Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapoksvajcivil.hu/sites/svajcivil.hu/files/svajci_magyar_civil_es_osztondij_alapok... · közösségi élményekhez) való hozzáférést. A

Svájci-Magyar

Civil és Ösztöndíj Alapok

2012-15– összefoglaló és értékelés

beszamolo_hu.qxd 2015.09.30. 13:59 Page 1

Kiadja az Ökotárs Alapítvány(1056 Budapest, Szerb u. 17-19.)

Felelõs kiadó: Móra Veronika

Szerzõk:Elemzések: Bata Boglárka, Béres Tibor, Dandé István, Száraz AndrásProjektleírások: Kerényi György

Szerkesztõk:Csóli Virág, Foltányi Zsuzsa

Tördelés: Garamond GM Bt. Gyöngyös

Nyomdai munkálatok: Europrinting Kft.

Budapest, 2015

ISBN 978-963-87850-8-4

A program a Svájci Hozzájáruláson keresztül a Svájci Állam társfinanszírozásával valósult meg.


2012-15 – összefoglaló és értékelés | 3

Tartalomjegyzék

BEVEZETÕ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _4PROJEKTDOKUMENTUMOK TARTALMI ELEMZÉSE _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _6ÖSSZEFOGLALÓ A KÉRDÕÍVES FELMÉRÉSRÕL _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _15

PROJEKTEK BEMUTATÁSA _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _21Add a kezed! – Add a kezed! Az esélyegyenlõség megteremtésének segítése az oktatásban és a munkaerõpiacon

Közhasznú Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _22Leválni a nagy rendszerekrõl – Banya-Tanya Alapítvány _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _23Beregi harcosok – Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _24Itt közösséggé váltak – Bihar Közösségeiért Alapítvány _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _25A gyár, ahol apu dolgozott valamikor – Bükki Hegy- és Sportmászó Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _26Akiknek nem elég a maguk baja – Cukorbetegek Egri Egyesülete _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _27QR-kód az eke mellett – Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _28Cigányok vagyunk, mégis megveszik – Dél-borsodi Romák Integrációját Elõsegítõ Közhasznú Egyesület _ _ _ _ _ _29Dialógus az Avason – Dialóg Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _30Kornéliusz Szolnokon – Kornéliusz Háza Missziós Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _32Fodrászat nincsteleneknek – Magyarországi Falusi Cigányok Mezõgazdasági Szövetsége _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _33Kockásfülû nyulak a hõsöknek –

Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány _ _ _ _ _ _ _34Hogy valahol otthon legyünk benne – Ongai Kulturális Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _36A Galaxis õrzõi – Rónaõrzõ Természetvédelmi Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _37Kifulladásig – Szalonnai Sport és Közösségfejlesztõ Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _38Üzenetátadás – Szertelen Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _40Hogy igazi legyen – Szomolyai Magyar Roma Egyesület _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _42


4 | Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok

A Svájci Államszövetség az Európai Bizottsággal 2006-ban kötött megállapodása értelmében az Európai Unióhoz2004 óta csatlakozott tíz ország részére 5 éven keresztülösszesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít agazdasági és társadalmi egyenlõtlenségek csökkentéseérdekében. A programból Magyarország több mint 130millió svájci frank támogatásban részesült, amelyet öt fõterület fejlesztésére fordíthatott. Ezek: (1) gazdaságfejlesztésés munkabiztonság, (2) egészségügy, (3) környezetvédelem,(4) közbiztonság, (5) a civil szektor megerõsítése. Ez utóbbiterületre – összevonva a marginalizált helyzetû gyermekektovábbtanulását segítõ ösztöndíjas programmal – összesen6 millió svájci frankot, azaz kb. 1,45 milliárd forintoskeretösszeget különített el a támogató.

A civil és ösztöndíjas program gyakorlati lebonyolításátnem a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer végezte,hanem egy külsõ, úgynevezett támogatásközvetítõszervezetre bízták, amelyet pályázati úton választottak ki.A felhívás 2010 elején jelent meg – erre nyújtott besikeres pályázatot a korábbi együttmûködések során márösszeszokott négytagú konzorcium: az Ökotárs Alapítvány(mint vezetõ), az Autonómia Alapítvány, a DemokratikusJogok Fejlesztéséért (DemNet) Alapítvány és a KárpátokAlapítvány-Magyarország. Hosszabb elõkészítés után2012 közepén került aláírásra a háromoldalú támogatásimegállapodás, és ezzel elindult a Svájci-Magyar Civil ésÖsztöndíj Alap.

A Civil Alap célja a szociális és környezetvédelmiterületen tevékenykedõ civil szervezetek megerõsítése,kapacitásaik növelése Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén,Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye), két témakörben: (A) szociálisszolgáltatások nyújtása, (B) környezeti kihívásokra adottválaszok. Az elsõ témakörben külön hangsúlyt kaptak aroma integrációt és társadalmi befogadást célzóprojektek. Az alap támogatásra fordítható teljes összege1,08 milliárd Ft (4 500 000 svájci frank) volt,projektnagyság szerint pedig három kategóriában nyújtotttámogatásokat:

– kisösszegû projektek: 2000 és 9999 CHF, azaz 481 560 – 2 407 560 Ft között;

– közepes projektek: 10 000 és 49 999 CHF, azaz 2 407 800 – 12 038 760 Ft között;

– nagyösszegû projektek: 50 000 és 100 000 CHF,azaz 12 039 000 – 24 078 000 Ft között.

Emellé a támogatott szervezeteknek legalább 10%-osönerõt kellett biztosítaniuk.

Az Ösztöndíj Alap célja olyan komplex projektektámogatása, amelyek marginalizált helyzetû diákokatsegítenek középfokú tanulmányaik elkezdésében vagyfolytatásában az ország egész területén, abból a célból,hogy sikeresen befejezhessék tanulmányaikat, illetvetovábbtanuljanak, szakmát szerezzenek. Ide civilszervezetek mellett önkormányzatok, oktatási és szociálisintézmények is pályázhattak. Az alap támogatásikeretösszege 216 millió Ft (900 000 svájci frank) volt, azelnyerhetõ maximális támogatás pedig projektenkéntegységesen 150 000 CHF, azaz 36 117 000 Ft volt, aminimális önerõ pedig ezen felül 5%. Ebbõl mindenprojektnek legalább 50, 7-8. osztályos vagy középiskolásgyermek számára kellett felzárkóztató támogatástnyújtania.

Az eredeti elképzelések szerint a Civil Alap forrásaithárom, az Ösztöndíj Alapét pedig egy pályázati körbentervezte odaítélni a támogatásközvetítõ konzorcium.Azonban mivel az elsõ körben a vártnál több nagyösszegûprojekt részesült támogatásban, végül csak kétmeghirdetésre került sor. Az elsõ pályázati felhívás 2012õszén, a második pedig egy évvel késõbb jelent meg, atámogatási döntésekre pedig a rákövetkezõ év február-márciusában került sor. Mivel a program 2015 közepéigmûködött, így az elsõ körben támogatott projektekmaximális futamideje két, a második körbentámogatottaké pedig egy év lehetett.

A két körben összesen 111 projekt – 102 civil és 9ösztöndíjas – kapott támogatást, kötött szerzõdést ésvalósult meg, a lenti ábra szerint.

A pénzbeli támogatás mellett a konzorcium tagjai minda pályázatírás, mind a szerzõdéskötés és lebonyolításidõszakában sok segítséget nyújtottak az érintettszervezeteknek: témanapokat és mûhelymunkákatszerveztek, útmutatókat készítettek, közös találkozókkalsegítették a támogatottak közötti kapcsolatépítést. Akonzorciumon belül téma szerinti munkamegosztásérvényesült: az Autonómia a szociális, az Ökotárs akörnyezeti, a Kárpátok Alapítvány pedig az ösztöndíjas

Bevezetõ



projektekért felelt, míg a DemNet a pénzügyi ellenõrzéstés háttérmunkát végezte. Minden támogatott projektnekvolt személyes „gazdája”, programfelelõse, aki rendszereskapcsolattartással, tanácsadással segítette a sikereslebonyolítást. Részben talán ennek is köszönhetõenegyetlen projekt sem zárult kudarccal – összesen kettõolyan akadt, amelyet félidejében meg kellett szakítani, azösszes többi eredményesen befejezõdött.

A Civil Alapban támogatott projektek saját témakörükönbelül nagyon sokfélék voltak, de közös jellemzõjük, hogya célrégiókban, sokszor hátrányos helyzetû területeken élõemberekért és emberekkel valósultak meg: gyerekekkel ésfelnõttekkel, falusiakkal és városiakkal, romákkal és nemromákkal – összességében több tízezer embert vontak be,vagy gyakoroltak valamilyen hatást rájuk. A 9 ösztöndíjasprojekt átlagosan 23 hónap hosszúságú volt és összesen679 gyerek számára biztosított pénzbeli és természetbenitámogatáshoz (korrepetáláshoz, készségfejlesztéshez ésközösségi élményekhez) való hozzáférést.

A következõ oldalakon a projektdokumentumoktartalomelemzésén, a pályázók körében végzett kérdõívesfelmérésen és néhány sikeres projekt részletesebbbemutatásán keresztül szeretnénk átfogó képet nyújtani aSvájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok háromévesmûködésérõl és eredményeirõl. Reméljük, hogy mindez atapasztalatok és tanulságok leszûrésén túl késõbbi,hasonló támogatási programok megtervezéséhez ishasznos információkat nyújthat. Bõvebb tájékoztatásért,kérdéseikkel bátran forduljanak munkatársaimhoz azalapítványok elérhetõségein!

Móra Veronikaprogramigazgató

Témakör Év Kisösszegû Közepes Nagyösszegû Összesen

Civil Alap – szociális szolgáltatások 2012 5 9 17 31

2013 14 22 - 36

Civil Alap – környezeti kihívások 2012 7 7 10 24

2013 3 8 - 11

Ösztöndíj Alap 2012 - - 9 9

Összesen 29 46 36 111



A pályázati kiírás a Civil Alap két témakörénbelül alcélokat jelölt meg, ezzel is elõsegítve aprojektek megfelelõ szakmai tartalmát. Az elsõ,2012-es pályázati kiírás lezárása és értékelésenyomán a második, 2013-as kiírásban ez acélrendszer egyszerûsödött. Bizonyos alcélok összelettek vonva, míg a szociális tématerület esetében aroma integráció, mint különálló alcél, kikerült afelhívásból (tekintettel arra, hogy ez erre szántkeretösszeg az elsõ körben teljes mértékigfelhasználásra került), jóllehet az eredeti terv alapjána második körben is külön kategóriát képezett volnaa roma integráció.

Az alcélok a következõképpen alakultak (afelsorolásban félkövérrel szedtük a mindkétfelhívásban szereplõ alcélokat, normál betûvelazokat, amelyek csak a 2012-es, és dõlt betûvelazokat, amelyek csak a 2013-as felhívásbanszerepeltek).

Szociális szolgáltatások nyújtása:1) a szociális szolgáltatások és az egészségügy

terén, valamint a szociális védõháló egyébalrendszereiben tevékenykedõ államiszereplõk és a szolgáltatásokat nyújtó civilszervezetek által le nem fedett(hiány)területek azonosítása és modellértékûszolgáltatási programok kidolgozása, illetvemûködtetése többek között a fogyatékkal élõk,munkanélküliek, hajléktalanok, idõsek,gyermekek, nõk, kábítószer-használók számára;

2) állami és nem állami szereplõkegyüttmûködésének javítása;

3) a szociális szolgáltatásokra vonatkozó új vagymár létezõ standardok, elõírásoktovábbfejlesztése az érdekeltek széles körénekbevonásával, a kormányzati, önkormányzatiszervek és civil szervezetek közöttiegyüttmûködés kialakításával, illetve – azadott helyzethez és a lehetõségekhez mérten– helyi jogalkotási kezdeményezések révén;

4) kapacitásbõvítés annak érdekében, hogy acivil szervezetek jó minõségû szolgáltatásokattudjanak nyújtani (beleértve például egyestevékenységek engedélyeztetését) és azintézményrendszer egyenrangú partnerekénttudjanak tevékenykedni, beleértve a külsõ(humán és pénzügyi) erõforrások bevonását,az átláthatóság és elszámoltathatóságkövetelményeivel kapcsolatos ismereteket,különös tekintettel a helyi környezetbenvégzett szociális szolgáltatásokra;

5) a roma népesség társadalmi befogadását ésintegrációját elõsegítõ modellértékû projektekés szolgáltatások kidolgozása és mûködtetése;

6) a civil társadalom bevonásának erõsítése,különös tekintettel az önkéntesség erõsítéséreés olyan újszerû, innovatív megközelítésekkidolgozására, amelyek jelenleg hiányoznak azadott terület eszköztárából (külföldi, vagy máshelyütt kipróbált módszerek adaptációja;közösségi részvételre alapozott fejlesztések;különbözõ szakterületek, szektorokegyüttmûködésébõl adódó szinergiákkiaknázása).

Projektdokumentumok tartalmi elemzése

I. Bevezetés, az elemzés célja és módszere

A Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapoktámogatásközvetítõ konzorciuma 2015 augusztus-szeptemberében végezte el a támogatott projektek 25%-osmintájának tartalmi dokumentumelemzését. Ennek célja apályázati kiírás, a támogatói szándék és a projektekcélrendszere, eredményei közötti összhang feltárása volt.

A támogatásközvetítõ a projekteket tartalmuk és

eredményességük szerint vizsgálta, ezért az értékelésnem szorítkozott kizárólag a mérhetõ indikátorokra,hanem a projektek gyakorlatilag teljeskörûdokumentációjára, így a támogatotti beszámolók,mellékletek mellett a támogatásközvetítõ által készítettprojektszintû értékelésekre, feljegyzésekre is kiterjedt. Sorkerült az egyes projektek eredményességének, társadalmihatásának, illetve a programszinten kimutatható hatásokfeltárására is.



Környezeti kihívásokra adott válaszok:1) hatásos akciókkal és kampányokkal a

szakpolitika-alkotásban érintett környezetvédõszervezetek és aktivisták népszerûsítése, pozitívkép kialakítása a közvéleményben az ehhezkapcsolódó tevékenységekrõl;

2) a környezetvédõ szervezetek és aktivistákérdekérvényesítõ tevékenységénekmegerõsítése (olyan környezeti érdekérvényesítõkampányok elindítása és szervezése, amelyeknövelik a helyi támogatottságot és erõsítik aközösség bevonását), beleértve a helyi ésregionális környezeti törvényhozás, tervezés ésa szakpolitika fejlõdésének, végrehajtásának ésbetartásának figyelemmel kísérését(monitorozását) és befolyásolását, a környezetállapotának javítását szolgáló alternatívák,elemzések, ajánlások, kutatások, tanulmányok ésstratégiák kidolgozását és megvalósításukmegtervezését, valamint kapcsolódó kampányokés hasonló tevékenységek végrehajtását;

3) a problémák gyökerét megragadni képes, a helyi problémákra rendszerszemléletû(holisztikus) választ kínáló, környezetbarát,hosszú távon is fenntartható és mások számárais példaértékû megoldások modellprojektekformájában történõ kidolgozása;

4) a környezeti szempontok és megfontolásokmás ágazatokba való integrációját (pl.földhasználat, mezõgazdaság) szolgálótevékenységek és projektek;

5) a célcsoportok figyelmének felkeltése konkrétakciókkal a környezet jövõ generációkszámára történõ megõrzése érdekében;

6) a (helyi) civil szervezetek fejlesztése,kapacitásuk növelése sikeres projektekkidolgozásához és mûködtetéséhez.

Az ösztöndíj kiírás esetében csak egy pályázatifelhívás jelent meg, 2012-ben. Ez a projektekcéljával kapcsolatos elvárást így fogalmazta meg:

AZ ÖSZTÖNDÍJ ALAP célja olyan komplexprojektek támogatása, amelyek marginalizálthelyzetû diákokat segítenek középfokú tanulmányaikelkezdésében vagy folytatásában, abból a célból, hogysikeresen befejezhessék tanulmányaikat, illetvetovábbtanuljanak, szakmát szerezzenek.

A komplex projektek keretében a marginalizálthelyzetû gyerekek részére ösztöndíj jellegûtámogatásokat kell nyújtani, valamint olyanprogramokat, amelyek a gyerekeket közvetlenülvagy közvetetten segítik a tanulmányaikelvégzésében, a továbbtanulásban, azelhelyezkedési esélyeik javításában (felzárkóztatás,korrepetálás, nyelvtanulás, pályaorientáció stb.);illetve a gyerekek szociális kompetenciáinakfejlesztését segítik elõ, és a gyerekek egészségesszemélyiségfejlõdéséhez járulnak hozzá(közösségi, sport, kulturális és egyéb programok,tanulmányi kirándulások, táborok, klubok stb.). Apályázók maguk dönthetik el, hogy komplexenmilyen programokat nyújtanak a gyerekek részére.Ugyanakkor a projektvégrehajtóknak az adottprojektben résztvevõ gyermekek számára legalábbhavonta 1 közösségi programot kell biztosítaniuk(múzeum-, kiállítás-, állatkert-látogatás,kirándulások, közös foglalkozások stb.).

Az elemzés két fõ dokumentuma a Kisprojekt VégrehajtásiÚtmutató, mely a legrészletesebben mutatja be a programcélkitûzéseit, és az ún. Kisprojekt Értékelési Jelentések (KÉJ),amelyeket a támogatásközvetítõ adott projektért felelõsmunkatársai készítettek a projekt végrehajtásáról és abeszámolók elfogadásának alapját képezte.

Összesen 29 projekt került az elemzésbe. Ebbõl 18 aszociális, 9 a környezeti és 2 az ösztöndíj tématerületrõlkerült kiválasztásra. A minta összeállításánál szempontvolt a projekt témája (a szociális tématerületen az elsõpályázati körben elvárás volt a támogatott projektek felévelkapcsolatban a roma integrációs cél), a megvalósítás

helyszínéül szolgáló település típusa (város-falu), apályázati év (2012. és 2013.) és a projektméret (kis-,közepes vagy nagyösszegû támogatás).

