A budapesti gettó áldozatainak temetőjét 1944/45-ben kényszerűségbőla Dohány utcai zsinagóga udvarán alakították ki.

Az eltelt évtizedek során a temető méltatlan, elhanyagolt állapotbanvolt. A magyarországi Holocaust 70. évfordulójára az Alapítvány a bu-dapesti Dohány utcai Zsinagógáért magánadományokból felújította ésmártírjaink emlékéhez méltóvá tette a sírkertet.

A temető felújításának folyamatát ünnepélyes megemlékezéssel kíván-juk befejezni, melyet 2014. július 14-n 17.00 órakor tartunk a temető-kertben.

A megemlékezésen felszólal Zoltai Gusztáv, a Dohány utcai templom-körzet elnöke, emlékbeszédet mond Dr. Frölich Róbert főrabbi. Közre-működik Fekete László főkántor és Székhelyi József színművész.

A megemlékezésre ezennel tisztelettel meghívjuk.

XII. évfolyam 6. szám 2014. június 27. | 5774. Sziván 29. | ב''הPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. június 27. | 5774. Sziván 29.

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Zoltai Gusztáv • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Ringier Kiadó Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: ringierprint@ringier.hu

Kulturális Páholy a Dohányban (6-7. oldal) Várkonyi Tibor és Dési János írása (5. és 8. oldal)

A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

M ú z e u m o k É j s z a k á j a ( 1 1 . o l d a l )

J a h r z e i t - n a p o k a f a l n á l

Izsák György július 6.Reiter Pál július 6.Váradi Lajosné július 10.Farkas Dezső július 13.

Dr. Faragó Gyula július14.Lorber Sándor július 15.Bobella Tamásné július 16.Fenyves Miksa július 16.

Markovits Sándor július 16.Kádár György július 19.Klein Rudolf július 19.Frölich György július 21.

Wolf Sári július 21.Ábrahámsohn Vera július 26.Barnai György július 26.

A Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kis névtáblák alatti gyertyák éventeöt alkalommal gyulladnak fel, s emlékeztetnek elhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkirnapon, vagyis Jajm Kippur, Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerintiévfordulóján – az előző estétől – világítanak szeretteinkért a gyertyák. A Jahrzeitnapon a reggeli i.tentiszteletután a közösség átmegy a falhoz és Káddist mond az elhunytért. Lapunkban továbbra is közreadjuk, hogyelhunyt szeretteiknek mikor van a Jahrzeitje.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA Dohány körzet vezetősége, illetve a Dohány utcai zsinagógaalapítványa ezúton mond köszönetet a nagylelkű felajánláso-kért, amelyekkel az alábbi adományozók hozzájárultak a teme-tőkert felújításához.

TOMMEL-ÉP Kft 560 000.- FtDr. Almási Katalin 50 000.- FtDr. Rusz Zoltán 20 000.- FtBalázs János 20 000.- FtMoussong Sándorné 20 000.- Ft

E m l é k e z z ü n k e g y ü t t !

Fotó: Lantai Dávid

MEGHÍVÓA holokauszt 70. évfordulóján

a magyar zsidó mártírok emlékművénél,a Raoul Wallenberg Emlékparkban(Budapest VII., Wesselényi utca 5.)

2014. július 6-án, vasárnap, délelőtt 9.30 órakor

megemlékezésttartunk, melyre Önt és b. családját tisztelettel meghívjuk.

Emlékbeszédet mond:Zoltai Gusztáv, az Emanuel Alapítvány titkára

dr. Frölich Róbert főrabbi

Közreműködik:Tóth Emil főkántor

Oláh GergőGerendás Péter

Zoltai Gusztáv,az Emanuel Alapítvány titkára

Nádel Tamás

Az Alapítvány elnöke

Dr. Frölich Róbert

főrabbi

Vallás Kultúra2 115774. Sziván 29. | 2014. június 27. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. június 27. | 5774. Sziván 29.

A kapuk este tízkor nyíltak ki a látogatók előtt, s az intézmények szinteazonnal megteltek élettel, érdeklődő ezrekkel. Az idei zsidónegyed éjsza-kánk mottója: Ismerd meg, Fedezd fel, Fogadd el volt, a programokkalezt a küldetésünket igyekeztünk megvalósítani.Az éjszaka során megpróbáltuk minél szélesebb körben közvetíteni a ma-gyar zsidó közösség vallási hagyományait, kultúráját, s ezzel hozzájárulni azelőítéletek lebontásához, a toleranciára neveléshez, a másság elfogadásához.A Magyar Zsidó Levéltár elől induló zsidónegyed sétáinkon, több mint300 érdeklődő vett részt, amelyeket a Zachor Alapítvány diák-önkénteseivezettek. A Múzeumban az egyik legfontosabb vallási ünnepünk, a Szom-bat bemutatása köré csoportosultak a programok. Volt beszélgetés a rab-bival és a rebecennel. A Dohány utcai körzet főrabbija, dr. Frölich Róbertés felesége, Frölich Katalin a szombati szokásokat ismertette, illetve be-mutatták a Szombat-búcsúztató szertartást (Havdalát) és annak kellékeit.Az előadást a Tzomet trió, ünnepi dalokból összeállított koncertje és azünnepi kalács (bárhesz) kóstolása tett színesebbé.A Levéltárban, a szokásos látványraktári vezetések mellet megtekinthetőekvoltak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) diákjai által, a levéltáritartalmakhoz készített digitális eszközök: a titokzatos esküvő felfejtését se-gítő játék, és egy virtuális (kóser!) terített asztal.A Dohány utcai zsinagógában egész éjjel zsinagóga sétákkal vártuk a zsidó-negyedben éjszakázókat. A Herzl téren nagy sikerrel lépett fel, a Lauder Iskoladiákjaiból álló Z’mirim klezmer zenekar és a Sabbatsong Klezmer együttes, a

muzsikára a hajnali órákban szinte táncparketté vált a tér.Kapuinkat háromnegyed kettőkor zártuk, de az utolsó vendég, fél háromkörül távozott. Minden közreműködőnek, munkatársnak és a számos önkén-tesnek köszönjük a segítséget, az egész éjszakás munkát.Jövőre veletek ugyanitt, együtt egy éjszaka a zsidónegyedben!

Múlt csütörtökön (június 19-én)nyílt a Rumbach Sebestyén utcaizsinagógában az Elfeledett szom-szédaink című fotókiállítás, amely aPápáról és környékéről 1944-ben el-hurcolt 3700 magyar zsidónak állítemléket. A kiállítást MAZSIHISZMagyar Zsidó Múzeum szervezi.Pápán 2012-ben nyílt a kiállítás, snégy és fél hónap alatt majd 8 000látogatót vonzott. A kiállítás ötlet-gazdája és fő szervezője GyekiczkiAndrás jogász-szociológus, a városegykori diákja, aki szerette volnamegtudni, kik építették, kik lakták aházakat, amelyekben a mai pápaiakélnek, és elkezdte összegyűjtenipápai zsidóság archív fotóit, a városmúltjával kapcsolatos dokumentu-mokat. A szervezők 2012-ben majd500 fotót gyűjtöttek össze a háborúelőtti időkből, köztük családi, portré,társasági eseményt megörökítő, sza-badtéri és műtermi, valamint munka-szolgálatos fotókat. A fényképek egyrésze a tengeren túlról, családi archí-vumokból, sok esetben egyesével ér-kezett a közzétett felhívásra. Többszáz dokumentum is felszínre került:eddig elrejtett visszaemlékezések,családi történetek, anyakönyvi okira-tok, koncentrációs táborból elbocsátóigazolványok, munkaszolgálatból

származó, deportáló vonatból kido-bott levelezőlapok. A kiállítás lát-ványtervezője Rajk László. AMAZSIHISZ Magyar Zsidó Mú-zeum a vidéki zsidóság deportálá-sának 70. évfordulójáról kívánmegemlékezni, amikor az egyiklegnagyobb vallási, kulturális kisu-gárzású közösségről készült kiállí-tást Budapesten is bemutatja.A fotókból és dokumentumokból aváros történetének különleges aprórészletei bontakoznak ki. Megtud-hatjuk, mit tartalmazott Esterházygróf zsidóknak 1748-ban kiadottvédlevele, kik voltak a pápai keres-kedők legkiválóbbjai, hogyan me-nekült meg egy 14 éves kisfiú ésédesanyja a gettóból. A két évvelezelőtti kiállításhoz képest újdon-ság a pápai Kovács család regényestörténete, amelyben a Rómába sza-kadt orvos fiú, László, a birodalmimarsall testvérének, Albert Göring-nek a barátjaként folytat ember-mentő tevékenységet.Pápán a XVIII. században teleped-tek meg először nagyobb számbanzsidó iparosok és kereskedők. Le-származottaik száz évvel később aváros lakosságának ötödét tették ki,egyebek mellett ők virágoztattákfel a textilipart, a pipagyártást,

pápai húsipart. A közösség építtetteMagyarország akkor harmadik legna-gyobb zsinagógáját 1846-ban. A zsidótörvények 2 700 pápai város-lakót, valamint 900 környékbelit mi-nősítettek nem kívánatosnak, majdmegsemmisítendőnek. Közülük né-hány százan élték túl a világháborút.

Ami 1944-ben Pápán történt, az tör-tént, az országban: de míg az utóbbipolitikai fogalom, addig az előző egykonkrét hely, ahol ezek az emberekegykor éltek, ahonnan elvitték őket, ésahol alig maradt nyoma emléküknek.A kiállítást augusztus 25-ig néz-hetik meg.

