PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS SZAKMAI ALAPPROTOKOLL - …ap.elte.hu/wp-content/uploads/2017/12/APA_2017_4_Kissne-Viszket... · A pszichológiai tanácsadás általános folyamatmodellje:

PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS SZAKMAI ALAPPROTOKOLL –

A TANÁCSADÓI FOLYAMAT

KISSNÉ VISZKET MónikaELTE PPK Pszichológiai Intézet, Pszichológiai Tanácsadás Tanszék

[email protected]

MOGYORÓSY-RÉVÉSZ ZsuzsannaMetamorfózis Műhely

[email protected]

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(4):45–66. 45

A PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁSALAPPROTOKOLLJÁNAK CÉLJA ÉS

FELÉPÍTÉSE

A tanácsadó szakpszichológus szakmai útmu-tatójának kidolgozásakor dönteni kellett ar-

ról, milyen típusú szakmai útmutató készüljön.Ehhez definiálni kellett a készülő dokumen-tum elsődleges célját. A szakmai közösség ésa szakmaközi kapcsolódásokat figyelembevéve az alapprotokollnak elsődleges célja,hogy segítse a pszichológiai tanácsadás, mint

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér és célkitűzések: Ez a tanulmány részlet a készülő Pszichológiai tanácsadás szakmai alap-protokolljából. Az alapprotokoll igyekszik tartalmában áttekinteni a pszichológiai tanácsadásszakmai tevékenységét, szakmai környezetét, áttekintést ad a szakmai és szakmaközi kom-munikációról, a tanácsadó szakpszichológus munka támogatását adó esetmegbeszélő/szuper-víziós és továbbképzési kérdésekről, és a pszichológiai tanácsadás szakmai munka minőség -ellenőrzésének tapasztalatairól. Fontos szakmai része az alapprotokollnak a pszichológiaiszaktanácsadás általános folyamatának bemutatása, a folyamat lépéseinek szakmai kibontása,a használható pszichológiai tanácsadói eszköztár javaslatával, valamint a pszichológiai tanács -adás során szükséges adminisztrációval. Jelen tanulmányban az alapprotokollnak ezt a feje-zetét (VIII. fejezet) mutatjuk be. A pszichológiai tanácsadás általános folyamatmodellje: pre-venció, szűrés, a tanácsadás kezdeti szakasza, a tanácsadás munkaszakasza (tanácsadóiintervenció), értékelés és visszajelzés. Fogalmak meghatározása: tanácsadói első interjú,helyzetértékelő diagnózis, tanácsadói fókusz, tanácsadói szakvélemény.Kulcsszavak: pszichológiai tanácsadás, alapprotokoll, tanácsadói folyamat

DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2017.4.45

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 45

46 KISSNÉ VISZKET Mónika – MOGYORÓSY-RÉVÉSZ Zsuzsa

szakterület munkáját és emellett a szakmairendszerekben való elhelyezését. Az alap-protokoll igyekszik a meglévő pszichológiaiprotokollok rendszerét követni, elsődlegesena szakszolgálati alapprotokoll struktúrája azirányadó, melynek célja a közös tevékenységiterületekkel való harmonizálás.

Ennek mentén kell elhelyezzük jelenmunkát a szakmai útmutatók körében, vagy -is a protokollok, sztenderdek, irányelvek, el-járásrendek, jó gyakorlatok hierarchiájában.

Az alábbi 1. ábrán látható az útmutatókhat típusa (protokoll, sztenderd, irányelv,ajánlás, vélemény, jó gyakorlat), mely defi-niálja e különböző fogalmak szakmai céljait.(Szitó, 2013)

Ennek mentén jelen munka a tanácsadószakpszichológusok szakmai alapprotokollja,vagyis definíciószerűen általános szakmaiszabályozó, amely kiegészíthető további el-járásrendekkel, algoritmusokkal.

Bár tudományos munkák mentén építke-zik, de nem sztenderd, és bár bemutatjaa pszichológiai tanácsadás jelenlegi jogsza-bályi környezetét, de nem törvényi, rendeletiszintű szabályozás, vagyis nem irányelv.

Kapcsolódhatnak hozzá a pszichológiaitanácsadás egyes szakterületi protokolljai,melyek egy része már elkészült szakmaianyag, a folyamatban lévő munkáknál java-solt az alapprotokoll struktúrájának a köve-tése.

A pszichológiai szaktanácsadás területénvagy a kapcsolódó területen már elkészültszakterületi protokollok:– A felsőoktatási diáktanácsadás szakmaiirányelvei, szakmai protokollja (FelsőoktatásiTanácsadás Egyesület, FETA, 2015) – A nevelési tanácsadás szakszolgálati pro-tokollja (Király és Vecsei, 2015)– Szakszolgálati Alapprotokoll (Torda ésNagyné Réz, 2013)

1. ábra. Az útmutatók hat típusa (protokoll, sztenderd, irányelv, ajánlás, vélemény, jó gyakorlat)(Forrás: Szitó, 2013: 11)

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 46

Pszichológiai tanácsadás szakmai alapprotokoll 47

– Az iskolapszichológia szakmai proto-kollja (kézirat) (Szitó, 2010) – A rendvédelmi pszichológiai tevékeny-ség szakmai protokollja (2009)– Pályaorientációs Tanácsadók SzakmaiProtokollja (Borbély-Pecze és mtsai, 2009)– A klinikai és mentálhigiéniai szakpszi-chológia szakmai protokollja (második, át-dolgozott változat) (Bagdy és Túry, 2005)– A munka- és szervezetpszichológia szak-mai protokollja (Antalovits és mtsai, 2003)

A pszichológiai szaktanácsadásalapprotokolljának szerkezete

Az alapprotokoll igyekszik tartalmában átte-kinteni a pszichológiai tanácsadás szakmaitevékenységét, szakmai környezetét.

Ennek megfelelően rögzíti a protokolljogszabályi környezetét, megadja a pszicho-lógiai tanácsadás definícióját, rövid történetiáttekintés után utal az alkalmazott pszicho-lógiai irányzatokra a pszichológiai tanácsa-dásban. Áttekinti a képzési és foglalkoztatásirendszereket, a pszichológiai tanácsadáskompetencia-rendszereit. Számba veszi a ta-nácsadó szakpszichológusi tevékenység cél-csoportjait, rögzíti az etikai elveket a pszi-chológiai tanácsadás folyamatában. Javaslatottesz a pszichológiai tanácsadás ellátásáhozszükséges infrastruktúrára.

Fontos szakmai része az alapprotokollnaka pszichológiai szaktanácsadás általános fo-lyamatának bemutatása, a folyamat lépéseinekszakmai kibontása, a használható pszicholó-giai tanácsadói eszköztár javaslatával, vala-mint a pszichológiai tanácsadás során szüksé-ges adminisztrációval. Jelen tanulmányban azalapprotokollnak ezt a fejezetét mutatjuk be.

Az alapprotokoll ugyanakkor áttekintéstad a szakmai és szakmaközi kommunikáció-ról, a tanácsadó szakpszichológus munkatámogatását adó esetmegbeszélő/szuperví-

ziós és továbbképzési kérdésekről és a pszi-chológiai tanácsadás szakmai munka minő-ség-ellenőrzésének tapasztalatairól.

A PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁSFOLYAMATA

A pszichológiai tanácsadás általánosfolyamatai

A pszichológiai tanácsadás láthatóan szerte-ágazó foglalkoztatási rendszerekben műkö-dik, számos szakmai területen dolgozik. Ígyazonban nehéz az egységes eljárásrendek ki-dolgozása, hiszen ahol megvalósultak, ott ál-talában ezek adott intézmények, szakmate-rületek speciális igényeihez igazodtak.

Az alapprotokoll arra törekszik, hogy azellátás kiegyenlített minőségének megte-remtése érdekében legyen egy egységesiránymutató folyamatmodell, ami a kereteithatározza meg a pszichológiai tanácsadás-nak. Ez a folyamatszabályozás követhetőbbé,átláthatóbbá teheti a szakmai munkát, algo-ritmusokkal írja le a pszichológiai tanácsadásfolyamatát. Így a szakmai minőségbiztosí-tás alapja lehet, olyan stabilitást adva a mun-kának, ami a további összekapcsolódásnak,fejlesztésnek is lehetőséget teremthet.

Fontos azonban, hogy épp a pszichológiaitanácsadás gazdagsága miatt a folyamatnakmeg kell őriznie rugalmasságát, a szakmaiigények szerinti szabad döntéshozatalt.

Az alapprotokollunk bemenet-folyamat-kimenet típusú szabályozórendszer, így ezta struktúrát követi a folyamatmodell, ennekmegfelelően a főbb lépései:– Prevenció– Szűrés– Pszichológiai tanácsadói kapcsolat elsőlépései

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(4):45–66.