A szociális és környezeti tématerülekre külön értékelésisablon készült, mivel eltérõ módon lehet csak megítélni aszakmai tartalom esetében e projektek eredményességét,hiszen a kiírás is eltérõ elvárásokat fogalmazott meg. Azösztöndíjas projekteknél, tekintve az elemzésbe vontprojektek alacsony számát, ilyen sablon nem készült.



II. A támogatott projektek célja és jellege

Az elemzett mintában szereplõ projektek tartalmukszerint az alábbiak szerint oszlottak meg a fentebbismertetett alcélok között:

Az ösztöndíjas projektek esetében a pályázat kiírójaegyértelmûen meghatározta az elérendõ célokat. Az egyesprojektekben az alkalmazott fejlesztési módszerektekintetében volt lehetõség egyedi megoldásokalkalmazására.

Mint az adatokból látható, az egyes alcélok tekintetébennem volt egyenlõ a projektek eloszlása. A szociálisterületen a közvetlen szolgáltatásnyújtás volt alegnépszerûbb – ami sok esetben nem jelentett többet,mint a szervezet eddigi mûködésének legfeljebb kisebbváltoztatásokkal történõ folytatását. A környezetitémakörben a konkrét akciók, szemléletformálótevékenységek voltak a legnépszerûbbek.

Mindkét témakör vonatkozásában érvényes volt, hogysok esetben a szolgáltatás nyújtásának feltételekéntszükség volt a szervezet valamilyen mértékûkapacitásbõvítésére vagy éppen tananyagokkidolgozására, módszertani fejlesztésre is. Azaz nemigenvolt olyan „vegytiszta” projekt, amely kizárólag csakehhez vagy ahhoz az alcélhoz kapcsolódott volna. Olyanprojekt azonban, amelyik kifejezetten új módszerekkidolgozását, adaptációját vagy helyi, országosszakpolitikai ajánlás kidolgozását eredményezte volna, amintában nem volt.

A szociális területen elemzettek közt még azok aprojektek sem tartalmaztak a szó legszorosabbértelmében vett újítást, innovációt, amelyek valamilyenfejlesztést hajtottak végre. A környezeti tárgyú projektekesetében talán erõsebb volt az újító kreativitás, ígyfigyelmet érdemel a nyírségi tájegységet bemutató

interaktív internetes játék, amely esetében azonban arésztvevõk száma sajnos elmaradt a várttól; vagy anyíregyházi „Kosár” bevásárló közösség fejlesztése,amelynek megvalósítása során egyformán fontos volt aközösségszervezõ hatás és maga az eredeti szándék, a

termelõk és fogyasztók köztikapcsolat erõsítése. Ezutóbbinál fontos megjegyezni,hogy a projekt legeredetibbelemének sikerességével, afodrászoknak éskozmetikusoknak a „Kosár”közösségbe és annaknépszerûsítésébe valóbevonásával maga atámogatott is elégedetlen volt.

A szociális szolgáltatásokatilletõen, a mintába került

projektek között nem volt olyan, amelynél felmerült volna,hogy az általuk nyújtott szolgáltatásokat az állami-önkormányzati ellátórendszernek kellene nyújtania, de azilletékesség kérdése megjelent a projektek lebonyolításasorán: a határ sok helyütt képlékeny, mégiscsakmutatkoznak átfedések például a közmûvelõdésiintézményrendszer és a projektekben nyújtottszolgáltatások közt. Ilyen például a 2013-ban indult és2015-re 4000 fõs létszámot elérõ kulturálisközfoglalkoztatott (TÁMOP) program. Az ennek keretébenalkalmazott, gyors tanfolyamon részt vevõközfoglalkoztatottak feladata többek közt a helyiközösségek fejlesztése, a szolgáltatások iránti igényekfeltárása, majd ennek alapján a közösségi szolgáltatásokmegszervezése – hasonló tevékenységek a Civil Alaptámogatottjai között is elõfordultak. Az átfedések kapcsánpéldáként lehet még megemlíteni a helyi szociálisellátórendszerhez való viszonyt: az egyik támogatottprojekt keretében magányos, idõs roma emberekneknyújtottak házi segítséget, mivel számukra a családsegítõszolgálat nem voltak elérhetõ (a munkatársak nem mentekki hozzájuk).

A szociális szolgáltatások közt több „határterületi”projekt is volt. Ilyen például az, amelynek fókuszában akrónikus vesebetegek (dializáltak) számára sorstárssegítõi csoport szervezése és mûködtetése állt. Ezek atevékenységek legalább annyira tartoznak azegészségügyi ellátások körébe, mint a szociálisszolgáltatások közé. Ugyanez igaz a daganatos betegekrehabilitációjával kapcsolatos projektre is.

Projekttartalom Projektszám

Szociális terület Szolgáltatásnyújtás 13

Fejlesztés, adaptáció 0

Kapacitásbõvítés 5

Környezeti terület Konkrét akciók 7

Szakpolitika alakítása 0

Helyi problémára rendszerszintû válasz 2



A mintába került roma integrációs tárgyú projektekesetében megállapítható, hogy a célcsoport elérése ésbevonása megtörtént. Egy vizsgált projekt esetébenmerült fel az alkalmazott módszer nem megfelelõkiválasztása, megtervezése: az itt nyújtott szolgáltatás(különbözõ képzések roma fiataloknak) elérhetõek voltakaz illetékes munkaügyi központ szervezésében is, sõt éppazon képzõ által megtartva, akit a támogatott szervezet isfelkért a munkára. A többi roma integráció tárgyú projektesetében a szolgáltatások illeszkedtek a helyi igényekhez,hiánypótlóak voltak és a szükségletekre adekvát választkínáltak. Ezek fõként a magas munkanélküliségre, illetveaz ezzel összefüggõ alacsony jövedelemre kívántakmegoldást keresni (pl. a 15 foglalkoztatott számáramegélhetést biztosító mezõgazdasági programszakképzéssel, vagy a kiadási oldalon megoldást kínálóenergiatakarékossági biobrikett program).

A környezetvédelmi területen a „klasszikus”érdekérvényesítõ akciók és a szakpolitikai háttérmunkaszinte teljes hiányát kissé kompenzálja a kiterjedt ésprofesszionális lobbitevékenység, amely ha az országosszakpolitikát nem is volt képes jelentõsen befolyásolni, ahelyi döntéshozatalra és közgondolkodásra hatással bírt.Jó példa erre a szalmaház-építészetet népszerûsítõprojekt, melynek keretében a települési (járási) elsõfokúépítési hatóságok munkatársait is felkeresték a projektlebonyolítói, népszerûsítve a szalmaépítészetet ésbemutatva a kurrens jogi szabályozást az ezen a területentapasztalattal nem rendelkezõ mûszaki szakembereknek.

Megfigyelhetõ, hogy a pályázók jelentõs része –vélhetõen hagyatkozva korábbi, más rendszerekbenszerzett pályázati tapasztalatára – a projektbe olyantevékenységeket is beépített, melyek szervesen nemilleszkedtek oda. Itt említhetõ meg a konferenciák, illetveformális együttmûködések kialakítása. Ezek indikátorkéntugyan teljesültek, de sok esetben a mögöttes szakmaitartalom sekély volt (tartalom nélküli partnerimegállapodások, kevés résztvevõvel megszervezettkonferenciák stb.).

Az ösztöndíjas projektek esetében – ahogyan fentebbis említésre került – az elérendõ célok, célkitûzések(hátrányos helyzetû gyerekek továbbtanulásának

elõsegítése) elõre meghatározásra kerültek a támogatóáltal, e területen a projektek megvalósítói nem élhettekválasztási szabadsággal. A programban alkalmazottfejlesztési módszerek tekintetében azonban rendkívülváltozatosnak és innovatívnak bizonyultak a támogatottprojektek, a zenei tehetségfejlesztéstõl a szövegértés-fejlesztésen keresztül, a szociális kompetenciákfejlesztésének sokszínû formáiig (mentorálás,kirándulások, sport-, kulturális és egyéb fejlesztõközösségi foglalkozások).

III. A támogatott projektek eredményessége

A 29-bõl 28 projekt sikeresen fejezõdött be*, azaz atámogatott szervezet teljesítette a pályázatában tettvállalásait. A támogatott projektek mintegy felénél volttapasztalható kisebb eltérés a tervezett indikátorokelérésében, de ezek nem voltak jelentõsek, többnyire azegyik indikátor teljesítésének kisebb mértékû elmaradásátkompenzálta egy másik indikátor túlteljesítése.

Figyelmet inkább azok a projektek érdemelnek etekintetben, amelyek esetében a célcsoport elérése(bevonása) maradt el jelentõsebb mértékben a tervezettõl(ez két környezeti és egy szociális projekt esetében álltfenn, ami a vizsgálatba vont projektek 10%-a). Ez aprojekt tervezésekor elkövetett hibákra vezethetõ vissza,azaz a pályázók valószínûleg nem mérték fel kellõképpena tervezett projektre vonatkozó igényt, keresletet. A másikjellemzõ alulteljesítés a projektek keretében szervezetttáborok résztvevõinek számában mutatkozott: „a környékünk hátrányos helyzetû, az 50%-os díjbefizetése is problémát okoz sokaknak”.

A pályázatok jelentõs része – és ez a szociális szféráhozképest jóval erõsebb pályázatírói és adminisztratívkapacitással bíró zöldekre is érvényes – nem jelölt megolyan konkrét mutatókat, elérendõ célokat, melyekkel aprojektek eredményességét vagy megvalósulását mérnilehetett volna. (Kivételt képeznek ez alól az ösztöndíjasprojektek, amelyeknél már maga a pályázati felhívásmeghatározta a fõ teljesítendõ mutatókat.) Sok esetben atámogatásközvetítõ feladata volt, hogy a szerzõdéskötés

*A projektjét befejezni nem tudó szervezet esetében a problémát az okozta, hogy a 2014 õszén (a Miniszterelnökség által aprogrammal szemben kezdeményezett szabálytalansági eljárás lefolytatása idejére) felfüggesztett támogatás kifizetésénekelhúzódása miatt a projekt megvalósítása során a szervezetnek köztartozása keletkezett, amit nem tudott rendezni, így nemjutott hozzá a soron következõ támogatási részlethez sem, így a projektet nem tudták befejezni. (A probléma az értékelésidõpontjában is fennállt.)



folyamatában a nyertes pályázókkal közösen atevékenységek kimeneti eredményeit, az indikátorokat,illetve az ezek elérését alátámasztó dokumentumok körétmeghatározza és rögzítse. A vizsgálat fontos tapasztalatavolt, hogy még ahol voltak is egyértelmû és mérhetõmutatók, ott is több esetben hiányzott a logikai kapcsolat amegjelölt mutatók (eredmény) és a várt társadalmi hatásközt. Például az egyik projekt így fogalmazta meg célját: „atársadalmi szolidaritás és a roma lakosságelfogadottságának növelése a program által érintetttelepüléseken, valamint a foglalkoztatási,foglalkoztathatósági-oktatási, kulturális, egészségügyi ésszociális ellátórendszerek feltételeinek, illetve az ezeketsegítõ együttmûködések továbbfejlesztése.” A projektsikeresen foglalkoztatott 15 embert, és ez a projektidõszakután is folytatódik, de nem kétséges, a megjelölt, nagyonátfogó cél és a projekt közvetlen eredményei között nemlehet szoros összefüggést remélni.

A két elemzett ösztöndíjas projekt szinténeredményesen teljesítette a kitûzött indikátorokat, annakellenére, hogy az egyik esetében a gyerekek tanulmányieredménye – az annak fenntartásával, javításávalkapcsolatban tett, kötelezõ vállalás ellenére – romlott. Ezta támogatott azzal magyarázta, hogy az iskolaváltás(középiskolába való továbblépés) következtében fellépõeltérõ osztályozási gyakorlat okozta a bevontösztöndíjasok eredményeinek romlását. (A másik projektesetében ez nem állt fenn.) A tapasztalatok azt mutatják,hogy a megfelelõ módszertanú, komplex fejlesztés(kognitív és szociális kompetenciák együttes fejlesztése)– még rövidebb idõtávon is – alkalmas arra, hogy ahalmozottan hátrányos helyzetû és/vagymélyszegénységben élõ roma gyerekek sikeresen lépjenekbe a középfokú oktatásba, illetve szerezzenek szakmát,érettségit. Az is figyelemre méltó, hogy a mintába kerültkét projekt közül az egyikben komoly erõfeszítésektörténtek a gyerekek családjainak, szüleinek bevonásárais, annak érdekében, hogy a szülõk a program zárásátkövetõen is fontosnak tartsák a gyermekeikelõrehaladásának támogatását. Ezek a tevékenységekjóval túlmutatnak egy egyszerû ösztöndíjprogramon ésannak várható hatásain, hiszen a mentorok által végzettközvetlen, személyes fejlesztésnek köszönhetõen anyújtott támogatás (pénzbeli és természetbeni) hatása agyermekek és családjuk életében hosszabb távonérvényesül, s nem csak eseti jelleggel kezeli a fennállószociális problémákat, hiányokat.

IV. A támogatott projektek innovativitása,módszertani kidolgozottsága, modellszerûsége

Mint már korábban írtuk, a projekteknek csak töredékérevolt jellemzõ az újítás, innováció – ha ezt a szó szorosértelmében tekintjük, azaz korábban nem alkalmazottmódszerek, megoldások kidolgozását várjuk a támogatottaktól.Ha azonban figyelembe vesszük a projektlebonyolítókmûködési közegét (Magyarország kifejezetten elmaradottabb,leszakadó térségei), akkor az újszerûséget is érdemesmásként megközelíteni. Jóllehet, az elemzésbe vont egyikprojekt sem „talált ki” teljesen új megoldásokat, azon atelepülésen, ahol mûködik, illetve abban a közegben,célcsoporttal, amelyet bevon, az alkalmazott megoldásokmégis újszerûnek tûnhetnek több szempontból is.

A roma tárgyú projekteknél a közösségfejlesztés azegyik olyan módszer, amelyet semmiképp sem lehetmódszertani újításnak nevezni, de a roma integrációesetében, az elzárt szegregátumokban mindenképpelõrelépést jelent. Fontos azonban, hogy az ilyen jellegûprojektek esetében a támogatásközvetítõ sokszortapasztalta, hogy a módszer csak a pályázatban jelenikmeg (a külsõ pályázatíró jóvoltából), de annak személyifeltételei már egyáltalán nem adottak helyben.

A környezeti projektek esetében az „általánosújszerûség” a közösségi média professzionális használatavolt. Az elemzésbe vont zöld projektek minden esetben jólhasználták ki a célcsoport bevonásában, elérésében aFacebookot, honlapokat.

Az ösztöndíjas projektek esetében az innováció leginkábba fejlesztés során alkalmazott módszerek tekintetébenragadható meg. A két elemzett projekt közül az egyikesetében a szülõk aktív bevonása, számukra közösségiprogramok szervezése tekinthetõ újszerû elemnek, míg amásik esetben a gyerekek számára szervezett olyan színesés valóban tartalmas programok (hangversenyek,kirándulások, drámafoglalkozások stb.), amelyek révénleküzdhetõek azok a hátrányok, amelyeket a kulturális tõkehiánya eredményez. (Azaz hogy a szülõk alacsony iskolaivégzettségük következtében általában nem rendelkeznekolyan ismeretekkel, készségekkel, kompetenciákkal,amelyek révén sikeresen segíthetnék gyermeküket amagasabb iskolai végzettség megszerzésében.)

A önkéntesség fejlesztését a mintában szereplõ zöldszervezetek szinte mindegyike, míg a szociálisszervezetek közül csupán három építette be projektjébe.Ugyanakkor a szociális témakörben vizsgált projektekközül kettõ is kifejezetten az önkéntesek felkészítését



célozta meg. Az egyik egy nagyvárosi városrészbenkészített fel utcánként egy-egy önkéntest, akiknek afeladata az ott élõk rendszeres segítése, kapcsolatokfenntartása volt. A másik projekt tárgya pedig kifejezettena római katolikus egyházhoz kötõdõ fiatal nõk társadalmiszerepvállalásának segítése volt. Az ösztöndíjas projektekközött több olyan kezdeményezés is megtalálható volt –így az elemzésre kiválasztott két projekt is –, amelyek azönkéntesség fejlesztését szolgálták mind a gyermekek ésfiatalok, mind pedig segítõik (fejlesztõ pedagógusok,mentorok, korrepetitorok stb.) körében – legfõképpen afenntarthatóság érdekében.

Szinte minden zöld és 11 szociális (a minta 61%-a)támogatott készített a projektjérõl kiadványt, melybenbemutatja az általa alkalmazott módszert. Komolyszakmai tartalommal bíró, az adott szakterület vagy aközvélemény által is használható szakanyag, útmutatóazonban – a vizsgált mintában – csak egy környezeti éskét szociális projektben készült. Utóbbiak közül az egyikannyira vallásos indíttatású, hogy szekuláris használatranemigen alkalmas. A másik szakmai anyag azonbankifejezetten új és hiánypótló a maga területén:„Bántalmazott cigány nõk érdekérvényesítése,önszervezõdõ nõi csoportok alakítása”.

