„Késsel villával” Protokoll és diplomácia

Egyetemi jegyzet

Sneider Zita Liska Tibor Szakkollégium

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

Előszó Szia kedves Olvasóm!

Mint hallgató társatok, engedd meg, hogy jegyzetemben is közvetlenül szólhassak Hozzád.

Szeretettel köszöntelek a Liska Tibor szakkollégium „ Késsel-villával” – Protokoll napjainkban című fakultatív kurzusán. Alábbiakban a kurzus törzs anyagát adó jegyzetet tarthatod a kezedben, melyet számos szakirodalom, személyes tapasztalat és sok-sok íratlan szabály felhasználásával állítottam össze. Az iromány elsősorban a hétköznapi illem, etikett, a diplomáciai szokásrend, a vállalati protokoll és rendezvényszervezés alapvető fortélyaiba igyekszik számodra betekintést nyújtani. Olyan tudásbázissal rendelkezik, amely nem haladja meg egy alapvető műveltséggel rendelkező egyetemi hallgató tudását. Mégis olyan fontos dolgokra hívja fel a figyelmet, amelyek révén számos előnyre tehet szert egy fiatal pályakezdő vagy egy befolyásos üzletember hétköznapjaiban, vagy a vállalati stratégiában.

A könyvet, jegyzetet elsősorban diákoknak, kifejezetten erre a

kurzusra készítettem. Igyekeztem könnyed hangvételével, számos érdekességgel kibővítve olvasmányossá, lényegre törővé tenni. Remélem a jövőben és kurzus folyamán segítséget nyújt majd számodra, és sok olyan információval szolgál majd, amelyet életed folyamán hasznosítani tudsz.

Sok sikert és élményekben gazdag előadásokat kívánok számodra.

Sneider Zita szerző – oktató

Liska Tibor Szakkollégium BME - GTK

- 2 -

I. Vissza a gyökerekhez - A diplomácia és a protokoll története

Elsőként azzal kell kezdenünk, hogy meghatározzuk mi is az a protokoll, diplomácia, etikett, illem. Körülbeül ezeket a szavakat hallhatjuk, amikor ebben a témában próbálunk tájékozódni, azonban kevesen tudják, hogy ezek a szavak nem teljesen ugyanazt jelentik, hanem mindössze szinonimái egymásnak. Ha nagyon precízek akarnánk lenni, elég hosszú oldalakon keresztül fejtegethetnénk a különbségeket, de talán, kedves Olvasó, ettől most megkíméllek!

Mégis röviden szóljunk róla pár szót. Jelentésük szorosan kapcsolódik egymáshoz, környezetük összefonódik, mondhatni

elválaszthatatlan elemeik közösen léteznek a protokoll világában. A legáltalánosabb fogalom talán az illem. Nem más, mint a figyelmesség, udvariasság,

helyzethez való megfelelő viselkedés, és mások iránti tapintat összefoglalása. Összefonódik a társadalmi osztályok fogalmával, ugyanis visszatekintve az elmúlt századokra az illem leginkább a felső osztályok kiváltsága volt a maga bonyolult rendszerével. Célja elsősorban az volt, hogy a szokásaival kellemesebbé tegye a társas élet légkörét, az emberek közötti érintkezést szabályok keretébe tegye. Bizonyos szempontból erkölcsi értékeket is közvetít(ett), amelyre kiváló példa a nők, idősek, gyermekek előnyben részesítése a különböző élethelyzetekben.

Az etikett egy francia eredetű szó, gyökereihez visszanyúlva az udvari szokások,

szertartások rendjét foglalja magába. Az illemnél sokkal emelkedettebb hangvételű fogalom, amely elsősorban a társadalmi hierarchia szokásaira helyezi a fő hangsúlyt, a különböző rangú személyek jogait, kötelességeit foglalja össze.

Végül a protokoll szó egy görög eredetű fogalom, amely hajdanán nemzetközi

találkozókon készített jegyzőkönyvet jelentett. Mára inkább a diplomáciai érintkezés legfontosabb szabályait, szokásait és szertartásrendjét őrzi magában. Joggal kérdezhetjük ezek után, hogy miért volna szükség ennyi formalitásra? Már-már a természetes viselkedés rovására mehet ez a sok szabály, amelyeket a szakmát jól ismerőknek be kell tartania. A válasz pedig: a protokoll biztosítja a hivatalos érintkezés zökkenőmentességét, a diplomáciai kapcsolatok létesítését és ápolását, felállítva egy olyan nemzetközi rendszert, amely segít leküzdeni a különböző kultúrával rendelkező államok között létrejött kapcsolatban felmerülő kellemetlenségeket.

Mindhárom egy oktatással, neveléssel, önszorgalommal és fegyelemmel elsajátítható,

fejleszthető fogalom, amelyre bármely élethelyzetben fordulhatsz! Nézzük, hogy hogyan alakult mindez a történelem folyamán! Az időszámítás előtti időszakból kevés olyan emlékünk van, amely a protokoll, vagy az

illem bármilyen forrásrendszerére utalna. Néhány példát azonban tudunk mondani, így Manu törvényeit a korai Indiából (i.e. 3-2. évezred), amely leginkább az erkölcs, a törvényesség és a becsületesség fogalmainak összekapcsolódásáról árulkodik.

Természetesen ebből a témából sem maradhatnak ki a kultúra bölcsőjét ringató görögök

sem. Theogonisz (i.e. VI-V. század) a szerzője a Tévedni emberi dolog című műnek,

- 3 -

amelyben az étkezési illemtan szabályait fekteti le. Arisztotelész (i.e. 384-322.) mondása máig fennmaradt a témában: „Az ember – természeténél fogva – társas lény.”, amellyel a társasági élet, a társas érintkezés fontosságát emelte ki. Rajta kívül is számos bölcs mondást adtak a görögök a nagyvilágnak, így Euripidész (i.e. 480-406) „Illőt, ha kérdesz, illő lesz válaszom”, vagy Marcus Fabius Quintilianus már Rómából idézte: „Nem mindenütt szabad vagy illő ugyanaz a dolog”. A görögöknél már fellelhetők a diplomácia legelső lépései, ugyanis háborúban a hadi követek szentek és sérthetetlenek voltak, de a különböző poliszok is rendszeresen delegáltak követeket különböző kereskedelmi, jó szomszédsági vagy segélykérési ügyekben. Itt alapozták meg az irattáros fogalmát és munkakörét is, mint nélkülözhetetlen elemét az állami bürokratikus rendszernek.

A kora középkorban a követek fogadására, ellátására, megajándékozására és

biztosítására vonatkozó, máig fennálló szabályok születtek. A középkori uralkodók, fejedelmek, hercegek megkövetelték a formális, díszes, és sokszor tetemes összegeket felölelő külsőségeket. A középkorban mi más lehetett a delegációk közötti kontaktus fő témája, mint a háború és béke kérdése. Innen ered, hogy a delegációk fegyveres kísérettel vették körül magukat, hogy a fogadó ország ne bántalmazhassa a követeket, illetve

megmutathassa presztízsét, fitogtassa katonai erejét. Mára komoly fegyveres kíséret eltűnt, sehol nem láthatunk a televízióban egy-egy ilyen esemény megfigyelésekor fegyverrel, karddal rohangáló embereket, delegáció tagokat. Mindössze emlékét őrzi a különböző alkalmakkor felvonuló díszegység, amelynek azonban fegyverkezési, fegyverviselési szempontból nincs jelentősebb szerepe.

A középkorban a protokoll bölcsőjét az akkori kulturális fellegvár jelentette, majd

tündöklésének végeztével az akkor ügyeletes Velence lett az új közvetítő, megfűszerezve az eddigieket néhány itáliai szokással. A XV. században a protokoll sok hozzáadott értéket köszönhetett az észak-olaszországi kikötővárosnak. A követek idegen államban történt tartózkodási ideje egyre inkább hosszabb lett,, majd megszületett az első állandó misszió Genovában 1455-ben, méghozzá Sforza milánói herceg alapítására.

Az abszolutizmus adott otthont a már említett emelkedett hangulatú etikettnek. A

nagyhatalmak közül kiemelkedik a Spanyol Királyság, amely szigorú, évszázadokig fennálló hagyományokat alakított ki a XVI. században. Így a Madridban székelő királyi udvar mindennapi kényelmét szolgálták az egy-egy feladatra szakosodott hivatalnokok. Ha csak étkezés ceremóniáját figyeljük, nélkülözhetetlen szerep jutott a főgyümölcs mesternek, a főpincemesternek (ma sommelier-nek nevezzük), vagy a mártogatónak. Továbbá fontos volt, hogy az étkezés mindig minimális hanggal teljen el.

A spanyol uralomnak akartak véget vetni a színre lépő franciák. Ottlik Károly

könyvében az „Egy bolond százat csinál” mondattal jellemezte őket, mivel a korábbi szokások megújításának eredménye egy hatalmas majmolás lett. Itt csak meg kell említenünk, hogy a raccsolás elegánsnak számított, a parókához tetűszurkáló pálcika tartozott, az evőeszközök használata pedig csak a XVII. században kezdődött (!). A főbb szerepet az etikett és protokoll alakításában a szebbik nem képviselői kapták. Ők pedig az előkelő udvarhölgyek, a király szeretői, ágyasai voltak, így pl. Madame Montespan, vagy Madame Pompadur.

