Sportorvosi szemle 200702 · Sportorvosi Szemle 2007 • 48. évfolyam, 2. szám, 45 – 92. 51 ÜDÜLÉSI CSEKK Az üdülési csekkrendszer célja, hogy minél több bel-földi illetôségû

TARTALOMJEGYZÉK

MAGYAR SPORTORVOS TÁRSASÁG ÁLTAL ALAPÍTOTT ÖSZTÖNDÍJAK ÉS PÁLYÁZATOK

KONGRESSZUSI FELHÍVÁS

SPORTKÓRHÁZÉRT ALAPÍTVÁNY BESZÁMOLÓJA

FRENKL RÓBERT: A SPORTORVOSLÁS HELYE A NEMZETI SPORTSTRATÉGIÁBAN

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

FALUS ANDRÁS, PUCSOK JÓZSEF: GENOMIKA A SPORTORVOSLÁSBAN

DÉKÁNY MIKLÓS, HARBULA ILDIKÓ, PUCSOK JÓZSEF:A GENOMIKA SZEREPE AZ ÉLSPORTBAN

BUDAVÁRI ÁGOTA:A DOPPINGOLÁSRA HAJLAMOSÍTÓ PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZÔK

GYAKORLATI SPORTORVOSLÁS

MOLDVAY ILDIKÓ:STRETCHING SZEREPE A SÉRÜLÉSEK, ÁRTALMAK MEGELÔZÉSÉBEN

ÁTTEKINTÔ KÖZLEMÉNY

TOMAN JÓZSEF: KRIOTERÁPIA

BESZÁMOLÓK, KÖNYVISMERTETÕ

BÖRZSEI VERONIKA: BESZÁMOLÓ AZ AMSZERDAMI TANULMÁNYÚTRÓL

BESZÁMOLÓ A MOSZKVAI SPORTTRAUMATOLÓGIAI KONGRESSZUSRÓL

KÖNYVISMERTETÔ: BUDAVÁRI ÁGOTA „SPORTPSZICHOLÓGIA”

48. ÉVFOLYAM 2. SZÁM (2007/2)

Sportorvosi Szemle 2007 • 48. évfolyam, 2. szám, 45 – 92. 47

TARTALOMJEGYZÉK / CONTENTS

MST hírek, kongresszusi felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

Sportkórház Alapítvány beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

Frenkl Róbert: Sportegészségügy és a Nemzeti Sportstratégia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53/ Sports Medicine and National Sport Strategy

Eredeti közlemények / Original papersFalus András, Pucsok József : Genomika: a genom alapú, rendszer szemléletû biológia . . . . . . . . 54/ Genomics: A Genome-based, Systemic Kind of Biology

Dékány Miklós, Harbula Ildikó, Pucsok József: A genomika szerepe az élsportban . . . . . . . . . . 59/ The role of genomics in top sport

Budavári Ágota: A doppingolásra hajlamosító pszichológiai tényezôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68/ Personality disorder who prones doping

Gyakorlati sportorvoslás / Practical sports medicineMoldvay Ildikó: A stretching, mint kiegészítô edzésprogram szerepe a sportártalmak megelôzésében . . . 72/ The role of stretching as a part of additional training in prevention of sports damages

Referátum / ReviewToman József: Krioterápia / Cryotherapy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

Beszámoló / ReportBörzsei Veronika: Beszámoló az amszterdami tanulmányútról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81/ Report on a study-tour in Amsterdam

Beszámoló a Moszkvai sporttraumatológiai kongresszusról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83/ Report on the sports traumatological congress in MoscowKönyvismertetô: Budavári Ágota „Sportpszichológia” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83/ Book review

Sportorvosi Szemle 47. évfolyam (2006) tartalomjegyzéke és indexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84/ Index of the Hungarian Review os Sports Medicine 2006

48 2007 • 48. évfolyam, 2. szám, 45 – 92. Sportorvosi Szemle

Impresszum

Szerkesztôbizottság elnöke / Chairman of Editorial Board

Berkes István

Felelôs szerkesztô / Editor in Chief

Dobos József

Szerkesztôbizottság / Editorial Board

Farkas Anna

Halasi Tamás

Hidas Péter

Jákó Péter

Martos Éva

Mikulán Rita

Pavlik Attila

Pavlik Gábor

Pucsok József

Radák Zsolt

Tanácsadó testület / Advisory Board

Norbert Bachl (Ausztria / Austria)

Frenkl Róbert (Magyarország / Hungary)

Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland)

Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia)

Tihanyi József (Magyarország / Hungary)

Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)

HU ISSN 0209-682 x

Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság

1123 Budapest Alkotás út 48.

Kiadásért felel: Berkes István

Design, nyomdai elôkészítés: Haász Péter

Nyomdai munka: Mackensen Kft.


M S T

Kongresszusi felhívás

2008. április 10–12. közöttre tervezi a Magyar Sportor-vos Társaság következô Kongresszusát. A Budapesten rendezendô, 3 naposra tervezett Kongresszus tervezett témái:

• sportsérülések és sportártalmak megelôzése, ae-tiológiája (biomechanika), kezelése, rehabili-tációja

• sport szerepe a betegségek megelôzésében, ke-zelésében

• sportegészségügy feladatai az élsport ellátásában és népegészségügyi vonatkozásban

• sportkardiológia• obesitas és sport/fi zikai aktivitás• gyermekek és idôskorúak sportja• sporttáplálkozás, étrend kiegészítôk• edzô és sportorvos együttmûködésének lehe-

tôségei• manuálterápia, fi zikoterápia, gyógytorna és al-

ternatív gyógymódok lehetôségei a sportolók ke-zelésében

• fogyatékosak sportja• civil kezdeményezések szerepe és lehetôségei az

egészséges életmód kialakításában• dopping ellenes harc helyzete• sportpszichológia• teljesítmény élettan

Poszter szekciót a Szervezô és Tudományos Bizottság nem tervez.Absztraktok beküldési határideje 2008. január 30.Tervezett részvételi díjak:

• Társaságunk tagjainak 9.000,- illetve határidô (2008. március 1.) utáni befi zetés esetén 11.000,- Ft.,

• Nem társasági tagok (orvosok) részére 11.000,- illetve 14.000,- Ft.,

• Egyéb résztvevôk (edzô, sportoló, gyógytornász, dietetikus, manuálterapeuta, stb.) számára 5.000,- illetve 6.000,- Ft.,

• Kísérôk részére 6.000,- Ft.

Tisztelt Tagtársaink!

Tagnyilvántartásunk pontosítása illetve naprakészen tartása érdekében kérjük, hogy postázási címük, munkahelyük, telefonszámuk illetve e-mail címük változását közöljék a [email protected] címen. Ez elôsegíti a Sportorvosi Szemle kiküldését és egyéb, esetleg személyre szóló információk gyors-abb közlését.

A következô oldalon található adatlapot kérjük a Szerkesztôség címére (lásd impresszum) beküldeni.

Adatnyilvántartó lap és belépési nyilatkozat


Magyar Sportorvos Társaság

Adatnyilvántartó lap és belépési nyilatkozat

Név: .........................................................................

Születési dátum: .....................................................

Tudományos fokozat: ...............................................

Levelezési cím: .......................................................

Munkahely: ..............................................................

Osztály: ...................................................................

Cím: ..........................................................................

Telefon: ...................................................................

E-mail: .....................................................................

Tudomásul veszem, hogy tagságom csak az éves tagdíj befi zetése esetén érvényes. A tagsági díj magában foglalja a Sportorvosi Szemle c. szaklap évi 4 számát.

Dátum: .....................................................................

Aláírás: ....................................................................

A belépési nyilatkozat a www.sportkorhaz.hu-ról letölthetô.

A Magyar Sportorvos Társaság és a Richter Gedeon ZRT pályázatot hirdet 35 éven aluli tagjai számára.

A pályázat témájául a sporttudomány bármely területe választható.

A pályamunkákat 2007. november 15-ig várja a bíráló bizottság (Magyar Sportorvos Társaság, 1123 Budapest, Alkotás u. 48.).

A pályadíjak átadására (I. helyezett: 100.000 Ft, II. helyezett: 60.000 Ft, III. helyezett: 50.000 Ft) a MST Dalmady Emlékülésén kerül sor.

…

A Suzuki Hollós pályadíjat ír ki azon 40 év alatti sportegészségügyi dolgozók részére, akik a 2007. évben a sportorvoslás területén kiemelkedô gyakorlati és tudományos tevékenységet folytattak.

A pályázat elbírálása céljából benyújtandó a 2007. évi szakmai gyakorlati tevékenységrôl szóló beszámoló és a tudományos munkát igazoló hazai és/vagy nemzetközi közlemények, elôadások jegyzéke.

A pályázatokat 2007. november 30-ig kell a Magyar Sportorvos Társaság címére (1123 Budapest, Alkotás u. 48.) beküldeni.

A pályadíj összege 100.000.- Ft, melynek átadására a MST Dalmady Emlékülésén kerül sor.

…

Pályázati lehetôségek


Ü D Ü L É S I C S E K K

Az üdülési csekkrendszer célja, hogy minél több bel-földi illetôségû magánszemély a hazai szolgáltatók segítségével pihenjen, kikapcsolódjon, üdüljön, sportoljon, megôrizze egészségét, megelôzze betegségét.

Az üdülési csekk természetbeni juttatásként nyújt-ható támogatás. Üdülési csekket adó- és járulék ked-vezménnyel kaphat: munkavállaló, szövetkezeti tag, szakszervezeti tag, nyugdíjas, gazdasági társaság személyes közremûködô tagja és mindezen személyek közeli hozzátartozói, szakképzô iskolai tanuló, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatai alapján szociálisan rászoruló.

Az üdülési csekket – az adóév elsô napján érvényes havi minimálbér összegéig – adó- és járulékmentesen adhat munkáltató, szövetkezet, szakszervezet, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, gazdasági társaság (a személyesen közremûködô tagjának). A mindenkori minimálbért meghaladó rész (korlátozás nélkül) adó-köteles, amelynek közterheit a juttató viseli.

Miért elônyös üdülési csekk elfogadóhellyé válni?Mert az elfogadóhely

• új, fi zetôképes ügyfélkörre tehet szert az üdülési csekk tulajdonosok között. (Jelenleg több mint egy millió fô rendelkezik üdülési csekkel!)

• részesülhet az MNÜA értékesítési tevékenysége révén kibocsátott üdülési csekk forgalmából (2006-ban közel 23 milliárd forint, 2007. év májusáig 14,5 milliárd forint),

• országos ismertségre tehet szert a www.udulesicsekk.hu weboldalon megjelenô állandó hirdetési felületen történô megjelenés révén (a szolgáltató egység legfontosabb adataival, és fényképével jelenik meg)

• jogosulttá válik az MNÜA által évente kiadásra kerülô kiadványaiban megjelenni.

• jogosulttá válik az MNÜA által biztosított kiemelt hirdetési lehetôségek igénybevételére, mely révén növelheti ismertségét az üdülési csekk felhasználók körében.

Ki válhat üdülési csekk elfogadóhellyé?Bármely Magyarországon bejegyzett vállalkozás, mely üdülési csekkel fi zethetô szolgáltatásokat végez és az MNÜA háttérintézményével a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-vel elfogadóhelyi szerzôdést köt.

Az üdülési csekkel igénybe vehetô szolgáltatások egészségmegôrzés és betegségmegelôzés területén:

SZJ: 85.11 Fekvôbeteg ellátás SZJ: 85.12 Járóbeteg ellátás SZJ: 85.13 Fogorvosi szakellátásSZJ: 85.14 Egyéb humán egészségügyi ellátás SZJ 93.04 Fizikai közérzet javító szolgáltatás

kivéve: SZJ: 85.14.11 Szülész szolgáltatásSZJ: 85.14.14 MentôszolgálatSZJ: 85.14.17 Vérellátás, transzplantációs bank

Az elfogadóhellyé válás feltételeirôl bôvebben tájékozódhat a www.udulesicsekk.hu honlapról.

Az üdülési csekk felhasználásaAz elfogadóhelyeket a helyszínen matrica jelzi: „Üdülési Csekk ELFOGADÓHELY”

Az üdülési csekk elfogadóhelyek címlistája megtalálható a www.udulesicsekk.hu honlapon.

Az üdülési csekk névre szóló, készpénzt kímélô fi zetôeszköz, amelyet névértéken váltanak be az elfogadóhelyek. Az üdülési csekk más személyre át nem ruházható, készpénzre nem váltható.

Amennyiben a szolgáltatások ellenértéke meghaladja a felhasználó rendelkezésére álló üdülési csekkek értékét, a különbözetet a felhasználónak ki kell egyenlítenie. Ha a szolgáltatások ellenértéke nem éri el a felhasználó részére rendelkezésre álló üdülési csekkek értékét, az elfogadóhely nem jogosult készpénzben visszaadni a felhasználó részére a különbözetet.

Az üdülési csekkek felhasználására az üdülési csekken feltüntetett érvényességi idôn belül van lehetôség. A lejárt üdülési csekk fi zetôeszközként nem fogadható

el, cseréjére vagy a névérték pénzben történô megtérítésére nincs lehetôség. Fontos tudni, hogy amennyiben a felhasználatlan üdülési csekk - bármilyen okból - kikerült az igénylô birtokából, az üdülési csekk letiltása kérhetô a 06-1-248-21-50 telefonszámon.

Üdülési csekk


S P O R T K Ó R H Á Z A L A P Í T V Á N Y

A Sportkórház Alapítvány 5.417.000,- Ft cél szerinti juttatást nyújtott a sportegészségügyi ellátás és kutatás feltételeinek javítására valamint fejlesztésének támogatására

Az Alapítvány 2006 évben vezetô tisztségviselôi részére sem pénzbeli, sem természetbeli juttatást nem nyújtott. A Sportkórház Alapítvány 2006. évben nem részesült költségvetési támogatásban.

A Kuratórium 2007. évben is az Alapítvány alapítói céljainak megfelelôen az Országos Sportegészségügyi Intézetnek nyújt támogatást.

A 2006. évrôl készült közhasznúsági jelentést az Alapítvány Kuratóriuma 2007. 07. 02-i ülésén egyhangúlag elfogadta, amely az Alapítvány székhelyén megtekinthetô.

Budapest, 2007. július 9. Prof. Dr. Frenkl Róbert sk.elnök

K Ö Z L E M É N Y

A Sportkórház Alapítvány (adószám: 19674629-1-43 cím: 1123 Budapest, Alkotás út 48.) ezúton ismerteti a 2006. évi közhasznú tevékenységének fôbb adatait és szolgáltatási igénybevételének módját:

Éves Beszámoló


S P O R T E G É S Z S É G Ü G Y

Egyrészt nagy öröm, hogy az Országgyûlés ötpárti egyetértéssel, mindössze egy ellenszavazattal, elfogadta a sportfejlesztést 2020-ig meghatározó stratégiát. Másrészt napjaink realitása az egészségügy átalakítása, mely folyamatban bizonytalanná vált a sportegészségügy helyzete.

Ez igazi ellentmondás, hiszen a stratégia sikere mögött az a felismerés húzódik meg, hogy a sport különbözô funkcióinak egyaránt megnôtt a jelentôsége a modern társadalomban. És minden területen szükséges az orvosi közremûködés. Minden területen meghatározó az egészség érték. Így az iskolai, ifjúsági sportban. A lakosság szabadidôsportjában. És a versenysport – élsport világában. A sportorvoslás a preventív medicina fontos része. Az élsportban a minôségi gyógyítás olykor látványos sikereket ér el, hatása kiterjed a gyógyászat egészére.

A magyar sportegészségügy az elmúlt évszázadban lépést tartott mind a magas színvonalú magyar sport, mind a nemzetközi sportorvoslás fejlôdésével. A szer-vezett sportegészségügyi tevékenység lassan egy évszá-zadra tekint vissza. Már a második világháború elôtt megindult egy sportorvosi intézet szervezése, mely a háborút követôen meg is valósult.

Az Intézet sajátsága, hogy otthonul szolgált – illetve irányítani volt képes – a sportegészségügy sokféle feladatának. Ezt az igen célirányos, pragmatikus struktúra tette lehetôvé.

A népszerûvé vált elnevezés, a Sportkórház, jelezte a sporttársadalom bizalmát, kedvezô tapasztalatait az intézményrôl. A rendkívül nagy forgalmú járóbeteg rendelés és a fekvôbeteg osztályok a gyógyító-megelôzô tevékenységet végezték, a sportélet szükséges egészségügyi hátterét nyújtva. E tekintetben igen fontos volt, hogy a válogatott keretek többségében az Országos Sportegészségügyi Intézet orvosai látták el a keretorvosi teendôket. Ez elvileg és gyakorlatilag is fontos összetevô, a rövidebb-hosszabb távolléteket igénylô keretorvosi munka ebben az intézményben munkaköri feladatként volt végezhetô.

Az Intézet fontos egysége a Kutató Osztály, amelyik a par excellence kutatáson túl jelentôs szerepet vállalt az élversenyzôk edzettségi állapotának az ellenôrzésében.

Az Intézet közvetlenül is szerepet vállalt az ifjúsági és a lakossági sportban, de ezt a feladatát, az egész országra nézve meghatározóan a területi sportorvosi rendszer, népszerû nevén a hálózat mûködtetésén keresztül végezte.

Nemcsak szûken vett sport, hanem társadalmi érdek, hogy ezeknek a feladatoknak a továbbiakban is legyen képes megfelelni a sportegészségügyi rendszer, beleértve a sportorvosok képzését és továbbképzését.

A tartalmi teendôk szükségességét senki nem vitatja, az egészségügyi reform kapcsán a szervezeti és a fi nanszírozási kérdések kerültek elôtérbe. Ezért sem tárgyalja érdemben a stratégia a sportegészségügyet, mert az ágazati együttmûködésben vitatott a terület helyzete.

Leegyszerûsítve az a kérdés, melyek azok a funkciók, amelyeket az egészségbiztosítási rendszer fi nanszíroz és melyeket kell önfi nanszírozással, illetve a sportágazatból érkezô támogatással megoldani.

A fekvôbeteg ellátásra jelenleg engedélyezett száz ágy valóban a minimumot jelenti, de csak akkor, ha a belsô arányok (40 sebészi, 60 rehabilitációs ágy) megváltoztathatók. Belgyógyászati (kondícionáló) ágyak nélkül nem mûködhet szakmailag és anyagilag racionálisan a rendszer.

A fejlesztés, a minôségi igények egyaránt indokolják egy sportbiztosítási rendszer megvalósítását. Ez igazi stratégiai kérdés. Lehetséges lenne az Intézet, akárcsak a keretorvosi és a területi rendszert a sportfôhatóság szervezeti irányítása alá helyezni, illetve a TF-fel az eddiginél is szorosabb kapcsolatot kiépíteni.

A Nemzeti Sportstratégia komoly feladatokat és távlatokat is nyújt a sportegészségügy számára. Éljünk vele!

Sportegészségügy és a Nemzeti Sportstratégia

Dr. Frenkl Róbert


A genomkutatás ma már a poszt-genomika korszakát éli, hat és fél éve már annak a történelmi jelentô-ségû két napnak, amikor az álla-milag támogatott "HUGO" (Human Genom Organisation) nevû nem-zetközi valamint a magánvállal-kozáson alapuló Celera program, az egész emberi genom fi zikai térképét publikálta 2001 február 15- és 16 án,a Nature és Science hasábjain. Mára az elsôdleges hibákkal tarkított "munkapéldány" már sok javítást megélt és az interneten elérhatô adatbázisok sokkal pontosabbak lettek.

Kombinálódva az egyre átfogóbb jelentôségû és a biológiát is átitató informatikai tudással és nemzetközi eszközrendszerrel a genomikai tudás ma már minden laboratóriumba, mindenkihez a világon, lényegében ingyen másodpercek alatt eljuthat. Soha nem élt át a tudomány ekkora demokratizálódást, a feldolgozásra váró adatóceánhoz mindenki hozzájuthat. Rendelkezésünkre áll minden emberi gén “normális” és a betegséggel kapcsolatos (“morbid”) formájának szerkezete, a kutató és a géndiagnoszta maga tervezheti meg az éppen felvetôdô betegség igazolására szolgáló molekuláris

reagenst. Nagyon gyorsan halad elôre a sportgenomika is, jó leírni, hogy ennek hazánkban is már jelentôs, nemzetközileg közölt ered-ményei vannak. Hatalmas elôre-lépést jelentenek azok az eredmé-nyek, amelyek a "nem kódoló" (98,7 % !!) genom funkciói megér-téséhez (pl. a micro RNS) vihetnek közelebb, csodálatos titkok küszöbén vagyunk.

Korunk biológiája, az élô rend-szerek mûködésének megismerése ése tudás alkalmazása napjainkban óriási mintaváltáson megy át. Ennek egyik legfontosabb mozgatóereje a genomikai megközelítés bevezetése.

Genomika: a genom alapú, rendszer-szemléletû biológia

Dr. Falus András 1 és Dr. Pucsok József 2

Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet1, Országos Sportegészségügyi Intézet2

A genomikai adatbázisok, a genomikai technológiák hatalmas teljesítôképessége, miniatürizálhatósága (nanotechnoló-gia), automatizálhatósága kitünôen kapcsolódik az informa-tikai techológia robbanásszerû fejlôdéséhez és a nemzetközi számítógépes hálózati rendszerekhez. A szerkezeti és funk-cionális genomika egy eddig nem létezô sajátosságot ered-ményez, az in silico kutatás és alkalmazás lehetôségét. Ez a lehetôség, közvetlen laboratóriumi munka nélkül is jelentôsen kiterjeszti a korszerû tudományt végzô biológus/orvos/bio-informatikusok körét növeli, tehát térben és idôben növeli a kreatív kutatási tevékenységet végzô kutatók és alkalmazók számát. Biomedicinális értelem1ben emberi gének nem-ismert funk-cióinak azonosítása, új biomarkerek (diagnosztika), potenciá-lis targetek (gyógyszerfejlesztés) kijelölése válik lehetôvé. A genomiális medicina differenciáldiagnosztikai lehetôségekkel, a megelôzés új alternatíváival, a kezelések, gyógyszerhatások/mellék hatások predikciójával gazdagítja az kutatói/klinikai tevékenységet.A posztgenomika feladatai, amik a kutatók és az alkalmazók elôtt állnak óriásiak. Ide tartozik a gének annotációja (azon-osítása), a gének közti kölcsönhatások és a ma még teljesen misztikus genomikai szinkronizációk, genetikai útvonalanalíz-isek, genomiális imprintingek jelentésének megfejtése. Az egyik legnagyobb kérdés a genom nem-kódoló többsége fe-ladatának megértése.

Kulcsszavak: genomika, bioinformatika, sportgenomika

A Genome-based, Systemic Kind of Biology. The genomic databases, the high-throughput genomic technologies, the nanotechnology and possibility for automatization are well adopted by revolutionary development of information tech-nology and international computer networks. The structural and functional genomics result in the chances for in silico re-search. This possibility increases the number of biologists, physicians and informaticians performing up-to date science.For biomedicine, annotations of functions of human genes, uncovering new biomarkers and identifi cation of potential drug targets will be available. Genomic technology will pro-vide new differential diagnostic possibilities, new alternatives of prevention and prediction of pharmacological side effects.There are major challenges in postgenomics for scientists and at application level, too, including annotation of genes, gene interactions, the still so far mystique genomic synchroniza-tions, genetic pathway analyses and genomic imprinting. One of the largest tasks is to understand the functions of non-cod-ing part of the genome.

Keywords: genomics, bioinformatics, sportgenomics

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y


Genomprogramok, inter-netes adatbázisok, DNS szintû variációk

Rohamosan bôvül a genomprogramok köre. Mint említettük, 2001 elsô hónapjai óta már baktériumok, élesztô, a szôlômuslica, fonálféreg és növények mellett az emberi genom teljes géntérképe rendelkezésre áll, a világháló adatbázisaiból lehívható és elemezhetô. Ma mintegy ötszáz faj genomjának teljes bázissorrendje ismert, további kétezer faj vizsgálata van folyamatban. Bár a gének annotációja (azonosítása) még sok idôt vesz igénybe, ez a lexikális tudásanyag új genetikai információs minôséget jelent.

