Upload
matuz-eva
View
196
Download
3
Embed Size (px)
Citation preview
AtAnUlásirányÍtásA 1
Részlet a Tanári kézikönyv Szociális kompetencia 1–12. évfolyam
A TANULÁS IRÁNYÍTÁSA című fejezetből
A KOOPERATÍV MÓDSZER Szerzők: Zágon Bertalan és Nagy Ilona
A kooperatív tanulás során a gyerekek kettő-, négy-, hatfős csoportokban dolgoz-nak. A csoport tagjai felosztják egymás között a feladatokat; mindenki felelős a saját munkájáért, együtt dolgoznak, ha szükséges, segítik egymást. A csoportmunkával kapcsolatban kezdettől azt a normát állítjuk fel, hogy a csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki elkészüljön a feladattal, megtanulja az ak-tuális ismeretet. Vagyis a csoport teljesítménye valamennyi diák munkájától függ, ezért a csoporttagoknak az is feladatuk, hogy ellenőrizzék, a csoport minden tagjá-nak sikerült-e megbirkózni a feladattal. Ez egyes gyerekek számára rögtön termé-szetes lesz, másoknak hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy ezt a felelősséget elfogadják és gyakorolják. A tanári magatartásnak ezzel kapcsolatban egyidejűleg kell következetességet és türelmet, toleranciát kifejeznie. Az együttműködés sike-rét valamint a szociális készségek – a kommunikatív, a kapcsolat- és csoportkezelő, az érdekérvényesítő képesség – alakulását egyrészt a csoportfeladatok szerkezete, másrészt a csoporton belüli szerepek biztosítják.
Tanulás kooperatív csoportokban
A 2-4-6 fős csoportok a diákok képességei tekintetében vegyes (heterogén) csopor-tok. Ez esélyt ad a gyengébb képességűeknek arra, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűeknek pedig – akik „tanítva” is tanulnak – arra, hogy az adott tárgykör-ben tudásuk mélyebbé és tartósabbá váljon. Az egymástól szerzett és egymásnak átadott tudás ugyanis mélyebben és tartósabban marad meg az emlékezetben, mintha frontális szervezeti keretek között jött volna létre. Mi ennek az oka?
A kooperatív tanulás szituációiban a diákok erősebben motiváltak, és mivel ta-nulásuk aktivitáshoz, tevékenységhez kötődik, többet is tanulnak, mint a verseny-helyzetben tanuló legtöbb diák.
Ez a tanulási mód jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés, a kutatás képességeit. Ezek a képességek alkotó folyamatokat indítanak el és fejlesztenek, szemben a memorizálás és visszamondás reprodukáló jellegével. Mivel a kooperatív munka során a diákoknak az anyagot újra fel kell építeniük, néze-teiket össze kell hasonlítaniuk, sokkal mélyebben megértik a tanultakat.
2 tAnárikézikönyv1–12.évfolyAm
A szociális kompetenciák fejlődése a kooperatív csoportokban
A csoporttöbblet a következőkben nyilvánul meg:• Mindenkinek lehetősége van kommunikálni a társaival a közös munka során.
Ennek során számos tapasztalatot szereznek az eredményes, kölcsönösen el-fogadható kommunikáció formáiról, és kimunkálják saját hiteles és célravezető kommunikációs formáikat.
• A diákok megtanulják a munka során, hogyan viszonyuljanak társaikhoz a jobb munkakapcsolat kialakításának érdekében. Ez a pozitív viszonyulást erősíti, és jelentős mértékben elősegíti a szocializációt.
• A diákok több, személyes visszajelzést kaphatnak társaiktól. A pozitív vissza-jelzés énerősítő, önbizalomnövelő hatású, és ugyanilyen fontos a kritika mások számára elfogadható formában történő kifejezésének és a kritika el-fogadásának megtanulása is.
• A kérdésekre keresett válaszok a diákok más és más megközelítési szem-pontjait mutathatják fel; ez segítheti a csoportot a mindenki által érthető, elfogadható megoldás keresésében. Ez hasznos a tanulás eredményessége szempontjából, hosszabb távon pedig megerősíti azt a belátást, hogy többféle szempont szerint, többféle úton lehet eljutni a keresett megoldásokhoz.
• A diákok sokféle típusú egyéniséggel dolgoznak együtt, s az együttműködés során lehetőségük van mérlegelni a problémák megoldásának különféle javaslatait. Az együttműködés, mint munkaforma és norma, lehetővé teszi a diákoknak, hogy kifejezzék és képviseljék a közös munkában a saját kulturális környezetükből származó értékeiket, segítve egymást a különféle nézőpontok megismerésében. Ez segíti a tolerancia erősödését a különböző értékekkel kapcsolatban.
Hogyan alakítsuk ki a csoportokat?
A kooperatív tanulócsoportokat többnyire 2, 4, 6 főből álló, • különböző képességű és teljesítményű, • eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, • különböző nemű, • és ha van rá lehetőség, különböző etnikai csoporthoz tartozó gyerekek alkotják.
Ezek tehát vegyes (heterogén) csoportok. Fontos kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben speciális fejlesztést akarunk
elérni (azonos készséghiányok, nyelvi fejlesztés stb.), ilyenkor hasonló fejlettségi szin-ten lévő vagy közös érdeklődésű diákokból alkotunk (ún. homogén) csoportokat. A homogén csoportok ideiglenesek, a tevékenység, a feladatvégzés idejére alakulnak, a munka végeztével megszűnnek, tagjaik visszamennek az alapcsoportba.
A folyamatosan kooperatív módszereket alkalmazó munka nélkülözhetetlen alapja az ún. alapcsoport. Az alapcsoportok a szociális tanulás legfontosabb színterei, amelyekben a diákok hosszabb ideig dolgoznak együtt, megtapasztalva az együvé tartozás, az együttműködés, az egymástól való tanulás, egymás segítésének hatásait.
AtAnUlásirányÍtásA �
Megismerkednek a problémák más irányból való megközelítésével, a másképp gon-dolkodás, a más tudás élményével. Ez nagyon mély, erős tudást jelent. Megismerik önmaguk és egymás tulajdonságait, képességeit, erényeit, gyengéit egyaránt.