- 4 -

A francia és spanyol szokásokat később átvette a német és az orosz cári udvar is. A

hétköznapi életbe a XVIII. században a polgárosodás révén kerültek át ezek a kezdetben titokzatosnak és fenségesnek tartott szokások mérsékelt változatai. Ez folytatódott a XX. században is, amikor is a bonyolult szabályok egyszerűsödtek, amelyek közül az egyik legfontosabb volt, hogy elterjedt a közfelfogásban az egyenlőség fogalma. A demokratikus illemszabályok kifejlődtek, melynek egyik első összegyűjtött példánya az 1788-ban Hannoverben megjelent „Umgang mit Menschen” című mű, melyet Adolf Freiher Knigge írt. Magyar nyelven is megjelent Az emberek közötti érintkezésről címmel. Ezek mellett fontos szerep jutott a tánciksoláknak is, akik ezeket az egyszerűsödött illemszabályokat közvetítették. 1820-ban megjelent ismeretlen szerzőtől a Hints on Etiquette (Viselkedési útmutató) című mű, amelynek középpontjában a gentleman fogalma állt. Az 1920-as években jelentős volt az amerikai Emily Post Etiquett című műve, amely akkor sikert hozott, hogy a szerző unokája is ebben a témakörben kutatott és publikált.

Meglepő ugyan, de a magyar ősökhöz is visszanyúlhatunk, amikor a protokoll történetét

vizsgáljuk. Honfoglaló őseink illedelmes szokásairól számos forrás megemlékezik. A magyar nyelvben az illem kifejezés először 1840 körül lelhető fel, méghozzá a nyelvújítás részeként. Azonban a protokoll, az illedelem szokások számos példája, íratlan szabálya már jóval korábban létezett. A Bizánci Birodalom (330-1453) császára Bölcs Leó (886-912) a honfoglalás korában kapcsolatba lépett a magyarokkal (Árpádfia, Levente vezette a magyar sereget 894-ben, amikor is a bizánciak szövetségeseként győzte le Simon bolgár cár seregeit). Ugyancsak dicséret hangzott el Bíborbanszületett Konsatantin szájából is, aki méltatta a magyar követeket azok látogatásakor. A birodalom kormányzásáról című művében leírta, hogy a magyarok nagy becsben tartják és ápolják hun eredetüket, nyelveket beszélnek, és jó nemzetközi diplomaták is. Jelentős volt még a kereskedelem révén megismert arab kultúra hatása, főként az iszlám vallás.

Anonymus Gesta Hungarorumában ír a magyar ajándékozási szokásokról is. A magyar

kalandozók tisztességesen, és becsületesen bántak legyőzött ellenségeikkel, lovagiasnak írják le őket a nyugati krónikák. Az erkölcsi normák közé tartoztak olyan máig fennálló értékek, mint az idősek és a nők tisztelete, az étkezés fontossága és megbecsülése, az ültetési rend ősi hagyományai is ide nyúlnak vissza. Megjelenésükben is sokat adtak a külsőségekre: Ibn Ruszta arab utazó „szemrevaló embereknek” írja le őket. Így őseink is kivették részüket a mai protokolláris rendszer létrehozásában, a mai rendszer formáit ők indították el.

II. Mit, mikor, mivel, hogyan…- Viselkedéskultúra Gyakran problémát jelent, hogy a különböző élethelyzetekben mi a helyes viselkedés.

Hogyan öltözzük, mit mivel együnk, hogyan viselkedjük, kivel beszélgessünk. Ezek mind felmerülő fontos kérdések, amelyek helyes megválaszolásában próbál segítséget nyújtani ez a fejezet.

A viselkedés legfontosabb alapszabályainak számítanak az alábbi összetevők. Az egyik legfontosabb a kölcsönös tisztelet, amelyet partnerünktől is elvárhatunk. Ilyen

a vélemények határozott kifejezése a durvaság mellőzésével, a mértéktartás, a szerénység, a tapasztalat, az előzékenység, a figyelmesség, az illedelmesség az önuralom vagy a türelem.

- 5 -

Mind-mind olyan összeevői az emberi jellemnek, amelyek nélkülözhetetlenek a hétköznapi jó modorban, viselkedéskultúrában.

Egyik legkiemelkedőbb pontja az öltözködés. „Nem a ruha teszi az embert.” – állítja a

mondás. A protokoll világában sok olyan helyzet van, ahol a megfelelő öltözet fél siket jelent, ugyanakkor az alkalomhoz nem illő ruha hatalmas sértésnek bizonyul. Külön szabályok vonatkoznak a nők és a férfiak különböző alkalmak kori öltözködésére, amelyről az alábbiakban olvashattok.

A női öltözködésről A nő számára legfontosabb, hogy öltözéke amellett, hogy mindig az alkalomhoz illő,

kifejezze a mindenkori nőiességet. Mindig figyelembe kell venni az egyéniséget, az alaki adottságokat, a színharmóniát és természetesen az adott alkalmat. Ezen szempontok segítségével kell megválogatnunk ruhadarabjainkat, amelyeknek mindig kifogástalanul tisztának, vasaltnak és divatosnak kell lennie. A hölgyeknél kifejező szerepe van a különböző kiegészítőknek. Így az ízléses ékszer, a megfelelő, adottságokat kiemelő smink elengedhetetlen. Fontos, hogy a hölgyek is mindig használjanak izzadás gátló dezodort a kellemetlenségek elkerülése érdekében, illetve finom parfümöt. Kerüljük az erős illatú „pacsulinak” számító kölniket. Az igazán finom parfümöt csak közelről lehet érezni,

nem pedig azt az illet felhőt, amelyet az erős kölnik okoznak az illető 5-6 méteres körzetében. Fontos szerepe van a kéznek. A körmök, a kéz bőre mindig legyen ápolt, finom tapintású. Ha van lehetőség, alkalmazzunk körömlakkot, de azt is csak szolid mértékkel.

Néhány szó a férfiakhoz A férfiaknál is feltétlenül igaz a mondás, hogy mindig az alkalomnak megfelelően kell

ruházkodni. Számukra a legtermészetesebb viselet az öltöny (ing, színben és mintában domináló nadrág és zakó, nyakkendő, öv), melynek színe, árnyalata mindig az évszakot követi. Ez alól kivétel az üzleti tárgyalás, ahol elfogadott az eltérő színű nadrág és zakó. Az öltönyöknek két fő típusa van: az egy soros, három gombos zakó, illetve a kétsoros változata, amelyet mindig begomboltan illik hordani (még helyet foglaláskor is). Fontos eleme a harmóniának, hogy a zokni mindig legyen harmóniában a nadrággal, soha ne legyen világosabb, és soha ne látszódjon ki a csupasz lábszár! Az ingre vonatkozóan elmondható, hogy általában a fehér ing a legelegánsabb, amely alá illik viselni atlétát, még a nyári időszakban is (különösen akkor!). A nyakkendő egy másik kuriózum, melynek színében szintén passzolnia kell az öltözékhez, és hivatalos helyeken kerülni kell a bohókás, mesefigurás mintázattal rendelkező darabokat.

A ruha, mint már említettük, az alkalomtól függ. Az alkalmak közül megkülönböztetünk

szokványos, félünnepélyes és ünnepélyes eseményeket. Ezekre az eseményekre az öltözködés szempontjából segít felkészülni a kiküldött meghívó, amelyen általában feltüntetik, hogy az ünnepség milyen viseletet követel meg. A férfiak számára az igazán ünnepélyes alkalmakon a

- 6 -

frakk vagy a szmoking, és külön feltüntetik, hogy fehér vagy fekete csokornyakkendő viselete az illendő (Black Tie vagy White Tie). Ha a meghívón az angol informal vagy a francia tenue de ville szerepel, akkor a férfiak számára sötét (de nem fekete!) öltöny viseletét írja elő, nőknél pedig kiskosztümöt jelent. A hölgyeknél bármilyen ruha is a kívánatos, illik takarni a vállakat, különösen, ha egyházi eseményről van szó.

Mutatkozz be! A bemutatkozás a személyes kontaktus első és legfontosabb lépése. Az illendő

bemutatkozás örökre befolyásolhatja két ember között létrejött kapcsolatot, ezért is fontos megemlíteni. Fontos, hogy nevünket mindig érthetően, jól artikulálva, és ha kell lassan, tagolva mondjuk el. Ha a partnerünk nevét nem értettük pontosan nem szégyen visszakérdezni, sokkal kellemetlenebb helyzet adódhat abból, ha valamit a későbbiekben hibásan mondunk, használunk. A bemutatkozáskor magasabb rendezvényeken (akár cégekről is szó lehet) illik névjegyet átadni, melyen a pontos nevünk jól olvasható.

