S E ÉRINT Európai uniós kislexikon Unios Kislexikon.pdf · 2 eurÓpai uniÓs kislexikon s Érint e eurÓpai uniÓs kislexikon szavak És kifejezÉsek az eurÓpai integrÁciÓban,

Budapest 2002

Európai unióskislexikonSZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEKAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN,FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK

ENG

MIS

ÉRINT

E

2 EURÓPAI UNIÓS KISLEXIKON

ENG

MIS

ÉRINT

E

EURÓPAI UNIÓS KISLEXIKONSZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN,FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK

EURÓPAI UNIÓS KISLEXIKON 3

ACQUIS COMMUNAUTAIRE(KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK)Az Európai Unió jogszabályainak ösz-szessége. Az új belépôknek vállalniukkell, hogy a csatlakozás pillanatától vagyhosszabb-rövidebb átmeneti idô utánátveszik és alkalmazzák ezeket.

ACQUIS SCREENINGAz a folyamat, melynek során egy csat-lakozni kívánó ország és az EurópaiBizottság szakértôi a csatlakozási tár-gyalások keretében megvizsgálják,hogy az ország jogrendje milyen fokonés mely pontokon felel meg az uniósjogszabályoknak, illetve mely területekigényelnek további közelítést.

AGENDA 2000Az Agenda 2000 elnevezésû dokumen-tumot hosszú vita után 1999. március26-án a berlini csúcson fogadták el azUnió állam- és kormányfôi. A doku-mentum a XXI. századba átlépô Unióképét vázolja fel, amelynek választ kelladnia olyan új kihívásokra, mint a bô-vítés, a globalizáció, a versenyképes-ség javítása, a munkanélküliség magasszintjének mérséklése, a negatív demog-ráfiai kilátások kezelésének igénye, akülkapcsolati rendszer fokozottabbösszehangolása és hatékonyságánaknövelése. A dokumentum a 2000-tôl2006-ig terjedô idôszakra elkülönítvehatározza meg (5+1 országra vetítve) akibôvítéssel kapcsolatos költségeket ésaz EU költségvetési alapelveit is.

A HÁROM PILLÉRA Maastrichti Szerzôdés az EurópaiUniót három „pillérre” építi fel: az Eu-rópai Közösségekre, mely a korábbihárom Közösséget (EK, Montánunió,Euratom) foglalja magába, a közös kül-

és biztonságpolitikára, valamint a bel-és igazságügyi együttmûködésre. Azelsõ pillér közösségi szintû, az utóbbikettõ pedig kormányközi alapon mû-ködik.

A–F cikk:Általános rendelkezések

(Európai Unió, intézmények, külkapcsolatok,EU-állampolgárság, emberi jogok stb.)

G c

ikk:

Az E

GK-

szer

zõdé

s m

ódos

ítása

H ci

kk:

Az E

SZAK

-sze

rzõd

és m

ódos

ítása

I cik

k:Az

Eur

atom

-sze

rzõd

és m

ódos

ítása

ALAPSZABADSÁGOKA belsô piac lényegét a négy alapsza-badság adja. Ezek: az áruk, a szolgál-tatások, a tôke és a személyek szabad,akadálymentes áramlása a tagállamokközött.

ALAPSZERZÔDÉSEKAz Európai Szén- és Acélközösséget(1951), az Európai Gazdasági Közössé-get (1957), az Európai Atomenergia Kö-zösséget (1957) megalapító szerzôdések,az Egységes Európai Okmány (1986), aMaastrichti Szerzôdés (1992), valamintaz Amszterdami Szerzôdés (1997) össze-foglaló neve. A Nizzai Szerzõdést, melyszintén az EU és EK szerzõdéseket mó-

J ci

kk:

Közö

s kü

l- és

bizt

onsá

gpol

itika

K ci

kk:

Bel-

és ig

azsá

gügy

i egy

üttm

ûköd

és

L–S cikk:Záró rendelkezések(felülvizsgálat 1996-ban, új tagok felvétele, ratifikáció)


dosította, 2001. február 26-án írták alá,de csak a 15 tagállam ratifikációja utánlép majd életbe.

AMSZTERDAMI SZERZÔDÉSA Római és a Maastrichti Szerzôdése-ket módosító Amszterdami Szerzôdést1997 októberében írták alá az állam- éskormányfôk. A szerzôdés 1999. május1-jén lépett hatályba. Bár az Amszter-dami Szerzôdés számos területen elmélyí-ti az Unió közös politikáját, kiterjeszti azEurópai Parlament döntési jogait, a leg-jelentôsebb módosításai a bel- és igazság-ügyi együttmûködés területét érintik.

AVIS (ORSZÁGVÉLEMÉNY)Az Európai Tanács felkérése alapján azEurópai Bizottság készített véleménytarról, hogy a csatlakozási kérelmet be-nyújtó ország felkészültsége alapjánmennyire tesz eleget az uniós tagságkövetelményeinek. A Bizottság Magyar-ország felkészültségérôl 1997 nyarántette közzé véleményét.

A maastrichti modell szerint hárompillérre épülô Európai Unió harmadikpillérét alkotó együttmûködés célja atagállamok közötti belsô határokonfolytatott személyellenôrzés megszün-tetése, útlevél és minden egyéb ellenôr-zés nélküli, szabad határátlépés lehe-tôségének a megteremtése. Ennek érde-kében olyan közös akcióprogramokat,egyezményeket és együttmûködési for-mákat dolgoznak ki, amelyek hatéko-nyan biztosíthatják az Unió tagállamaiáltal alkotott térség külsô határainakvédelmét és a belépôk szigorú ellenôr-zését. A kormányközi szintû együttmû-ködés elsôsorban a tagállamok mene-kült- és bevándorlási politikájára, aszervezett bûnözés különbözô formáielleni küzdelemre, a rendôrségek közöt-ti együttmûködésre, valamint a tagál-lamok állampolgárainak büntetô- éspolgári ügyekben nyújtott jogsegély-szolgáltatásra irányul. Az Amszterda-mi Szerzõdésben számos területet át-emeltek az Unió elsõ pillérébe, azaz kö-zösségi hatáskörbe.

BELSÔ PIAC (EGYSÉGES PIAC)A belsô piac olyan belsô határok nél-küli térséget jelent, amelyen belül meg-valósul az áruk, a személyek, a szol-gáltatások és a tôke szabad mozgása.Az integráció közös piacnál magasabbfokát jelöli, amikor a vámok és mennyi-ségi korlátozások megszüntetésén túlaz egyéb, nem vámjellegû korlátokat isfelszámolják.

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYIEGYÜTTMÛKÖDÉS(Justice and Home Affairs)A Bel- és Igazságügyi Együttmûködéstaz 1993. november 1-jén hatályba lé-pett Maastrichti Szerzôdés hozta létre.


BIZTOSOKAz Európai Bizottság tagjai (franciáulcommissaire, angolul commissioner), akikterületükön felelnek a Bizottság munká-jának irányításáért. Jelenleg 20 biztosvan, közülük egy elnök és egy alelnök.

BLOKKOLÓ KISEBBSÉGA minimális szavazatok száma, melya minõsített többségi szavazásnál adöntés elfogadásának megakadályozá-sához kell. A 15 jelenlegi tagállam ese-tén az Európai Tanácsban a 87 szava-zatból 26 kellene a döntés elutasításá-hoz. A britek nyomására 1995-ben be-vezetett „ioanninai kompromisszum”alapján azonban az ún. blokkoló kisebb-ség már 23 és 25 közötti ellenszavazat-tal elérheti a döntés elhalasztását.

