Szkarifikált akácmaggal végzett csemetetermelés tapasztalatai

S A S B A R N A

A z akáccsemete-szükséglet az utóbbi évek folyamán csökkent, az akác mégsem veszített jelentőségéből. Évente 40—50 millió csemetét és suhángot kell felnevelni.

A z 1. táblázat adatai szerint ezt az anyagot a korábbi években igen kis hatásfokkal termeltük meg. Ezt legnagyobbrészt a forrázásos előkészítés ter­hére írhatjuk. A z 1960. évtől kezdve erdőgazdaságaink egyre nagyobb mérték­ben fordultak a szkarifikálás felé • és ez az utóbbi négy év átlagában már meg­mutatkozik.

Az Erdő 1963. 5. számában közöltem szkarifikáló gépem leírását és az általa előkészített mag első vetési eredményeit. A z 1962. évi kísérleti vetések csekély területén az értékelés nem lehetett kellően meggyőző, ezért 1963 tavaszán mint­egy tízszeresére növeltem a kísérleti vetőbarázdák hosszát. Öt különböző adott­ságú csemetekertben összesen 310 fm hosszúságban vetettem szkarifikált akác­magot, 10 cm széles vetőbarázdába 1,0 g/fm, valamint 1,5 g/fm mennyiségben, ezenkívül az addig helyileg szokásos adagolással. A széles barázdás, kísérleti területek mellett figyelemmel kísértem néhány szintén szkarifikált magot fel­használó olyan csemetekert adatait is, ahol üzemi módon, vetőgéppel, az elő­írásos, keskeny barázdába történt a vetés.

1. táblázat Tíz évi akáccsemete termelés országos statisztikai adatai

Akáccsemete ter­ Termelt kiültet- Kiültethető

Gazdasági évek

melésre felhasznált hető csemete A felhasz­ csemete kihozatal

Sor­szám

Gazdasági évek összes

csemete­kerti

terület

összes akácmag összesen hektá­

ronként

nált mag mennyisége ha-onként

a vetett csírázó -képes

magból*

ha kg 1000 db 1000 db kg/ha 0 /

1. 1954/55 434,98 22 300 26 712 61,41 51,27 2,76 2. 1955/56 384,18 25 911 72 763 189,94 67,44 6,49 3. 1956/57 355,64 28 537 50 090 140,84 85,24 3,78 4. 1957/58 257,93 18 491 59 221 229,99 71,69 7,42 5. 1958/59 327,55 26 564 37 140 113,38 81,99 3,18 6. 1959/60 309,88 20 574 58 657 189,29 66,39 6,34

1954/60 átlaga 345,03 23 728 50 764 147,13 68,77 4,92

7. 1960/61 321,76 19 108 55 573 172,71 59,38 6,70 8. 1961/62 298,32 15 853 39 558 132,60 53,14 5,75 9. 1962/63 356,90 18 942 35 662 99,92 53,73 4,11

10. 1963/64 289,18 14 733 47 588 164,56 50,95 7,44

1060/64 316,54 17 159 44 595 140,88 54,21 5,98 átlaga

1954/64 átlaga 336,63 21 101 48 296 143,47 62,68 5,27

* Csíraképes magszám az 1963, és 1964, évek 40 vizsgálati adatának átlagával — 95,5 százalék tisztaság, 19,21 g ezermagsúly, 87,26% csírázóképesség — számítva

A z 1963. évi kísérleti vetésekre felhasznált akácmag tisztasága: 98,3%, ezermagsúlya: 17,65 g, csírázóképessége (szkarifikáltan) 95%, vetőértékszá­zaléka 105% volt. A vetés a következő sorrendben történt: Isaszeg és Mária-besnyő V. 15., Valkó V. 17., Mende V. 22. és Pusztavacs VI. 1-én. A késői vetés ellenére a csemeték kielégítően fejlődtek, egyedül a pusztavacsi csemetekertben mutatkozott meg az elkésett vetés gyenge eredménye. A kísérleti vetések ér­tékelését a 2. táblázaton mutatom be, a 3. táblázat pedig az üzemi vetések eredményeit adja.