I s m e r d m e g , F e d e z d f e l , F o g a d d e l !

A nagysikerű pápai kiáll ítás a Rumbach zsinagógában

Idén is óriási siker volt a Múzeumok Éjszakája. A június 21-én szombat este. ezúttal 21:47 órakor kezdődő program, immár hagyo-mányosan szabadtéri Havdalával indult, főrabbink, dr. Frölich Róbert főrabbi vezetésével. Az eseményről idén is az egyik főszervező,Deák Andrea számol be a Pesti Sólet olvasóinak.

Fotó: Lantai Dávid

Mint azt a rabbinikus hagyományőrzi, több esemény gyűjtőpontjalett Támmuz 17-e. Mózes, mikormegpillantotta az aranyborjút, melykörül az Egyiptomot éppen csak el-hagyó zsidók táncoltak és ünnepel-tek, szégyenében és felgerjedtharagjában e napon törte össze a

kőtáblákat. A Szentélyben minden-nap két állandó áldozatot mutattakbe. E napon már nem jutott elegendőállat, hogy a papok végezzék köte-lességüket. A bölcsek véleményemegoszlik, hogy ez az első vagy amásodik szentély idejére vonatko-zik-e.A városfalak ledöntése már Titus„dicsőséglistáját” gyarapítja. Arómai seregek, megelégelve a zsidó„lázongásokat”, hadjáratot indítot-tak Jeruzsálem ellen, s végül el-

pusztították a második Szentélyt.Az első Szentély idején korábbanvették be a falakat, mint arról aszemtanú, Jeremiás is beszámol.A Tórát elégető Aposztumuszrólnincs információnk. Úgyszinténnem tudjuk, ki és miért állított bál-ványt a Szentélybe. Az előzőt egye-sek Babilónia egy görög nevűtábornokaként azonosítják, mígmások szerint a római megszálláskorában élt. A bálványállítást sokana zsidóságát aktívan megtagadó,

bálványimádó király, Menasseszámlájára írják. A három hét végeztével köszöntbe a legjelentősebb zsidó gyász-nap, Áv hó kilencedike (héberülTisó böÁv), amikor nem eszünkés nem iszunk semmit, előző estenapnyugtától másnap estig, 25órán keresztül. Megjegyzendő,hogy már az évforduló előtt is ki-lenc napon át (szombat kivételé-vel) részleges böjt van, nemeszünk ilyenkor húst. Ez az úgy-nevezett nájntég, a kilenc tejesnap. A szomorú történelmi esemé-nyek úgy hozták, hogy mind a kétSzentély (időszámításunk előtt586-ban, illetve időszámításunkszerint 70-ben) ezen a naponpusztult el.A böjt előestéjén a férfiak nemvesznek bőrcipőt, hanem gumi-vagy vászon lábbeliben, esetleg anélkül ülnek a zsinagógában ala-csony padokon, s a gyász e jeleivelés körülményeivel mondják el ősi,szomorú dallammal Jeremiás Siral-mait, az Échót, másnap reggelpedig kinajszokat, gyászénekeket,köztük a középkor legnagyobbhéber költőjének, Juda Halévinekhíres Cionidáit.Régi szokás az is, hogy ilyenkorfelkeressük a temetőt, de ezúttalnem a rokoni sírokat látogatjukmeg, hanem az ott elhelyezett em-lékműveket és a nagy rabbik sírjaitkeressük fel.

Dr. Frölich Róbert rovata

Sivó ószor BöTámmuzkor törtek össze a kőtáblák, megszűnt az állandó áldozat, áttörték a városf-alakat, Aposztumusz elégette a Tórát, és bálványt állítottak a Szentélybe, írja a Misna.Támmuz 17-ével (sivó ószor böTámmuz) kezdődik a nyárközepi három gyászhét, ugyanis ezen anapon omlottak le Jeruzsálem falai. Három hétig tartott a város teljes bevétele, s a gyászos végűostrom emlékére e három héten át a mai napig tilos esküvőt, nagyobb ünnepséget tartani.

Érdekességek a Kicur Sulchán ÁruchbólA Kicur Sulchán Áruch, a gyakorlati zsidó életet összefoglaló törvénygyűjtemény. E mű Ganzfried Slomomunkája, aki Ungváron született 1804-ben, s élete nagy részét orthodox rabbiként és dájánként ott is töltötte.Könyve olyan zsidóknak szól, „akik nem tudják a Sulchán Áruchot teljes mélységeiben tanulni… ezért könnyenérthető héberséggel” írta meg. A törvények mellett kora szokásait is rögzítette, néhol igen szigorú álláspontból.A szöveg dr. Singer Leó várpalotai főrabbi fordítása.

1. Mert tamuz hó 17-én kezdődtek a szentély pusztulásának nyomorúságai, azért már e naptól kezdve szoktakegészen tisóbeáv (áb hó 9.) utánig némi gyászt tartani. Illő minden istenfélő embernek, hogy e három hétenminden nap, mihelyst a dél elmúlt, imádkozza el Jeremiás siralmait (Jeruzsálem pusztulása felett). Nem kötnekházasságot, ha nem is teljesítette eddig a „szaporodjatok és sokasodjatok” parancsát, de eljegyzést szabadtartani, lakomával is áb hó újholdnapjáig. Ros-chódes áb (újhold) napjától kezdve azonban szabad ugyan el-jegyzést lekötni, azonban tilos ünnepélyes lakomát tartani, de ehetnek befőtt csemegét és hasonlót.2. Ezekben a napokban nem szoktak sehechejjónu áldást mondani, ezért ne vásároljanak és ne öltsenek fel újruhát, mert arra a sehechejjónu áldást kellene elmondani. Az elsőszülött kiváltása alkalmával elmondják asehechejjónu bróchót, hogy a (30. napjára esedékes) micvát el ne mulasszák. Ne verjék ezeken a napokon atanulókat, sem a gyermekeket.7. Ab hó beköszöntével csökkentik az örömöt (az élvezeteket). Nem építenek épületet gyönyörűségre, semamely csak tágas kényelemre szolgál. Az újholdat csak tisóbeáv elmúltán szentelik meg.8. Szokás egész Izráelben, hogy kilenc napon áb hó újholdjától tisóbeáv utánig nem esznek húst és nem isznakbort. Tilos olyan eledelt is enni, melyben hús főtt, vagy amelyben állatzsír van. Még szárnyast is tilos enni,csak akinek árt a tejes étel, az ehet szárnyashúst. Betegnek minden meg van engedve, mindamellett, ha nemesik nagyon nehezére, áb hó hetedikétől kezdve hagyja abba a húsos eledel evését, mert azon a napon mentekbe a pogányok a szentélybe. De micvateljesítés örömlakomáján, pl. a körülmetélés vagy az elsőszülött fiú kiváltása napján, valamely tal-mudtraktatus befejezése alkalmával tartott lakomán megengedhető a hús és a bor. Mindez szabad akár erevtisóbeáv (előtti napon) délelőtt, de annál később már nem. Sabbosz kimenetelének estéjén a havdala serleg-borát, ha van gyermek a házban, adják annak, hogy igya ki a serleg nagyobb részét, ha nincs ott gyermek, ahavdala szertartást végző is ihatja.14. A gyászolónak, akinek tamuz tizennyolcadikán, vagy azután áb hó újholdjáig bármely napon telik le agyászhónapja, szabad megnyiratkoznia. De ha áb hó újholdjától kezdve később jár le gyásza hava, még ilyesetben sem szabad ruháját mosnia, vagy megnyiratkoznia. 15. Ha a kilenc nap valamelyikén körülmetélés van, a körülmetélő, a koma (ki a gyereket a körülmetélésidején tartja) és az újszülött szülei sabbosz (ünnepi) ruhájukat szokták felvenni, de annak a komának, ki afiút behozza, ez tilos. Az a nő, ki a gyermeket az ajtóig hozza, szintén ünneplőbe szokott öltözködni, merthisz ezzel teljesen kimeríti részét a micvában. 17. Sabbosz chazon maftirjának (a prófétai szakasz felolvasásához) a község rabbiját szokták felhívni, akiérti a fájdalom szavát és ismeri hangját, aznap tehát ne őt hívják fel harmadiknak.

A h á ro m g yá s z h é t Tá m m u z 1 7 - tő l Áv h ó 9 - i g

I M A R E N D

Hétköznap: 7.30-kor kezdünk reggel, az esti ima idôpontja 18.00 óra,helyszín a Talmud-Tórában.

Az esti ima elôtt fél órával sakkal, kártyával, kávéval és teával várjuk híveinket!

Péntek esti ima: 18.00-kor a Dohány Templomban.Szombat reggeli ima a Dohány Templomban: Sachrisz: 9.30

Tóraolvasás: 10.00 Muszáf ima: kb. 10.45

A péntek esti kiddust a Hevesi Sándor teremben tartjuk, míg a szombat délutáni sálesüdeszt továbbra is a Talmud-Tórában.

Sálesüdeszek kezdete a következô hetekben:

www.dohany-zsinagoga.hu

június 28. 18.00

július 5. 18.00

július 12. 18.00

július 19. 18.00

július 26. 18.00

Sport Aktuális10 35774. Sziván 29. | 2014. június 27. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. június 27. | 5774. Sziván 29.

