PEST MEGYE ÚJ VÁROSAI - KSH · Rákóczi-szabadságharc bukása után a Habsburgok hívei között osztották fel a földterületet. Az új birtokosok a magyar jobbágyok helyett

Központi Statisztikai Hivatal

Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály

PEST MEGYE ÚJ VÁROSAI: KISTARCSA, ÓCSA, PILIS, ÜLLŐ

Budapest, 2005. szeptember

© Központi Statisztikai Hivatal

Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási osztály, 2005

Főosztályvezető:

Szabó István

Készítették: Fábiánné Peszteritz Mónika

Freid Mónika Pásztor László

Vida Judit

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Tájékoztatási főosztálya engedélyével történhet!

A KSH Területi tájékoztatási osztály kiadványai megrendelhetők:

KSH Statisztikai Szolgáltatások Osztálya 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570, 345-6570 Telefax: 345-6699

megvásárolhatók:

Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348

KSH az interneten: www.ksh.hu

3

TARTALOM

MEGJEGYZÉSEK....................................................................................................................4

JELMAGYARÁZAT ..................................................................................................................4

BEVEZETŐ ..............................................................................................................................5

KISTARCSA.............................................................................................................................6

ÓCSA .....................................................................................................................................11

PILIS.......................................................................................................................................16

ÜLLŐ......................................................................................................................................21

4

MEGJEGYZÉSEK

A tárgyidőszakra vonatkozó adatok előzetesek, a korrekció miatt az év folyamán

módosulhatnak. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a

részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk.

JELMAGYARÁZAT

– A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

.. Az adat nem ismeretes.

0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

5

BEVEZETŐ

A köztársasági elnök 85/2005. (VI. 29.) KE határozatával 2005. július 1-jei hatállyal

négy Pest megyei községnek: Kistarcsának, Ócsának, Pilisnek és Üllőnek városi címet adományozott, így a megye városainak száma 40-re emelkedett.

Pest megye városai, 2005. július 1.

6

KISTARCSA

Kistarcsa Budapesttől 18 km-re, lankás dombok között fekvő, a budapesti agglo-

merációhoz tartozó település. Megközelíthető Gödöllő felé a 3-as út mentén, vonattal vagy helyiérdekű vasúttal.

A Kistarcsa területén végzett régészeti feltárások legkorábbi leletei Újkőkoriak (Kr.e. 4000 körüliek). A kutatások eredményei arra utalnak, hogy az ezt követő évezredek során is mindig éltek itt emberek. Az Avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A helység nevét valószínűleg a Tar személynévből kapta, melynek jelentése marha, és a gazdagság kifejezője. A település Tarcsa nevével 1352-ben találkozunk először, amely 1452-ig volt a névadó Tarchai-család birtoka. 1467-ből származik az első olyan dokumentum, amely – Felsőtarcsa néven – különálló településként említi a mostani Kistarcsát. A XVI. század végén kezdődött tizenötéves háború idején elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi-szabadságharc bukása után a Habsburgok hívei között osztották fel a földterületet. Az új birtokosok a magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket, aminek következtében a település lakói között a szláv ajkúak kerültek többségbe. A község jelentős fejlődése a XIX. század végén beinduló vasúti közlekedéssel kezdődött. A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult Gép- és Vasútfelszerelési Gyár munkaerőigényével függ össze. A gazdasági válság idején a gyár tönkrement, területén néhány év múlva fonalgyár létesült, ami a II. világháborút követően a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár üzeme lett. 1978-ban Kerepestarcsa néven egyesítették Kistarcsa és Kerepes községeket, az 1994-es népszavazás eredményeként azonban újra önállóak lettek.

Kistarcsa népessége 2005. január 1-jén 9798 fő volt, az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején számlált 715 fővel szemben. A XX. század elején indult ipari fejlődésnek köszönhetően a népesség számának növekedése felgyorsult, 1910-ben már 2123-an lakták a települést. Kistarcsa népessége – a nyolcvanas évek kivételével – folyamatosan gyarapodott. Az 1970-es években a természetes szaporodás és a pozitív vándorlási különbözet együttesen népességnövekedést eredményezett. Az 1980-as években az élveszületések száma 120-szal meghaladta a halálozásokét, de a negatív vándorlási különbözet hatására népességfogyás következett be. Az 1990-es éveket természetes fogyás jellemezte, de az 500 fős vándorlási nyereség következtében ebben az időszakban ismét nőtt a népesség száma.