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 47

– Tanácsadói folyamat – intervenciók– Értékelő, visszajelző szakasz

A pszichológiai tanácsadás általánosfolyamatmodellje

A pszichológiai tanácsadás folyamán arra tö-rekszünk, hogy a kliens megismerje sajáterőforrásait és azokat hatékonyan alkalmaznitudja az életében felmerülő nehézségek ke-zelésére. Ennek a kettős célnak az elérése– Egan (2011) modelljét alapul véve – több

szakaszon keresztül történik a tanácsadás fo-lyamatában (1. táblázat).

PrevencióA tanácsadás pszichológiának igen fontos, bárnem eléggé hangsúlyozott feladata a prevenció.A gyakorlatban és a képzés fókuszában el-sősorban az individuális kezelési módok,a pszichológiai diszfunkciók, a krízisinter-venció került előtérbe, és kevesebb hangsúlyjutott a szisztematikus prevenciós beavatko-zásokra, a mentális jóllét kérdéseire mind nem-zetközi, mind hazai vonatkozásban. Az 1990-esévekig a betegség-distressz szemlélet egyértel-műen hangsúlyosabb volt, mint az egészség-jól-lét fókusz. Az 1990-es évek végétől fordult na-gyobb figyelem a prevenciós tevékenységekfelé a mentális ellátás egész területén. Az APA1998-as konferenciáját a prevenciónak szen-telte, és online folyóiratot indítottak el a témá-ban (Prevention and Treatment). Ma már a fej-lődés minden szintjén történnek intervenciók,kezdve a gyermekkortól, az ifjú-, felnőtt-, idős-koron át a különböző alkalmazási területekig,mint a család, oktatási intézmények, munkahe-lyek, különböző szociális ellátó intézmények.Előtérbe kerültek a prevenciós aktivitás cso-portos formái, a tréningek, és ezzel párhuza-mosan a kutatási lehetőségek is.

A prevenció a hagyományos elképzelésszerint három szinten működhet. Az elsődle-

ges prevenció célja a kóros folyamat kialaku-lásának megakadályozása, a diszfunkcionálisműködéseket okozó tényezők előfordulásá-nak csökkentése. A másodlagos prevencióa már elindult kórfolyamat megállítására tö-rekszik, a már kialakult zavarok minél ko-rábbi szakaszban történő felfedezésével éscsökkentésével. A harmadlagos prevenció azállapotrosszabbodást, a szövődmények ki-alakulását igyekszik megakadályozni, vala-mint támogatja a rehabilitációt, segít a visz-szaesés megelőzésében (Hajduska, 2010).

Ezt a hármas felosztást azonban ma márproblémásnak tekintjük, hiszen a másodlagosés harmadlagos prevenció remediációt,„kármentesítést” jelent, és egyértelműena medikális betegségfókuszú modellel állkapcsolatban. Mint ilyen, főként a fizikai ál-lapotromlásra fókuszál, holott a mentálisegészség megromlása multikauzális (pszi-chés, szociális stb.) okokra vezethető vissza(Baker és Shaw, 1987).

Ennél sokkal komplexebb megközelítéstnyújt Romano és Hage (2000) rendszere,amiben szerepet kapnak az egyéni jóllétetbefolyásoló tényezők mellett a tanulásra, élet-módra, munkakörnyezetre fejlesztő hatástgyakorló politikai, szociális változásokrólszóló kezdeményezések is. Így a prevenciósbeavatkozások a következő dimenziók közülegyet vagy többet is magukban foglalnak:

1. A problémás viselkedés megjelenésénekmegállítása, megelőzése. A klasszikus érte-lemben vett elsődleges prevenció, de az ere-detileg túl szűk értelmezést kiterjeszti a men-tális és szociális problémák komplexebbetológiájának figyelembevételével.2. A problémás viselkedés megjelenésénekkésleltetése, például minél később kezd va-laki dohányozni, annál jobban csökken azaddikció kialakulásának veszélye.


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 48



Lehetséges elágazás Tevékenység Tevékenység elemei Tevékenységet végz szakmai

támogatása

output 1: szakasz végén a tanácsadói munka lezárul

output 2: szakasz végén igény jelentkezik a pszichológiai segítségnyújtásra vagy a sz résre

0A – Prevenció

ájékoztató, ismeretterjeszt el adás

csoportok, tréning

információs tanácsadás

nyílt napok

ismeretterjeszt cikkek publikálása, médiaszereplés

szakterületi specialisták,

médiakommuni-kációs szakemberek

output 1: a tanácsadói munka lezárul

output 2: igény jelentkezik a pszichológiai segítségnyújtásra

output 1: a kliens problémájára megoldás születik

output 2: a klienst továbbküldi a tanácsadó (információs tanácsadásra, orvosi ellátásba, terápiára)

output 3: a kliens más rendszerszint problémájával érkezik – váltás rendszer-szemléleti munkára (pár, család, csoport)

output 4: a kliens speciális jelleg problémával érkezik – pl. krízis, kísérés- hospice – a tanácsadás nem a klasszikus folyamatmodell mentén halad

output 5: a kliens tanácsadói jelleg problémával érkezik, erre alkalmas és motivált – folytatódik a tanácsadói munka

0B – Sz rés sz r vizsgálatok

információs tanácsadás

konzultálás szakterületi specialistákkal, ha szükséges

Els szakasz tájékozódó beszélgetés

els interjú

rapport

diagnosztikus munka

konzultáció, információs tanácsadás

Egyéni tanácsadói esetmegbeszél

Tanácsadói esetmegbeszél csoport

Tanácsadói team esetmegbeszélés

Projektkísérés

Peer-group szupervízió

Részvétel szakvizsgát adó képzésben

Részvétel módszerspecifikus és szakirányú továbbképzésben

Részvétel tanfolyamon

Részvétel konferencián

Szakmai találkozó, továbbképzés

Helyzet-értékel diagnózis

anamnézis

pszichés állapot feltárása

személyiség vizsgálata

kognitív képességek felmérése

kijelölésre kerül a tanácsadói fókusz

output 1: váratlan esemény nem teszi lehet vé a megkezdett munkát, ez megszakad

output 2: váratlan esemény megváltoztatja aktuálisan a fókuszt – ennek átbeszélésére, új tanácsadói megállapodásra van szükség

output 3: a tanácsadói munka zavartalanul halad a lezárás felé

Munka-szakasz

pszichológiai tanácsadás krízisintervenció

mediáció

rendszerszint (pár, család, csoport) intervenció

Értékel és visszajelz szakasz

konzultáció (állapot visszajelzés)

utánkövetés

1. táblázat. A pszichológiai tanácsadás általános folyamatmodellje

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 49


3. A problémás viselkedés hatásának csök-kentése, a klasszikus értelemben vett har-madlagos prevenció. Például a már dohány-zók körében dohányzásról leszoktatótréningek szervezése.4. Olyan ismeretek nyújtása, attitűdök ésviselkedések (pszichés és fizikai síkon egya-ránt) kialakítása, amelyek egyensúlyt adóéletmódra biztatnak, annak előnyeit bemu-tatva. Például stresszkezelési programok, tré-ningek.5. Intézményes szintű, kommunikációs, kor-mányzati politikai döntések, amelyek támo-gatják a fizikai és érzelmi jóllétet. Ezek olyanrendszerszintű beavatkozásokat jelentenek,amelyek az emberek életterében, munka- éstanulási környezetében igyekeznek meg-előzni a problémás viselkedést. Például se-gítségnyújtás karriertervezés útján, megfe-lelő egészségpolitikai intézkedések stb.

A 4. és 5. dimenziót összefoglalóan kocká-zatcsökkentő stratégiának is nevezik. Ezekalkalmazhatók egyénileg, csoportosan vagyrendszerszinten is, több dimenzió mentén,biológiai, pszichológiai, szociális és környe-zeti változókat célozva.

Napjaink bizonyítékokon alapuló, gyer-mekek és fiatalok számára kidolgozott pre-venciós programja a Gondoskodó Közössé-gek elvén alapuló CTC (Communities ThatCare) program,1 mely a következőképpenfoglalja össze a prevenció lépéseit:

1. fázis: a közösségi készenlét felmérése.A tagok attitűd- és szervezeti jellegzetessé-geinek felmérése, a vezetők, a mobilizációsfolyamatban szerepet játszó szervezetek fel-becslése, ezek bevezetése a program ismere-tébe.

