a mechanikus tanulás, a kudarc

elkerülésére való törekvés, önállótlanság; az így tanuló gyermek nagymértékben

igényli a pedagógus segítségét.

4. Pask szerint:

28

Holisztikus stratégia: (a tanuló átfogó kép kialakítására törekszik a részekre való

áttérés előtt)

Szerialista stratégia: esetében a tanuló a részleteket előnyben részesíti

Rugalmas: mindkét stratégiát alkalmazni tudó tanuló

5. A nemzetközi szakirodalomban egyik leggyakrabban hivatkozott stratégia -SQ4R

(idézi Szitó, 2005):

scan – előzetes áttekintés

query – kérdezés

read – elolvasás

reflect – átgondolás

recite – felidézés

review – ismétlő áttekintés

- Előzetes áttekintés: A szöveg bevezetőjének, kiemelt részeinek, összefoglalásának

rövid áttekintése, melynek során a tanuló orientációs támpontokat keres,

melyekhez kapcsolódni tud a feldolgozás során.

- Kérdezés, kérdések alkotása: A leíró jellegű tananyag kérdésekké történő

átfogalmazása elősegíti az aktív olvasóvá válást, illetve segít a számonkérés

körülményeinek elővezetésében.

- Elolvasás: Olyan aktív olvasás, melynek célja, hogy a megfogalmazott kérdésekre

választ tudjunk adni.

- Olvasott információk átgondolása: Az olvasott információk összekapcsolása

korábbi ismeretekkel, fogalmakkal, összefüggések feltárása.

- Felidézés: Emlékezetből történő válaszadás a korábban megfogalmazott

kérdésekre.

- Ismétlő áttekintés: Célja a hatékony rögzítés, illetve a lényeges elemek újbóli

áttekintése.

E módszer alkalmazása a mélyreható tanulási stratégiát segíti elő. Példaként, nem

feltétlenül mintaként mutatjuk be! Annál is inkább, minthogy a tanulás egyénre jellemző,

individuális, a személyiség pszichés struktúrájához kötött, annak megfelelő tevékenység.

Ezért nincsenek általános, mindenkire érvényes stratégiák!!!

A tanulási stratégiák fejlesztése

A tanulást befolyásoló tényezők között első helyen állnak a tanulási stratégiák.

Ezért is igen lényeges odafigyelni a fejlesztés lehetőségeire.

DANSEREAN (idézi Kürti, 1982) szerint a tanulási stratégiák fejlesztésére alkalmas

tevékenységek:

Stimuláció (a tanulás előtt tapasztalati anyagon bemutatják a tanulási feladat

fontosságát. Ez a tudatosítást és a motivációs bázis kialakítását szolgálja)

Fogalmi szintű információ (a tanulási feladat megoldásához adekvát

stratégia elméleti hátterének feldolgozása)

Stratégia oktatása (a stratégia kivitelezéséhez szükséges eljárások

megismerése)

29

Stratégia alkalmazása (gyakorlati alkalmazás, amely megerősíti, tudatosítja

a stratégia használatát, az általa elért eredményességet)

Visszajelentés (a stratégia alkalmazása során szerzett tapasztalatok elemzése;

itt fontos szerepe van a szociális megerősítésnek is)

Becslés, diagnózis (a stratégia alkalmazása során elsajátított tudásnak, a

megértés szintjének, a figyelem megnyilvánulásának értékelése)

A tanulási stratégiák kialakításának lehetősége függ a tanuló fejlettségétől és a

társas környezet által befolyásolt. Ez az jelenti, hogy azonos életkorú tanulók esetében is

a fejlettségi különbségeknek megfelelően jelentős eltérések lehetnek a stratégiák

meglétében, minőségében és alkalmazásában.

Alsó tagozaton a tanulási stratégia alakítása: segítséget adni a feladatnak

megfelelő módszer/technika kiválasztásában, mivel a tanulás folyamat természetét, saját

kognitív folyamatait és azok működéseit csak 12 éves kora körül érti meg a gyermek,

amikor megjelennek a formális gondolkodás sajátosságai.

Eddigi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a jó teljesítményű tanulók

hatékonyabb stratégiákat alkalmaznak, illetve ugyanazon stratégia alkalmazása esetén is

jobb eredmények felmutatására képesek. A különbséget úgy is lehet jellemezni, hogy:

- gyenge tanulók – beágyazott stratégiák (nagyobb segítség, ösztönzés, bátorítás,

motiváló tevékenység)

- jobb tanulók – elkülönült stratégiák (nagyobb önállóságot igénylők)

Szükség van a tudatos hatásrendszer megkomponálására a tanulási stratégiák

fejlesztésére. Ez nem egyéb, mint a felnőttek, elsősorban a pedagógusok segítő

tevékenysége, amely arra irányul, hogy fejlessze a tanuló önálló képességeit.

Tanulási szokások

Az ember mindennapi életében, tevékenységeiben jelentős szerepet játszanak a

sztereotip, azonos módon ismétlődő cselekvések, megnyilvánulások, szokások. Ezek a

tanulás esetében is kialakulnak: a feltételes reflexek kiépülésén alapuló, az egyénre

viszonylagos állandósággal jellemző tanulási stratégiák összessége. Azokban a tanulási szakaszokban mutatkoznak meg, amelyekre az önállóság a jellemző

Kialakulásuk tényezői: észlelt minták; korábbi tapasztalatok; a személyiség pszichés

struktúrája (motiváltság, akarat, szorgalom)

Komponensei sokrétűek, több oldalról megközelíthetőek. Ilyenek, pl. a napirend (a

tanulás ideje), a tanulás megtervezése (sorrend), szervezés (feltételek biztosítása),

kontroll vagy önkontroll beiktatása, bizonyos módszerek/technikák alkalmazása

Mint ahogy általában a nevelésben a szokás etikai megítélés tárgya lehet, így

beszélhetünk jó és rossz tanulási szokásokról, amelyek elősegítik a teljesítmény

kialakulását, vagy ellenkezőleg hátrányosak (pl. mechanikus tanulás rögzülése,

idősporlás miatt a kontrollbeépítésének hiánya, stb.) ebből a szempontból.

A tanulókat tudatosan kell megismertetni a tanulási módszerekkel, stratégiákkal, majd

adekvát tevékenységszervezéssel segítséget kell adni, hogy a tanulást segítő pozitív

elemeket beépíthessék szokásrendszereikbe.

30

3.2. Tanulási módszerek és technikák

Célkitűzések:

1. A tanulási módszer és technika fogalmának értelmezése

2. A bevésés és ismétlés hatékony módszereinek bemutatása

3. Hatékony tanulási technikák tudatosítása

Kulcsfogalmak: tanulási módszer, bevésési eljárások, mnemotechnika, tanulási

technika, tanulástérkép.

A tanulási módszer a megismerést segítő, tanuló által alkalmazott ismétlődő,

célszerűen választott vagy spontán módon szerveződő eljárások együttese.

Jellemzője, hogy tanulási technikák alkalmazásából áll, úgy, hogy néha egy-egy technika

maga jelenti a módszert, de többnyire a tanulási technikák a cél érdekében megkomponált

együttese alkotja a célhoz vezető utat. Előfordulhat, hogy bizonyos módszerek szokássá

alakulnak – és ez nem is mindig kedvező. A módszerek megválasztására jellemző a

tervszerűség, a tudatosság dominanciája.

A tanulási módszerek kialakítását, kiválasztását meghatározó tényezők:

- a tanuló értelmi fejlettsége;

- a tanulás célja;

- a megtanulandó anyag

- a tanulási környezet feltételei.

A tanulás eredményességét jelentősen befolyásolhatja a tanulási módszerek

/technikák ismerete és adekvát kiválasztása. Ez a tevékenység a tanuló nagyfokú

önállóságát, önálló tevékenységét feltételezi. Alkalmazás közben a tanulónak kérdései

támadhatnak, segítségre szorulhat, amit szakszerűen a pedagógus nyújthat számára.

A tanulási módszer egyfajta sajátos értelmezési lehetőségét adja az a kognitív

pszichológiai irányzat, amely a tanulás mint információfeldolgozást fogja fel. Ennek a

folyamatnak fontos része az információk kódolása, úgy, hogy az, szükség esetén,

felidézhető legyen. Azaz úgy kell bevinni a tartós memóriába, hogy a tudás

szükségképpeni kifejtésekor hozzá lehessen férni. Ezt adekvát tanulási módszerek

segítségével lehet megtenni.

A bevésés módszerei:

ISMÉTLÉS

Szerepe:

- a felejtés megelőzésében;

- hézagossá vált tudás kiegészítésében;

- megtanulandó anyag lényeges elemeinek kiemelésében;

- régi és új ismeretek összekapcsolásában;

- a tanulás eredményességének megállapításában van.

Formái:

1. az emlékezeti tevékenység alapján:

31

1.1. bevéső (eredeti információk újbóli felvétele)

1.2. felidéző ismétlés (nincs szükség az eredeti információkra)

2. az ismétlés célja szerint: 2.1. fenntartó ismétlés (célja, hogy néhány másodpercig megtartson valamit a

rövid távú memóriában)

2.2. elaboratív ismétlés (úgy kell az emlékezetbe vésni, hogy az később is

felhasználható legyen: kapcsolatok keresése, tapasztalatok felidézése, stb.)

3. a bevésés módja szerint:

3.1. mechanikus (többszöri ismétés által, megértés nincs feltétlenül jelen)

3.2. logikus, megértésre alapozott.

A hatékony bevésés eljárásai:

A tanulandó anyag értelmi, logikai kapcsolatainak feltárása

Egységes, átfogó kép kialakítása a bevésés előtt

Az értelmi kapcsolatok feltárása nyomán a lényeg kiemelése

A tanulandó anyag logikus felépítését tükröző kulcsszavak kiemelése

Sajátos elgondolás alapján készített vázlat

Az anyag strukturális kapcsolatainak a felismerése

Aktív olvasás. Olvasás előtt a témával kapcsolatos előzetes ismeretek összegzése,

közben kérdések felvetése.

MIKOR, HOGYAN, HÁNYSZOR KELL ISMÉTELNI?

o Jobb, ha hosszabb ideig elhúzódnak megszakításokkal, mint egyszeri alkalommal

hosszabb ideig.

o Nagy terjedelmű anyagok esetében: nem az egészet, hanem részekre bontva

ismételjünk

o Az újabban tanult anyagot sűrűbben, később már ritkábban. (Lappints, 2002)

A MNEMOTECHNIKÁK: - olyan eljárások, amelyek a megtanulandó anyag

jelentésétől függetlenül segítik a tanulást és az emlékezet működését. Ilyenek:

a helyek módszere (a megjegyzendő dolgot vagy tárgyat valamilyen helyhez

kötjük);

történet módszere (a megtanulandó anyagot történetbe foglaljuk);

kapcsolás módszere (hosszabb lista megtanuláskor előnyös – minden

megtanulandó dologról élénk vizuális képet kialakítani, és ezeket egymáshoz

kötni);

kulcsszó módszer (kiemelni a kulcsszavakat és ezeket memorizálni),

asszociáció módszere (rögzült emlékkép összekapcsolása a megtanulandó

dologgal), stb.

Általában javítható az emlékezetünk és megkönnyíti a bevésést, amikor

valamilyen rendszer szerint tudunk tanulni. A mnemotechnikai eljárások elsősorban a

képzeletet hívják segítségül az információ elraktározása és előhívása során.

Érdekességük, hogy azáltal teszik könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá a tanulást,

hogy a tananyag megtanulása mellett még valami mást is meg kell tanulni. Annak

ellenére, hogy azokat az anyagokat tudjuk megtanulni könnyebben, amelyek jelentését

mélyebben feldolgoztuk és megértettük, a mnemotechnikák segítségével képesek

32

vagyunk a számunkra kevésbé jelentésteli információkat is hatékonyan bevésni és

előhívni. Az alábbiakban bővebben is bemutatunk néhány ilyen memorizálást segítő

technikát.

ACRONYM. Egy adott lista kezdőbetűiből egy új szót képezünk és azt jegyezzük

meg. Elsősorban akkor hasznos, amikor ezeket a tételeket sorrendben kell megtanulnunk.

Az acronymok nagyon népszerűek a hétköznapi nyelv számos területén. Tegyük fel, hogy

a következő listát kell megtanulnunk: neuroticitás, extraverzió, nyitottság, együttműködés

és lelkiismeretesség. A szavak kezdőbetűi alapján létrehozzuk a NENYEL acronym szót

és ezt jegyezzük meg. Bár néha nagyon hasznos lehet a módszer, azért vannak hátrányai

is. A hatékony bevésés mellett nem segíti elő a megértést. Néha nagyon nehéz lehet

megformálni a betűket, mivel nem minden lista kedvez a módszer használatának. Végül

hátrányos, ha az acronym szót elfelejtjük, akkor a lista sem biztos, hogy fel fog idéződni,

amikor szükség van rá.

