Lelkiismeretre és rászorultságra épülő struktúra

interjú Szabó andráSSaL a SOte ii. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatójával

A Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata

Orvosok Lapja

2013 | 4

nem vonzó többé…

1Orvosok Lapja

2013 | 4

Köszöntő

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség szervezésé-

ben 2013. március 21. és 25. között zajlott a Maros-

vásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem XX.

Tudományos Diákköri Konferenciája. A diák-szervezők

rendkívüli erőfeszítései, bámulatra méltó leleményes-

sége, valamint önzetlen erdélyi és magyarországi

szponzorok támogatásai minden szorító – társadalmi,

gazdasági – körülmény ellenére remek hangulatú, ma-

gas színvonalú rendezvényt eredményeztek.

„Magyarország nem vonzó többé”

A jubileumi évben végre a koráb-ban – finoman szólva is – tartózko-dó, román dominanciájú egyetemi vezetés is a rendezvény mögé állt, lett légyen személyes véleményük bármi is a nemzetiségek és a két szomszédos ország viszonyáról. Nyilván felismerték, hogy a meg-hívott előadók, köztük korábban többek között pl. Klein György, Vizi E. Szilveszter, Péterfy Árpád „mi-nősége” végül is az általuk vezetett egyetem respektusát javítja.

A magas színvonalú előadások párhuzamos szekciókban, zsúfolt előadókban, élénk vitákkal kísér-ten zajlottak. A nehéz bírálói viták után a sok remek közül kiválasztott legkiemelkedőbb, díjazott előadók munkájukat később romániai és magyarországi országos TDK-kon-ferenciákon, szakmai kongresszu-sokon is bemutathatják – tanácso-lom, aki teheti, hallgassa meg őket. A tehetséges, invenciózus magyar fiatalok a szekcióülések után pedig a már szabad beszélgetésekben is fáradhatatlanul kérdeznek, ötleteket kérnek és ötleteiket véleményeztetik, kérik a folyama-tos kapcsolattartás lehetőségét. A lelkesedés, a szakmai igényesség, a céltudatosság a legfáradtabb

oktatóra is inspiráló-lag hat, igyekszünk tartani a tempót, s később összenézve bizony kimondjuk: bárcsak itthon ilyen hallgatóink lenné-nek.

A szakmai programokon túl a meghívottakat – magyarországi ven-dégelőadókat, felkért bíráló-bizottsági elnököket – lelkes önkéntesek, erdélyi magyar orvostanhallgatók fogad-ták, kísérték. Az Egyetem művészeti karának magyar hallgatói minőségi szabadidős programokat biztosítot-tak: kamarazenéltek, a feledésből előbányászott Pirandello-színdara-bot játszottak, művészettörténeti elemzéssel gazdagított idegenveze-tést biztosítottak. Megható élmény

volt, aki jelen lehetett, nem fogja feledni ezt a pár napot.

A rendezvény, annak rend-je-módja szerint, ünnepélyes, ko-reográfiájában is jól átgondolt meg-nyitó ünnepséggel indult. A megyei – magyar nemzetiségű – alprefek-tusnő köszöntötte a résztvevőket, és kijelentette, hogy a rendezvényre az Egyetemen túl immár a város, sőt Maros megye is büszke. A rektor-helyettes a magyar orvosi nyelv megőrzésének fontosságát emelte ki, mondván: minden embernek alapvető joga, hogy elesett állapotá-ban orvosával anyanyelvén beszél-jen. A XX. Konferencia mindössze IV. évfolyamú orvostanhallgató főszervezője büszkén jelentette be, hogy 2013-ban már 200-nál több előadás, új – pl. megelőző orvos-tudományi, felsőfokú szakasszisz-tensi és bábaképző – szekciók jelzik a rendezvény töretlen fejlődését. A jubileumi alkalomra tekintet-tel pedig felkérte a X. konferencia főszervezőjét egy kis visszatekin-tésre, múlt és jelen összevetésére. A – még mindig – fiatal szakorvos kolléga kissé bánatosan konsta-tálta az idő gyors múlását, de nagy örömmel nyugtázta a TDK-aktivi-tás fokozódását, minőségi javulását. Mindezt tette imponálóan széles látókörrel és európai perspektívába helyezett elemző szemlélettel. A sikereken túl kritikusan és őszintén szólt aggályos tendenciákról is: az általános és egészség-gazdasági környezet romlásáról, az ennek nyomán fenyegető népegészség-ügyi következményekről és az egészségügyben általánossá vált kelet-nyugati irányú migrációs tendenciákról. Adataiból a ven-dégek számára is világossá vált, hogy az egészségügyi szakemberek elvándorlása Romániában is a

A rektorhelyettes a magyar orvosi nyelv megőrzésének fontosságát emelte ki, mondván: minden embernek alapvető joga, hogy elesett állapotában orvosá-val anyanyelvén beszéljen.

Dr. Harsányi

László

folytatás a 3. oldalon

2Orvosok Lapja2013 | 4

tArtALOM

„Magyarország nem vonzó többé” 1

Az orvosi világjátékok első magyar aranyérme 48

Fél évszázad a gyógyítás szolgálatában – Pető Ernő-portré 42

„Csak nem egy ilyen rozzanttal fog járni?” 40

Még több konferenciát Budapestre! 32

Akkor választhat a beteg, ha van rá lehetőség 34Kérdés: tovább dolgozni vagy inkább nyugdíjasnak lenni? 36

Akik a tollat nemcsak receptírásra használják 44

Anno – Áprilisban történt 46

Dr. Józsa Gábor (1925. 09. 13–2012. 02. 22.) 3Bér-helyzet, bérhelyzet! 4Dr. Benoist György halálára 5Eredményeket csak működő közösség érhet el 6Felmérés készül testi-lelki bajainkról 9Az orvoskar harcot hirdet a tisztességtelen, félrevezető,

a betegek biztonságát veszélyeztető reklámozás, orvosi hirdetések ellen 10

Van is, meg nincs is 11Hol a hazafias elkötelezettség? 12Elégedetlenek az egészségügyi bérrendezéssel 12Egyedi szakmai felelősségbiztosítás az orvosok számára! 14Költségelszámolás – adó-optimalizálás, cafetéria 15Eljött a magányos sebészek kora? 16

Ellátásszervezés helyett az államosítással nyűglődnek 18Akkreditáció, amely a dolgozót is védi 19Lelkiismeretre és rászorultságra épülő struktúra 20Elmebajnokság, avagy az elmebajok legyőzésének bajnokai 22Az Európai Hidratációs Intézet magyarországi kutatása 24Az akut stroke felléptének heti ingadozása –

megjósolhatók a „kockázatos napok”? 27Megújulnak a szakmai irányelvek 38

Köszöntő

sPOrt–OrVOs

OrVOstörtÉnEt

Autóz ás

KOnfErEnciA

jOg És EtiK A

KuLtÚr A

AnnO

OrVOsK AMAr A

sz AKMAi OLDAL

iMPrEsszuM

A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger IstvánTagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári AndrásFőszerkesztő: dr. Szepesi AndrásFelelős szerkesztő: Bene ZsoltLapmenedzser: Zöldi PéterHirdetési vezető: Kiss Judit

Rovatvezetők:Kamarai ügyek: Niczky EmőkeEgészségügyi gazdaság: dr. Gilly GyulaGyógyszereink: prof. dr. Blaskó GyörgyGyógyszerpiac: Fekete Tibor

Tanácsadó testület:Vezető: prof. dr. Banai JánosTagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György

Kiadja: Magyar Orvosi KamaraFelelős kiadó: dr. Éger István elnökLapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft.Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u. 100.Telefon: (06-1) 302-0065, Fax: (06-1) 354-0463E-mail: orvosoklapja@mok.hu, Web: www.mok.huAz Orvosok Lapja folyóirat aktuális tartalma a www.mok.hu weboldalon és a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg.

Nyomdai munkák: Mega Kft.Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató

Lapterv és tördelés: Mátyus Gergely

Az Orvosok Lapja utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta.Minden kamarai tag részére ingyenesen jár.

Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, 15 000 Ft/év.Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ:Tamás Andrásné, Telefon: (1) 269-4391/100 m. Fax: (1) 269-4392 E-mail: terjesztes@mok.hu

Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK ille-tékes területi szervezeteinél írásban (e-mailen v. postai úton)

MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) 269-4391/128 m., bede@mok.hu

Hirdetésszervezés: Hirdetési vezető: Kiss JuditTelefon: (06-1) 302-0065, E-mail: orvosoklapja@mok.hu

ISSN 1785-7198

Szaklapunk évenként tíz alkalommal, 42.100 példányban jut el olvasóinkhoz.

A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját.

intErjÚ

3Orvosok Lapja

2013 | 3

OrVOsK AMAr A

magyarországihoz hasonló mérté-kű, s nemzetiségüktől függetlenül egyképpen sújt románokat, magya-rokat és más nációkat. Miközben fiatal kollégánk néhány konkrét adattal szemléltette az egészségügy fiatal szakembereinek migrációs jellemzőit, egyszer csak – száraz tényszerűséggel, minden érzelmi felhang és különösebb intonációs nyomaték nélkül – elhangzott egy mondat: „Magyarország nem vonzó többé számunkra”. Körbenéztem:

egyetlen meghökkent arc, egyetlen kérdő tekintet, egyetlen magasba vont szemöldök, egy halk pusmogás nem sok, de a teremben ennyit sem lehetett tapasztalni. Hirtelen kellett rádöbbennem: ez a szimpatikus, művelt, fiatal européer kolléga csak azt mondta ki – könnyed termé-szetességgel –, amit a jelenlévők éreznek! Nem a magyarságát, nem a Hazát tagadta meg, „csupán” az önmagát öntelten „Anyaországnak” aposztrofáló rendszerről állította ki a bizonyítványt. Megbuktunk! Le-het majd pótvizsgázni, szerencsés esetben lehet majd évismétlés után javítani, de ne kerülgessük, mond-juk ki, bármennyire fájdalmas is: 2013 tavaszán hatalmas szekundát kaptunk! Idáig jutottunk volna?

Régóta nem égett belém ilyen gyorsan és ilyen mélyen egyetlen szónoki mondat sem. A megnyitó ünnepi percei után aztán megtuda-koltam néhány résztvevő vélemé-nyét az elhangzottakról. „Sajnos ez

az igazság” – mondták helybéliek. Szomorúvá tett. „Tényleg ezt mond-ta? Észre sem vettem” – mond-ták vendégek. Megdöbbentett. Túlérzékenyen reagálok? Félre-értek, túldimenzionálok valamit? E sorok írásakor mindössze 72 órával vagyok a történtek után, de egyre kevésbé tudok mit kezdeni a keserűségemmel, tanácstalan-ságommal. Elolvasom Vörösmarty Országháza c. versét: még keserűbb leszek. Megoldási javaslatom nincs. Tanácstalanságomban leírom hát a mondatot még egyszer, elbírja a papír, hátha elolvassa valaki: „MA-GYAROSZÁG NEM VONZÓ TÖBBÉ SZÁMUNKRA”.

Ajánlom valamennyi politikus figyelmébe, üljenek bár aktuálisan magas lovon, vagy legyenek évtize-dek óta reménytelenül, szánalma-san földhöz ragadtak.

Ismét veszteség érte kórházunkat és városunk

egészségügyét dr. Józsa Gábor főorvos halálával.

Dr. Józsa Gábor (1925. 09. 13–2012. 02. 22.)

Főorvos úr 1925-ben született Bu-dapesten. 1951-ben diplomázott, 1954-ben gümőkóros megbete-gedésekből (tüdőgyógyászatból), 1960-ban sebészetből, majd 1972-ben traumatológiából szak-vizsgázott.

1965-ben került intézményünk traumatológiai osztályára. Nagy munkabírással végzett lelkiisme-retes munkája mellett több fiatal orvost készített fel a szakvizsga megszerzésére. 1985-től főorvosi

kinevezést kapott, majd 1989-1990-ig a traumatológiai osztály osztályvezető főorvosa lett. 1992-ben nyugdíjba vonult.

Mély érzésű ember volt, nagy szaktudása, valamint rendkívüli emberi és orvosi magatartása pél-damutató volt mindenki számára. A munkaerőgonddal küszködő traumatológiai osztály munkájá-ban nyugdíjazása után is szívesen részt vállalt, a szakrendelésen dolgozott 2011 decemberéig.

Kiváló munkájáért 1980-ban ki-tüntetést kapott, majd 2003-ban „Dunaújváros Egészségügyéért” díjban részesítette Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése.

2011 októberében a Semmel-weis Egyetem Általános Orvos-tudományi Kar Tanácsa gyémánt díszoklevelet adományozott részére, orvosi diplomája megszer-zésének hatvanadik évfordulója alkalmából.

Dr. Józsa Gábor főorvos úr te-metéséről később intézkednek. Emlékét kegyelettel és tisztelettel őrizzük meg. Nyugodjék békében!

Szent Pantaleon Kórház, Duna-újváros

Dr. HArsányi LászLó

…elhangzott egy mondat: „Magyar-ország nem vonzó többé szá-munkra”. Körbenéztem: egyetlen meghökkent arc, egyetlen kérdő tekintet, egyetlen magasba vont szemöldök, egy halk pusmogás nem sok, de a teremben ennyit sem lehetett tapasztalni.

folytatás az 1. oldalról

4Orvosok Lapja2013 | 4

intErjÚOrVOsK AMAr A

Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkár-

sága 2013. március 7-én indította meg számos

érintett szakmai szervezet meghívásával az idei

év egészségügyi ágazati bértárgyalását.

Bér-helyzet, bérhelyzet!

Az első alkalommal inkább a múltról, semmint a jövőről volt szó, kevés konkrétum hangzott el. A résztvevőket arra kérték, hogy egy héten belül írásban tegyék le javaslataikat, elvárásaikat a ren-delkezésre álló keret felosztására. Sajnos a keret eleve a korábban ígért 50 helyett alig 30 milliárdra tehető.

A határidőre elkészített kamarai javaslat elsőszámú prioritásként azok kompenzálását jelölte meg, akik valamiért önhibájukon kívül kimaradtak a tavalyi béremelés-ből. A továbbiakban a mozgóbérek (alap óradíj, érzékeny ügyeleti díjak, műszakpótlékok stb.) be-fagyasztásának feloldását kérte, és nehezményezte, hogy az erede-ti tervek szerint a béremelésre csak szeptembertől kerülne sor. A komplex orvosi életpálya-terv aktualizált változata ismételten benyújtásra került, csakúgy, mint a praxisalap halaszthatatlan létre-hozásának jogbiztonságot teremtő szükségessége.

A tárgyalások második fordu-lójára 4 hét múlva, április 4-én került sor. Ekkor az államtitkárság már kidolgozott, számszerű alter-natívákat tett az asztalra, beje-lentve, hogy az idei béremelésre is januárig visszamenőlegesen kerül sor, amit a jelenlévők már régóta szorgalmazva köszönettel vettek tudomásul. Mindössze néhány nap állt rendelkezésre, hogy a köz-testület véleményét kialakítsuk és

határidőre megküldjük. A munká-ba – a korábbi fordulóhoz hason-lóan – a teljes elnökségen túl be-vonásra került valamennyi területi szervezet is. Megjegyzendő, hogy lassan sajnálatos szokás szerint a TESZ-ek mindössze fele tartotta fontosnak e kiemelt ügyben hang-ját hallatni. Kamaránk álláspontja az alábbiakban foglalható össze:

1. Az idei esztendőre az egész-ségügyi béremelésre a bejelentett alig 30 milliárd Ft-ot fordítani a cél szempontjából elégtelennek tartjuk. Azzal önmagában a tavaly megindított bérfelzárkóztatási folyamat megfelelő módon nem folytatható, ahogy Államtitkár Úr fogalmazott „a politika köny-nyen vásárolhat pénzért balhét”. Ez nyilván senkinek sem lehet célja. Kollégáink között közismert, hogy az ez évi ágazati béremelés eredetileg meghatározott és dek-larált kerete bő 50 milliárd Ft volt. Ha elfogadjuk is, hogy a tavaly novembertől bevezetett, alap-ellátást érintő kártyapénz-emelés áthúzódó hatása ezt az összeget terheli, és a gyógyszerészek szá-mára külön keretként kalkulált 4,5 milliárdot is levonjuk, akkor még mindig bőven a kiosztásra ítélt 29,8 milliárd felett vagyunk, és mivel kifejezetten bérkeretről van szó, nem tudjuk értelmezni az „egyes ellátások finanszírozásának célzott támogatása, pl. koraszülött-mentés, sürgősségi ellátások: 6,7 Mrd” kitételt. Ha ugyanis ez netán

az említettek béremelését takarná, úgy önmagában aránytalanul sok, sokkal inkább tűnik azonban úgy, hogy ez a bérkeret terhére elszá-molt, mégsem bér jellegű kiadás.

2. Továbbra is fenntartjuk ha-tározott álláspontunkat, hogy az ún. mozgóbér-elemek (ügyeleti díj, műszakpótlék, stb.) – melyek számítása az alapbérből történik – befagyasztása kerüljön meg-szüntetésre. Fontosnak tartjuk, hogy aki többet, illetve nehezebb körülmények között dolgozik, az arányosan többet is kereshessen.

3. Sajnálatos azonban, hogy a 2. pontban foglaltak teljesülése a bérfejlesztésre kitűzött összeg 1/3-át felemészti. Ha elfogadnánk vál-toztatás nélkül az ennek nyomán kialakított számokat, úgy a szak-orvosok bruttó 18 ezer Ft-ra tak-sált havi bérnövekménye, mint az alapellátási kártyapénz mindössze 5%-os emelése messze-messze az elfogadható limit alatt maradna, s ráadásul a szakorvosjelölteket teljesen mellőznék. Mindez szá-munkra elfogadhatatlan.

4. A tervezet szerint a mozgó-bér-befagyasztás fenntartása mellett – amit előzőek értelmében nem tudnánk támogatni – a 490 ezer Ft alatt kereső szakorvosok számára nyújtható havi 40 ezer Ft-os béremelés már legalább bő 10%-ot jelentene, s így bár névlegesen, de a rezidensekről és a magasabb keresetűekről sem feledkeznének meg (10-10 ezer Ft/hó). Az alapellátásnak ebben az esetben 10%-nyi kártyapénzeme-lés jutna, amit különösen abban az esetben lehetne méltányolni, ha erre egy törvényben garantált folyamat lépcsőjeként tekinthet-nénk.