2. fázis: tréningek, amelyek egyrészt a ve-zetők elméleti, másrészt a közösséget aktiválóprevenciós tevékenységre való gyakorlati fel-készítését jelentik. A vezetők létrehozzák azta csapatot, akik részt vállalnak a prevenciósprogram kivitelezésének szervezésében.3. A szervező csapat felméri egyrészt a fia-talkori viselkedésproblémák, rizikó- és pro-tektív faktorok szintjét, valamint a közösségrendelkezésére álló erőforrásokat. Ennek ér-dekében egy tréning keretében felkészítéstkapnak a szükséges ismeretekről. A rizikó- ésvédőfaktorok profilja nyújtja az alapot a ké-sőbbi mérésekhez és a szükséges változásokkijelöléséhez a prevenciós tervben. A team-nek azt is el kell sajátítania, hogy észrevegyea jelenleg működő rendszer hiányosságait.4. fázis: Cselekvési terv kialakítása. Egyújabb tréning keretében a team létrehozzamagát a Közösségi Tervet, ami bizonyítéko-kon alapuló, tehát igazolhatóan hatékony in-tézkedéseket, programokat és aktivitásokattartalmaz. A prevenció az egyén szintjéna prenatális periódustól kezdődően a fiatalfelnőttkorig tart. A tervben az intervenciókontúl a kivitelezés hatékonyságának monitoro-zása is szerepel.5. fázis: Maga a kivitelezés és annak folya-matos monitorozása a prevenciót, a tervetkészítő vezető csapat által. A kezdetektől 2–5 éven át folyamatosan képzéseket és tech-nikai segítséget nyújtanak a kivitelezés során.A célok teljesülésének vizsgálatához külsősszupervizorok bevonására is sor kerül. Szin-tén fontos ezen a szinten a helyi média be-vonása a folyamatba, melynek célja a kö-zösség tagjainak edukációja a problémásviselkedésekkel és a protektív faktorokkalkapcsolatban, a közösség motiválása újabbpreventív interakciókban való részvételre.

1 http://www.blueprintsprograms.com/factsheet/communities-that-care (Letöltés ideje: 2017. 11. 18.)

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 50


A SAMHSA’s Strategic Prevention Frame-work (SPF)2 5 lépésben foglalja össze a pre-venciós folyamatot:

1. Felmérés – Mi a probléma? Hogyan ta-nulhatunk többet róla?2. Kapacitás kiépítése – Mivel kell dol-gozni?3. Terv – Mit és hogyan kellene tenni?4. Megvalósítás – Hogyan lehet átvinnia cselekvés szintjére a tervet?5. Értékelés: Sikerült?

A prevenciót a gondoskodás széles spektru-mában is el lehet helyezni. A BehavioralHealth Continuum of Care Model,3 (Basedon the Mental Health Intervention Spectrum,first introduced in a 1994 Institute of Medi-cine ) négy fázisát definiálja a gondoskodás-nak.

1. Promóció – Olyan stratégiák összefogla-lása, amelyek az egészséges viselkedéshezszükséges környezet megteremtését célozzák.2. Prevenció – A problémák kialakulásánakmegelőzése, olyan intervenciók, amelyekmegelőzik vagy csökkentik a viselkedésesegészségproblémák kialakulását, mint pél-dául a korai és/vagy illegális alkohol- vagydroghasználatot és abúzust. A prevenció há-rom szinten működik: általános, szelektív ésegyénre indikált szinten.3. Kezelés – A szerhasználók vagy egyébegészségviselkedési probléma kapcsán diag-nosztizáltak ellátása4. Felépülés – Segítségnyújtás az egyén szá-mára, hogy újra produktív életet élhessen.

A prevencióhoz kapcsolódó szakmai tevé-kenységek, melyeket tanácsadó pszicholó-gusok végeznek:– Ismeretterjesztő előadások tartása speci-ális korcsoportoknak, illetve speciális prob-lémák kapcsán (például iskolakezdés, stressz-kezelés, munkanélküliség stb.)– Médiaszereplések, közérdekű informá-ciók átadásának lehetősége– Online eszközök használatával ismere-tek nyújtása, attitűdök és viselkedések kiala-kítása– Kutatások folytatása, az eredmények köz-zététele, ismertetése megfelelő fórumokon(folyóiratok, konferenciák, média)– Ismeretterjesztő tanulmányok közzététele– Csoportos tanácsadás vagy tréningekszervezése speciális célcsoportoknak– A segítő szakemberek és intézmények el-érhetőségének elősegítése (kapcsolatépítés,kommunikáció, integráció az ellátás külön-böző szintjei között)– Szakmai továbbképzések szervezése– A segítő szakemberek együttműködésé-nek támogatása csoportos szupervíziókkal,peer-esetmegbeszélésekkel, MPT rendezvé-nyekkel– Szervezetekben nyílt napok szervezése

SzűrésA szűrésre mint tanácsadó szakpszichológusitevékenységre olyan esetekben lehet szükség,amikor speciális állapotok felmérése (mun-kaalkalmasság, iskolaérettség stb.) vagymentális rendellenességek kizárása (példáulkiégésközeli állapot felmérése) a tanácsadáscélja.


2 https://www.samhsa.gov/capt/applying-strategic-prevention-framework (Letöltés dátuma: 2017. 11. 18.)3 https://www.samhsa.gov/capt/applying-strategic-prevention-framework/cultural-competence/cultural-competence-

spf#cultural-competence-continuum (Letöltés ideje: 2017. 11. 18.)

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 51


Ennek értelmében a szűrés megvalósulhategyéni vagy csoportos formában.

A szűréshez vezető utakA szűrések elvégzésének eljárásrendjét azazt kivitelező intézmény rögzíti (pl. pedagó-giai szakszolgálatban, rendvédelmi szervek-nél). Ez egyben meghatározza a szűrésbevaló bekerülés módját és a folyamat lefolyá-sát, az eredmények ismertetését és felhasz-nálását is.

Szűrésre való igény felmerülhet valamelyprevenciós tevékenység során is, például is-meretterjesztő előadáson. Ennek kivitelezé-séhez figyelembe kell venni, hogy milyenengedélyezésre (intézményi stb.) van szük-ség, illetve az etikai elvek figyelembevételenem mellőzhető.

Szintén indulhat szűrési folyamat kutatáskapcsán. Adott kutatás etikai engedélyezéseaz adott intézmény hatáskörébe tartozik(kutatásetikai engedély), s mindenképpen en-gedélyköteles az intézmény felé is, ahola szűrés történik, illetve az abban résztvevők(kiskorú esetén a szülő) írásbeli beleegye-zése sem nélkülözhető.

Általános etikai irányadónak tekinthet-jük az Európai Unió jogszabályban rögzítetttudományetikai normáit:Az EU etikai alapelveit tartalmazó jogsza-bályok (Európai Unió Alapjogi Chartája és azEmberi Jogok és Alapvető Szabadságjogokvédelméről szóló Egyezmény és KiegészítőJegyzőkönyvei) alapján tiszteletben kell tar-tani:– az arányosság elvét,– a magánélet és a személyes adatok vé-delméhez való jogot,– az emberek testi és szellemi épséghezvaló jogát,– a diszkriminációmentesség elvét,– az emberi egészség védelmét.

A továbblépés lehetőségeiHa a szűrés alapján megállapítható olyan ál-lapot vagy mentális státusz, ami további el-látást igényel, akkor a szűrővizsgálatot végzőpszichológusnak vagy intézménynek a ren-delkezésre álló protokoll szerint kell eljárnia.Ha ilyen eljárásrend nem áll rendelkezésre,akkor a szűrést végző szakember számárajavasolt egyéni vagy csoportos szakmai szu-pervíziós segítséget igénybe venni a továbbidöntések meghozatalához.

A tanácsadás kezdeti szakaszaAz első szakaszban a munkaszövetség kiala-kítása, a rapport kiépítése, a hozott problé-mák és lehetőségek megismerése a cél.A kezdeti énfeltáráshoz, „kitárulkozáshoz”kell megteremteni a tanácsadónak a szüksé-ges feltételeket.

A hitelesség és az empátia, mint a be-szélgetés eszközei azt szolgálják, hogy a kli-ens bizalommal el tudja mondani történetét,segítséget kap új szempontok meglátásáhozés a valóban fontos kérdések kiemeléséhez.Ebben a szakaszban a jelenlegi állapot kaphangsúlyt, azaz milyen problémák és ki-használatlan lehetőségek fogalmazhatókmeg, melyek azok a területek, ahol a kliens-nek dolgoznia kellene.

Az első szakaszban több feladata is vana szakembernek. A konkrét munka megkez-dése előtt tisztázni kell a tanácsadással kap-csolatos téves feltételezéseket, hiedelmeket(pl. „csak akkor fordul valaki tanácsadóhoz,ha komoly érzelmi vagy mentális problémájavan”, vagy „a tanácsadó megtanítja, hogy tu-dok megküzdeni a problémámmal”, „a jó ta-nácsadó gyors megoldást tud a problé-mámra…”). A pszichológiai tanácsadóimunkára való felkészítés ez, annak átgondo-lása, miben kaphat a kliens segítséget, mit je-lent a pszichológiai tanácsadás.

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 52


Ezzel párhuzamosan tehát definiáljuk a pszi-chológiai tanácsadói folyamatot, meghatá-rozzuk a folyamat lépéseit.