A film világpremierjét pénteken tartották az Urániában, majd kedden voltmég egy vetítés az Olasz Kultúrintézetben. Hogy lesz-e még, hogy a nagy-közönség mikor láthatja itthon a filmet, azt nem tudni. Daniel von Aar-burg, a rendező elmondta, egy magyarországi forgalmazó ugyanjelentkezett, ám visszalépett. Arra hivatkozott, ez jelenleg Magyarorszá-gon politikailag nehéz, mert a jelenlegi kormány megszépítené Magyar-ország náci időkben játszott szerepét…

Carl Lutz svájci alkonzulként az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és többmás országot is képviselt Magyarországon. Kidolgozta az üldözöttek tömegesmentésének egyetlen hatékony módszerét, a védőpapírok kibocsátását. A do-kumentum fölmutatója diplomáciai védelem alatt álló, kivándorlásra váró,védett házakban elkülönítendő személy. Tárgyalt Eichmannal is, aki 8 000embernek engedélyezte, hogy brit útlevéllel kivándorolhat Palesztinába. Akontingenst többszörösen túllépték, mert 8000. sorszámú brit védlevél sosemlétezett. Lutz elölről kezdte a számozást, amint kiállította a 7999. menlevelet.A módszert mások (pl. Wallenberg irányításával a svédek) átvették, a védpa-pírokat tömegesen lehetett hamisítani. A filmbemutató sajtótájékoztatóján megtudtuk, Lutz életének legnehezebbpillanata, amikor néhány embert a halálba kellett küldenie, hogy a tízezrekéletét védő dokumentumok értékét megóvja. Kivitték a téglagyárba: vizs-gálja meg a deportálandók által mutatott papírokat, melyik hamis, s melyiknem. Ha a hamisakat is eredetinek nyilvánítja, minden papír elveszti hi-telét és értékét…

A filmben majd két tucat interjút láthatunk, a megszólalók között van:Schweitzer József, Heller Ágnes, Paul Lendvai, Konrád György, VámosGyörgy, Sándor Iván.A másik szál, a személyes, szerelmes történet: az amúgy félénk diplomatabeleszeret a szép Grausz Magdába, egyik zsidó oltalmazottjába, a háborúután elválik feleségétől, Budapesten elveszi szerelmét, majd vele, és lá-nyával Bernbe költözik. Svájcban azonban nem hősként fogadják, sőt, ha-táskör-túllépésért és hiányos költségigazolásaiért még feddésben isrészesítik. Lefokozzák, félreállítják. Idegösszeomlást szenved és szana-tóriumba kell vonulnia. Bern, Lutz érdemeit csak 20 évvel halála után,1995-ben ismerte el. Csak az izraeli kitüntetést érte meg: 1965-ben IgazEmberré nyilvánították.Daniel von Aarburg elmesélte, hogyan bukkant rá a diplomatával ké-szült utolsó interjúra, amelyet fel is használt. Carl Lutz szenvedélyesfotós is volt, így a dokumentumfilm hangulatát saját képei is erősítik.Ágnes Hirschi, Lutz mostohalánya elmondta, bár kislány volt, jól emlék-szik az eseményekre. Lutz sokgyermekes metodista családban nőtt fel,kezdetben maga is lelkész akart lenni. Nem tudta nézni az emberek szen-vedését, így a zsidók sorsát látva nem tudott nem cselekedni. Vallása, eti-kája, embersége volt a motivációja. Ágnes Hirschi egyetértett abban, hogyLutz érdemeihez képest kevéssé ismert, de úgy vélte, Magyarországonmég mindig többen ismerik, mint hazájában.Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete kiemelte, a filmbe-mutató az első eseménye annak a programsorozatnak, amelyet a Szentszék,Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország ma-gyarországi nagykövetségeivel közösen rendeznek a holokauszt áldozatairavaló emlékezés, valamint a zsidókat mentő bátrak előtti tisztelgés jegyében.Filmvetítések mellett vezetett történelmi sétákat felölelő, július 5-ig tartóprogramsorozat elsősorban az olasz Giorgio Perlasca, a vatikáni AngeloRotta és Gennaro Verolino, a lengyel Henryk Slawik, a portugál SampaioGarrido és Teixeira Branquinho, a spanyol Angel Sanz Briz, a svéd RaoulWallenberg, valamint a svájci Carl Lutz és Friedrich Born, valamint ma-gyar és külföldi segítőik emléke előtt kíván tisztelegni.

Lapzártánk után érnek véget az idei labdarúgó-világbajnokság csoport-mérkőzései. Amikor lapunk a nyomdába kerül, csak az nem ismert, hogya H jelű négyesből, mely válogatott csatlakozik a már továbbjutott bel-gákhoz az orosz, algériai, illetve dél-koreai trióból. Azt viszont tudjuk, hogy a dél-amerikaiak remekelnek, az afrikaiak közül(eddig) csak Nigéria jutott tovább (bírói segítséggel is) jelenleg nincsázsiai a 16 között, s az európaiaknak sem megy, elbúcsúztak a világ-, ésEurópa-bajnok spanyolok, az Eb 2. olaszok, de utazhatnak haza az ango-lok és a portugálok is. Ennek kapcsán már megszületett a vébé egyik elsővicce. Pirlo és Rooney ül a Riói tranzitban. Odalép hozzájuk Ramos: – Ti mit csináltok itt?– C. Ronaldóra várunk – érkezik a válasz.Ezúttal nem csak a válogatott nem jutott ki, de játékvezetőnk sincs jelen avilágbajnokságon. A magyar bajnokságot csupán a Ferencváros labdarú-

gója, Mohamed Besic képviselte. A bosnyák játékos mindhárom mérkőzéstvégigjátszotta, méghozzá remekül. Több külföldi szakíró és kommentátoris kiemelte teljesítményét. Csapata azonban nem jutott tovább, köszönhe-tően a Nigéria elleni találkozót vezető, Új-Zélandról… érkezett bírónak is.

Idén sok gól esett a végjátékban, s talán most ünnepelhették legtöbbszöra csereként pályára lépőket. Az előző világbajnokságokhoz képest többgól született, viszont lényegesen kevesebb sárga lapot osztottak ki a já-tékvezetők. Igaz, többször a jogos lapot sem mutatták fel.Suarez nem csak sikerre volt éhes, de immár harmadik alkalommal az el-lenfelére is, és az olaszok elleni meccsen ismét harapott. Ezzel nem csaka mémgyárosoknak adott ötletet, és az elmúlt napok „sztárja” lett az in-terneten, de a FIFA négy hónapra eltiltotta. /Egy norvég fogadó viszontörülhetett, mert 175-szoros pénzt nyert a csatár segítségével.Mostantól kicsit lazíthatunk, hiszen lesznek üres napok, s legfeljebb csakkét meccset rendeznek egy nap. Ám tudjuk jól, most kezdődik igazán avilágbajnokság!

A Zsidó Nyári Fesztivál2014-ben is majd harmincprogrammal várja közön-ségét Budapest belvárosá-ban augusztus 31-től szep-tember 7-ig! A fesztivál

ezúttal is a tradicionális zsidó kultúra elemeibőlépítkezik, s az egy hetes rendezvény központihelyszíne idén is a Dohány utcai zsinagóga.A hagyományos műfajok, a kántorkoncertek ésa klezmer mellett olyan kortárs előadók mutat-koznak be, mint a világhírű trombitás-zene-szerző, a klez-jazz amerikai fenegyereke, FrankLondon, akinek műfaji határokat nem ismerőzenei kalandozásai, a kelet-európai zsidó zeneihagyományokra építő Nigun zenekar muzsiká-jával együtt végtelenül izgalmas, különleges él-ményt nyújt a közönségnek. Mint mindig, mostis kiemelt szerep jut a műfajok találkozásának.Rendhagyó Radnóti-esttel várja a publikumotkét kiváló színész, Mácsai Pál és Fullajtár And-rea, illetve három fantasztikus muzsikus: DésLászló, szaxofon művész, zeneszerző, Dés And-

rás, a fiatal zenész generáció legelismertebb ütő-hangszeres művésze és Lukács Miklós, freneti-kus cimbalom művész. A művészeti ágakátjárhatósága, vers, próza és zene egyedi párbe-széde teszik az estet igazán különlegessé. A vi-lágzene impulzív énekesnője, Palya Bea aSzolnoki Szimfonikus Zenekarral lép színpadra.Alföldi Róbert és a Szakértők zenekar közöselőadása Konrád György szövegei köré sző in-daszerű muzsikát ismert és kevésbé ismert zsidóés más dallamokból. Közös produkcióval ké-szül, két egészen különböző személyiségű díva– a nemzetközi hírű fuvolaművész, Horgas Esz-ter és a magyar jazz öblös hangú énekesnője, Fa-lusi Mariann. A Föld hangja című bemutatójuka fesztivál különleges csemegéje. Zorán a jól is-mert régi és új „klasszikusokon” kívül meghí-vott vendégével, Gerendás Péterrel és KulkaJánossal számos Leonard Cohen dalt is kon-certje repertoárjára tűz. A komolyzenei koncer-teknek a belvárosi Goldmark Terem ad helyet, ajazz műfaj kedvelőit a Rumbah utcai zsinagógarusztikus enteriőrje várja.