A bemutatkozás követi a kézfogás eleme, mely a férfiaknál az egyenrangúságot, és

egymás kölcsönös tiszteletét szimbolizálja. Néhány fontos szabállyal azonban itt is meg kell ismerkednetek:

- a nő nyújtja kezét a férfinak - az idősebb nyújtja a fiatalabbnak - a főnök a beosztottnak - a magasabb rangú személy az alacsonyabbnak - ülve csak hölgyek foghatnak kezet - kesztyűt is csak hölgyek viselhetnek kézfogáskor - férfiak csak akkor foghatnak kezet kesztyűben, ha a partneren is kesztyű van A kézfogás női „szakaszánál” kell megemlíteni a kézcsókot, amely mára nem kötelező

szokás, és sok helyen nem is tartják már. Például az arab országokban illetlenségnek számít, az USA-ban sem szokás, azonban bizonyos helyeken, így Lengyelországban kötelező a kézcsók.

A köszönésnek a képfogáshoz hasonló szabályai vannak. Előre köszön: - férfi a nőnek - fiatalabb az idősebbnek - alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak - beosztott a főnöknek A meghajlás és kalapemelés az európai kultúrákban szintén régi múltra tekint vissza, és

a modern hétköznapokban szintén nem alkalmazzák. Azonban protokolláris körökben be kell tartani az előírásokat. Meg kell emelnie egy férfinak a kalapját hölgyek üdvözlésekor, bemutatkozáskor, társasági összejöveteleken, naponta az első és utolsó találkozáskor (búcsúzáskor).

A helyzet hasonló a meghajlással is. Külön szabályok vonatkoznak az ázsiai kultúrákra,

de ezekről a későbbiekben lesz szó.

- 7 -

A megszólításnak is sajátos szabályai vannak. Ha a legmagasabb társadalmi köröket tekintjük meg kell említenünk, hogy a pl. a királynőt tilos megérinteni, megszólítani, beszélgetést kezdeményezni vele. Ez mind az ő kiváltsága. Hazánkban az 1947. IV. számú törvény mondta ki a nemesi rangok megszűnését, így manapság három megszólítási forma között szemezgethetünk:

- név és udvariasság („XY úr!”) - rang és udvariasság („Elnök úr!”) - név, rang és udvariasság (XY Miniszterelnök úr!”) Hölgyek esetében a „hölgyem”, „asszonyom”, „kisasszony” megszólítások a

legillendőbbek. Fontos kérdés a tegezés és magázás ügye. Három fokozatot tudunk megemlíteni, amely

a személyek közötti kapcsolat minőségét hivatott kifejezni: ön, maga és a te kifejezések. Az állami és az üzleti életben használjük az „ön” megszólítást, a magánéletben a „maga” kifejezést, a tegeződésre pedig a kézfogás szabályai vonatkoznak (idősebb-fiatalabb stb).

Korábban említettük, hogy a névjegy a bemutatkozás fontos eszköze lehet. A hivatalos

névjegy átadására egy-egy bemutatkozás alkalmával kerül sor. A hivatalos névjegynek tartalmaznia kell az illető nevét, beosztását, telefonszámát, faxszámát, lakcímét, intézményének pontos adatait, logóját. Fontos, hogy a névjegyen lévő adatok olvashatóak legyenek akármilyen fényviszonyban, anyagát tekintve többnyire papír, és ne textil legyen. Mérete férfiaknál 9,5 X 5,5 cm-es, nőknél 8 X 5 cm. A magánnévjegyen csak a hivatalos név és rang szerepel. Ha kapunk névjegyet, illik az adományozó előtt elolvasni, és csak utána zsebbe vagy tárcába betenni.

Fontos információkat tudhatunk meg a névjegyeken álló rövidítésekből is: p.r. pour remercier köszönettel p.f. pour féliciter szerencsekívánat, gratuláció p.f.f.n. pour féliciter féte nationale szerencsekívánat nemzeti ünnepre p.f.c. pour faire connaissance megismerkedésül, bemutatkozás p.f.n.a. pour féliciter „nouvel an” újévi jókívánság p.p.c. pour prendre congé búcsúlátogatás helyett p.c. pour condoléances részvétnyilvánítás p.p. pour présenter bemutatás A különböző látogatások alkalmával illik a vendégeknek ajándékot is vinni. Általában e

valamilyen nagy értékű, nem személyre szóló tárgy. Ha diplomáciai ajándékozásról van szó, mindig leszögezik, hogy milyen típusú ajándékozás várható. Ez lehet lekötelező ajándék, amely akár megvesztegetés eszköze is lehet. Óvatosan kell vele bánni, ha lehet, utasítsuk vissza, és ne is adományozzunk ilyet. A figyelmességi ajándék értéke csekély, a hivatalos kapcsolat kellemességét fejezi ki, és emlékeket idéz fel az ajándékozóról. A ajándékozásnak is különböző szokásai vannak nemzetenként. Így a nyugati országokban sokszor idegenkednek az ajándékozástól, míg Indiában pl. előre el kell küldeni az adományt.

- 8 -

Fontos, hogy mit adhatunk ajándékként. Például pénzt, élelmiszert, értékpapírt, ruházatot, giccset, valamint a magyar vámszabályokkal ellenkező tárgyat szigorúan tilos adni!

Külön témaként kezelendő a virág helyzete. Virágot illik adni a háziasszonynak

vendégség esetén, külföldi hölgy érkezésekor, vagy férfiaknak is, de számukra csak meghatározott típusú virágokat: legényrózsa, kardvirág, kakastaréj vagy díszdohány. A csokor mellé, a bal alsó sarkába mindig tegyünk névjegyet, különösen, ha nem személyesen adjuk át a csokrot, hogy a megajándékozott személy meg tudja azt köszönni. Illik a bal kezünkkel átadni a virágot, hogy a jobbal kezet tudjunk fogni. Amikor nem illik virágot adni: külföldre megy a delegáció, nagyszabású fogadáson, interjún vagy kórházi látogatáskor.

Hogyan telefonáljunk? Modern világunkban a telefon használata is szabályok betartását követeli meg. Mindig

kell: köszönni, bemutatkozni, érdeklődni a partner hogyléte felől, összeszedni röviden a hívás célját, visszahívást felajánlani, búcsúzást kezdeményezni, kellő időben hívni. A munkaidő vége előtt 15 perccel már nem illik telefonálni, ahogy 12-14 óráig, ebédidőben sem. 21.00-09.00 óráig is túl késő a telefonálás, akármilyen közeli viszonyról is van szó. A mobiltelefont minden fontosabb rendezvényen ki kell kapcsolni – nem pedig lehalkítani! Pl. II. Erzsébet királynő palotájából kitiltotta az összes mobiltelefomt.

Dohányzás A XXI. században saját kultúrát mondhat magának a dohányzó nép. A legalapvetőbb

szabály, hogy dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. Tilos a tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken, ruhatárakban, felvonókban, raktárakban, ahol dohányzást tiltó tábla található. Nem illik dohányozni gépkocsiban, ha az utitársak között van akár egy nemdohányzó is, ott ahol nincs hamutálca, hölgyek jelenlétében vagy étkezés közben. Tilos égő cigarettával bemenni épületbe, gépkocsiba beszállni, társalogni, beszélgetni. Fontos illedelmességi szabály, hogy égő gyufáról legfeljebb két ember gyújthat rá.

A diplomácia világa A diplomáciai protokoll némileg eltér a hagyományos értelemben vett hétköznapi

fogalomtól. Egyrészt teljesen más a közeg, mások a szereplők, nagyobbak a formalistások, és szigorúbbak a szabályok. A diplomáciai protokoll meghatározásában tehát nem más, mint a hivatalos közéleti és diplomáciai rendezvényeken és szertatásokon követett eljárási, magatartási, rangsorolási, megszólítási, levelezési és etikett szabályok összessége. Azért írtam le ezt a bonyolult és hosszúnak tűnő definíciót, mert majd látni fogjátok, a felsorolás minden eleme nagyon fontos szerepet kap. Persze ide nem csupán az állami személyiségekkel kapcsolatos rendezvények és szabályok tartoznak, hanem ugyanez vonatkozik az üzleti élet fejeseinek fogadásaira is.

A diplomáciai érintkezésben a meghatározott szabályok általánosabb elismertek és

elfogadottak, a partnerek magatartása és reagálása kiszámítható, valamint a szabályoktól való eltérés sokszor akár látványos következményekkel is jár.

A diplomáciai élet szabályait egyrészt a történelem folyamán kialakult íratlan szabályok

adják, de így túl bonyolult lenne összeegyeztetni az egyes kultúrák elképzeléseit. A

- 9 -

diplomácia világában négy fő forráshoz fordulnak, amely segítséget jelenthet a problémás, kétes kérdésekben.

