Upload
dinhcong
View
221
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
Joannes Kájoni Szakközépiskola
Miről olvashatsz?
Interjúk, bemutatkozások
***
Ez történt...
***
Megkérdeztük a Kájonisokat
***
Megmérettettünk
***
Emlékeztető
***
Irodalom-Colţ literar
***
Kamasz-panasz
***
SzakMa
***
Végzős diákjaink és tanáraik
***
Újból eltelt egy év
Elmúlt még egy csodálatos év, mely tanulságos volt, barátságos és
meglepetésekkel teli. Évünk utolsó két hónapjában is sok minden történt
velünk, fontos és megható dolgok.
Elsősorban május 16-án került megrendezésre a Kájoni - nap
iskolánkban. A rossz időjárás miatt sajnos nem lehettünk kint
Zsögödben, de biztos vagyok benne, hogy így is mindenki megtalálta a
neki tetsző programot, és jól érezte magát.
Majd következett a XII. osztályosok számára leginkább várva
várt esemény, a Joannes Kájoni 2014-es évfolyamának kicsengetése. Az
ünnepségre rengetegen eljöttek: szülők, barátok, városunk jeles
képviselői. Mi is meghatódva néztünk rájuk, s hallgattuk a példás
beszédeket, köszöntőket.
Remélem, mindannyian jól éreztétek magatokat ebben a tanévben,
és élményekkel gazdagon lépitek át a nyár kapuját. Tartalmas olvasást
kívánok, a nyárra pedig sok kalandot, izgalmat, kikapcsolódást és azt,
hogy valósítsátok meg az álmaitokat, hogy majd szeptemberben
feltöltődve találkozhassunk, és vágjunk neki az elkövetkezendő
kihívásoknak.
Fülöp Orsolya, XI.A
- 2 -
Interjúk, bemutatkozások
Megkérdeztük Negru Réka tanárnőt
Hol született?
Kemény tél volt, amikor megszülettem Széken
(Kolozsvár megye), édesapám vágta a fát a szülészetnek,
hogy meg ne fagyjunk, édesanyám pedig a köpenyét is rám
terítette, hogy védjen a hidegtől.
Hol töltötte gyerekéveit?
Csak három éves koromig laktunk Széken (az
ottaniak Sziknek mondják, mert i-vel beszélnek), majd
Marosújvárra költöztünk, ahol csodálatos gyerekkorom
volt. A kertünk kapuja a Banţa-ra (erdő neve) nyílott,
fiatal tölgyfákkal a közelben. Ezek a fák jelentették a
„Paradicsomot” számomra, ha tehettem, egész nap a
fákon mászkáltam a barátnőmmel, Dana-val. Mivel egyedüli
magyar család voltunk az utcában, hamar megtanultam a
román nyelvet, aminek később az iskolában, de az
egyetemen is, nagy hasznát vettem.
Tíz éves koromban ide költöztünk, Csíkszeredába, amit először nehezen értettem
meg, szegény szüleimet állandóan azzal kínoztam, hogy mikor költözünk vissza, vagy mikor
küldenek engem vissza, mert én itt nem akarok élni. A mentés a sport részéről érkezett.
Ötödik elején két nyolcadikos lány azzal állított le az iskola folyosóján, hogy szeretnék-e
kézilabdára járni, hiszen jó magas vagyok, megfelelnék ennek a sportnak. Így kezdtem
sportolni, először kézilabdáztam, majd vívtam, kosaraztam stb.
Van valamilyen emlékezetes gyerekkori csínytevése?
Inkább kedves emlékem. Marosújváron történt, pont az egyik tölgyfán ültem,
amikor arra lettem figyelmes, hogy egy róka oson a fák között, majd bemegy a
szomszédasszony udvarába, elkapja a tyúkot, majd szalad ki vele. A többi tyúk kiabálására
kiszaladt a szomszéd néni, és amikor meglátott a fán, elkezdett szidni, hogy miért nem
kergettem el a rókát, meg kellett volna ijesszem, hogy ejtse el a tyúkot. Na, ezt sehogy
sem értettem, mivel én épp a rókának drukkoltam, hogy fogja meg a buta tyúkot és vigye,
hogy legyen, amit egyenek, mert szerintem még rókakölykök is várták otthon.
Hol végezte tanulmányait?
Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyon jó tanáraim voltak, igazi tanárok,
nagy tudással, sok tapasztalattal, akikre fel lehetett nézni, akiktől volt, amit tanulni.
Mindig tisztelettel és hálával gondolok rájuk. Az öt-nyolc osztályt a mostani Petőfi
iskolában végeztem, ahol két tanárom volt nagy befolyással egyéniségemre: az
osztályfőnököm, a magyar szakos Borbély Katalin, és a történelem tanárnő, Ferenczi Jolán.
Mindkettő szigorú, következetes tanár volt, büszke lehetett, aki nagy jegyet kapott náluk.
Líceumba a Matematika- Fizika Líceumba (mostani Márton Áron Líceumba) jártam, az első
két évet matematika-mechanika szakon.
- 3 -
Akkor még minden tantárgyból bizonyítani akartam, hiába, hogy a fő tantárgyaink a
matek és a fizika voltak, nagyon szerettem a magyar és román irodalmat, képes voltam
éjjelekig írni a házi dolgozatokat, hogy megmutathassam őket.
A XI. és XII. osztályokat már a biológia-kémia szakhoz tartozó ipari-kémián
végeztem. Ebből az osztályból, a kémia tanárnőnk nagy büszkeségére 13 kémia tanárnő
került ki. Az egyetemet az Institutul Politehnic „GH. Asachi” Iaşi, Facultatea de
Tehnologie Chimică, kémia-fizika szakán végeztem.
Mikor fogalmazódott meg önben, hogy gyerekekkel szeretne dolgozni?
Már gyerekkoromban. Nagyon szerettem babákkal játszani, főleg „gyógyítani” őket.
Sokáig az volt az álmom, hogy gyerekorvos legyek. Nyolcadikos voltam, amikor az
osztályfőnököm beküldött a negyedikesekhez, hogy helyettesítsem a tanító bácsit, tartsak
matek órát nekik. Nagyon tetszett, rájöttem, hogy tanítani is szeretnék.
Hol, melyik iskolában dolgozott először? Mióta tanít a Kájoniban?
Az egyetem után a mostani Márton Áronban tanítottam két évig, majd ebbe az
iskolába kerültem, s azóta is itt tanítok.
Szigorú tanárnak tartja-e magát?
Igen. Tudom, a diákok is annak tartanak. Szerintem a mai világban nagy szükség
volna szigorúságra, hiszen sok minden felhígult.
Mi volt eddigi legszebb élménye az iskolával kapcsolatban?
Ezelőtt egy jó pár évvel, amikor még négy éven keresztül tanítottam heti két
órában a kémiát, az egyik osztályban azt kértem a diákoktól, írjanak verset a periódusos
rendszer elemeivel. Örömömre nagyon jó versikék születtek, a legjobb, amire mindenki
szavazott, és díjaztuk is, a periódusos rendszerről szólt, még ma is őrzöm.
Szeret olvasni? Mi a kedvenc könyve?
