Upload
others
View
19
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE
Egym
ás m
egism
erés
e
Beme
legíté
s
Ráha
ngolá
s
Elős
imer
etek m
ozgó
sítás
a
Célok
meg
fogalm
azás
a
Ötlet
ek, d
öntés
Komm
uniká
ciós k
észs
ég fe
jl
Csop
ortal
kotás
Prez
entác
ió.
Koop
erác
ió
Prob
lémam
egold
ás
Konfl
iktus
keze
lés
Konc
entrá
ció
Ismer
etsze
rzés
Ismétl
és
Érték
elés
Viss
zajel
zés
A és B X X ABC-módszer X X XAdáshiba: képhiba/hanghiba X X Akadályverseny X Akvárium X X XAmnéziaparti X X X Angyali telefon X X Asszociációs lánc X X X Asztalterítő X X X Atomok mozgásban X X X Az állatok konferenciája X X Azonosulás X X Beszélgetés írásban X X XBeszélőkő X X Bolondokháza X Brainstorming X X X Brainstorming írásban X X X Buktatók XCetlilavina X Céltábla XCímer X X Cluster X Csak így tovább! XCsoportbeszámolók másként X Csoport-kép X X Csoport-rally X X Csoporttükör X Diadalív XA döntés köre X Döntés-torta X X Dönts! X X Eleven statisztika X X Elidegenített képek X Elvárások fája X X X Elvárások plakátja X X Ember-gép X Emésztés XEsettanulmány X X Én vagyok a főnök X Építőkocka-játék X
SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE
Egym
ás m
egism
erés
e
Beme
legíté
s
Ráha
ngolá
s
Elős
imer
etek m
ozgó
sítás
a
Célok
meg
fogalm
azás
a
Ötlet
ek, d
öntés
Komm
uniká
ciós k
észs
ég fe
jl
Csop
ortal
kotás
Prez
entác
ió.
Koop
erác
ió
Prob
lémam
egold
ás
Konfl
iktus
keze
lés
Konc
entrá
ció
Ismer
etsze
rzés
Ismétl
és
Érték
elés
Viss
zajel
zés
Érzelmek a kalapban X X Faliújság X X Feedback-levél X XFejtetőre állítva X X Feladatrally X X X Felderítés X Fogalomháló X X Fogalompantomim X X X Forgó csoport X Formák vakon X X X Fuss, figyelj, írj! X Galéria X Golyóscsapágy X X X X XGombolyag X X X X X Gondolat-buborék XGordiuszi csomó X X X Graffiti X X XGyümölcskosár X X Ha-akkor plakát X Halászháló és halastó XHalmazok – részhalmazok X X Hangulatbarométer XHangulatgörbe XHáromszög, ami összeköt X Háromszög-módszer X X Ház-fa-kutya X X A helyem X X XHetes számolós X X Hiba-árverés X Hídépítés X X Horgony-ötletek X X Hógolyó X X X Ideál-lista XIdővonal X X Impulzusreferátum X Információs sarkok X X Infóstand X Infószőnyeg X X X Interjú három lépésben X X X XInternet-rally X
SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE
Egym
ás m
egism
erés
e
Beme
legíté
s
Ráha
ngolá
s
Elős
imer
etek m
ozgó
sítás
a
Célok
meg
fogalm
azás
a
Ötlet
ek, d
öntés
Komm
uniká
ciós k
észs
ég fe
jl
Csop
ortal
kotás
Prez
entác
ió.
Koop
erác
ió
Prob
lémam
egold
ás
Konfl
iktus
keze
lés
Konc
entrá
ció
Ismer
etsze
rzés
Ismétl
és
Érték
elés
Viss
zajel
zés
Internet-tudástár X Intervízió X X Iskolatáska – szemetesvödör XIzomlazító gyakorlatok X Jelszó X Jóslás X Jurta X X X Kapcsolat-játékok X Karika-túra X X X Kártyaválasz X X X Keres – kínál X X Keress valakit, aki… X X Kevert csoport X Képzelt riport X Kérdezz - felelek X X Kérdésfa / ötletfa X X X Kérdésforgó X X X Kérdéskocka X Kérdészuhatag X Két szó – egy szám X Kézrátétel XKincses láda XKiszámoló X Koktélparti X X X Kompetencia-kereszt X XKörlevél X X X Közlekedési lámpa X Közös bennünk X X Közvélemény-kutatás X X Kulcs és zár X Kulcskérdések X Kvízmátrix X Lánc X X Leglegleg X X Levél a barátomnak XLevél a jövőbe X XLóverseny X X Mai műsorunk vendége X X Malom X X XMesélő tárgyak X
SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE
Egym
ás m
egism
erés
e
Beme
legíté
s
Ráha
ngolá
s
Elős
imer
etek m
ozgó
sítás
a
Célok
meg
fogalm
azás
a
Ötlet
ek, d
öntés
Komm
uniká
ciós k
észs
ég fe
jl
Csop
ortal
kotás
Prez
entác
ió.
Koop
erác
ió
Prob
lémam
egold
ás
Konfl
iktus
keze
lés
Konc
entrá
ció
Ismer
etsze
rzés
Ismétl
és
Érték
elés
Viss
zajel
zés
Metafora X Méhkas X X Méreg-öröm-torta X X Mind map X X X X Mormoló-szünet X Most-hamarosan-később X X Motorellenőrzés XMunkaterv-plakát X Nagyhangúak és csendesek X X XNekünk fontos X X X Négy sarok X X X Négyzetek X X Négyzetrács XNéma párbeszéd XNévjegykártyák X Név-scrabble X Névtábla-kollázs X Nyomkeresés X Olvasórally X X Olyan vagyok, mint te… X XÖrdöngös széktorony X X Ötlet- és panaszfal X XÖtletfesztivál X Ötletmix X X Ötletsprint X Papírtálca X Partnerinterjú X X Pár-madzag X Phú! XPikkelyek X Pozíciójáték X Pókháló XPókhálóelemzés X X Prezentációs eszközök X Pro-kontra-vita X Puskaírás X X Quattro-vita X X Rádiós magazinműsor X X Sarok-rajzok X X Standogramm X X
SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE
Egym
ás m
egism
erés
e
Beme
legíté
s
Ráha
ngolá
s
Elős
imer
etek m
ozgó
sítás
a
Célok
meg
fogalm
azás
a
Ötlet
ek, d
öntés
Komm
uniká
ciós k
észs
ég fe
jl
Csop
ortal
kotás
Prez
entác
ió.
Koop
erác
ió
Prob
lémam
egold
ás
Konfl
iktus
keze
lés
Konc
entrá
ció
Ismer
etsze
rzés
Ismétl
és
Érték
elés
Viss
zajel
zés
Stop és folytasd! X X X Svédasztal képekkel X X Szabadmunka feladatbankkal X Szabó család X X A szakértő válaszol X Szakértői kerekasztal X X Szavak mezején X X X Szendvics-referátum X X Szerepjáték X X X X Szereplők konstellációja X Szereplők találkozója X A székem, a téma és én X X Szimuláció X X Szivacs-memoriter X X Szobor X XSzoborcsoport X XSzociometriai feedback X XSzófoci – kérdésfoci X Szövegforgó X X Szövegpuzzle X X Szövegszínház X X Sztriptíz X X Tabu X X Talkshow X X Tanítva tanulás X X Tanplakát X X Tanulási napló XTanulási szerződés X Tanulóállomások - tanulókör X X Tanulódoboz X Tapasztalatkígyó X X Táncoló kígyó X X X Téma-rajzok X X Tématár / kérdéstár / ötlettár X Tézis-előadás X X Tézis-vita X Tojásteszt XToronyépítés X X Tortaalátét XTükörkép X
SZAKMA MÓDSZERTÁR A MÓDSZER NEVE
Egym
ás m
egism
erés
e
Beme
legíté
s
Ráha
ngolá
s
Elős
imer
etek m
ozgó
sítás
a
Célok
meg
fogalm
azás
a
Ötlet
ek, d
öntés
Komm
uniká
ciós k
észs
ég fe
jl
Csop
ortal
kotás
Prez
entác
ió.
Koop
erác
ió
Prob
lémam
egold
ás
Konfl
iktus
keze
lés
Konc
entrá
ció
Ismer
etsze
rzés
Ismétl
és
Érték
elés
Viss
zajel
zés
Újságállat X X X-lapok X Vakvezetés X X Vállonveregetés XVándorkártyák XVásártér X Véleménykígyó X X Véleménypingpong X Véleményvonal / vitavonal X Vidám Vili X Villanófény XVisszhang X Vita csoporttámogatással X X Wanted X Westminster X X Zsebrevágva X
ELŐS
ZÓ
FU
NKCI
Ó MU
NKAF
ORMA
AN
YAGO
K /
ESZK
ÖZÖK
ID
Ő RO
KON
MÓ
DSZE
REK
FOLY
TATÁ
S TA
NTÁR
GYAK
ráha
ngol
ás
célo
k meg
foga
lmaz
ása
ismer
etsz
erzé
s:
orien
táció
egyé
ni /
párm
unka
-
5-10
p
lapoz
gatá
s, cé
l-zo
tt ke
resé
s, ta
pasz
talat
cser
e ös
szes
Kedv
es K
ollég
a! A
SZAK
MA M
ódsz
ertár
, mely
et Ön
a ke
zébe
n tar
t, azt
a cél
kíván
ja sz
olgáln
i, hog
y seg
ítse m
inden
napi
munk
áját a
tanó
rák t
erve
zésé
ben é
s leb
onyo
lításá
ban.