Ez a négy okmány: - az 1815. évi Bécsi Szabályok (Reglement de Vienne) - az 1818. é vi Aacheni Jegyzőkönyv a Bécsi Szabályok megerősítéséről - az 1961. évi Bécsi Konvenció a diplomáciai kapcsolatokról - az 1963. évi Bécsi Konvenció a konzuli kapcsolatokról A diplomáciával kapcsolatban az egyik első gondolatunk a külföld, más országok, és ha

már ezekről van szó, ott van a különböző külképviseletek. A külképviseleteknek 2 fajtáját különböztetjük meg: a diplomáciai képviseleteket és konzuli képviseleteket.

Nézzük elsőként a diplomáciai képviseletek fajtáit és rangsorrendjét: 1. Nagykövetség – Főbiztosság – Nemzetközi Szervezet mellett működő Állandó

Képviselet és Nunciatura 2. Követség, Pronunciatura

Érdekesség, hogy 1945-ig az volt a gyakorlat, hogy nagykövetsége csak az ún.

nagyhatalmaknak lehetett, míg a többi ország egymáshoz csak követeket küldött. Ez Magyarországot úgy érintette, hogy csak 1955-től, az ENSZ-be történt felvételünktől kezdve nevezhettünk ki és küldhettünk nagyköveteket más országokba. Nézzük most a konzuli képviseletek fajtáit:

1. Főkonzulátus 2. Konzulátus 3. Alkonzulátus 4. Konzuli ügynökség 5. Tiszteletbeli főkonzulátus 6. Tiszteletbeli konzulátus

Ezekben az intézményekben résztvevő és dolgozó emberek az ún. Diplomáciai

Testület tagjai. Ide beletartozik a Nagykövettől kezdve az utolsó külföldi takarítónőig mindenki, aki az intézményben dolgozik. Ez a „cím” kiváltságokkal járhat, amelykről a későbbiekben lesz szó. A diplomáciai testület sajátos határátlépési okmánnyal rendelkezik vagyis a diplomaták nálunk fehér, a diplomáciai személyzet pedig zöld útlevelet kap. Ezzel megkönnyítik számukra határátlépést, nem kell sorba állniuk, ill. valamilyen szempontból méltányosan is bánnak velük. A házi diplomáciai rangsorban az alábbi rendszert figyelhetjük meg: 1. szint nagykövet, főbiztos, nuncius 2. szint követ, pronuncius 3. szint állandó vagy ideiglenes ügyvivő 4. szint követ-tanácsos 5. szint I. oszt. Tanácsos 6. szint II. oszt. Tanácsos 7. szint I. oszt. Titkár

- 10 -

8. szint II. oszt. Titkár 9. szint III. oszt Titkár 10. attasé 11. segédattasé

A Diplomáciai Testület tehát az adott országban tevékenykedő diplomaták névsorát, rangsorát és adatait tartalmazza. Élén az ún. „doyen” (angolul dean) áll, aki nem más, mint a legrégebben kinevezett nagykövet az országban. Magyarország esetén nem más, mint Erdős Péter bíboros, pápai nuncius. A doyen vette át legkorábban a megbízólevelét a nagykövetek közül. Ünnepségeken ő képviseli a testület jókívánságait, ő fogja össze a csapatot.

A diplomaták rangsorát a beosztásuk, rangjuk, egyenlő szintek esetén a kinevezés

ideje jelenti. A diplomáciai rangsorban nincs különbség nő és férfi között, itt egyenrangú félként szerepelnek. A házastársak pedig mindig a másik fél rangsora után kapnak rangot. Ha egy fogadáson a nagykövet a legmagasabb rangú vendég, őt a listában felesége, és nem a következő hivatali rangú személy követi. Ezt a sorrendet minden évben folyamatosan frissítik, ugyanis ennek a rendezvényeken történő ültetésben nagyon fontos szerepe van. Ha egyenrangú személyekről van szó, akkor a magyar házban a külföldi személynek, ellenkező helyen azonban a magyar félnek van elsőbbsége.

A Diplomáciai Testület pontos adatait az alábbi linkeken érheted el: http://www.kulugyminiszterium.hu/DTWeb/Irodak.aspx http://diplomacia.angelcities.com/diplohis.html A kormányon belül is felállíthatunk egy rangsort, amelyet mindig szigorúan be

kell tartani a hétköznapi hivatali életben is. A rangsornál meg kell különböztetnünk a hazai ház és külföldi ház vendégeit. Természetesen azonos rangrend esetén hazai házban a külföldi vendég van előnyben, külföldi házban pedig mi, mint idegen vendéget élevezhetjük előnyeinket. A magyar kzöjogi méltóságokat az alábbi sorrendben rangsorolhatjuk a különböző szempontok alapján.

A kormányon belüli rangsor az alábbi: - miniszterelnök - miniszterelnök-helyettes – kancellárminiszter - tárcával rendelkező miniszterek - tárca nélküli miniszterek - minisztériumon „kívüli” államtitkárok Minisztérium intézményén belül az alábbi rangsor áll fenn: - miniszter - kinevezett miniszter-helyettes - közigazgatási államtitkár - helyettes államtitkár - főosztályvezetők

- 11 -

Ha bekerülünk egy hivatali életbe, fontos tudnunk, hogy hogyan telefonáljunk,

hogyan írjunk levelet, kinek mit illik írni, mi az, ami valakit megillet. Például egy nagykövetnek, miniszternek, elnöknek sokkal másabb, és előkelőbb megszólítások, sablonos elköszönések „járnak” alanyi jogon, mint egy átlagos udvarias levelezés alkalmával feltüntetett búcsúzások.

Ha levelet fogalmazunk meg, akkor nagyon fontos, hogy irományunk közérthető,

magyaros kifejezésekkel teli, nyelvi és nyelvtani fordulatokat helyesen tartalmazó mondanivalót kell tartalmaznia. Formai követelménye, hogy hosszanti és kereszt irányban középre helyezzük el, egyenletesen használjuk ki a rendelkezésre álló teret (bevezetés, tárgyalás és befejezés részekkel). A bal felső sarokba kell írni a küldő hivatal, vállalat címét, nevét, elérhetőségeit (telefon, fax, e-mail).

Ha van lehetőség, céges levélpapírra készítsünk levelet, mivel presztízs

jelentőségű, jó benyomást kelt. Jobb felső sarokba írjuk a dátumot. Lehetőleg ne legyen egy oldalnál hosszabb, pontosan tüntessük fel a beosztásunkat, és lehetőleg ne ismételjünk szavakat egy levélen belül. Sokan használnak különböző szinonima szótárakat, internetes forrásokat. A magyar ügyintézés szabályai 30 napot tesznek lehetővé, így ezen a határidőn belül kell válaszolnunk, ill. ekkora várhatunk választ is.

A megszólításban tüntessük fel mindig a rangot, és a ranghoz járó megszólítás

(tisztelendő, excellenciás stb). Néhány példa szemléltetetésként: „Tisztelt Vezérigazgató Úr!” vagy „Tisztelt Elnök Úr!” vagy „Tisztelt Főosztályvezető Asszony!”. A nők írásbli levelezésében a „hölgy” szó nem használatos, a „Tisztelt Hölgyem” csak szóbeli megszólításra alkalmas. Ha az „Ön” szót használjuk, mindig tegyük ezt nagybetűvel. Tegezés nem használatos még akkor sem, ha közvetlen ismerősünket keressük fel. Ekkor is meg kell adnunk a rangja, beosztása szerinti tiszteletet. A levél befejezése, az ún. levélzáradék két-három üdvözlő szóból, ill. egy aláírásból áll. Mindig hitelesítsa a levelet bélyegző, és saját kezű aláírás. A pecsétet sohasem az aláírásra, hanem az aláírás alá vagy föle helyezzük, mivel ellenkező esetben nem látszik, és olvashatatlanná válik a névjegy.

A borítékcímzésnek is megvannak a maga fortélyai. Vagy a beosztást kell

pontosan feltüntetni, vagy pedig a nevet, és akkor szerepeljen mellette az „úr”, „úrhölgy” (hajadon nő), vagy az „úrnő” (férjezet nő) kifejezés. Fontos az is, hogy a levélre mindig kerüljön fejléc. Ezzel egyszerűen elintézhető az, hogy a küldő adatait feltüntessük.