5. Külön kell megemlékeznünk a fogorvosi ellátásról, különösen annak szakellátási részéről, amely különböző megközelítések okán folyamatos vesztese a bérpolitikai intézkedéseknek.

6. Bár kétségtelenül nem az orvosok bérhelyzetét közvetlenül

5Orvosok Lapja

2013 | 4

intErjÚOrVOsK AMAr A

2013. március 8-án elhunyt dr. Benoist György, a Ma-

gyar Orvosi Kamara alapító tagja, 1994-től négy évig a

Budapesti II. sz. Etikai Bizottság elnöke, a MOK Orszá-

gos Etikai Bizottságának előző elnöke, a hivatásrend

köztiszteletben álló, s vitathatatlan közszeretettel öve-

zett tagja. Kiváló kolléga, tiszta ember, s egy manapság

egyre ritkább jelenség: egy polgár távozott közülünk.

Dr. Benoist György halálára

1957-ben Tatán érettségizett. Az életcéljának tekintett hivatással kapcsolatos egyetemi tanulmányait csak 1960-ban kezdhette meg, mert még középiskolásként „az ellenforra-dalom idején tanúsított magatartása miatt” az orvosegyetemi felvétel lehetőségétől három évig elzárták. Ez idő alatt társszakmát tanult: gyógytornász oklevelet szerzett. Ezt követően kezdte egyetemi tanulmá-nyait a budapesti orvosegyetemen, ahol 1966-ban szerzett „summa cum laude” minősítésű diplomát. Fél éves sebészeti gyakorlat után 1967. március 15-től volt az Országos Ideg-sebészeti Tudományos Intézet dolgo-zója. 40 éves, nagy ívű pályafutása alatt ezen a munkahelyen eljutott a szakorvosjelöltségtől az intézet főigazgató-helyettesi pozíciójáig, amit 2007. március 15-i nyugdíjba vonulásáig töltött be.

Szakma-közéleti tevékenységé-ből kiemelendő, hogy az 1990-es évek elején a társadalombiztosítás „Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottságában” tevékenykedett az MDF delegáltjaként, majd man-dátuma lejárta után szakszerve-zeti jelöltként választották meg az Egészségbiztosítási Önkormányzat képviselőjének. Ezt a megbízást to-vábbi 4 évig látta el.

A Pro Sanitate, Hippokratész Emlékérem és a Magyar Érdemrend

Lovagkeresztje kitün-tetések birtokosa volt, s biztosan tudom, hogy közülük a kollegiális megbecsülést kifejező elismerést fogadta a legnagyobb meghatott-sággal…

Dr. Benoist György az igazi orvos archetípusa volt. Nem azért, mert nehéz, s karrierje kezdetének idején csak kevés sikerélménnyel kecseg-tető pályát választott bármely köny-nyebb, látványosan eredményesebb diszciplína helyett – holott kiváló sebészi adottságai ezt lehetővé tet-ték volna –, hanem elsősorban azért, mert életének minden pillanatát a betegeken, rászorulókon való segítés kategorikus imperatívusza hatotta át. Energiáját, idejét, egész-ségét nem kímélve tette azt, amire elhivatott volt. S alig ismertem embert, akinek hozzá hasonlóan mély, elementáris igénye lett volna az igazságra és az igazságosság-ra: ha ezeknek az eszményeinek a sérelmét tapasztalta, vagy akár csak feltételezte, rendkívüli szenvedé-lyességgel állt ki – mindenekelőtt mások! – igazáért.

„Requiescat in pace”. Őrizzük emlékét!

érintő ügy, ám mégis fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az egészségügyi szakellátást kiszol-gáló technikai-műszaki szak-személyzet sorozatos mellőzése a magasan kvalifikált szakembe-rek (informatikusok, mérnökök, technikusok, stb.) ágazatból való elvándorlását okozva önmagá-ban is jelentős fennakadásokat okozhat a biztonságos, magas szintű és technikai igényű beteg-ellátásban.

Összegezve: „A tervezetben előirányzott összeg számottevő előrelépést nem biztosít. Meg-nyugvást jelentene az ágazat számára, ha már az idei évben jogszabályban kerülne rögzítésre a 2014. évi – nagyságrendileg el-fogadható mértékű – béremelés is.” – írja egyik területi szerve-zetünk véleményében, mellyel köztestületünk folytonosan kommunikált igényét fogalmaz-za meg.

Az 1. pontban elégtelennek titulált bérfejlesztési keret mi-nimumát – legyen bármilyen gazdasági helyzet is – abban a legalább 40 milliárd Ft-ban látjuk, amelyet a mozgóbérek be-fagyasztásának megszüntetésére fordítandó összeg, valamint a magasabb tételű béremeléseket garantáló verzió sorainak összege eredményez. A nem egészségügyi szakszemélyzet elengedhetetlen béremelését e kereten felül kell biztosítani.

Bebetonozott tényként nem tudjuk és nem is akarjuk elfogad-ni a javaslatokban megfogalma-zott összeget. Meggyőződésünk, hogy az egészségügyi ágazat stra-tégiai jelentősége, a biztonságos betegellátás, mint fontos belpo-litikai tényező jelenléte elegendő nyomatékot adhat a megfelelő forrás biztosításához szükséges szerény mértékű költségvetési átcsoportosításhoz.

Dr. HArsányi LászLóDr. ÉgEr istVán

6Orvosok Lapja2013 | 4

OrVOsK AMAr A

Ha Heves megyéről, az ottani betegek ellátásról és a

kamarai munkáról beszélünk, kikerülhetetlenül szóba

kell hozni a Markhot kórházat. Az egri székhelyű in-

tézmény sokáig állt heves politikai csatározások és a

közérdeklődés fókuszában. Itt dolgozik a MOK területi

elnöke, Pócs Alfréd is. Az egykori kórházvédő szerint a

struktúraátalakítással nem nyertek a megyei betegek,

a köztestület belső rendszerét, munkáját ugyanakkor

nem befolyásolja az új térségi rajzolat.

Eredményeket csak működő közösség érhet el

– Az egészségügyi államtitkár első hivatalos vidéki útja Eger-be vezetett. Akkor elhangzott, kárpótolja a kórházvédőket. Milyen lépések születtek?– A miniszterelnök úr és Szócska Miklós államtitkár úr is azt ígérték, hogy kiemelten kezelik majd a HospInvest által megnyomorított egri kórház ügyét, amiről sajnos az mondható el, hogy nem történt meg, és az idő múlásával csökken a megvalósulási lehetősége is. Az egészségügyi dolgozók többsége, az orvosok mintegy hatvan százaléka nem tudott vagy nem tért vissza a kórházba, mert nem teljesültek a feltételek. Az Ilex vezetési tanács-adó cég 2010-es jelentésében is az szerepel, hogy három dolog hiányzik az egri kórháznak: az elveszített HBCS-pontok, az erőszakkal le-csökkentett kórházi ágyszám, illetve az eltávozott kiváló orvos szakem-berek visszatérése. Ezek az igé-nyek a mai napig nem teljesültek. Jelenleg a Heves megyei kórház a HBCS-pontszám és az ágyszám ará-nyát vizsgálva az utolsó helyen áll

az ország kórházai között. Az egyéni tragédiákra utalva, az ígért egyéni kárpótlásról a mai napig nincs szó. A legnagyobb veszteségnek mégis azt tartom, hogy a két éves küzdelem-ben összekovácsolódott, magas er-kölcsiségű kórházvédő csapat nem tudott egyszerre visszajönni, noha az országosan is mintaértékű lett volna. Ez nagy veszteség nekünk, de még nagyobb a betegeknek. – A Markhot a Heves megyei be-tegek már csupán egy részének ellátásáért felel. Mit jelent ez a mindennapokban, és milyen munkamegosztásban áll a kór-ház más megyei ellátókkal?

– Az országban három megyét daraboltak föl, mint Trianon ide-jén, köztük sajnos Hevest is. Úgy gondolom, hogy az ezerévesnél is idősebb megyerendszer olyan alapvető működési rendszer Magyarországon, amelyet nem szabad megváltoztatni. Olyan te-rületi-lakossági arányrendszerről van ugyanis szó, amely mindig op-timálisan tudott működni. A régió már erőltetett egység, amelyben mindig kialakulnak előnyöket él-vező és hátrányos helyzetben lévő területek és lakosságok, ami konf-liktusok forrása lehet. A Heves megyei kórház ellátási területéről egyelőre lecsatolták Hatvant és Gyöngyöst a fekvőbeteg-ellátás-ban, és később a járóbeteg-ellá-tásban is ezt tervezik. Egertől húsz bőrgyógyászati ágyat vettek el, illetve a belgyógyászati ágyak szá-mát is csökkentették. Ezzel szem-ben területekről jöhetnek (például Ózdról) amelyek a jól megszokott rendhez képest idegen betegútnak számítanak. Egy gyöngyösi beteg-nek például a nagyobb távolság miatt több idejébe és pénzébe kerül a budapesti ellátás, nem beszélve a megszokott orvos-beteg kapcsolatok hiányáról, ami külön stressztényező. Ezt a saját ortopé-diai osztályom példáján tudnám bemutatni, amelynek megyei ellá-tási kötelezettsége volt mindig, az operált betegeinek harminc-negy-ven százalékát a gyöngyösi és hatvani régióból gyűjtötte be. Ha egyik napról a másikra megszűnik, akkor elgondolható, az milyen kaotikus állapotot fog okozni. Közös kapcsolat csak a mátraházi tüdőkórházzal maradt. A bete-

Dr. Pócs Alfréd

A régió már erőltetett egység, amely-ben mindig kialakulnak előnyöket élvező és hátrányos helyzetben lévő területek és lakosságok, ami konflik-tusok forrása lehet.

7Orvosok Lapja

2013 | 4

OrVOsK AMAr A

momra, hogy miért éppen Heves megyét kellett fölszabdalni. Ehhez tenném hozzá, hogy a megyei kór-háznak van egy 2008-ban beadott és megnyert rekonstrukciós pályá-zata ötmilliárd forint értékben, és a mai napig nem kezdődhettek el a munkák. Ez szintén a lobbitevé-kenység hiánya. A GYEMSZI-ben és az elődeiben sem volt meg az akarat, hogy ez a sokat szenve-dett Markhot Ferenc Kórház végre elindulhasson valami fejlődés útján. Ezt a kórházat a kormány-szervek egy percig sem kezelték annak megfelelően, hogy áldoza-tos tevékenységével a HospInvest idején megmentette a magyar egészségügyet a végleges össze-omlástól. Pedig az államtitkár úr többször, nyilvánosan is jelét adta, hogy igenis tudja, mi történt akkor itt, és mi volt annak a jelentősége. A betegbiztonságot veszélyeztető tényezők 1990 óta folyamatosan jelen vannak, hiszen nem sike-rült sem koncepciót, sem anyagi támogatási többletet biztosítani az egészségügynek. Úgy érzem, az eltelt időben minden kormány szinte harcolt az orvostársadalom ellen, igyekezett perifériára szo-rítani, a média által deheroizálni az orvosi munkát, az orvos-beteg kapcsolatot, hiszen csak a mű-

gek ragaszkodnak az orvosokhoz, a betegutakhoz, a kórházakhoz, és annak örülnek a legjobban, ha a lakóhelyükhöz minél közelebb jutnak a legmagasabb szintű ellá-táshoz. Az erőltetetten centralizált betegellátás csak a pénzalapú egészségügyet szolgálja, nem az ellátotti érdeket.– Hosszú távon mégis milyen hatással járhat, ha egy megye székhelyének kórháza nem felel az egész megye egészségügyi ellátásáért?– Már a megyei kórház elnevezés is értelmetlenné válik a földara-bolás miatt. Megyén belül kellene ellátási útvonalakat szervezni aszerint, hogy melyik intézmény-ben milyen szakmai színvonalon működnek az egyes ellátások. Így minden kórháznak lehetne egy-egy kiemelten működtetett osztálya, profilja, amelyre a megye teljes egészéből lehetne betegeket irányítani. Nem beszélve olyan szakmai rendezvényekről, mint a Megyei Orvosi, Egészségügyi Dol-gozói, Gyógyszerészeti Szakmai Napok, valamint az egyéb kapcso-latokról.– Szaporodnak-e a betegbizton-ságot veszélyeztető jelenségek és az etikai panaszok, s ha igen, hogyan kezelik ezeket?– Mivel csak három megyét érint a földarabolás az országban, a házunk táján kell körbenézni. Az országgyűlési képviselőink nem hajlandók foglalkozni az egész-ségügy kérdéseivel, és ezért nem tudtak lobbizni a területi elosztás-kor. Megmagyarázhatatlan szá-

hibáknak van sajtóértékük, a min-dennapi tisztességes munkának nincs hírértéke. Érdekes módon az etikai panaszok száma kampány-szerű ugyan, de lényegesen nem változott az utóbbi években. A megyében is igyekszünk egy na-gyon jó etikai csapattal objektíven lezárni a felmerült etikai vétsége-ket, mindenki megnyugvására. – Az egészségszervezési térség átalakítása hogyan formálta a MOK területi szervezetét?– A Magyar Orvosi Kamara szerkezete mindennek ellenére változatlan maradt. Jó a kapcso-latunk mind a hatvani, mind a gyöngyösi orvoskollégákkal. Az ő problémáikat is ugyanúgy kép-viseljük bármilyen fórumon, mint az egri kamarai tagjainkét. Heves megyében sikerült jól működő infrastruktúrát kiépíteni, így már csak tagjaink aktivitásán múlik, mikor milyen ügyben lépjünk fel közösen, közös célokért. Mert bár-milyen eredményt csak működő közösségek tudnak elérni.– Miként alakul a szervezeti létszám, mely korcsoporthoz tartozók dominálnak? – Heves megyében 815 tagunk van, ebből Gyöngyösön 194, Hat-vanban 122. Átlagos életkorunk, mint az országban mindenhol,

A betegbiztonságot veszélyeztető té-nyezők 1990 óta folyamatosan jelen vannak, hiszen nem sikerült sem kon-cepciót, sem anyagi támogatási többle-tet biztosítani az egészségügynek.

Megyén belül

szervezett ellá-

tási útvonalak

esetén minden

kórháznak le-

hetne egy-egy

kiemelten

működtetett

profilja, amelyre

a megye teljes

egészéből le-

hetne betegeket

irányítani

8Orvosok Lapja2013 | 4

50-55 év között van, ami figyel-meztető kellene, hogy legyen az egészségügy vezetése számára. Nemcsak a mában, hanem a jövő-ben is kellene gondolkodni, hiszen akkor is lesznek beteg emberek.– Jelentős népegészségügyi té-nyező a daganatos betegségek magas előfordulási aránya a megyében. Mit tehet a szerve-zet a probléma visszaszorítása érdekében?– A daganatos megbetegedések területén hosszú évek óta, majd-nem folyamatosan, Magyarország világelsőnek tekinthető. Ezen be-lül Heves megye általában a har-madik-negyedik helyet foglalja el. A megbetegedésekben általában a férfiak vezetnek, négy daganat-típusban is az élen állnak, illetve negyven százalékkal magasabb a rákhalálozási arányuk az európai átlaghoz képest. A nők esetében például az emlőrák szűrése jelent komoly gondot, szükség lenne az infrastruktúra fejlesztésére, hiszen csupán egy mammográfiás szűrőgép van a megyében. Két-évente ajánlott a szűrés, de a 62 ezer nőből csak alig több mint 14 ezer jön be a két év alatt. Legalább

hetven százalékot el kellene érni a szűréssel. A legfontosabb lenne annak megállapítása, vajon miért ilyen magas a daganat előfordu-lási rátája a megyénkben, hiszen gyárak már nincsenek, itt a Bükk a jó levegőjével. A felmérést orszá-gosan is meg kellene tenni, kimu-tatva, miért hal meg ennyi magyar ember daganatos betegségben. A fölvilágosításnak is nagyobb szerepet kell szánni, elsősorban a körzeti orvosok bevonásával, illetve már óvodában kellene ok-tatni az egészséges életmódot. A médiának erről kéne szólnia, nem a halált és a devianciákat favori-zálni, hanem a harmóniát és az életet szolgálni. – A korábbi időkhöz képest, összességében ma kevesebbet hallani Heves megye egészség-ügyi ellátásáról. Mintha kissé feledésbe merült volna. Ha így van, mit tesz, tehet a helyi ka-mara?– A megyei kórháznak ma a leg-fontosabb az lenne, ha legalább a HospInvest előtti időkre korri-gálnák a HBCS-pontjait. Emellett szükséges lenne a TVK megszün-tetése a volumenkorlát bevezetése

ugyanis szerintem mindenhol az egyik leggonoszabb, ember- és életellenes intézkedés volt annak idején. A TVK a várólisták alapja. A kamara igyekszik fölhívni a figyel-met ezekre a dolgokra, de mivel már nem rendelkezik vétójoggal, mást nemigen tehet. A köztestüle-ti választások idején nyilvánosan meghurcoltak bennünket, hogy tíz százalék környéki taglétszámmal választottunk vezetőséget, s most némi elégtétellel tölt el, hogy látjuk, az agrárkamarában még a hét százalékot is alig érték el a vá-lasztások során. Nálunk ráadásul nem volt Hazafias Népfront-szerű jelölt egy személyben, mint ott a MAGOSZ. – Önt nem csupán ortopéd szakorvosi és kórházvédői mi-nőségben ismerheti a közvéle-mény, hiszen nyíltan vállalja magyarságtudatát. Ez meny-nyiben befolyásolja kamarai vezetői tevékenységét akár pro, akár kontra?– Én kizárólag nemzetben, 15 mil-lió magyarban tudok gondolkodni, orvosként és emberként egyaránt. Számomra a beteg ember szent, legyen bárki fia. A nemzet meg-újulását a Szent Korona tan és a történelmi Alkotmány újraéledé-sével tudom elképzelni. A beteges, globalizálódó, szürkülő világból ki kell lépni, egyéni utat járva, példát mutatva, ősi erényeket újra fölövezve, nem félve szembe-nézni a változással. Csak szabad emberként érdemes élni, szabad országban. Magyarország ma sem szabad, az 1848-as 12 pontból egy sem teljesült. Pedig amíg az ország nem szabad, addig az egészség-ügy is rab madár marad. Én ezeket az elveket képviselem, aki ismer, tudja rólam. Kamarai vezetőként a tagságom érdekeit szolgálom mindaddig, amíg megválasztanak és bíznak bennem.

niczKy EMőKE

Az egri kórház-

nak ma az lenne

a legfontosabb,

ha legalább

a HospInvest

előtti időkre

korrigálnák a

HBCS-pontjait

OrVOsK AMAr A

9Orvosok Lapja

2013 | 4

Április közepén indul a Magyar Orvosi Kamara és

az SE Magatartástudományi Intézetének min-

den kamarai tagra kiterjedő, közös orvos-kuta-

tása. Európában egyedülálló módon igyekszünk

minden hazai gyógyítót megkérdezni, a lehető

legmodernebb módszernek számító on-line

kérdőív segítségével. Ez a módszer a teljes ano-

nimitás biztosítása mellett igen gyors és kényel-

mes kitöltést tesz lehetővé.