V. Partnerség, beágyazottság, nyilvánosság

A zöld szervezetek esetében a valódi civil háttér ésviszonyulás a felkarolt ügyhöz egyértelmûen azonosíthatóvolt. A szociális területen azonban több (becslésünkszerint kb. 20%) olyan projekt is volt, amely esetébenutólag a támogatott is elismerte, a pályázatírótólszármazott az ötlet. Így sem a célcsoportot, sem aszervezet tagságát nem vonták be a projekt tervezésébe,elõkészítésébe. (Az összes támogatott esetébenelmondható, hogy ezekkel a projektekkel volt a legtöbbprobléma a lebonyolítás során, mivel többször elõfordult,hogy a megjelölt projektvezetõ vagy szervezetvezetõ nemis tudott a projekt szakmai tartalmával kapcsolatbanérdemi információt adni – kivéve, ahol a pályázatíró abeszámolók összeállításában is részt vett.) Ezek aprojektek kevéssé voltak a helyi közösség igényeihezalakítva, a részvétel és a projekt tartalma gyakran formálisvolt, a projektek fenntarthatósága pedig nem voltkimutatható a projektidõszak után.

A környezeti projektek esetében jóllehet, sok kerek ésvilágos logikán alapuló projektet találunk, de az ezekre

vonatkozó társadalmi igény már több esetbenmegkérdõjelezhetõ. Ez leginkább a várttól 10-30%-kalelmaradó résztvevõi létszámokban vagy a projektekprojektidõszakon túli fenn nem tartásában nyilvánul meg.Utóbbira jellemzõ, hogy bár az összes elemzett környezetiprojekt közül ötnél is történt jelentõs honlapfejlesztés,intenzív Facebook-használat, ez a projektidõszakotkövetõen gyakorlatilag megszûnt.

A roma integrációs tárgyú projekteknél minden esetbenrészt vettek romák a projekt megvalósításában.Valamennyi, az elemzésbe vont, roma tárgyú projektetmegvalósító szervezet vezetése roma volt, míg a többi,nem elemzett, de ebbe a kategóriába tartozó szervezet(17) esetében is csak négy vezetése volt nem cigány.Ebbõl kettõ „szolgáltatást nyújtott” a cigányoknak, míg amásik kettõ be is vonta õket a tervezésbe, lebonyolításba.

Az elemzett projektek közül kettõ zöldnek és egyszociálisnak volt csupán partnere, de ez utóbbipartnerség is gyakorlatilag a projekthelyszín biztosításárakorlátozódott, szakmai-tartalmi része nem volt.

A kilenc támogatott ösztöndíjas projekt közülmindösszesen kettõ volt országos hatókörû, a többi hét –mint ahogyan a mintába választott két projekt is – helyi,kistérségi szinten valósult meg, azaz a megvalósítókközvetlen kapcsolatban álltak a fejlesztendõ gyerekekkel,családjaikkal már a projektek tervezésének idõszakában.Így elmondható, hogy valós szükségleteken, igényekenalapultak a változatos fejlesztési módszereket ötvözõprogramok. Minden esetben „túljelentkezés” volt agyermekek részérõl, azaz nagy érdeklõdés és igénymutatkozott a program iránt; s a projektek széleskörûpartnerségben valósultak meg (iskolák, szülõk, szociális,kulturális intézmények, civil szervezetek stb.).

A nyilvánossággal kapcsolatos elvárásoknak mindenelemzett projekt megfelelt, bár néhány (elemzésbe nemkerült) projekt esetében a helyszíni látogatáshiányosságokat állapított meg az ún. arculati elemekhasználatával kapcsolatban.

A projektek nyilvánossága a környezeti projektekesetében ismét jóval szakszerûbb és következetesebb volt– kettõ, az elemzésbe is bekerült projekt esetében abeszámolóban is olvasható, hogy a szervezet tagjai„civilben” a médiában dolgoznak, így ez az elsõdlegesszakterületük. Csak a projekt hagyományos médiábantörténõ megjelentetését tekintve talán nem tapasztalhatóakkora különbség a két témakör projektjei közt – ez akkorválik láthatóbbá, ha a nyilvánosság használatánaktervezettségét, szakszerûségét és az elõállított saját



anyagok színvonalát nézzük. A fentiek ellenére a teljesprogramon belül talán a legszínvonalasabb médiatartalomegy szociális területen támogatott szervezethez kötõdik,bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a filmsorozatot azMTVA megrendelésére profi filmes mûhely alkotta. (Afilmsorozat „Kellene kiskert bõtermõ” címen a youtube-onmegtalálható.)

A környezeti projektek esetében a közösségi médiahasználata nemcsak a projekt bemutatását, hanem aprojektek közösségének szervezését is szolgálta. Ez aszociális területen támogatott projekteknél szintevalamennyi esetben hiányzott vagy esetleges volt. Azaz aszociális projektek vagy nem tettek különösebberõfeszítést a projekten kívüli közösség megmozdítására(ez a nem médián keresztüli megszólításra is vonatkozik),vagy az messze nem volt annyira professzionális, mint azöld projektek esetében.

VI. A lebonyolítással kapcsolatos tapasztalatok

Az elemzett projektek mindegyike lezárult az elemzésidõpontjában (egy félidõben, ld. fenn). Egy ösztöndíjasprojekt esetében jelezte a támogatásközvetítõ illetékesmunkatársa, hogy a támogatott szervezetnéladminisztrációs problémákat tapasztalt – amit a záráselõtt korrigáltak –, míg két szociális szervezetnél voltjelentõs csúszás a záróbeszámoló benyújtásávalkapcsolatban, illetve egy nem tudott (a kifizetésfelfüggesztésébõl adódó csúszás miatt) a közteherfizetésikötelezettségének eleget tenni, így súlyos anyagihelyzetbe került.

A program eljárásrendjének megfelelõen a szakmaiellenõrzést a konzorciumon belül az ún. témafelelõsalapítványok (Autonómia, Ökotárs és Kárpátok), míg apénzügyi ellenõrzést a DemNet Alapítvány végezte. Aszakmai lebonyolítással kapcsolatban a teljes támogatottikörben egyetlen szervezetnél sem merült fel érdemiszabálytalanság gyanúja, míg súlyos pénzügyihiányosságokat, amelyek a projektek lebonyolításátjelentõsebben érintették, három szociális projektnéltapasztaltunk. Egy esetben a szabálytalansági helyzet atámogatott általi korrekcióval megszûnt, két szervezetesetében a kifogásolt tételek (ingatlanfelújításhozkapcsolódó beszerzések) elutasításra kerültek atámogatásközvetítõ részérõl.

Általában a zöld szervezetek adminisztratívfelkészültsége, háttere jóval erõsebb, mint a szociális

szervezeteké, de természetesen az utóbbiak között istalálkozhatunk professzionálisan mûködõ, szolgáltatószervezetekkel, amelyeknél a projektek lebonyolításazökkenõmentes volt. Ezek a szervezetek jórésztnagyvárosokban, diverzifikált célcsoporttal (romák,hajléktalanok, veszélyeztetett fiatalok) dolgoznak. Ezekben azesetekben is gondot jelentett azonban a köztes vagy zárókifizetések jelentõs csúszása, amelynek okát már említettük.

A benyújtott projektdokumentáció tekintetében atámogatásközvetítõ számára fontos tanulság volt, hogyakkor áttekinthetõ és tartalmas a beszámoló, ha atámogatottak egyedi beszámoló táblát kapnak, és ebbenkell a konkrét vállalásaikkal kapcsolatos eredményeikrõlszámot adniuk. Ha a támogatottak szabadon, szintebármilyen formátumban nyújthatnak be anyagokat, akkora beszámolók áttekinthetetlenné válnak. Ez okból atámogatásközvetítõ a Kisprojekt VégrehajtásiMegállapodás 1. számú mellékletébõl (tevékenységek ésindikátorok) képezett egyedi táblázatokat, amelyben azegyes indikátorokhoz a támogatottakkal közösen határoztameg az igazoló dokumentumokat. A támogatottaknakezeket a beszámolókkal együtt kellett benyújtaniuk.

A támogatott projektek mintegy háromnegyedénélkellett szerzõdést módosítani, harmadánál két esetben is.A módosítások tárgya legtöbbször a futamidõhosszabbítása volt (részben a késõ kifizetések miatt),illetve a költségvetés sorai közötti átcsoportosítás. Utóbbiesetben szerencsére az eljárásrend biztosítottrugalmasságot (10% vagy 150 000 forint erejéig nemkellett elõzetes jóváhagyás az eltéréshez).

A támogatottak egy része a beszerzési eljárást (még azún. egyszerû, háromajánlatos módszert is) feleslegesformalitásnak tekinti, és nem alkalmazza a projekttámogatás felhasználásának optimalizálására. A bekértajánlatok nem tükröznek valódi versenyt, sokszor pedigmég a legalapvetõbb formai követelményeknek semfelelnek meg (dátumok, tartalom). Ennek oka, hogy atámogatottaknak a költségvetésben foglalt összegekesetében nem érdekük a megtakarítás, vagy az összegekmár meg lettek határozva egy korábbi tárgyalás során akiválasztott vállalkozóval, így a versenyeztetés csakformális/látszat volt.

Bár a támogatásközvetítõ nagy hangsúlyt fektetett aprojektek önértékelésének serkentésére (módszertanianyagot készítettünk, szakmai napokat szerveztünk atámogatottak számára az értékeléssel kapcsolatban), ez atámogatotti kör szervezeti kultúrájától idegen volt. Atámogatottak közül legfeljebb 20% készített a kötelezõ,



adatlapon megválaszolandó kérdéseken túlprojektértékelést, de ezek is nélkülözték a szakszerûhatásértékelést. Az elemzett projektek közül egynéltaláltunk ilyen anyagot, de ez az anyag is formális, fõkénta teljesítménymutatókra koncentráló volt.

Az ösztöndíjas program keretében kötelezõ elem volt afolyamatos monitoring, illetve a gyerekek fejlõdéséneknyomon követése (egyéni fejlesztési tervek éselõrehaladási naplók formájában), ami folyamatosmérésre, nyomon követésre, tudatosságra késztette amegvalósítókat. S talán többek között ennek isköszönhetõ, hogy nem csupán a mintában szereplõ kétprojekt, hanem valamennyi támogatott projekt esetébeneredményesen elérésre kerültek a kitûzött célok,indikátorok.

VII. Általános tapasztalatok, ajánlások

A program a lebonyolítás során több változáson mentkeresztül. Ebbõl a legfontosabb a tervezett pályázati körökháromról kettõre való csökkentése és a roma integrációsszempontnak kizárólag az elsõ pályázati körben valóérvényesítése. A program lebonyolítását nagymértékbenbefolyásolta a kifizetések átmeneti felfüggesztése, melyhivatalossá 2014 decemberében vált, de gyakorlatilag2014 októberétõl 2015. január végéig befolyásolta aprogram végrehajtását. A vizsgált projektek mintegy fele(14) említette, hogy a kifizetés csúszása befolyásolta alebonyolítást, egynek olyan köztartozása keletkezettemiatt, amely a mai napig fennáll, így a záró kifizetést isellehetetleníti. A támogatott szervezetek nem rendelkezneksaját szabad forrással, amely lehetõvé tenné az ilyenlikviditási problémák kezelését. Ugyanígy, a szervezetekszámára az utolsó 20%-os támogatásrész (melyet csak azáró elszámolás elfogadása után kaptak meg) elõteremtéseis nagy kihívásnak bizonyult, amit többen banki vagy egyébhitellel oldottak meg. Az egyik legfontosabb tanulság tehát,hogy csak egy olyan pénzügyileg stabil programszerve-zetben, rugalmas és gyorsan reagáló eljárásrendbenszabad ilyen támogatói programot lebonyolítani, amelyrendelkezik a támogatott számára védelmet biztosítógaranciális elemekkel hasonló helyzetekben.

A program három támogatási kategóriát alkalmazott: akis-, közepes és nagyösszegû kategóriákat. Ezek összegeközt akár tízszeres lehetett a különbség. A támogatásokodaítélésénél szempont volt a pályázó szervezetfelkészültsége annak eldöntésénél, alkalmas-e a szervezet

a nagyösszegû támogatás kezelésére – szerencsére talánennek és a szerzõdéskötéskor alkalmazott egyeztetésieljárásnak köszönhetõen, a nagyösszegû támogatásokesetében nem volt kudarcos projekt, szabálytalanságieljárás. (Az egyetlen ilyen eset közepes támogatásesetében fordult elõ, míg félidõben befejezett projekt egy-egy volt a kicsi és közepes kategóriákban.) Ugyanakkor aprojektek vizsgálata során nem meggyõzõ a nagy- éskisösszegû projektek teljesítménye közti különbség,azaz nehezen érvelnénk az arányosan nagyobb hozzáadottérték kimutathatósága mellett a nagyprojektek esetében.Ami egyértelmûen többletet jelent ezekben az esetekben,az a hosszabb ideig nyújtott szolgáltatás, de itt semmutatható ki feltétlen, hogy ez arányosan nagyobb körtért el, mint egy jóval kisebb költségvetésû projekt.

A lebonyolító alapítványok rendszeresen tartottakpályázati felkészítõket a célrégiókban, de ez önmagábannem volt elégséges, mert több esetben ezeken apályázatírók jelentek meg, és nem a pályázni kívánószervezetek.

A fentiek alapján kijelenthetõ, hogy a célrégiókbanmûködõ civil szervezeteknek szánt források felhasználásajóval hatékonyabb volna egy differenciáltabban,érzékenyebben mûködõ támogatási rendszerben:

– A szolgáltatások nyújtására mutatkozott a legnagyobbigény, ezért erre egy kifejezetten a normativitás irányába(de fejlesztési lehetõségeket is biztosító, sõt azt elváró)mutató támogatási struktúrát érdemes alkalmazni. Ezlehetõvé tenné a projektek eredményességének objektívértékelését, az ár-érték arány megítélhetõségét, továbbá atámogatottak számára is kiszámítható keret- (ésfinanszírozási) rendszert biztosítana.

– A fejlesztésre, innovációra, adaptációra különpályázati kiírást kellene alkalmazni, ahol a disszeminációstevékenység kötelezõ eleme és feltétele kellene, hogylegyen a projekteknek.

– A kezdõ vagy kevés tapasztalattal rendelkezõszervezetek esetében a lépcsõzetesség elvét javasoljuk: akisösszegû támogatás, kisléptékû projektek után legyenlehetõség – egy pályázati programban, azonosadminisztratív keretrendszerben – a továbblépésre.

– A támogatási program futamidejét lehetõség szerintminél hosszabbra érdemes hagyni, hogy az elindulófejlesztések „beérhessenek”, a közvetlen kimenetieredmények teljesítése után legyen mód még azoktovábbvitelére és a tanulságok beépítésére a szervezetmunkájába (erre egy év kevés, de sok esetben még akettõ sem elegendõ).



– Fõként a kisösszegû támogatásoknál legyen az„elõpályázat” és a konzultáció lehetõsége beépítve atámogatási rendszerbe – kizárva ezzel a nem organikusprojektötleteket, azaz a pályázatírói szektort.

– A hátrányos helyzetû térségekben és célcsoportokkaldolgozó szervezeteknek a projektek megvalósítása soránintenzív segítségnyújtásra van szükségük – a képzéseken,mûhelymunkákon és írásos anyagokon túlmenõenszemélyre szabott mentorálás is kellene, folyamatosrendelkezésre állással a siker eléréséhez.

Végül, de nem utolsósorban: ahhoz, hogy a valóbanhiánypótló Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapokeredményei fennmaradhassanak, mindenképpen szükséglenne a program folytatására. Sok esetben olyan egyedihelyi, kistérségi kezdeményezések és folyamatokindulhattak el a támogatás jóvoltából, amelyektovábbviteléhez nincs (vagy alig van) más elérhetõ forrás(különösen igaz ez az ösztöndíjas programra). A rendkívültõkehiányos célrégiókban hosszú távú hatások elérésérekülsõ támogatás nélkül nem nagyon van remény.



Kérdõíves felmérésünket a Svájci-Magyar Civil ésÖsztöndíj Alapok pályázati kiírásaira jelentkezõszervezetek között végeztük.

A kérdõívet 71 szervezet töltötte ki. Ebbõl a tervezettprojekthez 58 szervezet kapott támogatást az Alapból, 13szervezet pályázatát elutasították.

A válaszadó szervezetek mûködési területét tekintve aleggyakrabban megjelölt tevékenységek az oktatás, aszociális ellátás, a környezetvédelem és a kultúra. Bár aválaszadó szervezetek közül csak 22 volt nyertese a„környezeti kihívásokra adott válaszok” témakörnek, ezt atevékenységet 30 szervezet jelölte meg egyik fõmûködési területeként (a szervezetek több mûködésiterületet is megjelölhettek). A legalább 10 szervezet általmegjelölt tevékenységi területeket mutatja be a diagram.

Az összes szervezet közül csupán 1 válaszolta azt,hogy semmilyen szervezettel nem mûködik együtt, a többiszervezet legalább más civil szervezetekkel vagy a helyiönkormányzattal kapcsolatban áll. Hosszú idejemegoldatlan problémákkal, nehézségekkel – akár többel is– a szervezetek 85%-a küzd (60 válaszadó). Az anyagihelyzet és a finanszírozás problémái mellett 33 szervezet

jelezte a szervezet mûködtetésében résztvevõ személyekleterheltségét, 11 szervezet a kiégését is. 10 szervezetszámolt be negatív társadalmi megítélésrõl.

A hazai nonprofit szektor szerepét a választhatóterületek túlnyomó részében legalább „Inkább fontos”-ként értékelték a válaszadók. A kérdõívben felsorolt 14-bõl 5 olyan terület volt, ahol az „Inkább nem fontos”válaszok száma elérte a 3-at:

1. A társadalom demokratikus mûködésében, a közösügyek alakításában való részvétel biztosítása – 3 válaszadó

2. Kölcsönös segítségnyújtás, önsegítés – 3 válaszadó3. Egyes társadalmi csoportok speciális igényeinek

szolgálata – 4 válaszadó4. A mindenkori hatalommal szemben társadalmi

kontroll biztosítása – 6 válaszadó5. A jóléti intézményrendszer támogatása –

10 válaszadó

Összefoglaló a kérdõíves felmérésrõl



A mai pályázati rendszerrel kapcsolatosmegállapításokra adott vélemények alapján a szervezetektöbbsége szerint a civil pályázati rendszernek minélfüggetlenebbnek kell lennie az állami szereplõktõl.Többségük véleménye szerint a jelenlegi rendszeralapjaiban sem mûködik jól; emellett lassú és nehézkes,folyamatos késések jellemzik.