Mai tudásunk szerint az emberi faj nagyon egységes, a rasszok (például orientál versus kaukazoid) között kevesebb mint 0,1 % eltérés mutatható ki nukleotidbázis szin-ten. Meglepô eredmény volt az is, hogy csak mindössze 24–26 ezer gén található a humán genomban. Ennyi gén emberben mintegy 3,2 milliárd (3,2×109) bázispár formájában jelenik meg, tehát a humán genom sokkal több génközti állományt tartalmaz, mint például az apoptóziskutatással elhíresült Caenorhabditis elegans nevû fonálféreg genomja, ahol a kb. 19 ezer gén az emberi genomnak kevesebb mint egyharmadán (97×106 bázispár) helyezkedik el, vagy amilyen a fugu hal genomdenzitása. A génsûrûség azemberi genomon belül, a kromo-szómák között is meglehetôsen egyenetlen, a legnagyobb génsûrû-ség a 17, 19, 22-es kromoszómákon tapasztalható, míg a 4, 13, 18-asés az ivari kromoszómák (X és Y)génekben viszonylag szegények. Úgy tûnik, hogy míg a "ház-tartási” (például az anyagcsere alapfolyamatait meghatározó) gé-nek száma és polimorfi zmusa nagyjából állandó, a külvilággal való kommunikációért felelôs gének száma markánsan emelkedik az élôvilág fejlôdésének magasabb fokán.

A genomprogramok egyik legfontosabb hozadéka az SNP-k

(single nucleotide polymorphism, pontmutáció) sokaságának feltá-rása, amely sokak szerint agenetika történetének legígérete-sebb, és gyakorlatban (példáulfarmakogenomika) is használható,genomszintû polimorfi zmusmin-tázatok meghatározására is alkalmas genotipizálási módszernek ígérkezik. A HapMap projekt publikusan elérhetô adatbázisa (www.hapmap.org) az összes ismert SNP-t tar-talmazza, mai tudásunk szerint az emberi genom mintegy 20 millió SNP-t tartalmaz.

Az SNP könyvtárak vizsgálata nagyon igéretes lehetôségeket je-lent individuális, egyedi elté-rések kimutatására pl. az igazság-ügyi orvostanban (apaság, kri-minalisztika) és például gyógyszer-mellékhatások prediktív feltárásá-ban, ami még személyre szabottab-bá teheti a gyógykezelést. Az evo-lúciós genetika is sokat remél az SNP profi lok vizsgálatától. A genom-ban nem egyenletesen eloszló SNP-k funkcionális jelentôsége még sok titkot rejteget, hiszen nem több mint 1%-uk vezet rendellenesen mûködô gén kialakulásához.

Korunkban egyre nô a jelentôsége az ismétlôdések, kiesések, beékelô-dések (copy-number-variation- CNV) mérésének, amire a rohamo-san terjedô komparatív genom hibridizációs eljárások (CGH) adnak lehetôséget.

Magas teljesítô képességû genomikai módszerek

A "microarray" ("chip") és egyéb hatalmas teljesítôképességû eljárá-sok, nagyságrendekkel emelik azegyidejûleg vizsgálható gének szá-mát, szerkezeti (nukleotidsorrend) és funkcionális (génkifejezôdés-mRNS) információk tömegét képes nyújtani. Itt ma már elektronikus úton számítógépen át lehet meg-terveztetni a chipeket (e-array), egy mozdulattal, az íróasztalunk mellôl akár több tízezer génpróbát lehet ráhelyeztetni a „custom designed” tervezett magas minôségû chipre. Leáldozott a házilagosan fabrikált, rosszul reprodukálható eredménye-

ket adó microarray-ek kora, és erre már a kereskedelmi chip-ek csökkenô ára is lehetôséget ad.

A microarray technológia során elsô lépésként olyan biológiai chipeket (2–4 cm2) állítanak elô (ezeket meg lehet vásárolni, vagy megfelelô laboratóriumi háttérrel a felhasználó maga állítja elô), amelyen rendezetten, sorokban és oszlopokban több ezer – esetleg tízezer, jól azonosítható ponton nukleinsav darabok (oligonukleotidok) vagy cDNS (a mRNS DNS-re visszaírt formája) láncok felvitelére kerül sor.Elôbbiek felviteléhez a mikro-csepp felviteli eljárást és korábban az un. “fotolitográfi ás” eljárásokat használják

Nyilvánvalóan, mindezen topográ-fi ai információkat és az egyes pon-tokra felvitt nukleinsavdarab pon-tos szekvenciáját számítógépben rögzítik. Az így elôkészített array-tinkubálják (“hibridizálják”) az is-meretlen minta valamilyen színes(pl. zöld/piros) festékkel jelzett nukleinsav darabjaival, egy szí-nes (ekkor két chip kerül össze-hasonlításra) és két színes (egy chip-en vetélkednek) jelzést követôen. Mosás után, csak a részleges vagy teljes azonosságot jelentô nukleotid komplementeritást mutató darabok maradnak kötôdve a rögzített nukleotidok felszínéhez a chip felszínén. A leolvasás tehát a chip felszínének pásztázó értékelését jelenti, az érzékelô az egyes pontok színét, és annak intenzitását rögzíti. Ezt követi a bioinformatikai elemzés, tehát a ponthalmaz színelemzése, az adatok szétválogatása és értékelô csoportosítása.

Génexpressziós microarray esetén a kutató kérdése komparatív, tehát az, hogy két összehasonlítandó mintában (pl. egy sejt/szövet két aktivációs állapota, egy biológiai hatóanyag hatása a kontrollhoz képest, egy egészséges és egy betegbôl származó szövetminta összehasonlítása, stb.) milyen gé-nek fejezôdnek ki és ezek mennyiségileg hogyan viszonyul-nak egymáshoz. Ezt génexpresz-sziós profi lnak nevezik. A profi lok összehasonlítása lehetôvé teszi


az adott hatásra jellemzô gének felismerését és azonosítását. Kitü-nôen azonosíthatóak a genetikai beavatkozások (pl. RNS interfe-rencia, antiszensz hatások, domináns negatív mutáció, génkiütés, gén-bevitel stb. ) expressziós hatásai is.

Lehetséges az is, hogy a rögzí-tett expressziós mintázatot ezután adatbankokban található két-dimenziós mintázatokhoz hasonlít-ják és kiemelik a hasonló eloszlású profi lokat. Nyilvánvalóan külön-bözô hatásokhoz (pl. a toxicitás-hoz, ez a toxicogenomika) külön-bözô génkifejezôdési mintázatok tartoznak. Például, a sejtek külön-bözô receptorain keresztül kiváltott jelátviteli útjainak génexpressziós mintázatát elemezve azonosítani lehet ismert szignálok molekuláris következményeit mRNS szinten. Nagyon lényeges az ebben az összeállításban részletesen nem tárgyalt proteomikai megközelítésis, ekkor nem cDNS, hanem protein/peptid mintázatok összeha-sonlítására kerül sor, például két-dimenziós elektroforetogram révén.

Kulcskérdés: a bioinformatika

A legnagyobb paradigmaváltást, a bioinformatika jelenti. Ez az új biostatisztikai/biomatematikai meg-közelítés korrelációs és halmaz-elméleti, mintázat elemzési eljárá-sokkal elemzi a genomiális/expresz-sziós adatbankok és a génchip technika által szolgáltatott adat-halmazt és biológiai következteté-sek levonására alkalmas elemzést nyújt. A világpiacon található szoftverek mellett ez a terület korlátlan lehetôséget nyújt az infor-matikai fejlesztésekre, rengeteg újszerû elemzési eljárás segít a kutatónak a kisérlettervezéstôl az adatok értelmezéséig minden mozzanat során.

Az egyes chip-ekrôl, nagy teljesítményû SNP mérésekbôl, a teljes genomi mérésekbôl (pl. CGH)bekerülô adathalmaz bioinfor-matikai elemzése nyomán a szá-mítógép clusterekbe rendezi a ka-pott információkat. Erre egy példa

az expressziós microarray kiértéke-lésére a hierarchia cluster korrelá-ciós analízis. Itt egy olyan matrix ábrázolás az elemzés eredménye, ahol az egyes oszlopok az egyedi mintákat, az egyes sorok az egyes géneket jelentik. A számítógépes összerendezés lényege az, hogy a többé, majd egyre kevésbé hasonló géneket kifejezô minták csoportokba rendezve vannak feltüntetve. Az egész chip munka logisztikájatehát úgy fest, hogy az egyesmintákból származó egyedi micro-array adatok bioinformatikai összeg-zése után számítógépes adatbankok meglévô mintázatkönyvtárai segít-ségével következtetéseket vonunk le. A következtetések természete biomedicinális területen, legalább kétféle:1. Diagnosztika (betegségmegállapítás), prog-

nosztika (betegségkockázat becslése), esetleg megelôzés.

2. Olyan géncsoportok kiemelése, amelyeknek predikciós poten-ciálja van, tehát elôre jelez va-lamely, pl. betegségi állapot, szövôdmény, mellékhatás, stb. bekövetkezését.

Ez utóbbi lehetôvé teszi a chip egymásodik “generációjának” (“diag-nózis” chip) elôállítását, amin már csak kizárólag a “betegségspeci-fi kus” gének szerepelnek.

A genomkutatás mai alka-lmazási területeiDaganatok

Az egyik elsô ilyen természmészetû alaptanulmányban az NIH sejtbank-jaiból 60 emberi daganatos sejtvonal génkifejezôdési mintázatát 1161 gén párhuzamos vizsgálata alapján állapították meg. Ennek során olyan bioinformatikai analízist végeztek, amely kimutatta a különféle szövet-tani eredetû ráksejtvonalak génex-pressziós profi ljaiban látható ha-sonlóságokat és eltéréseket. Ez azadatbank ettôl kezdve összehason-lításként szolgálhat egyedi tu-morok jellemzésére. Egy másfajta bioinformatikai megközelítés a ren-

delkezésre álló génkifejezôdési adatok alapján olyan halmazokat képez, amelyekbe olyan gének kerülnek, amelyek a legnagyobb eltérést mutatják a betegség kimenetelét illetôen. Így sikerült például melanomaban szenvedô (festékes bôrrák) betegek máj át-tételét jósló vagy azt nem való-színûsítô géneket kiemelni. Ezek a gének együttes expressziójuk esetén óriási valószínûséggel prediktálják a melnomás beteg várható máj áttétét. Ennek a lehetôségnek a korai felismerése nyilvánvalóan gyökeresen más terápiás stratégiát sugall a kezelô orvos számára. Ma már olyan chip-ek is léteznek, amelyek egy-egy sejt expresszálódó génjeit foglalják magukba, ilyen pl. a lymphochip, amely az em-beri lymphocyták kifejezôdô gén-készlet tartalmazza. Ennek felhasz-nálásával sikerült például az un. "diffúz", nagysejtes B sejt lym-phoma” syndroma alcsoportokra bontása, amit eddig a hagyomá-nyosabb szövettani, immunológiai, sôt molekuláris módszerekkel sem értek el. Az expressziós microarray eljárással a betegeket két csoportra sikerült osztani: a germinális centrum B- illetve az aktivált B-jellegû betegekre. Az eredmény jelentôsége az, hogy az elôbbiek betegség kilátásai (pl. túlélési idô) sokszorosan jobbak az utóbbia-kénál. Ez megint az alkalmazandó kezelési stratégiák vonatkozásában jelent hatalmas segítséget a klinikus orvosnak.

Fertôzések

Terjedô és súlyos vírusfertôzések (pl. hepatitis, HIV), az egyre na-gyobb és kiterjedtebb rezisztenciá-val jellemezhetô bakteriális és gombafertôzések vonatkozásában az egészségügyi gyógyító és megelôzô ellátás világszerte növekvô kihívás elôtt áll. Központi jelentôsége van a vakcináció kérdésének és az egyes fertôzések epidemiológiai kö-vetkezményei megértésének.

A fertôzési genomika a mikro-organizmusok és a gazdaszervezet kölcsönhatásának egyedi és faj-specifi kus elemeit képesek vizsgálni.


Sikerült például a Bordatella al-csoportok eltérô pathogenitása és génexpressziós mintázatai között összefüggést találni.

A szerkezeti és funkcionális geno-mika igéretei igen jelentôsek a fertôzésbiológiában. A nem túl távoli jövôben lehetségesnek látszik olyan DNS/cDNS microchip elôállítása, amely potenciálisan minden, ma ismert vírus, baktérium és mikroszkópikus gomba összes specifi kus génjét tartalmazza. Lehetségesnek látszik tehát a mikrobiológiai diagnosztika fel-gyorsulása, akár egyetlen csepp vérbôl és az is, hogy a megfelelô rezisztenciagének kimutatásával pl. az antibiotikum érzékenység is az eddigieknél sokkal gyorsabban kerüljön megállapításra. Hatalmas lehetôség a vakcinakészítés geno-mikai megközelítése, a mikroorga-nizmusból a megfelelô immunoló-giai "céltáblák" (epitópok) hatékony és gyors kiemelése, sôt a beteg egyéni genetikai jellegzetességeihez igazított egyéni vakcinatervezés is.

Allergia

Korunk egyik, sajnos terjedô népbetegsége az allergia, az azon-nali túlérzékenység és az ehhez kapcsolódó krónikus gyulladási be-tegségek (pl. asthma) arányának emelkedése. A jelentôs környezet-biológiai okok feltárása mellett a szerkezeti és funkcionális genomika is nagy szerepet látszik játszani a biomedicinális kutatásban és gyakorlatban. Sikerült például új eddig nem ismert, vagy funkciójukban nem azonosított géneket találni az atopias derma-titis nevû betegségben. Az érintett gének annotációja (funkció azonosí-tása) folyamatban van, remélhetôleg vannak köztük olyanok is, amelyek új gyógyszercélpontokként jelölhe-tôek ki.

Elméletileg és gyakrolatilag is jelentôsnek látszik egyes kemokinek (sejtek mozgását szabályozó citokinek) génjeinek genomikai elemzése, hiszen pl. az eosinophil sejteknek a légzôrendszerbe való bevándorlása az asztmára való

"hajlam" egyik fontos tényezôjének tekinthetô.

Gyógyszerkutatás

A farmakogenomika a genomikai analíziseknek az egyik sikerága-zata. A már említett SNP chip-ekrévén mellékhatás jóslás is végez-hetô. A vizsgálat úgy történik, hogy egy adott betegségben (pl. Alzheimer-kór) kiválasztanak egy adott gyógyszerre mellékhatást mutató és nem mutató csoportot, majd SNP chipek eredményeinek bioinformatikai elemzésével keres-nek olyan SNP mintázatot amely az egyik vagy a másik csoportra jellemzô. Ezt követôen, egy következô betegen már csak az SNP profi lt kell meghatározni és nagy esélyel megjósolható, hogy a betegre az adott gyógyszer hogyan fog hatni. Jelentôs eredményeket értek el gyerekkori leukemiában, ahol ABC transzporterek SNP mintázata és a gyógyult gyerekek évek múlva jelentkezô hepato- és cardiotoxikus tünetei között talál-tak kapcsolatot, mely alkalmas lett predikciós gyógyszeroptimalizációra Ez a technika a gyógyszeradagolás personalizálása mellett hosszabb távon még a gyógyszergyártás költségeit is csökkenteni fogja, hi-szen sok hatóanyagot nem kellkidobni, csak a megfelelô célcso-portot kell hozzá megkeresni.

A farmakogenomika egy másiksikeres iránya a gyógyszermeta-bolizációt vizsgáló (pl. Cytp450) fehérjék vizsgálata.

Sportgenomika

A különbözô gének funkciójának tanulmányozása a sportélettan ésa sportorvostan területén is minda kutatás mind a gyakorlat terü-letén nagy szerepet fog kapni. A genomika genom léptékû bio-lógia, a sportgenomika ennek meg-felelôen komplex genomikai meg-közelítést adó sportbiológiaként defi niálható.

Ehhez a gyorsan fejlôdô területhez olyan témák tartoznak mint a teljesítmény-diagnosztika, a sérü-

lések és a genomika kapcsolata (izom, porc, csont), a sérülések génexpressziója (szalag, porc, csont) és a géndopping.

Az emberi teljesítôképességgel összefüggô géntérkép évrôl évre folyamatosan bôvül. Az állóképes-ségi teljesítôképességgel összefüg-gésben legelsôként az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) inzer-ciós(I)/deléciós(D) genotípus frekvenciáját vizsgálták sportolók-nál és kontroll személyeknél. A késôbbiekben a vázizomzat mû-ködéséért felelôs alfa-aktinin-3fehérje génjének (ACTN3) poli-morfi zmusa (R577X) és a gyorsa-ság illetve állóképesség között találtak igen szoros összefüggést sportolóknál.

Az angiotenzin konvertáló enzim (továbbiakban ACE) a vérnyomás szabályozásában játszik fontos szerepet.

A keringésben levô ACE szintje (fenotípusa) szorosan összefügg a génjének különbözô változataival (genotípusa). ACE I (inzerció) változat esetén a génben egy plusz bázis szúródik be a DNS-t alkotó bázisok megszokott sorrendjébe, míg ACE D (deléció) változat esetén az érintett DNS szakaszból hiányzik ez a bázissor. Az emberek adott kromoszómahelyére tehát háromféle génösszetétel kerülhet: II, ID és DD.

Több vizsgálat igazolta, hogy a II génösszetételû egyének izomzata lassú, de nagyon kitartó izomösszehúzódásokra képes (állóképesség). Ezzel szemben a DD génösszetételûekre a gyors izomösszehúzódás volt jellemzô (gyorsaság). Az ID génösszeté-telre – amely a populációban leggyakrabban fordul elô a – mind-két elôbbi megállapítás érvényes lehet, azzal a megjegyzéssel, hogy az ô állóképességük és gyorsaságuk együttesen is kiváló lehet.

Az alfa-aktinin-3 (ACTN3) jelen-tôs szerepet tölt be a szarkomer ros-tok Z-vonalának kontraktilitásá-ban, azonban kifejezôdése a gyors erôért és a nagy sebességért felelôs izomrostokban behatárolt. Az ACTN3 gén 16-os exonjában levô C/T báziscsere egy olyan


stop kodon kialakulásához vezet (R577X polimorfi zmus), amely az ACTN3 fehérje hiányát eredmé-nyezi. Korábbi tanulmányokban az X allél negatív asszociációját jelezték gyorsasági sportolók esetében. Az ACTN3 genotípus és sportolók teljesítménye között értékelhetô összefüggés van.

Orosz kutatók az izomrost összetétel szabályozás mögött álló genetikai polimorfi zmust tanulmányozták edzetlen szemé-lyeken. Az egyének közötti izomösszetétel változatosságát részben lehet magyarázni a fi zikai telje-sítôképességgel, valamint a külön-féle krónikus betegségekre (obezitás, inzulin rezisztencia) való hajlammal. Edzetlen egyénekben a lassú izomrostok aránya a vas-tus lateralis izomzatban 55 % körül van igen nagy individuális különbséggel, a gyors típusú rosttá történô átalakulást számos körülmény befolyásolja, ami jelzi hogy az izomrost összetétel alapvetôen az egyén genetikai tulajdonságaitól függ.

Több munkacsoport vizsgálja a genetika polimorfi zmus és az él-sportolók teljesítôképessége közti összefüggést.

Több tanulmány jelent mega sportgenomika és a táplálko-zásgenomika kapcsolatáról. Egyes munkacsoportok az anyagcsere betegségek kifejlôdésének kocká-zatát vizsgálták néhány gén poli-morfi zmusa alapján fi atal sporto-lók táplálkozásának függvényé-ben. Minden egyén genetikai fel-építése meghatározza azt az opti-mális étrendet, amellyel megelôz-hetô néhány betegség kialakulása, valamint segíti a magasszíntû, optimális munka és sport teljesítôképességet. Bizonyos gének polimorfi zmusa (PPARG gén Pro12Ala) az Ala változattal rendelkezô sportolóknál mintegy 25%-kal csökken a II. típusú cukor-betegség kialakulása. Az ilyen tí-pusú polimorfi zmus befolyásolja azinzulin érzékenységet, a szabad-zsírsavak felszabadulását és anyag-cseréjét. A sportolók táplálkozási szokásainak korrekciójához felhasz-nált genetikai információk segít-

ségével egyes alapanyagcsere be-tegségek megelôzhetôk és a fi zikai teljesítôképesség is fokozható.

Irodalom

1. Aigner T, Haag J, Zimmer R.: Functional genomics, evo-devo and systems biology: a chance to overcome complexity? Curr Opin Rheumatol. 2007 Sep;19(5):463-70.

2. Dékany M, Harbula I, Berkes I, Györe I, Falus A, Pucsok J.: The role of insertion allele of angiotensin converting enzyme gene in higher endurance effi ciency and some aspects of pathophysiological and drug effects. Curr Med Chem. 2006;13(18):2119-26.

3. Fleet JC: Using genomics to understand intestinal biology. J Physiol Biochem. 2007 Mar;63(1):83-96.

4. Hoeben A et al: Proteomics in cancer research: methods and application of array-based protein profi ling technologies. Anal Chim Acta. 2006 Mar 30;564(1):19-33.

5. Igaz P, Fitzimons CP, Szalai C, Falus A: Histamine Genomics: Polymorphisms of the human genes involved in the synthesis, action and degradation of histamine. Am. J Pharmacogenomics, 2002; 2: 67-72.

6. International Human Genome Sequencing Consortium: Initial sequencing and analysis of the human genome Nature 2001; 409: 860-921.

7. Klein RJ, Zeiss V, Chew EY et al: Complement factor H polymorphism in age-related macular degeneration.Science. 2005 308:385-9.

8. McLeod HL, Yu J.: Cancer pharmacogenomics: SNPs, chips, and the individual patient. Cancer Invest. 2003;21:630-40.

9. Oltvai ZN and Barabasi AL: Systems biology. Life’s complexity pyramid. Science 2002; 298: 763-4.

10. Smolkin M, Ghosh D: Cluster stability scores for microarray data in cancer studies. BMC Bioinformatics. 2003; 4: 36.

11. Srinivasan BS, Shah NH, Flannick JA, Abeliuk E, Novak AF, Batzoglou S.: Current progress in network research: toward reference networks for key model organisms. Brief Bioinform. 2007 Aug 29; [Epub ahead of print]

12. Szalai C, Kozma GT, Nagy A, Bojszko A, Krikovszky D, Szabo T, Falus A.: Polymorphism in the gene regulatory region of MCP-1 is associated with asthma susceptibility and severity. J Allergy Clin Immunol 2001; 108: 375-381.

13. Venter JC et al: The sequence of the human genome Science, 2001; 291: 1304-51.

14. Walduck A, Rudel T, Meyer TF: Proteomic and gene profi ling approaches to study host responses to bacterial infection. Curr Opin Microbiol. 2004; 7:33-8.

15. Wright G, Tan B, Rosenwald A, Hurt EH, Wiestner A, Staudt LM.: A gene expression-based method to diagnose clinically distinct subgroups of diffuse large B cell lymphoma. Proc Natl Acad Sci U S A. 2003; 100: 9991-9996.

Address:Dr. Falus András, email: [email protected]


Bevezetés

Világszerte felértékelôdött és egyre fokozódik a sport szerepe. A sike-rek érdekében minden fejlett sport-kultúrával rendelkezô nemzet foko-zott fi gyelemmel fordul a sporttu-domány és a sportorvoslás biz-tosította újabb esélyek felé. Az egyik ilyen nagy lehetôségekkel kecsegtetô terület a sportgenomika, amely teljes körû genomikai megközelítést adó sportbiológiaként defi niálható.

