A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

XI. évfolyam 9. szám 2013. szeptember 25. | 5774. Tisri 21. | ב''ה

Lecsóparti a Bethlen udvarán (4. oldal) A Maccabi VAC száz éve (5. oldal)

Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. szeptember 25. | 5774. Tisri 21.

Z o l d á n b á c s i e m l é k e z e t e ( 3 . o l d a l )

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Zoltai Gusztáv • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Ringier Kiadó Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: ringierprint@ringier.hu

Hihetetlen kincs került elő a föld alólA bizánci korból származó aranykincseket találtak a Jeruzsálemi Héber Egyetem ré-gészei Jeruzsálem Óvárosában. A Siratófal szomszédságában folyó ásatásokon többrendkívül értékes 1400 éves lelet bukkant elő: egy hétágú menórával, sófárral éstóratekerccsel díszített, 10 centiméter átmérőjű aranymedál; II. Constantius rómaicsászár és Mauricius bizánci császár arcképét viselő 36 aranyérme; arany fülbevalókés karkötők; valamint ezüst ékszerek.Eilat Mázár, a feltárásokat vezető régész szerint a VII. század elejéről származó arany-tárgyak világviszonylatban is fontos értéket jelentenek. A kincseket a korabeli zsidóközösség adhatta össze, hogy biztosítsák Jeruzsálemben a kicsiny közösség fenn-maradását a város 614-ben bekövetkezett perzsa megszállása után. A különlegesennagy aranymedál a régész szerint egy tóratekercset díszíthetett, a szentirat rajtalévő ábrázolása ritka az ebből a korszakból származó tárgyakon. A kincseket vész-helyzetben áshatták el egy ház padlója alá - ötven méterre az egykori Templomhegymasszív déli támfalától. (MTI)

Robert Capa fotói a budapesti metrónRobert Capa XX. százada címmel mutatja be a világhírű magyar származású fotog-ráfus munkásságát, születésének századik évfordulóján a Metró Art Galériában, abudapesti 2-es és 3-as metró szerelvényeiben a Magyar Nemzeti Múzeum és a Ma-gyar Zsidó Kulturális Egyesület.Az utazók november 10-ig kétszáz felületen találkozhatnak Robert Capa felvételeivel.Az anyagban helyet kaptak a spanyol polgárháború, a japán-kínai háború, a II. világ-háború és az újjáépítés képei, de sztálingrádi és izraeli riportkönyveiből, művészport-réiból, valamint a halála előtti percekben készített sorozatából is szerepel néhány fotó. Robert Capa Friedmann Endre Ernő néven született Budapesten. Berlinben tanultaa szakma alapjait, zsidó származása miatt Hitler hatalomra jutása után távozott Né-metországból. Rövid bécsi, majd budapesti tartózkodás után Párizsban kezdett fo-tóriporterként dolgozni.Az indokínai hadszíntéren 1954 májusában egy francia konvojt kísért, amikor – ajobb felvételi pozíció keresése közben – aknára lépett, és életét vesztette. (MTI)

J a h r z e i t - n a p o k a f a l n á l

Csillag Erzsébet október 3.Bíró Imre Sándor október 7.Schwartz Olga október 9.

Reichental Jakabné október 11.Kalina Vera október 16.Tímár Károly október 17.

Silberer Emma október 24.Birnbaum Sándor október 25.Gyarmati Hoffmann Lívia október 30.

A Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kis névtáblák alatti gyertyák éventeöt alkalommal gyulladnak fel, s emlékeztetnek elhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkirnapon, vagyis Jajm Kippur, Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerintiévfordulóján – az előző estétől – világítanak szeretteinkért a gyertyák. A Jahrzeitnapon a reggeli i.tentiszteletután a közösség átmegy a falhoz és Káddist mond az elhunytért. Lapunkban továbbra is közreadjuk, hogyelhunyt szeretteiknek mikor van a Jahrzeitje.

T ö b b e z r e n a D o h á n y b a n a z ü n n e p e k e nÜnnep… Oly szép – amikor végremegtelik a Dohány utcai zsinagóga(is), amikor szinte alig találni sza-bad helyet. Ha máskor nem, ígyősszel, a nagyünnepek idején két-szer is rengetegen látogatnak el zsi-nagógánkba. Rajs Hásónó, illetveJajm Kippur estéjén azok is megje-lennek, akik év közben – sajnos…– hanyagolják a közösséget. Pedig,– ahogy főrabbink, dr. Frölich Ró-bert is mondta újévi ünnepi beszé-dében, – az év más napjain,legalább péntek este, szombaton jólenne, ha is eljönnének, és minéltöbben lennénk.Rajs Hásónó este körzetünk elnöke,a MAZSIHISZ ügyvezető igazga-

tója, Zoltai Gusztáv köszöntötte azegybegyűlteket, így Ilan Mor-t, Iz-rael nagykövetét, Heisler Andrást,a MAZSIHISZ elnökét, dr. Schwe-itzer József nyugalmazott országosfőrabbit, a körzet elöljáróit, híveit,s a padsorokban helyet foglaló po-litikusokat. Ezt követően felolvastaSimon Peresz, Izrael Állam elnöké-nek levelét, melyben üdvözölte adiaszpóra zsidó közösségeit az újévalkalmából. Elnökünk felolvastaBajnai Gordon és Gyurcsány Fe-renc korábbi -, Orbán Viktor jelen-legi miniszterelnök, illetveMesterházy Attila jókívánságait is.Bő egy héttel később, nem csakJajm Kippur este, de másnap dél