7

A népesség számának alakulása*

01 0002 0003 0004 0005 0006 0007 0008 0009 000

10 000

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

2002

2003

2004

2005

*1960-ig jelenlevő, 1970-től lakónépesség.

fő (év elején)

Népességnagysága alapján Kistarcsa jelenleg 30. a megye városai között; nép-

sűrűsége 889 fő/km2, 576 fővel több a megye többi városának átlagánál. Kistarcsán 2005 elején az itt élők 70%-a a 15–64 éves népességcsoportba tartozott. A

65 éves és idősebbek 14%-ot kitevő hányada 2 százalékponttal maradt el a 0–14 évesek arányától. A száz gyermekkorú lakosra jutó 65 éves és idősebbek száma 86 fő volt, 9-cel több, mint a megye többi városában átlagosan. A település népességének több mint fele nő volt, ezer férfira 1144 nő jutott.

2004 végén Kistarcsán 1162 vállalkozást regisztráltak, melyből 537 társas, 625 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban tevékenykedett, ezt követte a kereskedelem, javítás, az építőipar, valamint az ipar nemzet-gazdasági ág.

A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint,

2004. december 31.

A regisztrált vállalkozások Ága-zati kód

Gazdasági ág száma aránya, %

Összesen 1 162 100,0 Ezen belül:

A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 18 1,5 C-E ipar 120 10,3

F építőipar 134 11,5 G kereskedelem, javítás 242 20,8 H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 50 4,3 I szállítás, raktározás, posta, távközlés 53 4,6 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 392 33,7

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a megye

városainak átlagától. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Kistarcsán a foglalkoz-tatottak száma közel négyezer fő volt, népességen belüli arányuk 43%, ami 3,0 százalékponttal magasabb, mint a megye többi városában átlagosan. Az inaktív keresők részesedése (29%) a városi átlaggal közel azonos, a munkanélküliek és az eltartottak aránya pedig annál kisebb volt.

8

A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint,

2001. február 1.

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Pest megye többivárosa

Kistarcsa

Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott

A helyben lakó foglalkoztatottak többsége, 70%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban

tevékenykedik, 29%-a az ipar, építőipar területén. Kétharmaduk naponta ingázik a munka-helyére, mindössze harmaduk dolgozik a lakóhelyén. A más településre eljáró foglalkoz-tatottak háromnegyede a fővárosban talál munkalehetőséget.

Kistarcsán 2004 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban, az összes vállalkozás negyedét kitéve, 292 vállalkozást regisztráltak. 140 kiskereskedelmi üzlet – köztük 23 élelmiszer jellegű üzlet és áruház –, valamint 41 vendéglátóhely biztosította a lakosság ellátását.

A település nem rendelkezik kereskedelmi szálláshellyel, magánszálláshelyei azonban lehetőséget biztosítanak a hangulatos, nyugodt környezetben való kikapcsolódásra. Található itt uszoda, gondozott futballpálya és lovarda is az aktív pihenést kedvelők számára.

A város lakásállománya 2005. január elején meghaladta a 3300-at, a 100 lakásra jutó lakosok száma 295 fő volt, 22 fővel több, mint Pest megye többi városában átlagosan.

A lakásállomány főbb adatai

1970. 1980. 1990. Megnevezés január 1.

2001. február 1.

2005. január 1.

Lakásállomány 2 031 2 726 2 987 3 159 3 322 Ezen belül %-ban:

1 szobás 42,0 18,5 10,9 7,3 .. 2 szobás 45,4 47,0 40,2 34,1 .. 3 és több szobás 12,6 34,5 48,8 58,6 ..

Lakásállomány az előző időpont %-ában – 134,2 109,6 105,8 105,2

100 lakásra jutó lakos 367 349 296 291 295 A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakások döntő hányada, 99%-a

természetes személyek tulajdonát képezi, 17%-a a II. világháború előtt, 60%-a 1945 és 1979 között, 24%-a az ezt követő években épült. A lakások közel háromötöde 3 és több szobával rendelkezett, átlagos alapterületük pedig 84m2 volt.

9

A lakások felszereltségét tekintve a 2001. évi népszámlálás időpontjában a lakásállomány 71%-a, 2238 lakás volt összkomfortos, több mint 10 százalékponttal nagyobb hányada, mint a megye többi városában. A komfortos és a félkomfortos lakások, valamint a komfort nélküli és a szükséglakások részesedése elmarad a megye városainak átlagától.

2004 végén a lakások 96%-a hálózati vízvezetékkel, 49%-a közcsatornával ellátott. Előbbiek aránya 3 százalékponttal meghaladja a megye többi városának átlagát, utóbbiaké viszont 11 százalékponttal elmarad attól. A lakások 96%-a hálózati gázzal rendelkezik, 10 százalékponttal nagyobb hányada, mint a megye városaiban átlagosan.

Közműellátottság, 2004. december 31.