CASSIS DE DIJONAz Európai Bíróság 1979-ben tárgyaltesete alapján egy tagországban jogsze-rûen gyártott és forgalmazott terméketminden korlátozás nélkül lehet egymásik tagállamban forgalomba hozni.Ezt az elvet nevezik a termelési szab-ványok kölcsönös elismerésének, amielengedhetetlen ahhoz, hogy megvaló-sulhasson a négy szabadság egyike, atermékek szabad áramlásának elve.

CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOKA csatlakozni kívánó ország és az EUközött több szinten folyó tárgyalások,amelyek során azt vizsgálják, hogy azadott ország milyen mértékben felelmeg a csatlakozás követelményeinek.A tárgyalásokon dôl el, hogy mi kerül acsatlakozási szerzôdésbe, és, hogymely kötelezettségek teljesítése alól kéra csatlakozni kívánó ország átmeneti

mentességet. A legmagasabb a miniszte-ri szintû tárgyalási forduló, a legalacso-nyabb szintet pedig az adott ország ésaz EU szakértôinek egyeztetô tárgyalá-sai jelentik. (A magyar csatlakozási tár-gyalások ünnepélyes megnyitására 1998márciusában került sor. Az érdemi csat-lakozási tárgyalások 1998. november 10-e óta folynak az Európai Unióval.)

DELORS-TERVA Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi)Unió (EMU) létrehozásának háromlép-csôs terve (1989). Az elsô szakasz,amely a tôkemozgást liberalizálta, ésszorosabb koordinációt helyezett kilá-tásba e területen, 1990. július 1-jén in-dult. A második lépcsô (1994. jan. 1.–1999. jan. 1.) fô feladata az Európai Köz-ponti Bank létrehozása volt. A harma-dik lépcsô a tényleges Gazdasági ésMonetáris (Pénzügyi) Unió kialakítása,melynek alapvetô feltétele a tagországokvalutaárfolyamainak végleges rögzítéseés az új közös pénz, az euró bevezetése.

DEMOKRÁCIADEFICIT(Sok forrásban: „demokratikus deficit”.)Az EU-val szemben támasztott aggodal-mak egyike: az Európai Parlament nemrendelkezik olyan széles körû jogosítvá-nyokkal a közös intézmények (a Tanácsés a Bizottság) ellenôrzésére, mint a nem-zeti parlamentek a saját kormányukfölött. Az uniós állampolgárok képvi-selete csak többszörösen közvetettenbiztosított, a döntések meghozatalábana kinevezett bürokraták vesznek részt.


DEROGÁCIÓ(ÁTMENETI MENTESSÉG IRÁNTIIGÉNY)Felmentés; valamely tagország átmene-tileg vagy tartósan mentesül bizonyos,a közösségi vívmányok átvételével kap-csolatos kötelezettségek teljesítése alól.

EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNYAz EK addigi alapszerzôdéseit nagy-mértékben továbbfejlesztô okmány,mely maga is az EK egyik elsôdlegesjogforrása. 1986-ban írták alá, 1987.július 1-jén lépett hatályba. Az „egysé-ges” jelzô arra utal, hogy az EK és az1969 óta folyó európai politikai együtt-mûködés kereteit egyaránt szabályozza.

ELÕCSATLAKOZÁSI ALAPOKPénzügyi források, melyeket az EurópaiUnió biztosít a tagjelölt államok számá-ra a csatlakozáshoz való felkészüléshez.A három alap a PHARE, az ISPA és aSAPARD mûködése hasonló a tagállam-ok számára hozzáférhetõ strukturális éskohéziós alapok mûködéséhez.

EURÓPAI BERUHÁZÁSI ALAPAz Európai Beruházási Bank forrásai-ból 1992-ben létrehozott alap feladataa tagállamok gazdasági növekedésé-nek és munkahelyteremtésének támo-gatása. A 2 Mrd ECU-s alapnak össze-sen kb. 10 Mrd ECU-nyi beruházáshozkell hozzájárulnia.

EURÓPAI BÍRÓSÁG (l. intézmények)

EURÓPAI BIZOTTSÁG (l. intézmények)

EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPEbbôl az 1957-ben létrehozott alap-ból támogatja az EU a fejlôdô orszá-gokat (Loméi Konvenciók), mely nemközösségi költségvetésbõl, hanem atagállamok közvetlen hozzájárulása-iból mûködik. A támogatott célok: ter-melô és szociális beruházás, mûsza-ki együttmûködés, a fejlôdô országokkülföldi értékesítésének elôsegítése,szükség esetén segélyezés. Az alapotötévente töltik föl.

EURÓPAI IFJÚSÁGI KÖZPONTOKEurópai ifjúsági szervezetek részéreszemináriumokat, tanfolyamokat szer-vezô intézmények, amelyek e szerve-zetek közötti kapcsolatfelvételt ösztön-zik. Az egyik központ Budapesten ta-lálható. Az Európai Ifjúsági Közpon-tok az Európa Tanács intézményei.

EURÓPAI KÖZPONTI BANKAz 1998-ban felállított intézmény azEurópai Monetáris Unió jegybankja,melynek elsõdleges feladata a közösmonetáris politika ellátása, az euró mû-ködtetése és stabilitásának megõrzése.Székhelye Frankfurtban van.

EURÓPAI MEGÁLLAPODÁSOKA kelet-közép-európai országokkalmegkötött társulási megállapodások.Megkülönböztetô sajátosságuk a ha-gyományos társulási szerzôdésektôl,hogy célként tartalmazzák a társulásiviszonyt létesítô országok késôbbi csat-lakozását. A Magyarországgal kötött Eu-rópai Megállapodás 1994. február 1-jén


lépett hatályba. A megállapodás célja azipari termékek szabad kereskedelménekmegteremtése, a tôke, a szolgáltatások,a munkaerô-áramlás, valamint a lete-lepedés fokozatos liberalizálása ésegyüttmûködési célok megvalósításaegyéb területeken. A megállapodást ha-tálybalépése óta három újabb szerzô-dés is módosítja, így a szerzôdésekmára egy kiterjedt rendszert alkotnak.Európai Megállapodást a következô or-szágokkal kötöttek: Csehország és Szlo-vákia, Lengyelország (1991), Bulgáriaés Románia (1993), Észtország, Lettor-szág, Litvánia, Szlovénia (1995).

EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZERAz EU-tagállamok pénzügyi (elsôsorbanvalutáris) együttmûködésének rendsze-re. 1979-ben alapították. Fô célja a valu-taárfolyamok ingadozásának szûk kere-tek között tartása. Lényeges elemei a kö-zös elszámolási egység (az ECU), az ár-folyamrendszer, valamint az annak mû-ködését támogató pénzalapok. Az euróbevezetésével veszített korábbi jelentõsé-gébõl, ugyanis azóta csak az euró és azeurózónán kívüli tagállamok valutáinakkapcsolatát szabályozza.

EURÓPAI OMBUDSMANAz Európai Parlament által választottOmbudsmanhoz az uniós állampolgá-rok, társadalmi szervezetek és vállala-tok fordulnak a közösségi intézményekeljárásaiban tapasztalt adminisztratívhiányosságokkal, hibákkal kapcsola-tos panaszaikkal. Az Ombudsman fela-data, hogy kivizsgálja ezeket a pana-szokat, és amennyiben jogosnak talál-ja a sérelmet, továbbítsa jelentését a Par-lament és az érintett intézmény felé.