Fontos része az első szakasz kapcsolat-építésének, hogy érteni, tapasztalni tudjaa kliens a tanácsadó pszichológus empatikushozzáfordulását, megéli a tanácsadó-klienskapcsolat szerepein át a hitelességet.

Az empátia kifejezése olyan tanácsadóiszkillek által valósul meg, mint a bemutat-kozás, hellyel kínálás, társas beszélgetés, amioldja a stresszt, figyelni kell a nonverbális vi-selkedésre, mint a kliens emocionális álla-potának jelzésére, követni a kliens változásaitaz ülés alatt, és kifejezni számára, hogy ér-deklődöm a személye iránt, érdekel engem.

A kapcsolatunk hitelességét a kongruen-cia, spontaneitás, pozitív figyelem és a klienselfogadása közvetíti.

Mindezek megvalósításához fontos a ta-nácsadói első interjú és a mélyebb explo -ráció.

A tanácsadói első interjúnak alapvetőenhárom típusát különböztetjük meg.

Legáltalánosabb az ún. általános vagyfelmérő első interjú, ami lehet félig struktu-rált vagy strukturálatlan, kimenetele szerző-déskötés a klienssel vagy a kliens továbbirá-nyítása a számára jelenleg adekvátabbellátáshoz.

Másodikként említjük a krízisinterjút,amikor egy időben zajlik a tájékozódás ésa krízisintervenció, kimeneteli lehetőség itt isa szerződéskötés vagy továbbküldés.

A tanácsadói interjúk harmadik változataa speciális tanácsadói interjú, amikor speciá -lis szempontok alapján történik a tájékozó-dás. Ilyen lehet például a munkakör vagya pályaalkalmasság vizsgálata, az interjú ki-menetele általában egy döntés vagy szakvé-lemény.

Mindemellett mindhárom típusú interjútkövetheti mérőeszközök használata, ahol a ta-nácsadó különböző standardizált kérdőíveket


2. ábra. A pszichológiai tanácsadás folyamata

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 53


és teszteket alkalmaz (a Magyar Pszicholó-giai Társaság Tesztbizottsága irányelveinekmegfelelően).

A tanácsadó az első interjú során nyertadatok (előzetes információk, anamnesztikusadatok, megfigyelések, kérdőívek, tesztekeredményei) alapján helyzetértékelő diag nózist(tanácsadói diagnózis) készít a kliens jelenlegiállapotáról. A helyzetértékelő diagnózis nem-csak a jelen állapot leírására alkalmas, hanema közös munka fókuszának kijelölésére is.

A tanácsadói helyzetértékelő diagnózis –bár a pszichopatológiai ismereteket nem nél-külözheti – nem pszichopatológiai rendsze-rekben gondolkodik. Az áttekintéshez olyanelméletekre támaszkodik a jelen munka,amelyek az egészség definícióját adják nem-zetközi és hazai egészségpszichológiai szem-pontból, a fejlődés vonatkozásában és neu-ropszichológiai vonatkozásokat tekintve.Ezek alapján a tanácsadói helyzetértékelődiagnózis áttekintésre törekszik a kliens pszi-chés működéseiről az egészségesség, stresz-szel való megküzdés (pszichológiai immun-rendszer) (Oláh, 2015), az alapvető emberiszükségletek kielégítése (Grawe, 2007;Rossouw, 2014), a személyiség alakulásá-ban szerepet játszó tényezők és fő fejlődésiterületek, sémák (Young, 2010), valaminta személyiségfejlődés szintjei (Erikson, 1967;Arnett, 2007) szempontjából, felbecsülveezen területek, funkciók színvonalát, haté-konyságát, hiányosságait, erősségeit.

Ezek alapján a következő életterületekettekinti át:I. Kötődés, bizalom, intimitásII. Autonómia – dependencia, kontrollké-pességIII. Teljesítmény, kompetencia, működési ha-tékonyság, alkotóképességIV. Fejlődési potenciálV. Identitás, önbecsülés, énintegritás

Bár ezek az életterületek és funkciók nemkülöníthetők el élesen egymástól, a tanácsa-dási fókusz kijelölésekor igyekszünk megta-lálni azt az életterületet vagy funkciót, ahola kiegyensúlyozatlanság, működésbeli hiá-nyosság a legkiemelkedőbb, a legnagyobbmértékű distressz forrása, és így a pszicho-lógiai tanácsadás fókuszának meghatározásátsegítheti. Ugyanakkor feltétlenül figyelembekell venni, hogy a hiányosságot egy aktuáliséletesemény, stresszor váltotta-e ki (akci-dentális krízis), illetve a természetes fejlődésiszakaszokkal kapcsolatos életkori nehézségállhat-e a háttérben (fejlődési krízis), vagya diszfunkció ismétlődően jellemző a sze-mély életvitelére, azaz megjelenése össze-függésben állhat kora gyermekkorból szár-mazó maladaptív viselkedési sémákkal, azaz„a krízis infantilis konfliktusokba vonódik”(Ritoókné, 2002). Súlyos kiegyensúlyozat-lanság, permanensen fennálló vagy gyakranvisszatérő nehézség, illetve több mint két te-rület súlyos hiányossága esetén a tanácsadóikompetencia nem alkalmas a probléma ke-zelésére, ilyenkor a klienst tovább kell irá-nyítanunk a nehézségei kezeléséhez megfe-lelő kompetenciával bíró szakemberhez.Vagyis a tanácsadói kompetencia megállapí-tásához és a fókusz kijelöléséhez a követ-kező kérdések megválaszolása feltétlenülszükséges:– Köthető-e fejlődési vagy akcidentális krí-zishez az észlelt distressz állapot?– Az életfolyamatot figyelembe véve mu-tat-e ismétlődést a kiegyensúlyozatlan mű-ködés?– Mióta áll fenn a jelenlegi állapot?– Az öt fenti funkció közül mennyi érintett?– Milyen mértékű az észlelt működésbelihiányosság?

A funkciók működési színvonalának mé-résére különböző eszközöket alkalmazhat

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 54


a tanácsadó pszichológus (tesztek, becslő -skálák, kérdőívek).

A tanácsadás munkaszakasza – tanácsadói intervenciók

A vágyott helyzetA következő, második szakasz első fázisábana „vágyott helyzet”, azaz a jövő kap nagyobbhangsúlyt, a „mit szeretnék”, „mire van szük-ségem” kérdései, vagyis hogy milyen válto-zások jelentenék az egyensúlyt a kliens szá-mára. A kliens itt szabadon használjafantáziáját, tervez, vágyakat fogalmaz meg.A tanácsadó ezt facilitálja, miközben a reáliscélok, valódi megoldási lehetőségek felé se-gíti a klienst. A beszélgetésben mintázatokat,ösztönzőket keresnek közösen, erősítve a vál-tozást és a változás iránti elköteleződést.

Reális célok, próbacselekvésekA vágyott helyzet felvázolása után újra a re-alitás, a megvalósítható, konkrét tervek feléigyekszünk irányítani a kliens figyelmét.Olyan stratégiák, cselekvési tervek kidolgo-zására ösztönözzük, amelyek közelebb vi-szik céljai eléréséhez („mit kell tennem, ho-gyan induljak el” kérdései). Folyamatosantámogatjuk erőforrásai felismerésében ésmegszilárdításában, bátorítjuk a cselekvésitervek kivitelezésében, a „próbacselekvések”véghezvitelében.

Az alábbi képlet jól szemlélteti a pszi-chológiai tanácsadó szerepét ebben a folya-matban:

Kliens fókusza = ProblémaTanácsadó fókusza = Probléma + Kliens

+ Konzultációs folyamat + CélA munkaszakasz folyamán is használha-

tunk segédeszközként projektív eljárásokat,kreativitást, önkifejezést fejlesztő, illetvea nehézségek megoldásához szükséges erő-forrásokat támogató gyakorlatokat – mindezt

a tanácsadó képzettségének megfelelő, meg-szerzett kompetenciák alapján (pl. mód-szerspecifikus, illetve speciális pszichológiaikompetenciát nyújtó képzettségek).

Értékelés és visszajelzésA pszichológiai tanácsadás zárásaként a kö-zös munka értékelése folyik, annak alapján,hogy az elért eredmények milyen mértékbenegyeznek a kezdeti szerződéssel, a kitűzöttcélokkal. Az értékelésre időhatáros munkasorán a záró alkalmakkor kerül sor, nem meg-határozott időtartamú folyamat esetén a kö-zösen eldöntött lezáró szakaszban.

Lehetséges kimenetelek:– Közös munka lezárása, a hozott prob-léma megoldásával– Közös munka folytatása, a fókusz mó-dosításával, új fókusz kijelölésével– Közös munka lezárása továbbküldéssel

A záró szakaszban az elért eredményekáttekintésén túl szóba kerül a kliens jövőbeliútja (hogyan tovább a tanácsadás lezárásaután), illetve a tanácsadóval való kapcsolat-tartás lehetősége (szükség esetén a jövőbena megkeresés módja).