Egy j
ó sze
rtárh
oz ha
son-
lóan s
egéd
eszk
özök
et kín
álunk
benn
e, oly
an ko
oper
atív t
echn
ikáka
t, isk
olai k
erete
k köz
t jól b
evált
mak
ro- é
s mikr
omód
szer
eket,
mun
kafor
máka
t és j
átéko
kat, m
elyek
segít
enek
Önn
ek
abba
n, ho
gy a
szak
iskolá
ban,
közis
mere
ti és s
zakm
ai ala
pozó
órák
sorá
n koo
pera
tív, te
véke
nysé
galap
ú tan
ulási
lehető
sége
ket k
ínálha
sson
fel ta
nulói
nak.
Ezek
közü
l bizt
osan
soka
t ism
er és
hasz
nál, d
e talá
n sike
rül n
éhán
y új m
ódsz
erre
l gaz
dagít
anun
k az Ö
n „mó
dsze
rtárá
t” is.
A
móds
zere
k igy
ekez
nek v
égigk
ísérn
i az e
gész
tanu
lási fo
lyama
tot: H
ogy m
i mind
ent ta
lál a
SZAK
MA M
ódsz
ertár
ban?
–
Játék
okat
és ko
oper
atív t
echn
ikáka
t, mely
ek se
gíten
ek „e
lindu
lni” a
közö
s úton
. Célj
uk, h
ogy a
tanu
lók m
egism
erjék
egym
ást, e
l tudjá
k mon
dani,
mily
en el
várá
saik
vann
ak, é
s me
g tud
ják fo
galm
azni
rövid
és ho
sszú
távú
tanu
lási c
éljaik
at. V
anna
k ben
ne a
mind
enna
pi tan
órák
beve
zetés
ére s
zánt
aktiv
itáso
k is,
melye
k hoz
zájár
ulhatn
ak ah
hoz,
hogy
a tan
ulók t
ényle
gese
n „me
gérke
zzen
ek” a
z előz
ő sza
ktárg
yi ór
a és a
szün
et utá
n az Ö
n órá
jára,
ráha
ngoló
djana
k az ú
j témá
ra, é
s moz
gósít
sák i
smer
eteike
t a té
máva
l kap
cs
olatba
n. –
Szám
os ol
yan m
ódsz
ert, m
ely a
proje
ktmun
ka fo
ntos k
ezde
ti lép
ését
támog
atja:
haték
onya
n elős
egíti
a pro
jektöt
letek
gyűjt
ését,
válog
atásá
t, meg
könn
yíti a
dönté
si fol
yama
tokat,
se
gít a
konk
rét m
unka
meg
terve
zésé
ben é
s figy
elemm
el kís
érés
ében
. –
Komm
unika
tív ké
szsé
gek f
ejles
ztésé
t célz
ó mód
szer
eket,
mely
ek vé
lemén
y-nyil
vánít
ásra
ösztö
nzik
a tan
ulóka
t, és s
egítik
vitak
ultúr
ájuk f
ejles
ztésé
t. –
Koop
eratí
v foly
amato
k sze
rvezé
sét s
egítő
tech
nikák
at, m
elyek
a cs
opor
tmun
ka és
a pr
ojektm
unka
sorá
n ker
ülnek
előté
rbe:
Hogy
an al
koss
unk c
sopo
rtoka
t? Mi
lyen m
ódsz
erre
l tud
ják le
gere
dmén
yese
bben
bemu
tatni
a cso
porto
k az e
redm
énye
iket?
Hogy
an fe
jlesz
thetjü
k a ta
nulók
szoc
iális
komp
etenc
iáit?
Mind
ehhe
z szá
mos p
reze
ntáció
s esz
közt
és
formá
t, pro
bléma
mego
ldó, c
sapa
tépítő
és ko
nflikt
uske
zelő
játék
ot mu
tatun
k be.
Ezek
közü
l néh
ány t
alán „
luxus
cikkn
ek” t
űnhe
t, de h
atásu
kat te
kintve
felté
tlenü
l meg
érik
a be
fektet
ett pe
rceke
t! –
Móds
zere
ket, m
elyek
igye
kezn
ek m
egtör
ni a h
ossz
ú, a t
anuló
k szá
mára
gyak
ran n
ehez
en em
észth
ető fr
ontál
is inp
ut gy
akor
latát,
és ak
tívan
bevo
nják a
tanu
lókat
a tan
ári e
lőa-
dásb
a, ill.
lehe
tővé t
eszik
, hog
y öná
llóan
szer
ezze
nek i
smer
eteke
t. Eze
khez
társu
l szá
mos,
az ak
tív is
métlé
st sz
olgáló
mun
kafor
ma.
–Já
tékok
at – c
sak ú
gy, k
özbe
vetve
, mely
ekne
k célj
a a la
zítás
, és a
melye
k után
újra
konc
entrá
ltan t
udna
k dolg
ozni
a tan
ulók.
–El
járás
okat,
mely
ekke
l a rö
videb
b-ho
ssza
bb ta
nulás
i folya
matok
at és
saját
telje
sítmé
nyük
et ér
tékelh
etik a
tanu
lók, il
l. viss
zajel
zést
adha
tnak e
gymá
snak
.
Hogy
mibő
l men
nyit?
Sok
at az
okbó
l a m
ódsz
erek
ből, a
melye
k gya
kori h
elyze
teket
igyek
ezne
k kisz
olgáln
i: bizo
nyár
a töb
bféle
ismer
kedé
si ját
ékra
lesz
szük
ség,
hisze
n nem
kezd
heti m
in-de
n tan
ár 9.
osztá
lyban
„Vidá
m Vi
li”-ve
l az e
lső ór
áját. A
ráha
ngoló
és az
ötlet
gyűjt
ési fá
zis se
m leh
et eg
yhan
gú, h
iszen
a br
ainsto
rming
és az
assz
ociog
ramm
sem
érde
kes m
ár, h
a azn
ap
negy
edsz
er ke
zdőd
ik ez
zel a
z óra
. Más
esetb
en az
indo
kolja
a mó
dsze
rek n
agyo
bb sz
ámát,
hogy
a fel
hasz
nálás
körü
lmén
yei is
sokfé
lék le
hetne
k: a k
ülönfé
le inp
utok,
a töb
bféle
módo
n rö
gzíte
tt cso
porte
redm
énye
k más
-más
isme
retsz
erzé
si ill.
prez
entác
iós m
ódsz
erek
et kív
ánna
k.
Hogy
mely
iket v
álass
za? G
ondo
lja át
, mily
en te
véke
nysé
geke
t vég
ezne
k szív
esen
a tan
ulók?
Mily
en er
őssé
geik
vann
ak, a
mire
építe
ni tud
? Mily
en ko
mpete
nciák
at sz
üksé
ges f
okoz
ott
mérté
kben
fejle
szten
i? A
dönté
st igy
ekez
tünk m
egkö
nnyít
eni a
SZA
KMA
Móds
zertá
r táb
lázato
s tar
talom
jegyz
ékév
el, m
ely m
egmu
tatja,
mely
ik mó
dsze
r mily
en fu
nkció
t tölt b
e, tov
ábbá
a fun
kciók
alap
ján cs
opor
tosíto
tt reg
iszter
ekke
l, aho
l egy
helye
n talá
lja m
eg az
össz
es ha
sonló
funk
ciót b
etöltő
mód
szer
t. Sok
nyelv
tanár
tová
bbké
pzés
eken
meg
ismer
hette
a „M
ixgru
ppét”
va
gy a
„jigsa
w”-t
– a há
rom
nyelv
ű név
mutat
ó seg
ít meg
találn
i, hog
y az a
dott m
ódsz
er ez
úttal
a „ke
vert
csop
ort”
neve
t kap
ta a k
eres
ztség
ben.
Ha eg
y-egy
név f
elkelt
i a fig
yelm
ét, a
fejléc
tová
bbi tá
mpon
tokat
adha
t: -
Funk
ció: M
ilyen
funk
ciót tö
lt be a
z ado
tt mód
szer
? Mily
en ta
nítás
i / tan
ulási
célok
at leh
et ve
le me
gvaló
sítan
i? A
tanulá
si fol
yama
t mely
fázis
ában
alka
lmaz
ható?
Egy
-egy
mód
-sz
erné
l több
funk
ciót is
meg
jelölt
ünk,
ha eg
yidejű
leg tö
bbet
is be
tölthe
t, vag
y ha t
öbb c
éllal,
több
mun
kafáz
isban
is al
kalm
azha
tó.
-Mu
nkafo
rma:
Hogy
an do
lgozn
ak a
tanuló
k? P
árba
n? C
sopo
rtban
? Egy
énile
g? S
ok es
etben
variá
ciós l
ehető
sége
ket a
dtunk
meg
, több
lépcs
ős m
ódsz
erek
eseté
n ped
ig � ���
jelle
l vá
laszto
ttuk e
l az e
gyes
szak
aszo
kra je
llemz
ő mun
kafor
máka
t. -
Anya
gok /
eszk
özök
: Mire
lesz
szük
ség a
mód
szer
meg
valós
ításá
hoz?
Gya
kran t
öbb m
egold
ás is
lehe
tsége
s, ho
gy m
elyik
a leg
optim
álisa
bb, a
zt a h
elyi ig
énye
knek
és ad
ottsá
-go
knak
meg
felelő
en Ö
nnek
kell e
l dön
tenie.
-
Idő: K
b. me
nnyi
ideig
tart a
leírt
aktiv
itás?
Egy
átlag
érték
et ad
tunk m
eg, d
e ez a
csop
orttó
l és a
z aktu
ális f
elada
t tarta
lmátó
l függ
ően l
ehet
hoss
zabb
vagy
rövid
ebb i
s. -
Roko
n mód
szer
ek: H
a nem
szer
etett b
ele rö
gtön a
z ado
tt mód
szer
be, v
agy n
etán m
ár so
kszo
r alka
lmaz
ta, és
valam
i újat
, de h
ason
lót ke
res,
itt tov
ábbi
lehető
sége
ket ta
lálha
t. A
regis
zter t
ováb
bi mó
dsze
reke
t is aj
ánl, a
fejlé
cben
csak
a sz
oros
roko
nság
bemu
tatás
ára s
zorít
koztu
nk.
-Fo
lytatá
s: Ho
gyan
tová
bb? A
tanó
ra te
rvezé
séhe
z fon
tos se
gítsé
g leh
et, ho
gy a
leírt
aktiv
itás m
ilyen
más
bemu
tatott
mód
szer
ekke
l folyt
atható
a kö
vetke
ző lé
pésb
en.
-Ta
ntárg
yak:
Igyek
eztün
k átgo
ndoln
i, mely
tanó
ráko
n leh
et a l
egink
ább a
lkalm
azni
az ad
ott m
ódsz
ert, d
e való
színű
leg lé
tezne
k még
tová
bbi le
hetős
égek
is. H
angs
úlyoz
ni sz
eretn
énk,
hogy
egy m
ódsz
er se
m mi
nden
ható,
és ne
m alk
almaz
ható
az ad
ott tá
rgy m
inden
témá
ja és
mind
en ta
nany
aga e
setéb
en.
A mó
dsze
rek l
eírás
ában
meg
prób
áltuk
ponto
san m
egfog
almaz
ni az
okat
a tan
ulási
célok
at, m
elyek
az ad
ott m
ódsz
er se
gítsé
géve
l meg
valós
ulhatn
ak, é
s rés
zletes
en le
írni a
zoka
t a ta
nul-
ási h
elyze
teket,
mely
ekbe
n a m
ódsz
er er
edmé
nyes
en m
űköd
ik. A
hely
szűk
e, va
lamint
a so
kirán
yú fe
lhasz
nálás
i lehe
tőség
ek m
iatt k
onkré
t péld
ákat
csak
illus
ztrác
ió jel
legge
l sze
repe
ltet-
tünk.
A kü
lönbö
ző m
ódsz
erek
konk
rét ta
rtalom
mal v
aló m
egtöl
tését
szer
etnén
k az Ö
n fan
táziáj
ára é
s kre
ativit
ásár
a bízn
i.
Válog
atásu
nkba
n töb
b mint
200 m
ódsz
ert ta
lál, n
éhol
a hoz
zájuk
tarto
zó fé
nymá
solha
tó me
llékle
ttel e
gyütt
, ABC
-sorre
ndbe
rend
ezve
. A m
ódsz
erek
tárh
áza p
ersz
e szin
te kim
eríth
etetle
n, és
hát e
vés k
özbe
n jön
meg
az ét
vágy
is: e
zért
előre
látóa
n nem
szám
oztuk
be az
olda
lakat,
hisz
en úg
y ter
vezz
ük, h
ogy l
ehető
ség
szer
int to
vább
bővít
jük a
SZAK
MA M
ódsz
ertár
t. Eze
n túl
pedig
bizto
n szá
mítun
k arra
is, h
ogy j
ó gya
korla
taikb
ól, ol
vasm
ány-
és to
vább
képz
ési é
lmén
yeikb
ől me
rítve
Ön é
s Koll
égái
is ez
t tesz
ik a s
aját p
éldán
yukk
al – e
célt s
zolgá
lja a
mapp
ában
és
a CD
-n ta
lálha
tó ür
es m
ódsz
er-la
p. Te
rmés
zetes
en na
gyon
örüln
énk a
nnak
is, h
a meg
oszta
nák e
zeke
t a „k
incse
iket”
velün
k. Vé
geze
tül sz
eretn
énk Ö
nt bá
tor pr
óbálk
ozás
ra, a
mód
szer
ek eg
yéni
komb
inálás
ára é
s tov
ábbg
ondo
lásár
a bizt
atni.
Sok s
ikert
kíván
unk Ö
nnek
a Mó
dsze
rtár k
iprób
álásá
hoz é
s sze
mélye
s, tan
ári m
ódsz
ertár
ának
bővít
éséh
ez!
A
szer
zők
A ÉS
B
FU
NKCI
Ó MU
NKAF
ORMA
AN
YAGO
K /
ESZK
ÖZÖK
ID
Ő RO
KON
MÓ
DSZE
REK
FOLY
TATÁ
S TA
NTÁR
GYAK
önáll
ó ism
eret
szer
zés
kom
mun
ikáció
s ké
szsé
g fe
jlesz
tése
pá
rmun
ka
felad
atlap
-pár
10
-15p
Zs
ebre
vágv
a eg
yéni
kuta
tás,
refe
rátu
m / k
víz
össz
es
A mó
dsze
r célj
a új is
mere
tek sz
erzé
se ill
. ideg
en ny
elv es
etén
a bes
zédk
észs
ég fe
jlesz
tése.
A mó
dsze
r az i
nform
ációh
iány-
ra ép
ít, am
i szü
kség
szer
űen k
ommu
nikác
iós he
lyzete
t tere
mt,
és az
együ
ttes,
valam
int az
egym
ástól
való
tanulá
s leh
etősé
gét k
ínálja
. A
tanuló
k pár
ban d
olgoz
nak.
A fel
adato
t A és
B fe
ladatl
apon
ka
pják m
eg. M
indké
t felad
atlap
a me
goldá
shoz
szük
sége
s in-
formá
ciókn
ak cs
ak az
egyik
felét
tarta
lmaz
za. A
tanu
lók ne
m lát
hatjá
k egy
más f
elada
tlapja
it. Ah
hoz,
hogy
a tan
ulók k
i tud-
ják tö
lteni
a sajá
t felad
atlap
jukat
a hián
yzó i
nform
ációk
kal,
kérd
ések
et ke
ll felt
enniü
k egy
másn
ak.
Folyt
atás l
ehet
az, h
ogy t
ováb
bi inf
ormá
cióka
t, kép
eket
kere
s-ne
k a té
máva
l kap
csola
tban,
majd
közö
sen r
eferá
tumot
tar-
tanak
az os
ztályb
an –
ehhe
z az s
züks
éges
, hog
y az o
sz-
tályb
an tö
bbfél
e fela
datla
ppal
dolgo
zzan
ak a
tanuló
k. Ha
mind
enki
ugya
nazz
al a f
elada
tlapp
al do
lgozo
tt, fol
ytat-
hatju
k a fe
ladato
t par
tnerkv
ízzel
is.
Forrá
s: Dr
eke-
Salgu
eiro:
Wec
hsels
piel ju
nior.
Lang
ensc
heidt
.
ABC-
MÓDS
ZER
FU
NKCI
Ó MU
NKAF
ORMA
AN
YAGO
K /
ESZK
ÖZÖK
ID
Ő RO
KON
MÓ
DSZE
REK
FOLY
TATÁ
S TA
NTÁR
GYAK
ráha
ngol
ás
előism
eret
ek m
ozgó
-sít
ása
érté
kelés
a) eg
yéni
mun
ka
/ cso
portm
unka
b)
plén
um
felad
atlap
/ mod
e-rá
ciós k
árty
ák
csom
agol
ópap
ír,
filct
ollak
, (ze
ne)
10-1
5p
Horg
onyö
tlete
k, As
szoc
iáció
s lán
c, Fo
galo
mhá
-ló
, Mér
eg-ö
röm
-to
rta
ös
szes
a) A
mód
szer
rel o
lyan ú
j tém
ákat
veze
thetü
nk be
, ami
vel k
apcs
olatba
n a ta
nulók
nak m
ár va
nnak
előis
mere
tei, v
agy i
smétl
ő órá
n viss
zatek
inthe
tünk a
z előz
ő tar
talmi
egys
ég fő
bb cs
omó-
pontj
aira.
A tan
ulók e
gyed
ül, pá
rban
vagy
kise
bb cs
opor
tokba
n dolg
ozna
k. A
tanuló
k ill.
a cso
porto
k kap
nak e
gy-e
gy fe
ladatl
apot,
rajta
az A
BC eg
ymás
alá í
rt be
tűive
l. A té
máva
l kap
cso-
latos
an az
egye
s betű
kkel
kezd
ődő s
zava
kat, f
ogalm
akat,
adato
kat…
írna
k a fe
ladatl
apra
. Egy
betűh
öz ke
rülhe
t több
foga
lom is
. Az s
em ba
j, ha n
éhán
y betű
kima
rad.
Amiko
r kés
zen v
an-
nak,
felolv
assá
k a sz
avak
at, és
csom
agoló
papír
on kö
zös l
istát
kész
ítene
k az o
sztál
yban
. A kö
zös l
istár
a válo
gatás
nélkü
l mind
en ol
yan s
zót fe
lvesz
ünk,
amit a
z osz
tály t
anuló
i a té
máho
z ka
pcso
lódón
ak ta
rtotta
k. Va
riáció
k:
–Me
gkön
nyíti
a kö
zös
lista
kész
ítésé
t, ha
a c
sopo
rtok
az e
gyes
betű
khöz
rend
elt s
zava
kat m
oder
ációs
kár
tyákra
írják
, majd
eze
ket p
lénum
ban
a táb
lán v
agy
a föl
dön
ABC-
sorre
ndbe
rend
ezik.
–
A tém
a egy
fonto
s kulc
ssza
vát ír
juk fü
ggőle
gese
n a fe
ladatl
apra
, és a
tanu
lók a
kulcs
szó m
inden
egye
s betű
jéhez
kere
snek
a tém
ával
kapc
solat
os sz
avak
at.
b) H
aszn
álhatj
uk a
mód
szer
t lez
árt t
anulá
si fol
yam
atok
tarta
lmi é
rtéke
lésér
e. A
móds
zer i
nspir
álóan
hat,
kre
atív
ener
giáka
t sza
badít
fel,
mive
l a ta
nulók
sze
retné
nek
lehető
leg m
inden
be
tűhöz
írni
valam
it. Ho
sszú
plak
átra (
kb. 3
csom
agoló
papír
, hos
szú c
síkká
össz
erag
asztv
a) fe
lírjuk
egy
más a
lá az
ABC
betűi
t. (Q,
X, Y
, W is
!) A
plaká
tot le
fektet
jük a
tante
rem
köze
pére
úg
y, ho
gy jó
l hoz
zá le
hess
en fé
rni m
indké
t olda
lról. H
a a
terem
ben
nincs
enn
yi he
ly, m
enjün
k ki a
folyo
sóra
. Vála
sszu
nk va
lamily
en ke
lleme
s, las
sú, h
alk a
láfes
tő ze
nét.
(Ha
a fol
yosó
n va
gyun
k, ez
t céls
zerű
mell
őzni.
) A
tanuló
k fela
data,
hogy
gond
olják
át, m
it tan
ultak
, mit c
sinált
ak az
előz
ő sza
kasz
ban.
Mi az
, ami
t has
znos
nak,
érde
kesn
ek, e
mlék
ezete
snek
, kön
nyen
feldo
lgozh
atóna
k tar
tanak
, olya
n-na
k, am
i meg
könn
yített
e a m
unká
t. Mi a
z, am
i nem
volt h
aszn
os, n
ehéz
, kev
ésbé
érde
kes v
agy u
nalm
as vo
lt, am
ire sz
erint
ük so
ha ne
m les
z szü
kség
ük, s
zinte
biztos
, hog
y el fo
gják f
elej-
teni, i
ll. am
i neh
ezíte
tte a
munk
át.
Ami e
szük
be ju
t, írjá
k fel
az eg
yes b
etűkh
öz –
MEL
EG sz
ínekk
el, h
a az
pozit
ív tan
ulási
élmén
y, HI
DEG
színe
kkel,
ha
nega
tív. A
gyűjt
és kö
zben
lehe
tőleg
ne
besz
élges
sene
k egy
máss
al,
a töb
biek f
eljeg
yzés
eit vi
szon
t kom
mentá
lhatjá
k írá
sban
, FEK
ETE
színn
el.
A vé
gén k
örbe
álljuk
a pla
kátot
, és m
inden
ki teh
et fel
kérd
ések
et, ha
valam
ilyen
felje
gyzé
st ne
m ér
t, vag
y ha v
alami
t még
iscsa
k szó
ban s
zere
tne ko
mmen
tálni.
ADÁS
HIBA
: KÉP
HIBA
/ HAN
GHIB
A
FUNK
CIÓ
MUNK
AFOR
MA
ANYA
GOK
/ ES
ZKÖZ
ÖK
IDŐ
ROKO
N
MÓDS
ZERE
K FO
LYTA
TÁS
TANT
ÁRGY
AK
ismer
etsz
erzé
s ko
mm
uniká
ciós k
ész-
ség
fejle
szté
se
egyé
ni � ���
cs
opor
tmun
ka
� ��� p
lénum
film
rész
let, m
ulti-
méd
iás es
zköz
, fe
ladat
lap
3 + 15
p +
prez
entá
ció
Stop
és fo
lytas
d!
keve
rt cs
opor
t, cs
opor
tbes
zá-
mol
ók
mag
yar,
ideg
en
nyelv
, tár
s. tu
d.
A mó
dsze
r a fil
m „tö
bbcs
atorn
ás” je
llegé
t has
ználj
a ki, a
felad
at ide
jére s
zétvá
lasztv
a a ha
ngot
és a
képe
t. A m
ódsz
er fó
kusz
ában
a ve
rbáli
s és a
nonv
erbá
lis je
lek ös
szek
apcs
olása
áll. A
cé
l a je
lenet
inten
zív fe
ldolgo
zása
, azá
ltal, h
ogy a
tanu
lók eg
ysze
rre, e
gy id
őben
vagy
csak
a ha
ngra
, vag
y csa
k a ké
pre k
once
ntráln
ak, íg
y a m
egfig
yelők
épes
ségü
k is p
ontos
abbá
válik
. Ké
phiba
: A ta
nár e
gy fil
mből
olyan
jelen
etet v
álasz
t ki, a
melyb
en a
hang
nak,
a bes
zédn
ek kü
lönös
en fo
ntos s
zere
pe va
n. (A
képh
iba-fe
ladat
előtt e
setle
g már
néhá
ny ré
szlet
et lát
hatta
k a
tanuló
k a fil
mből.
) A
kivála
sztot
t jelen
et ala
tt a ta
nulók
hátat
ford
ítana
k a té
véne
k / ve
títőfel
ületne
k, és
kizá
rólag
a ha
ng al
apján
prób
álják
elké
pzeln
i. Mit l
áttat
a kam
era,
milye
n hely
színt
, mily
en pe
rspek
tívá-
ból, m
ilyen
kame
rave
zetés
sel…
stb.?
Ötle
teike
t a je
lenet
megh
allga
tása u
tán ki
s cso
porto
kban
meg
vitatj
ák, é
s meg
egye
znek
egy m
inden
ki sz
ámár
a elfo
gadh
ató m
egold
ásba
n. To
vább
i lehe
tőség
: Lev
essz
ük a
fénye
rőt, v
agy s
ötét a
nyag
gal le
takar
juk a
tévét.
A
csop
ortm
unká
t, ill.
a meg
figye
lést s
egíth
etjük
egy f
ilmes
tech
nikák
kal fo
glalko
zó fe
ladatl
appa
l, ame
ly a k
ülönb
öző a
laptec
hniká
kkal
kapc
solat
osan
tarta
lmaz
infor
máció
kat (
pl. na
gy to
tál,
totál,
köze
lkép,
sven
k, stb
.) Ha
nghib
a: A
kivála
sztot
t jelen
etet ú
gy né
zik m
eg a
tanuló
k, ho
gy a
képe
t látjá
k ugy
an, d
e lev
essz
ük a
hang
ot. (E
bben
az es
etben
nem
szük
sége
s, ho
gy lá
ssan
ak el
őtte m
ár ha
ngga
l is
jelen
eteke
t, hisz
en ér
deke
s leh
et az
is, m
ilyen
erős
ségű
és tó
nusú
hang
ot ké
pzeln
ek el
az eg
yes s
zere
plőkh
öz.)
A tan
ulók f
elada
ta, ho
gy át
gond
olják
, mirő
l bes
zélne
k a sz
erep
lők. A
leh
etség
es di
alógu
soka
t cso
porto
kban
meg
vitatj
ák.
A cs
opor
tmun
ka er
edmé
nyét
prez
entál
hatju
k � K
EVER
T CS
OPOR
TOKK
AL, v
agy c
sopo
rtbes
zámo
lókka
l. A ha
nghib
a ese
tén üg
yese
bb cs
opor
tok ha
ngalá
mond
ássa
l is pr
óbálk
ozha
tnak.
A pr
ezen
tációk
at kö
vetőe
n a ta
nulók
meg
nézik
a jel
enete
t, és ö
ssze
haso
nlítjá
k ötle
teike
t a va
lódi fi
lmré
szlet
tel.
AKAD
ÁLYV
ERSE
NY
FU
NKCI
Ó MU
NKAF
ORMA
AN
YAGO
K /
ESZK
ÖZÖK
ID
Ő RO
KON
MÓ
DSZE
REK
FOLY
TATÁ
S TA
NTÁR
GYAK
gyak
orlás
, ism
étlés
pá
rmun
ka /
csop
ortm
unka
felad
atok
, állo
más
-jel
ölők
, egy
éb ke
llé-
kek a
tarta
lom
tól
függ
ően
min
. 45p
In
tern
etra
lly,
Feld
eríté
s -
össz
es
A mó
dsze
r sok
ban h
ason
lít a k
incsk
eres
ő játé
kokh
oz és
a kla
sszik
us ak
adály
verse
nyek
hez,
éppe
n ezé
rt ját
szha
tó az
isko
la ép
ületéb
en va
gy a
szab
adba
n is.
A tan
ulók p
árba
n vag
y kis
csop
ortok
ban e
gymá
s után
indu
lva, m
enetl
evéll
el ha
ladna
k vég
ig a p
ályán
. Az á
llomá
soko
n a ta
ntárg
gyal
kapc
solat
os fe
ladato
kat ta
lálna
k, a m
egfej
téshe
z és
/vagy
a kö
vetke
ző fe
ladath
oz fe
ladvá
nyok
, rejt
vény
ek m
egold
ásáv
al jut
hatna
k el a
tanu
lók.
Az is
elké
pzelh
ető, h
ogy e
gyes
állom
ások
on “k
incse
ket”
ill. eg
y nag
yobb
“kinc
s” eg
yes e
lemeit
rejte
ttük e
l, mely
ek ös
szeg
yűjté
se a
cél.
Olya
n ese
tekbe
n is h
aszn
álható
a mó
dsze
r, am
ikor s
zemé
lyes t
apas
ztalat
szer
zés a
cél. K
ülönb
öző i
ntézm
énye
kbe,
hivata
lokba
, pos
tára,
bank
ba, ö
nkor
mány
zatho
z, mu
nkaü
gyi
közp
ontok
ba, k
önyv
tárak
ba kü
ldhetü
nk ta
nulók
at oly
an fe
ladatl
appa
l, mely
nek m
egold
ása a
zt igé
nyli,
hogy
az in
tézmé
nyen
belül
külön
böző
állom
ások
at és
szem
élyek
et ke
ress
enek
fel.
AKVÁ
RIUM
FUNK
CIÓ
MUNK
AFOR
MA
ANYA
GOK
/ ES
ZKÖZ
ÖK
IDŐ
ROKO
N
MÓDS
ZERE
K FO
LYTA
TÁS
TANT
ÁRGY
AK
kom
mun
ikáció
s ké
szsé
g fe
jlesz
tése
pr
ezen
táció
ér
téke
lés
plén
um
szék
ek
20-3
0p
Golyó
scsa
págy
, Mé
hkas
, Malo
m.
Szak
értő
i ker
ek-
aszta
l -
össz
es
A mó
dsze
r célj
a az
, hog
y felo
ldjuk
a p
reze
ntáció
k egy
más u
tánisá
gábó
l adó
dó g
yako
ri mo
noton
itást.
A cs
opor
tok e
redm
énye
it szó
vivők
adjá
k elő,
de
úgy,
hogy
a p
reze
ntáció
egy
bels
ő kö
rben
besz
élgetv
e zajl
ik. A
besz
élgeté
sbe a
külső
körb
en fig
yelő
tanuló
k azo
nban
bárm
ikor b
ekap
csoló
dhatn
ak. A
besz
élgeté
st ve
zethe
ti a ta
nár,
vagy
egy d
iák-m
oder
átor.
Előz
etese
n a cs
opor
tokba
n a kö
zös m
unka
ered
mény
eit cí
msza
vakb
an rö
gzítik
a tan
ulók.
A pr
ezen
tációh
oz ki
alakít
unk
két k
ört s
zéke
kből.
Mind
en cs
opor
tból e
gy va
gy ké
t kép
viselő
helye
t fogla
l a té
r köz
epén
a be
lső kö
rben
. A be
lső kö
rbe
még t
ováb
bi ké
t szé
ket te
szün
k, eg
yet a
mod
eráto
r szá
mára
és eg
y más
ikat, a
mi eg
yelőr
e üre
sen m
arad
. A tö
bbi ta
nuló
a küls
ő kör
ben f
oglal
helye
t. A
csop
ortok
szóv
ivői e
lőadjá
k cso
portju
k ere
dmén
yeit /
vélem
ényé
t. Az e
lőadá
sokn
ak ni
ncs s
zigor
ú sor
rend
je, a
belső
kö
rben
ülők
közü
l bár
ki kie
gész
ítheti
az el
őtte s
zóló
megje
gyzé
seit,
vagy
ellen
tétes
vélem
ényé
nek i
s han
got a
dhat.
A
külső
körb
en ül
ők is
beka
pcso
lódha
tnak a
besz
élgeté
sbe.
Ebbe
n az e
setbe
n be k
ell m
enniü
k a be
lső kö
rbe,
és le
kell
ülniük
az ür
esen
mar
adt s
zékre
. Ami
kor b
efejez
ték a
mond
aniva
lójuk
at, új
ra el
kell h
agyn
iuk a
belső
kört,
lehe
tővé t
éve
máso
k szá
mára
is vé
lemén
yük k
ifejté
sét.
A mó
dsze
r tan
ulási
folya
matok
, pl. p
rojek
tek és
proje
kthete
k érté
kelés
ére i
s alka
lmas
: az e
gyes
csop
ortok
a mu
nka e
gyes
fázis
ait va
gy m
ás-m
ás as
pektu
sait é
rtéke
lik, m
ajd a
csop
ort
képv
iselőj
e bes
zámo
l errő
l az „
akvá
riumb
an”.
AMNÉ
ZIAP
ARTI
FUNK
CIÓ
MUNK
AFOR
MA
ANYA
GOK
/ ES
ZKÖZ
ÖK
IDŐ
ROKO
N
MÓDS
ZERE
K FO
LYTA
TÁS
TANT
ÁRGY
AK
bem
elegí
tés
ismét
lés
kom
mun
ikáció
s ké
szsé
g fe
jlesz
tése
kokt
élpar
ti né
vkár
tyák
, gém
ka-
pocs
/ ruh
acsip
esz /
bi
ztosít
ótű,
zene
5-
10p
Kere
ss va
lakit,
ak
i …
ös
szes
A na
p ind
ításá
ra, b
emele
gítés
re é
s a ta
nulók
szell
emi-fi
zikai
átmoz
gatás
ára
alkalm
as já
ték, a
mely
ha h
íres f
elfed
ezők
, író
k, tör
ténelm
i sze
mélye
k, ku
tatók
nev
eivel
játss
zuk,
mozg
ósítja
a tan
ulók m
ás ta
ntárg
yakb
an sz
erze
tt ism
erete
it is.
Szak
tárgy
i órá
n a hí
res s
zemé
lyisé
geke
t az a
dott t
antár
ggya
l kap
csola
tosan
válas
szuk
. A
tanuló
k álta
l felte
hetől
eg is
mert
híres
embe
rek n
evét
kárty
ákra
írjuk
. Ann
yi ká
rtyár
a van
szük
ségü
nk, h
ogy m
inden
tanu
lónak
juss
on eg
y. Ké
szíts
ünk p
ár ta
rtalék
kárty
át, ha
netán
vala-
melyi
k nev
et ne
m ism
erné
senk
i. Mi
nden
tanu
ló hú
z egy
kárty
át, és
felra
kja va
lamely
ik tár
sána
k a há
tára,
úgy,
hogy
az ne
láss
a, mi
lyen n
év va
n a ká
rtyán
. A rö
gzíté
shez
hasz
nálha
tunk g
émka
pcso
t, ruh
acsip
eszt
vagy
biz
tosító
tűt. A
tanu
lók kö
rbejá
rnak
, és a
barko
chba
szab
ályain
ak m
egfel
elően
eldö
ntend
ő kér
dése
ket te
szne
k fel
a sze
mélly
el ka
pcso
latba
n, ak
inek a
neve
a há
tukra
van t
űzve
. Egy
–egy
tár
suka
t csa
k add
ig ké
rdez
hetik
, amí
g az v
alame
lyik k
érdé
sükre
igen
nel n
em vá
laszo
l. Ekk
or to
vább
kell m
enniü
k, és
más
társu
kat k
ell to
vább
fagg
atni. E
zzel
biztos
íthatj
uk, h
ogy a
cs
opor
t öss
zeke
vere
djen,
és m
inden
ki mi
nden
kitől
szer
ezze
n info
rmác
iókat.
Ha
a tan
ulók ú
gy go
ndolj
ák, h
ogy t
udják
, ki a
z a sz
emély
, akin
ek a
neve
a há
tukon
levő
cédu
lán sz
erep
el, rá
kérd
ezhe
tnek.
Kétsz
eri rá
kérd
ezés
i lehe
tőség
van,
ezze
l elér
hetjü
k, ho
gy a
tanuló
k ne c
sak t
alálga
ssan
ak, h
anem
addig
kérd
ezge
ssék
társa
ikat, a
míg ú
gy ne
m ér
zik, h
ogy m
ost m
ár bi
ztosra
men
nek.
Aki k
italál
ta, ki
nek a
neve
áll a
hátár
a tűz
ött cé
dulán
, az l
eves
zi a n
évká
rtyát,
de to
vább
ra is
rész
t ves
z a já
tékba
n, ho
gy se
gítse
a töb
bieke
t. Lim
itálha
tjuk a
játék
időt, é
s aki
adott
idő a
latt n
em ta
lálta
ki a f
eladv
ányt,
meg
nézh
eti a
hátán
lévő
cédu
lát.
ANGY
ALI T
ELEF
ON
FU
NKCI
Ó MU
NKAF
ORMA
AN
YAGO
K /
ESZK
ÖZÖK
ID
Ő RO
KON
MÓ
DSZE
REK
FOLY
TATÁ
S TA
NTÁR
GYAK
konc
entrá
ciós
képe
sség
fejle
szté
se
bem
elegí
tés
plén
um
szék
ek
10p
Lóve
rsen
y, Az
áll
atok
konf
e-re
nciáj
a, He
tes
szám
olós
, Gyü
-m
ölcs
kosá
r
ös
szes
A ját
ék cé
lja, h
ogy a
tanu
lók ko
molya
bb és
nehe
zebb
felad
atok e
lőtt á
tmoz
gass
ák m
aguk
at, ja
vuljo
n a ko
ncen
tráció
s kép
essé
gük,
és jó
kedv
vel fo
lytas
sák a
mun
kát. A
játék
mind
két a
gy-
féltek
ét ak
tiválj
a. Al
kalm
azha
tjuk ó
ra el
ején –
kivá
ló jég
törő j
áték,
óra k
özbe
n laz
ításk
ént, n
yelvó
rán h
allás
értés
i felad
atkén
t. A
tanuló
k kör
bera
kják s
zéke
iket, é
s leü
lnek.
El
ső fe
ladat
a játé
k ritm
usán
ak, a
telef
onos
kapc
solat
fenn
tartás
ának
begy
akor
lása:
1. üte
m: m
indké
t kéz
zel a
térd
re cs
ap, 2
. ütem
: taps
, 3. ü
tem: b
al ké
z ökö
lben,
hüve
lykujj
a ba
l fül
melle
tt hátr
amuta
t, 4. ü
tem: jo
bb ké
z ökö
lben,
hüve
lykujj
jobb
fül m
ellett
hátra
mutat
. Ha
ez m
ár jó
l és v
iszon
ylag g
yorsa
n meg
y, hív
ószá
moka
t osz
tunk k
i az ü
lésre
ndne
k meg
felelő
en. A
z első
négy
szék
en ül
ők eg
y-egy
arka
ngya
l nev
ét ka
pják (
Gábr
iel, R
afael,
Urie
l, Mi
hály)
a töb
bi kö
zöns
éges
angy
al pe
dig nö
vekv
ő sor
rend
ben s
zámo
kat. (
Tuda
tosíts
uk, h
ogy a
hívó
szám
a sz
ékek
hez =
felhő
khöz
, és n
em sz
emély
ekhe
z tar
tozik,
költö
zéss
el mó
dosu
lni
fog).
A hív
ást m
indig
Gábr
iel ar
kang
yal k
ezdi.
A 3
ütemn
él, a
bal k
eze f
eleme
lések
or be
mond
ja a h
ívó, a
zaz a
saját
nevé
t, majd
a 4.
ütemn
él, jo
bb ke
ze fe
lemelé
seko
r ped
ig a h
ívott f
él ne
vét
vagy
szám
át. A
hívo
tt féln
ek a
köve
tkező
két ü
tem (t
érd +
taps
) után
reag
álnia
kell,
be ke
ll jele
ntkez
nie (b
al ké
z = sa
ját sz
ám va
gy né
v), és
hívn
ia ke
ll vala
ki má
st (jo
bb ké
z = hí
vott s
zám
vagy
név).
Viss
zahív
ni tilo
s (ne
hezít
és es
etén a
szom
széd
ot hív
ni is
tilos).
Ha
valak
i hibá
zik (e
lvéti a
ritmu
st, el
felejt
bejel
entke
zni, v
issza
hív, n
em lé
tező s
zámo
t vag
y nev
et hív
…),
feláll
, és a
z utol
só sz
ékre
ül –
megk
apva
anna
k a sz
ékne
k a sz
ámát.
Az e
ddigi
uto
lsó an
gyal
egy s
zékk
el elő
bbre
meg
y, stb
. – íg
y felt
öltjük
a he
lyeke
t add
ig a s
zékig
, aho
l a hi
bázó
eddig
ült. A
költö
ző já
tékos
okna
k új h
ívósz
ámot
kell m
egjeg
yezn
ie, és
köve
tkezik
az
új kö
r. Az
ok a
szer
encs
ések
, akik
nek n
em ke
llett k
öltöz
niük,
megta
rtják a
ddigi
hívó
szám
aikat.
Ha
már
jól m
egy a
játék
, gyo
rsítsu
k tov
ább a
z ütem
et („c
súcs
idő”).
Ér
deke
s, ha
a tan
ár is
rész
t ves
z a já
tékba
n, a t
anuló
k élve
zik, h
a hibá
zunk
☺. A
játék
közb
en m
egfig
yelhe
tjük a
zt is,
hogy
an vi
selik
a tan
ulók,
ha hi
bázn
ak, il
l. kikn
ek va
nnak
mo
zgás
koor
dinác
iós va
gy ko
ncen
tráció
s pro
blémá
i.
ASSZ
OCIÁ
CIÓS
LÁN
C
FUNK
CIÓ
MUNK
AFOR
MA
ANYA
GOK
/ ES
ZKÖZ
ÖK
IDŐ
ROKO
N
MÓDS
ZERE
K FO
LYTA
TÁS
TANT
ÁRGY
AK
ráha
ngol
ás
előism
eret
ek
moz
gósít
ása
ismét
lés
plén
um
tábl
a, fó
lia
5-10
p Br
ainst
orm
ing,
Lá
nc
besz
élget
és,
kuta
tóm
unka
, ol
vasá
si fe
ladat
ös
szes
Ez a
móds
zer e
gy té
ma as
szoc
iatív
megk
özelí
tésér
e alka
lmas
. A
táblár
a felí
runk
egy s
zót v
agy f
ogalm
at, am
i az ó
ra té
májáv
al ka
pcso
latos
, és a
tanu
lók ér
zelm
eire i
s hatá
st gy
akor
olhat.
Kér
dőjel
et ra
jzolun
k a sz
ó mell
é, és
elke
zdjük
a lán
cot e
gy
olyan
foga
lomma
l, ame
ly az
első
vel ö
ssze
függé
sben
van.
A
tanuló
k fela
data,
hogy
a mi
nden
kori u
tolsó
elha
ngzo
tt szó
hoz a
sszo
ciálja
nak.
A tan
ulók s
zaba
don b
ekiab
álhatn
ak, d
e ha k
örbe
n ülne
k, az
ülés
rend
et is
köve
thetjü
k. Az
elha
ngzo
tt ass
zociá
cióka
t sor
ban f
elírju
k köz
ben e
gy fó
liára
. Ez a
lapján
a ké
sőbb
iekbe
n bes
zélge
tést, k
utatóm
unká
t kez
demé
nyez
hetün
k, va
gy ol
vasá
si fel
adato
t foga
lmaz
hatun
k meg
a s
oron
köve
tkező
tank
önyv
i leck
éhez
. (pl.
„Olva
sd el
a lec
két: M
elyik
azok
a fog
almak
ill. n
evek
, ame
lyek s
zere
pelne
k a kö
nyvb
en?”
)
ASZT
ALTE
RÍTŐ
FUNK
CIÓ
MUNK
AFOR
MA
ANYA
GOK
/ ES
ZKÖZ
ÖK
IDŐ
ROKO
N
MÓDS
ZERE
K FO
LYTA
TÁS
TANT
ÁRGY
AK
ráha
ngol
ás
ötlet
ek g
yűjté
se
egym
ás m
egism
erés
e
egyé
ni � ���
cs
opor
tmun
ka (4
fő
) � ��� p
lénum
csom
agol
ópap
ír cik
kekr
e osz
tva,
4 da
rab
külö
nböz
ő
szín
ű fil
ctol
l min
den
csop
ortn
ak
10-2
0p
Brain
stor
min
g,
Brain
stor
min
g írá
sban
, Malo
m,
Vélem
ényk
ígyó
, Sa
rok-
rajzo
k
csop
ortm
unka
, pr
ojek
t ös
szes
A mó
dsze
r célj
a, ho
gy a
tanuló
k egy
adott
témá
val /
prob
lémáv
al ka
pcso
latba
n meg
fogalm
azzá
k ötle
teike
t, véle
mény
üket,
meg
ismer
jék és
komm
entál
ják m
ások
ét, és
kis c
sopo
rtban
kö
zös v
élemé
nyt a
lakíts
anak
ki. L
ehető
sége
t bizt
osít a
viss
zahú
zódó
tanu
lókna
k, ho
gy vé
lemén
yt ny
ilván
ítsan
ak, a
„lustá
bb” t
anuló
kat is
arra
kész
teti, h
ogy a
ktíva
n rés
zt ve
gyen
ek a
közö
s gon
dolko
dásb
an. A
mód
szer
alka
lmas
arra
is, h
ogy a
tanu
lók jo
bban
meg
ismer
jék eg
ymás
t. A
tanuló
k nég
yfős c
sopo
rtokb
an he
lyet fo
glalna
k az „
aszta
lterít
ővel
megte
rített
” asz
talok
körü
l. Mind
en ta
nulón
ak va
n egy
saját
mez
ője, é
s mind
enkin
ek m
ás
színű
filcto
lla. K
özép
en ta
lálha
tó a c
sopo
rt kö
zös m
ezője
. A
saját
terü
letén
mind
enki
felírja
a kö
zpon
ti kér
désh
ez / p
roblé
máho
z kap
csoló
dó vé
lemén
yét /
ötlete
it. Ké
t-hár
om pe
rc utá
n for
dítan
ak a
terítő
n, elo
lvass
ák,
amit a
mell
ettük
ülő t
ársu
k írt,
és ír
ásba
n kom
mentá
lják a
zt. K
özbe
n tilo
s bes
zélge
tni.
Addig
forg
atják
a ter
ítőt, m
íg mi
nden
ki elo
lvasta
, és k
omme
ntálta
az as
ztalná
l ülő
össz
es tá
rsa öt
letét,
vélem
ényé
t, és a
több
iek m
egjeg
yzés
eivel
ellátv
a vis
szak
apta
a sajá
tját.
Ek
kor m
ár sz
abad
besz
élgetn
i: a fe
ladat
az, h
ogy m
egeg
yezz
enek
, mi k
erülj
ön a
csop
ort v
élemé
nyén
ek ös
szefo
glalás
akén
t a kö
zös t
erüle
tre. A
mibe
n meg
állap
odtak
, köz
épre
felje
gyzik
, és
mind
anny
ian al
áírják
. Plén
umba
n a cs
opor
t egy
képv
iselőj
e bes
zámo
l a kö
zös e
redm
ényrő
l. Pé
ldák:
ötletg
yűjté
s pro
jektek
hez,
köve
tkező
dolgo
zatho
z, pr
oblém
ameg
oldás
i java
slatok
, véle
mény
egy k
onkré
t kér
déss
el va
gy té
zisse
l kap
csola
tban.
ATOM
OK M
OZGÁ
SBAN
FUNK
CIÓ
MUNK
AFOR
MA
ANYA
GOK
/ ES
ZKÖZ
ÖK
IDŐ
ROKO
N
MÓDS
ZERE
K FO
LYTA
TÁS
TANT
ÁRGY
AK
bem
elegí
tés
csop
orta
lkotá
s ko
oper
áció
kokt
élpar
ti � ���
pá
rmun
ka � ���
há
rmas
� ��� n
é-gy
es...
csop
ort
zene
5p
Sz
abó
csalá
d,
Tánc
oló
kígyó
, Él
ő st
atisz
tika
csop
ortm
unka
ös
szes
A na
p ind
ításá
ra, b
emele
gítés
re é
s a ta
nulók
átm
ozga
tásár
a alk
almas
játék
. A ta
nulók
gyo
rs ritm
usú,
jó ha
ngula
tú (á
tmoz
gató)
zené
re m
ozog
nak a
tere
mben
, majd
a ze
ne le
állítá
sako
r uta
sítás
okat
hajta
nak v
égre
, majd
újra
tánc
olnak
, stb.
Ja
vasla
tok az
1. ut
asítá
sra: K
örbe
járna
k, mi
nél tö
bb tá
rsukk
al ke
zet fo
gnak
és m
inden
kit ne
vén s
zólítv
a üdv
özöln
ek (e
zzel
gyak
orolv
a a ne
veke
t is…
), va
gy ke
resz
tnevü
k kez
dőbe
tűje
alapjá
n sor
t alko
tnak a
z ABC
szer
int, v
agy s
orba
állna
k szü
letés
napja
ik so
rrend
jében
, vag
y a ze
ne le
állás
a után
meg
prób
álnak
miné
l több
társu
kkal
keze
t fogn
i (vag
y leg
alább
meg
érint
eni
őket)
, ané
lkül, h
ogy e
lmoz
dulná
nak a
helyü
kről, s
tb.
Java
slatok
a 2.
utasít
ásra
: A ta
nulók
párb
an, a
hozz
ájuk l
egkö
zeleb
b álló
társu
kkal
besz
élgetn
ek pl
. az e
lőző n
ap es
emén
yeirő
l vag
y más
aktuá
lis té
máró
l, vag
y meg
dicsé
rik eg
ymás
t, va
gy vi
ccet
mesé
lnek e
gymá
snak
, vag
y egy
más h
átára
szav
akat
írnak
, ami
t ki k
ell ta
lálniu
k…stb
. Ja
vasla
tok a
3. uta
sítás
ra: A
tanu
lók há
rmas
csop
ortok
at alk
otnak
, majd
meg
prób
álnak
hárm
an ké
t lábo
n álln
i… (m
egold
ható!
), va
gy az
egyik
csop
ortta
got g
yorsa
n kör
bevis
zik a
terme
n, an
élkül,
hogy
lees
ne, s
tb.
Java
slatok
a 4.
utasít
ásra
: Nég
yes c
sopo
rtok,
egym
ás ke
zét fo
gva g
yorsa
n meg
érint
ik a t
erem
négy
sarká
t vag
y elők
észít
ett pl
akáto
kat, s
közb
en ig
yeke
znek
nem
széts
zaka
dni, v
agy
találn
ak eg
y köz
ös da
lt, és
egym
ást tú
lharso
gva i
gyek
ezne
k a sa
ját da
lukat
érvé
nyes
íteni,
vagy
kere
snek
valam
it, am
i mind
anny
iukra
jelle
mző,
és ez
t a tu
lajdo
nság
ukat
pl. pa
ntomi
mmal
bemu
tatják
az os
ztályn
ak, v
agy m
egfog
ják eg
ymás
kezé
t, és g
yorsa
n for
ogna
k az e
gyik,
aztán
a má
sik irá
nyba
n, stb
. Ja
vasla
tok az
.5. ut
asítá
sra: 5
-6…
stb.
fős cs
opor
tok: M
ini ha
ngve
rseny
t imitá
lnak d
irigen
ssel,
vagy
egy s
zobr
ász s
zobr
ot for
máz a
több
iekbő
l (aká
r ado
tt tém
ához
), va
gy fe
lemeln
ek eg
y tan
ulót m
inél m
agas
abbr
a, va
gy m
egfog
ják eg
ymás
kezé
t, és c
suko
tt sze
mmel
mozo
gnak
a ter
embe
n, stb
. A
legvé
gső l
épés
ben k
ialak
ult cs
opor
tok fo
gnak
a kö
vetke
ző m
unka
fázisb
an eg
yütt d
olgoz
ni, ez
ért a
legv
égső
utas
ítást
a kívá
nt cs
opor
tlétsz
ámna
k meg
felelő
en fo
galm
azzu
k meg
. Va
riáció
: A ta
nár k
ocká
val d
ob, o
lyan f
elada
tot ad
, ami
a do
bott s
zámn
ak m
egfel
elő sz
ámú t
anuló
t moz
gósít
. (Az
utols
ónál
„csalh
atunk
” kics
it, ha
meg
határ
ozott
szám
ú cso
portr
a van
sz
üksé
g a kö
vetke
ző lé
pésn
él…)
AZ Á
LLAT
OK K
ONFE
RENC
IÁJA
FUNK
CIÓ
MUNK
AFOR
MA
ANYA
GOK
/ ES
ZKÖZ
ÖK
IDŐ
ROKO
N
MÓDS
ZERE
K FO
LYTA
TÁS
TANT
ÁRGY
AK
bem
elegí
tés
konc
entrá
ciós
képe
sség
fejle
szté
se
plén
um
Käst
ner:
Az ál
latok
ko
nfer
enciá
ja (ré
sz-
let),
cédu
lák ál
lat-
neve
kkel,
szék
ek
5p
Gyüm
ölcs
kosá
r, Sz
abó
csalá
d
ös
szes
A na
p ind
ításá
ra, b
emele
gítés
re és
a tan
ulók t
esti-s
zelle
mi át
mozg
atásá
ra al
kalm
as já
ték. F
ejles
zti a
tanuló
k kon
centr
ációs
képe
sség
ét.
A tan
ár ki
válas
zt Er
ich K
ästne
r „Az
állat
ok ko
nfere
nciáj
a” c.
műv
éből
egy s
zöve
grés
zletet
. A be
nne e
lőfor
duló
állato
k nev
ét cé
dulár
a írju
k, leh
et eg
y-egy
állat
fajtáb
ól töb
b péld
ány i
s, ha
az
osztá
ly na
gyob
b. Mi
nden
tanu
ló hú
z egy
cédu
lát.
A tan
ulók k
örbe
n ülne
k (as
ztalok
nélkü
l.) A
játék
veze
tő he
lyet fo
glal a
tere
m kö
zepé
re ra
kott s
zéke
n, és
elke
zdi o
lvasn
i a sz
öveg
et.
Amely
ik áll
at ha
llja a
saját
nevé
t, felp
attan
, és h
árom
szor
meg
kerü
li a sz
éket,
amin
a játé
kvez
ető ül
, majd
újra
leül
a hely
ére.
Ha az
hang
zik el
, hog
y „az
állat
ok”,
vagy
„mind
en ál
lat”,
mind
enkin
ek fe
l kell
ugra
nia, é
s meg
kell k
erüln
ie a j
átékv
ezető
i szé
ket.
AZON
OSUL
ÁS
FU
NKCI
Ó MU
NKAF
ORMA
AN
YAGO
K /
ESZK
ÖZÖK
ID
Ő RO
KON
MÓ
DSZE
REK
FOLY
TATÁ
S TA
NTÁR
GYAK
ráha
ngol
ás
előism
eret
ek
moz
gósít
ása
párm
unka
/ cs
opor
tmun
ka
� ��� p
lénum
pl
akát
, filc
tolla
k 15
p A
szék
em, a
té
ma é
s én,
Me
tafo
ra
Clus
ter
össz
es
A mó
dsze
r célj
a, ho
gy a
tanuló
k emo
cioná
lisan
köze
lítsen
ek eg
y tém
ához
, ill. h
ogy f
eltár
ják an
nak o
lyan a
spek
tusait
, ame
lyek e
ddig
nem
kerü
ltek a
figye
lem kö
zépp
ontjá
ba.
A tan
ulóka
t meg
kérjü
k, ho
gy pr
óbálj
anak
beleb
újni e
gy, a
témá
val k
apcs
olatos
tárg
y, sz
emély
, élől
ény…
bőré
be, é
s gon
doljá
k át, h
ogy m
ilyen
más
tárg
yakk
al / s
zemé
lyekk
el /
élőlén
yekk
el ke
rülne
k kap
csola
tba, il
l. eze
ket a
kapc
solat
okat
hogy
an él
ik me
g.
Pl. „
Mit m
ond /
gond
ol eg
y fa a
sava
s eső
ről?”
„Mit g
ondo
l a ví
zerő
mű tu
rbiná
ja a f
olyór
ól, ill
. az á
ramr
ól, am
it előá
llít?”
„Mit g
ondo
l az a
utópá
lya a
körü
lötte
levő t
ájról,
a tel
epülé
sekrő
l és
az au
tókró
l, akik
rajta
halad
nak?
” A
tanuló
k kár
tyáko
n rög
zíthe
tik az
ötlet
eiket
vagy
jegy
zetel
hetne
k. A
kárty
ákat �
CLU
STER
mód
szer
rel re
ndsz
erez
hetjü
k, az
ötlet
ekrő
l plén
umba
n bes
zámo
lnak a
tanu
lók. A
mód
szer
alk
almas
proje
ktötle
tek gy
űjtés
ére i
s.
BESZ
ÉLGE
TÉS
ÍRÁS
BAN
FU
NKCI
Ó MU
NKAF
ORMA
AN
YAGO
K /
ESZK
ÖZÖK
ID
Ő RO
KON
MÓ
DSZE
REK
FOLY
TATÁ
S TA
NTÁR
GYAK
ismét
lésér
téke
lés
előism
eret
ek
moz
gósít
ása
egyé
ni /
párm
unka
� ���
plén
um
A3-a
s lap
ok
20-4
5 p
Foga
lom
háló
, Ce
tlilav
ina
Dolg
ozat
kérd
ése
k öss
zeáll
ítása
ös
szes
A mó
dsze
r célj
a – eg
y-egy
téma
lezá
rása
ként
– a t
anuló
k ism
erete
inek r
ends
zere
zése
, de a
lkalm
azha
tjuk e
gy új
tema
tikus
egys
ég el
ején a
tanu
lók el
őisme
retei
nek m
ozgó
sítás
ára i
s. A
munk
aform
a leh
etővé
tesz
i, hog
y mind
en ta
nuló
gazd
agíth
assa
valam
ilyen
form
ában
a kö
zös e
redm
ényt,
akko
r is, h
a néh
ány t
émáh
oz / k
érdé
shez
egyá
ltalán
nem,
vagy
csak
keve
set tu
d ho
zzás
zólni
. Előn
ye, h
ogy a
tanu
lók sa
ját m
aguk
győz
ődhe
tnek m
eg ak
tuális
telje
sítmé
nysz
intjük
ről, é
s az e
gyéb
ként
kevé
sbé a
ktív v
agy l
assú
bb ta
nulók
is be
kapc
solód
nak a
mun
kába
az
ismé
tlés s
orán
. A
témáv
al ka
pcso
latos
közp
onti f
ogalm
akat
ill. ké
rdés
eket
egye
séve
l A3-
as la
pokra
írjuk
. A cs
opor
t mér
etétől
függ
ően n
émely
ik fog
almat
kétsz
er-h
árom
szor
is sz
erep
elteth
etjük
. A m
egfo-
galm
azás
nál g
ondo
ljuk á
t, mily
en te
ljesít
mény
t vár
unk e
l a ta
nulók
tól, il
l. hog
y nag
yjábó
l azo
nos k
omple
xitás
úak l
egye
nek a
rész
témák
. A
lapok
at kö
rbea
djuk,
mind
en ta
nuló
leves
z egy
et fel
ülről.
Ügy
eljün
k arra
, hog
y a la
poka
t úgy
rend
ezzü
k, ho
gy a
szom
széd
ok ne
azon
os ta
rtalm
ú lap
ot ka
pjana
k. A
tanuló
k fela
data,
hogy
cím
szav
akba
n felí
rják,
mit ta
rtana
k a té
máva
l kap
csola
tban f
ontos
nak,
ügye
lve ar
ra, h
ogy a
lapo
knak
távo
lról is
visz
onyla
g jól
olvas
hatón
ak ke
ll len
niük.
El
őre m
egha
tároz
ott id
ő után
a lap
okat
továb
badjá
k a ta
nulók
(pl. m
indig
továb
b a jo
bb sz
omsz
édna
k, ké
t szé
kkel
továb
b job
bra,
aztán
meg
öt sz
ékke
l tová
bb ba
lra…
) Az ú
jonna
n kap
ott
lapok
tanu
lmán
yozá
sa ut
án a
tanuló
knak
ki ke
ll egé
szíte
niük a
zoka
t sajá
t ötle
teikk
el, ill
. jelöl
niük k
ell (p
l. villá
m jel
lel),
ha va
lamive
l nem
érten
ek eg
yet.
Ha m
ár né
hány
tanu
lónál
jártak
a lap
ok, k
ezdő
dhet
a kiér
tékelé
s. Az
azon
os la
poka
t egy
más m
ellé c
sopo
rtosít
ják a
tanuló
k, tan
ulmán
yozz
ák a
rajtu
k lev
ő info
rmác
iókat,
meg
vitatj
ák a
vil-
lámma
l jelöl
t rés
zeke
t. Mive
l a la
pon s
zere
plő ad
atok m
ellett
nem
szer
epel
a sze
rző ne
ve, a
hibá
k jav
ítása
is tá
rgyil