2. táblázat Széles vetőbarázdás kísérleti akác Csemetetermelés kiértékelése

A csemete­A vetett Az élő csemeték száma

a 20 fm-es sorokban Átlagos cseme­teszám

Kihoza­tali átlag a csírázó-

képes magból

számlálás időpontja

év, hó, nap a csemete kora

mag-meny-nyisége

csírázó-képes mag­szám Is

asze

g

Már

ia-

besn

yő

Men

de

Pus

zta­

vacs

Val

kó

Átlagos cseme­teszám

Kihoza­tali átlag a csírázó-

képes magból

g/fm db/ ím d a r a b db/fm /o

1963. V I . 18. 1,00 52,40 488 484 678 511 732 28,43 54,24

mintegy 30 napos 1,50 78,60 664 542 912 676 1003 38,97 49,58

2,41 128,33 638 1232 1322 1208 1239 56,39 46,28

A z összes egyéves csemete (kiültethető és nem szabványos méretű együtt)

1963. X I . 1. 1,00 52,40 370 419 396 425 520 21,30 40,65

mintegy 164 napos 1,50 78,60 486 581 452 640 715 28,81 36,65

2,41 128,33 459 997 455 1051 795 37,57 29,27

A z összesből kiültethető, szabványos méretű csemete :

1963. X I . 1. 1,00 52,40 280 275 296 128 478 14,57 27,80

mintegy 164 napos 1,50 78,60 340 309 351 135 600 17,35 22,07

2,41 128,33 313 411 259 126 674 17,83 13,89

A kísérleti kihozatali értékeket szemlélve láthatjuk, hogy a fm-enkénii vetőmag-mennyiség növelésével nem nő, hanem csökken a kihozatali százalék. Különösen szembetűnő ez, ha a kísérleti eredményeket az országossal vetjük össze (1. tábl.), de élesen megmutatkozik a vizsgált üzemi eredményekkel való összehasonlítás során is (3. tábl.). Ezek szerint az akáccsemete-termelés csekély kihozatalát nem csupán a mag forrázással történt előkészítése befolyásolta hát­rányosan, hanem — a termőhelyi tényezők mellett — a vetés módja, a kes­keny vetőbarázdák kialakítása is. Hiába vetünk korszerűen előkészített magot hagyományos vetőbarázdába, a kihozatalt így nem fokozhatjuk. A keskeny vetőbarázdában túl sűrűn kelt csemeték növőtér hiányában nem fejlődhetnek kellő mértékben. A növőtér hiánya a talaj felszíne alatt és felett feltétlenül hátrányos a csemeték fejlődésére. A sűrűn vetett sorokban eleinte jól fejlődnek

3. táblázat Mezőgazdasági vetőgéppel készült üzemi akácvetések jellemző adatai

(1963)