A Fesztivál felvezető programja ebben az évbena világszerte hatalmas sikerrel játszott Brodway-musical, a Hegedűs a háztetőn, a veszprémi Pan-non Várszínház előadásában. A darab külön-legessége, hogy a műbe, szerves részként épülbe a nemzetközi hírű Budapest Klezmer Bandélő zenéje.Jegyértékesítési információ: jegyek kaphatók azFesztivál Jegyirodában (1074 Bp., Dohány u.2.), az Interticket országos hálózatában és az in-terneten: www.zsidonyarifesztival.hu

C a r l L u t z , a z e l f e l e d e t t h ő s

Augusztus utolsó napján indul a Fesztivál

B r a z í l i á r a f i g y e l a ( f u t b a l l ) v i l á gSem hazájában, sem hazánkban nem ismerik igazán Carl Lutz (1895–1975) jelentőségét, így kifejezetten találó a fenti cím, amellyel el-készült az első dokumentumfilm róla. Pedig a svájci diplomata több üldözött – kb. 50 ezer – életét mentette meg a vészkorszak idején,mint a Wallenberg, vagy Perlasca.

Idén utoljára gyerek sziget, június 28-29.A Gyerek Sziget idén ezen a hétvégén szórakoztatja utoljára ingyenesprogramjaival látogatóit. Lehet majd táncot tanulni, néptáncot nézni,táncházban táncolni, fúrni-faragni, sportolni, vért adni, zenélni, állatotsimogatni.A Gyerek Szigeten, a zene szárnyán elrepülhetünk Bergengóciába, avidám versek, dalok, mesék birodalmába.Június 29-én (vasárnap) 15:00-kor a Gyerek Paradicsomba egy játékoszöldségmesélésre, beszélgetésre várják az érdeklődőket Bakó Eszterdietetikussal a Zöldségmesék című mesekönyv szerzőjével. Az Ala-kuló Réten a Mesés Lovasudvarban ifjú lovasok bemutatója lesz lát-ható. A lókedvelő lurkók lovagolhatnak és megetethetik paripákat.De számtalan kézműves program, szobrászkodás, a FŐKERT sá-torban virágágytervezés várja az érdeklődőket a hétvégén, a Hajó-gyári-szigeten.

A szabadság SzigeteNem csak a gyerekek, de szokás szerint a felnőttek számára is fontoshelyszín lesz idén is a Hajógyári-sziget. Az immár 22. Sziget Fesztivál(augusztus11.-18.) ezúttal is számos ismert zenekart lát vendégül – elégcsak a Prodigy, vagy a Madness nevét említeni.A vendégek között lesz két, számunkra is izgalmas előadó. Augusztus13-án (17:00) lép fel a Világfalu Színpadon az Oy Division, Izrael leg-népszerűbb klezmer együttese. A csapat a XX. század első felének kelet-európai, menyegzői jiddis muzsikáját játssza –gyökereit kutatva, illetvea modern izraeli popzene alternatíváját kínálva.Két nappal később (18:00), az Europe Stage ad otthont az AmsterdamKlezmer Band koncertjének. A héttagú holland bandát három éve márláthattuk Magyarországon – a tévében is.A programokról, fellépőkről, jegyárakról és minden egyébről ahttp://www.sziget.hu/fesztival oldalon találhatnak bővebb információt.

Vb legekA legtöbbszörös bajnok: Brazília (1958, 1962, 1970, 1994, 2002)A legtöbb gól egy tornán: Just Fontaine, 13 (1958).A legtöbb gól egy világbajnokságon: Magyarország, 27 (1954).A legjobb gólátlag: Kocsis Sándor 2,2 (1954, 11 gól, 5 mérkőzésen).A legtöbb világbajnok mérkőzés: Lothar Matthäus (25).A legnagyobb arányú győzelem 9 gólos volt, ez háromszor is előfordult:Magyarország–Dél-Korea 9–0 (1954), Jugoszlávia–Zaire 9–0 (1974),Magyarország–El Salvador 10–1 (1982).A legtöbb gól egy mérkőzésen: Ausztria–Svájc (7-5, 1954)A leggyorsabb gól: Hakan Şükür (10,2 másodperc, 2002)A leggyorsabb piros lap: José Bastia (56 másodperc, 1986).További menetrend

A dőlt betűvel szedett és aláhúzott mérkőzéseket a focirajongók továbbrais együtt nézhetik a Talmud Tórában. A Mincha és a Mááriv imákat akét félidő közötti szünetben tartjuk.Nyolcaddöntők2014. június 28. (szombat) 18:00 49. mérkőzés: Brazília-Chile22:00 50. mérkőzés: Kolumbia-Uruguay 2014. június 29. (vasárnap) 18:00 51. mérkőzés: Hollandia-Mexikó22:00 52. mérkőzés: Costa Rica-Görögország2014. június 30. (hétfő) 18:00 53. mérkőzés: Franciaország-Nigéria (22:00) 54. mérkőzés: Németország-H22014. július 1. (kedd) 18:00 55. mérkőzés: Argentína-Svájc(22:00) 56. mérkőzés H1.-Egyesült Államok.Negyeddöntők2014. július 4. (péntek) 18:00 58. mérkőzés: 53. mérkőzés győztese-54.mérkőzés győztese(22:00) 57. mérkőzés: 49. győztese-50. győztese2014. július 5. (szombat) 18:00 60. mérkőzés: 55. győztese-56. győztese(22:00) 59. mérkőzés: 51. győztese-52. mérkőzés győzteseElődöntők2014. július 8. (kedd) 22:00 61. mérkőzés: 57. győztese-58. győztese2014. július 9. (szerda) 22:00 62. mérkőzés: 59. győztese-60. győzteseBronzmérkőzés2014. július 12. (szombat) 22:00 61. vesztese-62. veszteseDöntő2014. július 13. (vasárnap) 21:00 61. győztese-62. győztese Lionel Messi a Siratófalnál

Kultúra Képes Történelem 4 95774. Sziván 29. | 2014. június 27. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. június 27. | 5774. Sziván 29.

Nyitra a mai Szlovákia nyugati terü-letén fekszik. Városi rangot a legko-rábbi említések szerint a 800-as évekvégén kapta meg, de érdekessége,hogy már az i.e IV. században laktakitt kelta törzsek, majd germánok is.Az első szlávok az i.sz. V. századbantelepedtek meg, majd 200 éves avaruralom következett. A IX. századbanNyitra a fejedelemség fővárosáváfejlődött. Az évszázadok múltával aváros főleg védelmi feladatok ellá-tására rendezkedett be. A lakosságspeciális kézműves, mezőgazdaságiterületeken dolgozott, ahogy a kör-nyékbeli falvak lakói is.A 900-as évek elején Árpád fejde-lem foglalta el Nyitrát, és így váltelőször a magyar királyság részévé.A hosszú évszázadok múltával azon-ban folyamatosan változott státusza.Előfordult, hogy Boleslaus lengyelkirály 1003-ban kebelezte be csapa-taival, mongolok próbálták elfoglalni1241-ben, amit a város sikeresen túl-élt. Aztán volt Béla király irányításaalatt is, Mátyás király is irányította, ésmég sok-sok király, uralkodó megfor-dult Nyitrán és környékén.Az első zsidó lakosok szinte már aváros létrejöttekor jelen voltak. Nagyrészük, hasonlóan a korábban bemu-tatott, és a környéken élő társaikhoz,sok-sok megpróbáltatáson mentek ke-resztül. A különböző katonai és egy-házi támadások az itt élő zsidóközösséget sem kímélték. Napi meg-élhetésük főleg a kétkezi munkábólszármazott, és a befolyásuk is csekélyvolt eleinte a közügyek intézésénekszempontjából, így mindenféle atro-citásnak ki voltak téve.Komolyabb változást a modernizáció,és a polgárosodás hozott számukra, il-letve az emancipáció. Az 1840-esévekben már több kereskedő, iparosés ügyvéd került ki a helyi zsidó la-kosság soraiból. A vasút 1876-ban ké-szült el Surány, Topolcsány, Érsek-újvár vonalán, mely nagyban hozzá-járult a kereskedelmi sikerekhez, hi-szen korábban csak lassan és nehezenjárható utak helyett belépett a felgyor-sult, jól szervezett szállítási lehetőség.A kereskedelem felvirágzása, a vasútkiépítésével vált lehetővé, melynek azsidó lakosok is komoly hasznát vet-ték. Az első világháború kitörésekor

a városban élő hadköteleseket (köztüka zsidó fiatalokat is!!!) a frontvona-lakra vezényelték. A háborút lezáróidőszakban, a monarchia szétesésétkövetően a város Csehszlovákiáhozcsatolták, de Nyitra megmaradt me-gyei székhelynek.A II. világháborúban az itt élő kö-zösséget elsőként sújtották a zsidótörvények. A lakosság szinte teljesegészét Auschwitz, Birkenau tábo-rokba deportálták, ahonnan csak na-gyon kevesen térhettek vissza!1945-ben a várost a szovjet VörösHadsereg szabadította fel a náci ura-lom alól. Néhány családnak, amely-nek sikerült túlélni a koncentrációstáborok borzalmait nem volt kedvevisszamenni szülővárosába. Valóbancsak alig élték túl az üldöztetéseketés tértek vissza otthonukba. Akikpedig megtették, áldozatos munká-val, szemben az új rezsim elnyoma-tásával kellett nulláról újraindítaniNyitra zsidó életét.A kevés megmaradt hívő zsidónakköszönhetően beindult a zsinagógaiélet, a talmud tóra és külön csoportalakult a város szélén található zsidótemető karbantartására is!1996-ban, Nyitra önálló szlovák vá-rossá vált. Nyitra a zsidóság szem-pontjából is különösen fontos állomásaz eddig megismert magyar vonatko-zású városok közt. Egy 1113-ból szár-