EURÓPAI PARLAMENT (l. intézmények)

EURÓPAI SZÁMVEVÔSZÉK(l. intézmények)

EURÓPAI TANÁCS(l. intézmények/Tanács)

EURÓPAI UNIÓAz európai integráció új szervezeti ke-rete, melyet a Maastrichti Szerzôdéshozott létre (l. „a három pillér”). Csu-pán az Európai Közösségek rendelkez-nek nemzetközi jogalanyisággal, azEurópai Unió nem, ezért használjukkövetkezetesen az Európai Közösségekelnevezést sok esetben.

AZ EURÓPAI UNIÓ JELKÉPEIA nemzetállamokhoz hasonló módonaz EU is használ hivatalos jelképeket,szimbólumokat, hogy erôsítse az állam-polgárok EU- és európai azonosulását.1986 óta használja az Európa Tanácskék zászlaját, benne körben elhelyez-kedô, 12 ötágú aranycsillag. (A tizen-kettes szám a tökéletességet, teljességetszimbolizálja, nem egyezik meg a tag-államok számával!) Az EK „himnusza”Ludwig van Beethoven IX. szimfóniá-jának Örömódája. Az Európai Mozga-lom saját jelképe a fehér zászló, bennezöld E betû. További szimbólumok azévente átadott Európa-díjak, a belsô ha-tárokon található Európa-címerek (anemzetállamok címerei helyett), az euró-pai útlevél és a május 9-i Európa Nap.


EURÓPA NAPMájus 9-én ünneplik az Unió mindentagállamában a hivatalos Európa Napotannak emlékére, hogy Schuman franciakülügyminiszter 1950. május 9-i nyilat-kozatában javaslatot tett az EurópaiSzén- és Acélközösség létrehozására.

EURÓPA TANÁCS(Council of Europe)1949-ben létrehozott, fôként Európa-politikai, emberjogi kérdésekkel foglal-kozó kormányközi szervezet. Székhe-lye Strasbourg. (Nem tévesztendô összeaz Európai Tanáccsal, mely az Euró-pai Közösségek egyik intézménye!)

E U R ÓAz Európai Unió új, egy-séges fizetôeszköze. Aközös valuta bevezetésé-rôl szóló döntést az Eu-rópai Unió tagországai-

nak képviselôi 1992 februárjában írtákalá a hollandiai Maastrichtban. 1995decemberében az Európai Tanács mad-ridi ülésén született döntés arról, hogya közös pénz neve euró lesz. Az eurót,mint számlapénzt, 1999. január 1-jénvezették be azokban az európai unióstagországokban, amelyek megfeleltek aMaastrichtban megszabott feltételek-nek. 2002. január 1-jén az euró a kész-pénzforgalomban is megjelent, és kéthónapon belül a 12 EMU-tagállambanfelváltotta a nemzeti valutákat. A kö-zös valuta elônyeit a külkereskedelmitevékenységgel foglalkozó vállalatokmellett érzik azok is, akik az Unió terü-letén belül utazni szeretnének, hiszenegyik országból a másikba átutazvanem kell pénzváltással foglalkozniuk.

EUROPOL (EURÓPAI RENDÔRSÉGIHIVATAL)Az 1999-ben létrehozott szervezet céljaaz európai rendôrségi együttmûködéselôsegítése a szervezett bûnözés elleniküzdelemben. A hágai központú hivatalelsôsorban információ- és tapasztalatcse-re útján valósítja meg feladatait.

ÉVES JELENTÉS(Regular Report)Az 1997-ben közzétett véleményét kö-vetôen az Európai Bizottság mindenévben ún. országjelentést készít a tár-sult országok csatlakozásra való felké-szültségérôl.

FEHÉR KÖNYVAz angol törvény-elôkészítési gyakor-latból átvett sajátos „mûfaj”: valamelynagy horderejû kérdés tervezett keze-lési módjáról készült átfogó elemzés,amely iránymutatásul szolgál a késôb-bi jogszabályalkotás számára.

FÕIGAZGATÓSÁG(Directorate General – DG)Az Európai Bizottságon belül a 20 biz-tos alá tartoznak a fõigazgatóságok, me-lyek mindegyike saját szakterülettel fog-lalkozik. Mivel általában több fõigaz-gatóság van mint biztos, gyakran egybiztos irányítása alá több fõigazgatóságis tartozik.


GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS(PÉNZÜGYI) UNIÓ(Economic and Monetary Union – EMU)A gazdasági integráció harmadik ésegyben legmagasabb fokozata. Azt aszintet jelöli, amelyen nem csak azáruk, a szolgáltatások, a munkaerô ésa tôke piacain nincsenek korlátozások,hanem az érintett országokban azonosa monetáris politika, és törekednek a költ-ségvetési politika harmonizációjára is. AGazdasági és Monetáris (Pénzügyi)Unió legfejlettebb szintjén megszûnneka nemzeti pénznemek, és a tagországokközös valutát használnak.

HELSINKI CSOPORTA csatlakozásra váró államok közülebbe a csoportba soroljuk Bulgáriát,Lettországot, Litvániát, Máltát, Romá-niát és Szlovákiát. A csoport elnevezé-sét arról kapta, hogy ezen országokvonatkozásában az Európai Unió az1999. decemberi helsinki csúcson dön-tött a csatlakozási tárgyalások megkez-désérõl.

HIVATALOS NYELVEKAngol, dán, finn, francia, görög, hol-land, német, olasz, portugál, spanyol,svéd. Az EU minden jogszabályát va-lamennyi hivatalos nyelvre lefordítják.Az EU alkalmazottainak ezért többmint ötöde(!) tolmács vagy fordító. Azalacsonyabb szintû tanácskozásokonazonban gyakran az angol és a franciaa munkanyelv. Az Európai Bíróság bí-rái kizárólag franciául tanácskoznak.

INTEGRÁCIÓAz a folyamat, amelynek során többnemzetgazdaság összekapcsolódik, aköztük lévô különbség mindinkább el-tûnik, az egymás közti gazdasági(majd késôbb egyéb) kapcsolatok ismindinkább közelítik az országon be-lüli kapcsolatok sajátosságait.

INTÉZMÉNYEKAz Európai Uniónak öt fô intézményevan: a Tanács, a Bizottság, az EurópaiParlament, a Bíróság és a Számvevôszék.

– Az Európai Tanács (European Coun-cil) az EU-tagállamok állam- és kor-mányfôinek évente legalább kétszerülésezô testülete. A csúcsértekezlet-re minden elnökségi idôszak végénkerül sor, rendkívüli üléseket pedigegy-egy konkrét kérdés megvitatá-sa céljából hívnak össze. Az Euró-pai Tanács nem rendelkezik for-mális jogosítványokkal, mégis ez atestület hozza a legfontosabb poli-tikai és stratégiai döntéseket. Az ál-lam- és kormányfôk egyetértéssel(konszenzus) határoznak, mindentagállamnak egy szavazata van. Arendes üléseken hozott döntéseketaz ülést követôen kiadott ún. el-nökségi következtetések foglaljákössze.Az Európai Unió Tanácsa (Council ofthe European Union) az Európai Uniókormányközi alapon mûködõ, jog-szabályalkotó és döntéshozó szerve.Összetétele változó: az általános kér-déseket a külügyminiszterekbôl állóún. Általános Ügyek Tanácsa (GeneralAffairs Council) tárgyalja, a speciáliskérdésekben (pl. mezôgazdasági,közlekedési) a szakminiszterekbôl


álló Miniszterek Tanácsa dönt. Ki-emelkedô jelentôségû ügyekben aTanács munkájában mind a külügy-miniszterek, mind az érintett szak-miniszterek részt vesznek. (Ezt ne-vezik jumbo Tanácsnak.) Az ún. ta-nácsi munkacsoportok, a COREPERés a Tanács Fõtitkársága készítik elõés segítik a munkát.