Sor

szám

Erd

őgaz

dasá

g E

rdés

zet

Cse

met

eker

t T i s z t a ­ság

F o l y ó m é t e r e n ­k é n t v e t e t t

k i ü l t e t h e t ő c s e m e t e

Elv

etet

t ös

szes

mag

a

veté

s te

rüle

te

Sza

bv

. cse

me­

te

kih

oza

tal

a

csír

ázó

k

ép

. m

ag

bó

l

Öss

zese

n te

rmel

t k

i­ül

teth

ető

csem

ete

Sor

szám

Erd

őgaz

dasá

g E

rdés

zet

Cse

met

eker

t cs írázó

képes ség ö s s z . m a g

s ú l y a

c s í raké ­pes m a g

s z á m a

s z á m a f o l y ó ­

m é t e r e n ­k é n t

kinozalala a csirázóképes

rnaaü :l Elv

etet

t ös

szes

mag

a

veté

s te

rüle

te

Sza

bv

. cse

me­

te

kih

oza

tal

a

csír

ázó

k

ép

. m

ag

bó

l

Öss

zese

n te

rmel

t k

i­ül

teth

ető

csem

ete

Sor

szám

Erd

őgaz

dasá

g E

rdés

zet

Cse

met

eker

t

ezer m a g s ú l y

ö s s z . m a g

s ú l y a

c s í raké ­pes m a g

s z á m a

s z á m a f o l y ó ­

m é t e r e n ­k é n t

kinozalala a csirázóképes

rnaaü :l Elv

etet

t ös

szes

mag

a

veté

s te

rüle

te

Sza

bv

. cse

me­

te

kih

oza

tal

a

csír

ázó

k

ép

. m

ag

bó

l

Öss

zese

n te

rmel

t k

i­ül

teth

ető

csem

ete

Sor

szám

Erd

őgaz

dasá

g E

rdés

zet

Cse

met

eker

t

% % 8 g / f m d b / f m d b / f m % k g h a d b / h a 1 0 0 0 d b

1. Gödöllői Puszta-

vacsi Borókás

97,03

83,00 19,34

2,80 116,58 5,67 4,85

245,00

3,5000 141 714 496,00

2. Gödöllői Puszta-

vacsi Kolenda

97,03

83,00 19,34

3,15 201,53 7,57 3,75

104,72

1,4960 166 711 249,40

3. Gödöllői Mendei Csigás

95,70 87,00 18,56

2,82 126,15 6,40 5,07 127,00

1,7000 125 883 214,00

4. Gödöllői Mendei Farmos

96,40 93,00 18,63

2,80 134,72 9,16 6,79 120,00

1,2000 204 938 244,90

5. Gödöllői Csév-

haraszt Kelemen

95,90

74,00 20,57

2,44 84,91 4,91 5,78

316,40

4,5200 140 486 635,00

6. Gödöllői Isaszegi Nyíres

95,60 86,00 18,85

1,76 76,77 4,88 6,36 56,00

1,2700 122 126 155,10

7. Gödöllői Isaszegi Marton­

berek

95,60 86,00

18,85

1,57 68,48 11,01 16,07 15,75

0,4000

275 250 110,10

8. Gödöllői Valkói Cinegés

93,70 83,00 19,79

2,07 81,33 9,80 12,05 70,00

1,3800 194 308 252,60

9. Gödöllői Ceglédi Mikebuda

98,10 95,00 17,58

3,21 170,16 11,62 6,82 742,56

10,4000 258 173 2685,00

10. Szegedi Szegedi Marosi

95,38 89,00 20,00

0,99 42,02 6,35 15,11 113,00

4,0000 181 500 908,00

11. Cserháti Szécsényi Szécsény

95,38 95,00 20,00

6,00 271,86 18,20 6,69 30,00

0,3000 303 333 91,00

12. Cserháti Balassa­gyarmati

Lőrinci

95,38

95,00 20,00

3,24 146,80 5,51 3,75

30,00

0,3700 137 837 119,00

Súlyozott átlag vagy

összesen :

95,38 91,40 19,06

2,62 131,12 8,07 7,57 1970,43

30,5360 198 225 0053,00

a csemeték, de 30—60 nap után n a g y o b b m é r v ű pusztulás kezdődik . A z állati s kl imatikus károsításon, a rovar - és gombafer tőzésen k ívül a csemetéknek a térben va ló e lhelyezkedése köve tkez tében kerülhet sor a pusztulásukra. M i n ­den károsítás ellen igyekeztünk edd ig védekezni , csupán a ve tőágyban va ló zsú­foltság ellen nem. Helyenként végeznek ugyan ritkítást, de ez túl munka igé ­nyes, szaktudást igénylő művele t , és elkerülhető o lyan vetésforma alkalmazá­sával, amelyné l a n ö v e k v ő csemeték szükséges növő te ré t megfe le lően b i z to ­síthatjuk.