A kliens kérésére vagy az intézmény sza-bályai szerint készül tanácsadói szakvéle-mény.

A szakvélemény a kliens személyiségjo-gainak, illetve a Pszichológusok SzakmaiEtikai Kódexe irányelveinek betartásával ké-szül (SZEK, 2004).

A tanácsadó a tanácsadás folyamata soránegyéni vagy csoportos szupervízión vesz részt,amelynek során tisztázza a klienssel az esettelkapcsolatos kérdéseit, elakadásait. A tanács -adói csoportos szupervízió tematikájának spe-ciális jellemzője, hogy sokkal inkább „eset-centrikus”, a hozott probléma körüljárásakorkisebb hangsúlyt kap a tanácsadó és kliensközötti kapcsolat, az áttétel, viszont áttétel


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 55


szempontjai, mint maga a tanácsadás folya-mata, annak fókusza, fázisai a lehetséges ki-menetelek.

A tanácsadói esetvezetés online formábanis megvalósulhat, ennek sajátosságaira jelendokumentum nem tér ki.

A pszichológiai tanácsadás folyamatában kiemelten fontos

fogalmak meghatározása

Tanácsadói első interjúA tanácsadói első interjú elsődlegesen az ar-gelanderi első pszichoterápiás interjút követi(Argelander, 2016). A „szokatlan beszélge-téshelyzetre” építve az első interjú során azobjektív, szubjektív és szituatív információkösszességéből integrált „személyiségképet”keresünk. Mivel a tanácsadói első interjú el-sődleges lesz a tanácsadói helyzetértékelődiagnózisban, ezért elengedhetetlen, hogy azehhez szükséges információk előtérbe kerül-hessenek. Ez olykor az első ülés argelanderistruktúráját követve újabb, a tanácsadói fó-kuszt célzottan kereső ülést/üléseket igé-nyelhet. Így válik az első interjú a felmérőszakasz meghatározó, de nem kizárólagoseszközévé.

Az első interjút különböző szempontokszerint osztályozhatjuk.

A kezdeményező alapján három csopor-tot különíthetünk el:– kliens kezdeményezte – a tanácsadó nyi-tott, várakozó, a kliens céljaira igyekszik rá-hangolódni, – tanácsadó kezdeményezte (például isko-lában) – a tanácsadó szeretne megtudni va-lamit, felfigyelt egy lehetséges probléma-helyzetre,– információorientált első interjú – határo-zott kérdésekre keresi a választ.

Az interjúk tematikáját tekintve szinténhárom csoportot különíthetünk el:

– általános tanácsadói interjút – leggyak-rabban élvezeti kérdéseket rejt, és leginkábbköveti az argelanderi struktúrát, – krízisinterjút – a krízisintervenció tech-nikáját alkalmazó első beszélgetés, – speciális tanácsadói interjút – adott dön-tési területen történő részletes tájékozódástjellemez (például pályaorientáció, kiválasztásstb. kérdése).

A megkeresés célja és a probléma jellegedönti el az első interjú típusát.

A pszichológiai tanácsadás egyik legfon-tosabb jellemzője a tanácsadói fókusz. Ennekkijelöléséhez, tartásához sajátos interjútech-nika szükséges. A tanácsadó az interjú fo-lyását bizonyos területekre tereli. Ez a tanács -adói interjú valamennyi szakaszában fontosmikroszkill, azonban óvatosan kell bánnivele, megőrizve az interjú egyéb fontos in-formációit (pl. argelanderi szcenikus-szub-jektív-objektív információk). Ivey és Ivey(2003) hét fókuszt emeltek ki a tanácsadói in-terjúban: – Az egyéni hangsúly a kliens személyesjellemzőire figyel. A demográfiai, történeti ésa probléma személyes okai kerülnek előtérbe.A tanácsadó gyakran használja a kliens nevét,hogy a fókuszt segítsen őrajta tartani.– A második fókusz a fő téma vagy prob-léma, az, amiért segítségért fordult a kliens.– A kliensek gyakran beszélnek „mások-ról”, akik valamilyen módon kapcsolódnaka kliens problémájához. Ők lehetnek barátok,kollégák, tágabb családtagok vagy más sze-mélyek. Ez adja az interjú harmadik fókuszát.– A családfókusz a testvéreket, szülőket,gyerekeket, házastársat érinti. Rugalmasankezeljük a „család” fogalmát, hiszen sokféleformája lehet, van, akinél beletartozhatnaka közeli barátok vagy nagynéni, nagybácsi.– Az interjú fontos fókuszát adja, hogy a ta-nácsadó figyel a kölcsönösségre. Arra, ahogy

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 56


a kliens reagál a tanácsadóra, hiszen ez in-formáció lehet arról, ahogy másokkal kap-csolatba lép. A tanácsadó egyenrangúkéntkapcsolódik a klienshez („hogyan szeretné,hogy segítsem?”).– A kérdezés fókusza adja a hatodik szem-pontot, vagyis ahogy a beszélgetés szem-pontjai haladnak a kliens témamegjelöléseiáltal.– Végül a kultúra/környezet/kontextus fó-kusza azt jelenti, hogy a tanácsadó próbáljakeresni, megérteni azt a kontextust, amibena kliens él vagy amiben felnőtt.

Cormier és Hackney (2005) hasonlóanemel ki szempontokat a fókuszkijelöléshez:– Személyes adatok (nem, kor, családi ál-lapot…)– Probléma megjelenítése (Hogyan hata probléma a kliens mindennapi életére? Mi-lyen viselkedés és érzelem kapcsolódik ehheza problémához? Milyen gyakran és milyenhosszan áll fenn ez a probléma? Van ennekmintázata? Mikor? Kikkel? Előrejelzi-e va-lami?)– Kliens jelenlegi életstílusa (Hogy telikegy tipikus napja? Milyen társas, rekreációsaktivitásai vannak? Milyen a természetes fej-lődési közege? Milyen speciális tulajdonsá-gai vannak – életkor, fizikai, kulturális…?)– Családtörténet (anya-apa, testvérek, csa-ládi stabilitás)– Személyes történet (orvosi történet – be-tegség…, képzési történet – iskolák, aktivi-tások, hobbik, kortárskapcsolatok…, karrier -célok – személyes életcélok)– A kliens jellemzői az interjú alatt (fizikaimegjelenés, hogyan kapcsolódott az ülés alatta tanácsadóhoz, a kliens melegsége, aktivi-tása-passzivitása, motivációja…, logikaimegjegyzései, ahogyan kapcsolódik)

Összbenyomás– Milyen a problémamegjelenítés termé-szete a kliensnél?– Hogyan jeleníti meg a problémáját (ér-zelmileg kapcsolódva: félelem, aggódás…,gondolatokkal: hiedelmek, percepciók…, vi-selkedéssel: szabályok, elkerülés…, fizioló-giai tünetekkel: alvásprobléma…, interper-szonális közegre hatva: családtagok felé,osztálytársak felé…)?– Van-e mintázata a problémának? (Mikorjelentkezik? Hol? Kikkel? Mi történik előtteés közvetlenül utána? Milyen előnye van?Mi a hátránya?)– Milyen hosszan áll fenn a probléma, éshogyan hat a kliens életére? (Milyen régen?Milyen gyakran? Milyen hosszan tart? A napiteendőit mennyire nehezíti?)– Milyen erőforrásokkal próbál megküz-deni? (Milyen coping-erőforrásai vannak?Dolgozik-e? Az erőforrások, támogatásokrendszere milyen? Milyen a világnézete –vallás, nemzetiség, peer-group…?)

A pszichológiai tanácsadó bármelyik mo-dellt követheti, de nem nélkülözhető a fóku-szok figyelembevétele a tanácsadói interjúsorán.

Helyzetértékelő diagnózisA diagnózis felmérés és a probléma definiá-lása. A tanácsadásban a helyzetértékelő di-agnózis fogalma a pszichológiai tanácsadásszempontjából releváns felmérést és problé-madefiniálást jelent. Olyan kérdésekre ad vá-laszt, mint:

– Fennáll-e pszichológiai tanácsadásszempontjából releváns probléma, kijelöl-hető-e a tanácsadói fókusz?

– Ha igen, erre a problémára a kliens is ek-ként, pszichoszociális szempontból tekint-e,vagy ennek irányába szemlélete mozdítható?


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 57


– Megvan-e a kliens kellő motivációjaa pszichológiai tanácsadás végzéséhez? (A pszichológiai tanácsadásban definíció-szerűen fontos a kliens aktív, „konzultációs”státusza.)– A kliens rendelkezik-e olyan mértékű sze-mélyes erőforrással, mely lehetővé teszia pszichológiai tanácsadást? – A tanácsadás folyamatának vannak-ekülső vagy belső akadályai (pl. pszichopato-lógiai állapot)?