A csoportműködést az ún. szerepek segítik, amelyeket valamennyi csoporttagnak el kell látnia. Ezek elosztását egyrészt az egyéni fejlődési szükségleteknek megfele-lő cél, másrészt az optimális működés, feladatmegoldás együttesen határozza meg. Tehát nem csak az lehet feladatfelelős, aki azt nagyon jól el tudja látni, vagy szóvivő az, aki remekül kommunikál. Felváltva mindenki ellátja valamennyi szerepet, hiszen annak is meg kell tanulnia képviselni csoportját, aki nehezebben kommunikál.
Bizonyos feladatok megoldására időlegesen új csoportok jönnek létre.Az alapcsoportok mindig heterogének. Leképezik az osztály összetételét: a megfelelő
fiú-lány arányt, a különböző képességek arányos keveredését. A szociális kompetenciák alakulását erőteljesen befolyásolja a csoportműködés,
hiszen a különbözőséget, azonosságot, egymás értékeit, azok különbözőségét, az együttműködést, a másság tolerálását, a közösség biztonságot nyújtó erejét, hatását csak csoportban tapasztalhatják meg a diákok.
Csoport- és osztályépítés
Ami először elfecsérelt időnek tűnik, valójában olyan többszörösen megtérülő be-fektetés, amely megfelelő társas környezetet teremt ahhoz, hogy a csoportok a le-hető leghatékonyabban működhessenek. Általános tapasztalat, hogy azokban az osztályokban, amelyekben hangsúlyt fektetnek és időt szánnak a közösség építésé-re, a tanítás sokkal magasabb hatásfokon működik, a diákok sokkal jobban szeretik a tanulandó tárgyat és az elsajátítandó anyagot. Ha sikerül kialakítanunk a pozitív közösségtudatot, a kölcsönös bizalmat, szeretetet és megbecsülést a csoportokban és az osztály egészében, akkor olyan környezetet teremtünk, amely a leghatéko-nyabb tanulást teszi lehetővé.
Azokban az osztályokban, amelyekben feszültségek vannak, a közösségépítés elmulasztása komoly nehézségeket okozhat a csoportmunkában.
Kooperatív tanulásszervezés
Kooperatív tanulásról akkor beszélhetünk, ha a csoportmunka során négy alapelv érvényesül: az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel és a párhuzamos interakciók elve.
Ahhoz, hogy a csoportok hatékonyan, gördülékenyen működhessenek, és meg-felelően tudjuk irányítani őket, néhány alapvető szabályt is fontos kialakítanunk. Ezek a szabályok a terem berendezésére, a zajszint szabályozására és a csoporton belüli munkát szabályozó szerepek kialakítására vonatkoznak.
4 tAnárikézikönyv1–12.évfolyAm
A kooperatív tanulásszervezés alapelvei
Az építő egymásrautaltság
Építő egymásrautaltságról akkor beszélünk, ha az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással; ha az egyik diák fejlődéséhez szükséges a másik diák fejlődése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerétől függ.
Ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye, vagyis egy tag „bukása” mindenki „bukását” jelenti, akkor az egymásrautaltság nagyon erős. Ek-kor a csoporttagok maximálisan érdekeltek társaik sikerében. Ilyen eset például az, ha a csoportsiker annak a függvénye, hogy • minden egyes csoporttag feladatmegoldásának „hibátlannak” kell lennie, • valamennyi csoporttagnak tudnia kell válaszolni bizonyos kérdésre, • minden tagnak tudnia kell egy adott szabályt, • el kell tudni mondani a közösen végzett kísérlet lefolyását,• valamennyi tagnak le kell írnia a közös tevékenység vázlatát a projektnapló-
jába, stb. Az egymásrautaltság erősödésével a kooperatív magatartás is fejlődik, kialakulá-sával párhuzamosan születik meg a diákokban a kooperatív viselkedésre késztető bajtársiasság érzése is.
A negatív egymásrautaltság viszont versengést szül. Ami az egyiknek nyereség, a másiknak veszteség; ha az osztályátlaghoz viszonyítva osztályozunk, ha csak egy-két dolgozatot emelünk ki a sok közül „ez a legjobb” megjegyzéssel, ha a je-lentkezők közül mindig csak egyet szólítunk fel, vagy amikor mindenki a maga munkafüzetében, a maga tempójában, a többiektől teljesen függetlenül dolgozik, ha a diákok érdemjegyei is teljesen függetlenek mindenki másétól, akkor negatív egymásrautaltságot hozunk létre.
Az egyéni felelősség
Az egyéni felelősségtudat nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sike-réhez. Az erős egymásrautaltságot létrehozó feladathelyzetekben mindenki felelős a saját munkájáért és egyben az egész csoport teljesítményéért. A csoportcélt csak az egyéni teljesítmények optimális elvégzése hozhatja létre. A csoportcélok erősítik az egyéni felelősséget, erőteljes javulást eredményeznek a tanulási teljesítmény-ben. Az olyan módszerek, amelyek csoportcélt tűznek ki és csoportos értékeléssel jutalmaznak, de nem teszik az egyes diákokat felelőssé azért, hogy hozzájárulnak-e a közös cél eléréséhez, nem hoznak javulást a tanulási teljesítményben.
Az egyenlő részvétel
A részvétel a tanulási siker egyik fontos feltétele. Magától nem jön létre az egyenlő részvétel, amint azt hagyományos frontális vagy önkéntességen alapuló csoport-munkánál feltételezni szokták.
AtAnUlásirányÍtásA �
Az egyenlő részvételt általában a részvételi normák szabályozásával (pl. szóforgó vagy csoportinterjú) vagy munkamegosztással lehet elérni. A munkamegosztás leginkább feladatok felosztásával érhető el (például az egyik diák az író családjával, gyerekkorával, a másik az életpályájával kapcsolatos adatokat, a harmadik a tanul-mányait gyűjti össze, a negyedik a kiemelkedő műveit stb.). A munkamegosztás mindenkit a feladat egy részletéért tesz felelőssé, erősíti a személyes felelősséget, kiegyenlítettebbé teszi a részvételt.