– Az Európai Bizottság (European Com-mission) az EU egyik legfontosabb, atényleges „végrehajtó hatalmat” gya-korló szerve. Székhelye alapján „brüsz-szeli Bizottság”-ként is emlegetik. ABizottság kifejezéssel egyaránt jelö-lik a ma 20 tagú irányító testületet,valamint annak hatalmas apparátu-sát. Valamennyi tagállam biztossalrendelkezik: a nagyobbak (Francia-ország, Nagy-Britannia, Olaszország,Spanyolország, Németország) két-kétfôvel, míg a kisebbek egy-egy fôvel. ABizottság fontos szerepet játszik adöntéshozatalban: állásfoglalásokatés javaslatokat dolgoz ki, a Tanácsfelhatalmazása alapján és saját ha-táskörében jogszabályokat bocsát ki,valamint ôrködik a szerzôdések vég-rehajtásán.

– Az Európai Parlament (European Par-liament) az EU tagországainak képvi-selôibôl álló, ma 626 tagot számlá-ló intézmény. A képviselôket a tag-államokban a nemzeti jogrendszer-nek megfelelôen, közvetlenül vá-lasztják 5 évre. A képviselôk politi-kai frakciókba tömörülve képvise-lik érdekeiket. Az Európai Unióbana legfôbb döntéshozó és jogalkotószerv a Tanács, így az Európai Par-lament a nemzeti parlamentektôleltérô hatáskörrel rendelkezik. En-

nek ellenére az Európai Parlamenta döntéshozatalban egyre fontosabbszerepet játszik. Attól függôen,hogy milyen eljárásról van szó, aParlament akár meg is vétózhatjaa Tanács döntését. Plenáris ülései-nek székhelye Strasbourg, a parla-menti bizottságok viszont többnyi-re Brüsszelben mûködnek.

– Az Európai Bíróság (European Courtof Justice) az EU luxembourgi szék-hellyel mûködô egyik fô intézmé-nye. A Bíróság 15 bírából áll, min-den tagállam egy-egy bírát jelöl.Feladata egyrészt konkrét ügyek-ben való állásfoglalás, másrészt azalapszerzôdések és az EK-jog értel-mezése, a közösségi jog egységesalkalmazásának biztosítása.

– A Számvevôszék (Court of Auditors)Független testület, melyben mindentagállam 1-1 taggal képviselteti ma-gát. Feladata az EU szervei, elsõsor-ban a Bizottság gazdálkodásánakellenôrzése. Székhelye Luxembourg.

JOGHARMONIZÁCIÓAz a tevékenység, melynek keretébenaz EU tagországai a nemzeti jogszabá-lyaikat közelítik egymáshoz, illetve azEU jogszabályaihoz. A jogharmonizá-ció minden csatlakozni kívánó országszámára kötelezô.


(ALAPVETÔ) JOGSZABÁLYTÍPUSOKAz Európai Unióban a három pillérenbelül eltérô a döntéshozatal, így a kibo-csátott jogszabályok is különbözôek. AzEurópai Közösséget létrehozó RómaiSzerzôdés felhatalmazza a Tanácsot ésa Bizottságot arra, hogy feladataik telje-sítése érdekében irányelveket, rendeleteketés határozatokat alkossanak. E három, ki-zárólag az elsô pillérben alkalmazott jog-szabály közötti különbséget az adja,hogy kit és milyen mértékben kötelez ajogszabály.

– A rendelet (regulation) kötelezô jog-szabály: minden tagországra általá-nosan érvényes, anélkül hogy anemzeti jogba külön át kellene emel-ni (közvetlen hatály).

– Az irányelv (directive) a Tanács vagya Bizottság által kiadott jogszabály.Általában valamennyi tagállam szá-mára elôír bizonyos kötelezettséget,elérendõ célokat, de a teljesítés mód-ját a tagország belsô jogszabályal-kotására bízza. Az irányelvek sza-bályait a tagállamoknak be kell épí-teniük a nemzeti jogrendjükbe. Ezazt jelenti, hogy az irányelvnek megfe-lelô jogszabályt kell alkotni, vagy pe-dig a nemzeti jogszabályokat módo-sításokkal hozzá kell igazítani a kö-zösségi normákhoz.

– A határozat (decision) meghatáro-zott címzetteknek szóló, általábankonkrét ügyekre vonatkozó jogsza-bály, amely teljes egészében köte-lezi címzettjeit (tagállamokat, ter-mészetes, illetve jogi személyeket).

Nem kötelezõ erejû jogforrás az aján-lás és a vélemény.

– Az ajánlás (recommendation) olyannem kötelezõ erejû jogi aktus, melycselekvési és magatartási elváráso-kat fogalmaz meg címzettje felé, ésamelyet a közösségi jogban eljárónemzeti bíróságoknak figyelembekell venniük.

– A vélemény (opinion) szintén nemkötelezõ erejû jogforrás, egy állás-foglalást rögzít, melynek kiadásagyakran kérésre történik.

A második és harmadik pillérben kor-mányközi együttmûködés keretében szü-letnek a döntések, a Tanácsnak kiemel-kedô szerep jut. Mindkét pillérben kö-zös akciók és közös álláspontok, valaminta közös kül- és biztonságpolitika terü-letén az Amszterdami Szerzôdés ha-tálybalépése óta közös stratégiák elfoga-dásával valósítják meg a tagállamok acéljaikat.

KOHÉZIÓA kohéziós politika célja a Közösség gaz-dasági és szociális összetartásának erô-sítése, a Közösség egészének harmoni-kus fejlôdése és különösen a különbözôrégiók közötti különbségek mérséklése,a kevésbé elônyös helyzetû régiók elma-radottságának leküzdése érdekében. Ezta célt szolgálja a Közösség KohéziósAlapja, melynek célja a környezetvéde-lem és a közlekedési infrastruktúra fej-lesztésének támogatása azon tagállam-oknál, ahol az 1 fõre jutó vásárlóerõ-pa-ritáson számított GDP 1992-ben a közös-ségi átlag 90%-a alatt volt (Görögország,Írország, Portugália és Spanyolország).


KONVENTA létrehozását szentesítõ, 2001. decem-beri laekeni nyilatkozatot követõen a„tanácskozó gyûlés” 2002. február 28-án alakult meg azzal a céllal, hogy vá-laszt találjon az Unió politikai és in-tézményes jövõjével kapcsolatos kérdé-sekre, és elõkészítse a következõ Kor-mányközi Konferenciát. A testület lét-rehozását egyrészt a közelgõ bõvítésindokolta, másrészt az uniós intézmé-nyek mûködésével szemben tanúsítottnövekvõ elégedetlenség. A Konventbena 15 tagország és a 13 tagjelölt 105 kép-viselõje vesz részt, élén egy 12 tagú el-nökséggel, melynek vezetõje ValéryGiscard d’Estaing volt francia államfõ, akét alelnök pedig Giuliano Amato voltolasz és Jean-Luc Dehaene volt belga mi-niszterelnök. A tervek szerint a testületmunkájának eredményeként akár egyközös európai alkotmány is megszü-lethet.

