View
233
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 16. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.
Citation preview
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVI. évf. 9. szám, 2014. november 14.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !
w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a
Visegrádi melléklet
Merre tovább?
Informatika
Építôipar Gépipar
HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2
A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746
Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai:
Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu
www.pecsikamara.hu
TA R TA L O M
Címlapsztori 4–9Mi lehet? Mi legyen? Egy jólválasztott szakma biztos jövô lehet
Kamarai hírekUniós pályázatok kkv-k számára 10Exportra fel! 11Klasztertalálkozó a kamarában 12Melyek a vágásos balesetek ... 13
Baranyai gazdaságKörnyezetvédelmi beruházás 14
a LAFARGE-nálCsak azért is, elôre! 15
A hónap üzletembere 16Hóbor Lászlóné
Visegrádi melléklet 17–19
SzakképzésA minôségi utánpótlás neveléséért 19–22
InnovációIdôt kérek! – worksop a kamarában 23EVLIA „Support-2-Finance”Import módszer innovatív cégeknek
Kreatív iparDesignPécs 2014 24–25Újra középpontban a kreatív ipar 26–27CMC business modell 27
Mesterségünk címere 28Egy mester önmagával szemben is
magas követelményeket állít
Tanulószerzôdés 29Munkatársaik csaknem fele náluk
volt tanuló
Pályázatok 30–31Aktuális hazai és brüsszeli pályázatok
Autóteszt: Tiffán Imre 32–33Mercedes-Benz C220 Blue TEC
Kultúra 3432. Magyar Sajtófotó kiállítás
A hónap üzletembere
32–33. oldal
Könnyebbség az uniós pályázatok finanszírozásában a kkv-k számára
10. oldal
TanulószerzôdésMunkatársaikcsaknem fele nálukvolt tanuló
Autóteszt:Tiffán Imre –
Mercedes-Benz C220 Blue TEC
Bittner Róbert
Hóbor Lászlóné
Környezetvédelmi beruházás alternatív tüzelôanyagok használatára
a LAFARGE-nál
14. oldal
16. oldal
24–25. oldal
DesignPécs 2014
29. oldal
CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4
Születésük óta figyeljük gyermekein-ket, miben ügyesek, milyen terület feléfordul az érdeklôdésük, melyik tantár-gyakat tanulják könnyen. Néha terel-getjük ôket, mert bizonyos tudás nélkülma már nem lehet boldogulni a munka-erô-piacon. És amikor ott állunk 7-8.osztályos korukban a pályaválasztáselôtt, számtalan kérdésre keressük aválaszt. Talán még nem is léteznekazok a szakmák, amelyek mûvelésérefel kell készítenünk lányainkat, fiain-kat. A tájékozódás és a döntés meg-könnyítése érdekében a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara számosmódon és csatornán – akár egy híd –közvetíti a pályaválasztással kapcsola-tos információkat a diákok és szülôk,az iskola, valamint a gazdaság között.
Sok a kérdés, kevés a válasz
— Az elmúlt évek tapasztalatai azt mu-
tatják, hogy míg korábban az ôszi idô-
szakban erôsödött fel a pályaválasztás-
sal kapcsolatos érdeklôdés a
gyerekek és a szülôk részé-
rôl a február-márciusi je-
lentkezések beadása miatt,
addig manapság szinte
egész tanévben foglalkoz-
tatja ôket ez a téma – tudjuk
meg CSÉFALVAY Ágnes
szakképzési osztályvezetô-
tôl, miért igényel folyamatos figyelmet
a kamara részérôl ez a terület. — A pá-
lyaválasztás ma azért is különös jelentô-
séggel bír, mert nagyon könnyen csa-
lódhatnak a gyerekek; nem egyszer elô-
fordul, hogy a végzôs diák elindul egy
irányba és azonnal kudarccal szembe-
sül. Például valaki bekerül a felsôokta-
tásba, elkezdi az iskolát szeptemberben,
és október-novemberben, mikor látja az
elvárásokat, kibukik, újra iskolát keres,
így könnyen elveszik egy év. De említ-
hetném a gimnáziumokat a magas a bu-
kási aránnyal, ha el is végzi kettessel-
hármassal a gimnáziumot, akkor sem
tud érvényesülni a munkaerô-piacon,
mert ma már egy sima érettségi nem ke-
lendô áru, azzal nemigen talál magának
munkát. Emellett nagyon nehéz megér-
tetni a fiatalokkal és a szüleikkel, hogy
amit most tanulnak, azzal a tudással
mintegy ötven évig kell a munkaerô-pi-
acon sáfárkodniuk. És talán a tanárok
többségében sem tudatosult, hogy az
életre készítik fel a diákokat.
Roppant módon felgyorsult a világ,
jelentôs technikai változás részesei va-
gyunk, ami hat a munkaerô-piacra is.
Nagy mértékben megváltozott a munka-
erôvel szembeni elvárás. Ma a verseny-
képességet leginkább a szakképzett
munkaerô megléte befolyásolja, ebbôl
pedig egyre nagyobb a hiány. Oka a de-
mográfiai változásokban keresendô:
nyugdíjba mennek a Ratkó-korszak
gyermekei, akik egy meghatározó kor-
osztályt képviselnek, hiszen jó szaktu-
dással és több évtizedes gyakorlattal
rendelkezô szakemberek. A most pályá-
ra lépô fiataloknak viszont meg kell sze-
rezniük az ismereteket, tud-
niuk kell, hogy jelenleg mi-
lyen szakmák vannak és a
modern technológiával mi-
lyen újak jelennek meg, ez-
zel egy idôben kihalnak
egyes régi szakmák. Egyre
nehezebb a foglalkozások-
kal, a pályaválasztással kap-
csolatos információkkal megbirkózni, –
akár csak más területeken – nagyon sok
a változás, az a tapasztalatunk, hogy a
tanárok és a szülôk is egyre kevésbé
tudják követni az újdonságokat.
— Amikor a szülô eljut oda, hogy a
gyereke hetedik-nyolcadik vagy 11-12.
osztályos lesz, akkor tulajdonképpen
nem is tudja, hogy hová forduljon a kér-
déseivel, a kételyeivel
– ezt már VÁRSZEGI
Gyula, a kamara szak-
képzésért felelôs alel-
nöke mondja. — Be-
megy az iskolába, meg-
hallgatja a tanárt, részt
vesz egy-két szülôi ér-
tekezleten és próbál tá-
jékozódni, kisebb-nagyobb sikerrel. A
kamarának hatósági feladata a szakkép-
zés kezelése, a gyakorlati képzés mene-
dzselése, illetve a Megyei Fejlesztési és
Képzési Bizottságokkal való együttmû-
ködés. Ezek a kamara mellett mûködô
szervezetek határozzák meg adott évre
megyénként azt a 10 ösztöndíjas szak-
mát – keretszámokkal együtt –, amelyek
oktatására leginkább szükség van. A ka-
mara napi kapcsolatban áll a vállalkozá-
sokkal, a tôlük kapott információk lát-
tatják azt, hogy nagyon nagy probléma
van a szakmai utánpótlással. Már most
ott tartunk, hogy naponta jelzik cégek:
elvállalhatnának egy munkát, de nem
képesek rá, mert nem áll rendelkezésük-
re megfelelô számban szakképzett mun-
kaerô. Eljutottunk arra a szintre, hogy a
További információ: www.pbkik.hu
Mi lehet? Egy jól választott szakma
Diákok és szülôk tájékoztatása a Lánycsóki Általános Iskola és AMI pályaválasztási projekt napján
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 5
További információ: www.pbkik.hu
gazdaság fejlôdésének és a versenyké-
pességnek az egyik legszûkebb, ha nem
a legszûkebb keresztmetszete a szak-
képzett munkaerô.
Híd a diákok, a szülôk, az iskola és a munkáltatók között
— A kamara felvállalta a híd, azaz az
összekötô szerepét az iskolákban végzô
diákok, szülôk és tanárok, illetve a mun-
kaerô-piac szereplôi között, együttmû-
ködve a munkaügyi központtal, a peda-
gógiai intézettel – folytatja Cséfalvay
Ágnes. — A feladatunk is ebbôl adódik:
a pályaválasztás elôtt álló korosztály tá-
jékoztatása. Két korosztállyal vagyunk
kapcsolatban: az egyik az általános is-
kolai hetedik-nyolcadik osztályos tanu-
lói, de már a hatodikos diákokat is meg-
szólítottuk. A másik korosztály a gimná-
zium végzôseibôl áll, ezért a legfôbb
partnereink az iskolák és fenntartójuk, a
KLIK. Az egyik fontos témakör, amin
gondolkodni kell, hogy az általános is-
kolában milyen szakmát válasszanak a
fiatalok, milyen iskolaszerkezetben ta-
nuljanak tovább, hogy szakiskolába
vagy szakközépiskolába jelentkezze-
nek-e, ahol az érettségi mellett most is-
mét szakmát is szerezhetnek, vagy ne-
tán gimnáziumba menjenek.
— Nagy problémát jelent, hogy sok
esetben képességeiken felül választják a
diákok a gimnáziumot és kevesebben
fordulnak a szakképzô-, szakiskolák fe-
lé – veszi át a szót Várszegi Gyula. —
Most, hogy megszigorították a pontha-
tárokat a felsôoktatásban, a gimnáziu-
mokban végzôk jelentôs része olyan tel-
jesítményt produkál, hogy nem kerül be
a fôiskolákra, egyetemekre. Számukra
jó irány lehetne a gimnázium utáni
szakmatanulási lehetôség, amelybôl na-
gyon sok van, de nem igazán tudnak ró-
la. Mi ezeket szeretnénk megmutatni,
mivel a kamara fô feladatának tartja az
információ-átadást a munkaerô-piaci
igényekrôl, a gazdasági trendekrôl, a
szakmai tartalmakról, egyáltalán arról,
milyen foglalkozásokra lehet jelentkez-
ni, melyek azok, amelyek hiányoznak a
megye, vagy az ország gazdaságából,
hol van folyamatos szakember-felvétel,
melyek azok a szakmai irányok, ame-
lyek állandó fejlôdésben vannak és érde-
mes hozzájuk kapcsolódni. Tulajdon-
képpen úgy kell gondolkodni egy pálya-
ívben, hogy az a tanuló, aki most a nyol-
cadikat vagy a tizenkettediket végzi, mi-
lyen munkaerô-piaci igényekkel szem-
besülhet. És ezeket meg is kell mutatni:
mit és hogyan vár el a munkaerô-piac,
nem csak a szakmai tartalmat, hanem a
szociális kompetenciákat is. Ez utóbbiak
egyre jobban felértékelôdnek a munka-
erô-piacon, hiszen az új rendszerben
csapatban kell dolgozni, ahol mindin-
kább elôtérbe kerül a problémamegoldó
képesség. Ezért a szakembergárdában
láthatóan két szint alakul ki: az egyiket a
szakiskolai végzettséggel rendelkezôk, a
másikat pedig a szakközépiskolai vég-
zettséggel rendelkezôk alkotják. Utóbbi-
ak már az informatikai ismereteket ma-
gas szinten birtokló, idegen nyelvet be-
szélô, technikusi képesítéssel bíró fiata-
lok, akik tulajdonképpen egy középve-
zetôi szakembergárdát képeznek.
— A kamara munkájában nagy
hangsúlyt helyezünk a gyerekek, illetve
a szülôk tájékoztatására, de nagyon fon-
tos célszegmensünk az általános iskolai
és gimnáziumi tanár is, aki osztályfô-
nökként, vagy pályaválasztási kolléga-
ként van jelen az iskolában – ezt már is-
mét Cséfalvay Ágnes mondja. — Elsôd-
legesen ugyanis hozzájuk fordulnak a
diákok és a szülôk, hogy segítsen a „ho-
gyan tovább”-ban, mutassa meg, milyen
forrásokat találhatnak a tájékozódáshoz.
Ezért is indítottuk el a pedagógusok
számára a Pályaválasztási Klubot, hogy
azok a tanár kollégák, akik az iskola
„zárt” világában élnek, megkapják azo-
kat az aktuális munkaerô-piaci, gazdasá-
gi, szakmai információkat, amelyeket
továbbadhatnak a bizonytalankodóknak.
www.palyavalasztasbaranya.hu
A modern technológia eszközeinek ki-
használásával tavaly a pécsi kamara az
országban egyedülálló módon létreho-
zott egy weboldalt, a www.palyavalasz-
tasbaranya.hu-t, ahol hasznos informá-
ciók érhetôk el bárki számára. Megtud-
ható, hogy Baranyában melyik szak-
mákban indítanak képzést, milyen cé-
gek dolgoznak ezeken a területeken, hol
lehet elhelyezkedni, vagy gyakorlati ok-
tatásban részt venni. A honlap abban is
segít, hogy ha foglalkozást választ a fi-
atal – mert a tapasztalat alapján ezen
lenne a hangsúly, hogy ismerje meg a
szakmát vagy szakirányt, ami felé megy
–, akkor ahhoz keressen iskolát. Szeret-
nénk, ha a döntést nem az befolyásolná,
hogy az adott oktatási intézmény éppen
most milyen szociális juttatásokat és
kedvezményeket ad a tanulónak – ami
persze azért nagyon fontos –, hanem azt
kellene szem elôtt tartaniuk a szülôk-
nek, gyerekeknek egyaránt, hogy az
adott szakmával milyen lehetôségei
vannak a fiatalnak a munkaerô-piacon.
El tud-e helyezkedni, ha igen, hogyan és
milyen bérezéssel? Miként biztosított a
továbblépés, az egyetemi, fôiskolai kép-
zés, akár a munkahelyen belüli tovább-
képzés? Egyrészt ezekre a kérdésekre
kívánunk választ adni a weboldalon.
Az oldal másik részén pedig külön
az általános iskolásoknak, külön a gim-
náziumi tanulóknak állítottunk össze in-
formációkat, valamint egy másik na-
gyon fontos célcsoportnak, a sajátos ne-
velési igényû tanulóknak, hogy ôk is
megtalálják a lehetôséget az általános
iskolából való továbblépésre.
A palyavalasztasbaranya.hu mellett
Pályaválasztás Baranyában névvel egy
Facebook-oldalt is mûködtetünk, illetve
számos rendezvényt szervezünk.
A közeljövôben a Pécs-Baranyai
Kereskedelmi és Iparkamara játékos
kampányt indít az interneten, hogy mi-
nél több diákkal megismertessék a
weboldalt, amelyen az iskolákból to-
vábbított anyagokat is közzéteszik. A
honlapot azzal a koncepcióval hozták
Mi legyen? biztos jövôt jelenthet
CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság
További információ: www.pbkik.hu
létre, hogy minden, Baranyában a pá-
lyaválasztással kapcsolatos információt
egy helyen lehessen megtalálni: a szak-
mák, iskolák felsorolása mellett pl. mi-
kor és hol tartanak nyílt napot, stb. Az
eseménynaptárban a rendezvényekrôl is
beszámolnak.
Hiányszakmák támogatása
— Hol helyezkednek el a pályavá-lasztással kapcsolatos tájékoztatásbanazok a hiányszakmák, amelyeket mindenévben meghatároz a Baranya MegyeiFejlesztési és Képzési Bizottság(MFKB) és amelyek tanulásához jelen-tôs támogatást kapnak a fiatalok?
— A hiányszakmákat kiemelten ke-
zeljük a pályaválasztásban. Az MFKB
által nevesített 10 leginkább hiányzó
szakma, amiben a tanulók ösztöndíjat
kapnak – alapban 10.000 forintot, maxi-
málisan 30.000 forintot, a tanulmányi
átlagtól függôen –, jelentôs szakember-
hiánnyal bír a gazdaságban. Többségé-
ben gépipari és építôipari szakmáról be-
szélünk.
— A bizottság által meghatározottbaranyai szakmák szinte csak a fiúk szá-mára jelenthetnek lehetôséget.
— Nagyon nagy probléma a pálya-
választással kapcsolatban, hogy kevés a
kifejezetten lányos szakma. De el kell
mondani, hogy a tipikusan fiús szakmák
sem kifejezetten fiúknak szólnak már,
mert egyre több lány tanul vagy dolgo-
zik pl. a gépipari szakmákban is. A lá-
nyos szakmákban, így az egészségügy-
ben is várják a fiúk jelentkezését. Azok
a hagyományos kézmûves szakmák,
amelyeknek Pécsett történelmük volt –
gondolok itt a kesztyûsökre, varrónôk-
re, porcelánfestôkre –, leépültek, vissza-
szorultak, csökkent a felvevôképessé-
gük és így tulajdonképpen a jó kéz-
ügyességû lányoknak, akik nem gondol-
kodnak egyetemi pályában, nagyon be-
szûkült a lehetôségük. Maradt a keres-
kedelem és a vendéglátás, ami, lássuk
be, nem igazán nôi pálya, mert pont es-
te vagy a hétvégén veszi el az anyát a
családtól. Tehát mi is küzdünk azzal,
hogy mit lehetne tenni. De miután több-
ségében fiús szakmák vannak, így a hi-
ányszakmák közé is ezek kerültek.
A kamara javasolta ennek a helyzet-
nek a felülvizsgálatát, mert jelenleg a
hiányszakmák közé csak a nyolcadik
osztály után elsajátítható szakmák ke-
rülhetnek, de egyre többen vesznek
részt érettségi utáni szakképzésben, ôk
viszont ki vannak zárva az ösztöndíj le-
hetôségébôl. Várunk egy jogszabály-
módosításra, amely támogatná az érett-
ségi után tanult szakmák ösztöndíj-lehe-
tôségét. Ez arra is ösztönözheti a tanuló-
kat, hogy érettségi után inkább egy pi-
acképes szakmát tanuljanak, mintsem
rengeteg energiát és pénzt fektessenek
egy fiókban maradó diplomába. Hiszen
egyrészt ösztöndíjat kaphatnak, más-
részt pedig a gyakorlati oktatást végzô
cégtôl – tanulószerzôdéssel – plusz jut-
tatáshoz jutnak. Ezért a kamarának fon-
tos feladata az is, hogy megismertessük
a szülôkkel, a tanárokkal, a fiatalokkal
az ösztöndíj- és a tanulószerzôdéses
rendszert.
— Ahogy ön is említette, sok a kér-dés a szülôkben, tanácstalanok, hogyhová forduljanak a pályaválasztástérintô kételyeikkel. A pályaválasztásihonlap és a Facebook profil nyitott fó-rum erre?
— A pályaválasztási oldal és a
Facebook profil össze van kapcsolva, a
honlapon pedig fent van az elérhetôsé-
günk. Kérdést lehet feltenni e-mailen,
telefonon, de személyesen is. Egyre
többen hívnak a problémájukkal, vagy
keresnek meg minket személyes tanács-
adás miatt. A pályaválasztási terület ko-
ordinátoraként dolgozó kollégám a ka-
marában, de van, hogy az iskolában be-
szélget a diákokkal és próbál egyénileg
segíteni a szakmaismerettel, pályaisme-
rettel kapcsolatban.
Azt tapasztalom, hogy a mai iskolá-
sok nem is tudják, milyen szakmák szü-
letnek, talán még ma nem is léteznek
azok a foglalkozások, amelyekben dol-
gozni fognak néhány év múlva. Ezért a
helytállásra, az alkalmazkodóképesség-
re, az információk rendszerezési képes-
ségére, a nyitottságra, a rugalmasságra,
a kapcsolatteremtô képességre, kommu-
nikációra kell felkészíteni ôket. Jó len-
ne, ha az iskolarendszer is alkalmazkod-
na a ma kihívásaihoz: olyan praktikus
ismereteket kellene tanítani és alapkész-
ségeket fejleszteni, amelyek az életben
való helytálláshoz szükségesek. Nagyon
fontos lenne a tanárképzés megújítása,
az egész oktatási rendszer megreformá-
lása. A fiatal tanárok lehet, hogy már
tudják kezelni az új informatikai rend-
szereket, de fel kell készíteni ôket arra,
hogy ma egészen más a tanítás mód-
szertana, mint 30 évvel ezelôtt.
Ösztöndíjjal támogatott szakmáka 2015/2016-os tanévben
Ács (34 582 01)
Gépi forgácsoló (34 521 03)
Hegesztô (34 521 06)
Húsipari termékgyártó
(34 541 03)
Ipari gépész (géplakatos)
(34 521 04)
Kômûves és hidegburkoló
(34 582 08)
Mûanyagfeldolgozó (34 521 09)
Nôi szabó (34 542 06)
Vájár (34 544 01)
Villanyszerelô (34 522 04)
A programok és a programok által elért diákok, tanárok és szülôk száma 2014-ben
Események Események száma Bevont személyek száma
„Nyitott kapuk” program 24 504 fô
Osztályfônöki óra 25 473 fô
Szülôi értekezlet 6 216 fô
Pályaválasztási kiállítás (Tiéd a pálya!) 1 519 fô
Szakmacsoportos tájékoztató 3 193 fô
Gép-Ésszel Baranyában verseny 1 116 fô
Összesen 60 2021 fô
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7
Nyitott kapuk és tanmûhely látogatások
Talán egy szakmáról úgy kaphat teljes
körû információt valaki, ha ellátogat
egy olyan munkahelyre, ahol azt mûve-
lik. Ez a meggondolás vezette a kamarát
a Nyitott kapuk program elindításával,
amelynek keretében üzemlátogatásokra
visszük a gyerekeket, hogy lássák a
munkafolyamatokat, megtapasztalják
azt, hogyan zajlik a munkavégzés a
munkahelyen – tudjuk meg Somogyi-Antalfy Krisztina pályaválasztási koor-
dinátortól. Így a fiatalok nem csak ma-
gáról a szakmáról kapnak ismereteket,
hanem egy munkahely elvárásairól is.