Felmérés készül testi-lelki bajainkról

Egyedülálló kezdeményezés-ben kérjük tehát a segítségét: a magyarországi orvosok testi-lelki egészségének, munkaterheinek alapos felmérését tűztük ki célul. Sem 1990 előtt, sem a rendszer-váltás után nem történt ilyen széleskörű, hazai orvosokra irá-nyuló felmérés. Mind az orvosok, mind az egész társadalom számára kiemelt fontosságú, hogy a külön-böző részterületek vizsgálata után végre egységes képet alkothassunk a magyar gyógyítók helyzetéről és egészségéről.

A gyógyítók egészsége nem ma-gánügy, hiszen az orvosok, orvos-nők jólléte közvetve és közvetlenül is igen nagy hatással van a beteg-ellátásra, a gyógyulási folyamatra, és tágabb perspektívában jelentős befolyást gyakorol az össztársadal-mi morbiditás alakulására is.

Az orvosokra nagy társadalmi figyelem irányul szerte a világon. Bizonyítják ezt az elmúlt évtizedek vizsgálatai, amelyek rendkívül nagy számban foglalkoznak a gyó-gyító hivatásban tevékenykedők társadalmi helyzetével, képzésével, testi-lelki egészségével, stresszfak-toraival. Nem véletlenül válhattak az elmúlt években a legolvasottabb

orvosi témájú írásokká Magyar-országon a „Boldogtalan orvosok: a jelenség, és ami mögötte van”, a „Kialvatlan klinikus” és a „Szerep-konfliktusok az orvosnői hivatás-ban” címet viselő közlemények.

A fent említett kutatások mindegyike hangsúlyozza, hogy a gyógyítók testi-lelki egészsége, közérzete komoly hatást gya-korol a betegekre, a betegekkel való kommunikációra és terápiás kapcsolatra, tulajdonképpen a

gyógyító munka egészének sike-rére. Az egészségügyben dolgozók egészsége mindezekből követke-zően komoly egészségpolitikai jelentőséget kell, hogy kapjon. A világ szinte minden egészségpoli-tikai rendszere kihívás előtt áll: az egészségügyi szakmák különleges stresszterhelése és az egészségügyi rendszer problémái együttesen nagyon nehéz helyzet elé állítják e szakmák gyakorlóit.

Első lépés tehát a pontos hely-zetkép felrajzolása – ehhez kérjük most a segítségét. Kutatásunk

Önökért indul és Önökről szól, a pontos magyarországi helyzet meghatározása után következhet-nek a konkrét lépések.

Tisztelt Kollégák!Kérjük, minél többen töltsé-

tek ki a kérdőívet, segítsetek, hogy segíthessünk!

Dr. győrffy zsuzsA – girAsEK EDMOnD – Dr. nAgy fErEnc

A KutAtás KOOrDinátOrAi

OrVOsK AMAr A

Az egész társa-

dalom számára

kiemelt fon-

tosságú, hogy

egységes képet

alkothassunk a

magyar gyógyí-

tók helyzetéről,

egészségéről

10Orvosok Lapja2013 | 4

intErjÚOrVOsK AMAr A

Az egészségügyi ellátórendszer elhúzódó gond-

jai, a közfinanszírozott egészségügyi közellátáshoz

való hozzáférés nehézségei, az egyre hosszabbodó

várólisták, a leküzdhetetlennek tűnő hálapénzrend-

szer okán a lakosságban érzékelhetően növekszik a

magánegészségügy különböző szolgáltatásai iránti

igény. Köztestületünk fennállása óta mindenkor ki-

emelt figyelmet fordított a magánorvosi ellátás, az

egészségügyi magánszolgáltatók hirdetéseire, rek-

lámetikai kérdésekre.

Az orvoskar harcot hirdet a tisztességtelen, fél-revezető, a betegek biztonságát veszélyeztető reklámozás, orvosi hirdetések ellen

Sajnos az elmúlt évtized egyre liberálisabb gondolkodásmódja, liberális kormányzása, az euró-pai versenyszabályok túlzottnak ítélhető akceptálása mind-mind ellene volt és van a mai napig a kielégítő köztestületi reklámsza-bályozásnak. E tendencián felbá-torodva a különböző magánegész-ségügyi tevékenységek az orvosi hivatáshoz egyre méltatlanabb módon és eszközökkel, sokszor valótlanságokat súroló állítások-kal, a betegek tudatlanságát és tájékozatlanságát kihasználva, egyes orvosi beavatkozásokat képi, sőt videó bemutatásokkal tarkítva a jó ízlést semmibe vevő módon kerülnek reklámozásra.

Egyre többször és egyre han-gosabban emelnek szót maguk a magánorvosok saját kollégáiknak az ügyhöz méltatlan magatartása, egyre többek szerint elfogadhatat-lan módszerek alkalmazása miatt. Véleményük és javaslatuk szerint:

„Javasoljuk, hogy az orvosi/egészségügyi gyógyító és egyéb (pl. esztétikai) célú beavatkozások marketingjében csupán e szolgál-tatások mibenlétét, az ellátóhely helyét, elérhetőségeit, az árak korrekt, tárgyszerű felsorolását, az orvos rendelési idejét és a szemé-lyével kapcsolatos, kommunikáci-óra szánt adatok közlését engedje meg etikai kódexében a Kamara tagjai számára.

Ugyanakkor az orvosi hiva-tást lealacsonyító, ezért meg nem engedhető eszköznek tartjuk az árképzéssel kapcsolatos bármifé-le reklámstratégiát, mert meg-győződésünk, hogy utóbbi nem a munkájukat tisztességgel és magas színvonalon végző kollégáknak, ha-nem az alacsony színvonalon, nem megfelelő képzettségű személy-zettel vagy elégtelen tárgyi (gépek, berendezések) felszereltséggel szol-gáltató piaci szereplőknek kedvez. Nem tartjuk tehát az egészségügyi

marketingben megengedhetőnek az árakra épülő kommunikációt, ezek összehasonlítását bármilyen más szolgáltató áraival, vagy az árengedményekre, kuponokra épülő kommunikációt. A magánorvosi szolgáltatások árai ez alapján – vé-leményünk szerint – kizárólag az ellátóhelyen vagy az ellátóhely saját honlapján kerüljenek feltüntetésre (esetleg megengedhető a szolgál-tatás-közvetítő cég honlapján való tárgyszerű megjelenítés is), arról a potenciális páciensek csak közvet-lenül – tehát nem direkt reklám-hordozókon keresztül – kapjanak tárgyszerű (nem félrevezető - pl. burkolt költségeket tartalmazó) információt, természetesen bármi-lyen, általuk preferált módon (pl. honlap, kifüggesztett árlista, telefon, vagy elektronikus úton – konkrét érdeklődés esetén). Tilos lenne tehát az árak vagy a nyújtott szolgáltatás minőségének összehasonlítására épülő kommunikáció.

Ugyanakkor megengedhetőnek tartjuk természetesen árenged-mények nyújtását is, de kizárólag a szolgáltatóhelyen, egyedileg felajánlva, pl. régóta visszajáró, az ellátóhely szolgáltatásait már többször igénybe vett páciens vagy családtagja számára.”

Hosszú évek óta fennálló problé-ma továbbá, hogy számos esetben nem orvos, és még csak nem is egészségügyi dolgozó által tulaj-donolt vállalkozások, intézmények hirdetnek egészségügyi szolgálta-tásokat, gyógyító beavatkozásokat. Eklatáns példaként említhető szá-mos nyugat-magyarországi vendég-látóhely, panzió, amely fogászatot, plasztikai sebészetet, szemészetet

Dr. Éger István

11Orvosok Lapja

2013 | 4

OrVOsK AMAr A

Dr. ÉgEr istVán

üzemeltet – külhoni páciensekre számítva. Mivel e vállalkozások ve-zetői, illetve felelősei nem orvosok, így az általuk közzétett hirdetések, reklámozás – legyen az bármennyi-re is kifogásolható – köztestületünk által nem szankcionálható. Az elmúlt év során a MOK szervezé-sében ült egy asztalhoz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Reklámszövetség, a Gazda-sági Versenyhivatal, valamint Etikai Kollégiumunk képviselője, hogy az ilyen esetekre valamilyen megol-

dást találjon. Bár a felekben megvolt a jóakarat a helyzet orvoslására, ám kellő hatáskör és a feladat rend-kívüli tagoltsága folytán megfelelő következményekkel bíró eredmény-re jutni nem tudtak.

A Magyar Orvosi Kamara hatá-rozott álláspontja, hogy a betegek egészsége, biztonsága, végső soron élete érdekében kell megszólal-nunk, szükséges a szigorúbb eti-kai, sőt egyes esetekben törvényi szabályozás, melynek érdekében az ágazati miniszterhez, valamint

az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnökéhez, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal elnö-kéhez fordult támogatásért, kérve szükség szerint jogszabály-módo-sító kezdeményezésüket. A kérdés társadalmi súlyát kiemeltnek ítél-ve minden eszközt meg kívánunk ragadni a helyzet megváltoztatása érdekében, melynek jegyében a nyilvánossághoz is fordultunk.

Díjtétel-számítás, az unióban egyedülálló ál-

lapotfelmérés, munkajogi szoftver, tárgyalá-

sok, praxisalap – mind szóba kerültek a MOK

március 20-i és április 3-i ülésén. Összefog-

laló beszámolónkat olvashatják.

Van is, meg nincs is

Országjárásra készül a MOK elnök-sége, hogy megismertesse a mun-káltatókkal az elkészült munkajogi szoftvert. Erre a többi között azért is nagy szükség van, mert – mint Éger István fogalmazott a köztes-tületi ülésen – számos tévedéssel lehet találkozni. Ezek egyike, hogy az ügyeleteket követő pihenőidő kapcsán állítólag munkaidő-deficit keletkezik. A szoftver azonban egyértelműen elejét veszi a félre-értésekből, rossz számításokból fakadó problémáknak. A program tehát kész, és a próbák során jól vizsgázott. Gyenes Géza országos ügyviteli vezető fölvette a kapcso-latot az Egészségügyi Engedélye-zési és Közigazgatási Hivatallal, és

szükség van még a minisztérium jóváhagyására is.

Éger István a március 20-i ülé-sen beszámolt arról a megbeszé-lésről, amelyet Beneda Attilával, az egészségügyi államtitkárság kabi-netfőnökével folytatott az alap-

ellátás helyzetéről. Mint mondta, sok újdonság nem került szóba, mindenesetre az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a praxisalap hiánya súlyos gondokat konzervál az ellátórendszerben. A MOK kérés-re elküldte azt a számítást is, amely egy átlagos praxis fenntartásának költségrészleteit, valamint bevételi igényét tartalmazza.

A bértárgyalások első fordulóján arról értesülhetett a köztestület, hogy harmincmilliárd forint áll rendelkezésre a bérfejlesztésre, en-nek megvalósulása szeptemberre várható. Az elnök azt kérte, szűnjön meg az ügyeleti díjak befagyasztá-sa, hiszen az hátrányosan érinti a létszámban amúgy is megcsappant orvostársadalmat. Szintén fölvetet-te a régóta sérelmes kérdést, neve-zetesen: a MOK csak olykor-olykor kapja meg a közigazgatási egyezte-tésre kerülő anyagokat, noha a jog-alkotási törvény értelmében ennek nem lenne szabad előfordulnia. „A hajlakkok környezeti ártalmára vo-natkozó dokumentum megérkezik, a finanszírozásról szóló azonban nem” – hangoztatta az ülésen az elnök.

Komolyabb nézeteltérések is tarkították a március 20-i ülést, amikor a MOK Komplex tavalyi éves mérlegbeszámolójára került sor. A köztestület felügyelőbizott-

A bértárgyalások első fordulóján arról értesülhetett a köztestület, hogy har-mincmilliárd forint áll rendelkezésre a bérfejlesztésre, ennek megvalósulása szeptemberre várható.

12Orvosok Lapja2013 | 4

ságának elnöke számos kérdést vetett föl, ezek nagy részét az elnökség nem tartotta időszerűnek, illetve a bizottság kompetenciájába tartozónak. A személyeskedéstől sem mentes napirendi pont meg-tárgyalása ezért nem végződött jó szájízzel. Végül az alapszabály-mó-dosításra tért át az elnökség, azt ugyanis a választási eljárással kapcsolatban mindenképpen meg kell tennie a MOK-nak.

Ez volt az április 3-i ülés egyik fajsúlyos napirendi pontja is. Ko-váts Attila alelnök javasolta, hogy a MOK a választásnál maximáli-san használja ki a jogszabály adta kereteket, azaz – a választókerületi sajátosságok függvényében – táv-szavazásra és személyes szavazat-leadásra is nyíljon lehetőség. Mint mondta, tapasztalatok szerint egyes választókerületek könnye-dén képesek összehívni megfelelő létszámban tagot, másutt viszont ez nem feltétlenül jellemző.

Ugyancsak sok gondot okoz, hogy a kamarai tagdíjat háromféle módon, gyakorisággal lehet fizetni. Az alelnök javaslata szerint a havi fizetés lenne célravezető, ami a

fizetést átláthatóbbá, a köztestület pénzforgalmát pedig kiegyensú-lyozottabbá tenné. A fölvetéssel kapcsolatban máris módosítást kezdeményezett Gyenes Géza ügy-viteli vezető, aki azt hangsúlyozta, hogy bár a javaslat kétségtelenül a gazdálkodási komfortját szolgálná, az inkasszójog érvényesülése azon-ban nem lenne népszerű a tagok körében. A választási eljárással és a tagdíjfizetési metódussal kapcsola-tos felvetések természetesen csak províziók voltak, a kérdésekről a te-rületi szervezetek döntése alapján születik határozat.

Megvitatta az elnökség a díj-tételajánlást is. Hollós Gábor titkár javaslatában a fogyasztói árindexet vette alapul, ahhoz mérten számolt nettó díjakat. Az elnökség meg-látásai alapján átdolgozandó anyag a következő ülésen is szóba kerül majd. A testületi ülések nyilvános-ságának kérdésével kapcsolatban az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az ülések – az etikai bizott-ság kivételével – nyilvánosak. Egy elhangzott javaslat szerint kiegészítésre lenne szükség, amely kimondja: adott esetben bármely testület zárt ülést rendelhet el.

Európában egyedülállónak számít az a felmérés, amely nem-sokára a kamarai tagokhoz is eljut. A tudományos módszerekkel és igényességgel, a Magatartástudo-

mányi Intézet bevonásával kimun-kált survey a feldolgozás után arra ad majd választ, milyen a magyar orvosok állapota. A kérdőív jelenleg 90 százalékos készültségben van, így nagy valószínűséggel még eb-ben a hónapban eljut a tagokhoz. Feltételezhetően több tudományos dolgozat is születik majd belőle.

A mindennapokat nehezítő problémák közül több is előkerült az ülésen. Az egyik az iparkamarai regisztrációs díj – amely valójában működési hozzájárulás – kötelező befizetése volt. A kérdésben a MOK az egészségügyért felelős minisz-terhez és a törvényhozás egész-ségügyi bizottságának elnökéhez fordult. Éger István úgy tapasz-talta, hogy „van rezonancia”. Az elnök szerint gyűjteni kell azokat az eseteket, amelyek az egészség-ügyi struktúra átalakításból fakadó gondokra világítanak rá. Minderre az egyik területi szervezet vezetőjé-nek jelzése adott apropót, a helyi el-nök ugyanis beszámolt arról, hogy megyéjében a kórházösszevonások miatt sok anomália keletkezett, a szakorvosoknak nagy távolságot kell megtenniük – ráadásul saját költségükön – az egyes telephelyek között.

Nem mellékesen pedig egy re-zidensi panasz is előkerült: a fiatal orvos azzal kereste meg levélben az elnökséget, hogy bár megkapta a rezidensi ösztöndíjat, azt mégsem folyósítják neki. Gondjával ráadásul nincs egyedül. S hogy ismét a már köztudott probléma is új lendületet kapjon: Balog Zoltán miniszter ar-ról tájékoztatta Éger Istvánt, hogy a tagdíjemelés tárgyában megindí-totta a felügyeleti eljárást.

niczKy EMőKE

A tudományos módszerekkel és igényes-séggel, a Magatartástudományi Intézet bevonásával kimunkált survey a feldol-gozás után arra ad majd választ, milyen a magyar orvosok állapota.

OrVOsK AMAr A

Dr. Gyenes Géza

Dr. Kováts Attila

13Orvosok Lapja

2013 | 4

szócska Miklós a járóbe-

teg-szakellátásról szóló

javaslat általános vitájában

szólalt fel.

nem érdekelnék a magyar szakembereket a svédországi

állásajánlatok, ha az ágazat bérstatisztikái nem az utolsó

helyek egyikén kullognának.

Hol a hazafias elkötelezettség?