Gyenge megosztottság kettõ állítás eseténtapasztalható, ahol a szervezetek 60-40 százalékbanértettek vagy nem értettek egyet az adott állítással: 1) Amai pályázati oldal problémáiért a támogatói oldalt terhelia felelõsség; és 2) A mai pályázati rendszer nem jólmûködik, mert korrupt. Nem szakmai, hanem ismeretségialapon születnek döntések.

A nyertes pályázók tématerületenkéntAz 58 támogatott pályázó szervezet közül 30 szervezet

a „szociális szolgáltatások nyújtása”, 22 szervezet a„környezeti kihívásokra adott válaszok”, 6 szervezet pedigaz ösztöndíjas témakörben valósította meg projektjét.

Szociális szolgáltatások nyújtásaA témakörben nyertes pályázók túlnyomó része – 22

szervezet – egyesület; emellett 7 szervezet alapítványi, 1pedig szövetségi keretek között mûködik. Életkorukattekintve 12 szervezetet létesítettek 2000 elõtt, 17szervezet 2000 és 2010 között alakult, 1 szervezetlétesült 2011-ben.

Az egyesületek (ideértve a szövetséget is)többségének, 18 szervezetnek legfeljebb 30 tagja van, ésmindössze 3 szervezet számolt be 100 fõn felüli



tagságról. A 30 szervezetbõl önkéntesek 27-ben segítik aszervezet mûködtetését.

A válaszadó szervezetek között többségben vannak acélrégiók megyei jogú városaiban székhellyel rendelkezõszervezetek. A szervezetek mintegy egyharmada, 11szervezet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mûködik,közülük 6 szervezet miskolci. A 10 Hajdú-Bihar megyeitámogatott közül ugyancsak 6 mûködik amegyeszékhelyen, Debrecenben. Mellettük 4 Nógrádmegyei (1 salgótarjáni), 3 Szabolcs-Szatmár-Beregmegyei (2 nyíregyházi), és 1-1 Jász-Nagykun-Szolnok,illetve Heves megyei pályázó található. A 30 szervezetbõlcsupán 6-nak van községekben székhelye.

A témakör nyertes pályázói közül 21 szervezet az elsõfordulóban, 9 szervezet a második fordulóban kapotttámogatást projektje megvalósításához.

A projektek leggyakrabban új szolgáltatás létrehozását

(is) célozták, de minden harmadik pályázó a romaintegrációt is megjelölte célként. A célkitûzések között ittis többet jelölhettek meg a válaszadók, de az államiés/vagy vállalkozói szektorral való kapcsolatok javításanem tartozott egyetlen projekt céljai közé sem.

A legtöbb szervezet egyszerre több célcsoporttal isfoglalkozott projektjében, 7 szervezet viszont csakegyetlen célcsoportra összpontosított; ezek jellemzõen aszenvedélybetegekkel, fogvatartottakkal és a tartósbetegséggel küzdõkkel dolgozó szervezetek voltak.

21 pályázó nyilatkozott úgy, hogy a projektbenlétrehozott vagy továbbfejlesztett szolgáltatás a projektekbefejezése után is megmaradt, további 6 szervezet a zárástkövetõen még egy ideig tudta ezt a szolgáltatást biztosítani.2 szervezet a projekt zárásával együtt kényszerült aszolgáltatás befejezésére (1 szervezet nem válaszolt).



Környezeti kihívásokra adott válaszokA környezeti témakör nyertes pályázói között szintén az

egyesületek vannak többségben, a 22-bõl 16 szervezetmûködik egyesületi, 6 pedig alapítványi formában. 9szervezetet 2000 elõtt alapítottak, 13 szervezet 2000-

2010 között alakult, ennél fiatalabb szervezet nem volt aválaszadók között.

A 16 egyesület tagsága jellemzõen 10-25 fõ közöttalakul, ennél több tagja csak 5 egyesületnek van. Közülükis kiemelkedik egy 4083 fõs tagsággal rendelkezõ



egyesület. A 22 szervezet mûködtetését 19 szervezetesetében segítik önkéntesek.

A válaszadó szervezetek több mint fele két megyébenmûködik: 7 támogatott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 6pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyelrendelkezik. Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében3-3 szervezet mûködik, Hajdú-Bihar és Heves megyébenpedig 1-1 (1 szervezet nem válaszolt). A „szociálisszolgáltatások nyújtása” témakör válaszadóitól eltérõen azezen a tématerületen a nyertes pályázók fele, 11szervezet községben rendelkezik székhellyel. 6 szervezetmûködik megyeszékhelyen és 5 városban.

A 22 szervezet közül 20-an az elsõ, 2-en pedig amásodik pályázati fordulóban kaptak támogatástprojektjük megvalósításához.

9 szervezet a szûkebb helyi környezeti kihívásokrakívánt választ adni, 6 szervezet projektjénekközéppontjában a figyelemfelkeltés állt. A „környezetiszempontok és megfontolások más ágazatokba valóintegrációja” célkitûzés 4 szervezet projektjéhez álltlegközelebb. A többi három célkitûzést 1-1 szervezetválasztotta.

A kitûzött célokat 20 esetben sikerült elérni, 2szervezetnél részben. Valamennyi szervezet legalábbrészben folytatni fogja a projektben elindítotttevékenységet a jövõben is; bár a megkezdetttevékenység folytatását nagyon különbözõ módonértelmezték a válaszadók. A projektben létrehozott többkilométernyi zöldút karbantartása – például – egészenmást jelent az önkéntesek és aktivisták bevonásaszempontjából, mint az, hogy ha csak további pályázatiforrások bevonásával képzelik el a folytatást.

Ösztöndíjas projektekAz Ösztöndíj Alapból összesen 9 projekt kapott a

megvalósításához támogatást. A kérdõívet hat támogatottszervezet töltötte ki, ezek között 3 egyesület, 1 alapítványés 1 nonprofit kft. található (1 szervezet nem válaszolt).Az alapítvány 1989-ben jött létre, a nonprofit kft. és azegyesületek 2000 és 2010 között, egy szervezet 2013-ban. A három egyesület tagsága 12-16 fõ között változik.3 szervezet mûködését önkéntesek is segítik.

Székhelyét 4 válaszadó adta meg, õk Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Beregmegyében mûködnek. Közigazgatási rang szerint 2szervezetet találunk megyeszékhelyen, 2-t városban ésszintén 2-t községben.

Az Ösztöndíj Alapból támogatást nyert pályázatok közül

3 egyaránt 60 fõ gyermeket vont be a projektbe; a másikhárom projekt 75-103-113 fõ gyermeket ért el. Mindenválaszadó úgy értékeli, hogy a projekt jelentõs hatássalvolt a gyerekek életére. 5 pályázó a projekt lezárulta utánis foglalkozik a gyerekekkel, és figyelemmel követik iskolaipályafutásukat; a bevont intézményekkel kialakítottegyüttmûködésük várhatóan megmarad. Közülük 4szervezet a projektben alkalmazott módszert akésõbbiekben is használni fogja.

Az elért hatások tekintetében nem csak a jobbtanulmányi eredményekrõl vagy a magasabbtovábbtanulási arányról számoltak be a szervezetek.További pozitív hatásként emelte ki egyikük, hogy akorábban egymással kapcsolatot nem tartó gyerekek köztitávolságok csökkentek, így a projekt jelentõs integrációshatást is elért. A bevont gyerekek magabiztosságánaknövekedésérõl árulkodik, hogy nemcsak a helybentalálható középiskolát választották iskolaváltáskor.

Az ösztöndíj program folytatása esetén a lehetséges 8paraméter közül csak 1 esetében volt egyetértés aválaszadók között, hogy azon nem változtatnának: ez a10%-os menedzsmenti költségre és az ösztöndíjakravonatkozó 50%-os készpénzhányadra vonatkozott.Minden más esetben megosztott volt véleményük.Részletesebb véleményeik között kiemelték a bevonhatógyerekek életkorának csökkentését, a bevonható diákoklétszámának a pályázó szervezet nagyságához valóigazítását. Fontos visszajelzés, hogy amennyiben a"marginalizáció" meghatározásánál a szülõk legmagasabbiskolai végzettsége legfeljebb 8 általános lehet, ez afeltétel számos olyan – szegénységben élõ – gyereket zárki a projektbõl, akinek a szülõje szakmunkásvégzettséggel rendelkezik. A célcsoport kiválasztásasorán az iskolai évfolyam mellett a gyerek életkorát iscélszerû figyelembe venni; emellett egy hosszabbfutamidejû projekt valószínûleg tartósabb hatásokat tudnaelérni.

A projektek és a program értékeléseAz 58 projektmegvalósító szervezet közül egyetlenegy

volt, amely a projektjének szakmai megvalósítását 1-tõl 6-ig terjedõ skálán 3-asra értékelte, ennél csak jobbönértékelések találhatók. A technikai lebonyolításesetében is csak 2 szervezet volt, aki 4-esnélalacsonyabb értéket választott. Ezekben az esetekben agyakori személyi cserék, illetve a hiányzó menedzsmenttapasztalatok akadályozták a zökkenõmentes technikailebonyolítást. Saját meglátásuk szerint 39 szervezetnél



valamilyen innovatív eleme is volt a lebonyolítottprojektnek.

A program lebonyolításával kapcsolatos területekenáltalában 6-11 szervezet inkább kevésbé vagy egyáltalánnem értett egyet az egyes állításokkal, ezekre akérdésekre 69 szervezet válaszolt.

A Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapok egészével 4szervezet volt elégedetlen, 5 szervezet csak féligelégedett. 1 szervezet a válaszadók közül nem nyert, 5nem adott választ. 56 szervezet elégedett, köztük 41szervezet nagyon elégedett volt az alapokmûködtetésének egészével. Az elégedettség vagy éppenaz elégedetlenség szöveges kifejtésénél pozitívumkéntjelent meg a lebonyolító szervezetek rugalmassága, akapcsolattartás közvetlensége, a felkészültség; és az is,hogy a pályázati keretek egyedi ötletek megvalósítását islehetõvé tették. A negatívumok között említésre került,

hogy a lebonyolító szervezetek munkatársainakfelelõssége nem volt átlátható a pályázó szervezetekszámára.

Az alapok egészére vonatkozó értékelés az elutasítottpályázók tekintetében vegyes képet mutat. A 13 elutasítottpályázó közül 2 elégedett volt az alapok egészével;indoklásuk szerint a pályázati felhívások mindig aktuáliscélokat támogatottak, illetve általában jelentõs támogatástnyújtottak a szektornak. 3 válaszadó csak félig voltelégedett, 4 szervezet nem válaszolt, 1 a „nem nyertünk”választ adta. 2 szervezet nem, 1 pedig egyáltalán nemvolt elégedett az alapok egészével. Értékelésükalátámasztásában kiemelték, hogy a pályáztatásfolyamata nem volt átlátható és idõben nagyonelhúzódott; továbbá azt, hogy pályázatuk elutasításánakpénzügyi és szakmai indokai szerintük alaptalanok voltak.



Projektek bemutatása



Add a kezed!

A Széles úti cigányteleprõl indulni nem kecsegtetfényes karrierrel. Tiszavasvárinak ez az oláh cigányok általlakott városrésze a lassan 20 éve történt„különballagtatásról” híresült el. A telepi nyolcadikosokataz iskolájuk külön napon ballagtatta a „magyaroktól”:diszkrimináció, per, végül pár százezer forintos kártérítésa családoknak. Ha változtak is valamennyit akörülmények, nem az itt felnövõ több száz gyerek közülkerül ki a pár ezreléknyi magyarországi roma egyetemista.

Itt kezdett felzárkóztató munkába a Kóka Ágnes, profioktatási szakember által vezetett egyesület. Ági maga isVasváriban, a másik, az integráltabb magyar cigányokáltal lakott bûdi telepen nõtt fel. A Svájci Alap támogattaprogramjukban igyekeztek mindenre figyelni: romamentorok (legtöbbjük a nyíregyházi romaszakkollégiumból) találkoztak hetentegyerekcsoportjukkal; tanárok végeztek tantárgyi fejlesztésthetente háromszor; pályaorientációval igyekezteksikeresen továbbküldeni a gyerekeket az általánosból;évente kétszer anyagi támogatást kaptak a gyerekek,ruhát, cipõt, bármit, ami kell ahhoz, hogy ne csakiskolába, de akár iskolán túli programokra is merjenekelmenni szégyenkezés nélkül. „Sok szociális elemetépítettünk be. Tudtuk, hogy ezeknek a gyerekeknek ilyengondjaik vannak, alapvetõ dolgok hiányoznak, elõször eztkell helyre tenni” – mondja Kóka Ágnes. Azokon anapokon, amikor valamilyen foglalkozás volt (hetentetöbbször) mindig volt étel is.

Mindezeknek adhat támogató erõteret aközösségformálás. A program egyik legnagyobb sikere isitt volt. Az elsõ év után a programok egy része átkerült a

bûdi telepre, és a továbblépett, netánkihullott gyerekeket is onnan kezdtékpótolni. A két telep lakói addig kerültékegymást, a program nyomán végül agyerekek már közösséget alkotnakiskoláikban, a korábban szóba sem állóbûdi és Széles úti szülõk egymásnakszedtek ételt a közös programokon – aközös cigány sors önmagában mégnem teremt közösséget, de ha rásegítnéhány hozzáértõ animátor…

A 25 hónap alatt 112 fõ 7-8.osztályos gyerekkel foglalkoztak,akiknek 56%-a javított iskolaieredményein, iskolai zsákutcák helyett

háromnegyedük érettségit adó középiskolába ment. „Kell,hogy lendületet kapjanak a gyerekek, különben minden ígyfog maradni” – mondja Ági. Mi lesz tovább? Látva azegyesület sikereit, telepi elfogadottságát, a többiszolgáltató (pl. a telepen mûködõ alapítványi iskola) iskezdett minõségi dolgokat csinálni. „A svájci támogatásrégi álmaink megvalósítására adott lehetõséget. Nagyszakmai szabadságot adott a kiírásával.” A programlejártával „amit tudunk, beletesszük más projektekbe,például tehetséggondozásba. Most sok önkéntes munkátvégzünk. Reméljük, hogy itt is kitermelõdik egy közösség,amelynek a tagjai eljutnak fõiskolára.”

„Ti olyan dolgokat csináltok a gyerekeinkkel, amit mégsenki” – mondta Ágiéknak az egyik szülõ. Talán egyszer amagyar iskola is képes lesz erre.

Szervezet neve: Add a kezed! – Az esélyegyenlõségmegteremtésének segítése az oktatásban és amunkaerõpiacon Közhasznú Egyesület

Székhely: Tiszavasvári (Szabolcs-Szatmár-Beregmegye)

Projekt címe: Add a kezed – segítõ hálóTámogatás összege: 36 117 000 FtProjekt futamideje: 25 hónapProjekt célja: Roma gyerekek

esélyegyenlõtlenségének kiegyenlítése, valamintTiszavasvári halmozottan hátrányos helyzetû ésroma közösségeiben közösségfejlesztõ programmûködtetése, mely pozitív irányú hatásokateredményez a közösség mindennapi életében,formálja tagjainak szemléletét, illetve a közösségetérdekérvényesítõ attitûdökkel vértezi fel.

http://www.addakezedkhe.com/



Leválni a nagy rendszerekrõl

Épp diólevél-tinktúrát készít a százéves parasztházkonyhájában, ahol minden polc erdõ-mezõ feldolgozottterményeivel van tele. Most lehet szedni a diólevelet,mondja, tegnap mást csinált, holnap is mást fog. Ésmindennap nagyon mást csinál, mint amiben felnõtt.

Máthé Orsi és társai tehát haladnak a korral,pontosabban az idõvel, a természet idejével.

Adnak-vesznek, elsõsorban a természettõl és atermészetnek, második körben egymás között. A korralcsak annyiban haladnak, hogy mailben beszéljük meg azinterjút, és a kocsiját felváltva használják, amikor valamitmégis Egerben kell megvenni. Na, nem sok ilyen van:környezetbarát mosópor, sör, bor. „Hetente egyszerbeindítjuk az autót. Igyekszünk minél környezetbarátabbanhasználni az eszközöket, közösen használja õket többcsalád.” De nem zárkózik el attól, hogy elektromosfûnyírót vegyenek: „minimális jövedelembõl nem lehetnapelemcellát venni.” Jövedelmük pedig nem sok van: halehet, cserekereskedelmet folytatnak: kalákával,terményekkel fizetnek nekik, õk pedig egymásnak. Visszaa diótinktúrához: „ha valaki pénzt akar adni érte,elfogadom, de jobban örülök 3 kiló sárgabaracknak, mertaz itt nem terem meg.”

Orsiék tehát kivonultak. „Azért költöztünk falura, hogylecsatlakozzunk a nagy rendszerekrõl, drótokról,csövekrõl, közmûvekrõl.” Függetlenül, „önellátva”,mindebben ráadásul örömet lelve, miközben éhezõszázezrek bolyonganak süket mobiljaikat nyomogatva azutakon, ahol már a Mad Maxek a királyok: vonzóéletforma, talán mindenkit megkísértett már, de mint annyimindenhez, ehhez is gyávák voltunk. Mert azért nemkönnyû élet ez, sokszor kevéssé komfortos, a pénz semsok, sosem lesz nagyképernyõs tévénk – szóval mélyelkötelezõdés nélkül nem megy. Orsin, a magacsendességében, érzõdik ez az elkötelezõdés. „A végsõcélunk a természet rendje, annak ritmusa szerinti élet.Ehhez újra kell építeni azt, ami egyszer közösségi tudásés életforma volt.”