Minden programban igyekszünk közép-
pontba helyezni a hiányszakmákat, így
már több gépipari látogatáson vagyunk
túl. Újdonságként bekapcsolódott az
egészségügy is a Nyitott kapuk prog-
ramba, több kórház is lehetôvé tette az
érdeklôdô gyerekek számára az egész-
ségügyi szakmák helyszínen történô be-
mutatását.
Az üzemlátogatások mellett tanmû-
hely látogatásokat is szervez a kamara.
Ezeknek az az elônye, hogy egyszerre
több szakmacsoportot is be tudnak mu-
tatni. A látogatásokon a gyerekeknek le-
hetôségük van arra, hogy kérdezzenek,
nem csak a munkáról, hanem pl. arról
is, hogy mennyit lehet keresni, milyen
elôrelépési lehetôségek kínálkoznak az
adott területen. A tanmûhely látogatások
iránt is nagy az érdeklôdés.
Osztályfônöki órák, szülôi értekezletek, Pályaválasztási Klub
A kamara szakemberei több csatornát
és lehetôséget is kihasználnak a pálya-
választással kapcsolatos információk el-
juttatására. A diákokat osztályfônöki
órákon keressük fel és tájékoztatjuk a
szakmaválasztás lehetôségeirôl. A diá-
kok nyelvén igyekszünk átadni a pálya-
választáshoz szükséges ismereteket. Be-
szélünk a pályaválasztás fontos szem-
pontjairól, munkaerô-piaci helyzetrôl,
valamint a képzési szintekrôl és képzési
kínálatról – mondja el Somogyi-Antalfy
Krisztina. Szintén osztályfônöki órákra
szervezünk „Helyhatározó” elnevezés-
sel önismereti foglalkozást, ennek kere-
tében az önismeretet próbáljuk fejleszte-
ni és irányokat adni, hogy mégis miben
gondolkodjanak a diákok akkor, amikor
a továbbtanulásról esik szó, hiszen fon-
tos, hogy reális elvárásaik legyenek.
A szülôket jellemzôen a pályaválasz-
tási szülôi értekezleten tudják elérni,
melyekre a kamara munkatársai nagyon
sok meghívást kapnak az iskoláktól.
Egyes intézmények a szülôi értekezletet
kibôvítve pályaválasztási fórum elneve-
zéssel tartanak rendezvényt; erre a dél-
utáni programra együtt érkeznek a gyere-
kek és szüleik, a tájékoztató elôadás mel-
lett személyes beszélgetésekre is van le-
hetôség. Néhány oktatási intézményben
pályaválasztási projekthetet tartanak, az-
az egy hetet kifejezetten arra fordítanak,
hogy a pályaválasztással kapcsolatban
minél több információt eljuttassanak a
gyerekekhez. Ezeken a programokon, te-
matikus heteken a kamara szakemberei
tájékoztatást tartanak az aktuális tudni-
valókról és lehetôségük van az önismere-
ti program bemutatására, valamint a szü-
lôkkel való találkozásra.
A tanárok számára mûködik a Pálya-
választási Klub, ahol a tanároknak sze-
retnék átadni azokat az információkat,
amelyek szükségesek a diákok napra-
kész, reális tájékoztatásához. Hiszen
sokszor elôször a tanárnak teszik fel a
kérdéseket a szülôk, a gyerekek, ám a
tanárok sem tudják naprakészen követni
a munkaerô-piac változásait, a munka-
erôvel, a gazdasággal, a szakmákkal, a
trendekkel kapcsolatos újdonságokat.
Tiéd a pálya!
A tavaszi idôszakban rendezik meg a Ti-
éd a pálya! kiállítást, amelynek szintén
az az elsôdleges célja, hogy a szakmák-
kal ismerkedjenek meg a diákok. A kiál-
lítók a helyszínen mutatják be egy-egy
foglalkozás tartalmát, a gyerekek pedig
ott, helyben kipróbálhatják magukat,
miként is boldogulnának pl. virágkötô-
ként, asztalosként. Közben jó lehetôség
adódik a beszélgetésre, a kiállításon
résztvevô szakemberektôl tájékoztatást
is kaphatnak az adott szakmáról, a lehe-
tôségekrôl.
A Szivárvány Gyermekházban ôsz-
szel szervezi meg a BAMKH Munka-
ügyi Központja háromnapos Mi a pá-
lya? elnevezésû kiállítását, amely az is-
koláknak ad lehetôséget a bemutatko-
Pályaválasztási tájékoztatás osztályfônöki órán a Villányi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskolában
„Tiéd a pálya!” szakmabemutató pályaválasztási kiállítás
CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság
zásra. Idén is nagyon sok gyereket moz-
gatott meg a program, ehhez kapcsolód-
va a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara a kiállítás elsô két napjára
több üzemlátogatást szervezett: 9 hely-
színen 10 alkalommal mutattak be több
szakmát a gyerekeknek, és 300-nál töb-
ben éltek ezzel a lehetôséggel.
Gép-ésszel Baranyában
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamara 2009 ôszén indította útjára a
Gép-Ésszel Baranyában elnevezésû gé-
pipari szakmaismereti versenyt. A ver-
seny célja az évek óta hiányszakmaként
jegyzett gépipari szakmák megismerte-
tése a pályaválasztás elôtt álló tanulók-
kal. Baranya megyei általános iskolák
6., 7. és 8. osztályos tanulói jelentkez-
hetnek a három fordulós megmérette-
tésre. Az elsô fordulóban a www.palya-
valasztasbaranya.hu oldalon egy online
tesztet töltenek ki a versenyzôk. A má-
sodik fordulóba továbbjutók egy üzem-
látogatáson vesznek részt, amelyre egy
kérdéssorral érkeznek, így kicsit más
szemszögbôl és alaposabban néznek kö-
rül. Akik az üzemlátogatás alapján elké-
szített látogatási napló szerint tovább-
jutnak – 10 csapat –, a kamarában meg-
rendezett döntôn mérkôznek meg egy-
mással. A döntôben gyakorlatias és játé-
kos feladatokat kell megoldaniuk a gye-
rekeknek, amelyeket nagyon szeretnek.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján el-
mondható, hogy nagyon sikeres ez a
rendezvény.
Szakkörök, fotóverseny
A PBKIK tervez elindítani egy gépipari
szakkört, amelynek az elsô helyszíne
Komló lesz, de szeretnék több városban
is megszervezni, hogy a megye számos
diákja csatlakozhasson hozzá. A pécsi
Zsolnay Porcelánmanufaktúrával közö-
sen egy kerámiakészítô, porcelánfestô
pályaválasztási foglalkozást szervez, de
gondolkodnak azon, hogy minél több
szakmához kapcsolódóan elindítsák a
szakköri foglalkozásokat.
A különbözô szakmák bemutatását
célozza az a fotóverseny, amelyet hama-
rosan meghirdetnek a baranyai fotós ta-
nulók számára. Olyan fényképeket vár-
nak a pályázatra, amelyek a különbözô
foglalkozások lényegét és szépségeit
örökítik meg.
Töltsd le a jövôdet!
Ezzel a címmel szervez a megye több
városában gimnáziumi tanulók számára
informatikai pályaválasztást segítô elô-
adást a kamara szakképzési osztálya az
Információmenedzsment Innovációs
Klaszterrel együttmûködésben.
— A cél, hogy a hallga-
tók nyelvén bemutassuk az
informatikai szakmát, el-
oszlassuk azokat a tévhite-
ket, hogy ez a munka
„kockáknak” való, mono-
ton és unalmas – foglalja
össze az elôadás lényegét
BRACHMANN Ferenc
klasztermenedzser. — Épp ellenkezô-
leg, a kreativitás rendkívül sok területen
kiélhetô, a legjobb lehetôséget biztosítja
annak kifejezésére, és nem elhanyagol-
ható módon rendkívül jól megfizetik
hazánkban is.
— A klaszter számára miért fontosakezek az alkalmak?
— Az Informatikai Vállalkozók
Szövetségének felmérése szerint jelen-
leg Magyarországon 10 000 betöltetlen
informatikai állás van. Ezt alulbecsült-
nek érezzük, csak Pécsen 800 és 1000
fô közé tehetô a betöltetlen állások szá-
ma. Globális jelenségrôl van szó, a
Code.org jelentése szerint 2020-ra
egymillió betöltetlen programozói állás
lesz a világon, mely a teljes informati-
kai szakmának egy töredéke csupán.
Minél nagyobb számban és minél elôbb
tudunk ezen változtatni, a globális ver-
senyben annál jobb helyzetbe kerülünk.
Tagvállalataink jelenleg is vagy 50 or-
szágba exportálnak, növekedésük gya-
korlatilag egyetlen gátja a hadra fogha-
tó szakemberek száma.
— Mire van lehetôségük a foglalko-zás alatt, mit tudnak bemutat-ni az informatika világából agyerekeknek?
— 30-45 perc egyszerre
sok és kevés, egy világos üze-
nettel azonban felnyithatók a
szemek: ez a szakma szinte
mindenhol ott van, gyakorla-
tilag nincs olyan területe a
Gép-Ésszel Baranyában IV. gépipari pályaválasztási verseny döntôje
„Töltsd le a jövôdet!“ informatikai témájú pályaválasztástsegítô elôadás a Pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9
gazdaságnak, vagy akár a mûvészetek-
nek, ahol az informatika ne lenne hasz-
nosítható, alkalmazható tudás. Emellett
pedig be tudjuk mutatni azt is, hogy ez
a munka nagyon is izgalmas, kihívások-
kal teli, és akik mûvelik, nagyon szere-
tik csinálni!
— Mivel lehet a fiatalok érdeklôdé-sét felkelteni, hiszen ma már szinte min-den gyereknek „gyerekjáték” a számító-gép kezelése?
— A számítógép vagy egy mobilte-
lefon kezelése – bár manapság minden-
napos –, önmagában semmit nem jelent.
Ahogy például csokoládét enni és gyár-
tani is egészen más dolog.
— A pályaválasztás szempontjábóltekintve: szükség van képzett munkaerô-re az informatika területén, de nagy akülföldre vándorlási kedv. Milyen pá-lyaképet, perspektívát lehet a gyerekekelé vetíteni, hogy itthon képzeljék el ajövôjüket?
— Nyilvánvalóan rendkívüli igény
mutatkozik az informatikusok iránt kül-
földön, azonban az igazán „jól fizetô”
országok arányaiban nem fizetik túl az
informatikusokat. Míg Magyarországon
az informatikusok 44%-kal az átlag fe-
lett keresnek, Norvégiában, ahol az
egyik legmagasabb az informatikusok
bére a világon, az átlagbérhez képest 12
%-kal kevesebbet visznek haza. Mind-
ezen költségeket jelentôsen megdobja a
megélhetés magas ára, amely az ingat-
lanárakban és bérleti díjakban mutatko-
zik meg. Míg Londonban egy fodrász-
nál minimum 15-20 ezer forintot fize-
tünk, Svájcban pedig havi egymillió fo-
rintba is kerülhet egy normális albérlet,
így az ottani megélhetési költségek erô-
sen tudják árnyalni a kiugróan magas fi-
zetéseket.
— A foglalkozásokon milyen tapasz-talatot szereztek a fiatalok érdeklôdését,tájékozottságát tekintve?
— Igen jó visszajelzéseket kaptunk,
azt gondolom, sok fiatal számára válik
világossá, hogy az informatikai szak-
mák választásával egyszerûen nem le-
het hibázni a pályaválasztás terén.
— Tudják, hogy az informatikusi pá-lyán milyen tanulási, elhelyezkedési le-hetôségeik vannak, mit kell teljesíteni-ük, egyáltalán milyen területeken tanul-hatnak?
— Ezeket az információkat is meg-
osztjuk a diákokkal, így azt gondolom,
hogy nem szenvedhetnek hiányt.
— Miként lehet a ma pályaválasztáselôtt álló fiatalokat felkészíteni arra,hogy talán még nem is léteznek azok aszakmák, szakterületek, amelyeken majddolgozniuk kell? Talán nem csak az is-kolában tanultak fontosak ehhez.
— Amennyiben ez az állítás beiga-
zolódik, nem azt jelenti, hogy azok a
szakmák nem a már meglévôekbôl ala-
kulnak majd ki, így semmiképpen nem
haszontalan dolog elmélyülni a mai
technológiákban, tudást, ismereteket
szerezni, önmagunkat képezni. Minden
fiatalnak üzenném,
hogy ne várjanak
semmire és senkire,
tegyenek meg min-
dent a saját jövôjük
érdekében! N.T.
„Nyitott kapuk” üzemlátogatás a Strauss Metal Biztonságtechnika Kft.-nél
További keresett szakmák a munkaerôpiacon
Általános iskola után választható
Bádogos (34 582 02)
Bôrdíszmûves (34 542 01)
Cipôkészítô (34 542 02)
CNC gépkezelô (35 521 01, ráépülés)
Épület-és szerkezetlakatos (34 582 03)
Gazda (34 621 01)
Kárpitos (34 542 05)
Kerámia, porcelán készítô (34 211 02)
Központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô (34 582 09)
Szárazépítô (34 582 10)
Víz-, csatorna- és közmû-rendszerszerelô (34 582 12)
Érettségire épülô
Gyakorló ápoló (52 723 01),
Ápoló (55 723 01, ráépülés)
Gyakorló csecsemô- és gyermekápoló (52 723 02)
Gyakorló mentôápoló (52 723 03)
Informatikai rendszergazda (54 481 04)
Laboratóriumi technikus (54 524 01)
Szoftverfejlesztô (54 213 05)
KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10
Az uniós pályázatokról Rákossy Balázs,a Nemzetgazdasági Minisztérium ál-
lamtitkára, a Széchenyi Kártya Program
kedvezô hitellehetôségeirôl KrisánLászló, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója
tájékoztatta a vállalkozások képviselôit.
— Nagyon fontos terület a finanszí-
rozás mikéntje a kis- és közepes vállal-
kozások számára, és már most élénk ér-
deklôdés mutatkozik az iránt, hogy mi-
ként lehet hozzájutni a forrásokhoz a
következô pályázati ciklusban – világí-
tott rá a rendezvény létjogosultságára
dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Keres-
kedelmi és Iparkamara elnöke. Dr. PávaZsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgár-
mestere azzal folytatta a gondolatot,
hogy „Pécs újraiparosítása” érdekében
7 éves programot indítanak a közeljövô-
ben és ebben számítanak a magyar kor-
mányzatra, valamint a helyi erôkre, így
a kamarára és a vállalkozásokra is.
— A pécsi projektek jól állnak az elô-
készítés fázisában, ez megalapozhatja a
sikeres végrehajtást. Fontos a helyi sze-
replôkkel, a kamarával, a polgármeste-
rekkel, a VOSZ-szal való szoros együtt-
mûködés, a folyamatos egyeztetés, hogy
a következô uniós programozási idô-
szakban rendelkezésre álló források a
gazdaság élénkítésére fordítódjanak – ezt
már Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági
Minisztérium európai uniós források fel-
használásáért felelôs államtitkára mond-
ta. — Jelenleg az operatív programok el-
fogadása zajlik, amely meghatározza a
következô hétéves ciklus fejlesztéseit.
Már a jövô héten
megjelennek az
elsô pályázati le-
hetôségek a ha-
zai vállalkozá-
sok számára, ezek a kkv-k kereskede-
lem-fejlesztését és piacra jutását, vala-
mint a technológiai korszerûsítést céloz-
zák meg. 2015. I. félévében több ezer pá-
lyázat kiírására lehet számítani.
A hazai kis- és középvállalkozások
jelentôs része tervez valamilyen fejlesz-
tést a közeljövôben, a projekt megvaló-
sításához részben uniós forrást is szeret-
ne igénybe venni. A hazai vállalkozások
többségének nem áll rendelkezésére a
teljes beruházáshoz szükséges összeg,
így az alacsony kamatoknak köszönhe-
tôen egyre többen vennének fel hitelt a
megvalósításhoz. Krisán László, a
KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elôadá-
sában arról szólt, hogy többfajta lehetô-
séget kínál a finanszírozásra a KAVOSZ
a Széchenyi Kártya Program keretében.
Az uniós pályázatokhoz szükséges ön-
erô biztosításához Széchenyi Önerô Ki-
egészítô Hitel, a már elnyert uniós tá-
mogatási összeg elôfinanszírozásához
Széchenyi Támogatást Megelôzô Hitel
vehetô igénybe. Ezek segítségével elke-
rülhetô lehet az elôzô ciklusban tapasz-
talt probléma, hogy – vagy a pályáza-
tokhoz szükséges önrész hiányában,
vagy amiatt, hogy az elnyert támogatást
csak a beruházás megvalósítása után fi-
zeti ki az EU –, számos vállalkozás el-
esett a pályázati lehetôségektôl. A
KAVOSZ szerint
érdemes lenne
átgondolni, hogy
a 2014–2020-as
idôszakban a
vállalkozások valamennyi pályázathoz
automatikusan igényelhessenek a Szé-
chenyi Kártya Programban önerô kiegé-
szítô és a támogatást megelôlegezô hite-
leket. Mindkét konstrukcióhoz 5 száza-
lék kamattámogatást biztosít az állam,
így ennek, valamint a rekordalacsony
jegybanki alapkamatnak köszönhetôen
a Széchenyi Önerô kiegészítô Hitelhez
éves nettó 1,6 százalék, a Széchenyi Tá-
mogatást megelôlegezô Hitelhez éves
nettó 1,1 százalékos kamat mellett jut-
hatnak hozzá az igénylôk.
A Széchenyi Kártya Program hitelei
iránt nem csökken az érdeklôdés, az így
kihelyezett hitelek összege mára orszá-
gosan meghaladja az 1365 milliárd fo-
rintot. A hiteligénylések száma megkö-
zelíti a 280 ezret, és már több mint 207
ezer hitelügylet jött létre. Baranya me-
gyében a befogadott igénylések száma
csaknem 14 ezer, több mint 10 ezer ügy-
let jött létre, aminek köszönhetôen a me-
gyében kihelyezett hitelek összege mint-
egy 67 milliárd forint.
A Széchenyi Kártya Program hitelei
a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara ügyfélszolgálati irodáiban
igényelhetôk.
www.pbkik.hu
Könnyebben elérhetôk lesznek a kedvez-
ményes kamatozású hitelek – akár az eu-
rópai uniós pályázatok önrészének finan-
szírozásával kapcsolatban – a kis- és kö-
zepes vállalkozások számára a 2014-
2020-as pályázati ciklusban – derült ki a
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-
mara, a VOSZ Baranya Megyei Szerve-
zete, valamint a KAVOSZ Zrt. tájékozta-
tó fórumán 2014. október 7-én Pécsett.
Könnyebbségaz uniós pályázatok finanszírozásában a kkv-k számára Rákossy
BalázsKrisánLászló
KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11
A Ready for Export projekt fô célkitûzé-
se, hogy a gyakorlati export ismeretekkel
nem rendelkezô, vagy az ismereteket fris-
síteni, bôvíteni kívánó kkv szektor cégeit
10 hónapon keresztül összefogja, külpiaci
tudásukat a legújabb trendeket figyelem-
be véve bôvítse, kapcsolataikat építse,
mindezzel középtávon hozzájárulva a
megye exportmutatóinak javulásához.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara által gesztorált Enterprise
Europe Network vállalkozásfejlesztési
hálózat évente szervez több modulból ál-
ló, export ismereteket fejlesztô képzési
programokat.
Idén újfajta megközelítés tette külö-
nösen vonzóvá a tanulási lehetôséget. A
Ready for Export 10 alkalmas képzési so-
rozat, mely az alap elméleti tudnivalók
mellett sok gyakorlati elemet tartalmaz,
esettanulmányokat dolgoz fel.
Az elméleti tudás átadásánál a kama-
ra partnere az egyetem, míg a gyakorlati
oldalon komoly vállalkozások, úgyneve-
zett „sikerexportôrök” vállalták az
együttmûködést, akik saját cégükön ke-
resztül mutatják be, hogy honnan indul-
tak, miért exportálnak, és mit értek el a
nemzetközi piacokon.
Elsôként a jelentôs autóipari beszállí-
tó cég, a Kresz és Fiedler Kft. ügyvezetô-
je, a program fôvédnöke Kresz Erika mu-
tatta be vállalkozása történetét, és avatta
be a résztvevôket a siker titkába. Vezeté-
sével a cég a folyamatos fejlôdés és inno-
váció mellett kötelezte el magát. A gazda-
sági válság okozta visszaesés idején is az
elôre menekülés stratégiáját választották,
bôvítettek, és fejlesztettek.