körül, a Mázkir idején is nagyonsokan imádkoztak a Dohányban.Persze este, amikor főrabbink meg-fújta a sófárt már jóval kevesebbenvoltunk, de az ősi hang így is fel-emelő volt – s nem csak azért, merta böjt végét jelentette.Szeptember közepén, Szukkajszelső napját színes papírok, festmé-nyek és lampionok között köszönt-

hettük. Az ünnep első napján dugigtelt a sátor, egyetlen szabad ülőhelysem maradt, az asztalon pedigszámtalan finomság várt minket. Ahagyományokhoz hasonlóan lelke-sen mártogattuk mézbe a kalácsot,az almát, ettük az ízletes sütemé-nyeket, illetve gyümölcsöket – mégmásnap is.

Kérdezzen a nagykövettől!Terveink szerint következő számunkban sok mindenről beszélgetünkIlan Morral, Izrael állam magyarországi nagykövetével. A találkozóigvan még egy kis idő, így szeretnénk megadni olvasóink számára a le-hetőséget, hogy ők is kérdezzenek a nagykövet úrtól. Kérdéseiket ok-tóber 2-ig küldjék el a pestisolet@dohany-zsinagoga.hu email címre.

Támogassa zsinagógánk alapítványát!Az Alapítvány a Dohány utcai zsinagógáért az elmúlt években rengetegprogramot szervezett a körzet hívei számára(kirándulás, múzeumláto-gatás stb.), de környezetünk szebbé alakításáért is rengeteget tett NádelTamás elnök vezetésével. Elég csak megemlíteni az Emánuel park át-alakítását, a sírkert rendbetételét, vagy éppen a Dohány templom orgo-nájának felújítását. S persze még hosszan sorolhatnánk, megemlítve,hogy minden évben anyagi segítséget nyújt valamely zsidó intézmény-nek, tavaly az Idősek Otthonának, idén pedig két óvodának is.Kérjük, támogassa Alapítványunkat!Bankszámlaszám: 11707024-20359234-00000000IBAN: HU71 1170 7024 2035 9234 0000 0000

Anna Margit (1913-1991) mun-kásságának szeretnénk méltó em-léket állítani ezzel a centenáriumikiállítással. Pályája átível majd azegész XX. századon, magán viseli

a társadalmat és az egyént értsorstragédiákat, és érzékeny alko-tóként reflektál a világra. Munkáitaz általa kialakított szürreális síkonmozgó, a naiv művészet és a nép-művészet elemeit felhasználó

egyéni stílus jellemzi. Az egyik le-geredetibb, a kevés magyar festő-művésznő közül.Anna Margit Vaszary János iskolá-jában végezte festői tanulmányait,

itt ismerkedett meg leendő férjé-vel, Ámos Imre festőművésszel,aki nagy hatással volt korai művé-szetére. A munkában és az életbenis elválaszthatatlanok voltak.A Magyar Zsidó Múzeum koráb-

ban, a két világháború közötti idő-szak modernizmusát (Moderniz-mus II.) bemutató, és az EurópaiIskola című kiállításokon már sze-repeltek Anna Margit életművének

odatartozó alkotásai. Ezért, a kétemlített időszakot természetesennem kihagyva, ezen a kiállításon ahangsúlyt a II. világháborút követőévtizedre, (ebbe esik az Európai Is-kola két éve) és az ezt követő idő-

szakra fektetnénk, amikor is a mű-vész kialakította egyéni stílusát.Ezután is akadnak korszakok mű-vészetében, már kisebb, olykor ár-nyalatnyi, de sokat jelentő

különbségekkel. Ebben szeretnénkelmélyülni és megosztani közönsé-günkkel a feltárt összefüggéseket.A kiállítás kurátora: Gábor AnnaPhD, képzőművészeti gyűjtemény-vezető

Vallás Aktuális2 75774. Tisri 21. | 2013. szeptember 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. szeptember 25. | 5774. Tisri 21.

C s i l l a g p o r – s z á z éve s z ü l e te t t A n n a M a rg i tNovember óta új sorozattal kedveskedünk olvasóinknak, igyekszünk bemutatni a Magyar Zsidó Múzeumot, amely szerves része zsina-gógánknak, s - főként nyáron – sokszor elsétálunk előtte. Ezúttal a Múzeum igazgatójának, dr. Peremiczky Szilviának írását olvashatjákaz október 9-én nyíló és december 7-ig tartó kiállításról, amely Anna Margit pályáját mutatja be.

A négy fiút úgyis értelmezhetjük, mint négy ge-nerációt egy családon belül.1. Az első fiú az apa, aki bölcs, úgy éli az életét,ahogy egy igaz zsidó családapának kell. Az esz-rog a lülevben a tökéletes. Finom illata van, ésaz ünnep után elfogyasztható, mert jó íze van.2. A második fiú a gonosz, aki elfordult az Ö.va-lótól, és csak a saját örömeinek él. Azért mindengonoszsága ellenére rendes családi életet élt, éstisztességesen felnevelte a fiát. A lülevben a má-sodik összetevő a pálmaág. A pálma gyümölcsefinom, ehető, de ágának illata már nincsen.3. A harmadik fiú kisgyermekként titokban eljárta nagyapjához, és látta, hogy ünnepeli ott a csa-lád a Peszáchot, de mire felnőtt már nem tudsemmit az egészről, csak halvány emlékei van-nak. A lülev harmadik összetevője a mirtusz ága,amelynek jó illata van, de emberi fogyasztásraalkalmatlan.4. A negyedik fiú sohasem hallott a Pészáchról,ezért, még kérdezni sem tud róla. A lülev negye-dik tagja a fűzfaág, amelynek se íze, se illata.