0

102030

40

5060

70

8090

100

Közüzemi vízhálózatbabekapcsolt lakás

Közüzemiszennyvízcsatorna-

hálózatba bekapcsoltlakás

Háztartási gázfogyasztó

Kistarcsa Pest megye többi városa

%(lakásállomány=100,0)

A városban az alapfokú oktatás keretében 2004-ben két képzési helyen folyt óvodai

nevelés, az óvodapedagógusok száma 33, a beíratott gyermekeké 316 volt. A két általános iskolai feladatellátási hely 35 osztálytermében – a Kölcsey Ferenc Általános Iskolában és a Szent István Általános és Zeneiskolában – a 2004/2005. tanévben 74 főállású pedagógus 818 nappali tagozatos diákot tanított, és egy osztályra átlagosan 23 tanuló jutott, 1-gyel több, mint Pest megye többi városában átlagosan. A Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium 1989-től biztosít középfokú képzést; az elmúlt tanévben 19 főállású pedagógus összesen 194 nappali tagozatos tanulót oktatott. Az oktatás céljára 8 osztály-terem állt rendelkezésre. Az egy középiskolai osztályra jutó nappali tagozatos tanulók száma átlagosan 24, a megye városaiban számítottnál 4-gyel kevesebb. A környező településekről a Kistarcsára naponta bejáró középiskolai tanulók száma a 2004/2005. tanévben meghaladta a 150 főt.

Kistarcsa kulturális életének központja a művelődési ház, ami helyet biztosít számos rendezvény mellett öntevékeny csoportok, klubok, tanfolyamok működéséhez. Színjátszókör, kamarakórus, népdalkör, néptáncegyüttes is tevékenykedik a településen. Kistarcsán egy települési és egy munkahelyi könyvtár áll az olvasók rendelkezésére, melyek állománya 12 ezer, illetve közel 4500 könyvtári egység. Az 1989 óta üzemelő uszoda 25 méteres medencéje és szolgáltatásai a kikapcsolódás mellett sportolási lehetőséget is nyújtanak. A városban élénk sportélet folyik, működik itt labdarúgó, kézilabda, kerékpáros, triatlon, cselgáncsozó egyesület, de évtizedes hagyományai vannak a sakkozásnak is.

10

A település és Pest megye egészségügyi ellátásában is nagy szerepe van az 1978-ban épült Pest Megyei Flór Ferenc Kórháznak. A kórház 2004 végén 819 ággyal üzemelt, mely a megyében működő összes kórházi ágy mintegy ötöde. Az elbocsátott betegek száma 28 ezer fő, az ápolás átlagos tartama 8 nap volt. A járóbeteg-szakellátás keretén belül 2004-ben 60 ezer teljesített szakorvosi munkaórával közel 2 és fél millió gyógykezelési esetet láttak el. Kistarcsán 2004 végén 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította az alapellátást, munkájukat 5 körzeti ápolónő és 5 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermek-orvosra a 2004. év végén 1633 (a megye városaiban átlagosan 1828) lakos jutott.

11

ÓCSA

Ócsa a fővárostól 25 kilométerre az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál

helyezkedik el, a budapesti agglomerációhoz tartozó település. Megközelíthető közúton az M-5-ös autópályán és az 5-ös számú főúton, valamint a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonalon.

Ócsa a kora Árpád-kortól lakott hely, neve legkorábban egy 1243-ban kelt oklevélben fordul elő, eredetét ótörök szóból származtatják. Faluként először 1264-ben említik, a csúti rendháznak adományozott – a mai község határán belül elhelyezkedő – négy aprófaluval együtt. Az 1388. évi oklevélben királyi birtokként szerepel, és a középkorból fennmaradt írásos adatok szerint a népesebb települések közé tartozott. A törökök kiűzését követően rövid időre elnéptelenedett, de a község gyorsan kiheverte a pusztítást. A Rákóczi-szabadságharc alatt a lakosság ismét megfogyatkozott. 1711 után a föld nagyobbik része új birtokosok (Ócsai Balogh, Vorster, Beleznay, Teleki, Dedinszky) kezébe került, és a század közepéig a település helyzete megszilárdult. A fejlődés a XIX. században is töretlenül folytatódott. A jobbágyfelszabadítás utáni évtizedekben Ócsa a térség legnépesebb faluja, és egy ideig járási székhelye volt. A kiegyezés után a főszolgabíróság Alsódabasra került, de a község központi szerepe továbbra is megmaradt. Kultúrtörténeti értékei közül a legrégibb a XII–XIII. században a premontreiek által épített erődtemplom, melyet 1560 körül a reformátusok vettek birtokba. Természeti értékei közül kiemelkedik az Ócsai Tájvédelmi Körzet, mely őrzi a régmúlt Alföldjének egy-egy sajátos formációját, a láprétek (turjánok) gazdag növény- és állatvilágát, valamint tájképi elemeit is.