ACROSTIC. Létrehozhatunk acronym mondatokat is a könnyebb memorizálás

érdekében, ezeket acrostic mondatnak nevezzük. Amikor például a bolygók neveit

szeretnénk megtanulni: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz,

Neptunusz, Plútó. „Minden vasárnap felmegyek a Mátyás-templom jéghideg szentélyébe,

ugyanis nótázunk a plébánossal.” Ebben az esetben a jelentés segíti az emlékezést. És az

eredeti lista szavai is könnyebben felidéződnek.

Az E – G – H – D – F (a kotta öt vonalának ábécés nevei alulról felfelé, g-kulcs

esetén) betűk könnyen megjegyezhetők az alábbi mondat segítségével: „Este gitározik

három dagadt férfi.” Előnye: a jelentés és a képiség segíti az emlékezést. Hátránya: a

szavak felcserélhetőek és az eredeti sorrend megváltozhat.

RITMUSOK ÉS RÍMEK. Ki ne ismerné az alábbi mondókákat: „Előttem van

észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbról pedig kél.” „Minden vízbe mártott

test, a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya.” A ritmus, az

ismétlés, a dallam és a rímek nagyon jó emlékezést segítő eszközök. A tanulás

megkönnyítése érdekében mi is felhasználhatjuk ezeket az eszközöket. Ezek a technikák

gyakran még mulatságossá is teszik a tanulást főleg azok esetében, akik szeretnek

létrehozni dolgokat. Elsősorban a hallási emlékezetünkre támaszkodik. Vigyázzunk arra,

hogy ne fordítsunk túl sok időt a „mondókák” létrehozására, nehogy a tanulásra fordított

időnk lássa kárát.

Az ismétlés sikerességét növelő módszerek:

RENDSZEREZÉS (az anyag belső kapcsolatrendszerének figyelembevétele,

hierarchikus kapcsolatok felállítása)

KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA (asszociatív kapcsolatok a régi és az új

tudás között)

Tanulási technikák

33

A leggyakoribb elemi tanulásI technikák a következők (Balogh, 1998):

Szöveg hangos olvasása

Néma olvasás

Olvasott szöveg elmondása emlékezet alapján (megtartva az eredeti szöveg

mondatszerkezetét vagy parafrazeálva)

Elolvasott vagy elmondott szöveg néma ismétlése

(F)Elmondás más személynek

Beszélgetés társakkal a tanult információkról

Áttekintés(előzetes – cím, alcímek, főbb bekezdések, stb.; utólagos –

kiemelések, összevetés saját jegyzettel vagy iskolai vázlattal))

Ismeretlen szó meghatározása (szövegkörnyezet értelmezése, visszatekintés

korábban tanult anyagra, szakkönyvek, lexikonok)

Kiemelés

Parafrazeálás (egyes szövegrészek átfogalmazása)

Kulcsfogalmak (kiemelése és/vagy definíciója)

Jegyzetkészítés (és ennek vizuális tagolása)

Ábrakészítés, tanári vázlat értelmezése

Fogalmak közötti kapcsolatok keresése, ezek rögzítése

Összefoglalás (lényegi mozzanatok kiemelése, rendszerbe foglalása, leírása)

Kérdések feltevése és válaszadás – önellenőrzés

Lehetséges tartalmak strukturális és működésbeli modellezése (ábrakészítés)

A tanultak elmondása

A tanulási technikák értéke relatív. Nemcsak a tanuló személyiségétől, tanulási

szokásaitól, hanem a tanulási tartalomtól, környezettől, rendelkezésre álló időtől függ,

valamint attól, hogy új ismeret feldolgozása vagy alkalmazása-e a cél.)

A legfontosabb pedagógiai feladat a tanulók gazdag tanulási technika-repertoárjának

kialakítása valamint az adekvát választás képességének fejlesztése.

Alternatív tanulási módszer: A tanulástérkép

A tanulástérképek az információ legfontosabb pontjainak dinamikus módon történő

megragadását teszik lehetővé. Az információ lineáris módon történő lejegyzése helyett

egy faágakhoz hasonló térkép formájában ábrázoljuk ezt. Ez a vizuális reprezentáció

segíti az információ globális megragadását, az egyes részek közötti összefüggések

megragadását és a flexibilis gondolkodást. E térképeket változatos nevekkel illetik és

hivatkoznak rájuk.

Az elmetérképezésről (Mind Mapping) úgy írnak és beszélnek, mint a leghatékonyabb és

leginnovatívabb gondolkodást segítő módszerről, amely napjainkban elérhető. A

módszert Tony Buzan angol pszichológus dolgozta ki. Egy olyan grafikai technika,

amely pontosan tükrözi az agy működését – a gondolatok is elágazó asszociációkként

kapcsolódnak össze. Nem a lineáris logika szerint működik, sokan ezért érzik olyan

hamar természetesnek az elmetérképeket.

34

A módszer előnye, hogy könnyű megtanulni és alkalmazni. Az érdeklődés

kikristályosított témája kerül a lap közepére egy kép vagy ábra formájában. Majd a fő

témák kisugárzásszerűen, ágak formájában nőnek ki a központi képből. Minden egyes ág

egy kulcsszót vagy kulcs-ábrát tartalmaz egy vonalon. A részletek a fő ágakból

bontódnak al-ágakra hasonló módon.

Jegyzeteléskor a legtöbb diák csak egy színt és előrevonalazott papírokat használ, ami

könnyen unalmassá válik. Ahhoz, hogy agyunk számára vonzóbbá tegyük a jegyzeteket,

használhatunk színeket, ritmust, képzeletet és mókás rajzokat. Egy elmetérkép

elkészítéséhez a következőket érdemes szem előtt tartani:

1. Vegyünk egy sima (nem vonalas vagy négyzetrácsos) papírt és fordítsuk az

oldalára (fekve legyen előttünk).

2. Legalább 3 szín felhasználásával rajzoljuk az elmetérkép fő témáját lefedő képet a

lap közepére.

3. Rajzoljuk meg a fő ágakat, amelyek a vizsgált téma fő pontjait jelentik s

használjunk kulcsszavakat és kulcs-ábrákat.

4. Ezekhez adjuk hozzá a részleteket kulcsszavak, ábrák, szimbólumok formájában.

5. Használjunk színeket és tegyük olyan széppé elmetérképünket, amennyire csak

lehet.

6. Nyomtatott betűkkel írjunk és egy vonalra csak egy szó kerüljön.

7. Nyilak használatával jelöljük az összefüggéseket.

8. Vidáman, jókedvvel készítsük.

9. Törjük át a megszokás korlátait. Használjunk vad színeket, ábrákat, hatalmas

papírokat.

10. Ne ítélkezzünk, bátran írjuk le gondolatainkat úgy, ahogy jönnek.

11. Ne ragadjunk le egyik résznél sem, nyugodtan ugrálhatunk az egyes szakaszok

között.

Az elmetérképezésnek számos felhasználási területe van beleértve a jegyzetélést,

prezentációkészítést, óravázlat készítést, tervezést, piszkozatírást, ötletrohamot és

problémamegoldást. A sok apró elem felhasználása segíti bevonni mindkét féltekét a

tanulásba, jobban, mint azt a lineáris jegyzetelés teszi. Így a feldolgozott információra

jobban és tovább emlékszünk. Az elmetérképezés gyökeresen alakíthatja át a tanulók

iskolai élményeit. Elkészítésük teljesen egyéni. Az egyik tanulóé teljesen különbözni fog

mindenki másétól, még akkor is, ha ugyanarról az anyagról készült valamennyi. Segíti az

egyén saját és egyéni élményeit tükrözni.

A szavakból, gondolatokból, fogalmakból készített térképek nem idegenek a hazai

oktatás gyakorlata számára sem. A tanulás hatásos eszközeiként azonban ritkán kerülnek

alkalmazásra ezek a kognitív térképek. Gyerekek számára legjobban úgy tudjuk

bemutatni e módszer használatát, ha saját térképet készíttetünk velük. Érdemes először

valami általános témával kezdeni (pl. állatok, járművek). Ezután pedig rátérhetünk olyan

témákra, amelyek az iskolai tanulmányokból valók, és jó, ha az első térképeket közösen

készítjük el. Egy téma feltérképezése segít abban, hogy világosabban gondolkodhassunk

róla. A tanulás fontos segédeszközeként, ha már kipróbáltuk az osztályban, később

35

sokféle céllal fel lehet használni, amikor csak szükség van rá. Figyelemreméltó

sajátossága, hogy tartalmazza a teljes nyelvi szerkezetet, és felöleli az összes, a tartalmi

összefüggésekben kihasználható nyelvi készségeket – a beszédet, a megértést, az olvasást

és az írást. Amikor a gyerek térképet rajzol, aktívan gondolkozik, és ez arra serkenti,

hogy ezeket finomítsa, és tovább építse. Nem az információ puszta befogadója a gyerek,

hanem azt újraértelmezve és újragondolva saját gondolkodási sémái között is elhelyezi. A

térkép készítésével a tanulók megtanulnak egy, az információk feltárására,

vizualizálására és rendezésére vonatkozó eljárást, amely a tananyag minden területén

alkalmazható.

(Lásd még: www.mind-map.com ; www.mindmap.ch)

3.3. Tanulási stílus

Célkitűzések:

1. A tanulási stílus fogalmának és típusainak ismertetése

2. A tanulási stílus tanulási eredményességben betöltött szerepének tudatosítása

Kulcsfogalmak: tanulási stílus, perceptuális erősség, meghatározó tényezők, stílus-

párok.

A tanulási stílus fogalma

Jelenleg körülbelül 20 különböző módszer létezik a tanulási stílusok

meghatározására. Ken és Rita Dunn a new york-i St. Johns Egyetem professzorai nyújtják

az egyik legátfogóbb modellt. Szerintük tanulási stílusunk általában négy tényező

kombinációjából tevődik össze:

1. Hogyan fogadjuk be legkönnyebben az információt? – főleg vizuális, auditív,

kinesztetikus vagy taktilis tanulók vagyunk? Vajon legjobban a látás, hallás, mozgás

vagy érintés útján tanulunk? (Az ízlelés és a szaglás fontos lehet néhány munkastílusban,

mint például a borkóstolás, vagy a parfümkeverés, azonban e kettő nem tartozik a

lényegesek közé a legtöbb tanulási stílusban.)

2. Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt? – vajon túlnyomórészt jobb

féltekés vagy bal féltekés, analitikus vagy „globális” módon (a „globális” szót úgy értve,

hogy vajon inkább „szélesen seprő” személyek vagyunk mint szisztematikusan

gondolkozók)?

3. Milyen feltételekre van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvételében

és elraktározásában?– érzelmi, társas, fizikai és környezeti.

36

4. Hogyan hívjuk elő az információt? – ami teljesen különbözhet attól, ahogyan

felvettük vagy elraktároztuk.

Kutatások azt bizonyítják, hogy a tanulóknak csupán 30 százaléka emlékszik egy normál

tanítási órán hallottak 75 százalékára. Negyven százalékuk háromnegyed részét megőrzi

annak, amit olvas és lát. Ezek a vizuális tanulók kétféle típust alkotnak: néhányuk szavak

formájában dolgozza fel az információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit diagramok

vagy képek formájában látnak. Tizenöt százalék taktilisan tanul a legjobban. Hozzá kell

nyúlniuk az anyaghoz, le kell írniuk, rajzolniuk és be kell vonódniuk az adott

élményekbe. Egy másik 15 százalék kinesztetikus. Legjobban a testileg „csinálással”, a

tevékenykedés folyamatában és által tanulnak – amint olyan valódi élményekben vesznek

részt, amelyeknek általában közvetlen alkalmazhatósága van életükben.

Dunn és munkatársai szerint mindannyian egy domináns és egy másodlagos erősséggel

rendelkezünk. Ha a gyermek fő perceptuális erőssége nem illik össze az osztályban

megjelenő tanítási módszerrel nehézségei támadhatnak a tanulással, hacsak nem tudja

kompenzálni ezt másodlagos perceptuális erősségével. Ennek lényeges jelentősége van a

lemorzsolódás problémájának megoldására nézve. A kinesztetikus és a taktilis tanulók a

legesélyesebb jelöltjei a hagyományos iskolai osztályokban való megbukásra. Nekik

szükségük van arra, hogy mozoghassanak, érezhessenek, érinthessenek, csinálhassanak –

és ha a tanítási módszer nem engedi meg számukra, hogy így tegyenek, úgy érzik, ki

vannak hagyva, hogy nem vesznek részt a dolgokban és unatkoznak. A hagyományos

oktatásban a tanár a táblára ír és magyaráz. Ezután a diákoknak olvasniuk kell, és

kérdésekre kell válaszolniuk. Ahhoz, hogy egy diák ebben a környezetben sikeres legyen:

állhatatosan motiváltnak kell lennie (az unalmas tananyag megtanulása mellett),

konformistának vagy hatalom-orientáltnak, auditív stílusúnak kell lennie (annak

érdekében, hogy egy 45 perces óra harmad részére emlékezzen). Azonban a tanulóknak

mindössze 10-12 százaléka auditív típusú az általános iskolákban. Sok felnőtt férfi csak

kinesztetikus vagy taktilis tanuló, sokan vizuálisak is (a lányok között több auditív tanuló

van).