Egy könyv elolvasása mindig élményt jelentett számomra. Nagyon szerettem és
szeretek olvasni, szeretem a könyveket. Gyerekként az indiános könyvek, majd a
történelmi vonatkozásúak tetszettek. Azt sajnálom, hogy ma az orosz irodalom háttérbe
szorult, kevesen olvasnak az orosz klasszikusoktól. Kedvenceim közé tartoztak: Golgota,
Csendes Don, Apák és fiúk, Háború és béke. Szeretem Szabó Magdát, Csingiz Ajtmatovot,
Thomas Mannt és még sorolhatnám.
Szeret utazni? Melyek azok a helyek, ahová szívesen visszalátogatna?
Nagyon szeretek utazni, kastélyokat, várakat, múzeumokat, templomokat látogatni,
az utcákat róni, megfigyelni a házakat, parkokban sétálni, a természetet csodálni,
ábrándozni. Általában úgy vagyok, hogy mindenhova visszamennék.
Ha visszagondol az elmúlt évekre, mi az, ami büszkeséggel tölti el?
Először is a családomra vagyok büszke. A volt osztályaimra, de a most végzett
osztályomra is, büszke vagyok a suliújságra, a Diáktanáccsal szervezett tevékenységekre.
Kérdezett: Szabó Sarolta, XII.C
- 4 -
Négy év a DT-ben
Sziasztok! Szabó Sarolta vagyok, és a XII.C osztályba járok/jártam.
2010-ben jöttem az iskolába, és már
akkor érdekelt a Diáktanács, így második
félévtől csatlakoztam is a csapathoz.
2011 elején sajtófelelős lettem, és mivel
már korábban is írtam az újságba cikkeket, ezt
követően rendszeres cikkíró lettem, én
állítottam össze a kérdéseket a tanárok
interjújához is.
Majd kulturális felelősnek választottak.
Ebben a tisztségben a feladatom különböző
versenyek megszervezése volt, valamint az,
hogy segítsek a társaimnak is a
lebonyolításukban. Ötlet az volt rengeteg, csak a kivitelezés volt nehezebb, de kisebb-
nagyobb nehézségekkel sikerült megvalósítani néhányat, pl. hagyományőrző nap, tablókép-
kereső verseny, általános műveltségi vetélkedő.
Tavalytól lettem pénztáros. Ez a tisztség felelősséggel járt, de örültem neki, mert
tapasztalatot szereztem. A négy év alatt sok mindent elértem a DT-ben és azon kívül az
iskolában is, de ezt mind együtt két sikeres csapattal: a DT-vel és az osztályommal. Negru
Réka osztályfőnöknőmnek köszönöm a segítségét és a támogatását.
Az iskolában nem csak a Diáktanácsban tevékenykedtem, ugyanis a mára oly
népszerű Őszi szavalóversenyt az én ötletem alapján rendeztük meg. Ez a rendezvény
most már Irisz Őszi szavalóversenyként szerepel, mivel szponzorunk az Irisz cég lett,
akinek köszönhetően nagyon szép és értékes díjakkal jutalmazhattuk a versenyzőket. A
Diáktanácson belül a hagyományőrző nap, a tablókép keresés a saját ötleteim voltak, az
általános műveltségi vetélkedőt is lebonyolítottam, írtam immár harmadik éve a kérdéseket
is hozzá.
Számomra az iskolában eltöltött négy év sikerekben gazdag volt, sok tapasztalatot
szereztem, mivel sok tevékenységen részt vehettem és sok mindent elértem, olyan
dolgokat, amikről azt gondoltam, hogy én nem tudom megtenni.
Minden Kájonis diáknak sok sikert és örömteli perceket kívánok a továbbiakban, és
szeretnék mindenkit buzdítani, hogy vegyetek részt a Diáktanács rendezvényein. Ne
feledjétek, értetek van, értetek dolgoznak, dolgoztunk, és érdemes értékelni a
fáradozást!
Szabó Sarolta, XII.C
- 5 -
Cojocaru Monica – PR felelős voltam
Cojocaru Monica vagyok, XII. C osztályos
tanuló. Már IX. osztály óta tevékenykedem a
Diáktanácsban. Legelőször csak gyűlésekre jártam,
majd a rendezvényekre, később, X. osztálytól már
felkértek, hogy legyek sportfelelős. Nagyon
tetszett, mivel én is sportoltam, így könnyű volt a
sporttevékenységeken részt venni, tájékoztatni a
többi diákot.
XI. osztályban PR felelőssé kértek fel, mivel
a sportfelelősséget át szerettem volna adni
másnak. Szívesen készítettem okleveleket,
plakátokat, mindig is vonzottak az ilyen jellegű
dolgok.
Örvendek, hogy 4 éven keresztül képviselhettem a Diáktanácsot. Sok emberhez
közelebb kerültem és sok mindent tanultam a Diáktanács többi tagjától.
Véleményem szerint egy iskolának szüksége van egy ilyen közösségre, mert
lényegében ez tartja össze az iskola diákjait. Közös programokkal, rendezvényekkel
próbáltuk összehangolni az embereket. Remélem, hogy az elkövetkezendő években is
lesznek olyan emberek, akik szívesen vállalnak szerepet a Diáktanácson belül és szeretni
fogják, amit tesznek. Végzős diákként elhagyom az iskolát, de szívesen gondolok vissza az
eltelt négy évre, a sok rendezvényre, a tanórákra és a zenés szünetekre.
Mindenkinek sikeres éveket kívánok!
Ez történt…
„Ilyenek vagyunk”
2014.04.24-én reggel indultunk Csíkszeredából Szegedre, 4 napos programra, a
„Határtalanul” pályázatnak köszönhetően, amelynek témája „Ilyenek vagyunk”. A
kiránduláson 40 tanuló vett részt, akik a X.G, XD és XI.G osztályból voltak, és Baliga
Erika, Barabás Csilla, Láposi Dia, Török Annamária tanárnők kísértek bennünket.
Nagyon izgatottan vártuk az indulást, így reggel 7:00-kor már mindenki
türelmetlenül várta az autóbuszt a Kaufland parkolójában, majd mindenki elfoglalta a
helyét, megvolt a névsorolvasás, személyazonossági ellenőrzése, és már útnak is indultunk.
Az első pihenő megállója Balázsfalván volt. Sajnos, az esős időjárás közbeszólt és
nem tudtuk a várost gyalogosan körbesétálni, így alig fél óra múlva indultunk is tovább.
Nagyon jó hangulat volt az utazás alatt, ezért Török Annamária tanárnő a „Határtalanul”
kirándulások hagyományaihoz híven, videokamerával megörökítette ezt, és mindenki
kedvére elmondhatta, hogy mit vár el ettől a kirándulástól, milyen érzésekkel indult útnak.
A második megálló Gyulafehérváron volt, ahol a hideg eső ellenére meglátogattuk a várat.
Itt több időt töltöttünk, és voltak diákok, akik a rossz időjárás miatt a buszon maradtak,
de később megbánták, hogy kihagyták azt a sok szép és egyedi látnivalót.