Ócsa népessége 2005. január 1-jén 8949 fő volt, közel négyszer annyi, mint az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején. A város népessége – az 1970 és 1990 közötti időszak kivételével – az elmúlt több mint 130 évben folyamatosan gyarapodott. A településen az 1970-es években a születések száma ugyan 381 fővel meghaladta a halálozásokét, viszont az 517 fős vándorlási veszteség miatt a népesség csökkent. Az 1980-as években folytatódott a népesség számának visszaesése; a születések száma 221-gyel elmaradt a halálozásokétól, és ehhez még 329 fős vándorlási veszteség is társult. Az 1990-es évektől gyarapodott a népesség: 171 főre mérséklődött a természetes fogyás, amit jelentős, közel 1000 fős vándorlási nyereség ellensúlyozott.

12


0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

2002

2003

2004

2005


fő (év elején)

Népességnagysága alapján Ócsa jelenleg a 33. a megye városai között, népsűrűsége

110 fő/km2, 203 fővel kevesebb a megye többi városának átlagánál. Ócsa népességének korösszetétele lényegében megegyezik a megye városainak

átlagával. 2005 elején az itt élők 17%-a volt gyermekkorú, a 65 éves és idősebbek aránya 13%-ot tett ki. Száz gyermekkorú lakosra 81 idős személy jutott, 4-gyel több, mint a korábbi városokban átlagosan. 2005. január 1-jén ezer férfira 1025 nő jutott, 68-cal kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan.

2004 végén Ócsán 783 vállalkozást regisztráltak, melyből 352 társas és 431 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedett, ezt követte a kereskedelem, javítás, az építőipar és az ipar nemzet-gazdasági ág.


2004. december 31.



Összesen 783 100,0 Ezen belül:

A,B mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 45 5,7 C–E ipar 83 10,6


A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele némileg eltér a megye városainak

átlagától. A legutóbbi népszámlálás időpontjában Ócsán a foglalkoztatottak száma 3251 fő volt, népességen belüli részesedésük 37%-ot képviselt, 3 százalékponttal kisebbet a többi városra átlagosan jellemzőnél. Az inaktív keresők 32%-os részaránya 2,6 százalékponttal

13

meghaladta a városi átlagot, a munkanélküliek és az eltartottak aránya ennél jóval kisebb eltérést mutatott.

A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2001. február 1.

0% 20% 40% 60% 80% 100%


Ócsa


A helyben lakó foglalkoztatottak több mint hattizede a szolgáltatási jellegű ágazatokban

tevékenykedik, háromtizedük az ipar, építőipar területén. Az Ócsán lakó foglalkoztatottak közül minden második nem a lakóhelyén dolgozik, az ingázók közel kétharmada fővárosi munkahellyel rendelkezik.

Ócsán 2004 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 208 vállalkozást tartottak nyilván, ezek adták az összes regisztrált vállalkozás több mint egynegyedét. 150 kiskereskedelmi üzlet – köztük 30 élelmiszer jellegű üzlet és áruház –, valamint 65 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az idelátogatók ellátását.

A településen kereskedelmi és magánszálláshely is működik. 2004-ben a panzió 32 férőhelyén 516 vendég átlagosan 3,3 éjszakát töltött el.

A város lakásállománya 2005. január elején meghaladta a 3100-at, a 100 lakásra jutó lakosok száma 285 fő, 12 fővel több, mint Pest megye többi városában átlagosan. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakások fele 3 vagy több szobás, 39%-a kétszobás, 11%-a egyszobás. A lakásállomány ötöde a II. világháború előtt, háromtizede pedig 1980-ban vagy később épült, átlagos alapterületük 82 m2 volt.



2001. február 1.

2005. január 1.




100 lakásra jutó lakos 345 311 287 281 285

14

Felszereltségüket tekintve a 2001. évi népszámlálás adatai alapján Ócsa lakás-állományának fele – 1547 lakás – összkomfortos, arányuk 8 százalékponttal elmaradt a megye többi városának átlagától. A félkomfortos lakások részesedése 1,6, a komfort nélküli és a szükséglakásoké pedig 5,1, illetve 1,9 százalékponttal magasabb, mint a megyei városokban átlagosan.

2004 végén a lakások háromnegyede hálózati vízvezetékkel, közel fele közcsatornával ellátott, arányuk mindkét esetben jelentősen (18, illetve 11%-kal) elmarad a megye városaira jellemző értékektől. A vezetékes gázzal ellátott lakásokat tekintve jóval kisebb a különbség: a lakások nyolctizede rendelkezik hálózati gázzal, 4,5 százalékponttal kisebb hányada, mint a megye többi városában átlagosan.