Az említett szerzők a tanulási stílust meghatározó 21 elemet 5 nagy csoport szerint

vizsgálják és írják le:

1) KÖRNYEZETI INGEREK

HANGOK: Arra utal, hogy a tanuló milyen hangokat preferál a tanulási környezetben.

MEGVILÁGÍTÁS: A tanulás közbeni megvilágításra és a preferált fény erősségére utal.

HŐMÉRSÉKLET: A tanulás során kedvelt hőmérsékletet jelenti.

DESIGN: A szoba és a bútorok olyan módon történő elrendezését jelenti, ahogyan azt a

tanuló szereti.

2) ÉRZELMI INGEREK

MOTIVÁCIÓ: A tananyag megtanulása irányában megmutatkozó motiváció mértékére

és jellegére utal.

37

KITARTÁS: Egy dolog megtanulása vagy egy feladat végzése terén megmutatkozó

kitartás jellegzetessége.

FELELŐSSÉG: Azt jelenti, hogy milyen mértékben vállaljuk a felelősséget saját

tanulásunkért.

STRUKTURÁLTSÁG: Azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen mértékben szereti azt, ha

minden utasítást egymás után megkap az adott feladattal kapcsolatban.

3) TÁRSAS INGEREK

EGYEDÜL: Arra utal, hogy a tanuló milyen mértékben preferálja az egyéni tanulást.

PÁROS: Egy tanuló társsal való tanulás kedvelésének mértékét mutatja.

CSOPORTOS: Egy tanuló csoportban való tanulás preferálására vonatkozik.

FELNŐTT: Egy felnőtt ellenőrzésének és támogatásának igényére vonatkozik.

VÁLTOZATOSSÁG VAGY RUTIN: A tanulás közbeni, egyszerre több feladatban való

részvétel előnyben részesítésének mértékére vonatkozik.

4) FIZIOLÓGIAI INGEREK

ÉRZÉKSZERVI: A hallgatással, nézéssel, tapintással és tapasztalással való tanulás

preferenciáját írja le.

TÁPLÁLÉK: A tanulás közbeni ivás, evés és rágcsálás igényének mértékét mutatja.

NAPSZAK: A tanuláshoz megválasztott napszak preferenciáját jelenti.

MOZGÉKONYSÁG: Annak mértékére utal, hogy koncentrálás, tanulás közben mekkora

igényünk van a mozgásra, a testhelyzet megváltoztatására.

5) PSZICHOLÓGIAI INGEREK

GLOBÁLIS-ANALITIKUS: Arra utal, hogy a tanuló akkor tanul könnyebben, amikor a

részletek előtt láthatja annak átfogó képét, vagy pedig akkor, ha először a részleteket

dolgozza fel és ezután áll össze számára a teljes kép.

FÉLTEKEISÉG: Ez átfedésben áll az előzővel. A bal agyféltekei preferenciával

rendelkezők elemzőbbek, az információt sorba, egymás után szeretik feldolgozni. A jobb

agyféltekei preferenciával rendelkezők szeretnek egyszerre több dologgal foglalkozni,

globális tanulók.

IMPULZÍV-REFLEKTÍV: A gondolkodás tempójára utal. A döntések előtti alternatívák

megfontolásának mértékét jelenti.

Mindezekből következik, hogy:

A tanulási stílus környezeti, érzelmi, társas, fiziológiai és pszichológiai jellemzők

kombinációjából alakul ki, amely meghatározza azt, hogy egy személy miképpen

tud legjobban tanulni.

38

Minden személy egyedi, tud tanulni és sajátos tanulási stílussal rendelkezik.

Az egyéni tanulási stílusokat figyelembe kéne venni az oktatás minden szintjén.

Egyik tanulási stílus sem jobb – vagy rosszabb -, mint bármely másik.

Minden – kulturális, tanulmányi, férfi, női – csoportban megtalálható mindegyik

tanulási stílus.

Minden kultúrán, szocio-ökonómiai státuszon vagy osztálytermen belül legalább

annyi különbség létezik, mint a csoportok között.

Ha az egyéneket úgy tanítjuk, hogy figyelembe vesszük tanulási stílusukat, akkor

növekedik tanulási teljesítményük.

A tanulási stílus eléggé nehezen határolható el a tanulási stratégiától. J. P. Das (1988)

hangsúlyozza, hogy a stílus és a stratégia nem ugyanaz. A különbségek az alábbiakban

ragadhatók meg:

Más meghatározás szerint a stílus egy stratégia típusának elrendezésére,

alkalmazására való hajlam. (Pask, 1983, 131)

Kürti Jarmila (1990) szerint a tanulási stílusok diszpozíciók, amelyek a

legkülönbözőbb helyzetekben is determinálják a tanulás módját, kimenetelét. Bennük a

megismerés módja, formája nyilvánul meg. Időben relatíve stabilak, vagyis viszonylag

állandóak.

Összefoglalva az eddigieket, megfogalmazhatjuk, hogy a tanulási stílus a

személyiség belső, viszonylag állandó determináló tényezője, kognitív és affektív vonások

összessége, amelyben a megismerés módja, formája nyilvánul meg, és amely a

legkülönbözőbb helyzetekben is meghatározza a tanulás módját, befolyásolja

eredményességét.

Katona, N. – T. Oakland (1999) kutatásaik nyomán a tanulási stílusok három nagy

csoportját különítik el:

o pszichológiai különbségekre alapozott tanulási stílusok: igen sok gyereknél

valamely agyfélteke dominanciája tapasztalható

jobb agyfélteke dominanciája – analitikus gondolkodás

eredményessége

bal agyfélteke dominanciája – holisztikus és vizuális látásmódot

igénylő feladatok eredményesebb megoldása

o a motivációs stílus különbségei

belső / külső motívumok iránti fogékonyság

o különbségek a kognitív stílusban: sokféle tanulási stílus leírásához vezettek. A

kognitív stílusok tulajdonképpen olyan pszichikus konstrukciók, a személyiség, az

interperszonális működés és a képességek sajátos ötvözetei, amelyek megmutatják a

személyiségváltozók megismerésre gyakorolt hatását.

Stílus o Látens

o Az egyén tudásának, sajátosságainak,

hajlamainak összessége

o Tanulási szituációtól függetlenek

Stratégia o Látható

o Egy terv

o Meghatározzák a tanulási

feladatok

39

Összefoglalva a különböző felosztási kritériumokat az alábbi táblázatot nyerjük:

Táblázat 2: A tanulási stílusok (Forrás: Lappints, 2002)

Különbségek a felosztási

alapokban

A tanulási stílus

megnevezése

Jellemzői

1. Érzékelési modalitások a. Vizuális

b. Auditív

c. Taktilis-kinesztétikus

d. Vegyes

- látási dominancia

- hallási dominancia

- tapintási és mozgási dominancia

- nincs dominancia

2. A feldolgozás módjai a. Reflektív

b. Impulzív

- a válasz gondos mérlegelése,

megfontolt hipotézisek és

megoldások

- nem fordít időt a mérlegelésre,

gyors válaszok, gyakorta

pontatlanok

3. Mezőfüggőség -

mezőfüggetlenség

a. Globális

b. Analitikus

- alacsony aktivitási szint, kötött

gondolkodás, az összefüggéseket nem fedezi

fel

- a megismerési mód változtatása, gyors

téri észlelés és információszerzés, a

gondolkodás flexibilis

4. Nevelési kölcsönhatás a. rigid gátlásos

b. fegyelmezetlen

c. elvárás – szorongó

d. kreatív

- absztrakt fogalomalkotásra, feldolgozásra

nehezen képes, hozzátapad a struktúrához,

a szabályokhoz

- jellemző az impulzivitás, érzelmi

megnyilvánulásait nem fékezi, többnyire

rendbontó

- mások értékelésére koncentrál, a külső

kontroll irányítja

- magabiztos, független, egyéni

megoldásokat talál, aktív

5. Az irányítás módja a. szukcesszív

b. szimultán

- Kedveli az apró lépéseket tartalmazó

irányítást.

- Kedveli az összetettebb feladatokat, az

egyidejű többféle információt

6. Társas környezet

a. egyéni tanulás

b. társas tanulás

- zavarják a környezet ingerei, kedveli a

csendet, nyugalmat

- kedveli a felnőttek a társak jelenlétét, azt

a tanulás során is igénybe veszi

7. Stratégiához

kapcsolódóan

a. értő

b. műveleti

- globális feladatmegközelítés, átfogó kép

kialakítása analógiák segítségével

- figyelme a részletekre, a sorrendre

irányul

8. Integratív megközelítés

az energia

forrása,

energiaszerzés

a. Extravertált

- a külvilágra való nyitottság, sokféle

érdeklődés, gyors reagálás, társas

környezte igénye

40

módja

az ingerek

felvételének

preferálása

A döntéshozatal

módja

A döntés ideje

b. Introvertált

a. gyakorlati

b. képzeleti

a. gondolkodó

b. érző

a. szervezett

b. rugalmas

- lassúbb, nem igényli a nyilvános

szereplést, befele forduló

- fontosak a tapasztalatok, a környezet

megfigyelése, ragaszkodik a tényekhez,

kedveli az egyszerű feladatokat

- gondolkodása az elmélet síkján, előnyben

részesíti a fogalmakat, szimbólumokat

- dominál az objektivitás, az elemzés és a

kritika a véleményekkel szemben, élvezi a

versenyt

- szubjektív normák, nem a tényeket,

hanem az embereket elemzi, együtt érző,

fontos a harmónia

- gyorsan dönt, a szabályokra támaszkodik,

fontos a munka, a jó időbeosztás

- a döntést elhalasztja, elviseli a zavart, a

rendetlenséget, nem szereti a

szabályozottságot

A táblázat alapján érzékeljük, hogy igen sokféle tanulási stílussal találkozhatunk.

Ez a felsorolás azonban korántsem teljes. Látható, hogy a tanulási stílusok kétpólusúak,

nemegyszer két végpontot jelölnek meg. Lényeges, hogy az egyes pólusok pozitív

oldalait hasznosítani lehessen a tanulás segítése, irányítása során.

A vizsgálatok azt mutatják (Lappints, 2002), hogy a tanulási stílusnak igen

jelentős szerepe van a tanulásban. A stílus hatása megmutatkozik az eredményességben, a

tanító/tanár – tanuló interakcióiban, de sokszor még a továbbtanulási döntésekben is.

Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok:

1. Próbálja meghatározni a tanulási stratégia fogalmát! Milyen összefüggéseket

lát a tanulási és tanítási stratégiák között?

2. Az egyéni tanulási stratégia mi alapján alakulhat ki?

3. Próbáljon meg felidézni néhány tanulási stratégiát! Emlékszik-e kinek a

nevéhez fűződnek ezek?

4. Miért tekinthető mélyrehatoló stratégiának az SQR4?

5. Sorolja fel a tanulási stratégiák fejlesztésére alkalmas tevékenységeket!

6. Hogyan jellemezné a jó és a rossz tanulók tanulási stratégiáit?

7. Milyen tényezők befolyásolják a tanulási szokások kialakulását?

8. Milyen tényezők befolyásolják a tanulási módszer kiválasztását?

9. Sorolja fel a bevésés eljárásait! Gondolkodjon el azon, hogy ezek közül

melyeket tudja egy kisiskolás hatékonyan alkalmazni!

10. Nevezzen meg legalább 3-4 mnemotechnikát!

11. A megnevezett tanulási technikák alapján készítsen egy 10-es toplistát!

Kezdje az ön által leghatékonyabbnak ítélttel!

12. Fogalmazza meg tapasztalatait a tanulástérkép módszerének használata

nyomán!

41

13. Hogyan határozható meg a tanulási stílus? Melyek az alapvető különbségek a

stílus és stratégia között?

14. Kiket érint hátrányosan az, ha a tanító többnyire azonos módszereket és

eszközöket használ minden tananyagrész feldolgozásánál?

Portfólió Az alábbiak közül egy kötelezően választandó! A beküldés határideje: a kontaktórán

leszögezett.

1. Válasszon egy tanulási stratégiát! Mutassa be, miként „tanítaná meg”

tanítványainak!

2. Írjon egy rövid esszét a következő témában: A tanító szerepe a tanuló

helyes tanulási szokásrendszerének kialakulásában. Utaljon arra is, hogy a

szokásalakítás milyen területein korlátozottak a pedagógus lehetőségei!