Elégedetlenek az egészségügyi bérrendezéssel

Az egészségügyért felelős államtitkár az egészségügy mai állapotát úgy jellemezte: sikerült stabilizálni annak a „politrauma-tizált sérültnek” az állapotát, akin az „előző koalíció átküldte két úthenger-vezetőjét, Molnár Lajost és Horváth Ágnest”.

Továbbá hangsúlyozta: 2010-ben egyhavi működési finan-szírozási hiánnyal, a gazdasági világválság csúcsán vette át az ágazat irányítását, így a működő-képesség megőrzése, a lassú fej-lődés, valamint a béremelés „nem csak egy képletes kalapemelést” érdemelne.

Az orvoshiánnyal kapcsolat-ban arra is kitért, hogy az Magyar Orvosi Kamara (MOK) lapjában szakorvosi állásokat hirdetnek Svédországba, ezért arra kérte Gyenes Géza jobbikos képviselőt – aki a MOK országos ügyviteli vezetője – és képviselőtársait, hogy kérjék számon a kamarán a „hazafias elkötelezettséget”.

(2013. 03. 12. Forrás: MTI)

Éger István szerint a hazafias lelkület ott kezdődik, hogy akinek módjában áll, az mindent elkövet annak érdekében, hogy a diplo-más doktorok itthon maradjanak. A Magyar Orvosi Kamara elnö-ke Szócska Miklós egészségügyi államtitkár múlt heti kijelentésére reagált a Magyar Hírlapban, ami szerint a MOK lapjában megjelent svédországi álláshirdetések miatt számon kellene kérni a kamarán a hazafias elkötelezettséget.

Szerinte az államtitkár mindun-talan az „Orvosok Lapját lobog-tatja”, ám ebben a kontextusban a hazafiasság fogalmát összekeverni nagy baj és tévedés. A MOK elnöke leszögezte, a hazafias lelkület ott kezdődik, hogy akinek módjában áll, az mindent elkövet annak ér-dekében, hogy a diplomás orvosok itthon maradjanak, például úgy, hogy megfizeti őket. Hozzátette, ebben a kérdésben az előzőekhez hasonlóan a jelenlegi kormány is adós.

„Nevetséges a kamarát azzal vádolni, hogy nem elkötelezett a hazájával szemben azért, mert szaklapunk hirdetései között kül-földi munkalehetőség is szerepel. Valószínűleg nem érdekelnék a magyar szakembereket a svédor-szági állásajánlatok, ha az ágazat bérstatisztikái nem az utolsó helyek egyikén kullognának” – vélekedett az elnök. Kifejtette, amennyiben rendben folytatódtak volna a tavaly elkezdődött egész-ségügyi béremelések, nem pedig homályos ígéretekkel kecsegtet-nék a dolgozókat, akkor valószínű-leg könnyebb lenne itthon tartani

az orvosokat. Éger István hozzátet-te, a szakemberek nem a lapokban megjelent külföldi hirdetések miatt mennek el Magyarországról, hanem azért, mert egyelőre nem tudnak itthon boldogulni.

A lap megkereste Gyenes Gézát is, aki a történtekre úgy reagált, a MOK már az uniós csatlakozásun-kat megelőző években azt tekin-tette hazafias kötelezettségnek, hogy folyamatosan presszionálta az éppen hatalmon lévő politi-kai szereplőket, kezdjenek hozzá az egészségügyi dolgozók bér-rendezéséhez, ellenkező esetben elkezdődik a tömeges kivándorlás. A jobbikos képviselő szerint, mivel az aktuális kormányok ezeket a jelzéseket rendre figyelmen kívül hagyták, egyértelműen megálla-pítható a felelősségük az ágazat mostani, tragikus humánerő-hely-zetét illetően.

(2013. 03. 25. Forrás: Ma-gyar Hírlap Online)

OrVOsK AMAr A

14Orvosok Lapja2013 | 4

OrVOsK AMAr A

A MOK Komplex Kft. az MKB Biztosítóval együtt-

működve a Magyar Orvosi Kamara kérésére kidol-

gozott egy egyedi szakmai felelősségbiztosítást,

mely kizárólag a Kamara kizárólagos tulajdonában

álló tanácsadó cégen keresztül érhető el.

Egyedi szakmai felelősség- biztosítás az orvosok számára!

Fontos szempontnak tekintettük, hogy széles lehetőségét kínáljuk az igényelhető kártérítési össze-geknek, figyelembe véve, hogy az elmúlt években nőttek az egyezségi vagy bírósági eljárás után ténylege-sen kifizetésre került kártérítések. Ebből a tapasztalatból kiindulva káreseményenként 5 millió alatt nem kínálunk fedezetet, hogy elkerüljük az alulbiztosítottságot és megóvjuk az ügyfeleinket egy nehezen kezelhető kiadástól.

A piacon egyedülálló módon az MKB Biztosító rugalmas együtt-működésének köszönhetően a káronkénti és az éves limitet az ügyfél tetszőlegesen választhatja meg 5 és 50 millió között. Ezzel lehetőséget teremt arra, hogy a piacon olyannyira elterjedt szten-derd megoldásokkal ellentétben minden ajánlat egyedi legyen, alkalmazkodva az orvos lehető-ségeihez és elvárásaihoz. Így nem kell feleslegesen 10 káresemé-nyért megfizetni a díjat, hisz azon elképzelés a biztosítók részéről, hogy valaki 10 kárt okozna egy év-ben, semmiképpen sem helytálló. Arról nem is beszélve, hogy 2-3 káresemény után a biztosító kez-deményezi a szerződés bontását.

Eltérően más konstrukcióktól a szakmai felelősségbiztosítást az

általános és szolgáltatói felelős-ségbiztosítással együtt kötjük, ez-zel megoldást nyújtva a tevékeny-ség kapcsán jellemzően felmerülő kockázatok kezelésére.

Amennyiben a vállalkozás rendelkezik alkalmazott orvossal, asszisztenciával, úgy javasolt a ki-egészítésként elérhető munkálta-tói felelősségbiztosítási védelem-mel is élni. Így egy konstrukcióban 4 felelősségbiztosítás is szerepet kaphat, ezáltal az orvosi vállalko-zások számára elérhető legmaga-sabb biztosítási védelmet nyújtva.

A biztosítás az ajánlatkérésé-nek befogadásával lép életbe, de külön díj megfizetése nélkül egy év visszamenőleges fedezetet tartalmaz! Ezzel kezelve azt a kárt, ahol a károkozó magatartás már megtörtént, a károsult azonban még nem élt kárigénnyel, tehát a kár még nem következett be. Ezzel megteremtődik a biztosítóváltás lehetősége.

ÜDVözLEttEL: PöLösKEi KAtALin

ELÉrHEtősÉgÜnK: MOKKOMPLEx@MOK.Hu VAgy A 06-1/301-0804

MOK DOKtOr szAKMAi fELELős-

sÉgbiztOsítás jELLEMzői:

– széles palettájú káronkénti és éves limit: 5 és 50 millió között

– több kockázatviselési hely is megadható, nem ármódosító tényező

– több szakorvosi tevékenység esetén csak a drágább után kell a díjat megfizetni

– létszámkedvezmény már 2 orvostól– nincs kötelező önrész– teljes körű felelősségbiztosítási tartalommal

rendelkezik:n orvosszakmai felelősségbiztosításn általános és szolgáltatás felelősségbizto-sításn munkáltatói felelősségbiztosítás

– egyedi bonus-malus: n az első 3 év kármentesség után 30% ked-vezmény

– további kedvezményt vehet igénybe az ügyfél:n 3 éves felmondási jogról való lemondásn éves díjfizetés esetén

– szakszemélyzet is biztosítható– külön díj megfizetése nélkül a szerződés

alapesetben is tartalmaz 1 év retroaktív időszakot

15Orvosok Lapja

2013 | 4

A vállalkozóknak minden esetben érdemes átgon-

dolniuk, hogy a bevételeiket mire és milyen for-

mában kívánják felhasználni. Legyen szó akár az

eredmények optimális elhatárolásáról, vagy a saját

maguk és alkalmazottaik számára adható cafeté-

ria használatáról. Ma Magyarországon elérhetők

olyan lehetőségek, melyek rendeltetésszerű jog-

gyakorlás mellett lényeges előnyöket biztosítanak

számukra.

Költségelszámolás – adó- optimalizálás, cafetéria

Vállalkozók saját maguk szá-mára:A vállalati bank-, illetve tőkeszám-lától eltérően a pénzügyi tartalék képzésének van egy új formája, mely jogilag más megítélés alá esik, így olyan jogi, adóügyi és pénzügyi előnyöket biztosít, mely ettől eltérő formában nem elérhető.

A 2012. november 19-i törvény-módosítás következménye, hogy 2013. 01. 1-jétől csak a társas vál-lalkozások jogosultak ilyen jellegű megtakarítási formával élni, az egyéni vállalkozók saját magukra költségként nem számolhatják el. További fontos változás, hogy csak a rendszeres díjak, azaz amit az ember minden évben elhelyez, adó- és járulékmentesek.

Azonban rendkívül pozitív változás, hogy a jelen adójog-szabályok mellett a hosszú távú megtakarításokat az ál-lam támogatja egy kedvezmé-nyes adózási lehetőséggel.

Kiválóan alkalmas tartalék képzésére, vagy akár a későbbi terveik megvalósítására. Hisz mindenki életében vannak

olyan helyzetek, melyeket valakinek, valamikor, vala-milyen forrásból finanszíroz-nia kell. Ilyen például a saját időskori megélhetésünkről való gondolkodás. Lehet erre adózás után, de akár adózás előtt is gondolni.

Ezen a számlán elhelyezett összeg elkülönített vagyonnak minősül, így az nem perelhető, nem inkasszálható, mentesül a végrehajtási, csőd- és felszá-molási eljárás alól.

A jelenleg hatályos adójogsza-bályoknak megfelelően az erre a számlára befizetett összeg adó- és járulékmentes, valamint a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, így a teljes összeg költségként elszámolha-tó, valamint csökkenti a társasági adóalapot. Több olyan szerződés is a rendelkezésünkre áll, melyet a Pénzügyminisztérium vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes határozata megerősít. Továbbá az sem mellékes, hogy az ezen a számlán lévő összeg adó- és illetékmentesen öröklődik!

Cafetéria a munkavállalók-nak és a munkáltatóknak:A MOK Komplex Kft. annak ér-dekében, hogy ügyfeleit minél szélesebb körben tudja kiszolgálni, új szolgáltatást vezetett be a te-vékenységébe. Ez pedig nem más, mint az adómentes utalványok értékesítése.

Partnerünk egy 100%-ban magyar tulajdonú cég, amely az utalványpiacon tevékenykedik. Az utalványrendszerük működtetése önmagában nem cél, hanem egy eszköz annak érdekében, hogy a munkáltató, mint kifizető jelen-tős költséget takarítson meg úgy, hogy a munkavállalói – bizonyos esetekben családtagjaik – jelentős többletforráshoz jutnak.

Ezen lehetőség alapvetően 3 előnyt tud felsorakoztatni a mun-káltató számára:

1. Ugyanakkora ráfordítás-ból nagyobb összegeket tud biztosítani a munkavállalójá-nak – növeli a juttatást

2. Ugyanakkora szolgálta-tást kevesebb összegből tud megvalósítani –azaz spórol

3. Saját maga számára is tud a cégéből tőkét kivonni

Mindegyik esetben a megta-karítás – mint haszon – azonnal realizálható.

Nincsenek rejtett költségek, nincs előírt megrendelési mini-mum vagy kötelezettség. Tevé-kenységükre jellemző a gyors, pontos kiszolgálás és elszámolás, ezért is növekszik mind forgal-muk, mind pedig partneri együtt-működéseik száma évről-évre dinamikusan.

Részletekért forduljon hozzánk bizalommal!

PöLösKEi KAtALin

ELÉrHEtősÉgÜnK: MOKKOMPLEx@MOK.Hu VAgy A 06-1/301-0804

OrVOsK AMAr A

16Orvosok Lapja2013 | 4

Népegészségügyi szempontból kiemelt jelenség-

ről, a kolorektális karcinómák (CRC) problematiká-

járól hallhattak az érdeklődők előadást a kamara

tudományos sorozatának keretében. Harsányi

László sebészprofesszor legutóbb arról a paradig-

maváltásról beszélt, amely e betegségek műtéti

ellátásában tapasztalható.

Eljött a magányos sebészek kora?

A daganatos megbetegedések listáján a CRC a világon mindenütt igen „előkelő” helyen szerepel: a harmadik-negyedik a sorban, és évente több mint egymillió új esetre derül fény. Az Európai Unió-ban csaknem 450 ezer, hazánkban tízezer új beteget fedeznek föl. A problémát tetézi, hogy a baj na-gyon sokszor már T3/T4 stádium-ba ér, mire a páciens orvoshoz kerül, és baját diagnosztizálják. A CRC-k megközelítőleg a felénél rá-adásul májáttét is jelentkezik.

Nem véletlen, hogy a CRC se-bészi ellátása sajátos dilemmák elé került. Az egyik fontos kérdés az – hangzott el a bevezetőben –, hogy a műtéti típusok közül melyiket érdemes választani a beavatkozáshoz, melyik garantálja legbiztosabban a hatékonyságot, mérlegelve az előnyöket és a kor-látozó tényezőket. Nem kevésbé lényeges, hogy a nyílt vagy az úgynevezett minimális invazivi-tású sebészi technika-e a célrave-zetőbb. Az előrehaladott stádiumú daganatok, valamint a májáttétek sebészete ugyancsak jelentős fel-adat elé állítja a mai orvoslást.

Harsányi professzor a műtéti eljárások közül öt példát említett meg, részletesen bemutatva ezek fejlődési vonulatát, alkalmazá-suk lehetőségeit. Így – a többi

között – beszélt a „hagyományos” illetve kiterjesztett jobb oldali hemikolektomiáról, a Dixon- és Miles-műtétekről, a kolo-anális anasztomózisról, valamint az úgynevezett transzanális endosz-kópikus mikrosebészetről (TEM) is, amely a végbélben akár teljes

falvastagságú kimetszések elvég-zésére is alkalmas.

Az érdeklődés manapság a mi-nimális invázióval járó technikák (MIS) felé fordult. A sebészi invá-zió mérséklésén túl a radikalitás, a betegbiztonság és az eredmé-nyesség növelése, az életkori tabuk felszámolása, a kezelési és ápolási idő lerövidítése, valamint az ellátás költséghatékonyságá-nak kérdései együttesen jelen-tik az új sebészi paradigmát. A MIS-technikák között a laparosz-kópos beavatkozások már rutin-eljárásnak tekinthetők. Talán a legújabb tendenciának tekinthető az úgynevezett NOTES-technika, amelynek során a természetes testnyílásokon behatolva érik el a műtéti területet. A robbanásszerű technológiai fejlődés eredménye-ként ma már a robotikát is segítsé-gül lehet hívni.

A MIS-sebészetnek azonban vannak „árnyoldalai” is. Az egyik az, hogy végletesen függ az adott technológiától, amelynek esetle-ges hiányosságait a sebészorvos képességei nem képesek pótolni, vagy javítani. A „szuperspeciali-zált” sebész emellett gyakorlatilag magányosan dolgozik, hiszen ott a technika, amely segíti munkáját, a komputerizált zártság pedig nem ösztönzi empátiára, önálló gondol-kodásra, cselekvésre az assziszten-ciát. Mindezen túl az új technika újabb kockázatokat hordoz a beteg számára, mert feltárás híján új, nem várt szövődmények léphet-nek fel. MIS-technikával végzett epesebészeti beavatkozások közben például gyakoribb az epe-út-sérülés, mint nyitott műtétek során. Mint az élet egyéb területe-in, itt is járhat új gondokkal jár az új technika. Előfordulhat például, hogy a hasüregben nem látható

A „szuperspecializált” sebész emel-lett gyakorlatilag magányosan dol-gozik, hiszen ott a technika, amely segíti munkáját, a komputerizált zártság pedig nem ösztönzi empá-tiára, önálló gondolkodásra, cselek-vésre az asszisztenciát.

OrVOsK AMAr A

A nyitott

műtéteknél a

tapintási érzés

hiányát alig-

ha pótolja a

„tisztább” képi

információ

17Orvosok Lapja

2013 | 4

niczKy EMőKE

tumor. A műtéthez elengedhetet-len lokalizálás egyik lehetősége a festékjelölés, amelynek kivitelezé-se könnyű és olcsó, a hatás tartós, és jól láthatóvá teszi a daganat bélen belüli helyét.

Tágabb értelemben önmagával is ellentmondásba kerülhet a MIS,

legalábbis ami az előnyök-hát-rányok mérlegelését illeti. A technológia magas költségei miatt – egyelőre, és hazánkban különös-képpen – nem alkalmas tömeges ellátásra, s bár kétségkívül alacso-nyabb a szöveti invázió, a műtéti idő is általában hosszabb. Korlátok közé szorul a sebész manipulációs lehetősége is, és a nyitott mű-téteknél a sebész számára fontos tapintási érzés hiányát aligha pó-tolja a nagyobb látótér, „tisztább” képi információ.

Előrehaladott (T/4) stádiumú CRC kezelésében kizárólag a mű-tét jöhet szóba – hangsúlyozta még Harsányi László. A jelentős gyakoriságú májáttétek esetében

pedig hatékony onkoterápia mel-lett is az agresszív műtéti taktika jelenti a gyógyulási esélyt nyújtó kezelési stratégiát, ahol cél, hogy a radikalitást egyre kevésbé kor-látozza a sebészi technika. Az on-kológiai kezeléstől a sebész a többi között konverziós hatékonyságot vár el, hogy a kezdetben irreszeká-bilis áttét eltávolíthatóvá váljon.

Sajnos Magyarország jelen-leg még nem rendelkezik olyan képzési rendszerrel, amellyel a minimális invazivitású sebé-szetre koncepciózusan képezni lehetne az orvosokat. Egy japán tanulmány szerint ugyanis a nyílt műtétből nincs egyenes átjárás a MIS-be. Sajnos szerepet kap egyfajta szakmai féltékenység is, aki ugyanis megszerzi a szükséges eszközt az ilyen beavatkozáshoz, sem azt, sem a tudását nem adja át szívesen másnak.