- 6 -
A harmadik megálló Aradon volt, célul
tűztük ki, hogy megkeressük a 13 aradi vértanú
műemlékét. Szegeden első utunk a vendéglátó
iskolához vezetett, ahol a kapuban várt minket
Keveiné Mészáros Erika igazgató asszony,
valamint a szegedi diákcsapat. Nagyon
örvendtek, hogy végre láthatnak bennünket és
máris a meleg vacsorához voltunk hivatalosak. A
vacsora befejeztével elkísértek bennünket a
szállásra, amely Domaszéken, a Rózsakert
panzióban volt.
Következő reggel 7órakor keltünk, mert a
reggeli 8:30 kor volt, azután indultunk Szegedre
városnézésre, ahol már vártak bennünket a
szegedi diákok, valamint kísérőjük Vágfalviné
Kazy Eszter tanárnő.
Mindenki kíváncsian várta az eső ellenére
is, hogy ma mit láthatunk, és milyen történelmi, kulturális újdonságokat ismerhetünk meg.
A tartalmas városnézés után ebédeltünk a vendéglátó iskolánál és visszamentünk a
szállásra, rövid idő állt rendelkezésünkre, hogy ünneplőbe átöltözzünk, mivel ezen este
kellett bemutassuk iskolánkat, hagyományainkat, kultúrájával, gasztronómiájával együtt.
A péntek délután vetélkedővel kezdődött, amelyet Láposi Dia tanárnő vezetett, a
szegedi vendéglató diákok részvételével, és közös diákcsoportok alakultak ki.
A vetélkedő kezdetével egyidőben csapatunk 8 szakács diákja és Baliga Erika,
Török Annamária tanárok elfoglalták a konyhát és nagy készülődéssel nekifogtak a vacsora
elkészítéséhez. Amíg a csapat egy része szórakozott, ők szorgosan dolgoztak a konyhán,
hogy estére elkészüljön a székely hagyományos vacsora.
Ezután sorra került a csíki diákok előadása, amely egy előre meghatározott
forgatókönyv alapján készült. Végül a szegedi diákcsapat zárta az esti műsort egy közös
énekléssel, gitáros kísérettel, a „Jó nekem” című dallal, amelybe a csíki csapat is
bekapcsolódott.
Az előadás zárására már mindenki várta a csíki csapat főztjét, és ekkor került
bemutatásra, felszolgálásra és elfogyasztásra a hagyományos menü: tárkonyos
pityókaleves és borsos tokány puliszka körettel került a vendégek elé. A csíki estet 10
órakor fejeztük be, majd az útirány a domaszéki szállás volt, ahol a csíki csapat a napot
egy kis ünnepléssel zárta.
A szombat reggelünk is a már megszokott svéd asztalos reggelivel indult. Miután
mindenki elfogyasztotta bőséges reggelijét és útra készen állt, elindultunk
szálláshelyünkről Szeged felé autóbusszal. Szegedi diákok és tanáraik már vártak, együtt
meglátogattunk pár szegedi nevezetességet, ami a pénteki városlátogatáskor kimaradt
időhiány miatt.
- 7 -
Az első célállomás a Vértó volt, majd a
Móra Ferenc Múzeumhoz látogattunk el.
A délutánt Ópusztaszeren töltöttük,
ahová a vendéglátó iskola pár diákja, valamint
Csüllög Imre és Gyuricza Zsolt tanárok
kísértek el, és meglátogattuk az Ópusztaszeri
Nemzeti Történeti Emlékparkot. Itt
megcsodálhattuk a művészet szépségét,
visszaléphettünk a múltba, a honfoglalás
idejére a Feszty-körkép által.
A Skanzent körbejárva megnézhettük,
milyen volt egy régi jurta, bejártunk a tanyai olvasókörbe, amit azzal a céllal hoztak létre,
hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási lehetőséget teremtsenek.
Csodálatos volt a délutánunk, mindenkinek nagyon tetszett az Emlékparkban tett
látogatás. Késő délután visszamentünk Szegedre, ahol a másfél órás szabadidővel mindenki
saját maga rendelkezett.
A pályázati kirándulás utolsó napjára ébredtünk, voltak, akik már várták, hogy
induljunk haza és számos olyan diák is volt, aki szívesen maradt volna még pár napra, ám
mindannyian úgy éreztük, hogy nagyon hamar eltelt ez a három nap.
Ezen kirándulás alkalmával, utoljára együtt a nagy csapat elmentünk reggelizni, ahol
tiszteletét tette a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Középiskola
igazgatónője, valamint a pályázatfelelős Csüllög Imre tanár úr is.
Déva volt a következő megálló, hiszen az útitervben volt a dévai vár romjainak
megtekintése már kiutazáskor, de mivel esett az eső, úgy döntöttek tanáraink, hogy
hazautazáskor látogassuk meg a várromot. Értékes, hasznos és tartalmas programnak
lehettünk résztvevői.
Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani a pályáztató iskolának, a pályázatot
irányító tanárnőknek, hiszen nekik köszönhetjük, hogy részt vehettünk a Határtalanul
pályázatban, kitartottak, buzdítottak, irányítottak és helytálltak mellettünk.
X.G, XI.G
- 8 -
Suli-börze
Május 7-én és 8-án került megrendezésre a Segítő Mária Gimnázium dísztermében
a suli-börze, ahol bemutathattuk iskolánkat a VII, VIII. osztályos tanulóknak. Tőkés Éva
tanárnő irányításával 10 diák készült fel a megmérettetésre. Első nap berendezkedtünk,
plakátokat, fotókat tűztünk ki, suliújságokkal és kupákkal díszítettük standunkat. Nagy
volt az érdeklődés az iskolánkkal kapcsolatosan, sok mindenkit vonz a könyvelés, érdekelte
őket a szakács-pincér, illetve a fodrász szak is. Szórólapok segítségével mutattuk be a
szeptembertől induló szakokat.
A Diáktanács részéről 7 diák volt jelen, akik bemutatták a DT tevékenységeit. Sok olyan
diák volt, aki már most kijelentette, hogy ő bizony
Diáktanács tag lesz. Nagy volt az érdeklődés a
sport-tevékenységek, a filmklub és a gitár est iránt
is.
Úgy gondolom, több diákot meg tudtunk
győzni arról, hogy érdemes ebbe az iskolába jönni.
A csapat tagjai: Varga Ivett (IX.F), Nicoleta
Ungurean (IX.F), Sebastian Sabău (IX.F), Moldovan
Marius (XI.F), Tála Zsolt (IX.F), Tankó Barbara
(XI.A), Vörös Bianka (XI.A), Miklós Zsolt (XI.A),
Szász Ervin (XI.F), Szabó Sarolta (XII.C)
Tankó Barbara, XI. A
Önkéntes díj
A „Nevezd meg a legjobbakat!” verseny díjazása május 9-én, a Hargita Megye
Tanácsának Márványteremében volt megtartva az Ifi napok keretén belül. Engem a Fiatal önkéntesek a közösségért kategóriába az iskola Baráti Kezek önkéntes csapatának vezető
tanárai, Nagy Ildikó informatika tanárnő és Tőkés Éva pszichológusnő jelöltek, ahol a
második helyezést kaptam. Nagyon
örülök, hogy az önkéntes munkával,
az embertársainkhoz való pozitív
viszonyulással is van lehetőség
kitűnni, és annak, hogy nemcsak a
tanulást vagy az egyéb egyéni
törekvéseket minősítik. Fontosnak
tartom a közösségépítést, ezért
lehetőségeim szerint próbálok
tenni a közösségek megerősítése és
előrehaladása érdekében.