Magyarország több évtizedre visszatekintô hagyományait ismerve mindig élen járt a különbözô olim-piákon és világbajnoki eseménye-ken dobogós reményekkel indulósportolók, versenyzôk felvonultatá-sában. A sportgenomika a teljesít-mény felmérésének új távlatait nyit-ja meg és ezáltal a tudományos ku-tatások több területe hatékonyan kapcsolható egymáshoz.

A sportgenomika a következô terü-leteken lesz alkalmazható: (i) kutatás és a sportági alkalmasság vizsgálata; (ii) sportsérülések gyógyítása; (iii)

genetikai szintû teljesítményfokozás kiszûrése, melyek részletes kidol-gozásához az elkövetkezendô évti-zedekben óriási esély nyílik.

A genomika szerepe az élsportban

Dr. Dékány Miklós1, Dr. Harbula Ildikó2, Dr. Pucsok József3

Richter Gedeon NyRt, Szerkezetkutatási Osztály1, Bajcsy Zsilinszky Kh. I. Belgyógyászat2, Országos Sportegészségügyi Intézet, Tudományos Kutató Osztály3

A jelen és a jövô kutatásaiban, így a sportélettan és a spor-torvostan területén is nagy szererpet fog kapni a molekuláris biológia a különbözô gének funkciójának elemzése kapcsán, valamint abban az új helyzetben, amit a teljes emberi génkés-zlet megfejtése jelent. A felmerülô technkiai lehetôségek, pl. a gén-chip microarray valamint a kiértékeléshez szükséges bio-informatika lehetôvé teszik, hogy új tudományos diszciplinák keletkezzenek, ilyen pl. a strukturális és funkcionális genomika. A genomika genom léptékû biológia, a sportgenomika ennek megfelelôen komplex genomikai megközelítést adó sportbi-ológiaként defi niálható. A teljesítmény-élettan területén a ku-tatómunka és a technológiai egyesítése révén egyre nagyobb lehetôség nyílik a molekuláris orvosbiológiai kutatásokban való részvételre, amelyek az egészségmegôrzô intézkedések egyik fontos eszköze lehet. A sportgenomika a teljesítmény növelésének új távlatait nyitja meg és ezáltal a tudományos kutatások több területe hatékonyan kapcsolható egymáshoz.

Kulcsszavak: sportgenomika, génterápia, géndopping

The role of genomics in top sport. In recent and future re-searches, thus in the fi eld of Sports-physiology and Sports-Medicine molecular-biology will play a signifi cant role by identifying the functions of different genes as well as in the new situation coming from the discovery of human genom. The new technical alternatives e.g. gene-chip microarray and the bioinfomatics necessary for evaluation make it possible for new scientifi c disciplines to emerge such as structural and functional genomics. Genomics is biology on a genom scale, therefore sportgenomics can be defi ned as sportbiol-ogy providing a complex genomic approach. By combining re-search and technology in the fi eld of exercise physiology the possibilities for participating in molecular-biology research will increase, which can be an important part of healthcare measures. Sportgenomics open new ways of performance en-hancement and as a result different fi eld of scientifi c research may be effectively linked together.

Keywords: sport genomics, gene therapy, gene doping


1. ábra Genetikai hatások a sportteljesítményre / Genetic impacts on performance


A rendszeres fi zikai aktivitás kedve-zô hatással van a szervezet kerin-gésére, a szív- és a tüdô funkcioná-lis mutatóira, anyagcserére, ezértmind a megelôzés, mind a gyógyítás és a rehabilitáció területén is alkalmazást nyert. Számos olyanbetegség és elváltozás van, ame-lyekben az egyénre szabott edzés-program elônyös hatása érvényesül. A teljesség igénye nélkül ezek a következôk; lehetnek: agyvérzés, alvászavar, cukorbetegség, csontrit-kulás, depresszió, derékfájás, el-hízás, ízületi gyulladás, magas vér-nyomás, magas vérzsírtartalom illetve a szívkoszorúér-betegség. A fi zikai aktivitással járó erôkifej-tés válaszreakciója az egyének között nagy változatosságot mutat és mindezekben nagy szerepe van a genetikai háttérnek. A moleku-láris genetika alkalmazásával vá-laszt kaphatunk az erôkifejtés, a génexpresszió illetve a génfunkció ha-tásának együttmûködésére. Egész-séges egyénekben a környezeti hatások mellett a kiváló teljesítményért felelôs gének kimutatása és a gének mûködésének tanulmányozása lehe-tôvé teszi a megfelelô fenotípus kiválasztását. Tanulmányozni lehet, hogy a fi zikai terhelés milyen hatást gyakorol a gén expressziójára, illetve az egyén edzettségi állapotára. Az ilyen jellegû kutatásoknak meg kell teremteni az elôfeltételeit és alkalmazni kell, ugyanis a megfelelô fenotípus kiválasztásában az eddig ismert antropometriai és egyéb élettani adatok mellett a genetikai rátermettség is döntô jelentôségû. Évrôl évre jelennek meg olyan összefoglaló tanulmányok, melyek a fi zikai teljesítôképességgel kapcso-latba hozható genetikai jellemzôk növekvô számáról tudósítnak. Elô-revetíthetô, hogy az erônlétet és az állóképességet különbözôképpen befolyásoló gének és markerek azo-nosítása hozzájárul ahhoz, hogy egyre több kutató fi gyelmét irányítsa a teljesítôképesség genotípus szerinti vizsgálatára.

A fi zikai erônlétet (fi tnesst) és a teljesítmény fenotípust, minthogy sok gén mûködése áll a hátterében, nem lehet egyszerûen Mendeli öröklôdéssel meghatározni. Komp-

lex, multifaktoriális tulajdonságok összességébôl áll, melyeket számos tényezô befolyásol, mint pl. szo-ciális, viselkedési, pszichológiai, metabolikus, celluláris és molekuláris tulajdonságok. A genotípust felerô-síthetik, vagy gyengíthetik a nem genetikai faktorok.

A jelölt gének között vannak azún. feltétlenül szükséges és a haj-lamosságot adó gének, melyek sze-repet játszhatnak a teljesítmény fe-notípusban. A hajlam génjeit tart-juk jelentôsnek a teljesítmény vo-natkozásában, melyek elôrejelezhetik adott sportági teljesítmény kiváló-ságát, vagy különféle betegségek rizikóját. Önmagában ezek a ténye-zôk nem elegendôek az adott tu-lajdonság, vagy betegség létrejöt-téhez, csupán egy küszöböt jelen-tenek az illetô tulajdonság, vagy betegség kialakulásához.

Fontos még megjegyezni a gén-gén és a gén-környezet kölcsönhatását ebben a vonatkozásban, mivel nagy-számú gén érintettsége esetén (mely a teljesítménynél érvényesül) a kölcsönhatások komplexxé válnak (1. ábra).

Sportági alkalmasság vizsgálata, kiválasztás

A humán vizsgálatok módszer-tanában egy mennyiségi fenotípus genetikai hátterének tisztázására két-fajta megközelítés létezik: bottom-up és top-down. A bottom-up módszer esetében a vizsgálandó egyénbôl nyert DNS minta elemzésével, véletlenszerûen kiválasztott gene-tikai markerek vagy jelölt gének pontmutációja, polimorfi zmusa a-lapján lehet következtetni egy tulajdonság kialakulásáért felelôs genetikai háttérre. A top-down módszer a családfa elemzése alapján a családtagok fenotípus eloszlásának vizsgálatával következtet egy eset-leges genetikai hatásra.

Az edzhetôség meghatározó tényezôi

Az egyén számára az edzés a test különbözô szöveteiben, szerveiben,

szervrendszereiben mint trigger hat. Az összességében kapott válasz a stresszhez való adaptáció. A legtöbb ember képes adaptálódni, de az alkalmazkodási képessége különbö-zô mértékû. A tréningre adott választ a genotípus befolyásolja, ami az edzhetôség egyéni különbségeit is meghatározza. Ez alapján föl-osztható a populáció high respon-der és low responder csoportokra.

Az edzhetôséget és az edzésre való érzékenységet számos tényezô befolyásolja. A kor és az edzésmúlt mellett jelentôs szerepe van az örökölt tényezôknek, amelyet a következô vizsgálat támaszt alá. Bouchard és munkatársai 47 fi atal férfi maximális oxigén felvételének változását követte 15–20 hetes tréning program hatására. Az egyedi értékek meglehetôsen nagy változatosságot mutattak (0-tól akár 1 literrel fokozódó maximális oxigén felvételig). Megállapították, hogy a kiindulási VO2max mintegy 25%-ban magyarázza a terhelésre bekövetkezô válasz varianciáját: minél kisebb a VO2max kezdeti értéke, annál nagyobb a terhelésben bekövetkezô növekedés. Ebbôl kö-vetkezôen a rendszeres fi zikai akti-vitásra bekövetkezô válasz reakció különbözôségeit 75 %-ban nem tud-ták a fentiekkel magyarázni. Mind-ezek miatt érdemes az örökölt tu-lajdonságokat – amelyek közé sorol-hatók a molekuláris markerek, a specifi kus mutációk és a gén-gén kölcsönhatások – az ilyen jellegû vizsgálatoknál fi gyelembe venni.

Mindehhez elengedhetetlenül fontos az ún. biobankok kialakítása, amely a következô elgondolás alapján alakítható ki. A genotípust molekuláris biológiai úton lehet jellemezni, amely történhet a DNS, az RNS vagy a fehérje által. Ezek tárolása személyre szabottan, egyedi jelzéssel ellátva történik. A fenotípus vizsgálatokhoz a kérdôíves felmérések eredményeit illetve a kérdéses élettani mutatóhoz kapcsolódó terhelés diagnosztikai mérések eredményeit használhatjuk. A következô lépésben történik az adatok feldolgozása, amely a kiindulási adatok mennyiségétôl függôen igényelhet egy- vagy


kétváltozós statisztikai vizsgálatokat avagy kluszterképzô korrelációs függ-vény alkalmazását. Ez utóbbira ak-kor kerül sor, ha az ún chip-mintázatok alkalmazása során a molekuláris biológiai információ megsokszorozódik. Végül a kapott információ értelmezésével az eddigi hagyományos teljesítmény élettani vizsgálatok mellett képet kapunk a molekuláris biológiai úton elemzett genotípus szerepérôl, amelyet a késôbbiekben felhasználhatunk azedzéshatás vizsgálatainál, az edzéstanácsadásnál, de akár a kiválasz-tásnál is.

Az aerob teljesítôképesség fontos behatároló tényezôi közé tartozik a szív szerkezete és funkciója. Jól ismert tény, hogy nagy állóképességû atlétáknál a maximális erôkifejtés során sok esetben a bal kamra hypertrofi a nagyobb a verô és a perctérfogatuk, mint az átlag po-pulációban. Nyugalomban bradi-kardia ugyanolyan mértékû szub-maximális munkavégzés esetén alacsonyabb pulzus fi gyelhetô meg. Bár a szív funkcionális jellemzôit nagymértékben befolyásolja a genotípus, ugyanakkor a környezeti tényezôk mindezt módosíthatják.

Legelsôként és eddig a legkiter-jedtebben az állóképességi fenotí-pussal kapcsolatban az angioten-zin konvertáló enzim (ACE) hosszú-ság polimorfi zmusát vizsgálták. A humán genomban az ACE a 17-es kromoszóma hosszú karjának 23-as régiójában található. A 16-osintronban inszerciós (I allél) ésdeléciós (D allél) variánsát ismer-jük. Az ACE szerepét elsôként akardiovasculáris rendszer szabályo-zásában betöltött központi enzim-ként fi gyelték meg. A juxtag-lomeruláris rendszer sejtjeiben ter-melôdô renin hasítja az angio-tenzinogént és képzi az angio-tenzin I-et. Az ACE két jelentôs folyamatban vesz részt, az angio-tenzin I-et vasoconstrictor angio-tenzin II-vé alakítja és bontja a vazodilatátor bradikinint, illetve trophicus hatású a szívizomsejtekre. Az angiotenzin II fokozza az aldoszteron felszabadulását, ezáltal só és vízretenciót okoz, ami a vérvolumen és a vérnyomás változását eredményezi. A keringô ACE szintje nagy egyéni különbségeket mutat, ami erôteljes genetikai hatásra utal. Az I allél jelenléte alacsonyabb keringô és szöveti ACE

aktivitással jár, ellentétben a D allél megjelenésével.

Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy a maximális aerob erô edzhetôsége negatív összefüggést ad a tréningprogramot megelôzô szinttel. Folyamatos edzésprogram alatt megváltozik az egyénérzékenysége. A genotípus-tréning interakciós hatás összefügg a genetikai variációkkal, melyek jelenleg még ismeretlenek számunkra és függetlennek tûn-nek a tréning elôtti fenotípus különbségektôl. Az individuális genotípusok tehát meghatározzák a tréningre adott választ. Ezek a különbségek az érintett génekben, specifi kus mutációkban és tulaj-donképpen a komplex genetikai interakciókban rejlenek. A családi és ikerkutatások azt mutatják, hogy kb. 50%-ban genetikai tényezôk határozzák meg a teljesítményt.

Edzés hatása az izomerô növekedésére

Amerikai kutatók olyan géneket találtak, amelyek szerepe bizonyítható az edzés okozta izom hypertrophia kialakulásában. Ezáltal a genetikai szekvenciák elôrejelezhetik a spor-

2. ábra Az edzhetôség meghatározói / Determining factors of trainability


tolói tálentumot, az idôskori izom-sorvadás kockázatát, vagy az ûr-hajósok fokozott izomtömeg vesz-tését az ûrben. A résztvevôk ki-választását követôen a kutatók fel-mérték a vizsgálati személyek ügyetlenebb keze által felemelt maximális súlyt és mágneses rezonancia képalkotó vizsgálattal meghatározták a karizom méretét. Ezután három hónapon át heti két alkalommal egy 45 perces egykezes bicepsz- és tricepsz erôsítést végez-tettek. Az edzés befejezésekor a kutatók meghatározták az izomzat méretét és akiknek az izomzata legnagyobb mértékben növekedett, mintegy a vizsgálati személyek 10 százalékánál, és hasonló arányban azokat a személyeket is, akiknek az izomzata kevésbé változott. Mindkét csoportnak megvizsgálták a DNS állományát, különösen azokat a gén változatokat, amelyek az erôkifejtés kialakulásában vesznek részt. A ku-tatócsoport 25 olyan genetikai jelet talált, amely vagy a megnövekedett, vagy az alulmaradt izomzattal ren-delkezô csoportot jellemzi. A ku-tatás távlatai szerint a genetikai tesztek a jövôben elôre jelezhetik az emberek vázizomzatában elôforduló problémákat, amelyek a korral vagy a huzamos ágyhoz kötöttséggel alakulhatnak ki. Mindez rávilágít-hat olyan súlyos izomtömeg csök-kenéssel járó betegségek gyógyítá-sára, mint a Duchenne-féle izomdisz-trófi a. Eredményeik alapján olyangének mûködése válik ismerté, amelyek ilyen betegségek esetén különbözô gyógyszerek támadás-pontjai lehetnek. Mindeddig akutatók négy olyan gént azono-sítottak, amelyek a vázizomzat méretéért és az edzésre adott válaszreakcióért felelôsek. Markus Schuelke és munkatársai New England Journal of Medicine hasábjain egy olyan szokatlanul erôs izomzatú ötéves kisfi úról számoltak be a, aki egy igen ritka genetikai betegségben szenved, amely a miostatin nevû gén hibá-jával jár. Jelenleg nem ismert, hogy az izomerôben mutatkozó különbözôségeket ugyanezen gén változatai okozzák-e. Feltételezések szerint a vázizomzatban olyan ôssejt

raktárak lehetnek, amelyek normál körülmények között téli álmukat alusszák, de mihelyt egy edzést vagy sérülést követôen parancsot kapnak rögtön a kívánt sejtekké alakulnak. A miostatin szabályozhatja ezekbôl az ôssejtekbôl újonnan képzôdô izomszövet mennyiségét. Ez a tanulmány az eddigi legígéretesebb próbálkozás az izomerôvel össze-függô gének kutatásának kiszéle-sítésére.

Amerikai kutatók olyan gene-tikailag módosított egeret hoztak létre, amely közel kétszeres távolsá-got képes megtenni a közönséges mezei egérhez képest. Ez a munka olyan gyógyszerfejlesztéseket tesz lehetôvé, amellyel erôsíthetô az izommunka. Az edzés elônyös hatásait utánzó pirulák segítséget nyújthatnak az olyan túlsúlyos betegek számára, akik állapotukból adódóan nem képesek a fi zikumuk erôsítésére. Ténylegesen a kövérség és a zsírok lebontásáért felelôs gének kutatása közben végül is a mezei egérbôl hosszútávfutó lett. A PPAR-delta nevû fehérje az, amely fontos szerepet játszik a zsírok elégetésében és az elhízás elleni küzdelemben. A kutatók korábbi munkája a zsírsejtek PPAR-delta aktivitás növekedését mutatta, amely arra serkenti a sejtet, hogy csökkentse azsírtartalmát. A szervezet legna-gyobb zsírégetôje az ún. lassú rostokból álló vázizomzat, amely nagyobb arányban fordul elô a nagy állóképességet igénylô sportágak versenyzôiben. A szénhidrátból élôgyors izomrostok felelôsek a rövidideig tartó, nagy erôt igénylô izommunkáért. Evans és munka-csoportja genetikailag olyan egeret hozott létre, amelynek izomzata túlzott mennyiségû PPAR-delta fehérjét termel. Ahogy várható volt, ezen genetikailag módosított egerek testsúlya a közel 100 napos magas zsírtartalmú étrendet követôen egy harmada volt a kontroll állatokhoz képest. A kutatók megdöbbenésére a megnövekedett PPAR-delta drámai módon megváltoztatta az izomrost összetételét: a lassú izomrostok tömege megduplázódott! A vizsgá-latok során a maratoni egér 92%-kal nagyobb távolságot tudott

megtenni a közönséges társához képest. Jelenleg nem tisztázott, hogy a PPAR-delta fehérje magasabb szintje késôbbi életkorban (vagy az emberekben) hasonlóképpen teljesítmény fokozó hatású lehet. Véletlen egybeesés, hogy egy amerikai-brit gyógyszergyárban klinikai kipróbálás fázisában van egy olyan hatóanyag, amely közvetlenül fokozza a PPAR-deltát és ennek hatására csökken a vér koleszterin szintje. Evans rámutatott arra, hogy ez az új szer számos hasonló genetikai szintû változást hoz létre az izomrostokban, amelyeket a PPAR-delta fehérje megemelkedése okoz.

A sportági kiválasztás szerepe

A kiválasztáson értjük – Nádori (1995)szerint – egyének elkülönítését meg-határozott (meglevô vagy feltéte-lezett) jegyek, tulajdonságok alap-ján, miközben kiindulópontunk az, hogy a kiválasztott egyének alkalmasabbak valamely tevékeny-ség, sportág ûzésére, mint mások. Számolni kell azzal, hogy a ki-választás sikerét elôsegítô szer-vezeti és szakmai intézkedések mel-lett nemcsak tudatos, hanem „ösz-tönös” szempontok is érvényesül-nek, amelyeket az egyén ellen-ôrizhetetlen tulajdonságai válta-nak ki. A sporttudományos ku-tatásnak elsôsorban olyan kivá-lasztási kritériumokat kell feltár-nia, amelyeket a sportági követel-ményprofi l alapján határoznak meg és ebbôl adódóan a kiváló felnôtt sportoló esetében is döntô fontosságúak.

Hagyományosan a nagy sport-teljesítmények hátterében két fô tényezôvel kell számolnunk: (i) sportági alkalmasság és (ii) egyénre szabott edzésprogram. A kiválasztás és szûrés során olyan alapvetô és lényeges tulajdonságokat vizsgálnak, mint amilyen a futógyorsaság, az állóképesség, a mozgáskoordináció, a játékképesség, a sokoldalú fel-készültség, a testmagasság és a testtömeg. További információt jelenthet a sportmúlt, a fi zikai


teljesítôképesség és a biológiai fejlôdés.

A sporttehetséget meghatározó tényezôk közé lehet sorolni az elôbbiekben említett környezeti té-nyezôk mellett az öröklött tulaj-donságokat, amelyek Wolanski (1981) szerint 70%-ban felelôsek a nemzetközi sportteljesítményekért. A családfa- és az ikerkutatások hosszú idôre visszatekintô ún. felül-rôl-lefelé történô fenotípus vizsgá-latokat a jövôben kiegészítheti vagy pótolhatja az ún. alulról-felfelé történô molekuláris bio-lógiai vizsgálatokon alapuló geno-típus megközelítés. Az adott sportágra megtalált legmegfelelôbb génvariánsok konstellációját felál-lítva, lehetôség nyílhat gyerekkorban a sportági kiválasztás elôsegítésére molekuláris genetikai vizsgálattal. A megfelelô konstelláció azonban még nincs elôttünk és nem tûnik egyszerûnek a felkutatása. Emellett kiválasztás során a környezeti faktorok és a fenotípus vizsgálatok jelentôs szerepe sem elhanyagolható, melyeket valószínûleg csak kiegészíthet a molekuláris biológiai vizsgálat.

Sportsérülések gyógyítása genomikai háttérrel

A különbözô szintû sportsérülések kezelése hatékonnyá tehetô külön-bözô rehabilitációs programokkal, új operatív módszerekkel. Az el-múlt két évtizedben egyre inkább elôtérbe kerülnek a biomechanikai kutatásokból származó új ered-mények. A megfelelô eljárások, kezelések ellenére az anterior és posterior keresztszalag szakadásoknál a gyógyulás hatékonysága továbbra is behatárolt, pl. a meniscus kopásnál és számos porcsérülésnél és a fáradásos csonttöréseknél. Az ilyen jellegû sérüléseknél elônyt jelenthet a molekuláris biológiai szintû megközelítés, amelynek során növekedési faktorokkal segítik elô és gyorsítják a gyógyulást. A növekedési faktorok olyan kis molekulasúlyú fehérjék, amelyeket a sérülés helyén levô sejtek (fi broblastok, endotelialis sejtek, mesenchimális sejtek) és a repair ill. gyulladásos folyamatokat elindító sejtek szintetizálnak (thrombocyták, makrofágok, monociták). Ezeka fehérjék fokozzák a sejt proli-ferációt, migrációt valamint a

mátrix szintézist. Ígéretesnek tû-nik a növekedési faktorokat kódoló génszakaszok bejuttatása asérült szövetbe. Ez azonban még több szempontból nehézkes: (i) a rekombináns humán proteinnek viszonylag rövid a felezési ideje, ezért nagy dózisban és több alkalommal kell bejuttatni a szervezetbe, (ii) a bejuttatás technikái korlátozottak. A szövetépítkezés a génterápiával kombinálva a távoli jövôben lehetôséget nyújthat a sérülés által okozott szöveti regenerációban.

Génterápia

Génterápia alatt a különbözô gé-nek sejtekbe és szövetekbe való eljuttatását értjük terápiás céllal. Alkalmazása során a megfelelô génszakasz expressziója érdekében a DNS-t egy hordozóanyagba, egy vektorba kell csomagolni, ami beépül a gazda kromoszómába. A beépített génszakasz átíródik mRNS-sé, amely a citoplazmában a riboszómán fehérjét képez (3. ábra). A genetikai információ sejtekbe va-ló bejuttatására virális és nonvirális vektorokat lehet használni, amelyek jellemzôit mutatja az 1. táblázat.

3. ábra A génterápia alkalmazása / Application of the gene therapy


Manapság a virális génvektorok jelentik a hatékonyabb génbeviteli módszert. Mielôtt a vírust vektorként felhasználnák, a virális replikációért és a patogén proteinekért felelôs összes gént eltávolítják és a megfelelô génekre kicserélik.