mazó oklevél tanúsága szerint a vá-rosi zsidó közösség élt és virágzott. Aközépkorban történt üldözések dacárais szilárdan megmaradt. A XVII. szá-zadban rendeződött ismét egységeszsidó szervezetté. A XIX. századmásodik felében a városban már3000-nél is több zsidó lakost regiszt-ráltak, s ez a helyi népesség egyne-gyedét tette ki! Ebben az időszakbanvolt már ortodox és neológ hitköz-ség is. Híres volt a Rabbi SamuelUnger által működtetett jesiva is,amelyet 1944-ben zártak be. 1940-ben a statisztikák szerint 4358 zsidóélt a városban. Legtöbbjük sosemtérhetett vissza a haláltáborokból!A város egyik legegyedibb és legis-mertebb épülete a Baumhorn Lipótáltal tervezett zsinagóga, melyet1908-ban kezdtek építeni a hitköz-ség megbízásából, majd 1911-benavatták fel. Az épület jellegzetes stí-lusjegyeket hordoz magán, melyetBaumhorn zsinagóga építészetébenszisztematikusan bele-beletervezett.Ezek az ún. melange mór, bizánci ésszecessziós elemeket ötvöző építé-szeti elgondolások. A kis utcában,ahol a zsinagóga található, jól kitűnika homlokzat két tornya. A szentélyegy kupolás teremben kapott helyet,mely négy pilléren nyugszik. Itt talál-ható a női galéria is.A háborút követően az épület az

enyészeté lett és pusztulni kezdett. Aváros azonban úgy döntött, hogytöbb mint, egy évtizedes fáradságosmunkával helyrehozatja. Jelenlegnagyon jó állapotban, mint kulturá-lis központ ad otthont különbözőrendezvényeknek, de beltéri részeitmeghagyták az eredeti zsinagógaikinézetben. A felső emeleten, aholkorábban a női karzat volt (galéria),ma egy holokauszt kiállítás látható,amely a szlovákiai zsidók sorsát hiva-tott bemutatni. Shraga Weil híres nyit-rai születésű izraeli művész is ittkapott teret grafikáinak bemutatására.Manapság a helyi közösség nagyonkevés emberből áll, főként a kör-nyező városokban élő zsidók szok-ták kiegészíteni ünnepeken a nyitraiközösség tagságát.Aki szeret kirándulni, bátran láto-gassa meg Nyitrát, mert kellemes él-mények várnak rá. A zsinagógától párlépésnyire található a hitközség is, ésegy régiségbolt, melynek tulajdonosaegy Izraelben született marokkóiszármazású zsidó fiatalember, aki avárosba települt át. Tőle kérhető el atemető kulcsa is, mely a város szélénfekszik és külön érdekessége az ottnyugvó tudós rabbik sírjai (is)!Következő állomásunkkal egy kiskitérőt teszünk, és rövid időre meg-látogatjuk Lengyelországot.

Izsák Gábor

Z s i n a g ó g á k a n a g y v i l á g b ó l - N y i t r aG a b b i a n o a k ö n y v h é t e n

A világ legnagyobb Szombat-fogadó vacsorája Tel-Avivban

K é p e s l a p o k – k é p e s t ö r t é n e l e m ( X X X . r é s z )Két és fél éve, egy 1400 darabból álló magángyűjtemény segítségével járjuk be a világot, hónapról-hónapra bemutatunk egy-egylapot, a hozzá tartozó ismeretekkel, érdekességekkel. A gyűjtemény az 1890-től 1945-ig megjelent, zsinagógákat ábrázoló, illetve azsidósággal, a zsidó emberekkel, szokásokkal és üdvözletekkel foglalkozó lapokat tartalmazza.

A Vörösmarty téren megrendezett 85. Ünnepi Könyvhéten a Gabbiano Print is jelen volt kiállí-tóként. A négy nap alatt több ezren látogatták meg a pavilont, ahol régi és modern zsidó tudomá-nyos, gasztronómiai, szépirodalmi és humoros kötetekkel, kántor CD-kkel találkozhattak azérdeklődők. Kardos Péter főrabbi a könyvhétre megjelent Síp utcai kevert című kötetét, és SpánnGábor Kacag a zsidó c. hangoskönyvének dedikálására ellátogatott főrabbink és a Dohány körzettöbb tagja is. Mint az előző években a Pesti Sólet legújabb száma is elérhetővé vált a nagykö-zönség számára (is).

Több mint kétezren vettek részt a rekordvacsorán, amelyre még háromezer ember jelentkezett.Az esemény bekerült a Guinness rekordok könyvébe, így nem csak a halacha szabályainak kellettmegfelelni. Minden résztvevőnek a saját helyén kellett várni, hogy a pincérek 5 percen belül fel-szolgálják az első fogást, majd egy órán keresztül kellett elfogyasztani. Az asztalok vezetőinekkellett meggyőződni arról, hogy a felszolgált ételek megfelelnek a hagyományos péntek esti szo-kásoknak, beleértve az imát, kiddust és a barhesz megszentelését, valamint azt, hogy senki neszegje meg a zsidó vallási törvényeket. Ezer fő elég lett volna a rekordhoz, a tömeg viszont ünnepieseményre érkezett, amelyre meghívták Michael Oren-t, Izrael állam USA nagykövetét, AlanDershowitz professzort és Tal Brody izraeli kosárlabda játékost.

A hatalmas méretű vacsora számokban: 800 üveg bor, 80 üveg vodka, 50 üveg whisky, 2000 dbbarhesz, 80 hosszú asztal, 1800 db csirke, 1000 db marhaszelet, 250 vegetáriánus adag.

(forrás: mazsihisz.hu)

Pesti Sólet menü

Laky Konyha receptjei alapján

Jó étvágyat kívánunk!

Hideg meggyleves 10 főreHozzávalók: 1 kg meggy, 4 evőkanál liszt, só, cukor,fahéj, szegfűszeg, kis darabcitromhéj.Elkészítés: A meggyet a fű-szeres vízben megfőzzük,majd rövid forralás után be-habarjuk liszttel. Cukorral ízlés szerint édesítjük. Kihűtvetálaljuk.

Ananászos sült csirke rizzsel 10 főreHozzávalók: 5 db bőrös csir-kemell és 5 db csirkecomb, 2 doboz ananászkonzerv (karika), 2 fej szálasra vágotthagyma, 4 kanál olaj vagypáros margarin, só.Elkészítés: Az ananászkari-kát a csirke mellénél és combjainál a bőr alá tesszük,megsózzuk. Az olajban vagy margarinban üvegesre pá-roljuk a hagymát, és a csirkére öntjük. Fóliával takarvapirosra sütjük.Párolt rizs (0,8 kg rizs, 6 evőkanál olaj, só) A megtisztítottrizst olajban forrósítsuk fel, majd adjuk hozzá a rizs meny-nyiségéhez képest kétszeres mennyiségű forró vizet. Mi-után felforrt, levesszük alacsony hőfokra, és 15-20 percigfőzzük. Miután elfőtte a levét, levesszük a tűzről, és fedőalatt 30 percig pihentetjük. Friss, apróra vágott petrezse-lyemmel találjuk.

Brownie 10 főre Hozzávalók: 2 és fél csészeliszt, 2 és fél csésze cukor, 2 és fél teáskanál sütőpor, 7 tojás, 4 evőkanál kakaó, 2 evőkanál rum, negyed csé-sze olaj, negyed csésze na-rancslé.Elkészítés: A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral,hozzáöntjük az olajat és a narancslevet, hozzáadjuk asütőporral kevert lisztet, és lazán összekeverjük a felverttojáshabbal. Kikent, lisztezett tepsibe öntjük a tésztakétharmadát, a maradékba keverjük a kakaóport, s ka-nállal egyenletesen a tésztába adagoljuk. Mérsékelttűzön sütjük.

Vendégoldal Vendégoldal8 55774. Sziván 29. | 2014. június 27. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. június 27. | 5774. Sziván 29.

Tóth Aladár még Stockholmban megtudta, hogyaz új magyar politikai vezetés őt szemelte ki apesti dalszínház főigazgatójául, ezért megkör-nyékezte Klemperert, vállalna-e háromévesszerződést a Duna partján. A Maestro boldoganegyezett bele.A hozzáértő magyar zenebarátok pedig, öröm-mámorban fogadták a hírt, mert tudták, hogy aXX. században nemzetközi elismertséggel négynagy karmester óriás volt, az olasz Arturo Tos-canini és a három német: a Hitler alatt is szolgált

Wilhelm Furtwängler, és a két zsidó, Bruno Wal-ter és Ottó Klemperer. Az óriás, (csaknem két-méteres) Klemperer azzal az ajándékkalkecsegtetett, mint a XIX. század végén ugyan-csak Pestre csábított osztrák zsidó, Gustav Mah-ler volt, aki miatt Johannes Brahms jött ide.Azzal a hírrel, hogy aki igazi Mozart Don Gio-vannit akar hallgatni, annak az Andrássy útrakell vándorolnia, amikor Mahler vezényel. Cse-kély bizonytalanságot az okozott csak, hogyKlemperer kissé megbénult, de a fáma szerintez semmivel sem enyhítette varázsát. Annyi iga-zolódni látszott a szorongásból, hogy Klemperergumicsizmában érkezett, és amikor első próbá-jára ment az Operába, ugyancsak ebben csoszo-gott be. Mi több, első vezénylésére is frakkban,de gumicsizmában lépett a pulpitusra. Klempererről az volt a hír, hogy politikailag elégnaiv volt. Berlinben már Hitler volt hatalmon,és ő fölkereste a nagy zeneszerzőt, Richard Stra-usst, akiről köztudott volt, hogy az apja, melles-leg Németország legnagyobb kürtművésze,zsidófaló volt, megveszekedett antiszemita. Afia ezt a nézetet örökölte tőle, de kulturáltabban.Ha kutya-macska barátságban is, de kapcsolatottartott Mahlerrel, vezényelte szimfóniáit is, sőtoperáinak rendezéseire időnként fölkérte MaxReinchardot is, a nagy osztrák, ugyancsak zsidószínházi szakembert. Ezek a hírek juthattak elKlempererhez is, aki fölbátorodva meglátogatta