010

2030

405060

7080

90100





Ócsa Pest megye többi városa


A város oktatási intézményei alap- és középfokú ellátást biztosítanak az itt élőknek. A

településen két képzési helyen folyik óvodai nevelés. 2004-ben a 240 óvodai férőhelyre 295 gyermeket írattak be, nevelésükkel 25 óvodapedagógus foglalkozott. A 2004/2005. tanévben a település általános iskolájában nappali tagozaton tanuló 830 diákot 65 pedagógus képezte, az osztályok átlagos létszáma 24 fő volt, 2-vel több a megyei városi átlagnál. Az osztálytermek száma 20 volt. A településen 1952 óta működik középiskola. A Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskolában az elmúlt tanévben, nappali képzésben 331 gimnáziumi és 132 szakközépiskolai tanulót 35 főállású pedagógus oktatott. A két feladatellátási helyen összesen 11 osztályteremben folyt az oktatás. A középiskolai tanulók kétharmada naponta járt be a környező településekről.

A városban élénk a kulturális élet, évek óta számos zenei, színházi és képzőművészeti rendezvényt tartanak. Az Ócsai Zenei Napok programjait más településekről is sokan látogatják. A helyi egyesületek gyermek és felnőtt csoportjai a népzene és a néptánc mellett a mai kor mozgáskultúráját is művelik. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet fogadóházában a település néprajzi értékeit bemutató állandó kiállítás várja az idelátogatókat. A települési könyvtár 27 ezer könyvtári állománnyal áll az olvasók rendelkezésére. A városban mozi is működik.

15

Ócsa egészségügyi alapellátását 2004 végén 3 háziorvos és 1 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 3 körzeti ápolónő és 4 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2004. év végén 2237 lakos jutott, mintegy 400-zal több, mint a megye városaiban átlagosan.

16

PILIS

Pilis Budapesttől 30 kilométerre, Pest megye középső részén, a Gödöllő–Cegléd-

berceli-dombság és a Duna–Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. A település közúton a 4-es számú főúton, vasúton a Budapest–Szolnok fővonalon közelíthető meg.

A város és környéke régészeti lelőhelyekben gazdag: az ásatások során bronz és vaskori leleteket, II. századbeli Szarmata halomsírt tártak fel, valamint avar- és honfoglalás-kori temetőre is bukkantak. A települést először egy 1326-ban kelt oklevél említi, neve szláv eredetű; kopasz, növényzet nélküli helyet jelent. A falut 1453-ban V. László király Szilassy Györgynek és Pozsonyi Farkas Jánosnak adományozta. A török időkben mindvégig lakott hely volt, de a XVII. századi harcok során a település elpusztult és hosszú időre elnéptelenedett. A birtokot a XVIII. század elején örökség útján Beleznay János szerezte meg, aki 1722 körül a Felvidékről és Nógrádból szlovákokat telepített ide. A népesség száma a következő évtizedekben ugrásszerűen megnőtt. A gazdasági fejlődés eredményeként a település 1805-ben mezővárosi rangra emelkedett. 1823-ban a csizmadiák, nyolc évvel később a szűcsök alapíthattak céhet. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után Pilisen – közel egy évszázadon keresztül – a paraszti középbirtok vált meghatározóvá. A XIX. századtól a községben jelentős szerepe volt a szőlőművelésnek és a borkészítésnek. A XX. század közepéig a lakosság elsősorban a mezőgazdaságból élt, az 1950-es évektől kezdve egyre többen helyezkedtek el az iparban. A város és környéke bővelkedik turisztikai látnivalókban. Nevezetes műemléke a Beleznay-Nyáry kastély, mely a megye egyik legrégibb, XVIII. század eleji barokk stílusú épülete. 1710-ben szentelték fel a copf stílusban épült evangélikus templomot. A változatos tájon páratlan flórában és faunában gyönyörködhetnek az idelátogatók.

Pilis népessége 2005. január 1-jén 11 281 fő volt, az 1870-es népszámlálás idején regisztrált 3500 fővel szemben. A lakosság száma – az 1980-as évek kivételével – az elmúlt 130 év során folyamatosan emelkedett. Az 1970-es években a születések száma 172 fővel haladta meg a halálozásokét és ehhez még 231 fős vándorlási nyereség is járult. Az 1980-as években a népesség fogyott; a születések száma 323 fővel elmaradt a halálozásokétól, a beköltözők száma pedig 157 fővel volt kevesebb, mint az elköltözőké. Az 1990-es években folytatódott a természetes fogyás, azonban a több mint 2000 fős vándorlási nyereség miatt a település népessége növekedett.

