A traumatológiai betegségben szenvedők ápolása

Újdonságl

Az egészségügyi szakképzo és Továbbképzo Intézet a moduláristananyagfejlesztés következo lépéseként, 2005 januárjábanmegjelentette elso moduláris tankönyveit. melyeket most az Önökfigyelmébe ajánlunk.

PISKÓTIZOLTANNÉ- MEzöcsATIMELlNDA:

Intenzívellátást igénylo betegek ápolásának alapjai

NAGYNÉBATOR KLARA- VAGVÖLGYI AGNEs:

Emésztoszervi betegségekben szenvedo betegek ápolása

GERDEI ZSÓFIA - lIEBHARD LASZLÓ - MÓDRA TIBORNÉ:

Hommunikáció

VfzvARILASZLó(szerk.):Hlinikai ismeretek mentoápolók számára

DR. KALLAYNÉ ÖRY CSILLA - DR. KALLAYMIKLÓS:

Mozgásrendszer betegségeiben szenvedok ápolása

DR.BOROS MARIA:

Személyiségfejlesztés

,

(1.< ,'\ ~,.I.:~

,I

,I :i",<

Továbbképzésifüzetek 19.

Dr. Kállayné Ory CsillaDr. Kállay Miklós:A traumatológiaibetegségekbenszenvedóKápolása

Egészségügyi Szakképzoés Továbbképzo Intézet

~.,

Alli;

\

.1,

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 19.

1

1 J ff

Dr. Kállayné OryCsilla

Dr. Kállay Miklós:A traumatológiai betegségekben

szenvedok ápolása

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZO ÉS TOVÁBBKÉPZO INTÉZET,. 2005 '

2 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA

Szerzok,:.Tartalom:

Dr. Kállayné Ory CsillaDr. Kállay Miklós - Mottó 5

Bevezetés 6Traumatológiai betegségekben szenvedo betegek ápolása 7A továbbképzési füzet célja 7Követelmények a továbbképzési füzet elsajátítása után 7Fogalomgyujtemény 7 .

1.1. A traumatológia rövid története 81.2.A traumatológiai esetek népegészségügyi mutatói 91.3. A traumatológiai esetek rizikótényezoi 91.4. A traumatológiai esetek prevenciós lehetoségei 101.5. Traumatológiai sérülések-alapfogalmak 10

1.5.1.A sebek keletkezése, osztályozása, gyógyulása 101.5.2. Fedett sérülések 121.5.3. Ízületi sérülések 121.5.4. Csonttörések 12

1.6. A traumatológiai vizsgálatok és diagnosztikai eljárások 141.7.Atraumatológiaisérülésekkezelése 14 . .

1.8. A traumatológiai betegek gondozása és rehabilitációja 191.9.A traumatológiai kórképek tünetei, vizsgálómódszerei, kezelése 20

1.9.1.A fej és a nyak sérülései 201.9.2. Mellkasi és hasi sérülések 221.9.3.Vállöv- és felsovégtag-sérülések 231.9.4.A gerinc sérülései 27

1.1O.A gerincsérülést szenvedett betegek ápolása 291.10.1.A szükségletek felmérése (ápolási anamnézis) 301.10.2.A beteg problémáinak meghatározása, ápolási diagnózisok 301.10.3.Az ápolási célok meghatározása 301.10.4.Az ápolási feladatok összeállítása 311.10.5.Az ápolási terv készítése 311.10.6.Az ápolási terv értékelése 321.10.7. Ápolás-lélektani vonatkozások 321.10.8. Egészségpedagógia 3'2

Összefoglalás 33Kérdések, feladatok 331.11. Medence- és alsóvégtag-sérülések 341.12. Politraumatizáció411.13.A csípotáji törést szenvedett betegek ápolása 44

1.13.1.A szükségletek felmérése (ápolási anamnézis) 441.13.2.A beteg problémáinak meghatározása, ápolási diagnózisok. 44

Szakmailag lektorálta:

Prof. Dr. Boda Aridor

Pedagógiailag lektorálta:

Dr. Drexlemé Solymos Mária

"A traumatológiai betegségekben szenvedok ápolása"CÍmutovábbképzési füzet

,,A mozgásszervi betegségben szenvedok ápolása" címumoduláris tankönyvfelhasználásával készült.