Richard Strausst, kérte közbenjárását, segítsenneki, hogy Hitler idején is Németországban ma-radhasson, sőt vezényelhessen. Strauss nyersenhozta tudomására, kisujját sem mozdítja érte,hagyja őt békén. Amire a zeneszerző ugyancsakantiszemita felesége azzal ripakodott a férjére,hogy „maga gonosz ember”, de azt a választkapta, „ha segítenék neki itt maradni, meggyil-kolnák”. Ez mentette meg Klemperer életét,ment Amerikába, és ha rokkantan, meggyötörtenjárta is a világot, nyolcvannyolc éves koráig éltés csaknem mindvégig vezényelt.A megnyugtató hírek ellenére is a pesti dalszín-ház művészei, és bizonyos értelemben a közön-ség is kissé szorongva várta a bemutatkozást.Nem csupán a furcsa gumicsizma miatt. Csak-hamar kiderült, minden aggály alaptalan. Azelső próbákon a Maestro varázsa teljében mu-tatkozott be, néha kissé nyersen ugyan, de rári-pakodott az utasításait nem nyomban követőzenekari muzsikusokra, énekesekre. Néhányszormegtörtént az is, hogy szóváltás után megsértő-dött, kivonult a színházból, az utcára távozott,mintha mindent faképnél akarna hagyni. Oda-künn taxit hívott, körüljáratta a kocsival a szín-házat, majd visszatért, bocsánatot várt el azengedetlenkedőktől, de ha netán nem kapta ismeg, folytatta a próbát. És következtek a varázs-latos előadások. A három év alatt sok minden,de főként a német repertoár, elsősorban Mozart,Beethoven Fideliója, de a Wagner művek is föl-frissülve, megfiatalodva kerültek a lelkes közön-ség elé. Egyetlen dolgot nem tűrt el; ha netánvastaps követelt ismétlést, zordan vezényelt to-vább, különösen a Wagner operáknál, amelyekfölfogása szerint, - és neki volt igaza – nem áriákegymásutánja, hanem összefüggő zenedrámák,megszakítani őket nem lehet. Több hiú, sikerreáhítozó énekes ezen is megsértődött, de kényte-len volt alkalmazkodni. Annál is inkább, mert ez a három év csakugyancsoda volt. Különösen a Mozart operák, köztükis a három olasz nyelvű, a bécsi Mesternek Lo-renzo Da Ponteval alkotott remekműve, a Figaroházassága, a Don Giovanni és a Cosi fan tutte.Minderről nem legendák, hanem személyes él-mény nyomán tudok beszámolni. Friss és so-ványpénzű házasemberként, kis feleségemmel,volt olyan hét, hogy háromszor is ott ültünk azOperaház nézőterén, vörösre tapsoltuk tenyerün-ket, ilyen élményekben soha nem volt részünk,azóta sem nagyon. De ugyanezt éltük át a né-metnyelvű műveknél is, a Szöktetésnél és A va-rázsfuvolánál is. És nem csak mi, a művészekis. Elragadtatással nyilatkoztak élményeikről, akor feledhetetlen szólistái, Osváth Júlia, RöslerEndre, Losonczy György, Székely Mihály, Ma-

leczky Oszkár és a többiek. Azok, akik korábbanaz ugyancsak felejthetetlen olasz Sergio Failó-nival dolgoztak együtt, és az akkori fiatal, egyál-talán nem féltékeny Ferencsik Jánossal is, aszintén Mozart varázsban élt Maestróval. Háromvarázsos esztendő, az Operaház és az ErkelSzínház új aranykora. Meg kicsit a NemzetiSzínházé is, mert Klemperer Mester a Szentivá-néji álom előadásaira boldogan vállalta Men-delssohn varázsos kísérőzenéjének avezénylését is. Olyan színészekkel, mint BajorGizi, Mészáros Ági, Ruttkai Éva, Ferrari Vio-letta, Lukács Margit, Makláry Zoltán, BástiLajos, Ungváry László, Gábor Miklós és mások. A három budapesti év után Klemperer szép em-lékekkel telve búcsúzott, Londonban várta őtWalter Legge, a világhírű EMI lemezgyár tulaj-donosa. Fejedelmi ajándékkal: zenekart alapítottszámára, a Philharmoniát, a világ egyik legran-gosabb együttesét. És készültek a klasszikusCD-k, máig is a legnemesebbek, amelyekenKlemperer főként Mozartot és Beethovent vezé-nyel. Egyetlen fekete-fehér, inkább szürke DVDkészült, élő felvétel, a IX. szimfónia. A Maestrofáradt már, a keze inkább jelez csupán, mintsemlendületben volna, de csaknem olyan, mint avilág teremtése. Akkor is, ha a hang sem hifi, dehiteles Beethoven. És természetesen az utánoz-hatatlan Klemperer.

K l e m p e r e r, a j á n d é k B u d a p e s t n e k

Lévai, sok év Az Est lapoknál élvezett siker utánmegvásárolta a Kis Újságot és egy igazi, politi-kai bulvárlapot szerkesztett belőle. A fajsúlyospolitikai hírek mellett volt benne kéjgyilkosság,vagy éppen érzékletes beszámoló Fedák Sári le-gújabb kalandjairól. A bolt is szépen ment, egé-szen a zsidótörvényekig.Kiderült, nem tarthatja meg a Kis Újságot a jog-szabály értelmében. Talán, még sokakhoz képestszerencsésnek is számított, mert nem elkoboztáktőle, hanem eladhatta. A vevő Dessewffy Gyulalett. Az üzletet Dessewffy „apai jóakarója és ta-nítómestere”, Teleki Pál hozta össze. Dessewffyéletrajzában így írt erről a tranzakcióról: Teleki„egy nap magához rendelt. <<Van pénzed, hogymegvedd a Kis Újságot, Lévai Jenő lapját?>> -kérdezte. Lévai a második zsidótörvény követ-keztében nem tarthatta meg Kossuth Ferencnek,a Függetlenségi pártnak a lapját” – írja Des-sewffy, hozzátéve, mintegy mentegetődzve, Te-leki azért megjegyezte: „Lévait a lap teljes értékeilleti meg.”Nos, itt azért tegyünk egy kitérőt. Bár Dessewffyemlékiratában hosszan ír Teleki „demokrata”voltáról és arról, azért akarta neki megszereznia Kis Újságot, hogy az ne jusson a szélsőjobbkezébe, arra egy szót sem veszteget, mi vagy in-kább, ki kényszerítette ki ezt az üzletet. A „második zsidótörvényt”, az 1939. IV tc-etéppen ez a „demokrata” Teleki terjesztette be, amár faji alapon álló jogszabály vitájában kifejtve„ez a törvényjavaslat sok tekintetben jogfosztásaz egyedekre nézve. Ez világos. De jogfosztásaz egyedekkel szemben a nemzet magasabb ér-dekéből. (…) ez a törvényjavaslat a nemzettestidegen elemekkel való túlzott áthatása ellenjogos önvédelemből korlátoz jogokat.”Teleki tehát elfogadtatott egy jogszabályt, amelyLévai nehezen összehozott komoly áldozatokárán, nagy szaktudással működtetett lapját,amely 120 embernek adott munkát, huss elvette.És ez csak a kezdet.Lévai körül – ahogy minden zsidó körül - ígyegyre gyorsabban fogyott a levegő. Ám, ahogya korszakban ez általános volt, még mindig el-hitte, például a sajtó erejét is fölhasználva, meglehet győzni a hatalmat, hogy ne tegye ezt a zsi-dókkal. A Képes Családi Lapokat, amely koráb-ban a Kis Újságnak afféle melléklete volt,megtarthatta. Ám a jogszabályok szerint a fejlécalá kötelező volt odaírni, hogy „Zsidó lap” – ne-hogy ártatlan árják kézbe vegyék véletlenül, sezzel megrontsák őket.Lévai, még mindig bízva a magyar jogállamban,lapja minden egyes számának a címlapjára nyo-matta az 1867. évi XVII. törvénycikk szövegéta zsidók emancipációjáról. „1. §. Az ország iz-

raelita lakosai a keresztény lakosokkal mindenpolgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jo-gosítottaknak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzelellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennelmegszüntettetik.” S alatta Ferencz József és