Nekifuthattak volna egy ökofalunak is, de nekik aközösségépítés is fontos. „Nem vagyok antiszociális,szívesen továbbadom a tudást, nem titkolom.” „Máregyetemista koromban becsípõdött, hogy az ökofalu túlhomogén közösség. Az életképes populáció sokszínû.”

Egy faluban vannak helyi tudások, emlékek: „amagbörzére jönnek az idõsek – ilyen babot ültetett már azanyám is, hozzák a magokat.”

Bátorban régen tököt termesztettek az emberek, de márnem. „Szeretnénk a falut is megpiszkálni, hogy kezdjenektökölni megint.” Próbálják „visszalopni” a faluba a tudást,de a Civil Alap támogatása a falu-város kapcsolaterõsítését célozta: „szólongatott minket a város, jönnénekgyerekkel. Tegyük ezt szervezettebbé.” Keresték akapcsolatot a városban, városikert-konferenciát tartottak,balkonkertészkedésre tanították az egrieket. „Már tudnékmáshol is élni, de én ide már fákat ültettem.”

Nem tartják magukat ortodoxnak, de nem akarjáktúllépni a kapacitásaikat. „Fejlõdni akarunk, növekedninem. Ha nem nõsz, meghalsz – ez egy vállalkozásicsapda. Nekünk a fejlõdés az, hogy egyre jobban tudjukcsinálni, mi is tanulunk.”

Szervezet neve: Banya-Tanya Alapítvány Székhely: Bátor (Heves megye)Projekt címe: “Bátor Cottage” – Falu-város

közösségépítés a fenntarthatóságértTámogatás összege: 4 776 000 FtProjekt futamideje: 14 hónapProjekt célja: A falusi önellátó életmód

népszerûsítése; élõ kapcsolat létesítése a falu ésa közeli város lakói között; az alkotó munkaértékének visszaadása; pénz nélkülicserekereskedelmi rendszer üzemeltetése falu-város viszonylatban; környezetbarát,költségkímélõ háztartási megoldásoknépszerûsítése; a hagyományos termelõmódszerek, tájfajta növényi és állati genetikaiállományok gyûjtése, rendszerezése, fenntartása,továbbadása.

http://www.banyatanya.blogger.hu/http://www.banya-tanya.hu/index.html



Beregi harcosok

Az iskolába néha krétát kell bevinni, néha gondolatot.Például a fenntartható fejlõdését, ahogy a BeregiTermészet- és Környezetvédelmi Egyesület teszi 10 éve. Akörnyezeti szemléletformálást, a fiatalok megszólítását azöld szervezetek régóta végzik, egyre kisebb hatásfokkalõk is. Inántsy-Pap Sándor, a Beregi Egyesület motorjaszerint nagyon nehézzé vált a fiatalok közül még afogékonyakat is megmozgatni. „Érdektelenek, nem tudnaksemmit a világról. Bemennek az áruházba, megveszik,ami kell, de fogalmuk sincs, mi hogy mûködik, hogykészül, nincsenek képek a fejükben. A tanárképzés semtudja követni a társadalmi változásokat, nincsenek meg akompetenciák, hogy érdeklõdõvé tegyék a fiatalokat. Ha eltudnánk érni õket úgy, ahogy a globális média, könnyebbdolgunk lenne.”

Ezért a svájci projektben (címe: Ifjúsági FenntarthatóFejlõdés Harcosok) új módszerekkel dolgoztak. Régebbi,elõadásokra, frontális oktatásra épülõ gyakorlatuk márkorábban átalakult: a közösségfejlesztés, a saját élményesmegtapasztaltatás egyre nagyobb súlyt kapottmunkájukban, most viszont õk már lényegében a háttérbevonultak, és a fiatalok megszólítását osztály- ésiskolatársakra bízták, akiket persze õk készítettek föl ésmentoráltak folyamatosan. Megyei középiskolásoknakhirdették (Facebookon persze), 18 gyereket vontak be hétiskolából, a legtöbben Vásárosnaményból, Nyíregyházárólés Záhonyból jöttek.

Az iskolákba õk be sem mentek, még a tanári karnál isa gyerekek érték el, hogy bevihessék a sulikba aprojekteket. „Õk tudják, hogy a fenntartható fejlõdésselkapcsolatban mi piszkálhatja meg a kortársaikat.” A gyerekek egymást értékelték, õk végezték azismeretterjesztést, a felnõttek csak beültek afoglalkozásokra hospitálni.

Mindennek a célja persze magasztos és globális:felkelteni a társadalmi szintû igényt a változtatásokra, atúlélésre, a környezeti és társadalmi problémákmérséklésére. A beregi Harcosoktól persze még nemfogja az USA aláírni a kiotói egyezményt, Paks sorsát semez dönti el, de a cél nem is ez volt, hanem az, hogy„zökkentsük ki õket a komfortzónájukból” – mondjaSándor. 17-18 évesek, „a szembesítés a legjobbmódszer”.

„Ha az embereket felkészítjük a biztosan eljövõváltozásokra, akkor, ha valaki tudatosan él, nem esik majdpánikba, ha 3 napig nem lesz áram, és a multinál afotócellás ajtón sem tud bemenni. Aki tudatos, annak vanalternatívája.”

Az egyesületnek jelenleg nincs önkéntes-szervezõje, akia projektben aktivált gyerekeket továbbra is akörnyékükön tartaná, foglalkozna velük, de azért most isvan 4 gyerek, aki egy másik projektjükben aktív, egymásik pedig a zöld szervezetek országos találkozójánbukkant fel. „A projektek óriási sikerélményt adnak, olyanélményekkel mennek haza, hogy az minimum a sajátosztályukban lecsapódik. A gyerekek azóta is lebegnek,és keresnek minket.”

Szervezet neve: Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Székhely: Jánd (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)Projekt címe: Ifjúsági Fenntartható Fejlõdés

Harcosok KépzéseTámogatás összege: 2 396 000 FtProjekt célja: A középiskolás korosztályból

fenntarthatósági szakembereket képezni, akik asaját korosztályuk körében végzik aszemléletformáló tevékenységet a megyeiközépiskolákban.

Facebook: „Ifjúsági fenntartható fejlõdés harcosok”



„Itt közösséggé váltak”

Egy 107 éves házban vezet körbe elõször KissnéPásztor Irma, a Bihar Közösségeiért Alapítvány vezetõje.Az épület 2007 óta az alapítványé, itt végezték a Civil Alaptámogatta programjukat, ami hátrányos helyzetûszentpéterszegieket „motivált jobb életre”, úgy, hogy ahelyi társadalom minél szélesebb körét vonta be aközösségfejlesztésbe. De a „svájciból” újították fel azépület hátsó részét is. Irattár van ott, benne a közösségikert termékei, mert már az is van nekik, lesz közösségikemence: minden tevékenységük mögött az áll, hogyebben az 1100 lelkes faluban igyekeznek közösségeketlétrehozni és katalizálni.

Nagy múltú, a régióban meghatározó alapítvány azövék. Alapító levelüknek megfelelõen elõszörörökségvédelemmel, hagyományõrzéssel foglalkoztak(szép kiadványokban dolgozták fel a település éskörnyéke hagyományait, népi építészeti emlékeit),gyerektáboroztattak, külföldi csereprogramokban vettekrészt. Aztán jött a szociális tevékenység: idõs embereknekszociális mûhely, majd a teleházuk, ami országosmodellprogrammá vált.

„Cél, hogy újabb közösségek jöjjenek létre” – mondjaIrma. A svájci program elsõ felében tréningeket tartottak:csapatépítõt, önismeretit, kommunikációst, motivációst,álláskeresésit, informatikait, háztartási adósságkezelésitanácsadást. „Aztán létrejött a Baba-mama önsegítõklubunk, az Ügyes kezek önsegítõ csoport, a Sütõ-fõzõháziasszonyok, a Margaréta önsegítõ csoport” – sorolja.Gyerekpszichológus, kozmetikus, fodrász, az óvodanyugdíjas szakácsa segítették a munkát. Céljuk 60hátrányos helyzetû falusi bevonása volt, amibõl lett 96.

„Mindig arra figyelünk, hogy mire van igény a faluban.Az 50-55 év fölöttieknek semmi lehetõsége nincs. Sok abetelepült is, akik a hitel miatt városon elvesztették azingatlanjukat, és kihúzódtak ide. Sokan jöttek Romániábólis, akiknek a beilleszkedés családi háttér, kapcsolatoknélkül nagyon nehéz.” Az egyik célcsoport amagányosok, gyökértelenek voltak, a másik az otthonlévõ kisgyerekesek, a harmadik a romák. „Az volt a cél,hogy elfogadják egymást. A hátrányos helyzetûek mindigszeparálódnak, itt közösséggé váltak.” A csoportok avezetõjüket is maguk közül választották. Végeredménybena falu tizedét bevonták a programokba.

„Jó volt, hogy lehetett módosítani a programotközben.” Például a hagyományos ételek megismerésére 5alkalom volt tervezve, de végül másfél évig tartott. „Napi

program volt, tartalmat adott nekik, ütemet az életüknek.Vágytak ide. Ez már olyan nekünk, mint a másodikotthonunk, mondta egyikük.” Irma nagy sikernek tartja asvájci programot.

„Kényszer, hogy haladni kell, kielégíteni az igényeket.Mindig csinálni kell, sosincs vége.” Ez sosem tartja elmagát, mondja, bár vannak fizetõs képzéseik is. „Fontosvolt, hogy több lábon álljunk, ahogy az is, hogy amitelértünk, az minta legyen.” „Mindig elõre menekülünk,újabb innovációk kellenek.” Az alapítványnál a húsz évalatt közel negyvenen dolgoztak, senki semminimálbérért. Persze a munkaügyi központ támogatásárais szükség van. Jelenleg 8 alkalmazottjuk van.

„Végtelenül elfáradtam. Elmegyek nyugdíjba, de márvan csapat, amelyik tovább tudja vinni. Az alapítványelnökeként és segítõként továbbra is számíthatnak rám.”Mennek tovább saját erõbõl a közösségi kerttel. Érik amogyoró, ketten azt tisztítják mellettünk, lesz télensüteménybe való. Mert az emberek akkor is eljönnekmajd.

Szervezet neve: Bihar Közösségeiért AlapítványSzékhely: Szentpéterszeg (Hajdú-Bihar megye)Projekt címe: Mindennapi praktikák – Esély a

felzárkózásraTámogatás összege: 24 066 900 FtProjekt futamideje: 24,5 hónapProjekt célja: Egy olyan többfunkciós közösségi

színtér létrehozása, amely kisebb közösségek,klubok, civil szervezetek számára nyitva áll,emellett hátrányos helyzetû emberek motiválása,közösségépítés.

http://biharkoz.hu/index.html



A gyár, ahol apu dolgozott valamikor

A Factory – nevéhez méltón – egy nagyüzem.Magyarország egyetlen zárt extrémsportarénája (skatepark, mászócsarnok, zenei stúdió, mûhelyek) egyhatalmas ipari mûemlék csarnokban a volt vasgyárterületén. Program-hegyek, évi 25 ezer látogató, ésmindennek közepén Egri Zsuzsa, egy volt munkaügyielõadó. „Én csak azt akartam, hogy a 170 gyerek ne azén lakásomon gyûljön össze” – beszél a tíz évvel ezelõttiindulásról. Biciklimániás gyerekei meg a haverjaik miattanyu csinál egy egyesületet, ami most évente 25 ezergyereket fogad.

Kevés lenne itt a hely felsorolni mindazt, ami otttörténik, legyen elég annyi, hogy a Factoryban semmisem mainstream. Zsuzsa körbevezet: egy fél busz áll azalagsorban, iskolai önkéntesek és közhasznú munkásoképp papírtéglát gyártanak, amibõl majd egy Eiffel-tornyotállítanak fel a Belvárosban. Dizájnra olyan a hely, mint aFekete Lyuk volt Pesten a hõskorban, csak tízszernagyobb, és a zene meg a sör csak a programok egyikrészét adja.

Egri Zsuzsáék a „svájciból” néhány programjukatátvitték Komlóstetõre, Miskolcnak az egyik, hátrányoshelyzetû gyerekek által lakott negyedébe. (Van itt egy párilyen.) Felújítottak ott egy klubot, becsalogatták az utcárólés egy-két iskolából a gyerekeket, és kreatív, sport, zenei,valamint tanulássegítõ és logikai képességfejlesztõmûhelyt indítottak szakemberek vezetésével, emellett avárosrészt is megmozgató rendezvényeket szerveztek.Nyáron egy háromnapos táborra levitték az Arénába agyerekeket, hogy a szünetben se csökkenjen amûhelyeken résztvevõk létszáma.

„Mi egyébként is befogadunk olyangyerekeket, akik kemény gondbakerültek, egyre több problémávaltalálkozunk” – meséli Zsuzsa anagyüzemükrõl, ahol hat civil szervezetis mûködik, köztük az egyik a BükkiHegymászó, ami a komlóstetõiprogramot is vitte. A Factoryfilozófiájából szervesen nõtt ki akomlóstetõi program. „Nem olimpiaibajnokok nevelése a cél, hanem az,hogy ide be merjenek jönni a gyengék, ahátrányosak, akár a drogozók is. A rosszgyerekeket kell megjavítani.”

A négy klubbal hatvan gyereket értekel, köztük tíz romát. „Az a tíz gyerek kapott útravalót.”

Az a gyerek hátrányos helyzetû, akivel nemfoglalkoznak – vallja Zsuzsa. „Ha ezeket a gyerekeket kéthétben csak egyszer karban tudjuk tartani, akkor már vanfejlõdés, akkor már látja a jó példát. Nekem ez a szófontos a hátrányosoknál: a jó példa.”

A „svájcinak” már vége, de nem hagyták abba, agyerekek visszajárnak. „A komlóstetõi programra nemtudunk pénzt felvinni a Factoryból, de a svájcitámogatásból tudtunk venni anyagokat, kelléket,játékokat.” Az iskolák partnerek, a városrészképviselõjével is tárgyalnak, és új pályázati forrásokatakarnak elérni, hogy folytathassák.

Gyûjtöttek ruhát, de nem osztották ki simán közöttük.„Csináltunk divatbemutatót, õk voltak a modellek, ésmindenki hazavihette, amit felvett. Így nem aláztuk megõket, és jól is szórakoztunk.”

„Húsz éve vezetek civil szervezeteket. Ezalatt háromdolgot tanultam meg: összefogni gyerekeket, sokadósságot csinálni és kiteljesedett életet élni.”

Az idei nagy rendezvényükön, a Factory Fesztiválonmost elõször megdöbbentõen sok cigány gyerek volt.

Szervezet neve: Bükki Hegy- és SportmászóEgyesület

Székhely: Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)Projekt címe: MÁS-Kép a Komlóstetõi klubbanTámogatás összege: 5 821 000 FtProjekt futamideje: 12 hónapProjekt célja: Közösségi hely hátrányos helyzetû

fiataloknak; négy mûhely mûködtetése; városrészinapok szervezése.

http://factoryarena.hu/



Akiknek nem elég a maguk baja

Két egyesület, melyeknek profiljuk alapján nem sokközük lehet egymáshoz. Az egyik a cukorbetegeknekigyekszik segíteni, a másik Eger romák lakta negyedét, aSzalát igyekszik megpezsdíteni. Mégis egymásra találtak,ami jórészt Jakab Katinak, a Cukorbetegek EgriEgyesülete vezetõjének, az egri civil élet közismertszereplõjének köszönhetõ. Találkozott Bécsi Mártonnal,rávette, hogy csináljon egy egyesületet Szalában, ésbehívta a városi Szociális Kerekasztalba is. Azóta tavalymegnyílt Szalában a közösségi ház, és közösrendezvények sorát szervezték meg.

Nem volt a gyerekeknek helye – meséli Kati. Ottjártunkkor fiatalok nyüzsögnek bent, romák és magyarokegyaránt, mert az egyesület, bár roma „fókuszú”,alkalmazkodik ahhoz, hogy a Szalában nem csakcigányok laknak. (Neve sem árulja el identitását: SzalaiKörnyezetvédõ és Ifjúsági Egyesület.) „Annyira nem isrossz itt a helyzet, mint az ország sok cigánytelepén, deazért a »Belváros« csak csavargók lakhelyeként tekintett anegyedre” – meséli Márton.

A szalaiak sok szervezettel mûködnek együtt, ígyprogramokban nincs hiány a házban, de legfontosabbkapcsolatuk Kati és az õ egyesülete. A Civil Alap acukorbetegek egyesületét támogatta (benne számtalanrendezvényüket és szemléletformáló munkájukat), de Katifontosnak tartja, hogy a Szalába menjünk és aMártonékkal közös programokról beszéljenek. Volt itt egyCsaládi és Egészségnap, amihez még 35 civil szervezet

és városi intézménycsatlakozott, amelyek sokféleegészségügyi szolgáltatással,tanácsadással,gyermekprogramokkal, családivetélkedõkkel, kézmûvesfoglalkozásokkal, játszóházzalvárták a több mint 400résztvevõt. Aztán volt SzalaiAdventi Ünnepség 75 romacsalád részvételével, aholmindenkinek jutott egy tálmeleg étel. A gyerekeketkisvonat vitte körbe akarácsonyi díszben pompázóBelvárosban. Karácsonyfát isállítottak a Szala fõterén, amitegyütt díszítettek fel a maguk

készítette karácsonyi dekorációval. Tájékoztató napokatrendeztek, és 4 érintett a Szalából csatlakozott is aCukorbetegek Egri Egyesületéhez.