A módosított vektorokat vagy a keringésen keresztül vagy lokálisan juttatják a kívánt helyre. Az elôbbi módszert akkor alkalmazzák, amikor a célszövet nem érhetô el közvetlen úton. Ez esetben a legnagyobb hát-rány a génexpresszió alacsony specifi citása és a terápiás hatás elé-réséhez szükséges magas vektor koncentráció. A vázizomrendszert érintô sérülések esetén a hiányos vérellátás miatt nem megfelelô módszer. Lokális génterápia esetén a vektorokat közvetlenül a gazda-sejtbe juttatják (in vivo terápia), vagy a sérült szövetbôl kinyert sejteket genetikailag módosítják, majd visszajuttatják a sérült területbe (ex vivo terápia). Amíg az in vivo módszer technikailag könnyebben kivitelezhetô, addig az ex vivo módszer alacsonyabb kockázattal jár, mert a génmanipuláció szabályozott körülmények között történik. A legmegfelelôbb génbeviteli módszer kiválasztása függ a célsejtek rész-arányától, a sérülés mértékétôl ésa célszövet elérhetôségétôl. A gén-beviteli módszerek alkalmazását behatárolhatják a sejtnövekedés nem megfelelô szabályozottsága, a

növekedési faktorok és a citokinek krónikus overexpressziójából adódó toxicitás és malignitás, melyek elméletileg elôfordulhatnak, de még egyetlen esetben sem publikálták. Ettôl függetlenül fennáll a le-hetôsége, hogy az integrált DNS szekvenciák évek múlva mutációt vagy malignitást okoznak. Ezértminden humán vizsgálat hosszútávú nyomonkövetésére és akutatócsoportok közötti tapaszta-latcserére van szükség. A legtöbb klinikai vizsgálat során az ex vivo megközelítést alkalmazzák, így a vírus nem jut közvetlenül a betegbe és a sejteket alaposan megvizsgálják az implantáció elôtt.

Szövetépítkezés

A szövetépítkezés technológiájának hosszú távú célja különbözô bio-kompatibilis, integrációra képes mo-lekulák illetve sejtek elôállítása. Ma-napság számos kerámia, kollagén gél és polimer alapanyagú protézis tulajdonságait és alkalmazhatóságát vizsgálják in vitro és in vivo. A gyógyulás optimalizálása miatt aszövetépítkezés területén is egyrenagyobb teret hódítanak a mole-kuláris genetikai úton történô bea-vatkozások. A szövetépítkezés te-rületén leginkább alkalmazott szö-vettípusok a csont- és a porcszö-vetek. Napjainkban autológ izom-

szövetet használnak a növekedési faktor gének sérülés helyére történô szállítására és in vitro növesztett bôrfelülettel segítik elô a sebgyógyulást. A csontszövettel ellentétben a porcszövetnek alacsony az belsô gyógyulási kapacitása és ezért behatárolt a sérült szövet regenerációja. Intenzív kutatások folynak olyan biokompatibilis se-gédanyagok kifejlesztésére, amelyek-kel a porcszövet sérülései során kialakuló funkciózavarokat tudják kiküszöbölni. Ilyen anyagok lehet-nek: fi brin, kollagén, kerámia, alginát, tejsav polimer, glikolénsav polimer, hilauronsav és különféle szintetikus anyagok.

A sportsérülések kezelésének megközelítései

PorcA térdízület porcsérülése az egyik leggyakrabban elôforduló sportsérülés. Korai arthritist okoz, rontja az életminôséget és hatalmas hosszú távú egészségügyi költséget von maga után. A sérült ízületi porc regenerációja nagymértékben behatárolt, többek között a vérellátás hiánya miatt. A jelenlegi operatív technikák között megemlítendô az autológ vagy allogén chondrocita transzplantáció, az autogén vagyallogén osteochondrális transzplan-táció. Növekedési faktorok (BMP-2, TGF-β, EGF /epidermal growth factor/, IGF-1), és porcból származó morfogenikus proteinek mind in vitro, mind in vivo pozitív hatással vannak a porcsejtek növekedésére és az ízület gyógyulására.

ACL (anterior cruciate ligament)Az ACL a második leggyakoribb térdszalag sérülés: az USA-ban 100.000 ruptura történik évenként. Míg a legtöbb esetben a medialis collateralis szalag szakadása spontán módon gyógyul, az ACL-nek kicsi a gyógyulási kapacitása. A normális funkciók visszanyeréséhez sebészeti úton autograftok vagy allograftok beültetésére van szükség. Számos tanulmány pozitív hatását írja le különbözô növekedési faktoroknak (PDGF /platelet-derived growth

1. táblázat Génbeviteli módszerek / Methods of gene-intake


factor/, EGF, bFGF /basis fi broblast growth factor/) az ACL fi broblast anyagcseréjére.

Perspektívák

Jelenleg a génterápiás eljárásokat nem alkalmazzák széleskörben, de nagy lehetôséget jelenthet a jövôben a vázizomrendszert érô sérülések gyógyításában. A legfôbb akadályt a génhordozó anyagoknak (vektoroknak) az elérhetôsége és a biztonságosan alkalmazható virális vektrorokkal kapcsolatos túlzott aggodalom okozza. Általánosságban elmondható, hogy a génterápia és a szövetépítkezés együttes alkalmazása olyan hatékony terápiás lehetôségeket ad a jövô orvosa kezébe, amellyel a gyógyulás nagymértékben elô-segíthetô. A jövôbeni biztonságos ortopédiai alkalmazások érdekében alapkutatásra és preklinikai kuta-tásra van szükség.

Genetikai szintû teljesítményfokozás és kiszûrésének lehetôségei

Az új évezred sportolói számára, akik illegális úton kívánják a tel-jesítményüket fokozni, egy poten-ciális erô lehet a géndopping. Külön-bözô teljesítményfokozó gyógy-szerek vagy hatóanyagok helyett, mint amilyenek a szteroidok, vagy az erythropoetin, vagy a humán növekedési faktor, genetikai úton való beavatkozással elérhetôvé válhat extra mennyiségû növekedési faktor vagy EPO bejuttatása a szervezetbe, ahol a reprodukálás genetikailag programozottan mehet végbe. A gén bejuttatása az elôzô részben említett úton történik, virális vagy non-virális vektorok segítségével. Szakemberek szerint a 2008-as Pekingi játékokon valószínûleg már valós problémaként jelentkezhet a géndopping. Az i-degen gének kimutatása több ne-hézségbe ütközik. Például a túlzott mennyiségû EPO a vér haematokrit szintjét jelentôsen emeli Ennek azonban számos oka lehet: 1964-benegy fi nn sífutó szervezete genetikai mutáció következtében túlzott

mennyiségû EPO-t termelt, így amagas haematokrit szint nem bizonyult jó indikátornak. Ilyen okokból a NOB kifejlesztett olyanmódszereket, amelyekkel kimutat-ható, hogy az emelkedett haema-tokrit szint endogén EPO követ-kezménye-e. Ezek a módszerek a-zonban nem alkalmasak a gén-terápiás úton szervezetbe juttatott EPO kimutatására. További nehéz-séget jelent, hogy a géndopping kimutatása csak izombiopsziával lehetséges. Jelenleg az izombiopsziás mintavétel nem megvalósítható.

Génbeviteli módszerek alka-lmazása állatmodelleken a teljesítményfokozás céljából

Egyes genetikai betegségek gyó-gyításában felhasználhatóak külön-féle módosított vírusok, mint amilyen az adeno-asszociált vírus, amelynek alkalmazása klinikai kipróbálás alatt áll. A vázizomzat különbözô kóros állapotainak (izomdisztrófi a, izomvesztés) ke-zelése során használt génterápiás eljárások egészséges egyének esetében is fokozhatják az izomerôt és ellenállóbbá tehetik az izomzatot a károsodásokkal szemben.

Az izomerô fokozásának egyik lehetséges útja a növekedési hormon-IGF-I (inzulin szerû növekedési faktor) tengely befolyásolása. Az IGF-I a legújabb teljesítményfokozó szerek egyike. Emberben a máj termeli, és hatása az megegyezik a növekedési hormonéval, a fehérjeszintézis fokozza. Inzulinszerû hatása a vércukor szabályozásban érvényesül. Az izomszövetben mint célsejtben inzulinszerû receptorokon keresztül hat. A növekedési hormon az IGF-I elválasztását fokozza, ugyanakkor az IGF-I visszahat ahipofízisre, és csökkenti a növeke-dési hormon elválasztását. Hatása révén közvetlenül serkenti a csont mûködését és a csont felépítését irányító sejteket, és gátolja a kötô-szöveti kollagén lebontását. Fontos szerepet tölt be a lokálisan termelôdô IGF-I, amelynek különbözô formái eltérô élettani hatással rendelkeznek. Az egyik

ezek közül az MGF (mechanikus növekedési faktor), amely a fi zikai aktivitás hatására expresszálódik. A másik forma hasonló szerkezetû, mint a májban vagy a keringésben található típus (IGF-IEa) és fontos szerepet játszik az IGF-I fehérje szintézisének felülszabályozásában. Az MGF fehérje – amely az izomôssejtek aktivációjáért felelôs – szerkezete eltér a keringésben levô IGF-IEa-tól. E két formája az IGF-I-nek fontos szerepet játszik az izomnövekedés szabályozásában. Növekedési hormon hatására az IGF-I gén expressziója fokozódik és amennyiben ez a hatás kombinálódik rezisztencia tréninggel is az IGF-I expressziója kifejezettebb.

Az izomtömeg csökkenéssel járó betegségek esetében az MGF kezelést elônyösen lehet alkalmazni. A növekedési hormon és az IGF-I már szerepel a doppinglistán, de sokkal valószínûbb hogy az MGF-et – amely jóval hatékonyabb, amennyiben elérhetôvé válik – szélesebb körben fogják használni. A TGF-ß (transzforming growth factor beta) növekedési faktor családjába tartozó myostatinnak IGF-I antagonista hatása van, tehát gátolja a vázizom növekedését. A myostatin specifi kusan a vázi-zomzat mûködésére hat és gátlása illetve hiánya jelentôs mértékû izomtömeg gyarapodással jár. Egy vezetô amerikai gyógyszergyártó cég az izomdisztrófi ás betegek gyógyításában fontos szerepet játszó anti-myostatin antitest tartalmú hatóanyag MYO-029 néven futó szer kifejlesztésén dolgozik, mely jelenleg fázis 2 állapotában tart. A várhatóan több mint 100 disztrófi ás beteg részvételével zajló vizsgálat jelenlegi eredményérôl a gyártó azt véleményezte, hogy a betegeknél biztonságosan al-kalmazható a szer. Állatkísérletes modellek alapján kiderült, hogy az anti-myostatin antitesteket egerek keringésébe bejutva hipertrófi át lehet létrehozni. Jelenleg nem ismeretes a beavatkozásnak egyetlen káros mellékhatása sem. Az IGF-1 adagolás késôi következményei ismeretlenek. Számos összefüggést találtak az IGF-1 és az öregedés között.


Állóképességi sportágakban a szervezetben termelôdô többlet vörösvértest mennyiség jelentôsen hozzájárul a kedvezôbb teljesítmény eléréséhez. A többlet vörösvértest létrehozásában egy hormon, az eritropoietin (EPO) játszik szerepet, amely hipoxia hatására termelôdô fehérje. A molekuláris genetikai módszerek alkalmazására már a 80-as évektôl a humán rekombinácios eritropoietin (rekombináns EPO) létrehozásával lehetôség nyílt az exogén EPO emberi szervezetbe való bejuttatására. A klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a rHuEPO különbözô típusú vérképzôrendszeri rendellenességeknél, pl. anaemiák kezelésénél pozitív eredményt adott. Különösen a veseelégtelenségben szenvedô dialízisre szorult betegek vérszegénységének javításában van jelentôsége. Nem véletlen, hogy a nemzetközi sport a készítmény megjelenése után teljesítményfoko-zás céljából alkalmazta és így az rHuEPO tiltott listára került. Az rHuEPO kimutatását bizonyító laboratóriumi módszerek gyakorlati alkalmazása megbízhatóan a 2000-es és a 2004-es olimpián került szóba. Kessler vizsgálatai szerint egyszeri intramuszkuláris adenovirális vírusvektorral egerekbe bejuttatott humán EPO gén az eritropoietin dózisfüggô szekrécióját eredményezte és ennek megfelelôen nôtt a vörösvértest szám, amely 40 héten át folytatódott. Az eritro-poietin génterápia lehetséges humán alkalmazása az EPO szekréció in vivo kontrollját igényli, hogy a biológiai hatás biztosítva legyen és a káros mellékhatásokat el lehes-sen kerülni. Az EPO-t kódoló gén bejuttatása megtévesztô lehetaz ellenôrzés során, mivel a hormontermelôdés történhet endo-gén úton is. Továbbá a kimutatás kockázata alacsony, a sportoló egész-ségi állapotára sem jelenthet olyan nagy veszélyt. Zhou és munkatársai páviánoknál vizsgálták a génterápia lehetôségeit. A vörösvértest szintje nagymértékû fokozódást mutatott (40 %-ról 75 %-ra 10 hét alatt), az állatokat miatt rendszeres vérhígítással lehetett életben tartani. Egy angliai gyógyszergyár négy

évvel ezelôtt hozta forgalomba a Repoxygen nevû készítményét, a-mely a vesebetegek kezelésében hatal-mas elôretörést jelent. Ez a génterá-pia egy olyan alkalmazását teszi lehetôvé, amelynek következtében az EPO szabályozott indukciója az alacsony oxigén koncentráció hatására jön létre.

Az utóbbi évek képalkotó eljárásainak nagymértékû fejlôdése nagyobb felbontású és érzékenységû anatómiai, funkcionális és mole-kuláris diagnosztikai jellegû vizs-gálatokat tesz lehetôvé. Mágneses rezonancia (MRI) vizsgálat segít-ségével kimutathatóak a külön-bözô anyagcsere termékek a fi zi-kai erôkifejtés során. Ezen anyag-cseretermékek változásai utalhatnak egy korábban alkalmazott tiltott teljesítményfokozásra is. A pozit-ron emissziós tomográfi a (PET) és a single photon emissziós tomográ-fi a (SPECT) a radioaktív jelzôanyag specifi kus felhalmozódásán ala-pul és lehetôvé teszi például a különféle receptorok expressziós szint változásának kimutatását betegségek esetében avagy az energia felhasználás változásának meghatározását. A géndopping használata különbözô gyulladásos folyamatokat indíthat el vagy éppen a receptorok mûködésének zavarát okozhatja, amelyek képalkotó eljárással mind kimutathatóvá válnak. E módszerek hatalmas elô-nye a nagyfokú érzékenység, azon-ban ehhez radioaktív marker vegyületeket kell felhasználni.

Nemzetközi irányelvek a géndop-ping kiszûrésére vonatkozóan

A NOB antidopping szervezete, a WADA (4. ábra) több általános és sport specifi kus irányelvet fogalmazott meg a jövôre vonat-kozóan a 2005-ös Stockholm-iGéndopping Szimpóziumon, ame-lyeknek átvétele fontosnak látszik a hazai dopping szabályozás számá-ra is:1. Génsebészeti úton jelenleg

nagyon kevés genetikai betegség gyógyítható. A terápiás célból alkalmazott génátviteli beavatkozások még kiforratlanok és kísérleti fázisban tartanak az orvostudományban.

2. A biztonságos beavatkozás érdekében a szabályozó mechanizmusok pontos és kiterjedt ismerete szükséges: - ennek érdekében követni

kell a kísérletes és a klinikai kutatásokat szabályozó hazai és nemzetközi irányelveket, törvényeket, valamint

- a helyi és a nemzeti rendszabályok szigorú végrehajtására van szükség.

3. A klinikai kutatás és a génátviteli módszerek szabványainak és szabályainak való nem megfelelést orvosi mulasztásnak illetve mûhibának kell minôsíteni. Ennek megfelelô törvényi eljárást szükséges kidolgozni a sport területén is.

4. A génátviteli teljesítményfokozásról széleskörû nyilvános vitákat és oktatási programokat kell elkezdeni.

4. ábra A World Anti Doping Agency logója / Logo of WADA


5. A WADA és mások által támogatott kutatási programok új kimutatási módszerek tudományos szintû kidolgozását igénylik, melyek a sport tisztaságára irányulnak.

6. A géndopping kimutatására szolgáló módszerek kifejlesztéséhez akadémiai-, kormányzati- és a magánszektor támogatására van szükség.

7. A genetikai információ alapján a sportolók közötti diszkriminációt és a sportolók szelekcióját nyomatékosan meg kell akadályozni, kivéve az etikai bizottságok által engedélyezett kutatások esetében.

8. Tudatosítani kell a génátviteli beavatkozások meg nem engedett használatát és fel kell hívni a fi gyelmet az alkalmazás lehetséges veszélyeire.

Mindezek alapján elmondható, hogy a WADA a dopping mentes sportot támogatja. Ezért a sportvezetôk és a kormányzatok munkájának összehangolásával megtehetôk azok az erôfeszítések, amelyek a dopping használat veszélyeire hívja fel a sportolók fi gyelmét, ami megerôsíti a fair-play szellemét és szankcionálja a tiltott teljesítményfokozó szerek felhasználóit.

Összefoglalás

A humán genom feltérképezése számos más terület mellett a gyógyító munkában, azon belül a sportorvoslásban is paradigmaváltást fog eredményezni a közeljövôben. A fi zikai teljesítôképességért és az egészségfüggô erônléti jellemzôkért felelôs génszakaszok felderítése jelenleg még kezdeti fázisban tart. Ennek kiszélesítéséhez és fejlôdéséhez széleskörû nemzetközi összefogásra, különbözô szintû expressziós kutatásokra (rágcsáló és humán szövetek felhasználásával) van szükség. Transzgenikus vagyknock-out egerekkel határozhatóak meg azok a speciális gének, amelyek elvezethetnek a humán

teljesítôképességért felelôs gén-szakaszok vizsgálatáig. Mindezek alapján egy új, objektív eszköz kerül az edzô kezébe, aki az eddig hagyományosnak mondott kiválasztási elvek mellett molekuláris biológiai módszerekkel is szûrheti a sportolóit. A genetikai tesztek tehát kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a bajnokok kiválasztását és nevelését. A tehet-ségfelismerés eszköztára kiegészül-het a versenyzôk esetében oly sokat emlegetett motiváltság biológiai kódjával is. A kiválasztás és a teljesítménydiagnosztika mellett jelentôs szerepet kell tulajdonítani a különbözô jellegû sportsérülések molekuláris biológiai úton tör-ténô kezelésére (génbeviteli mód-szerek alkalmazása) és az eddig tisztázatlan incidenciájú sérülésekesetleges genetikai hátterének ésmechanizmusának megállapítására.A genetikai szintû teljesítmény-fokozásra kiemelt fi gyelmet kellfordítani a közeljövôben: szakem-berek szerint a 2008-as Pekingi játékokon valószínûleg már valós problémaként jelentkezhet a teljesítményfokozás ezen típusa is.

A magyar sportorvoslás az el-következendô évtizedekben egy kor-szakalkotó, új tudományág, a sport-genomika segítségével és alkal-mazásával tovább mélyítheti immár hagyományosnak mondható hírne-vét. Az elért eredményekbôl a professzionális és az amatôr szintû sport és az egészséges életmódra való nevelés számára új ismeretek születnek és mindezek a mindennapi életünk során a gyakorlatban is alkalmazhatóvá válnak.

Irodalom

1. Bouchard C., Malina R., Perusse L.: Genetics of fi tness and physical performance, Human Kinetics 1997.

2. Jákó P, Martos É., Pucsok J. (2003): A sportorvoslás alapjai, Országos Sportegészségügyi In-tézet, Budapest

3. Kessler PD, Podsakoff GM, Chen X, McQuiston SA, Colosi PC, Matelis LA, Kurtzman GJ, Byrne BJ. (1996) Gene delivery to skeletal muscle results in sustained expression and systemicdelivery of a therapeutic protein. Proc Natl Acad Sci 93(24): 14082–7.

4. Zhou S, Murphy JE, Escobedo JA, Dwarki VJ. (1998) Adeno-associated virus-mediated deli-very of erythropoietin leads to sustained elevation of hematocrit in nonhuman primates. Gene Ther., 5(5): 665–70.

5. http://www.nature.com/news/20 0 4 / 0 4 0712 /f u l l / 0 4 0712 -17.html

6. http://www.newscientist.com/news/print.jsp?id=ns99996310

7. Harsányi L.: Edzéstudomány I., Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000.

8. Huard J.: Sportortopédiai, Biomechanikai és Rehabilitációs Konferencia Assisi, 2001. dec. 8.

9. Kopper L., Marcsek Z., Kovalszky I.: Molekuláris Medicina, Módszerek 54-76 old. Medicina Könyvkiadó Rt. 1997.

10. Martinek V., Fu F., Huard J.: Gene therapy and tissue engineering in sport medicine, The physician and sportmedicine, Vol 28 No 2, February 2000.

11. Nádori L.: Sportelmélet és módszertan, Janus-Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1995.

12. Rankinen T., Perusse L., Bouchard C.: The human gene map for performance and health-related fi tness phenotypes, Medicine & Science in Sports & Exercise, 855-65., 2000.

13. World Anti-Doping Agency (news release): WADA conference sheds light on the potential of gene doping, www.wada-ama.org

14. www.cshl.org/banbury

Address:Dr. Dékány Miklós, email: [email protected]


Az élsport lényegénél fogva maxi-mális teljesítményre készteti aversenyzôket. Eleinte edzés mód-szertani, majd teljesítmény élettani, késôbb pszichológiai segítséget vesznek igénybe a magasabb szintû teljesítmény eléréséhez. De a pszic-hológiai interjúk során gyakran hallunk olyan kijelentést a sportoló szájából, hogy akár tíz évet is adna az életébôl, hogy világ- vagy olimpiai bajnok lehessen, ami a kívülálló számára alig érthetô kijelentés. Ez az elhivatottság, kitûnni vágyás vezeti el az élsportolót a félig legális, vagy illegális eszközök piacára. A teljesítmény növelés igényét a gyógyszergyárak, kísérleti laborok százai igyekeznek kielégíteni, elér-hetô áron. A versenyzés kezdetek óta párosult a tiltott, illegális segí-tôszerek alkalmazásával, de a múlt század közepétôl a doppingolás eszközei fi nomodtak, a spektruma kiszélesedett, ezáltal a jelenség tö-megessé vált. Nem csak az emberiteljesítményt próbálták különféle szerekkel emelni, hanem a sportfoga-dásban szereplô versenyeken a lova-két is, egyértelmûen nyereségvágyból.

A doppingolást igyekeznek a hatósági szervezetek ellenôrizni és szankcionálni, de a „rabló pandúr” játékban a doppingszert felhaszná-lók mindig elônyt élveznek a maguk által kreált molekulákkal, míg a pandúrok ellenôrzô módszereikkel csak utánuk kulloghatnak. A ko-rábbiakban a nemzeti, nemzetközi hatóságok az emberi szervezetbôl laboratóriumi anyagokat vett és elemzett, eszerint büntetett meg sportolókat. Manapság a WADA összefogott a nemzeti hatóságokkal (rendôrségekkel) és a sportolók laká-sában is vizsgálatot tart, szúrópró-baszerûen keres tiltott teljesítmény-növelô szereket még az edzôik spáj-zában is. Tehát nemcsak a befejezett doppingolást bünteti, hanem már a doppingoláshoz szükséges anyagok birtoklását, ill. a ráutaló magatar-tást is. A szigorú ellenôrzéssel afelkészülés minden percét kontrol-lálni tudják, a sportolókon kívül még az edzôk privát szférájában is kutakodnak.

A pszichológus – tapasztalataival, vizsgálati eredményeivel szeretne

hozzájárulni ehhez a doppingellenes küzdelemhez. Az alábbiakban ja-vaslatot teszünk egy olyan indi-rekt ellenôrzési irányra, amivel a doppingolásra hajlamos szemé-lyiségek kiszûrhetôek. Hasznosnak tûnik a kvalifi kált sportolók pszichológiai, személyiségvizsgálati szûrése, amely módot ad arra, hogy a doppingolásra hajlamosító tényezôk alapján a leginkább veszélyeztetett embereket kiemeljük, szigorú kontroll alá helyezhessük.