A Kresz és Fiedler Kft. export sikerét
a szervezet felépítésében, az elegendô
forgó pénzeszközben és a folyamatos in-
novációban látja. Az ügyvezetô vélemé-
nye szerint nem az ár a legfontosabb, a
termék minôsége, a szállítási határidô, a
rugalmasság – fontossági sorrendet te-
kintve – mind az ár elôtt vannak.
Miért jó exportálni? Tévhit hogy az
export célja csak a bevétel és a profit nö-
velése lehet. Az export alkalmas ismertség
növelésére, márkaépítésre, méretgazdasá-
gos növekedésre és önmegvalósításra is.
A programsorozat résztvevôi – fejlô-
dési fázisukat tekintve – többségükben
hazai piacra termelnek, de szinte minden-
kinél megjelent már kisebb-nagyobb mér-
tékben a nemzetközi színtérre lépés. Egy-
elôre a megkeresések egyirányúak, kül-
földiek keresik meg cégeinket. Az igazi
áttörést az jelentené, ha a baranyai cégek
irányából indulna fokozott, proaktív ex-
porttevékenység.
Kiemelt szerepe jut mindebben a tu-
datos építkezésnek, melynek elsô lépése-
ként a cégek tükröt állítottak önmaguk
elé, és az exportképességhez szükséges
tényezôket értékelve határozták meg
erôsségeiket, és fogalmazták meg problé-
más területeiket. Tették mindezt csapat-
ban, egymást kiegészítve, elôadó és men-
tor segítségével.
Két sikeres találkozó után rendszer-
ben gondolkodva halad a csoport, fókusz-
ba kerülnek a piacok, az elosztási csator-
nák, a marketing, a szerzôdések és nem
utolsó sorban a pénzügyek, csak a legfon-
tosabbakat megemlítve.
A program egy része a Nemzetgazda-
sági Minisztérium és a Magyar Kereske-
delmi és Iparkamara finanszírozásában
valósul meg. Hendinger Anita
Lezárult az S3 tervezési dokumentum vitája BaranyábanAz innováció a jövô zálogaAz S3 stratégia az intelligens szakosodás stratégiája. A Nemzetgazdasági Minisztérium fel-
kérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a megyei kormányhivatalok a kamarák és továb-
bi szakmai szervezetek bevonásával kezdték meg a stratégiával kapcsolatos szakmai mun-
kát. Az S3 stratégia a kutatás és a gazdasági szféra együttmûködésére épít. A stratégiával
kapcsolatos megyei rendezvényen a gazdaság és a kutatási terület szereplôi meghatározták
a következô évek irányait, lehetôségeit. Az öt kiemelt megyei ágazat, amelyek a fejlôdés
motorját jelentik: a gépipar-elektronikai ipar, a biotechnológia és egészségipar, a környe-
zetipar, a kreatív ipar és információs és kommunikációs technológia, valamint az élelmi-
szeripar.
Közel negyvenen vettek részt a Baranya Megyei Kormányhivatal felkérésére a Nemze-
ti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) tervezetének második körös véleményezésében, a
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével.
A kutatási infrastruktúra jelenlegi helyzetének bemutatása és az S3 tervezet elkészítési
módszertanának ismertetésében kiemelték, hogy a Baranya megyei rendezvény szakmailag
az egyik legjobban sikerült esemény volt, a megyei prioritások szinte teljes mértékben
egyeztek az országos prioritásokkal, ezért nem szerepel a megye neve egyes további ipar-
ágak vagy részprioritások mellett.
A megjelent baranyai innovációs és tervezési szakemberek (tizenhét hozzászólás hang-
zott el) mindezek ellenére kifogásolták az uniós módszertan hiányosságait, melynek követ-
keztében Baranya a tényleges helyzettôl jelentôsen eltérô „skatulyába” került. A képviselt
üzleti, akadémiai, közigazgatási és felhasználói szférától függetlenül egységes megyei ál-
lásponttal kapcsolatos felvetésekre nem közvetlen válasz érkezett, de elhangzott, hogy min-
den jelzést továbbítanak a Nemzeti Innovációs Hivatalhoz.
Horváth Zoltán kormánymegbízott örömét fejezte ki, hogy várakozásának megfelelôen
érdemi hozzászólások hangzottak el a résztvevôktôl. Arra a megismételt kérdésre, hogy mi-
lyen módon kerülnek bele az itt elhangzott felvetések a végleges anyagba, azt a választ kap-
ta, hogy meg fogják küldeni számára a módosított anyagot. H.L.
Exportra fel!Csapatépítô tréninggel indult a kamara új, az exportösztönzést és fejlesztést fókuszba állí-tó projektje, azzal a céllal, hogy lehetôséget teremtsen a versenyképes termékkel rendel-kezô vállalkozásoknak külpiaci ismereteik bôvítésére.
KAMARAI HÍREK12 Dél-Dunántúli Gazdaság
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamara Magyar-Horvát Tagozata októ-
ber 14-16 között piacfeltáró kiutazó de-
legációt szervezett Horvátországba,
Zágrábba és Eszékre.
Az üzleti úton a megye vállalkozásai
lehetôséget kaptak arra, hogy megismer-
jék Horvátország üzleti környezetét, az ot-
tani befektetési lehetôségeket, vállalkozói
környezetet, partnereket találjanak és az
így szerzett kapcsolati tôke segítségével
együttmûködést alakítsanak ki.
A delegáció látogatást tett a Magyar
Nagykövetség Zágrábi Külgazdasági Hi-
vatalában, ahol Radácsi Milán külgazdasá-
gi szakdiplomata fogadta az üzletembere-
ket és az aktuális horvát gazdaságpolitiká-
ról tartott tájékoztatót. Emellett horvát gaz-
dasági és adótanácsadó szakértôk igyekez-
tek válaszolni minden felmerülô kérdésre.
A partnerkapcsolatok kiépítése érde-
kében a piacfeltáró delegáció tagja számá-
ra a Horvát Gazdasági Kamara tájékoztató
fórumot szervezett és lehetôség biztosított
arra, hogy az egyes szektorok szakértôitôl,
elsô kézbôl kaphassanak információkat az
ôket érintô gazdasági szektorokról.
A szakmai utat az Eszéken szervezett
üzletember találkozó zárta, ahol kifejezet-
ten a magyar vállalkozások számára szer-
veztek potenciális üzleti partnereket az
eszéki és a pécsi kamara kollégái.
Októberben került megrendezésre a
kamarában az a rendezvény, melyen
közel két tucat klaszter képviselôje,
klaszterfejlesztési szakember vett részt.
A találkozón résztvevôk a régiós, ill. a
klaszterportfóliót már elkészített szer-
vezetek voltak.
Rabb Szabolcs innováció osztályveze-
tô köszöntôjét követôen Szabó Berta, a
Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter mene-
dzsere ismertette a sikeres akkreditációs
pályázat részleteit, felvázolva azokat a
pontokat, melyek tanulságul szolgálhat-
nak a többi pályázó részre.
Keller Péter, a Klaszterfejlesztési Iro-
da korábbi vezetôje, jelenleg az NGM
nemzetközi és klaszter fôosztály helyettes
vezetôje átfogó tájékoztatást adott a
klaszterfejlesztés jelenlegi állapotáról,
statisztikát adott az akkreditált klasz-
terekrôl, kiemelve az új pályázók döntô
többségét. Dr. Szekeres György a Biotech-
nológiai Innovációs Bázis klasztertôl szá-
mos észrevételt tett az akkreditáció jelen-
legi folyamatával, az értékeléssel és a mi-
nôsítés használhatóságával kapcsolatban.
A miért jó a klaszteresedés kérdésre
Szabó Berta a Dél-Dunántúli Gépipari
Klaszter menedzsere a következôket nyi-
latkozta: — Klaszterünk felmért, és felis-
mert közös érdek alapján meghatározott
célok elérése érdekében alakult, melyek
megvalósításán folyamatosan dolgozik,
négy fô projektet meghatározva: szakkép-
zés, üzletfejlesztés, piaci együttmûködés,
anyagok és szolgáltatások közös beszer-
zése, célként kitûzve a mérhetô eredmé-
nyességet. A Dél-Dunántúli Gépipari
Klaszter üzleti közösségéhez tartozó
klasztertagok egymás közötti vélemény-
cseréje, tapasztalat megosztása általáno-
san támogatja piaci mûködésüket, haté-
konyságukat. A szakképzésfejlesztés terén
végzett munkájával, ezen belül a duális
közép és felsôfokú képzésfejlesztésben
való aktív részvételével és a pályaorientá-
ciós aktivitással azt szeretné elérni, hogy a
munkaerôpiacon megfelelô számú, maga-
san képzett szakemberek álljanak a tagok
rendelkezésére, támogatva ezzel is ered-
ményességüket, versenyképességüket –
miközben ezek a feladatok nagyon fontos,
és értékes társadalmi szerepvállalást is
jelentenek.
— Meggyôzôdésem, hogy a hálózato-
sodás és a versengô együttmûködés a si-
ker záloga. A kreatív gazdaság nem fej-
lôdhet együttmûködés nélkül. A klasz-
terek képesek új értékláncok és innovatív
üzleti modellek kidolgozására. Szintén a
klaszterekben látom a mik-
rovállalkozások internacio-
nalizációs lehetôségeit. –
mondta Keresnyei János, a
Kreatív Ipari Klaszter elnöke.
Megkérdeztük dr. Szekeres Györgyöt,
hogy a Biotechnológiai Innovációs Bázis
klaszter vezetôjeként ô hogy látja a
klaszteresedés elônyeit: — Elsôsorban az
elmúlt 10 év alatt a klaszterben aktívan
résztvevô – és nem csak pályázati elônyök
miatt belépett – cégek megtanulták az
együttmûködés egy magasabb formáját.
Az igazi eredmények, természetesen, még
lassabban fognak megjelenni, mert a piaci
hasznosítás nem egyik napról a másikra
jelentkezik, a nemzetközi láthatóságot,
ami a fô célkitûzés, még el kell érni.
Brachmann Ferenc, az Információme-
nedzsment Innovációs Klaszter mene-
dzsere ismertette azokat a közös projekte-
ket, melyekkel a klaszter jelentôs árbevé-
telre és ismertségre tett szert az utóbbi
években. Kiemelte az informatikushiány
leküzdésére tett erôfeszítések fontosságát.
Pintér Zsuzsa, a székesfehérvári Inno-
skart ügyvezetôje beszámolt arról a
brüsszeli rendezvényrôl, ahol a klaszterek
európai minôsítésének helyzetét tekintet-
ték át.
A rövid elôadásokat élénk vita követ-
te, melyet mind az elôadók, mind a részt-
vevôk egyaránt hasznosnak minôsítettek.
A következô fórumra várhatóan hat
hónap múlva kerül sor.
A rendezvény a Dél-kelet Európai
Transznacionális Együttmûködési Prog-
ram keretében az EU Társfinanszírozásá-
val valósult meg. Hamar László
Vállalkozói szemlélet -minél elôbb, annál jobb
Az Európai Unióban és hazánkban is
egyre komolyabb problémát jelent a
fiatalok munkanélkülisége. Jó megol-
dás lehet a fiatalok önállósodásának
támogatása, amivel munkahelyeket te-
remtenek önmaguknak, valamint a
korukbeli fiataloknak. A tapasztalt
cégvezetôknek pedig erôsíteni kell a fi-
atalok vállalkozói szellemét.
Ebben nyújthat segítséget az
„Enterprise+ – Innovative Potential
Meets Experience” projekt, mely az
Piacfeltáró delegáció:Horvátország elsô kézbôl
Klasztertalálkozó a kamarában
KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13
Többek között erre a kérdésre is választ
kaptak a résztvevôk a kamara és a Kor-
mányhivatal Munkavédelmi és Munka-
ügyi Szakigazgatási Szerve Munkavé-
delmi Felügyelôségének közös munka-
egészségügyi nyílt napján.
A rendezvény része volt a 2014. ápri-
lis 2-án indult munkaegészségügyi infor-
mációs programnak. A szervezôk célja a
munkáltatók, a munkaegészségügyi és
munkabiztonsági szakemberek segítése, a
helyes gyakorlat bemutatása a foglalkozá-
si megbetegedések és fokozott expozíciós
esetek megelôzését szolgáló feladatok el-
látásában.
A rendezvény élénk érdeklôdés mel-
lett kezdôdött, melyet Puszti Tibor, a szak-
igazgatási szerv igazgatóhelyettese nyitott
meg. Elsôként dr. Tamás Edit fôorvos,
foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a
Magyar Üzemegészségügyi Tudományos
Társaság Dél-dunántúli Szekciójának ve-
zetôje a „Veszélyes anyagot, keveréket
foglalkozásszerûen használók biológiai
monitorozási kötelezettségei” címmel tar-
tott elôadást, melyben egyrészt részlete-
sen ismertette a foglalkozás-egészségügyi
szolgálat kockázat kontroller szerepét mo-
nitorozással kapcsolatos gyakorlati fel-
adatok végrehajtásában.
Ezt követôen dr. Tibold Antal fôorvos,
a PTE Munkahigiénés és Foglalkozás-
egészségügyi Központ igazgatója „A bio-
lógiai tényezôk jelenlétével járó tevé-
kenységek kockázatainak kezelési
lehetôségei” címmel tartott tájékoztatót,
különös tekintettel a 2-4. kategóriába tar-
tozó kóroki tényezôkre. Ismertette az álta-
la vezetett egészségügyi intézetnek a
tárgykörrel kapcsolatos megelôzést szol-
gáló szolgáltatói feladatait.
Végül dr. Madarász Gyula fôorvos,
foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédel-
mi és Munkaügyi Fôigazgatósága Munka-
védelmi Fôosztályának helyettes vezetôje
tartott elôadást az egészségügyi szolgálta-
tás keretében használt éles vagy hegyes
munkaeszközök által okozott sérülések
kockázatairól, különösen a fertôzések
megelôzésének lehetôségeirôl, mellyel az
elôzô elôadáshoz kapcsolódott. Részlete-
sen ismertette a munkavédelmi felügyelô-
ségek által az elsô félévben az egészség-
ügyi és a szociális szférában lefolytatott
célvizsgálat számszaki tapasztalatait és
megállapításait, azokat a gyakorlatban elô-
forduló tipikus mulasztásokat, melyek ha-
tósági intézkedéseket igényeltek.
Megalakult a Munkavédelmi klub a kamarában
A vállalkozások mind gyakrabban ke-
rülnek szembe a Munkavédelmi Fel-
ügyelôség ellenôrzéseivel. A kamara
segítséget nyújt a kkv-knak, hogy
könnyebben eligazodjanak a bonyolult
jogszabályok útvesztôjében, valamint
megismerteti a vállalkozásokat a leg-
jobb gyakorlattal. Ezért alakította
meg Munkavédelmi klubját.
A szakmai klub mûködésének elsôd-
leges célja felkészíteni a cégeket a mun-
kavédelmi ellenôrzésekre, kiemelni a kri-
tikus pontokat, a „legjobb módszer” be-
mutatásával felhívni a figyelmet a hiá-
nyosságokra, valamint naprakész tájé-
koztatást adni az aktuális munkavédelmi,
tûzvédelmi jogszabályokról, rendeletek-
rôl. A klub összejövetelek egyben kötet-
len találkozási lehetôséget jelentenek a
munkavédelemmel, biztonságtechniká-
val foglalkozó szakemberek számára.
A klub rendes tagja lehet minden Ba-
ranya megyében székhellyel, telep-
hellyel, vagy fiókteleppel rendelkezô
vállalkozás, amennyiben a Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi és Iparkamara önkén-
tes tagja, illetve rendezett kamarai re-
gisztrációval rendelkezô vállalkozása.
Pártoló tagként vehetnek részt a klub
munkájában a más megyében szék-
hellyel, telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkezô egyéni és társas vállalkozá-
sok, valamint a szakmai kamarai tagság-
gal rendelkezô tagok (pl. mérnök, épí-
tész kamarai tagok).
A klub programjait a szervezôk igye-
keznek minél több külsô helyszínre szer-
vezni, így az egyes cégek „legjobb
gyakorlatának” megismertetése a klub
tevékenységét színesebbé és változato-
sabbá teheti. Emellett külsô szakértôk,
elôadók is meghívást kapnak az összejö-
vetelekre. A klubtagok a hírlevélben
nemcsak a rendezvényekrôl kapnak tájé-
koztatást, hanem az aktuális jogszabályi
változásokról is.
Az alapító tagok javaslata alapján a
klub elnökének Somfai Gábort, a Somfai
Kft. egyik vezetôjét, titkárának Gelen-csér Lajosnét, a kamara munkatársát vá-
lasztotta.
Erasmus+ program keretében való-
sul meg. A Pécs-Baranyai Kereske-
delmi és Iparkamara mellett né-
met, görög, spanyol, litván, és bol-
gár szakemberek mûködnek együtt
a sikerért.
A projekt a 15 és 25 év közötti fi-
atalokat célozza meg. A szakemberek
ezért iskolákkal és munkaügyi köz-
pontokkal mûködnek együtt mind az
öt résztvevô országból. A szakembe-
rek háttérbeszélgetésekkel próbálják
ösztönözni a fiatalok vállalkozói
kompetenciáit már a korai szakasz-
ban. A potenciál-értékeléshez egy Né-
metországban kifejlesztett eszközt
használnak, mellyel felfedezhetôek a fiatalok
erôsségei – mindez úgy, hogy azok számukra
is láthatóvá váljanak. Az új nemzedék „vál-
lalkozói” a program végén egy tanúsítványt
kapnak, amely az eredményeket dokumentál-
ja. A potenciális vállalatalapító a tanúsítványt
például bankoknál, kockázati tôke alapoknál,
vagy közösségi finanszírozás esetén bemu-
tathatja, amikor indulótôkét kérelmez.
Az Enterprise+ fiatal résztvevôi mellett
tapasztalt vezetôk állnak, szakmai tudásuk-
kal és élettapasztalatukkal segítik a fiatalokat
a vállalkozói képességeik megismerésében
és kialakításában.
Melyek a vágásos balesetekkockázatos területei?
A LAFARGE Királyegyházi Cementgyá-
ra mintegy 800 millió forintos környezet-
védelmi beruházást valósít meg tervei
szerint még az idei évben. Ennek ered-
ményeként a fosszilis tüzelôanyagokat
részben kiváltó másodlagos tüzelôanya-
gok használatát kezdheti meg.
A LAFARGE Csoport kiemelt célki-
tûzése, hogy a nem fosszilis tüzelôanya-
gok felhasználásának arányát – csoport
szinten – 2020-ra 50%-ra növelje, ezzel
is hozzájárulva a körkörös gazdaság épí-
téséhez. A csoport több évtizedes pozitív
nemzetközi tapasztalata az alternatív tü-
zelôanyagok alkalmazása terén már ed-
dig is hozzájárult a környezet megóvásá-
hoz, hiszen alkalmazása tovább csökken-
ti a kibocsátási értékeket. Az új beruhá-
zás kapcsán ehhez a törekvéshez csatla-
kozik az elérhetô legjobb technológia be-
építésével és alkalmazásával a Király-
egyházi Cementgyár is. A technológia
módosítására a gyár az év elején kapta
meg az Egységes Környezethasználati
Engedélyt, így kezdôdhetett meg az új
kapcsolódó beruházás megvalósítása. A
meglévô gyártósor egy zárt feladórend-
szerrel egészül ki, amely a fosszilis tüze-
lôanyagokat kiváltó új, másodlagos tüze-
lôanyagokat a megfelelô hômérsékletû
égetési ponthoz juttatja. A másodlagos
tüzelôanyagok tárolására pedig egy 1000
m2-es könnyûszerkezetes csarnok épül,
ahol zárt rendszerben kezelik majd a be-
tárolt alternatív tü-
zelôanyagokat.
A másodlagos
t ü z e l ô a n y a g o k
olyan, anyagában
már nem haszno-
sítható tisztított és
aprított anyagokat jelentenek, amelyek-
nek alkotóelemei a gyártás során beépül-
nek a cementbe. Az új technológia alkal-
mazására vonatkozó engedély négy fô
anyagkörre vonatkozik: a máshol már új-
ra nem hasznosítható gumiabroncsra és
annak aprítékára, a tisztított és válogatott
mûanyag- és papírhulladékra, valamint
biomassza felhasználására. A beruházás
próbaüzeme 2014 áprilisában gumiab-
roncsok tesztelésével kezdôdött meg, ezt
az anyagot a beruházás várható novem-
beri befejezéséig egy ideiglenesen meg-
épült lift juttatja el a beadó nyílásig.
A világszerte 30 éve alkalmazott
módszer tovább csökkenti a Királyegy-
házi Cementgyár környezeti kibocsátási
értékeit, és hatékony megoldást nyújthat
a helyi hulladékkezelési problémára is. A
LAFARGE már mûködésének kezdete
óta kiemelten fontosnak tartja az ipari
ökológiai körforgásnak megfelelôen az
elérhetô legjobb technika (BAT) követel-
ményrendszerének való megfelelést. Ezt
a projekteken keresztül megvalósuló te-
vékenységet a PBKIK 2014-ben kamarai
környezetvédelmi díjjal is jutalmazta.