A Baráti Kezek önkéntes
csoport keretében a zsögödi idősek
klubjában zajló közös
foglalkozásokon szoktam részt
venni. Önkéntes tevékenységeink célcsoportja az időseken kívül a gyerekek és a
fogyatékkal élők. Mindhárom olyan kategória, amely a legtöbb odafigyelést, elfogadást,
gondoskodást és szeretet igényli.
A Caritasnál a Megyei Kórházban zajló meseolvasó programban, az Őrangyal
programban és a Családsegítő programokban rendszeresen részt veszek.
- 9 -
Számomra az önkéntesség a jó cél érdekében való időráfordítást jelent egy olyan
dologra, ami megérint, amit fontosnak tartok, ezért felvállalom, hogy lelkesen dolgozom
érte. Az önkéntes munkáért pénzbeli fizetséget nem kap az ember, viszont új
ismeretségekre tesz szert, új barátai lehetnek, sok újdonságot lehet megtanulni a
programok során is. A programokon résztvevők pedig szeretettel várnak vissza.
Az önkéntességben fontos a csapatszellem; az iskolai csapatban is jól
együttműködünk, összerázó programokon veszünk részt. Ezen kívül következetes munkával,
kitartóan kell hozzáállni a feladatokhoz.
Szeretek ennek a csoportnak a tagja lenni, mert nyílt lehetek mindenkivel és
őszinték lehetünk egymáshoz.
Györfi Rita, X. E
Kájoni-nap
Idén a mi osztályunkat (XI.A) érte az a megtiszteltetés, hogy Ferencz Zsuzsa
tanárnő segítségével megszervezhettük a Kájoni-napot.
Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy mi leszünk a szervezők. Mindent
elterveztünk: kamionos felvonulás, bográcsozás, Zsögöd… Talán a legnehezebb feladat a
szponzorszerzés volt. Nagy szerencsénk volt azzal, hogy végül egy héttel később volt a
Kájoni-nap, az eredeti tervhez képest, így utolsó két hétben behoztunk minden
lemaradást, került elég sok szponzor, jól el tudtuk tervezni a játékokat, versenyeket.
De sajnos az idő nem kedvezett nekünk, és a B tervet kellett válasszuk, nem
mehettünk ki Zsögödbe, a hagyományokhoz híven. De ez sem hátráltatott meg minket, sőt
a Mr. és Mrs. Kájoninak kedvezett, mert így a Kós Károly
dísztermében szervezhettük meg, ami sokkal könnyebb és
eredetibb volt, mint kint a szabadban. Ebbe fektettük bele a
legtöbb munkát, és talán ez a program volt a legsikeresebb is.
Előzőleg összeírtuk a résztvevőket és 12 csapat jelentkezett,
végül mire a Mr és Mrs Kájonira került a sor, csak 6 csapat
vetélkedett. Improvizálni, táncolni és lufit borotválni kellett,
egy mini gólyabálhoz volt hasonlítható.
A kötélhúzás is sok résztvevőt és nézőt vonzott, itt 6 fős
csapatok küzdöttek meg egymás ellen. Ugyancsak erőpróba volt
a szkander, de itt egyénileg kellett megállják a versenyzők a
helyüket. A Ping-pong is népszerűségnek örvendett.
Sajnos voltak olyan programok is, amelyeket nem tudtunk
megszervezni, vagy nem volt túl sok résztvevője, annak
köszönhetően, hogy a B tervet kellett válasszuk, mint például
az akadálypálya vagy a kincskeresés.
Egész napos program volt a filmklub, ahol olyan filmeket
vetítettünk, amiből egy kicsit lehet tanulni is.
Egy kis zumba oktatásra is sor került, amit Váncsa Renáta
zumba oktatónak köszönhetünk. Ezen kívül a X.B osztályban
néptáncolni lehetett. És elmaradhatatlan volt az osztály
zászlók kiértékelése.
- 10 -
Mindent összevetve, annak ellenére, hogy nem mehettünk ki Zsögödbe, szerintem
egy eseménydús Kájoni napot tudhatunk a magunkénak. Ezúton is szeretném megköszönni
Ferencz Zsuzsa tanárnőnek a kitartását, a türelmet és azt, hogy segített mindenben.
Köszönettel tartozunk a csíkszeredai Polgármesteri Hivatalnak a támogatásáért.
Tankó Barbara, XI. A
A 2014-es évfolyam kicsengetése
Június 2-án bekövetkezett egy izgalmas, ámde egyben szomorú nap, mely a XII.
osztályos évfolyamot, valamint két szakosztályt és egy esti tagozatot érintett. Nyolc
osztály ballagott el ezen a nyári délelőttön, könnyes szemmel emlékezve az elmúlt évekre.
Az ünnepségre nagyon sokan eljöttek. Barátok, rokonok, szülők, nem utolsó sorban
pedig Csíkszereda és Hargita megye számos képviselője. Vendégünk volt Antal Attila, Csíkszereda Megyejogú Város Alpolgármestere, Bogos Mária megyénk
Tanfelügyelőségének képviselője, Meckl Tünde, gazdasági igazgató, Csíkszereda
Önkormányzatának képviselője, Xántusz Attila, az Önkormányzat képviselője, Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke, Gyerkó László, a Romániai
Magyar Közgazdász Társaság képviselője.
- 11 -
Péter Árpád, a csíkszeredai Sportiskola igazgatóhelyettese, Todor Etelka, a
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselője, Székely Gyula, a Szülőbizottság
elnöke, Szabó Előd, a városi Sportklub Kézilabda Szakosztályának képviselője, valamint
Egyházaink képviselői: Czikó László, csíktaplocai plébános, Szatmári Szilárd, református
lelkipásztor és Părintele Teodor is jelen voltak.
Borbély Botond igazgató úr beszédével kezdődöt az ünnepség, elmondta ballagóinak
szánt gondolatait. Utána következett Antal Attila alpolgármester, majd Burus Siklódi
Botond és végül Székely Gyula közölte megható szavait a hallgatósággal.
Ezek után a végzős évfolyamok osztályfőnökei osztották ki a jutalmukat a
diákoknak, akik ügyeskedtek, jeleskedtek valamiben. Természetesen rengeteg díjat kellett
átadni, hiszen rengeteg volt a tehetséges tanuló. Mihály Sarolta, diáktanácsunk volt
alelnöke is rengeteg kitüntetést kapott.
Végzős diákjaink sok-sok jutalomban részesültek, versenyeken való részvételekért,
tevékenységeikért az iskolában, a sportban elért eredményekért, egyszóval mindenért,
amiben sikert és tapasztalatot tudtak szerezni.
Iskolánk Diáktanácsa is kiosztotta ajándékait azoknak, akik tagjai voltak a DT-nek.