A párhuzamos interakció
A kooperatív tanulás során a diákok között egyidejűleg zajlanak interakciók. Az ún. „egy szálon futó, hagyományos módszereket” alkalmazó tanórán legtöbbször egy-szerre csak egy ember beszél. A diák csak akkor, ha felszólítják. Elmondja a mon-dandóját, a tanár reagál, de interakció még köztük, a felelő és a tanár között is csak ritkán jön létre. A diákok közti interakciók (a beszélgetés, a súgás) büntetendők.
A kooperatív tanulási technikák biztosítják, hogy a pár vagy a csoport tagjainak szükség esetén azonos lehetőségük legyen a kommunikációra. Páros munkában:• az idő megosztásával: először a pár egyik, majd másik tagja szerepel előre
meghatározott ideig, • páros forgószínpad-módszerrel, ahol a pár tagjai felváltva neveznek meg
dolgokat, mondják el ötleteiket. A csoportmunka során:• akár a szóforgók, • akár a csoportos interjúk alkalmasak arra, hogy a diákoknak aktív részvételre
legyen lehetőségük.
Egyéb szabályok
A termet úgy kell berendezni, hogy a diákok a csoporton belül és a csoportok kö-zött könnyedén kapcsolatba kerülhessenek, és az összes diák jól láthassa a tanárt és a táblát.
Néha szükséges megállítanunk a munkát, mert a zajszint zavarja, vagy mindenkit érintő közlendők akadt. Ehhez meg kell állapodnunk az osztállyal egy jelben, amely-nek hatására mindenki azonnal abbahagyja azt, amit éppen csinál, és innentől a ta-nárra figyel, illetve csökkenti a hangerőt: ez az ún. csendjel. Alakítsunk ki közösen hatékony technikát arra is, hogyan kerüljenek a foglalkozáson szükséges eszközök a csoportokhoz; fogalmazzuk meg a csoportok működésének szabályait és az egyes diákok egyéni kötelezettségeit is. Az egyezményes jeleket – például a csendjelt – a működést segítő szabályok betartására, a működés irányítására hozzuk létre; akkor és addig működtessük őket, amikor és ameddig a közös munka azt megkívánja.
A csoportokon belüli hatékony, zökkenőmenetes működés és egyben a szociális szerepek, kompetenciák tanulását elősegítő eszköz a szerepek elosztása.
Szinte mindig szükséges a feladatfelelős, az időfigyelő szerep. Gyakori a szóvivő, jegyző, eszközfelelős. Ügyelni kell arra, hogy mindenkinek alkalma legyen a csoport
6 tAnárikézikönyv1–12.évfolyAm
iránti felelősség vállalására a szerepekhez tartozó feladatok megtanulásával, mind-egyik szerep betöltésével. Fontos, hogy a csoporton belül minden gyereknek legyen szerepe. A szerepek egyenrangúak, csoportvezetőt semmiképpen ne válasszunk. A szerepek elosztását és a tennivalók pontos betartását a szerepkártyák segítik
Szerepkártyák
CsendkapitányFigyelmeztesd a társaidat, ha túl zajosak!
TapsvezérBiztasd a csoportodat, hogy fejezze ki elisme-rését, ha a többiek jó munkát végeztek!
Bátorító Biztasd társaidat a munkára, és dicsérd őket!
IdőfigyelőDolgod, hogy figyeld a rendelkezésetekre álló időt. Jelezd társaidnak az idő múlását!
EszközfelelősGondoskodj a munkához szükséges eszkö-zökről!
FeladatmesterFigyelj arra, hogy mindenki megértse a fel-adatot! Figyelmeztesd a társaidat, ha attól eltérnek!
SzóvivőÖssze kell foglalnod és el kell mondanod a feladatotok megoldását!
JegyzőÍrd le a csoportod döntéseit, megoldásait, ja-vaslatait!
Kooperatív módszerek
A kooperatív tanulásszervezés maga is módszer, egyúttal módszerek együttese is. Módszerek véletlenszerű csoportalakításra: • Mozaik, Keveredj, állj meg, csoportosulj!
Csoportösszetartást, csoporttudatot segítő tevékenységek: • Ablakok, Csoportplakát, Csoportpóló, Csoportcímer, -zászló, csatakiáltás stb.• Betűk, gépek, Firka, Képtárlátogatás, Elvarázsolt csapat
A kooperatív módszerek a bevezetést segítő fokozatok szerint:• Páros munka, Szóforgó, Kerekasztal, Csoportszóforgó, Füllentős• Háromlépcsős interjú, Diákkvartett
A témafeldolgozás módszerei:• Mozaik, Csoportok közti mozaik, Szakértői mozaik, Fordított szakértői mozaik
Módszerek a csoportmunkák bemutatására:• Három megy, egy marad, Tárlatlátogatás, Beszámoló forgóban
AtAnUlásirányÍtásA �
A k
oope
ratí
v m
ódsz
erek
bet
űren
des
mut
atój
a
Abl
ak
•4+
1 ré
szre
osz
tott
lap,
az
egye
s ré
szek
et m
egsz
ámoz
zuk.
(1,
2, 3
, 4, a
köz
épső
rés
z ür
esen
m
arad
)•
A m
egfe
lelő
szá
mm
al e
lláto
tt r
észb
e je
gyzi
fel
a c
sopo
rt a
zt a
vél
emén
yt,
tula
jdon
ságo
t, do
lgot
, tén
yt, a
mit
1, 2
, 3, i
lletv
e 4
csop
ortt
ag g
ondo
l. A
köz
épső
rés
zbe
a ko
nsze
nzus
sal
hozo
tt c
sopo
rtvé
lem
ény
kerü
l. •
Ren
dsze
rező
mód
szer
Add
tová
bb a
moz
dula
tot!
•A
cso
port
kör
be á
ll.•
A c
sopo
rt e
gyik
tagj
a m
utat
egy
tets
zőle
ges
moz
dula
tot,
amit
a tö
bbie
k ut
ánoz
nak.
•A
játé
k ad
dig
tart
, am
íg m
inde
nki s
orra
nem
ker
ül.