BARANYAI GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság14
A szigetvári a harminchárom leghátrá-
nyosabb helyzetû kistérség egyike. A
Társadalmi Megújulás Operatív Prog-
ram keretében megvalósuló Építsd fel!
nevet viselô program hátrányos helyzetû
emberek kezébe olyan végzettséget ad,
amellyel el tudnak helyezkedni a munka
világában.
A tartós munkanélküliek nagy részénél
már kialakult az úgynevezett szegénykultú-
ra és a többgenerációs munkanélküliség. Az
Építsd fel! projekt elsôdleges célja éppen
ezért, lehetôség szerint mind több tartós
munkanélküli visszavezetése az elsôdleges
munka világába. A program keretében a
résztvevôk szakmát tanulnak, valamint
olyan komplex szolgáltatásokat és támoga-
tásokat vehetnek igénybe, amelyek a to-
vábblépéshez nagy segítséget jelentenek.
A projektbe bevont, harminc tartós
munkanélküli foglalkoztatását, gyakorlati
képzését a szigetvári járás két építôipari
vállalkozása vállalta. A programban részt-
vevôk a négy hónapos szakmai képzés vé-
gén OKJ-s vizsgát tesznek, majd újabb
négy hónapon át tovább foglalkoztatják
ôket, amelynek során a szigetvári já-
rás több településén az önkormány-
zati tulajdonban lévô ingatlanokat
újítják fel.
Az Építsd fel! projekt keretében
megvalósuló tranzit-foglalkoztatás-
ban aktív szerepet vállalt a szigetvá-
ri Melio-Start Kft. is.
— A konzorciumban megvalósu-
ló projekt fôpályázója a Láthatár
Közhasznú Egyesület, a megvalósí-
tásban rajtunk kívül még a szentlász-
lói Hideg-Bau Kft., valamint a Ro-
ma Nemzetiségi Önkormányzat vesz
részt – mondja Horváth László, a
Melio-Start Kft. tulajdonos-ügyve-
Aki szeretne, maradhat
LAFARGE CEMENT MAGYAROR-SZÁG KFT.A LAFARGE 2011 júliusában kezdte meg te-
vékenységét Magyaror-szágon és az építôiparszámára az egyik megha-tározó cementgyártójávávált egyedi megoldásaival.A cég érdekeltségi körébetartozik egy cementgyárKirályegyházán, amely130 fôt foglalkoztat. ALAFARGE Cement Ma-
gyarország Kft. célja partnerei és végfelhasz-náló igényeinek teljes körû kiszolgálása inno-vatív, kitûnô minôségû cementtermékekkel –mind ömlesztett, mind zsákos formában. Ahatékony és fenntartható ipari folyamatok ki-alakítása során a vállalat kiemelt figyelmetfordít a környezet védelmére, a természetierôforrások megôrzésére és a helyi közössé-gekkel való együttmûködésre is.
További információ elérhetô awww.lafarge.hu oldalon.
LAFARGE CSOPORTA világ vezetô építôipari-alapanyaggyártója-ként a LAFARGE a világ 62 országában64.000 munkavállalót foglalkoztat, a 2013-as
évben a cégcsoport 15,2 milliárd r értékesí-tési forgalmat realizált. A cement, adalék-anyagok és beton piacának egyik legfonto-sabb szereplôjeként innovatív megoldásainkeresztül világszerte hozzájárul a városoképüléséhez, ezáltal a kompaktabb, tartósabb,szebb és élhetôbb lakhatási körülmények-hez. Világelsô kutatási központjának köszön-hetôen a LAFARGE elsôdleges prioritása azinnováció, a fenntartható építkezések biztosí-tása és az építészeti kreativitás elôsegítése.
További információ a LAFARGE Csoportról:www.lafarge.com
Környezetvédelmi beruházás alternatív tüzelôanyagok használatára a LAFARGE-nál
Idôrôl idôre beszámolunk önkéntes ka-
marai tagunkról, a helyi szinten unikum-
nak számító EWIGE Márkaboltról, akik
prémium minôségû, de megfizethetô árú
termékeikkel üde színfoltot jelentenek a
városban. Példájuk is mutatja, hogy krea-
tivitással és odaadással lehet értéket te-
remteni gazdaságilag nehe-
zebb idôszakokban is. Ka-
pitány Gellérttel, az üzlet
vezetôjével beszélgettünk.
— Mivel foglalkoznak pontosan?— Zokni, harisnya, fehérnemû és für-
dôruha szaküzletet üzemeltetünk Pécsett,
a Kórház térnél (Rákóczi út 10.). Többsé-
gében saját márkás magyar zoknikat és
alsónemûket (EWIGE) forgalmazunk,
ezen felül pedig minôségi magyar fehér-
nemûk (Krisztina, Daisy) és fürdôruhák
(Ocean, Capella), valamint magyar
(Presto, Lady) és lengyel (Fiore, Gatta,
Gabriella) harisnyák képezik a termékpa-
lettát. Filozófiánk szerint azokból a szeg-
mensekbôl, ahol van minôségi magyar
piaci szereplô, ott a magyar gyártókat fa-
vorizáljuk.
— Miben látják most az elôrelépési,fejlôdési lehetôséget?— Késô tavasz óta saját márkás, magyar
férfi alsónemûket is forgalmazunk há-
romféle fazonban és sokféle színben. To-
vábbá nemrégiben sikerült kapcsolatba
lépnünk két kiemelkedô magyar fehérne-
mûgyártóval, és így most már a paletta
részét képezik a lehetô legkülönfélébb
melltartók és nôi alsónemûk is. Ezek mi-
nôségben megütik a prémium szintet, ár-
ban viszont igencsak versenyképesek a
„nagy márkákhoz” képest.
— Könnyen boldogulnak?— Errôl szó sincs. Ma olyan világot
élünk, ahol semmit sem adnak „ingyen”.
Tudatosan próbálunk építkezni, ami jó
esetben is csak évek múlva fog beérni.
Az Európai KKV hét keretében elsô alka-
lommal szervezett egyedülálló képzést az
Enterprise Europe Network hálózat pécsi
irodája. Az elmélet helyett itt a gyakorla-
ton volt a hangsúly. A képzés során a
résztvevôk megismerték a Pécsi Iroda in-
gyenesen használható nemzetközi part-
nerkeresô adatbázisát (POD - Partnership
Opportunities Database), mely 54 ország
üzleti partneri ajánlatainak naponta bô-
vülô rendszerét mutatja be. A résztvevôk
megtanulták, miként keressenek a saját
igényeiknek megfelelô partnereket – ke-
ressenek akár üzleti partnert, akár tech-
nológiai együttmûködést, vagy projekt-
partnert K+F projektjükhöz. Emellett
megismerhették a hálózat rendezvénytá-
rát is, melyben minden, a hálózat tagjai
által szervezett üzletember találkozó, vá-
sár, kiállítás és konferencia megtalálható.
Így már könnyebben tervezhetô a nem-
zetközi megjelenés.
A rendszer a fentiek mellett alkalmas
marketing, piackutatási és termékfejlesz-
tési tapasztalatok szerzésére anélkül,
hogy bármiféle anyagi kockázatot vállal-
na a vállalkozás.
Az adatbázis használata mellett nagy
hangsúlyt kapott a partnerkeresésre al-
kalmas ajánlati/keresési profil megírása,
és az ezzel kapcsolatos fontos tudniva-
lók.
A képzés és az adatbázis ingyenes
használatának lehetôsége egy résztvevô
véleménye szerint piaci rést tölt be azok
számára, akik saját cégük külpiaci straté-
giáját saját maguk akarják irányítani.
Nagyban szélesíti látókörüket és meg-
könnyíti a tájékozódást a nemzetközi
rendezvények és üzleti partnerségi aján-
latok sokaságában.
zetôje. — A cégnél három szakmában
folyik a gyakorlati képzés, az elméleti
oktatás pedig Szigetváron és Pécsett a
Pollack Mihály Mûszaki Szakközép-
és Szakiskolában folyik. A magam ré-
szérôl azért vállal-
tam fel a projekt-
ben való részvé-
telt, mert hosszú
távon gondolko-
dunk.
A jól teljesítô-
ket, valamint akik
a program befeje-
zését követôen is
maradni szeretné-
nek, tovább foglalkoztatjuk. Mint elmondta
a Melio-Start Kft.-nél, valamint a szentlász-
lói Hideg-Bau Kft.-nél tizenöt-tizenöt – 20
és 60 év közötti – tartós munkanélküli sajá-
títja el július óta a vízszigetelô, melegbur-
koló, építményzsaluzat- és fémállványzat
szerelô, valamint szobafestô, mázoló, tapé-
tázó szakmák alapjait.
Kitért arra is, az elsô pillanattól kezdve
bevonják ôket a tényleges munkába, hason-
lóan a szentlászlói építôipari céghez, ahol
egy-egy brigád tagjaként sajátítják el az
egyes szakmák alapjait. Jelentôs részük
szakképzetlen, a tanfolyam elvégzését kö-
vetôen betanított munkásként foglalkoztat-
ják majd ôket.
Az Európai Bizottság által koordinált
kampány a vállalkozói formát nép-
szerûsíti. Tájékoztatja az érdekelte-
ket, hogy az Európai Unió, valamint a
tagállami, a regionális és a helyi ható-
ságok hogyan támogatják a mikro-, a
kis- és a középvállalkozásokat. Célja
továbbá, hogy elismerést biztosítson
a vállalkozóknak, amiért hozzájárul-
nak Európa jólétéhez, munkahelyei-
hez, innovációs tevékenységeihez és
versenyképességéhez.
Csak azért is, elôre!BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 15
Ha keresünk, találunk!Tegye cégét láthatóvá nemzetközi partnerkeresô adatbázisunkban
A különterem rendszeresen helyszíne a
családi összejöveteleknek. A hétvégi
rendezvényeikre pedig Pécsrôl és Ka-
posvárról is érkeznek vendégek, s az
utóbbi idôben egyre több lakodalmat
tartanak náluk.
— Egyre többen kerestek meg ben-
nünket azzal, hogy nálunk tartanának
különbözô rendezvényeket – mondja
Hóbor Lászlóné, az étterem
egyik tulajdonosa. — A fe-
dett terasz, s a rendezvény-
sátor ugyan kora tavasz-
tól késô ôszig kellemes
helyszín egy-egy baráti
találkozó, családi ese-
mény megrendezésé-
hez, de a rossz idô be-
álltával már csak az ét-
teremben és annak kü-
löntmében volt ezekre le-
hetôség. Ezért döntöttünk
úgy, belevágunk, építünk egy
rendezvénytermet, hogy egész
éven át színvonalas helyen tudjunk he-
lyet adni a nagyobb összejöveteleknek.
A Gazdasági Operatív Program kereté-
ben kiírt pályázaton elnyert támogatás,
valamint kisvállalkozóknak nyújtott,
alacsony kamatozású hitel felhasználá-
sával megkezdôdhetett a munka.
A legfontosabb szempont az volt,
hogy a rendezvényterem gazdaságosan
mûködtethetô, gyorsan felépíthetô le-
gyen. A teljesen új technológiával meg-
épülô, passzívház jellegû, kétszázötven
négyzetméter alapterületû rendezvény-
teremben már az épületgépészeti munka
folyik. Az épület melegvízellátását nap-
kollektorokkal oldják meg, cserépkály-
hával fûtenek majd, ami egyben a dísze
is lesz a teremnek. A 6-os út felôli olda-
lon pedig nagy, eltolható ablakokat épí-
tenek be.
— Évek óta a terveink között szere-
pelt a rendezvényterem – folytatja
Hóbor Lászlóné. — A terveket készítô
Építészkör Kft.-vel, Keresztes Béla épí-
tésszel már évek óta kapcsolatban ál-
lunk, az éttermet is ôk tervezték. A kivi-
telezési munkákat, ahogy korábban is a
szigetvári Melio-Start Kft. végzi. No-
vemberben már szeretnénk fogadni az
elsô vendégeket.
Az idô egyre inkább a Pálma Étterem
tulajdonosait, megálmodóját
Hóbor Lászlóné, Klárit
igazolja. Sok a vissza-
járó vendégük, akik
között az átmenô
forgalom miatt szép
számban akadnak
külföldiek is.
— Folyamato-
san vannak az étte-
remben, szeretik a
konyhánkat, sokan
járnak ebédelni hoz-
zánk még Szigetvárról is
– mondja. — Annak idején
pedig sokan nem értették a döntésünket.
A válságot ugyan mi is megéreztük, de
most már úgy látjuk, hogy kezd vissza-
állni a régi rend. A SZÉP-kártyának kö-
szönhetôen ismét egyre többen jönnek.
A családi vállalkozásban mûködte-
tett étteremnyitás ötlete Hóbor Lászlóné
fejében született meg. Elôször a
Messzilátó Csárdával szemben lévô
épületet vették bérbe. Majd egy sikeres
pályázaton elnyert forrás lehetôséget te-
remtett arra, hogy megvalósítsák, meg-
építsék a Pálma Vendéglôt, ami mind a
mai napig az egész családnak – két fiá-
nak, férjének – munkát ad. S szinte a
nyitással együtt fogadták az elsô tanuló-
jukat. Jelenleg is heten sajátítják el ná-
luk a szakma alapjait, négy szakács és
három pincér tanuló.
— Az évek során nagyon jó csapat
alakult ki, ami annak is köszönhetô,
hogy a munkatársaink szinte kivétel
nélkül egykor a tanulóink voltak, ponto-
san ismerik az általunk támasztott köve-
telményeket, szakmai elvárásokat –
hangsúlyozza Hóborné, Klári. — Arra
is nagyon odafigyeltünk, s figyelünk je-
lenleg is, hogy csak annyi tanulót fo-
gadjunk, akikre oda is tudunk figyelni.
Már az elsô perctôl igyekszünk ôket a
mindennapi munkába bevonni. Az elsô
idôben a szakácsok keze alá dolgoznak,
majd ahogy ügyesednek, egyre több
mindent bízunk rájuk.
Nagy hangsúlyt helyeznek arra
ugyanis, hogy minden egyes mûveletet
megtanuljanak, a zöldségtisztítástól a
mosogatáson át egészen a tálalásig. A
tûzhely mellé pedig csak akkor engedik
ôket, amikor már képesek egy-egy mû-
veletet önállóan elvégezni. A pincérta-
nulók pedig rátermettségtôl függôen
mehetnek ki a vendégek közé. Van, aki
már néhány hét után szinte önállóan ve-
szi fel a rendelést, de akad olyan is, aki-
nek fél év is kell mire alkalmassá válik
erre.
— Szigorú vagyok a tanulóinkkal,
betartatom velük a szabályokat, ugyanis
az eltelt évek alatt azt tapasztaltam,
hogy csak ezen a módon lehet ered-
ményt elérni. Megkövetelem, hogy a rá-
juk bízott feladatokat magas színvona-
lon végezzék el. Az étteremben sokan
megfordulnak, s nem mindegy, hogy a
tanulóink hogyan viselkednek, miként
végzik a munkájukat. Arra különösen
büszke vagyok, hogy azok a tanulóink,
akik az általunk támasztott elvárások
szerint igyekeztek elsajátítani a szakma
alapjait, befejezték az iskolát, szakmun-
kásvizsgát tettek, nálunk maradtak, s je-
lenleg is velünk együtt dolgoznak – zár-
ja beszélgetésünket, mert már várják a
leendô rendezvényteremnél, ahol ponto-
sítani szeretnének vele néhány részletet.
Sz.K.
Több mint egy évtizede annak, hogy az elsô vendégeket fogadta Botykapeterden a Pálma Vendéglô. Az esztendôk alatt
tulajdonosai folyamatosan fejlesztették, újabb és újabb terekkel bôvítették, különtermet, teraszt építettek, amit késôbb
befedtek, néhány hét múlva pedig egy rendezvényterem is része lesz a vendéglátóhelynek.
Rendezvényteremmel bôvül az étterem
Hóbor LászlónéA HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság16
Visegrád nevét több mint 1000 évvel ezelôtt írták le elô-ször, mint Visegrád vármegye székhelyét és várát. A tör-ténelmi emlékhelyek kedvelôi páratlan élményekkelgazdagodhatnak, hiszen sokak szerint a Fellegvárból a
Dunakanyarra nyílópanoráma az országegyik legpompásabblátképe. A vár kiállí-tásai között láthatjuka Szentkorona máso-latát, az 1335-ös hár-mas királytalálkozótmegelevenítô panop-tikumot, vadász ésfegyverkiállítást. Avárosban lévô királyipalota falai között ta-
lán még jobban felelevenedik a középkor, a díszudvar ésa közepén álló Herkules-kút látványa szinte rabul ejti azoda belépôt, különösen a gótikus és reneszánsz építésze-ti stílus kedvelôit. A királyi palotával szemben találhatóMátyás Király Történelmi Játszópark, Kô Boldizsár fa-faragó mûvész által tervezett játékaival különleges él-ményt nyújtanak gyerekeknek és szülôknek egyaránt.
A mozgást és a szabadidô tartalmas eltöltését kere-sôk is változatos lehetôségek közül válogathatnak az évmind a négy évszakában. Télen a Nagyvillám Sípályavárja a téli sportok szerelmeseit, tavasztól ôszig a szá-guldás és a kaland kedvelôi tehetik próbára magukat,nyáron pedig a Duna nyújt lehetôséget a vízi sportokgyakorlására, sétahajókázásokra.
A túrázni vágyók gyönyörû erdei kiránduló utakon is-merkedhetnek meg a Visegrádi-hegység szépségével. AzApátkúti-völgyben található Telgárthy-rét már évtizedekóta a környékbeliek kedvelt piknikhelye, de érdemes egysétát tenni a Bertényi Miklós Füvészkertben is, ahol be-tekintést kaphatunk a Visegrádi-hegység flórájába és fa-unájába. A közeli Visegrádi Pisztrángos Tavaknál apisztrángfogást is kipróbálhatják a lelkesebbek, de érde-
mes ellátogatni a Kaán-forráshoz is, amely a környéklegkedveltebb forrásvizét adja.
A pihenésre, üdülésre vágyókat Visegrádon kényel-mes szállodák, hangulatos panziók és vadászházak vár-ják. Az itt található hotelek spa és wellness világa olyanegészségmegôrzô éswellness programo-kat kínálnak, ame-lyek megteremtik azta harmóniát, ami atökéletes kikapcsoló-dáshoz, ellazuláshozelengedhetetlen.
Adventi idôszak-ban, a Visegrád ésKörnyéke Turisztikaiés Marketing Egyesü-let december 13-14.,valamint 20-21. kö-zött kézmûves vásárt szervez, ahol a helyi és környékbe-li kézmûvesek portékája mellett, színes programokkal,lovagi tornával várják az érdeklôdôket.
Visegrád szeretné magát megmutatni mindenkinekitthon és a nagyvilágban: azoknak, akik ismerik és sze-retik, de azoknak is, akik nem ismerik, de érdeklôdésselfordulnak irányába.
www.visitvisegrad.hu
VISEGRÁDI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 17
Visegrád,az élô középkor városa
Visegrád, ahol az emberi alkotásokat és a természeti szépségeket harmóniába fonta az idô,Visegrád, ahol az építészeti és a természeti értékek hosszú évszázados együttélésének szép-ségét érhetjük tetten. Visegrád Budapesttôl 43 km-re, a Dunakanyar legszebb pontján, a Du-na-Ipoly Nemzeti Park közepén fekvô kisváros nemzetközi hírû mûemlékekkel, izgalmasprogramokkal és felejthetetlen élményekkel várja Önt.
VISEGRÁDI MELLÉKLET18 Dél-Dunántúli Gazdaság
VISEGRÁDI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 19
SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság20
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamara 2437 fô tanulószerzôdését tartja
nyilván. Ezek a tanulók közel ötszáz
cégnél végzik a szakmai gyakorlatot. A
cégekkel a kamarai szakképzési tanács-
adók tartják a kapcsolatot. A tanácsadói
aktivitásnak, kamaránk jó marketing te-
vékenységének, illetve az iskolákkal
fennálló jó együttmûködésnek köszön-
hetô, hogy évek óta folyamatosan nô a
tanulószerzôdések és a gyakorlati kép-
zésben szerepet vállaló vállalkozások
száma. Az állam havi normatív támoga-
tás igénybe vételével ösztönzi a vállal-
kozásokat az utánpótlás nevelésére. Ez
50-70 ezer Ft/tanuló/hó körüli támoga-
tást jelent szakmától függôen.
Az újonnan a szakképzés rendszeré-
be belépô gazdálkodó szervezeteknél a
kamara bevezetô ellenôrzést tart, ahol a
személyi és tárgyi feltételek meglétét
vizsgálja. Az eredményes bevezetô el-lenôrzést követô határozat után köthetôcsak a céggel tanulószerzôdés. A gya-
korlati képzôhely ellenôrzés másik for-
mája a köztes ellenôrzés, mely a már ok-
tatást folytató gazdálkodó szervezetekre
vonatkozik, itt a feltételek folyamatos
fenntartását ellenôrizzük, valamint a
változások nyomon követése történik.
Az ellenôrzésnél a kamarai munkatárs
mellett egy – az adott szakmában érintett
– iskolai képviselô és a szakmai szakér-
tô alkot egy csoportot. Közel 100 fôs ak-
tív szakértôi csapat segíti az ellenôrzési
munkát több, mint 40 szakmában.