Andrássy Gyula miniszterelnök aláírása.A cenzúra természetesen ekkora szemtelenségetnem sokáig tűrt. Különösen, hogy a nyilas lapokmegtámadták ezért Lévait. Rajniss Ferenc, akitkésőbb háborús bűnösként kivégeztek, MagyarFutár című hetilapjában „klissérozott zsidótün-tetésnek” nevezte mindezt, „a legsötétebb zsidóidőkre emlékeztető frivolitásnak” minősítve, abefogadásra való emlékeztetést. Ezután a hata-lom rövidesen kötelezte Lévait, hogy a „provo-káló” idézett vegye le a címlapról. Pedig Lévai szerint ez „reprodukciója egy ma isérvényben lévő tételes törvénynek, amely a ma-gyar zsidóságot egyenjogúsította. Ennek közlésetehát nem lehet provokálás, vagy tüntetés, s nemjelentheti, hogy a magyar törvényhozásnak azutóbbi három esztendőben hozott törvényeit eza zsidó nem veszi semmibe, vagy pedig olyan ti-szavirág életű, efemer hatású okvetetlenkedés-nek tekinti, amellyel szembeállítja az igazi, nagyés örökkévaló Törvényt, az emancipációs cikket.Lapunk minden sora, sőt maga a lap megjelené-sének a ténye bizonyítéka annak, hogy sajnostisztában vagyunk az utolsó három év törvénye-inek hatásával.”De mit volt, mit tenni. A jogszabályt a nyilasokkövetelésére le kellett venni. Ám a mind na-gyobb veszélyben, mind jobban zsidó öntudatárataláló, mind jobban felbátorodó Lévai még ekkorsem adta fel, a következő szám első lapján feke-

tével nyomta felül a törvénycikk helyét – ak-korra már mindenki tudta, minek kellene ottlenni. Mikor ezt is megtiltotta a hatóság, akkormár csak egy üres, fehér folt árulkodott arról, mitnem enged a hazai sajtóirányítás kinyomtatni.

Végigolvasva ma ezeket a szomorú évfolyamo-kat, első ránézésre két dolgot állíthatunk. Azegyik, hogy a holokauszt árnyékában is folya-matos viták, feszültségek jellemezték a zsidó kö-zösség belső viszonyait. Botrányos hitközségiválasztások, leleplezések, egészen szinte a le-geslegutolsó pillanatokig. Ha szebben aka-runk fogalmazni: a shoa alatt a demokratikusközélet egy pillanatra sem szünetelt a zsidóközösségben.A másik, hogy minden szám hangsúlyos monda-nivalója az volt, mi, mi magyar zsidók ugyan-olyan jó magyarok, és e haza hűséges polgáraivagyunk, mint bárki más itt.Legyen szó Gömbös Gyula emlékéről, vagy Te-leki Pál nekrológjáról. Miközben az egyik olda-lon arról számolnak be, hogy zsidó már piacrasem mehet ki, vagy hordárnak sem veszik fel, amásik oldalon meg azt olvashatjuk, hogy: „mi,a zsidó magyarok igen nagy többsége nemcsakhogy akarunk asszimilálódni, hanem úgy érez-zük, hogy ezt már nemzedékek óta meg is tet-tük.(…) Vagyunk pár százezren, akik soha éssemmi körülmények között lelkileg nem disszi-dálunk és várjanak ránk bármily súlyos megpró-báltatások, forduljon sorsunk a mostaninál isnehezebbre, mi magyarok vagyunk.”És idézhetnék hosszan-hosszan a „magyarság-hoz” a „hazához” tett hűségnyilatkozatok végte-len sorát, ma már tudjuk, a halál torkából.

Várkonyi Tibor

„Forduljon sorsunk nehezebbre, magyarok vagyunk”

Dési János

Lévai Jenőről, a vészkorszak egyik legelső krónikásáról már az előző Pesti Sóletben is írtunk, mintegy előlegetvéve egy remélhetőleg, előbb-utóbb elkészülő, jelentősebb, Lévairól szóló műből. Most – a holokauszt hetve-nedik évfordulóján – életének egy másik szakaszát idézzük fel.

Három csodálatos esztendeje volt a budapesti operaközönségnek 1947 és 1950 között. Tóth Aladár, a nagy magyar zeneesztéta,Fischer Annie zongoraművésznő férje, zsidó feleségét azzal mentette meg a náci megszállás és a nyilas rémuralom elől, hogyazokban a zord időkben Svédországba, Stockholmba ment vele. A véletlen hozta úgy, hogy két súlyos agyműtétje után ott lá-badozott Ottó Klemperer, a nagy német zsidó karmester is, aki Hitler elől menekülve az amerikai földrészen keresett oltalmat.

I.ten éltesse Tibi bácsi!Majd fél éve, miként most is, Várkonyi Tiborírásait olvashatják ezen az oldalon. Most, egysaroknyit „ellopok”, hogy köszönthessem.Kicsit megkésve, itt kívánok boldog születés-napot! Tibi bácsi június 11-én lett 90 éves.Vittem már el hozzá a Pesti Sóletet. S arcánolyan örömmel forgatta lapunkat, mint haélete első, nyomtatásban megjelent cikkét ke-resné benne. És beszélgettünk.Pár percnek indult, végül több órát maradtam.Mesélt az inaskodásáról, a munkaszolgálatról,családról és kicsit a pályájáról. Elmondta, azMTI-től azért kellett távozni, mert néhány hó-nappal az események után, nem írta le „ellenfor-radalom” és nem tett „hűségnyilatkozatot”.Később remekül érezte magát a Magyar Nem-zetnél, - nem a mostaninál… - aztán az erősjobbra tolódást követően távozott. Immár hosz-szú-hosszú évek óta a Népszavában olvashatjuk.Szólt az örök „szerelmekről”: a francia nyelv-ről, történelemről stb. S persze az operáról -oly lelkesedéssel, hogy érzem, előbb-utóbbazon kapom magam, hogy kedvencét, Mozar-tot hallgatom…Tibi bácsi, bis hundert und zwanzig!

Kultúra Kultúra6 75774. Sziván 29. | 2014. június 27. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2014. június 27. | 5774. Sziván 29.

K Ö N Y V A J Á N L ÓTamás Zsuzsa: Macskakirálylány(Az „Év Gyermekkönyve 2013” díjas)

Öregerdő közepén, a legmohosabb lábú, recsegő derekú fa törzsén egynagy lépéssel túl, de a legsötétebb erdőmélyi feketeségen egy gyertya-gyújtásnyival innen, élt egy bánatos királyfi. Hogy egy királyfinak palotában volna a helye? A királyfi is valahogy ígygondolta! Mégsem akart már sem továbbmenni, sem visszafordulni. Nap-hosszat heverészett a kunyhójában, és azon törte a fejét, mitévő legyen. Talán ha egy esztendeje másként bocsátják útjára… Nagy volt aznap a felfordulás. De nem ám azért, mert a királyfi épp azona napon indult szerencsét próbálni! Felséges édesanyja mással sem voltelfoglalva, mint hogy a királyfi kishúgának rózsás orcáját kémlelte: uram,teremtőm, csak nem rózsahimlő készül kitörni ezen a lányon?! Az aggo-dalom majd’ eszét vette. S nemhogy hamuban sült pogácsát, de még egyszalvétába bugyolált szendvicset sem nyomott a nagy útra készülő fia mar-kába. Királyi atyja meg? Mint mindig, akkor is a könyveit bújta. Amikorelérkezett a búcsú pillanata, a könyvtárszobából került elő, s mint aki éppaz imént olvasta, csak összefüggéstelen szavakat adott útravalóul:– Virágcsokor… keszkenő… menyasszony!– Na de… merre menjek? – kérdezte meghökkenve a királyfi.– Merre, merre? – dörmögte a király a bajsza alatt. Azzal levette felségeslábbelijét, amely történetesen egy felséges lába által kényelmesre kitapo-sott királyi mamusz volt, megpörgette, s amerre a királyi mamusz felségeslyukadása mutatott, arra bökött a király is. A királyfi pedig mi mást tehetett volna? Elindult szerencsét próbálni, bármaga sem hitte, hogy szerencsével jár majd.A királyi mamusz hegyen és völgyön, árkon és bokron túlra, az Öregerdőfelé mutatott. Öreg volt ez az erdő, sokat látott már. Sűrűnek sűrű volt. Ésbizony sötét is.– A hegyen a nap megsütött, a völgyben megfútt a szél. Árokban nem al-

hatom. S még ha a bokrok bogyóvalkínálnának, jóllaknék, de hogy tüs-kés karjukkal ölelgessenek, köszö-nöm, abból többet nem kérek!Végtére is: sokkal rosszabb már afák között sem lehet – bátorítottamagát a királyfi, azzal belépett azÖregerdőbe.Álmában sem gondolta volna, hogyaz erdő kellős közepén egy házikóttalál. Márpedig így történt. S minthaa kidőlt-bedőlt oldalú kalyiba éppencsak rá várt volna: tárva-nyitva álltaz ajtaja. Odabent pedig, láss csodát,mintha valaki a királyfi kedvét lestevolna, az almáriumban édes bogyók-ból készült lekvárok csalogatták. Azüvegeken cikornyás feliratok hirdették, hogy: áfonya, csipkebogyó, málna… – No, én ezt a csipkebogyót megkóstolom – mondta a királyfi, és már nyúlt isaz egyik üveg felé. Ám ekkor tekintete megakadt egy csorba szegélyű csupron.A csupor zöld máza csak úgy fénylett, és egyetlen B betű díszítette a hasát. – B? Netalán baracklekvár? – gondolta a királyfi, azzal belekóstolt. Hm,micsoda íze volt annak a lekvárnak! Egyszerre volt édes, mintha tizenhatnyár összes napsütése csorgatta volna mézét a csuporba, és közben fanyaris, mintha minden szem gyümölcse óriás levelek hűvösében érett volna.Hát, amint az a falatnyi lekvár lecsúszott a királyfi torkán, mintha nyárieső készült volna: facsarodott egyet a szíve, felhőket érzett összegyűlni…és bizony kitört belőle a sírás.Azóta gondolja úgy a királyfi, hogy kár volt neki azt a csuprot még csakmegpillantania is, nemhogy belekóstolni. Hiszen mi más lett volna az anagy hasú, mint a Bánat csupra!