Bölcseink szerint mindegyik növényfajta egyzsidó típust jellemez.1. Az eszrog azt, amelyben megvan a Tóra illata,és a micvek íze.2. A pálmaág azt, amelynek nem volt módjaTórát tanulni, de nagyon ügyel a micvák, és ajócselekedetek gyakorlására.3. A mirtusz azt, amely ért az Írásmagyarázat-hoz, de nem igyekszik összhangba hozni velesaját cselekedeteit.4. A fűzfa pedig azt, amely tudatlan, és meg sempróbál zsidó módjára élni.

Mit tesz az Ö.való? Ki nem dobhatja őket, hátlegyenek egy csokorba kötve, majd az egyik pó-tolja azt, ami a másikból hiányzik. Ezért kell ne-künk is egy csokorba kötnünk a négy különbözőnövényt. Ez a zsidó szemlélet: Mindenkire ráfér

a micvekre és az együvé tartozás érzésére valónevelés. Amint azt a „Félelmetes Napok” imái-ban mondjuk:„És mindenki egyetlen szövetséget alkot, hogyegész szívével a Te akaratodat tegye.”

Littner György

Szukkajsz–Pészách: négy fiú és négy növény…

I M A R E N D

Hétköznap: 7.30-kor kezdünk reggel, az esti ima idôpontja 18.00 óra,

helyszín a Talmud-Tórában.

Az esti ima elôtt fél órával sakkal, kártyával,

kávéval és teával várjuk híveinket!

Péntek esti ima: 18.00-kor a Dohány zsinagógában.

Szombat reggeli ima a Dohány zsinagógában: Sachrisz: 9.30

Tóraolvasás: 10.00 Muszáf ima: kb. 10.45

A péntek esti kiddust a Hevesi Sándor teremben tartjuk, míg a

szombat délutáni sálesüdeszt továbbra is a Talmud-Tórában.

A sálesüdeszek 18:00-kor kezdôdnek.www.dohany-zsinagoga.hu

Az utóbbi napokban sokat beszéltünk Szuk-kajsz és Pészách hasonlóságáról. Észrevet-tem, hogy a Hagada négy fiúról beszél, míga Szukkajsz egyik fontos kelléke, a lülev isnégy összetevőből áll.

KatalógusA kiállításhoz kétnyelvű, magyar-angol katalógust adunk ki. Múzeu-munk látogatóinak jelentős része külföldi, ezért fontos, hogy idegennyelven, legalább angolul is olvasható legyen a szöveg. Ez nem csak akatalógusra vonatkozik, a kiállítások minden szövege, felirata kétnyelvű.Tárlatvezetések, előadások2013. október 27 vasárnap, 15:00: Passuth Krisztina előadása (magyar nyelven)2013. november 24. vasárnap, 11:00: Gábor Anna kurátor tárlatvezetése(magyar nyelven)2013. december 3. kedd, 15:30: Gábor Anna kurátor tárlatvezetése (magyar nyelven)

MúzeumpedagógiaA kiállításhoz kapcsolódóan a gyermeklátogatókat is megszólítjuk,erre Anna Margit bábos-babás képei kínálják a lehetőséget. A gyere-kek képzeletvilágához közel álló figurái univerzális jelentéseket hor-doznak, emberi érzelmek közvetítői, a gyerekek számára ismerős képivilágban. Ez jelenti a gyerekek számára a kapcsolódási pontot. Ezt ki-használva bábkészítést, bábfestést és ragasztást tervezünk. Múzeum-pedagógiai programunk célja a szórakoztatva tanulás mellett a képilátásmód és vizuális kultúra fejlesztése, illetve a múzeumi bemutatásműfajához szeretnénk közelebb hozni a gyermek látogatókat.A csoportok jelentkezését a titkarsag@zsidomuzeum.hu email címenvárjuk.

Mikor, mennyiért?!Nyitva tartás: 2013. október 8-31: vasárnap – csütörtök: 10:00-18:00péntek: 10:00-16:30szombat: zárva

2013. november 1-december 7:vasárnap – csütörtök: 10:00-16:00péntek: 10:00-14:00szombat: zárva

Jegyárak:egyéni felnőtt vagy diák: 800 ft/főregisztrált csoportoknak (10 fő fölött): 500 ft/fődiák csoportoknak (10 fő fölött) múzeumpedagógiai foglalkozással: 500 ft/fő

Kölcsönző intézményekFerenczy Múzeum, SzentendreSzépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti GalériaBTM Fővárosi Képtár – Kiscelli MúzeumLevendel GyűjteményDeák gyűjtemény, SzékesfehérvárSzent István Király Múzeum, Székesfehérvármagángyűjtők

Hétfő: több, mint hét fő!A nagyünnepeket követően, október 7-től azi.tentisztelet előtt, 17:00-tól főrabbink, dr.Frölich Róbert tart – többek között Misna -oktatást az érdeklődő uraknak a Talmud Tó-rában. Érdekességek, kevéssé ismert tényekés információk egy órában. Minden héten másés más téma, filmrészletek és zene segítségé-vel. /Az óraátállítást követően 18 órakor kez-dődik az „oktatás”./ A hölgyek 17:30-tólFrölich Katival tanulhatnak a Dohány körzetirodájában (Síp u. 12 – I. emelet). Persze a je-lenlevők minden más, a vallással kapcsolatoskérdéseikre is választ kaphatnak. Így a szoká-sok, vagy éppen az éppen aktuális ünnepekkapcsán is faggathatják főrabbinkat.