17


01 0002 0003 0004 0005 0006 0007 0008 0009 000

10 00011 00012 000

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

2002

2003

2004

2005


fő (év elején)

Pilis népességnagysága alapján 28. a megye városai között, népsűrűsége 238 fő/km2,

75 fővel kevesebb, mint a megye többi városában átlagosan. A település népességének korösszetétele kedvezőbb, mint a megye városaiban

általában. 2005 elején a városban élők 18%-a volt gyermekkorú, a 65 éves és idősebbek aránya 13%-ot tett ki. Száz gyermekkorú lakosra 73 idős személy jutott, 4-gyel kevesebb, mint a városokban átlagosan. A népesség nemek szerinti összetételére a nőtöbblet jellemző. 2005. január 1-jén ezer férfira 1046 nő jutott, 47-tel kevesebb a megye városainak átlagánál.

2004 végén Pilisen 756 vállalkozást tartottak nyilván, melyből 243 társas és 513 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, ezt követte az építőipar és az ipar nemzetgazdasági ág.


2004. december 31.






A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele eltér a megye városainak átlagától.

A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Pilisen a foglalkoztatottak száma megközelítette a 3700 főt, népességen belüli arányuk 35%-ot tett ki, 5,2 százalékponttal kevesebbet, mint a megye többi városában átlagosan. Az inaktív keresők, az eltartottak és a

18

munkanélküliek részesedése egyaránt nagyobb a városi átlagnál. A legnagyobb eltérés az inaktívak körében figyelhető meg; 32%-os részarányuk 2,6 százalékponttal haladta meg a megye városaira jellemző értéket.

A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2001. február 1.

0% 20% 40% 60% 80% 100%


Pilis


A helyben lakó foglalkoztatottak döntő hányada, 65%-a a szolgáltatási jellegű

ágazatokban, háromtizede az ipar, építőipar területén tevékenykedik. A Pilisen élők több mint héttizede nem a lakóhelyén dolgozik. A más településre eljáró foglalkoztatottak döntő hányada, 77%-a budapesti munkahellyel rendelkezik.

2004 végén Pilisen a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 229 vállalkozást tartottak nyilván, ezek tették ki az összes vállalkozás háromtizedét. 167 kiskereskedelmi üzlet – köztük 35 élelmiszer jellegű üzlet és áruház –, valamint 46 vendéglátóhely biztosította a lakosság ellátását.

A város kereskedelmi szálláshelyei 63 férőhellyel rendelkeztek, melyek 2004-ben 425 vendéget fogadtak.

A város lakásállománya 2005. január 1-jén megközelítette a 4 ezret, amelyek szinte kizárólag földszintes, egylakásos épületek voltak. 100 lakásra 285 lakos jutott, 12 fővel több, mint Pest megye városaiban átlagosan.

A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakásállomány több mint fele három vagy több szobás volt, átlagos alapterületük 82 m2. A lakások 99%-a természetes személyek tulajdonában van, mintegy háromnegyede 1980 előtt épült.



2001. február 1.

2005. január 1.





19

A 2001. évi népszámlálás időpontjában a lakásállomány felszereltsége általában kedvezőtlenebb volt, mint a megye városaiban általában. A lakások több mint kétharmada – 2669 lakás – összkomfortos, illetve komfortos, 6,1%-a félkomfortos volt. A komfort nélküli és a szükséglakások együttes aránya 24%. Az összkomfortos lakások aránya lényegesen, 13 százalékponttal kisebb, viszont a komfort nélküli lakásoké 5,8, a szükséglakásoké pedig 3,9 százalékponttal nagyobb a megye városaira átlagosan jellemzőnél.

2004 végén Pilisen a lakásoknak csak a fele hálózati vízvezetékkel ellátott, a megye városaiban arányuk átlagosan 93%-ot tett ki. Közcsatornához mintegy kétötödük – a megye városaiban átlagosan 60%-uk – csatlakozott. A lakások háromnegyede rendelkezik hálózati gázzal, részesedésük 10 százalékponttal elmaradt a városok átlagától.


010

2030

405060

7080

90100





Pilis Pest megye többi városa


A település oktatási intézményei alap- és középfokú ellátást biztosítanak az itt élőknek.

A településen négy képzési helyen, 365 férőhelyen folyik óvodai nevelés. 2004-ben a 433 beíratott gyermekkel 31 óvodapedagógus foglalkozott. A három általános iskolai képzési helyen a 2004/2005-ös tanévben 1108 diák vett részt nappali oktatásban 86 főállású pedagógus irányításával. Az osztálytermek száma 58 volt. Az általános iskolai osztályok átlagos létszáma 21 fő, eggyel kevesebb a többi város átlagánál. A Széchenyi István Általános Iskola és Speciális Szakiskola középfokú szakképzés keretében varrónő, asztalos és kereskedő szakmára oktatja a fiatalokat. A legutóbbi tanévben a nappali tagozaton 149 szakiskolai tanuló képzéséről 12 főállású pedagógus gondoskodott.