Bes
zám
oló
forg
óban
•Eg
y-eg
y eg
ység
bef
ejez
ések
or a
fel
mer
ült
közö
s va
gy a
z eg
yes
csop
orto
k ál
tal b
emut
atot
t, el
mon
dott
kul
csté
máv
al k
apcs
olat
os t
udás
, vél
emén
y, in
form
áció
k m
egfig
yelé
séne
k, m
eg-
érté
séne
k el
lenő
rzés
ére
szol
gál.
•M
inde
n cs
opor
t fel
tesz
egy
cso
mag
olóp
apír
t a fa
lra,
am
elyr
e m
inde
n cs
opor
t a s
aját
szí
né-
vel í
rhat
. Ide
a la
p te
tejé
n lé
vő té
már
a vo
natk
ozó
dolg
ok k
erül
nek.
A c
sopo
rtok
lapt
ól la
pig
vánd
orol
nak,
az
ott o
lvas
otta
kat k
iegé
szíth
etik
•V
égül
köz
ös é
rték
elés
.
Bes
zélő
koro
ngok
•M
inde
n di
ák m
egha
táro
zott
szá
mú
koro
ngot
kap
.•
Ha
vala
ki h
ozzá
aka
r sz
ólni
a té
máh
oz, e
gy k
oron
got l
e ke
ll te
nnie
az
aszt
al k
özep
ére.
•A
ddig
senk
i sem
kap
újr
a sz
ót, a
míg
a cs
opor
t min
den
tagj
ának
a k
oron
gja
az a
szta
l köz
epér
e ne
m k
erül
t.•
Aki
nek
a ko
rong
ja e
lfogy
ott,
nem
szó
lhat
több
é ho
zzá.
Bet
űk, g
épek
•Be
tűke
t és
gép
ek n
evét
írj
uk k
árty
ákra
, am
elyb
ől h
úzna
k a
csop
orto
k, a
kih
úzot
tat
kell
vala
men
nyi c
sopo
rtta
g ré
szvé
telé
vel m
egfo
rmál
ni. A
töb
bi c
sopo
rt f
elad
ata
a fo
rmác
ió k
i-ta
lálá
sa.
� tAnárikézikönyv1–12.évfolyAm
Cso
port
szóf
orgó
•A
cso
port
ok a
szó
forg
ó sz
abál
yai s
zeri
nt b
eszá
mol
nak
az a
dott
fela
datr
ól, k
érdé
sről
.
Cso
port
inte
rjú
•A
cso
port
min
den
tagj
a ké
rdés
eket
tesz
fel a
cso
port
min
den
tagj
ának
.
Diá
kkva
rtet
t
•A
cso
port
okba
n A
, B, C
, D je
let k
apna
k a
diák
ok, s
a c
sopo
rtok
is n
evet
vag
y sz
ámot
kap
nak.
•A
taná
r va
gy a
diá
k fe
ltesz
egy
kér
dést
.•
A c
sopo
rt m
egbe
szél
i a v
álas
zt –
a d
iáko
k m
eggy
őződ
nek
arró
l, ho
gy m
inde
gyik
őjük
hel
ye-
sen
fog
vála
szol
ni a
kér
désr
e.•
Vala
ki „
kihú
zza”
, mel
yik
jelű
tanu
ló, m
elyi
k as
ztal
nál v
álas
zol.
•A
kine
k a
betű
jelé
t és
csop
ortn
evét
(szá
mát
) kih
úztá
k, m
egm
ondj
a a
vála
szt.
Egyi
dejű
diá
kkva
rtet
t•
A d
iákk
vart
ett
egyi
k vá
ltoza
ta.
A c
sopo
rtok
azo
nos
jelű
tag
jai
egys
zerr
e ad
hatjá
k m
eg
a vá
lasz
t a
tábl
ánál
vag
y –
eldö
nten
dő k
érdé
sekn
él –
a h
üvel
ykuj
juk
fel-
vagy
lem
u-ta
tásá
val.
Elle
nőrz
és p
árba
n
•A
diá
kok
párb
an d
olgo
znak
. A p
ár eg
yik
tagj
a vá
lasz
ol a
fela
datr
a, a
más
ik fi
gyel
i a m
unká
ját,
segí
t és
elle
nőri
z.•
Ha
nem
tudn
ak a
vál
aszb
an m
egeg
yezn
i, se
gíts
éget
kér
nek
a cs
opor
t más
ik p
árjá
tól (
ha íg
y se
m tu
dnak
egy
ezsé
gre
jutn
i, se
gíts
éget
kér
nek
a ta
nárt
ól).
•A
köv
etke
ző fe
lada
tnál
sze
repc
sere
.
Fela
datc
sere
•Fe
lada
tkül
dés
egyi
k fa
jtája
.•
A c
sopo
rt m
inde
n ta
gja
kido
lgoz
egy
fela
dato
t.•
A c
sopo
rtok
kic
seré
lnek
1-1
fela
dato
t, ne
m k
ell e
gym
ásra
vár
niuk
.•
A m
egol
dás
után
elle
nőrz
ik e
gym
ás m
unká
ját,
meg
besz
élik
a v
itás
kérd
ések
et.
Fela
datk
üldé
s
•M
inde
n di
ák k
idol
goz
egy
ism
étlő
kérd
ést,
amel
yet
felír
egy
kár
tyár
a. A
vál
aszá
t a
kárt
ya
más
ik o
ldal
ára
írja
fel.
•A
cso
port
ok k
icse
rélik
a k
árty
áika
t.•
Cso
port
vála
sz: A
z el
ső d
iák
felo
lvas
sa a
kér
dést
, vál
aszo
lnak
rá, e
llenő
rzik
a k
érdé
st fe
ltevő
k vá
lasz
át, h
a ne
m e
gyez
ik, k
iegé
szíti
k a
kárt
yán
lévő
szö
vege
t.•
A k
árty
acso
mag
tová
bbkü
ldhe
tő, v
agy
viss
zake
rülh
et a
kér
dést
felte
vőkh
öz.
AtAnUlásirányÍtásA �
Felf
edez
ő ri
port
er•
A c
sopo
rtok
egy
ado
tt f
elad
aton
dol
gozn
ak,
mik
özbe
n eg
yikő
jük
a tö
bbi
csop
ortt
ól s
zá-
muk
ra h
aszn
os in
form
áció
t gyű
jt.