Az előadás helye és ideje:1075. Budapest Síp u. 12.(Díszterem)

2013. október 15. 16:00

Előadó: Tamás Gáspár Miklós, filozófus

Politikai paletta filozófia megközelítésben

„A becsípett polgár”

Anna Margit-Te

Rég nem látott ismerősök köszöntötték egymástés telepedtek le egy-egy asztalhoz, miközbencsábító illatok szálltak mindenfelé, így jelentős

volt a forgalom a pultnál. A tarhonyás hús és alecsó ismét rendkívül ízletesre sikerült. Nem vé-letlen, hogy jócskán akadtak, akik többször is

fordultak. Az aprósütemények mellett, főként agyermekek örömére vattacukrot és pattogatottkukoricát is lehetett majszolni. A késői jó ebéd-hez ezúttal is szólt a nóta, a zene, melyet a Sabreegyüttes szolgáltatta.

Akár csak az elmúlt években, a tombolahúzásismét dr. Frölich Róbert jutalomjátékát hozta.Főrabbink egyszemélyes poénparádéjával szó-rakoztatta megjelenteket, akik így nem csak a re-mélt nyereményekért izgulhattak, dekísérőprogramot is kaptak. A sorsolásban azértsegített neki házigazdánk, Deutsch Róbert fő-rabbi is. Bizony ezúttal is többen kiabálták, mi-lyen színű és számú legyen a következő kihúzottbiléta. Néhányan aztán örülhettek, mert teljesültvágyuk és nyertek. Bár közhelyes, de többen isúgy búcsúztak: „jövőre veletek ugyanitt!”

Körzet híreiből Sport4 55774. Tisri 21. | 2013. szeptember 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. szeptember 25. | 5774. Tisri 21.

L e c s ó p a r t i a B e t h l e n u d v a r á nHagyományainkhoz híven, az ünnepek előtt, szeptember első vasárnapján tartottuk a Bethlen -,és a Dohány zsinagóga közös lecsópartiját. A jó idő mellett, a kellemes programok, és persze afinom ételek ezúttal is rengeteg, majd kétszáz érdeklődőt vonzottak az eseményre.

A megalakulásAz 1914 előtt – főként Közép-Eu-rópában – alapított majd száz cio-nista sportklub tagjai jórésztkék-fehér, Dávid-csillagos mezt vi-seltek, egyesületüknek legtöbbszöra zsidó múltat idéző (Makkabi, Has-monea, Bar Kochba), a büszkeséget,bátorságot sugárzó (Hakoah, Hagi-bor), héber nevet adtak. A kivételek-hez tartozott a budapesti cionistasportklub, az 1906-ban alapítottVívó és Atlétikai Club (VAC).Néhány évvel korábban, 1903-banalapították meg egyetemisták a Mak-kabeát, amelyhez csatlakozott Dö-mény Lajos joghallgató is. Társaivala Makkabea keretében zsidó, sőtzsidó nevű sportegyesületet akartakalapítani eredetileg Zsidó Torna Clu-bot néven, de az alapszabályt a ható-ság nem fogadta el, hiszen a névfelekezeti jellegre utalt. Az alapítókezért arra törekedtek, hogy semlegesnév mellett maradjon a klub zsidójellege, így választották a VAC-ot,mivel „a kezdőbetűk, ügyes összeté-tel mellett mogendovidot adnak”.A klub egy olyan eszme propagálá-sára született, amelyet az asszimi-lálódó zsidó társadalom többségeelutasított, s ez meghatározta támo-gatottságát. A VAC és a hitközségviszonya is állandóan feszült volt,még akkor is, amikor a klub kvázihitközségi irányítás alá került. Jópélda erre, hogy 1921-ben a klub ésa Pesti Izraelita Hitközség elnöke,Székely Ferenc megjegyezte: „AVAC-nak célja a zsidó tömegsportés zsidó önérzet felemelése, és aVAC életébe semmi más célt be-vinni nem lehet. (…) A tagok nagyrésze, sőt alapító része a zsidóságegy oly pártjához tartozik, amely aző álláspontjától messze távol áll”.