Szeretnénk a város vérkeringésében ott lenni, mondjaMárton, „tekintsenek minket is ugyanolyannak”. A lenézettszalaiak elfogadtatásában Kati és a Cukorbeteg Egyesülettámogatása felbecsülhetetlen jelentõségû volt. „A Belvárosból régen nem jártak ki, most már anépdalköröktõl kezdve bárki szívesen fellép itt.” „Az emberek már látják, hogy itt is olyanok élnek, akikszeretnének tovább emelkedni.”

Egyszer Szépül Szala címmel rajzversenyt hirdettek –meséli Jakab Kati. „Munkánk legnagyobb elismerése volt,hogy az egyik képen ott álltunk Mártonnal középen,körülöttünk sok kis barna pont. Ennél nagyobb ajándékotnem kaphat senki.”

Szervezet neve: Cukorbetegek Egri EgyesületeSzékhely: Eger (Heves megye)Projekt címe: Egészségügyi és szociális

tanácsadó-segítõszolgálatTámogatás összege: 2 407 300 FtProjekt futamideje: 13 hónapProjekt célja: A cukorbetegséggel kapcsolatos

felvilágosító munka, az érdekvédelem szélesítése,összefogva a szakmai és civil szervezetekkel –kiemelt figyelmet fordítva az egyedül élõ, kispénzûidõsebb cukorbeteg sorstársakra és a romák laktaSzala városrészre.

www.egridiab.egalnet.hu



QR-kód az eke mellett

Az ékszerdoboz kincseit árulják: az UNESCOVilágörökség részévé lett Hollókõ házain sorra ott a tábla:eladó vagy budapesti lakásra cserélném. Pedig ide még aturisták is özönlenek. A Cserhát Natúrpark többi 21településén még rosszabb a helyzet, ez Magyarországegyik legelmaradottabb kisrégiója.

A fiatalok elvándorlását a Natúrparkot mûködtetõalapítvány azzal igyekszik megállítani, hogy visszavezetnéõket a falusi lét alapjaihoz. Felelevenítik, összegyûjtik éstovábbadják a régi tudásokat, a környéken hagyományosgyümölcsfajtákból kvázi génbankot hoztak létre. „Szelídfenntartható fejlõdés. Megõrizni a vidék érintetlenségét ésmegélhetési formákat is találni” – sorolja céljaikat IspánnéPéter Éva. „Van, ahol csak fenntartunk, van, aholvisszahozunk, van, ahol terjesztünk is.”

A „világkrach” ellenében a hagyományos gazdálkodás„visszatanulását” kínálják a Natúrpark civiljei, akiknekazért a jelen megélhetési kényszereire is válaszolniuk kell.A „zöldutakat” a turizmus elõsegítésére alakítják ki, de atermelõk is profitálhatnak belõle. A zöldút motormentesközlekedéssel közösségeket köt össze, és a helyitermelõk, kézmûvesek által elõállított értékeket kínál atermészeti és épített környezet szépségei mellé. A lómögé odaköthetünk egy vasdarabot és megpróbálhatjukújra a sok ezer éves szántási módot, de azért napjainktechnikáját is bevonják céljaik eléréséhez. Szikora Annageoinformatikus okostelefonos alkalmazás segítségéveljárta végig a 260 kilométernyi zöldutat. QR-kód hozza bea honlap aloldalát, ahol a palócok NagykeresztjétõlKovács József kecskesajtjáig 45 útvonal érdekességeibõlválaszthatnak a túrázók.

A hagyományos tudások eleinte persze itt is inkábbcsak a betelepülõ értelmiségi fiatalokat érdekelték. Ezértis tartottak közösségfejlesztõ foglalkozásokat, melyekremind többen jöttek el a régiek közül is. Gyógy- ésfûszernövény, gomba, gasztronómia, gazdálkodás:vendégelõadók ösztönzésére lassan elkezdtek áramlani aközösbe a már csak emlékekben élõ helyi hagyományostudások is.

A fennmaradást biztosíthatja, hogy a Natúrparkban azösszes falu hivatalosan is tag, településenként 2-3 fõalkotja az összekötõi hálózatot.

„Sehol sem nagyságrendben gondolkodunk” –fogalmazzák újra a „small is beautiful”-t a natúrparkosok.Valahogy azt csinálják, amit a gyümölcsfáikkal: a régi,megmaradt hagyományos fajtájú fákat beoltják újakra.Köves domboldalra nem lehet nemesített fajtákat ültetni,de a kettõbõl új gyümölcsös alakulhat.

Olvasom a hollókõi helytörténeti múzeum egyikképaláírását egy százéves fotónál: „látványos tanúja akisközösség megélhetési küzdelmének". A harc még nemdõlt el.

Szervezet neve: Cserhát Natúrpark KözhasznúAlapítvány

Székhely: Hollókõ (Nógrád megye)Projekt címe: Élõ CserhátTámogatás összege: 10 762 000 FtProjekt futamideje: 22 hónapProjekt célja: A Cserhát Natúrpark településeinek (22

község) fenntartható fejlesztése a hagyományosgazdálkodási módok, a még fellelhetõ tudásátadásával.

http://cserhatnaturpark.hu/



„Cigányok vagyunk, mégis megveszik”

Munkalehetõségbõl, fõleg tartósból, Dél-Borsodbannem sok van. A tiszatarjáni roma szervezeté ilyennektûnik. Fóliában és szabadföldön termesztenek zöldségetés kukoricát, ott jártunkkor épp tizenketten szedték aparadicsomot. Barna Róbert, a szervezet vezetõje régimotoros (kicsit szomorú, hogy már õk az "öregek"), profiszervezetvezetõ, pályázatmenedzser. Szinte ugyanannyitbeszél a cigányok elfogadottságáról, megszervezésérõl,mint a projekt gazdasági részérõl. Mindkettõ érdekes.

Utóbbiban például az, hogy a 15-18 ember közül a 40évnél fiatalabbak csak 2 évig maradhatnak ebben a CivilAlap támogatta és közmunkás státuszokkal megerõsítettmunkában. „A 40 fölöttieket nem küldjük már ki azelsõdleges munkaerõpiacra, de a fiatalokat igen. Perszeegyengetjük az útjukat.” „Nem célom, hogy foglalkoztatásiegységgé váljunk, hogy mindig termeljünk. Ha 20 évig eztcsináljuk, akkor az szegregált intézmény lesz.”

A bevételt mindig fóliasátorra költik, „egy sátor egyember foglalkoztatását tudja kitermelni”. „1000 mázsánálmegállunk, most 600-nál tartunk. Nem kell feltétlenülfejlõdni.” Célja az, hogy termelõ tevékenységbõlfinanszírozzák a „modern érdekvédelmet”.

Nulla kertészeti tudással indultak, voltak nagy buktákis, de tanultak, tapasztalatokat gyûjtöttek, és most márnaponta szállítanak konzervgyárba, illetve a nagybanipiacra. A heti átlag 20-25 mázsa. Minden dolgozó kaphetente tíz kiló árut is. Tavaly adtak 70 mázsát azönkormányzatnak is, ami segített kisimítani a kicsit karcosviszonyt. „Mára egy egészséges versenyhelyzet alakult kiköztünk, aminek a hátrányos helyzetû emberek anyertesei. Munkához, megélhetéshez jutnak, éselsajátítják azt a tudást, amelynek segítségével otthon isképesek leszek a háztáji gazdálkodásra.”

Robinak nagyon fontos az a kép, amit felmutatnakmagukról: a szervezet, a falusi romák és persze amagyarországiak mind. „Fontos volt, hogy látható legyen,ezért nem is vittük ki a faluból a sátrakat. Legyünkhatással az emberekre!” Elõször bérbe sem adták ki nekika gépeket a faluban, most ingyen odaadják, meséli.

Átmegyünk a szervezet frissen épült, gyönyörûszékházába. Irodák, kisebb, de szabályoskonferenciaterem, gyerekeknek játszótér az udvaron. A 70milliós épületcsoport 4 forrásból épült, köztük a„svájciból”. Még egy színpadot, egy bemutatótermet ésegy boltot szeretnének építeni mellé.

„Más is termel, építkezik, ez még nem olyan sok. Az a

kérdés, hogy tudunk-e hatással lenni, üzenünk-e valamit aromáknak, a magyaroknak. Ha 3 éven belül nem lakjuk le,akkor üzenünk.”

Búcsúzunk, másnap hajnalban viszi a mostani szedéstTiszaújvárosba. „Én árulok a nagybanin, mert kell abizalom. Elõször mindent újramértek a vevõk, ma mármegbíznak bennünk. Cigányok vagyunk, mégismegveszik.” Lehajol egy földön heverõ kapáért. „Mindigrendnek kell lenni. Azt még nem tudtuk megtanulni, hogya szerszámot visszategyük a helyére” – mosolyog.

Szervezet neve: Dél-borsodi Romák IntegrációjátElõsegítõ Közhasznú Egyesület

Székhely: Tiszatarján (Borsod-Abaúj-Zemplénmegye)

Projekt címe: Önellátó, kiegészítõ jövedelmetbiztosító, háztáji gazdálkodás elindítása aMezõcsáti kistérségben élõ roma családokszámára

Támogatás összege: 22 110 732 FtProjekt futamideje: 18 hónapProjekt célja: Önellátó, kiegészítõ jövedelmet

biztosító háztáji gazdálkodás elindítása aMezõcsáti kistérségben élõ roma családokszámára. Tevékenység: szociális célúfoglalkoztatás (növénytermesztés) megvalósításapiaci környezetben, a piaci mechanizmusokfigyelembe vételével, a termelõin kívül közösségiprojektelemekkel.



Dialógus az Avason

Élhetõbb hely lenne az ország, ha néhány civil szervezetnem az állam és a piac által ellátatlanul hagyott lyukakattöltené be, elkötelezetten, „önkizsákmányolva”, pályázatipénzek után kuncsorogva, hanem õk maguk lennének azállam. Néha ilyen utópisztikus vízióra ragadtatja magát azember, olyan szintû kompetenciákkal, tudásokkal találkozikegy-egy civil projekt kapcsán. A Miskolc Avas lakótelepéndolgozó Dialóg Egyesület tagjait, köztük is elsõsorbanvezetõjüket, Sélley Andreát hallgatva az embernek szintekedve támad venni egy lakást a Szilvás utca 17-ben: haddlegyen már õ is részese ennek a munkának. Pedig az Avasnem egy üde szeglete a világnak: folyamatosankilakoltatott Fészakrakós szomszédok, évtizedesmunkanélküliségtõl életerejüket vesztett lakók, csótányok,és minden, ami a szocialista társadalmunk vezetõ ereje, amunkásosztály számára épült hatalmas lakótelepenösszegyûlt az elmúlt évtizedekben.

Pedig Andreáék nem csinálnak látványos dolgokat,„csak” képessé akarják tenni az itt élõ embereket arra,hogy változásokat érjenek el rájuk záruló életkörülményeiklegalább egy részében. Az emberjátékos/politikus/beszélõ/stb. állat, de emellett él isvalahol. Naponta ugyanazokon a lépcsõkön jár,

ugyanabban a boltban vásárol, ugyanazt a kiégettgyeptéglát nézegeti. Munkája, diplomája, Merdzsója ittsokaknak sosem lesz már, de komfortosabb környezetelehet. „A lokalitás mentén próbáljuk az embereketmegszólítani” – mondja Andrea.

Menjünk sorban. A Dialóg a több tízezres Avasonszomszédsági tanácsok létrehozását akarja generálni.Olyan mini-önkormányzatokat, melyek felelõsségetvállalnak városrészükért, problémákat gyûjtenek, és asok, egymást idegenkedve, néha gyûlölködve figyelõlakóból lassan érdekeiket képviselni képes közösség válik.

Szervezet neve: Dialóg Egyesület Székhely: Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)Támogatás összege: 21 667 320 FtProjekt futamideje: 24 hónapProjekt címe: TÉRerõ – közösségi terek, folyamatok

és új szociális szolgáltatások az AvasonProjekt célja: Az Avas lakótelepen élõ – az egyesület

által aktivizált – közösségek köreiben felmerültproblémákra reagáló, közösségi erõforrásokratámaszkodó szolgáltatások beindítása,támogatása a projekt részletesen ésmegalapozottan felépített tevékenységsorozatával.

http://dialogegyesulet.hu



„Elõbb-utóbb nem csak velünk, hanemegymással is beszéltek. Célunk, hogyplatformot csináljunk nekik.”

Ehhez hely kell, ahol az emberekbeszélgethetnek. A Dialóg közösségitereket is létrehoz. Egy nemrég nyíltközösségi kávézóban üldögélünk. Van egymásik közösségi terük is, amelynélelérték, hogy az önkormányzaticsaládsegítõ felvállalja a mûködtetését.„Igazi siker, hogy intézmény is partnerlett, hogy az újszerû közösségiszolgáltatásokba be tudtuk vonni acsaládsegítõt is” – mondja Andrea.

Mielõtt elkezdték volna a munkát alakókkal, szükség volt közösségi szociálismunkára is: „szinte mind munkáraalkalmatlanok, a tartós munkanélküliség miatt borzalmasállapotban vannak”. Két éve volt a képzés, az egyikrésztvevõ azóta is viszi a varróklubot, a másikraklapbútorokat csinál. „Sokan megragadtak, irgalmatlanDialóg-öntudat lett.” És ahelyett, hogy a dialógosok ennek

örülnének: „szakmai feladat, hogy ne a Dialóg körészervezõdjenek”. Andreáék ugyanis nem megoldaniakarják a problémáikat, hanem cselekvõképessé akarjáktenni õket. Létrejött a TEA (Tegyünk Együtt az Avasért) ahelyiekbõl: egy helyi csoport képes lett az ügyek vitelére.„Fontos, hogy a közösségfejlesztõ külsõ szereplõ tudjonmaradni, távolról lásson. A közösségi munka nemegyenlõ a közösségfejlesztéssel.”

Lett egy közösségi, ún. settlement lakásuk is, amitcsak a szomszédságban élõk használnak.

„Ne is kopogjanak, ha be akarnak jönni.” Jöjjenek ráõk, hogy mit tudnak hozzátenni a közösséghez. Bejött egysrác, kávét kért, fizetni akart – aztán inkább egy órán átgitározott a bent lévõknek.

„A helyi intézményekkel együtt kell mûködni. Próbáljuka felelõsséget kialakítani bennük,hogy a helyi intézmény szakmaifeladatain túl is tegyen valamit aközösségért, melyben mûködik.Ennek nincs kultúrája, az iskola nemjön ki a falai közül.”

A „svájciban” minifórumok jötteklétre: pár intézményi szereplõ kezdettegyüttgondolkodni. A városrész 3,különbözõ pártszínekben politizálóképviselõje is „leül egymássalbeszélni a mi asztalunknál.”

„A svájci projekt komolyan hozzátettahhoz a folyamathoz, hogy magukatképviseljék a helyiek.” Afenntarthatósága is látszik: a

szomszédsági munka benne van egy önkormányzatiprojektben; „a közösségi teret felvállalta a családsegítõ, demi is ott vagyunk”; létrejött 3 közösségi tér; „megerõsödtünk,partnerei lettünk az önkormányzatnak”. „Már annyi munkavan velünk, hogy reméljük, az önkormányzatnak lesz egyavasi referense. Akkor nem nekünk kéne hat önkormányzatihivatal fele fellépnünk.”

Tíz házban már ott vannak a százötvenbõl. Kezdjövõképe lenni az Avasnak. Az ott lakó emberek pedig máregymást fotózzák.



Kornéliusz Szolnokon

Újváros Szolnok legleszakadtabb része. Egykori iparinegyed, ahol bezártak a gyárak, a „kultúr”, csak azemberek maradtak. Köztük, ahogy ez lenni szokott, jó sokroma. (Itt van a híres Motor úti és Gyár utcai telep is.) Hatéve kezdett itt dolgozni a Kornéliusz Háza MissziósEgyesület, egy baráti társaság, 11 ember. „Azongondolkodtunk, hogyan lehet összebékíteni romákat ésnem romákat, hogyan lehet együtt gondolkodni velük” –meséli Hecker Anikó, a program koordinátora, aki ’92 ótadolgozik cigányokkal. „Hogyan válnak egymás számáraáldássá teljesen különbözõ kultúrájú népek? Segíteniakartuk az egymással szót nem értõket egymásra találni”– fejtegeti indíttatásukat. Az egyesület alaptevékenységeegyébként a drogprevenció: szabadidõs tevékenységeketszerveznek fiataloknak, drogprevenciós foglalkozásokattartanak általános és középiskolákban.

A szervezet a városrészben mûködteti az ÚjvárosiFejlesztési Irodát, amely közösségi programjaiknak ishelyszínéül szolgál. Az itt foglalkoztatott irodavezetõ,szociális segítõ, ifjúságsegítõ és irodai adminisztrátorok ittélõ romák, akiket közfoglalkoztatásban alkalmaznak. A„svájciból” 7-8. osztályos képzést tartottak, 45 ezrestámogatást tudtak adni sikeresen vizsgázó diákjaiknak. A17-bõl 13-an megszerezték a papírt, egyiküknek azótajogosítványa lett, számítógépes tanfolyamot végzett,meséli Anikó. Aztán: közösségi takarítás a negyedben,családi nap és családi sportnap, a roma-magyarösszetételû polgárõrcsoportnak agressziókezelési tréning.Hetente személyiségfejlesztõ és közösségépítõ

csoportfoglalkozásokat is tartottak közfoglalkoztatottfelnõtteknek és roma gyerekeknek/fiataloknak.Csapatépítés, önismeret, személyes fellépés, családiszerepek értelmezése – néhány a foglalkozások témáiból.Indítottak egy nyugdíjas csoportot is. „A nyugdíjasokközött nincs roma, de nagyon lecsúszottak.” Szerteágazótevékenységük mögött pedig: „Ha azt érzik, hogy segíteniakarunk nekik, nagyon kinyílnak, ahogy akkor is, hatapasztalják, hogy fejlõdnek.”

A támogatás lejártával sem zár be a ház: kiváló aviszonyuk az önkormányzattal, kiemelt program avárosban az övék. „Célunk az embereket hosszú távonmegtartani, alkalmassá tenni õket arra, hogy önállóantudjanak vinni programokat.” Két roma közfoglalkoztatottasszony már önállóan is készített helyi, önkormányzatitámogatás elnyerésére sikeres pályázatot, és annakelszámolását is önállóan végezték.

„Jó látni, ahogy kibontakoztak” – mondja Anikó. Azirodának 700 kliense van egy évben.

„A projekt mintaértékû. A szervezet helyi beágyazódásaés a vezetõk, illetve munkatársak elkötelezõdéseegyértelmû” – olvasom a projekt záró-értékelõ lapján. „A látványos, nagy programok – például a telepfelszámolás– nem foglalkoztak az emberrel, nem is voltak sikeresek. Miazt gondoljuk, hogy az ember a legnagyobb érték. Lehet,hogy csak egy kis körben kezdjük el, de csak ez ér valamit.Ha egy ember élete megváltozik, abból nemzedékek múlvaeredmény lesz. Csak az emberekbe történõ befektetésbenhiszek” – mondja Anikó.

Kornéliusz egyébként egy római tiszt volt, akinekmegtérése a korábban a tisztátalanoktól, a nem zsidóktólidegenkedõ Péter apostolt eljuttatta ennek kimondásáig:„Nekem Isten megmutatta, hogy egyetlen embert semondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak.”

Szervezet neve: Kornéliusz Háza Missziós EgyesületSzékhely: Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye)Projekt címe: A megújuló ÚjvárosértTámogatás összege: 7 680 420 Ft Projekt futamideje: 13 hónapProjekt célja: Szolnok Újváros városrészében

(közösségi ház) fejlesztési iroda mûködtetéseváltozatos programokkal, a helyben élõ, máranagy arányban hátrányos helyzetûvé vált családokigényeire alapozva. Tevékenységek: felnõttoktatás,közösségi programok, klubok, tréningekszervezése, felzárkóztatás.

http://korneliusz.hu/



Fodrászat nincsteleneknek

Hernádvécsén elég nagy az egy négyzetméterre jutóroma szervezetek száma (20 évvel ezelõtti ott jártamhozképest az utcákon is alig látok már nem roma embert), delegtöbbjük vagy már eleve kamu volt, vagy halódik. Akevés talpon álló egyike Horváth Barnáé.

Tanodájukba már összesen 230 gyerek járt. Most isfolytatják, csak várják a támogatást. A tanoda profiljábamost már beleszól a támogató Türr István Alapkezelõ:Barnáék valószínûleg a mûvészeti fejlesztést kapják majdfeladatként. Éppen egy faház épül az udvaron, mostantólnem a gyönyörû családi ház egyik helyiségében zajlanakmajd a foglalkozások.

„Svájci” pályázatuk abból indult ki, hogy a faluban éskörnyékén számtalan szolgáltatás nem érhetõ el, és 2006óta szociális gondozást sem ad az önkormányzat. Azegyesület a támogatásból szolgáltatásokat kínált a falusiszegényeknek: olcsó fodrászatot és kert körüli munkákat.A támogatás lejárta után az utóbbit egy darabig mégcsinálták, de a fodrász már csak piaci áron dolgozik –mérsékelt forgalommal ugyan, de mûködik.

Mindkét munkához szerszámokat vettek és béreltek,Kati a 14 alattiaknak és 55 fölöttieknek ingyen vágotthajat, a többieknek is csak egy ezresért. Kettenkertészkedtek, fát vágtak, füvet nyírtak, olyan munkákatvégeztek, melyeket az egyedül élõ idõsek már nem tudtakmegcsinálni a házuk körül. 3 munkavállaló és egykoordinátor bérét állta a támogatás.

Sikeres volt ez a projekt? Igen, hiszen a fodrászatot aprojekt ideje alatt összesen 175 ember vette igénybe1461 alkalommal. A kertészeti munkálatokat (fûnyírás,bozótirtás, favágás, földmunkák) 64-en igényelték 435alkalommal. Nekik, a fodrászathoz hasonlóan, csak a kertikisgépek üzemanyagköltségét kell megtéríteniük. A 239emberbõl 203 hernádvécsei, 23 pusztaradványi, 27hernádpetri lakos volt. A szolgáltatási alkalmak száma amunkalapok összesítése szerint: 1896.

Ugyanakkor, ha az alapítványi támogatás lejárta után amunkavállalók bérét nem sikerül valamilyen államilagtámogatott foglalkoztatás keretében megoldani, akkor aprojekt leáll. Barna (aki alpolgármester is volt egy idõben) ésa hernádvécsei önkormányzat viszonya nem jó. Másokkalbeszélgetve is kiderült, hogy az önkormányzat tagjainaknagy része a helyi romáknak csak az egyik csoportjábólkerül ki. Valószínûleg ez az oka annak, hogy Barnáékprojektjét nem fogadta be az önkormányzat, és õk semtudtak a munkaügyi központ közmunkaprogramjába bekerülni.

Holott itt, Magyarország egyik leghátrányosabbhelyzetû kistérségében, belátható idõn belül nem várhatóolyan piac, mely el tudna tartani piaci szolgáltatásokat(arról nem is beszélve, hogy milyen esélye vanmegkapaszkodni a nem szolgáltató szférának). A szociálisszolgáltatásokra ugyanakkor lenne igény: az államnak,önkormányzatnak ilyen foglalkoztatási támogatásokkalkellene emelnie az itt élõk életminõségét.

Egy vállalkozó a faluban sokcsillagos kastélyszállóváfejlesztett egy épületet. Több tízezer forintos éjszakaiszállásárak, lovarda, wellness-szolgáltatások. Akastélyban állítólag egy falusi sem dolgozik. Volt egyszobalány „casting”: a felsorakozott roma asszonyokmindegyikét elküldték, mert mindenkinek láthatóanhiányzott néhány foga. A dolgok összefüggenek: ha azállam invesztálna legszegényebb polgáraiba (esetünkbeningyenes fogpótlást vagy közmunkásbért egy szociálisfodrászatba), azok nagyobb eséllyel találhatnának munkátaz elsõdleges munkaerõpiacon is.

Szervezet neve: Magyarországi Falusi CigányokMezõgazdasági Szövetsége

Székhely: Hernádvécse (Borsod-Abaúj-Zemplénmegye)

Projekt címe: Hernádmenti Tesz-vesz SzolgálatTámogatás összege: 7 187 900 FtProjekt futamideje: 12 hónapProjekt célja: Szolgáltatások hátrányos helyzetû

lakosoknak: kertek rendbe tétele és konyhakertinövények termesztésére való elõkészítése,tûzifaaprítás és fodrászati szolgáltatás.

http://www.mfcsz.hu/



Kockásfülû nyulak a hõsöknek

A raktárban gyári csomagban kádak, zuhanyzótálcák,ételek, hatalmas halmokban ruhák, könyvek, játékok, egykülön boxban kockásfülûnyúl-hegyek: a Kosztyu ÁdámEmlékére a Leukémiás, Daganatos és ZemplénFogyatékos Gyermekeiért Alapítvány missziója, hogysegítse azokat a családokat, melyekben tartósan beteg,elsõsorban leukémiás és csontvelõ-átültetett gyerekekvannak. Évente 300 új gyereknél állapítják meg abetegséget, meséli Kosztyu Viktória (az alapítványnévadójának édesanyja) és Hardiné Pásztor Marianna.Mindkettejük gyereke beteg volt, már több mint tíz éve.

Amellett, hogy rengeteg beteg gyerek szegénycsaládból jön, maga az életforma, mely a kezelés 6hónapját és az utána következõ éveket meghatározza,igen költséges. Speciális étrend, folyamatos fertõtlenítés,bezártság kíséri a szenvedést, fájdalmat, pszichés éstársas megpróbáltatást. Vagyis az anyagi, tárgyi ésinformációs szolgáltatásokra nagy szükség van.Magyarországon nincs rehabilitáció ezeknek abetegeknek, mindent a családoknak kell megoldaniuk.Gondoljuk csak meg, ha mentõs szállítást kérnek, hogy agyereket kezelésre vigyék, a kocsit használat elõtt teljesenfertõtleníteni kell. Ezeknek a gyerekeknek ugyanis, hogyszervezetük befogadja az idegen csontvelõt, teljesen le

kell rombolni az immunrendszerét. De nem a betegségrõl,hanem az alapítványról szól ez az írás.

Most elõször látom meg a képekrõl mindannyiunknakismert kopasz kisgyerekek mögött a társadalmi teret,melyben élnek, ahol épp annyi a szegény, mint azegészségesek között, épp annyi az ügyeit nehezen intézõ,akár funkcionális analfabéta szülõ. És mindehhez jön az akiszolgáltatottság, amely mindegyikünket elfogja, amikorbekerülünk az egészségügy gépezetébe. A harmadik, alegnagyobb teher pedig maga a betegség, ami nem csak

Szervezet neve: Kosztyu Ádám Emlékére aLeukémiás, Daganatos és Zemplén FogyatékosGyermekeiért Alapítvány

Székhely: Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)Projekt címe: KELL: esélyegyenlõségi- információs

és adománygyûjtõ pontTámogatás összege: 22 384 440 FtProjekt futamideje: 24 hónapProjekt célja: Esélyegyenlõségi-információs és

adománygyûjtõ pont mûködtetése személyestájékoztatás biztosításával a miskolci kórházterületén.

http://kellalapitvany.com http://2004kosztyuadam.huhttps://tegyjot.hu



a vele küszködõ kicsit, hanem a teljes családot (a végéretízbõl nyolc család szétmegy, mesélik kalauzaim)magáévá teszi, beszippantja, mindennapjait teljesmértékben beosztja és meghatározza. És melynek végénsajnos nincs mindig ott a gyógyulás. Mariannáék nemhasználják az angyal motívumot a játékokban, mesékben,tündért mondanak helyette. Az angyal másra használatosközöttük.

Viktóriáék a szokásos sárospataki táborukra készülnek(Tündértábor), amit minden évben nagyon várnak azok agyerekek, akik megtehetik, hogy eljöjjenek. Akézmûvesség, különbözõ kalandos foglalkozások(kommandósoktól kezdve hagyományõrzõkig rengetegenjönnek ingyen elkápráztatni az életük jelentõs részét sterilszobákban töltõ gyerekeket) mellett persze a – nekik –szokásos fokozott higiéniás környezet és étrendbiztosítása (pl. nem ehetnek gyümölcsöt és csokit)különösen nehézzé teszi ezt a táboroztatást. Amireráadásul rengeteg pénzük el is megy (még úgy is, hogyjelentõs kedvezményeket kapnak), úgyhogy céljuk egyingatlan megszerzése valahol Zemplénben, ahol atáborokat megtarthatnák. Átlagosan 150 ember (kezeléstbefejezett gyerek és hozzátartozó) jön el egy táborba.

„Svájci” projektjük célja tartósan beteg és fogyatékkalélõ gyermekek, felnõttek és családjuk részéreesélyegyenlõségi-információs és adománygyûjtõ pont

mûködtetése volt személyes tájékoztatás biztosításával amiskolci kórház területén. Hetente kétszer jártak be azosztályra: szülõknek segítettek a szociális ügyintézésben(ápolási díj igénylésétõl kezdve a „közgyógyig”);felvilágosító kampányt vittek; mûködtetik a Tégy jót!honlapot, amelyen az érdeklõdõk választhatnak gyereket(és számlaszámot), akit támogatnának.

Viktória épp két csekket hoz az egyik, csak ukránulbeszélõ anyukának (sokan jönnek Kárpátaljáról, ahol akezelés egyenlõ a halállal, mondják). Körbevisznek azosztályon is, mutatják a rengeteg bútort, tévét,kerekesszéket, melyeket mind az alapítvány szerzett azért,hogy az ott élõ gyerekek komfortosabban küzdhessenek akórral. „Csak az tudja megérteni, aki bent van. A bekerülés a pokol kapuja.”

„Mit tudunk mi? Ha van egy forintunk, csinálunk belõlesokat. A gyerekek a hõsök: úgy küzdenek, hogy azelképzelhetetlen.”



Hogy valahol otthon legyünk benne

Besztercei szilváért megyünk egy gyümölcsfeldolgozótelepre Takács Lászlóval, az Ongai Kulturális Egyesületvezetõjével, az általános iskola tanárával,igazgatóhelyettesével. Történész, helytörténész, copfos,bõrmellényes. Aszalni készül, aztán látva a szilvaminõségét, a pálinka mellett dönt.

Pár év alatt sikerült neki Ongát, az 5000 lakosú, nagymúltú, Miskolc melletti települést Magyarországlegnagyobb pálinkaversenyének helyszínévé tenni. Gyulán,ami addig „az országos” volt, 525-en indultak, náluk mártöbb, mint ezren. Több helytörténeti és tankönyvet írt, atelepülés önismeretének, múltjáról szóló tudásánakgyûjtõje, katalizátora. A neten 1943-tól fent vannak márOnga anyakönyvei, ennyi könyvet, kiadványt talán csakBudapest múltjáról írtak, mint õk Ongáról. „Kellenekigazodási pontok, és a saját települése mindenkinek ilyenlehetne. Összegyûjtöm, leírom a dolgokat, hogy legyenfogódzójuk.”

„Amikor az elsõ könyvem megjelent, nagyon büszkevoltam. Írtam tankönyveket, aztán az is lement, kerestemmást.” Most a pálinkaverseny a fõ cél. Pálinkaképzéseketis tartanak, egyetemi pálinkafõzõk is ide járnak tanulni.

„Bár nincs forrás, azért csináljuk a helytörténetet is.”Lefotózzák a sírokat, a házakat, összeraktak egymûvészeti albumot is, de már nem fognak pályázni akiadására. „A civil szféra forrásai bezárultak.” Nem tudnakúj színpadot építeni, az ongai „sétálóutcát” díszítõ szobrokszaporítására sincs pénz, de a terv megvan: a közösségi

házuk mellett kiállítóhelyetszeretnének kialakítani, szállással,oktatási központtal.

Három roma közmunkás márbetanulta a gyümölcsfeldolgozáscsínját-bínját, telefonál nekik,ahogy visszük a szilvát, õk pedigmindjárt el is kezdik feldolgozni apálinkához. Szombaton termelõipiacot rendeznek majd azudvarukon, az egyesület 22tagjából 17 itt lesz, mondja.

A svájci támogatásból tankertetnyitottak gyerekek bevonásával:minden fának van egy gondozója.Ehhez kapcsolódik agyümölcsfeldolgozás (hatalmasgömöri aszalókemencéjük van,

szintén a svájci forrásból), és az ehhez kapcsolódóismeretek terjesztése. „Valamit csinálni kell” – mondja, éscsinál is folyamatosan. „Néha azért már belefáradtam.”„Szigeteket kell építeni, nem lehet megoldani mindenkinekminden gondját.”

A Takács Lászlóhoz hasonló embereket látva érti meg akívülálló, hogy szervezetfejlesztés, SWOT-analízis ide vagyoda, milyen sok múlik a civil szférában a vezetõkön, akatalizátorokon. „Akkor mûködik egy NGO, ha a vezetõkelfogadják, hogy a többség sosem dolgozik annyit, mintõk” – mondja. Helyi képviselõ is, mindig õ kapja a legtöbbszavazatot, de nincsenek politikai ambíciói.

500 gyümölcsfát ültettek a programban. Folytatni kell.

Szervezet neve: Ongai Kulturális EgyesületSzékhely: Onga (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)Projekt címe: Közösségi gyümölcsbank és tankert

létrehozásaTámogatás összege: 3 585 000 FtProjekt futamideje: 12,5 hónapProjekt célja: Gyümölcsbank és tankert alapítása és

mûködtetése, amelynek révén agyümölcstermesztés évszázados hagyományát ésaz önellátás szemléletét igyekeztek Ongán éstágabb környezetében terjeszteni és mûvelni. Azáltalános iskola diákjait (65%-uk hátrányoshelyzetû, jórészt cigány) megtanítani az alapvetõgyümölcstermesztési és fajtaismeretekre.Aszalókemence építése.

http://www.okeonga.hu/



A Galaxis õrzõi

Szerény külsejük és kurucos viselkedésük miattialkalmanként viszonylag rossz sajtójuk dacára a méhekigen érdekes élõlények. A biodiverzitás õrzõi; azEinsteinnek tulajdonított mondás szerint kipusztulásuk azemberét is okozná a növények beporzásának elmaradásamiatt; mézet gyártanak, ami finom; csoportosviselkedésük rejtelmeit pedig még csak most kezdjükfelfedezni.

Mindezeket Gyarmathy Istvántól, a debreceni RónaõrzõEgyesület titkárától (egyébként a Hortobágyi Nemzeti Parkmunkatársától) tudom meg, ahogy azt is, hogy mindennormális egyesület baráti társaságbóljön létre. Az övékében például többekközött keselyûrajongók, botanikusok,méh- és lepkebarátok jöttek össze.Mindenki hozta a maga hobbiját,amihez az egyesület ad szervezetet, éspályázatok révén esetleg pénzt is.

A Rónaõrzõ Egyesület esetében aCivil Alap a biodiverzitás fontosságáratörténõ figyelemfelhívást támogatta améhek példáján keresztül, amit ügyescélcsoport-kiválasztással valósítottmeg az egyesület. Vették elõször is agyerekeket, akik alapjáraton félnek aszúrós dolgoktól, viszont általábanszeretik a mézet. Ezt a kognitívdisszonanciát elõadásokkal, kézmûvesfoglalkozásokkal, mézkóstolásokkaloldották az egyesület tagjai, olyaneredményesen, hogy mindössze egygyereket csípett meg méh,történetesen Gyarmathy István kislányát, akinél ez ugyemunkaköri ártalomnak is tekinthetõ. Aztán ott voltak akertbarátok, akik szintén masszív, bár kevéssé látványoscsoportja társadalmunknak. Õket az élõvilágbarát kertkialakításának ígéretével (hozzá érdekes és profikiadványokkal, elõadás-sorozattal és egy bemutató kertkialakításával) tették a méhek barátaivá hõseink.