Firk
a•
A c
sopo
rt t
agja
i eg
ymás
utá
n, k
erek
aszt
al m
ódsz
erre
l, né
mán
, te
tsző
lege
sen
foly
tatv
a eg
ymás
ét a
z A
/4-e
s la
pra
húzn
ak e
gy-e
gy v
onal
at.
•M
egha
táro
zott
idei
g fo
rog
a pa
pír.
Ford
ítot
t sza
kért
ői m
ozai
k
•A
, B, C
, D je
lek
kios
ztás
a a
diák
okna
k a
csop
ortju
kon
belü
l.•
Min
den
csop
ort m
ás-m
ás té
mát
dol
goz
fel,
és p
laká
tot k
észí
t bel
őle.
•Ö
ssze
ülne
k az
azo
nos
betű
jelű
ek, é
s as
ztal
ról a
szta
lra
vánd
orol
nak.
•M
indi
g az
mag
yará
z a
több
iekn
ek, a
ki a
z ad
ott p
laká
t kés
zíté
sébe
n ré
szt v
ett.
Füll
entő
s
•M
inde
n cs
opor
t vag
y di
ák m
egfo
galm
az a
tém
ával
kap
csol
atba
n 2
igaz
és
1 ha
mis
állí
tást
.•
Az
egyi
k cs
opor
t va
gy d
iák
felo
lvas
sa a
z ál
lítás
ait,
a tö
bbi c
sopo
rt v
agy
csop
ortt
ag m
egál
-la
podi
k, m
elyi
k a
ham
is á
llítá
s.•
A c
sopo
rtok
kije
lölt
tagj
a (p
l. „A
” je
lű) a
z uj
jáva
l mut
atja
a h
amis
vál
aszt
szá
mát
.
Gon
dolk
ozz,
bes
zéld
meg
! –
Kup
akta
nács
– ö
tlet
elő
•A
felv
etet
t pro
blém
án m
inde
nki e
gyén
ileg
elgo
ndol
kozi
k.•
Párb
an is
meg
besz
élik
.•
A k
ét p
ár k
özös
en is
meg
vita
tja a
pro
blém
át.
Hár
om m
egy,
egy
mar
ad
•M
inde
n cs
opor
t köz
ös v
ázla
tot v
agy
tabl
ót k
észí
t.•
A tö
bbi c
sopo
rt m
unká
jána
k m
egis
mer
ése
úgy,
hogy
min
den
csop
ortb
ól v
alak
i az
aszt
alná
l m
arad
, és
foga
dja
a tö
bbie
ket,
mut
at, m
agya
ráz,
vál
aszo
l, m
íg a
cso
port
más
ik h
árom
tagj
a a
több
i asz
tal k
özöt
t ván
doro
l.•
Figy
elni
kel
l arr
a, h
ogy
az a
szta
lnál
mar
adók
at e
gy id
ő ut
án le
válts
ák.
Hár
omlé
pcső
s in
terj
ú
•A
, B, C
, D je
lek
kios
ztás
a.•
„A”
tanu
ló e
lmon
dja
ism
eret
ét „
B” ta
nuló
nak,
„C
” el
mon
dja
„D”-
nek.
•„B
” ta
nuló
elm
ondj
a is
mer
etét
„A
” ta
nuló
nak,
„D
” el
mon
dja
„C”-
nek.
•„A
” ta
nuló
elm
ondj
a a
„B”-
től h
allo
ttak
at „
C”-
nek
és „
D”-
nek
– „B
” fig
yeli
és e
llenő
rzi.
•„B
” ta
nuló
elm
ondj
a a
„A”-
tól h
allo
ttak
at „
C”-
nek
és „
D”-
nek
– „A
” fig
yeli
és e
llenő
rzi.
•„C
” ta
nuló
elm
ondj
a a
„D”-
től h
allo
ttak
at „
A”-
nak
és „
B”-n
ek –
„D
” fig
yeli
és e
llenő
rzi.
•„D
” ta
nuló
elm
ondj
a a
„C”-
től h
allo
ttak
at „
A”-
nak
és „
B”-n
ek –
„C
” fig
yeli
és e
llenő
rzi.
10 tAnárikézikönyv1–12.évfolyAm
Idők
itöl
tő•
Tart
alék
fela
dat:
ha e
gy d
iák
vagy
cso
port
elk
észü
lt a
mun
kájá
val,
de v
árak
ozni
a ke
ll a
töb-
biek
re, p
lusz
fela
dato
t adu
nk n
eki.
Font
os, h
ogy
a fe
lada
t meg
oldá
sa b
árm
ikor
meg
szak
ít-ha
tó le
gyen
, és
kapc
soló
djék
a tö
bbi f
elad
atho
z.
Kép
tárl
átog
atás
•A
cso
port
ok m
egte
kint
ik a
több
i cso
port
mun
kájá
t.•
Meg
besz
élik
a lá
tott
akat
és
érté
kelik
a m
unká
kat.
Ker
ekas
ztal
•Sz
ófor
gó ír
ásba
n•
A c
sopo
rt li
stát
kés
zít,
körb
e ad
nak
egy
lapo
t, am
elyr
e m
inde
nki f
elje
gyzi
a g
ondo
lata
it.
Ker
esd
a he
lyed
!
•A
tere
mbe
n el
őre
meg
neve
zett
hel
yeke
t vag
y sa
rkok
at k
ell k
ijelö
lni.
•M
inde
n di
ák k
ap e
gy k
árty
át, a
mel
yen
egy
szó
olva
shat
ó, a
mi v
alah
ogya
n ka
pcso
lódi
k a
kije
lölt
sark
okho
z.•
A d
iáko
k m
egke
resi
k a
hely
üket
és
odaá
llnak
.
Két
oszl
opos
köv
etke
ztet
és
•A
tan
ár k
ét k
ifeje
zésr
e go
ndol
, am
elye
t a
diák
okna
k pá
rhuz
amos
an k
ell r
ákér
dezé
sekk
el
kita
láln
iuk.