A levelekben előforduló különleges rövidítések: S.M. Sa Majesté Őfelsége His/Her Majesty H.M. S.A. Son Altesse Őfenséges His/Her Highness H.H. H.I.H. His/Her Imperial Highness Ő császári felsége H.R.H. His/Her Royal Highness Ő királyi fenslges H.E. His/Her Excellency Őexcellenciája H.E. His Eminency Őeminenciája (bíborosnak) Mgr. Monseigneur/Monsignore Főtisztelendő(érdeknek, püspöknek)

- 12 -

Mr. Mister Uram Mrs./Mme Mistress/Madame Asszonyom Miss. Miss Kisasszony Messres. Messieurs Uraim Mmes Mesdames Hölgyeim A leveleknek különböző fajtái is előfordulhatnak. Ezek péládul: - emléklap – valamlyen konkrét eseményhez, ünnepséghez köthető -karácsony és újévi üdvözletek – gyakran valamilyen kisebb figyelmességi

ajándék kíséri a jókívánságot - elektronikus levél – jogi helyzete, az ezzel kapcsolatos viták máig filynak, de az

Országgyűlés 2001. évi XXXV. Törvénye foglakozik témával, különösen az elektronikus szignálással, aláírással

Amennyiben sajnálatos módon gyászra kerülne sor, körültekintően kell

kifejeznünk részvétünket is. Furcsának hangzik, de ez is egy olyan hétköznapi szituáció, amelybe belecsöppenehetünk, és roppant kínos helyzetekbe kerülhetünk, ha nem a megfelelő módon viselkedünk. Amennyiben ránk kerül a sor, hogy az elhunyról értesítsük a hozzátartozókat, azt minél előbb meg kell tenni. Nem kell ájtatos manó módjára beszélni, nyugodtság és egyértelműség sugározódjon a hangunkból. Koszorú rendeleésekor az egész intézményt, ahol dolgozunk, fel kell tüntetni. A gyászszertartáson elfogadott a fekete, sötét ruha, a kirívóan világos öltözék viselete modortalanság, tiszteletlenség. Ha sajnos szenvedő alanyai vagyubk a gyásznak, illik a részvétnyilvánító levelekre röviden, 1 héten belül válaszolni. Részvétlátogatásokat is illik tenni, ha azt a gyászoló család nem kifogásolja. Ennek rövidnek kell lennie, néhány szóban méltatni az elhunytat. Megfelelő dekoráció a gépről lejátszott halk, lágy zene.

Egy-egy állam is elrendelhet hivatalos gyászt az államfő, köztársasági elnök, a

miniszterelnök elhunytakor. Ekkor fél árbócra eresztik a zászlót (menet: felhúzzák, leeresztik, ismét felhúzzák, majd teljesen leengedik).

Ha meg kell szervezni egy rendezvényt… Az alábbiakban vázlatosan fogjuk áttekinteni, melyek a legfontosabb összetevői

egy rendezvénynek, melyek a nélkülözhetelen elintézni valók, mi az, ami nem maradhat ki. Minderről egy életen át dolgoznak a szakmai igazán hozzáértői, de itt most a teljesség teljes igénye nélkül egy rövid összefoglalót készítettem számotokra.

A rendezvény definíciója szerint nem más, mint egy összejövetel, amelyet előre

ismert célból, alkalomból tartanak meghatározott helyen/helyeken, maghatározott személyeknek. A rendezvény résztvevői a meghívottak és a látogatók. Vannak az ún. VIP-vendégek, akik különleges elbánásban részesülen a program alatt. Társadalmi helyzetük, tisztségük, választott testületben betöltött szerepük határozza meg ezt a kivátlságosnak számító pozíciót. VIP annyit jelent, mint Very Important Person (= nagyon fontos személyiség).

- 13 -

A lebonyolításban részt vezsnek a közreműködők: protokollosok, hoszteseszek, hosztok, tolmácsok, gépkocsivezetők, média, újságírók, akiknek mind különlegesen fontos helyzet juta program előtt/alatt/követően.

A rendezvényeknek különböző típusait különböztetjük meg funkciójuk, jellegük

szerint: 1. kongresszusok, konferenciák (pl. anké=nyilvános értekezlet előadókkal, vitavezetőkkel, vagy közgyűlés, vagy vándorgyűlés mindig más helyszínekkel, kerekastal-tárgyalás stb.)) 2. művészeti rendezvények 3. közművelődési rendezvények 4. egyhézi rendezvények 5. kereskedelmi rendezvények 6. társadalim, politikai rendezvények 7. sportrendezvények 8. egyéb, a fentiek közé nem sorolható rendezvény (jótékonysági estek, borkóstoló, üzemlátogatás stb.) 9. komplex rendezvények, amelyek több kategóriába is sorolhatók Fontos összetevői a rendezvénynek az alábbi fogalmak, amelyek a tervezésnél is

alapvetőek: az időpont, a helyszín, az időtartam, a résztvevők tervezet létszáma, a látogatók tervezett létszáma. Fontos, hogy mi a főesemény, milyen a rendezvény folyamata, szervezeti felépítése, milyen dolgok határozzák meg az arculatot, kik a közreműködők

Ha ellátogatunk egykonkrét hivatalba/más gyárba,

céghez akkor az lehet: - hivatalos látogatás: amely lehet ünnepélyes fogadás, koszorúzás, megnyitó,

stb. - nem hivatalos: amikor a rendezvényszervezőnek kevés dolga van, ezt szeretjük ☺

- munkalátogatás - miniszteri lázogatás: fontos és előre rendezett protokollos feladatok

Amennyiben kétoldalú rendezvényről van szó, több lépcsőben, állomásban kell

elvégezni a feladatokat: 1. megelőző feladatok - meghívók intézése – két időpontot illik felajánlani, már hónapokkal a

rendezvény előtt, a konkrét meghívót 8-10 nappal a rendezvény előtt kell kiküldeni, a részvételi szádékot telefonhívással kell megerősíteni, ha külön kérés van rá, ettől el kell tekinteni

- 14 -

- a meghívók áltaában egy személyre szólnak, átruházni nem lehet, lemondásról értesíteni kell, házastársat csak a feltüntetett helyzetben lehet elvinni kísérőnek

- költségvetés – az érkező delegációét a fogadó fél fizeti, persze kölcsönösség elvén

- szállodafoglalás – szállásfoglalásnál szükséges, hogy a rendezvénynél legyenek pihenők a tolmácsoknak, gépkocsivezetőknek, legyen sajtóterem, orvosi szoba, ami kimaradhatatlan

- tolmácsrendelés - szállítóeszközök biztosítása – gépkocsivezetőről van szó, nem szabad sofőrnek

nevezni - feleős kell kiválasztani, aki általában valamilyen magas beosztású személyiség,

de a gyakorlati szervezésben nem vesz részt, csak engedélyez (minél magasabb a felelős, annál jelentősebb a rendezvény)

- szervezési bizottságokat hoznak létre, akik tartják a kapcsolatot a vezetőséggel, ötleteket ad, és leosztja a feladatokat (éppen ezért funkciónként léteznek albizottságok: pénzügyi, személyi, műszaki, biztonsági, sajtó-albizottság stb)

- Külföldre indulásunk előtt tájékozódni kell, információkat gyűjteni, kontaktot keresni

- A legutóbbi tárgyalás óta váltott leveleket át kell nézni

- Háttér információs anyagot kell beszerezni a cégről

- A tárgyaláshoz szükséges jogszabályokat, anyagokat nyomtatott formában össze kell állítani

- A külföldi partnerek pontos nevét, rangját és protokoll sorrendjét össze kell állítani

- Fel kell deríteni a célország ünnepeit, munkaszüneti napjait - Legyen az országról, városról egy összkép bennünk, mielőtt elmegyünk - Legyen nálunk angol és magyar nyelvű névjegy is - Kössünk megfelelő biztosítást - Gondoskodjunk ittho maradt ügyfeleink ekezeléséről - Keressük fel a külföldön lévő magyar külképviseleteket, ha bármi gond

adódna, azonnal legyen kihez fordulni - A reptérre egy órával az indulás előtt érkezzünk, majd legkésőbb 20 perccel az

indulás megkezdéséig fejezzük be a check-olást - Ha a bangkoki járathoz megyünk, 90 percce előtte, a new york-i és tel-avivi

járatnál 180 perccel előtte jelentkezzünk jegykezelésre - Ha kormányfőt fogadunk előre kell lefoglalni a kormányvárót, ahol számukra

mgefelelő könnyedségű és díszletű a határátkelés - Ha nem hivatali, de magas rangú vendég érkezik, neki a VIP-várót kell

lefoglalni, ahol szintén könnyítettek a határátkelési terhek (de nem jelentenek menetességet!) – az erre vonatkozó igényt az érkezés előtt 48 órával kell bejelenteni

- A protokoll szerint előbb a stewardess a magas rangúakat szolgálja ki, majd a hölgyeket, és végül a többi vendéget (egynemű, azonos rangú utasok esetén a hozzá legközelebb ülőt) – a kiszolgálást ő végzi, magunknak elvenni a poharat, ételt, illetlenség!