Labdarúgók az NBI-benA VAC aranykora, mint a legtöbbcionista klubé, a húszas évek elsőfelére tehető, legalábbis labdarú-gásban. Bár nem ért el olyan sike-reket, mint a nemzetközi hírnevetszerzett Makkabi Brno, vagy azelső osztrák profi bajnokságot meg-nyerő Hakoah Wien, s nem látogat-ták nagy tömegek a többnyire a

Lóversenytéren megrendezett mér-kőzéseit, de 1921 és 1926 közöttígy is az élvonalban szerepelt. Azegyüttes 1921-ben a II. osztálybana Stobbe-csoport élén végzett.Majd 3:1-re legyőzte a másik csoportbajnokát, a BSE-t, így feljutott az I.osztályba, amelyben 1926-ig – aprofesszionalizmus bevezetéséig –középcsapatnak számított.Az első két évben egyaránt a hato-dik helyen zárt, ráadásul a bajnokMTK egyedül az újoncot nem tudtalegyőzni – az otthoni döntetlenmellett idegenben nyert a VAC.Sőt, a következő évben is pontot

szerzett az újra bajnok MTK ven-dégeként, míg otthon legyőzte azezüstérmes Újpestet, a Fradivalpedig 0:0-ra végzett.A legsikeresebb, az 1923/24-es ki-írásban 5. lett a VAC, és ismét nyerta bajnoki címét megint megvédőMTK otthonában, míg a Fradivalkétszer is 0:0-t játszott. Ezután egypeches idény jött, úgy lett 7. a csa-pat, hogy az 5. Újpesttel azonospontszámmal zárt, míg a negyedikIII. kerülettől csupán eggyel maradtel. A VAC futballistái ekkor kaptakki először a Hungária körúton, a zsi-nórban tizedik bajnoki elsőséget be-gyűjtő MTK-tól, ám legyőzték abronzérmes Vasast. A profi bajnok-ság bevezetése miatt az 1925-26-osszezonban a korábbi két kieső helyett

négy csapat búcsúzott, s ez megpe-csételte a csapat sorsát, amely a 10.lett, egy emlékezetes szezon végén.Otthon győzelem a bajnok FTC ellen,kétszer 2:2 a 3. Vasassal szemben. Sőt,a VAC egyetlenként hazai pályán ve-retlen maradt, igaz a nyolc döntetlenmellett csak háromszor győzött. Ide-genben azonban csupán három döntet-lenre futotta, így kiesett az együttes.

Egyéb sportágak, bajnok sportolókA VAC-nak ezerfős tagsága és többszáz sportolója volt, több sportág-ban is komoly sikereket ért el. Leg-ismertebb sportolói a más

klubszínekben öt olimpia bajnokicímet nyert Keleti Ágnes és három-szoros olimpiai bajnok Kabos Endrevoltak, de több vízi- és kézilabdá-zója, tornásza és asztaliteniszezőjeis az adott sportág magyar, sőt nem-zetközi élvonalába tartozott. Edzetta klubban Szalai József sokszorosmagyar bajnok tornász és a legen-dás sportriporter Szepesi György is.Az újjáalakulást követően a Maccabiigazolt versenyzője volt Farkas Ildikóközépiskolás világbajnok tornász, éshosszú évekig S. Kovács Ádám vi-lágbajnoki ezüst- és EB bronzérmeskaratéka, aki ugye nemrég, pályafu-tása utolsó versenyén győzött a Mac-cabi Játékokon. /Nem sokkal előtte abudapesti Európa-bajnokságon pedigújabb bronzérmet szerzett./

Az újjászületésA kényszerű – és hosszú - szünetután 1989-ben dr. Gonda János ve-zetésével alakult újjá a klub és mégabban az évben a Maccabi Világ-szövetség tagja lett. Először a ko-sárlabda és a karate szakosztály jöttlétre, Mezei Katalin és Varga Mik-lós vezetésével. Dr. Bleyer Andrásaz egyesület második elnöke és Dr.Dános Éva elnökhelyettes sokatdolgozott azért, hogy a Magyaror-szágon sportoló zsidó fiatalok lehe-tőséget kapjanak a rendszeressportolásra, illetve az egyesület tag-jai részt vehessenek a nemzetközi

eseményeken. Ebben jelentős segít-séget nyújtott Keveházi Mihály, aMaccabi Világszervezet korábbi el-nöke, aki haláláig (2007) a VACtiszteletbeli elnöke volt. Az elsőnemzetközi esemény, amelyen résztvett az újjáalakult klub, a 14. Mac-cabi Világjátékok volt 1989-ben.Azóta minden Világjátékokon ésEurópa Játékokon ott voltak a Mac-cabi VAC sportolói. Az egyesült to-vábbá megrendezett egy MaccabiBridge Európa Bajnokságot és aMaccabi Európa Szövetség köz-gyűlést is.A klubnak ma is több szakosztályaműködik. A sikeres Maccabiah utána következő feladat a 2015-ös ber-lini Maccabi Európa Játékok.

O l i m p i a i b a j n o k o k i s e d z e t t e k a V A C - b a nÖt évig az NBI-ben is szerepeltek a klub labdarúgói

Kántorunk, Szilágyi Gábor Maccabi Játékokon szerzett bronzérme és az eseményről szóló beszámolója többeket lelkesedéssel töltöttel. Sőt, akadtak néhányan, akik már arról beszéltek, hogy szívesen részt vennének két év múlva a berlini Maccabi Eb-n. Nos, talánnem csak az ő, hanem a sportot szeretők érdeklődésére is számot tarthat a Maccabi VAC múltja.