Tárgyi feltételekben a szakmai keret-
tantervben meghatározott eszközökkel
kell rendelkezni ahhoz, hogy a tanuló
gyakorlati képzését végezhessék. A sze-mélyei feltétel, hogy adott szakmában
végzettséggel, illetve a végzettség meg-
szerzését követôen legalább 5 éves szak-
mai tapasztalattal rendelkezzenek. Fel-
hívjuk a figyelmet a 2015. szeptember
1-jei határidôre, hiszen ezt követôen,
csak annál a gazdálkodónál lehet tanuló,
akinek rendelkezik az oktatója mester
végzettséggel.
Ellenôrzések alakulása az elmúlt két
évet érintôen:
2013. évben 386 ellenôrzés volt 132
bevezetô, valamint 254 köztes ellenôr-
zés megosztásban, míg ebben az évben,
a tavalyi közel dupláját, 710 ellenôrzést
végeztünk, melybôl 277 esetben beveze-
tô, 433 esetben köztes ellenôrzést foly-
tattunk.Az oktatók harmada felsôfokú végzett-
ségû, s igen alacsony a mesterek száma.
A vizsgált képzôhelyeken minden
esetben teljesültek a képzés megvalósu-
lásának személyi feltételei. A gyakorlati
képzést végzô oktatók – végzettségüket
tekintve – 31%-a szakmunkás, 9%-aszakközépiskolában fejezte be tanulmá-
nyait, 8% technikumot végzett, 31% fô-
iskolát, mindössze 3% egyetemet. Mes-
tervégzettséggel az ellenôrzött képzôhe-
lyek mindössze 5%-a rendelkezik. A
2011. évi szakképzési törvény 92 .§ (17)
értelmében a gyakorlati képzést folytató
a szervezetnél gyakorlati oktatóként
2015. szeptember 1. után csak olyan sze-mély alkalmazható, aki mestervizsgávalrendelkezik.
Állami támogatás a szakképzésben:
A tanulók gyakorlati képzésében részt
vállaló 5-600 cég szakképzési normatív
támogatást érvényesíthetett mintegy 1,5milliárd Ft értékben, Baranya megyé-
ben. (Az éves költségvetési törvényben
meghatározott alapnormatíva és az
egyes szakmákhoz tartozó súlyszorzó
szorzata/év/tanuló-hiányszakma, anyag-
igényes szakma esetében magasabb)
Ugyancsak a gyakorlati képzésben
érintett vállalkozások részére meghir-
detett decentralizált pályázati döntés
alapján – több mint 400 millió forintotfordíthatott eszközfejlesztésre mintegy
76 vállalkozás és a szakképzésben érin-
tett 7 oktatási intézmény.
Az a 86 cég pedig, amely nyert a
gyakornoki pályázatban, 470 millió fo-rint támogatást kap a tanulók tovább-
foglalkoztatására.
Összességében így 2,5 milliárd fo-rintnyi összeget tudtak igénybe venni a
képzést vállaló cégek Baranyában, eb-
ben az évben.
A minôségi utánpótlás nevelésértA szakmai utánpótlás nevelésében kiemelt szerepe van a gyakorlati képzésnek, így fontos a gazdálkodók szerepvállalása. Akamara legfontosabb szakképzési feladatai közé tartozik az erre vállalkozó cégek szakmai felkészítése, módszertani taná-csokkal való ellátása, törvényi elôírások ismertetése, esetleges ezzel kapcsolatos változások ismertetése, s egyben a szük-séges személyi és tárgyi feltételek ellenôrzése is. A kamara tart nyilván minden olyan vállalkozást, költségvetési szervet, in-tézményt, ahol gyakorlati képzés folyik, akár együttmûködési megállapodással, akár tanulószerzôdéssel. A Magyar Kereske-delmi és Iparkamara támogatásával kerül megvalósításra a területi feladat.
SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 21
A külsô képzôhelyen gyakorlati ok-
tatást végzôk mestercím megszerzésé-
nek elôsegítésére megjelenô pályázat a
TÁMOP 2.3.4. B 80%-os támogatástnyújt a pályázók részére, mintegy 82szakmában.
A vizsgált képzôhelyek 91%-ánál a
pénzbeli juttatás mértéke a törvényi elô-
írás szerinti minimum (ez természetesen
szakmánként eltérô összegû, függ a
szakma sajátosságaitól, anyagigényétôl,
hiányszakma esetében magasabb),
mindössze 9% aki magasabb összeggel
ösztönzi a tanulót a jobb munkavégzés-
re.
Összesen 15 képzôhely esetében kel-
lett hiánypótlást elrendelnünk, amiatt,
hogy a tanulói juttatásokat egyáltalán
nem, vagy csak részben biztosítják. Fô-
ként a kedvezményes étkezés biztosítása
volt a hiánypótlás oka, de a munkaruha
és az üzemorvosi ellátás hiánya is ismé-
telt ellenôrzést kívánt. A felszólításra
minden esetben a megadott határidôn
belül rendezôdött a hiánypótlás.
Számos képzôhely jelezte és az el-
lenôrzések során tapasztaltuk is – töb-
bek között a foglalkozási naplók megte-
kintésekor – a termelésre való tekintet-
tel, nem minden esetben tudnak a prog-
ram alapján haladni. Az új OKJ-s szak-
mákban, a kihelyezett gyakorlati képzés
10-11. évfolyamában a tanulók kizáró-
lag a vállalkozásnál töltik a gyakorlatot.
Nagyon fontos, hogy a továbbiakban a
szakmai- és vizsgakövetelmények, illetve
A 2011. évi szakképzési törvény 92 .§
(17) értelmében a gyakorlati képzést
folytató szervezetnél gyakorlati oktató-
ként 2015. szeptember 1. után csak
olyan személy alkalmazható, aki mes-
tervizsgával rendelkezik.
A TÁMOP 2.3.4.B-13/1 pályázat fô
célja, hogy azokban a szakmákban,
amelyekben a mesterszint kidolgozásra
került támogassák a gyakorlati képzô-
helyek jogszabályi megfelelését. Tá-mogatás mértéke: 80%, így a képzés
várható költsége támogatással csak60.000 Ft, melyet a résztvevô finanszí-
roz.
Mesterképzéseket az alábbi szakmák-
ban indítunk ôsszel és télen:
1. ipari gépész
2. hegesztô
3. gépi forgácsoló
4. gázfogyasztóberendezés- és csôhá-
lózat-szerelô
5. vízvezeték- és vízkészülék szerelô
6. hûtô-klíma és hôszivattyú berende-
zés szerelô
7. autószerelô
8. karosszérialakatos
9. autóelektronikai mûszerész
10. kômûves
Költségvetési szervek bekapcsolódása a tanulószerzôdéses rendszerbe
Az egészségügyben és a szociális szakmákban képzôk is a kamara nyilvántartásába
kerültek. A PTE Klinikai Központ, a városi Kórházak, az Országos Mentôszolgálat
Baranya megyei mentôállomásai, nagyobb Szociális Otthonok, intézmények a megye
képzést folytató óvodái és bölcsôdéi, valamint számos gyógyszertár kapott megfelelô-
ségi határozatot. Többségükben együttmûködési megállapodással történik a tanulók
gyakorlati képzése, de a 24/2012. NGM rendelet lehetôséget biztosít a költségvetési
szerveknek, hogy tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlati képzésre az adott tan-
évre támogatást kapjon, külön igénylés alapján pályázati keretek között. Ennek ered-
ményeként a PTE Klinikai központ elsôként bekapcsolódott a rendszerbe és több,
mint 130 tanulóval van tanulószerzôdése.
SZAKKÉPZÉS / INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság22
a kerettantervek alapján történjen a gya-korlati képzés, ezt a kamara az eljárások
során minden esetben ellenôrizi.
Ebben az évben különös figyelmet
fordítottak szakértôink a foglalkozási
napló vezetésének nyomon követésére, a
kerettantervi elôírások megvalósulására.
Sok esetben már a gazdálkodók rendel-
kezésére bocsátottuk a Magyar Kereske-
delmi és Iparkamara által kidolgozott
foglalkozási naplókat, mely ezidáig 50
szakmában történt meg, de további 50
szakmában várható. A vállalkozások
egytôl egyig üdvözölték a nyomtat-
ványt, mely abban az esetben is segítsé-
gül szolgál, ha a régi haladási napló tí-
pust használja.
A munka, baleset és tûzvédelmi ok-
tatás minden esetben megtörtént a cé-
geknél, ez talán a folyamatos munkavé-
delmi ellenôrzéseknek köszönhetô.
A szakma oktatásához szükséges
eszközállomány az ellenôrzött képzô-
hely esetében – egy kivételtôl eltekintve
– rendelkezésre állnak, mûszaki állapo-
tuk megfelelô. Amennyiben a vállalko-
zás csak részben rendelkezik az adott
szakma oktatásához szükséges eszkö-
zökkel, részképzésre, a modulok konk-
rét megjelölésével kapott megfelelôségi
határozatot. A mulasztások jelzése az el-
méleti képzést végzô iskola felé, többsé-
gében a megjelölt rendszerességgel
megtörtént. Egyre többen választják az
elektronikus úton való értesítést, elvégre
a jövô az elektronikus napló bevezetése
felé mutat.
Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a kép-
zôhelyek az esetek jelentôs százaléká-
ban nem kapják meg az iskoláktól a he-
lyi tantervet, illetve a tanév rendjét.
Évrôl évre folyamatos a pozitív vál-
tozás a gazdálkodók szakképzéshez való
hozzáállásában. A kiterjedt tanácsadá-
soknak köszönhetôen a szükséges sze-
mélyi és tárgyi feltételek biztosítása, a
kerettantervek, a szakmai és vizsgakö-
vetelmények tartalmának ismerete, jog-
szabályok követése és betartása a koráb-
bi évekkel ellentétben, jelentôsen keve-
sebb problémát okozott a gyakorlati
képzôhelyeknek. A tanácsadók napra-
kész információkkal látják el a gyakor-
lati oktatással foglalkozó cégeket és
könyvelôiket a kamara által üzemeltetett
weblapon (www.pecsikamara.hu\szak-
kepzes), a heti hírleveleken keresztül,
mely tematikus rendszerezésben, téma-
körönként nyújt segítséget az esetleges
kérdések megválaszolásában.
Szemere Adrienn
Fejlesztôk Fóruma a kamarában –
ipari gyártó cégek és fejlesztôk számára
A Pécs-Baranyai Kereske-
delmi és Iparkamara idôrôl
idôre bemutatkozási lehe-
tôséget biztosít üzleti kö-
zössége, az önkéntes ka-
marai tagok számára. No-
vember 14-én az RG Net
Kft.-nek lesz alkalma fejlesztései bemu-
tatására.
A fókuszban az ipari gyártó cégek szá-
mára kidolgozott rendszerek állnak,
úgymint az üzemi információs, az áram-
mérô és az értesítô, valamint munkaidô-
nyilvántartó terminál. A résztvevôknek a
termékek és a szolgáltatások megisme-
rése mellett lehetôségük lesz kérdéseket
feltenni, és értékes szakmai kapcsola-
tokra szert tenni.
További információ és jelentkezés:
www.pbkik.hu.
A szakmai utánpótlás nevelésében fon-
tos a gazdálkodók szerepvállalása. A
magas színvonalú gyakorlati képzés
alapvetô feltétele, hogy a képzôhely
technikai felszereltsége adott legyen,
és legyen képzett szakember. A kamara
kiemelkedô szakképzési feladatai közé
tartozik az erre vállalkozó cégek segítô
szándékú ellenôrzése is. A jogszabály
változást követôen megváltozik a szak-
értôi munka tartalma is, így a szakértôk
nem csak ellenôriznek, de szükség ese-
tén módszertani tanácsot is adnak a
gyakorlati képzôhelyek számára. Az el-
lenôrzés nem csak formai, de tartalmi,
szakmai területre is kiterjed az új duá-
lis képzési formában, mely során a gya-
korlati képzés jelentôs része a cégeknél
történik. A képzés során az ellenôrzés-
hez kapcsolódó adminisztrációs felada-
tok megismerésével is kívántuk bôvíte-
ni szakértôink tudását. (Kerettanterv,
SZVK, eszközjegyzék, cégek új tárgyi
kötelezettségei) Ennek érdekében a
gyakorlati képzôhelyek ellenôrzését
végzô kamarai szakértôk 35 órás mód-
szertani felkészítését kezdte meg a ka-
mara 2014 októberében.
A felkészítésen az ellenôrzéshez kap-
csolódó adminisztrációs feladatok
megismerésén túl pszichológiai és pe-
dagógiai ismeretekkel is bôvítették a
szakértôk tudását.
A képzés, melyen 50 fô vett részt, no-
vemberben vizsgával zárul. Az orszá-
gosan egységes szempontok szerinti el-
lenôrzésben kizárólag a kamarai szak-
képzési szakértôi névjegyzéken szerep-
lô, vizsgázott szakemberek vehetnek
részt.
A felkészítés, valamint a vizsga az
NFA-KA-NGM 11/2013/TK. sz. támo-
gatási szerzôdés keretében kerül finan-
szírozásra, így a szakértôk számára díj-
talan volt.
A pécsi kamarával együtt négy magyar
szervezet támogathatja idén az Európai
Bizottság „Horizont 2020” kutatás-fej-
lesztési keretprogramjának KKV Esz-
köz címû pályázatán nyertes kis- és kö-
zepes méretû vállalkozásokat. Az
Enterprise Europe Network (EEN) hiva-
talos partnereként a pécsi, a gyôri és a
debreceni kamarának, valamint a Ma-
gyar Nemzeti Kereskedôháznak van
meg a lehetôsége, hogy a kiemelkedô
Import módszer
INNOVÁCIÓDél-Dunántúli Gazdaság 23
Hogyan küzdjük le az idôhiányt és a
stresszt? Hatékonyság és versenyképes-
ség fejlesztô workshopra invitálja az
érdeklôdöket a kamara és a
CoachingRoom november 19-én a ka-
mara Angster termébe.
Amennyiben Ön is
gyakran felteszi ezeket a
kérdéseket: „Mindig min-
dent nekem kell csinálnom?
Hát már sosem lesz egy
perc idôm pihenésre? Miért
is csak 24 órából áll a nap?”
vagy csak szeretne keve-
sebb stresszel, ésszerûbben
és hatékonyabban gazdál-
kodni a rendelkezésére álló idôvel, ak-
kor ez a workshop Önnek szól!
A workshop célja, hogy a résztvevô
minél mélyebben elsajátítsa a hatékony
idôgazdálkodás lényegét, hogy annak
buktatóit, nehézségeit napi szinten tudja
legyôzni a saját munkájában, illetve ma-
gánéletében. Ennek érdekében nem el-
méleti megoldásokat, hanem konkrét, a
mindennapokban a saját
speciális helyzetükre alkal-
mazható technikákat és
eszközöket kapnak a részt-
vevôk.
A minôségorientált vál-
lalkozás, cég egyik legfôbb
jellemzôje – a gazdaságos
idôkihasználás mellett – a
munkatársak fejlôdése
iránt vállalt elkötelezettség. Ez részben a
feladatok átadásával – delegálásával –
történik, részben a jól képzett munkatár-
sak egyre nagyobb kihívások elé állítá-
sával. A delegálás tehát akkor sikeres, ha
az eredményorientált, figyelembe veszi
a munkatársak készségeit, képességeit,
szakmai tapasztalatát és tudását. A dele-
gálás az idôgazdálkodás fejlesztésével
szorosan összefügg, így a hatékony
módszerének ismerete elkerülhetetlen a
jól mûködô vezetô számára.
A cégvezetôknek szóló workshopot
a CoachingRoom szakértôi Dobos Elvi-ra, diplomás business coach, tréner, és
Ruszák Miklós, szervezetszociológus,
tréner vezetik majd.
A személyre szabott képzés díja
bruttó 5000 Ft.
További információ:
[email protected] illetve www.pbkik.hu
Végéhez közeledik a kamara EVLIA
projektje, melynek mottója „A jó ötletek
maximális hasznosítása a szellemi esz-
közök nagyobb kihasználásával a délke-
let-európai kis- és középvállalkozások
finanszírozása érdekében”.
Magyarországról a Pécs-Baranyai
Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécsi
Tudományegyetem vesz részt a projekt-
ben, mindkét szervezet vezetô szerepet
tölt be. Stratégiai partner a Szellemi Tu-
lajdon Nemzeti Hivatala – hozzá hason-
lóan az Európai Szabadalmi Hivatal, és
több más ország iparjogvédelmi szerve-
zetei képviseltetik magukat. Az elké-
szült módszertan tesztelése folyamatban
van a 10 résztvevô ország-
ban: „pilótacégek” vizsgál-
ják a kkv-k banki finanszí-
rozási feltételeinek javítását
célzó eszközök használható-
ságát.
A pécsi kamara koordi-
nálásával elkészült az
EVLIA projekt weboldala
(www.evlia.eu), valamint a
minden – a projekttel kap-
csolatos – tudást magában foglaló
www.support2finance.eu portál is.
Az Európai Bizottság alszervezetei tet-
széssel fogadták az eddigi
eredményeket, elismerve azt
is, hogy az uniós és nem uni-
ós országokat is magába fog-
laló partnerség igazán nagy
fába vágta a fejszéjét akkor,
amikor egységes módszer-
tan megalkotásába fogott.
A további lehetôségek adot-
tak, máris újabb közös kez-
deményezések formálódnak,
melyek célja az uniós források vállalko-
zások érdekében történô hatékony elköl-
tése.
Ennek szellemében állt a szlovén
Jozef Stefan Institute mögé a kamara ak-
kor, amikor a december 12-i zárókonfer-
encia mellett „B2F” – Business to
Finance – partnertalálkozó szervezését
támogatta. A társrendezvény valós érté-
ket adna, azonban még a többi partner
jóváhagyására van szükség.
A kis- és közepes méretû vállalkozá-
sok forráshoz jutásával kapcsolatos hír-
levelekre a http://www.evlia.eu/ oldalon
lehet feliratkozni.
Cs.G.
Idôt kérek! – workshop a kamarában
innovációs potenciállal rendelkezô
sikeres pályázók ötlet szintû, vagy
kidolgozott projektjeinek továbbfej-
lesztését segítse, melléjük üzletfej-
lesztésben jártas szakembert talál-
jon, és az egyre növekvô mértékû tá-
mogatás a termék vagy szolgáltatás
piacra jutását szolgálja. Az Európai
Unió azért vette át a módszert, mert
az Egyesült Államokban már bebi-
zonyosodott a hasznossága. A metó-
dus lényege, hogy a nagy lehetôséget,
áttörô erejû innovációt sejtetô ötlete-
ket kezdettôl fogva támogatásban ré-
szesítik, ám a támogatás fôként a megvaló-
síthatóság feltételeinek megteremtésére
használható fel. Az EEN partnerek az üzlet-
fejlesztésben jártas szakemberek kiválasztá-
sában segítenek és a finanszírozásban nem
részesült vállalkozásokat tudják innováció
menedzsment tanácsadásban részesíteni. A
magyarok közül eddig három cég nyert el
támogatást. Idén még egy alkalommal lehet
pályázni december 17-ig.
További információ: www.pbkik.hu
innovatív cégeknek
Minden jó, ha a vége jó: EVLIA „Support-2-Finance”
KREATÍV IPAR Dél-Dunántúli Gazdaság24
A pécsi programok a Design Hét Buda-
pesttel egy idôben zajlottak. Hogy emel-
lett miként kapcsolódott a fôvárosi ren-
dezvénysorozathoz a pécsi, egyáltalán mi
a jelentôsége annak, hogy vidéken is vol-
tak helyszínei a hétnek – errôl OSVÁRT
Juditot, a Design Hét Budapest projekt-
vezetôjét kérdeztük.
— A kamarának szabad kezet adtunk a
tekintetben, hogy a régió sajátosságai, a
helyi vállalkozók és piaci szereplôk igé-
nyeinek figyelembevételével maguk ala-
kítsák ki a programjukat. Számos alka-
lommal konzultáltunk az egyes tartalmi
egységekrôl, melyek nagy vonalakban a
budapesti rendezvény fôbb pontjait köve-
tik – így például kiemelten fontos szá-
munkra is a fiatal alkotók bemutatkozása,
ez így volt a DesignPécs esetében is. Nép-
szerû programpontunk minden évben a
mûhelylátogatásokat jelentô Nyitott Stú-
diók, melybôl Pécsett is kóstolót kaphat-
tak. Az együttmûködéssel kettôs célunk
volt: egyrészt azt üzentük a pécsiek (és ál-
talában a vidéki lakosok) felé, hogy a kre-
atív ipart tekintve nem Budapest város,
hanem Magyarország egésze értékes, és
figyelemreméltó kapacitásokkal rendelke-
zik e téren. A budapestieknek pedig azt
szerettük volna bemutatni (többek között
a Pécsre irányuló Design Túra segítségé-
vel), hogy nemcsak Budapesten van
(design)élet.
— Tapasztalatai szerint milyen erôssé-gei emelhetôk ki a pécsi rendezvényekenbemutatkozott vállalkozásoknak, szerep-lôknek a designt illetôen?
— Azt az elôzetes beszélgetések alap-
ján és korábbi személyes tapasztalatból is
tudom, hogy az oktatás színvonala, a kre-
atív munka minôsége semmivel sem ala-
csonyabb, mint a budapesti szereplôk ese-
tében. Példa erre a világ egyik legrango-
sabb designdíjával jutalmazott Attract Kft.
– ezt az elismerést talán tucatnyi hazai ter-
vezô nyerte eddig el –, vagy Pelényi Mar-git Ybl-díjas építész munkássága (mind-
ketten részt vettek a DesignPécs-en).
— Miként értékelhetô a DesignPécsmegrendezése, sikere? Lesz-e folytatása?
— A pécsi szervezôk, néhány kiállító
és résztvevô már az idei Design Pécs idô-
tartama alatt jelezte felénk, hogy a rendez-
vény sikere felülmúlja az ô várakozásaikat
is, így már most szó volt arról, hogy szíve-
sen állnak egy jövô évi rendezvény szer-
vezése elébe. Mivel a Design Hét Buda-
pest jövô évi elôkészítése csak november
második felében kezdôdik el, ennél többet
korai lenne mondanunk, de szinte biztosra
vehetô, hogy jövôre is lesz Design Pécs.
A Kreatív Ipari Klaszter részérôl a
projektet koordináló csapat tagja volt Ja-kab Judit, a KIKK Egyesület, a Kreatív
Ipari Klaszter klasztermenedzsere. Tôle
arra vártunk választ, hogy milyen meg-
gondolások, szempontok alapján hívták
meg a pécsi rendezvények szereplôit, elô-
adóit, illetve a klasztertagok mindennap-
jaiban, tevékenységében, munkájában mi-
lyen szerepet kap a design?
— Mivel a programot a kamara a Kre-
atív Ipari Klaszter, illetve a PTE közösen
szervezte, így természetes volt, hogy a há-
rom szervezet a saját, designnal illetve ah-
hoz kapcsolódó tevékenységgel foglalko-
zó partnereit keresi meg. A KIKK Egyesü-
DesignPécs 2014Bemutatkozik Dél dizájnja!
19 helyszínen 62 program 41 résztvevô programgaz-
dával, 4000 fô személyes részvételével – néhány
számmal így jellemezhetô a DesignPécs programja,
amely a Design Hét Budapest 2014 eseménysorozat
hivatalos része volt 2014. október 3 és 12. között. A
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Kre-
atív Ipari Klaszter és a Pécsi Tudományegyetem Pécs
városával összefogva elôször rendezte meg a
DesignPécset, amelynek programjain a résztvevôk
bemutathatták a designhoz kapcsolódó, nemzetközi
láthatósággal bíró projektjeiket, világraszóló ered-
ményeiket. A hét folyamán technológiai, építészeti,
képzômûvészeti designkiállításokkal, nyitott design
laborokkal és mûhelyekkel, kihelyezett szemináriu-
mokkal, képzésekkel, workshopokkal, design vásá-
rokkal, fórumokkal és kerekasztal beszélgetésekkel,
koncertekkel várták az érdeklôdôket a pécsi belvá-
rosban.
A központi kiállításon a Nádor Galéria Art&Med
Kulturális Központban a betongyártástól a faburko-
laton át az autógyártásig megjelentek a megye inno-
vatív vállalkozásai a PTE Pollack Mihály Mûszaki és
Informatikai Kar (PMMIK) és Mûvészeti Kar (MK)
hallgatói mellett. A magánvállalkozások design terü-
letén nyújtott teljesítményét a DesignPécs Fórum
mutatta be. Az egyetemi hallgatók egy héten át a Ná-
dor galériában kihelyezett, a designról és formater-
vezésrôl szóló elôadásokon vehettek részt. A kamara
3D képzésén pedig több mint húsz résztvevô (Gyôr-
tôl Kaposvárig) ismerte meg a 3D technológiák alkal-
mazási lehetôségeit. A kamara a lehetôségre építve
Formatervezési klubot mûködtet és jövôre ismét
megszervezi a Design Hét programsorozatot Pécsett.
Greksza Ottó elôadása
Frank Adél ruhái
Fot
ók:S
vast
its K
riszt
ián
KREATÍV IPARDél-Dunántúli Gazdaság 25
let (a Kreatív Ipari Klaszter menedzs-
mentszervezete) munkatársaként szá-
momra egyértelmû volt, hogy elsôsorban
a klaszter tagjaihoz forduljak: vegyenek
részt kiállítóként, vagy nyitott mûhelyként
az eseménysorozaton. A kreatív ipar szer-
ves részét alkotja a design, tagjaink nagy
része a mindennapokban közvetlenül fog-
lalkozik a (ipari) formatervezéssel, ruha-
tervezéssel, grafikai vagy építészeti terve-
zéssel, illetve rendezvény- és kiállítás-
szervezôként designerekkel, mûvészekkel
dolgoznak együtt. Nagy örömünkre a fel-
kért tagok (13), mindannyian csatlakoztak
a programsorozathoz.
A másik csoport, akik szerintünk a pé-
csi design hétrôl nem hiányozhatnak: az
Önindítós vállalkozók. A KIKK Egyesület
már második évben szervezi és koordinál-
ja az Önindító programot, mely a kreatív
iparban vállalkozni kívánó emberek vál-
lalkozóvá válását segíti. A 2013-as Önin-
dítósok is – immár vállalkozók – lehetôsé-
get láttak a kezdeményezésben és szíve-
sen csatlakoztak a DesignPécs programja-
ihoz divatbemutatókkal, workshopokkal,
kiállítással és bemutatóval. Külön öröm,
hogy másodlagos szervezésben (a résztve-
vô partnerek által) megjelentek a 2014-es
Önindítósok is.
— Miként lehet összegezni a rendez-vényt, annak hozamát, tanulságait? Mi-lyen érdeklôdés mutatkozott a pécsi kö-zönség részérôl a rendezvény iránt?
— Idén egy pilot projektként indítottuk
útjára a DesignPécset. Nagyobb volt az ér-
deklôdés, mint amire számítottunk, hiszen
egy ilyen rendezvénynek kell 2-3 év, hogy
„beérjen”, illetve a közönség számára kör-
vonalazott programmá váljon. A visszajel-
zések összességében pozitívak, a program
létjogosultságáról szólnak, illetve a kezde-
ményezés újító szándékának. A tapasztala-
tokat szem elôtt tartva azon dolgozunk,
hogy jövôre is tudjunk újat nyújtani, a kö-
zönség elvárásainak megfelelôen váloga-
tott programokkal várni az érdeklôdôket.
A DesignPécs szervezésében a Pécsi
Tudományegyetem két kara, a Mûvészeti
Kar, illetve a Pollack Mihály Mûszaki és
Informatika Kara (PMMIK) is aktívan ki-
vette részét. Medvegy Gabriella, a PTE
PMMIK kapcsolati dékánhelyettese,
egyetemi docense:
— A koncepciónk az volt: a
DesignPécs programon a megjelenésünk
legyen ahhoz a vízióhoz kötve, hogy itt
nálunk, a karon – ami persze igaz az egész
egyetemre – tulajdonképpen a hallgatók
energiájából születnek a teljesítmények.
Tehát amikor a dizájnt szeretnénk értel-
mezni, akkor arról beszélhetünk, hogy le-
endô, akár dizájnnal is foglalkozó alko-
tókkal dolgozunk együtt. Az egyetemen
hálózatok alakulnak és mûködnek együtt,
egymást inspirálva, idônként kiemelkedve
a homogenitásból. Ennek apropója lehet
egy tantárgy, szak, kutatócsoport, projekt,
alkotni akarás, alkotói pályázat, vagy
workshop, de akár egyéni ambíció, ami
egy adott idôintervallumban mûködhet,
majd összekapcsolódik másik projekttel,
alkotótárssal.
E szemléletnek megfelelôen, többnyi-
re alulról, önszervezôdô módon életre kelt
projekteket válogattunk össze, és mutat-
tunk be egy-egy füzetben, videóban, a te-
vékenységet, mely végül valamilyen
szempontból dizájntartalmú eredményhez
vezet vagy vezethet. Összegyûjtöttünk
tantárgyakhoz kapcsolódó hallgatói akti-
vitásokat – itt egy-egy alkotói tantárgyra,
diplomára, építészdiploma-tervezés tan-
tárgyra gondolok –, amelyek komoly érté-
kû produktumokból tevôdnek össze, de
egy-egy szak mint gyûjtôfogalom is meg-
jelenhetett akár az ipari formatervezôk
kapcsán. Kiderült, hogy számos olyan
hallgatóról és egyéb aktivitásról van tudo-
másunk, akik és amelyek tulajdonképpen
mellékágon indulnak el, barátságokból
szövôdnek és egész komoly eredménye-
ket hoznak. Ezen a vonalon összesen 20
csoportosulást derítettünk fel, de azt gon-
doljuk, hogy még számos szervezôdés lé-
tezik a karon. Ez jó lehetôség volt szá-
Interaktív mesekönyv
CMC business modell – DesignPécsA kamara ismét gyakorlati szempontból közelítette meg a Kultúra és Klaszter Talál-
kozása (CMC) projekt utolsó indikátorát. A projekt utolsó és legfontosabb témaköre
egy – a kreatív iparon keresztül a gazdaságot fellendítô – üzleti modell létrehozása.
Mivel a kamara szem elôtt tartja a fenntarthatóságot és a valós értéket, így elôször egy
pilot projekt formájában tesztelte kreatív ipari üzleti modelljét, bevonva CMC partnerszer-
vezetét a KIKK Egyesületet, így a Kreatív Ipari Klasztert, valamint az Pécsi Tudomány-
egyetem két karát és Pécs Megyei Jogú Várost is!
A DesignPécs a Design Hét Budapest 2014 eseménysorozat hivatalos részeként került
megrendezésre azzal egy idôben, 2014. október 3. és 12. között Pécsett.
A rendezvénysorozat keretei között közel 50 programmal: technológiai, építészeti,
képzômûvészeti designkiállításokkal, divatbemutatókkal, nyitott designlaborokkal, mûhe-
lyekkel, kihelyezett szemináriumokkal, képzésekkel, workshopokkal, designvásárokkal,
fórumokkal és kerekasztal beszélgetésekkel, koncertekkel várta az érdeklôdôket.
A programról számokban: 9 nap, 13 kreatív ipari klasztertag résztvevô, 19 helyszín 25
magánvállalkozás, 41 résztvevô programgazda, 46 sajtómegjelenés, 62 program, 4000 fô
személyes részvétele, 2,5 hónapos Facebook kampány idején: 654 kedvelés, több mint 100
bejegyzés, átlagosan 200 bejegyzés-elérés.
Az összefogást jól mutatja az is, hogy idén non-profit formában került megrendezésre
a DesignPécs. Minden vállalkozás és partnerszervezet a saját maga által vállalt projektré-
szért felelt, rávilágítva az általuk hasznosított design és formatervezés fontosságára.
A kamara a lehetôségre építve Formatervezési klubot mû-
ködtet, és jövôre ismét megszervezi a Design Hét programso-
rozatot, fókuszáltabban, igénybe véve a válogatás, pályáztatás
módszerét hirdeti meg a programot. A rendezvénysorozat kap-
csán szerzett tapasztalatokat összefoglalva kerül összeállítás-
ra a DesignPécs üzleti terve, mely november végétôl elérhetô
lesz a www.pbkik.hu és a www.cmc-project.eu webcímeken.
A CMC projekt a Dél-Kelet Európai Transznacionális
Együttmûködési Program keretében az EU társfinanszírozásá-
val valósul meg.
KREATÍV IPAR Dél-Dunántúli Gazdaság26
Az Önindító 2014 néven futó új mun-
kaerô-piaci program célja a Pécsett és
Baranyában meglévô kihasználatlan
kreatív munkaerô elsôdleges munka-
erô-piacra segítése, illetve az újonnan
alakuló kreatív és turisztikai vállalko-
zások támogatása, ezáltal a térség kul-
turális, turisztikai vonzerejének növe-
lése.
A program a Baranya Megyei Kor-
mányhivatal Munkaügyi Központja – a
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-
marával, a Kulturális Innovációs Kom-
petencia Központ Egyesülettel, a Dél-
Dunántúli Idegenforgalmi NKft.-vel és
a Baranya Megyei Vállalkozói Köz-
ponttal együttmûködve valósul meg. A
szakmai együttmûködôk köre 2014-ben
kibôvült a pécsi önkormányzattal. Az új
partner révén a program résztvevôi le-
hetôséget kapnak vállalkozásaik piaci
megjelenésére, amelyhez a város ren-
delkezésükre bocsátja a kihasználatlan
üzlethelyiségeket. A sikeres vállalkozá-
sok az elsô évben ingyenesen használ-
hatják ezeket.
A kreatív ipar jelen van Pécs életé-
ben. Az egyetemi karok, a fiatal értelmi-
ségiek magas aránya, a kulturális kör-
nyezet együttesen erôs hatást gyakorol a
város életére, a megjelenô kreatív mun-
kaerôre, amelynek jelenlétét támogatás-
sal erôsebbé és stabilabbá lehet tenni.
Ezen szempontokat figyelembe véve
hirdette meg a Munkaügyi Központ a
speciális munkaerô-piaci programot,
ami két „lábon” állva, támogatja az
egyéni kreatív, de piaci szempontból
életképes vállalkozói kezdeményezése-
ket, valamint azokat a már meglévô vál-
lalkozásokat, amelyek a kreatív ipar te-
rületén növelik a foglalkoztatottak szá-
mát, erôsítve ezzel Pécs és Baranya spe-
ciális kulturális ipari szerepét a gazda-
ságban. Az egyéni pályázók számára
meghirdetett program az Önindító nevet
kapta, míg a már mûködô vállalkozások
által foglalkoztatásra került, regisztrált
munkanélküli kreatív alkotók a
„Bekapcsoló” program résztvevôivé
váltak.
Az Önindító program keretében az
elmúlt esztendôben negyven pályázó-
ból húszan vehettek részt, a tavaly ok-
tóber végén zárult 500 órás – 150 óra
elmélet, 350 óra gyakorlat – komplex
vállalkozói képzésben. Az elsô 6 hó-
napban a résztvevôk keresetpótló tá-
mogatásban részesültek. Azonban akik
a képzés végén saját vállalkozás elindí-
tása mellett döntöttek, novemberben
kezdhették meg tevékenységüket. Ôk a
vállalkozás alapításához 2 millió forint
vissza nem térítendô támogatást és 6
havi bértámogatást pályázhattak meg.
A 20 Önindítós résztvevô közül tizen-
heten éltek a lehetôséggel, közülük
nyolcan igénybe vették a kétmillió fo-
rintos támogatást, amit vállalkozásuk
eszközbeszerzéseire fordítottak.
Az Önindító 2014-re negyven-hár-
man nyújtották be pályázatukat, közü-
lük tizennyolcan vehetnek részt a prog-
ramban. A kiválasztottak csaknem fe-
le magas színvonalú termékkel, illetve
ötlettel jelentkezett. A 79 millió forin-
tos összköltségvetésû projekt megvaló-
sításához szükséges forrást a Munka-
erô-piaci Alap biztosítja.
— Pécs gazdaságának beindítását alul-
ról szerve-
zôdô mó-
don, kisvál-
lalkozások-
kal kell be-
indítani, er-
re pedig jó
példa a kre-
atív ipar –
hangsúlyoz-
za dr. Síkfôi
Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi
és Iparkamara titkára. — Az Önindító-
program keretében megvalósult együtt-
Újra középpontban a kreatív Immár második alkalommal in-dult útjára október elején az Ön-indító, a kreatív ipari és turiszti-kai vállalkozási ötleteket támo-gató munkaerô-piaci program.Idén tizennyolcan vesznek részt aképzésben, valamint indíthatjákel vállalkozásukat.
munkra is, hogy lássuk, mi történt a kör-
nyezetünkben az elmúlt években.
— A hallgatók képzésében miként jele-nik meg a dizájn mint tematika?
— A karon elsôsorban mûszaki felsô-
oktatás zajlik, természetesen a mérnöki te-
rületeknek is komoly dizájnértéke van. Ér-
telemszerûen bekapcsolódik az ipari forma-
tervezô mérnök a folyamatba, ugyanakkor
eljutottunk odáig, hogy tulajdonképpen a
mérnöki konstrukciós tevékenységeknek is
lehet dizájnértéke. Nem a klasszikus érte-
lemben vett formatervezésrôl vagy tárgy-
tervezésrôl beszélünk, de szerkezetesztéti-
kai oldalról is meg lehet közelíteni ezeket a
kérdéseket, amellett, hogy nyilván vannak
olyan evidenciák, mint az építészképzés
vagy a belsôépítészeti képzés, ami termé-
szetesen kihagyhatatlan ebbôl a felsorolás-
ból. Ismert eredmény a Pollackon egy hib-
ridautó tervezése, amelyben több diszciplí-
na jelenik meg: épületgépészek, informati-
kusok, villamosmérnökök, ipari formater-
vezôk – ennek szintén van dizájnértéke is
amellett, hogy mérnöki eredményként sem
utolsó. Lehet, hogy harmadik vonalon ez az
autó szimbolizálni tudja azt, amit itt a
Pollackon dizájneredménynek hívunk.
— Van-e valamiféle kapcsolat, együtt-mûködés, megbízás a megye vállalkozásai(akár a rendezvényeken megjelent cégek) ésaz ön által képviselt egyetemi kar között adizájn területén?
— Az oktatásban igyekszünk a hallga-
tókat valódi feladatok felé terelni. Az épí-
tészképzésben mindig valamilyen valós
helyszínen, valódi problémához kapcsolód-
nak a féléves feladatok. Általában önkor-
mányzati döntéshozók, civil szervezetek,
vagy egyéb csoportok keresnek meg ben-
nünket, hogy egy település vagy település-
rész problémáit elemezzük a hallgatókkal,
aminek eredményeként készüljenek beépí-
tési vázlatok és akár épületek is épüljenek
ezekre a területekre. Pécs városával is na-
gyon jó a kapcsolatunk, a fôépítész, CsabaDers által kisebb-nagyobb léptékû felada-
tokba is be tudjuk kapcsolni hallgatóinkat.
Emellett a karunkon tanulók a Tudományos
Diákköri Konferencia kapcsán is foglalkoz-
nak valódi kérdésekkel, így azt mondha-
tom, hogy a külsô kapcsolatok kihagyhatat-
lanok a felsôoktatásból. A másik oldalról
pedig lehetôséget is látok benne, hiszen a
karon a gépészmérnöki területen elindult a
duális képzés, ami valódi szereplôk bekap-
csolását feltételezi a felsôoktatásba. Mi a
kormányzat szándékaival megegyezôen
ugyanezt szeretnénk megerôsíteni a többi
szakon is.
KREATÍV IPAR 27Dél-Dunántúli Gazdaság
mûködés – állami szervezetek, magán-
személyek és vállalkozások közötti –
példa értékû lehet az egész országban.
Bízom benne, hogy ez most is eredmé-
nyes lesz és újabb, hosszú távon is sike-
res kreatív vállalkozások jönnek létre a
térségben.
E gondolatot továbbvíve, Keresnyei
János, a Kreatív
Ipari Klaszter veze-
tôje annak a véle-
ményének adott
hangot, hogy az ön-
kormányzat által
felajánlott ingatla-
nok, irodahelyisé-
gek nagy segítséget
jelentenek majd az
Önindítósoknak a
vállalkozásaik beindításához.
Szólt arról is, a tavaly elindult vál-
lalkozások mûködnek, élnek, a program
során szerzett ismeretekkel felvértezve
dolgoznak.
— Ez a képzési lehetôség a regiszt-
rált álláskeresô, de vállalkozni kívánó
embereknek szól, s leginkább a kreatív
iparra van kihegyezve – mondja
Janovics László, a
Baranya Megyei
Kormányh iva t a l
Munkaügyi Köz-
pontjának vezetôje.
A jelentkezôket
a saját szakmájuk-
ban sikeres vállal-
kozók segítik taná-
csokkal, többek kö-
zött a Rovitex, ame-
lyet 19 éve egyszemélyes vállalkozás-
ként alapítottak, mára pedig piacvezetô-
vé vált, és százaknak ad munkát.
— A város életében
fontos szerepet játszik az
Önindító program – hang-
súlyozza Páva Zsolt, Pécs
polgármestere. — Sikeres-
ségét mi sem bizonyítja
jobban, minthogy immár
második alkalommal hir-
detik meg, s egyben arra is
bizonyíték, hogy a kreatív
iparnak van létjogosultsá-
ga Baranya székhelyén. Az pedig igazán
örvendetes, hogy a programban jobbára
fiatalok vesznek részt.
Kitért arra is, a város nagy örömmel állt
és áll a program mellé, bízva abban,
hogy ezzel is lendületet adhatnak és
hozzájárulhatnak új munkahelyek létre-
jöttéhez.
S, hogy ebben az esztendôben mi-
lyen tevékenységekkel pályáztak, íme a
színes paletta:
A szemelyi Bosnyák Gabriella kéz-
zel font, növényekkel festett fonalakból
készít kendôket, sálakat. Drávai Diánaformatervezô mérnök pachwork stílus-
ban tervez öltözékeket, kiegészítôket.
Dráviané Németh Eszter lakberendezô,
ruhatervezô a lányával közösen lakbe-
rendezéshez kiegészítôket, valamint új-
rahasznosított alapanyagokból speciális
gyerekruhákat és kiegészítôket, 5 in 1
funkciójú gyerekülés-védôt terveznek és
készítenek, valamint plus size méretû
hölgyeknek pedig különleges optikai ha-
tást elôidézô öltözékeket. Futó MártonJózsef tájépítész mobil, bérelhetô, enteri-
ôr kertek mellett, a Dél-Dunántúl mon-
davilágára épülô stratégiai társasjátékot
és történelmi személyiségeket bemutató
kártyajátékot készít és tervez. GéczinéSzandtner Lídia az általa varrt egyedi ter-
vezésû felsôruházati termékeket és táská-
kat az interneten keresztül kívánja érté-
kesíteni. A szigetvári Hegyi János egy
egészen különleges területen kíván vál-
lalkozást indítani, speciális hidegburko-
lási technikát, a márványglettelést alkal-
mazná, vállalkozása a Stílus az örökké-
valósághoz nevet viselné. HudsonSzandra natúr kozmetikumokat készít
helyi specifikus alapanyagokból, az
egészségügyi turizmushoz kapcsolódó-
an, e termékeket elsôsorban szállodák-
ban, panziókban értékesítené. KarlóczyEdina a kulturális turiszti-
kai területén alkalmazható,
kreatív és játékos formában
történô élményközvetítésre
dolgozta ki interaktív, Pécs
értékeit felfûzô kódfejtô ka-
landjátékát a Code-X-et.
Koller Eszter speciális do-
bozhajtogatási technikát al-
kalmazva készít ajándéktár-
gyak, bonbonok csomago-
lására alkalmas, a hagyományos formák-
tól eltérô, saját maga által tervezett
design-nal papírdobozokat, Kovács Anetta belvárosban nyitna nôi és gyermek mé-
retes szabóságot. Látványmûhelyében
egyedi ruhákat tervezne és készítene.
Lehôczné Kardos Andrea, két éve tervezi
– a Pécsi Animáció Története kiállítás
létrehozója –, hogy animációs mûhelyt
hoz létre kézzel rajzolt rövidfilmek ké-
szítésére, ezzel felélesztve a rajzfilmké-
szítést, amely Pécsett negyven éves
múltra tekint vissza. Mester János csa-
ládfakutatásra alapozná a vállalkozását,
Szabó Ákos ipari és rusztikus ihletésû
dekorációs tárgyakat és bútorokat készí-
tene és értékesítene újrahasznosított
alapanyagokból. Szabó Tímea ruhaterve-
zô Budapesten a KREA kortárs mûvé-
szeti iskolában divattervezô szakon vég-
zett. Az elmúlt esztendôben alapította
meg a Chich Street Design márkát. Izgal-
mas, nôies darabjainak funkcionalitásá-
val, apró design trükkökkel egyediséget
kíván bevinni a mai nôk életébe, míg az
újpetrei Szipl Marianna textiltervezô lát-
ványmûhelyben készítene természetes
alapanyagból varrt játékokat elôállító
hölgy – nemzetközi díjakat nyert maci-
jaival játék medvéket. A mecseknádasdi
Teimel Cintia, fazekas-dinasztia tagja-
ként, a családi hagyományokat folytatva
Mecseknádasd és Óbánya között hozná
létre mûhelyét, ahol egyedi tervezésû ke-
rámiatárgyakat készítene, valamint a fa-
zekassághoz kapcsolódó szolgáltatásokat
nyújtana. Tóth Márton István komplex
közösségi, kulturális és szociális tér lét-
rehozását tervezi, Vincze Judit keramikus
pedig új forma- és színvilágú, áttört min-
tájú lámpák készítése mellett kézmûves
foglalkozásokat szervezne nyitott mû-
hely keretében gyerekeknek, valamint fi-
atal felnôtteknek úgynevezett forgó-mû-
helyt szervezne.
Sz. K.
ipar
MESTERSÉGÜNK CÍMERE Dél-Dunántúli Gazdaság28
Pécsett, a kertváros egyik tízemeletes
épülete alsó szintjén található cukrász-
dát a feleségével közösen – ki szintén
cukrász – nyitották meg. Az itt mûködô
mûhelyükben találják ki és készítik el
egyedi süteményeiket. Néhány éve már
újabb családtag is részt vesz ebben a
munkában, a Vendéglátóipari Fôiskolát
végzett nagyobbik fiúk, Gábor is velük
dolgozik, aki ettôl a tanévtôl Pécsett, a
Rét utcai Kereskedelmi-, Idegenforgal-
mi és Vendéglátóipari Szakképzô- és
Szakközépiskolában is tanít. A kisebbik
Norbert – aki ugyan ügyvédnek tanul –
nyaranta szintén velük dolgozik, s
igyekszik ellesni a fogásokat.
Kovács Kálmán mindig is cukrász
akart lenni, tanulóként a Nádor Szálló
Cukrászüzemben igyekezett ellesni a
fogásokat. A feleségét is ott ismerte
meg, aki szintén cukrásznak tanult. A
legjobb szakemberek tanították ôket.
Mindannyian otthon voltak a szakmá-
jukban, s igyekeztek átadni a tudásukat,
igényességre nevelték ôket.
— Néhány évre rá, hogy letettem a
szakmunkásvizsgát, már voltak tanuló-
im – mondja. — A mai napig vannak,
mert fontosnak tartom, hogy fennma-
radjon ez a szakma. A tanulóinknak
igyekszünk a cukrászat szépségeit is
megmutatni, megszerettetni velük ezt a
szakmát. A cukrászat nagyon munkaigé-
nyes, számos mûveletet kell ahhoz vég-
rehajtani, hogy elkészüljön egy mignon,
vagy akár egy egyszerû torta. A cukrá-
szatból pedig csak úgy lehet megélni, ha
mindig friss sütemény várja a vendége-
ket. Most több olyan tanulónk van, aki-
ken látszik, hogy érdekli ôket, valóban
meg akarják tanulni a szakmát.
Nemrég tanuló-versenyen is részt
vettek, ahol egy különleges gesztenye
tortát készítettek, amelyet közösen kí-
sérleteztek ki, ugyanis a térségre jellem-
zô alapanyagokból kellett tortát készíte-
niük. Zengôvárkony híres a szelídgesz-
tenyésérôl, ezért esett erre a választá-
sunk. A torta különlegessége a díszítés
volt, apró gesztenyenyelveket zöld szí-
nû, marcipánból formázott levelekre ül-
tettek rá.
Mint mondja, annak idején a mester-
vizsgát nemcsak azért tette le, mert a
szakma csúcsának tartotta, hanem az is
közrejátszott a döntésében, hogy tanu-
lókkal foglalkozott. Véleménye szerint
jó is, meg rossz is, hogy a jövô tanévtôl
már csak mesterek foglalkozhatnak a ta-
nulókkal. Jó, mert akkor olyanok veze-
tik be ôket a szakma rejtelmeibe, akik
maguk is magas színvonalon mûvelik.
Kérdés azonban, hogy ennek következ-
tében nem kerülnek-e be ebbe a körbe
olyanok is, akik kevésbé jók? Nem áll-e
fenn a veszélye annak, hogy elvesztheti
a mester cím a rangját? Aki a mester cí-
met célul tûzi ki maga elé, már a szak-
munkás-bizonyítvány megszerzésétôl
igényesebb a munkájára, magasabb kö-
vetelményeket támaszt önmagával
szemben is. Elhivatottságot érez a szak-
mája iránt.
— Számomra a mester cím a szak-
ma csúcsát jelenti, amelyhez egyfajta
emberi tartás is járul – hangsúlyozza. —
A szakmát már így is fenyegeti egyfajta
felhígulás. Nem csak a rokonszakmák
kezdenek el foglalkozni cukrász-termé-
kek készítésével, hanem egyre több he-
lyen indítanak háziasszonyok részére
cukrászképzést 120-200 órában, akik
ezt követôen otthon kezdenek el tortá-
kat, süteményeket sütni nemcsak a csa-
ládnak, rokonságnak, de eladásra is.
Ezért is gondolom úgy, hogy azt a pár
embert kellene megkeresni – amíg nem
nevelôdik ki az a szakember gárda,
amelyik valóban mestere a szakmájának
–, aki már rendelkezik mesterlevéllel, s
bizonyította az évek során, hogy jó
szakemberek kerülnek ki a keze alól.
Vallja, csak az kaphasson mesterle-
velet, aki megérdemli. S azok a gyakor-
lati helyek, ahol mesterek tanítanak fon-
tos lenne, hogy megkülönböztetett fi-
gyelemben részesüljenek, s ismét jelent-
sen rangot az elhelyezkedéskor, hogy
ki, melyik cukrászatban volt szakmai
gyakorlaton. A cukrászat olyan szakma,
amelyben hosszú távon kell gondolkod-
ni. S az sem biztos, hogy minden vég-
zett cukrász alkalmas arra, hogy egyszer
mester legyen. Sok függ attól, hogy va-
laki mennyire képes kiaknázni a benne
lévô képességeket.
Sz.K.
Egy mester önmagával szemben ismagas követelményeket állít A cukrászda teraszán foglalunk
helyet. Mások is így tesznek, igye-
keznek kihasználni az ôsz utolsó
meleg napjait. Dél körül jár az idô,
szinte megállás nélkül érkeznek a
vendégek, fiatalabbak, idôsebbek.
KOVÁCS KÁLMÁN, a Kovács
Cukrászda egyik tulajdonosa,
mindenkit üdvözöl, szinte nincs
olyan közöttük, akivel ne váltana
néhány szót.
TANULÓSZERZÔDÉS 29Dél-Dunántúli Gazdaság
— Az épületgépész szakmákra egy-
re kevesebben jelentkeznek, éppen ezért
igyekszünk minél inkább felkelteni a
környékbeli településen élô gyerekek
érdeklôdését – kezdi beszélgetésünket
BITTNER RÓBERT, a GLT Szigetvár
Kft. ügyvezetôje. — Húsz kilométeres
körzetbôl fogadunk csôszerelô, gázcsô-
szerelô és gázkészülék-szerelô tanuló-
kat, akiknek az elméleti képzése Pécsett
folyik. Jelenleg két másodszakmás gáz-
szerelô tanulónk van.
Az épületgépész szakmát igyekez-
nek a környékbeli iskolákban népszerû-
síteni. A felsô tagozaton osztályfônöki
óra keretében nyílik erre mód, e mellett
részt vesznek a Nyitott mûhely prog-
ramban is. A központi épületükben be-
mutató falat hoztak létre, amelyen kü-
lönbözô színûek az egyes – víz, gáz –
vezetékek, s jól látható, miként csatla-
koznak rájuk a kazánok, s egyéb gázzal
mûködô berendezések. Minden lehetsé-
ges módon igyekeznek felkelteni az ér-
deklôdésüket.
Mint mondja, a kamara által össze-
állított tematika alapján folyik a gyakor-
lati képzés. E mellett igyekeznek a tanu-
lóiknál tapasztalt hiányosságokat is pó-
tolni, ugyanis egyre másra szembesül-
nek azzal, hogy nem tudnak hegeszteni,
mert se a láng-, se az ívhegesztés nem
része a tananyagnak.
— Az egyik másodszakmás tanu-
lónk nem nálunk volt, ôt most tanítjuk
hegeszteni – folytatja tovább. — Mind a
két tanulónk ügyes, szeretnénk a vég-
zést követôen tovább foglalkoztatni
ôket.
Vannak hagyományai a tanulókép-
zésnek a cégnél, ahol több mint hetve-
nen dolgoznak, munkatársaik csaknem
fele náluk volt tanuló. Mire végeztek
nem csak a szakmát sajátították el, de a
velük szemben támasztott elvárásokat is.
— Már az elsô napon arra hívjuk fel
a figyelmüket, hogy kérdezzenek, nyi-
tott szemmel járjanak, igyekezzenek
minden lehetséges fogást elsajátítani –
hangsúlyozza Bittner Róbert. — Azt is
elmondjuk nekik, hogy aki jól teljesít,
akár néhány év alatt vezetô szerelô is le-
het, mert nálunk nem az életkor, hanem
a rátermettség számít.
Mostanában történt meg az is, hogy
egy volt tanulójuk három év után került
ebbe a beosztásba, a külföldi megrende-
lôtôl kapott visszajelzések alapján, mely
szerint nem csak a saját munkáját vé-
gezte el magas minôségben, de értett a
munkatársai nyelvén is, tudta ôket irá-
nyítani.
— Nagy hangsúlyt helyezünk a
szakmai fogások elsajátítása mellett ar-
ra is, hogy tanulók ne csak gázcsöveket
és összekötôelemeket lássanak, hanem
az ezek felhasználásával megszületô
végeredményt is, azt miként alakul ki
ezek összeillesztésével egy rendszer –
emeli ki. — Mindezt azért tartjuk fon-
tosnak, hogy felismerje, egyértelmûvé
váljon számára, ha ezeket rosszul illesz-
ti össze, emberek életét veszélyezteti.
Fontos, hogy gondolkodjanak, s ne ru-
tinszerûen kezdjenek bele a hálózat ki-
építésébe, hanem minden esetben néz-
zék át a kezükbe kapott mûszaki rajzot,
s ha kell javítsák ki benne a hibát. Képe-
sek legyenek önálló döntéseket hozni, s
érezzék át az azzal járó felelôsséget is.
Vallja, a piacon akkor lehet talpon
maradni, ha nem csak jól, hanem szépen
is dolgozik valaki. A seprût egy vezetô
szerelônek is meg kell fogni, mert a
munkaterületet tisztán kell átadni a
megrendelônek. S ezt már a legelején
tudatosítani kell a tanulókban is.
Annak a véleményének is hangot
adott, hogy bízik benne, hogy az építô-
ipar ismét felfelé ívelô ágba kerül, s itt-
hon is több munkájuk lesz. Jelenleg
ugyanis nagyobb részben Németország-
ban és Ausztriában dolgoznak.
Bittner Róbert gépészmérnökként
szerzett diplomát, s több mint egy évti-
zede foglalkozik tanulók képzésével a
jelenlegi munkahelyén. A végzést köve-
tôen számos helyen dolgozott, többek
között a Pécsi Dohánygyárban, a Pécsi
Tatarozó Vállalatnál, mint mûvezetô, s a
nagypeterdi tsz-ben, ahol munkavédel-
mi vezetô volt.
— Az eltelt évek alatt sok tanuló
megfordult a kezem alatt. Hallottam ró-
la, hogy a következô tanévtôl már csak
mesterek foglalkozhatnak velük. Nem
lesz egyszerû e cél megvalósítása. A mi
cégünknél is dolgoztak mesterlevéllel
rendelkezô szakemberek. A gazdasági
válság idején az elsôk között voltak,
akik máshol keresték a boldogulásukat.
Véleményem szerint inkább azt kellene
megvizsgálni, hogy az egyes gyakorlati
képzôhelyekrôl kikerült végzett szere-
lôk milyen munkát adnak ki a kezük
alól, s az alapján kellene eldönteni,
mely helyek alkalmasak rá. Mi a tanuló-
inkat a napi munkába vonjuk be. Az
egyes munkahelyeken a vezetôszerelôk
foglalkoznak velük, bent a telephelyen
pedig az adott szakterület legjobbjai –
zárja beszélgetésünket, mert éppen vég-
szóra megérkezik a cég egyik ügyfele.
Munkatársaik csaknem felenáluk volt tanuló
A rossz idô ellenére sem állt le a munka a GLT Szigetvár Kft. központi telephelyén. A tanmûhelyként is szolgáló irodaházbanmár csak néhányan tartózkodtak, a többiek a reggeli eligazítást követôen a térség településein lévô munkaterületekre men-tek, a tanulók is velük tartottak.
Sz.K.
Nagy volt az érdeklôdés a kamara és
az MKB Bank pályázatokról és a fi-
nanszírozásról szóló rendezvényén. A
résztvevôk nem csak a várható pályá-
zatokról és a pályázati rendszerrôl
juthattak információhoz, hanem a
bank szakértô segítségével értesülhet-
tek a pályázatok (elô-) finanszírozási
lehetôségeirôl is.
A program elsô fele a pályázatokról
szólt:
Dr. Sitányi László (DDRFÜ) ismer-
tette az új pályázati rendszer felépítését.
Kiemelte, hogy a jövôben csökkenni
fognak az adminisztrációs terhek, pl.:
bizonyos igazolásokat nem kell majd a
pályázóknak benyújtaniuk, mivel a köz-
remûködô szervek hozzáférést kapnak a
hivatalos adatbázisokhoz.
Mlynarik Miklós (Tenderauditok
Kft.) a gazdaságfejlesztési és innováci-
ós forrásokat ismertette általánosság-
ban, mivel a pontos kiírások még nem
kerültek nyilvánosságra.
Rabb Szabolcs (kamara) a H2020
program keretében a KKV-k számára
elérhetô pályázati lehetôségeket mutatta
be. Kiemelte, hogy ezen EU-s források
elérése nagy kihívás egy kkv számára,
viszont egy jól átgondolt projekttervvel
és szakértôk segítségével nem lehetet-
len sikeresen pályázni.
A második részben a finanszírozásé volt
a fôszerep:
Angeli Krystyna (MKB Bank) be-
mutatta a vállalkozásoknak, hogy az
MKB milyen finanszírozási lehetôsége-
ket kínál számukra a fejlesztéseik és pá-
lyázataik finanszírozására.
Ez követôen a résztvevôk KondrátZsolt (MKB Bank) vezetô elemzô segít-
ségével tájékozódhattak a jelenlegi gaz-
daságpolitikai folyamatokról és azok
várható hatásairól.
A publikus elôadások elérhetôek a
kamara honlapjáról.
A felkészült kkv-k könnyen forráshoz juthatnak
Indul a pályázati szezonAktuális hazai és brüsszeli pályázatok
Az Európai Bizottság 2014. szeptem-
ber 17-én indította útjára a FIWARE
Accelerator Programot, amely inter-
netes alkalmazásokat fejlesztô európai
vállalkozások megerôsítését célozza. A
cél, legalább 1000 alkalmazás-fejlesztô
vállalkozás támogatása.
Az EU a Future Internet Public
Private Partnership (FI PPP) program-
jának 3. pályázati fordulójában 16 pro-
jektet választott ki támogatásra. Ezek
az ún. Accelerator projektek 80 millió
Euró támogatást osztanak szét nyílt pá-
lyázatokon (Open Call) keresztül kkv-
knak, start-up és web-es vállalkozások-
nak, hogy „okos” internetes alkalmazá-
sokat és szolgáltatásokat fejlesszenek
ki az FI PPP programban létrehozott
nyílt fejlesztési platformra, a FIWARE
technológiára alapozva.
A 16 Accelerator projekt, melyek-
ben három magyar nyertes vállalkozás
is van, pályázatokat hirdet meg vállal-
kozások részére, hogy „smart” alkal-
mazásokat fejlesszenek ki többek kö-
zött olyan területeken, mint az energia,
közlekedés, mezôgazdaság és élelmi-
szeripar, egészségügy, kreatív iparágak,
logisztika, gyártástechnológia és okos
városok. A pályázatokon nyertes vállal-
kozások 50-150 ezer euró vissza nem
térítendô támogatást kaphatnak innova-
tív alkalmazások kifejlesztésére.
További információ a pályázatokról
és a kamara által ajánlott pályázatíró
cégekrôl: www.pbkik.hu
EU Jövô Internet PPP Program – 80 millió euró támogatás kkv-knak
PÁLYÁZATOK Dél-Dunántúli Gazdaság30
A hazai ipar fejlesztése érdekében a fel-
hívás célja a kiemelt iparágakban fej-
leszteni kívánó hazai mikro-, kis- és
középvállalkozások termelési kapacitá-
sainak bôvítése, amely során lehetôség
nyílik a modern eszköz- és gépparkok,
valamint fejlett infrastruktúrával ellá-
tott telephelyek kialakítására, a szektor
szereplôi számára a versenyképesség
feltételeinek megteremtésére, fenntar-
tására.
A felhívás célcsoportjába azon vál-
lalkozások (és vállalkozók) tartoznak,
amelyek hozzáadott érték növekedési
potenciállal vagy exportnövekedési po-
tenciállal bírnak, a fejlesztésük ered-
ményeként helyi, nemzeti, de fôleg
nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak
be vagy részvételük intenzitása ilyen
tekintetben növekszik.
Támogatást igénylôk köre
A felhívásra támogatási kérelmet nyújt-
hatnak be:
a. mikro-, kis-, és középvállalkozások,
b. melyek éves átlagos statisztikai ál-
lományi létszáma a pályázat be-
nyújtását megelôzô legutolsó lezárt,
teljes üzleti évben minimum 1 fô
volt,
c. magas szinten feldolgozott termé-
ket elôállító iparágak vállalkozásai
(pl. a szolgáltató szektor, az építô-
ipar és a bányászat kivételével),
amelyek hozzáadott érték-növeke-
dési potenciállal vagy exportnöve-
kedési potenciállal bírnak, a fejlesz-
tésük az „Ágazati fókusz” címû
mellékletben foglalt tevékenységek
valamelyikéhez kapcsolódik, és a
fejlesztés eredményeként helyi,
nemzeti, de fôleg nemzetközi háló-
zatokba kapcsolódnak be vagy rész-
vételük intenzitása ilyen tekintetben
növekszik.