A természet általában bőkezűen bánik a maggal , a z e m b e r azonban taka­rékosságra kényszerül , viszont a túlzott takarékosság sem vo lna gazdaságos. A cél a kiültethető mére tű csemeték gazdaságos termelése. Ezt a m a g b ó l va ló j ó kihozatal egyedül n e m biztosítja, mer t n e m adja egyben a fo lyóméterenként felnevelhető csemeték l e g n a g y o b b mennyiségét . A 3. táblázaton értékelt c s e ­meteker tek közül a már tonberekiben, cinegésiben és a maros iban a- 10%-ot meghaladja ugyan a m a g b ó l va ló kihozatal, v iszont a ha-onként termel t k iü l ­tethető csemeték száma m é g s e m éri el az alacsony mag-kihozata lú szécsényi csemetekert e g y hektárra eső csemeteszámát. N e m mindegy , h o g y a maggal va ló takarékosság é rdekében kevés magga l számszerűen j ó kihozata l i érünk el és kevés csemetét te rmelünk e g y fm-en, v a g y t ö b b m a g o t használva, rosz-szabb kihozatallal fm-enként t ö b b kiültethető csemetét nye rünk! A t ö b b mag azonban n a g y o b b ve tőágya t is k íván, így a hagyományos keskeny, ék alakú vetőbarázda alkalmazásáról át kell térni a 10 cm széles, de ugyanolyan sorközű vetősorra.

T ö b b , széles barázdás akácvetést vá l tozó magmenny i ség szerint ér tékelve —• a csemetenevelés minden mozzanatát egyezőnek fel tételezve — arra a megál la ­pításra juthatunk, h o g y a ve tőmag-megtakar í tás csupán b izonyos mértékig in­dokol t . Ezt a 4. táblázat adatai bizonyí t ják.

4. táblázat Széles vetőbarázdás kísérleti akácvetések összehasonlító kiértékelése

A felhasznált akác vetőmag A várható kiültethető csemete A z elvetett mag értékének mennyisége száma értéke

1 ha-on

A z elvetett mag értékének

folyó­ 1,00 ha értéke (22,— Ft/kg)

fm-kónt 1 ha értéke

1 ha-on levonása után

megmaradó méteren­

ként területen

(18180 fm)

értéke (22,— Ft/kg) kihozatal

a magból területen (75,— Ft/

ezer darab) csemete érték egy hektárról

g/fm g Ft db/fm % db Ft Ft

1,00 18 180 400,— 14,57 27,80

164 000 19 800,— 19 400 —

1,50 27 270 600 — 17,35 22,07

315 000 23 625,— 23 025 —

2;41 43 816 964 — 17,83 13,89 324 000 24 300 — 23,336 —

A v e t ő m a g mennyiségének növelésével csökken a m a g h o z viszonyítot t k i ­hozatal, ugyanakkor növekszik a fm-enként i csemeteszám, a területegységre vona tkozó kihozatal. A gazdaságos termelés tehát a ve tés választott alakzatától és ennek méretei től is függ. A z eddigi keskeny, ék-keresztmetszetű vetőbarázda

n e m teszi l ehe tővé a n a g y o b b területi k ihozata l i adó , n a g y o b b m a g m e n n y i s é g alkalmazását, mive l n e m biztosítja a fe j lődő csemetéknek, e legendhete t lenü] szükséges növőtere t .

A z opt imális magfelhasználás tekintetében végleges vé l emény t mondani e lhamarkodot t volna , ehhez tovább i kísérletek szükségesek.

Ulamm E.: P E 3 y j I b T A T b I O í l b l T O B , n O J l Y M E H H b l X n P H BblPALUMBAHHH C E f l H U E B H 3 C K A P M O H L I H P O B A H H b l X CEMflH AKAIJHH BEJIOFI.

A J I H peHTa6enbHOCTH BbipamHBaHHn ceflHueB anauHH Genon CKapnct)Hn;HpoBaHne ceMHH caMo no ce6e HeAOCTaTOMHO. npHMeHeHHe TpaAHUHOHHOÜ KJ1HH0BHAH0M Ö0p03AbI ÍXJIH CeBa He BblTOAHO. OO AaHHbIM OnblTOB, npoBeAeHHbix A O C H X n o p , npHMeHeHHe 6opo3Abi A-nfl ceBa c U J H P H H O H B 10 C M C M C H L U J I I M K O J I H M C C T B O M ceMHH Aajio HeOAHOKpaTHO Goj ib iue ceHHueB. C C H H U H anauHH 6eJion B B03pacTe A O OAHoro roAa He Ha CTOJtbKo CBeTO-JTKtÖHBbie, *JT06bI HX HejIb3H ÖbUIO BbipaCTHTb B lIJHpOKOH 6 o p 0 3 A e .