Ezúton gratulálunk: Mihály Saroltának, volt alelnök, Csíki Zsoltnak, volt elnök és alelnök,
Szabó Saroltának, volt pénztáros, sajtó és kulturális felelős, Cojocaru Monikának, volt
sportfelelős, majd PR-os és Dandu Davidnak, szintén volt PR-os. Köszönjük odaadó
munkájukat és további sok sikert kívánunk nekik.
Mint minden évben, iskolánk XI. osztályos tanulói is elbúcsúztatták a ballagókat,
majd a végzős osztályok képviselői is elmondták búcsúbeszédüket. Ezután következett a
hagyományos szalagtűzés és a kulcs átadás a következő generációnak. Ünnepünk végén
pedig az iskola zenekara néhány szép dallal tette még érzelmesebbé a hangulatot.
Minden végzősnek szívből kívánom, hogy teljesüljenek álmaik, vágyaik, találják meg
kalandjaikat, a szerelmet és a szeretetet, s nem utolsó sorban önmagukat is, s ezzel
együtt egy csodálatos új világot fedezzenek fel, mely a varázslatos boldogság felé viszi
őket és még annál is tovább.
Fülöp Orsolya, XI.A
- 12 -
Megkérdeztük a Kájonisokat
Mi a véleményed az idei Kájoni-napról? Melyik program tetszett a
legjobban?
A Kájoninapon a kötélhúzó versenyen vettem részt, amely nagyon izgalmasan telt, mivel
voltak erős csapatok. Azért csak ezen a programon vettem részt, mert szerintem ez az
egyik legérdekesebb és szórakoztatóbb program, mivel sosem lehet tudni, mi lesz a
végeredménye, hogy ki nyer, és ki veszít. Mivel lehetnek mindig erősebbek, ebben az
egyben nem a kor, hanem az erő számít.
István Beáta, XII.E
Tetszettek a programok, minél többre próbáltam ellátogatni. Nekem tetszett ez a nap, de
természetesen még jobb lett volna, ha jó idő lett volna, és lemehettünk volna Zsögödbe. A
kedvenc programom a Mr. és Mrs
Kájoni volt, nagyon kreatív ötletnek
tartom, és szerintem jó volt a
szervezése.
IX.A
Sajnos az idő beleszólt, és így nem
tudtunk kimenni Zsögödbe, de így is
sok jó program közül lehetett
válogatni.
Darvas Andor, XI.C
A Mr. és Mrs Kájoni nagyon jó program volt, ügyesek voltak a résztvevők, és a próbák is
jók voltak. Az egész nap tetszett, voltak szórakoztató programok.
Péter Adél, X.D
Az idei Kájoni-nap jól telt, csak kár, hogy az idő miatt nem tudtunk kint lenni. Nekem a
legjobban a látványfodrászat és a filmklub tetszett. Nem csináltattam magamnak frizurát,
csak végignéztem, hogy milyen ügyesen dolgoznak a fodrászlányok. A filmklubon a
Legszebb ajándék című filmet néztük meg, ami nagyon tetszett.
Petres Bernadett, XI.A
Szerintem a Kájoni-nap igazán érdekes volt. Mindenki megtalálhatta az érdeklődésének
megfelelő programot, így mindenki jól érezhette magát. Személy szerint a Mr & Mrs
Kájoni versenyen vettem részt, ami egy mini gólyabálra hasonlított, érdekes
próbatételekkel. Szerintem mindenkinek jól telt el ez a nap.
Vizi Réka, IX.C
Kérdezett: Tankó Barbara, XI.A
- 13 -
Megmérettettünk
Takács Csaba Kémia Emlékverseny
Molnár Norbert X.E osztályos tanuló vagyok, és már második éve veszek részt a
Takács Csaba Kémia Emlékversenyen.
Idén 5-en vettünk részt a versenyen: Mihály Noémi IX.A, György Roland IX.D,
Nagy Noémi XII.E, László Robert XII.C és jómagam.
Sikeres helyezéseket értünk el: László Róbert II. hely, Nagy Noémi III. hely,
Molnár Norbert II. hely. E verseny során rengeteg új, hasznos és érdekes dolgot
tanultunk.
Az együtt töltött idő alatt, amikor készültünk fordulóról fordulóra, megismertük
egymást és összebarátkoztunk. A versenyben elért eredményekért, sikerekért és
élményekért mindannyiunk nevében köszönet jár Negru Réka tanárnőnek.
Mindenkinek ajánlom ezt a versenyt, akit egy kicsit is érdekelnek a kémia csodái
és szépségei.
Molnár Norbert, X. E
Rippl – Rónai vetélkedő
A városunkban megnyíló Rippl – Rónai kiállítás előzményeként a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség, a Communitas Alapítvány és a csíkszeredai Csiki Székely Múzeum
egy vetélkedőt hirdetett meg romániai magyar középiskolák számára Rippl – Rónai József
(1861 – 1927) élete és művészete címmel. A vetélkedő célja az volt, hogy minél szélesebb
körben ismertessék és népszerűsítsék a magyar festészet első modern mesterének
életművét.
Mihály Noémi, György Roland, Nagy Noémi, Molnár Norbert László Róbert
- 14 -
Iskolánkban öt, 3 – 5 tagból álló diákcsapat jelentkezett a vetélkedőre.
A résztvevők névsora a következő:
XI.A: Tompos Regina, Nagy Eszter, Csiszár Edina, Szőcs Anita, Boga Imola,
Marton Andrea, Bilibok Csilla, Tankó Barbara, Csutak Renáta, Balló Máté, Rodé
Zsolt, Both István, Miklós L. Zsolt, Péter Ervin
XI.C: Darvas Andor, László Teodóra, Gergely Anita, Csiszér Lóránd, Kristó
Norbert, Máté Emőke
X.A: Görbe Tünde, Lakatos Nóra, Tamás Anita, András P. Csongor.
A könyvészeti anyag közzététele
után elkezdődött a kéthetes
felkészülési időszak, majd ezt
követően, június 5-én került sor a
vetélkedő lebonyolítására az
iskolában.
A felkészülésről és a
megmérettetésről valljanak maguk a
diákok:
XI.A - fiúk csapata: „Ez a
verseny sokat jelentett nekem és a
társaimnak. Nem csak sokat
tanultunk Magyarország egyik
eredményes és híres festőjéről,
hanem mindezek mellett még jól is szórakoztunk a verseny alatt. Hasznosnak tartom az
ilyenfajta versenyeket, mivel mi, diákok, könnyedén tudunk játszva, sőt motiváltan tanulni.”
XI.A - Tankó Barbara: „Csapatunk nagyon jól szórakozott a vetélkedő ideje alatt.
Felosztottuk magunk közt a munkát, volt, aki a képeket kellett memorizálja, mások az
életrajzzal foglalkoztak. Voltak fejtörő feladatok, de meg tudtuk azokat is oldani, nem
hátráltunk meg. A képfelismerős feladatnál is voltak elakadások, de könnyedén
megoldottuk. Szerintünk ez egy jó módja volt annak, hogy megismerjük a művészt. Én
mostanig nem hallottam róla, de most ha kell, többet tudnék róla mondani, mint bármely
más festőről.”