Összefoglalásképpen a profesz-szor a mai helyzetről elmondta: a műtéttípusok alig változtak, ám fejlődött a technikájuk. Az esetek súlyosságától függően dönteni kell a nyílt, vagy a MIS-eljárás között. Előrehaladott stádiumú daganatoknál fokozódik a műtéti radikalitás, a májáttétek sebé-szete pedig – az áttétek gyako-risága miatt – a fókuszba került. A betegek ellátásához komplex onkológiai szemléletre és kezelési tervre van szükség, az úgynevezett halstedti daganatsebészeti elvek változatlan érvénye mellett.

! További  információk  a  következő  honlapon:                                                                                                                            

www"#$%&'($)*w+,+-"./      

Stroke specialistát keresünk

A technológia magas költségei miatt nem alkalmas tömeges ellátásra, s bár kétségkívül alacsonyabb a szö-veti invázió, a műtéti idő is általában hosszabb.

OrVOsK AMAr A

A műtéttípusok

alig változtak,

ám fejlődött a

technikájuk

18Orvosok Lapja2013 | 4

szAKMAi OLDAL

sánDOr juDit

Nem a tulajdonváltásra, hanem a hiányzó egészség-

szervezés megvalósítására, intézményrendszerének

kialakítására akart megoldást nyújtani a Semmel-

weis-terv, amely problémaalapú egészségpolitikai

programot kínál az egészségügy átalakítására, fo-

galmazott dr. Gaál Péter, az SE Egészségügyi Mene-

dzserképző Központjának vezetője.

Ellátásszervezés helyett az államosítással nyűglődnek

Egyelőre túl nagy hangsúly van az államosításon, aminek ugyanakkor kevés kézzel fogható eredménye mutatkozik dr. Gaál Péter szerint, aki az IME február 20-i konferenci-áján beszélt a közösségi egészség-szervezésről és a járóbeteg-ellátás átalakításáról. Mint mondta, nem sikerült kiszűrni a helyi érdekeket, „a tulajdonosváltás nem szigetelte le a rendszert”, vagyis a helyi lobbik ereje továbbra is megmaradt a centrali-zált rendszerben. Mindezen túl az állami tulajdonlás sem garantálja, hogy a kórházak élére hozzáértő ve-zetők kerüljenek, tette hozzá. Hiába dolgozik sokat a GYEMSZI a rendszer egységesítése érdekében, nem tud-nak látványos eredményeket elérni, a túlzott centralizáció pedig rugal-matlanná teszi a rendszert, lelassítja a döntéshozatalt.

Alapelvként fontosnak tartja, hogyha szükség van koordinációra, integrációra, az funkcionális alapú legyen. A szervezeti típusú integ-rációval ugyanis csínján kell bánni, mégha azzal is kecsegtet, hogy sokkal jobban meg tudjuk oldani a problémákat, figyelmeztetett. Tény, hogy vannak esetek, amikor hasznos és elkerülhetetlen, de tudni kell azt

is, hogy irreverzibilis károkat tud okozni a rendszerben. A funkcionális integráció ezzel szemben képes kiaknázni az előnyöket, ugyanakkor ha mégsem jó irányúak a lépések, könnyen vissza lehet állítani az eredeti állapotot.

A közvetlen irányítás helyett sokkal inkább cél-szerű ösztönzőket használni az egészségpolitikai célok megvalósítása érdekében véle-ménye szerint. Mindezt praktikus szempontból javasolja: egy centrá-lis döntéshozó ugyanis még akkor is, kevéssé tudja áttekinteni azt a nagyon komplex rendszert, ami helyi szinten működik ha nagyon jóindulatú és nagyon a közösség érdekét nézi. A közvetlen irányítás megnehezíti, sőt, ellehetetleníti, hogy minden területre oda tudjon figyelni a döntéshozó, hiszen nincs az a modern információs technoló-gia, amely a helyi szintű döntéseket pótolni tudná.

A járóbeteg-ellátás nem ka-pott kellő hangsúlyt eddig, pedig meglehetősen nagy hatékonysági potenciál rejlik az ellátásban, fogal-mazott dr. Gaál Péter. Könnyebb

lenne az átalakítások megvalósítása is, ugyanis sokkal kevesebb pénzből javulhatna a hozzáférés lehetősége a betegek számára. Ha az egészség-szervezés kapna hangsúlyt, akkor még a szűkös források közepette is eredményeket tudna felmutatni a járóbeteg-szakellátás. Ráadásul van még fejlesztési forrás az uniós támogatásoknak köszönhetően, és a járóellátás menekülőút lehet a kis-kórházak számára.

Szerencsésnek tartotta, hogy nem tették kötelezővé az önálló rende-lők államosítását, s ezzel együtt az önálló rendelők kórházakhoz való in-tegrálását. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy az egyébként kórház-ban dolgozó, de szakrendelést is vég-ző orvos abban lesz érdekelt, hogy a beteg definitív ellátását ne a járó-, hanem a fekvőbeteg-ellátásban végezze el. Ugyanakkor felvetette, hogy az „önállóság” mennyire képes biztosítani a minőség megőrzéséhez a klinikai tapasztalatot. Éppen ezért úgy vélte, nem baj, ha párhuzamo-san többféle modellt is kipróbálnak.

Dr. Gaál Péter szerint az egészség-ügyi ellátásban a korábbi tapasz-talatokra épített, közösségi egész-ségszervezési modell kialakítása segítheti a hatékonyság javítását, amely nem a közvetlen irányításra, hanem ösztönzőkre alapoz. A járó-beteg-ellátás köré épülhetne a szol-gáltatói egészségszervezés, területi egysége 45–60 ezer lakos lenne. A háziorvosok csoportja, a helyi önálló járóbeteg-szakrendelő és a funkció-váltó kiskórház láthatná el ugyanis leghatékonyabban a betegeket.

Dr. Gaál Péter

19Orvosok Lapja

2013 | 4

szAKMAi OLDAL

Egységes, a nemzetközi követelményeknek meg-

felelő külső felülvizsgálati rendszer épül ki a hazai

egészségügyben egy uniós projekt során, amely-

nek gazdája a Gyógyszerészeti és Egészségügyi

Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI).

Akkreditáció, amely a dolgozót is védi

A programot konzorciumi együtt-működésben valósítja meg a GYEMSZI a Semmelweis Egye-temmel, a debreceni egyetemmel és a „Gyógyszerészi Gondozásért” Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal – a tagokat nyílt pályázat keretében választot-ta ki a projektgazda. Jövő év végén zárul a 950 millió forintos projekt: az új akkreditációs rendszer mind az uniós betegbiztonsági ajánlásra, mind a határokon átívelő egészség-ügyi ellátásra vonatkozó direk-tíva teljesítését nagymértékben elősegíti.

Az egészségügyben eddig egye-dülálló akkreditáció kapcsán dr. Be-licza Éva szakmai vezető elmondta, hogy jól ismertek azok a kutatási eredmények, amelyek szerint ma-gas az egészségi kockázat az ellátás során, ugyanis minden 10. beteget ér olyan, az ellátással összefüggő károsodás, ami nem a kezelt beteg-ségének szövődménye. Míg a bete-geknek felesleges szenvedést okoz, addig jelentős költségkihatása lehet az ideiglenes vagy tartós álla-potromlással, későbbi gyógyulással járó szövődménynek. Ezek nagy részét meg lehet előzni megfelelő szervezéssel, menedzseri dönté-sekkel. Ezért keresik a projektben azokat a belső szabályozókat, ame-

lyek támogatják az intézményeket abban, hogy a betegbiztonsági kockázatokat kezeljék, és lehetőség szerint megelőzzék. A dolgozóknak pedig könnyebbséget jelenthet a szabályozottabb működés, mert nagyobb eséllyel tudják kivédeni azokat a hibákat, amelyekkel a be-tegeknek kárt okozhatnak. Mindez javítja az egészségügyben dolgozók biztonságérzetét és közérzetét is.

A program az intézményi akk-reditációt dolgozza ki, és segíti felkészíteni az ellátókat a gya-korlati bevezetésre. Az egységes külső felülvizsgálat standardokon alapul: kialakítják az intézmények működésében alkalmazandó belső szabályozókat, és ehhez kapcsol-ják az akkreditációt, vagyis annak vizsgálatát, hogy a kórházak, szak-rendelők a megadott standardok szerint működnek-e.

Bár ismertek az egészségügyben ma is standardok, ám ezek nagyon szűk fókuszban foglalkoznak a betegbiztonsággal, mutat rá a különbségekre és a gyengeségekre Belicza Éva, hozzátéve: az ellátók nem tudják igazán egységesen értelmezni a szabályozókat, illetve az sem egészen világos számukra, hogy mit is kell tenniük a megvaló-sulásuk érdekében.

– Éppen ezért olyan standar-

dokat szeretnénk kialakítani az intézmények számára, amelyek a betegbiztonságra fókuszálnak. A fejlesztésük mindenképpen beteg-biztonsági kockázatokból indul ki, és a szabályozókat gyakorló szak-emberek fogalmazzák meg, vagyis olyanok, akik abban a munkahelyi közegben dolgoznak, amelyre vonatkoztathatóak ezek a szabá-lyozók. Ha elkészül a standardgyűj-temény, akkor a következő lépés, hogy egy pilot-program részeként intézményekben fogjuk tesztelni, vagyis megnézzük a standardok bevezethetőségét, gyakorlati alkal-mazhatóságát. A pilot-program so-rán szerzett tapasztalatok alapján fogjuk a végső standardrendszert kialakítani. Ez egy hosszú folyamat lesz, mert mindenképpen a foko-zatos bevezetést, a követelmények fokozatos fejlesztését kívánjuk elérni. Reményeink szerint, ha ezek megvalósulnak, akkor csökkenni fog az úgynevezett nemkívánatos események előfordulása, vagyis olyan szövődményeknek, káros következményeknek a gyakorisága, ami ellátási hibából ered, s ame-lyek a szabályozók alkalmazásával megelőzhetőek. Ha pedig kevesebb lesz a nemkívánatos esemény, amelynek hátterében ellátási hiba azonosítható, akkor várha-tóan csökkenni fog a jogi esetek előfordulása. Nemcsak a szövőd-ményekből eredő költségeket lehet visszafogni, hanem a műhibaperek következtében kifizetendő össze-gek is mérsékelhetőek – mondta Belicza Éva.

sánDOr juDit

Dr. Belicza Éva

20Orvosok Lapja2013 | 4

A szaktudás és az eszközök rendelkezésre állná-

nak, de az orvos- és a forráshiány következtében

egyre nehezebben adható világszínvonalú ellá-

tás a gyermekgyógyászatban. A struktúra nem

optimális, csorbul az egyenlő hozzáférés elve. Az,

hogy a gyermekek nagy része mégis megfelelő

ellátásban részesül, főként az orvosok lelkiisme-

retességének és rászorultságának köszönhető.

Dr. Szabó Andrással, a Semmelweis Egyetem II.

sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatójá-

val beszélgettünk.

Lelkiismeretre és rászorultságra épülő struktúra

– Melyek ma Magyarországon a leggyakoribb gyermekkori meg-betegedések – különösen azon egészségkárosodások közül, amelyek ellátása a II. sz. Gyer-mekklinikán összpontosul? – A gyermekkori megbetegedések köre nem sokat változott az utóbbi időben. A betegségek jelentős há-nyada az alapellátás körébe tarto-zó, általános gyermekgyógyászati probléma, melynek egyik legfon-tosabb szegmense az infektológia, beleértve a klasszikus megbete-gedéseket – mint a skarlát vagy a bárányhimlő – és az egyszerűbb vírusinfekciókat is. Ezen beteg-ségek kezelése az alapellátáson túl a kórházi ellátás egy jelentős részét is leköti. Lényegesen kisebb betegszámot tesznek ki a valóban kórházi kivizsgálást és terápiát igénylő megbetegedések. Ebben a körben a gasztroenterológiai betegségektől a pulmonológiai betegségekig számos kórképet fel

lehetne sorol-ni, de én most kiemelném az egyértelműen nagy költség-igényű hema-to-onkológiai és transzplan-tológiát érintő betegségeket, a koraszülött-el-látást, valamint számos, sebésze-ti beavatkozást igénylő állapotot. A gasztroente-rológia, a kardiológia és a neuro-lógiai megbetegedések is gyak-ran igényelnek kórházi ellátást. Ez utóbbi esetben általában a mentális fejlődés elmaradása és/vagy görcsök jelentkezése miatt kerülnek kórházba a betegek, akik betegségének hátterében nem rit-kán anyagcserezavar áll. Továbbá fontos terület még a gyermekpszi-chiátria is.

– Az ellátás csúcsát jelentő intézet igazgatójaként meny-nyire tartja működőképesnek a jelenlegi struktúrát?– A progresszív betegellátás csúcsán lévő intézetek a működő-képességük határán dolgoznak, egyszerre küzdenek a létszám-hiánnyal és a finanszírozás problémájával. Budapesten a gyermekgyógyászaton belül négy nagy intézet található speciális profilokkal és hasonló műkö-dési problémákkal. Az ellátás javítására szükségesnek tartom az erőforrások koncentrálását. Véleményem szerint együtt, egy centrumon belül kellene mű-ködniük. A fővárosi ellátást az agg-lomerációéval együtt a gyermek-gyógyászati ellátás valamennyi spektrumát biztosítani tudó egyetlen ellátócentrumba kellene összpontosítani, ahogyan a világ gazdaságilag fejlett országaiban ezt már meg is valósították. Míg a felnőttgyógyászatban a bete-gek nagy száma miatt logikus, hogy a különböző szakellátásokat önálló intézményekben bizto-sítják, a gyermekgyógyászatban azonban a szakterületek szoros együttműködése szükséges, ezért lenne indokolt az, hogy az ellátás-összevontan, egy centrumban biztosítsuk. Egy onkológiai beteg-séggel küzdő gyermek mellé kell gasztroenterológus, radiológus, pulmonológus és gyermeksebész is – és ezek az orvosok az onko-lógiai betegségek mellett saját szakterületük kórképeit is el tud-ják látni. Így a kapacitást is jobban ki lehetne használni, és hatékony lehet az ellátás egésze. A csúcs-

Prof. dr. Szabó

András

szAKMAi OLDAL

21Orvosok Lapja

2013 | 4

rADnAi AnnA

ellátást és a rutinbeavatkozásokat is egyazon struktúrában kellene biztosítani, még az ambuláns járóbeteg-ellátást is egy szervezeti egységbe lehetne összefogni. Ezzel csökkenthető lenne az a jelenlegi probléma is, hogy a háziorvos a sürgősségi osztályra küldi a gyer-mekeket, ahol akár három órát is kell várni jelenleg – míg a cent-rumban rögtön a megfelelő szak-orvoshoz kerülnének a betegek. Kicsit enyhítené ez a struktúra az orvoshiány okozta nehézségeket is. A gyermekellátás legfőbb prob-lémája ugyanis a szakemberhiány. Valamennyi osztályon rendelke-zésre áll ugyan egy-egy kolléga, de ez nem elegendő, hiszen munka-társainknak szabadságra is kell menniük, ügyelet után a munka-idő-korlátozás miatt nem dolgoz-hatnak, és így van olyan nap, hogy egy adott területen nincs specia-lista a kórházban. Olyan osztály is van persze, amelyen több szakor-vos látja el a feladatokat, de sajnos nem ez a jellemző. – Milyen mértékben tudják a világon hozzáférhető korszerű technológiákat alkalmazni a Klinikán?– A bizonyítottan jó eljárások – mind az eszközök, mind a gyógy-szerek tekintetében – rendelke-zésre állnak klinikánkon, olyan gyermekellátást biztosítunk ebből a szempontból, mint például a németországi kollégáink. Az egyik gondunk az, hogy a betegeknek nem egyenlő a hozzáférése ehhez az ellátáshoz. Amit Budapesten mi végzünk, azt nem tudják minden megyei kórházban biztosítani a

betegek számára – ami nem is lenne akkora baj, ha a megyei kór-házban ellátott gyermekek szük-ség esetén idejében eljutnának a magasabb progresszivitási szintre, vagy el se kezdenék a kezelésüket ott, ahol nem tudják a teljes körű ellátást biztosítani. Az elmúlt évtizedekben az egész-ségügyi ellátásban bekövetkezett fejlődés következtében a költségek jelentősen megnövekedtek. Szá-mos nagyon ritka, súlyos beteg-séget is meg tudnánk gyógyítani vagy sikeresen kezelni tudnánk, ha lenne hozzá elegendő pénzünk. A gyakorlatban azonban az a hely-zet állt elő, hogy adott esetben például két gyermek számára még biztosítani tudunk egy költséges terápiát, a harmadik gyermeknek azonban már nem adhatjuk meg ugyanezt a kezelést, mert nincs rá pénzünk. Így adódik az a helyzet, hogy a vidéken felismert bete-gek sokszor nem részesülhetnek ugyanabban az ellátásban, mint azok a gyerekek, akik már az első tünettel hozzánk fordulnak.– Mondana egy példát? – Vannak olyan ritka – például enzimhiányos – betegségek, ame-lyeket már évtizedek óta sikere-sen diagnosztizálunk, de a beteg életminőségét lényegesen javító terápiát csak a közelmúltban fe-dezték fel. Ismerjük a módszert és rendelkezünk a kezelés biztosítá-sához szükséges szaktudással, ám egy terápia ára 1 millió forint, és a készítményt hetente kell adni, tehát a kezelés éves költsége több mint 50 millió forint. Egy konkrét terápiáról beszélek, melyet klini-kánkon három gyermek számára biztosítunk. Ha jönne egy negye-dik páciens, nem tudom, az ő gyó-gyítását hogyan fogjuk megoldani. Ebből az összegből másik 200 sú-lyos beteg gyermeket látunk el. Az

idei költségvetésünk 60 millióval lett kevesebb a tavalyinál – hon-nan vegyem el tehát a szükséges összeget? Nem jelenthetjük ki, hogy holnaptól nem látjuk el pél-dául a neurológiai betegeket, mert nincs rá pénz, hiszen egy ilyen döntés több ezer gyereket és csalá-dot érintene tragikusan. – A költséges gyógyszereket és a műtéti eszközöket leszámítva a sebészet és a járóbeteg-ellátás finanszírozása elegendő arra, hogy az igényeknek megfelelő számú beavatkozás és vizit történjen?– Klinikánkon nincsenek váró-listák. Halasztható műtétek ese-tében a gyermek bejelentkezését követheti két-három hét várako-zás, de ez a család felkészülését szolgálja a sebész és a család megegyezése szerint. Nem is vég-zünk olyan műtéteket – mint pl. az idősebb embereknél jellemző protézis-beültetés –, amelyeknél az eszköz költsége, illetve az ehhez rendelt finanszírozás elégtelen-sége miatt kénytelen a beteg várakozni. A járóbeteg-ellátás gyakorlatilag nincs finanszíroz-va, ezt a munkát ingyen végez-zük. Az OEP egy beteg ellátásáért 1000–1200 forintot fizet – ennyi pénzért a vízvezetékszerelő rá sem néz az elromlott csapra, nem hogy egy csavart még meg is húzzon. A járóbeteg-rendelés a klinikán kizárólag azért működik, mert az orvosok a fekvőbeteg-ellátás mel-lett ambulanciákon is rendelnek, így besegítenek az alapellátásba is – sőt, sokan még munkaidejük letöltése után is további állást vállalnak az alap- és a szakellátá-son belül, hogy valamennyi plusz pénzt keressenek a kevés fizetésük mellé. Ez azonban nem racio-nálisan szervezett egészségügy, hanem kizárólag az orvosok lelki-ismeretére és anyagi rászorultsá-gára épülő betegellátás.