3. Készítse el egy tanítási óra vázlatát, amely által szemlélteti, hogy miként

vértezi fel a tanulót néhány (2-3) hatékony tanulási technikával!

4. Egy IV. osztályban önálló tanulásra szánt témához készítsen tanulási

térképet! Kommentálja, milyen lehetőségeket lát arra, hogy ezt a módszert

már kisiskoláskorúak is alkalmazzák!

Szakirodalom: 1. Barabási Tünde (2006): Tanulásmódszertan, tanulmányi útmutató, kézirat

2. Balogh, L. (1998): Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai

alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

3. Fodor, L. (2004): Általános és iskolai pedagógia, Stúdium Könyvkiadó,

Kolozsvár

4. Kürti, J (1998): Az iskolai eredményesség és a szocializáció. Akadémiai Kiadó,

Budapest.

5. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia, Comenius BT., Pécs

6. Szitó, I. (2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. ELTE Pedagógiai és

Pszichológiai Kar, Budapest.

7. Tóth, L. (2000): Pszichológia a tanításban, Pedellus KK, Debrecen.

42

4. téma: A tanulás segítése – a tanulás tanítása

Célkitűzések: - A fejlesztő tevékenység alapvető feladatainak kiemelése

- A fejlesztés irányultságainak jellemzése

- A segítő diagnózis alapvető részterületeinek feltárása

- A tanulási képesség-fejlesztés területeinek tisztázása

- Az egyes területek fejlesztési vonulatának pontosítása

- Az optimális tanulási környezet meghatározó elemeinek bemutatása

- A tanító felelősségének tudatosítása a megfelelő tanulási környezet

megteremtésében

Tanulási útmutató: A modul négy téma feldolgozására vállalkozik. Tanuljon témánként! Az első két

téma rövid, könnyen áttekinthető. Gondolja át, hogy a fejlesztési irányultsága szerinti

típusai, illetve a diagnózis milyen konkrét feladatokat ró a tanítóra. Ez megkönnyíti a

rögzítést. A harmadik modul több leágazást tartalmaz, ezért hatékony lehet megint a

tanulási térkép vagy ábra készítése. Minden fejlesztendő területhez, elemhez társítson

példákat. A motiválási eljárásokat csoportosítsa aszerint, hogy melyeket alkalmazza,

vagy alkalmazták diákkorában és melyek újak. A tanulási stratégiák, módszerek, stílusok

kisiskoláskori fejlesztésének megértésében a mellékelt és továbbgondolandó példa

segíthet. Gondolkodjon el azon is, hogy a tanító mértékben segíti a gyereket abban, hogy

saját tanulási tevékenységét reálisan értékelje, és ennek tükrében olvassa el a harmadik

téma c pontját. A optimális tanulási környezet elemeinek rögzítéséhez elég, ha saját

szavaival megfogalmazza, mi minderre van/lenne Önnek szüksége környezeti

vonatkozásban, hogy eredményesen tanulhasson. Ha átgondolta, találja meg az egyes

óhajának megfelelő elemet szaknyelvi „fordításban”. A kérdéseket, feladatokat ne

mellőzze. E modul végén nincs választási lehetőség, minden feladatot beküldésre elő kell

készíteni. Kezdje a könnyebbel, hogy kedvet kapjon. Kettő közülük mélyebb átgondolást,

több anyag gyűjtését teszi szükségessé. Jó munkát!

Memoriter: Tanulja meg az alábbi memoritert!

Keresztöltés, Weöres Sándor

Kövér béka tavon hintáz

Árnyék moccan akác ágán

Habos virág szirom ezer

Csillag mellett felhő fátyol

43

4.1. A fejlesztő tevékenység elemei

Célkitűzések: - A fejlesztő tevékenység alapvető feladatainak kiemelése

- A fejlesztés irányultságainak jellemzése

Kulcsfogalmak: fejlesztő tevékenység, közvetlen és közvetett fejlesztés.

A tanulás segítésének tág fogalmába beletartozik mindaz a tevékenység (a

tanulás irányítása, külső és belső feltételek pozitív irányba történő változtatása) amely

fokozza a tanulás eredményességét. A segítés, a tanulás tanítása mind iskolai színtereken,

mind egyéb tanulási környezetben lehetséges és szükséges. A segítés fejlesztő

tevékenység. Komplexitását meghatározza a segítők száma és státusza, valamint az

alkalmazott eljárások sokszínűsége.

A segítés lehet: direkt (pl. tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása) és indirekt (pl.

biztosítja a tanuló számára a szükséges feltételeket).

A fejlesztő tevékenység alapvető feladatai:

1) A gyermek fejlettségének és szociokulturális hátterének alapos és részletes

megismerése.

2) A gyermek fejlettségének és a fejlődési szükségleteknek megfelelő tanulási

stratégiai elemek (technikák, módszerek, mintanyújtó stratégiák) körülhatárolása,

megismertetése.

3) A technikák, módszerek, stratégiák elsajátítását segítő operacionalizált

tevékenységrendszer kidolgozása.

4) Ezekkel párhuzamosan a tanulási képességek fejlesztésére irányuló

tevékenységek affektív feltételeinek javítása, mindenekelőtt a megfelelő

motivációs bázis kialakításával.

5) A fejlődést segítő és megmutató értékelési folyamatok kidolgozása,

harmonizálása.

A gyermekek fejlettségére és fejlődési szükségleteire alapozódó hatásrendszer akkor

lehet eredményes, ha folyamatos és állandó, és elvezet az önálló tanulási képességek

kialakulásához.

A tanulás tanítását szolgáló feladatok általánosak, mindenféle tanulásra érvényesek, és

tantárgyakra lebontottak lehetnek. Megvalósításuk színhelyei a tanítási órák, az otthoni

tanulás, vagy más tanulási tapasztalatokat nyújtó alkalmak.

Balogh László szerint a fejlesztésnek, irányultságának megfelelően 2 útja van:

a. KÖZVETLEN FEJLESZTÉS – során megismertetjük azokat a tanulási

módszereket, technikákat, amelyeket a gyermek még nem ismer. Ezek beépülnek

a tanulási tevékenységbe. Mindezek alapján kialakíthatók olyan stratégiák,

amelyek hatékonyabbak a korábbiaknál, illetve jobban megfelelnek adott

tananyagtípus elsajátításának.

b. KÖZVETETT FEJLESZTÉS – lényege, hogy nem a stratégiát próbáljuk meg

fejleszteni, hanem a tanuló személyiségében azokat a hiányzó feltételeket

pótoljuk, amelyek a stratégiák alkalmazásához szükségesek (emlékezet,

figyelem, gondolkodás, motiváció). Vagyis, azokat az értelmi képességeket

(pszichikus rendszereket) fejlesztjük, amelyek alapvetően befolyásolják, mintegy

44

megalapozzák a tanulás egész folyamatát, így a tanulási stratégiák alkalmazását

is.

A két fejlesztési forma egyidejű megjelenése is lehetséges és kívánatos, mivel a két

tényező szoros összefüggésben határozza meg a tanulás hatékonyságát.

4.2. A tanulás diagnózisa

Célkitűzés: - A segítő diagnózis alapvető részterületeinek feltárása

Kulcsfogalmak: teljeskörű diagnózis, kognitív feltételek, affektív tényezők, környezeti

feltételek.

A segítés kiindulópontja az egyén tanulási sajátosságainak pontos diagnózisa. A

helyzetképből kiindulva kerül előtérbe a pozitív sajátosságok megerősítése, fejlesztése, a

hiányosságok megszüntetése.

A teljeskörű diagnózis kialakítása a tanulás valamennyi – külső és belső

feltételeinek – számbavétele alapján történik.

a. A diagnózis egyik lényeges eleme a kognitív feltételek adott állapotának

feltárása: előzetes tudás, tanulók meglévő tanulási stílusa, stratégiái, szokásai,

módszerei. Ebben többféle módszer használható: megfigyelés, kikérdezés (egyéni

beszélgetés, kérdőívek). A diagnózis sarkalatos pontja a tanulási nehézségek

időben való felismerése és okainak lehetőség szerinti feltárása. A tanulási

nehézségek rövid időn belül kudarchoz vezetnek. Kudarc esetén a meglévő

intellektuális képességek könnyen blokkolódnak. Az átélt kudarcoktól a

tanulóknak folyamatosan csökken a munkakedve. Ne engedjük, hogy a tanulók

hozzászokjanak a kudarchoz! b. A diagnózis legnehezebb része az affektív tényezők, sajátosságok megismerése

és feltárása: motívumok, attitűdök, kötődés, stressz és szorongásszint, önkontroll,

attribúció, stb. Az affektív tényezők határozzák meg, hogy az egyén eljut-e a saját

kognitív feltételei által szabott felső határig. Különös jelentősége van a tanulási

motívumok megismerésének és feltárásának. Megfelelő ösztönzés nélkül nem jön

létre hatékony tanulás.

c. A diagnózis fontos része a tanulási környezet feltételeinek számbavétele:

osztálylétszám, tantermek száma, felszereltsége, oktatásban felhasznált

eszközrendszer. Az otthoni tanulás esetében fontos a tanulók szociokulturális

körülményeinek feltárása: a tanulás helye, könyvek, folyóiratok, számítógép, stb.,

nem utolsó sorban a szülői segítségnyújtás lehetősége.

45

4.3. A tanulási képességek fejlesztése

Célkitűzések: - A tanulási képesség-fejlesztés területeinek tisztázása

- Az egyes területek fejlesztési vonulatának pontosítása

Kulcsfogalmak: gondolkodási képesség, figyelem, emlékezetfejlesztés, motiváció,

tanítói feladatok, kognitív önszabályozás, metakognitív tudás.

A tanulási képességek fejlesztése mindig a diagnózis tartalmi elemeinek

figyelembevételével történik. Mivel a tanulás jellegzetesen individuális tevékenység,

különös jelentősége van az egyéni, differenciált fejlesztésnek.

A tanulási képességeken belül kiemelten három terület fejlesztését tarjuk szem

előtt:

a. A tanulás pszichikai feltételeinek fejlesztése

A tanulás pszichikai feltétele három lényeges összetevőre vonatkozhat: a tanulás

motívumrendszerének alakítása, kognitív képességek fejlesztése és egyéb pszichikai

feltételek. A kognitív képességek fejlesztése az óvodában és alsó tagozaton minden

tantárgy keretében alapfeladatnak minősül. A tanulás szempontjából fontos tényező a

gondolkodás, az emlékezet kapacitása és a felidézhetőség. Az egyéb pszichikai

feltételek: rituális szokások, amelyek a tanulásra való ráhangolódást szolgálják; a tanulás

helyszíne, állandó időpontja; tanulandók sorrendje; tanulási szünetek beiktatása;

önellenőrzés, önjutalmazás módja. - szoros összefüggésben áll a tanulási szokásokkal, a

tanulási stílussal.

A gondolkodás, emlékezet, figyelem és motiváció kérdését jelentőségénél fogva

részletesebben is elemezzük.

1. A hatékony és sikeres tanulás kulcsa gondolkodási készségek fejlesztése.

Sajnos napjaink iskolai gyakorlata kiöli a gyermek természetes kíváncsiságát. Az

iskolában ugyanis nem kell gondolkozni, mindig megmondják, hogy mit, és hogyan kell

csinálni.

46

Gondolkodási szokások

1. Ne add fel könnyen, ha nehézséget okozó problémába ütközöl!

2. Igyekezz egyedül megbirkózni feladataiddal, segítséget csak kellő erőfeszítés

után kérj!