KONVERGENCIAKRITÉRIUMOKAzon feltételek összefoglaló neve, ame-lyek alapján eldöntik, hogy mely tag-ország vehet részt az EMU harmadikszakaszában, a Gazdasági és Monetá-ris Unióban. A kritériumok az infláció-ra, a kamatlábra, a költségvetési defi-citre, az államadósság GDP-hez viszo-nyított arányára, valamint az árfolyam-stabilitásra írnakelô bizonyos mér-tékeket.

KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOKAhhoz, hogy az Európai Megállapodástaláírt kelet-közép-európai országok azEU tagjai legyenek, az alábbi, az EurópaiTanács 1993 júniusi, koppenhágai üléséncsatlakozási kritériumként megfogalma-zott feltételeknek kell teljesülniük:

l. a demokráciát, a jogállam és az em-beri jogok érvényesülését garantálóintézmények stabilitása; a kisebbsé-gi jogok tiszteletben tartása és vé-delme,

2. mûködô piacgazdaság; annak aképességnek a megszerzése, hogyaz adott ország meg tudjon birkóz-ni az Unión belül érvényesülô ver-senyviszonyokkal és piaci erôkkel,

3. a tagsággal járó kötelezettségek,különösen a politikai, gazdasági éspénzügyi unió célkitûzéseinek vál-lalása (az acquis communautaireátvételére való képesség),

4. az Unió alkalmas legyen új tagokbefogadására.

KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA

(Intergovernmental Conference - IGC)A Kormányközi Konferencia összehívá-sát a Tanács kezdeményezheti azon ese-tekben, amikor jelentõs változásokat kellelõkészíteni. A tárgyalássorozaton a szu-verén tagállamok kormányainak képvi-selõi vesznek részt, akik döntést csak kon-

szenzussal hozhat-nak, amelyet az Eu-rópai Tanács utána tagállamok parla-mentjeinek is jóvákell hagyniuk.


KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSTulajdonképpen a jogharmonizációegyik sajátos esete. A kölcsönös elisme-rés annak megnyilvánulása, hogy atagállamok minôségi, egészségügyi stb.elôírásai egyenrangúak. A kölcsönöselismerés alapján írta elô az EurópaiBíróság, hogy egy olyan terméket, ame-lyet valamelyik tagországban jogsze-rûen állítanak elô, akkor is forgalombalehet hozni egy másik tagországban,hogyha e termék az ottani elôírásoknaknem felel meg. A kölcsönös elismerésrévén úgy is elérhetôk az egységes bel-sô piac céljai, hogy a tagországoknaknem kell hosszadalmas jogszabályal-kotással bajlódniuk.

KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA(Common Agricultural Policy – CAP)Az 1962-ben létrehozott közös politikajelentõsége abban áll, hogy a mezõgaz-daság teljes kérdéskörét kivonták a tag-államok saját hatáskörébõl, és azt kö-zösségi szintre emelték. A Közös Ag-rárpolitika elsõdleges céljai a mezõgaz-dasági termelékenység növelése, a me-zõgazdaságból élõk életszínvonalánakemelése, az agrárpiacok stabilitása, amezõgazdasági ellátás megfelelõmennyiségû, minõségû és árszínvona-

lú biztosítása és a vidék fejlesztése. Bárlétrehozása óta már számos változta-táson ment keresztül, régóta napiren-den van a Közös Agrárpolitika átfogóreformja.

KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA(Common Foreign and Security Policy –CFSP)A közös kül- és biztonságpolitika azEurópai Unió második, kormányközijelleggel mûködô pillérét jelenti, mely-nek legfontosabb célja az EU független-ségének, alapvetô érdekeinek és közösértékeinek védelme. Jelenleg érvényesdöntéshozatali rendjét és eszközrend-szerét az 1993 novemberében életbe lé-pett Maastrichti Szerzôdés V. fejezeteszabályozza. Az Amszterdami Szerzô-dés életbelépését követôen kibôvült aCFSP eszköz- és intézményrendszere:sor került a közös kül- és biztonságpo-litika fô képviselôjének (Mr. CFSP) – akiegyben a Tanács Fôtitkára – megvá-lasztására és egy tervezô-elemzô egy-ség felállítására.

KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKAz Európai Unió közös politikáinakmegvalósítását célzó, általában 4–6évre létrehozott programok. Közösségiprogramok nagyon sok területen mû-ködnek: léteznek ifjúsági, egészségügyiés szociális, kulturális, energia-, kör-nyezetvédelmi, kutatásfejlesztési, adó-zási, belsô piaci integrációs stb. prog-ramok. A közösségi programokban,megfelelô pénzügyi hozzájárulás mel-lett, Magyarország is részt vehet. En-nek megfelelôen 1997. szeptember 1.óta folyamatosan kapcsolódtunk be azegyes programokba.


KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEKA Bizottság által kidolgozott, a struk-turális alapokat kiegészítõ programok,melyeket a tagállamok nemzeti szintenhajtanak végre. A 2000 és 2006 közöttiköltségvetési idõszakban a következõközösségi kezdeményezések mûködnek:

– EQUAL: határon átnyúló együtt-mûködés a munkaerõvel kapcsola-tos esélyegyenlõtlenség és diszkrimi-náció felszámolása, megakadályo-zása érdekében,

– INTERREG: a határon átnyúló, ré-giók közötti együttmûködések támo-gatása a harmonikus, kiegyensúlyo-zott és fenntartható fejlõdés érde-kében,

– LEADER: a vidékfejlesztés támoga-tására,

– URBAN: a nagyvárosok gazdaságiés szociális fejlesztésére, a fenntart-ható városi fejlõdés elõsegítésére.

KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOKÁTVÉTELÉNEK NEMZETI PROGRAMJA(ANP )A tagjelölt országok fogalmazzák meg,majd kormányaik fogadják el ezt az in-tézkedéscsomagot, mely az acquiscommunautaire átvételének és alkal-mazásának, a tagság feltételei teljesíté-sének menetrendjét tartalmazza. AzANP az 1998-ban a Bizottság által ki-dolgozott Csatlakozási Partnerség fel-adatait és prioritásait követi, rövid ésközéptávú célokat fektet le, megnevezia felelõs tárcákat, valamint megjelöli aa határidõket és a szükséges forráso-kat. A stratégiai irányvonalat „Az eu-rópai felzárkózás stratégiája – a Kor-mány gazdasági stratégiájának kon-cepcionális alapjai” címû dokumen-

tum fekteti le, amit a magyar kormány1999-ben fogadott el. Az országjelen-tésekben a nemzeti programot és an-nak végrehajtását is értékeli az Euró-pai Unió.

KÖZVETLEN VÁLASZTÁSAz Európai Parlament képviselôit1979 elôtt a nemzeti parlamentek de-legálták, azóta a tagállamokban köz-vetlenül, az általános parlamenti vá-lasztásokhoz hasonlóan, az állam-polgárok választják ôket, ötéves idô-tartamra.