Ismerjük a módszert és rendelke-zünk a kezelés biztosításához szük-séges szaktudással, ám egy terápia ára 1 millió forint, és a készítményt hetente kell adni, tehát a kezelés éves költsége több mint 50 millió forint.

Az idei költségvetésünk 60 millióval lett kevesebb a tavalyinál – honnan vegyem

el tehát a szükséges összeget?

szAKMAi OLDAL

22Orvosok Lapja2013 | 4

szAKMAi OLDAL

Hogyan hatnak a gazdasági problémák, a hagyomá-

nyos családmodell szétesése a pszichiátriai kórképek

morbiditására? Mit tehet ilyen helyzetben a pszichiáter

szakma, honnan és hogyan jöhet a segítség? Az elme

és a lélek épségéért folytatott küzdelem céljairól, lehe-

tőségeiről beszélgettünk prof. dr. Kurimay Tamással, a

Magyar Pszichiátriai Társaság volt elnökével.

Elmebajnokság, avagy az elme- bajok legyőzésének bajnokai

– Melyek ma Magyarországon a leggyakoribb pszichiátriai kór-képek?– A depresszió és a különböző szo-rongásos betegségek állnak az első helyen. A másik nagyon fontos és kiemelt terület az alkoholizmus, ez is sajnos népbetegségnek számít. Ezt követik az olyan betegségek, mint például a bipoláris zavar, amely-nek előfordulási aránya viszonylag állandó. Pl. a depresszió – és ehhez kapcsolódóan a befejezett öngyil-kosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma – az, amelynek előfordulási gyakorisága a társadal-mi változásokkal összefüggésben változhat. A betegség felismerése népegészségügyi jelentőségű. Az utóbbi időben növekedett a fiatal-korban jelentkező drogfogyasztás, illetve a gyermekkori figyelemzava-ros szindróma, melynek felnőttkori megfelelőjével is egyre gyakrabban találkozunk. A táplálkozási maga-tartászavarok is gyakori kórképek, elsősorban az anorexia és a bulimia, illetve a modernebb zavarok, mint pl. az ún. inverz anorexia, és meg kell még említenünk a legnagyobb prob-lémák között az egyre inkább terjedő internetfüggősséget és más, ehhez

hasonló viselkedés-füg-gőségeket.– A depresszió kü-lönböző formáit, pl. az időskori, serdülő-kori vagy szülés utáni depressziót tekintve történtek-e változások az előfordulási gya-koriságban az utóbbi időben?– A serdülőkori és az időskori depresszió aránya növekszik, ez összefüggésbe hozható a gazdasági válsággal. Ismerjük más tanulmá-nyokból is, hogy a gazdasági válsá-gokban a depresszió, a depressziós magatartás zavar, az alkalmazkodási zavarok illetve az alkoholbetegség növekszik. A szülést követő depresz-sziónál is fontos a betegség felisme-rése, előfordulási aránya 15–18% a kismamák körében. Fontos, hogy ne keverjük össze ezt a kórképet a posztparten bluesnak nevezett szü-lést követő speciális lehangoltsággal – ami 10 nőből 7-nél jelentkezhet, de ez csak egy rövid ideig tartó állapot, melynek csak egy része fordul át depresszióba. Fontos lenne a depressziós betegségek szűrése,

amelyet például a munkahelyeken lehetne megvalósítani – erre vonat-kozóan létezik egy nemzetközi trend, amely reméljük, hogy itthon is el-terjed. A lelki egészség védelmében a munkahelyen végzett egészségügyi szűrés sokat segíthet, felismerhet-jük azokat a pszichés és/vagy lelki betegségeket, amelyek a családban adott esetben elsikkadnak, és mivel az érintett nem rendelkezik beteg-ségtudattal, sem háziorvosától, sem szakorvostól nem kér segítséget. – A fiatalkori depressziónak is vannak az időskorihoz hason-lóan atípusos tünetei?– A kérdést teljes körűen gyermek-pszichiáter tudná megválaszolni, de az ellátórendszer nehézségei miatt a 14–18 éves korosztállyal is találko-zunk a felnőtt korúak ellátásban. A kamaszkor eleve a változások kora, hormonális változásoktól kezdve családi és iskolai változások nehe-zítik a gyermek alkalmazkodását, éppen ezért nehezebb a depresszió felismerése. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy tünetei atípu-sosok lennének, a szokott módon lehangoltság, fáradság, enerváltság, alvási és evési problémák, a jövőt illetően sötét gondolatok árulkod-hatnak a betegségről. A serdülőkor-ban normális körülmények között is megjelennek akár extrém hangulat-ingadozások, melyeket számos eset-ben nehéz elkülöníteni a depresszió-tól, szakemberek azonban fel tudják állítani a pontos diagnózist.– Említette az egyre inkább elterjedő, gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt elő-forduló figyelemzavarokat. Mit érdemes erről tudnia a többi szakorvosnak?

Prof. dr.

Kurimay Tamás

23Orvosok Lapja

2013 | 4

szAKMAi OLDAL

rADnAi AnnA

– A gyermekkori figyelemzavar elsősorban a gyermekpszichiáterek kompetenciakörébe tartozik, ez a szakma egyik kiemelt területe. Ami újdonság, hogy ez a zavar felnőttkor-ban is gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk, és a gyermekkorban fel nem ismert, enyhébb ADHD felnőtt-korba is átnyúlva különféle maga-tartászavarokhoz, pl. közlekedési konfliktusokhoz vezet, ezért fontos ennek a betegségnek a szűrése, hogy minél kevesebb legyen a diagnosz-tizálatlan és kezeletlen érintett. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinikáján működik egy kutatói team prof. Bitter István vezetésével, tehát a szakorvosoknak érdemes tudni, hogy ha ilyen kérdés felmerül, van olyan hely, ahová akár szűrésre is lehet irányítani a pácienseket. – Az említett pszichiátriai kórképek számának csökken-tése komplex terápiát igényel, amelyben a lakosság egészének és a kormányzatnak is jut szerep a pszichiáterszakma mellett. Történtek-e előrelépések az utób-bi időben bármely oldalon?– Az EU-ban számos program indult a lelki egészség védelmében, sőt, arra vonatkozó kezdeményezés is született, hogy az elkövetkező évet az Unió nyilvánítsa a Lelki Egészség Évének. Magyarországon pozitív változásokat tapasztalok. Az Uniós tagországok meghatározták, melyek azok a legfontosabb részcélok, ame-lyek a lakosság lelki egészségének elősegítéséhez szükségesek, és ezek közül Magyarország munka-csoport-vezető szerepet kapott a depresszió és az öngyilkosság meg-előzésében, valamint az e-health fejlesztésében egy ún. Közös Akció (Joint Action on Mental Health and Wellbeing keretén belül, amelyet az EU és a tagországok közösen fi-nanszíroznak (ebben a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete az egyik ún. work package leader). A depresszió már most a második helyen áll, de 2020-ra a leg-nagyobb terhet jelentő betegséggé válhat Európában. A hazai szak-

embereknek jutott az a feladat, hogy ne csak a magyar, de a többi európai kormányzatnak is felhívják a fi-gyelmét a pszichiátriai betegségek visszaszorításához elengedhetetlen kezdeményezések szükségességére. Számtalan program indult el, bár pillanatnyilag vannak finanszíro-zási nehézségeink. Minisztériumi programként tervbe van véve a Lelki Egészség Országos Programja, illetve az alkohol- és drogstratégia is napirenden van, valamint a kö-zösségi pszichiátriai ellátás, ezen belül a Norvég Alap támogatásával lelkiegészség-központok kialakítása, amelyek feladata a prevenció is lesz. A szakma javaslata szerint ezeket a központokat klinikai szakpszicholó-gusok vezetnék, és a program más részeiben, pl. a pszichiátriai betegek betegútjainak koordinációjában is részt vennének. – Létezik olyan program is, ame-lyet a minisztérium ratifikált, tehát bármilyen felelősséget vál-lalt a megvalósítás mellett?– A Lelki Egészség Országos Prog-ramját már ratifikálta a minisztéri-um, és folyamatban van az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet kialakítása, továbbá vannak kezde-ményezések arra vonatkozóan, hogy a közösségi lelki egészség kérdését civilek bevonásával oldjuk meg. Ezzel kapcsolatban még nincsenek elfogadott programok, ezek olyan folyamatban lévő ügyek, melyeken

szakmai csoportok dolgoznak előze-tesen egyeztetett határidőkkel.– Egy gazdaságilag egyre rosz-szabb helyzetben lévő társa-dalomban, ahol a civilizációra jellemző a családok szétesése is, mennyire szélmalomharc a pszichiáter munkája az em-lített gyakori pszichiátriai betegségek ellenében?– Szociálisan rendkívül rétegezett társadalomban élünk, egyre ma-gasabb a létminimum alatt élők száma, a gyerekszegénység és a hajléktalanság is egyre gyako-ribb. Ugyanakkor a hagyományos családi közösségek szétesőben, tehát már-már nem bírnak ak-kora megtartó erővel, amilyennel bírhatnának. Lehet ezen siránkoz-ni vagy ezekre a körülményekre vezetni vissza sok problémát, de a pszichiátereknek az a kötelességük, hogy minden körülmények között megtegyenek szakmai szempontból mindent, amire lehetőségük van. Ezek a nehéz körülmények tehát számunkra adottságok, amelyeken nem tudunk változtatni, ellenben figyelembe vehetjük ezeket, és megpróbálhatjuk bizonyos mértékig kiküszöbölni a negatív következ-ményeiket. Például társadalmi civil szervezeteket segítségével hálózatot építeni, és szorosabban együttmű-ködni a betegszervezetekkel.

Figyelemza-

var nemcsak

gyermekkorban

fordul elő – fel-

nőtteket is érint

24Orvosok Lapja2013 | 4

szAKMAi OLDAL

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)

folyadékbevitelre vonatkozó ajánlása nőknél 2,

férfiaknál 2,5 liter. Ezt természetesen a környe-

zeti tényezők és a fizikai aktivitás stb. gyakorta

felülírhatja.

Az Európai Hidratációs Intézet magyarországi kutatása

Sok egyéb között az iménti témák-kal is foglalkozik a 2010 óta mű-ködő Európai Hidratációs Intézet (European Hydration Institute). A közelmúltban hazánkban járt dr. Jane Holdsworth, az EHI igazga-tója. Sűrű programjában hagyott időt arra, hogy az Orvosok Lapja olvasóinak az általa irányított inté-zetéről és egy, tavaly novemberben a magyar háziorvosok körében el-végzett felmérésükről beszámoljon.

Az EHI deklarált célja, hogy a hidratációval kapcsolatos szak-értelem az egészség, a jó közérzet és a teljesítőképesség megőrzését szolgálja. Az intézet életre hívói azt akarták, hogy az általuk kínált tudományos ismeretek publi-kálásával – mértékadó informá-cióforrásként – az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók és ter-mészetesen a lakosság a megfelelő folyadékbevitel fontosságáról kellő figyelmeztetést kapjon.

Az EHI munkáját támogató ku-rátorok, partnerek és kutatótársak szándéka a hidratáció tudomá-nyának mind teljesebb megisme-rése, a hidratáció egészségre, a jó közérzetre és a teljesítőképességre gyakorolt hatásainak mélyebb megértése. Ahogy dr. Jane Holds-worth magyarázta, feladatuk a tudományos eredmények össze-

gyűjtése, felülvizsgálata, a hidra-tációval kapcsolatos tudományos kutatásokra ösztöndíjak biztosítá-sa, a témával foglalkozó fogyasztói magatartás- és attitűdvizsgálatok készítése.

A szervezet tevékenységi köré-be tartozik továbbá a hidratáció fontosságának népszerűsítése, s olyan folyamatos tájékoztatás, amellyel a dehidratáció veszélyei-re a közvéleményt figyelmeztetik.

Pr nélkül is finanszíroz a multiAz EHI független tudományos szakértőkkel dolgozik, mint ahogy az intézet Tudományos Tanácsadó Testülete is európai tudósokból, egészség- és táplálkozástudomá-nyi független szakértőkből áll. Elnöke prof. Ronald J. Maughan, az angliai Loughborough Egyetem

professzora, aki egyben a Nem-zetközi Olimpiai Bizottság Orvosi Bizottsága Táplálkozástudományi Csoportjának elnöke. Emellett az International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabo-lism című tudományos folyóirat szerkesztője, és több más nemzet-közi szaklap társszerkesztője. Az Amerikai Sportorvoslási Kollé-giumban is jelen van.

A Tanácsadó Testület tagjai az egészségmegőrzés és a táplálko-zástudomány elismert független szakértői. Valamennyien a hidra-tációval, a közegészségüggyel, a sportorvoslással, a teljesítmény-nyel kapcsolatos szakterületeket képviselik. Az intézet Tanácsadó Testülete kutatási területeket határoz meg, illetve a hidratáció fontosságát hangsúlyozó munká-kat koordinálja.

A testület a hidratációval kapcsolatos minden megjelent tudományos publikációt össze-gyűjt, felülvizsgál, majd az EHI a weboldalán – www.europeanhyd-rationinstitue.org – valamennyi érdeklődőnek olvashatóvá tesz.

A testület a hidratációval kap-csolatos kutatásokhoz kutatói ösztöndíjakat ad. Az EHI évente felsőoktatási kutatói ösztöndíj-programot indít. Hidratációval kapcsolatos tudományos és új, független kutatásokat segít. Ugyanígy a témával foglalkozó fo-gyasztói magatartással és attitűd-vizsgálatokkal foglalkozó szocioló-giai kutatásokra is odafigyel. Teret ad az információ, a vélemény és tudás megosztására a szakértők, valamint a téma iránt érdeklődő laikusok számára.

A testület a hidratációval kapcsolatos minden megjelent tudományos publi-kációt összegyűjt, felülvizsgál, majd az EHI a weboldalán valamennyi érdeklő-dőnek olvashatóvá tesz.

25Orvosok Lapja

2013 | 4

szAKMAi OLDAL

Számos csoport és szervezet foglalkozik a témával. Az EHI szakértelmét felajánlva partneri viszonyt ápol azokkal az intézmé-nyekkel, vállalatokkal és társa-ságokkal, akik érdekeltek abban, hogy a hidratáció a közegészség-ügy kiemelt területe legyen.

Az EHI eddigi szakmai partnere az Olasz Táplálkozástudományi Alapítvány, a Spanyol Táplálko-záskutatási Alapítvány (Funda-ción Española de Investigación Nutricional), a The Coca-Cola Company, továbbá a Las Palmas de Gran Canaria Egyetem (Spanyol-ország). Magyarországon a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, a Pécsi Tudományegyetem Egész-ségtudományi Kara, a Semmel-weis Egyetem Egészségtudományi Kara, a Dietetikai és Táplálkozás-tudományi Tanszék.

a dehidratáció végzetes lehetAz alábbiakban tekintsük át, mi-ért olyan fontos a hidratációval foglalkozni. Egyebek között azért, mert az ember miközben öregszik, például a szomjúságérzete csök-ken, a fizikai képességei romlanak.

E leépülési folyamat része, hogy ugrásszerűen nő a kiszáradás ve-szélye. A krónikus dehidratáltság során az ájulás, a húgyúti fertőzés és a vesekő kockázata igencsak megnő.

A témának külön aktualitást ad, hogy éppen télen jelenik meg ez az írás, hiszen ebben az évszakban – nem igen gondolunk rá – még a nyárénál is fontosabb a folyadék-pótlás. A hidegben ugyanis nincs olyan szomjúságérzet, mint a me-legben, s a megfelelő folyadékbe-vitelre az izzadás sem figyelmez-teti az embert. Ez azért is érdekes, mert a meleg ruhában megizzad az ember, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, közben pedig a test víz-tartalma komolyan csökken stb.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A folyadékhi-ány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot, levert-séget, vagy éppen ingerlékenysé-get okozhat. A teljesítményt rontó jelenségekről még az orvosok

közül is csak kevesen gondolnak arra, hogy az ok a kevés folyadék-bevitelben keresendő.

A gyakorló orvosok sem idézik fel állandóan, hogy kilégzéssel, izzadással, vizelet- és székletürí-téssel naponta legalább 5–10%-nyi pótolandó folyadék távozik a szervezetből! A vízháztartás felborulása vérnyomás- és pulzus-emelkedést produkál. Fáradtak, lendületvesztettek lehetünk. Ki-száradáskor átmenetileg a döntési képességünk is zavart szenved-het, ilyenkor nem ritka egy-egy baleset. Tanulmányok rögzítik, hogy 24 foknál melegebb időben a munkahelyi balesetek száma akár 30%-kal (!) is nőhet.