XI.A - Boga Imola: „A csapatunknak kihívást jelentett ez a verseny, de álltunk
elébe. Buzgón készültünk a versenyre, és kíváncsian böngésztük az anyagot. Újabb és újabb
érdekességeket tudhattunk meg a festő életéről. A verseny gond nélkül zajlott le, és a
részvétel egy élmény volt számunkra.”
A vetélkedőt a XI.C osztály csapata nyerte meg, de elismerés illet minden versenyzőt a
lelkiismeretes felkészülésért. A vetélkedő díjait, amely ajándékcsomagokból és a Rippl –
Rónai kiállításra szóló ingyenes belépőkből áll, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és
a Communitas Alapítvány biztosítja.
Kedves kájonis diákok! Ezúton is szeretnénk ajánlani nektek a kiállítás megtekintését,
mint hasznos és ugyanakkor szórakoztató szabadidős programot az idei nyárra.
Tartalmas és kellemes időtöltést, jó vakációt kívánunk az iskolaújság minden olvasójának.
Sárossy Gabriella
György Géza tanárok
- 15 -
Beszámoló az Információ és Technológia
Tantárgyversenyről (OTI)
- megyei és országos szakasz-
A Szatmáron megrendezett országos informatika tantárgyverseny résztvevőjeként
szeretnék mesélni élményeimről, illetve tapasztalataimról.
A felkészülés ideje alatt nagyon sok feladatot megoldottam, amely néhány iskolai
óra alatt, illetve órák után történt. A felkészülések eredménye meg is lett, hiszen
továbbjutottam az országos szakaszra.
Először áprilisban a megyei szakasz, - amely nehéz
és hosszú feladatsorokból állt- tartogatott néhány
újdonságot is, amit még nem ismertem a számítógépekkel
kapcsolatosan. Az országos szakaszon azonban jóval
nehezebb feladatokkal kellett szembenéznem. Ez
Szatmárnémetiben volt megrendezve, ahová a IX.E
osztályból Gergely Róberttel és Nagy Ildikó tanárnővel
mentünk el.
Az országos verseny, a megyei versenyhez
hasonlóan két részből állt: az első egy két órás gyakorlati
részből, ahol a számítógépkezelés nehézségeit tárták
elém a feladatlapokon, melyeket kisebb-nagyobb sikerrel
sikerült megoldanom, majd egy óra szünet után a verseny
második felében négy óra munkaidő alatt egy weboldalt
kellett megszerkesztenünk. Ezzel a verseny nehezebb és
egyben legfontosabb része lezárult. Ezután szerveztek
számunkra Microsoft Workshopot, egy kirándulást a
nagykárolyi kastélyba, illetve utolsó este egy záróbuli is
volt egy helyi diszkóban.
Nagyon sok tapasztalattal és pozitív élménnyel tértünk haza Szatmárnémetiből.
Bárki, aki úgy érzi, hogy kipróbálná magát egy ilyen jellegű versenyen és vannak
hozzá megfelelő képességei, ezt megteheti, hiszen bárki számára nyitott ez a lehetőség.
Szeretném megköszönni tanáraimnak, akik elengedtek óráikról, ezzel hozzájárulva
sikereimhez és nem utolsó sorban szeretném megköszönni Nagy Ildikó tanárnőnek a
rengeteg segítséget és támogatást.
Kencse Szabolcs, X.C.
2014. április 26-án Silló Botond osztálytársammal a megyei számítástechnika
versenyen vettem részt. A versenyt egy alapos felkészülés előzte meg, amelyben Kencse
Szabolcs és Colcer Adorján, X.C osztályos tanulók (ők már tapasztalattal rendelkeztek,
mivel előző évben is részt vettek ezen a versenyen), illetve Nagy Ildikó tanárnő segítettek
nekünk. Készültünk, de nem igazán tudtuk, mire számíthatunk, hiszen ez a verseny egy éve
újult meg és a programjavaslaton kívül kevés feladat állt a rendelkezésünkre.
A megyei szakasz az iskolánkban volt megszervezve 9 és 15 óra között. Már aznap
megtudtam a jó hírt: I. helyen végeztem és részt vehetek a Hargita megyei csapat IX.
osztályos tagjaként a tantárgyverseny országos szakaszán is. Nagyon meglepett a jó hír,
de nagyon örültem neki.
- 16 -
Az országos OTI verseny május 15-18 között volt megszervezve, amelyen Hargita
megyét Kencse Szabolcs, X.C osztályos tanulóval képviseltük Nagy Ildikó tanárnő
kíséretében. A hosszú és fárasztó utat másnap egy még fárasztóbb verseny követett. A
verseny első felében leginkább operációs rendszerekkel kapcsolatos feladatokkal kellett
szembenéznem, míg a második részében egy projektet kellett készíteni. Ezek a feladatok
számomra nagyon nehezek voltak, de egy közgazdasági iskola diákjaként igyekeztem
felvenni a versenyt azokkal, akik informatika kollégiumokból, informatika szakokról jöttek
erre a tantárgyversenyre.
Visszatekintve, nagyon jó élmény volt, sokat tanultam belőle. A következő tanévben
is szeretnék részt venni rajta. Köszönöm a tanárnőnek, hogy erre a versenyre alkalmasnak
talált engem, hogy buzdított, bátorított és támogatott.
Gergely Róbert, IX.E.
Talentumok
Crăciun Richárd biatlonista
A nevem Crăciun Richárd, XII. A osztályos
tanuló. Csíkszeredában élek, bár az év legnagyobb
részében külföldön vagy az ország különböző részein
edzőtáborozok és versenyzek. Hat éves koromban
csatoltam először sílécet, felváltva voltak lesikló és
sífutóedzéseim. Körülbelül 13 éves lehettem, amikor
eldöntöttem, hogy világklasszis biatlonista leszek, és
elkezdtem komolyan edzésekre járni.
Brassóban rendezték a 2013-as Ifjúsági
Olimpiát, amelyen volt szerencsém részt venni. A
versenyekre a továbbjutás nagyon nehéz volt, mert
minden sportágban maximum négy fiú és ugyanennyi
lány állhatott rajthoz. Abban az évben nagyrészt
Ausztriában készültünk, az edzőtáborok egymást
érték, és csak a síre koncentráltam.
A 2013-2014-es szezonom teljesen más volt,
mert az érettségire készülődés miatt nagyon sok
edzést kihagytam, ezért kicsit féltem az idei
versenyeimtől. A versenyek decemberben kezdődtek
és három verseny kivételével az egész évben
dobogóra állhattam.
Most jelenleg az érettségire készülök, remélem sikerülni fog, utána majd kiderül,
hogyan tovább. Szeretnék a biatlon mellett tovább tanulni.
- 17 -
Emlékeztető
Május-júniusban születtek
Albrecht Dürer:1471. május 21-én született Nürnbergben. Német
festő, aki országa reformációjának ideje alatt egyik legjobb művésze,
festője, grafikusa, könyvkiadója, valamint a német reneszánsz
legismertebb képviselője. Tárházának jelentősebb részét oltárképei és
vallásos témájú festményei alkotják. Készített ezen kívül még
fametszeteket, könyvillusztrációkat, portrékat és önarcképeket.