LETELEPEDÉSI SZABADSÁGAnnak lehetôvé tétele, hogy az EU ál-lampolgárai más tagországokba átköl-tözhessenek, és ott ipari, mezôgazda-sági vállalkozásba fogjanak, vagy szel-lemi szabadfoglalkozásúként keressékkenyerüket. Bár 1970. január 1-je óta el-vileg tilos volt a korlátozása, a foglal-kozások gyakorlásának országonkénteltérô feltételei miatt ez nem valósultmeg. A szakképesítések és diplomákkölcsönös elismerésének szabályozá-sával ez az akadály 1992 végéig a leg-több szakma esetében elhárult.


LIBERALIZÁCIÓA gazdasági szereplôk szabadságát,esetünkben az országok közötti szabadversenyt fékezô elôírások (pl. vámok,mennyiségi korlátozások) lebontása.

LUXEMBOURGI CSOPORTA csatlakozásra váró államok közül idesoroljuk Ciprust, Csehországot, Észtor-szágot, Lengyelországot, Magyarorszá-got és Szlovéniát. Ez a csoport arrólkapta elnevezését, hogy ezen hat or-szág vonatkozásában az Európai Unióaz elsõ körben, 1997 decemberében, aluxembourgi csúcson döntött a csatla-kozási tárgyalások megkezdésérõl.

MAASTRICHTI SZERZÔDÉSAz Európai Uniót létrehozó szerzôdésnépszerû neve. 1992. február 7-én írtákalá a dél-hollandiai Maastricht városá-ban, és a tagállami ratifikációkat követô-en 1993. november 1-jén lépett életbe.

MINÕSÍTETT TÖBBSÉGAz a szavazati arány, mely az EurópaiTanácsban bizonyos döntések elfoga-dásához szükséges, (ez jelenleg a 87szavazatból 62 igen), továbbá elõírják,hogy a kellõ számú szavazatnak mini-mum hány részt vevõ tagállamból kellérkeznie. Ezzel igyekeznek elkerülniazt, hogy a kisebb tagállamok hátrány-ban legyenek. Korábban az egyhangú-ság volt a leggyakoribb szavazási eljá-rás, az Európai Unió azonban törek-szik a minõsített többségi szavazás mi-nél szélesebb körû kiterjesztésére.

NETTÓ BEFIZETÕ/NETTÓ HASZONÉLVEZÕAzokat a tagállamokat nevezzük nettóbefizetõknek, melyek nagyobb összeg-gel járulnak hozzá az EU központi költ-ségvetéséhez, mint amekkorát onnanvisszakapnak. Hagyományosan nettóbefizetõi pozícióban van Németország,Olaszország, Nagy-Britannia, Hollan-dia és Franciaország. Azokat a tagál-lamokat, melyek többet kapnak az uni-ós költségvetésbõl, mint amennyit odabefizetnek, nettó haszonélvezõknek ne-vezzük.

NIZZAI SZERZÕDÉSA 2000. évi Kormányközi Konferenciátlezáró, az EU és EK Szerzõdéseket mó-dosító szerzõdés. 2001. február 26-ánírták alá, de csak a tagállamok ratifiká-ciója után léphet majd életbe. A 2001-ben Írországban tartott népszavazásonaz ír lakosság nem támogatta a NizzaiSzerzõdést, ezért 2002 õszén ismételtnépszavazásra kerül sor. A Szerzõdéselsõsorban az Európai Unió intézmé-nyi és döntéshozatali reformját céloz-za a bõvítéssel összefüggésben. Rendel-kezik a Tanácsban érvényes szavazatisúlyok újraosztásáról, a minõsített több-ségi döntéshozatal további kiterjeszté-sérõl, a Bizottság összetételének módo-sításáról, valamint a bõvítés egyéb ha-tásairól.


NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ (NYEU)(Western European Union – WEU)A szervezetet 1954-ben, az Európai Vé-delmi Közösség koncepciójának kudar-cát követõen hozták létre a Benelux ál-lamok, Franciaország, Nagy-Britannia,a Német Szövetségi Köztársaság ésOlaszország. Késõbb Portugália, Spa-nyolország és Görögország is csatla-kozott. A szervezet eredetileg a tagál-lamok gazdasági, politikai és kulturá-lis együttmûködését, valamint a közösvédelmet igyekezett elõsegíteni, majd aközép- és kelet-európai rendszerváltástkövetõen a válságkezelés felé fordult.Mivel a szervezet a NATO és az Euró-pai Unió árnyékában nehezen találtahelyét, az 1999. júniusi kölni csúcsondöntés született a Nyugat-EurópaiUnió EU-ba való fokozatos beolvasz-tásáról. Egy 2000. novemberi döntés-nek megfelelõen 2001. július 1-jével aszervezet érdemi mûködése megszûnt,névleges felszámolásra azonban nemkerült sor.

PHARE-PROGRAMA Phare az EurópaiKözösség kezdemé-nyezése, melynekeredeti célja Lengyel-

ország és Magyarország gazdaságánaka felzárkóztatása volt a fejlett nyugati ál-lamok szintjére, de az elmúlt évtized alattkiszélesedett a kedvezményezettek köre.Ma a Phare-program a közép- és kelet-európai országok számára nyújt támo-gatást a demokratizálódáshoz, a gazda-ság átalakításához és az európai unióscsatlakozásra való felkészüléshez. A ti-zenhárom Phare-ország két fô csoportraosztható:

– Tíz tagjelölt ország (Bulgária, Csehor-szág, Észtország, Lengyelország,Lettország, Litvánia, Magyarország,Románia, Szlovákia, Szlovénia) csat-lakozási felkészülését segíti az Eu-rópai Unió.

– Három másik ország (Albánia, Bosz-nia-Hercegovina, Macedónia) de-mokratikus és piacgazdasági átala-kulásához nyújt támogatást a prog-ram.

REGIONÁLIS POLITIKAAz EU egyik legfontosabb közös politi-kája, amely a régiók közötti különbsé-gek mérséklését célozza. A regionálispolitika fontos eszközei a StrukturálisAlapok.

RÓMAI SZERZÔDÉS(EK)Az Európai Gazdasági Közösséget ésaz Európai Atomenergia Közösségetmegalapító szerzôdések, amelyeket1957. március 25-én írtak alá, és 1958.január 1-jén léptettek életbe. Az EGK-tlétrehozó szerzôdés bevezetô részébenfogalmazódtak meg az európai integ-ráció legfontosabb céljai (pl. az euró-pai népek integrációja, az országokgazdasági és társadalmi elôrehaladá-sa, a foglalkoztatás növelése, a jólét eme-lése, a béke és a szabadság megôrzése).

SCHENGENI EGYEZMÉNY1985-ben e luxemburgi városban álla-podtak meg a Benelux-államok, Fran-ciaország és a Német Szövetségi Köz-társaság képviselôi abban, hogy foko-zatosan lebontják az ellenôrzést közöshatáraikon. Késôbb csatlakozott a töb-bi EU-tagország, Dánia, Írország ésNagy-Britannia kivételével. Az eredeti


határidô 1990 eleje lett volna, de ezttöbbször módosították, és végül 1995májusában lépett életbe. A SchengeniEgyezmény azzal jár, hogy az azt alá-író országok külsô határainál viszontigen szigorú ellenôrzést valósítanakmeg. Az Amszterdami Szerzôdés aSchengeni Egyezményt az EK jogszabá-lyainak szintjére emelte, így az átkerültaz EU elsô pillérébe, az Egyesült Király-ság és Írország viszont továbbra is fenn-tarthatja önálló határellenõrzési rend-szerét, és Dánia is eldöntheti, alkalmaz-za-e a schengeni acquis-t. A késõbbcsatlakozó országok számára azonbanelvileg kötelezõ lesz az átvétele.