A szomjúság 2%-os folyadék-veszteségnél vészjelzésként jelentkezik, s a rossz közérzet mellett a rövidtávú memóriánk, a koncentrációnk és reakció-időnk is romlik. A szájkiszáradás a 3–5% vízveszteség tünete, ekkor a koncentrációzavar mellett a vese kiválasztása sem jó, gyakori követ-kezmény: álmosság, türelmetlen-ség, émelygés, érzelmi instabilitás.

Érdekes válaszok születtekÉs most eljutottunk a bevezetőben már jelzett, az EHI által online végzett felméréséig, aminek tár-gya a magyar háziorvosok hidra-tációval kapcsolatos attitűdjének vizsgálata volt.

A kérdésekre 303 alapellátó or-vos válaszolt. Közöttük 45% dok-tor, 55% doktornő volt. 1985 előtt végzett 55%-uk, a többiek abban az esztendőben, vagy később let-tek orvosok. Településtípus szerint

!

További  információk  a  következő  honlapon:                                                                                                                            www"#$%&'($)*w+,+-"./      

Gasztroenterológust keresünk

A gyakorló orvosok sem idézik fel állan-dóan, hogy kilégzéssel, izzadással, vize-let- és székletürítéssel naponta legalább 5–10%-nyi pótolandó folyadék távozik a szervezetből!

A szomjúság 2%-os folyadékveszteség-nél vészjelzésként jelentkezik, s a rossz közérzet mellett a rövidtávú memóri-ánk, a koncentrációnk és reakcióidőnk is romlik.

26Orvosok Lapja2013 | 4

szAKMAi OLDAL

Budapesten 26%, megyeszékhe-lyen 23, városban 37, községben pedig 14% dolgozott. Régió sze-rinti bontásban Budapesten 26%, Kelet-Magyarországon 43%, végül Nyugat-Magyarországon 31% volt a válaszadó háziorvos.

A „Mennyire ért egyet a követ-kezőkkel: a megfelelő folyadék-bevitel fontos az egészség, a jó közérzet és a teljesítőképesség megőrzése szempontjából?” – kér-désre 85% maximális igennel vá-laszolt; a 1985 előtt diplomázottak 87%-a, az utána végzettek csupán 82%-a értett egyet a kérdésben foglaltakkal.

„Milyen gyakran hívja fel pá-ciensei figyelmét a megfelelő folyadékbevitel fontosságára an-nak érdekében, hogy megőrizzék egészségüket, jó közérzetüket és teljesítőképességüket? – itt a vála-szokból kiderült, a női háziorvosok gyakrabban figyelmeztetik a be-tegeiket, és az idősebb korosztály is fontosabbnak tartja a megfelelő hidratáció ismertetését, mint a 28 éven belül diplomázott kollégáik.

„Amikor tájékoztatja pácienseit a folyadékbevitelről, elsősorban milyen okból teszi?” A megfelelő hidratáció fizikai egészség meg-őrzésében betöltött szerepével tisztában vannak az orvosok. A mentális egészségre gyakorolt po-zitív hatásával azonban kevésbé.

„A páciensek fizikális vizsgálata során ellenőrzi-e a hidratáltsági állapotukat, és ha igen, milyen gyakran? Kiderült, a hidratáltsági állapotot az orvosok 50%-a mindig ellenőrzi, a doktornők valamivel gyakrabban, mint férfikollégáik.

„Milyen arányban ellenőrzi páciense hidratáltsági állapo-tát?” – kérdezték azoktól, akik csak időnként kontrollálnak. A meg-kérdezett orvosok csaknem fele – 10 esetből 4 – ellenőrzi betegei folyadékellátottságát.

„Az Európai Élelmiszerbiztonsá-gi Hivatal (EFSA) naponta mennyi folyadék (liter/nap) elfogyasztását javasolja felnőttek számára?” Csupán az orvosok 58%-a ismeri pontosan az EPSA felnőtteknek a napi folyadékbevitelére megfogal-mazott ajánlását.

„Mennyire ért egyet a következő állítással: Sok ember nem megfe-lelően hidratált?” A női háziorvo-sok és a fiatalabb korosztály közül többen tartják úgy, hogy sokak nem megfelelően hidratáltak.

„Egy átlagos összetételű ét-rend fogyasztása mellett a bevitt folyadékmennyiségnek mekkora hányada származik élelmiszerek-ből, ételekből, valamint különböző italokból?” Az orvosok 62%-a tip-pelt helyesen, vagyis tudta meg-nevezni, hogy egy átlagos európai étrend mellett a napi vízmennyi-ség 20-30%-a ételekből, 70–80%-a pedig italokból származik

„Az Ön véleménye szerint a következőkben felsorolt italok mi-lyen mértékben járulnak hozzá a napi folyadékszükséglet kielégíté-séhez?” Itt az ásványvíztől kezdve a csapvízen, a gyümölcsleveleken, az alkoholmentes sörökön keresz-tül a kávén át az energiaitalokig és a tömény szeszekig 17 féle inni- és ennivaló közül választha-tott a megkérdezett. A feleletekből kitűnt, hogy a nők jobban érté-kelik a jellemzően „női” italokat – ásványvíz, tea, zöldséglé –, de igazából jelentős különbség nincs a különböző italok hidratációban betöltött szerepének megítélésé-ben. Itt ugyanis első helyezett az ásványvíz, a második a csapvíz, s szerencsére a tömény szeszek leg-utolsóként kullognak.

A magyar orvosok sincsenek tisztában azzal – Jane Holdsworth is hangsúlyozta –, hogy nemcsak a víz és az ásványvíz hidratál, hi-szen az egyes italok víztartalma 85–95% közötti, sőt bizonyított, a változatosságnak fontos szerepe van abban, hogy elfogyasszuk a szükséges folyadékmennyiséget. Jusson ez eszünkbe, amikor elkor-tyolunk egy csésze teát, egy pohár tejet, gyümölcslevet vagy akár üdítőt.

KrAsznAi ÉVA

A szájkiszáradás a 3–5% vízveszteség tünete, ekkor a koncentrációzavar mel-lett a vese kiválasztása sem jó, gyakori következmény: álmosság, türelmetlen-ség, émelygés, érzelmi instabilitás.

27Orvosok Lapja

2013 | 4

szAKMAi OLDAL

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok, a

tartós súlyos rokkantság első számú oka. A

magas morbiditási és mortalitási mutatók

Magyarországon több más országhoz képest

is rosszabbak. Évente kb. 45000 kórházi fel-

vétel történik cerebrovascularis megbetege-

dés miatt.

Az akut stroke felléptének heti ingadozása – megjósolhatók a „kockázatos napok”?

Az ischaemiás stroke evidenciá-kon alapuló kritériumok szerint hatékonynak ítélt kezelése a szöveti recombinans plasminogen activator (rt-PA) alkalmazása. Az időablak jelenleg 4,5 óra, mely a pontosan ismert kezdettől a keze-lés megkezdéséig telhet el. A keze-lés biztonságos és eredményes, de magas szervezettségű, non-stop rendelkezésre álló kórházi hátte-ret igényel. Emiatt hasznosak azok az adatok, melyek előre jelezhetik az egészségügyi ellátórendszerre háruló igénybevételt. Irodal-mi adatok szerint az akut stro-ke felléptében időbeli tényezők szerepe is megfigyelhető. A stroke leggyakrabban télen és tavasszal, ill. az első munkanapon fordul elő. Ismert sajnálatos jelenség azon-ban az is, hogy a hétvégén fellépő agyi érkatasztrófával a betegek csak hétfőn fordulnak orvoshoz. Vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy egy nagy forgalmú, non-stop sürgősségi ellátást bizto-sító, stroke-centrumként működő neurológiai osztályon hogyan

alakul az akut cerebrovascularis betegségek miatti felvétel a hét különböző napjain. Azért elemez-tük a thrombolysis-kezeléseket külön is, mert a szűk időablak a stroke kezdetének pontos időbeli meghatározását tette lehetővé, így jól jellemezte a kórházba kerülés időpontját.

Bereczki és Ajtay munkái alap-ján állnak rendelkezésre adatok a magyarországi stroke-beutalások időpontjáról 2003-ból, majd a szinte ugyanezt tükröző 2009. évből (1. ábra). Az OEP adatbázisa szerint mindkét vizsgált időszak-ban a hétfői stroke-beteg felvéte-lek száma messze kiemelkedett, majd a hét végéig egyenletes csök-kenés következett be (a vasárnapi felvételek a hétfőiek negyedének feleltek meg). Okként az merült fel, hogy a lakosság a stroke-ban nem ismeri fel a sürgősségi be-tegséget, hétvégén nem fordul orvoshoz. Elemezve a stroke-be-tegek felvételének megoszlását a Szent János Kórház Neurológiai Osztály – Stroke Centrumban

2009. év azonos periódusában (ja-nuár 1–március 31.), igen hasonló görbét kaptunk (2. ábra). Utóbbi adatokat azért tartottuk fontosnak az országos számokhoz viszonyí-tani, mert osztályunkon ebben az időszakban 87,47%-os volt a sürgősségi felvételek aránya, így a betegek érkezését alapvetően a mentő- vagy ügyeleti szolgálat döntése (és a lakosság orvoshoz fordulása) befolyásolta. Az orszá-goshoz képest annyiban találtunk különbséget, hogy a keddi napok a hétfői felvételek számát kismér-tékben meghaladták, a vasárnapi felvételek száma pedig „csak” fele volt a hét elejeinek. A Szent János kórházi adatok alapján gondoltuk úgy, hogy a lakosság nem kellő szintű egészségtudatossága mel-lett más okokat is kell keresni a stroke miatt hét elején kiugróan magas betegfelvétel hátterében.

Főként a cardiovascularis be-tegségek esetében, de néhány közleményben stroke vonatkozá-sában is azt találták, hogy a hétfői napokon jelentősen gyakoribb, míg hétvégén, ünnepnapokon ritkább a betegség előfordulása. A szakirodalom adatai alapján a car-diovascularis események, a stroke hétfői halmozódásában több kóroki tényező játszhat szerepet. Kézenfekvő a hétfői munkakezdés psychés stresszt hozó hatása. A hétvége ugyanakkor nemcsak kikapcsolódást, pihenést jelent, de alkalmanként szélsőségesen nagy mennyiségű és kalóriatartalmú étkezést, jelentős alkohol-, esetleg

28Orvosok Lapja2013 | 4

drogfogyasztást is. Úgy tűnik, e két nagy kóroki csoport tehető felelőssé azért, hogy a hét elejét is „vascularis rizikótényezőnek” tekintsük.

A stroke valóban akut jellegé-nek megítéléséhez pontosan kell ismernünk a cerebrovascularis esemény kezdetét. Erre az akut ischaemiás stroke miatt végzett thrombolysis kezelést találtuk alkalmasnak a szoros időablak miatt. Az Osztályon végzett 80 kezelés alacsony száma csak kor-látozott értékelésre ad lehetősé-get, azonban tendenciákat már jelezhet.

A Szent János Kórház Neuro-lógiai Osztály – Stroke Centruma 2009. január 1-jén lépett be a thrombolysis-ellátó ügyeleti rend-be. Négy év valamennyi megvaló-sult kezelése alapján a hét napjai jóval egyenletesebb megoszlást mutattak, mint a „klasszikus” stro-ke-felvételek esetében. A szom-baton thrombolysisre érkezett betegek száma ugyan jelentősen elmaradt a hétfőtől (annak 57%-a volt), de vasárnap az egész hét „legerősebb” napjának bizonyult. A „mélypont” éppen munkanapra, szerdára esett (3. ábra).

Összegezve az osztályos adato-kat (tudva azt is, hogy az alacsony esetszám a következtetések le-vonásában óvatosságra int), az ál-lapítható meg, hogy a thromboly-sis-kezelések megoszlása nem tükrözte azt a markáns heti inga-dozást, melyet az általános stro-

ke-felvételek alapján várni lehe-tett volna. Úgy tűnik, ha felismerik a „valóban akut” stroke-beteget, akkor a hét napjától függetlenül mentőt hívnak. Tehát a lakossá-gi felvilágosító kampányoknak fontos szerepük van abban, hogy a jelenlegi 3%-os stroke thromboly-sis arány az elfogadható 8–10% körüli értékre emelkedhessen a jövőben. Igazoltnak tekinthető az is, hogy a stroke hétfői halmozó-dásában nem kizárólag a lakosság egészségtudatos magatartásának hiánya játszik szerepet. A throm-bolysisre alkalmas stroke-betegek legalább kétharmada hazánkban még mindig nem ismeri fel az agyi érkatasztrófák jelentőségét, a sür-

gős ellátás fontosságát. Számukra ezután is kiemelt szerepe lesz a lakossági felvilágosító tevékeny-ségnek, a médiakampánynak.

irodalom: Bereczki D, Ajtay A. (szerk).

Magyarország neurológiai ellátá-sa – 2012. A Neurológiai Szakmai Kollégium felmérésének összefog-lalása. ISBN 978-963-08-5967-7. 2012.

Passero S, Reale F, Ciacci G, Zei E:

Differing Temporal Patterns of On-set in Subgroups of Patients With Intracerebral Hemorrhage. Stroke. 2000;31:1538–1544

1-2. ábr A . s trOKE MiAt ti bE tEgfELVÉ tELEK MEgOszL á sA n A P OK szErint

M AgyA rOrsz ágOn És A szEnt já nOs KórH á z nEurOLógiA i Osz táLy – s trO -

KE cEntruMbA n 2009. jA nuá r 1. És M á rcius 31. Közöt t. A P irOs nÉgy zE-

tEK A HÉ t VÉgÉKE t jELöLiK .

3. ábr A .

Hétfő 17,50%

Kedd 15,00%

szerda 6,25%

csütörtök 15,00%

Péntek 17,50%

szombat 10,00%

Vasárnap 18,75%

szAKMAi OLDAL

29Orvosok Lapja

2013 | 4

Manfredini R, Manfredini F, Boari B, Bergami E, Mari E, Gam-berini S. et al: Seasonal and weekly patterns of hospital admissions for nonfatal and fatal myocar-dial infarction. Am J Emerg Med 2009;27:1097–1103

Manfredini R, Manfredini F, Boari B, Malagoni AM, Gambe-rini S, Salmi R et al: Temporal patterns of hospital admissions for transient ischemic attack: a retrosective population-based stu-dy int he Emilia-Romagna region of Italy Clin Appl Thromb Hemost 2010;16:153–160.

Spielberg C, Falkenhahn D, Wil-lich SN, Wegschneider K, Voller H: Circadian, day-of-week, and seasonal variability in myocardial infarction: comparison between workin and retired patients. Am Heart J 1996;132:579–585

Willich SN, Löwel H, Lewis M, Hörmann A, Arntz HR, Keil U: We-ekly variation of acute myocardial infarction. Increased Monday risk in the working population. Circu-lation. 1994;90:87–93.

Witte DR, Grobbee DE, Bots ML, Hoes AW: Excess cardiac morta-lity on Monday: the importance of gender, age and hospitalisation. European Journal of Epidemiology 2005;20:395–399.

Wijnbergen I, van’t Veer M, Pijls NHJ, Tijssen J: Circadian and weekly variation and the influen-ce of environmental variables in acute myocardial infarction. Neth. Hearth J 2012;20:354–359.

Banshchikov GT, Gudkov G, Zi-novenko TN: Myocardial infarct register in Vologda Kardiologiia 1981;21:59–62

Beard CM, Fuster V, Elveback LR: Daily and seasonal variation in sudden cardiac death, Rochester, Minnesota, 1950-1975 Mayo Clin Proc 1982;57:704–706

Wang H, Sekine M, Chen X, Ka-gamimori S: A study of weekly and seasonal variation of stroke onset. Int J Biometeorol 2002;47: 13–20.

Jakovljević D: Day of the week and ischemic stroke is it Monday high or Sunday low?

Stroke. 2004;35:2089–2093.Willich SN, Levy D, Rocco MB,

Tofler GH, Stone PH, Muller JE: Cir-cadian variation in the incidence of sudden cardiac death in the Fra-mingham Heart Study population. Am J Cardiol 1987;60:801–806

Muller JE, Stone PH, Turi ZG, Rutherford JD, Czeisler CA, Parker C, Poole WK, Passamani E, Roberts R, Robertson T, Sobel BE, Willer-son JT, Braunwald E: Circadian variation in the frequency of onset of acute myocardial infarction. N Engl J Med 1985;313:1315–1322

Tofler, GH, Muller JE: Triggering of acute cardiovascular disease and potential preventive strategies. Cir-culation. 2006;114:1863–1872.

Muller JE, Tofler GH, Stone PH: Circadian variation and triggers of onset of acute cardiovascular disea-se. Circulation 1989;79:733–743.

Muller JE, Abela GS, Nesto RW, Tofler GH: Triggers, acute risk fac-tors and vulnerable plaques: the lexicon of a new frontier. J Am Coll Cardiol 1994;23:809–813.

Tofler GH, Stone PH, Maclure M, Edelman E, Davis VG, Robertson T, Antman EM, Muller JE: Analysis

of possible triggers of acute myo-cardial infarction (the MILIS Stu-dy) Am J Cardiol 1990;66:22–27.

Moller J, Theorell T, de Faire U, Ahlbom A, Hallqvist J: Work related stressful life events and the risk of myocardial infarction: case-control and case-crossover analyses within the Stockholm Heart Epidemiology Programme (SHEEP) J Epidemiol Commun Health 2005;59:23–30.

Mittleman MA, Maclure M, Tof-ler GH, Sherwood JB, Goldberg RJ, Muller JE;

Determinants of Myocardial In-farction Onset Study Investigators Triggering of acute myocardial infarction by heavy physical exer-tion: protection against triggering by regular exertion N Engl J Med 1993;329:1677–1683.

Lipovetsky N, Hod H, Roth A, Kishon Y, Sclarovsky S, Green MS: Heavy meals as a trigger for a first event of the acute coronary synd-rome: a case-crossover study. Isr Med Assoc J 2004;6:728–731

Vogel RA, Corretti MC, Plotnick GD: Effect of a single high-fat meal on endothelial function in healthy subjects Am J Cardiol 1997;79:350–354.