•A
cso
port
ok 3
-3 k
oron
got
kapn
ak, a
mel
yeke
t eg
yesé
vel b
e ke
ll ad
niuk
, ha
ráké
rdez
nek
a ki
feje
zésr
e.•
A t
anár
1-1
seg
ítő s
zót
ír f
el a
táb
lára
, am
elye
k lo
gika
i ka
pcso
latb
an v
anna
k a
kigo
ndol
t ki
feje
zéss
el. M
inde
n sz
ó fe
lírás
a ut
án le
hető
sége
t ad
a cs
opor
tokn
ak a
rák
érde
zésr
e, a
mel
y le
hető
ségg
el te
tszé
s sz
erin
t élh
etne
k, d
e ös
szes
en h
árom
lehe
tősé
gük
van.
Kev
ered
j, ál
lj m
eg, c
sopo
rto
sulj!
•A
diá
kok
szab
adon
moz
ogna
k a
tere
mbe
n.•
A ta
nár
felte
sz e
gy k
érdé
st, a
mel
yre
egy
bizo
nyos
szá
m a
vál
asz
(pl.
enny
i évs
zak
van
egy
évbe
n).
•A
diá
kok
a vá
lasz
nak
meg
fele
lő lé
tszá
mú
csop
orto
kat a
lkot
nak.
Kev
ered
j, ál
lj
párb
a,
be
szél
d m
eg!
– K
ik
va
gyun
k?
•M
inde
n di
ák h
átár
a eg
y la
p va
n fe
ltűzv
e, m
elye
n eg
y hí
res
embe
r va
gy v
alam
ilyen
mű
szer
eplő
jéne
k ne
ve o
lvas
ható
, de
a di
ákok
nem
tudj
ák, k
inek
a n
evét
vis
elik
.•
Min
denk
i kö
rbe
jár
és t
ársa
inak
hár
om k
érdé
st t
esz
fel,
amel
yre
igen
vag
y ne
m l
ehet
a
vála
sz.
•A
ki k
italá
lta, k
inek
a n
evét
vis
eli a
hát
án, a
lapo
t a
mel
lére
tűz
i, és
a t
öbbi
ekne
k ta
nács
ot
adha
t a k
érde
zősk
ödés
hez.
AtAnUlásirányÍtásA 11
Kív
áncs
i ko
cka
– ké
rdez
ő m
átri
x –
Dob
j egy
kér
dést
!
•A
, B, C
, D je
lek
kios
ztás
a a
csop
orto
kban
.•
„A”
dob,
„B”
kér
dez,
„C
” vá
lasz
ol, „
D”
elle
nőri
z.•
A k
övet
kező
kör
ben
a sz
erep
ek to
vább
adód
nak.
Koo
pera
tív
vita
•A
diá
kok
egy
adot
t vitá
s ké
rdés
ben
véle
mén
yt fo
rmál
nak,
állá
sfog
lalá
st v
álas
ztan
ak (e
lőre
m
egfo
galm
azot
t leg
aláb
b 4
állá
sfog
lalá
s kö
zül).
•A
z eg
y vé
lem
énye
n le
vők
érve
ket g
yűjte
nek,
felk
észü
lnek
a v
itára
, szó
szól
ót v
álas
ztan
ak.
•A
nég
y ál
lásf
ogla
lás
képv
isel
ői e
gy a
szta
l né
gy o
ldal
án h
elye
t fo
glal
nak,
mög
öttü
k a
tá-
mog
atói
k ül
nek.
•A
szó
szól
ók 5
-5 k
oron
got k
apna
k, a
tám
ogat
ók 2
-2-t
. Min
den
érv
elm
ondá
sako
r 1 k
oron
got
be k
ell t
enni
az
aszt
al k
özep
ére,
a tá
mog
atók
a k
oron
gjuk
árá
n sz
ólha
tnak
vag
y át
adha
tják
azt a
szó
vivő
jükn
ek.
Köl
ts e
l egy
hús
zast
!
•M
inde
n di
ák 2
0 fo
rint
ért
ékbe
n já
tékp
énzt
kap
: pl.
2 db
5 fo
rint
ost,
3 db
2 fo
rint
ost,
4 db
1
fori
ntos
t.•
A ja
vasl
atok
at, v
álas
ztha
tó le
hető
sége
ket j
ól lá
that
ó és
hoz
záfé
rhet
ő he
lyre
kir
akju
k.•
Min
denk
inek
lega
lább
két
java
slat
ot k
ell t
ámog
atni
a, te
tsző
lege
s ar
ányb
an.
•H
a m
inde
nki t
ett,
össz
eszá
mol
juk,
mel
yik
java
slat
kap
ta a
legt
öbb
„sza
vaza
tot”
.
Kör
hint
a
•A
cso
port
egy
ik t
agja
a h
elyé
n m
arad
, a t
öbbi
ek –
a v
ándo
rlók
– a
z ór
amut
ató
járá
sáva
l m
egeg
yező
irán
yban
a le
gköz
eleb
bi a
szta
lnál
fogl
alna
k he
lyet
.•
A h
elyü
kön
mar
adók
meg
oszt
ják
mon
dani
való
juka
t tár
saik
kal.
•A
ván
dorl
ók a
köv
etke
ző a
szta
lnál
is m
egha
llgat
ják
a tá
rsuk
at.
Moz
aik
1•
Kép
esla
p, sz
öveg
– b
árm
i, am
i dar
abol
ható
. A c
sopo
rtlé
tszá
mna
k m
egfe
lelő
dar
abra
vág
juk,
a
külö
nböz
ő m
ozai
kdar
abok
at ö
ssze
keve
rjük
, maj
d sz
étos
ztju
k. A
z ös
szet
arto
zó d
arab
ok
tula
jdon
osai
meg
kere
sik
egym
ást.
Moz
aik
2
•Ö
nálló
feld
olgo
zásr
a al
kalm
as, n
égy
rész
re o
szth
ató
tém
a (p
l. az
egy
ik c
sopo
rtta
g fe
lada
ta
egy
táje
gysé
g ég
hajla
ta, a
más
odik
é a
dom
borz
at, a
har
mad
iké
a nö
vény
-, a
negy
edik
é az
ál
latv
ilág)
. Öná
lló fe
ldol
gozá
s ut
án m
egta
nítjá
k eg
ymás
nak
a té
mák
at.