Mikor gondol doppingolásra az élsportoló?

Az élsportolókról általánosan el-mondhatjuk, hogy kiemelkedô tel-jesítményre törekszenek, ezáltal hír-nevet, társadalmi megbecsülést, anyagi elônyöket várnak el. A sport-sikerek múlandóak, ezért gyors karriert, egyre magasabbra ívelô teljesítményt várnak el maguktól. A többségük tudatában van annak, hogy felnôttként néhány év alatt kell a nemzetközi mezônyben eljut-niuk a csúcsra, ha ezt a kritikus

A doppingolásra hajlamosító pszichológiai tényezôk

Dr. Budavári ÁgotaOrszágos Sportegészségügyi Intézet

A pszichológus szerzô a doppingellenes küzdelemhez igyek-szik hozzájárulni azáltal, hogy elemzi a doppingolásra hajla-mosító tényezôket. A doppingszer idealizált csodaszer a sportoló szemében, ami hozzásegíti ôt a sikeres szerepléshez, amire a kudarcos periódusában áhítozik. A doppingoló spor-toló személyiségzavara igen hasonló a droghasználó személy-iségéhez (Borderline szindróma, nárcisztikus és antiszociális személyiségzavar), kritikus vonásai: szociális adaptációs gon-dok, öndestrukció, alacsony feszültség tûrés, omnipotencia, nyereségvágy, regresszív örömszerzés.

Kulcsszavak: doppingolás, pszichodinamika, narcisztikus, borderline, antiszociális személyiségzavar

Personality disorder who prones doping. The present study helps to improve understanding the relationship between the drug use (perfermance enhancing drug and recreational drug use) and personality disorders among athletes. The perform-ance enhancing drugs have a magical meaning for the frus-trated sportsmen, who are craving for success. The narcis-sistic disorder preoccupation with fame, wealth, entitlement, the borderline syndrome: regressive, impulsive, need for stimulation, and antisocial personality disorder/psychopathy: pathological lying, conniving, manipulative behavoiour.There is need to ensure that elit sportmen are given appropri-ate advice about the use of supplements in order to minimise the risk of using banned substances.

Keywords: performance enhancing drug use, psychodinam-ics, narcissistic, borderline, antisocial personality disorder



idôszakot valami miatt kihagyja (akár egy sérülés miatt), akkor nincs esélye bekerülni az élbolyba. Tehát azt mondhatjuk, hogy egy kritikus életperiódusban, a felnôttkor kü-szöbétôl kell maximumot produ-kálniuk, amikor szinte minden feltétel adva van. Saját testi, szakmai felkészültségük a csúcsponton van,jól képzett edzôk, korszerû fel-készülési körülmények állnak ren-delkezésükre, sôt tehetséges edzô-partnerek, együttmûködô csapat-társak segítik a munkájukat stb. Bár az optimális feltételrendszer – a „csillagok optimális együttállása” igen ritkán adatik meg számukra, ezért jól jön a kémiai segítség.Az élversenyzôk hosszú, fáradságos munka befektetéseként egyre javuló eredményeket, helyezéseket várnak el maguktól, sôt edzôjük, segítô vezetôik, sôt családjuk is tôlük várják a rájuk vetített vágyaik a beteljesítését.A táplálék kiegészítôk tömegét ajánlják a gyárak a sportolónak, hogy egészségét, teljesítôképességét tudatosan megalapozza. Ettôl a ponttól csak egy kis lépés választja el ôt, hogy a doppingszereket is felhasználja céljai elérésére. Ismeri a doppingszereket, és tudja, hogy mindenütt a világban a kollégái használják, bizonyos feltételek között, óvatosan adagolva, gyakran a szer kinetikáját szakemberek (legtöbbször orvos, vegyész) ellen-ôrzik. Tudja azt is, hogy sza-bályba ütközik bizonyos szerek felhasználása, de azzal vigasztalja magát, hogy csak akkor maradhat versenyben, ha ô is felhasználja a segítségüket. Különösen akkorcsábul el, amikor relatíve visszaesnek az eredményei, vagy nem meg-felelôen fejlôdik az izomtömege, ereje, gyorsasága az elôbb említett kritikus idôszakban. Aktuális motí-vumként ez a legerôsebb tényezô: relatív hullámvölgybôl ki akar minden áron kerülni, sôt jobb, gyorsabb eredményt akar elérni. Hiszen tudjuk, hogy azért tartanak valakit tehetséges élversenyzônek, mert folyamatosan és egyenletesen tud magas szintû eredményt produkálni.

A doppingszer varázsa

A doppingszer: reményteljes ígéret a kiugró, jó teljesítményhez – olyanhoz, amit korábban irreálisnak tartott ô maga is, de a csodaszer hatására mégis megvalósíthatóvá válik. – vágyai szerint. Sôt olyan elônyt biztosít, amihez nem kell mást tennie, mint amit eddig is tett, a megszokott módon dolgozni, edzeni. Nem kell új módszert találnia, nem kell edzéstervet áta-lakítani, más eszközöket felderíteni – csak beszedni az elôírás szerint a tablettákat. A saját magába vetett hitét, pozitív énképét nem kell megváltoztatnia, hiheti, hogy kiemelkedôen tehetséges akkor is, ha az elmúlt idôszak eredményei nem ezt igazolták vissza. Tehát azt mondhatjuk, hogy saját magáról, felkészülésérôl ugyanolyan jó véle-ménnyel nyilatkozhat, arra hagyat-kozva, hogy bizonyos titkos kémiai segítôre talál, ami hite szerint beváltja a reményeit. Sajátosan idealizált képe van a dopping anyagról, ami hozzásegíti ôt valamihez, amire évek óta sóvárog, de nem sikerült sosem elérnie. Mágikus jelentôséget kap a céljának az elérésében, amit a megszokott módon, a rendelkezésére álló eszközökkel eddig nem sikerült elérnie. Az élre törekvô sportolók mindig a sikerrôl, sok pénzrôl ábrándoznak, a dobogó legfelsô fokán látják magukat, vagy ôk jutnak elsôként a célba. Ettôl válik a doppingszer varázsszerré, éppen akkor, amikor kudarcokkal teli periódusát akarja pozitívvá tenni, ez ad reményt a gyôzelemre, ami oly sokszor meghiúsult az életében, most elérhetôvé válik.

A doppingszert használó szemé-lyisége igen hasonló a droghaszná-lóéhoz, mindketten varázslatos, minden vágyat kielégítô tárgyba (szerbe) kapaszkodnak.

Saját fantáziáik által egy idealizált álomvilágba kerülnek, ahol vágyaik, irreális terveik beteljesülnek – ami nagy kontrasztot jelent a szürke, örömtelen élethelyzethez képest, amiben élnek.

A doppingolás gondolatától a szerhasználatig

A doppingszer ismeretétôl a hasz-nálatáig ívelô folyamat során több tényezôt fontolgat a sportoló. Elô-ször a doppingszer elônyeit és hátrá-nyait mérlegeli. Az elônyöket is-meri, a hátrányok közül az egész-ségkárosító következmények és aszabálysértést követô büntetés jönszámításba. Egyre több olyan ka-tamnesztikus vizsgálati eredmény áll rendelkezésre a sajtóban, inter-neten, ami az elônyök mellett a veszélyeket is felsorolja. Fôleg az anabolikus sztreoidok hatásáról olvashatnak megrázó tapasztalatokat (virilizáció, impotencia, pszichés tünetek megjelenése, májkárosodás, szív és érrendszeri elváltozások stb.), sôt amfetamin hatására bekövetkezett halálesetet is közöl a szakirodalom. A leghatásosabb mégis az az ellenérv, hogy lebukhat és eltilthatják a versenyzéstôl, ami rettegéssel tölt el sokakat.

Az egészségkárosító hatások miatt azok a képzett (legalább érett-ségizett) emberek riadnak vissza, akiknek saját testi egészségük, nemi identitásuk, fertilitásuk fontosabb, mint a sportsiker. Ôk az egészséges nárcizmusuk miatt az elsô választási pontnál elvetik véglegesen a dop-pingszer használatát, még a kipró-bálását is. Ehhez még hozzájárul a szerhasználatot tiltó jogszabály, ami komoly visszatartó tényezô bennük. Az esetleges büntetés, amegszégyenülés élménye az edzô-társak, a közvélemény elôtt, az eltiltás nagyobb fékezô erô, mint a szer használatából adódó elôny.

De sok sportoló „csodafegyver” iránti vágya miatt egészségét, pénzét nem kímélve mégis a szer-használat mellett dönt. Ehhez agyártó cég embere, sokszor az edzôis gyengéd terelgetéssel hozzájárul. Bagatellizálja, tagadja a hátrányokat, a veszélyeket, amelyekrôl valóban keveset beszél az edzô, aki valamelyest érdekelt a sportteljesítményben. Még a családtagok is nyomják afelé, hogy fi uk/lányuk beteljesítse a rá vetített vágyaikat. (szülôk nárcisztikus kiemelkedés vágyát stb.).


A személyiség patológiás vonásai

A doppingoló sportoló személyi-ségzavara igen hasonló a drog-használóéhoz. A jellegzetes szemé-lyiségjegyek mentén érdemes átszûrni a veszélyeztetett élsportolók csoportját, ezek szinte csábítják a sportolót a gyors siker elérése céljából az illegális eszközök használatára.

A jellemzô személyiségvonások az elakadt énfejlôdés következményei, ami a borderline, a nárcisztikus és az antiszociális személyiségzavar (BNO diagnózis szerint F, 60.3, 60.8,) kritériumaival írhatók le. Mind a doppingoló, mind pedig a droghasználó koragyerekkori tárgykapcsolati zavarral küzd, ebbôl adódik a kóros szerhasználata.

A személyiségjellemzôk közül a legfontosabbak: • sikeréhség, omnipotens fantáziák• alacsony frusztrációs tolerancia,

alacsony feszültségtûrés• ingeréhség az üresség, a hiány

élmény elhárítására • agresszív versenyszellem,

dominanciára törekvés• primitív orális agresszió:

irigység, mohóság• integrálatlan énkép, az

önértékelés végletes labilitása• impulzuskontroll zavara, acting

out reakciók• autodestrukció, (a doppingszer

használata veszélyezteti egészségét)

• kockázatkeresô viselkedés• szabályokat áthágja, nincs

bûntudata a szabályszegés miatt, ezért unfair

• szociális adaptációs képessége gyenge

• nyereségvágy, anyagi elônyök megszerzésének vágya

• regresszív örömszerzési módok: alkohol és drog okozta mámor keresése

• egyéb szenvedélybetegség, prediktorok: a dohányzás, alkoholizmus, marihuana, snüsz, kokain, játékszenvedély (sportfogadás, kártya)

• interperszonáli kapcsolatok elégtelensége („hiteltelen” anya)

A fenti leíró kritériumok egy jelentôs része fedik Leon Wurmser (1974) amerikai pszichoanalitikus által összefoglaltakat, amiben a drogo-sok borderline személyiségzavarát jellemzi. (idézi Hoyer, Tremkó 2000), mint az impulzus kontroll zavar, az üresség élmény hárítása, az ingerkeresés, az autodestrukció, a regresszív örömszerzési vágy, az integrálatlan énkép, vagy a gyenge feszültségtûrés.

A nárcisztikus személyiségzavarra jellegzetes a sikeréhség, a dominancia késztetés, az agresszív viselkedés mellett az élsportolók karakterében egyre inkább találunk antiszociális tendenciát is: mint a nyereségvágyat, az anyagi elônyök miatti szabályszegô magatartást, amitôl még a bûntu-dat, vagy a megszégyenüléstôl való félelem sem tartja ôket vissza, hiszen szabálytudatuk sincsen, ezért nem is alakulhatott ki bennük a szégyen, vagy a bûntudat érzése.

Az érettebb, integráltabb szemé-lyiségû sportoló, aki bizonyos sza-bályokat tiszteletben tart, a fair-playtörvényét betartja, nagy valószí-nûséggel nem fog élete során tiltott szerhez folyamodni.

A személyiség vizsgálat diagnosztikus lehetôsége

A személyiségzavarok diagnoszti-zálása, kezelése a pszichiátriai gyakorlatban, a klinikumban sem egyszerû feladat. Kényes és vitatott manapság, ugyanakkor a pszichiátria forrongó témái közé tartozik, a leginkább kutatott betegségkategória. 1975-ben Friedman alkotta meg önálló kategóriaként a borderline szindrómát és a nárcisztikus személyiségzavart. Azóta igen sok publikáció jelent meg e témában. (Budavári 2001)

Fôleg az enyhe, szubklinikus és klinikus szintû patológiás eltérések differenciálása nehéz, amire a jelen feladatunk szerint szükség van. Az alábbiakban ismertetjük a leginkább elfogadott módszereket. A módszerek direkt és indirekt típusúak lehetnek, direkthez tartoznak az önjellemzô kérdôívek és a strukturális interjú. Indirekt

típusúak a projektív technikák, mint a Rorschach, TAT tesztek, ill. gyerekek esetében a Düss mesék. A teszt anyagot Ackerman 8 skálán értékeli (érzelmi minôségek, kapcsolatbeli emocionális bevonó-dás, értékek, morális sztenderdek tisztelete, társas összefüggések meg-értése, az agresszió élménye, keze-lése, önértékelés, self koherencia, identitás egysége, reprezentáns komplexitása)

1. A leginkább elfogadott eljárás az 1980-as években publikált J. G. Gunderson által kifejlesztett félig strukturált interjú, ame-lyet effektíven a gyakorlott, pszichodinamikus képzettségû klinikus alkalmaz, aki a DSM ill. a BNO kritériumait ismeri. Lehet pszichiáter, kli-nikus pszichológus alapkép-zettségû, mindenképpen aszemélyiségzavarok pszichodi-namikájában jártasnak kell lennie.

Az interjú kérdései öt tárgykörre irányulnak: • szociális adaptáció• öndestruktív impulzivitás

(balesetezô hajlam, elkóborlás)

• affektivitás (a depresszió és a harag érzései)

• disszociatív énállapotok• interperszonális

kapcsolatok

2. Az önjellemzô módszerek, kérdôívek, amelyek sztenderd kérdéseket használnak, ezáltal szisztematikus feltárást tesznek lehetôvé, de azokra a kérdések-re, amelyeknek negatív tartal-muk van, vagy kedvezôtlen szín-ben tüntetik fel a megválaszolót – végsô soron nem kapunk megbízható választ. Példaként az antiszociális személyiség nem fogja magát kibírhatatlan társként jellemezni, hiszen nincs is tudatában, mivel sérti a másik ember.

3. A hagyományos pszichodiag-nosztikai tesztekkel is nyerhe-tünk értékelhetô információ-kat, Timsit a klinikai pszicholó-


gusok által leggyakrabban hasz-nált, Rorschach teszttel nyer-hetô adatokat közöl borderline patológia pontosítására, de aTAT és a PFT is használható a vizsgált személy agressziójának, érzelmi életének a megismeré-sére.

A megelôzés lehetôségei

1. Elsôdlegesen a felvilágosítás, a doppingszerek mellékhatásinak, utóhatásainak ismertetésével tudunk leginkább hozzájárulni a mérlegelô sportoló kívánatos döntéséhez. Nem elég a spor-tolót meggyôzni a szer ve-szélyességérôl, hanem az ed-zôket is meg kell ismertetni a következményekkel. Sok edzôt, szakmai segítôt, orvost a sportoló iránti elkötelezettsége, idealizálása olyan tettekre kész-teti, ami szakmailag tiltott. Mégis megteszik, szakmai tanácsokkal látják el ôket ér-zelmi elkötelezôdésük miatt(melléállás, mint viszontátté-teli jelenség). Ezek az embe-rek – jóhiszemûen – a spor-toló munkáját nagyra tart-va, igyekeznek elônyhöz juttat-ni saját szaktudásukkal. Ter-mészetesen ôk is tisztában vannak ennek illegális jellegével, de morális fenntartásaiknál fontosabb a sportoló eredmé-nyessége számukra.

2. Fontos lenne a büntetô jog-szabályok megalkotása, alkal-mazása, ami tételes tiltást fo-galmazna meg.

3. Szigorú, folyamatos ellenôrzés – sokan csak az eltiltás, a bünte-tés miatt tartanak be sza-bályokat, ami az ô egészségét védeni hivatott.

4. Elvárható lenne, hogy a média képviselôi, írott és nyomtatott sajtóban a gyanúba keveredett, vizsgált és eltiltott sportolókról egyértelmûen elítélôen nyilat-kozzon, és ne cinkosként. Nem elhallgatni, hanem ôszintén nyíltan beszélni ezekrôl az esetekrôl példát statuálnának a vacilláló sportolóknak.

5. Hasznos lenne, ha csak be-vizsgált, laboratóriumi mód-szerekkel ellenôrzött táplálék kiegészítôket alkalmaznának az élsportban

Irodalom

1. Budavári Á. Személyiségzavarok In: A Pszichiátria Magyar Kézikönyve (szerk. Füredi J., Németh A., Tariska P.) 475-488. Medicina Budapest 2001.

2. Hoyer, M. Tremkó M. Istenkeresés helyett egyszerhasználatos kapcsolat, avagy a drogfogyasztó magatartás, mint a társadalmi változások tükre. In: A szintetikus drogok világa (szerk. Demetrovics Zs.) 199-215, Animula Budapest 2000.

Address:Budavári Ágota, H-1123 Budapest, Alkotás u. 48.


Az élsport számos speciális köve-telményt támaszt a versenyzôkkel és az edzôkkel szemben egyaránt. A legkorszerûbb eszközök és a hagyományos edzésmódszerek mel-lett szükséges a hosszútávú ered-ményesség érdekében a sportártal-mak kialakulását is megelôzni.

Minden sportág a rá jellemzô mozgásanyag, a felkészülés és a ver-senyidôszak terhelése során jellem-zô problémákkal küzd. A repetitív ismétlôdô mozgások során megha-tározott izomcsoportok mûködési túlsúlya és a kevésbé foglalkoztatott izomcsoportok relatív gyengesége az egész mozgatórendszer egyensúlyát felboríthatja. Nemcsak a túlterhelt izmok fájdalma, merevsége, hanem az ízületi mozgások zavara is tár-sulhat a nem kiegyensúlyozott edzésterheléshez. A kiemelkedô tel-jesítményhez az izmok regenerációja is elengedhetetlen.

A stretching, a nyújtási tech-nikák összefoglaló elnevezése azedzéselmélettel foglalkozó szakiro-dalomban mindenütt szerepel. A kondicionális képességek, azízületi mozgékonyság és rugalmas-ság javítását célzó technika a pi-henés, regeneráció folyamatában is fontos tényezô. Mégis számos sportág edzéseit megfi gyelve sem a bemelegítés, sem az edzések végén nem fordítanak gondot erre a spor-tolók.

A kezdetektôl

A sportolók felkészítésében, a gim-nasztikai gyakorlatsorokban mindig fontos helye volt a bemelegítés és a levezetés során is a nyújtásnak. A tömeges, divathullámként berob-

banó aerobik tette a stretchinget népszerûvé a szélesebb rétegek szá-mára. A Jane Fonda nevével kez-dôdô sport még a dinamikus nyúj-tást alkalmazta, melyrôl csak a késôbbiekben bizonyosodott be,hogy pontosan ellenkezô hatást eredményezett, mint amilyen szán-dékkal építették be a gyakorla-tok közé. A dinamikus nyújtás jellegzetessége a nagy kiterjedésû mozgások véghelyzetében végzettgyors, kis amplitúdójú utánmoz-gások sorozata, a megnyúlt izom kontrakciója-relaxációja. Azonban a gyors ismétlés, adott esetben pl. nagyobb tömegû végtag mozgatása a gravitációval szemben, rövid relaxációs idôvel nem teszi lehetôvé a tartós megnyúlást. A stretchingnek pont az a célja, hogy az izmok rugalmasságának növelésével a moz-gáshoz való adaptációt segítse, a sérülések rizikófaktorait csökkentse. A gyors összehúzódások sorozata közben nincs elegendô ideje azizomnak a megnyúlásra, mikro-szakadások, hegek keletkeznek. A hegszövet nem rendelkezik olyan rugalmassággal, mint az egészséges kötôszövet, az izomállományon belül annak rugalmassági jellemzôit kedvezôtlenül befolyásolja. Termé-szetesen ezek az elváltozások hosszú ideig tartó, rendszeres tréning után jelentkeznek, sportártalomként defi -niáljuk. A rugalmatlanabbá váló izom eredési-tapadási helye, vagy épp az izomhas nyomásérzékeny-sége, fájdalma, mozgásindításkor fellépô szúró érzés, hirtelen moz-dulatra fellépô éles fájdalom jelzi. Hosszú távon tehát a célunkkal épp ellentétes hatást érünk el, mely a terhelhetôség és a teljesítmény

csökkenését okozhatja. Napjaink-ban már csak elvétve alkalmazzák a dinamikus, utánmozgásos nyújtást, speciális sportági felkészítésben, alapos bemelegítés és a gyakorlás után statikus nyújtással való leve-zetés mellett.

Kötôszövet és fl exibilitás

Egy ízület mozgásterjedelmét korlátozhatják a csontos elemek, az izmok, az ízületet körülvevô tok, szalagok, kötôszövetes elemek. Ahhoz, hogy egy ízületben megfelelô mozgástartományt érjünk el fontos, hogy az izmok megnyúlási képessége, illetve az összehúzódási képessége is megfelelô legyen, tehát az eredés és a tapadás távolítása és közelítése akadálymentes legyen. Az izomrefl exek akkor lehetnek fon-tosak a számunkra, mikor meg-próbáljuk az izmot nyújtani, ami-hez megfelelô bemelegítésre van szükség, hogy a szövet minél haj-lékonyabb legyen, mielôtt nyújtani kezdjük. Minden izomösszehúzó-dás az azt megelôzô elônyújtástól függ, ha az létrejön, akkor lesz akontrakció elégséges. Ez a nyújtá-si refl ex. Az inger, amely a refl exet-kiváltja az izom nyújtása, a válasz pedig annak az izomnak az összehúzódása, melyet megnyúj-tottunk. Az érzékelô szerv az izom-orsó. Az izomorsóban keletkezô kisüléseket a központi idegrendszer-be közvetítô gyorsvezetésû érzôi-degrostok az impulzusokat közvet-lenül azokhoz a motoros neuro-nokhoz vezetik, amelyek éppen az afferens ingerület forrásaként szolgáló izmot idegzik be.

A stretching, mint kiegészítô edzésprogram szerepe a sportártalmak megelôzésében

Moldvay IldikóOrszágos Sportegészségügyi Intézet

G Y A K O R L A T I S P O R T O R V O S L Á S


A nyújtási refl exek a szervezet legismertebb és legalaposabban ta-nulmányozott monoszinaptikus ref-lexei. Minden izomorsó 2–10 darab kötôszövetes tokba zárt izom-rostot tartalmaz. Ezeket intra-fuzális rostoknak nevezzük, meg-különböztetve az extrafuzális ros-toktól, melyek a tényleges izom-összehúzódásra képes rostok. Az intrafuzális rostok végszakaszai összehúzódásra képesek, a központi részek viszont nem. Minden orsó-ban kétféle érzô végzôdés található, a primer, vagy annulospirális végzôdések, valamint a szekunder vagy "virágcsokor"-végzôdések, me-lyek az intrafuzális rostok végéhez közelebb helyezkednek el. Az orsók-nak saját motoros beidegzésük van.Ezek az idegrostok 3–6 µm átmé-rôjûek, a mellsô gyökök rostjainak kb. 30%-át teszik ki.