Minden külön értesítés helyett...Szeretettel várom a nyári szünet után to-vábbra is a gyerekeket, de mostantól KED-DENKÉNT 17:30-tól, a Dohány körzetTalmud Tóra tanulására a Wesselényi utcaiTalmud Tórában. Egy óra játék, éneklés, ta-nulás, sok mese, ismerkedés a zsidósággalés minden, amire szükségünk van.A fejlődés megállíthatatlan. A múlt és ajelen azt igazolja, hogy érdemes folytatniazt az utat, amit elődeink elkezdtek, töre-kedni arra, hogy gyermekeinket játékos for-mában, de tudatosan beavathassuk a többezer éves zsidó vallási hagyományba, hogytermészetessé váljon számukra az ünnepekmegtartása, és a hétköznapokban is zsidókmaradjanak.

Szilágyi Judit

VAC - Kapuvári SE

Impresszionista és posztimpresszionista remekművek tárlatánAugusztus 25-én több mint hatvan kíváncsi, festészetet szerető „Dohány körzetes” találkozott aMagyar Nemzeti Galériában. A megjelentek a Dohány Zsinagógáért Alapítvány szervezésében, ésanyagi támogatásával nézhették meg Monet, Pissarro, Gauguin, Degas, Renoir, Cézanne, Van Goghés Szinyei Merse, Ferenczy Károly, Vaszary, Fényes Adolf, Mednyánszky, Rippl-Rónai alkotásait:A tárlatvezetők szakszerűen és érdekesen beszéltek az alkotók elképzeléseiről, alkotói technikáiról,a festmények létrejöttének körülményeiről. A színek, témák sokféle hangulata, a megjelenítés nagy-mesterei által készített remekművek látványa igazi vizuális és érzelmi élményt jelentett.Két órát töltöttünk el e képek világában és boldog, még a képek hatása alatt álló barátainkat láttamújra összegyűlni a Galéria előtt. Ez, és a köszönő szavak megerősítették bennem, érdemes volt meg-szervezni a látogatást, a művészeti élmények gyűjtögetését más alkalmak esetén is folytatni kívánjuk. Novemberben Marc Chagall és Ámos Imre képeinek tárlatát tervezzük megtekinteni.

Nádel Tamás

Kultúra Aktuális6 3

Hozzávalók: 2 db ponty (kb. 3 kg),0,5 kg keszeg, 0,2 kg paprika, 1 db paradicsom, 0,5 kg vörös-

hagyma, 2 evőkanál pirospaprika, cseresznyepaprikaízlés szerintelkészítés: A pontyokat kifilézzük, kockákra vágjuk. Afejet, gerincet és a keszeget feltesszük főni 5 liter vízben.Hozzáadjuk a paprikát, paradicsomot, cseresznyepapri-kát, sózzuk, és hagyjuk főni lassú tűzön 4-5 órán keresz-tül. Amikor elkészül, átpasszírozzuk, újraforraljuk,beletesszük a pirospaprikát. A kockákra vágott filét, hal-belsőségeket is belekeverjük, utána még 5 percig főz-zük, majd tálaljuk.

Hozzávalók: 1,5 kg fogas filé, 3 db tojás, liszt, sör, sóPetrezselymes burgonya:

2,5 kg burgonya, 2 csomag petrezselyemzöld, 0,05 kgmargarin, só Tartár: 1 db tojás, 0,2 l olaj, só, pici mus-tár, citromlé, bor, porcukorelkészítés: A halat csíkokra vágjuk, sózzuk. A tojásokatszétválasztjuk, a fehérjét felverjük habbá. Sárgájából sörrelsűrű palacsintatésztát készítünk, és sózzuk. A masszáhozkeverjük a felvert tojásfehérjét. Utána a masszába forgat-juk a halcsíkokat, és bő olajban aranybarnára sütjük.Tartár: A tojássárgájához csepegtetjük az olajat, bele-öntjük a citromlevet, mustárt és kikeverjük. Végül kevésfehérbort, és porcukrot adunk hozzá.

Hozzávalók: 1,50 kg rizs, 6 db tojás,5 db citrom héja, 0,05 kg vaníliáscukor, 0,4 kg kristálycukorelkészítés: A rizst vízben puhára

főzzük, majd félretesszük hűlni. A tojás sárgákat kikever-jük a kristálycukor 1/3-ával. A többi cukrot a tojásfehér-jével kemény habbá verjük. Amikor kihűlt a rizs,hozzáadjuk a tojás sárgájához, majd a habbal lazítjuk.Kimargarinozott, kilisztezett tepsibe öntjük, és lassútűzön 170 fokon megsütjük. A rizsbe tehetünk mazsolát és gyümölcsöket is. Lekvárralvagy gyümölcs öntettel fogyasztjuk.

Fogas Orly módra petre-zselymes burgonyával

Halászlé 10 főre Rizsfelfújt 10 főre (páros)

5774. Tisri 21. | 2013. szeptember 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. szeptember 25. | 5774. Tisri 21.