1528. április 6-án halt meg Nürnbergben.
Richard Wagner: 1813-ban született, május 22-én. Szülővárosa Lipcse.
Német zeneszerző, karmester és esztéta. Karrierje kezdetén az
irodalom jobban érdekelte. Zenéjének egyik
alapvető jellemzője volt a vezérmotívum-technika. Témáit és motívumait folyton váltotta, kombinálta,
módosította őket. Nevéhez kapcsolódik a végtelen
dallam terminusának megalkotása is. A jövő zenéje című tanulmányában vezette be a fogalmat. Zeneszerzőként
operái tették halhatatlanná: A bolygó hollandi, Tannhauser, Lohengrin,
Trisztán és Izolda, stb. 1883. február 13-án Velencében halt meg.
- 18 -
Igor Stravinsky: 1882. június 17-én született, Oranienbaumban.
Orosz zeneszerző, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású
zeneszerzőjének tartanak. Műveiért szerzett elismerései mellett,
zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert. Írt
operákat, baletteket, zenekari és színpadi darabokat. Egészségi
állapota 1962-től kezdett el megromlani. Végül 1971. április 6-án halt
meg New Yorkban.
Peter Paul Rubens: 1577. június 28-án született Siegen-ben.
Flamand festő, Rembrandt mellett kora stílusának legfontosabb
alakja. A 17. századi flamand festészet egységes arculatának
teremtője. Egyéni alkotóereje nagy hatással volt az egész
európai festészet fejlődésére. Képeinek létrejötte 4 időszakra
osztható fel: itáliai útja, majd a spanyolországi, ezután az
Antwerpenbe való visszatérése és végül 1620-tól halála napjáig.
Flamand megnevezése származására és hazájának stílusára
utal, melyhez mindvégig hűséges volt.
Fülöp Orsolya, XI. A
- 19 -
Irodalom - Colţ literar
A szivárványvarázsló
The Rainbowmaker
Most nem könyvről írok,
filmélményemet szeretném
veletek megosztani.
Álmatlan éjszakáimat
megpróbálom hasznosan
eltölteni. Ilyenkor filmeket
nézek, jó zenét hallgatok, jó
könyveket olvasok.
Így fedeztem fel ezt a
filmet is, és szemem, szám
tátva maradt tőle. Rég nem
láttam ehhez hasonló filmet:
csupa metafora, csupa
szimbólum.
Először is a helyzet, a
gyerekeket egyedül nevelő
nagyapát hozza közelképbe, aki
gondoskodik két unokájáról,
nemcsak testileg táplálja őket,
hanem lelkileg, szellemileg is,
meséket talál ki szüleikről,
főleg apjukról, akit hőssé
dagaszt gyerekei szemében,
híres pilótává növeszti alakját.
A szegényes környezet
ilyenformán nem zavarja a
gyerekeket, élik az átlag olasz
falu átlagos hétköznapjait. Egy
napon azonban minden szinte egy csapásra megváltozik, egy reggel idegent találnak a
gyerekek a házban, egy átlagférfi alszik az ágyban, nagy érdeklődéssel fordulnak feléje,
amíg ki nem derül, hogy az apjuk tért haza a börtönből, ahol csempészésért tartották
fogva. Egy világ omlott össze bennük, a hőssé dagasztott apaképük romokban hever, ők ezt
nem tudják elfogadni, de az apának se könnyű a dolga, ráadásul a feleségét is idegen férfi
kerülgeti – innen nagyon nehéz felállni, ő megpróbálja, dolgozni kezd, és furcsa dolgok
kezdenek történni vele. Dolgozik és imádkozik, Istennel perel, kérdéseket tesz fel neki és
válasz is érkezik kérdéseire.
A film (The Rainbowmaker) különös helyzeteket vetít elénk, különös helyszíneken,
különleges emberekkel találkozhatunk. Metaforák sorát hozza, Ég, Föld, Víz, Asszony,
Férfi, Sátán, Halál, Élet, Pokol harcolnak a képernyőn – vásznon. Széles értelmezési mezőn
sétálgathat a néző, gondolatok fogalmazódnak benne, próbál párhuzamokat felállítani.
- 20 -
Mint említettem, kapcsolat van a Föld és Ég között, ezt egy világítótoronnyal oldja meg a
rendező, az Égből jön a pilótanő, aki egy nagyon érdekes figura, a pilóta gyakran
megjelenik, gondoljunk a Nagyapa meséire.
Még egy jó helyszín egy Állomás és az ott működő kocsma is, ahol az anya dolgozik,
ahol új társra talál.
A Halál is többször visszatér, nagyszerű színészi alakítást láthatunk.
A rendező alaposan megválogatta a vele dolgozó színészeket.
A gyerekek is nagyszerűek a filmben.
A Nagyapa a tudást, az önfeláldozást példázza, ő mindent tud már az életről,
miután bevégezte földi pályafutását, végtelen útra indul.
Más metaforák még a Tűz, a Vihar, a Gömbvillám.
Nézzétek meg, ha adódik rá alkalom, mindenképp beindítja az ember agyát,
gondolkodását ez a film, megnézném, ahányszor csak lehetőségem adódna rá. Értelmes
szórakozást kívánok hozzá.
És elérkezett a tanév vége is, és újságunk utolsó száma, és jön, jön és jön a nagy
vakáció is !!! A végzősök is elballagnak, utána megmérettetnek.
Búcsúzásul csupa jót kívánok Nektek, napfényes napokat, jó jegyeket a vizsgákon,
pihenjetek, szórakozzatok és tanuljatok valamit minden nap, és vigyázzatok magatokra,
egymásra, jó zenéket, jó filmeket, jó könyveket kívánok Nektek a nyárra,
Diénes Zsófia Anna.
- 21 -
Activitatea cercului de lectură
Întâlnirea a treia a cerchiștilor Kajoni a avut loc miercuri, 14 mai 2014, cu
participarea a 15 elevi din clasele a IX-a și a X-a. Povestirea Micul Tembi, propusă pentru
această activitate, face parte din volumul Povestiri africane de Doris Lessing, scriitoare laureată a Premiului Nobel pentru
Literatură în 2007.
Asocierea conținutului textului cu un cuvânt cheie era o
metodă cunoscută de noi de la întâlnirile anterioare. Cuvintele
alese sugerau atât sentimentele provocate de lectura
povestirii, cât și așteptările noastre cu privire la text. Iată
lista cuvintelor selectate: tristețe, mâhnire, dezamăgire,
decepție, iubire, plictiseală, nedumerire, educativ, dinamic.
Reconstruirea firului narativ al povestirii s-a realizat
în perechi. Doamna profesoară a selectat cuvinte/ structuri
din text, iar noi trebuia să facem conexiuni cu textul. Ne-a
plăcut această metodă de a prezenta subiectul operei, pentru
că presupunea din partea noastră concentrare și relectura
acelor pasaje în care apărau cuvintele selectate.
Firul narativ al povestirii urmărește evoluția unui băiat numit Tembi. Această
evoluție pare fi una negativă, pentru că Tembi parcurge un drum al dezumanizării.