A helyzetértékelő diagnózis felállítása-kor a tanácsadó szakpszichológus támasz-kodik a ta nácsadói első interjúra, az anam-nesztikus adatokra, támaszkodhat, harendelkezésre állnak, diagnosztikus mérő-eszközök eredményeire.

A helyzetértékelő diagnózis így részle-tes felmérése a kliens aktuális probléma-helyzetének. A tanácsadói helyzetértékelő di-agnózis alapján állítható fel a tanácsadóifókusz.

A tanácsadói helyzetértékelő diagnóziskimenetelei ezek alapján a következők le-hetnek:– Jól körvonalazódik a tanácsadói fókusz,nincsen kontraindikáció, így a fókusz kijelö-lésével a pszichológiai tanácsadás folytatható.– Felmerül a pszichopatológia gyanúja, ek-kor a klienst a tanácsadó szakpszichológusklinikai diagnózisalkotásra továbbküldi. En-nek lehetséges menete:

• a továbbküldést a kliens elfogadja, a ta-nácsadó konkrét hely/helyek lehetőségé-vel segíti a klienst,• a továbbküldést a kliens nem fogadjael, a továbbküldés elfogadása lesz a rövidtanácsadói cél, akár külső kapcsolatokbevonásával,• a továbbküldés elfogadott, de közvetlenkülső okokból nem megvalósítható (pl.

várakozási idő van, túl nagy az ellátó-helyhez való távolság…). Ebben az eset-ben a tanácsadó szakpszichológus kon-zultál adott klinikai-terápiás hellyel, ésaz ő javaslatuk szerint jár el. Ennek alap-ján, az ő szakmai kíséretükkel végzi a te-rápiára felkészítést, a várakozási időbenaz erőforrások mozgósítását, vagy adotttanácsadói fókuszt kitűzve pszichológiaitanácsadást végezhet.

– Egyértelmű, terápiában támogatott pszi-chopatológiai háttér rajzolódik ki. A tanács -adó feladata:

• felveszi a kapcsolatot adott szakember-rel – ennek kapcsán lezárulhat a tanács -adói folyamat• felveszi a kapcsolatot adott szakem-berrel, amennyiben ő a tanácsadói fó-kuszt tartva indokoltnak tartja a pszicho-lógiai tanácsadást (pl. pályaorientáció),ezt a tanácsadó szakpszichológus a tera-peutával esetkonzultációban végezheti.

Tanácsadói fókuszAz első interjú és a felmérőszakasz utána pszichológiai tanácsadásban elengedhetet-len a tanácsadói fókusz kijelölése, vagyishogy mi emelkedik ki, ami az aktuális munkatárgyát fogja jelenteni. A kliens általában szá-mos kérdést és problémát megfogalmaz a be-szélgetésben, a tanácsadói fókusz lehetővé te-szi, hogy a kliens és a tanácsadó egy központikérdésre összpontosítson, elhagyva a kevésbéfontos vagy nem a tanácsadási folyamatotsegítő témákat.

A fókusz magában foglalja a tanácsadásvalószínű idejének a klienssel való megvita-tását is.

A fókusz egy célkitűzés, szerződés a kli-enssel, ami magában foglalja a reális értéke-lését annak, hogy mi lehetséges.

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 58


Tanácsadói szakvéleményA kliens kérésére és/vagy a tanácsadó pszi-chológust foglalkoztató intézmény előírásai,szabályai szerint készül tanácsadói szakvé-lemény. A szakvélemény megírásának szem-pontjai:– Együttműködés története, adatai– Helyzetértékelő diagnózis a kijelölt fó-kusz mentén– Jelen helyzetértékelés– Javaslatok

A szakvélemény a kliens személyiségjo-gainak, illetve a Pszichológusok SzakmaiEtikai Kódexe irányelveinek betartásával ké-szül (SZEK, 2004).

Összefoglalva, a pszichológiai tanácsadóimunka a bevezetett új fogalmakkal

A tanácsadói folyamat a kapcsolatfelvétellel,rapportépítéssel indul, ám elmondhatjuk,hogy ez nem szűnik meg egy ponton, átlépve

egy újabb szakaszba, hanem a tanácsadásteljes folyamatában jelen van. A kezdeti én-feltárást, kitárulkozást csak ezzel segítve kö-vetheti a mély exploráció a problémafeltárásszakaszában, vagy akár a cselekvés mellettielköteleződés, célkitűzés idején. Vagyis azegyes lépések, amiket megteszünk a tanács -adói folyamatban, nem átváltanak a követ-kezőbe, hanem folyamatosan jelen marad-nak a tanácsadói folyamat során.

Jelen folyamatábra egyrészt kijelölia pszichológiai tanácsadás pontos algorit-musait, azokat a nem nélkülözhető lépéseket,melyek által megvalósulhat egy sikeres ta-nácsadás. Ugyanakkor jelzi ezeknek a folya-matoknak a cirkuláris jellegét, vagyis azigényt, hogy itt az algoritmus nem egymásután következő és egyben lezáruló szaka-szokat jelent, hanem egyre több szempontés szakmai munka folyamatos, egymással in-terakcióba lépő aktivitását.


3. ábra. A pszichológiai tanácsadói munka Hackney és Cormier (2005) ábrájának átdolgozásaKrishnan (2015) és a szerzők által

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 59


2. táblázat. A pszichológiai tanácsadás eszközei

Pszichés funkciók Mér eszközKöt dés, bizalom, intimitás Kapcsolati Skálák Kérd ív

Kapcsolat Leltár Savickas CSI Interview Young-féle Séma teszt SZEMIQ (Szociális és Érzelmi Intelligencia) Szociális atom Genogram Rajztesztek, RO, TAT, Szondi

Autonómia-dependencia, kontrollképesség Küls -Bels Kontroll Attit d Kérd ív (Oláh, 1982)Pszichológiai Immunkompetencia Kérd ív (Oláh, 1996) Harag és Düh Kifejezési Mód Skála Társas Viselkedés Kérd ív Alkoholfügg ség úlyossága Kérd ív Anorexia Nervosa Önértékel kérd ív Bulímia Kognitív Disztorziós Skála Dohányzás Következményei Kérd ív Evési Zavar Kérd ív Játékszenvedély Skála Young-féle Séma Kérd ív Savickas CSI Interview PFT, RO, rajztesztek, TAT

Teljesítmény, kompetencia, m ködési hatékonyság, alkotóképesség

Megküzdési Módok Kérd ívMegküzdés és Stressz Profil Pszichológiai Immunkompetencia Kérd ív Tanulási Stílus Kérd ív Super-féle szivárványmodell Teljesítménymotivációs tesztek (TAT, Igényszintfelmérés) Teljesítménytesztek, képességtesztek Young-féle Séma Kérd ív MBI (Maslach Burnout Inventory) Beck Depresszió Kérd ív Beck Szorongás Leltár Spielberger-féle Szorongás Kérd ív Metamorfózisok Rajztesztek, RO, Szondi

Fejl dési potenciál Time-lineSuper-féle szivárványmodell Savickas CSI Interview Élettel való elégedettség Skála Élet értelme Kérd ív Flow Kérd ív Diszfunkcionális Attit d Skála Életesemény Hatás Felmérés Poszttraumás stressz Betegség Diagnosztikai Skála MBI (Maslach Burnout Inventory) Pszichológiai Immunkompetencia Kérd ív Metamorfózisok Rajztesztek, RO

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 60


A pszichológiai tanácsadás eszközei

Kérdőívek, tesztekA funkciók működési színvonalának méré-sére különböző eszközöket alkalmazhat a ta-nácsadó pszichológus (tesztek, becslőskálák,kérdőívek).

A teljesség igénye nélkül – az MPT teszt-bizottságánál fellelhető dokumentumokra tá-maszkodva – a tanácsadói helyzetértékelődiagnózis felállításához az 2. táblázatban fel-sorolt mérőeszközök nyújthatnak segítséget.

Adminisztráció a pszichológiaitanácsadásban

A pszichológiai tanácsadói tevékenységhezkapcsolódó adminisztráció egyrészt pontos-ságot, rendszerességet, másrészt a titoktartáselvének követését igényli. A személyes ada-tok védelmét a 2011. évi CXII. törvény sza-bályozza. A tanácsadó pszichológus feladat-körei teljesítése közben a PszichológusokSzakmai Etikai Kódexe alapján jár el, és ti-toktartásra kötelezett, titoktartási kötelezett-séget vállal a személyes adatok, jelentkezé-sek védelmére. A Kódex szolgáltat alapota személyes adatok védelmére vonatkozóan,beleértve az adminisztrációt és az esetkon-zultációkat is.

A pszichológiai tanácsadási folyamathozkapcsolódó dokumentumokat a tanácsadó le-fűzi a tanácskérő dokumentumaival együtt.

Ezeket a dokumentumokat a tanácsadási fo-lyamat lezárása után 5 évig megőrzi a szék-helyén.