- Az otthonról hozott italt, éltelt a repülőn elővenni illetlenség

- 15 -

2. program elkészítése (2 hétnyi munka kb.) - megkérni a vendégek beosztását a protokoll sorrendhez - érkezés és távozás pontos időpontját megkérni, ehhez szükséges feltételek

elrendezése (kormányváró, VIP váró, gépkocsioszlop, rendőri kíséret stb.) - előzetes életrajzkérés - díszebéd és díszvacsora helye, ideje, pontos meghatározása - feleségek részére hölgyprogram elkészítése (jótékonysági látogatások,

kiállítások, iskolátogatás stb.) - konkrét, percre lebontott programtervet kell készíteni, amelyben a fontos

telefonszámok, elérhetőségek, feleősök adatai fel vannak tüntetve - a programfüzetből két változat készül: egy pongyolább változat a szervezőknek,

és díszaesebb változat a program résztvevőinek 3. technikai feladatok - hivatalos program lefordírása idegen nyelvre - sajtőfőnökkel fel kell venni a kapcsolatot, kijelölni, hogy milyen média jöhet,

sajtótájékozatót kijelölni, badge-eket elkészíteni előre - némi dekorációról gondoskodni - Köztársasági Őrezreddel felvenni a kapcsolatot – főként elnöki,

miniszterelnöki szintű delegációk érkezésekor tartják indokoltnak - Megkönnyíteni a határátkelést, ezért felvenni a kapcsolatot a határőrséggel - Az alábbi technikai eszközökért is a protokollos felelős: kitűzők, ültetőkártyák,

asztalszámok, gépkocsicédulák, konferenciatáblák, sajtótáblák, konferenciazászlók, sajtótájékozató anyagok

- Fontos, hogy egy konferencián legyen pulpitus – a jól láthatóság miatt, a terem közepén kell elhelyezni

- A dekoráció legyen virág, üdvözlőszöveg vagy zászlók - Mikrofonok, hangerősítés, tolmácsgépek a technikai albizottságok és segítőik

feladatai közé tartoznak - Szemléltető eszközöket is bizotsítani kell: laptop, projektor, flip-chart stb. - Minidg elegendő parkolót kell biztosítani 4. program lebonyolítása - már a határnál várni kell az érkezőt, ha

repülőgéppel, ha kocsival érkezik - a vendéget mindig a vele azonos szintű

fél fogadja - hölgyeknek virág átadása érkezéskor - szállodai bejelentkezésben,

szállásfoglalásban segít - a rendezvényre illik megérkezni legalább kezdés előtt 5 perccel - ruházatunkat ne az előtérben, hanem a mosdóban tegyük rendbe - a fiatal lányok mindig állva üdvözöljék a vendégeket - ha díszvendég van a rendezvényen, mindig a hézigazdával együtt fogadja és

búcsúztatja a vendégeket

- 16 -

- aperitif után a háziasszony és férja kíséri a vendégeket az asztalhoz - nagy szerep jut a tolmácsnak – szinkronban fordítja az elhangzottakat,

semmilyen politikai befolyás nem érheti, és nem is közvetíthet ilyen nézeteket, gondolatokat

- ha a program nyilvánosságot kíván, sajtótájékoztatót klell szervezni – itt szerepelhet az érintett nyilatkozata, a középműfajú interjú, porté, kritikai interjú, körkérdés, kerekasztal-beszélgetés, telefoninforámció, videokonferencia

- búcsúztatás megszervezése, ország elhagyásának segítése - ha probléma lépne fel a külföldi tartózkodás idején, az ottani magyar

külképviselethez kell fordulni - ha nincs nagykövetség, szinte mindenhol létezik tiszteletbeli konzul, aki

szívesen segít a bajba jutottakon hasonló helyzetben (ideiglenes útlevelet, áthidaló kölcsönt ad, amelyet nem kell minden esetben vissztéríteni, halál esetén a hazaszállítást, baleset esetén a kórházi ellátás útjait egyengeti)

- bebörtönözés esetén minden államban joga a polgárnak, hogy felvegye a kapcsolatot a külképviseletével, ebben nem korlátozhatják szabadságát

5. utómunkák - főként költségevetési elszámolás - köszönő levelek - elraktározni az iratokat - körnxzetvédelmi szempontok miatt a rendezvény előtti eredeti állapotot kell

visszaállítani, a kár kötségeit meg kell térítani - a veszélyforrásokat el kell hárítani, az ideiglenes ipületeket lebontani Milyen programokat érdemes szervezi a szabadidőre? További szakmai tárgyalásokat, más üzletfelekkel találkozót, városnézést,

díszintézkedést, kulturális programot, vásárlást, üzemlátogatást, kiállítás. Opreát, foklór műsort stb. Mindenképpen fektessünk hangsúlyt a hazánk nevezetességeit bemutató rendezvényelre – ennek speciális esete a „gulyásparti”, ahol nevéből adódóan a gulyás fogyasztására, mint magyar kuriózumra helyezik a fő hangsúlyt.

Fontos hangsúlyt kell fordítania meghívott vendég

biztonságára is. A vendég védelmének felelőssége a protokollost terheli, aki maga mellé kap egy biztonsági tisztet, akivel a rendezvény alatti biztonsági kockázatokat átbeszélik, a védelmet megtervezik, lebonyolítják. A vendégek hierarchiájábanaz öt közjogi méltóságoknak kell védelmet biztosítani: a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének, a külügyminiszternek és a nemzetbiztonságért felelős miniszternek.

Merényletet elkövethetnek valaki ellen politikai,

ideológiai, gazdasági vagy személyes indítékból is. Elkövethetik a támadást közvetlen közelről rövid hatótávolságú fegyverekkel, nagyobbb hatótávolságúakkal, mint a puska, pisztoly, robbanószerekkel, bombákkal (levélbomba, elektronikus levélbomba – számítógépes károkat okoz).

- 17 -

A biztonság iszemélyzetben fontos szerepet kap a biztonsági vezető, a személyi biztosító, a helyszínbiztosító, a tűzszerész és a gépkocsivezető. Mindannyiuknak ápolt, jó megjelenésűnek kell lenniük. Személyüket a protokollos mutatja be a védett személynek általában az első találkozás alkalmával. A biztonsági védelmet igénylő kérelmet hivatalnok esetén, a külföldről érkező delegáció nagykövetsége szóbeli jegyzékben küldi meg a külügyminisztériumnak, annak Protokoll Főosztályának. Ők továbbítják az ORFK Igazgatási és Rendészeti Osztályára, megkérik a fegyverkísérő igazolványt, amelyet 48 órával a beutzás előtt biztosítanak a delegáció számára. Fontos megadni a biztonsági ember pontos adatait, fegyverének típusát, számát, rádiófrekvenciáját.

A biztonsági személyzetnek biztosítania kell előre a tervezett útvonalat, a

helyszínt, a rendezvény résztvevőit ellenőrizni, meghatározni, hogy egyáltalán mekkora fokú védelemre van szükség. Ezért kapnak fontos szrepet a badge-ek, a gépkocsicédulák. Állami részről a Köztársasági Őrezred felel a feladatok ellátásáért. Ők adják ki a gépkocsiban az ültetési rendet: a jobb hátsó ülés számít a főhelynek, ezt követi a bal hátsó, elől ül a gépkocsivezető, ill. a biztonsági tiszt. Ha lehet, két vendégnél többet nem szállítanak a gépkocsiban. Felállítanak egy belső és egy külső védelmi kört, amelyek állandó kapcsolatban vannak egymással a rendezvény alatt. A belső kör közvetlenül a védett személy közelében, a külső kör a tágabb környzetében helyezkedik el, és biztosítja a helyszínt.

Csodás gasztronómia Beszéljünk néhány szót a rendezvény alapját képező gasztronómiáról is! Kezdjük a legalapvetőbbel, ami nem más, mint az asztalterítés. A terít alá mindig

filc burkolatot kell helyezni, hogy a tényárok, poharak csörömpölését elnyomja. Az abrosz mindig legyen jó minőségű, általában fehér. Praktikus lehet a kéznél lévő fehér kréta, amellyel az előre nem látható foltokateltüntethetjük. Helyezzünk el gyertyatartókat a hangulat kedvéért, azokat mindig párosával. Az evőeszköz lehetőleg ezüst vagy ezüstözött kegyen. Az étkészlet, ha lehet márkás porcelán, mindegyik azonos mintával. Ne legyen az asztalon felesleges étkészlet, teríték. Fontos eszközei: desszertkanál, - villa, leveseskanál, előételes kés-villa, főételkés, -villa, kenyeres tányér, vajkés, szalvéta, vizes, fehérboros, vörösboros, desszertboros pohár. Ez a poharak sorrendje jobbról balra. Ki kell tenni az ültető kártyát, a menükártyát, ill. hamutálat. Díszétkezéskor fűszertartókat, fogvájó pálcikát nem illik kitenni az asztalra. Ha igény van rá, külön tálcáról kell kínálni. Főétel előtt tilos dohányozni! A felszolgáló balróról kínál, de a terítéket jobbról kezdi leszedni.

Az asztali protokoll szerint hölgyek nem töltenek italt, felszolgáló személyzet

hiányában ezt a közerműködést a férfi vállalja át. Étkezés után a szalvétát enyhén gyűrjük össze, ne hajtogassuk, mert annak az a jelentősége, hogy az étel nem ízlett. Kenyeret, zsemlét harapni nem szabad, csak törni. Ha a levest tányérban szolgálják fel, csak kanalazni szabad, ha csészében, akkor megihatjuk az utolsó falatokat, de csak akkor ha olyan lelveről van szó, amelyben nincsen egyéb szilárd hozzávaló (hús, tészta, csak a lé). Sült húst, köretet, késsel-villával esszük. Parfét, pudingot, fagylaltot desszertkanállal esszük! Gyümölcsöt éltalában evőeszköz nélkül fogyasztjuk, kivétel dinnye, alma, körte, barack, mivel a mag

- 18 -

eltávolításához szükséges a kés. A banán fogyasztás nagy dilemmája, hogy mégis hogy illő ezt megtenni. Vagy hámozva kínálják fel, vagy le kell bontani a héját, és villával-késsel kell elfogyasztani. Tea, és kávé fogyasztása kannából történik az öntés, cukrot és édesítőt saját tartójából, tejszínt kiskancsóból, citromot szeletelve tányérről kínálva kell felszolgálni. Sört csak külön igény esetén kell kínálni. Pezsgőt és sört, vizet, gyümölcslevet mindig kitöltve, tálcáról kínlják a vendégeknek. Minimum kétféle menüt kell felajánlani.