Rezkalla SH, Hale S, Kloner RA: Cocaine-induced heart diseases Am Heart J 1990;120:1403–1408.

Mittleman MA, Mintzer D, Mac-lure M, Tofler GH, Sherwood JB, Muller JE: Triggering of myocar-dial infarction by cocaine Circula-tion 1999;99:2737–2741.

Mittleman MA, Lewis RA, Mac-lure M, Sherwood JB, Muller JE Triggering of myocardial infarc-tion by marijuana Circulation 2001;103:2805–2809.

Dr. fOLyOVicH AnDrás szEnt jánOs KórHáz És

ÉszAK-buDAi EgyEsítEtt Kór-HázAK nEurOLógiAi OsztáLy

– strOKE cEntruM

Dr. bErEczKi DániELsEMMELwEis EgyEtEM nEurOLógiAi KLiniKA

Főként a cardiovascularis betegségek esetében, de néhány közleményben stroke vonatkozásában is azt találták, hogy a hétfői napokon jelentősen gya-koribb, míg hétvégén, ünnepnapokon ritkább a betegség előfordulása.

Tehát a lakossági felvilágosító kampá-nyoknak fontos szerepük van abban, hogy a jelenlegi 3%-os stroke throm-bolysis arány az elfogadható 8–10%

körüli értékre emelkedhessen a jövőben.

szAKMAi OLDAL

30Orvosok Lapja2013 | 4

szAKMAi OLDAL

Közel félezer szakmai irányelvet kell kidolgozni

2013-ban, ám kérdés, hogy a jogszabályi hierar-

chiában mennyire lehetnek erősek az ajánlások a

finanszírozási eljárásrendekkel szemben, vetődött

fel egy szakmai konferencián, ahol a tételes finan-

szírozásról és a gyógyszerek finanszírozásának

kockázatmegosztásáról is szó esett.

Megújulnak a szakmai irányelvek

Az új protokollok kidolgozásához óriási tempót diktál a március ele-jén kiadott 18/2013. EMMI-ren-delet: 2013. június végéig ugyanis 140, év végéig pedig 347 szakmai irányelvet kell elkészíteni a je-lenleg hatályos 498 helyett. Igaz, hogy adaptációval is készülhet protokoll, ám így is hatalmas munka vár a szakmai a tagoza-tokra – derült ki dr. Cserháti Péter helyettes államtitkár tájékoztatá-sából a Medical Tribune márciusi gyógyszerpiaci szakmai konferen-ciáján.

A Magyar Közlöny 37. szá-mában megjelent jogszabály meghatározza az egészségügyi szakmai irányelv fogalmát: „olyan szisztematikusan kifejlesztett ajánlássorozat, amely meghatáro-zott ellátási körülmények között az ellátandók jól körülhatárolt körére vonatkozik, ajánlásai jól azonosíthatók, tudományos bi-zonyítékokra, illetve valamennyi érintett szakterület szakértőinek véleményére támaszkodva, a betegek szempontjainak figye-lembevételével az ellátók és ellátandók adott egészségügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseit segíti elő”. A jogszabály kimondja: az egészségügyi ellátás az egészségügyi szakmai irányelv ajánlásainak figyelembevételével

történik, az irányelv képezi az alapját az egészségügyi szolgálta-tások szervezésének és szakmai ellenőrzésének.

Cserháti Péter szerint izgalmas kérdésnek ígérkezik az ellátás hát-terét biztosító jogszabályok közöt-ti hierarchia, ugyanis a megújuló szakmai irányelveket várhatóan miniszteri utasítások tartalmaz-zák majd, míg a költségvetési lehetőséget figyelembe vevő finanszírozási eljárásrendeket mi-niszteri rendeletek.

Mint a jogszabályból kiderül, az új protokollok készítését kezde-

ményezheti maga a miniszter, a szakmai kollégium, illetve a GYEMSZI, az OTH, az OEP, sőt: az OBDK (Országos Betegjogi, Ellá-tottjogi, Gyermekjogi és Doku-mentációs Központ) és a Nemzeti Betegfórum is. A finanszírozási lehetőségekkel való összehason-lításban pedig az OEP-nek van kulcsszerepe.

Nyolc finanszírozási eljárásrend módosítása van folyamatban a helyettes államtitkár tájékoztatá-sa szerint. Egy eljárásrendet, még-hozzá a hepatitis C-re vonatkozót, újraírják: a betegek ellátására szol-gáló két új készítményt nemrég fogadta be az OEP, így elérhetővé vált az úgynevezett hármas kom-binációs kezelés, amely jelentős előrelépés a terápiásan leginkább rászoruló négyszáz beteg gyógyí-tásában.

Előnyként fogalmazta meg dr. Cserháti Péter, hogy a szakmai irányelv és finanszírozási eljárás-rend egységes keretrendszerében valós adatok állnak majd rendel-kezésre, és ezzel megindulhat a

…folyamatosan nő a tételes finanszí-rozásba sorolt termékek forgalma, ám nem tudni, hogy ezt pontosan mi okoz-za: a jobb beteg-együttműködés, vagy az, hogy többen hozzáférnek azokhoz a gyógyszeres terápiákhoz, amelyeket ed-dig a kórházi ellátásban finanszíroztak…

A szakmai irányelv és finanszírozási

eljárásrend egységes keretrendszerében

valós adatok állnak majd rendelke-

zésre – ezzel megindulhat a szakmai

finanszírozási és érdekeltségi torzulá-

sok korrekciója

31Orvosok Lapja

2013 | 4

szAKMAi OLDAL

sánDOr juDit

szakmai finanszírozási és érde-keltségi torzulások korrekciója.

tételes finanszírozás: többen hozzáférnek a terápiákhoz?A konferencia másik fő témája a tételes finanszírozás volt. Dr. Cserháti Péter szerint jelentős po-zitívuma a finanszírozási technika bevezetésének, hogy a kórházak anyagi helyzetétől függetlenül biztosítja a betegek ellátását, rá-adásul az OEP közbeszerzéseinek köszönhetően árcsökkentő hatása is mutatkozik.

Érdekes tendenciára mutatott rá Szabó Csenge, az IMS Health Hun-gary munkatársa: folyamatosan nő a tételes finanszírozásba sorolt termékek forgalma, ám nem tudni, hogy ezt pontosan mi okozza: a jobb beteg-együttműködés, vagy az, hogy többen hozzáférnek azokhoz a gyógyszeres terápiákhoz, amelyeket eddig a kórházi ellátásban finanszí-roztak – vetette fel a kérdést.

Egyelőre azonban nincs válasz a jelenségre, derült ki dr. Gajdácsi József, a Pénztár főigazgató-he-lyettesének tájékoztatásából. Az okokról elmondta, hogy az informatikai jelentési rendszer egy évvel ezelőtti bevezetése nem volt zökkenőmentes, így igazából csak tavaly szeptembertől vannak megfelelően összevethető adataik. Mindenképpen a nyilvánosság elé kívánják tárni az eredményeket, ráadásul több szakma igényli a hozzáférést a nyers (de anonim) adatokban való kutatáshoz.

2013-ban a nagy értékű gyógy-szerekre 34,7 milliárd forintos elő-irányzatot terveztek, a nagy értékű eszközökkel (például pacemaker, beültethető defibrillátor, mű-szív, műbillentyű) és eljárásokkal (például a vese-, szívtranszplantá-ciók, az aferezis) együtt összesen 67,5 milliárd forintot. A tételes elszámolást – amely ugyanúgy finanszírozási technika, mint pél-dául a háziorvosoknál a fejkvóta, a kórházaknál a HBCS vagy a

járóbeteg-ellátásban a német pont – bár zárt kasszában alkalmazzák, igyekeznek a kvótákat nemcsak fiskális, hanem klinikai igények-nek megfelelően is alakítani.

Jelenleg 26 nagy értékű ható-anyag van a rendszerben, amely idén újabbakkal bővül. Új eszkö-zök befogadására is sor került, így a listán szerepel a beültethető szívmotor, a sűrűfonatú, öntáguló intracranialis stent, a Caphosol szájöblítő, az albumin-dialízisen alapuló szupportív májpótló ke-zelés és a transzkatéteres szív-billentyű.

Több mint harmincezer beteg ellátása történik tételes finan-szírozással, a jelentőrendszerben 2145 regisztrált orvos és 190 intézmény van, a konferencia időpontjáig 105 ezer adatlapot rögzítettek dr. Gajdácsi József tájé-koztatása szerint.

Elsősorban pénz kérdése, hogy mi kerül be a továbbiakban a tételes elszámolású körbe. Az OEP-nél tervezik például az ízületi felszínpótló protézisek beemelé-sét, ugyanis most tapasztalataik szerint inkább olcsóbb és gyen-gébb minőségű implantátumokat ültetnek be spórolásból, ám ezek a speciális problémájú pácien-seknek nem nyújtanak hathatós segítséget.

Kockázatmegosztás a gyógyszerek finanszírozá-sábanA kockázatmegosztás lényege, hogy közös cél érdekében több partner közösen kockáztat, vagyis a lehetséges veszteségek terhét, majd a várható előnyt is közösen osztják meg. Az elv az USA-ból származik a biztosítóktól, jóval később alakult ki a gyógyszer-iparra vonatkozóan: a finanszírozó számára lehetővé teszi, hogy egy jól körülhatárolható betegcsoport kezelésének pénzügyi kockázatait megossza a gyártókkal. A kiáram-ló pénz csökkentésére fókuszál, áthelyezte a kockázat menedzs-mentjét a gyártókra, ezt mutatják a hazai támogatásvolumen-szerző-dések is, fogalmazott az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének volt elnöke, dr. Szolyák Tamás. Eb-ben ugyan nincs eltérés a hazai és nemzetközi gyakorlat között, egy különbség azonban van: a finanszí-rozó oldaláról igény mutatkozik az innovatív technológiák befogadá-sára is, ami hazai gyakorlatra nem mondható el. Dr. Szolyák Tamás szerint jó lenne elfogadtatni, hogy az egészségügy alapvető célja a terápiás eredményesség biztosítá-sa a leghatékonyabb módon – ezért véleménye szerint szükségszerű a minőséggel korrigált költség fo-galmának bevezetése, hiszen adott áron magasabb minőséget kapni voltaképpen kisebb költség.

FelHívás Évfolyam-találkozó az 1973-ban Buda-pesten (a sOTe-n) végzett kollegáknak!2013. szeptember 20-án 18 órai kezdet-

tel évfolyam-találkozót szervezünk.Helyszín: semmelweis egyetem, elmé-

leti Orvostudományi Központ,1094 Budapest, Tűzoltó u. 37–47.

A részvételi szándékot kérem, jelezzé-tek dr. Szőcsik Katalinnak

(e-mail: kszocsik@alexmed.hu)

Nagy értékű

gyógyszerekre

34,7 milliárd fo-

rintos előirány-

zatot terveztek

2013-ban

32Orvosok Lapja2013 | 4

KOnfErEnciA

A nemzetközi rendezvények száma alapján Budapest

jelenleg a 11. helyen áll a világranglistán a az ICCA

(International Congress and Convention Association)

összefoglalója szerint. Fővárosunk ezzel olyan jelentős

kongresszusi helyszíneket is maga mögé utasított, mint

Prága vagy Brüsszel. A jelentős számú résztvevővel

lebonyolított nemzetközi rendezvények egyszerre több

szempontból is kiemelkedő fontosságúak Magyaror-

szág társadalmi, gazdasági életében.

Még több konferenciát Budapestre!

A nemzetközi konferenciák házigaz-dái lehetőséget kapnak arra, hogy az egész országot megjelenítsék a nagyvilág előtt. Amennyiben egy konferenciát Magyarországon ren-deznek meg, a résztvevők néhány napos itt tartózkodása hasznot ered-ményez a különböző szektorokban tevékenykedő szolgáltatók, s rajtuk keresztül az egész ország számá-ra. Kevesen tudják azonban, hogy a rendezvények megpályázásához segítséget is kaphatnak. A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) Kongresz-szusi Igazgatósága (MKI) évről évre meghirdeti Konferencia Nagyköveti Programját (KNP) annak érdekében, hogy a nemzetközi konferenciák, rendezvények számára Magyaror-szág biztosítson otthont.

Ezen a területen példaértékű Prof. dr. Vas Ádám, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farma-kológiai Társaság elnökének munkája, aki résztvevőként és meghívottként is számos konferen-cián vesz részt. A professzor urat tapasztalatairól kérdeztük:

– Milyen nehézségek adódnak egy pályázat beadása során?– A nemzetközi szervezeteknek megvannak az irányelveik, ame-

lyekben rögzítik, hogy a kong-resszusra pályázónak milyen kérdésekre kell választ adnia és milyen adatokat kell benyújtania. Tisztában kell lennie azzal, hogy mennyire tud megfelelni a logisz-tikai és pénzügyi feltételeknek. Hangsúlyozni szeretném, hogy a pályázat elkészítése csapatmunka, nagyon fontosnak tartom a meg-felelő hivatásos kongresszusszer-

vező cég (PCO) megtalálását és a vele való szoros együttműködést a pályázat megírásától a kongresszus pénzügyi végső lezárásáig.– Mi vezérli a döntéshozókat egy konferenciahelyszín kiválasz-tásában?– Fontos, hogy a pályázó szakmai ismertsége és kvalitása milyen fokú, milyenek a nemzetközi kapcsolatai és szervezési tapasztalatai. Számít a fogadó ország és azon belül a város turisztikai vonzósága, megközelít-hetősége, életminősége, nyitott-sága. Fontos, hogy a kongresszus

helyszíne mennyire felel meg a követelményeknek, milyen a kultu-rális, kulináris és infrastrukturális környezete, milyenek a környékén a szálláslehetőségek és így tovább. – Milyen érvekkel győzte meg a bizottságot, hogy a magyar fő-várost válasszák?– Az Európai Klinikai Farmakoló-giai és Terápiás Társaság esetében először a 2003-ban mutattuk be

Prof. dr. Vas

Ádám

33Orvosok Lapja

2013 | 4

KOnfErEnciA

pályázatunkat, nem nyertünk. Nem adtuk fel és Poznanban, 2005-ben elnyertük a 2011-es kongresszus rendezési jogát. Szá-mított a kitartásunk, de olyan, mu-latságosnak ható apróság is, hogy a bemutatkozáskor egy szavazati joggal rendelkező skót kolléga megkérdezte, hogy mennyibe ke-rül a sör Budapesten. Válaszom az volt, hogy biztosan olcsóbb, mint Edinburgh-ban. Nevetés, feszültség oldódott és – nyertünk. Persze nem (csak) a sör miatt. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakmai érvek mellett bizonyos fokú „emberközel-ségre” is szükség van. – Miért döntött úgy, hogy sze-mélyesen ajánlja Budapestet, mint konferenciahelyszínt? – Budapest ismert és kedvelt turistaközpont jó infrastruktúrával, éghajlattal és kulturális háttér-rel, kedvező minőség/ár aránnyal. Megközelíthetősége igen jó, gya-korlatilag minden európai városból könnyen elérhető. – Milyenek voltak a résztvevők visszajelzései a budapesti kon-ferenciáról? – Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk már menet közben is. Ezt érezni lehetett a helyszínen sétál-

va, beszélgetve, az előadótermekbe benézve, a társasági események, fogadások során. Utólag is a részt-vevők mind a szakmai színvonalat, mind a szervezést magasra értékel-ték. Sokan jelezték, hogy szívesen jönnének vissza Budapestre szak-mai rendezvényre, de akár családi üdülésre is. Más tudományos társaságok kép-viselői is pozitív tapasztalatokról tudnak beszámolni: A Magyar Szociológiai Társaság először vett részt a KNP prog-ramban annak érdekében, hogy a Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) 2018-as világkongresszu-sának rendezési jogát elnyerje – válaszolta kérdésünkre a társaság elnöke, Csepeli György. – Az MT Zrt. Kongresszusi Igazgatóságá-nak munkatársai a pályázat teljes megvalósítása alatt társaságunk

munkatársainak segítségére vol-tak. Noha a 2018-as konferencia megrendezését nem nyertük el, az elmúlt évben egyre szorosabb kapcsolatba kerültünk a nemzetkö-zi szervezet elnökségével, tagjaival. A 2016-ban rendezendő ISA World Forum rendezési jogának elnyeré-séért szintén a KNP segítségével szállhattunk versenybe 2013 már-ciusában. A pályázatunk egyelőre sikeres, az utolsó körbe Bécs és Bu-dapest került. Ennek beindításához azonban nélkülözhetetlen volt a KNP Programmal elnyert támoga-tás – zárja beszámolóját a Magyar Szociológiai Társaság elnöke.- A program által biztosított háttér nagy lendületet adott Egyesüle-tünknek, évről-évre nő a Ma-gyarországra hozott nemzetközi rendezvényeink száma. A KNP tá-mogatásával 2010 és 2012 között öt nemzetközi konferencia rende-zési jogát sikerült megszereznünk. – számol be tapasztalatairól Prof. dr. Sarkadi Livia, a Magyar Ké-mikusok Egyesületének elnöke. – A pályázat gazdasági hátterét biztosítva az MKI segítséget nyújt mind a dokumentáció elkészíté-séhez, mind a pályázat helyszíni bemutatásához (regisztrációs díj, utazási és szállásköltségek). Mind-emellett turisztikai szempontból is minden szakmai segítséget megad, s biztosítja a promóciós anyagokat is. – összegezte a professzorasszony.

Csatlakozzon Ön is a Magyar Turizmus Zrt. programjához! Kontakt: Sipos Alice, e-mail: siposa@itthon.hu

Szakorvosi állások Svédországban                                                                                                                          További  információ  a  következő  honlapon:                                                                                                                              ww!"#$%&'($)*!+,+-"./00    

A program által biztosított háttér nagy lendületet adott Egyesületünknek, évről-évre nő a Magyarországra hozott nemzetközi rendezvényeink száma. A KNP támogatásával 2010 és 2012 kö-zött öt nemzetközi konferencia rende-zési jogát sikerült megszereznünk.