Elérkeztünk a mai Románia utolsó állomására, Szi-lágysomlyóba. A város egykoron az Erdélyben élőzsidók legnagyobb központja volt. A II. világháborúkitörése előtt a város minden negyedik lakosa zsidóvolt! 1911-ben 1444 zsidó élt Szilágysomlyón, ámközülük szinte senki sem élte túl a holocaustot.Az ortodox hitközség 1841-ben alakult. Első rab-bija Hartmann Benjámin volt, aki 1861-ben bekö-vetkezett haláláig állt a hitközség élén, amely1850-ben saját pénzén emeltette a zsinagógát.Emellett működött egy imaház is, amelyet 1876-ban építettek, és létezett még két kisebb szefárdtemplom is. Később a hívek létrehoztak egy jesi-

vát is, amelynek 60 -, majd egy Talmud Tórát,amelynek pedig majd 100 növendéke volt! 1891-ben nyílt meg az elemi fiúiskola és 1921-ben alányiskola. Számtalan segélyegylet, Chevra Ka-disa és más kulturális, illetve szociális intézménysegítette a helyi közösség vallási és „világi” életét.Rendhagyó módon itt jött létre elsők között a hit-község saját levéltára is. A levéltár az 1930-asévekre 5000 kötet könyvvel rendelkezett és kép-tára (mert ez is volt!) nagyjából 100 értékes fest-ménnyel gazdagította a város és a zsidó hitközségkulturális értékét! Szilágysomlyó zsidóságának jelentős része tanult

embernek számított. Sok volt közöttük a nagyke-reskedő, orvos, ügyvéd, tanító, mérnök, iparos, új-ságíró, de jócskán akadt gazdálkodó és napszámosis. E közösségből származott Gáspár Ferenc író.A városban élő zsidóság évszázadokon keresztül,hasonlóan a már korábban bemutatott közössé-gekhez, átvészelte a különböző politikai, illetveegyházi üldöztetéseket és töretlenül megmaradthite mellett. A modernkor azonban jelentősenmegváltoztatta a korábbi élet menetét. A városia-sodás egyrészről lemorzsolt pár családot, amelyekaz asszimiláció útját követték, másrészről az I. vi-lágháború, majd az azt követő világégés teljeseneltűntette azt a hatalmas, és jól működő centru-mot, amelyet hosszú évszázadokon keresztül sem-milyen hatalomnak addig nem sikerült. A nácik,és az őket segítő fenevadaknak könnyű préda volt1500 ártatlan zsidó állampolgár, s 1944-ben szintekivétel nélkül mind a halálba deportálták. Az üre-sen maradt nagy zsinagógát pedig raktár céljárahasznosították…Néhány, a lágerek poklát túlélő visszatérhetett ott-honába, és megdöbbenve tapasztalta azt a pusztí-tást, ami a szilágysomlyói zsidóságot érte. Így jártHecht Zoltán egykori deportált is, aki a háborút kö-vetően hazatért, de látva a szomorú valóságot azEgyesült Államokba emigrált. Később kezdemé-nyezte a román kormánynál, hogy kerüljön visszaa zsinagóga és a hozzá tartozó földterület a zsidó-ság birtokába. Fiával, Dr. Hecht Alex-szel óriásimunkával elérték, hogy 2005-re a Claims Confe-rence és más szervezetek támogatásával létrejöhe-tett egy Holocauszt Múzeum az egykor szebbnapokat is megélt zsinagógában.Jelenleg is tart az épület felújítása és fejlesztése.Hechték elképzelése szerint a múzeum mellett, kul-turális központot is létrehoznak. Segítségükre sie-tett még Elly Berkovits Gross is, aki szintén alágerek ritka túlélői közé tartozik. Szívügye a mú-zeum, s hogy a jövő generációi sohase feledkezze-nek meg azokról, akiket elpusztított a gyűlölet.

Izsák Gábor

Z s i n a g ó g á k a n a g y v i l á g b ó l - S z i l á g y s o m l y óK é p e s l a p o k – k é p e s t ö r t é n e l e m X X I .Majd két éve új sorozattal kedveskedünk olvasóinknak. Bejárjuk a világot egy 1400 darabból állómagángyűjtemény segítségével, hónapról-hónapra bemutatunk egy-egy lapot, a hozzá tartozó isme-retekkel, érdekességekkel. A gyűjtemény az 1890-től 1945-ig megjelent, zsinagógákat ábrázoló, illetvea zsidósággal, a zsidó emberekkel, szokásokkal és üdvözletekkel foglalkozó lapokat tartalmazza.

Jó étvágyat kívánunk!

Tisztelt Hölgyeim és uraim, kedves egybegyűl-tek, barátaink!Meghatottan állok most, itt Zoldán Salamon Sán-dor, Slomó ben Joszef Méir emléke előtt. A zsidóúj esztendő beköszöntével elérkezett a nagy nap,amikor zsinagógánk egy olyan igaz embernekállít emléket, aki hosszú-hosszú évtizedekig dol-gozott, élt és alkotott ezen ódon falak között.Jómagam azon generáció képviselője vagyok,amrly még találkozott, találkozhatott Zoldán bá-csival, de nekem sajnos már nem jutott azokbóla kincset érő tudásmagvakból, amelyeket hihe-tetlen vitalitással, fáradtságot és időt nem kí-mélve hintett szét évtizedekig az új generációképviselői között.