A nagy múltú egyesület (korábban építettek õk zsilipet,vettek 100 hektár földet – „csak hogy ne menjen tönkre” –,és mértek fel, és nyilváníttattak védetté határ mentiterületeket is) azért az alternatív (értsd: nem nagyipari)méhészet egyik nemzetközi pápáját is meghívta néhányelõadás-sorozatra, ami már a feketeöves méhészmesterekszívét is megdobogtatta – még Bulgáriából is jött hallgató.

A természetes méhtartás népszerûsítése céljábólkészítettek két „top bar hive” rendszerû bemutató kaptártis, és elhelyezték õket a Debreceni Egyetem BotanikusKertjében.

„Meg kell keresni a létezõ közösségeket”- mondjaIstván. „Mi egy igazi grassroot-szervezet vagyunk,alapvetõen lelkesedésbõl dolgozunk.”„Szemléletformálásban ez volt a legnagyobb projektünkeddig.”

Felsõ határ a csillagos ég: a Rónaõrzõ atermészetvédelmet a fényszennyezésre is kiterjesztette: õkkezdeményezték a Hortobágyi Csillagoségbolt-parklétrehozását.

Szervezet neve: Rónaõrzõ TermészetvédelmiEgyesület

Székhely: Debrecen (Hajdú-Bihar megye)Projekt címe: Legyél te is a méhek barátja!Támogatás összege: 3 234 000 FtProjekt futamideje: 12 hónapProjekt célja: Figyelemfelhívás a biodiverzitás

megõrzésének fontosságára a méhek példájánkeresztül; konkrét cselekvési lehetõségekbemutatása: az élõvilágbarát kert és a természetesméhtartás népszerûsítése a Magyarországon mégnem ismert “Top bar hive” kaptár használatával.

http://ronaorzo.csillagpark.hu/



Kifulladásig

A szalonnai roma egyesület motorja, Horváth Zsoltelkeseredetten fogad. Nem tudják fizetni az áramot, nincsinternet. Mutatja a „svájci” támogatásból vett asztalosszerszámokat, melyeket használtak is a projekt végéig, dea nagy fûrészlapok most a falon lógnak. Van földjük éstraktoruk is, disznók, libák, csirkék, keltetõgép.

Egy közfoglalkoztatási programjuk mûködik, de abbancsak béreket tudnak fizetni a 37 közmunkásnak. A földetmûvelik, az állatok a közösségi ház mögött zajonganak,de minden más leállt, köztük a tanodájuk is. „Tõke kellene– mondja a Szalonnai Sport és KözösségfejlesztõEgyesület képviselõje –, hogy vegyünk mondjuk 10köbméter fát, amibõl tudnánk gyártani a falunakfatermékeket. De így csak állunk.” Kérdésemre, hogyLeader pályázattal nem próbálkoznak-e, ugyanezzelválaszol: ott mindent a támogatottnak kell elõfinanszírozni,csak aztán kapják meg a pénzt. Pedig voltak nekik szépnapjaik, volt olyan éve a szervezetnek, amikor 200 milliósvolt a költségvetésük.

Volt telepes programjuk is, mutatja a házat, ahová kétfiatal párt költöztettek be. Korábbi Startközmunkaprogramjaik segítségével a lakosságot is ellátták

zöldséggel. „Pedig azt sem tudtam, mi az amezõgazdaság. Utánanéztem mindig neten, mit mikor éshogyan kell csinálni, és van ismerõsöm, aki adotttanácsot. Sosem volt semmi baj.”

A tanodába 40-50 gyerek járt, nem csak cigányok,30%-uk „magyar” volt (ahogy ott mondják). A tanárokelitiskolákból jöttek ki tanítani, és a támogatás lejárta utánis felajánlották, hogy ingyen is kijárnak hetente egyszer.„Elértük, hogy ne a szomszéd település semmit semkövetelõ szakmunkásképzõjébe menjenek továbbtanulni,hanem jobb, érettségit adó intézményekbe.”

Olyan közösségi ház volt ez, hogy sokan irigyelték,

Szervezet neve: Szalonnai Sport ésKözösségfejlesztõ Egyesület

Székhely: Szalonna (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)Projekt címe: Szalonnai Közösségi Szolgáltató ModellTámogatás összege: 18 828 000 FtProjekt futamideje: 20 hónapProjekt célja: A településen élõ, gyenge munkaerõ-

piaci pozíciókkal bíró, alacsony képzettségûemberek számára szolgáltatásokat, képzést ésfoglalkoztatást kínáló komplex program.

http://www.sza-ke.hu/



meséli. A „svájci” program is jól mûködött, a férfiakasztalosmunkát végeztek, az asszonyok tojótyúkokat éspalántákat neveltek. „Amióta ezt csináljuk, egyre többentartanak állatot, megveszik tõlünk a csirkét, disznót.” Azólakat a svájci támogatásnak köszönhetik. Az állattartástmár közmunkaprogramban végzik, ami pedig afenntarthatóság jele, de az alaprezsijüket már nem tudjákfizetni. A közmunkaprogram is csak béreket fizet, nekikkell finanszírozniuk a könyvelõt és a tranzakciós adót,tehát havi 50 ezerre szükségük van. Ezt fedezik az

állattartás bevételébõl, illetve az emberekis visszaadnak a közmunkás bérbõlhavonta 500-1000 forintot. Mindenkinekjuthat közmunka, mondja, mert azönkormányzat is mûködtet programot, deaz emberek elég rossz állapotban vannakaz évtizedes tartós munkanélküliségmiatt. „Én tanítottam meg õket dolgozni.”Neki van állása a MÁV-nál.

„Nálam a legtöbb ember nõ, 37-bõl27-en, köztük 3 magyar asszony is.”Idõseket, nyugdíj elõtt állókat is bevesz aprogramba: hatan 55 év fölöttiek(egyiküknek 1 éve volt a nyugdíjig, azóta

is minden nap megköszöni Zsoltnak, hogy bevette),hárman 50%-ban korlátozott munkaképességûek. „Nekikis kell a segítség.”

„A falvak meg vannak halva, a környéken 1-2 városkap mindent, nekünk csak egy kis közmunkát nyomnakide.” „Ezt az évet megvárom, aztán bedõlünk szerintem.Nem erõltetem, ha nem megy.” „Borzalmas szellemi-érzelmi teher, ha nem sikerül valami, ha semmit semsikerül adni az embereknek.”



Üzenetátadás

A kert árnyas fái alatt kicsit zavartan köszönõ,teletetkózott, már nem egészen fiatal férfiak és kétszociális munkás: Debrecen, a Baptista Szeretetszolgálatháza, ahol ex-drogosok (felépülõ szenvedélybetegek)élnek pár évig, amíg újraszövik kapcsolataikat atársadalommal. „Aki idekerül, pár évig itt lakik, teljesabsztinenciában, jár gyûlésekre, és elkezd egy felépülést.Ha visszamegy a családba, ott ugyanúgy kezelik, mintrégen, amikor még aktív drogos volt” – mondja TõkésTibor, a ház vezetõje. Ez a hely nem a rehabilitációról szól,azon már túl vannak a lakók, itt már a „kinti” életet kellélniük, csak védett környezetben.

A Civil Alap támogatta projektben közülük hármanjártak be a debreceni fiatalkorúak javító-nevelõ intézetébebûnelkövetõ kamaszokhoz, hogy elindítsák õket adrogoktól való megszabadulás útján. Õk igazán tudják,milyen hosszú út is az, maguk is végigcsinálták(pontosabban csinálják egész életükben). A programlényege az volt, hogy a saját életük által hitelesített tudástvigyék el azokhoz, akiknek életében már ott van a szer, demég nem égette fel az életük minden színterét. Amelyszínterek ugyan jelentõsen megfogyatkoztak azzal, hogy

bírósági döntés nyomán intézetbe kerültek, de mégsemtartanak még ott, ahol tapasztalati mentoraik tartottakvalaha, mielõtt a felépülés útjára léptek volna.

A felépülõk a 12 lépésen alapuló Minnesota-modelltigyekeztek megmutatni nekik. „A nálunk józanodóktöbbféle terápiából érkeznek, a hosszan tartó józanságmegõrzése szempontjából ez tûnt a legjobbnak” – mondjaMarton Krisztina, a másik szociális munkás. Egymásttámogatja tehát mentor és mentorált, a terápiás hatásabból adódik, hogy egyik függõ segíti a másikat.

Szervezet neve: Szertelen EgyesületSzékhely: Debrecen (Hajdú-Bihar megye)Projekt címe: A falakon túlTámogatás összege: 7 737 440 FtProjekt futamideje: 12 hónapProjekt célja: Fiatalkorú bûnelkövetõk

javítóintézetében adaptálni a „Minnesota-modellt”,amely jól ismert és hatékony módszer aszemélyiség újraépítésére a szenvedélybetegekkezelésében. A 12 hónapos terápiás folyamatsorán 1-1 terápiás csoportot mûködtettek azelõzetesben lévõk, illetve már elítéltek részére.

http://szertelen.hu/


2012-15 - összefoglaló és értékelés | 41

„Üzenetátadás, így nevezik a fiúk azt az igényt, hogyszeretnék továbbadni azt, ami õket kihúzta.” Ez atapasztalat sokkal hatékonyabb, mintha a professzionálissegítõk, Tiborék igyekeznék meggyõzni az intézetiseketarról, hogy nézzenek szembe saját szerhasználatukkal.Mert az elsõ lépések egyike a szembenézés, a„beismerés”, ahogy „minnesotául” nevezik. A bent élõfiatalok egy része elõzetesben van, míg az ítélettelrendelkezõk kijárhatnak az intézetbõl, és problémáikvannak az anyaggal – mesélik Krisztináék –, még hasokszor nincsenek is ennek tudatában. „A szerfogyasztássokszor játszik szerepet a bûncselekményben: vagy azért,mert az elkövetõ totál be van állva, vagy épp a szerhiánya miatt.”

Azért õk, Tiborék is ott voltak a teamben, vittek beplusz foglalkozásokat, de a „tapasztalat sokkalhatékonyabb”. „Alulról jövõ kezdeményezés volt, fél évigjártak be ingyen, és akik bent voltak, jókat mondtak róla.Ezért gondoltuk, hogy van értelme, hogy gyógyulófélbenlévõk tartsák a foglalkozásokat.”

A Minnesota-modell a Névtelen Alkoholisták, az AA ésaz NA (Narcotics Anonymous) programja, lényege azazonosulás, a fõszereplõk a felépülõk, nem aszakemberek, a terápia központi színtere a gyûlés.

„A hárítás falának lebontása is csoportban zajlik, amisegít a leküzdésében. A folyamat kétirányú: visszahat arrais, aki elmondja.” A felépülõk heti négyszer jártak be akamaszokhoz az intézetbe. A programban résztvevõmentorok mindegyike több éves józansággal, sajátfelépülési tapasztalattal rendelkezik, egyikük jelenlegAngliában él, a másik kamionsofõr Debrecenben. Aprogramnak teret adó Debreceni Javítóintézet nagyon

támogató volt, minden segítséget megadtak,hogy sikeres legyen a pályázat – mesélikKrisztináék.

A Szertelen Egyesület 2004 óta mûködik,sokféle munkát végeztek/végeznek függõkkel.„Az intézeti munka inkább megelõzés volt. Afelnõtteknek már van rátekintése, 30 alatt nemigazán tudnak még leszokni az emberek. Kell,hogy megéljenek egy személyes mélypontot,ami segíthet abban, hogy szembenézzenekfüggõségükkel.”

„Beépültünk, pozitív visszajelzéseketkaptunk a srácoktól, késõbb kint örömmeljöttek oda hozzánk. Úgy lett összeállítva aprogram, hogy valamikor majd elõjön nekik,amit bent hallottak, és talán elmennek majdegy csoportba. A csomagot megkapták, dehogy mikor fog aktiválódni, nem tudom” –mondja Tibor.

Krisztina egyik fiataljukról mesél, aki aztmondta nekik, hogy aki többször vesz résztgyûlésen, annak ez megmérgezi azanyagozását. „Elkezdik kicsit kívülrõl látnimagukat. Sokszor nem is mi végezzük be a

munkát, de egy szeletet hozzáadunk.”Közben lassan enyhül a forróság, múlik a délután, a

lakók lassan elõbukkannak a hûvös szobákból. Még egynapjuk eltelt anyag nélkül. Így megy ez, kis lépésekben.



„Hogy igazi legyen”

Lázár Irén holnap a bogácsi strandra megy a szomolyairoma gyerekekkel: négy kilométer gyalog az erdõben,aztán vissza. A gyerekek nagyon szeretik, ez anyaralásuk. Évente egyszer, egy napot. Többször nemtudnak menni, annyi pénze nincs a szülõknek, hogy egyévben kétszer megvegyék a belépõt. Az egyesület ebédetsem tud adni nekik, visznek kaját, boldogok, jól elvannak.

A közösségi ház sem csendes: napközben szociálisügyintézés, heti háromszor ifiklub. „Magyarok sajnos nemjárnak, pedig minden programunkat meghirdetjük. Depéldául Halloweenkor vágyakozva néztek a magyargyerekek, ahogy a mieink járták a falut” – meséli Irén.

2007-ben vették a házat – akkor, amikor elkezdõdött alegendás szomolyai barlanglakások felszámolása. Õ is ottnõtt fel, de õk már korábban beköltöztek. Amikor a 23 családlejött a barlangokból, erõsödött a falu ellenállása a romákkalszemben, aztán gyengült, most megint erõsebb, meséli.Szomolya 1600 lakosának a harmada már cigány, aziskolába már csak õk járnak. Nem csak a „white flies”,2006-ban Irén volt az elsõ roma, aki a legkisebb gyerekétmár elvitte a szomszéd településre. Nagyon fontos számáraa tanulás. Általános iskolai osztályfõnöke nem volt hajlandóérettségit adó iskolába küldeni, eladónak tanult, azóta, immárhárom gyerekkel, kapaszkodik felfelé a létrán: már diplomás.Végsõ célja az, hogy tanár lehessen, és intézménytvezessen. „A saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat.”

Nõi szervezetvezetõ: „mi lesz ebbõl, gondoltuk azelején” – nevet. 17-en vannak. „Mindig úgy csinálom,hogy valami jusson nekik, kirándulás, a Parlament, demindig kérek hozzájárulást is tõlük, 4-500 forintot, azelkötelezõdés miatt.”

Decemberben sikerült ételadományt szerezniük egyszegedi vállalkozótól (az ilyenkor szokásos támogatáskérõleveleikre általában nem jön válasz), „hitelesek voltunk aszámára”. „Volt olyan család, akinek akarunk adni, de aztmondták, add a szegényebbeknek, pedig õk is nyomorogtak.”

„Ha látom, hogy valamit fejlõdött a család, az nagyérték. Van már, aki összesöpri az udvart, 6-8 év alatt márfel is ásták. De 3000 forint a gereblye, 4 a lapát: amikormegkapja a 22 ezret, nem azt fog venni. Most kölcsönziktõlünk a szerszámokat.”

A hátrányos helyzetû gyerekek segítésére pályáztak azÖsztöndíj Alaphoz. 10 mentoruk hetente beszélgetettvelük: „pótanyák voltak, ez a rész sikerült a legjobban”. A tanulássegítést korrepetitorok végezték, 5-8 fõveldolgoztak csoportonként. Ösztöndíj is járt a 60gyereknek, havi 2500 forint, ami függött a teljesítménytõl.De a pénz nem veszett el, gyûjthették a levonásaikat, ésha túlteljesítettek, megkapták.

A program harmadik része közösségi élményeket adott:kiscsoportokban kéthetente mentek valahová. „Megyünk,plázázunk, kólázunk. Olyan jól esik nekik, mert ezt nemtehetnék meg. A legszegényebbek még a faluból semakartak elmenni.”

Ezért is a programban nemcsak a tanulás, hanem aszociális kompetenciák fejlesztése volt a cél, de azért amostani öt nyolcadikosból négy érettségit adó iskolábantanul tovább. Februárban lett vége a programnak, deutána is tartottak korrepetálást.

„5-10-30 év múlva iskolát csinálunk.”A házban nagy az élet (3 alkalmazottjuk van), gyerekek,

felnõttek járnak be folyamatosan. Szociális ügyintézés,társastánctanulás, hetente diszkó. „Annak lennie kell, mert anagyobb, jobb diszkókba sehová sem engedik be õket. Mindenévben megyünk táborozni, tavaly Fonyódligeten a bulisátortól elvoltak ájulva, ki sem akartak jönni. Sosem voltak diszkóban,beszaladtak középre, nem is láttam õket. Úgyhogy eldöntöttük,hogy csinálunk itt a házban diszkót: vettünk fényeket, hogy igazilegyen, be kell rakni az égõ helyére és forog.”

Szervezet neve: Szomolyai Magyar Roma EgyesületSzékhely: Szomolya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)Projekt címe: Karolj át...Támogatás összege: 28 118 000 FtProjekt futamideje: 25 hónapProjekt célja: Intenzíven és dinamikusan beavatkozni

60 sályi és szomolyai gyerek és családjuk életébe,hogy változzon az ismeretszerzéshez, tanuláshoz,az iskolához való viszonyuk. Megelõzni aziskolából történõ lemorzsolódásukat,képességeiket és készségeiket fejleszteni,pályaválasztásukhoz személyre szabottiránymutatást nyújtani.

http://www.szomolyairoma.hu/




Documents

Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapoksvajcivil.hu/sites/svajcivil.hu/files/svajci_magyar_civil_es_osztondij_alapok... · közösségi élményekhez) való hozzáférést. A