A városban élénk a kulturális élet, sokan látogatják a hangversenyeket (tavaszi hangverseny, Nyári-Nyáry muzsika). Minden évben megrendezik az országos veteránautós, motoros találkozót és autóversenyt. A lovassport kedvelői országos díjugrató és fogathajtó versenyen mérhetik össze tudásukat. Az egyesületek és a civil szervezetek számos családi és hagyományőrző rendezvénnyel várják a helyieket és az idelátogatókat. A település könyvtára 34 ezer könyvtári egységgel áll az olvasók rendelkezésére.

20

Pilis egészségügyi alapellátását 2004 végén 5 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 5 körzeti ápolónő és 3 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2004. év végén 1612 (a megye városaiban átlagosan 1828) lakos jutott.

21

ÜLLŐ

Üllő a budapesti agglomeráció települései közé tartozik. A fővárostól délkeleti irányban,

a 4. sz. főút mellett, Vecsés és Monor között helyezkedik el. A város első okleveles említése 1252-ből származik, nevét Árpád fejedelem második

fiáról kapta. Egy 1289-es oklevél a birtokot az üllői nemesek tulajdonaként írja le. A közép-kori település fénykora a XV. század végére és a XVI. század elejére tehető, ebben az időben Pest vármegye sedriája (vármegyei törvényszéke) működött Üllőn. A török uralom alatt mindvégig lakták, de a felszabadító háborúk idején a falu elpusztult, lakói elmenekültek. 1692-ben a birtok régi-új földesura, a váci püspök a település egykori lakóit visszahívta, a kuruc háborúk idején azonban újra elnéptelenedett. 1710-től ismét lakott hely, három évvel később a birtok a váci káptalané lett, aki 1727-ben 15 püspökszilágyi családot telepített le Üllőn. A falu gazdasági fejlődését 1945-ig főként a mezőgazdasági termelés határozta meg, a főváros közelsége jó lehetőségeket biztosított az áruk értékesítésére. A XX. század elejétől kezdve lakosai – a gazdálkodás mellett – mind nagyobb számban vállaltak munkát az iparban, elsősorban Budapesten.

Üllő népessége 2005. január 1-jén 10 149 fő volt, az 1870. évi, első hivatalos nép-számlálás idején számlált 2217 fővel szemben. A XX. század elején indult ipari fejlődésnek köszönhetően a népesség számának növekedése felgyorsult, az 1900-as évek elején már több mint 5 ezren lakták a települést. Üllő népessége – a negyvenes és a nyolcvanas évek kivételével – folyamatosan gyarapodott. Az 1970-es években a természetes szaporodás és a pozitív vándorlási különbözet együttesen népességnövekedést eredményezett. Az 1980-as években az élveszületések száma 200-zal kevesebb volt, mint a halálozásoké, emellé 550 fős negatív vándorlási különbözet társult, melynek hatására népességfogyás következett be. Az 1990-es éveket továbbra is természetes fogyás jellemezte, de az 1200 fős vándorlási nyereség következtében ebben az időszakban ismét nőtt a népesség száma.

22


01 0002 0003 0004 0005 0006 0007 0008 0009 000

10 00011 000

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

2002

2003

2004

2005


fő (év elején)

A városok népességnagysága alapján képzett rangsorban Üllő jelenleg a 29. helyet

foglalja el; népsűrűsége 211 fő/km2, 102 fővel kevesebb a megye többi városának átlagánál. Üllőn 2005 elején az itt élők közel héttizede a 15–64 éves népességcsoportba tartozott.

A 0–14 évesek 17%-ot kitevő hányada 2,5 százalékponttal meghaladta a 65 éves és idősebbek arányát. A száz gyermekkorú lakosra jutó 65 éves és idősebbek száma 85 fő volt, 8-cal több, mint a megye korábbi városaiban átlagosan. A település népességének több mint fele nő volt, ezer férfira 1087 nő jutott.

2004 végén Üllőn 946 vállalkozást tartottak nyilván, melyből 397 társas, 549 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban tevékenykedett, ezt követte a kereskedelem, javítás, az építőipar, valamint az ipar nemzet-gazdasági ág.


2004. december 31.






A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamelyest eltér a megye

városainak átlagától. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján Üllőn a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4000 főt. A népességen belüli arányuk 41% volt, lényegében ugyanannyi, mint a megye többi városában átlagosan. A település népességének 31%-a tartozott az inaktív keresők közé, további 26%-a volt eltartott, részarányuk az inaktívak

23

esetében meghaladta, míg az eltartottak körében nem érte el a városok átlagát. A népszámlálás időpontjában 310 munkanélküli élt a településen, népességen belüli hányaduk (3,2%) megegyezett a megye többi városának átlagával.