•C
sopo
rtok
köz
ötti
moz
aikk
ént i
s al
kalm
azha
tjuk
ezt a
mód
szer
t. Eb
ben
az e
setb
en a
rés
z-fe
lada
toka
t cso
port
onké
nt d
olgo
zzák
ki,
maj
d a
csop
orto
k ta
nítjá
k eg
ymás
t.
12 tAnárikézikönyv1–12.évfolyAm
Nég
yesf
ogat
– n
égyk
árty
ás
gond
olko
dó
•N
égyf
éle
kárt
ya s
züks
éges
: kér
dező
-kár
tya,
vál
aszk
árty
a, e
llenő
rző-
kárt
ya, d
icsé
rő/s
egítõ
-ká
rtya
.•
A c
sopo
rtta
gok
1–4-
ig s
zám
ot k
apna
k.•
Elol
vass
ák a
kér
dező
-kár
tyát
, mel
yen
az á
ll, h
ánya
dik
tag,
hán
yadi
k ké
rdés
t ol
vass
a fe
l a
lapr
ól (p
l. a
négy
es d
iák
a ha
rmad
ik k
érdé
st).
•A
kér
dés
után
min
denk
i egy
énile
g go
ndol
kozi
k.
•A
vál
aszk
árty
án o
lvas
ható
, hán
yadi
k di
ákna
k ke
ll fe
leln
ie.
•A
több
iek
mag
ukba
n ér
téke
lik a
vál
aszt
.•
Az
elle
nőrz
ő-ká
rtyá
n az
áll,
hog
y há
nyad
ik d
iák
veze
ti az
ért
ékel
ést.
•A
dic
sérő
/seg
ítő-k
árty
a az
t mut
atja
meg
, ki v
ezet
i ezt
a s
zaka
szt.
Páro
s sz
ófor
gó•
A d
iáko
k cs
opor
ton
belü
l pár
okba
n be
szél
ik m
eg g
ondo
lata
ikat
.•
A c
sopo
rtbé
li pá
rok
meg
besz
élik
, mily
en a
zono
s go
ndol
atok
mer
ülte
k fe
l a t
émáb
an, m
e-ly
ek a
zok,
am
elye
k cs
ak e
gyik
ükné
l.
Plak
át•
A k
ijelö
lt té
máb
an a
cso
port
tago
k kü
lönb
öző
szín
ekke
l dol
gozn
ak a
cso
mag
olóp
apír
on.
Stru
ktur
ált r
ende
zés
•Bá
rmily
en lo
gika
i cs
opor
tosí
tás
lehe
t az
ala
pja.
A c
sopo
rtos
ítand
ó tá
rgya
k, á
llato
k, f
ogal
-m
ak s
tb. n
evét
kár
tyák
ra ír
juk
– m
indi
g an
nyit,
ahá
ny fő
s cs
opor
tot s
zere
tnén
k lé
treh
ozni
. A
z ös
szek
ever
t ká
rtyá
kat
szét
oszt
juk.
Meg
kel
l ker
esni
a lo
gika
ilag
azon
os c
sopo
rtba
tar
-to
zó tá
rsak
at.
Sark
ok
•N
evez
zük
el a
sar
koka
t.•
A d
iáko
k el
dönt
ik, m
elyi
k sa
rkot
vál
aszt
ják.
•A
kia
laku
lt cs
opor
tok
meg
besz
élik
a v
álas
ztás
ukat
.•
A c
sopo
rtok
ism
erte
tik é
rvei
ket a
több
i cso
port
tal.
Sorb
a re
ndez
és –
egy
di
men
ziós
rej
tvén
yek
•A
cso
port
ok e
gy „
képr
egén
y” d
arab
jait
kapj
ák m
eg e
gy b
oríté
kban
.•
Kép
es fe
lükk
el le
felé
ford
ítva
az a
szta
l köz
epér
e te
szik
.•
Sorb
an m
inde
nki h
úz e
gy k
épet
, így
ille
sztik
öss
ze a
„ké
preg
ényt
”.
Sorb
a re
ndez
és –
két
di
men
ziós
rej
tvén
yek
•Eg
y ké
pet t
etsz
őleg
es s
zám
ú da
rabr
a vá
gunk
fel.
•A
kép
dar
abja
it ös
sze-
viss
za f
elra
gasz
tjuk
egy
lapr
a. E
zt f
énym
ásol
juk
le a
nnyi
pél
dány
-ba
n, a
hány
cso
port
van
, maj
d ad
juk
át a
cso
port
okna
k.•
A c
sopo
rtok
felv
ágjá
k a
lapo
t a k
éptö
redé
kekr
e, é
s ös
szei
llesz
tik h
elye
sen.
AtAnUlásirányÍtásA 1�
Szak
értő
i moz
aik
•A
, B, C
, D je
lek
kios
ztás
a a
csop
ortb
an.
•A
z új
ism
eret
et ta
rtal
maz
ó sz
öveg
et n
égy
rész
re o
sztju
k. A
cso
port
min
den
tagj
a m
ás-m
ás
szöv
egré
szt k
ap.
•M
inde
nki e
gyén
ileg
elol
vass
a a
kapo
tt s
zöve
get.
•A
z az
onos
bet
űjel
űek
össz
eüln
ek, m
egbe
szél
ik a
z el
olva
sott
akat
, és
közö
s vá
zlat
ot ír
nak.
•M
inde
nki v
issz
ameg
y a
csop
ortjá
ba, é
s m
egta
nítja
a s
aját
feld
olgo
zott
any
agát
.
Szóf
orgó
•A
cso
port
tag
jai s
orba
n, a
z ór
amut
ató
járá
sáva
l egy
ező
irán
yban
elm
ondj
ák e
gym
ásna
k a
gond
olat
aika
t, eg
y ta
g be
széd
idej
ét m
eg le
het h
atár
ozni
.