A Páholyt, ahogy két hónappal ezelőtt is, Frölich Kati üdvözlő szavait kö-vetően, a Classicus Ensemble nyitotta meg, Haydn: D-dúr Divertimentó-jával (Hob. IV/6).

Ezt követően Németh Gábor kérdezte Sándor Ivánt, aki elmondta, furcsánérzi magát, hogy ezúttal fent van a színpadon, s nem a nézőtéren. Hetvenegyéve egy OMIKE előadáson volt a Goldmarkban, majd másfél évvel később,1944 novemberében már nem önszántából járt itt. Egy rövid felolvasás utánSándor Iván egy anekdotával folytatta, e szerint Karinthy Frigyes Koszto-lányi halálos ágyán a következőt mondta: „… ez is jó lesz valamire…” Svalóban, egy írónak, mindig, minden jó lesz valamire… Kiemelte, munkáiegyik alapja, hogy sokféle emlékezettan létezik, melyek különbözőek. Akadmeleg és hideg, előbbi tanulna, míg utóbbi befagyaszt, felejteni akar. S vana manipulatív, amely meghamisít, miként napjainkban is…Sándor Iván szólt arról, hogy az 1938-as müncheni szerződéssel a – végül– győztes hatalmak is felelősek a II. világháborúért. Bár igazuk van azok-nak, akik azt mondják, miért lennének felelősek azért, amit nagyszüleik,dédszüleik követtek el esetleg, ám többségük saját nemzete történelmétsem ismeri. Az újraírt történelmet a hatalom törekvés érdekében aláren-delik a valóságnak. Tornay József, költő írta egykor, a Donnál elhunytakis áldozatok, ám őket nem tagadta ki a nemzet… Nem úgy, mint az álszent„haza” védelem okán elhurcoltakat – tette hozzá vendégünk, aki emléke-zett: „1930-ban születtem, ’38-ban köptek le először zsidóságom miatt.De egyebekre is jól emlékszem...”

Sándor Iván végül legújabb, A Vanderbilt-jacht hajóorvosa című könyvé-ből olvasott fel. Mint elmesélte, Amszterdamban, az ott élő, Ancika nénjemajd fél évszázada őrzött feljegyzéseket adott át neki. A „napló” Ancika

férjének öccse, az akkor orvostanhallgató, Feri utazásairól is szól. A törté-net… de inkább olvassák el a könyvet!A szünetben, miként az est végén a Classicus Ensemble zenélt, továbbrais maradva Haydn-nál, előbb a G-dúr Divertimento (Hob. IV/7), míg be-fejezésként az Á-dúr Divertimento (Hob. IV/10) csendült fel.A kettő között Sándor Iván lett a „riporter”, s beszélgetett Tamás Zsuzsá-val. Itt engedtessék meg némi elfogultság, rá voltam eddig leginkább kí-váncsi, de ez talán érthető, hiszen Zsuzsa is a Berzsenyi DánielGimnáziumban végzett. Sőt, mint kiderült, Németh Gábor is berzsenyisvolt. Mi több, hozzám hasonlóan matektagozatra járt. Aztán…Zsuzsa viszont magyar-tagozatos volt, az ELTE-n végzett, majd tanítottegykori almamáterünkben… Amikor megtanult írni, titokban, már 6 éve-sen megszülettek első versei. Nyolc éve érezte úgy újra, hogy itt az idejeismét írni. Ekkor publikálta első kritikáit, majd verseit. A kritikaírást ugyanszerette, de mint megjegyezte, inkább pénzkeresetnek tartotta. 2006-tól je-lentek meg versei a Népszabadságban, miután Karafiáth Orsolya biztatá-sára elküldte az elsőt. Kiemelte, sokat köszönhet a rovat vezetőjének,Varga Lajos Mártonnak, aki rengeteget segítette. Kezdetben, miként talánmindenkinél, aki verset ír, a rím és a ritmus fontos.

Később azonban fokozatosan a szabadversek felé mozdult el. Ebből kap-tunk ízelítőt is, miután két versét is felolvasta.A mesekritikusból idővel meseíró lett. A Macskakirálylány pedig nemrégmegkapta az „Év Gyermekkönyve 2013” díjat! Zsuzsa elmondta, a mesé-ben az is vonzó, hogy az érzelmeket el lehet bujtani, mégis mindenki érti– a korának megfelelően. Leginkább lelkileg…Akár csak két hónapja, ezúttal is többen érdeklődtek, mikor tartja követ-kező délutánját a Kulturális Páholy. Ezt jelenleg még nem tudjuk, azt vi-szont igen, biztos lesz harmadik!

(sch)

Sándor Iván: A Vanderbilt-jacht hajóorvosaA rakparton kettesével járőrözneka rohamosztagosok. Szeptember első napja, Zsóka szü-letésnapja, gondolja KellermannFeri. Táviratot kellene küldeni. A posták zárva. Húsz perc múlva indul az angol te-herhajó. Nincsenek érkezők, indulók, csaka járőröket látja. Igazoltatják. A fiatal horogkeresztes karszala-gos vizsgálja a magyar útlevelet.Mutatja a járőrtársának. Hová tart, Herr Kellermann. Doktor Schütz kioktatta, mit vála-szoljon. Nem nehéz a bőrönd, de verejtékezik. Talán indul hajó Olaszországba, onnan hazajutok Budapestre. Talán… A járőrözők tovább haladnak. Angol zászló a negyedik állásban a teherhajón. Morajlás. Mintha a tenger mélyéről jönne. A hátszél is hozza a kontinensfelől. Repülők, alacsonyan szállva. A hajóhoz vezető hídon hátrapillant. Nem követik a járőrözők. A fedélzetre lépne, de két matróz elállja azútját. Mutatja az útlevelét. Értetlenül nézik, visszaadják. Nem engedik tovább. Érkezik a fedélzetmester. Sürgeti a matrózokat, húzzák fel az átjárót.

Kellermann Feri követeli, hogy vezessék a kapitány elé. Érkezik az első tiszt. Mister Haignek, az Alva kapitányának az üzenetét hoztam a kapitánynak. Az első tiszt a fedélzetre vezeti. Felszedik a horgonyokat. Kellermann Ferit megnyugtatja a jól ismert kiáltás. Kapitány a hajóhídon! Belepillant Kellermann Feri útlevelébe. Ön magyar. A magyarok Hitler barátai. Kellermann Feri elmondja, hogy az Alván teljesített szolgálatot. Angli-ába igyekszik Mister Haig tudtával és Mister Cornelius Vanderbilt aján-lólevelével. Mister Haiggel együtt szolgáltam ezerkilencszáztizenhatban, mondja akapitány. Jól rögtönöztem, gondolja Kellermann Feri. Viharos lesz az utunk, Mister Kellermann. Nemcsak tengeri viharra szá-míthatunk. Két német naszád között vezeti ki a hajót a csatornára. Nincs rá nemzetközi engedélyük, hogy az utunkat állják, de tegnap ótaminden megtörténhet. Levezetik a raktárba. Bálák, tárolóedények, fémtartályok. Egyetlen felfüggesztett lámpa világít, de a hajótest ringása olyan erős,hogy kialszik a fény. Futó lábak dobogása. Feltolja a csapóajtót. Felmegy. A hullámok átcsapnak a fedélzeten. Német repülőraj száll felettük. A kapitány átvette a kormányt. A rádiós tiszt a korlátba kapaszkodva jelent. A rajból kiválik egy gép, köröz a hajó felett. Egyszer Mister Haig azt mondta, tudja Doktor, aki egyszer már ott járt… Elkezdődött, mondja a kapitány.

I r o d a l o m , z e n e , k á v é h á z a D o h á n y k ö r z e t b e nA szikrázó napsütés, a hőség sem vette kedvét a Dohány körzet kultúrára szomjas tagjainak és június második vasárnapján (8-án) ésszinte megtelt a kávéházzá alakított Goldmark-terem. A későn érkezők már csak nehezen találtak szabad ülőhelyet Kulturális Páholyunkmásodik délutánján, amelyen ezúttal is a Szépírók Társaságának tagjait láttuk vendégül a jövőben is. A beszélgetések között, mikéntelőző alkalommal, most is a Classicus Ensemble háromrészes komolyzenei koncertjét hallhattuk.

Irodalmi túladagolás MargóvalJúnius 11-én Rambo átviszi a szerelmet – ezzel nyitott a Margó IrodalmiFesztivál a Petőfi Irodalmi Múzeumban, s tartott – idén immár – öt naponát, szerte Budapesten. A Margó bázisa a Petőfi Irodalmi Múzeum volt, de a kortárs irodalomnagyjaival és ifjú tehetségeivel bebarangolták az egész várost. Az ötnaposirodalmi fieszta nagyot merített a kortárs irodalomból: Esterházy Péter,Rakovszky Zsuzsa, Bereményi Géza, Csabai László, Takács Zsuzsa,Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Kun Árpád, Fehér Renátó, Kötter Tamás,Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Finy Petra, Kiss Noémi és több tu-catnyi további író, költő tartott felolvasást.