A Pápai Svájci Gárda

Az utóbbi fél évezredben a gárdisták száma sokat változott, sőt, volt olyan is, hogy az egységet feloszlatták.

Az első és legnagyobb próbatételre 1527. május 6-án került sor, mikor a 189 gárdistából 147 az életét adta azért, hogy VII. Kelemen pápa meg tudjon szökni V. Károly német-római császár elől.

Ennek kapcsán teszik le az újoncok május 6-án az esküjüket.

Az eskütétel során minden újoncot név szerint szólítanak, akik jobb kezüket az égre emelik három ujjukat a Szentháromság jeleként széttárva, bal kezükkel pedig a testőrség zászlaját ér intik.

Az alakulat négyzet alakú 220 cm x 220 cm nagyságú fehér selyem damasztból készült zászlaját egy fehér (ezüst) kereszt osztja négy mezőre.

A címertani hagyományok szerint az első mezőben az éppen uralkodó pápa címere, a negyedikben pedig az alapító II. Gyula kék mezőben aranyszínű fát mintázó címere látható.

A második és harmadik mezőt a svájci gárda kék-sárga (arany)-piros színei tölt ik ki .

A zászló közepét a mindenkori főparancsnok származási kantonjának címere díszít i .

Jelmondatuk: acriter et f idel iter (bátran és hűséggel ) .

Legendák szerint egyenruhájukat maga Michelangelo tervezte , valójában ruhájuk nem sokban különbözött a korabel i katonákétól . A páncélokat pápai j e lképek díszítik.

A Pápai Svájc i Gárda fennállásának 500. évfordulójára a Vatikán 2 € értékű pénzérmét, a svájc i nemzeti bank pedig egy 50 svájc i frank névértékű arany emlékérmet bocsátott ki . Az érme hátoldalán a II. Gyula pápa által 1506-ban létrehozott gárda egyik tagja látható, a testőrök napjainkban is vise lt hagyományos egyenruhájában.

Nem csak alabárddal és karddal védik a pápát. Módszereik nem különböznek a polit ikai vezetők védelmében használtaktól .

Feladatuk a pápa és más magas rangú

egyházi méltóságok védelme.