Szóh
áló
– pó
khál
ó•
A c
sopo
rt m
inde
n ta
gján
ak le
gyen
saj
át s
zíne
, am
ivel
a c
som
agol
ópap
írra
dol
gozi
k.•
A la
p kö
zepé
re k
erül
jön
fel a
tém
a, a
diá
kok
írja
nak
köré
kul
csfo
galm
akat
, ille
tve
azok
hoz
tar-
tozó
kife
jezé
seke
t. Ez
után
a s
zoro
san
össz
etar
tozó
kife
jezé
seke
t kös
sék
össz
e eg
y vo
nalla
l.
Talá
ld m
eg a
zt, a
ki…
•A
kire
egy
ado
tt d
olog
jel
lem
ző (
pl. s
zere
ti a
kuko
ricá
t) v
agy
aki
tudj
a a
vála
szt
az a
dott
ké
rdés
re.
•M
inde
n di
ákna
k sa
ját
lapj
a va
n, a
mel
lyel
kör
be j
ár a
tár
sai
közö
tt, é
s m
egké
rdez
i tő
lük,
ho
gy a
pap
íron
sze
repl
ő je
llem
zők
vala
mel
yike
iga
z-e
ráju
k, i
lletv
e, t
udjá
k-e
vala
mel
yik
kérd
ésre
a v
álas
zt.
Ha
vala
ki v
alam
elyi
k ké
rdés
re i
genn
el v
álas
zol,
vála
szát
és
nevé
t a
kérd
ező
felír
ja a
saj
át p
apír
jára
az
adot
t ké
rdés
hez.
(Min
denk
inek
ugy
anaz
a f
elad
atla
pja.
Sz
abál
y, ho
gy c
sak
anna
k a
társ
ának
az
info
rmác
iójá
t ír
hatja
fel
a la
pjár
a, a
ki k
özve
tlenü
l ne
ki v
álas
zolt.
)
Tedd
, am
it m
ondo
k!
•A
pár
ok e
gym
ásna
k há
ttal
üln
ek, n
em lá
tják
egym
ást,
de b
eszé
lget
ni tu
dnak
.•
A p
ár m
indk
ét ta
gja
ugya
nazt
a k
észl
etet
kap
ja (f
akoc
kák
vagy
sík
idom
ok).
•A
pár
egy
ik ta
gja
elre
ndez
i a k
apot
t koc
káka
t vag
y id
omok
at, é
s po
ntos
uta
sítá
soka
t fog
al-
maz
meg
a tá
rsán
ak, h
ogy
őelő
tte
is u
gyan
az a
z el
rend
ezés
ala
kuljo
n ki
.
Töb
ben
a tá
blán
ál•
Min
den
csop
ortb
ól a
z eg
yik
diák
fel
írja
a s
aját
cso
port
jána
k fo
ntos
gon
dola
tait
a tá
blár
a,
míg
a tö
bbie
k to
vább
dol
gozn
ak.
14 tAnárikézikönyv1–12.évfolyAm
Tró
pusi
eső
(Add
tov
ább
a m
egha
táro
zo
tt m
ozdu
lato
t!)
•A
diá
kok
körb
e ál
lnak
. A já
tékv
etet
ő el
kezd
i a m
ozdu
lato
t, a
tőle
jobb
ra á
lló á
tves
zi a
moz
du-
lato
t, m
ajd
egym
ás u
tán,
sor
ban
min
denk
i átv
eszi
a m
ozdu
lato
t a
szom
széd
játó
l. Eg
észe
n ad
dig
foly
amat
osan
ugy
anaz
t a m
ozdu
lato
t vég
zi m
inde
nki,
amíg
egy
úja
bb m
ozdu
lat n
em
ér h
ozzá
, akk
or e
z az
úja
bb m
ozdu
lat l
esz
a fo
lyam
atos
tevé
keny
ség.
•M
ikor
az
előz
ő m
ozdu
lat a
kör
ben
már
val
amed
dig
elér
t, új
moz
dula
tot k
ezd
a já
tékv
ezet
ő,
és a
zt is
ugy
anúg
y ve
szik
át a
több
iek.
•
Moz
dula
tok:
Két
kéz
öss
zedö
rzsö
lése
, job
b ké
z cs
attin
t, ké
t kéz
csa
ttin
t, ta
ps, c
ombü
töge
tés,
jobb
láb
dobb
ant,
bal l
áb d
obba
nt s
tb.
Vak
hern
yó
•A
cso
port
tago
k eg
ymás
mög
ött f
elso
rako
znak
(cso
port
onké
nt k
ülön
).•
Az
elöl
álló
kiv
étel
ével
min
denk
i csu
kott
sze
mm
el á
ll.•
Az
első
– a
kine
k ny
itva
van
a sz
eme
– sz
abad
on v
ezet
i a c
sopo
rtjá
t a te
rem
ben.
•Eg
y id
ő ut
án c
sere
, hog
y m
inde
nki m
egta
pasz
talh
assa
min
dkét
sze
repe
t.
Vil
lám
kárt
ya
•A
diá
kok
a ká
rtya
lapo
k eg
yik
olda
lára
kér
dést
, fog
alm
at v
agy
ábrá
t ra
jzol
nak,
a m
ásik
ra a
vá
lasz
t, m
egha
táro
zást
írjá
k, il
letv
e az
ábr
a ré
szei
t.•
A d
iáko
knak
pár
onké
nt 5
-5 k
árty
ájuk
van
, és
párb
an d
olgo
znak
.•
1. f
ordu
ló: a
kér
dező
fel
olva
ssa
a ká
rtya
min
dkét
old
alán
lévő
szö
vege
t a
társ
ának
, utá
na
viss
zaké
rdez
i.•
2. fo
rdul
ó: A
kér
dező
meg
mut
atja
a k
árty
át, é
s fel
tesz
i a k
érdé
st, u
tána
társ
ának
kel
l vál
aszo
l-ni
a, h
ibás
vál
asz
eset
én s
egíts
éget
kap
a tá
rsát
ól.
•3.
ford
uló:
A k
érde
ző m
ár n
em m
utat
ja m
eg a
kár
tyát
, csa
k a
kérd
ést o
lvas
sa fe
l, és
a tá
rsa
vála
szol
.