3. Mindig ellenőrizd megoldásaid helyességét!

4. Ne légy minimalista, élvezettel merülj a gondolkodást igénylő feladatokba!

5. Mindig vizsgáld meg, mennyi igazság van a tieddel ellenkező véleményekben!

6. Nemcsak a kritika, az önkritika is fontos!

7. Fogadd el mások igazát, ha érveik meggyőznek!

8. Törekedj elfogulatlanságra azokkal szemben is, akiket nagyra becsülsz!

9. Mindig gondolj arra, hogy az állításaidat megfelelő érvekkel kell alátámasztanod!

10. Légy következetes, de kerüld a makacsságot!

11. Merj a magad értelmére támaszkodni!

(Oroszlány Péter, 1994)

A helyes gondolkodást és tanulást a metakognitív irányítás jellemzi (Fischer,

2002). A metakognitív készségek feltételei annak, hogy a tanuló ellenőrzés alatt tartsa

saját gondolkodását, előre lássa a dolgokat és következményeket (pl. érzik a koncentrálás

szükségességét, tudják, mivel próbálkozzanak, ha elakadnak). A metakognitívitásnak

három eleme a tervezés, nyomon követés, értékelés. A tervezés képessége segíti a tanulás

metakognitív irányítását. A diákoknak segítségre van szükségük ahhoz, hogy használni

tudják a tervezés fajtáit és szintjeit. A tervezés fejlesztése a tanári irányítású tervezéstől

elindulva a tanulók önálló tervezése felé haladjon. A fejlesztés egyik módszere lehet a

személyes példaadás. Ez történhet összpontosítással (azaz kérdésekkel támogatja a

gondolkodást, pl. „Újra vizsgáld meg!”, „Miben hasonlítanak ezek a részek, miben

különböznek?, „Mesélj róla!”), kölcsönös tanítással (interaktív módszer, a tanár és tanuló

felváltva tanítják egymást, azaz tanítani, nem más, mint másodszor tanulni),

összefoglalással (lényeges tényezők kiemelése-alaptechnikái a jegyzetkészítés vagy

fogalomtérkép, kognitív térkép készítése: vizuális módon, grafikus eszközökkel próbálják

meg ábrázolni a gondolatok és fogalmak közötti kapcsolatokat. Jegyzetelés és

gondolkodás közben is segít, a fogalmi gondolkodást fejleszti. Ezek a térképek segítenek

a tervezésben, az ismeretek felmérésében és értelmezésében. Az iskolai tananyag bármely

területén felhasználhatjuk), modellálással (a tanuló által fejben feldolgozható cselekvést

vagy cselekvéssort adunk elő, pl. „Szeretnék valamit megtudni VIII. Henrik feleségeivel

kapcsolatban. Megnézem a tartalomjegyzéket, lássuk csak, mit látunk – nincs külön

fejezet VIII. Henrik feleségeiről. De nem adom fel, megnézem a betűrendes mutatót. Ez a

könyv végén van, ábécé szerint rendezve. Tehát megyek lefelé, amíg Henrikhez érek.

Úgy látom a feleségeit nem említik. Hát akkor végigfutok az oldalakon (lapoz). Aha, itt

van egy kép, amely akár az egyik feleségét is ábrázolhatja. Nézzük az aláírást – Boleyn

Anna. Lássuk csak megtalálom-e a nevét valahol az oldalon?) (Fischer, 2002, 150),

pozitív visszajelzéssel (a tanulást mindig segíti a teljesítményről szóló visszajelzés, és a

sikerélmény megerősítése, pl. „Tetszik, amit csináltál. Tudod, hogy miért?).

A gondolkodási képességeket iskolai környezetben úgy lehet a legjobban

fejleszteni, ha beépítjük azt minden tantárgy tanításába (A külön gondolkodásfejlesztő

47

programok beiktatása a romániai iskolai tevékenységbe körülményes a már meglévő

túlzsúfolt tantervi követelmények miatt.). Ezt úgy érhetjük el, hogy olyan a tanulási

helyzeteket hozunk létre, amely keretet ad a gyermekek magasrendű gondolkodási

képességeinek a kifejlesztéséhez.

2. A koncentráció, a figyelem, az észlelési képesség is nagyban befolyásolják a

bevésést. Minél erősebben összpontosítjuk figyelmünket egyetlen tárgyra, minél nagyobb

érdeklődéssel fordulunk feléje, annál érzékletesebben emelkedik ki az érzékleti

összképből, míg más részletek a háttérbe szorulnak. A csatornaelmélet az mondja ki,

hogy a csatornák kapacitása, melyen az információk áramlanak agyunkba, kötöttek, ezért

ésszerűen kell, hogy használjuk és gazdálkodjunk vele. Kiinduló szabály, hogy egyszerre

mindig csak egyetlen dologra figyelünk. Az alkati adottságok, mint a vérmérséklet,

meghatározhatják, hogy milyen a koncentráció. A kolerikus erősen képes koncentrálni az

őt lelkesítő munkára, a figyelem átkapcsolása viszont nehezebben megy. A szangvinikus

erősen tud koncentrálni változó körülmények között is, figyelemmegosztása is jó.

Egyhangú munkánál viszont hamar elkalandozik. A flegmatikus figyelme állandó, sokáig

fenn tudja tartani, kevésbé képes a figyelem megosztására, figyelem átkapcsolása nála

viszont lassú. A melankolikus esetében a figyelem gyenge megosztási képessége

jellemző, de erősen tud koncentrálni nyugodt körülmények között. Az észlelési képesség

a személyiség összetett tulajdonsága (az egyén tudáskészlete, tartós érdeklődése, a

figyelem megoszthatósága stb.). Befolyásolja a ható inger nagyfokú intenzitása (pl.

reklámok), mindennapitól eltérő volta, a háttérből kiemelkedő, világosan körvonalazott

alak. Az észlelési képességünk gyengül, ha ezek a jellemzők nincsenek meg („Néz, de

nem lát!”).

Gyakorlattípusok a koncentrációs képesség fejlesztésére - Figyelmi feladatok (pl. képtelen ábrák reprodukálása, emlékképek felidézése,

emlékezz!, mi változott?, mi történt?, másold le!, Oroszlány, 1994, 51)

- Aktív olvasás (lényegkiemelés szövegből - fontos mondatok kiválasztása egy

szövegből-, címmeditáció - mire utal a cím - írásban)

- Koncentrációs feladatok (jelkeresés, hibakeresés)

- Lazító testgyakorlatok (autogén tréning -pl. tónusfokozás, elnehezedés)

3. Fontos, hogy a gyermekeknek hasznos tanácsokat és a tanulást elősegítő,

emlékezetfejlesztő technikákat mutassunk, tanítsunk. Ilyen fontos tudnivaló a tanulás

közben beiktatott szünetek rendje is (lásd 3. táblázat). A tanulás tanításának végső célja,

hogy a diákot eljuttassuk az önszabályozó tanulás kialakulásához.

3. táblázat. Tanulási szünetek (Forrás: Birta, 2006)

A szünet

típusa

Időtartam Időközök Tevékenység a szünet alatt

1. Megszakítás 1 perc Szükség szerint Hátradőlés a székben

2. Kis szünet 5 perc 30 percenként Szabadon végzett gyakorlatok vagy

hasonlók

3. Kávészünet 15-20 perc 2 óra elteltével Kávézás, stb.

4. Pihenés 60-120 perc 4 óra elteltével Evés, alvás stb.

48

Jó tanácsok a tanuláshoz!

1. Ne oszd meg a figyelmedet! Kísérletek bizonyítják, hogy egyszerre csak egy

dologra tudunk igazából figyelni. A figyelem gyors váltakozása bizonyos

tevékenységeknél – pl. autóvezetésnél – nélkülözhetetlen, a szellemi

erőfeszítésnél azonban mindenképpen a teljesítmény csökkenésével és gyors

fáradással jár!

2. Élvezettel merülj el a tanulásba! Ha valódi érdeklődés és kíváncsiság vezet,

figyelmed biztosan nem kalandozik el más területre!

3. Tanulás előtt tedd rendbe íróasztalodat! Ne hagyj elől semmi olyan tárgyat,

amely tanulás közben elvonja a figyelmedet, más irányba terelhetné

gondolkodásodat.

4. Tanulás közben ne egyél, evés közben ne olvass! A kétféle tevékenység egymás

ellen hat: vagy az ételt élvezd, vagy a tanulásra figyelj! Ha éhes vagy inkább tarts

szünetet, és nyugodt körülmények között étkezz!

5. Ha nehezedre esik elkezdeni a tanulást, csinálj meg bemelegítésként néhány

koncentrációs gyakorlatot, ez átlendít a kezdet nehézségén.

6. Dolgozz ki magadnak feladatokat figyelmi képességed fejlesztésére. Nézz meg

alaposan minden tárgyat, személyt, mintha most látnád először. Törekedj a

látottak és hallottak minél pontosabb visszaadására szóban és írásban!

7. Figyeld meg magadat, hogyan viselkedsz a tanítási órákon. Mennyire használod

ki a tanulás lehetőségeit az iskolában? A jó időgazdálkodás alapja, hogy amit az

iskolában megértesz és megjegyzel, azzal otthon keveset kell foglalkoznod. Mi

akadályoz meg ebben? Nem tudod követni a magyarázatot? Miért nem szólsz?

Zavarnak társaid, vagy éppen te zavarod őket? Vedd észre, mi tereli el a

figyelmedet a tárgyról, és gondold meg, mit tehetnél ez ellen.

8. Otthoni munkádat is elemezd, mintha kívülről látnád magad. Mennyire

célirányos tanulásod, mennyi közben a „lötyögés”, a fölösleges időtöltés,

ábrándozás, regressziós olvasás, mi akadályoz a folyamatos tevékenységben,

mennyi ideig tudsz koncentráltan dolgozni? Készíts időmérleget: írd fel, mivel,

mennyi ideig foglalkozol. Fűzz hozzá megjegyzést: elégedett vagy-e

koncentrációs teljesítményeddel, tudtál-e folyamatosan dolgozni? Ne hagyd,

hogy az idő kifolyjon a kezedből!

4. Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő -

dolgot értünk. Egyrészt azokat a belső hajtóerőket, amelyek a tanulót a tanítóval való

együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt azokat

az erőfeszítéseket, amelyeket a tanár tesz azért, hogy a tanulót rávegye az

együttműködésre motiválás)

A tanuló motívumai: Mi készteti a tanulót arra, hogy eleget tegyen a tanító által

kifejezett igényeknek?

49

1. Kognitív motívumok: Azokat a motívumokat soroljuk ide, amelyek

valamilyen tartalmi kapcsolatban állnak az elsajátítandó tudással. Ezeket

nevezhetjük belső motívumoknak is. Ideális esetben - a tanulót döntően belső

motívumok vezérlik: magáért a tudásért, a tudás öröméért tanul. Ilyenek például a

kíváncsiság, érdeklődés, kompetencia, törekvés az ellentmondások

kiküszöbölésére.

2. A családi háttérrel összefüggő motívumok

A szülők megkövetelik a jó tanulmányi eredményeket. (jutalom-büntetés)

A szülők fontosnak tartják az iskolai eredményeket, és a gyerek-szülő érzelmi

kapcsolat jó.

A családban becsülete van a tudásnak, a szülők tanuláshoz és tudáshoz való

viszonya követendő mintaként segíti a gyerek tanulási részvételét.

3. A tanuló karrierelképzeléseivel összefüggő (teleologikus) motívumok

4. A kortárscsoportból fakadó motívumok: mintakövetés, versengés.

Széles gyerekcsoportok esetében számíthatunk arra, hogy megelőző (hozott)

motivációjuk alacsony lesz:

ahol a családi háttér nem rendezett, a szülők kevéssé kísérik figyelemmel a

gyerekek iskolai pályafutását, a szülők és a gyerek között az érzelmi kapcsolat

zavart;

ahol a szülők értékrendjében nem áll magasan a tudás;

ahol a tanuló jövőképe, karrierelképzelése nem feltételezi a jó iskolai

teljesítményt;

ahol a kortárscsoport nem értékeli az iskolai teljesítményt;

ahol a kortárscsoport ugyan értékeli az iskolai teljesítményt, de a tanuló

lemaradása behozhatatlannak látszik;

ahol a tanuló kíváncsisága, érdeklődése, kompetenciára és integrált tudásra való

igénye nem találkozik az iskola által nyújtott tudással (soha nem arra kíváncsi,

amiről az órán szó van).

A tanító feladatai a motivációval kapcsolatban

o Ismerjük meg a tanulókat!

i. Tanuljuk meg mielőbb a tanulók nevét!

ii. Beszélgessünk a tanulókkal! Ismerjük meg érdeklődési köreiket,

életformájukat, problémáikat!

iii. Ismerkedjünk meg közelebbről a tanulókkal!

iv. Beszélgessünk a szülőkkel!

o Teremtsünk pozitív légkört az osztályban!

i. Törekedjünk az érzelmi biztonság megteremtésére!

ii. Figyeljünk oda a tárgyi környezetre!.

50

iii. Figyeljünk oda a kényelmi szempontokra! • Ne féljünk a

játékosságtól és a humortól! A túlságosan komor órai légkör

elveszi a kedvet a tanulástól.

iv. Tartózkodjunk az intellektuális agressziótól!

v. Akadályozzuk meg az osztályon és iskolán belüli gyerek-gyerek

agresszió minden formáját!

vi. Alakítsunk ki személyes kapcsolatot a tanulókkal!

o Kínáljunk követendő példákat!

o Mutassuk fel a tudás megszerzésében rejlő perspektívákat!

o Kössünk a tanulókkal "szerződést"! Különösen akkor ha a tanulók nagyon

alacsony szinten motiváltak, és baj van az együttműködéssel. -

személyesség és korrektség.

i. "Kollektív szerződések".

ii. Egyéni szerződések.

o Tegyük érdekessé az órát!

i. Kapcsoljuk össze a tananyagot az élettel, a tanulók életvilágával!

ii. Kapcsoljuk össze a tananyagot a tanulókat érdeklő kérdésekkel!

iii. Fogalmazzunk meg problémákat! Aknázzuk ki a tanulók

kíváncsiságában rejlő lehetőségeket!

iv. Alkalmazzunk a köznapitól eltérő módszereket és eszközöket!

v. Adjunk optimális nehézségű feladatokat!

o Éljünk okosan a megerősítés eszközeivel!

i. Ne bízzunk az osztályozás kizárólagos hatásában!

ii. Éljünk a dicséret eszközével! Alkalmazzuk többször, mint a

szidást!

iii. Soha ne próbáljuk manipulálni a gyerekeket, érzelmeink mindig

legyenek őszinték!

iv. A külső megerősítés gyengíti a kognitív motívumok hatását.