Nem dőlünk bele az asztalba, könnyedén fogjuk az evőeszközöket, azokkal nem

szabad csörögni, csapkodni őket. Csészét fülénél fogva emeljük, kanalat kivesszük belőle. Nem könyökülünk, könyökünket a törzs mellé szorítjuk. Jobb kézzel étkezünk, bal kezünk szorosan a tányér mellett van. A kanalat nem merítjük teli, csak félig, finom falatokat eszünk, nem szürcsölve. Kést nem veszünk a szánkba. Kanalat nem nyaljuk le, dura illetlenség. Ne legyen teli a szánk, kisfalatokat vagyünk. A húst előre nem daraboljuk fel, csak falaról falatra. Nem mártogatunk, tunkolunk kenyérrel. Abroszra nem teszünk használt evőeszközt. Tányért nem kell megbillenteni levesnél.

Különleges evőeszköznek számítanak: - halkés és halvilla: halételekhez, tompa végű, életlen, enyhén ferde pengéjű kés - rákevőeszköz: rövid acélpengéjű, ezüstözött nyelű kés - kagylófogó: ezzel emeljük a héjából, és kagylóvillával fogyasszuk - osztrigavilla: kiskanálszerű, háromágú, bal oldali ága erősebb, tompára

csiszolt - homárvilla: középen a fogásnál hosszú, lapos, egyik végén kampó (kasza)

találhazó - kaviárkés: szarupengájű kés, kaviárkanál tartozik hozzá - szardíniavilla - spárgafogó - sajt és vajkés – szélesebb, rövidebb a kenőkésnél - szőlőolló - dió- és mogyorótörő

Az étkezés mellett a másik művészetnek számítanak az italok, amelyről néhány

fontosabb tudnuvalót itt olvashatsz.

Pohárhoz ne nyúljunk addig, amíg a házigazda nem emelte poharát. Kocintást az idősebbek kezdeményezik. Sörrel továbbra sem koccintunk – 1849. aradi vértanúk hagyomány

Aperitif lehet tömény ital, koktél, Martini, Cinzano. Az előételhez száraz fehérbor illik. Leveshez előétel után nem jár külön ital, ha nincs előétel, esetleg sörrel lehet kínálni. Halhoz félszáraz, savanykás bor illik. Fehér húshoz édeskés, fehér pecsenyebort, vagy könnyű vörösbort illik kínálni. Barna húshoz nehéz vörösbor illik. Desszerthez édes borokat adnak, likőr- vagy aszúborokat. Étkezés után kávét, mellé konyakot szokás kínálni

- 19 -

A tömény, száraz italokat hűtve, pohárban 10-12 fokon kínáljuk, a fehárborokat 8-14 fokon, a vörösborokat 18 fokon, szobahőmérsékleten adjuk. A pezsgőt 5 fokosan jó, a világos sörös 3-6 fokosan, a barna sörök 7-8 fokosan a megfelelően tartottak.

A fehérboros pohár kisebb, mint a vörösé, színtelen üvegből készült. Édes bort

kisebb pohárban, desszertbort akoár 1 dl-ben érdemes felszolgálni. A vörösbor nagyobb, szintén tlátszó, perem befelé ívelő. A rajnai bort pl. hozzá illő. Zöld rajnai pohárban adják, a bordói borhoz pedig finom, vékony falú pohár illik. Sört sörös pohárban szokás adni, konyakot nagy öblös pohárban, koktélt pedig jellegétől függően, pezsgőt pedig csakis pezsgőspohárban. Vermuth-hoz szintén pohér. Whiskey-hez széles, henger alakú, jéggel hígítható pohár illik. Puncs és bólé mellé átlátszó, füles pohár illik.

Bor eslő kóstolásakor a pincér keveset tölt, majd ha vendég kifejezi tetszését, tölti

a többit. Boros poharat nem szabad csak 2/3 részig tölteni, rátölteni viszont lehet. Pezsgőket a protokoll az alábbi kategóriákba sorolja: fanyar, egészen száraz, igen

száraz, száraz, félszáraz, félédes, édes. Kávékból igen elterjedt a presszó kávé, a capuccino, a melange (osztrák mézes

kávé), ír kávé (Irish coffee). Nézzük, az étkezéseknek milyen típusait különböztetjük meg! 1. Villás reggeli – kora délelőtti órákban, bőséges hideg és meleg ételekből áll 2. Díszebéd, üzleti vacsora – pohárköszöntőt tartalmazhatélő zene a szokásos,

amely a desszert felszolgálásával kezd játszani 3. hivatalos ebéd 4. Büféebéd, -vacsora – ebéd és a fogadás kombinációja, az ételek a büféasztalon

vannak kitéve, az italokat a pincérek szolgálják fel, de az ételek elvételét mindenki maga végzi, desszertet bárkocsiról szolgálnak fel (fontos, hogy a főasztalon mindig legyen virágdekorávió)

5. teadálután – általában hölgyprogram része 6. álló alkalmak: fogadás – cégek este 18-20 óra körül tartják, USA-ban,

Kanadában nem ritka a déli fogadás, nincsenek bútorok, szék is csak néhány azoknak, akiknek az állás problémát jelent, gazdag az italválasztéka

7. koktélparti – szerényebb a fogadásnál, apró szendvicseket, koktélvirslit, falatkákat kinálnak fel, italként sört, bort, üdítőt, ásványvizet, koktélt

8. kert/garden party – kertben rendezett (nőknnek magassarkú nem ajánlott, mert fellocsolják a gyepet!), kb. 15-20 perces, 30-50 meghívottal, lehet délban vagy este

9. pezsgőbontás 10. borkóstoló – hideg falatkákat és sajtot szolgának fel 11. táncestély – meghívós rendezvény, táncolós mulatság, megküldik az öltözetet,

apró falatkákat szolgálnak fel, kell kijelölni dohányzó helyet 12. pohárköszöntő – rövid, az esemény elején vagy végén pár mondat valaki vagy

az ünnep tiszteletére, mindenki a szomszédjával koccint

Az ültetési rend lesz az, amely ak ülnöböző eseményeken meghatározza a légkört, és az ehgymás mellé kerülő szereplőket:

- 20 -

Munkaétkezéseknél felesleges potokolláris sorrendbe ültetni a vendégeket. A delegációvzetők egymással szemben helyezkednek el, így kedvükre meg tudják beszélni a fontos kérdéseket. Ellenekző ah elyzet díszétkezéseknél. Névjegykártya, ill. az ajtó mellett ehelyezett ültetési mutató segíti a vendégek elnavigálását. Az asztalfőn mindig a házi gazda ül, vagy lemond erről a jogáról a díszvendég, magasabb rangú vendég részére. Törekedni kell a külföldiek és hazaiak felvátlva történő ültetésére, ill. a nemek felváltva ültetésére.

Két típusú ültetési rendszert különböztetünk meg. Francia rendszer Lényege: a háziasszony és a házigazda az asztal középső részén, egymással

sszemben ülnek. A vendégek tőlük jobbra ls balra, rnagsorban lefelé. Akkor javasolt, ha az asztalnál kmoly társaslgás várható. Jó társalgási központ alakulhat ki, mivel a házigazda és a háziasszony is középen ehelyezkednek el. Hátránya, hogy külföldi fontos személyek kerülhetnek az asztal végére, és kevésbé tudnak részt venni az asztali beszélgetésekben.

Angol rendszer Lényege: A háziasszony és a házigazda az asztal két végén ül, az asztalfőn,

egymással szemben. A vendégek a két oldalukon. Rangsorban lefelé. Merevebb, formálisabb rendszer, társalgás ritkán alakul ki. Előnye, hogy az alacsonyabb rangú külföldieket el lehet rejteni az asztal középső részén.

A háziasszony mellett jobbra ül átalában a rangban legelőkelőbb férfi. Kevésbé

alkalmazott megoldás a két asztal, ahol egyiknél a házigazda, msáiknál a háziasszony ül az asztalfőn. Ha elnök érkezik egy nagykövetségre házastárs nélkül, a házigazdával szemben foglal helyet, jobbján a nagykövet felesége. Ha államfő találkozik államfővel, egymással szemben ülnek, a feleségek a vendég államfők jobbján. Az idősek megtarthatják az eredeti foglakozásuk szerinti rangjukat. Egyébként elsőbbségéről bárki lemondhat.