Manapság keveset tudunk életéről és munkássá-gáról. Tizenhat évvel halála után elmondható,Zoldán bácsit szinte mindenki ismerte, látta éssokan emlékeznek jellegzetes alakjára, a ’60-as,’70-es években is büszkén viselt cilinderes úrra,de igazán senki sem ismerte őt, és sajnos néhányfotón kívül semmi nem maradt utána. Ki is volt ez a nagyszerű ember? Ki volt e jóságostekintetű, mindig szeretetett sugárzó férfi? Miértfontos, hogy emléke soha ne vesszen homályba?1902-ben született a Dél-Dunántúli Pécsvára-don. Szülei Tokaj hegyaljáról származtak. Mintjesivanövendék hamar elmélyedt a zsidóság ta-nulmányozásában. Már 5 éves korában csoda-gyerekként kezelték a bölcsessége, szerénységeés a tudása miatt. Fennmaradt egy megható tör-ténet a kora fiatalkorából. Gyermekként a szü-lővárosában találkozott a híres belci rabbival,aki átutazóban megkérte egy szívességre. Nemmessze a lakóhelyétől kellett valamit átvinnieegy másik faluba, amit ő örömmel teljesített,lévén, hogy ismerte a járást. Mikor elvégezte afeladatot a rabbi megkérdezte: „Mit szeretnélkapni a szolgálatodért?” Mire ő szerényen aztválaszolta, köszöni de semmire sincs szüksége,mindene megvan, örült, hogy segíthetett a rab-binak. A belci rabbi erre annyit válaszolt: „Jó,akkor légy hosszú életű ezen a földön”. Felnőtt korában rabbihelyettesként, hitoktató-ként és szóferként is dolgozott, de értett a kóservágáshoz is. A háború kitörése előtt Pécsváradonvolt rabbihelyettes. A vérzivatarban elvesztettefeleségét és kislányát, akik Auschwitz poklábantűntek el. Zoldán bácsi és két fia, Laci és Bandiazonban a sors kegyelméből megmenekültek. Őmunkaszolgálatba került, a fiúkat jó szándékú,

nem zsidó barátok bújtatták a háború végéig. Az’50-es évek elején vette feleségül a pécsi szár-mazású Goldberger Erzsébetet, Bözsikét. Fiai azelső cionista csoportokkal mentek ki Izraelbe.Laci fia kibucban élt és dolgozott, de egy súlyosautóbaleset során deréktól lefelé megbénult. Zol-dán bácsi élete végéig legfőbb céljának tekintettefia támogatását. Bandi fiáról csak annyit tudunk,hogy nem nősült meg, további sorsa ismeretlen.Zoldán bácsi a háborút követő években a pécsihitközség kisegítő rabbija volt, majd a Rákosikorszakban a nehéziparban kellett elhelyezked-nie, ennek mementójaként kapott egy okleveletis, amelyet élete végéig a szobája falán őrzött.Az 1956-os események után a Dohány Zsina-góga megüresedett főgondnoki és hitoktatói ál-lását látta el. A Síp utca II. emeletén találhatódíszteremben tartott talmud tórákat, melyen 70-80 gyerek is tanult hetente három alkalommalhétfőn, szerdán és vasárnap délelőttönként!Minden Chanuka, Purim ünnepeken előadásokatszervezett, remek koreográfiával tanította be akülönböző korosztályokból álló fiatalokat. Nö-vendékeivel közösen díszítették fel a szükeszisátrat és Sávuot előestéjén került sor a lányava-tásokra is. Szeretete, figyelme mindenre és min-denkire egyformán kiterjedt, komoly vallásiismeretanyagát, tudását sok száz gyereknek adtaát az évek során. Senkivel sem kivételezett, szá-mára a legfontosabb mindig az volt, hogy a val-lási tradíciók soha ne vesszenek el! Mint tanító mindig komoly, szigorú ember volt,elkötelezettsége a zsidó hagyományok iránt és azsidó oktatás terén példaértékű volt. Lakásánakneonnal világított konyhácskájában az asztalonmindig ott feküdt a sziddur. Idős korára jelleg-zetes botorkáló alakja egybeolvadt a Síp utcaiépülettel és a zsinagógákkal, amelyekben életeértelmét találta.Önök, akik közül már sokan tapasztalt szülőkvagy nagyszülők, akik annak idején Zoldán bácsitanítványai voltak, a mai rabbik és kántorok kö-zött, akik a szakma alapjait, vagy fortélyait tőletanulták, talán még őriznek néhány fakult fotót,amelyen a tanítómester Zoldán bácsi alakja isfelbukkan. Önök, akik most eljöttek emléktáblá-jának felavatására, mostantól végre elhozhatjákgyermekeiket, unokáikat is az ünnepnapok szü-netében ezen a sarokba, a templom szentélyénekkülön részéhez, és elmesélhetik, el kell meséljék,ki volt ez a remek zsidó tudós, aki annyi jót tettmindnyájunkkal! Emléke legyen áldott!Köszönetemet szeretném kifejezni megboldo-gult édesapám Izsák György és családom nevé-ben a Dohány utcai Zsinagóga Alapítványnak,amely bepótolva a több évtizedes hiányt gon-doskodott Zoldán bácsi sírjának héber feliratárólés ezen emléktáblának elkészíttetéséről. Különköszönet Frölich főrabbi úrnak, Nádel elnökúrnak és mindenkinek, aki most megtisztelteZoldán Sándor emlékét jelenlétével!

Z O L D á n B á C S I e M L é K e Z e T eSzukkajsz első estéjén – szeptember 18-án - avattuk fel a Dohány utcai zsinagóga bejá-ratánál Zoldán Sándor, vagy ahogy tán mindenki jobban ismeri: Zoldán bácsi emléktáb-láját. Minden külön méltatás helyett álljon itt a tábla kihelyezéséért oly sokat ténykedőIzsák Gábor barátunk ünnepi beszéde.

Pesti Sólet menü a Laky Konyha receptjei alapján

Zoldán bácsi (a kép bal oldalán) cilinderben egy 1960-as Dohány-Hősök leányavatáson