Javasolt az alábbi dokumentációk elké-szítése: a) Célszerű írásbeli tájékoztatást nyújtani ésbeleegyező nyilatkozatot kérni a klienstől,mely tartalmazza a titoktartást, és az ettől valóelállást (pl. büntetőügyek), és hogy ez milyenadatokra terjed ki. Lehetőséget ad e kezdetidokumentum, hogy a kliens nyilatkozhasson,hogy összevont adatait tudományos célrahasználhatjuk-e (statisztikákhoz), illetve tu-dományos vizsgálat vagy utánkövetés céljábólmegkereshetjük-e őt. Ez a tájékoztatás tartal-mazhatja a házirendet is, különösen ahola szakmai tevékenység típusa ezt megkívánja.b) Az egyéni tanácsadáshoz kapcsolódó do-kumentáció

– esetvezetési lap, ami a kliens adataittartalmazza, a helyzetértékelő diagnózis,az esetvezetés lépései és a lezárás utániösszefoglaló, – a tanácsadás során használt eszközökfelsorolása.

c) A csoportos tanácsadáshoz kapcsolódódokumentáció

– jelenléti ív a csoporton részt vevők név-sorával,– leírás a tartott csoport tematikájáról,


Pszichés funkciók Mér eszközIdentitás, énintegritás, önbecsülés Élet értelme Kérd ív

Életstílus Elégedettség Skála Életelégedettség Skála Young-féle Séma Kérd ív Super-féle szivárványmodell Savickas CSI Interview Szereptorta Metamorfózisok Rajztesztek, RO

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 61


– olyan egyoldalas összefoglaló, melyeta tanácsadó a csoportfolyamat legvé-gén, a lezárást követően készít el, ebbebelefoglalja:

• a csoportos tanácsadás célját,• a folyamat során használt eszközö-ket, valamint• a csoportfolyamat eredményét

d) Esetmegbeszélésről készült dokumentáció.Integrált rendszere nincs a pszichológiai

tanácsadás dokumentációjának. Jövőbeli célaz integrált rendszer bevezetése, ami a mi-nőségbiztosítás alapja lehet.

A tanácsadó szakpszichológus szakmaimunka támogatása

A szakmai munka segítése, támogatása egy-részt a szakmai gyakorlat, a munkavégzésfolyamatos szakmai közösségben való átdol-gozásával valósul meg, másrészt a képzése-ken, konferenciákon, szakmai találkozókongazdagodó szakmai tudás és tapasztalás által.

Jelen munkában a tanácsadói folyamat-hoz közvetlenül kapcsolható esetmegbeszélő-szupervíziós lehetőségeket mutatjuk be. Azalapprotokoll azonban kitér a képzések, szak-mai programok lehetőségeire is.

Tanácsadói esetmegbeszélő és szupervízióA folyamatos szakmai fejlesztés része kell le-gyen minden segítő folyamatnak, így a pszi-chológiai tanácsadásnak is, mely segít a ta-nácsadó saját mentálhigiénéjében, szakmaitovábbképzésében és munkájának minőség-biztosításában.

A szupervízió vagy esetmegbeszélő a leg-hatékonyabb szakmai személyiségfejlesztőmódszer. Nem felügyeletet, ellenőrzést jelent,hanem egy tanulási folyamatot, amikor fel-dolgozásra, átdolgozásra kerülhet a szemé-lyes tapasztalat. A tanácsadói esetmegbeszélőeszköztára az alkalmazott pszichológia és

a pszichoterápia módszereiből integrálódik,tiszteletben tartva a kompetenciahatárokat éskereteket.

A tanácsadói esetmegbeszélés céljaa szakmai kompetencia növelése, a kooperá-ció és a hatékonyság fejlesztése. Elősegíti azintervenciós lehetőségek tudatosítását és tá-mogatja a kapcsolatok és munkaköri rend-szerek hatékony együttműködését. Javasolta szupervíziós üléseket kéthetente csopor-tos, team vagy egyéni formában megtartani.Lehetséges a havonta egyszeri alkalom is,de ilyenkor 2×2 ülésben zajlik a folyamat.Projektkísérés vagy krízis esetén szükségeslehet a gyakoribb találkozás. A tanácsadóiesetmegbeszélő és szupervízió azonban on-line formában is megvalósulhat.

A tanácsadói esetmegbeszélés formái

Egyéni tanácsadói esetmegbeszélésAz egyéni tanácsadói esetmegbeszélés olyandiadikus helyzet, ahol az esethozó intenzívendolgozhat egy szakmai problémán, melyneksorán részéről viselkedésbeli és attitűdbeliváltozás jöhet létre.

Tanácsadói esetmegbeszélő csoportA tanácsadói esetmegbeszélő csoport szak-mai vezető által irányított tanulási folyamat,ahol különböző intézményekben dolgozókollégák szakmai kontextusban dolgoznakegyütt eseteiken. A csoport maga is megala-kulhat (önszerveződés) és kérheti a szuper-víziót, vagy szakmai továbbképzés része le-het. A csoport egy választott módszerrel,strukturáltan dolgozik adott eseten, a többfélenézőpont alkalmat adhat saját és mások ész-lelésének tudatosítására.

Az MPT Tanácsadás Pszichológia Szek-ció havonta kínál tanácsadó szakpszciholó-gusoknak esetmegbeszélő csoportot térítés-mentesen.

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 62


Tanácsadói team-esetmegbeszélésA tanácsadói team-esetmegbeszélés főkéntintézményi rendszerben dolgozók számáraszerveződő, a teljes szakmai team részvéte-lével végzett, a teammunkára is reflektálófolyamat, ahol tisztázódnak a munkamódokés a közös célok. Ennek egy formája a pro-jektkísérés.

ProjektkísérésIdőben behatárolt, speciális vagy konkrét fel-adatra szerveződött, adott intézményen belüliteam/csoport szupervíziója. A szupervizorkíséri a projektet, észleli a történést, irányítjaa folyamatot.

Peer-group esetmegbeszélőA peer-group esetmegbeszélő a tanácsadóiesetmegbeszélő csoport kiteljesedése, a ref-lexiók önállósulása, a folyamatos tanulásihelyzet megvalósulása. A szakmai tanítás-ta-nulási folyamat explicit vezetés nélküli, a ko-rábban elsajátított módszerekkel és felada-tokkal a csoport önállóan dolgozik tovább.

A beszélgetés jól strukturált, hat szakasz-ból áll, eredményként olyan megoldások szü-letnek, melyek segítik az esethozót előre meg-fogalmazott problémájában (Tietze, 2002).

Javasolt, hogy 6–9 fő dolgozzon együtt,rendszeres időközönként találkozva. A részt-vevők esetproblémákat mutatnak be, amelyek


3. táblázat. A Peer Group Esetmegbeszélés folyamata, a résztvevők szerepei és feladatai (Forrás: Tietze, 2002)

Fázis Történés Eredmény Szerepl kSzerepkijelölés Definiálódnak a szerepek:

Moderátor, Esethozó, Konzultánsok

Minden csoporttag felveszi

szerepét

Az els ként kijelölt szerep a Moderátor szerepe, aki mindvégig segíti a teljes folyamatot

Esetbemutatás Az Esethozó bemutatja a hozott esetet

Minden résztvev megismeri az esetet

Az Esethozó vázolja az esetét, a Moderátor lényegre fókuszáló kérdésekkel segíti

Legfontosabb kérdés megfogalmazása

Az Esethozó megfogalmazza az esethez kapcsolódó kulcskérdését

Minden résztvev megérti az eset kulcskérdését

Az Esethozó megfogalmazza a kulcskérdést, a Moderátor tisztázó kérdésekkel pontosíthatja

Módszer kiválasztása

Kiválasztásra kerül a további megbeszélés módszere. Például ötletbörze, fejre állított ötletbörze, cselekvésbörze (viselkedés, mondat-, kifejezésötletek), érzelmi és mentális reakciók, f bb kérdések, jó tanácsok…

Döntés születik az eljárás módjáról

A Moderátor vezeti az eljárás kiválasztását

Konzultáció A csoporttagok megosztják gondolataikat és javaslataikat a csoporttal

Az Esethozó új szakmai szempontokat, perspektívákat, különböz ötleteket kap

A csoporttagok kifejezik gondolataikat, a Moderátor összefoglalja az elhangzottakat

Konklúzió Az Esethozó összefoglalja, „kihangosítja” a számára fontos üzeneteket

Nyugvópont, a munkamenet befejezése, lezárása

Az Esethozó kap szerepet, hogy összefoglalja a számára megfogalmazható tanulságokat

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 63


mentén gyakorlati kérdést fogalmaznak meg,ezen dolgozik a csoport külső segítség nélkül.