SOROS ELNÖKSÉGAz Európai Unió Tanácsának elnöksé-gét jelöli, melyet egy-egy tagállam töltbe féléves idõtartamra. A soros elnök-ség szerepe jelentõs, számos területrekiterjed, hiszen amellett, hogy az Uniókülsõ képviseletében fõszerepet játszik,mindig az elnökség hívja össze a Taná-csot, elnököl a Miniszterek Tanácsábanés egyéb testületekben, gondoskodik aszavazásról, aláírja a megszületett dön-téseket. A tárgyalásra kerülõ kérdésekösszeállítása is az elnökség feladata, ígybefolyásolhatja a napirendre kerülõ ügye-ket. 2002 elsõ félévében Spanyolország,a második félévben Dánia látja el a so-ros elnökség tisztjét, majd 2003-banGörögország és Olaszország váltja egy-mást. A bõvítéssel várható a jelenlegirendszer megreformálása.

STRUKTURÁLIS ALAPOKAz Európai Szociális alap, az EurópaiMezôgazdasági Orientációs és Garan-ciaalap Orientációs része, a Regioná-

lis Fejlesztési Alap és a Halászati Ori-entációs Alap közös elnevezése, a kö-zös regionális politika pénzügyi esz-közei. Feladatuk az Unión belüli fejlett-ségbeli különbségek csökkentése, a ko-hézió megteremtése. Nem tartozik astrukturális alapok közé, de hasonló céltszolgál a Kohéziós Alap.

SZUBSZIDIARITÁSA szubszidiaritás elve szerint mindendöntést azon a lehetô legalacsonyabbszinten kell meghozni, ahol az optimá-lis informáltság, a döntési felelôsség ésa döntések hatásainak következményeia legjobban láthatók és érvényesíthe-tôk. Eszerint a Közösségre csak azokata jogköröket ruházzák át, amelyeket ha-tékonyabban lehet közösségi szintengyakorolni, mint a függetlenül eljárótagállamok vagy a régiók útján.


TAGJELÖLT ORSZÁGOKTagjelölt országoknak nevezzük mind-azon államokat, melyek felvételi kérelmetnyújtottak be az EK-hoz, és a jövõbeli fel-vételrõl kedvezõ döntés született.

TANÁCS (l. intézmények)

TÁRGYALÓ FELEKAz Európai Unió részérõl a tárgyaló félaz Európai Bizottság, fõ felelõs a bõví-tési fõbiztos. A fõtárgyalói posztot pe-dig a bõvítési fõigazgató látja el. A csat-lakozási tárgyalások vezetõje magyarrészrõl a külügyminiszter. Sajátos mó-don hazánk esetében elkülönül a tár-gyaló delegáció vezetõjének és a fõtár-gyalónak a posztja, amit a brüsszeli ma-gyar EU-képviselet vezetõje lát el. A tár-gyalásokon képviselendõ álláspontokkialakításáért a KülügyminisztériumIntegrációs és Külgazdasági Kapcsola-tok Államtitkárságának (IKÁT) vezetõ-je felelõs. A tárgyaló delegációnak tagjaaz IKÁT, a tárcák, a Miniszterelnöki Hi-vatal és a Magyar Nemzeti Bank képvi-selõje. A Külügyminisztérium IKÁT Ko-ordinációs Fõosztálya felel a titkárságifeladatok ellátásáért.

TÁRSULÁSSajátos jogviszony az EK és a kívülállóországok között. A társulási szerzôdés-ben a felek kedvezményeket biztosíta-nak egymásnak. Ezek lehetnek egyol-dalú vagy kölcsönös kedvezmények. Atársulás – a helytelen szóhasználattal(„társult tag”) ellentétben – nem tagsá-gi viszony. A kelet-közép-európai or-szágokkal kötött társulási megállapo-dásban azonban szerepel annak elis-merése, hogy ezek az államok teljes jogútagságra törekszenek.

TÖBBSEBESSÉGES EURÓPAA koncepció kialakítását az indokolta,hogy a tapasztalatok szerint az Euró-pai Unió tagállamai az integráció el-mélyítésében különbözõ mértékben ké-szek és képesek részt venni. A többse-bességes Európa elve szerint a felké-szültebb tagállamok korábban érhetikel az integráció magasabb fokát, mint akevésbé felkészültek.

TRANSZEURÓPAI HÁLÓZATOKA közlekedés, a távközlés és az ener-gia hálózatának széles körû, határo-kon átnyúló fejlesztését szolgáló prog-ramot a Maastrichti Szerzõdés hoztalétre. Elsõdleges cél a már mûködõ,nemzeti hálózatok összekapcsolása,nagyobb hálózatba szervezése, a hi-ányzó szakaszok pótlása, a periféri-án található régiók bevonása, ezzel aszolgáltatások olcsóbbá és biztonsá-gosabbá tétele. Fontos a közösségi há-lózatok további kiterjesztése Közép-és Kelet-Európa, valamint a mediter-rán térség felé.

TROJKAAz Amszterdami Szerzõdést megelõ-zõen Trojka alatt a Tanács elõzõ, aktu-ális és következõ soros elnökét értettük.Jelenleg az aktuális soros elnök mel-lett a Trojka tagja a Tanács fõtitkára(Mr. CFSP) és a Bizottság külkapcso-latokért felelõs tagja. A triumvirátuselsõsorban a külkapcsolatokban kép-viseli az EU-tagállamokat.


UNIÓS ÁLLAMPOLGÁRSÁGAz uniós állampolgárság intézményét aMaastrichti Szerzõdés hozta létre. Az EU-tagállamok polgárai eredeti állampolgár-ságuk mellett ún. uniós állampolgárság-gal is rendelkeznek, ami többletjogokatbiztosít a számukra. Az Unió állampol-gára az EU bármelyik országában sza-badon mozoghat, utazhat és tartózkod-hat, a lakóhelye szerinti tagállambanrészt vehet a helyhatósági és az európaiparlamenti választásokon, sõt akár jelölt-ként is indulhat és megválasztható. AzUnión kívüli országokban igénybe vehetibármelyik másik EU-tagállam diplomá-ciai és konzuli testületeinek védelmét,

amennyiben saját országának helybennincs képviselete, valamint petíciótnyújthat be az Európai Parlamenthez,és jogorvoslatért fordulhat az EurópaiOmbudsmanhoz.

ZÖLD KÖNYVVitaindító dokumentum, melyet az Eu-rópai Bizottság ad ki. Célja rámutatniegy adott ágazat legfontosabb megol-datlan kérdéseire, és felhívni az ágazatszereplõit az állásfoglalásra. A ZöldKönyv alapján vita indul el, melynekkezdeményezéseit, következtetéseit aBizottság figyelembe veszi késõbbi elõ-terjesztései kidolgozásánál.