Asztalformák tekintetében különböző típusok vannak itt is. - téglalap alakú – küldöttség tárgyalásán ajánlott, a delegációvezető az asztal

közepén helyezkedik el - négyzet alakú – minden delegáció helyze azonos értékű, az asztalnál

maximum tolmács foglal helyet, a többiek hátul ülnek - U (patkó) alakú – sok résztvevő esetén ajánlott - Fésű alakú – hátránya, hogy egyesek hátat fordítanak másoknak - Kör alakú, kerek – kisebb létszámú megbeszélések, azonos felek mindenütt

A diplomáciai protokollban számos alkalomból rendezhetnek ünnepséget, hívhatnak meg vendégeket külképviseletekről.

- a nagykövet és követ megbízó levelének átadása - nemzetközi szerződések, közös nyilatkozatok aláírása - nemzetközi szerződést megerősítő okmányok kicserélése - a Diplomáciai Testület újévi fogadása az államfőnél

- 21 -

- a „Cercle” – az államfők által tartott fogadás, ahol a vendégeket protokoll rangsorban bemutatják a házigazdának (feleségükkel együtt), a vendégek rangsorban felállnak, és csak azután jelenik meg a házigazda államfő, és fog kezet a résztvevőkkel, akiket a protokoll főnök mutat be

- kitüntetések átadása - államfő, kormányfő, magas szintű kormánydelegáció pályaudvari, reülőtéri

fogadása és búcsúztatása - emlékmű és szobor avatás - koszorúzás - katonai díszszemle - díszünnepség, díszelőadás - akadémiai ünnepi ülések, ünnepségek - díszdoktorrá avatáskiállítások - egyházi szertartások

Ha egyszer „nagyember” leszek…

A Magyar Köztársaság többízban jutalmazza társadalmáak legkiválóbb tagjait. Több díjat, kitüntetést is létrehozott elismerésül, melyet röviden szeretnék bemutatni az alábbiakban.

Kitüntetéseket általában az államfő ad, de élhet ezzel a jogával a miniszterlnök,

vagy a különböző szakminiszterek is. A kitünttések jellegük és fokozatuk szerint lehetnek: 1. érdemrendek 2. érdemkeresztek 3. érdemérmek Illetve: I. fokozat = nagykereszt II. fokozat = középkereszt csillaggal III. fokozat = középkereszt IV. fokozat = tisztikereszt V. fokozat = kiskereszt vagy Lovagkereszt A kitüntetéseket nem minden esetben viselik. Külön rendelet szabályozza, hogy

melyiket lehet kicsinyített másában viselni. Ha külföldi állampolgárt szeretnénk kitüntetni, ahhoz bizonyos államokban előzetes engedély szükséges az átadáshoz, vagy a viseléshez. Előzetes jóváhagyás szükséges: Hollandiában, Kanadában, Ausztráliában Németországban, Olaszországab vagy Kínában.

Egyik legjelentősebb kitüntetésünk: a Magyar Köztársasági Érdemrend.

Fokozatai: nagykereszt lánccal, nagykereszt, középkereszt csillaggal, középkereszt, tisztikereszt.

- 22 -

A Magyar Köztársasági Érdemkereszt fokozatai: arany, ezüst és bronz. Az első fokozatból évente max. 15 db, a második ból max. 35 a harmadikból max. 70, a negyedikből 140, az ötödik fokozatból max. 280 osztható évente.

Arany fokozatból évente max. 200, ezüstből 400, bronzból 600

osztható ki. Jelentős a Kossuth- és Széchenyi-díj, melyet a tudományok, a

műszaki alkotások, a műszaki fejlesztés, a kulturális és műszaki alkotások, a gyógyítás, az oktatás, ás a nevelés területén kiemelkedő munkát végzett ember kaphat meg. Fokozatai díj és nagydíj. A díjjal okirat, szobor és jelvény jár. A díjat a köztársasági elnök adományozza. De megvonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált. Bizottságot hoznak létre az adományozás javaslolására: elnöke a miniszterelnök alelnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, tagja még az MTA elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, ügyvezető elnöke.

Meg kell említeni az 1956-os emléklap és emlékérem kitüntetéseket is, amelyeket

az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc ideján a nemzet szolgálatában és a haza szabadságának védelmében szerzett érdemek elismerésére koztak létre. A köztársasági elnök adományozza.

Létezik még Milleniumi emlékérem, a Szabad Magyarország Emléklap alapítása és

adományozása, valamint a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetése, a Magyarság Hírnevéért Díj.

A Magyar Köztársaság törvényben hivatalosan szabályozott állami ünnepségei a

következők: - március 15-e: az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, és a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja - augusztus 20-a: államalapító Szent István ünnepe - október 23-a: az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársság 1989. évi kikiáltásának napja Egyéb évfordulók: - február 26. – a kommunizmus üldözöttjeinek emléknapja - április 16. – Holokauszt-emléknap - június 16. – Nagy Imre emléknap - október6. – Nemzeti Gyásznap - november 4.

- 23 -

Ünnepek, jelképek A Magyar Köztársaság államiságát fejezik ki az áálami ünnepek, jelképek,

szimbólumok, melyekről csupán néhány mondatot ejtenék a jegyzetben tekintve egyértelműségükre.

Állami ünnepeink közé az alábbi időontok és események tartoznak: 1. a címer Az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, az

Alkotmánybíróság, az alkotmánybíróság tagjai, az országgyűlési biztosok, az Állami számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagjai, a fegyveres erők, a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, bíróság, ügyészsé, rendvédelmi és közigazgatási szervek és épületei, hivatali jogosultak használni.

Állampapíron és benkjegyen fel kell tüntetni. 2. a zászló A koronás zászló nem az állami zászló, az Árpád

sávos zászló nem a hivatalos állam zászló! Ródra kell erősíteni, tisztságáról, épségéről gondokosni kell, ha ezek nem állnak fenn, le kell cserélni a lobogót. A hadi lobogó fehér színű, az árbóc felőli részén címer van. Használatát a zászlókódex írja elő. Talajt nem érhet a zászló, tiszteletet kell iránta tanúsítani, lassan kell az árbócra felhúzni. Félárbócra engedés gyászt jelent. A templomban felravatalozott zászlót tilos letakarni zászlóval.

3. nemzeti himnusz Azelső európai himnuszok az uralkodó iránti tiszteletet, szeretetet fejezték ki.

Hollandiában 1568-ban keletkezett amáig használatos „Wilhelmus. A XIX. Században jöttek létre a szabadság himnuszok.

4. Szent Korona A koronához hozzá tartozó felség jelvények még a jogar, az országalma, a palást, a

kard. Őrzője az Országgyűlés szent Korona Testülete a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, az Országgyűlés elnökével, az alkotmánybíróság elnökével, az MTA elnökéve. Dönt a korona sorsáról, esetleges restaurálásáról.

- 24 -

A munkahely és az üzleti élet Az alábbi részben a munkaheyeden előforduló helyzetekhez kívánok útmutatást

adni. Végtelenre emelheető lenne a furcsábbnál furcsább szituációk száma, azonban jelen részben csak a legfotosabb praktikák szerepelnek!

Ha megpályázol egy állást, életrajzod soha ne legyen túl

bőbeszédű, ne árulj el magadról minden „titkot”, tartogass néhány ászt aszemélyes beszélgetésre is. Ha kérnek mellékleteket, arról külön papírt írj, mi van a mellékletben. Minden iratod legyen nálad, ciki ha kérdőívnél nem tudod valamilyen kódodat, számodat.

A hajad mindig legyen jól fésült, tiszta. Cipőd fényes,

frissen pucolt. Ne legyen rajtad tiszta műszál ruha, mert jobban izzadsz benne. Nyakkendőd lehetőleg selyemből készüljön, jó benyomást tesz! Lányok, keltsetek szolíd benyomást! A parfümmel csak csínján, és az aktatáskát a padlón tartsuk, ne tegyük székre. Merj bátran beszélni referenciáidról! Nem szégyen! De ne légy nagyképű sem. Légy legalább az első hónapokban pontos, precíz, kreatív, segítőkész és empatikus! Köszönj még a takarítő nőnek is, hátha valaki egyszer meghallja, és jó véleménye lesz rólad! Ne felejtsd el a születésnapokat, névnapokat köszönteni. Ne flörtölj soha, mert úgyis meglátja valaki! Ügyféllel mindig kedvesen, előzékenyen kell bánni. Főnök vacsora meghívását el lehet fogadni, ott ne legyünk mohók, és ajánljuk fel, hogy mi fizetünk. Névjegy mindig legyen nálad! Kínáljunk vendégnek mindig italt, kávét. Légy jómódorú, hogy az emlék, amelyet felidéznek Rólad, mindig kellemes legyen!

- 25 -

Képek és szövegek forrásai: Protokoll – Egyetemi jegyzet – Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület Gondolat Kiadó, Budapest 2005 Protokoll -Ottlik Károly 1996. 48-101. o. Protokoll Útmutató 2001. Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma

- 26 -

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

100

101

102

103

104

105

106

107

108

109

110

111