A primer végzôdésekbôl eredô rostok közvetlenül azokon a moto-neuronokon végzôdnek, melyek ugyanazon izom extrafuzális rostja-it látják el. Az inger alkalmazása és a válasz között mérhetô idôtar-tam a reakcióidô. Emberben egynyújtási refl ex, mint pl. a patella-refl ex, reakcióideje 19–24 ms.

Az izomorsók funkciója

Ha az izomorsót megnyújtjuk, a primer végzôdések alakváltozást szenvednek és receptorpotenciálo-kat generálnak. Ezek viszont a nyújtás fokával arányos frekvenciá-jú akciós potenciálokat hoznak létre az érzô rostokban. Az orsó az extrafuzális rostokkal párhuzamo-san helyezkedik el. Ha az izmot paszszívan nyújtjuk, az orsók is megnyúlnak. Ez az izom extrafuzális rostjainak refl exes összehúzódását váltja ki. Másrészt viszont, ha azextrafuzális rostokat ellátó idegrostok elektromos ingerlésével az izmot összehúzódásra késztetjük, az orsó afferenseinek kisülése jellegzetes módon megszûnik, mivel az izom maga megrövidül, az izomorsók azonban nem.

Reciprok beidegzés

Amikor egy nyújtási refl ex létre-jön, akkor azok az izmok, ame-lyek ellentétes mûködésûek (anta-gonisták) a hatásban részt vevô iz-mokkal együtt elernyednek. Ezt ajelenséget a reciprok beidegzés követ-kezményének tartjuk. Az agonista izmok izomorsóiból eredô rostok impulzusai az antagonisták motoros neuronjaiban posztszinaptikus gát-lást hoznak létre. A gerincvelôben minden ilyen típusú rostból egy kollaterális ág vezet egy gátló interneuronhoz, mely közvetlenül az antagonista izmokat ellátó motoros neuronok egyikével létesít szinaptikus kapcsolatot.

Inverz nyújtási refl ex

Minél erôsebben nyújtjuk az izmot, egy bizonyos pontig, annál erôsebb a refl exes összehúzódás. Amikor azonban a feszülés eléggé naggyá válik, az összehúzódás hirtelen meg-szûnik és az izom elernyed. Ezt az erôs nyújtásra válaszként be-következô elernyedést inverz nyúj-tási refl exnek, vagy autogén gátlásnak nevezzük. Az inverz nyújtási refl ex receptora a Golgi-féle ínszervben található. Ez a szerv az ín rostjai között elhelyezkedô csomós idegvégzôdé-sek hálózatszerû rendszerébôl áll. Egy ínszervre 3–25 izomrost esik. A Golgi-féle ínszervbôl eredô ros-tok a mielinhüvelyes, gyorsan veze-tô érzôidegrostok csoportját alkot-ják. A gerincvelôben ezek a rostok olyan gátló interneuronokon vég-zôdnek, amelyek közvetlenül csatla-koznak a motoros neuronokra ésserkentô összeköttetéseket is alkot-nak az izom antagonistáit ellátó motoros neuronokkal.Mivel a Golgi-féle ínszervek, el-térôen az izomorsóktól, soros kap-csolásban vannak az izomrostokkal, az izom passzív nyújtása és aktív összehúzódása egyaránt ingerli azokat. A Golgi-féle ínszervek inger-küszöbe alacsony. A passzív nyúj-tással elôidézett ingerlés mértéke nem nagy, mivel a könnyen nyújt-ható izomrostok "felveszik" a nyúj-

tás nagy részét, ezért az elernyedés elôidézéséhez erôs nyújtás szükséges.

A statikus nyújtásig

Autogén gátlás (posztizometrikus relaxációs technika)

A stretching módszert a pato-lógiásan megrövidült, hipomobil lágyszövetek nyújtására, az ízü-leti mozgásterjedelem (ROM) növe-lésére alkalmazzák. Szerepe van aprevencióban, a gyógyításban, vala-mint a rehabilitációban, ahol a deformitást okozó izomrövidülések, kontraktúrák, lágyrész-elváltozások (adhéziók, hegszövet, kötôszöveti rost, bôr) kezelésében, illetve meg-zavart izomfunkciók, vagy fájdal-mas, gyengült izomzat esetén alkal-mazzák.

A stretchinget a fi zioterapeuta a mozgásterápiás programban elsôd-legesen az izomeredetû kontraktúrák kezelésére használja, kombinálva más mobilizációs technikákkal (ízü-leti lágyrész mobilizáció, PNF). Viszont fontos azt is szem elôtt tartanunk, hogy akut ízületi gyulla-dás, infekció, éles fájdalom, törés, mûtét után, paralízis, ízületi insta-bilitás, csontos blokk, valamint az ízületi játék hiánya esetén nem alkalmazhatjuk.

A stretching általános célja azízület körüli lágyszövetek mobili-tásának, az ízület normál mozgás-terjedelmének visszanyerése és hely-reállítása.

A stretching hatásaként csökken a kóros szöveti feszülés, a szöveti fájdalom, izomerô növekedés érhetô el, mivel a szarkomer sorozat is növekedik, valamint javulnak a mozgásfunkciók, mivel az ízület moz-gásterjedelme nô.

A stretchingen belül több formát is elkülöníthetünk. Beszélhetünk passzív stretchingrôl, aktív gátlási technikákról, autostretchingrôl (ön-állóan végezhetô nyújtás), valamint a víz alatti nyújtásokról. Passzív stretching során manuális passzív nyújtást, fenntartott mechanikai passzív nyújtást vagy ciklikus mec-hanikai passzív nyújtást alkal-mazhatunk. A passzív nyújtást az


alkalmazott nyújtási erô és a nyújtás ideje határozza meg.

Az autostretchingen belül meg-különböztethetünk a manuális pasz-szív stretchinget, a manuális aktívgátlási technikát, a statikus stretchinget, valamint a dinamikus stretchinget.

Az ún. aktív gátlási technika (poszt-izometrikus relaxáció) három for-máját ismerjük:

Autogén gátlás I. (Contract-relax) A nyújtandó izmot össze-

húzódás után passzívan meg-nyújtjuk.

Autogén gátlás II. (Contract-relax-contract) A nyújtandó izmot össze-

húzódás után passzívan meg-nyújtjuk, majd a páciens ak-tívan nyújtózik tovább a nyúj-tás irányába.

Reciprok gátlás (Agonist contract) A nyújtandó izmot összehú-

zódás után passzívan meg-nyújtjuk, majd az antagonis-tának izometriás ellenállást adva az izmot a megnyújtott hosszon stabilizáljuk. Ezután az izometriás ellenállást meg-szüntetve passzívan vagy ak-tívan tovább nyújthatjuk a kontraktúrás izmot.

Mindhárom esetben fontos az egyes részek (lazítás, megnyújtás, izo-metriás megfeszítés, továbbnyújtás) idôtartamainak pontos megtartása, ami a következôképpen alakul:• Passzív megnyújtás:

2–10 másodperc• Lazítás:

5 másodperc• Izometriás megfeszítése:

6 másodperc• Továbbnyújtás:

10 másodperc• Az autogén gátlások során a

megnyújtott izom izometriás feszülésével aktiváljuk az ínor-sókat, mellyel kiváltjuk az in-verz miotatikus refl exet. Ennek hatásaként jön létre az izomrelaxáció.

Posztizometriás relaxáció = PNF nyújtás?

Sokak számára ismert technika, csak épp más elnevezés alatt: A PNF-nyújtásként ismeretes. Azonban né-mi fogalom-keveredést szeretnék ittmegmagyarázni. A PNF mozaikszófeloldása: Proprioceptív neuromusz-kuláris facilitáció, azaz az érzôvégkészülékek és ideg-izom kap-csolatokon keresztüli mozgásfunk-ció segítése, serkentése. A PNF-technika összetett, idegélettani ha-tásokon alapuló kezelési rendszer, mely számos alkotóelembôl, jól defi niált eljárásokkal dolgozik. Egymással kölcsönhatásban javít-ható az ízületi stabilitás, a moz-gásképesség, a koordinált moz-gás és a fi zikai állóképesség. Diagonális mozgásmintákkal az iz-mok szinergizmusain keresztül asérült, gyengült izmokat bekap-csolja a mozgásláncba, manuális kontaktussal, optimális manuális ellenállással vezérli a helyes mûködést. A fi ziológiás ingerek, melyeket használ, és az arra adott válaszok a manuális ellenállást és a kiinduló helyzetet mindig a periféria felôl irányítja, a vezény-szavak, vizuális feed-back, a trak-ció, az approximáció, az irradiáció és a stretchrefl ex serkenti az összehangolt mûködést. Többféle technika tartozik a PNF eszköztá-rába, melyek a ritmikus stabilizáció, az izometriás ellenállás váltakozása az ízületet stabilizáló agonista-antagonista izmok között, a dina-mikus-koncentrikus és a dinami-kus-excentrikus kontrakció, a mozgás azonnali visszafordítása a véghelyzetben. A mozgásterjedelem növelésére az ún. PIR-technikát vezette be. A Posztizometriás relaxá-ció elméleti alapja, hogy izometriás feszülés után fokozott ellazulás következik be. A nyújtást az ízü-leti mozgás véghelyzetében, a nyúj-tandó izomra adott ellenállással és az azt követô ellazulással ériel. Ez a leghatékonyabb és egy-ben a legbiztonságosabb módja akötôszövetek tartós megnyújtásá-nak.

Gyakorlati szabályok

• Az eredményes stretching a rendszeres stretching!

• Az izom eredésének és tapadási pontjának lehetséges maximális távolítása a nyújtási alapérzetet ki kell váltsa, de nem lehet fájdalmas. A fájdalomérzet ref-lexes izomösszehúzódást okoz, nem ellazulást!

• A gyors, hirtelen, túl nagy erô is nem kívánt refl exhatáson át összehúzódást, akár sérülést is okozhat.

• Biztonságos, korrekt kiinduló-helyzeteket alkalmazzunk, a-melyekben a fi gyelem is a nyúj-tásra irányulhat, nem pl. az egyensúlyozásra!

• A nyújtó erô az izomrostok lefutásának irányában hasson, mindig lassan, kis erôvel, hosz-szú ideig fenntartva és foko-zatosan megszüntetve a nyújtó erôt.

• A helyes testtartásra és a légzésre is ügyeljünk!

• Bemelegítés szükséges a statikus nyújtási formáknál

• Kellemes meleg, külsô hômér-séklet, nyugodt légkör és ké-nyelmes ruházat segítse az el-lazulást.

Address:Moldvay Ildikó, H-1123 Budapest, Alkotás u. 48.


Történelmi áttekintés

A hideghatás terápiás alkalmazása egyidejû az orvostudomány törté-netével. Az ókori egyiptomiak akut sérülésekre és gyulladásokra is használták a jeget. Hippokratész feljegyzéseiben már szerepel ahideg fájdalomcsillapító hatása. Dominique-Jean Larrey, Napóleon

legendás tábori sebésze az orosz-országi hadjárat során amputációk-nál használta ki a jég fájdalom-csillapító hatását. 1845-ben abrightoni dr. James Arnott közle-ményében megjelentek szerint fej-fájásra és neuralgiákra használta a jeget, megfi gyelte továbbá, hogyaz emlô-, méhnyak-, és a bôr neo-plasticus folyamatai zsugorodnak, valamint a betegek fájdalmai mér-

séklôdnek az általa alkalmazott -24°C-os sóoldat és tört jég hatására (1).

Napjainkban az összes, szöveti hôelvonáson alapuló kezelésen belül megkülönböztetjük a 0°C alatti tartományt, ahol krioterápiáról beszélünk, illetve e felett hideg-terápiáról. Ezeknek a kezeléseknek az alapja a hideg fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentô és duzzanat-csökkentô hatása (1).

Krioterápia

Toman JózsefOrszágos Sportegészségügyi Intézet

R E F E R Á T U M

A krioterápia elnevezéshez számos eljárás tartozik, amelyekben a hôelvonás a közös. A legismertebb megoldások a lokális hidegalkalmazások és a teljestest-hidegterápia. A hideg azonnali hatása a vasoconstrictio, amelyet refl exes vasodilatatio követ, a csökkenô anyagcsere, enzimaktivitás és kisebb oxigénigény. A hideg csökkenti az izomorsók kisülési aktivitását, és lassítja az idegek vezetési sebességét, ezzel a mechanizmussal csökken az izmok görcshajlama. A teljestest-hidegterápia során a páciens rövid idôt (nem több, mint 3 perc) hûtött kamrában tölt, amelynek hatása a jeges úszáshoz hasonlítható, és megfelelô alkal-mazással a szövetek sem károsodnak. A krioterápia elne-vezése a görög hideg (krio – κρυο) és ápolás (θεραπεια) szavakból származik. A kamra levegôjét többnyire folyé-kony nitrogénnel -110°C közeli értékre hûtik. A fagyási sérülések elkerülése érdekében zoknit, kesztyût, száj és fülvédôt, gonádvédôt alkalmaznak. A kezelés végére az átlagos bôrfelszíni hômérséklet 12°C-ra csökkent, míg a leghidegebb bôrhômérséklet az 5°C-t is elérte. A maghômérséklet a kezelés alatt változatlanul maradt, azt követôen enyhén csökkent. Egyesek a forró szaunához hasonlítják az érzést. Az endorfi nfelszabadulás a fájda-lomcsillapítást is elôsegíti.

Kulcsszavak: hidegterápia, kriokamra, fájdalomcsillapítás, endokrin rendszer

Cryotherapy. Cryotherapy is used to defi ne several tech-niques and procedures in the medical community. The most general defi nition is the local or general use of low temperatures in medical therapy. The most known thera-pies that use the term are locally used ice therapy and cryogenic chamber therapy. The physiologic effects of cold application include immediate vasoconstriction with refl exive vasodilation, decreased local metabolism and enzymatic activity, and decreased oxygen demand. Cold decreases muscle spindle fi ber activity and slows nerve conduction velocity, therefore it is often used to decrease spasticity and muscle guarding.Cryotherapy (cryogenic chamber therapy) is a treatment whereby the patient is placed in a cryogenic chamber for a short duration, i.e. no more than three minutes, which is comparable to ice swimming, and if used properly, will not destroy tissue. The term “cryotherapy” comes from the Greek cryo meaning cold and the word therapy mean-ing cure.The chamber is cooled, typically with liquid nitrogen, to a temperature of -110°C. The patient is protected from acute frostbite with socks, gloves and mouth and ear protection, but in addition to that, wears nothing but a bathing suit. The patients spend a few minutes in the chamber. During treatment the average skin temperature drops 12°C, while the coldest skin temperature can be 5°C. The core body temperature remains unchanged during the treatment, while after it may drop slightly. Curiously enough, some patients compare the feeling to sauna at +110°C. Release of endorphines occurs, resulting in analgesia (immediate pain relief).

Keywords: cold therapy, cryogenic chamber, pain relief, endocrine system


Terápiás hidegalkalmazások: • Lokális alkalmazások:

– Tört jég, jégzselé– Jégmasszázs– Kémiai reakción alapu-

ló jégpakolás (az elôre-gyártott csomag 2 kompo-nense összekeveredve, in-tenzív lehûlésre és hôelvo-násra képes)

– Hûtôkrémek– Hûtôspray

• Szisztémás alkalmazások: – Jeges fürdô, bemerítés– Váltott fürdô (jeges és

szobahômérsékletû víz)– Krio-kamra (teljestest-

hideghatás)

A jég, vagy más hideghatás a legel-terjedtebb gyógymód akut sportsé-rülések kezelésére és rehabilitáció-jára. Elônye az olcsóság, a könnyû alkalmazhatóság és végül, de nemutolsósorban a hatékonyság. A je-gelés integráns része a széles körben ismert RICE (rest-ice-compression-elevation), vagy más néven EJNYE ( e me l é s - j e g e l é s -ny u g a lomb a helyezés-elasztikus pólya) terápiá-nak. Nem csak a fájdalmat és a duz-zanatot csökkenti, hanem segít elkerülni a szekunder hypoxiás sejt-károsodást is, amely a duzzanat és a vérellátási nehézségek miatt lép fel.

Amennyire egyszerû gyógymód a jegelés, annyira könnyû hibát elkövetni az alkalmazása során. Fontos, hogy a jég ne közvetlenül érintkezzen a bôrfelülettel, hogy el-kerüljük a iatrogén hatásokat. A szá-raz szövetbe helyezett jég hûtôhatá-sa nem érvényesül megfelelôen, a nedves szövet viszont megfelelô hôvezetést tesz lehetôvé. Amennyi-ben a jegelés nem szakaszos, hanem folyamatos, úgy nem csak a bôr microcirculatiojának romlása miatt jelentkezô fagyási sérülés fenyeget, hanem a Hunting-effektus miatt (a kezdeti vasoconstrictiot követô vasodilatatio) további duzzanat, oedema keletkezhet. (2)

A korábbi ismeretek alapján 1980-ban a japán Toshiro Yamauchi használta elôször az egész emberi szervezetre ható teljestest-hidegterápiát. (6) Európában 1984-ben Fricke alkalmazta a

módszert elôször. Magyarországhoz legközelebb Bécsben, valamint a lengyelországi Kamienna Gora-ban és Spala-ban, az Olimpiai Köz-pontban van krioterápiás kamra.

Hogy néz ki a gyakorlatban egyilyen kezelés? A teljestest-hideg-terápiát természetesen körültekintô orvosi vizsgálat elôzi meg, a kont-raindikációk kiszûrésére. A kezelés elôtt minden testhajlatot gondosan szárazra kell törülni, nehogy a nedvesség fagyási sérüléseket okoz-zon. A páciensek ezután a lehetô legnagyobb bôrfelületet szabadon hagyva csupán a gonádokat védôalsónemûben, a kamra padlójával érintkezô talpi felszínt védô papucs-ban, a száj- és az orrnyálkahártyát védô maszkban, fülvédôben, esetleg kesztyûben lépnek a kamrába. Fontos, hogy a védôöltözet nem tartalmazhat szintetikus anyagot, mert az a kamra hômérsékletén megfagyva-megszilárdulva bôrsérü-lést okozna. A hat személy befogadá-sára alkalmas kamra 6,5x2,5x2,5 m kiterjedésû, belülrôl kétfelé osztva, vákuumzárású ajtókkal van ellátva. Az elsô részben -60–90°C-os hô-mérsékleten 10–15 másodpercnyi akklimatizációt követôen lépnek a második –110-130°C-ra hûtött kamrába, amelynek légterében apáciensek 2–3 percet töltenek. A kamra levegôjét általában folyékony nitrogénnel hûtik. Annak érzékeltetésére, hogy mennyire is hideg ez a kamra, a Földön vala-ha mért legalacsonyabb természetes

hômérséklet -89,2°C, az antarktiszi Vosztok kutatóállomáson. Mivel a levegô rossz hôvezetô, ezért a kezelés ideje alatt a belsô szervek veszélyes mértékû lehûlésétôl nem kell tar-

tani, becslések alapján 8 perc után lépnének fel irreverzibilis, akár az életet is veszélyeztetô szövôdmények; ezeket elkerülendô, a kamrában történteket kamerákkal fi gyelik. A londoni Krioterápia Központban a 10 alkalmas krio-kamra kezelés 300£-ba kerül (3, 4, 5, 6, 7).

A krioterápia (teljestest-hideghatás) hatásmechaniz-musa

Élettani hatásokBizonyos, jól meghatározható sza-bályozó-mechanizmusok biztosítják, hogy a fejlett gerincesek testük mag-hômérsékletét 36–39°C között tart-sák az akár -40 – +40°C hômérsék-letû környezetben is. Ilyen extrém hômérséklettartományban a haté-kony hômérsékletszabályozás csakúgy lehetséges, ha szoros ideg-rendszeri kapcsolat alakul ki a fájdalomérzékelô rendszerrel, eza gerincvelô hátsószarvi felszálló-pályák, az agytörzs, a hypothala-mus, a thalamus (ventromedialis terület), és a nucleus parabrachialis segítségével valósul meg. A limbi-kus rendszer által a hômérséklet és fájdalomérzékelés közvetlen neuro-

1. ábra Krioterápiás kamra felépítése/ Structure of a cryotherapeutical chamber


nális, míg a thalamus és hypotha-lamus által hormonális kapcsolatba kerül a fájdalom- és hôérzékelés/szabályozás.

Minden a testfelszínen jelentkezô hideghatás számos helyi és sziszté-más hatást gyakorol a szervezetre.A bôrben elhelyezkedô hidegérzé-kelô receptorok száma 3–4-szerese a melegérzékelô receptoroknak. A hideghatás okozta ingerület az Aδ rostokon, megközelítôen 20 m/s-os sebességgel jut a központi idegrendszerbe, míg a meleghatás okozta ingerület a C rostokon keresztül lassabban (0,4–2 m/s) vezetôdik. A hideghatás érzéke-lése a hômérsékletszabályozáson kí-vül a receptorok kisülési frekven-ciájára is hatással van (8, 10, 14).A hideginger a periféria szövetei-ben (pl. a végtagok hám- és irha-rétegében) az alapvérkeringést akár 60–80%-al képes mérsékelni, amely a szövetek lehûléséhez vezet.

Egy ilyen mértékû hatás kiala-kulásához mintegy 20–30 percre van szükség. Az ischaemia elkerü-lése érdekében ciklikus vasoconst-rictio és vasodilatatio történik (Lewis-Hunting reakció) (8, 9, 10, 11). A vasoconstrictio a noradrenalin felszabadulásának köszönhetô, a-mely mértéke azonban a hideg-expo-sitio idôtartama alatt fokozatosan csökken, lehetôvé téve a reaktív vasodilatatiot, amely ismét szöveti felmelegedést okoz. A ciklusosság alapja a receptorok fokozódó norad-renalin-érzékenysége. Az izomszö-vetben éppen fordítva, egy közel 2 perces vasodilatatiot követ vaso-constrictio. A kültakaró szöveteiben a visszamelegedés gyorsabban tör-ténik meg, mint az izomszövetben. (8, 11)

A következményes vasodilatatio hatékonyabb metabolismushoz ve-zet, valamint segíti a káros mértékben felszaporodott anyagcsere-terméke-

ket, hormonokat (laktát, hisztamin) kiürülni. Mérésekszerint a kriokam-rából kilépve, a szobahômérsék-leten a perifériás kapillárisok akár négyszeresére is tágulhatnak az át-lagos értékhez ké-pest (7).

A krioterápia során történô le-hûlést erôsen be-folyásolja a peri-fériás vérkeringés csökkenése követ-keztében fellépô gyengébb vezeté-ses hôtranszport (12).

A kihûlés elke-rülésére az embe-ri szervezet há-romféle vészreak-ciót ismer, az elsô a fentebb említett va soconst r ic io. További lehetôsé-gek a non-shive-ring és a shivering termogenezis, a n o n - s h i v e r i n g

megoldás azonban csak 10 kg alatti gyermekek esetében mûködik, mi-vel ennek a barna zsírszövet az alapja, amely csak újszülöttekben és csecsemôkben fordul elô (8).

Ez a hármas szabályozás felbo-rulhat, amennyiben pl. izomrela-xánsokkal kikapcsoljuk a shivering (reszketéssel járó) hôképzés lehe-tôségét. A mûvi hypothermia ta-pasztalati tényeken alapulva fokozza a teljesítôképességet, az adaptáció azonban csökkentheti ezt a hatást (2).

Biokémiai változások

Ahogy az elôbbiekben részletezett élettani hatások, ugyanúgy a hideg által kiváltott biokémiai változások is sok kérdést vetnek fel. Hiányoznak a nagy esetszámmal végzett randomizált, kontrollált ta-nulmányok.

M. Taghawinejad 1989-benvégzett klinikai vizsgálatai soránreumatológiai betegek teljestest-krioterápiáját követôen szignifi kán-san alacsonyabb szérum-húgysavszintet mértek, mint a kontroll-csoportban. Az O2 parciális nyo-mása (pO2) a krioterápia soránemelkedett. Emelkedett koleszterin-szintet is mértek, amely a terápiát követôen 3 órával normalizálódott. A vércukor- és a trigliceridszint is magasabbnak bizonyult, de a határértéket nem lépték át (13).