A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint,

2001. február 1.

0% 20% 40% 60% 80% 100%


Üllő


A helyben lakó foglalkoztatottak többsége, 67%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban

tevékenykedik, 31%-a az ipar, építőipar területén. Kétharmaduk naponta ingázik a munka-helyére, mindössze harmaduk dolgozik a lakóhelyén. A más településre eljáró foglalkoz-tatottak nagy része (73%-a) a fővárosban talál munkalehetőséget.

Üllőn 2004 végén a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban, az összes vállalkozás több mint negyedét kitéve, 259 vállalkozást tartottak nyilván. 135 kiskereskedelmi üzlet – köztük 22 élelmiszer jellegű üzlet és áruház –, valamint 56 vendéglátóhely biztosította a lakosság és az ide látogató turisták ellátását.

A település nem rendelkezik kereskedelmi szálláshellyel, a magánszálláshelyek 16 férőhelyén 2004-ben 85 vendég közel 300 vendégéjszakát töltött el.

A város lakásállománya 2005. január elején meghaladta a 3600-at, a 100 lakásra jutó lakosok száma 280 fő volt, 7 fővel több, mint Pest megye többi városában átlagosan.

A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakások döntő hányada, 99%-a természetes személyek tulajdonát képezi, 21%-a a II. világháború előtt, 51%-a 1945 és 1979 között, 27%-a az ezt követő években épült. A lakások több mint fele 3 vagy annál több szobával rendelkezett, átlagos alapterületük pedig 80m2 volt.



2001. február 1.

2005. január 1.





24

A lakások felszereltségét tekintve a 2001. évi népszámlálás eszmei időpontjában a lakásállomány 54%-a, 1871 lakás volt összkomfortos, mely a megye többi városának átlagánál 4 százalékponttal kisebb arányt jelent. A komfortos lakások aránya a megye városainak átlagánál alacsonyabb, míg a félkomfortos, valamint a komfort nélküli és a szükséglakások részesedése magasabb.

2004 végén a lakások 99%-a hálózati vízvezetékkel ellátott, mely arány 6 százalék-ponttal meghaladta a megyei városi átlagot. A közcsatornával való ellátottság esetében jelentősebb eltérés mutatkozik: Üllőn a lakások 77%-a csatlakozik a közcsatornához, 17 százalékponttal nagyobb hányada, mint a megye többi városában. A lakások négyötöde hálózati gázzal rendelkezik, részesedésük valamelyest elmaradt a megye többi városát jellemző értéktől.


010

2030

4050

6070

8090

100





Üllő Pest megye többi városa


A városban az alapfokú oktatás keretében 2004-ben négy képzési helyen, 335

férőhelyen folyt óvodai nevelés, az óvodapedagógusok száma 27, a beíratott gyermekeké 325 volt. Az egy általános iskolai feladatellátási helyen – az Árpád Fejedelem Általános Iskolában – a 2004/2005. tanévben 61 főállású pedagógus 837 nappali tagozatos diákot tanított, és egy osztályra átlagosan 23 tanuló jutott (Pest megye többi városában átlagosan 22). Oktatási célra 36 osztályterem állt rendelkezére. Üllő középfokú oktatást biztosító intézménnyel nem rendelkezik, ugyanakkor itt működik a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának kísérleti intézete, ahol kutatást, oktatást, génmegőrzést és állat-tenyésztést folytatnak.

A város kulturális életének központja a Közösségi Ház. Üllő nevezetessége a már fent említett Állatorvos-tudományi Egyetem Kutató Telepe a Dóra-majorban. A kutatótelepen magyar háziállatfajok és -fajták génbankja, juhsajtfeldolgozó-üzem, lovastelep működik. Az évente megrendezett lovas- és fogathajtó versenyek sok látogatót vonzanak. A településen könyvtár is működik, melynek állománya meghaladja a harmincezret.

25

Üllőn 2004 végén 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította az egészségügyi alapellátást, munkájukat 5 körzeti ápolónő és 4 védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2004. év végén 1692 (a megye városaiban átlagosan 1828) lakos jutott. 2004 végén egy 25 férőhelyes bölcsőde működött Üllőn, a beírt gyermekek száma 26, a gondozónőké 4 fő volt.

Documents

PEST MEGYE ÚJ VÁROSAI - KSH · Rákóczi-szabadságharc bukása után a Habsburgok hívei között osztották fel a földterületet. Az új birtokosok a magyar jobbágyok helyett