Sokféle motiváló eljárásra azért van szükség, mert a gyerekek is különbözőek. Egyik

gyereknél ez, másiknál az a motivációs technika járhat eredménnyel.

Portfólió

Gondolkodjon el saját érdeklődési területein. Töltse ki az alábbi kérdőívet minél rövidebb

idő alatt, anélkül, hogy sokáig gondolkodna.

51

Név:……………………………………

ÉRDEKLŐDÉSI TESZT

Ez a feladat egy tevékenységlistát tartalmaz. Azt kell hosszabb mérlegelés nélkül

eldöntened, hogy a felsorolt tevékenységeket mennyire szívesen csinálnád a jövőben,

függetlenül attól, hogy jelenleg értesz-e hozzájuk. Ha egy tevékenységforma tetszik, írj 5-

öst utána. Ha egyáltalán nem tetszik, 1-est írj, s persze adhatsz 2-es, 3-as, 4-es értéket is,

attól függően, mekkora kedvet érzel a felsoroltakhoz.

Lendületesen dolgozz: 3-4 perc alatt juss a feladat végére. Mindig azt a számértéket írd

le, amire elsőnek gondolsz! A kérdés tehát minden esetben ugyanaz: mennyire szívesen

csinálnád?

Mennyire szeretnél… 1. aktívan részt venni a politikai életben?

2. embereket gyógyítani?

3. adminisztrációs feladatokat végezni?

4. idegen nyelveket elsajátítani?

5. élsportolóvá válni?

6. üzleti ügyekkel foglalkozni?

7. iskolában tanítani?

8. matematikával foglalkozni?

9. közgazdasági kérdésekkel foglalkozni?

10. számítógéppel dolgozni?

11. írógépen dolgozni egy irodában?

12. szerepelni egy színjátszó csoportban?

13. külföldiekkel levelezni?

14. reklámot csinálni egy új árunak?

15. kórusban énekelni?

16. növényeket gondozni?

17. gyűjtést indítani a szegények javára?

18. hangszeren játszani?

19. tanulmányozni a gazdasági folyamatok okait?

20. nyilvánosan bírálni egy helytelen nézetet?

21. fizikai kísérleteket végezni?

22. rajzolni, festeni?

23. nyilvántartásokat vezetni, iratokkal foglalkozni?

24. pszichológiai teszteket kitölteni?

25. plakátot tervezni?

26. embereket megnyerni, üzleti kapcsolatokat kiépíteni?

27. nehezen nevelhető gyerekekkel foglalkozni?

28. emberi jogokról vitatkozni?

29. kiszámítani, megéri-e egy új terméket gyártani?

30. fényképeket készíteni?

31. akváriumot gondozni?

32. újságcikkeket írni társadalmi jelenségekről?

33. kutatni a XX. század történelmét?

34. újságot szerkeszteni?

35. ellentétes véleményeket kibékíteni?

36. vállalkozásokban részt venni?

52

b. A tanulási stratégiák, módszerek, stílusok fejlesztése

A tanulási módszerek, technikák, szokások fejlesztésének, kialakításának szükségességéről már az

előző fejezetben volt szó.

A fejlesztés első lépése: a fejlettséghez igazodva sokféle módszerrel, technikával

ismertessük meg a tanulót, annak érdekében, hogy lehetősége legyen kiválasztani a

számára leghatékonyabbat. Itt azonban nem csak bemutatásról, hanem ajánlásról is

szó van. A tanulási módszerek ismerete, a tanulási gyakorlatban való felhasználása

párosulva a tanuló fejlettségi szintjével megteremti azt a lehetőséget, hogy mindig a

tanulási feladatnak megfelelő stratégiát dolgozza ki, és alkalmazásával eredményessé

tegye a tanulást. A saját tanulási stratégiák konstruálási folyamatának segítése szintén

a tanító feladata, melynek eredménye, a metakognitív tudás növekedése.

A tanulási módszerek fejlesztéséhez elsősorban a mnemotechnikák és egyéb tanulási

technikák ismertetése és életszerű alkalmazása járul hozzá.

Tanítási órák: otthoni tanulási feladatok előkészítésén túlmenően mintákat is nyújt

az önálló tanulás szervezéséhez.

A tanulás segítésének alapfeltétele a tanuló tanulási stílusának ismerete; a segítő

ajánlásokat, módokat ezekhez kell igazítanunk, ezzel optimalizálhatjuk a tanulást.

A fejlesztés eredményességének sarkalatos pontja az egyéni sajátosságok szerepe és

figyelembevétele.

A fejlesztés elkezdhető már az iskoláskor kezdetén (Páli – Kalmár vizsgálatai, 1981)

A stratégiák ismerete bizonyos mértékig kompenzálhatja a gyengébb képességeket,

ugyanis a stratégia elsajátítása, alkalmazása együtt jár bizonyos tanulási képességek

fejlesztésével/fejlődésével.

c. A fejlődést segítő értékelés

Az autonóm személyiség kialakulásának alapvető feltétele a kognitív önszabályozás. „A

kognitív önszabályozás képessége együttesen jelenti az egyénnek önmagáról, a különböző

feladatokról, valamint az alkalmazandó kognitív stratégiákról való tudását.” (Réthyné, 1998,

243). A kognitív stratégia azt a tudást jelenti, amely által lehetővé válik a megtanultak

transzferálása: bármely feladathelyzetben történő alkalmazása.

A tanulás eredményessége szempontjából meghatározó, hogy az egyén milyen mértékben

képes kontrollálni és szabályozni saját pszichikus funkcióit: észlelését, emlékezetét,

gondolkodását. A kognitív önszabályozás a tanulás eredményeként alakul ki, tanítható.

Ebben van jelentős szerepe a tanítónak: külső irányítás mellett az önszabályozási képesség

fejlesztése.

Fontos a metakognitív tudás fejlesztése is (magasabbrendű önkontroll folyamatok,

amelyek kialakulásában a külső értékelési minták meghatározóak), hiszen az önálló tanulás

képességrendszerének komponense. A metakogníció nem csak a tanulásra, hanem az egyén

önmagáról való tudására is vonatkozik fejlesztése tehát a motívumok, érzelmek

megismerését és kontrollálását is jelenti.

53

Ebből következően a tanító feladata:

A pedagógiai értékelés során nem csak a végső eredményként jelentkező tudást,

hanem magát a tanulási folyamatot, tevékenységet is értékelni kell, ezzel

egységben.

A tanulás segítésének egyik fő lehetősége a metakognitív bázis tudatos, célzott

fejlesztése.

4.4. A tanulási környezet

Célkitűzések:

- Az optimális tanulási környezet meghatározó elemeinek bemutatása

- A tanító felelősségének tudatosítása a megfelelő tanulási környezet

megteremtésében

Kulcsfogalmak: optimális tanulási környezet, jellemzők, tanítói teendők.

A tanulási környezet az a hely, amelyben a tanulás megtörténik. Azonban a tanulás

szót itt nem korlátozhatjuk csupán a „tananyag elsajátítására”. A fejlődés, a szocializáció

során különféle dolgokat tanulunk meg (pl. értékeket, normákat, mozgásokat,

műveleteket, hiteket, attitűdöket, verbális kifejezéseket, sőt sokszor még félelmeket is),

amelyek mind valamilyen kontextushoz köthetők. Általánosságban elmondható, hogy

bizonyos tényezők hátráltatják, míg mások gazdagítják a tanulási folyamatot. Vannak

olyanok, amelyek erősebb hatást gyakorolnak erre, s vannak olyanok, amelyek hatása

gyengébb. Vannak fizikai, társas, érzelmi, élettani és kognitív összetevői is. Mindebből

látható, hogy mennyire komplex módon jellemezhető e környezet. Mind a szülők, mind

pedig a pedagógusok felelősek annak a tanulási környezetnek a megteremtéséért,

amelyben a gyermekeket nevelik. Az alábbiakban bemutatunk néhány gondolatot, amely

az optimális tanulási környezet kialakításában segítségükre lehet:

1) Gazdag, stimuláló ingerek – változatos színek, textúra alkalmazása, gyerekek által

készített rajzok és ábrák kifüggesztése, így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes

terméket annak tulajdonosával.

2) Csoportos helyek kialakítása – társalgó, pihenő hely, udvar, asztalok stb., ahol lehetőség

van a másokkal való találkozásra, beszélgetésre és tapasztalatcserére.

3) Zárt és nyitott helyek összekötése – az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak -

sok oxigénre van szüksége. Ezért a szabadban, rendszeresen elvégzett mozgásos gyakorlatok

nagyon fontosak.

4) A motiváció növelése – nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és

szimbólumokat, amelyek erősítik az összetartozás és a koherencia érzését. Legjobb, ha ezek

is a gyerekek alkotási közül kerülnek ki.

54

5) Érzelmi biztonság megteremtése – a fenyegetettség mértékét a lehető legkisebbre kell

csökkenteni. Sok kutatás kimutatta már a stressz, a félelem és a szorongás tanulást gátló

hatását.

6) Változatos helyek – minden képzés, oktatás, tréning célja a transzfer: a tanultak más

helyzetekben való alkalmazása. Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle

módon, formában, színben és helyen.

8) Minden forrást tegyünk elérhetővé – a tanulás egyik legújabb irányzata a „Multiple

Chance Learning” (Többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja, hogy az oktatási és a

környezeti elrendezések olyan változatosságát biztosítsuk, amely az adott tanulási epizódban

az ötletek gyors kialakulását segítik elő. Ez például egy olyan osztálytermet jelent, ahol a

sarokban van egy csap és egy mosogató, van a teremben írásvetítő, magnó, Internetes

számítógép, olyan asztal, ahol egyedül lehet dolgozni, olyan asztal, ahol csoportban lehet

dolgozni, van külön olvasósarok, vannak könyvespolcok szótárakkal, lexikonokkal és

térképekkel. Napjainkban egyre több ilyen „tanulás központtal” találkozhatunk általános és

középiskolákban is. (Megjegyzés: saját tapasztalatunk szerint a diákok sokkal

felszabadultabbak, autonómabbak, együttműködőbbek az ilyen környezetben és jobban

vigyáznak környezetük tárgyaira is. )

9) Rugalmasság – a dolgokra különböző szemszögből tekinthetünk. A dolgok

megváltoztathatók. Amennyiben találunk jobb alternatívát, akkor megbeszélhetjük, és

változásokat hozhatunk létre.

10) Aktív és passzív helyek biztosítása – a tanulóknak szükségük van olyan helyre, ahová

visszavonulhatnak, ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek éppen

úgy, mint olyan helyekre, ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk

segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket.

11) Személyes helyek – minden diák számára fontos, hogy otthon és az iskolában is legyen

egy olyan helye, amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. Ez kifejezi számukra az egyediséget

és megengedni, hogy kifejezzék identitásukat, hogy személyessé tegyék saját helyüket, és

hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak.

12) A teljes közösség mint optimális tanulási környezet – az iskolát forrásokban gazdag

tanulási központnak tekinthetjük, amely kiegészíti az élethossziglani tanulást. Minden

felvilágosult személy tudja, hogy a tanulás nem az iskoláztatással kezdődik és nem is annak

befejezésével zárul le. Elmúlt már az a korszak, amikor egy diák számára a tanár jelentette az

információ megszerzésének kizárólagos forrását. A technológia, a távtanulás, a közösségi és

az üzleti kapcsolatok, az otthoni tanulás mind olyan tényezők, amelyek jelentősen át fogják

alakítani a ma és a holnap tanulási környezetét.

Milyen legyen a tanulási környezet?

ÉRZELMILEG BIZTONSÁGOS (elegendő hely, elegendő idő, az eszközök megléte,

célszerű elhelyezése; szeretetteljes, elfogadó, megértő

55

STIMULÁLÓ ÉS INGERGAZDAG (érdeklődés, meghallgatás, odafigyelés)

ÖSZTÖNZŐ, POZITÍV, BÁTORÍTÓ (bátorítás, támogatás, ösztönzés, dicséret, elismerés,

nyitottság a gyermek jelzéseire, igényeire, érzéseire, gyermekismeret; öröm,

büszkeség kimutatása)

FELFEDEZHETŐ, MANIPULÁLHATÓ (önállóság, próbálkozás lehetősége, felfedező,

alkotó légkör biztosítása)

AKTÍV, MOZGÁSOS (szabadságérzet biztosítása)

Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok:

1. Melyek a fejlesztő tevékenység alapvető feladatai?

2. Mi a különbség a közvetlen és a közvetett fejlesztés között?

3. Sorolja fel a teljes körű diagnózis elemeit!

4. Jelölje a tanulási képességeken belül azt a három területet, amelyekre a

fejlesztésnek irányulnia kell!