R. Brenke olyan pácienseket vizs-gált, akik sporttevékenységüknek köszönhetôen adaptálódtak a hideg-hez, tekintettel arra, hogy jeges vízben úsztak rendszeresen. Ezeknél a sportolóknál 1 órányi jeges für-dôt követôen a kiindulóérték 82%-ára csökkent a húgysav koncent-rációja. Ennek a jelenségnek szerin-tük egyik alapja lehet, hogy a húgysav megköti az oxigén-sza-badgyököket, amelyek szintje emel-kedik a gyulladásos reakció, reu-matikus megbetegedések, tumorokvagy az arteriosclerosis fennállása esetén. A jeges úszóknál a foko-zott izomremegés és a mitokond-riális folyamatok változása fokozta az oxigén-szabadgyök képzôdést.Változásokat észleltek a vörös-

2. ábra Krioterápiás kamra / Cryotherapeutical chamber


vértestek glutation-enzimrendszeré-ben is, amely további fokozott szabadgyökképzéshez vezetett, ez szintén csökkentette a húgysavszintet. Ez a csökkenés kifejezôje lehet testünk antioxidáns-szabályozásának a terhelés (hideghatás) során. Végkövetkeztetésük szerint az ext-rém körülményekhez eleve adaptált sportolók jobban reagálnak más szélsôséges helyzethez is. 2000 feb-ruárjában, egy nemzetközi krio-terápia konferencián további ered-ményekrôl számoltak be jeges úszók élettani változásairól. Emelkedett-nek találták a steady-state koncent-rációját a redukált glutationnak (GSH), a vörösvértesti superoxid-dismutase aktivitását (SOD), vala-mint a vörösvértest kataláz (Cat) aktivitását. A fehérvérsejtek közül a CD3-, CD8- és CD25 pozitív lymphocyták, a HLADR exprimáló monocyták és a CD56 pozitív NK sejtek száma emelkedett. Csökkent a CD4 pozitív és a HLADR negatív lymphocyták száma. Ezzel párhuzamosan emelkedett az interleukin 10 (IL-10) és csökkent az immunszuppresszív citokin TGF-β-1 plazmakoncentrációja (15).

B. Pohlen és R. Fricke krónikus polyarthritisben szenvedô betegek teljestest-hidegterápiáját követôen észlelte a lymphocyta-szám csökke-nését. Differenciálták a T-helper (CD4) és a T-szuppresszor sejteket (CD8), eredményeik szerint a T-hel-per sejtek száma 3 órán túl isalacsonyabb volt, míg a T-szupp-resszorok száma kismértékben emelkedett (16).

R. Fricke azt vizsgálta, hogy amásfél-két perces -120°C-os teljes-test-terápia 15, 30, 45 és 60 percmúlva milyen hormonális válto-zást okoz. Nem talált sem ACTH,sem STH, sem pedig az adrena-linszint szignifi káns változást. A noradrenalin- és a stressz-adap-tációhoz szükséges kortizolszint azonban emelkedett közvetlenül a terápiát követôen. További vizs-gálatokat igényel, vajon ez a korti-zolszint-emelkedés mennyiben be-folyásolja a sportteljesítményt, és hatásának milyen az idôbeli dinamikája (17).

A sportolók túlterheltségével kap-

csolatban álló izomkárosodás so-rán felszabaduló kreatin-kináz szintje a krio-kamrát rendszeresen használók körében szignifi kánsan alacsonyabbnak bizonyult.

1996-ban C. Richter és R. Fricke krónikus polyarthritises betegeket vizsgálat 30, 60, 120 és 180 perccel a –110°C-os teljestest-terápiát követôen. Szignifi kánsan csökkent az interleukin-6 szintje, amely egyébként a betegség részeként emelkedett, majd 60 perc eltelté-vel ismét lassú emelkedésbe kezdett, megközelítve a kiinduló szintet. Az interleukin-2 emelkedése egyben a T-szuppresszor sejtek aktiválását, az interleukin-1-β csökkenése T-hel-per inaktiválódást is jelentett (18).

G. Jonderko lokális hideglevegô-fújással kombinálta a teljestest-hidegterápiát, de a granulocyták számának emelkedésén kívül sem a lymphocytaszám, sem a savanyú foszfatáz, sem pedig a γ-globulin nem változott. Éppen ezért Jonder-ko csupán tüneti terápiának java-solta a terápiát a báziskezelés kiegé-szítésére krónikus polyarthritises be-tegeken (19).

A. Wozniak kajakosokat vizsgált 6 nappal a 10 alkalmas krio-kam-rás kezelést követôen. A lysosomalis enzimek közül az aril-szulfatáz (ASA) 46%-al (p<0,001), a savanyú foszfatáz (AcP) 32%-al (p<0,05), a kreatin-kináz (CK) pedig 34%-al (p<0,05) volt alacsonyabb a kezelésen átesett kajakosoknál azok-kal szemben, akik csak edzettek, dea kamrában nem jártak. Az ered-mények arra engedtek következtetni, hogy a kriostimuláció hozzájárul a lysosomalis membrán stabilizálá-sához. A teljestest-hidegterápiában részesülô kajakosok glutation-peroxidáz (GSHPx) aktivitása a kezelések alatt magasabb, a kezelések abbahagyását követôen alacsonyabb volt (20, 21).

Terápiás hatás

A különbözô szövetek eltérôen reagálnak a hûtésre. G. Krumpolt hideglevegô áramoltatásával 60 percalatt fokozatosan 32,6 °C-ról 14°C közelébe hûtötte a beteg bô-

rét, eközben az izomszövet hômér-séklete 35,8°C–ról 27,8°C-ra csök-kent átlagosan. A lehûlés tendenci-ája exponenciális volt, de erôsen függött a beteg testtömeg-indexétôl. Az aszténiás alkat esetében mind a bôr, mind az izom hûlési-gyorsasá-ga lassabb volt, mint a piknikus alkat esetében. A szövetek vissza-melegedése általában lassabb, mint lehûlésük. Egy 30 percre 1°C-os víz-be mártott kézujj szobahômérsék-leten 20 perc elteltével eléri az ellenoldal hômérsékletét, egy ugyanennyire lehûtött bokaízület, vagy alkar esetében akár 150 perc is szükséges lehet (22).

Hutzschenreuter patkánykísérlet segítségével elemezte a krioterápia hatásait. A hasfali zsírszövet hûtésével 0,2 Hgmm-es csökkenést lehetett detektálni a sejtközötti folyadéktérben. Ugyanezen a területen képzett haematomában 1,5–2 Hgmm-es nyomást 4 alkalmas jegeléssel 0,75 Hgmm-re lehetett mérsékelni. Nem lehet fi gyelmen kívül hagyni a nyirokkeringés nyomáscsökkentô szerepét sem (10).

K-W. Beste vizsgálta, hogyan hat a krioterápia a csökkent arteriolás beáramlás révén az oedematosus szövetekre. Mérései alapján a kapilláris fi ltrációs ráta a krioterápiát követôen 48%-al csökkent (24).

Fontos kérdés, vajon a légzésre milyen hatása van a krioterápiának. P. Engel -110, illetve -130°C-os hômérsékleten 2–3 perces kezelést követôen végezte méréseit, melyek során 23 páciens átlagosan 8,9%-os FEV1 javulást ért el. Ez a javulás azonban nem tartott sokáig, újabb 3 perc múlva visszatért a kezelés elôtti értékre. A légzésszám-változás tekintetében igen eltérôen reagáltak a páciensek. Az átmeneti változást magyarázhatja a hideg szimpatikus aktivitást fokozó, bronchodilatator hatása, vagy a hatékonyabb mellkasi mozgás. Amíg az izmokban mérhetô volt a krioterápia következtében fennálló alacsonyabb hômérséklet, megnövekedett az aerob kapacitás (23).

G. Jonderko és R. Fricke vizsgálták a krioterápia során a szív elektromos aktivitásának és a vérnyomás válto-zásait, de hosszútávú hatás nem


igazolódott. Korábban is ismert asymptomaticus epeköves betegek epehólyag ürülése a krioterápiát követôen lassult, hajlamosítva ôket a görcs kialakulására. Ez a hatás kapcsolatba hozható a krioterápia során felszabaduló endogén opiátok, endorfi nok hatásmechanizmusával, melyek csökkentik a gastrointes-tinális aktivitást. Ezek az endorfi -nok befolyásolhatják azonban asérült sportoló fájdalomhoz valószubjektív hozzáállását, terhelhetô-ségét, valamint a holtpont idejét (18, 19).

A krioterápia ellenjavallatai

• Szív- és érrendszeri betegségek (billentyûelégtelenség vagystenosis, arrhytmia, magas-vérnyomás-betegség, ISZB)

• Akut légzôrendszeri megbe-tegedések

• Tumoros megbetegedések, vagy egyéb okból fennálló cachexia

• Klausztrofóbia• Gyógyszer-, alkohol-, droghatás• Aktív tuberculosis• Túlérzékenység a hidegre,

hideg-urticaria• Extrém mértékû izzadás• Vasospasmus (Raynaud-feno-

mén)• Cryoglobulinaemia, hidegagg-

lutinációs betegségek• Szenzoros beidegzés kiesése

valamely testrészen

Összefoglalásképpen a krioterápia

• Alapja a hatékony rehabilitá-ciónak, fi zioterápiának

• Gyulladáscsökkentô• Vérkeringésjavító, oedemacsök-

kentô• Fájdalomcsillapító• Harántcsíkolt izmok görcsoldá-

sára alkalmas• Segíti az antioxidáns rendszert

és az immunrendszert• A stresszhormonokon keresztül

legális teljesítményfokozó

Irodalomjegyzék

1. Bahar Hollensteiner: Analge-tische Wirkung einer Ganzkör-perkältetherapie -110°C, 3 min. Inaugural – dissertation, 2003.

2. K. L. Knight: Cold as Modifi er of Sports-Induced Infl ammation. Sports Induced Infl ammation, Chapter 30, pp 463-77., 1990.

3. Fricke R.: Ganzkörperkältethera-pie in einer Kältekammer mit Tem-peraturen um -110 °C. „Physi-ka-lische Medizin, Balneologie, Med. Klimatologie“ (1989, 18. Jahrgang: 1–10).

4. Fricke R.: M. Bechterew – Thera-pie in der Kältekammer: Mit mi-nus 110°C gegen den Schmerz. „Bechterew - Brief Nr. 69“ (1997 Juni, 31, 31 und 65).

5. Fricke R.: Was leistet die Kälte-therapie bei rheumatischen Er-krankungen? „Rheuma-Journal“ (1999 März, 28 und 29).

6. Yamauchi T.: Whole Body Cryo-therapie is method of extreme cold –175°C treatment initially uses for Rheumatoid Arthrisis. „Zeitschrift Phys. Med. Baln. Med. Klim. 15“ (1986: 311).

7. B. Calman: I was frozen improve my health. Daily Mail. 16th No-vember 2006.

8. Brück K.: Physiologische Grun-dlagen der Kälteabwehr-reaktion des Menschen. „Zeitrschift Phys. Med. Baln. Med. Klim. 17“ (1988: 183–195).

9. Häbler H.J., Jänig W.: Physiolo-gische Grundlagen der Kryothera-pie. „Zeitschrift Phys. Med. Baln. Med. Klim. 15“ (1986: 305–306).

10. Hutzschenreuter P., Brümmer H.: Kryotherapie und interstitieller Flüssigkeitsdruck. „Zeitschrift Phys. Med. Baln. Med. Klim. 15“ (1986: 306).

11. Perkins J.F. jr, Li M., Nicholas C.H., Lassen W.H., Gertler P.E.: Cooling as a Stimulus to smooth muscles. „Am J Physiology“ (1950; 163: 14–26).

12. Kleinschmidt J., Stappert W., Roi-der R., Diwersy C.: Die Qualität des thermophysikalischen Reizes beim Kneippschen Arm-Guß. „Zeitschrift Phys. Med. Baln. Md. Klim. 16“. (1987: 305).

13. Taghawinejad M., Birwe G., Fricke R., Hartmann R.: Gan-zkörperkältetherapie – Beein-fl ussung von Kreislauf- und Stoff-wechselparametern. „Zeitschrift Phys. Md. Baln. Med. Klim. 18“ (1989: 23–30).

14. Kerschan-Shindl K., Uher E.M., Zauner-Dungl A., Fialka-Moser V.: Kälte- und Kryotherapie. Eine Literaturübersicht über Grundlagen und praktische An-wendungen. „Acta-Med-Austri-caca“ (1998 (3): 73–78).

15. Brenke R., Siems W., Maaß R.: Abhärtung durch Kaltreiz un-terschiedlicher Intensität: Wir-kungen auf den Purin- und Radi-kalmetabolismus. „Wiener med-izinische Wochenschrift, The-menheft: Physikalische Medizin“ (Heft 3, 1994: 66–68).

16. Fricke R., Pohlen-Fricke B., Frye K., Linnemann E., Richter C., Fricke L., Wichman J.: Improve-ment of joint function and immu-nomodulation in rheumatoid ar-thritis and ankylosing spondylitis by cold air chamber treatment at –110°C, „6th European Congress on Research in Rehabilitation“ (1998 May 31- June 4).

17. Fricke L., Fricke R., Wiegelmann: Beeinfl ussung hormoneller Reak-tionen durch Ganzkörperkälte-therapie. „Physikalische Medizin, Balneologie, Med. Klimatologie“ (1988, 17. Jahrgang: 363, 364).

18. Fricke R.: M. Bechterew - Thera-pie in der Kältekammer: Mit mi-nus 110°C gegen den Schmerz. „Bechterew - Brief Nr. 69“ (1997 Juni, 31, 31 und 65).

19. Jonderko G., Galaszek Z., Krze-winski W., Jonderko K., Galaszek E.: Einfl uß der lokalen Kältether-apie auf einige immunologische Parameter bei Kranken mit chro-nischer Polyarthritis. „Zeitschrift Phys. Med. Baln. Med. Klim. 16“. (1987: 308).

20. A.Wozniak, B. Wozniak, G. Dre-wa, C.Mila-Kierzenkowska, A. Rakowski: The effect of whole-body cryostimulation on lyso-somal enzyme activity in kayakers during training, Eur J Appl Physiol, 100 (2): 137–42, May 2007.


21. A. Wozniak, G. Drewa, B. Woz-niak, T. Drewa, D. Olszewska, C. Mila- Kierzenkowska, A. Rakowski, M. Brzuchalski: Effect of cryogenic temperatures and exercise on antioxidant enzymes acivity in erythrocytes of kayak-ers, Biol Sport, 2002, Vol 19, Iss 1, pp 63–72

22. Krumpolt G., Lange A., Sch-neider R., Eichler W., Hänsgen H., Wobst E.: Temperaturverhalten durch Kälteanwendung am Kör-perstamm. „II. internatio-nales Kryotherapiesymposium, Bad Seebruch, Vlotho“ (Februar 2000).

23. Engel P., Fricke R., Taghawinejad M., Hildebrandt G.: Lungen-funktion und Ganzkörperkältetherapie bei Patienten mit chronischer Polyar-thritis. „Zeitschrift Phys. Med. Baln. Med. Klim. 16“. (1987: 309).

24. Beste K.-W., Elbert B.: Kapilläre Filtrationsrate und Muskeldurch-blutung vor und nach Kryothera-pie. „Zeitschrift Phys. Med. Baln. Med. Klim. 16“. (1987: 305).

Address:Dr. Toman József, H-1123 Budapest, Alkotás u. 48.


B E S Z Á M O L Ó

Beszámoló az amszterdami tanulmányútról

Börzsei Veronika

Országos Sportegészségügyi Intézet

2006. november–decemberben egy hónapot tölthettem az amszterdami AMC (Amsterdam Medical Centre) ortopédiai osztályán professzor N. C. van Dijk-nál.Választásom azért esett van Dijk professzor osztályára, mert érdeklôdésem az ortopédián belül a boka és lábsebészet -, valamint a minimál invazív technika felé irányul. N. C. van Dijk professzor az artroszkópos boka- és lábsebészet kiemelkedô szakembere.

Megérkezésem napján egy magyar ismerôsöm várt a reptéren, ahonnan „hazafelé menet” rögtön egy jó hírrel fogadott. A lakás és a kórház csak húszpercnyire volt kerékpárral egymástól, így az igazi amszterdamiakhoz híven én is bringával tehettem meg az utat nap, mint nap. Ez a kis mozgás egy-egy hosszúra nyúlt nap után kifejezetten jólesett.

Elsô nap reggelén, az ortopédiai osztályon egy nagyon kedves titkárnô fogadott, aki rögtön átadott egy jegyzetet az az évi boka artroszkópos kurzus anyagáról, hogy legyen mibôl átolvasnom a boka artroszkópia típusait, technikáját. Azonnal kedvet kaptam a következô kurzuson való részvételhez, de 2006. decemberében már csak a 2008-as évre adhattam le regisztrációmat. Hatalmas érdeklôdésre tett szert ez a három napos tanfolyam, ahol a délelôtti elôadásokat (boka anatómia, elülsô-, hátsó boka artroszkópia mûtéttechnika, különbözô kórképek ellátása artroszkóppal stb.) cadaveres gyakorlatok követik délutánonként.

Az elsô nap megismerkedtem az osztály dolgozóival, és nagyjából felmértem egy-egy hét programját. Az osztályon öt szakorvos dolgozott egy-egy „saját” rezidenssel. Minden szakorvosnak két mûtéti napja, két ambuláns napja és kutató napja volt. A professzornak volt még egy ösztöndíjas frissen szakvizsgázott kollégája is, aki szintén a nôi nemet képviselte, ami Hollan-diában is ritkaság számba megy ezen a szakterületen. A doktornôvel jó barátságba kerültem, és így hárman, néha még egy-egy külföldi „boka artroszkópia rajongóval” követtük a professzor mozdulatait.

Az osztály vezetô profi lja a boka artroszkópia, de emellett még kiemelt szinten folyt a gerinc sebészet, a tumor sebészet és a protetika. Heti két alkalommal pedig traumatológiai ügyeletet nyújtottak.

Van Dijk professzor és csapata kedden és szerdán operált, hétfôn és csütörtökön ambulált, a pénteki nap pedig a tudományé volt. Rendkívül magas szintû az osztály tudományos tevékenysége. Minden egyetemet végzett orvos egy évet kizárólag kutatómunkával tölt. Van Dijk professzor osztályán két-három orvos végez paralel tudományos munkát a professzor vagy helyettese vezetésével. A boka artroszkópia szinte minden területén folynak prospektív, utánkövetéses vizsgálatok. Egy-egy új technika bevezetésénél már elôre elkészülnek az egzakt kutatási módszerek, skálák, azaz kész a teljes kutatási protokoll. Ezután „indulhat” az új technika bevezetése, a mûtéteken átesett betegek precíz utánkövetése. Ennek a kemény munkának szép

eredménye van, szinte havonta olvashatunk boka és lábsebészeti külföldi folyóiratokban, van Dijk professzor nevéhez fûzôdô cikkeket.

A kórház épülete egybe épült az egyetemmel, így egy kimagasló színvonalú könyvtár is rendelkezésre áll a tudomány iránt érdeklôdôknek. A számítógépes adatbázisban a legtöbb szakmai folyóirat megtalálható évtizedekre visszamenôen is. Szakmai könyvek, tankönyvek teljes terjedelme szintén fellelhetô a számítógépben. Ezek a lehetôségek nagy segítséget nyújtanak egy-egy kutatómunkához, PhD-hoz. Szerencsére én is megkaptam a „belépési kódot”, ezáltal sok témámhoz kapcsolódó cikket, protokollt tudtam letölteni az adatbázisból. Így pénteki napjaim nagy részét ebben a könyvtárban töltöttem.


A kedd és a szerda tartoztak a kedvenc napjaim közé. Keddenként zajlottak az un. egynapos sebészeti ellátás körébe tartozó mûtétek, szerdánként a nagyobb, több napos ellátást igénylô mûtétek. Egynapos mûtétek voltak a térd-, és boka artroszkópiák. Boka artroszkópiában mind az elülsô behatolást, mind a hátsó behatolást rutinszerûen alkalmazták. Mûtétek elôtt CT felvételeken pontosan felállították a mûtéti tervet: melyik behatolásból érhetô el az elváltozás, oldható meg a probléma, kell-e disztraktor, stb. Az elôbb említett disztraktor a professzor saját találmánya, ez egy rendkívül praktikus – külsôleg az operatôr derekára és a páciens operálandó lábára felhelyezhetô – sterilizálható anyagból készült heveder. Ennek segítségével az ízület mélyén lévô elváltozások, az ízület nagy erejû megnyitásával látótérbe hozhatók. A boka artroszkópia mellett a bokatáji inak (peroneus, Achilles, tibialis posterior) tendinitis-ének megoldására az endoszkópos mûtéti eljárást alkalmazták. Az un. Haglund exostosis levésésére pedig az elôbbiekben említett hátsó behatolású boka artroszkópia módosított behatolású változatát használták. A mûtétek mindegyikérôl DVD felvételt készítettek, a mûtét archiválása céljából. A szerdai nagy mûtétek közül csak a bokatáji mûtéteket emelném ki. A triple artrodézis mûtéti megoldására a nyitott mûtéti technikát alkalmazták. A subtaláris artrodézist azonban artroszkópos technikával operálták. Ez egy relatív új eljárás, akkor tartottak a kb. tizedik esetnél, és a mûtét technikai cikk is akkor készült. A krónikus bokaízületi instabilitást egy számomra addig ismeretlen, intraosszeális öltésekre épülô anatómiai rekonstrukciós mûtéti eljárással operálták meg, aminek mind rövidtávú, mind hosszútávú eredményei a mûtéten átesett bete-gek fi zikális vizsgálata alapján jónak bizonyultak. A bokaízület stabilitása a sportaktivitáshoz is elégséges külsô rögzítôk nélkül.

A hétfôi ambulanciát kizárólag sportolók (fôleg labdarúgók) és balett táncosok látogatták boka- és láb panaszaikkal. Ezek a napok szintén rendkívül hasznosak voltak, az ott tanult speciális fi zikális vizsgálati tesztek sok segítséget nyújtanak a balett intézetes rendeléseimen, ahol sok hasonló panaszos gyerekkel találkozom. A speciális ferde irányú boka röntgenfelvételeket próbálom itthon is alkalmazni, bár ez sajnos a technikai felszereltségek miatt néha nehézségekbe ütközik. Ezekkel a felvételekkel látótérbe hozhatók olyan elülsô illetve hátsó bokaízületi csontos elváltozások, amelyek normál kétirányú felvételekkel nem láthatók, de tipikus elülsô illetve hátsó impingement szindrómát okoznak.

A kemény, munkával teli, hosszú napok mellett hétvégenként „körbetekertem” Amszterdam városát, megnéztem a nevezetes látnivalókat, vásárolgattam a sétálóutcákban. A professzor úr jóvoltából egy másik külföldi kollégával az ötödik sorból szurkoltuk végig az Ajax stadionban az Ajax – Espanyol meccset; a

belvárosi Dance Theatre-ben pedig a Diótörô premier elôadását néztem és tapsoltam meg. És mindemellett az osztállyal egy délutáni squash-mérkôzésen és egy esti korcsolyázáson vettem részt.

Végezetül szeretném megköszönni professzor Berkes Istvánnak, hogy lehetôvé tette egyhónapos távollétemet, támogatta szakmai fejlôdésemet. Bizakodom, hogy a jövôben a Sportkórház keretein belül is tudom alkalmazni az Amszterdamban megszerzett tudást.