Fontosabb rövidítésekACP-országokAfrikai, Karib-tengeri és csendes-óceá-ni térség országai, a Loméi Egyezményrészesei(African, Caribbean and Pacific Countries)

ANPA közösségi vívmányok átvételének nem-zeti programja

ARERadikálisok Európai Szövetsége frakcióaz Európai Parlamentben

BISNemzetközi Fizetések Bankja(Bank for International Settlements)

CAPKözös Agrárpolitika – KAP(Common Agricultural Policy)

CECAz EK Bizottsága(Commission of the European Communities)

CEECsKözép- és Kelet-Európai Országok(Central and Eastern European Countries)

CEFTAKözép-európai SzabadkereskedelmiMegállapodás(Central European Free Trade Association)

CELEXA Közösség interneten elérhetõ jogtára

CENEurópai Szabványügyi Bizottság(Comité Européen de Normalisation)

CENELECEurópai Elektrotechnikai Szabvány-ügyi Bizottság(Comité Européen de NormalisationEléctrotechnique)

CFSPKözös Kül- és Biztonságpolitika – KKBP(Common Foreign and Security Policy)

COCOMMultilaterális Exportellenôrzési Koordi-náló Bizottság (Coordinating Committeefor Multilateral Export Controls)

COREPERÁllandó Képviselôk Tanácsa(Comité des Représentants Permanents)

DGFõigazgatóság (Directorate General) azEurópai Bizottság szervezeti egysége(i)

EAGGFEurópai Mezôgazdasági Orientációs ésGaranciaalap(European Agricultural Guidance andGuarantee Fund)

EBESZEurópai Biztonsági és EgyüttmûködésiSzervezet. Az 1975-ben létrehozott Eu-rópai Bizotonsági és Együttmûködési Ér-tekezlet (EBEÉ) 1994-ben alakult át szer-vezetté. Célja az emberi jogok tisztelet-ben tartatása, a különféle feszültségekfeloldása, a fegyveres konfliktusok meg-elõzése és válságkezelés Európában.

EBRDEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank(European Bank of Reconstruction andDevelopment)


ECEurópai Közösség (European Community)

ECBEurópai Központi Bank(European Central Bank)

ECHEnergia Charta

ECOFINGazdasági és PénzügyminiszterekTanácsa(Council of Economic and FinanceMinisters)

ECUEurópai elszámolási egység; az EurópaiMonetáris Rendszer keretében 1979-benlétrehozott közös (ún. kosárelszámolásiegység) (European Currency Unit)

EDFEurópai Fejlesztési Alap(European Development Fund)

EDNNemzetek Európája frakció az EurópaiParlamentben

EEAEurópai Gazdasági Térség(European Economic Area)

EFTAEurópai Szabadkereskedelmi Társulás,melyet 1960-ban hoztak létre, az EK/EU bõvítésével mára négy tagja maradt:Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.(European Free Trade Association)

EGTEurópai Gazdasági Térség, mely az EKés az EFTA országait tömöríti a négyszabadságot megvalósító közös piac-cá (a mezõgazdaság kivételével).

EIBEurópai Beruházási Bank(European Investment Bank)

EIFEurópai Beruházási Alap(European Investment Fund)

EKEurópai Közösség

ELDREurópai liberális és demokrata pártokfrakciója az Európai Parlamentben

EMIEurópai Monetáris Intézet(European Monetary Institute)

EMREurópai Monetáris Rendszer(European Monetary System – EMS)

EMUGazdasági és Monetáris Unió(Economic and Monetary Union)

EPEurópai Parlament (European Parliament)

EPCEurópai Politikai Együttmûködés – EPE(European Political Cooperation)

ERMValutaárfolyam-rendszer(Exchange Rate Mechanism)

ESCGazdasági és Szociális Bizottság(Economic and Social Committee)

ESDPKözös Európai Biztonság- és Védelem-politika – KEBVP(European Security and Defence Policy)


ESFEurópai Szociális Alap(European Social Fund)

ESZAKEurópai Szén- és Acélközösség

ETEurópa Tanács (nem EU-s intézmény!)

EUEurópai Unió (European Union)

EUAEurópai elszámolási egység(European Unit of Account)

EURATOMEurópai Atomenergia Közösség

EUREKAEurópai Kutatási Koordinációs Iroda

EURESEurópai munkaügyi szolgálat, mely in-formációt és munkalehetôségeket kínálaz EU-tagországok állampolgárainak(European Employment Services)

EUROPOLEurópai Rendôrségi Hivatal

EUSZAz Európai Uniót létrehozó szerzôdés

FEOGAEurópai Mezôgazdasági Orientációs ésGaranciális Alap – EMOGA(Fonds Européen d’Orientation et deGarantie Agricole)

G7A Hetek Csoportja (Group of Seven)A gazdaságilag legfejlettebb hét országcsoportja

GATTÁltalános Vámtarifa- és KereskedelmiEgyezmény(General Agreement of Tariffs and Trade)

GDPBruttó hazai termék(Gross Domestic Product)

GNPBruttó nemzeti termék(Gross National Product)

GMUGazdasági és Monetáris Unió(Economic and Monetary Union – EMU)

GSPÁltalános Preferencia Rendszer(Generalized System of Preferences)

GUEEurópai Egyesült Baloldal frakciója azEurópai Parlamentben

IGCKormányközi Konferencia(Intergovernmental Conference)

IMFNemzetközi Valutaalap(International Monetary Fund)

ISPAAz elôcsatlakozási szakaszban lévô or-szágok strukturális felzárkózását segítôeszköz(Instrument for Structural Policies for Pre-Accession)

JHABel- és Igazságügyi Együttmûködés(Justice and Home Affairs)


NATOÉszak-atlanti Szerzôdés Szervezete(North Atlantic Treaty Organization)

NIaz Európai Parlament független képvi-selôinek frakciója (Non inscrit)

NYEUNyugat-európai Unió(Western European Union – WEU)

OECDGazdasági Együttmûködés és FejlesztésSzervezete(Organisation for Economic Cooperation andDevelopment)

PHAREA Phare-program az Európai Unió Közép-és Kelet-Európát támogató programja(Poland-Hungary: Assistance for Restruc-turing the Economy)

PPEEurópai Néppártok (kereszténydemok-rata) frakciója az Európai Parlamentben

PSEEurópai Szociáldemokrata Pártok frak-ciója az Európai Parlamentben

SAPARDAz elôcsatlakozás szakaszában lévô or-szágok mezôgazdasági és vidékfejlesz-tési felzárkózását segítô támogatás(Community Support Regulation for Pre-Accession Measures for Agriculture andRural Development)

SEAEgységes Európai Okmány(Single European Act)

SISSchengeni Információs Rendszer, azEgyezményhez kapcsolódó számítógépesadatbázis és hálózati rendszer, melynekközpontja Strasbourgban van(Schengen Information System)

TACISTechnikai segítségnyújtás a Független Ál-lamok Közössége (a SZU volt tagköztársa-ságai) és Mongólia részére(Technical Assistance for the Commonwealthof Independent States)

TENEurópát átszelô energia-, út- és távközlé-si hálózatok(Trans-European Networks)

UFEUnió Európáért (Európai demokraták ésForza Europa) frakció az Európai Parla-mentben

VZöldek frakciója az Európai Parlamentben

VATHozzáadott-érték adó(Value-Added Tax)

WEUNyugat-európai Unió – NYEU(Western European Union)

WTOKereskedelmi Világszervezet(World Trade Organization)

YESFiatalok Csereprogramja(Youth Exchange Scheme)

Documents

S E ÉRINT Európai uniós kislexikon Unios Kislexikon.pdf · 2 eurÓpai uniÓs kislexikon s Érint e eurÓpai uniÓs kislexikon szavak És kifejezÉsek az eurÓpai integrÁciÓban,