Sas B.: E R F A H R U N G E N B E I D E R A N Z U C H T V O N R O B I N I E N P F L A N Z E N A U S S K A R I F I -Z I E R T E N S A M E N .

D i e W i r t s c h a f t l i c h k e i t d e r R o b i n i e n p f l a n z e n a n z u c h t w i r d d u r c h d i e V o r b e r e i t u n g d e s S a a t -g u t s m i t t e l s S c h a l e n r i t z u n g a l l é i n n i c h t g e l ö s t . D i e A n w e n d u n g d e r h e r k ö m m l i c h e n , k e i l a r t i g e n S a a t r i l l e i s t n a c h t e i l i g . N a c h d e n b i s h e r i g e n V e r s u c h e n e r g a b e i n e 10 c m b r e e i n S a a t r i l l e m i t w e n i g e r S a m e n e i n e m e h r f a c h e P f l a n z e n z . a h l . D i e R o b i n i e n p f l a n z e i s t b i s z u m j á h r i g e n A i t e r n i c h t s o s e h r l i c h t b e d ü r f t i g , u m n i c h t i n b r e i t e n S a a t r i l l e n e r z o g e n w e r d e n z u k ö n n e n .

FAO/ECE Vegyes Bizottság 5. ülésszakának munkájáról S Z Ö N Y I L Á S Z L Ó

Folyóiratunk hasábjain is több beszámoló, ismertetés jelenik meg különböző olyan nemzetközi szervezetek munkájáról, amelyekben Magyarország is képviselteti magát. Ezek egyikével kapcsolatban szerzett tapasztalatokról szeretnék a hazai er­dész szakközönség előtt rövid ismertetőt adni.

A z Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) keretében működő Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és az Európai Gazdasági Bizottság (ECE) 1954-ben életre hívta az Erdei Munkamódszerekkel és az Erdei Szakmunkások Képzésével foglalkozó Vegyes Bizottságát (továbbiakban: Vegyes Bizottság). A Vegyes Bizottság 1964-től együttműködik a Nemzetközi Munkaügyi Irodával (ILO). Alapításakor meg­határozott feladata az, hogy segítse elő a nemzetközi együttműködést az erdei szál­lítással és egyéb erdőgazdasági műveletekkel kapcsolatos munkamódszerek és az erdei szakmunkások képzése terén azáltal, hogy támogassa a munka termelékeny­ségére, az erdei hulladékok csökkentésére, a balesetek megelőzésére, valamint az erdei munkások életszínvonala megjavításóra vonatkozó törekvéseket. A Vegyes Bizottság munkáját különböző munkacsoportokon át fejti ki, amelyek hároméves időközönként vegyes bizottsági ülésszakokon adnak számot eredményeikről. A z 5. ülésszak az Egyesült Királyság meghívására 1964. június 6—19 között volt Edin­burghban, és azon a vendéglátó Egyesült Királyságon és hazánkon kívül a baráti ál­lamok sorából a Szovjetunió, Bulgária, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Len­gyelország, továbbá Ausztria, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Svédország és Jugoszlávia képviseltette ma­gát. A Vegyes Bizottság munkája hazánkban kevésbé ismert, de több vonatkozás­ban érdeklődésre tarthat számot, ezért tevékenységét az ülésszak munkájának, az egyes szakbizottságok jelentéseinek tükrében érdemes megismernünk.

A Vegyes Bizottságban öt munkacsoport működik: az erdőgazdasági munkák szervezése és munkamódszerek, az erdőgazdasági munkák kézi és gépi módszerei, az erdőgazdasági gépek fejlesztése, szakmunkásképzés és az erdészeti bal esetelhárí­tás, valamint az erdőgazdasági munkák többnyelvű szótárának munkabizottsága. A munkabizottságok programjukban meghatározott kérdéseket dolgoznak fel és vitatnak meg üléseiken, szimpóziumaikon, tanulmányutakon. Magyarország az erdő­gazdasági gépek fejlesztése című munkacsoporton kívül mindegyik munkájában részt vesz. A munkacsoportok szoros kapcsolatot tartanak fenn az Erdészeti Kutató­intézetek Nemzetközi Szervezetével (IUFRO).