A rögzített folyamat hat fázist tartalmaz. 1. Szerepkijelölés (eldől, ki lesz az eset-hozó, moderátor, tanácsadók)2. Eset bemutatása3. A legfontosabb kérdés megfogalmazása4. Módszer megválasztása5. Konzultáció6. Következtetés

Nagyon fontos a megbízható csoportlég-kör, hogy termékeny és hasznos legyen a cso-port működése. Ehhez négy összetevő szük-séges:

Felelősség: a résztvevők nyíltan beszél-nek egymással, felelősséget vállalnak a szak-mai kérdésekért a közös munkáért, folyama-tért

Bizalom: az esetről való részletes tájé-koztatás bizalmat kíván, valamint fontos,hogy a csoportfolyamat is bizalmas maradjona csoporton belül

Támogatás: a résztvevőknek arra kell tö-rekedniük, hogy támogassák egymást

Értékelés: a kölcsönös megbecsülés elő-segíti a nyitottságot, az őszinte értékelést

A csoport nem tud működni nagyobbbelső konfliktusokkal, ilyenkor külső szak-ember segítsége szükséges. Szakmailag nemmegoldott kérdések esetén szintén további,képzettebb vagy a szakmában gyakorlottabbkolléga bevonása szükséges.

ÖSSZEGZÉS

A tanácsadás szakpszichológusok számáraalapprotokoll igyekszik egy egységes rend-szerrel segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tevé-kenységük rendezettebb, áttekinthetőbb legyenmind szűk szakmai körben, mind a szabályozótestületek számára. Az alapprotokoll törek-szik arra, hogy egyrészt rögzítse a ma ér-vényben lévő szabályozásokat, áttekintéstadjon a nemzetközi tapasztalatokról, és hogya tanácsadás folyamatmodelljével, alapvetőtanácsadói fogalmak definiálásával szakmaiútmutatást jelentsen.

Fontos hangsúlyozni, hogy ma a tanács -adó szakpszichológusok a gyakorlati tevé-kenységük szempontjából mélyen beágya-zottak a pszichológusi munkába, ugyanakkorhiányzik a legitimitást segítő szervezeti rend-szer, mely nem más szakterületek melléren-deltjeként definiálja a tanácsadó pszicholó-gusi munkát, hanem önálló tevekénységkénttud rátekinteni. Így – bár a legnépesebb szak-pszichológusi szakmai csoport – nincs érdek -érvényesítési lehetősége, nincs kapcsolódása„alanyi jogon” szabályozó szervekhez. Eznehezíti a szakma biztonságos működését,stabilitását.

Az alapprotokoll célja olyan kiindulásipont definiálása, mely lehetővé teszi a szak-mán belüli és a szakmaközi kommunikációtegyaránt.

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 64


SUMMARY

COUNSELLING PSYCHOLOGY PROFESSIONAL BASIC PROTOCOL – THE COUNSELLING PROCESS

Background and aims: This paper is an extract from the Hungarian basic professional protocolin counselling psychology. The basic protocol aims to give an overall picture of the psychologycounselling activity, the professional background, the communication within and among otherprofessionals, about the possibilities of discussion and supervision and quality control. Oneof the most important aim is to present the psychology counselling process, the steps andthe recommended tools. This paper is covering the chapter (8th) of the counselling process. Theprocess of the counselling: prevention, screening, the initial phase of the counselling, the work -ing phase of the counselling (intervention), evaluation and feedback. Definitions: first inter viewin counselling, diagnosis, focus in counselling, expertise opinionKeywords: counselling psychology, basic protocol, counselling process

IRODALOM

A rendvédelmi pszichológiai tevékenység szakmai protokollja (2009): www.docplayer.hu/1158472-A-rendvedelmi-pszichologiai-tevekenyseg-szakmai-protokollja.html (Letöltésideje: 2017. 09. 15.)

ANTALOVITS, M., DIENES, E., KOVÁCS Z., PERCZEL T. (2003): A munka- és szervezet -pszichológia szakmai protokollja. www.pszichoerdek.hu/Protokollok/Munkap/01.pdf(Letöltés ideje: 2017. 09. 15.)

ARGELANDER, H. (2016): Az első pszichoterápiás interjú. SpringMed, Budapest.ARNETT, J. J. (2007): Emerging Adulthood: What is it, and what is it good for? Society and

Research in Child Development, 1(2), 68–73.BAGDY, E., TÚRY, F. (szerk.) (2005): A klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia szakmai

protokollja. Második, átdolgozott változat. www.pszichoerdek.hu/Protokollok/…/I.%20rész%20Klin%20pszich%20protokoll.doc (Letöltés ideje: 2017. 09. 15.)

BAKER, S. B., SHAW, M. C. (1987): Improving counseling through primary prevention. Merrill,Columbus, OH.

BORBÉLY-PECZE, T., B., ILOK, M., KOVÁCS, T., PUNCZMAN, M., RAPOSA, B., RÉPÁCZKI, R.(2009): Pályaorientációs Tanácsadók Szakmai Protokollja. In: www.internet.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=afsz_tamop222…szakmai_protokoll (Letöltés ideje: 2017.09. 15.)

CORMIER, L. S., HACKNEY, H. (2005): Counseling Strategies and Interventions. Pearson Allynand Bacon.

DAHLITZ, M. (2015): Neuropsychotherapy: Defining the Emerging Paradigm of Neuro -biologically Informed Psychotherapy. International Journal of Neuropsychoterapy, 3(1),47–69.

EGAN, G. (2011): A képzett segítő. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 65


ERIKSON, E. (1967): Childhood and Society. Penguin Books, London.FELSŐOKTATÁSI TANÁCSADÁS EGYESÜLET (FETA) (2015): A felsőoktatási diáktanácsadás

szakmai irányelvei, szakmai protokollja. In: www.feta.hu/sites/default/files/feta_felsooktatasi_diaktanacsadas_szakmai_protokollja_2015.pdf (Letöltés ideje: 2017. 09. 15.)

HAJDUSKA, M. (2010): Mentálhigiéné. Tanácsadó-pszichológiai szakirányú továbbképzésjegyzet. ELTE PPK, Budapest.

IVEY, A. E., IVEY, M. B. (2003): Intentional Interviewing and Counseling: Facilating ClientDevelopment in a Multicultural Society. Brooks-Cole, Belmont, CA.

KIRÁLY G., VECSEI, T. (2015): A nevelési tanácsadás szakszolgálati protokollja.www.educatio.hu/pub_bin/download/tamop342b/protokoll_kiadvanyok/nevelesi_tanacsadas.pdf (Letöltés ideje: 2017. 09. 15.)

KISSNÉ VISZKET M. (2013): Segítő beszélgetés négyszemközt – Egyéni tanácsadás G. Eganmodellje alapján. In: HERSKOVITS M., RITOÓK M.: Tehetségek vonzásában. Kézikönyv.Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület, Budapest. 20–27.

KRISHNAN, S. (2015): The counseling process: Srages of the counseling process.www.slideshare.net/SUNILKRISHNANPSYCHO?utm_campaign=profiletracking&utm_medium=sssite&utm_source=ssslideview (Letöltés ideje: 2017. 05. 20.)

OLÁH A. (2005): Megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.Magyar Pszichológiai Társaság – Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete (2004):

Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe.RITOÓKNÉ, Á. M. (szerk.) (2002): A tanácsadás pszichológiája, szöveggyűjtemény. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest.ROMANO, J. R., HAGE, S. M. (2000.): Prevention and Counseling Psychology: Revitalizing

Commitments for the 21st Century. The Counseling Psychologist, 28,6. 733–763.SUNIL KRISHNAN (2015): The counseling process: Stages of the counseling process.

www.slideshare.net/SUNILKRISHNANPSYCHO?utm_campaign=profiletracking&utm_medium=sssite&utm_source=ssslideview (Letöltés ideje: 2017. 09. 15.)

SZITÓ I. (2010): Az iskolapszichológia szakmai protokollja. Kézirat. www.docplayer.hu/17600012-Az-iskolapszichologia-szakmai-protokollja.html (Letöltés ideje: 2017. 09. 15.)

TIETZE, K. O. (2002): www.peer-supervision.com (Letöltés ideje: 2017. 09. 15.)TORDA, Á., NAGYNÉ RÉZ I. (2013): Alapprotokoll. www.educatio.hu/pub_bin/download/

tamop342b/szakteruleti_protokoll_konzultacio/Alapprotokoll.pdf (Letöltés ideje: 2017.09. 15.)

REHFUSS, M. (2009): Teaching career construction and the career style interview. CareerPlanning and Adult Development Journal.

YOUNG, J. E., KLOSKO, J. S., WEISHAAR, M. E. (2010): Sématerápia. Magyar Viselkedés -tanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest. www.mta.hu/mta_erc/etikai-elvek-106255 (Letöltés ideje: 2017. 09. 15.)

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 66

Documents

PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS SZAKMAI ALAPPROTOKOLL - …ap.elte.hu/wp-content/uploads/2017/12/APA_2017_4_Kissne-Viszket... · A pszichológiai tanácsadás általános folyamatmodellje: