ERDÉLYI HAVILAP IV. ÉVFOLYAM 4. (44.) SZÁM, 2011. MÁJUS ÁRA: 5 LEJ

KÖZÉLET

Beszélgetés dr. Zsigmond Barna Pál főkonzullal PORTRÉ

Farkas Ibolyaszínművész

KányádiSándor

82 ÉVES

EseménySZENT GYÖRGY NAPOK | 34. oldal

Interjú VINCZEFFY LÁSZLÓ | 30. oldal

VILÁGJÁRÓ

A hétfalusicsángómagyarok

2

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A kiállítás létrehozói

REJTÉLYEK, SORSOK,

A váci fehérek templomának titkai

MÚMIÁK

A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM, 2011. ÁPRILIS 14. – JÚLIUS 31.

www.csikimuzeum.ro

Fenntartó Főtámogatók Médiapartnerek Kiemelt online partner

3

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Az elmúlt hóna-pokban nemze-tünk nagy mű-vészeit, tudósait kezdtük megszó-laltatni a Székely-földi Régió Maga-zinban.Nem véletlenül tesszük, ugyanis

azt gondoljuk, hogy van mit tanulnunk tőlük, példaértékű és követendő az éle-tük, munkásságuk, identitástudatuk és szülőföldjük iránti szeretetük. A külön-böző politikai és társadalmi rendszerek által felállított ország- és más határok-tól függetlenül legalább két közös tulaj-donsága van Farkas Ibolyának, Kányádi Sándornak, Páll Lajosnak és Vizi E. Szilveszternek: magyarságtudatuk és a szülőföld iránti ragaszkodásuk. Ők há-borúk, pusztítóbbnál pusztítóbb politi-kai, ideológiai rendszerek közepette is töretlenül helyükön maradtak, alkottak, mosolyt csempésztek a komor vonások-ra, leírták vagy megmutatták érzelmeiket akkor is, amikor ez nem volt divat, vagy épp elítélendő cselekmény volt. Azért fontos odafigyelnünk nagyjaink példás életére, mert manapság ezek a tulajdon-ságok – mai szóval élve – nem feltétle-nül trendiek.Vizi E. Szilveszter orvosi kutatásairól 8 könyvet, valamint 400 cikket írt, és 75 évesen megállás nélkül dolgozik. Far-kas Ibolya 65 évesen doktorált és jelen-leg is kétórás egyéni darabbal turnézik. Kányádi Sándornak több mint két tucat verses- és meséskötete jelent meg, dí-jainak, elismeréseinek a száma is több mint két tucat. A 73 éves Páll Lajos, a börtönévek alatt megromlott egészségi állapota ellenére a mai napig alkot, kiállí-tásokra és tárlatokra jár. Tenni akarásuk

remélhetőleg arra ösztönzi fiataljainkat, hogy a passzivitás helyett a munkát vá-lasszák.Páll Lajos az ’56-os eseményeket és meg-hurcoltatását követően nem az emigrá-cióra gondolt, hanem – közlési jogának felfüggesztése és életének ellehetetlení-tése ellenére – hazaköltözött Korondra. Farkas Ibolya nyugati turnéját követően nem a könnyebb utat, a kinnmaradást, hanem a hazajövetelt választotta. Művé-szeink szülőföld iránti ragaszkodása azt sugallja, hogy van fontosabb a határok nélküli egzisztenciakeresésnél.A közvetlen emberi kapcsolatokat, a be-szélgetést, az élő és írott szót felváltotta a televízió és internet. Kányádi Sándor a székely kultúrát a nagyvilág elé táró rendkívül gazdag életműve megalkotása mellett a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az Akadémia célja, hogy a magyar szépírók műveit elérhetővé tegye az interneten. A költő elismeri, hogy ez a modern intézmény a könyv-kiadást veszélyezteti, de szerinte ily mó-don a fiatalok számára elérhetőbbé válik a szépirodalom. Az általunk megszólaltatott híres embe-reknek közös vonásuk a családszeretet, a családcentrikusság is. Mindannyiuk életében fontos szerepet tölt be életük párja és gyerekeik, unokáik. Vizi E. Szilveszter szerint a család nélkül nincs semmi, nincs siker, nincs öröm. Példá-juknak tovább kell erősítenie bennünk a családcentrikusság fontosságát és annak összetartó erejét.Remélem, hogy e néhány gondolattal sikerült szemléltetnem azt a tényt, hogy van mit tanulnunk példaképeinktől. Ha nem ezt tesszük, tagadhatatlanul szegé-nyebbek leszünk.

LUKÁCS LÁSZLÓ

VEZÉRCIKK

HAVONTA MEGJELENŐ ERDÉLYI KÖZÉLETI MAGAZIN

IV. évfolyam 4. (44.) szám, 2011. május» Felelős kiadó: Lukács László

» Lapigazgató: Tókos Pál » Főszerkesztő: Z. Nagy István

» Felelős szerkesztő: Szathmáry Zsuzsánna » Olvasószerkesztő: Szabó Attila

» Szerkesztőségi titkár: Gáspáry Lenke» Tördelő: Székely Katalin

» Marketing és terjesztés: Chronos Marketing, Média & PR Ügynökség

Tel.:+4 0748 294 983 office@mediaromania.ro

» Munkatársak: Both László, Csinta Samu, Kiss Csaba, Kovács-Kendi Lehel, Lázár Lőrinc, Nemes Imre, Sztojka Leihla, Szucher Ervin, Telegdi Péter

» Lapszámunk elkészítésében közreműködtek:Bahget Iskander, Balázs Attila, Dobos Albert, Edély Bálint Előd, Hochbauer Gyula, Horváth István, Kovács Lehel István, Lettner Kriszta,

Ménessy Kinga, Nagy Gyöngyvér, Oláh István, Petre Zoltán, Székely Kinga Réka, Varga Szabolcs

» Nyomda: Copy&Consulting Kft., Budapest » Szerkesztőség: RO-535600, Székelyudvarhely

Orbán Balázs utca 18. számTel./Fax: +4 0266 210 590

E-mail: regio@mediaromania.ro

Kiadja a Chronos Consulting Kft. ISSN 1844-8216

A kiadvány megrendelhető a szerkesztőségünknél. Negyed évre: 15 lej, fél évre: 28 lej,

egy évre: 55 lej.Céges előfizetőknek egy évre 60 lej (áfával). Előfizetési csomag cégeknek 99 lej (áfával).

Bankszámlaszámunk: RO49OTPV261000070774RO04,

OTP Bank, Odorheiu Secuiesc

A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik.

Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat nem áll módunkban visszaküldeni.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket és a beérkezett leveleket rövidített és szerkesztett formában közölje.

A Régió Magazin bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva.

Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése

a kiadó írásos hozzájárulása nélkül.A lapból értesüléseket átvenni csak

a Régió Magazinra való hivatkozással lehet.

Kövessük a jó példát

A kiállítás létrehozói

REJTÉLYEK, SORSOK,

A váci fehérek templomának titkai

MÚMIÁK

A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM, 2011. ÁPRILIS 14. – JÚLIUS 31.

www.csikimuzeum.ro

Fenntartó Főtámogatók Médiapartnerek Kiemelt online partner

4

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

CÍMLAPON › Internetes haza a magasban– Interjú Kányádi Sándorral ......................................................................................... 5KÖZÉLET› Jól érzem magam Székelyföldön– Beszélgetés Dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzullal ............................... 8KIÁLLÍTÁS› Múmiák– Interjú Gyarmati Zsolt múzeumigazgatóval .......................................................... 10KÖRNYEZETVÉDELEM› A legfőbb erény a közösségépítő erő ...................................................................... 22 ESEMÉNY› 20 éves a Szent György Napok ................................................................................. 34EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD› A látás új dimenziója ................................................................................................ 37› Mily gyönyörűség… ............................................................................................... 39AUTÓSVILÁG› Felfrissült a Jaguar XF ............................................................................................... 40› SRT8: a leggyorsabb Jeep ......................................................................................... 41SPORT› Kedvező az úszás hatása ........................................................................................... 42VIDÉK › A parajdi sóbánya ...................................................................................................... 45› Augusztusban adják át az új gyógykezelő központot ............................................. 46VILÁGJÁRÓ› A hétfalusi csángók ................................................................................................. 48› A marosugrai Haller Kastélyszálló ............................................................................ 53FEJTÖRŐ› Rejtvényskandi .......................................................................................................... 51TÚRAAJÁNLÓ› Kakaslövés Apácán .................................................................................................. 52GÓBÉ-TERMÉK › A Góbé-fagyi – Ati Cream Rt. .............................................................................. 56

CÉGVILÁG

Vidékfejlesztés› A fenntartható családi gazdálkodás megerősítése a cél ........................................ 13Cégportré› Interjú István Zoltánnal, az Istvana Kft. tulajdonosával ...........................................15Termékbemutató› Álmodja meg otthonát velünk! ................................................................................. 16Esemény› Szakmai élményekkel gazdagodva tért haza a Formula Prima csapata ............ ... 17Családi vállalkozások› Family Business Bridges Konferencia .......................................................................18Sikertörténet› Expowood – Sikertörténet faházzal ........................................................................ 20

ÖRÖKSÉGÜNK

Portré› A lényeg, hogy élményt tudjunk nyújtani .............................................................. 25– Interjú Farkas IbolyávalAlma Mater› Orbán Balázs Gimnázium ......................................................................................... 28Interjú› Vinczeffy László: Nagyon fontosnak érzem szülőföldemet ................................... 30Médiaajánló› Duna Televízió: Cranford ......................................................................................... 33› Príma Rádió: Székelyudvarhely első rádiója ........................................................... 33› MTV: 6:3, avagy játszd újra, Tutti! ............................................................................. 33

TARTALOM............................................................................................................. ...................................................................................................................................................................................................................................

5

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÍMLAPON

Mennyire van ideje, kedve olvasni? Például kortárs magyar irodalmat.Amióta a szemem gyengélkedik, igazá-ból csak azokat az irodalmi folyóirato-kat nézem át, amelyek járnak nekem. Viszont sokat hallgatok: hangos köny-veket, verseket CD-ről. Kezdek olyan modern lenni, hogy jobban értékelem az akusztikus irodalmat.Érzésem szerint nem vagyunk messze attól a kortól, és ezt nem is rosszallom, amikor egy analfabéta magas kultúra jöhet létre. Ahogy az írástudás elterje-dése előtt is volt, amikor a verseket, a történeteket mondták, énekelték egy-másnak az emberek. Hiszen manapság már olyan kort élünk, hogy a kis uno-kámnak, amikor 13 éves volt, idéztem egy Shakespeare-szöveget, és anélkül, hogy mondtam volna neki, melyik drá-ma ez, egyből rávágta: Ó Rómeó, miért vagy te Rómeó? Nagyon megörültem, hogy ilyen művelt unokám van, erre kiderült, hogy egy rajzfilmből ismeri a

történetet. Ezért mondom: a mai techni-kai fejlődés mellett a gyerekek nagyjából 6-7. osztályos korukig olvasnak, utána ezt a tudást már csak a számítógép előtt ka-matoztatják.

A számítógépes tudást nem tartja elvetendőnek, hiszen alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának, amely révén a világhálóra kerülnek fel a neves kortárs szerzők művei.A Digitális Akadémiát nagyon jó dolog-nak tartom, bár biztos, hogy a könyv-kiadásra visszahat az, hogy a világhálón teljes verseket, írásokat találunk meg. A helyzet az, hogy aki nem számítógép-függő, az is leginkább az internetről szerzi be az információit. A Kolozsvá-ron élő fiam is mesélte, hogy az egyete-men a leendő magyartanár jelöltek sem olvassák már el a kötelező olvasmányt, csak a kivonatot. De én is találkoztam ezzel, amikor kellett volna egy idézet Aiszkülosz drámájából, a Leláncolt Pro-

métheuszból. Nem találtam a kötetet, elkallódott valahova, így beütöttem egy internetes keresőbe. Elébem omlott minden róla, köztük Caravaggio a köl-temény ihlette festménye is, egy olyan gyönyörű női háttal, hogy egy kamasz fiú már attól kedvet kap az olvasáshoz. Belenéztem egy honlapon a hozzászó-lásokba is, és ott látom, hogy valaki kö-nyörög a többieknek, hogy a másnapi dolgozathoz küldjenek neki valamit a drámáról. Kapott is vagy öt, egyflekkes összefoglalót, de még rövidebbet szere-tett volna, így küldtek neki ötmondatos leírásokat is. Na, így állunk most az ol-vasással.

Sándor bácsi is fordít, Sándor bácsit is fordították. Miért szereti ezt a fel-adatot? Sokan sokféleképpen vélekednek a versfordítás értelméről, hiszen köztu-dott, hogy verset fordítani szinte le-hetetlen. Tudor Arghezi azt mondta, a

Internetes haza a magasban

BESZÉLGETÉS KÁNYÁDI SÁNDOR KOSSUTH-DÍJAS KÖLTŐVEL, MŰFORDÍTÓVAL, MESEÍRÓVAL

A MAGYAR IRODALOM SÁNDOR BÁCSIJA MÁJUSBAN ÜNNEPLI 82-IK SZÜLETÉSNAPJÁT. TEKIN-

TÉLYES ÉLETMŰVE MELLETT AZ ÉLETRŐL ÉS AZ IRODALOMRÓL SZERZETT TAPASZTALATA IS

KINCS AZ UTÓKOR SZÁMÁRA.

6

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÍMLAPON

.................................................................................................................................................................................................................................

vers egy olyan lakat a nyelven, amihez nem biztos, hogy más nyelven is kulcsot lehet találni. Szerintem a fordítás erről a kulcskeresésről szól, de azt mondom: álkulccsal hiábavaló a próbálkozás. Mégis fontos a fordítás, sőt szerintem a műfor-dító a legtisztességesebb imperialista: úgy hódít, hogy semmit el nem foglal. Egy román fordítótól tanultam egy ehhez kap-csolódó keleti bölcsességet. Azt mondta: ha van egy almád, és megfelezed, egy fél almád marad és a másiknak is egy fél alma jut. De, ha van egy dalod és megtanítasz rá, akkor nekem is lesz egy dalom, de neked is megmarad a dal.

Mennyire tartja a magyar irodalom fontos részének a műfordításokat?Amit már magyarítottak, azt nyugodtan a saját irodalmunk ré-szének vehetjük. Azért is szerencsés a magyar olvasó, mert a világirodalmat a legjobbjaink ismertették meg vele. Kezdve Ba-lassitól Csokonain át, majd Petőfi, Arany, Vörösmarty, Koszto-lányi, Babits, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula vagy Áprily – akik mind nagy fordítók voltak. A nagy nemzetek közül ez csak a németek-nél és az oroszoknál volt szokás. Amúgy, ahogy Illyés is mondta, a legtöbb nagy nemzet önellátó: megvan a maguk irodalma, és így a franciáknál nincs nagy Shakespeare-kultusz, ahogy az an-goloknál sem nagyon foglalkoznak Racine-nal. Ezért a kis né-pek műveltebbek, vagy legalábbis tájékozottabbak. Ezt én is megtapasztaltam Norvégiában, ahol Csoóri Sándor-ral közösen jelent meg egy kötetünk norvégül. Kint voltam a bemutatón, ahol egy rádiós újságíró megkérdezte: számom-ra miért fontos az, hogy most norvégül is megjelentem? Azt válaszoltam: mindenképpen nagyobb dolog, mintha ango-lul adták volna ki a verseimet. Elcsodálkoztak, hogy ennyi-re be akarok hízelegni nekik, mire én elmagyaráztam: biztos nagyobb rangnak tűnik, ha angolul jelentem volna meg, de Thatcher – aki akkor volt a miniszterelnök – biztos nem adta volna ki a rendeletet, hogy minden könyvtárnak meg kell ven-nie a Kányádi-kötetet. Mint ahogy az akkori norvég kormány megtette, hogy a Csoórival megjelent közös könyvünket ezer példányban megrendelte a közkönyvtárak számára. Nagyon megtetszett nekik a válasz.

Az erdélyi fordítás-irodalomban a román alkotóknak van különleges státusuk.A fordítás fontos a magyar-román viszony szempontjából is, hiszen nincs még egy olyan nyelv a világon, amelyre olyan nagy mennyiségben fordítottak volna román irodalmat, mint a magyar. Erre sokan szokták mondani, hogy persze, mert elvárták tőlünk, miközben fordítva ez már nem igaz. Dehogy-isnem: nekem is három kötetemet fordították le, de Petőfi, Arany, Ady, vagy József Attila is szépen jelen van románul. Mert működik ez az erdélyi dolog, amire engem még a szé-kelyudvarhelyi református kollégiumban tanítottak: itt élünk együtt évszázadok óta, ismernünk kell egymás nyelvét. Amit románul tudok, akkor tanultam meg, a bécsi döntés utáni időkben, amikor bár visszakerültünk Magyarországhoz, köte-lező románóránk volt. Érdekes, hogy a párhuzamos osztály-

KÁNYÁDI SÁNDOR

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván. A kolozsvári Bolyai Tudo-mányegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán 1954-ben szer-zett magyar irodalom szakos tanári diplomát, de soha nem dolgozott tanárként, életét az iro-dalomnak szentelte. Első verse 1950-ben jelent meg az Ifjúmunkás című lapban, 1960-tól 1990-ig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt. Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Románi-ában, majd Magyarországon és a környező álla-mok magyarlakta településein. 1967-ben utazott először Nyugatra. Amikor 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, nem kapott útlevelet, ezért tiltakozásul kilépett a Ro-mániai Írószövetségből. 1993-ban Kossuth-díjjal, két évvel később Herder-díjjal, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjé-vel tüntették ki. Több mint húsz önálló verseskö-tete, számos mesekönyve jelent meg, jelentős a műfordítói munkássága is. Műveit többek között angol, finn, német, orosz, svéd, román, portugál, norvég, francia és észt nyelvre fordították le.

A 80 éves Kányádi Sándor és a 40 éves Kaláka Együttes – 2009

7

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÍMLAPON

................................................................

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

.

Beder Tibor: Az utolsó csataPro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2011Készült a Tipographic Rt. nyomdájában326 oldal, 17 színes melléklettel (térképek, grafikonok és fényképek)Első kiadás: 500 példányMásodik kiadás: 500 példány

ban másképp indokolta meg a tanár a románórát: tudni kell oláhul, mert az ellenséget a saját nyelvén lehet le-győzni. Na, a háború után a mi tanárunkat internálták, a másikból meg párttitkár lett. Ilyen az élet…

Említette Erdély különleges státusát. Szükséges különbséget tenni az erdélyi és az anyaországi magyar irodalom között?Egyszer Bécsben, a Pen Klubban, a Romániában lévő magyar költészetről kellett beszélnem. Úgy írtam le, mint a magyar költészet fájának romániai ága. És ahogy egy almafánál is, legfeljebb ízbeli különbség van: a déli oldalon lévő gyümölcsök édeskésebbek, míg lehet, az északin lévők savanykásabbak. Szóval egyáltalán nem szeretem, ha különbséget pró-bálnak tenni ebben, én már a határon túli megnevezést is sérelmezem. Egyszer Nagybányán jártam, a helyi magyarság fesztiválján, és a kulturális programokat a római-katolikus, a görög-katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius lelkészek közös ökumenikus istentisztelete zárta. A végén, mint a színészek, előre-jöttek a színpad szélére, és azt mondták: „Ahhoz, hogy megmaradhassunk magyarnak, minőségi emberekké kell válnunk, ámen”. Ezzel lehet egyetérteni, és erre nagy lehetőség is van, éppen a technikai fejlődés által, amiről már beszéltünk. A legfőbb feladat, hogy a szellemi javainkkal felhurcol-kodjunk a világhálóra, és akkor megvalósulhat a „haza a magasban”, amiről Illyés is ír. A modern technikai le-hetőségek kizárják, hogy a felfűtött nacionalista indula-tok ismét határvonalakat húzzanak közénk, elzárjanak minket egymástól. Mivel egy maroktelefonnal elérhető az egész világ, érvényüket vesztették azok a kifejezések, hogy határon túli, vagy nemzeti kisebbségi, vagy nyu-gati magyar irodalom. Amit magyarul írnak és minő-ségi munka, az magyar irodalom és magyar művészet. A minőségi ember is fontos, hiszen nekünk is jó az, ha Új-Zélandon felnéznek egy ott élő magyarra. Eh-hez viszont olyan Magyarországot kell létrehozni, hogy bármelyik messze élő magyar bizakodva, reménykedve tekintsen a Kárpát-medence felé.

Ebben segíthet a magyar állampolgárság megadá-sa?Édesapámról rokkantként, még a háború alatt méretet vettek a budapesti hivataltól, hogy speciális bakancsot készítsenek neki. Mondták, hogy a nehéz helyzet miatt csak később lesz kész, valamikor 1948-ban kapta meg postán. De nagyon szerette, az volt a legjobb lábbelije. Később, amikor 1960-ban Budapestre készültem, szólt, hogy keressem fel a műhelyt, a Mátyás tér 7. alatt, hát-ha megvannak még a méretek, és akkor készíthetnek neki egy újat. Elmentem, mondtam, ki és mi vagyok, Kányádi Miklós, Nagygalambfalva, megvannak-e a mé-

retek. Mondták, megvannak, csak mivel már más az ország, többe kerül majd az egész. Hazamegyek, mondom édesapámnak, hogy ha kell, el lehet készíteni a bakancsot. Erre azt válaszolta: nem kell a bakancs, Sándor, a fontos az, hogy kicsi hazám számon tart. Ezzel az egész kettős állampolgársággal kapcsolatban azt tudom mondani: a fontos az, hogy kicsi hazánk számon tart minket. Ez a lényeg. A szavazati jog, amiről mostanában szó esik, az már nehéz ügy. Nekünk a román parlamentben kell ott lennünk, lehe-tőleg olyan pozícióban, hogy szavunk legyen. Itt van az életünk, az, hogy a haza számon tart, lelkileg fontos érzés.

KISS CSABA

CÍMLAPFOTÓ: Bahget IskanderFOTÓ: Balázs Attila, Lettner Kriszta

8

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KÖZÉLET KÖZÉLET

Hogyan fogadta kinevezését?Nagy megtiszteltetés és nagy felelősség is egyben. Felemelő érzés, ha az ember a szülőföldjén képviselheti a hazáját.

Hogyan fogadták Székelyföldön?Nagy szeretettel fogadtak. Kétségtelen, hogy megkönnyítette a beilleszkedést az a körülmény, hogy erdélyi vagyok és nem ismeretlen a környezet. Ugyanakkor más érzés egy hétre látogatóba jönni és más érzés hosszabb távra, évekre berendez-kedni. Sokszor zavarba ejtő a kedvesség, amellyel fogadnak. Jól érzem magam.

Főkonzulként milyen tervei, milyen szakmai céljai vannak a magyar-ma-gyar kapcsolatokat illetően?Jelen pillanatban a legnagyobb kihívás az állampolgársági eljárás folyamatának a megszervezése. A konzulátus létszá-ma bővült és új épületben is fogadjuk az ügyfeleket a régi épület mellett. Az érdeklődés nagyon nagy és a bővítés ellenére is csak az érdeklődők egy ré-szét tudjuk fogadni. A munka átszer-vezésével remélhetőleg új időpontokat

is tudunk majd adni szeptembertől a kérelmezőknek. Aki számára sürgős, az Magyarországon több helyszínen is beadhatja az állampolgársági kérelmet. Az okmányirodák mellett a Bevándor-lási és Állampolgársági Hivatal regioná-lis kirendeltségeinél és az úgynevezett kormányablakoknál is be lehet nyújta-ni a kérelmeket. Kiemelt célom, hogy a Főkonzulátus egyfelől székelyföldi konzulátusként működjön, másfelől el-lássa nemzetpolitikai feladatait is, tehát ne csak egy állampolgársággal foglalko-zó hivatal legyen, hanem a kulturális és gazdasági kapcsolatok előmozdítása te-rén is betöltse feladatát.

A Magyar Jégkorong Szövetség alel-nöke, nagyon szereti a hokit. Milyen érzés a sportág székelyföldi fellegvá-rában élni?Négy fiam van, három közülük igazolt hokijátékos, mindannyian az UTE iga-zolt sportolói voltak, én pedig jelenleg is az UTE Jégkorong Szakosztályának az elnöke vagyok. Az elmúlt években szeptembertől májusig a hétvégéimet a jégpályákon töltöttem, ez által a jég-korong az életem fontos részévé vált. Csíkszereda az erdélyi és a romániai hoki központja is, az utánpótlásnál is nagyon magas szintű munka folyik. Jó érzés egy hokiszerető és hokiértő kö-zegben élni.

Május 19-20-án a csíksomlyói Salvator Hotelben közös rendezvényt szerveznek a Székelyföldi Vállalko-

INTERJÚ DR. ZSIGMOND BARNA PÁL CSÍKSZEREDAI FŐKONZULLAL

Jól érzem magam SzékelyföldönDR. ZSIGMOND BARNA PÁLT EZ ÉV MÁRCIUS 1-TŐL NEVEZTÉK KI MAGYARORSZÁG CSÍKSZE-

REDAI FŐKONZULÁTUSÁNAK VEZETŐJÉVÉ. A MAROSVÁSÁRHELYI SZÜLETÉSŰ FŐKONZULNAK

NEM ISMERETLEN A KÖRNYEZET, HISZEN SOKSZOR HAZALÁTOGATOTT AZ ÉVEK FOLYAMÁN.

KIEMELT CÉLJA A NEMZETPOLITIKA SZEMPONTJÁBÓL FONTOS KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI

KAPCSOLATOK ELŐMOZDÍTÁSA.

zók és Egyesületek Szövetségével.Mi lesz a rendezvény témaköre?Május 19-én és 20-án a SZVESZ egy nagyszabású konferenciát szervez, amelyen a Székelyföld főbb gazdasági kihívásait vitatják meg. A konferencia elsődlegesen az Európai Unió gazdasági hatásaival foglalkozik, ezért Magyaror-szág képviselőjeként természetes volt, hogy felkaroltuk ezt a rendezvényt. Július 30-ig Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, ezért különösen fontos számunkra az, hogy az Európai Unió, illetve intézményei, a támogatási rendszer hogyan jelentkezik Székelyföld gazdasági életében.

Z. NAGY ISTVÁN

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL

1972-ben született Marosvásár-helyen. Érettségi után, 1990-ben Magyarországon elvégezte a budapesti Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem jogi karát. Az ok-levél megszerzése után Svédor-szágban tanult nemzetközi jogot, a Svéd Intézet ösztöndíjával. Pub-likációi jelentek meg kisebbségi jogi témában. Az elmúlt időszak-ban a versenyszférában (ingat-lanbefektetési és vagyonkezelési területen), valamint több évet a közigazgatásban dolgozott, az Igazságügyi Minisztériumban, az Oktatási Minisztériumban és a Ha-táron Túli Magyarok Hivatalában is. A Magyar Jégkorong Szövetség alelnöke. Nős, 4 fiúgyermeke van.

9

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KÖZÉLET KÖZÉLET

„Székelyföld gazdasági lehetőségei az Európai Unióban” konferencia2011. május 19-20., Csíksomlyó, Hotel Salvator

Szervező: Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek SzövetségePartner és főtámogató: A Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa

Programtervezet:Május 19, csütörtök: 19,00: Állófogadás, kulturális program Május 20, péntek: 10,00: Előadások15,00: Szekcióülések Élelmiszeripar. Székely termék, Góbé termék, Magyar termék. Turizmus Erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és faipar 20,00: Vacsora, kulturális program

A konferencia előadói között lesznek: Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja, Szatmáry Kristóf, a Nem-zetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára, Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alel-nöke, László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági szakbizottságának elnöke, Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Ulicsák Szilárd, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója, Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei gazdasági térségért felelős főosztályának vezetője, Tánczos Barna, a Román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Csutak István, a Központi Fejlesztési Régió Ügynökségének képviselője.

További információkkal az alábbi elérhetőségeken állunk az érdeklődők rendelkezésére: Kapcsolattaró személy: Gáspáry Lenke 0266-210590, project@mediaromania.ro.

Ünnepélyes fotóátadásKorondonRendhagyó küldetéssel érkezett Korondra április 22-én, nagypénteken dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul: Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének üdvözletét hozta és egy fotót, amelyen Máthé Juliannával kapták lencsevégre. Orbán Viktor minisz-terelnök tavalyi, tusványosi részvételét követően, hazafelé tartva állt meg Korondon az egyik panziónál, ahol egy pohár vizet kért, majd közös fotót készítettek az unokáira felü-gyelő asszonnyal. Dr. Zsigmond Barna Pál nagypénteken otthonában kereste fel Máthé Juliannát, az átadás ünnepélyes pillanatát sikerült megörökítenünk. A főkonzul elmond-ta, az ilyen jellegű küldetések, pillanatok varázsolják még szebbé hivatását, munkáját.

...............................................................................................................................

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA, CSÍKSZEREDA CONSULATUL GENERAL AL REPUBLICII UNGARE, MIERCUREA CIUC

10

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KIÁLLÍTÁS

Mit érdemes tudni a kiállításról? Az értékorientált, ma-gas színvonalú pro-jektek megvalósítása során intézményünk folyamatosan törekszik a változatosságra, idén a festészettől elkanya-rodva interdiszcipliná-

ris tematikájú területre kalandozunk, olyan tudományok határmezsgyéjére, mint néprajz, antropológia, orvostudo-mány-történet, társadalomtörténet. A Rejtélyek, sorsok, múmiák. A váci Fehé-rek Templomának titkai című kiállítást 2006-ban mutatták be Budapesten, ki-robbanó sikerrel. A kiállítás különböző részei azóta megfordultak Bolzanóban, Barcelonában, Los Angelesben. Kedves vendégeink egy igazi világszenzációt lát-hatnak, azaz: a Vácott feltárt 265 múmi-ából 14 érkezett Csíkszeredába. A több évszázada elhunyt személyek természe-tesen nem önmagukban érdekesek. A kiállítás attól emelkedik egy jó érte-lemben vett „sztárkiállítás” rangjára, hogy a professzionális módon megter-vezett látványvilága mellett szerteágazó tudományos vizsgálódások sora alkotja a rendezési koncepció alappilléreit. Ezúttal egy olyan nagy presztízsű intéz-ményt sikerült szakmai együttműködés-

re megnyernünk, amely méltó módon il-leszkedik magyar nemzeti rangú korábbi partnereink sorába: ez az intézmény pedig a mintegy 10 millió darabszámú gyűjteményt magáénak tudó, Európa egyik legkorszerűbb múzeuma: a Ma-gyar Természettudományi Múzeum.

A tárlat miben különbözik az eddigi kiállításokhoz képest?Különbözik is meg nem is: a témát te-kintve van eltérés, ugyanis múmiák Ro-mániában még nem voltak bemutatva, sőt európai szinten sem gyakori kiállítá-si téma, ám ahol bemutatásra kerülnek, rendkívüli érdeklődés övezi, nagyon kedvelik a látogatók. Másrészt pedig ugyanolyan nagyszabású kiállítás, mint az előző öt: sok tízezer eurós költségve-tés, Erdély-szintű médiakampány, rangos magyarországi partnerintézmény, 400 m2 kiállítási felület, rendkívüli nyitva tartás és remélhetően nagyszámú látogató.

Voltak olyanok, akik kegyeletsértés-ként értékelték, mi a véleménye er-ről Önnek?Én még egyetlen rossz szót sem hallot-tam a kiállításról. Természetesen a tárlat egyáltalán nem kegyeletsértő, a projekt minden mozzanata, a feltárástól a tudo-mányos vizsgálatokon át a bemutatásig

a szakmai, etikai és kegyeleti szempon-tok maximális betartásával történt.A kiállítás megnyitóján részt vevő Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök és Ta-más József, a gyulafehérvári egyház-megye segédpüspöke egyaránt dicsérő szavakkal illette és a nagyközönség fi-gyelmébe ajánlotta a tárlatot. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a cél, a szándék a fontos, amely vezérli cseleke-deteinket – és jelen esetben az egykor élt emberek testének kulturális-tudományos célú bemutatása nemes gondolat.

A Mikó-vár restaurációs munkálatai mennyiben befolyásolják a kiállítás menetét?Igyekszünk összehangolni a műemlék-épületünk teljes külső és belső felújítá-sát a múzeum működésével. A munká-latokat úgy ütemezzük, hogy mostani nagy kiállításunkat ne zavarja.

Hány látogatójuk volt az eddigi 5 nagykiállításon és hányra számíta-nak jelenleg?Az eddigi öt nagykiállításnak 170 000 látogatója volt, reményeink szerint a hatodikkal összesen megközelítjük a 200 000 látogatót.

Lesznek a kiállításhoz kapcsolódó, kiegészítő rendezvények?A kiállítást multimédiás rendszer, vetített képek, filmek, érintőképernyők teszik ingergazdaggá, bejelentkezés alapján múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartunk.

Z. NAGY ISTVÁN

MÚMIÁK2011. ÁPRILIS 14-ÉN NYITOTTÁK MEG A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM-

BAN A REJTÉLYEK, SORSOK, MÚMIÁK. A VÁCI FEHÉREK TEMPLO-

MÁNAK TITKAI CÍMŰ KIÁLLÍTÁST. A KÜLÖNLEGES ESEMÉNYRŐL

GYARMATI ZSOLT MÚZEUMIGAZGATÓT KÉRDEZTÜK.

11

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KIÁLLÍTÁS

MIRŐL MESÉL A MÚMIA? A halál elrabolhatja a testből az életet, de nem jelenti feltétlenül magának a testnek a megsemmisülését is.A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás vagy különleges környezeti tényezők hatására nem indult oszlás-nak, így nemcsak a csontok és a fogak őrződnek meg, hanem a bőr, az izmok, a haj, a körmök, sőt az arcvonások is fennmaradhatnak.Nemcsak egyiptomi múmiák léteznek. Magyarországon is keletkeztek múmiák, melyek ma az ismeretek valóságos kin-csestárai.

A VÁCI KRIPTA REJTÉLYEA leletegyüttes felfedezése egy szeren-csés véletlennek köszönhető. 1994-ben, a Fehérek Templomának felújítása során egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amely zsúfolásig tele volt gazdagon dí-szített koporsókkal. A csaknem kétszáz éve bolygatatlan koporsókban 265, ha-lotti ruhába öltöztetett egyén feküdt. A kriptát 1729–1731 között építették, közel másfél évszázadon keresztül szol-gált temetkezési helyként. A lejáratot 1838-ban befalazták, majd lassanként a kripta létezése is homályba veszett.A nem mindennapi leletegyüttes fel-tárását a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai igazságügyi antropológus segítségével végezték. A halotti rítus tárgyait a Tragor Ignác Múzeum őrzi, az emberi maradványok a Váci Püs-pökség nemes hozzájárulásával a Ma-gyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek.

HOGYAN MUMIFIKÁLÓDTAK A KRIPTÁBA TEMETETT HALOT-TAK? A váci Fehérek Templomának kriptájá-ba temetettek természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül konzervá-lódtak. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé. Az át-laghőmérséklet a külső hőmérséklettől függetlenül 8–11 Celsius-fok között in-gadozott. A mumifikálódás szempont-jából nagyon fontos volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő keskeny szellőző-kürtőn keresztül.Az elhunytak a természetes bomlás he-lyett lassan kiszáradtak, a faforgáccsal bélelt fenyőfa koporsó felfogta testned-veiket. A fenyő terpenoid-tartalma meg-akadályozta a gombák és baktériumok szaporodását.

MEDDIG ÉLTEK? Az teszi igazán különlegessé a váci leletegyüttest, hogy a rendelkezésre álló halotti anyakönyvekből és a koporsók

felirataiból ismert az egyének neve, neme, életkora, esetleg haláloka. Adatok vannak a családi kapcsolatokra is. A be-temetettek közül 71 férfi és 77 nő élet-kora ismert, a legfiatalabbak újszülöttek, a legidősebb egyén pedig 95 esztendős korában hunyt el.

A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE

Rejtélyek, sorsok, MÚMIÁKA váci Fehérek Templomának titkaiCSÍKI SZÉKELY MÚZEUM, 2011. ÁPRILIS 14. – JÚLIUS 31.

FOTÓ: NAGY GYÖNGYVÉR

NYITVA TARTÁSKedd-vasárnap: 10-18 óraRENDKÍVÜLI NYITVA TARTÁSPünkösdPéntek-vasárnap (június 10-12.): 10-20 óra; hétfő (június 13.): 10-18 óraMúzeumok Éjszakája(június 25.): 10-24 óraEzer Székely Leány Napja(július 2.): 10-20 óraUtolsó belépés: zárás előtt 30 perccel.Csoportok érkezését, tárlatvezeté-sen vagy múzeumpedagógiai fog-lalkozáson való részvételi igényt kérjük előzetesen jelezni!

www.csikimuzeum.ro

12

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM

WWW.COMPUTERPRINT.RO

BARCASÁG ÉS SZÉKELYFÖLD HETILAPJA

Alapítva 1849-ben

13

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • Vidékfejlesztés

A Székelyföldi Régió Magazin gazdasági melléklete.......................................................................................... 2011. május

...................................................................................................................................................................................................................................................................

Milyen közép- és hosszú távú céljaik vannak a térség mezőgazdaságának fellendítésében?

A mezőgazdaság életforma, a vidék, a régió megélhetésének, túlélésének, élet-minőségének az alapja. Ekként kell rá tekinteni, ezt a szerepet kell visszaadni neki! A gazdák a jövő letéteményesei.

a történelem folyamán harmóniában élt a természettel, alázattal viseltetett az Is-ten iránt és szorgalommal megtermelte létalapját, ugyanakkor biztosította a kis-városok (mezővárosok) élelmiszer- és iparikultúra-szükségletének kielégítését. Ma erősödik az igény erre. Lassan látszik az „olajkorszak” vége, ami fenntartha-tatlan pályára állította az emberiséget és újra értelmet ad a föld megművelésének, az agrikultúrának, ami nem liberális köz-gazdasági kategória, hanem inkább ter-mészet, ember, Isten kooperációja. Ami a nyitottságot illeti: mindenképp szeretnénk a korszerű eszközök hasz-nálatát, időszerű szaktudást, az euro-péer konjunktúra bölcs hasznosítását integrálni munkánkba és hozzásegíteni a gazdákat képzés, szaktanácsadás révén ahhoz, hogy ők is élhessenek vele.

Hangsúlyozni szeretném, hogy nem az iparszerű, intenzív gazdálkodásra gon-dolok, ami levitézleni látszik és ami tönkretette a gazdálkodásba való hitet, a termőföld és a munka szeretetét, hanem a családi léptékű, szerves gazdálkodásra. Célunk tehát a vidéki, fenntartható családi gazdálkodás megerősítése, élet-képessé tétele, a gazdálkodás becsüle-tének, szeretetének visszahonosítása, egyfajta ökoszociális agráriumhoz kö-tődő életforma paradigmáinak lefekte-tése.

Inkább nyitottan, vagy konzervatív módon gondolkodnak a gazdák a vi-dékfejlesztéssel kapcsolatos képzés-ről és tanácsadásról? Mindenképp értéket szeretnénk „kon-zerválni”, olyan gazdaszemléletet, amely

A fenntartható családi gazdálkodás megerősítése a célGAZDAKÉPZÉS ÉS FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT

A GYULAFEHÉRVÁRI CARITAS VIDÉKFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A KILENCVENES ÉVEK ELE-

JÉN A SVÁJCI ÉS NÉMETORSZÁGI GAZDAKÉPZÉSEK KAPCSÁN LEHETETT LEGINKÁBB HALLA-

NI. SZÁMOS SZÉKELYFÖLDI FIATAL HOZOTT HAZA – A NYUGATI FARMOKON LEDOLGOZOTT

HÓNAPOK EREDMÉNYEKÉPPEN – MEZŐGAZDASÁGI GÉPEKET, SZERSZÁMOKAT ÉS KEZDETT

GAZDÁLKODNI. A CARITAS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK OKTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS TEVÉ-

KENYSÉGEIRŐL BÁNYÁSZ JÓZSEF GYERGYÓSZENTMIKLÓSI PROGRAMVEZETŐT KÉRDEZTÜK.

14

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • Vidékfejlesztés

Szakmai, vagy inkább szociális lehetőségként értékelik az igénylők a külföldi képzéseket?Embere válogatja. Elsődleges motiváció a pénzkeresés, ugyanakkor a tapasztalatszerzés is egy működő gazdaságban, valamint a kapcsolati tőke reménye. Ma már a példák, az előző évek gyakornokainak elbeszélése is erős mozgósító tényező. Az elmúlt 16 évben közel 2000 fiatal gazda vett részt svájci, illetve bajor gyakornok-programban.

Próbálták-e már, és ha igen, milyen mértékben sikerült egész Székelyföldre kiterjeszteni a falugondnoki szolgá-lat rendszerét?A falugondnoki szolgálatot Magyarországon találták ki elszi-getelt kistelepülések számára, egyfajta szociális ellátó rendszer gyanánt. Állami normatív finanszírozást rendeltek mögé, így sikerült országossá tenni. Általában önkormányzatok működ-tetik, csak kivételes esetben civil vagy egyházi szervezetek. Nálunk a falugondnok még nem szerepel a Romániában gya-korolható mesterségek jegyzékében, ezért normatív alapon nem támogatható. A politikum retorikája pozitív a falugond-nokságról és támogatja is azt „lehetőségei függvényében”. Célkitűzéseink között szerepel a szociális szolgáltatáson túl egyfajta facilitátori, közösségszervezői szerepkörrel kibőví-teni a falugondnok tevékenységét, mert az elszigetelt telepü-lések szükségletei ezt megkívánják. A Székelyföldre való ki-terjesztés nem akarat, hanem finanszírozás kérdése. Szükség van rá, pénz kevésbé. Több síkon igyekszünk anyagi alapokat teremteni a működtetéshez. Egyrészt a helyi önkormányza-tokkal vagyunk szerződéses viszonyban, akik „megvásárol-ják” egy bizonyos részarányát a szolgáltatásnak (30-50%-át), ellátottaink egy részének állami szubvencióból fedezünk bizo-nyos szolgáltatásokat (szociális, egészségügyi), a megyei ön-kormányzat Hargita megyében részben hozzájárul a jármű-fenntartás- és üzemanyag-költségekhez és a többit a Caritas pályázza magyarországi vagy más pályázati forrásokból.

Hány munkatársuk van? Hogyan sikerül több, ennyire szerteágazó tevékenységet összehangolni?A Caritas Vidékfejlesztés 18 főállású munkatárssal (és 10-15 alkalomszerűen bedolgozó tanárral, mezőgazdasági szakem-berrel) dolgozik. A munkánkat a szükséglet szüli. Munkatár-saink elkötelezettjei az ügynek, hivatásszerűen végzik felada-taikat, úgyhogy az összehangolás nem jelent nehézséget. A vidék problémáira átfogó válaszokat próbálunk keresni, így kiegészítjük egymást. Kollegiális munkalégkört igyekszünk teremteni, ahol az együttműködés és a csapatmunka fontos szempont. Az együttműködésben nincs hierarchia. Szentgyörgyi Albert kijelentésével zárom gondolatsoraimat: „Az ember legyen mindenben mértéktartó, kivéve álmait!” Ez a gon-dolat fémjelzi egyaránt a tevékenységünket és ambícióinkat is. A történelem folyamán minden társadalmi megújulás a vidék-ről, a falusi munkásembertől származott. Most sem lesz más-ként. Ennek akarunk mi gerjesztői, segítői lenni!

Z. NAGY ISTVÁN

CARITAS VIDÉKFEJLESZTÉS – GYERGYÓSZENTMIKLÓS

FALUGONDNOKI SZOLGÁLATCéljai a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos kiste-lepülések esélyegyenlőségének növelése, az ott élők életfeltételeinek javítása, a köz-, valamint szociális szol-gáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, a települések szolgáltatási funkcióinak bővítése, közösségfejlesztés, valamint a jobb életminőség elérése. Háromkúton, Borzonton, Güdücön, Pálfalván, Fenyőkúton és Pálpatakán vannak jelen.

KÉPZÉSKÖZPONTA képzésekkel elsősorban a mezőgazdasággal foglalko-zó vidéki lakosság életminőségét igyekszenek javítani. Így a mezőgazdaság területén szükséges tudás bővítése, új pályázati rendszerek bemutatása, korszerű technoló-giák használatának, illetve az állategészségügyi feltéte-leknek az ismertetése zajlik az állattenyésztő képzésen. A Humánerőforrás Operatív Program keretén belül 2 148 925 RON összértékű pályázatot nyertek, 300 mun-kanélküli foglalkoztatásának segítésére. Szolgáltatások: tanácsadás, képzés és munkaközvetítés.2010-ben 28 személy vett részt az állattenyésztési képzé-sen; eddig összesen 1907 személy vett részt a gazda prak-tikumban (Svájcban 1397-en, Németországban 510-en).

SZAKTANÁCSADÓ SZOLGÁLATA forrásközpont több területen is a mezőgazdasággal foglalkozó vidéki emberek segítségére kíván lenni. El-sősorban legfontosabb a szaktanácsadás, bürokratikus útvesztőkben való eligazodás, szakmai ismeretek gya-rapítása, mezőgazdasági tevékenységek megtervezése, pénzügyi erőforrások becsatornázása. A gazdák ér-dekérvényesítő képességének növelése érdekében cél a jogilag bejegyzett gazdaságok számának, valamint a beruházásoknak a növelése, amely hozzájárulhat új munkahelyek teremtéséhez, ezáltal csökkentve a mun-kanélküliséget. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretén belül 11 nyer-tes, további 15 elbírálás alatt lévő kisgazda projektet nyújtott be a Caritas.

SZOCIÁLIS MEZŐGAZDASÁGA szociális mezőgazdaság célja, hogy a termények révén segítse a rászorulókat. További céljuk, hogy farmjukat ökológiai mintagazdasággá alakítsák át, amely egyfajta tangazdaság szerepét lesz hivatott betölteni.

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.... .

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

..

15

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • Cégportré

Mióta létezik a cég és mi volt kezdet-ben a fő tevékenysége?

Az Istvana Kft. több mint 30 éves tapasztalattal ren-delkezik az üveg-megmunkálás terén.1991 óta mint ma-gáncég működik, a kezdetekben üveg és tükör méretre vágá-sával, élcsiszolással,

fazettázással (díszcsiszolás), sarokgöm-bölyítéssel, gravírozással, valamint kép-keretezéssel tevékenykedtünk.

Mikor döntöttek úgy, hogy megcé-lozzák a regionális piacot?Az Istvana cég az évek során lassan le-fedte Kovászna, Hargita és részlegesen Brassó megyéket. Szükséges volt fejlőd-ni, ez fontosnak bizonyult az aktuális gazdasági helyzetben, amikor a regioná-lis építkezési környezet alapos ismerete és a változásokra való folyamatos rea-gálás vitálisnak bizonyult. Az ilyen kö-zépméretű cégek a legsérülékenyebbek

ebben a mostani gazdasági helyzetben, és csak úgy tudják felvenni a versenyt, ha lefedik a regionális piacot, amennyire lehetőségük van, rugalmasan, gyorsan reagálnak és testreszabott termékeket kínálnak.

Milyen időrendben és sorrendben kezdtek új területeken dolgozni?A fejlődésnek és a piaci igényeknek kö-szönhetően gyorsan sikerült bővíteni a céget.A térséghez viszonyítva fejlett gépekkel rendelkezve az üvegipar területén majd-nem bármilyen feladatot megoldunk. Így bővült az üvegmegmunkálás terén a következőkkel a tevékenység: homok-fújás, domborítás, hajlítás, Tiffany-üveg és hőszigetelő üvegek gyártása. 2001-től kezdtünk műanyag nyílászárókat gyár-tani és forgalmazni. Nyílászáróinkat a német BRÜGMANN cég alapanyagai-ból készítjük, amelynek 2008-tól egye-düli forgalmazója vagyunk Kovászna és Hargita megyében. 2009-ben be-vezettük a Teraplast-profilból készült termékeket is. Nyílászáró kínálatunk igen széles, a bejárati, beltéri és terasz-ajtóktól kezdve a különböző típusú ab-lakokon át egészen a télikertekig terjed. Munkánk során gyártóként szoros kap-csolatot tartunk fenn beszállítónkkal, és az általa összegyűjtött gyártói tapasz-talatokat mi is hasznosítani tudjuk. Az Istvana szakképzett szerelői biztosítják a műanyag nyílászárók minőségi felsze-relését. Öt szerelőcsoport áll a kliensek

rendelkezésére, valamint modern és jól felszerelt autók. Jelenleg egy termelési központtal és 10 bemutatóüzlettel ren-delkezünk Kovászna, Hargita és Brassó megyékben. 2008-ban nyílt meg a cég autószervize, ahol a saját autók javítása mellett más ügyfelek autóinak a javítását is vállaljuk. 2008 decemberében megnyílt Bálvá-nyosfürdőn az Istvana Vendégfogadó, így kibővült a cég tevékenysége a turiz-mussal is.

Néhány hónapja tagja a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövet-ségének. Ön szerint miért jó egy re-gionális vállalkozószövetség tagjává válni?Bízunk benne, hogy egy gyümölcsö-ző együttműködésnek a kezdete ez a tagság. Fontos a regionális vállalatokkal való üzleti kapcsolat megerősítése és az együttműködési lehetőségek kiaknázása.

NEMES IMRE

INTERJÚ ISTVÁN ZOLTÁNNAL, AZ ISTVANA KFT. TULAJDONOSÁVAL

Bármilyen feladatot megoldunkAZ ISTVANA KFT.-NEK TÖBB MINT 30 ÉVES TAPASZTALATA VAN

AZ ÜVEGMEGMUNKÁLÁS TERÉN. 1990 UTÁN A CÉG REGIONÁLIS

PIACÁNAK BŐVÍTÉSE MELLETT MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK GYÁR-

TÁSÁVAL, AUTÓSZERVIZ MŰKÖDTETÉSÉVEL ÉS TURISZTIKAI

SZOLGÁLTATÁSOKKAL BŐVÍTETTE TEVÉKENYSÉGI TERÜLETÉT.

16

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • Termékbemutató

DREAMLAND ALVÁS STÚDIÓBudvár utca 41. (a Beta-Roll udvara)Székelyudvarhelywww.dreamlandstudio.roTel: 0751-052686, 0366-100666

Merthogy egészségünk egyik meghatáro-zó tényezője a megfelelő, pihentető, úgy-nevezett egészséges alvás. Az új székhely-re költözött székelyudvarhelyi Dreamland Alvás Stúdió a bio- és ortopédikus matra-cokon túl mostantól teljes otthona beren-dezéséről is gondoskodik.Sokszor hangoztatott tény: életünk egyharmadát átalusszuk, vagyis ágyban töltjük azt az időt. Ebből adódóan a kiegyensúlyozott alvás elengedhetetlen feltétele az életünknek, szükséges ah-hoz, hogy szervezetünk regenerálódni tudjon. Alvás nélkül nem lennénk ké-pesek a különböző szellemi és fizikai feladatokat elvégzésére, s ez kihatna az életünk minden területére. Neves or-vosprofesszorok által sokszor hangoz-tatott tény, hogy igen fontos az alvás mennyisége és minősége.

ÉBREDJEN KIPIHENTEN!Itt az ideje, hogy lemondjon a hagyomá-nyos rugós és szivacs matracairól. Hisz beláthatja, nincs fontosabb az Ön és családtagjai egészségénél. Ha oly sok je-lentéktelen tárgyra, berendezésre képes áldozni, amit az idő vagy a divat szele egy-kettőre elsodor, beláthatná, okos döntés lenne végre az egészségére is odafigyelni. Üzletünk olyan bio- és ortopédikus mat-racokat, teljes alvási rendszereket, ágyakat kínál Önnek, amelyek komplex összetéte-lüknek és ergonómiai kialakításuknak kö-szönhetően teljes ellazulást és egészséges fekvést, illetve alvást nyújtanak.

Termékeink kimondottan minőségi darabok, 10–15 év garanciával, tehát a nálunk történő vásárlást hosszú távú befektetésnek tekintheti. Matracaink között talál memóriahabos, latex, latex-kókusz és táskarugós matracokat is.

Amennyiben kérdése van, vagy szakmai tanácsadásra lenne szüksége, esetleg arra kíváncsi, az Ön alvási szokásainak és kényelmi szintjének melyik matrac lenne a legmegfelelőbb, mi szívesen ál-lunk rendelkezésére.Azt tapasztaljuk, hogy a 2008-tól meg-nyílt üzletünkbe a korábbi vásárló-ink zöme visszatér. Ha korábban csak egy-két párnát vásárolt, és megismer-te a termék jótékony hatását, további termékeinkre is igényt tart. Lelkesedé-sük bennünket is arra bátorított, hogy egészségük és kényelmük kiszolgálásra tovább bővítsük kínálatunk sorát.

ÁLOMOTTHONÁHOZ A MEGOLDÁS: DREAMLAND ALVÁS STÚDIÓEz évtől az új székhelyre költözött Dreamland Alvás Stúdió immár három-szor akkora felületen – az eddig megis-mert minőségi biomatracai és alvási rend-szerei mellett – új termékekkel bővítette kínálatát, így 2011 márciusától kezdődő-en felső- és prémium kategóriás német bútorokat, kiegészítőket is forgalmaz. Hálószobabútorok, nappali bútorok, ét-kezőbútorok, gyerekszoba bútorok, ülő-garnitúrák széles választéka várja Önt!

Tesszük ezt leginkább azok számára, akiknek egyedi igényeik vannak, és akik valami különlegeset szeretnének laká-sukba, otthonukba vinni. A megszokott, hétköznapi bútoroktól eltérőt, olyat, ami minőségi és elegáns is egyben. Ha Önnek is erre van szüksége, akkor mi vagyunk a megoldás.Bemutatótermünk különböző stílusok-ból összeválogatott termékekkel, telje-sen berendezett szobákkal, helyiségek-kel várja Önt, így adva ötletet az ízléses összeválogatáshoz, választáshoz. Amennyiben kínálatunk felkeltette ér-deklődését, szívesen látjuk üzletünkben. Szaktanácsadással természetesen to-vábbra is segítjük Önt!

Ne döntsön nélkülünk!

PETRE ZOLTÁNÜGYVEZETŐ

Álmodja meg otthonát velünk!TALÁN SZOKATLANNAK TŰNHET AZ EGÉSZSÉGES ALVÁS

FOGALMA, DE AHOGY LÉTEZIK EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKO-

ZÁS VAGY ÉLETVITEL, ÚGY A PIHENÉSRE VONATKOZÓAN

IS HELYÉNVALÓ AZ EGÉSZSÉGES ALVÁS MEGNEVEZÉS.

GONDOLT MÁR VALAHA IS ARRA, HOGY A ROSSZ KÖZ-

ÉRZETÉNEK, HÁTFÁJÁSÁNAK ÉS AZ EBBŐL ADÓDÓ SZÁ-

MOS KELLEMETLENSÉGNEK NEM MÁS AZ OKA, MINT A

RÉGI, EGÉSZSÉGTELEN MATRACA, PÁRNÁJA?

17

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • Esemény

1932-ben St. Gallen városában alakult meg a HAKA AG. Így kezdődött a jelenleg HAKA GERODUR AG-nak átke-resztelt cégnek a története, amely vezető szerepet tölt be a többrétegű cső gyártásában az európai piacon. Termelésének 70%-át exportálja (40 országba), 30%-át a svájci piacon érté-kesíti. A többrétegű cső széleskörű felhasználásnak örvend: ivóvíz-rendszerek, padló- és falfűtés (illetve hűtés), radiátoros fűtés. Mivel ezek a csövek beépítődnek a falba, betonaljzatba, fontos a megbízható, jó minőség. Ezekre a termékekre a svájci gyár 50 év élettartamot garantál. A többrétegű cső mellett az utóbbi 10 évben nagy hangsúlyt fektettek a hőszondák gyár-tására is, egy új csarnokot építettek erre a célra. Ez ma Európa legmodernebb és legnagyobb hőszondagyára. A hőszondák a hőszivattyús rendszerek tartozékai. A hőszivattyús rendsze-rek a legmodernebb fűtési rendszerek, nagyon gazdaságosak és környezetbarátok. A napelemes rendszerek mellet a Zöld Ház program ezeket is támogatja. Mivel a hőszondák telepí-tése 100-150 m mély furatokba történik, nagyon fontos a jó minőség és a hosszú élettartam. A gyár ezekre a termékekre 100 év élettartamot garantál. A Formula Prima Kft. több mint tíz éve kizárólagos forgal-mazója ezeknek a termékeknek.

Mi vezettük be a romániai piacra, azóta már számos rendszert telepítettünk, a padló- és falfűtéses megoldásoktól kezdve a hő-szivattyús rendszerekig. Ebben nagy szerepe van partnereink-nek, országos lefedettséggel rendelkező elosztó hálózatunknak.Cégünk március 31. és április 3. között ötödik alkalommal szervezett látogatást a gyárhoz. Az előző években megejtett látogatásokhoz hasonlóan a cél a szakmai fejlődés és a ter-mékek jobb megismerése volt. Partnereink közül a tervező és termékforgalmazó cégek képviselői jöttek velünk. Fontosnak tartjuk, hogy a tervezők első kézből tájékozódhassanak a szak-mai újításokról, így lehetőséget kaptak a HAKA GERODUR szakembereivel való konzultációra. A szakmai programok mellett nem feledkeztünk meg a kikapcsolódásról sem, meg-látogattuk St. Gallen városát és kirándultunk a Santis-hegyre (2502 m), ahonnan gyönyörű a kilátás az Alpokra, a Rajna völgyére, Liechtensteinra és St. Gallen városára.A bemutatók és a gyárlátogatás újabb kiváló lehetőséget bizto-sítottak partnereinknek, hogy meggyőződhessenek a Formula Prima által forgalmazott termékek „svájci minőségéről”. A ta-pasztalatok kamatoztatásához sok sikert kívánunk partnereink-nek.

ÖTÖDIK LÁTOGATÁS A SVÁJCI HAKA GERODUR-NÁL

Szakmai élményekkel gazdagodva tért haza a Formula Prima csapata

......

......

......

......

......

......

......

......

.....

........

........

........

........

........

....

18

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • Családi vállalkozások

Első alkalommal tartotta közép-kelet-európai országban közgyűlését az euró-pai egyesület, így a magyar EU-elnökség programjának része lett a konferencia. A konferencia fővédnöke, Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözlő-beszédében kihangsúlyozta, hogy a csa-ládi vállalkozások azok, amelyekre iga-zán építeni lehet a gazdaságot, ugyanis felvállalják nevüket és arcukat. A rendezvényen három témakörről volt szó......................................................................Első témaként a közép-kelet-európai együttműködés létrehozásáról tárgyal-tak a jelenlévők. Az együttműködés azért fontos, mert a történelmi okok miatt közös problémákkal küzdenek a térség országaiban, és ezeknek a prob-lémáknak a megoldása meghaladja egy-egy országos egyesület erejét. A konferencián felvázolt elképzelés alap-ján félévente vagy évente találkozná-nak az országos egyesületek, minden találkozót más-más ország szervezne és moderálna. Ezeken a találkozókon a ré-gió családi vállalkozásai átbeszélnék az egyes országokban tapasztalt, az érdek-érvényesítéssel kapcsolatos sikereiket, kudarcaikat. Az együttműködési megál-lapodást első körben hat ország egyesü-lete (a szerb, horvát, macedón, román, bolgár és magyar) írta alá, és bízunk abban, hogy ez tovább bővül a cseh és lengyel kapcsolatokkal. A következő találkozó a lengyel EU-el-nökség apropóján Varsóban lenne.

.....................................................................A második téma teljesen szakmai jellegű volt: arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miként befolyásolhatjuk a dön-téshozókat a családi vállalkozásoknak kedvező törvényháttér megteremtése érdekében. Erről magyarországi társ-szervezeteinkkel beszéltünk, az Agrár Munkaadói Szövetséggel, a Fiatal Vál-lalkozók Országos Szövetségével, a Magyarok a Piacon Klubbal és az Ipar-testületek Országos Szövetségével (18 ilyen társzervezete van a magyar egye-sületnek).A kerekasztal-megbeszélésen a társszer-vezetek közös érdekeinek megfogalma-zását és a közös lobbi lehetőségeinek feltérképezését szorgalmazta Rudas László, az egyesület elnöke. A Felelős Családi Vállalkozásokért Ma-gyarországon Egyesület bejelentette munkaerő-bővítő bölcsőprogramját. Az elképzelés szerint minden csalá-di vállalkozás „örökbe fogadna” egy új munkahelyet, az állam pedig három évig biztosítaná ennek az adó- és illeték-mentesítését. Ha a magyar állam ezt elfogadja, kö-rülbelül százezer családi vállalkozás lépne be a programba, ez százezer új munkahelyet jelentene, ami meglehe-tősen javítana a foglalkoztatási hely-zeten. Erre már pozitívan reagált is a rendezvényen meghívottként jelen lévő Dr. Szöllősi László, a Nemzet-gazdasági Minisztérium helyettes ál-lamtitkára.

............................................................A konferencia harmadik témaköre az utódlásokhoz kötődött. Régiónknak van egy speciális problémája, amit mi utódlási boom-nak neveztünk el, és ez azt jelenti, hogy itt a vállalkozásokat mindenki a ’80-as évek végén vagy a ’90-es évek elején alapította, ebből kö-vetkezően ez az alapító generáció lassan nyugdíjba megy, és átadja a stafétát a következő generációnak. A nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy három ilyen stafétaátadásból kettő nem sikeres, tehát háromból két vállalkozás elvesz. Ha a régióbeli országok családi vállalko-zásainak kétharmada eltűnik, és ez egy időben, koncentráltan jelentkezik, akkor ennek komoly nemzetgazdasági kocká-zatai lehetnek. Ezt a helyzetet kezelni kell. Erre hoztuk létre ezt az utódlási boom szekciót, amelyben arról beszél-gettünk, hogy az alapító generációnak hogyan érdemes átadnia a stafétát a kö-vetkező generációnak, illetve a második generáció megfelelő módon vegye ezt át. A konferencia nemzetközi szempont-ból is rendkívül sikeresnek mondható, hiszen százötven családi vállalkozás vett részt a világ minden tájáról.

VARGA SZABOLCS

BANK GUTMANN, FBN-H TITKÁR

Family Business Bridges KonferenciaA FELELŐS CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKÉRT MAGYARORSZÁGON EGYESÜLET

(FBN-H) ÉS A EUROPEAN FAMILY BUSINESS GEEF 2011. ÁPRILIS 6-8. KÖZÖTT TAR-

TOTTA BUDAPESTEN NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJÁT AZ UTÓDLÁSI HULLÁM

TÚLÉLÉSI LEHETŐSÉGEI CÍMMEL. A KONFERENCIÁN A EUROPEAN FAMILY BUSI-

NESS GEEF KÖZGYŰLÉSE MELLETT A VILÁG 28 ORSZÁGBÓL ÉRKEZŐ VÁLLALAT-

TULAJDONOS CSALÁDOK AZ UTÓDLÁS KÉRDÉSKÖRÉRŐL CSERÉLTEK TAPASZ-

TALATOT.

19

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

20

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • Sikertörténet

CSÖRREN A MOBIL. AKKOR IN-

DULTOK? HA KEZDTEK RAKOD-

NI, KÜLDJ EGY ÜZENETET. HOL

VAN A KAMION? – TETTEM FEL

A KÉRDÉST BÍRÓ LÁZÁRNAK, A

ZETELAKI FARAGÓ KFT. TULAJ-

DONOSÁNAK.

CSAK ITT, RÓMA ALATT,

CISTERNA DI LATINÁN, VÁLA-

SZOLTA. ÁRUT VESZ FEL, AZ-

TÁN INDUL HAZA. MA SZERDA,

PÉNTEKRE ITTHON VANNAK.

AMI VÉLETLEN, ÉS AMI NEM

Érdekes történetről beszélt nekem Pál Zsuzsa székelyudvarhelyi cég- és laptulajdonos, vásárszervező, ami az általuk szervezett faipari vásáron ha nem jött volna létre, akkor tán egy sikeres vállalkozással kevesebbet je-gyezhetnénk a vállalkozások nagy-könyvében. Mikor volt ez, 2006-ban? S még egy kérdés: onnan indítsunk vagy hamarabb?

Természetesen hamarabb. A cég 1990-ben indult, rögtön a rendszerváltás után. Tulajdonképpen ez sem ilyen egyértelmű, mert 1987-ben kezdtem, huszonegy évesen dolgozni. Mint ak-koriban mondták, magánként dolgoz-tam kis műhelyemben, három-négy barkácsgépen. Faragott bútort, kaput, dísztárgyakat készítettem, de az asztalos-ságot is megcsináltam. Asztaloscsalád a mienk, apám is az volt, meg ács, de nem foglalkozott népi faragással. Én azzal is. Először kisüzem voltunk, egy évre rá át-mentünk kft.-be, azóta is úgy vagyunk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem a rendszerváltás hozott fel, mert kicsiben megvoltunk mi azelőtt is. Az viszont tény s való, több dolog is közre-játszott abban, hogy azzá legyünk, aho-gyan ma ismernek.

Kezdetben öt alkalmazottja volt, most hetvenegyen vannak. Mi van a két szám között?Sok történet. Minden érdekessége és véletlenszerűsége mellett azt a 2006-os kiállítást és következményeit is árnyal-nám. Úgy szoktam mondani, hogy ak-kor indult egy olyan partner, aki azóta is fennmaradt. Valóban sorsfordító volt.

Ott találkoztam a mostanig legfőbb olasz üzlettársammal. Ez a faipari kiállí-tás és egyben vásár már Brassóban volt, Vidombákon. Akiről beszélek, Olasz-országba kiszármazott román ember. Testvérét, aki Brassóban él, megbízta, keressen partnert neki. Már próbált va-lakivel együtt dolgozni, de nem ment. Szóba elegyedtünk a brassóival, másnap ő is érkezett. Így indult a faház-vállalko-zás, ami azóta is tart. A faragott bútor 1994-ig ment, de lassan kihelyettesítette a kerti. 1995 és 2000 között már fahá-zat gyártottunk, szendvicsszerkezetűt, utána átálltunk a tömörfa, más néven gerezdbe rakott ház gyártástechnológi-ájára, most is ezzel foglalkozunk. Jött az olasz partner, kint reklámozott, aztán kezdett rendelgetni. Az olasz piac a he-lyit és a magyart váltotta ki, a legjobbkor. 2008-ban már jól érezhető volt a krízis, a piac itthon is, Magyarországon is le-esett. Az olasz meg felfuttatta. Az első három évben megduplázta forgalmát. Ha jól meggondolom, nem előzmény-telen ez a faházas történet, semmi sem az. 2005-2006-ban dolgoztam Temes-váron, miután felállítottam a házat, jött a megrendelő barátja, hogy neki is kell. Ilyen szájról szájra alapon hatot vagy

nyolcat csináltam, ezek mind téliesített, szend-vicsszerkezetű épüle-tek voltak. Említettem, az olasznál át kellett állni, leginkább kerti szerszámos meg hét-végi házra, néha kisebb lakóházra is volt igény. Meg a kempingek... Három év alatt több mint kétszázat adtunk el Róma környékén és aztán L’Aquilában, ez Rómától az Adria felé van, a hegyek között.

Expowood – Sikertörténet faházzal

21

..............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Néhány évvel ezelőtt nagy földrengés rázta meg, elég csúnyán elbánt vele. A város 3-5-10 emeletes panelekből meg csalá-di házakból áll. Sok volt a nem földrengésbiztos épület. A földrengés után a tanács telket adott polgárainak, akinek meg volt, építkezett. Negyven-ötven házat biztos elkészítettünk a három vagy négy hónap alatt, míg ott voltunk.

Mi az együttműködés szabálya? Amit ő kér, én azt adjam, s amit adok, azt ő adja el. (E zá-rójeles megjegyzés a cikk írójáé. Ezt nevezem székelyesnek, még ha az egyik szereplő olasz is!) Negyvenes meg hetvenes falvastagsággal dolgozunk, német programban tervezzük a házakat, négytől akár száz négyzetméteresek is lehetnek. A beltér rugalmas, ahogyan az ügyfél kéri. Ő csak lerajzolja, az-tán csak fizetnie kell. Mindent elvégzünk, ez a dolgunk. Még valami: mindent elismerve, ne túlozzuk el egy találkozás sú-lyát. 2006-ban én már negyven-ötven emberrel dolgoztam. Nem mondom, hogy szűz piac volt az olasz, de valójában mi voltunk az elsők, akik komolyabban ráláttunk, léptünk, és a piacfoglaláshoz megfelelő stratégiával rendelkeztünk. Az ő ötlete volt, hogy fedél- meg szigetelőanyagot, mindent viszünk, összerakjuk, a vevő semmivel sem kell, hogy fog-lalkozzon.

EGY PARTNERBŐL NÉGY LETT

Az egy dolog, hogy ezt a kapcsolatot így megkaptam. Két év múlva a testvére ugyanúgy kezdett. S idéntől még két barátjuk. Mind nálam kötöttek ki. Úgyhogy ha azt mondom, ez az egyetlen profil minden termelési potenciálomat leköti, nem túlzok. Ha egy mégoly jó partner keresne is meg, el kellene utasítanom, mert minden kapacitásom le van födve. Nekem akkoriban is nyolcvan százalékban kötött volt a piac, de nem voltak annyira jövedelmezők, sem jól fizetők.

A kettő nem ugyanaz? Nem. Egy, hogy jövedelmezően dolgozom, adnom kell egy vagy két hónap haladékot (ez csak iskolapélda), és végül meg-kapom a pénzem négy hónap múlva – és más, hogy mindig pontosan kapom, még a határidő előtt.

Milyen az eladásszerkezet? Hatvan százalékban olasz, a többi Ausztria, Németország, itt-hon, Magyarország. Ez a sorrend. EGYEDÜLI TULAJDONOS VAGYOK

Ez viszont százszázalékos igazság, így is indultam, így is akarok maradni. Sok helyen jártam, ilyet még nem láttam. Általános szo-kás, hogy irodából árulnak, ami úgy történik, hogy egy laptopon bemutatják a készletet, megkérdik, melyiket akarod, és gyorsan elkérnek harminc százalék előleget. Kérdem én, odaadná így, egyből? Nálunk ez is más, négy partner öt állandó kiállítást futtat.

Az egyik Rómától húsz kilométerre, a másik hatvanra, a harma-dik százhúszra, végül a negyedik kétszázötvenre van.

Egyezzünk meg abban, hogy Róma a vonatkoztatási pont. Már csak azért is, hogy minden út Rómába vezet.

OLÁH ISTVÁN

UTÓIRAT: A naptárra pillantva látom, közelednek a bras-sói Expowood faipari és erdészeti vásár napjai. Az idei május 12–15. között zajlik. Addig is beleolvasok a honlapjába (www.expowood.ro), az április 28-i frissítés elhelyezési alaprajza sze-rint a Román Kiállítási Csarnok belterének háromnegyedét már lefoglalták, amennyi még szabad, tán elég, hogy aki csak a napokban dönti el, hogy benevez, ne érje csalódás. A honla-pot böngészem, idén tizenegy éves a szakvásár, s 2009-ben, a tizedik évfordulóra bemutatófilm is készült a rangos, műfajá-ban legnagyobb erdélyi rendezvényről. A meghívó egyaránt szól szakembernek és látogatónak: Örömünkre szolgál, hogy meghívhatjuk a 2011. május 12-15. között megrendezésre kerü-lő Expowood Faipari és Erdészeti Vásárra. Szeretettel várjuk az Intarzia standján. Már csak azért is (ezt én teszem hozzá), hogy Pál Zsuzsa vásárszervező szerencsés esetben jövőre egy újabb si-kertörténetet ajánlhasson figyelmünkbe, amelynek hőse az idei kiadáson találkozott üzlettársával, és ezzel tulajdonképpen egy újabb jó vállalkozás kezdődött.

CÉGVILÁG • Sikertörténet

22

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KÖRNYEZETVÉDELEM

A programot a MOL Románia az idén 150 000 euróval támogatja. A Városi zöldövezetek programágazatban az egy pályázatra szánt legnagyobb anyagi tá-mogatás értéke 8000 lej, míg a Védett területek ágazatban a legnagyobb meg-pályázható összeg 20 000 lej. A 2010-es program keretén belül több mint 20 000 önkéntes vett részt 54 pro-jekt életbeültetésében az ország külön-böző megyéiben. A Városi zöldövezet ágazaton belül közel 50 000 m2 zöldöve-zetet alakítottak ki, illetve újítottak fel és több mint 6500 fát és cserjét, valamint 5400 virágtövet ültettek el. A Védett területek ágazatban megvalósított pro-jektek által 14 tanösvényt, 10 kiállítást és 3 látogatóközpontot alakítottak ki, mindemellett országszerte számos ren-dezvénnyel ünnepelték a biodiverzitás és az adott védett terület napját.

Potozky Lászlót, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatóját kérdeztük a program kezdeteiről.

Hogyan jött létre, kinek az ötletéből indult hat évvel ezelőtt a program?

Az első egyeztetések re-gionális szinten történtek 2005-2006-ban. A MOL-csoport a szlovákiai és magyarországi testvérala-pítványainkkal, valamint velünk kezdett tárgyalá-

sokat, egy mindhárom országot lefedő, közösségek bevonásán alapúló környe-

zetvédelmi programról. Tudatában vol-tunk, hogy mekkora problémát jelent a városi zöldövezetek leromlott állapo-ta. Ezért javasoltuk ezt a témakört, a MOL hamar rábólintott az ötletre. Az első évben mindegyik országban csak egy kisméretű, úgynevezett pilótaprog-ramot futtattunk, kis költségvetéssel és behatárolt földrajzi fókusszal. A romá-niai program esetében Hargita megyében 7000 euróból 12 projektet sikerült támo-gatni. Az eredmények várakozáson felü-liekre sikerültek, úgy a részvétel, mint az elültetett fák számát vagy a felújított zöld-övezeteket illetően. Mindez meggyőzte a partnereket arról, hogy érdemes országos méretű programokban gondolkodni.

Hat év tapasztalata után milyennek találja a program hatékonyságát? Miben látja legfőbb erényét?Közösségmozgósító és közösségépí-tő erejében. Abban, hogy a különbö-ző generációk képviselőit képes volt megmozgatni, ezáltal gyerekek, ifjak, valamint tanáraik és szüleik közösen terveztek meg és ültettek életbe sikeres projekteket. Abban, hogy közel 50 000 önkéntes vett közvetlenül részt a támo-gatott projektek életbeültetésében és hogy kézzelfogható és számszerűsíthető megvalósításokat eredményezett. Egy másik nagyon fontos erénye a többéves mivoltából fakad. Nagyon fontos ténye-ző, hogy a MOL nemcsak egy egyszeri, rövid távú támogatásban gondolkodott,

hanem hosszú távú partnerséget képzelt el velünk. Valós eredményeket, valódi kör-nyezeti hatást csak ilyen stratégiával lehet elérni. Jelzésértékű és egyedülálló volt az a tény is, hogy a 2009-ben maximálisan tomboló gazdasági válság ellenére a MOL vállalta az általunk javasolt programbőví-tést és megháromszorozta a költségvetést.

A Zöldövezet program a tavaly két díjat is nyert: az Emberek az embe-rekért gálán, valamint a Civil Társa-dalom VIII. Gáláján. Mit jelentett ez Önöknek?A Zöldövezet program 2010-ben is nagy népszerűségnek örvendett, bizonyítva az előbb említett közösségmozgósító, illetve környezet- és természetvédő ere-jét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint-sem az a tény, hogy kétszer is díjazták országos szinten: az Emberek az embe-rekért gála díjátadási ünnepségén elnyer-te a Legjobb Közösségi Program Díjat, a Civil Társadalom VIII. Gáláján pedig a környezetvédelem kategória első díját tudhatta magáénak. Meglátásom szerint a program erőssége – közösségi, illetve környezetvédelmi jellegén túl – nagyrészt annak köszönhető, hogy nemcsak rövid távú, egyszeri kezdeményezésként volt elképzelve, hanem hosszú távú, többéves stratégián alapszik. A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet prog-ramja ezáltal az egyike a legsikeresebb vállalati-civil szervezeti együttműködé-seknek Romániában.

ZÖLDÖVEZET-PROGRAM

A legfőbb erény a közösségépítő erő2011-BEN A MOL ROMÁNIA ÉS A POLGÁR-TÁRS ALAPÍTVÁNY

HATODIK ALKALOMMAL HIRDETTE MEG A ZÖLDÖVEZET EL-

NEVEZÉSŰ KÖZÖS PROGRAMOT, AMELY KÉT KOMPONENST

FOGLAL MAGÁBA: VÁROSI ZÖLDÖVEZETEK ÉS VÉDETT TERÜLE-

TEK. A VÉDETT TERÜLETEK MEGŐRZÉSÉT ÉS NÉPSZERŰSÍTÉSÉT,

VALAMINT A VÁROSI ZÖLDÖVEZETEK KIALAKÍTÁSÁT ÉS FELÚJÍ-

TÁSÁT CÉLZÓ PROGRAMBAN TAPASZTALATTAL RENDELKEZŐ

NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEK PÁLYÁZHATNAK.

23

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KÖRNYEZETVÉDELEM

A 2011-es pályázati felhívásra beérkezett projektekről és azok várható eredményeiről Cseke Andrea programvezetőt kérdeztük.

Milyen volt az érdeklődés a program iránt? Hány pályázat nyert támoga-tást 2011-ben?

Az előző évekhez hasonlóan az idén is nagy volt az érdeklő-dés a program iránt: március 1-ig, a leadási határidőig 96 pályáza-tot kaptunk Románia 40 városából a Városi

zöldövezet ágazatban, a Védett terüle-tek ágazatban pedig 93 pályázat érkezett 55 városból. Az elbíráló bizottságok döntése alapján a Városi zöldövezetben 29 pályázat lett jóváhagyva, a Védett területek ágazat-ban pedig 24 pályázat nyert támogatást.

Milyen eredmények várhatók a pro-jektek megvalósulása nyomán?A Városi zöldövezet programrész ke-retén belül a nyertes szervezetek 16 iskolaudvaron, 3 óvodaudvaron, 10 vá-rosi parkban és egy botanikus kertben létesítenek zöldövezeteket 16 megye 18 városában. A jóváhagyott projektek céljai alapján több mint 42 000 négyzetméter zöld-övezet lesz létesítve, illetve felújítva ön-kéntesek által, a helyi közösség, iskolák, intézmények és szervezetek bevonásá-val. A pályázó szervezetek a gyepesíté-sen, facsemeték, illetve virágok ültetésén kívül köztéri elemek (játszótér, biciklitá-roló, padok, asztalok, sporteszközök) el-helyezésével varázsolják igazi szabadidős oázisokká a városi parkokat, iskola-, illet-ve óvodaudvarokat. A fiatalabb korosztály bevonása olyan tevékenységekbe, mint a csemeteültetés, területrendezés vagy különböző környe-zetvédelmi témájú játékok, versenyek hangsúlyozzák a Zöldövezet program nevelő jellegét. Ugyanakkor nem elhanya-golandó a közvetlen környezet megszépí-tését és használhatóvá tételét megcélzó projektek közösségépítő szerepe sem. A Védett területek programágazatban jóváhagyott 24 projekt számos változa-

tos tevékenységet foglal magába. A Juni-or Ranger-típusú programokon keresztül a védett területek adminisztrátorai a helyi iskolák tanulóival közösen nyári gyakor-latokat, közös tevékenységeket szervez-nek, melyek célja a fiatalok bevonása konkrét természetvédelmi tevékenysé-gekbe. Az adott védett terület napja, il-letve a biodiverzitás napja alkalmával a helyi közösségekkel közösen szervezett rendezvények, foglalkozások a védett területek ismertségének növelését tűz-ték ki célul. A pályázó szervezetek a már meglévő épületek látogatóközponttá ala-kítása, valamint tanösvények létrehozása által lehetővé teszik az adott védett terü-letek még hatékonyabb népszerűsítését. A látogatóközpontokban berendezett ál-landó kiállítás megtekintésével, valamint az információs táblákkal ellátott tanös-vényen végighaladva a látogatók jobban megismerhetik a helyi flórát és faunát.

Milyen arányban pályáztak sikerrel a székelyföldi szervezetek?Minden évben nagy érdeklődésnek ör-vendett a program a régiónkban, innen érkezett a legtöbb pályázat országos viszonylatban, amelyek közül sokat si-került is támogatni. Az idén Székely-földön 15 nyertes pályázatot ültetnek életbe szervezetek a következő váro- sokból: Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely.

TELEGDI PÉTERA rovat támogatója a Merkúr

KÖVETENDŐ PÉLDA

Figyelemreméltó önkéntes akci-ót kezdeményezett nemrég De-meter Dezső, a székelyudvarhelyi Delkamet Kft. tulajdonos-vezér-igazgatója. A cég alkalmazottai négyórás műszakban takarították meg a Nagy-Küküllő Fások utcai szakaszának egy jelentős részét. Demeter Dezső kérdésünkre el-mondta, hogy rendkívül zavarta a cégének bejáratánál lévő folyópar-tot beborító szemét, ezért takarít-tatta ki. A cég költségén elvégzett munkálat eredményeképpen egy furgon szemetet gyűjtöttek össze. A cégvezető azt is elmondta, hogy rendkívül dühös lett azt látván, hogy a tavasz folyamán hatósági engedéllyel felgyújtották a vízpart száraz növényzetét, így többek kö-zött nemrég elültetett facsemeték váltak a tűz martalékává. Demeter Dezső közeli tervei között egy újabb megmozdulás szerepel: munkatársai segítségével 1500 fa-csemetét szeretne elültetni, ha ta-lál olyan közbirtokosságot, amely biztosítja a csemetéket és a beülte-tendő területet. Az önkéntes cse-meteültetés mellett munkatársainak kiszállítását is saját költségén vállalja a cégtulajdonos, aki a természet szeretetének, megbecsülésének és környezetünk tisztaságának, vé-delmének fontosságára hívja fel a figyelmet.

24

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM

KULTÚRA • Portré

Reklámozzon a Vox Rádióban, amely Székelykeresztúron, Korondon, Parajdon és Segesváron is fogható.

144 000 potenciális hallgató!Székelykeresztúr, Szabadság tér 55. sz.

Tel:. 0266-242610Hallgassa rádiónkat on-line is: www.voxfm.ro

25

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KULTÚRA • Színészportré

A Székelyföldi Régió Magazin kulturális melléklete............................................................................................ 2011. május

1939-ben született BrassóbanSzínésznő, egyetemi tanárFérje: Lohinszky Loránd érdemes művészLánya: Dr. Lohinszky JúliaUnokái: Korek Kata Réka és Korek Péter LászlóTanulmányok: Szentgyörgyi István Színművésze-ti Főiskola, 1959, Marosvásárhely2004-ben a Bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyete-men magna cum laude doktorál.Munkahely: A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nyugdí-jas professzora, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának örökös tagja.Díjak, kitüntetések: 1977 – Piatra Neamţ: Zsűri különdíja; 1979 – ATM Díj; 1983 – Temesvári Kortárs Dráma Fesztivál: Legjobb női ala-kítás; 1995 – Brassó: Zsűri külön-díja; 1995 – Kisvárda: Legjobb női alakítás; 1996 – Pro Cultura Hun-garica kitüntetés; 1997 – EMKE: Poór Lili-díj; 1997 – Brassó: Telje-sítmény Díj; 1997 – UNITER-jelölés Az év legjobb színésznője címre; 2001 – Brassó: A legjobb színész-nő; 2009 – Kisvárda: A Magyar Ok-tatási és Kulturális Minisztérium Életmű Díja. Megjelent könyve: A művészi igazság keresése a színész alkotó munkájában (2003). Több, szín-házi kérdéssel foglalkozó cikk szerzője és előadója a Marosvá-sárhelyi Művészeti Egyetem szer-vezésében létrehozott nemzet-közi tudományos ülésszakoknak.

PORTRÉ

Farkas Ibolya

26

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KULTÚRA • Színészportré

A rendszerváltozás előtt több nyu-gat-európai országban vendégsze-repelt. Miért jött haza? Nem gon-dolt az emigrációra? A ’80-as években az Európai Protes-táns Magyar Szabadegyetem meghívá-sára valóban lehetőségem adódott szá-mos nyugat-európai országban fellépni azokkal az önálló előadásaimmal, ame-lyeket itthon is nagy sikerrel játszottam. A meghívásaim mindenekelőtt azok-nak az üzeneteknek szóltak, amelyeket ezek az előadások hordoztak. Kocsis István Árva Bethlen Katája, a saját vá-logatásomban és szerkesztésemben ké-szült Lovak a virágoskertben, vagy a Bibliai időkben élünk mind-mind a helytállásról, a nehézségek elleni küzdelmeinkről, az önazonosságunk megőrzéséért folyta-tott harcainkról, a magyar nyelv szép-ségéről és ápolásának fontosságáról, a felemelkedni tudásról, a megmara-dásról szóltak. Én ezeknek a gondo-latoknak és ezeknek az érzelmeknek a tolmácsolására vállalkoztam, amikor – néha emberfeletti erőfeszítések árán – megszereztem a kiutazáshoz szük-séges hatósági engedélyeket. Boldog voltam, hogy eljuthattam ezekbe a nyu-gat-európai országokba, hogy rácso-dálkozhattam egy másfajta társadalmi berendezkedésre, hogy valamennyire megismerhettem a nyugati emigráció-ba kényszerült magyarok életét. De az én gyökereim Erdélyben vannak és így a helyem is itt van. Nekem nem kellett

A lényeg, hogy élményt tudjunk nyújtaniFARKAS IBOLYA MŰVÉSZNŐVEL A FEDÁK SÁRI ÉLETÉRŐL SZÓ-

LÓ BÖRTÖNNAPLÓ CÍMŰ ELŐADÁS SZÉKELYUDVARHELYI BE-

MUTATÓJA UTÁN BESZÉLGETTÜNK. A KÖZÖNSÉGET TELJESEN

LENYŰGÖZŐ, KÖZEL KÉTÓRÁS PRODUKCIÓ HOSSZA ÉS A KÉ-

SŐI IDŐPONT ELLENÉRE EGY ENERGIKUS, ÉLETTEL TELI HÖLGY

VÁRT AZ ÖLTÖZŐBEN.

elmenekülnöm, személy szerint engem senki sem üldözött, a családom, a kö-zönség és a színpad visszavárt.

Melyek voltak a szívéhez legköze-lebb álló szerepek? Nehéz erre a kérdésre határozott választ adnom. Számomra mindig az a szerep volt a legfontosabb, amellyel éppen fog-lalkoztam. Nehéz kiemelnem a több mint száz eljátszott szerepem közül csak néhányat. Igazságtalan lennék a szere-peimmel, de igazságtalan lennék önma-gammal szemben is. Mégis, ha választa-nom kell az elmúlt több mint ötven éves színpadi múltamból, van néhány olyan szerep, vagy inkább előadás, ami elsőd-legesen felbukkan ilyenkor: Albee: Nem félünk a farkastól, Nádas Péter: Találko-zás, Racine: Phaedra, Székely János: Ir-galmas hazugság, a Caragiale-szerepeim, Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása és természetesen az önálló estjeim, és nem utolsósorban a jelenleg játszott Börtön-napló. És még sorolhatnám. De minek? A színház a jelennek szól. Mindig az a fontos, ami itt és most történik.

Sokat játszott férjével, milyen part-ner volt? Ki volt a kedvenc partnere? Nagyon sokszor voltunk partnerek. És nagyon sokszor éppen azok az előadá-sok jelentették a legnagyobb sikereket a színház számára is, amelyekben mi is játszottunk. Például a már említett Nem félünk a far-

Színpadi, film és TV-szerepek, rende-zések, önálló műsorok: Eddigi színé-szi pályája során eljátszott több mint ötven jelentős főszerepet. Többek között: Shakespeare: Hamlet (Királyné); Schiller: Don Carlos (Eboli heregnő); Ra-cine: Phaedra; Ibsen: Tenger asszonya; O. Wilde: Lady Windermere legyező-je; B. Shaw: Pygmalion; Csehov: Sirály (Arkagyina); Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása; Madách: Az ember tragé-diája (Éva); Katona József: Bánk bán (Ki-rályné); Bornemisza Péter: Magyar Elekt-ra (Klütaimnestra); Caragiale: Zűrzavaros éjszaka, Elveszett levél; E. Albee: Nem félünk a farkastól (Mártha); Sütő András: Káin és Ábel (Éva); Székely János: Irgal-mas hazugság (Margit); Kosztolányi De-zső: Édes Anna (Méltóságos asszony).Játszott hét román és két magyar já-tékfilmben, több TV-előadásban, önál-ló műsoraival többször vendégszere-pelt Nyugat- és Észak-Európában.Rendezések: Anouille: Ardelle, avagy szeret, nem szeret; Jean Cocteau: Rette-netes szülők; Moliére: Az embergyűlölő.

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.... .

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

27

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KULTÚRA • Színészportré

kastól, ami számos díjat hozott nemcsak számunkra, de a színházunk számára is, itthon és Magyarországon egyaránt. Lohinszky Loránd kiváló partner volt, vele együtt színpadon lenni azon kivéte-les pillanatokat jelentette, amikor az em-ber tényleg érzi, hogy a színház társas játék. Érezni, hogy figyelünk egymásra, hogy egymásból tudunk csak építkezni, hogy nem mindegy, hogyan fogadod a feléd küldött labdát és főleg nem mind-egy, hogy azt hogyan adod vissza. Hogy ki volt a kedvenc partnerem? Természe-tesen Lohinszky. De nem csak. Egészen fiatal színésznőként partnere lehettem Kovács Györgynek – egy másik szí-nészóriásnak – Camil Petrescu: Velen-cei történet c. darabjának női főszerepé-ben. Rengeteget tanultam tőle, nemcsak mint színésztől, de mint pedagógustól is. Szívesen emlékszem a Ferenczy Ist-vánnal való közös játékainkra is, aki év-folyamtársam volt a főiskolán.

Számos díjat kapott. Melyik az Ön számára a legkedvesebb? Mindegyik díjnak örülök, hiszen színé-szi pályám valamelyik kiemelkedő tel-jesítményének az elismerését jelentik, de érdekes módon talán annak a díjnak örültem a legjobban, amit ugyan nem kaptam meg, de esélyem volt rá, hogy megkapjam. 1997-ben, Nádas Péter: Találkozás c. kétszemélyes darabjában nyújtott alakításomért az UNITER „az év legjobb színésznője” díjra jelölt. Erre nagyon büszke vagyok. Szokás azt mondani, hogy egy Oscar-jelölés néha többet ér akár egy megkapott díjnál is. Hát ez a jelölés valami ilyesmit jelentett számomra.

Hiányoznak fellépései, diákjai? Mi-vel tölti a mindennapjait? Egyre kevésbé hiányoznak. Sok min-den megváltozott az egyetemen is, a színházban is, sok mindennel nem ér-tek egyet, és így, ha nem vagyok ben-ne a körforgásban, el tudom kerülni a konfliktusokat. Én szókimondó ember vagyok. Nem rejtem véka alá a vélemé-nyemet, különösen, ha a művészi szín-vonalról, vagy a hozzá nem értésről van

szó. Ez pedig sokszor nem tetszik az érintetteknek. Amíg tanítottam, kevésbé hiányzott a színpad, hiszen a diákoknak átadhattam mindazt, amit a színpadon megtapasz-taltam, szerettem köztük lenni, ma is fi-gyelemmel kísérem az eredményeiket, és jól esik, hogy ezekben az eredmények-ben egy kicsit én is benne vagyok. És még jobban esik, ha ezt ők is így érzik. A színház, az más. Mostanában, né-zőként ülve a nézőtéren, gyakran úgy éreztem, hogy az egész színpadi múl-tam csak álom volt. Hogy már soha többé nem leszek részese annak a cso-dának, hogy egy-egy sikeres előadás után meghajthassam a fejem a közönség előtt. Most mégis megtörtént a csoda. De csak azért, mert rátaláltam arra az anyagra, ami számomra fontossá vált. Soha nem tétlenkedem. Olvasok, szín-házba járok, filmeket nézek, elég sokat utazgatunk, követem a világ eseményeit, és sok mindennel próbálkozom. Most pl. az „emlékirataimmal”. Talán egyszer könyv lesz belőle. És szeretnék ren-dezni. Keresgélem azokat a darabokat, amelyeket szívesen színpadra álmodnék.

Gyakran találkozik a lányával, az unokáival? Könnyen áthidalható a Vásárhely-Budapest távolság? Sajnos, kevesebbet vagyunk együtt, mint ahogy azt szeretnénk. De a családi ünnepeinket mindig együtt töltjük, és vannak közös nyaralásaink. Részt ve-szünk a számunkra és számukra is fon-tos eseményekben. A távolság ma már a közvetlen repülőjárattal könnyebben le-küzdhető, de még így is nagyon soknak tűnik. Néha olyan jó lenne csak úgy, pár órára legalább együtt lenni.

Miért éppen Fedák Sárit és a Bör-tönnaplót választotta előadása té-májául? Mit üzen az előadással a közönségnek? Fedák Sári a XX. század első évtize-deinek legnagyobb hatású operettpri-madonnája volt. De engem nem az operettprimadonna érdekelt, hanem az az ember, akit a díva mögött felfedez-tem, akit az 1945-ben berendezkedő új

hatalom alaptalan vádaskodások miatt háborús bűnösnek nyilvánított, két év börtönbüntetésre ítélt, amit végül nyolc hónapra változtatott.Megvettem és elolvastam Fedák Sári 2009-ben megjelent Te csak most alud-jál, Liliom c. könyvét, és attól kezdve éreztem, hogy erre a szövegre nekem szükségem van. Megszereztem a szerzői jogot ahhoz, hogy ebből a több mint hatszáz oldalas könyvből megszerkeszt-hessek egy kb. 40-45 oldalnyi önálló elő-adáshoz szükséges szöveget, és kemény két hónapi munka után megszületett a Börtönnapló c. szövegkönyv, majd 2011. február 6-án az előadás. Hogy mit üze-nek a közönségnek ezzel az előadással, azt – gondolom – minden néző önma-gának is megfogalmazhatja, ha meg-nézte az előadást. Nem egy börtönben ülő, szomorú asszony embertelen meg-próbáltatásait és keserűségét akartam felmutatni az előadásommal, hanem, éppen ellenkezőleg: azt az erőt, hitet, életerőt, fantáziát, ahogyan képes volt túlélni a megaláztatásokat, ahogyan az emlékeivel szét tudta feszíteni a börtön rácsait.

Mi a véleménye a mai színházról, színészekről, irányzatokról? Erre a három kérdésre nem lehet pár mondatban felelni. Ez egy egész tanul-mányt igénylő kérdéskör. Általánosítani sem szeretnék, hiszen akármilyen vál-ságban is van a színház, úgy általában ma is születnek kitűnő és kevésbé ki-tűnő, mondhatnám pocsék előadások. Minden azon múlik, hogy kinek a kezé-ben van egy-egy színház irányítása. Ér-tékes, jó színészek minden színházban vannak, de nem mindegy, hogy hogyan gazdálkodnak velük. Egy színház ve-zetőségének kötelező módon figyelnie kell a színháza művészi erejére, olyan műsortervet kell összeállítania, hogy ez a művészi erő létezni, fejlődni tudjon, és azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a színház elsősorban a közönsé-gért van. A lényeg a minőség. Hogy él-ményt tudjunk nyújtani.

Z. NAGY ISTVÁN

28

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KULTÚRA • Alma MaterKULTÚRA • Alma Mater

Megkérem, hogy mutassa be az is-kola történetét…

A székelykeresztúri Orbán Balázs Gimná-zium története több mint kétszáz évvel ez-előtt kezdődött.1793. július 10-én a homoródalmási uni-tárius zsinat mondja ki a Székelykeresztúron

alapítandó népiskola létrejöttét megala-pozó határozatot. Az intézmény feleke-zeti iskolaként működött 1948-ig, 1949-ben – mint minden felekezeti iskolát – államosították, ettől kezdve állami el-méleti középiskolaként 1977-ig. Ettől az évtől szakközépiskolává alakították, így működött 1990-ig, amikor az intézmény vezetősége döntött az elméleti líceumi státus újrafelvételéről, az iskola ma-gyar tannyelvű elméleti líceummá való visszaalakításáról. 1990-ben az iskola felvette az Orbán Balázs Gimnázium nevet. Az intézményben a következő tanévtől kezdve csak elméleti líceumi profilok indultak. Működött még a ro-mán tagozat néhány tanulóval, de ez ér-deklődés hiányában 1998-tól megszűnt.1993 januárjában döntött az intézmény vezetősége az Unitárius Egyház kéré-sére a felekezeti osztály beindításáról. Ettől kezdve az iskola a világi osztályok mellett egy felekezeti osztályt is indított minden tanévben. 2004-ben az Unitárius Egyház vissza-kapta az 1948-ban államosított épületeit. A törvény értelmében az Orbán Balázs Gimnázium öt évre kapott haladékot, hogy az egyházi épületekben maradjon. 2005. január 1-től az iskola felekezeti

Intenzív informatika oktatással kiegé-szített matematika-informatika és inten-zív angol nyelvoktatással/ intenzív né-met nyelvoktatással kiegészített filológia szakokon tanulnak diákjaink.

Megkérem, sorolja fel azokat a pe-dagógusokat és diákokat, akikre a legbüszkébbek, és mondja el azt is, hogy miért? Az iskola 48 címzetes pedagógussal dol-gozik. Szakmai felkészültségüket az is jelzi, hogy közülük 33-nak 1-es, 5-nek 2-es didaktikai fokozata, egy pedagó-gusnak pedig doktorátusa van. A 2006–2007-es tanévben meghívást kaptam az Igazgatók gálájára, a 2009–2010-es iskolai évben pedig az intézmény Kivá-lósági érdemoklevelet kapott. A tantárgyversenyeken is sikerült kiváló eredményeket elérnünk, a 2007–2008-as és a 2008–2009-es tanévben 7-7, a 2009–2010-es tanévben 11, a 2010–

osztályaiból álló tagozata önálló intéz-ménnyé alakult. 2006-ban az iskola egy kormányren-delet alapján új épület építésére kapott lehetőséget, az építkezés a következő évben el is kezdődött. Az új épület a be-fejezéséhez közeledik. A tervek szerint a 2011–2012-es tanévet az iskola az új épületben kezdi.Milyen szakokat oktatnak?

ÁPRILIS 9. ÉS 14. KÖZÖTT TARTOTTÁK A SZÉKELYKERESZTÚRI ORBÁN BALÁZS GIMNÁZIUMBAN

AZ IDEI ISKOLAHETET. AZ INTÉZMÉNYRŐL, AMELYET EBBŐL AZ ALKALOMBÓL MUTATUNK BE,

SZABÓ MIKLÓS IGAZGATÓT KÉRDEZTÜK.

Orbán Balázs Gimnázium

29

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KULTÚRA • Alma MaterKULTÚRA • Alma Mater

2011-es tanévben 5 tanuló jutott be az országos megmérettetésre.Néhány kiemelkedő eredmény: az or-szágos szakaszon Hevele István 2008-ban 5. helyezést, majd 2010-ben ezüst-érmet szerzett és – egyedüli erdélyiként és egyedüli magyar diáként – bekerült az országos informatikai válogatott-ba. Dobos Annamária 2009-ben Kre-ativitási Díjat, 2010-ben országos első helyezést ért el magyar irodalomból. Pável Szabolcs 2010-ben „Tisztelettudó viselkedésért” oklevelet kapott. A Mák-virág Díjért folytatott megmérettetésen az iskola tanulói közül 2005-ben Bíró Lehel bronz, 2006-ban Sándor Bulcsú bronz, 2007-ben Hevele István bronz, Sándor Bulcsú ezüst, 2008-ban Sándor Bulcsú arany, Hevele István ezüst, 2009-ben Dobos Annamária ezüst fokozatot szerzett.

Mi az, amire a legnagyobb szüksé-gük van jelen pillanatban?Oktatási felületekre van szükségünk laboratóriumok számára, nagyobb,

2010-ben az iskola két díjat ho-zott létre azzal a céllal, hogy a diákok és pedagógusok kiemel-kedő eredményeit megfelelő-képpen jutalmazhassa. Ezek az Orbán Balázs Gimnázium Hírnevéért Nagydíj és az Orbán Balázs Gimnázium Hírnevéért Díj. A 2009–2010-es iskolai évben 14 pedagógus és 22 tanuló munkáját jutalmazták az említett díjak elis-merő okleveleivel.

A pedagógusok neve betűrend-ben: Bartha Rodica, Constantinescu Ág-nes, Illyés Ferenc, Illyés Izabella, Ki-rály Emőke, Larcher Mária-Ibolya, László Laura, Moldován Gergely, Nemes Enikő, Sánduly Cecilia, Se-bestyén József, Simó Margit, Szat-mári Ilona, Zsigmond Viola.

A diákok neve betűrendben: Bálint Mihály, Bán Hermina-Erzsé-bet, Csáka István, Demeter-Török Bálint, Dénes Tamás, Dobos An-namária, Fazakas Ágota, Gothárd-Kis Delinke, Hári Nóra, Hegedüs Annabella, Hevele Balázs, Hevele István, Jakabfi Norbert, Kántor Izolda, Köblös Andrea-Orsolya, Larcher Barbara, Mihálydeák Krisz-tina, Palkó Botond, Pável Szabolcs, Szabó Adél, Székely Barna, Varró Ágota-Orsolya.

megfelelőbb méretű osztálytermekre az V-VIII. osztályok számára, valamint az I-IV. osztályok és az V-VIII. osztá-lyok tevékenységének elkülönítésére. További anyagi segítségre számítunk az új iskolaépület környezetének kialakítá-sához.

Melyek az iskolát segítő cégek, szer-vezetek, intézmények?Az iskolát a Formula Príma Kft., a Qvality Trend Kft., az ELKA Interna-tional Logistics cégcsoport, az Unicons Kft., az SZVESZ (Székelyföldi Vál-lalkozók és Egyesületek Szövetsége), valamint az Orbán Balázs Gimnázium Alapítványa támogatja rendszeresen. Pályázatokat a Julianus Testvériskola Program keretében, Székelykeresztúr Város Tanácsánál, Hargita Megye Ta-nácsánál, az Eurotrans Alapítványnál és a Communitas Alapítványnál nyertünk.

Z. NAGY ISTVÁN

30

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KULTÚRA • Interjú

Pedagógusi vagy restaurátori mun-káját tekintette nagyobb kihívásnak?

Pedagógusi mun-kámat tekintettem a nagyobb kihívás-nak.A restaurátori te-vékenység emet egy érdekes mun-kának fogtam fel, ami egy idő után

rutin munkává alakult és számomra nem jelentett semmi újat.

Festményeit gyakran úgy ítélték meg a régi rendszerben, hogy nincsenek a politikai ideológia szolgálatában. Volt ebből adódó konfliktusa?Volt időszak a ’70-es évek elején, hogy munkáimat éveken keresztül kizsűriz-ték. Egy alkalommal a bekerült festmé-nyemet a megnyitó előtt egy fél órával a megyei propaganda titkár levetette. Máskor a már jóváhagyott egyéni tár-latomat – amit Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön kiállíthattam – a csíkszeredai propaganda titkárság nem hagyta jóvá, így az anyagot haza kellett szállítanom. Az akkori román megyei újságban (Cuvîntul Nou) kemény bírá-latokat kaptam.

Képrestaurátori munkája milyen mértékben volt technikai jellegű, il-letve mennyire lehetett, mennyire si-

került bevinnie alkotói szemléletét?Képrestaurátori tevékenységem – talán – a kitartó, a türelmes és pontos mun-kában segített.

Szobrászattal és grafikával is foglal-kozik. Ezek a művészeti ágak meny-nyire segítik, illetve egészítik ki fes-tészetét, vízióját?Szobrászattal 1991-től foglalkozom, 1994-től grafikázom. Ma már úgy ér-zem, hogyha az egyik művészeti ágat a háromból elhanyagolnám, akkor mű-vészetem nagyon megsérülne. Párhuza-mosan mind a hármat művelem, mert művészeti gondolataimat a továbblé-pésben segítik és gazdagítják.

Fontosnak érzi székelyföldi gyöke-reit, meghatározó ez alkotói tevé-kenységében?Nagyon fontosnak érzem a szülőföl-demet, szülőfalumat és annak vidékét. Mély nyomokat hagyott bennem an-nak szépsége, majd az árnyékos oldala, amikor kiszakítottak e közösségből és kitelepítettek. Ekkor kezdődött el csalá-domnak és életemnek a kálváriája.

Alkotói munkájáért számos díjat ka-pott, melyik a legkedvesebb Önnek?A Munkácsy-díjat tartom a legkedve-sebbnek, mert ez szakmai elismerés. Boldog vagyok, hogy a Magyar Művé-szeti Akadémia tagja lehetek. Máskülön-

ben minden díj kedves számomra.

Hogyan éli meg nyugdíjas éveit, hi-ányzik munkája, vagy így több idő jut az alkotásra?Mint nyugdíjas nagyon jól érzem ma-gam, rengeteg időm van, így csak az alkotásnak tudok élni, és ez számomra nagyon fontos.

TELEGDI PÉTER

Nagyon fontosnakérzem szülőföldemet

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

. ...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

..

VINCZEFFY LÁSZLÓT A SEPSISZENTGYÖRGYI SZÉKELY NEM-

ZETI MÚZEUM GYÁRFÁS JENŐ KÉPTÁRÁBAN, MÁRCIUS 23-

TÓL ÁPRILIS 17-IG TARTÓ LUDIUM (JÁTÉKOSSÁG) CÍMŰ KIÁL-

LÍTÁSA KAPCSÁN KERESTÜK MEG. A MÁRA MÁR NYUGDÍJAS

MŰVÉSZ, AKI PEDAGÓGUSKÉNT ÉS KÉPRESTAURÁTORKÉNT

IS DOLGOZOTT, A FESTÉS MELLETT GRAFIKÁVAL ÉS SZOBRÁ-

SZATTAL IS FOGLALKOZIK.

Las Meninas

Guggoló

31

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

VINCZEFFY LÁSZLÓFESTŐ, GRAFIKUS, SZOBRÁSZ

1946. március 21-én született Atyhán (Hargita megye). Édesapja Vinczeffy László, édesanyja Szabó Ilona. Szülei a ’40-es években Atyha községben tanítottak, 1951-ben kulákká nyilvánították őket, a falut el kellett hagyniuk. Édesapja alkal-mi munkát vállalt, majd tisztviselői állásokat töltött be, édesanyja háztartással foglalkozott.Iskoláit több helységben végezte: Zernyest (Brassó megye), Etéd (Har-gita megye), Sibioara (Konstanca megye), Atyha (Hargita megye), Szováta (Maros megye). Képzőművészeti tanulmányait 1961-ben a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Líceumban kezdte, tanárai: Barabás István, Piskolti Gábor, Nagy Pál, Izsák Már-ton voltak. A Kolozsvári Pedagógiai Főiskola rajz és festészeti szakán 1970-ben diplomázott, tanárai: Mircea Vremir, Szederjesi András.1971-ben nősült, felesége Ferencz Adél tanítónő. Gyerekei: Réka és Orsolya.1970 és 1979 között Zágonban (Kovászna megye) volt rajztanár.1979-től a Sepsiszentgyörgyön az akkori Megyei Múzeum alkalma-zottja.1980 és 1983 között a bukaresti Művészeti Múzeumban elvégezte a képrestaurátori képzést.1983-tól a Megyei Múzeum (ma: Székely Nemzeti Múzeum) képres-taurátora.1970-től alkotóművészként részt vesz a romániai és erdélyi képző-művészeti életben.2010 márciusától nyugdíjas.Négy unokája van.

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.... .

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

..

www.legendarium.ro

KULTÚRA • Interjú

32

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................TECHNIKA

VÍZHIÁNY A TALAJBAN

Gyakori jelenség, hogy az olvadással, öntözéssel, csapadékkal talajba juttatott víz gyorsan a növények gyökérzónája alá kerül, így a növények nem képesek hasznosítani azt. A talaj nedvességtar-talma párolgással is csökken. A vizet a növények is kifogyasztják a talajból, hi-szen ők a leveleiken át párologtatják a vizet, amit a talajból felvéve pótolnak. A párologtatással, a növények vízfelvételé-vel csökkenő talajnedvességet a csapa-dék vagy a mesterséges öntözés pótolja vissza.

TALAJ-VÍZ-NÖVÉNY-LEVEGŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK

A talajban lévő oxigénre a növényeknek szintén szüksége van. Ha a túl gyakori öntözéssel kiszorítjuk a talaj pórusaiból az oxigént, a növények gyökerei meg-fulladnak, elhalnak, és maga a növény is elpusztul, mert a gyökérzet nem megfe-lelő működése miatt hiába van jelen túl sok víz is a talajban, a növény szövetei szomjaznak. A növények stresszel rea-gálnak a megváltozott körülményekre: sárgulnak, elszáradnak, hullnak a leve-lek, elhalnak a hajtások. Másrészről a túl kevés víz nem tudja pótolni a növények párologtatásával elvesztett vízmennyiséget. Vagyis a nö-vényi szövetek ekkor is szomjaznak. A gyökerek elszáradnak, elhalnak, és nö-vekedési, fejlődési rendellenesség jelei kezdenek mutatkozni a növényen.Az úgynevezett nehéz, agyagos talajo-kat sokkal könnyebb túlöntözni, mint a könnyű homoktalajokat. Míg a homo-kos talajok elnyelik a vizet, és gyakran úgy tűnik, hogy hiába öntözünk, a víz lefolyik a gyökérzóna alá, és a növények továbbra sem jutnak vízhez. Másrészt sokkal gyorsabban kiszáradnak, mint a kötött talajok. Vagyis kevesebb vizet tudnak megtartani. A kötött talajokat nehéz átnedvesíteni, de lassabban is szá-radnak ki. Egyik követhető szabálya az öntözés-nek, hogy a teljes gyökérzónát feltöltjük

vízzel, majd részlegesen hagyjuk kiszá-radni a következő öntözésig. Nagyter-metű növények, például fák, cserjék gyökerei mélyebbre nyúlnak, ezért a ta-lajfelszín kiszáradása nem jelenti feltét-lenül a vízvisszapótlás szükségességét. A kertésznek meg kell ismerni, hogy növényei gyökérzónájának átnedvesí-téséhez mennyi öntözővízre van szük-ség. Azt is meg kell tudnia, hogy milyen mértékben lehet a talajnak kiszáradni a következő öntözésig. Aranyszabály, hogy a felszínközeli, gyors öntözés biz-tosan nem nedvesíti át a gyökérzónát.

VÍZMOZGÁS A TALAJBAN

Hogy a talaj mennyi vizet tart meg, hogy milyen gyakran kell öntözni, az elsősorban a talaj szerkezetétől függ. Például 2 cm vízréteg átlagosan 30 cm mélyre vándorol a homoktalajban, 12 cm mélyre a jó kerti talajban és 6 cm mélyre kerül a kötött, agyagos talajban.

SZERVES ANYAGOK A TALAJBAN

A hozzáadott szerves anyag eltérő mó-don viselkedik. Agyagtalajokhoz adva segítik a talaj vízfelvételét, a szerves anyaggal javított homoktalajoknak pe-dig javul a vízmegtartó képessége, azaz ritkábban kell öntözni.

További információk:energo-tech@xenzor.ro

Tudnivalók házikertek öntözéséhezAZ ÁTLAGOS KERTÉSZKEDŐ SZÁMÁRA AZ ÖNTÖZÉS AZ EGYIK

LEGKÉNYESEBB FELADATOK KÖZÉ TARTOZIK. MINDNYÁJAN

TISZTÁBAN VAGYUNK VELE, HOGY SZÁRAZ NYARAK SORA VÁR

RÁNK, AMIKOR A CSAPADÉKHIÁNY MIATT FELTÉTLENÜL ÖN-

TÖZÉSRE VAN SZÜKSÉG. HISZEN A VÍZHIÁNY OKOZTA STRESSZ

A NÖVÉNYEKET FOGÉKONNYÁ TESZI A BETEGSÉGEKRE, CSÖK-

KENTI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGÜKET.

33

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................MÉDIAAJÁNLÓ

....................................................................................................................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................................................................................................

CRANFORD

PRÍMA RÁDIÓ – SZÉKELYUDVARHELY ELSŐ RÁDIÓJA

6:3, AVAGY JÁTSZD ÚJRA, TUTTI!(magyar vígjáték, 1998)

2011. május 20., péntekÚj angol kosztümös sorozat indul a Duna Televízióban. Az ötrészes Cranford az 1840-es években játszó-dik egy álmos Berkshire-i kisvárosban, ahol a több tucat helybéli apró-cseprő hétköznapi történeteiből egy egész kor portréja rajzolódik ki abban a történel-mi pillanatban, amikor a közeledő vas-útépítés a változás szelét hozza el egy minden változásnak konokul ellenálló községbe. A BBC 2007-ben készült so-

rozata Elizabeth Gaskell (1810-1865) három novellája alapján készült, melyek közül a Cranford és az Egy orvos vallo-másai magyarul is megjelentek. Új orvos érkezik Cranfordba, ráadásul partiképes fiatalember, aki alaposan fel-kavarja az ifjú és már nem annyira ifjú hajadonokkal teli kisváros társasági éle-tét. A talpig becsületes Dr. Harrisontól távol áll, hogy kihasználja a helyzetet, végül mégis az asszonyi pletykák háló-jának csapdájában találja magát. A ko-rosabb hölgyek körében a legnagyobb tekintélynek Miss Deborah Jenkyns ör-

vend, mindenki az ő hagyománytiszte-letéhez, értékítéletéhez alkalmazkodik. Húga, Miss Matty egyhangú életébe ifjú unokahúgának érkezése hoz frissessé-get, váratlanul pedig feltűnik a rég látott Thomas Holbrook, egykori udvarlója. Többtucat szereplő, míves kosztümök, idilli környezet, mély emberismeret és jóízű humor teszi a hétköznapiságukban is elbűvölő kalandokat felejthetetlenné.

1997-ben indult. Próbajelleggel szept-emberben kezdte el a műsor szórását, napi egy óra zenével a 87,9 MHz-es frekvencián. Az első adást 1997. ok-tóber 25-én reggel 6 órától sugározta. Adáskörzete Udvarhelyszék, potenci-ális hallgatóinak száma több mint 100 000 fő. A rádió a világhálón keresztül is elérhető, hallgatható a www.prima-radio.ro címen. Emellett több mint két éve a UPC-kábelrendszeren keresz-tül, PrímaText néven híreket, magazin jellegű írásokat, hirdetéseket stb. ol-vashatnak a képújságban, miközben a PrímaText hangjaként, a televízión ke-resztül a Príma Rádiót hallgathatják az

érdeklődők. A napi 24 óra műsoridőből 24 óra magyar nyelvű adással jelentke-zik és próbálja tartalmas percekkel be-tölteni a kis és nagy hallgatók életét. A Príma Rádió minden hétköznap 7 és 10 óra között az Ébresztővel kezdi meg műsorait. Minden nap más mű-sorvezető deríti jókedvre a hallgatókat és mindannyian egy kis sajátos színvi-lágot is bevisznek az emberek életébe. Szász Enikő, Balázsi Róbert, Csizmadia Attila és Péter Szabolcs minden reggel interaktívvá teszik a műsort különféle játékokkal és témák kibeszélésével. Az Ébresztő állandó rovatai: hírek, név-naptár, kalendárium, időjárás, radarleső,

valutaárfolyam, horoszkóp, lapszemle, kulturális figyelő, marketing percek, infó percek, sport, játékok és természe-tesen az interjúk. A meghívottakkal általában az aktuális történéseket, kulturális eseményeket be-szélik ki a szolgálatosok. Keddenként például mindig a polgármesteri hivatal munkatársai a vendégek, akik a város problémáiról, megvalósításairól, sikere-iről tájékoztatják a hallgatókat.

2011. május 8., vasárnap, 22:25 – m2Az évszázad mérkőzése: az angol-ma-gyar 1953. november 25-én délután ne-gyed négykor kezdődött. Hónapok óra erre várt az ország. Mindenhol a készü-lékek köré gyülekeztek az emberek, ott is kitettek rádiót, ahol egyébként nem volt szokás az ilyesmi. Hiszen az Arany-csapat lépett pályára, az otthonukban addig veretlen angolok ellen.Bakáts tér. A kezdőrúgás előtt megjele-nik egy férfi, senki sem ismeri, nem tud-

ni honnan jött, de elrontja a szurkolás örömét, mert előre bemondja a gólokat. Minden gólja tuti, magát is így nevezi az egyén: Tutti. Helén, a kitelepítésből ép-pen visszatért és utcaseprői munkakört betöltő hölgy veszi pártfogásába a kü-lönös urat. Helén és Tutti együtt végigszáguldják az angol-magyar mérkőzés Szepesi-féle közvetítésének másfél óráját: italboltból borbélyüzletbe, korabeli húsboltból a Gellért-fürdőbe, egy Kossuth-díjas író

budai lakásából át egy presszóba. Mivel az államvédelem is felfigyelt a fickóra, menekülniük kell. Miközben ők hár-man, Helén volt vőlegényével, a presz-szózenész Halmival bujkálnak a rendőr-ség elől, zajlik az évszázad mérkőzése.De honnan tudja a gólokat? És mi lesz vele? És mi lesz velünk? Lehet, hogy nem csak a mérkőzés eredményét ismeri?!

34

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ESEMÉNY

Idén 20. alkalommal szervezik meg a Szent György Napokat. Miben kü-lönbözik az eddigiektől?Grubisics Levente: Elsősorban abban,

hogy jubileumi ki-adás.Szeretnénk a leg-jobb programokat nyújtani, köszönet-ként azoknak, akik 20 év alatt éltették ezt a fesztivált, és itt nemcsak a szer-vezőkre gondolok, hanem a nagykö-zönségre is.

Más lesz abban, hogy idén rekord meny-nyiségű embert várunk, valamint más lesz a helyszíneket tekintve is, ahonnan külön kiemelném a Kultúrkertet, amely igazi csemegéje lesz az idei fesztiválnak. Mindezek mellett vannak még olyan újdonságok, amelyek tulajdonképpen kísérletezések, és ha igény van rá, meg-szervezzük jövőben is.

Dancs Zsolt: Nagyban különbözik a kulturális hét program-minősége és -meny-nyisége, nagy hangsúlyt fektettünk erre. Például eddig egy szimfonikus esemény volt, most van több is. Egyre nevesebb színházakat és előadókat hívunk meg, valamint humoristákat, akik a kö-

zönség nagy kedvencei, mint Fábry Sán-dor és Badár Sándor. Idei meghívottaink közül kiemelném a veszprémi színházat, a temesvári Csiky Gergely Színházat, a Bukaresti Nemzeti Színházat és a Nottara Színházat. Amíg tavaly és tavalyelőtt egy-egy világsztár volt, idén három van. Arra külön büszkék vagyunk, hogy a produk-ciók és a stílus minősége is jóval emelke-dettebb, büszkék vagyunk arra, hogy meg tudtunk hívni egy száz százalékban élő ze-nét játszó zenekart, a Smokie-t, és a világ nagy operettszínpadjain hódító Miklósa Erikát.

Milyen különlegességekre számít-hatnak még az érdeklődők? Milyen műfajú és tematikájú rendezvények lesznek?Grubisics Levente: Mivel a Szent György Napok elsősorban városnapok, ezért alapvető koncepciója, hogy minél több réteget kiszolgáló műsorpolitikát alkalmazunk, ugyanakkor azt is figye-lembe vesszük, hogy minél nagyobb tö-meget tudjunk megmozgatni, de ez ne menjen a kultúrréteg igényeinek a rová-sára. Különlegessége az, hogy mindkét nagyszínpadra olyan programokat tu-dunk feltenni, amelyek bárhol a világon megállnák a helyüket. Örülünk, hogy meg tudtuk valósítani egy olyan álmun-kat, amelyet még a fesztivál szervezése előtt dédelgettünk, de nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan ilyen nagy mérete-ket tud ölteni. Ez a Kultúrkert nevű új helyszín, amelynek elsődlegesen az volt a célja, hogy népszerűsítsünk egy olyan helyet, amely később más rendezvények helyszínéül szolgálhat. Most már tudjuk,

20 ÉVES A SZENT GYÖRGY NAPOKA találkozások ünnepeA SZENT GYÖRGY NAPOK KÉT FŐSZERVEZŐJE, GRUBISICS LEVENTE ÉS DANCS ZSOLT EGYÖNTETŰEN VALLJÁK, HOGY A

FELFEJLŐDÖTT VÁROSNAPOK UGYANAKKORA ÜNNEP, MINT

AZ ÉV MÁS HIVATALOS ÜNNEPE, HISZEN BIZONYÍTOTTAN

ERRE A RENDEZVÉNYRE TÉRNEK HAZA A LEGTÖBBEN. JOG-

GAL ADTÁK A „TALÁLKOZÁSOK ÜNNEPE” MOTTÓT NEKI, HI-

SZEN ÉPPEN AZ A CÉLJUK, HOGY A HAZALÁTOGATÓK ÉS AZ

IDELÁTOGATÓK TALÁLKOZZANAK, ÚJRA TALÁLKOZZANAK. A

HÚSZÉVES VÁROSÜNNEPRŐL ŐKET KÉRDEZTÜK.

35

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ESEMÉNY

hogy beírtuk magunkat a történelem nagykönyvébe, mert bármi is fog történni azon a helyen, első alkalommal a Szent György Napok kapcsán volt megemlítve. Ráadásul szerencsés egybeesés az, hogy a városnapokkal egy időben zajlik majd az Európa Nap is, amelyről a Duna TV körkapcsolásban közve-tít, Erdélyből csak Sepsiszentgyörgyről, ami azt jelenti, hogy legkevesebb hét ország magyarsága fogja tudni követni Sepsi-szentgyörgy ünnepét, ami nagy lehetőség a Napoknak, a vá-rosnak, de mindenekelőtt a város és a környék művészeinek.

Melyek lesznek azok a helyszínek, ahol a legtöbb ren-dezvény zajlik majd? Hány rendezvényt szerveznek, hány előadóval?Dancs Zsolt: Több mint 200 programot szervezünk, kö-zel 4000 résztvevővel. Három nagyszínpad lesz, a Szabad-ság téri, a Szent György téri és a Múzeumkerti nagyszínpad, ezen kívül még két kisszínpad. Állandó helyszín az ifjúsági sátor, csütörtökön helyt adunk egy mini rockfesztiválnak, és szombaton egy alternatív összművészeti minifesztiválnak is. Helyszínként még meg kell említenünk a Tamási Áron Szín-ház nagytermét, a Kamaratermet, a Kultúrházat, valamint a jazz- és blueskocsmát. Grubisics Levente: Ha már a helyszíneknél tartunk, kiemel-nék egy fontos dolgot: más évektől eltérően a fesztivált már csütörtökön este indítjuk, egy nagy meglepetést is tartoga-tunk a közönségünknek. Nem mediatizáltuk túl, éppen azért, hogy legyen meglepetés: az LGT Emlékzenekarral együtt fel-lép Somló Tamás is, az egykori LGT tagja.

Hány látogatóra számítanak? Milyen korosztályokat várnak?Grubisics Levente: Mivel nem fizetős fesztivál, nagyon nehezen tudjuk behatárolni, hogy hányan vesznek részt. De minden évben a helyi rendőrség segítségével próbáljuk meg-számolni az idelátogatókat, idén is ezt tesszük majd. A nem-zetközi vendégek színvonala miatt idén közel 100 ezer egyé-ni látogatóra számítunk az egy hét alatt. A programot pedig próbáltuk úgy összeállítani, hogy a legkisebbektől az idősebb korosztályig mindenki megtalálja a neki valót.

MÉNESSY KINGA ............................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................................................

36

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

37

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

i.Scription™ – A lencse-optimalizá-lás következő generációja

Az emberi szem igazi természeti csoda. A látás nem csupán nézés, a látási folya-mat rendkívül összetett és minden egyes eleme személyfüggő. Mi a Carl Zeissnél az innovációt képviseljük az optikai len-csék piacán: figyelmünket elsősorban a szem és a lencse közötti optimális köl-csönhatásra összpontosítva, több mint 160 éve kutatjuk a látást és annak min-den oldalát. Szakembereinknek sikerült az elmúlt években megnyitniuk egy olyan világ kapuit, amelyben a lencse-optimali-zálás során új értelmet kap a látás.

A képminőség új mércéje az i.Scription™-nel

A képminőség új mércéje az i.Scription™-nel hihetetlen, új élményt biztosíthat az ügyfeleinek: kimagasló élesség és tisz-taság mellett a színek sokkal gazdagab-bak, mint eddig bármikor, az éjszakai és a szürkületi tájékozódás tükröződés- és fényudvarmentes, minden lélegzetelállí-tóan éles. A fentieket egy innovatív op-timalizáló algoritmus teszi lehetővé, ami a hullámfront technológia segítségével figyelembe veszi a szem egyéni aber-rációit – beleértve a magasabb rendű aberrációkat is. Az újonnan kifejlesztett, kimagaslóan pontos gyártási folyamatok segítségével válnak a számítások olyan lencsékké, amelyek lehetővé teszik, hogy tökéletesen lássa a világot.Magas szintű technológia a maga-

Egy új módszert fejlesztettünk ki, ami figyelembe veszi a magasabb rendű aberrációkat és felhasználja őket a len-cse dioptriájának optimalizálásában.

Az i.Scription™ előnyei:– Magasabb rendű aberrációk észlelése a hullámfront technológia segítségével. – Tudományosan kidolgozott algorit-musok a személyreszabott lencse meg-alkotásáért. – Eredmény: a retinán alkotott kép op-timalizálása a legjobb képminőségért és kontrasztért, akár a legrosszabb látási viszonyok között is.

A retinális kép bemutatása

A szem képalkotó képességére sok min-dent lehet mondani, csak azt nem, hogy tökéletes. A legjobb optimalizálást csak a pupillaméret összes aberrációjának felmérésével lehet elérni. Az illusztráció azt mutatja, hogyan élesíti az optimali-zálás a retinális kép kontúrjait.

BIOOPTICA

sabb rendű aberrációkhoz: ZEISS-lencsék az i. Scription™-nel

Az optometriában a szférikus érték hibája (defókusz) és a cilinder hibá-ja (asztigmatizmus) akár másodrendű aberrációt is eredményezhet, amiket szemüveglencsékkel lehet korrigálni. A szem magasabb rendű aberrációit, mint például a kómát vagy a háromtenge-lyű asztigmatizmust nem lehet szem-üveglencsékkel korrigálni, mivel azok a pupilla méretétől, így nagy mértékben magától a szemtől függenek. Ennek el-lenére nagy hatással vannak a retinális kép minőségére: a magasabb rendű aberrációk a csökkent vizuális kont-raszt, a szürkületi, illetve éjszakai rossz látás okozói. Az i.Scription™-nel a Carl Zeiss Vision kifejlesztett egy optimali-záló algoritmust, ami figyelembe veszi a magasabb rendű aberrációkat a lencse korrekciós értékének optimalizálása ér-dekében.

A látás új dimenziója

A grafikon az i.ScriptionTM-nél elérhető lehetséges javu-lást szemlélteti. Ugyanolyan látóélesség mellett a min-ták a hagyományos korrekcióval gyengébb kontrasztot mutatnak.

Hagyományos korrekcióval i.ScriptionTM-nél

SZÉKELYUDVARHELYOrion ÁruházTel.: 0266 210 900, 0755 088 374 odorheiu-secuiesc@biooptica.ro

CSÍKSZEREDADecemberi forradalom u. 3. számTel.: 0266 372 829, 0755 088 373Petőfi Sándor u. 15. számTel.: 0266 310 969, 0741 101 393 office@biooptica.ro

GYERGYÓSZENTMIKLÓSA BCR mellett Testvériség sugárút 14. számTel.: 0266 364 939, 0755 088 371gheorgheni@biooptica.ro

EGÉSZSÉG

38

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM

BODO LEMN

39

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................LELKI EGÉSZSÉG

Amikor egy vi-lágváros gazdag kirakatú utcáján sétálgattam, sze-membe ötlött egy rikító reklám, mely illat-terápiára invi-tálta az embereket. Egy újabb nyugati túlzás, gondoltam magamban.

De próbáljuk ki! Kelet-európai rátar-tisággal engedelmeskedtem a kedves hölgy kéréseinek: Tessék ezt megpró-bálni, majd ezt, harmadiknak a követ-kezőt. Előítéleteim ellenére minden újabb illat megtapasztalása után mint-ha kiszakadtam volna a földi világból, mintha szárnyaim nőttek volna, melyek könnyedén emeltek föl. Mindeközben azt éreztem, mintha egy láthatatlan kéz minden keserűségemtől, szorongásom-tól megszabadított volna.Gyöngyvirág, jácint, jázmin, királylili-om, különböző rózsa, édes vanília, or-gona, frézia illata és sok számomra ide-gen, de gyönyörűséges virágillat járta át egész lényemet.Mint amikor hosszú évek múltán talál-kozunk egy régi, kedves ismerőssel, aki-nek lelkével lelkünk hajdan összeért és az újratalálkozás pillanatában ezt a régi közelséget érezzük újra át, úgy öntött el engem is gyermek- és ifjúkorom illatva-dászásának sok-sok emléke.Amikor még gyermek és ifjú voltam, életem fontos céljai közé tartozott, hogy virágzásuk sorrendjében az illa-tukat árasztó virágokat megkeressem szülőfalum kertjeiben. Egyik legkedve-sebb gyermekkori emlékem a Bodolló hídjától nem messze levő vadrózsabo-kor minden nyár eleji körülrajongása.

Nekünk, gyermekeknek, az említett vadrózsabokor hatalmasnak tűnt. Úgy terpeszkedett és omlott szét, mint a mesebeli Csipkerózsika álomra ítélt várkastélya. A kelyhüktől kifelé erősö-dő rózsaszín szirmok varázslatos illatot árasztottak. Amíg virágzott, minden nap ott találkoztunk és játszottunk ba-rátaimmal.Csupán a nyugati illat-terápián döbben-tem rá arra, hogy mennyire kegyetlen lettem felnőttkoromban saját magam-hoz, és mennyire kegyetlenek általában önmagukhoz a felnőttek. A mindennapi gond, a sok kihívás és a mindig győzni akarás hajszájában megfosztjuk magun-kat azoktól a gyönyörűségektől, melyek táplálják, s így egészségesen tartják lel-künket.

Miért nem vesszük észre azokat a szép-ségeket, melyek körülvesznek, és ame-lyek egészségesen tartják bennünk a lelket? Talán azt gondoljuk, hogy ha egyszer Isten adta belénk a lelket, csakis az ő kötelessége, hogy rendben, boldo-gan tartsa? Az újjászületés varázskörét megérintve, rá kellene ébredjünk arra, hogy lelkünket táplálni kell. A jó táplá-lékot kell megszerezzük neki. Ha egész-ségtelen táplálékkal árasztjuk el, akkor ő maga is egészségtelen lesz, és nem illat, hanem szag fog minket körülvenni.Virágárus akarsz-e lenni, testvérem, vagy gyepmester? Ez a nagy kérdés.Mindkét lényeg, az illat és a szag is hoz-zátartozik emberi életünkhöz, de béke-időben csakis tőlünk függ, hogy mivel vesszük körül magunkat. Ha nyitott szemmel és befogadásra kész lélekkel járunk, akkor lehetőségünk van arra, hogy az Isten által teremtett széppel és jóval feltöltsük életünket.

Életünkben a nemakarás és a nyögés bizonyára ott kezdődik, hogy az Isten által teremtett szépet és jót nem tartjuk egyedinek és személyre szabottnak. Mi-ért gyönyörködjem én a virágok illatá-ban, színében, formájában, ha minden gonosztevő is megteheti ezt? Miért ör-vendjek a madarak dalának, miért cso-dáljam szárnyalásuk ívét, ha minden boldogtalan megteheti ugyanezt? Miért örvendjek a nap melegének, a szellő si-mogatásának, a szomjat oltó forrásvíz-nek, ha minden istentelen is hozzáfér-het mindehhez?

Lelki egészségünk érdekében hagyjuk el egyéni kiváltságaink követelését és saját magunk felmagasztalását. Az újjászüle-tés fényében lássuk meg emberi hiva-tásunkat. Isten jónak teremtett és azt akarja, hogy jók is legyünk. Engedjük magunkhoz a gyönyörködés forrásait, gyönyörködtessük lelkünket a teremtett világ és a teremtmény nyújtotta szép-ségek által. Ne azt keressük, hogy mit tudunk uralmunk alá vonni, hanem azt, amin osztozkodni tudunk. Ne azt néz-zük, hogy mit tudunk a másik embertől elvenni, hanem azt, hogy mit tudunk adni neki. Lelki nyavalyáink gyógyítá-sára sokfajta terápia áll rendelkezésünk-re. Vegyük észre, fedezzük fel először azokat, amelyek karnyújtásnyira vannak tőlünk. E gyógyító szépségek minden cseppje a gondviselésbe vetett hitünk hídját erősíti, mely kudarcaink szakadé-kain ível át.

SZÉKELY KINGA RÉKAUNITÁRIUS LELKÉSZ

HOMORÓDSZENTPÉTER

FOTÓ: ANDORKÓ ATTILA

Mily gyönyörűség…BUZDÍTÁS LELKI EGÉSZSÉGÜNK ÁPOLÁSÁRA

40

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................AUTÓSVILÁG

Három évvel a piacra dobást követően a Jaguar felfrissítette belépőmodelljét, az XF sorozatot. A New York-i Autószalo-non bemutatott ráncfelvarrásos változat a brit márka zászlóshajója, az XJ formai jegyeit vette át: szűkre szabott első fény-szórók és sportosan megrajzolt hátsó lámpák teszik sokkal dinamikusabbá a külsőt. A belső térben kevésbé szembe-tűnők a változtatások: javítottak az ülé-seken, módosították a sebességváltót, az új multimédia-rendszerhez pedig hétco-los érintőképernyő jár. Opcionálisan 1200 wattos Bowers & Wilkins audio-berendezés is rendelhető az autóhoz. A motorválasztékban az újdonságot a 2,2 literes, négyhengeres turbó-dízel egység jelenti, amelynek legnagyobb teljesítmé-

Felfrissült a Jaguar XF

nye 190 lóerő, míg maximális forgató-nyomatéka 450 Nm. A nyolcsebességes automataváltóval társított erőforrás 8,5 másodperc alatt gyorsítja fel 100 km/

órás sebességre a Jaguar XF-et, 225 km/órás végsebességet biztosít, miközben a gyári adatok szerint átlagfogyasztása 5,4 liter 100 kilométeren.

.........................................................................................................................................................................................

41

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................AUTÓSVILÁG

Öt másodperc alatt gyorsul fel álló hely-zetből 100 km/órás sebességre a Jeep új csúcsmodellje, a Grand Cherokee SRT8. A Chrysler-csoporthoz tartozó

SRT8: a leggyorsabb Jeep

amerikai terepjáró-márka a New York-i Autószalonon mutatta be a monstru-mot, amely nyáron kerül forgalomba az Egyesült Államokban.

Amíg a modell korábbi verzióját 6,1 literes, V8 Hemi motor hajtotta, az új változatban már 6,4 literes erőforrás dolgozik. Ennek legnagyobb teljesítmé-nye 465 lóerő, maximális forgatónyo-matéka pedig 630 Nm – a hatfokozatú automataváltót a kormány mögött lévő kapcsolókkal kézzel is lehet irányítani. A végsebességet 250 km/órában korlátoz-ta a gyártó, amely feljavított technikával próbálja meg kordában tartani a megnö-vekedett teljesítményt. Az új adaptív fel-függesztés mellett a sport-terepjáróhoz hátsó önzáró differenciálzár és Brembo-fékrendszer jár. Külsőre a tekintélyes légterelők és a 20 colos alumínium-fel-nik, belül pedig a lapos sportkormány és a Nappa-bőrbe bújtatott sportülések is jelzik az erőtöbbletet.

.........................................................................................................................................................................................

42

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................SPORT

Hogyan kerültél kapcsolatba és ho-gyan szeretted meg az úszást?

Egy alkalommal a Nagyküküllőt szerettem volna átúszni, amikor még mély volt a víz. A helytelen úszásom miatt egy örvény-ben majdnem otthagytam a fogam. Akkor

döntöttem el, hogy megtanulok helye-sen úszni.

Gyerekeket edzel. Milyen korban ér-demes a gyereknek úszni tanulnia és mi a felső korhatár?4-5 éves kortól, ahogy a figyelmük és a mozgáskoordinációjuk odaérik, szelle-mi és fizikai fejlettségük alkalmassá teszi őket az úszástanulásra. Felső korhatár nincs, folyamatosan vannak felnőtt cso-portjaink is.

Miből lehet látni, hogyan lehet felfe-dezni, hogy ki a tehetséges úszó?Ez idővel mutatkozik meg, bár az elején is vannak erre utaló jelek: jó vízfekvés, testalkat, erős akarat, szorgalom.

Székelyudvarhelyen mi a statisztika, hány gyerek közül kerül ki egy-egy tehetség?Az úszóink között sok a tehetséges gye-rek, ezt bizonyítja az a sok díj, amelyet hoznak a gyerekekink a versenyekről. (Legutóbbi versenyünkről, Sepsiszent-györgyről, 25 gyerek hozott díjat.) In-kább azzal van a gond, hogy arányaiban még mindig elég kevés gyerek jelentke-zik professzionális úszóiskolába.

Miért ajánlod ezt a sportot?Több szempontból is igen kedvező hatással van a fejlődő gyerekre. Első és legfontosabb szempont, hogy az iz-mokra és csontokra gyakorolt hatása nagyon kiegyensúlyozott. Az ízületek terhelése szinte elhanyagolható a „szá-razföldi” sportokhoz képest. Gondol-junk csak arra, hogy nincsenek hirtelen nagy erőbehatások, esések, ütések. A jobb keringési rendszer, a megerősödött izomzat, az átmozgatott ízületek mind- mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gye-rekek könnyebben vegyék az iskolában is az akadályokat. Azok a gyerekek, akik rendszeresen úsznak, sokkal frissebbek a szel-lemi megterhelések, tanulás, iskolai órák során is, jobban teljesítenek, kevésbé fáradékonyak.

Vannak gyógyászati hatásai az úszásnak?Igen, az orvosok gyakran javasolják külön-böző problémák kíméletes gyógyítására. Kifejezetten ajánlott mellkasi fejlődési

zavarok, gerincferdülés esetében. A lég-zés javításában is nagy szerepet játszik, ugyanis úszás során nagy a szervezet oxigénigénye. Ennek következtében az állandó fokozott légzés miatt, hosszú távon nő a tüdő befogadóképessége, teljesítőképessége.

Mennyi idő szükséges elsajátításá-hoz?Ez nagyon sok tényezőtől függ, de ha mindenképpen szeretnék egy átlagot felállítani, akkor hozzávetőleg fél és egy év közötti időtartamról beszélhetünk, de természetesen mind a négy úszás-nem közel tökéletes elsajátításhoz gyak-ran hosszú évek szükségesek. De ez már egy másik cél, egy magasabb fokozata az úszásoktatásnak.

Mik a terveitek?Május végén készülünk egy nagysza-bású versenyre, többszáz gyerek fog rajtolni, az ország különböző úszó ha-

Kedvező az úszás hatásaTORÓ TAMÁS A SPORTHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKMÁK KÖZÜL TÖBBET MEGTANULT ÉS MEGTA-

PASZTALT, DE TÖBB ÉVEN ÁT PEDAGÓGUSKÉNT IS DOLGOZOTT. JELENLEG SAJÁT SPORTEGYE-

SÜLETÉNEK ÚSZÓISKOLÁJÁT VEZETI, EDZ, TANÍT, VERSENYEKRE JÁR. A SZABADIDEJÉBEN BORÁ-

SZATTAL IS FOGLALKOZÓ SZAKEMBERT A GYEREKEKRŐL ÉS AZ ÚSZÁSRÓL KÉRDEZTÜK.

43

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................SPORT

TORÓ TAMÁS(született Brassóban, 1977. április 1-jén)

Tanulmányok:Brassói Áprily Lajos Gimnázium, matematika–fizika szakMagyar Labdarúgó Szövetség, Edzőképző Központ,UEFA B labdarúgó edzőBudapesti Testnevelési Egyetem, labdarúgó edzőSemmelweis Egyetem, Testnevelésiés Sporttudományi Kar, Budapest, testnevelő tanár, úszóoktató, sportmenedzser és atlétika szakedző

Szakma:Magyar Labdarúgó Szövetség, programvezetőInter Sport Egyesület, elnökBudatétény Sport Egyesület, labdarúgó edzőFóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium,testnevelő tanárGoldball Labdarúgó Egyesület, labdarúgó edzőBudapesti Regnum Katolikus Általános Iskola,testnevelő tanár, osztályfőnök, igazgatóGödöllői Góliát Diáksport Egyesület, labdarúgó edző, szakmai igazgatóSzékelyudvarhelyi Toró Sport Egyesület – Delfin Úszóiskola, igazgatóErdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Sport és Egészséges Életmód Bizottság elnökeA Magyar Kormány Sport Államtitkárságának határon túli szakértője

Sportolói múltja:Dinamó Brassó – kézilabda (1989-1990)Brassovia – labdarúgás (1990-1993)Brassói Sportiskola – atlétika (1993-1999)TF – atlétika (1999-2003)

Mesterei, mentorai (úszás):Kis László edzőKiricsi János edzőCzene Attila olimpiai bajnokJózsa Norbert olimpiai bajnokSzabó Benedek szakmai igazgató

FLOORBALL TEREMTORNA SZÉKELYUDVARHELYEN

Egy, a teremhoki-mozgalmat felka-roló székelyudvar-helyi fiatalokból álló csoport április 17-én tartotta az I. Rákóczi Teremhoki Bajnokságot a Rá-kóczi Centerben. A megmérettetésre nyolc csapattal közel száz amatőr sportoló nevezett be. Négy csapat Csíkszeredából, négy pedig Udvarhelyről mérkőzött meg. A két csoportból továbbjutó csapatok játszották a dön-tőt, melynek győztese, a Csíki Fecskék, 5-3-ra múlta felül a székelyudvarhelyi FloorBulls csapatát. A leg-jobb kapus díját Rövid Ervin, a Csíki Fecskék hálóőre kapta, a gólkirály címet Hajdú Levente, a FloorBulls csatára vihette haza, a legjobb játékos díját pedig Biró Botond, a PEDA Floorball Team játékosa szerez-te meg. A torna Legtapasztaltabb játékos díját Bán Széll István tudhatja magáénak.

Megnyílt a bowling-pálya, jön a fallabdaSZÉKELYEK, LEHET GURÍTANI!

Közel százezer eurós be-ruházás révén megnyílt Kovászna megye legmo-dernebb bowling-pályája a kézdivásárhelyi Atrium-komplexumhoz tartozó sportklubban.Hegedüs Ferenc vállalkozó, akinek feltett szándéka, hogy széles körű kikapcsolódási lehetőséget biztosítson az azt igénylők számára, újfent igazolta, hogy vérbeli lokál-patrióta.A négysávos, automata pá-lyának helyet adó épületben konferenciaterem is helyet kapott, emellett italbár (nem túlzott árakkal) és két vadonatúj biliárdasztal is az oda betérők rendelkezé-sére áll. Minden automatizálva van, a számítógépes kijelző nemcsak az elért pontszámot mutatja a ver-senyzők neve mellett, hanem a golyó sebességét is! Ugyanakkor megnyílt az – egyébként remekül felsze-relt erőteremmel rendelkező – Atrium Hotel szom-szédságában található, két játékfelületes teniszpálya is, amelynél esti világítás alkalmazható. A vállalkozó további terve pedig egy fallabda-terem, amelyet a közeljövőben szándékoznak kivitelezni.

FORRÁS: SZÉKELY HÍRMONDÓ

gyományokkal rendelkező városaiból lesznek meghívott versenyzőink Székelyudvarhelyen. Márciusban Sepsi-szentgyörgyön voltunk versenyen, még hátravan egy ma-rosvásárhelyi megmérettetés.

Az úszóiskola mit ajánl az érdeklődőknek?A Delfin Úszóiskola keretein belül szeptembertől júniusig rendszeres az úszásoktatás, edzési lehetőség, nyáron pedig egyhetes úszótáborokat szervezünk a székelyudvarhelyi Septimia Szabadidőközpontban. Várunk szeretettel gye-reket, felnőttet egyaránt programjainkra.

LÁZÁR LŐRINC

Hegedüs Ferenc vállalkozó is részt vett a pályaavatón

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.... .

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

.....

44

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................VIDÉK

45

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Parajdon a földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött, ekkor nyitották meg a Sóhát délnyugati felében, Johann Frendl osztrák bányamérnök vezeté-sével, a József-bányát. A névadás va-lószínűleg II. József 1784. évi parajdi látogatásának következménye volt. A József-bánya harang alakú terméből két oldalkamrát nyitottak, a Károly- és Ferdinánd-bányákat, melyeknek szin-tén csúcsíves alakjuk volt. Orbán Balázs szerint 1861-ben az egész Székelyföld és Szászföld parajdi sót használt.1864-ben a József-bánya mellett egy új bányát nyitottak, a Párhuzamos-bányát, amely ma az egyik legnagyobb mestersé-ges földalatti üreg hazánkban: 96 m ma-gas, 40 m széles és 100 m hosszú. Az erdélyi és máramarosi sóbányák kö-zépkori eredetű művelési technikáját az első világháború után (1920) a román államigazgatás újjászervezte. 1945-ben bevezették a robbantásos sófejtést, en-nek következtében a nagy hagyomány-nyal rendelkező magyar sóbányászat végleg történelmi emlékké vált.1947-49-ben megnyitották a nagy székely lázadó emlékét őrző Dózsa György-bányát, de a nyitási munkála-tokkal egy időben, még 1954-ig művel-ték a Párhuzamos-bányát is. A Dózsa György-bánya alatt, egy 40 m-es vastagságú biztonsági plafon hát-rahagyásával, még 1976-ban új szinteket

terveztek. Ezeket a jelenleg is művelés alatt álló mélységi szinteket 1978-ban nyitották meg, és 1980-ban kezdték meg a kitermelésüket. 1991-ben kezdődött meg a Telegdy-bányarészleg nyitása, melynek kiter-melése 1994-től folyamatosan történik.

A PARAJDI SÓBÁNYA TERMÉ-KEI A KÖVETKEZŐK: ömlesztett útszóró só, 0-2 mm-es és 0-4 mm-es őrölt só, ömlesztett vagy zsákolt darabsó és téglasó, vagy korong alakú „brikett-só” (nyalósó), sópasztilla, zöldség eltevé-séhez szükséges granulált só, valamint a színezett, gyógyhatású fürdősó.

A földalatti gyógykezelés az 1960-as években kezdődött Parajdon, ekkor még a Dózsa György-bányarészleg adott otthont a légúti betegeknek. A lengyelországi wieliczkai eredmények-ből kiindulva, az akkori bányaigazgató, Telegdy Károly és dr. Veres Árpád kör-orvos a krónikus légúti betegek földalat-ti kezelésével próbálkoztak. 1980-tól az 50-es szinten rendezték be a kezelési és látogatási részleget, a felszíntől számít-va 120 m mélyen. A bejárattól 1250 m hosszú tárón vezet az autóbusz útja a szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkal-mas bányatermekig, ahol állandó hely-színi orvosi felügyelet van. Az 1993-as esztendőt a Nepomuki Szent János

A parajdi sóbányászatés gyógykezelés rövid története

védelmébe ajánlott földalatti ökumenikus kápolna elkészítése és felszentelése tette nevezetessé. A sóbánya kápolnájában, 1999. szeptember 18-án, ökumenikus istentisztelet keretében felavatták Nepo-muki Szent János sóból faragott szobrát. A bánya védőszentjének megmintázása régóta foglalkoztatta Szekeres Lajos nyugalmazott bányászt, aki szabadide-jében készítette el az 1,75 m magas, egy tonnánál is nehezebb szobrot. A földalatti kezelőbázison hatalmas játszóterekkel, internet-klubbal, kávé-zóval, múzeummal, számtalan ülőalkal-matossággal, szuvenir-üzlettel, modern vizesblokkal (mosdó, WC) és számtalan más érdekességgel várják a vendégeket.2008-ban elkészült a Telegdy-bányában Európa első sóbánya-borpincéje, majd 2009-re sikerült kibővíteni a kezelőbá-zist egy új szinttel, ahol helyet kapott a földalatti vendéglő.

A parajdi termálvíz gyógyhatásának fel-használására épült 1952-ben a parajdi ter-málvizes sósfürdő, amely lényegesen hoz-zájárult a vidék geológiai potenciáljának hasznosításához. Idénre készült el a régi szonda mellett az új termálfúrás és szom-szédságában a vadonatúj kezelőbázis.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

HORVÁTH ISTVÁN

VIDÉK

46

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................VIDÉK

Milyen beruházások vannak folya-matban?

Három nagyobb szabású beru-házás zajlik je-lenleg Parajdon. Közeledik az új gyógykezelő és wellnessközpont befejező mun-kálatainak az átadása, a bázis

7000 m2 -es területen fekszik, ebből 2100 m2 a beépített felület. A központ-ban édesvízi, gyógyvizes és gyerekme-dence mellett 2 jakuzzi, szauna, római fürdő, török fürdő, 14 egykádas fürdő és fitneszterem található. A vendégek majd elektroterápiás, parafin- és iszap-kezelést, valamint gyógymasszázst vehetnek igénybe. A központ 500 sze-mély ellátására, kiszolgálására alkalmas. A gyógyvízellátást az épület közelében található – mélyfúrással feltárt –, 1040 méter mélységű kút biztosítja, a víz hő-mérséklete 54 Celsius-fok. A központot augusztusban tervezzük átadni.Ugyancsak most zajlik a tornaterem felújítása, itt belső munkálatok folynak, kiépítjük a mellékhelyiségeket (WC, öl-töző, fürdő), felújítjuk a padlót, vala-mint épületgépészeti szereléseket (víz, fűtés, világítás) végzünk. Felújítjuk, mo-dernizáljuk és kiépítjük a tüdőkórház épületét. Korszerűsítjük a kórtermeket,

mellékhelyiségeket alakítunk ki a kórter-mek mellett és egy ebédlővel, valamint a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel bő-vítjük ki az épületet. Kicseréljük a pad-lózatot, az ajtókat, ablakokat, felújítjuk a külső és belső vakolatot és újraépítjük a tetőszerkezetet.

Milyen munkálatokat terveznek erre az évre?Idén el akarjuk kezdeni az alsósófalvi orvosi rendelő felépítését, valamint az alsó- és felsősófalvi víz- és szennyvíz-csatorna-hálózat kiépítését. Ez utóbbi uniós forrásokból, pályázat útján tör-ténik. A kiépítendő vízhálózat hosz-sza több mint 20 kilométer, ezen kívül

tervezzük két új víztározó létrehozását, megépítését is. A közel 20 kilométeres csatornahálózatot rácsatlakoztatjuk a parajdi szennyvíztisztító telepre. Ezek a beruházások közel háromezer község-beli személy életét könnyítik meg, nem beszélve a turisztikai szolgáltatások mi-nőségének lényeges javításáról.A községközpontban, Parajdon, járdá-kat építünk a fő utak mentén, ennek hosszúsága közel 7 kilométer. Kor-szerűsíteni akarjuk az utcahálózat egy részét, 8,5 km útszakaszt alapozunk, majd aszfaltozunk le, és lefolyó árkokat, sáncokat képezünk ki. Uniós finanszí-rozásból felújítjuk a parajdi orvosi ren-delő épületét.

www.sovatahotel.ro

Szeretettel várjukSzovátán

az új fürdõ és wellness központunkba.

Nyitvatartás naponta

7 - 21 óra között.

Belépõ:

40 Ron / fõ/

hétköznap

50 Ron / fõ /

szombat & vasárnap

sovatahotel@szovata.rotel: + 40 265 570151

INTERJÚ BOKOR SÁNDORRAL, PARAJD POLGÁRMESTERÉVEL

Augusztusban adják átaz új gyógykezelő központotTÖBB NAGYSZABÁSÚ BERUHÁZÁS KIVITELEZÉSE VAN FOLYAMATBAN PARAJDON, A SÓBÁNYÁ-

JÁRÓL ÉS GYÓGYVIZEIRŐL HÍRES SÓVIDÉKI TELEPÜLÉSEN. IDÉN NYÁRON NYITJÁK MEG AZ ÚJ

KEZELŐBÁZIST ÉS WELLNESSKÖZPONTOT. ÚJ PROJEKTEKBŐL SINCSEN HIÁNY A HÁROM TELE-

PÜLÉSBŐL ÁLLÓ NAGYKÖZSÉGBEN.

47

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................VIDÉK

www.sovatahotel.ro

Szeretettel várjukSzovátán

az új fürdõ és wellness központunkba.

Nyitvatartás naponta

7 - 21 óra között.

Belépõ:

40 Ron / fõ/

hétköznap

50 Ron / fõ /

szombat & vasárnap

sovatahotel@szovata.rotel: + 40 265 570151

Ugyancsak uniós forrásokból korsze-rűsítünk közel 10 kilométer erdei utat a Kiság nevezetű erdőrészen. Bővíteni akarjuk a parajdi szennyvízhálózatot és rácsatlakoztatni az eddig kimaradt falurészeket és utcákat: Bábirkó, Ál-lomás utca, Ócmező, Sár, Bánya út és Nádasfő. A tervezett bővítés hossza 8 kilométer.

Milyen turisztikai szezonjuk volt ta-valy, milyenre számítanak idén?Az előző évekhez viszonyítva tavaly gyengébb szezon volt. Hogy mit várunk idénre? Legalább annyi turistára számí-tunk, mint a tavaly.

Milyen költségvetése van idén Parajd községnek? Milyen más finanszíro-zási lehetőségeik vannak? Mennyit fordítanak fejlesztésekre? Parajd községnek 8 606 360 lej az idei költségvetése, 485 000 lejt kaptunk cél-

irányosan erdőgazdálkodásra, 8 121 360 lej a helyi költségvetés. Ebből fejlesztés-re 3 000 000 lejt fordítunk. A helyi költ-ségvetésen kívül idén megpályázott eu-rópai és kormánypénzekre számítunk.

Milyen programokat ajánlanak a Parajdra látogató turistáknak?Az idelátogatóknak a bányalátogatást és a gyógykezelést, a sósfürdőzést ajánljuk, valamint nevesebb rendezvényeinket: a Parajdi Falunapokat és a Nemzetközi Töltöttkáposzta-fesztivált.

Milyen terveik vannak hosszabb tá-von a község fejlesztésére?Véleményem szerint a turisztika jelenti a község jövőjét, ezért a gyógyturizmust és a turisztikai szolgáltatásokat szeret-nénk továbbfejleszteni.

NEMES IMRE

............................................................................................................................................................................................................................................................

48

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................VILÁGJÁRÓ

KULTÚRA................................A hétfalusi magyar kultúra számos olyan régebbi (néha ősi) elemet őrzött meg sokáig, amelyet a legtöbb más ma-gyar vidék elfelejtett. Például a fehér-gyászt, a borica bizonyos elemeinek s kukajátékának rituáléját, az inghímzések és a borica-lapocka nemzetségjelvény értékét. Másrészt egy olyan regionális kultúra emlékeit éltette tovább, ame-lyekből inkább közös magyar múltra, mintsem egyedi elkülönülésre lehet következtetni. Ilyen értelemben beha-tóbb vizsgálódást érdemelnének hí-mestojás-mintakincsünk, szőtteseink, a székelykapu–csángó kapu összehason-lítás. Talán a nyelvjáráskutatások voltak a legeredményesebbek ezen a téren, hiszen közös hétfalusi, halmágyi, zsom-bori, kézdi-orbai, felcsíki nyelvi sajátos-ságokra figyelmeztettek.Ez a sajátos árnyalatú kultúra perem-helyzeténél fogva úgy szűrte meg a kül-ső (szász, román, bizonyos feltételezé-sek szerint kun, besenyő) hatásokat, egy

részüket asszimilálva, hogy mindvégig megőrizte nemzeti jellegét. A hétfalusi női népviselet utolsó, 19–20. századfor-dulós változata erőteljes szász hatású, mégsem tekinthető idegen elemnek, mert az Erdély-szerte is használt egye-temesebb reneszánsz viseletet őrizték meg a szászok. A jellegzetesnek tartott kösöntyűt pompázó ékszerként viselték az erdélyi fejedelmek feleségei s lányai is. A köznapi férfi viselet pedig – látszó-lagos romános jellege ellenére – őrzi a 16–19. századi, legalábbis kelet-európai jobbágyviselet markáns elemeit.

ÉLETTÉR.................................A 19. század végi–20. század eleji hét-falusi festett bútor a nyelvhez hasonló-an viselkedve összegez magában több hatást. Úgy olvasztja össze a székely és a szász bútorfestést, hogy közben egy eredeti hétfalusi magyart alkot nagyon keleti módon, stilizált virágalakok kö-zött, legfennebb madárábrázolással. Igencsak érdekes a csángó kapu is az

egy-két szintes pagoda-szerű galamb-dúc fölötti patkóív záródással, a zábén gyakran életfa-, a kiskapun deszka-be-rakásos nap-motívummal s különböző állatalakot idéző kovácsoltvas kopog-tatókkal. A zábéba vésett szörny-szerű állatok a gonoszt voltak hivatottak távol tartani. Mindez kiegészítve a kiskapu felől a ház elé szökő, zsindellyel fedett paddal, melyet szakállszárítónak nevez-tek s egyik célja a „falu szájának” mű-ködtetése volt.A helybeli magyarok híres kőművesek voltak (azt tarják magukról, hogy a múlt századfordulón a fél Bukarestet ők épí-tették fel), és jó ácsok. Az önmegnevezés lokálpatrióta fel-hangja a 19. század végén erősödik fel, amikor a néprajzi leírások alapján a nagyvilág kuriózumként ismerte meg

A hétfalusi csángókA NÉGYFALUSI MAGYAR ŐSLAKOSSÁG MA CSÁN-

GÓNAK NEVEZI MAGÁT, AKÁRCSAK A TŐLE MINT-

EGY 5 KM-RE ÉLŐ HÁROMFALUSIAK, AKIKKEL EGY

KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN ÉLTEK A TRIANONI

BÉKEDIKTÁTUM ELŐTTI HÉTFALUBAN: BÁCSFALU,

TÜRKÖS, CSERNÁTFALU, HOSSZÚFALU, TATRANG,

ZAJZON, PÜRKEREC. EZ AZ ÖNMEGNEVEZÉS IT-

TENI ŐSHONOSSÁGUKAT EMELI KI AZ IDŐKÖZ-

BEN MELLÉJÜK TELEPEDETT ROMÁNOKKAL VAGY

SZÉKELYFÖLDI MAGYAROKKAL SZEMBEN.

49

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................VILÁGJÁRÓ

boricatáncukat, hiedelemvilágukat, szőtteseiket, festett bútoraikat, tojás-hímzésüket, népi építkezésük bizonyos vonásait, népmesekincsüket, tájszólásu-kat. A 19. század végének világkiállításai, a budapesti millenniumi kiállítás csángó népművészettel berendezett hétfalusi házát jellegzetesen hétfalusi csángóként (modellként) rögzítették a közvélemény-ben az ott népszerűsített mintaváltoza-tokat. Népművészeti értékeik világsikere az I. világháborúig tartott.

TÖRTÉNELEM........................Erdély Romániához való csatolása után csak egy-két erőteljes egyéniség (dr. Kiss Béla, Bálint András, majd Seres András) irányította tartósabban a tágabb közfi-gyelmet a hétfalusi magyarokra. 1990 után több egymással párhuzamos terü-leten indultak identitástudatot is tisztá-zó kutatások.A csángó népesség mindenképpen kap-csolatos az itteni gyepű védelmével. Kö-zéjük telepedhettek a Magyar Királysá-got huzamos időn keresztül e határrész felől veszélyeztető, majd befogadott ku-nok, uzok, besenyők. A kunokkal való kapcsolatuk egyházi szerveződésükkor bukkan fel újból, ugyanis két egyháztör-téneti időszakban is a milkói püspökség főhatósága alá kerültek.

NÉPESSÉG..............................Hétfaluban – határszéli település lévén – folyamatos volt a népességmozgás. A természetes szaporulat nem mindig pótolta a veszteségeket, ezért is telepí-tettek ide magyarokat a Székelyföldről. Míg a románság népességmozgását gya-korlatilag századokon át nem korlátozta semmi, a magyarokét korlátozta a Bras-sóhoz láncoló hűbéri kiszolgáltatottság már 1498-tól, de különösen 1651-től 1848-ig. Gyakoriak az idegen betörések, rablások. A szorosok mentén utak mű-ködtek, az utakon pedig hadak vonultak. Az utakon behordott járványok is gyak-rabban tizedelték a népességet, mint az ország belsejében, közülük leggyakrabban a pestis, mely az összes háborúnál több életet tarolt.

A sáskajárásokat a völgyek vezették az itteni településekre, de az árvizek, a szárazságok és a földrengések sem vol-tak kíméletesek. A legutolsó, hatalmas károkat okozó tűzvész 1795-ben volt Hosszúfaluban és Csernátfaluban. A mai ember számára ínyencfalat-rettegés is jutott eleinknek: barnamedve-invázió, állatokat pusztító hatalmas fekete kese-lyűk.Négyfalut Nagy Lajos király egy 1366-ban kelt adománylevelében említi kirá-lyi joghatóság alá tartozó birtokként; Zajzont 1367-ben, Tatrangot 1484-ben, Pürkerecet 1500-ban említik ekképpen.

VALLÁS...................................Eredetileg Hétfalu magyarsága római katolikus volt, Szent Mihály egyházköz-ségi központtal, melyet Hunyadi János egy 1440-ből való oklevele említ, mely-nek a kormányzó egy gyönyörű ötvös-munkával díszített arany- és ezüstkely-het adományozott. Ez az egyházközség a brassói esperesség (dékánság) része-ként előbb az egri, majd az esztergomi érsekséghez tartozott, hol a milkói egy-házmegye részeként, hol közvetlenül.

FENNHATÓSÁG....................1498-ban II. Ulászló király, kiürült kincstá-rán segítendő, elzálogosította Törcsvárat tartozandóságaival együtt (tehát Hétfalut is) 10 évre, majd újabb 10 évre, később 25 évre Brassónak. A mohácsi csata után már a barcasági magyarok pereit sem a székely ispánok intézik, hanem e jogkört is átve-szik a szász hatóságok.

II. Rákóczi György fejedelemsége alatt az 1651. évi gyulafehérvári országgyűlés Hétfalut örökösen s visszavonhatatlanul Brassónak adományozta hűbérbirtok-ként 11 000 forint ellenében.

SZOCIÁLIS HELYZETÉS OKTATÁS...........................

Hétfalu népét ez a 350 évig tartó job-bágyhelyzet szigetelte el környezetétől, nemcsak a fizikai mozgástér korlátozá-sával, hanem szellemi behatárolással és a vallásgyakorlat ellenőrzésével is. A refor-máció elfogadásával a hétfalusi magya-roknak szász evangélikus egyházi főha-tóságuk lett. A 17. század közepéig a lelkészi s iskola-mesteri állásokat református előképzett-ségű, többnyire székelyföldi értelmiségiek töltötték be, s ez valamelyest nemzettár-saikhoz fűzhette a hétfalusiakat, legalább a szellemiek s a lelkiek terén. Nemzeti ér-tékek beáramoltatásával ellensúlyozódott az ezektől való elszigetelés igyekezete. Az ezt követő két században a szászok leál-lítják ezt a folyamatot egy felvidéki–csal-lóközi értelmiség-importtal. Ugyanak-kor felerősödik az iskolázott hétfalusiak Erdélybe való szétáramlása s az otthoni jogfosztottság elleni lázadásként nő a Székelyföldre szökött jobbágyok száma.1702-ben a helybeli magyarok pert indí-tottak Brassó városa ellen jogaik vissza-szerzéséért. Szabadságuk visszaszerzé-sének reményében vettek részt a kuruc mozgalomban.

50

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................VILÁGJÁRÓ

FORRADALOM......................A város 1802-ben építette Hosszúfalu-ban a kúriát, 1804-ben pedig Türkösön. Ez a huzamos időn keresztül fokozódó jogfosztás és a szegénység is rajzolják az itt alakuló világot hozzájárulva ahhoz, amit ma magatartásformában, kultúra-változatban csángónak érzünk.A szabadságjogok ilyen korlátozása mellett nem csoda, ha elkeseredettsé-gükben a sokszoros veszélyeztetettség ellenére bekapcsolódtak az 1848–49-es szabadságharcba. 1848 decemberében Hétfaluban gyakori csapatmozgás és több kisebb méretű csatározás volt. Az eseményeknek sok ártatlan civil ál-dozata is volt, különösen a Véres ka-rácsonyként fennmaradt bosszúhad-járatkor. A magyarok közül több mint félszáz szenvedett vértanúhalált, köztük a hosszúfalusi evangélikus lelkész és az itteni iskolamester is.A Bem tábornok Brassóba való bevo-nulása után megalakult 126. zászlóalj-ba Hétfaluból összesen 421-en álltak be honvédnek és önfeláldozóan vettek részt a tömösi, szentgyörgyi, kökösi, mundrai, fogarasi csatákban.Négyfalu határában a Tömösi-szoros Magyarvár nevű szűkületében vívták a ’48-as szabadságharc legelkeseredettebb barcasági csatáját, melynek emlékét az 1879-ben itt felállított obeliszk őrzi. A barcasági magyaroknak az 1848–49-es szabadságharcban hozott áldozata egy időre elhatárolta ezt a magyar népcso-portot a mellette élő románságtól és szászságtól és újrakapcsolta a nemzet vérkeringésébe.

FÜGGETLENSÉG...................A hét falu 1869. január 24-én vált po-litikailag és gazdaságilag függetlenné. 1886. március 25-én alakult meg a Bras-sói Magyar Evangélikus Esperesség, és 1886. december 10-én zárult vég-re kiegyezéssel a Brassóval folytatott századosper.Hétfalu rövidesen járási rangot kap Brassó vármegyében Hosszúfalu járás-központtal. A 19. század utolsó és a 20. század első évtizedében számbelileg,

gazdaságilag és kultúrájában is meg-erősödött a hétfalusi magyarság. Ezt a fellendülést törte meg az I. világháború, melynek különböző hadszínterein 334 négyfalusi magyar férfi pusztult el.

TRIANON UTÁN.................A trianoni békediktátummal Hétfalu magyarsága is kisebbségi sorsba került. Ekkor került lakat Zajzon-fürdőre is, a Monarchia egyik közkedvelt borvízfür-dőjére. Új helyzetéhez való alkalmazko-dással évtizedek teltek el. Megszenvedte a II. világháborút, s az utána következő esztendőkben negatív diszkriminációval deportáltak és ítéltek kényszermunkára több vagyonosabb magyar gazdát. A té-eszesítés főként a magyarokat érintette, mert a művelt földterület nagy része az ő tulajdonuk volt. Az erőltetett iparo-sítással egy számukra idegen életforma felvételére kényszerítették, nagyrészt el-idegenítve saját hagyományaiktól is, me-lyek a határőrző szerep elsekélyesedése után nagyrészt a földművelésben–nagy-állattartásban gyökereztek. A szocialis-ta-kommunista államideológia hatalma alatt tehetetlenül viselték a sajátosságok egybemosását.Az 1989 december végi változások után Hétfalu magyarsága mind politikai, mind gazdasági és művelődési téren ne-hezen talál magára.

TEMPLOM ÉS ISKOLA.......Vallási, egyházi területen Hétfaluban a történelmi magyar egyházak igencsak szép számban képviseltetik magukat. A lakosság számarányához viszonyítva itt a legnagyobb a templomok száma: 8 evangélikus, 3 római katolikus, 1 re-formátus, s minden templom köré igen szép számú gyülekezet szerveződik.A hétfalusi magyaroknak már 1542-ben voltak az evangélikus egyházközségek mellett működő iskolái Hosszúfaluban,

Csernátfaluban és Pürkerecen, s a többi faluban is az evangélikus egyházközség alapításával egy időben iskolát is hoz-tak létre, amit a reformáció itteni építő hatásaként nyugtázhatunk. Ezeket az iskolákat 1870 és 1918 között – kivéve a római katolikust – eleinte a községek, majd az állam tartotta fenn. 1918-tól is-mét egyházi iskolákká alakultak. Azon-ban a román állam rendre megvonta tőlük a nyilvánossági jogot és megszűn-tek, másokat, mint a Csernátfalusi Egy-séges Gimnáziumot, a katolikus meg az 1919-ben létrehozott református elemit 1948-ban államosították.Hosszúfaluban 1921–1929 között evan-gélikus fenntartású középiskola műkö-dött. A helybeli magyar tannyelvű oktatás fénykorát 1871–1895 között a faragászati, majd 1897–1918 között a polgári iskola jelentette. Az előbbi 50 helységből (köztük Bukarest és Budapest, Kolozsvár, Torda, Nagyszeben, Beszterce, Csíksomlyó, Bán-ffyhunyad, Câmpulung) iskolázott be ta-nulókat. Az itt készült faragványok sikerrel szerepeltek a párizsi, 1900. évi világkiállí-táson, a bécsi, budapesti, székesfehérvári, kolozsvári műkiállításokon. Itt készültek a csernátfalusi, brassó-belvárosi, a vledényi, az aldobolyi, a barcarozsnyói, szunyogszéki görög-keleti templomok ikonosztázai, a türkösi és hosszúfalusi evangélikus templo-mok oltárai. Itt tanultak Istók János, Köllő Miklós, Jakab András szobrászművészek meg Bartalis János költő.1990-ben jött létre önálló intézmény-ként a magyar tannyelvű középiskola, mely Zajzoni Rab István nevét viseli.

A Kárpát-kanyarban, a Nagykő-havas és a Csukás árnyékában 1900-ban 11 881 magyar és 8577 román élt, mára a románok száma elérte a 25 425-öt, míg a magyaroké alig nőtt: 14 503.

HOCHBAUER GYULA

KOVÁCS LEHEL ISTVÁN

Adhatja adója 2%-át az államnak, VAGY kis odafigyeléssel a moldvai csángó gyerekek oktatására fordíthatja.

www.csango.ro

51

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................REJTVÉNY

A megfejtést, személyes adataival, a regio@mediaromania.ro drótpostacímre várjuk, vagy a 0748-291.785 telefonszámra lehet sms-ben elküldeni. Továbbá személyesen be lehet hozni, vagy postán el lehet küldeni szerkesztőségünkbe, az Orbán Balázs utca 18. szám alatti székelyudvarhelyi címre.

A helyes megfejtők között egy negyedéves Régió Magazin-előfizetést sorsolunk ki. A nyerteseket szerkesztőségünk munkatársai személyesen értesítik. Beküldési határidő a lap megjelenésétől számított három hét.

A negyedéves Régió Magazin-előfizetés nyertese a gyilkostói Gál Katalin.

Előz

ő re

jtvén

yünk

meg

fejté

se:

Has

znál

d a

benn

ed le

vő fé

nyt,

hogy

meg

vilá

gosí

tsd

utad

.

52

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

rencsétlenségére elszalasztotta kakasát, az meg felrepült a vár falára, szárnyát megcsattogtatva elkukorékolta magát. A tatárok észrevették, és rájöttek, hogy emberek vannak a várban. Visszafor-dultak, feldúlták, lerombolták a várat s a benne levőkön véres bosszút álltak. Az apácai nép, bosszúból, amiért elárul-ta őket, megfogta a szerencsétlen állatot, egy favilla nyeléhez kötözték, és addig lőtték, amíg kimúlt. Ebből ered a későb-bi kakaslövés szokása, amely egyfajta megemlékezés Apáca pusztulásáról. Valamikor élő kakasra lőttek, manapság egy táblára festett kakast céloznak meg. Mindig a 14. életévüket betöltött legé-nyek a főszereplők ezen az egész falut megmozgató „vitézi tornán”, melyre húsvét első napján kerül sor. Rezesban-da vezetésével vonulnak végig a falun a népviseletbe öltözött legények, leányok, a falu apraja-nagyja elkíséri őket a Fe-kete-vár mögötti domboldalra, ahol a földbe szúrják a kakasos táblát és elkez-dődik a sok vidám ceremóniával tele-tűzdelt játék.

KOVÁCS-KENDI

LEHEL

TÚRAAJÁNLÓ

Itt született és itt tanult meg írni-olvas-ni Apáczai Csere János (1625-1659) író, pedagógus, iskolaszervező. 11-12 éves korában került el szülőfalujából. 1655-ben jelent meg a Magyar encyclopaedia című műve, korának szinte minden tu-dományát felölelő ismerettára, magyar nyelven. Büszkék is az apácaiak a falu nagy szülöttére. Szülőháza leégett az 1794-es nagy tűzvészben. Apácán született a XX. századi erdélyi magyar költészet egyik nagy alakja, a szabad verselés mestere: Bartalis János. Emlékét az iskola előtt felállított kopjafa őrzi.

A falu első írásos említése 1460-ból származik. Mátyás király adományleve-lében szerepel a neve, mint a törcsvári uradalomhoz tartozó falu. A hagyo-mány úgy tartja, hogy Nagy Lajos király telepített ide székely várkatonákat. E katonák szabad székelyek voltak, akik semmi egyéb szolgálattal nem tartoztak a királynak, csak a vár védelmét bizto-sították. 1498-ban Ulászló Törcsvárat a hozzá tartozó 10 csángó faluval együtt zálogbirtokként Brassónak adja. Ekkor indult el Apáca is a jobbágyosodás út-ján, mely folyamat 1651-ben ér véget, amikor II. Rákóczi György az uradalmat végleg Brassónak adja.

A falu felső végében a Fekete-vár faragott kőkockákból épített őrtornyának romjait láthatjuk. Szabálytalan, ötszögű torony, mely egy mocsár közepén áll. A hagyo-mány szerint Nagy Lajos király építtette, még a falu alapítása előtt. Amikor itt a székelyek letelepedtek, falujukat a várról Feketevárfalvának nevezték el. Később egy gazdag asszony az ellenség elől a vár-ba menekült. Szerencsés megmenekülé-séért hálából apácakolostort építtetett a faluba. Csak ezután lett a falu neve Apáca. A várat három oldalról vizesárok védte, melybe az Olt vizét vezették be, negye-dik oldalon járhatatlan mocsár övezte a falakat. Még most is mutogatják a he-lyet, ahol az erős kapubástya által védett felvonóhíd állott. A vizesárkot mára sűrű nádas nőtte be.

Apáca legnevezetesebb népszokása a kakaslövés, mely a falu történelmi múlt-ját idézi. A hagyomány szerint egy tö-rök-tatár dúláskor, amikor még a Feke-te-vár jelentős erősség volt, Apáca népe okosabbnak látta nem szembeszállni a jelentős túlerővel. Bevonult a várba és semmi életjelt nem adott magáról. Az ellenség feldúlta az üres falut, aztán Ür-mös felé továbbállt. A várban volt egy öregasszony is, kinek minden vagyona egyetlen kakasa volt. A bennlévők sze-

Kakaslövés ApácánAZ OLT BAL PARTJÁN, A PERSÁNYI-HEGYEK KELETI OLDALÁN,

A BARCASÁG LEGÉSZAKIBB TERÜLETÉN FEKSZIK APÁCA, A

BARCASÁGI TÍZ CSÁNGÓ FALU EGYIKE. A BRASSÓ-SEGESVÁR

VASÚTVONALON UTAZVA A FALU ÉSZAKI VÉGÉTŐL PÁR SZÁZ

MÉTERRE ÉRDEKES ROMOKAT PILLANTHATUNK MEG: FUR-

CSA ÖTSZÖGŰ BÁSTYA OMLADOZÓ FALAI ÁRVÁLKODNAK A

SZÁNTÓFÖLD KÖZEPÉN. ÉRDEMES MEGLÁTOGATNI A FALUT,

HISZEN E VÁRMARADVÁNYON KÍVÜL MÉG SZÁMOS NEVEZE-

TESSÉGGEL BÜSZKÉLKEDHET APÁCA.

53

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................MÚLTIDÉZŐ SZÁLLÁSHELYEK

A Haller-kastély Marosugrán, Marosvá-sárhelytől 22 km-re, a Maros bal partján, a Kolozsvár-Marosvásárhely országút (E60) mellett található, 9 km-re a ma-rosvásárhelyi nemzetközi repülőtértől. Klasszicizáló barokkos kiképzése és egykori impozáns elhelyezése miatt az ugrai épület kastélynak számít, ám in-kább a nagyméretű udvarházakra ha-sonlít. A kastély – a meglévő adatok szerint – a 18. században épült, több nemesi család is lakta.Jelenlegi tulajdonosa a kastélyt 2008-ban vásárolta meg a Haller családtól azzal a szándékkal, hogy felújítása után egy 4 csillagos kastélyszállót működtessen benne. A felújítási munkálatok európai uniós támogatással, korszerű anyagok felhasználásával zajlanak. Az ablakok és a földszinti félköríves árkádívek egyszerű keretezéssel készültek el. Árkádíves, több mint harminc méter hosszú homlokza-tával az épület a Maros felé néz. Mivel az épület túlsó frontja is hasonlóan szép és értékes, az új tulajdonos úgy döntött, hogy az előtte kialakított kerttel és bekö-tőúttal azt is látogathatóvá teszi. A főbe-járat közvetlenül az E60-as nemzetközi útra nyílik, innen jóval egyszerűbb a kas-tély megközelítése, mint a falu irányából.Az épület patináját megőrizve sikerült kialakítani a 34 férőhelyes szállót, amely tizennégy – igény esetén pótágyazható – tágas szobából és két lakosztályból áll, korabeli stílusban berendezve. Ahogy belépünk a boltíves árkád alatt, majd a kastély kapuján, mintha a 19. századba csöppentünk volna. Az emeleten talál-ható egykori könyvtár falairól a család néhai tagjai, gróf Dániel Zsófia és IV. Haller Gábor tekintenek le hatalmas portrékról ránk.Az első emeleten lévő étteremben egy autentikus zongora található, amelynek hangja valamikor a szentpáli kastély vendé-geit kápráztatta el. A bálteremnek is beillő ebédlő kredence, valamint az előtérben ta-lálható fotelek is korabeli, értékes darabok.

SZOLGÁLTATÁSAINKA kastélyszálló kongresszusok, kon-ferenciák, tanácskozások, továbbkép-zések, szemináriumok, esküvők, el-jegyzések, keresztelők, koktélpartik, fogadások, díszvacsorák, bálok, koncer-tek, hangversenyek és egyéb – üzleti és családi – rendezvények megszervezésé-re alkalmas. 40 személyes konferencia-terem és bár. A szálló összes szobája saját fürdőszobával, televízióval, tele-fonnal és minibárral, valamint wireless internet-csatlakozási lehetőséggel ren-delkezik. A kastély alagsorában 130 férőhelyes borospince található, amely kiváló bor-kóstolók és hasonló rendezvények szer-vezésére. A kastélyszálló hamarosan megnyitja kapuit, látogasson meg Ön is! Érezze igazi hercegnőnek és hercegnek magát!

További információ:www.castelhaller.ro

A marosugrai Haller Kastélyszálló

54

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM

55

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM

56

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................GÓBÉ-TERMÉK GÓBÉ-TERMÉK

AZ ATI CREAM RT. EGY MA-

GÁNTŐKÉVEL RENDELKEZŐ

ROMÁN-OSZTRÁK-AMERIKAI

VEGYESVÁLLALAT, 1993-BAN

KRÉMFAGYLALT ELŐÁLLÍTÁSA

ÉS FORGALMAZÁSA CÉLJÁ-

BÓL ALAPÍTOTTÁK KÜKÜLLŐ-

KEMÉNYFALVÁN, HARGITA

MEGYÉBEN.

A fagylalt Olaszországból ered, tápereje a magas cukor-, zsiradék-, protein- és vita-mintartalmának köszönhető.Az Ati Cream Rt. által gyártott krémfagy-lalt kiváló minőségű: finom összetétele jégkristálymentes, krémes, olvadási szem-pontból egyenletes, természetes aromá-kat tartalmaz (vanília, csokoládé, gyümöl-csök), homogén csokoládé-bevonata van.A kiváló minőség biztosítása érdekében gyárunkban teljesen új gyártósoron ál-lítjuk elő termékeinket, a csomagolás – a nemzetközi normáknak megfelelően – higiénikus és esztétikus.Termékeinkre 9 hónap szavatosságot vállalunk –180C-os hőmérsékleten. Jégkrémeket 1994 júliusában kezdtünk gyártani, abban az időszakban még manuálisan töltöttük a különböző aro-májú terméket. 1996-ban vállalatunkat

elláttuk egy automatikus tölcsérgyártó géppel, 1997-ben egy pálcikagyártó gép-pel, majd 1998-ban kibővítettük raktár-felületünket is. A befektetések hatására háromszorosára nőtt jégkrémgyártó kapacitásunk. 2000-ben nagy kapacitású fagyasztókat vásároltunk, ennek köszön-hetően 25%-kal sikerült tovább növel-nünk a termelést. 2008-ban vásároltunk egy félautomata doboztöltő és adagoló felszerelést. A termelési kapacitás 7000 kg naponta, két váltásban 66 alkalmazott dolgozik a gyárban. Az elmúlt években, eredményeinknek köszönhetően, első és második helyezést is elértünk a Hargita megyei cégek toplistáján. Az Ati Cream Rt. 12 aromával ízesítve hét kiszerelésben gyárt dobozos jégkrémet, két kiszerelés-ben jégkrémtortát, valamint több típusú pálcikás és tölcséres jégkrémet.

A vállalat összes alkalmazottja ismeri és betartja az élelmiszer-biztonsági és minősítési szabályokat. Ennek érde-kében folyamatos képzéseket tartunk. Munkaközösségünk megértette, hogy mennyire fontos, hogy minőségi termé-kekkel szolgáljuk ki ügyfeleinket, ezáltal elnyerve bizalmukat. A Góbé-termék-családhoz három termékünkkel csatla-koztunk: a 45 g-os, pálcikás, csokoládé-bevonatú jégkrémmel, a 750 ml-es kis családi jégkrémmel (vanília és joghurt ízekkel) és a jégkrémtortával (joghurt és erdei gyümölcs ízekkel). Fontosnak találjuk a helyi közösség erősítését, vala-mint azt, hogy a helyi vásárlókban erő-sítsük a termékeink iránti bizalmat. A Góbé-termékcsalád partnereként is úgy gondoljuk, hogy kötelességünk hozzájá-rulni régiónk gazdasági fejlődéséhez.

A Góbé-fagyi – Ati Cream Rt.

57

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................GÓBÉ-TERMÉK GÓBÉ-TERMÉK

..................................................................................................................................................................................................................................................

HOZZÁVALÓK:2 db nagy, érett őszibarack, 10 dkg + 1 evőkanál cukor, 20 dkg málna, 2 teáskanál citromlé, 1 csomag va-níliás cukor, 4 gombóc vaníliafagyi.

ELKÉSZíTÉS:A barackokat forrásban lévő víz-be tesszük, és kb. 1 percig főzzük, majd szűrőkanállal kivesszük, hi-deg vízzel leöblítjük, és a héjukat lehúzzuk. A gyümölcsöket a magig bevágjuk, leválasztjuk a magról. 3 dl vízben a 10 dkg cukrot addig főzzük, míg teljesen fel nem olvad. A szirupban a fél barackokat 3-4 percig pároljuk, majd kivesszük, le-csöpögtetjük és kihűtjük.A málnát a citromlével és a vaníliás cukorral pürésítjük.Tálaláskor a püréből kenünk egy kicsit a tányérokra, ráhelyezzük a fél barackokat, a magok helyére 1-1 gombóc fagyit teszünk, és rá-csorgatjuk a maradék pürét.

BARACKOS MELBA

VANÍLIA FAGYLALTOS CAFÉ FRAPPÉ

HOZZÁVALÓK:6 adaghoz:9 kiskanál neszkávé6 kiskanál cukor6 gombóc vaníliafagyi6-12 jégkockatejszínhab

ELKÉSZÍTÉS:A neszkávét jól elkeverjük a cukor-ral és a lassanként hozzáadogatott vízzel, amíg egy liternyi kávét ka-punk. Ezt beleöntjük 6 magas – koktél – pohárba, körülbelül a felé-ig. Hozzáadunk egy gombóc fagyit, 1-2 jégkockát, majd ízlés szerint tejszínhabot. A víz helyett használ-hatunk Coca-Colát vagy Pepsi-Co-lát, ebben az esetben tovább tart a művelet a hab miatt.

58

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

NÉV ..........................................................................................................................................................................

CÍM ..........................................................................................................................................................................

TELEFONSZÁM...........................................................................................................................................

negyed évre 15 lej

fél évre 28 lej

egy évre 55 lej

MEGRENDELEM A RÉGIÓ MAGAZINT

Jelezze előfizetési szándékát telefonon (0266 210 590), (0748 291 785), e-mailben (regio@mediaromania.ro), illetve az alábbi előfi-zetési szelvény segítségével, melyet szíveskedjék szerkesztőségünkbe (535600, Székelyudvarhely, Orbán Balázs u. 18. szám) eljuttat-ni. Előfizethet banki átutalással is, nevét és címét feltüntetve az átutalón. Bankszámlaszámunk: RO49OTPV261000070774RO04, OTP Bank, Odorheiu Secuiesc.

REGIOELŐFIZETÉS SMS-BEN IS!

Az előfizetés egyik legmodernebb módszerét is használhatják kedves olvasóink. Két sms elküldésével egy évre megrendelheti a Régió Magazint.

1. lépés: küldje el a REGIO szót a 7666-os rövid telefonszámra.2. lépés: küldje el a REGIO szót a 7442-es rövid telefonszámra.

A 7666-os rövid számra küldött üzenet díja 9 euró + tva, a 7442-es rövid számra küldött üze-net díja pedig 5 euró + tva. (A két üzenet összesített díja képezi az éves előfizetés értékét.)

Az sms-előfizetés az Orange-, Vodafone- és Cosmote-hálózatokban érvényes. Az előfizetés értéke az Ön telefonszámláján fog megjelenni.Az sms-ek elküldését követően munkatársaink felveszik Önnel a kapcsolatot a kézbesítési cím pon-tosítása érdekében.A hónap 25. napjáig beérkezett előfizetések a következő hónap első napjától, a következő lapszám postázásával lépnek érvénybe.

te

Manapság ilyen formátumú, tartalmú magazint, lapot tartani kézben, lapozni valóban nagy dolog. A miért-re bárki megadhat-

ná saját régiójú válaszát. Valahol, valakitől már olvastam, de nem szégyen megismételni, sőt nyomatékosabbá teszi a dolgot: minden-

ki mindent megtalál ebben a magazinban. Erre mondták valamikor, hogy hiánypótló. Ott, a saját régiójában már régen nem az, talán itt,

errefelé, Kolozsvár és vidéke is elgondolkodhatna egy ilyen lapon. Az is elképzelhető, hogy jönnek majd a székely legények és Kolozsváron is lesz

egy effajta magazin… miért ne, mondom-írom én, kolozsváriként: egy kis katalizátor mégiscsak elkelne néhanapján. Mindent egybevetve: amikor kedves nejemtől sikerül „kölcsön-

kérnem” a Székelyföldi Régió Magazin egy-egy számát, jóleső érzés lapoznom, rengeteg régi-új dologra buk-kanok. Nem is színezem már tovább: Luki barátom rossz dolgot nem adott ki eddig a kezéből – nekem.

SEBESI KAREN ATTILAA ROMÁN KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓ VEZETŐTANÁCSI TAGJA

RÉGIÓ

59

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................RÉGIÓ

60

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................