B E S Z Á M O L Ó – K Ö N Y V I S M E R T E T Ô

Kongresszusi beszámoló

2007 június 7-8-án Moszkvában tartották az orosz Sporttraumatológiai Kongresszust. Ezen a tudományos összejövetelen a magyar ez irányú tevékenység elisme-réseként Társaságunk 2 tagja (Berkes István, DobosJózsef) meghívott elôadóként vett részt. 6 szekcióban az említett magyar elôadókon kívül lengyel, számos német, spanyol, ukrán, angol elôadó tartott elôadást a hazai, orosz kollégákon kívül. A magyar elôadások („Térdízületi lágyrész sérü-lések gyermek- és serdü-lôkorú sportolóknál” és„Térdízületi szalagok sérü-lései kezelésének elvei ésperspektívái”) nagy szak-mai sikert arattak, a ké-sôbbi elôadók saját fellé-pésük során nem egyszer hivatkoztak a magyar elô-adásokra.Az elôadások a sporttrau-matológia teljes kereszt-metszetét érintették, bele-értve a váll-, térd-, ugró-, könyök- és csípôízületeket, artroszkópos és hagyo-mányos mûtéti eljárásokat valamint az ízületi pót-lásokat és revíziós mûtéte-ket, a rehabilitációt és pre-venciót, de a járásanalízis-rôl is magas szintû elôadást tartott egy orosz kolléga. Az elôadások alapján ki-jelenthetô, hogy Kelet-Európában is rohamosan fejlôdik a sportsebészet, egyes centrumokban világszínvonalú munka folyik. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ebben némi része Intézetünk Sportsebészeti Osztályának is van, ha fi gyelembe veszzük az elmúlt 10–15 év alatt néhány napostól több hetes továbbképzésen, ösztöndíjon itt levô szláv kolléganôk és kollégák tucatjait.

Dr. Budavári Ágota, társaságunk tagjának szerzésében, Medicina kiadó gondozásában megjelent a „Sportpszichológia” címû könyv. A 252 oldalas mû a versenysportolókkal foglalkozó szakemberek számára igen hasznos munka a „Sportkór-házi sorozat”-ban 2002-ben megjelent „Sportpszicho-lógia-mindenkinek” címû tanulmány jelentôsen ki-bôvített változata. Nagy elônye, hogy közérthetô, ol-

vasmányos fogalmazása ré-vén nem kizárólag pszicho-lógusok meríthetnek belô-le ismeretanyagot. A színespéldák még jobban meg-világítják a fejezet tudo-mányos részében szerzô ál-tal megvilágított probléma-kört. Így a leginkább érin-tettek, edzôk és sportolók számára is hasznos a mû.Szerzô munkájában átfogó tudásanyagot közöl a pszichológus feladatairól, az együttmûködés folya-matának ismertetésétôl kezdve a különbözô sport-ágak pszichés követelmé-nyein, a pszichológiai fel-készítés alapelvein és acsapatsportok szociálpszic-hológiai jellegzetességein át a fi zikai aktivitás szerepérôl a pszichés zavarok kezelé-sében.Az elôszóban leírt, önmaga

elé kitûzött céloknak a szerzô maradéktalanul megfelelt, gazdag tapasztalatát a könyvet fi gyelmesen olvasók számára sikeresen átadja. A témában további tudást igénylôk a gazdag irodalomjegyzékbôl válogathatnak. (Él)sportolók és velük foglalkozók számára a könyv szinte nélkülözhetetlen.

Könyvismertetô


S P O R T O R V O S I S Z E M L E

Sportorvosi Szemle 47. évfolyam (2006) – tartalomjegyzék és index –

Tartalomegyzék / Table of Contents

• Magyar Sportorvos Kongresszus, 2006. március 23-25., Athéntól Pekingig ; Sporttal az egészségért. Elôadáskivonatok. 1: 3-99

Eredeti közlemények / Original papers

Teljesítményélettan / Exercise physiology

• Apor P., Rádi A.: Oxidatív stressz a fi zikai terhelés kapcsán. Ördög vagy angyal? / Oxidative stress re-lated to physical exercises. Devil or angel? 4:177-192

• Horváth P., Petrekanits M., Györe I., Kneffel Zs., Németh H., Pavlik G.: Élvonalbeli nôi vízilab-dázók echokardiográfi ás és spiroergometriás adatai. / Echocardiographic and spiroergometric data of top-level female water-polo players. 2-3:105-116

• Malomsoki J., Babindák E.: Mágneses kezelés hatá-sa sportolók teljesítôképességére és egyes teljesít-ményélettani mutatóira. / The effect of magnetic treatment on the physical fi tness and certain exercise-physiological parameters of athletes. 2-3: 117-128

Táplálkozás, elhízás / Nutrition, obesity

• Raschka C., Dittmar M.: Relationship between dietary intake, water ingestion and estimation of body water, fat mass and lean body mass. / A táplálékbevitel, a vízfogyasztás és a testösszetétel (testvíz, zsírtömeg, zsírmentes testtömeg) közötti összefüggés. 4:193-203

• Kovács V.A., Fajcsák Zs., Gábor A., Martos É.: Metabolikus szindróma és kezelési lehetôségei túl-súlyos gyermekeknél. / Metabolic syndrome and treatment in overweight children. 4:205-216

Biomechanika / Biomechanics

• Anning J.H., Galvin B.W., Heusey J., Holbein-Jen-ny M.A.: A biomechanical analysis of the male and female during a cheerleading toos-to-hands partner

stunt. / A férfi és a nô mozgásának biomechanikai analízise a sportversenyek hangulatkeltésében alka-lmazott partner dobás során. 2-3:143-151

Sportsérülések, sportsebészet/ Sports injuries, sport surgery

• Hatzimanouil D., Natsis K., Totlis T., Levva S., Manavis K., Hatzimaouil A.: The effect of muscle strength training program on the „handball goalie’s elbow”. / Izomerôsítô edzésprogram hatása a „kézilabdakapus-könyök” szindrómára. 4: 217-230

• Marafkó Cs.: Az endoscopos partialis plantaris fascio-tomiával szerzett tapasztalataink sportolóknál. / Our experience with endoscopic partial plantar fasciotomy in athletes. 2-3:153-162

Pszichológia a sportban / Sports psychology

• Budavári Á.: A pszichológiai beavatkozások jelentôsége az élsportolók felkészítésében. / Psychotherapeutic methods in preparation of elite athletes. 2-3:129-141

Folyóiratszemle / From the literature

• Apor P.: Hyponatrémia sportolás során. 2-3:163-166

Könyvismertetõ / Book review

• Doctors at ringside : Medical aspects of amateur boxing. Ed. by P. Jako. Publ. by AIBA 2006. 2-3 : 152

Vairia• Az OSEI 2007. I. félévi akkreditált tanfolyamai. 2-

3: 167-171• Felhívás Dalmady-pályázatra. 2-3 : 142• Sportegészségügyi Múzeum kezdeményezése. 4 : 204


SZERZÔI NÉVMUTATÓ / AUTHORS INDEX

AAndó Á. 22Anning J.H. 143Antal M. 75Apor P. 23, 163, 177Arató Gy. 75

BBabindák E. 117Balogh E. 24Beretvás E. 75Berkes I. 25, 69, 73Besznyák M. 24Bodzsár É. 87Bolla K. 99Bondár G. 56Borbély V. 96Börzsei V. 24, 26Bretz É. és K. 85Budavári Á. 27, 129

CChristofi K. 52Csépai D. 28Csiki Z. 29Csonka Á. 56Czeglédy K. 56Czinner A. 57

DDani V. 30, 31Dékány M. 32,34, 40, 41Dobos J. 33, 42

ÉÉkes E. 32, 34

FFajcsák Zs. 60, 205Faludi J. 36, 88Farkas A. 37, 88Frenkl R. 38

GGábor A. 205Galvin B.W. 143Gergely Zs. 99Ghassemi ANR 89Gloviczki B. 39Gógl Á. 32,34,40, 41

GYGyémánt I. 95Györe I. 32, 34, 40, 41, 79, 83, 105

H

Halasi T. 24, 39, 42, 73, 94Halmy L. és Lné 43, 44, 53, 84Hatzimanouil A. és D. 217Heusey J. 143Hidas P. 45, 73Holbein-Jenny M.A. 143Hollósi I. 46, 48, 79Horváth I. 79Horváth K. 24Horváth P. 22, 47, 52, 74, 105Horváthné Soós E. 46. 48, 79

IIhász F. 59Illyés M. 76

JJákó P. 49, 50

KKasza G. 51Keresztes N. 77Kispéter Zs. 47, 52Kneffel Zs. 47, 52, 74, 105Kovács Á. 72Kovács F. 53Kovács G. 54Kovács P. 55Kovács R. 97Kovács V.A. 60, 205Kynsburg Á. 42, 69, 94

LLángfy Gy. 56Lásztity N. 57Lelovics Zs. 58Lénárd Zs. 47Levva S. 217

MMajer J. 59Malomsoki J. 117Manavis K. 217Marafkó Cs. 153Marosfalvi Cs. 53Martos É. 60, 75, 88, 205Melis Z. 41Mérey I. 35Mészáros J. 38, 61, 62, 65, 96, 98Mészáros T. 99Mészáros Zs. 36, 62, 65, 98Mikulán R. 63Miltényi M. 80Mocsai L. 64Mohácsi J. 38, 65, 74Nagy K. 24Nánai F. 40


Natsis K. 217Nemeskéri V. 32, 34, 41Németh H. 74, 105Nyakas D. 84

OOsváth P. 66

PPálinkás J. 67, 68Pánics G. 69, 70, 71Pápai J. 72Pavlik A. 24, 45, 70, 73, 89Pavlik G. 22, 47, 52, 74, 88, 105Perényi G. 30Péter Sz. 75Petrekanits M. 47, 76, 86, 105Petri A. 99Photiou A. 36, 61, 62, 65, 98Pikó B. 77Poór Gy. 88Prókai A. 61Pucsok J. 32, 34, 40, 41, 78Pucsok J.M. 79

RRádi A. 177Ramocsa G. 66Ránky M. 80Raschka C. 193Regöly-Mérei A. 75Rigler E. 81

SSáringerné Sz.Zs. 81Sarkadi M. 69, 70Sidó Z. 52Simon I. 82Sipos K. 85Somlyai G. 83Stuber I. 64Szabó É. 24Szabó R. 43, 44, 51, 84

SZSzabó T. 72Szalay K. 85Számadó J. 76, 86Szmodis I. 87Szmodis M. 37, 87Szôts G. 37, 88

TTállay A. 70, 71, 73, 89Téglásy Gy. 90, 91, 92, 93Toman J. 89, 94Tost H. 40

Totlis T. 217Török A. 95Tróznai Zs. 72

UUdvari Zs. 95Uvacsek M. 96

VVajda I. 61, 62Vámos A. 75Varga I. 97

ZZáborszky Z. 99Zewdu M. 39Zsidegh M. 36, 61, 62, 65, 98Zsidegh P. 98Zsiros L. 99

TÁRGYMUTATÓ

A tárgyszó mellett a cikk kezdô oldalszámát találják. Az „a” – abstractot jelent.

AAchilles paratendinosis 39aAchilles-ín percutan varrat 42aacromioclavicularis sérülések 28aaerob kapacitás 105akut sportsérülések 29aált. iskolások életmódja 75aambuláns rehabilitáció 23aantioxidánsok 177aquafi t-terápia 56a, 67a

BBemer-terápia 117bioimpedancia analízis 193biomechanikai elemzés 143boka artroszkópia 94abokainak rendellenességei 24a

CChrisofi x sínezés 99acsonts r ség és fi zikai aktivitás 88acsökkentett deutérium tart.víz 83a

Dderékfájás 30adesigner drog 46adiasztolés funkció 52adohányzás és alkoholizmus sportolóknál 63adoppingolás 46a


EE/A hányados 52aechokardiográfi a 105edzésprogram túlsúlyos gyerekeknek 205edzett szív 52aegészségmegôrzô program 86aegészségügyi dolgozók fi ziológiai mérése 85aelhízott gyermekek testmozgása 57aelhízottak komplex mozgásprogramja 43aéletmód és gyermekkori elhízás 35a, 36a, 57a, 58a, 60-

63a, 65a, 72a, 75a, 77a, 81a, 86a, 87a, 96a, 98aélményterápia 67aélsport 27a, 32a, 41a, 46a, 50a, 55a, 64a, 68a, 79a,

93a, 95aélsportolók pszichológiai felkészítése 129endoscopos fasciotomia 153étrendkiegészítôk 48a, 80aevezôsök teljesítményvizsgálata 41aexostosis calcanei 153extra- és intracellularis folyadék 193extramuralis rehab.program 23aextrém sportsérülés 71a

Ffáradásos törés 73afelnôtt lakosság élettani teljesítménye 38afi zikai alkalmasság (MH) 55afi zikai terhelés és az oxidánsok 177funkcionális rotációs tengely 54

Ggraft rögzítés 89a

GYgyaloglóprogram 84agyermekkori elhízás 60a, 61a, 205

Hhangulatkeltô partnerdobás 143hypertónia -- öröklôdés 47a

Iidôskorúak mozgása 51aiskolai testnevelés 35aizomerôsítés -- preventív 217

Jjárástávolság 84a

Kkarate sérülések 40akenuzás – biomechanika 95akézilabdakapus-könyök 217kézilabdázás háromdimenziós mozgáselemzés 64akézsérülések rögzítési lehetôségei 97akondicionális állapot mérése 105kosárlabdázás változásai 25 év alatt 93akönyökizület túlterhelése 45a

könyöksérülések 217kövér gyermekek 15 hetes edzésprogramja 205küzdôsportolók anyagcsere mutatói 79a

Llabdával a kövérség ellen 81alabdarúgó sérülések 69alakossági terheléses vizsgálat 59aLCA graft 89aleányok érési folyamata és a sport 72alépésszámlálás 84alovaglás 68a

Mmágneses kezelés - Bemer 117mágneses kezelés - Viofor 33a, 54a, 56ametabolikus szindróma gyerekkorban 205mitralis billenty prolapsus 22a

N„Nemzeti mozgásprogram” 35anem szteroid gyull.gátlók 31anôi vízilabdázók aerob kapacitása 105obesitas és sport 35a, 36a, 43a, 44a, 49a, 53a, 57a,

60-63a,72a, 75a, 77a, 81a, 84a, 86a, 87a, 92a, 96a, 98a, 205

Ooxidatív stressz 177

Ööregkori fi ttség 78a

Pplantaris fasciotomia 153prevenciós tréning 70apropriocepció 70aprobiotikumok 90apszichológiai ellenôrzés 129pszichopatológia 27a, 129pulzáló mágneses terápia 117

Ssarokfájdalom 153spiroergometriás vizsgálat 38a,76a, 86a, 105sport mint prevenció és terápia 23a, 30a, 34a, 38a,

51a, 59a, 66a, 67a, 78a, 85a, 88asportaktivitás közéiskolások körében 77asportantropometria 86asportegészségügy, defi nició 50asport-fi zioterápia 33a, 54a, 56a, 117sportgenomika 32asportkardiológia 22a, 47a, 52a, 74a, 76a, 105sportpszichológia 27a, 129sportsérülések, sportsebészet 24-26a, 28a, 29a, 39a,

40a, 42a, 45a, 69-71a, 73a, 82a, 89a, 94a, 97a, 99a, 153, 217

sporttáplálkozás 37a, 48a, 80a, 83a, 87a, 90a, 91a, 193


SZszorongás 129szteroidhormon profi l 79a

Ttápláltsági státusz 87a, 193technikai eszközök testsúlycsökkentés mérésére 92atérdizületi arthrosis 53atestmozgás csökkenés és állóképesség 59atestösszetétel 36a, 37a, 38a, 65a, 193, 205testsúlycsökkentés hatása arthrosisra 53atesttömegindex 36a, 37a, 38a, 58a, 62a, 65a, 87a,

193, 205tiamin-pirofoszfát 91atúlsúlyos gyermekek 35a, 60-63a, 87a, 96a, 205túlsúly és elhízás különbözôsége 98atúlterhelés megelôzése 129

Uugrótérd 26aúszás terápia 82a

Vvakok és a sport 66avesetranszplantált betegek terhelése 34aViofor terápia 33a, 54a, 56avízisportolók vérnyomása 74a

Wwakeboard sérülések 71a

SUBJECT INDEX

Aantioxidant materials 177

BBemer therapy 117bioimpedance analysis 193biomechanical analysis 143body composition 193

Ccheerleader throwing 143children obesity 205

Eechocardiography 105elbow injuries 217endoscopic fasciotomy 153exercise physiology 105, 117, 177, 193, 205exostosis calcanei 153

Ffemale waterpolo 105

H

handball goalie’s elbow 217heel pain 153hyperextension of the elbow 217

Kkinematics and kinetics of cheerleader throwing 143

Llactacidosis 117

Mmagnetic treatment 117metabolic syndrome in children 205muscle strenght training 217

NNational Cholesterol Education Program Adult

Treatment Panel 205nutrition 193

Oovertraining syndrome 129oxidative stress 177

Pphysical condition measurement 105physical fi tness 105plantar fasciitis 153preparation of elite athletes 129psychotherapic methods 129pulsing magnetic fi eld effect 117

RRONS (reactive oxigen and nitrogen Species) 177

Sspiroergometry 105, 117sport psychology 129strenght training 217

Ttoos-to-hands partner stunt 143total body water 193

Wwaterpolo, female 105


It is with great pleasure to announce you that the 13th ESSKA 2000 Congress will be held from May 21–24 2008 in Porto/PORTUGAL.

At this stage, we would like to remind you about the various important deadlines and the highlights of our scientifi c programme.

Deadlines:

• Deadline for abstract submission: 10.10.2007 !!! Please not that the abstract platform will be shut

down on 10.10.2007 at 24:00 pm and that the deadline will not be extended !!!

• Deadline for award application: 15.10.2007• Deadline for early registration: 15.02.2008• Award Ceremony: 24.05.2008 (8:45 – 9:00 am, room “Archive Hall”)

Abstracts and award applications can only be submitted via www.esska2008.com.Registration for the conference can be effected at www.registration.intercongress.de.

!!! You are strongly advised to book your accommodation before 31st December 2007 !!!

Scientifi c programme highlights:

The scientifi c programme of the 13th ESSKA 2000 conference will focus on Evidence Based Medicine and on ESSKA 2000 in the future. Our highlight speakers, Michael KJAER from Denmark, Chris HARNER from the US, John BARTLETT from Australia and Gilles WALCH from France will keep us updated on basic science and on current clinical research methods.

There will be 18 well balanced Instructional Courses, 6 each day, starting Thursday, May 22.

There will also be a variety of symposia on surgical techniques and basic science in sports traumatology. Current trends in minimally-invasive surgery and computer assisted techniques will be highlighted. Several new topics will be well covered and we are proud to invite several new scientists to the congress.

A strong focus will be placed on the degenerative knee, both in terms of cartilage surgery and knee replacements.

In short, the congress will offer everything you need, to stay updated and focused in the fi eld of Sports Trau-matology, Knee Surgery and Arthroscopy.

Facts and fi gures:• 4 Highlight lectures• 25 Lectures• 47 Symposia• 230 Free Papers• 18 Instructional Course Lectures• Star Paper session• 500 Posters• National Society Award session• Nurses-Course (1-day)• Physical Therapist-session (1-day)• and much more!

For further information regarding courses, social program, accommodation, travel arrangements, exhibitors and sponsors, please visit the congress homepage: www.esska2008.com.

We look very much forward to meeting you in Porto 2008!

Yours sincerely,13th ESSKA 2000 congress organizationemail: [email protected]

1 3 T H E S S K A 2 0 0 0 C O N G R E S S

Dear Collegues!


F E L H Í V Á S

Felhívás szerzôinkhez

Az évente 4 számban megjelenô Sportorvosi Szemle eredeti cikkeket közöl a sportorvoslás területérôl. A szerkesztôségünkbe két példányban küldött kéziratot kettes sorközzel, csak az egyik oldalán gépeltessük. Az elsô oldal címmel kezdôdjék, amely alá "dr." jelzés nélkül kerülnek a szerzôk, ez alá pedig annak vagy azoknak az intézeteknek a neve, városa és az állam megjelölése, amelyben a szerzôk munkájukat végezték, illetve végzik. Egy-egy gépelt oldal maximálisan 60 betûhelyes 30 sorból állhat. A dolgozat terjedelme ne haladja meg a 20 oldalt táblázatokkal és ábrákkal együtt. Szürkeárnyalatos ábrák használata tanácsolt, a színes ábrák minôségéért felelôsséget nem tudunk vállalni. A táblázatokat és az ábrákat a szövegtôl elkülönítve külön mellékeljük két példányban. Külön lapra kerüljenek az ábra- és táblázatcímek, illetve magyarázatok magyar és angol nyelven. A cím után összefoglaló következzék, mely a kérdésfelvetést, az eredményeket és a következte-tést tartalmazza. Az összefoglalás végén a dolgozat tárgyából maximálisan 5 kulcsszót jelöljünk meg. A dolgozat címét, az összefoglalót, valamint a kulcs-szavakat kérjük angol nyelven is megadni. Tagoljuk a dolgozatot bevezetésre, a módszerek, majd az eredmények ismertetésére, az utóbbiak megbeszélésére, majd a következtetések összefoglaló tárgyalására. A dolgozat végén az irodalmat közöljük, szerzôk neve, kettôspont, a dolgozat címe (eredeti nyelven), utána a folyóirat rövidített neve, évfolyam- (vagy kötet-) szám tól-ig oldalszám és évszám. Könyv esetén a szerzô nevét, a könyv címét, a kiadás számát, a kiadó nevét és városát, valamint a megjelenés évét jelöljük. Folyóirat és könyvreferálás esetén az irodalmi hivatkozáshoz hasonlóan járunk el, kiegészítve a referált mû magyar címével. A szerzôk 5 különlenyomatot díjtalanul kapnak. Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza.

A szerkesztôség címe: Sportorvosi Szemle,1123 Budapest, Alkotás u. 48. OSEI. Telefon: 488-6100, Fax: 488-6196, Dobos József fôszerkesztô, e-mail: [email protected] [email protected]

The quarterly issued Hungarian Review of Sports Medicine accepts original articles on topics of sports medicine. Manuscripts (2 copies) should be typewritten on one side of the paper, double spaced through-out. The paper should begin with the title of the article, the name(s) of the author(s) without the abbreviation dr underneath, below it the department and the institution in which the work was done including city, state and country. One typewritten page should not exceed 30 lines, 60 characters each, including spaces between the words. The extent of the manuscript should not surpass 20 pages inclusive of tables and fi gures. The use of grayscale fi gures is recommended, the quality of color illustrations is not guaranteed. Tables and fi gures (illustrations) should be submitted separately from the text in duplicates and the legend of fi gures and tables should be typed on separate sheets. After the title an abstract should be written which contains the purpose of the study and the results (summerizing important numerical data). Supply at the end of the abstract a list of words or short phrases (no more than 5) on the topics of the article. The following arrangement of the manuscript is recommended: introduction, methods, results and dis-cussion, conclusions and summary. References should be typed on a separate sheet, arranged alphabetically on the following order: Name(s) of autor(s) and initials, title of article (original language), abbreviated name of the Journal, number of volume, number of inclusive pages and year. Books should be referensed as follows: Name(s) of author(s): title of the book, number of publication, city and name of publisher, year of publication. 5 reprints will be supplied free of charge, no more reprints is to be claimed at present. Manuscripts will not be preserved and retutned.

Title of the editor: Hungarian Review of Sports Medicine, Budapest 1123, Alkotás u. 48. NISMTel.: (361) 488-6100, Fax: 488-6196Jozsef Dobos, Editor-in-chief, e-mail: [email protected] [email protected]

Notes for authors

Documents

Sportorvosi szemle 200702 · Sportorvosi Szemle 2007 • 48. évfolyam, 2. szám, 45 – 92. 51 ÜDÜLÉSI CSEKK Az üdülési csekkrendszer célja, hogy minél több bel-földi illetôségû