5. Milyen szerepe van a tervezési képesség fejlesztésének a tanulási tevékenység

segítése folyamán?

6. Sorolja fel és támassza alá példákkal, a tanító motivációval kapcsolatos feladatait

(legalább négyet ezek közül)!

7. Mit értünk a kognitív önszabályozás és a metakognitív tudás kifejezések alatt?

8. Nevezze meg az optimális tanulási környezet kialakításának 3 olyan elemét,

amelyre különös gondot fordít/fordítana pedagógiai gyakorlatában. Miért éppen

ezeket gondolja fontosnak?

Portfólió Mindegyik feladat teljesítése kötelező! A beküldés határideje: a kontaktórán

leszögezett.

1. A tanulás segítésének elemeit és jellemzőit szem előtt tartva értelmezzék az alábbi

idézetek valamelyikét; emeljék ki tanulás-módszertani szempontú következményeit.

„Nem az a fontos, hogy megtöltsünk egy csöbröt, hanem, hogy meggyújtsunk egy

tüzet!”

„Nincs szükségünk nagyobb erőre, jobb képességekre, vagy tágabb lehetőségekre.

Amire szükségünk van az, hogy élni tudjunk azzal, amink van.”

„Az egészséges fejlődés előmozdításának kulcstényezője a szülők érzékenysége a

gyermek szükségletei iránt.” (Cole M.)

„Semmire sem tudom megtanítani, mert nem szeret engem.” (Szókratész)

„Csak attól tanulunk, akit szeretünk.” (Goethe)

56

2. Állítson össze egy legalább 15 feladatot tartalmazó feladatgyűjteményt. Csoportosítsa

a gyakorlatokat aszerint, hogy a tanulási képességeken belül mely terület fejlesztést

szolgálják. Jelölje a feladat mellett azt is, hogy hányadik osztályban és milyen órán

alkalmazná ezeket. Segítheti a tájékozódásban, ihletődhet a:

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oktatas-kerekgyarto oldalról.

Szakirodalom: 8. Barabási Tünde (2006): Tanulásmódszertan, tanulmányi útmutató, kézirat

9. Bagdy, E. – Telkes, J. (1995): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

10. Balogh, L. (1998): Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai

alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

11. Birta-Székely, N. (2006): Tanárok pedagógiai műveltsége. Ábel Kiadó,

Kolozsvár.

12. Fischer, R. (2005). Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki

Könyvkiadó, Budapest.

13. Fürstné, K. E. – Sipos, E. (1996): Hogyan tanuljak, hogy legyek valaki? Fürst

Stúdió, Dunaalmás.

14. Knausz I. (1999): A tanulás. In A tanítás mestersége, Egyetemi jegyzet, Budapest.

15. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=letoltes-korosi-tanulas

16. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oktatas-kerekgyarto

17. Lappints, Á. (2002): Tanuláspedagógia. Comenius BT., Pécs.

18. Oroszlány Péter (1994): Könyv a tanulásról. PSZM, Budapest.

19. Szászné, Cs. K. – Varga, K. (2005): Segítőkészség. A tanulás sikerességéhez

szükséges pszichikus funkciók megfigyelése és fejlesztése. Ec-Pec Alapítvány,

Budapest

57

5. Melléklet

5.1. melléklet

Példa a tanulási technikák, a helyes tanulási szokások kialakítására a tanítási órán.

Forrás: Kórósi Kálmánné (szerk.) (2005): A tanulás tanítása, tanulása.

(Szokásrendszerek, tanulási technikák kialakítása, fejlesztése az 1–4 osztályban)

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=letoltes-korosi-tanulas

1. osztály

Főtéma: A szokásrend kialakítása

Altéma: A tanulás külső feltételei (rend, világítás, testtartás, szemtávolság, csend) 1.

foglalkozás

Időigény: 1x60 perces foglalkozás (a csoport igényei szerint több részre bontható)

Cél: Az eredményes tanulást segítő külső körülményeket tanulóink megismerjék, s

kialakuljanak helyes szokásaik.

Elvárható eredmények:

A tanulók szerezzenek élményt, az eredményes tanulást segítő és/vagy gátló külső

körülményekről!

Ismerjék meg a tanulási eszközök elhelyezési rendjét!

Legyenek képesek bemutatni a tanuláshoz szükséges egészséges testtartást,

ceruzafogást, szemtávolságot!

Ismerjék a tanulás szempontjából a fény és a csend szerepét és milyenségét!

Tartalom Módszertani javaslatok Ajánlott eszközök (tárgyak, példák

szövegek) Figyelemfelhívás

1. Tanulás rossz

külső feltételek

között.

Problémafelvetés.

1.1. rendetlenség

(örök keresés)

1.2. rossz világítás

1.3. helytelen

testtartás

Tanítói bemutatás Kelekótya Palkó

bemutatja a nem

megfelelő külső

körülmények közötti

tanulást.

Bábok, íróasztal,

szék, magnó.K.P.

borzas, állandóan

keres valamit, kiabál,

rendetlen az

íróasztala, helytelen a

megvilágítása,

hangos zene szól, a

széken görnyedten, a

58

1.4. rossz

szemtávolság

1.5. háttérzaj

füzetéhez közel

hajolva tanul

2. A látottak

elemzése.

Megnyilvánulások

meghallgatása.

Beszélgetve frontálisan Elemző munkánkban

törekedjünk határozott

minősítésekre

indoklással! Mi a rossz

és mi a követendő példa?

2.1. Rend

Nevelői kérdések Mit láttok Palkó

íróasztalán?

(rendetlenséget)

Melyek azok a tárgyak,

amelyek nem kellenek a

tanuláshoz?

(játékok, ennivaló,

ruha...)

Tevékenykedtetés: Vegyük el a felesleges

dolgokat!

Játékok, ennivaló,

ruha, taneszközök,

stb.

2.2. Világítás,

egészséges

testtartás,

szemtávolság.

Nevelői kérdések: Milyen az asztal

megvilágítása?

(Rossz, mert háttal ül a

természetes fénynek,

mesterséges fény nincs.)

Hogyan ül Palkó az

asztalnál? (Görnyedten,

közel hajolva a

füzetéhez.)

Miért ül így? (Mert nem

lát.)

Miért nem lát? (Mert

nem kap természetes

fényt, nincs világítás

sem, görnyedten ül, ezért

rossz a szemtávolsága

is.)

Tevékenykedtetés Állítsuk be K.P. asztalát!

Adjunk neki lámpát!

Mutassuk be a helyes

testtartást és a megfelelő

szemtávolságot!

lámpa

59

2.3. Csend

Nevelői kérdések: Miért kiabált Palkó?

(Mert hangosan szól a

zene.)

Mit javasoltok, hogy

csendben tudjon tanulni?

(Kapcsoljuk ki a magnót)

Ajánlás: A tanulók

szerezzenek

élményt a tanulást

gátló külső

körülményekről.

Követelmény csak a

helyes külső

körülmények

bemutatása,

tudatosítása, ill.

gyakorlása után

jelentkezik.

3. Egyéni

beszámolók

meghallgatása

tanulóink tanulási

gyakorlatáról.

Frontálisan, beszélgetve

Nevelői kérdések: Te hol tanulsz?

Te hogyan tanulsz?

Ajánlás: Törekedjünk a jó

hangulatú, őszinte

légkör

kialakítására!

4. Tanulás

helyes külső

feltételek között.

4.1. Rend

Tevékenykedtetés: Játsszuk el, hogy

matematika órára

készülünk!

Tegyétek az asztalotokra

a szükséges felszerelést!

Megállapítás:(törvény)

Könyv feladatlap,

füzet tolltartó,

korongos doboz,

pálcika...

Követelmény: Ismerjék és

alkalmazzák a

tanulási eszközök

elhelyezési rendjét!

REND A LELKE

MINDENNEK!

Értékelés: Akkor jó, ha

mindennek megvan

a maga helye, csak

az van az asztalon

amire szükség van,

de az mind ott van.

Tanulás közben figyeljük

és értékeljük az egyéni

fejlődésüket. Segítsük

azokat, akiknek még

nehézségeik vannak,

dicsérjük meg a már

Ajánlás: A továbbiakban a

rend

gyakoroltatását,

ellenőrzését,

értékelését naponta

60

kialakult jó

szokásrenddel

rendelkezőket.

végezzük felelősök

bevonásával, amíg a

tevékenységek

szokássá nem

válnak.

Törekedjünk arra,

hogy a nevelői

ellenőrzést mielőbb

felelősi, tanulópári,

ill. önell

4.2. Világítás,

egészséges

testtartás,

szemtávolság.

Tevékenykedtetés: Lekapcsoljuk a villanyt,

vagy behúzzuk a

függönyt. (félhomály)

Nevelői kérdések: Miért nem tudunk így

tanulni? (Mert nem

látunk jól.)

Mit lehetne tenni, hogy

jó megvilágításban

tanulhassunk?

(Kapcsoljuk fel a

villanyt, húzzuk szét a

függönyt, alkalmazzunk

helyi megvilágítást)

Ajánlás: Lehetőség szerint

természetes fénynél

dolgozzunk!

Tanulói bemutatás: a lámpa helyes

elhelyezése.

Íróasztal,

működőképes lámpa.

Nevelői magyarázat:

Ajánlás: Küldjük vizsgálatra

azokat a gyerekeket,

akinél már orvosi

beavatkozásra van

szükség

A fény lehetőleg oldalról

érjen.

Elegendő fény mellett

jobb a kedvünk is.

A gyenge világítás

fáraszt, álmosít, a túl erős

fény nyugtalanít.

Naponta figyelmeztessük

a tanulókat a törvényben

foglaltak alkalmazására.

Ajánlás: Küldjük vizsgálatra

azokat a

61

Mutassunk erre jó példát

az osztályteremben. gyerekeket, akinél

már orvosi

beavatkozásra van

szükség

Gyakorlatok:

Szemtorna:

Kinyújtott karunk

mutatóujját mozgassuk

fel-le, körbe, átlósan,

közel, messze. Kövessük

az ujj vonalát csak a

szemünkkel, fej ne

forduljon!

Helyes testtartás és

szemtávolság gyakorlása

tanulás közben.

Kísérjük figyelemmel

minden órán tanulóink

testtartását. Dicsérjük a

helyes testtartással,

szemtávolsággal

dolgozókat.

Követelmény Legyenek képesek

bemutatni a

tanuláshoz

szükséges

egészséges

testtartást

szemtávolságot.

Alkalmazzák azt.

4.3. Lazító

gyakorlat.

Improvizált utánzó

mozgások zenére nevelői

bemutatás után

Magnó, lendületes

mozgásra alkalmas

zene.

4.4. Csend

Hangosan szól a zene a

háttérben.

Nevelői kérdés: Szeretnétek-e egy

mondókát

megtanulni?(igen)

Nevelői útmutatás: Mondjátok utánam!

Érzékeltessük a háttérzaj

zavaró hatását!(Zavarni

fogja őket a hangos

zene.)

Ess, eső, ess.. Ess, eső, ess,

karikára ess!

Az én hajam olyan

legyen,

mint a csikó farka,

még annál is

hosszabb,

mint a Duna hossza,

még annál is

hosszabb,

mint a világ hossza.

Krumpli

bokrosodjék,

62

Búza szaporodjék,

ess, eső, ess, karikára

ess! (Népköltés)

Megállapítás: (törvény)

CSENDET

KÉREK!

Zajban nem tudunk

tanulni.

Követelmény: Ismerjék a tanulás

szempontjából a

csend szerepét és

milyenségét!

Nevelői magyarázat: A tanuláshoz teljes csend

szükséges. A háttérzaj

zavaró hatású. Tanórai

válaszadásnál

középhangerővel, páros

gyakorlatnál suttogva,

önálló munkánál teljes

csendben kell dolgozni.

Ajánlás: Szelíden és

meggyőzően kell

kialakítani a csönd

iránti belső igényt,

mert igazi

koncentrációt

igénylő munkánál

zavar a háttérzaj.

Zajban hamarabb

elfáradunk, nagy zaj

idegesít,

türelmetlenné tesz.

Törekedjünk arra,

hogy tanításunk is

középhangerővel

történjék.

Tevékenykedtetés: Kikapcsoljuk a magnót

és csendben elkezdjük

megtanulni a

népköltést.(majd a

következő órákon

folytatjuk.)