Támogatás
A felhívás keretében nyújtott támoga-
tás vissza nem térítendô támogatásnak
minôsül, a projekt elszámolható össz-
költsége legfeljebb 300.000.000 Ft le-
het.
a. Az igényelhetô vissza nem téríten-
dô támogatás összege:
minimum 10.000.000 Ft,
maximum 100.000.000 Ft.
b. A támogatás maximális mértéke az
összes elszámolható költség 50%-a,
de legfeljebb – beleértve a projekt-
hez más forrásból igénybe vett álla-
mi támogatást – az Atr. 25.§-a sze-
rint meghatározott mérték.
Legalább 20.000.000 Ft támogatási
összeg megítélése esetén elôleg igé-
nyelhetô.
Az elszámolható költségek köre:
● Gyártáshoz kapcsolódó, új termelô
eszköz beszerzése
● Anyagmozgatáshoz és csomagolás-
hoz kapcsolódó új eszköz beszerzése
● Infrastrukturális és ingatlan beruházás
● Információs technológiafejlesztés-
hez kapcsolódó, egyenként mini-
mum nettó 30.000 Ft értékû hardver
beszerzése
● Információs technológiafejlesztés-
hez kapcsolódó szoftverek beszer-
zése
● Termelôeszközhöz kapcsolódó
gyártási licenc, gyártási know-how
beszerzésének költsége, vételára
Beadási határidô: 2014. 12. 31.
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bôvítése
A felhívás a vállalkozások külpiacra lé-
pését kívánja elôsegíteni a hatékony
külpiaci marketingtevékenység támo-
gatása, kiállításokon, vásárokon való
megjelenés elôsegítése, illetve a piaci
versenyben való eredményes részvétel-
hez szükséges tudás biztosítása által.
Támogatást igénylôk köre
a. mikro-, kis- és középvállalkozások,
b. melyek éves átlagos statisztikai ál-
lományi létszáma a támogatási ké-
relem benyújtását megelôzô leg-
utolsó lezárt, teljes üzleti évben mi-
nimum 10 fô volt,
c. melyek magas szinten feldolgozott
terméket elôállító iparágak vállal-
kozásai (pl.: a szolgáltató szektor,
az építôipar és bányászat kivételé-
vel), amelyek hozzáadott értéknö-
vekedési potenciállal vagy export-
növekedési potenciállal bírnak, a
fejlesztésük az „Ágazati fókusz” cí-
mû mellékletben foglalt tevékeny-
ségek valamelyikéhez kapcsolódik,
és a fejlesztés eredményeként helyi,
nemzeti, de fôleg nemzetközi háló-
zatokba kapcsolódnak be vagy rész-
vételük intenzitása ilyen tekintetben
növekszik.
Támogatás
Az igényelhetô vissza nem térítendô tá-
mogatás összege: minimum 3 000 000
Ft, maximum 7 500 000 Ft. A támoga-
tás maximális mértéke az összes elszá-
molható költség 50%-a, de maximáli-
san a támogatási intenzitásokra vonat-
kozó szabályok által elôírt érték.
Elszámolható költségek
● Külföldi kiállításon vagy vásáron
való részvétel
● Magas szinten feldolgozott, végfo-
gyasztásra szánt termékhez kapcso-
lódó külföldi árubemutató szerve-
zése
● Piacra jutás tevékenységhez kap-
csolódóan igénybe vett szolgáltatá-
sok
● Online megjelenés támogatása
● Tanácsadás igénybevétele
● Piackutatás elkészítéséhez kötôdô
szakértôi és tanulmánykészítési
szolgáltatás igénybevétele
● Szabadalmak és egyéb immateriális
javak megszerzésének, érvényesíté-
sének és védelmének költsége
● Innovációs tanácsadás és innováci-
ós támogató szolgáltatás költsége
Beadási határidô: 2014. 12. 31.
Mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása
PÁLYÁZATOK 31Dél-Dunántúli Gazdaság
Világbajnokok a Forma-1-ben, az AMGváltozatok és az SLS igazi utcai fene-vad, a Mercedes mégis sokaknak a ké-nyelmes utazás szinonimája. TiffánImre borász a Pappas Autó új Merce-des-Benz C-osztályának komfortrahangolt változatát próbálta ki.
— Az elsô percekben megbizonyo-
sodtam arról, hogy még mindig helyes a
teóriám, a legjobb autókat a németek
gyártják. Sugárzik az autó külsejérôl,
hogy ez itt az autóipar egyik csúcsa. Az
utastér kialakítása, színösszeállítása pe-
dig igazolja az elsô benyomásainkat.
— Volt már Mercedese?
— Még nem volt, de úgy gondolom,
akinek egyszer van egy, az már nem ül
más márkába. A borászat miatt rendsze-
resen szállítok árut is. A magyar adójog-
szabályok miatt csak a pickup alkalmas
arra, hogy 5 személyt és árut is szállít-
sak, így már a harmadik pickupot hasz-
nálom. Az esô kettô japán volt, most
egy német gyártmánnyal járok, és maxi-
málisan elégedett vagyok.
— Villány és Pécs között ingázik?
— Emellett még Budapest a gyakori
célpontom, így sokat használom az M6-
ost. Egyszer jó lenne egy ilyen limuzin-
nal utazni, biztosan nagyon pihentetô
vele az autópálya. Elnézve a felszerelé-
sét, ezt a tesztautót mintha egyenesen
arra a célra válogatták volna össze.
— Az elektronikus segédberende-
zések valóban segítik a vezetést?
— Több márkánál láttam már ezeket
a kiegészítôket, a távolságtartó radaros
tempomatot, a holttérfigyelôt, a fárad-
ságfigyelôt, de itt valahogy harmonikus
egészet alkot a rendszer. Arról, hogy
még a kormányzásba is beavatkozik, és
gyakorlatilag helyettünk vezet az autó,
még csak olvastam. Ha lankad a figye-
lem, automatikusan kormányoz, és kö-
veti a sávot. Az életben megtapasztalva
kicsit ijesztô is, amikor helyettünk vezet
az autó, de az elsô pillanatra egyértel-
mû, hogy mennyire biztonságos.
— Ki lehet igazodni ennyi kiegé-
szítô közt, nem túl bonyolult?
— A felsô kategóriás autókban az a
csodálatos, hogy ezeket a rendszereket
nagyon természetesen integrálták az au-
tóba. Egy rövid tesztúton, vagy az elsô
napokban biztosan sokat kell velük fog-
lalkozni. Ha már megismerkedett velük
a tulajdonos, és az ízlésének megfelelô-
en beállította ôket, akkor rögtön kerek a
világ. Persze tudom, hogy a háttérben
mérnökórák ezrei és komoly kutatások
vannak, de hát ettôl lesz a C-osztály a
kategória egyik csúcsa.
— No meg a légrugótól, amit egye-
düliként kínál ebben az osztályban.
— Ennek értékeléséhez igazán
ínyencnek kell lenni. Úgy gondolom
egy átlagautóst már az alapfelszerelés
hagyományos rugózása is tökéletesen
kielégít. A futómû karakterisztikájának
változtatásakor az egész autó viselkedé-
se megváltozik, bár a Sport+ mód kihe-
gyezett viselkedése kicsit idegen ettôl a
komfortos tesztautótól.
— Talán épp ez a személyre szab-
hatóság az egyik titka a Mercedes-
nek?
— Ez az autó olyan, mint egy finom
öltöny. Aki többet akar a konfekciónál,
az besétál a szabóhoz, ami ebben az
esetben a felkészült értékesítô, és egy
szabászati folyamat során pontosan az ô
igényeihez alakítanak egy autót. Az ext-
ralistát elnézve a variációk száma szinte
végtelen, így szinte kizárt, hogy két
egyforma C osztályos Mercedes jöjjön
szembe az utcán.
— Ezért nehéz tesztelni egy új C
osztályt, mert az adott tesztautót kell
értékelni.
— Tavasszal már olvastam az újság-
ban egy C osztály tesztet, de ez a kocsi,
teljesen más karakter, mintha más mo-
dellben ülnénk. A világos kárpit, az
üvegtetôvel nagyon hangulatos, olyan,
mint egy elegáns klubszoba. Magamnak
biztosan nem választanám, mert két
gyerekkel vakmerôség egy világos kár-
pittal burkolt utastér. Az ülések nagyon
kényelmesek, tetszik a változtatható
Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu
AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság32
Autóteszt: Tiffán Imre –
üléshosszúság. Az ergonómia és a ki-
dolgozás szenzációs, az anyagok hibát-
lanok, és fantasztikus a zajcsillapítás is,
160-ig gyakorlatilag néma az autó. Jel-
lemzô, hogy amibe bele tudnék kötni, az
kizárólag szubjektív elem. Nekem pél-
dául nem tetszik a középsô, tabletsze-
rûen kiemelkedô képernyô, és az elsô
lökhárító alsó részének mozgalmas ki-
alakítása. Viszont biztos vagyok benne,
hogy sokan rajonganak ezért a két ele-
mért.
— A lökhárító alja a Forma-1-es
autót idézi, ez már világbajnoki utalás.
— Nagyszerû munkát végzett a
gyár, hiszen visszatérésük után néhány
évvel elhódították a bajnoki címet. Bár
az autó számomra csak egy használati
tárgy, a borászatunkban nagyon sok ma-
gyar autóversenyzô vendégeskedik, így
követem a motorsportokat is. Baum-
gartner Zsolttal baráti a viszonyunk, tô-
le sok belsô információt is megtudok a
Forma-1-rôl. Michelisz Norbit is isme-
rem, szurkolok is neki a WTCC-ben.
— A 220-as dízel nem éppen F1-es
autó, de ha kell elég fürge.
— A hiszem ez a motor, optimális vá-
lasztás a magyar viszonyokhoz. Finoman
duruzsol, keveset fogyaszt, a 230-as vég-
sebesség és a 7.7 másodperces gyorsulás
is remek. Mai szokás szerint beleépítet-
tek rengeteg fogyasztáscsökkentô trük-
köt is, ráadásul a takarékosságra ECO ki-
jelzéssel is ösztönöz a kocsi.
— A 21. század is megérkezett, az
okostelefonunkba is beköltözik az autó.
— A németek egy szinttel tovább-
léptek az integrációban. Nagyon ötletes,
hogy este otthon a kanapéról is lekér-
dezhetjük az autó adatait, megtudjuk
mennyi az üzemanyag, kell e reggel tan-
kolni, vagy épp mikor esedékes a szer-
viz. Az is szimpatikus, hogy az autó a
szervizzel is kommunikál, így felké-
szülten várják a karbantartásokon.
Számomra az intelligens világítási
rendszer is a jövôt képviseli. A kamrák
és érzékelôk segítségével úgy alakítja
az autó a LED-es lámpák fénycsóváját,
hogy mindig a lehetô legtöbbet lássuk.
A belsô világítás a hangulatfényekkel
varázslatos, néha azon gondolkodik az
ember, hogy technikailag hogyan lehe-
tett mindezt megvalósítani.
— Mindezért meg is kérik az árat
a kasszánál.
— Persze nem olcsó a C osztályú
Mercedes, de ha azt nézzük, hogy a ben-
zines alapára 9 millió, és egy modern,
jól felszerelt kiskocsi is 5-6 millió, már
nem is hangzik olyan vészesen. Az ext-
rák közül egyesével lehet válogatni, így
csak azért kell fizetni, amire valóban
szükségünk van. Árnyalja még a képet
az integrált szerviz és karbantartáscso-
mag. Nem is az ingyenes karbantartások
összege számít igazán, hanem az, hogy
az autó eladásakor biztos lehet benne a
vevô, hogy a kocsi makulátlan elôéletû,
így nincs kockázat. Végül ne feledjük
az öltönyös párhuzamot, egy minôségi
öltöny sosem olcsó.
T.R.
AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság
Lökettérfogat: 2143 cm3
Maximális teljesítmény: 170 LE 3000-4200/minMaximális nyomaték: 400 Nm 1400-2800/minSaját tömeg: 1550 kgCsomagtér: 480 lMaximális sebesség: 234 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 8.1 sÁtlagfogyasztás: 4.5 lAlapár (C220CDI): 10 201 910 FtFontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Cso-mag, esôszenzor, Thermatic klímaautomatika, Start-STOP rendszer, ESP, éberségfigyelô, adaptív fék-rendszer, kanyardinamika asszisztens, guminyomásellenôrzô, ütközésre figyelmeztetô rendszer, elsô- ol-dalsó- függöny- és térdlégzsák, Bluetooth telefonki-hangosító
A TESZTAUTÓ ADATAI:
Mercedes Benz C 220 BlueTEC
KULTÚRA34 Dél-Dunántúli Gazdaság
Az elmúlt évhez képest idén 22 százalékkal több,csaknem 10 000 pályamû érkezett a közel 4 millió fo-rint összdíjazású 32. Magyar Sajtófotó Pályázatra.Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelôen a 13 ka-tegóriadíj mellett idén is hat különdíjat ítélt oda a te-hetséges magyar fotóriportereknek a hazai és nem-zetközi szakemberekbôl álló zsûri, amelynek idéntagja volt Máté Péter, pécsi születésû fotoriporter is.A 2013. év legjobb magyar sajtófotóit bemutató 32.Magyar Sajtófotó Kiállításon 92 fotós 387 képébôllátható válogatás december 23-ig.
A 32. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjai ebbenaz évben jellemzôen a 30-as, 40-es korosztály képvi-selôi közül kerültek ki, ezért a kiállítás képanyaga iselsôsorban az ô látásmódjukat tükrözi. Az idei trend-hez illeszkedve a rendezvény fô támogatója, aTakarékPont hálózat a legjobb teljesítményt nyújtó30 év alatti fotóriportert díjazta.
„Magyarország legnépszerûbb fotópályázata mársok jó fotográfust tett ismertté az olvasók, a médiafogyasztói elôtt. Képeik úgy jelenhetnek meg a fala-kon, ahogyan lapjaikban, weboldalaikon csak nagyritkán: kiemelt helyen” – hangsúlyozza BánkutiAndrás, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályánakelnöke.
A 32. Magyar Sajtófotó Kiállításon a pályázatnyertes képei és sorozatai mellett a rendezôk olyanfotókat igyekeztek válogatni, amelyek érzelmileg ismegmozgatják a látogatókat. A Magyar Sajtófotó Ki-állítás mindig hiteles lenyomata kíván lenni egyadott évnek. Ugyanakkor fontos, hogy nemcsak el-gondolkodtató, hanem személyes és szórakoztató islegyen. A tavalyi Sziget Fesztivál, vagy épp a márci-usi havazás képeire pillantva önkéntelenül is felele-venítjük magunkban, hogy hol voltunk és mit csinál-tunk éppen akkor. Ez egyfajta közösségi idôutazás.
A Szigetvári Takarék több évtizedes fennállása ótamegkülönböztetett figyelemmel kíséri a társadalmatfoglalkoztató kérdéseket és aktív szerepet vállalmegoldásukban. A felkarolt ügyek minden esetbenösszhangban állnak a Takarékszövetkezet vállalatiértékeivel, felelôs szolgáltatóként hozzájárulva a he-lyi közösségi élet fellendítéséhez a mûködési körzeteáltal érintett régióban.
A Szigetvári Takarék kiemelten kezeli a helyikultúra mecenatúráját, így örömmel vált fô támoga-tójává a 32. Magyar Sajtófotó Kiállításnak, lehetôsé-get teremtve a kiállítás-sorozatnak a pécsi nagykö-zönségnek történô bemutatására is.
32. Magyar Sajtófotó kiállítása Pécsi Mûvészetek és Irodalom Házában
Az elmúlt év legemlékezetesebb pillanatai a legjobb magyar fotóriporterek objektívén keresztül
A Pécsi Mûvészetek és Irodalom Házában nyíltmeg november 18-án a magyar fotóriporteriszakma legnagyobb seregszemléje. A 32. Ma-gyar Sajtófotó Kiállítás – az országos kiállítássorozat programjaként – december 23-ig te-kinthetô meg a Széchenyi István tér 7-8. számalatt található Martyn Ferenc Galériában.
HIRDETÉS 35Dél-Dunántúli Gazdaság
Nagy kô esett le annak a hölgynek a szívérôl, akinek újonnan vásá-rolt autójában az M6-os autópályán ürült ki majdnem teljesen atankja. Már csak egy liter benzin kotyogott benne, amikor eszébejutott, nemrég arról olvasott, az M60-as autópálya bólyi lehajtójánálMOL benzinkút nyílt.
— Nem ô az egyetlen, aki hasonló módon járt – kezdi beszélgeté-sünket Rétházi Csaba, a kutat franchise-ben üzemeltetô Agrotransit2000 Kft. résztulajdonosa, miközben végigjárjuk a szabadidô eltöltéséreis alkalmas töltôállomást. — Már több betérô autós tette szóvá, miértnem jelzi semmilyen tábla az autópályán, hogy itt MOL töltôállomás mû-ködik? Számunkra is érthetetlen, hogy miért nem engedélyezi a MecsekAutópálya Konzorcium az elôrejelzô tábla kihelyezését, pedig a bajba ju-tott autósok gyorsabban kaphatnának segítséget, hiszen közel van Bóly,a városban van orvosi ügyelet, s autószerelô mûhelyek. Jelentôs nem-zetközi forgalom bonyolódik ezen a szakaszon, az üzemanyagtöltô állo-más munkatársai pedig angolul és németül beszélnek.
Mint mondja, egy hiányt kívántak pótolni, ugyanis az M60-as bara-nyai szakaszán egyetlen töltôállomás sem található az autópálya köz-vetlen közelében. A döntésben az is szerepet játszott, hogy a jövôben itthalad majd el a bólyi ipari parkba vezetô út, amelyen jelentôs teherfor-galom bonyolódik majd le, de a Villányt elkerülô útszakaszra is itt térnekrá az autósok, a kamionosokról nem is beszélve.
— Rövid idôn belül ismertté vált a kút, fôleg az ország egész terüle-térôl érkezô és külföldi kamionosok körében – folytatja tovább RétháziCsaba. — Szájról, szájra terjed a hírünk, hogy, aki betér hozzánk magasszínvonalú szolgáltatásokat vehet igénybe, magas minôséget képviselôMOL kenô- és üzemanyagot vásárolhat.
Két hónappal ezelôtt készült el a két-állású kézi autómosójuk, amelyik egy-aránt alkalmas személygépkocsik és me-zôgazdasági haszongépjármûvek tisztán-tartására. Rövid idôn belül népszerû lett aszolgáltatásuk a gépjármû-tulajdonosokkörében.
— Egyedi szolgáltatásunk a teher-gépkocsi-vezetôk és kamionosok részéreépített vizesblokk – mutatja nem kis büsz-keséggel az osztrák autópályák mellettmûködô pihenôkben is a legmagasabbminôséget képviselô zuhanyozó fülkét,
amelyhez mosdó ésWC is tartozik, valaminta melegítô-konyhát. —
A sofôrök szerény térítés mellett – öt-száz forintért – vehetik igénybe.Azonban azoknak ingyenes, akik egy-szerre 200 liter gázolajat tankolnak akútnál. Közkedvelt ez a szolgáltatásunk, szájhagyomány útján terjed ahíre a kamionosok között, hogy itt nyugodt körülmények között tölthetikel az éjszakát.
A reggel hattól este tízig nyitva tartó MOL töltôállomás egész terüle-tén ingyenes és korlátlan a WiFi használat, valamint kamerarendszer te-szi biztonságossá a mûködtetését, a parkolást. E mellett terminálon ke-resztül fizethetô az E-útdíj (HUGO), mód van a telefonkártya feltöltésé-re, de árusítanak autópálya matricát, s rövidesen lehetôség lesz elektro-nikus úton a villanyszámla rendezésére is.
A töltôállomás Bólyi MOL benzinkút és pihenô néven kezd a köztu-datba bekerülni, ugyanis fontosnak tartották, hogy arra is mód legyen,
hogy a hosszabb útról ér-kezôk kulturált körülmé-nyek között pihenhesse-nek, mielôtt továbbindul-nak. Nemcsak üzem-anyag kapható a kútnál,hanem a megfáradt autó-sok és utasaik aHausbrandt kávézóban acapuccino, kávé és teamellé frissen sütött sósés édes rétesek széleskínálatából választhat-nak, vagy négyféle hely-ben készült szendviccselcsillapíthatják éhségü-
ket. A kerékpárút is a kút mellett halad el.Nyáron, kora ôsszel sok kerékpáros ismegállt már, s az erdôsávban elhelyezettfa asztalok és padok mellett, vagy a ká-vézóhoz tartozó teraszon töltött el hosz-szabb, rövidebb idôt. Gondoltak a gyer-mekekkel érkezô családokra is, játszóte-ret alakítottak ki, amelyhez a játékokat aközeli Olasz községben mûködô fa külté-ri játékokat gyártó cég készítette el.
Szájhagyomány útján terjed a hírük a kamionosok között
Állj meg,tankolj, pihenj a bólyi MOL benzinkútnál!