Partea a doua a activității a reprezentat munca în echipe, trebuia să răspundem la
următoarele întrebări: Ce cred despre această carte?
Ce sentimente mi-a provocat lectura? (de ce?)
Ce mi-a plăcut/nu mi-a plăcut în textul citit?
Ce am învăţat din această lectură/carte? –
Cui aş recomanda această carte şi de ce?
Răspunsurile erau variate. În continuare, reproduc câteva dintre aceste formulări.
Această carte mi-a plăcut, pentru că are un caracter educativ și moralizator. Dezumanizarea lui Tembi ne îndeamnă să apreciem mult mai bine iubirea oferită de cei dragi. Lecturând textul am fost cuprinsă de diferite sentimente, cum ar fi tristețea, suferința, incertitudinea. M-a întristat decăderea morală a lui Tembi, care se transformă dintr-un copil drăgălaș în unul nesimțit, ajungând să fie chiar hoțul cel mai temut din ținut. Sentimentul de suferință provine din empatia mea față de populația băștinașă care fost tratată diferit, erau într-un fel sclavii albilor. Incertitudinea mea poate fi pusă în legătură cu structura deschisă a povestirii, care se termină cu o interogație retorică. M-a impresionat episodul în care Jane, numită de indigeni Cea bună la inimă, salvează viața copilului Tembi. Bunătatea, empatia ,spiritul de sacrificiu reprezintă trăsăturile esențiale ale acestui personaj feminin. Din textul dat am reținut două lucruri: pe de o parte, că nu întotdeauna trebuie să îndeplinim dorințele celor mici, pe de altă parte încrederea într-o persoană poate fi pierdută repede.
- 22 -
Cartea vizează o gamă largă de cititori. Comportamentul lui Tembi ne șochează, de unde și valoarea educativă a povestirii. Limbajul accesibil al textului permite oricărui cititor lectura acestuia. La sfârşitul cercului, coordonatoarea atelierului a anunțat tema următoarei întâlniri:
povestirea Soldatul s-a întors acasă de Ernest Hemingway.
Péterfy Teréz, X. B
Kamasz - panasz
A hit
Ha nincs hit, nincs igazi élet és valódi boldogság sem. Nem hinni semmiben olyan,
mintha mosoly, nevetés és célok nélkül élnénk le az életünket. Szükség van rá. Néha én is
úgy gondoltam: mi az, hogy hit? Miért büszke valaki arra, hogy hisz valamiben, amit még
sosem látott? Pontosan ez a lényeg. Épp ezért olyan különleges dolog, mert bölcs ember az,
aki képes elfogadni valamit, mit még saját szemével nem látott, de azzal a tudattal él, hogy
az a valami jó és segíthet nekünk. Ez nem csak a vallásra értendő, sok más dologra is.
Például a szeretet, a barátság, a célok, a saját magunkba és társainkba vetett hitünk. Azok
a dolgok, melyet kézzel nem foghatunk és pénzzel meg nem vehetünk, de értékük minden
anyagi gazdagságot felülmúlnak.
A hit boldoggá is tesz, magabiztossá. Ezáltal tudom, hogy van egy sajátos célom,
melyben szentül hiszek és harcolok. Felszabadít, segíthet megtalálni a lét értelmét, az
álmainkat. Mindannyian tudjuk, hogy e nélkül értelmetlen minden kimondott szavunk,
tettünk.
Ti miben hisztek? Önmagatokban? Egy jobb világban? A zenében? Ha hiszel, már meg
is tetted az első lépést a tettek mezeje felé, amelyen áthaladva a változás arany
kapujához érhetsz. Ha hiszel, az azt jelenti: elméd és szellemed egészséges, ép és képes
saját sorsáról dönteni.
Remélem, hisztek abban, hogy hitben élni
érdemes, s mindenki lelkében ott egy végtelen
hosszú gyertya, mely bevilágítja a helyes utat a
teljes élet felé.
Fülöp Orsolya, XI.A
- 23 -
SzakMa
Mi is szakmai gyakorlatra készülünk Londonderrybe
Tanáraink megpályázták az ötödik Leonardo da Vinci Európai Uniós pályázatot, így
két osztályból, a X. A-ból és a X. C-ből összesen huszonkét diák lehetőséget kapott, hogy
ebben a tanévben Észak-Írországban praktikázhasson két hétig. Erről a lehetőségről az
osztályfőnökeinktől hallottunk. Mindenki nagyon megörvendett, amikor elújságolták az
oszik, hogy megnyerték a pályázatot, és hogy lehetőségünk lesz egy számunkra idegen
országot megismerni, de legfőképpen külföldön gyakorlatozni.
Ám ahhoz, hogy felkészülten menjünk, részt kellett vegyünk huszonöt óra angol
felkészítőn, melyet Cseke Zsuzsánna tanárnő tartott 2014. április 16 – május 13 között. A
pályázat biztosította pénzalapból angol kereskedelmi szakkönyvekből tanulhattunk. Ezeken
az órákon lehetőségünk nyílt megtanulni a legfontosabb angol kereskedelmi
szakkifejezéseket és a bolti eladásban használt szakmai kommunikációt.
Az angol felkészítőt teszttel kezdtük és zártuk, azért, hogy felmérjék, mennyit
fejlődtünk az első óráktól.
- 24 -
2014 május 17-én és 31-én tartotta Péter Izabella tanárnő a kulturális felkészítőt,
mindkét nap az előírt öt órát. Az első kulturális felkészítőn Londonderryről volt szó. A két
héttel később megtartott második felkészítőn a tanárnő Írországról és az Egyesült
Királyságról is beszélt, főként a történelméről. Mutatott képeket néhány nevezetességről
és egy videót is megnéztünk, hogy jobban megértsük az ott történteket. Sok érdekességet
tudtunk meg az írek történelméről, kultúrájukról. Köszönjük a tanárnőknek a türelmet és a
kitartást, a ránk szánt időt, és nem utolsó sorban ezt a lehetőséget, ami nem mindenkinek
adódik meg!
Lakatos Piroska X. C, Daboczi Blanka és Szabó Tímea X. A
Végzős osztályaink és tanáraik
- 25 -
- 26 -
- 27 -
- 28 -
Köszönet a szerkesztőknek, a diákoknak írásaikért, tanárainknak munkájukért
és tanácsaikért, valamint az iskola vezetőségének a támogatásért!!!
Irányítótanár: Negru Réka
Szerkesztő: Negru Réka tanárnő, Kovács Edit könyvtáros
Cikkírók: Crăciun Richárd – XII.A, Szabó Sarolta, Cojocaru Monica – XII.C, Fülöp
Orsolya, Tankó Barbara – XI.A, Daboczi Blaka, Szabó Tímea – X.A, Péterfy Teréz –
X.B, Lakatos Piroska, Kencse Szabolcs – X.C, Györfi Rita, Molnár Norbert – X.E,
Gergely Róbert – IX.E
Negru Réka, Sárossy Gabriella, Diénes Zsófia Anna, György Géza tanárok.
Korrektúra: Lestyán Csilla tanárnő