Értékelés: Akkor jó, ha

kialakul egy

megfelelő

tolerancia egymás

iránt, nem kiabálják

túl egymást

tanulóink.

Elégedettek

lehetünk, ha az

órákon nem

zavarják egymást

hangos beszéddel,

zajjal ill. bizonyos

tevékenységek

közben teljes a

csend.

5. Összefoglalás a Emlékezetfejlesztő Babzsák, vagy labda

63

megállapítások

törvények

rögzítésével.

játék: Körben állunk.

Babzsákot, vagy labdát

dobálunk egymásnak.(a

tanító kezdi, aki kapja

egy jó tanácsot kell

megfogalmaznia a

rendről, a csendről, a

világításról, testtartásról,

szemtávolságról...)

A gyerekek minden

pozitív válaszát el kell

fogadnunk. A tanító,

amikor hozzá kerül a

tárgy a törvény

megfogalmazását

mondja! Memorizáljuk a

három törvényt:

REND A LELKE

MINDENNEK!

LEGYEN

ELEGENDŐ

FÉNY!

CSENDET

KÉREK!

Rögzítése jelkártyákkal!

Jelkártyák:

rend (rendezett

íróasztal

képe)

csend

(„lelakatolt”

száj képe)

világítás

(napocska

vagy lámpa

képe)

1.osztály

Főtéma: A szokásrend kialakítása

Altéma: A tanulás külső feltételei (táska rendje, sorrendiség, pihenők beiktatása) 2.

foglalkozás

Időigény: 1x60 perces foglalkozás (a csoport igénye szerint ez módosítható)

Cél: Az eredményes tanulást segítő külső körülményeket tanulóink gyakorolják,

alkalmazzák

Elvárható eredmények:

Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van a táska rendjének, a helyes

időbeosztásnak, a tanulási sorrendnek és a pihenőidők beiktatásának.

Legyenek képesek megteremteni és megtartani táskájuk rendjét.

Ismerjék az állandó tanulási idő jelentőségét, a célszerű tanulási sorrendet.

Legyenek jártasak a pihenőidők beiktatásában.

64

Tartalom Módszertani javaslat Ajánlott eszközök (tárgyak, példák,

szövegek stb.)

1.

Ráhangolódás,

bemelegítés: megfelelő

tanulási attitűd

kialakítása.

Játékok: Összehangolódás:

Körben állunk szorosan

egymás mellett

kézfogással, csukott

szemmel. Mély belégzés,

kilégzéskor hangoztassuk

folyamatosan az „óóóó”

hangot ameddig a

levegőnk tart.

Ajánlás: Rövid időt vegyen

igénybe!

Legyen tréningszerű,

változatos játékos!

Fokozza az agy

teljesítőképességét!

Nagymozgások

fejlesztése:

Kisterpeszben karok lazán

a test mellett, előre, hátra

lendítés, fokozva a

lendületet.

Malomkörzés,

óriáskörzés. Gömbölyű

háttal előrehajlás, karokat

lengetjük előre hátra, fel,

le, jobbra, balra.

Keresztező mozgások:

Jobb könyököddel érintsd

meg a bal térdedet, bal

könyököddel a jobb

térdedet. Lassú ütemmel

induljunk, majd egyre

fokozzuk a ritmust!

Ugyanez mondókával.

„Eszem éles, eszem

vág,

mindent bevés

előránt.”

(Hangkazetta:

Zseninek születtél

szerző: Domján

Erzsébet Agykontroll

KFT Budapest)

Csendjáték:

(személyiségfejlesztő

játék)

Körben állunk, karunk

összeér. Körön belül

tyúklépésben, lehetőleg

hangtalanul a nevelő,

vagy kijelölt gyerek

elindul a megbeszélt

irányban, addig lépeget,

amíg visszaérkezik a

helyére. A mellette álló

Ajánlás: Igazi önfegyelmet

kíván. Teljesen

csendben kell

maradnia az egész

csoportnak.

(törökülésből is

indíthatjuk).

Mindenkire kerüljön

sor, de zajra vége a

játéknak.

Akkor jó, ha

65

társa folytatja ugyanúgy. mindenkire sor

kerülhet, esetleg újra

indulhat a kör. Ezzel

bizonyítják, hogy

milyen mértékű a

csoport önfegyelme,

kinél vannak még

hiányosságok e téren.

2. Ismétlés: Jó tanulási

körülményekre

vonatkozó

törvényeinek és

tartalmuk.

2.1. Csend Verstanulás közösen háttérzaj nélkül

(Ess, eső, ess...)

Ajánlás: Érzékeltessük a csend

jótékony hatását

verstanulás során.

2.2. Rend Tanultak előhívása jelkártyákkal.

Jelkártyák beazonosítása.

Jelkártyák (csend,

rend, világítás mint az

előző foglalkozáson)

Nevelői kérdések: Miért szükséges

tanulásunk közben a

rend? (mert, ha

mindennek megvan a

maga helye és minden a

maga helyén van akkor

elkerülhetjük az „örök

keresést”)

Milyen törvényt

fogalmaztunk meg?

REND A LELKE

MINDENNEK!

Ellenőrzés: Minden órán

ellenőrizzük a jó

szokásokat,

dicsérettel

megerősítjük. A

hibákat korrigáljuk

Ajánlás: Folyamatosan

korrigáljuk,

egyénileg segítsük a

nehezen boldoguló

tanulókat.

Tevékenykedtetés: Az asztal rendje.

Helyezzétek el célszerű

rendben a magyar órán

használatos

taneszközeiteken a

padotokon!

Követelmény: Ismerjék meg és

alkalmazzák a

tanulási eszközök

elhelyezési rendjét.

2.3. Világítás,

testtartás,

szemtávolság

Játék: gyakorlat a testtartás és

szemtávolság

66

gyakorlására.

Nevelői instrukció:

Állítsátok be egymást a

tanuláshoz szükséges

helyes testtartásra és

szemtávolságra.

A világításról tanultak

számonkérése:Nevelői

kérdések: a törvény? (Legyen

elegendő!)

Miért fontos ez nekünk?

(Hogy megóvjuk

szemünket)

Soroljuk fel amit erről

tanultunk! (Oldalról kell

jönnie a fénynek, az erős

és a gyenge fény is

káros.)

Ajánlás: Váljon igényükké,

hogy a megfelelő

világítás mellett

dolgozzanak szemük

megóvása érdekében.

3. Lazító

gyakorlat

Nevelői instrukció: Álljunk terpeszbe, két

karunkat emeljük a fülünk

mellé, két kezünket

kulcsoljuk össze és

utánozzuk a harangozást.

Végezzünk

indiánszökdelést helyben!

4. További

tanulást segítő,

befolyásoló

tényezők. 4.1. A táska

rendje

Nevelői instrukció: Vizsgáld meg a társad

táskáját! Rend van-e

benne, vagy

összevisszaság?

Megvan-e mindennek a

helye?

Táska, taneszközök

Ajánlás: Miközben egymás

táskáját

tanulmányozzák,

hívjuk fel a

figyelmüket, hogy ezt

a gazdájának

engedélye nélkül

máskor nem tehetik

meg

Nevelői magyarázat: Célszerű tantárgyak

szerint csoportosítva

elhelyezni könyveinket,

füzeteinket.

Mindig órarend szerint

pakolunk. A táska

rekeszeibe egyéb

67

felszereléseket teszünk.

(tolltartó, korongos doboz

stb.) mindig azonos

helyre

Gyakorlás

Nevelői útmutatás: Tegyük rendbe ennek

megfelelően a táskánkat!

Táska, taneszközök.

Követelmény: Alakuljon ki igényük

táskájuk rendjére,

legyenek képesek

megteremteni és

megtartani azt.

Ajánlás: Kísérjük figyelemmel

ennek gyakorlatát

mindaddig, amíg a

tanszerek megfelelő

elhelyezése

táskájukban szokássá

nem válik. Idővel a

nevelői ellenőrzést

felelősi, majd

önellenőrzés váltja

fel.

4.2. Jó

időbeosztás

Tevékenykedtetés: A napirendre vonatkozó

összekevert jelkártyák

időrendbe állítása.

Délutáni tanulás

kiemelése.

Applikációs képek:

ágy, bögre és egy

szelet kenyér, iskola

épülete, tányér, kanál

villa, könyv, ceruza,

füzet, zsemle egy

almával, labdázó

kisgyerek, TV,

fürdőkád, ágy

Nevelői magyarázat: Az önálló tanulás helye a

napirendünkben célszerű,

ha midig azonos időben

van, délután 14 és 15 óra

között.

Követelmény: Ismerjék az állandó

tanulási idő

jelentőségét.

Tevékenykedtetés: Állítsuk be az órát a

tanulás kezdetének, majd

végének időpontjára!

Koncentráció

környezetismeret

tantárggyal.

Ajánlás: Nagyon fontos a

folyamatos

ellenőrzés. A

szülőket be kell

vonni, meg kell

győzni. A

következetesség az

68

ellenőrzésben és

értékelésben

eredményezi a

készséggé válást.

4.3. Sorrendiség

Nevelői magyarázat: Tudatosítsuk, hogy

megkönnyítjük

tanulásunkat, ha a

számunkra legkönnyebb

tantárggyal kezdjük, a

legnehezebbel folytatjuk

Ezután egy eltérő jellegű

feladat, majd ismét

könnyű következik.

(könnyű, nehéz, eltérő,

könnyű)

Követelmény: Tapasztaljuk meg az

egyéni tanulási

sorrend jelentőségét,

legyenek képesek

következetesen

alkalmazni azt.

Értékelés: Optimális a

tanításunk, ha a saját

maguk által

meghatározott

sorrendet önálló

munka során követik.

Ha eltérnek tőle,

indokoltatjuk,

szükség esetén

korrigáljuk.

Tevékenykedtetés: Rakjátok könyveiteket,

füzeteiteket könnyű,

nehéz eltérő, könnyű

sorrendbe.

Taneszközök

tantárgyanként.

4.4. Pihenőidők

beiktatása

Nevelői magyarázat: Természetes, hogy munka

közben elfáradunk. Ha

ismerünk pihentető

gyakorlatokat, néhány

perc múlva frissen

folytathatjuk a tanulást.

Ha elfáradtunk,

végezzünk pihetető

gyakorlatokat.

Ajánlás: Kezdetben nevelői

irányítással tartsunk

egy kis szünetet, ha

elfáradtak a

gyerekek. Hívjuk fel

a figyelmüket, hogy a

sok pihenés káros,

mert kizökkent a

tanulásból. (kb. 5

perc az ideális)

Pihentető gyakorlat: Végeztessünk a

tanulókkal utánzó

járásokat. Hátrahajolva

egyenesítsék ki hátukat,

derekukat.

Nyújtott térddel

Követelmény: Ismerjék fel a

pihenés

szükségességét,

tudják, hogy mikor és

mennyi ideig

alkalmazzák azt.

69

hajoljanak előre, fogják

meg bokájukat, finoman,

lefelé húzzák

felsőtestüket.

5.

Összefoglalás

igaz-hamis

állításokkal,

indoklással

Játék

Nevelői útmutatás: Ha igaz állítást mondok,

guggolj le, ha hamisat,

állj fel!

Igaz- hamis állítások

sora:

TV mellett jó

tanulni.

Csendben lehet

eredményesen

tanulni.

A hangos zene

nem zavarja a

tanulást

A táskában

rendnek kell

lennie

Mindig

változtatok a

tanulási

sorrendemen

Ha tanulás

közben

elfáradok,

elmegy

6. Házi feladat:

Rajzold le, te

hogyan

tanulsz!

70

5.2. melléklet

Mivel telik a napom?

Kövesse óráról órára, hogy a felsorolt tevékenységekre mennyi időt fordított a hét során!

Megfigyelési periódus: Tevékenységek Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Összesen Éjszakai alvás

Alvás napközben

ALVÁS ÖSSZESEN

Tanítási órák

Otthoni tanulás

Szakirodalom olvasása

TANULÁS ÖSSZESEN

Különóra (nyelv,

hangszer, stb.)

Óraközi szünetek

Beszélgetés a társakkal

Játék

Játék a számítógépen

Olvasás

Tv-nézés

Sportedzés

Egyéni sportolás

Színház, mozi, stb.

Bulizás a barátokkal

Egyéb kikapcsolódás

KIKAPCSOLÓDÁS

ÖSSZESEN

Reggeli étkezés

Uzsonna

Ebéd

Vacsora

Egyéb étkezés

ÉTKEZÉS ÖSSZESEN

Családi beszélgetések

Segítés otthon

Gyerekkel való

foglalkozás

Egyéb családi

időtöltések

CSALÁDDAL

ÖSSZESEN

Főzés

Mosás

Takarítás

Mosogatás

Viráglocsolás

Egyéb háztartási

tevékenységek

HÁZTARTÁS

Tisztálkodás

közlekedés

EGYÉB

IDŐTÖLTÉSEK

71