«;;>Egészségügyi Szakképzo és Továbbképzo Intézet, 2005Felelos kiadó: Vízvári László foigazgató

Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minderijog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mu bovített,illetve rövidített változata kiadásának jogát is.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mÍí, sem annak része semmiféleformában (fotok(>pia,mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

4 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEKA MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 5

1.13.3.Az ápolási célok megfogalmazása 451.13.4.Az ápolási feladatok összeállítása 451.14.5.Az ápolási terv készítése 461.14.6. Az ápolási terv értékelése 471.14.7. Ápolás-lélektani vonatkozások 471.14.8. Egészségpedagógia 47

Összefoglalás 48Kérdések, feladatok 48

Mottó:"A világnak leginkább olyan emberekhiányoznak, akik mások hiányaivaltörodnek.Csak azok lesznek igazán boldogok,akik megkeresték és megtalálták a másokszolgálatáhozvezetoutat." .

. A. Schweitzer

Köszönetet mondunk mindazon kollégáinknak, akik gyakorlati tapasztalataikkal,ötleteikkel segítettek és bátorítottak beIinünket. Külön köszönet illeti a könyv szakmaiés pedagógiai lektorát Prof. Dr. Boda Andort, Dr. Drexlemé Solymos Máriát, akik sze-reto gonddal próbálták gondolatainkat a megfelelomederben tartani.

6 TOVÁBBKÉPZÉSI FUZETEK

Bevezetés

Kedves Olvasó!

Á továbbképzési füzet, amit a kezében tart - és reményeink szerint a jövoben gyak-ran forgatmajd - szerkezetébenújszeru.Újszeruazért,mert a mozgásszervrendszerbetegségeit és a hozzájuk kapcsolódó speciális ápolási tevékenységeket az ápolási fo-lyamatban,egységben tárgyalja, és feltétlenül számít az Ön korábban megszerzett is-mereteire. Ahhoz, hogy tanulását, a füzet sikeres használatát megkönnyítsük, kérjük,fogadjonel tolünknéhányjó tanácsot! .

Mielott hozzákezd a tanuláshoz, olvassa el a téma elején megfogalmazott követelmé-nyeket, hogy folyamatosan követhesse az Önnel szembeni elvárásokat.

A tananyag elején összegyujtöttük az új kifejezéseket, fogalmakat, hogy ezzel is se-gítsük tanulását.

Az ápolási feladatok tárgyalását mindig egy esetismertetésseI kezdjük, amely alap-ján vezetjük le az ápolási folyamat egészét.

Egységenként összefoglaló kérdéseket, feladatokat készítettünk, hogy segítsük Öntaz önellenorzésben. .

Sok sikert és eredményes tanulást kívánunk!A szerzok

A MOZOÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 7

Traumatológiai betegségekben szenvedo betegekápolása

It i A továbbképzési (tizet célja~" '.. .'" A leggyakoribb traumatológiai betegségek kóroktani, klinikai jellemzoinek

ismertetése, valamint ezen betegségekben szenvedo gyermekek és felnottekápolásának elsajátítása.

~~.I ~övctclmé.YCk a továbbképz',i füzet cl..játltA.. .tA.-- On képes lesz:.Értelmezni a leggyakbribb traumatológiai betegségek okait, klinikai lefo-lyásuk jellemzoit és az életkori sajátosságokat..Leírni a táfgyalt traumatológiai betegségek konzervatív és sebészeti terápi-áját..Ismertetni a prevenciós és terápiás lehetoségeket és az ezzel kapcsolatosápolási teendoket..Megfigyelni és felismerni a jellegzetes tüneteket..Elvégezni az ápolási feladatokat a beteg fizikális, eszközös és laboratóriu-mi vizsgálatainál. -.Segédkezni a traumatológiai betegek speciális ápolásának kivitelezésében..A traumatológiai betegségekben szenveQok speciális ápolására az ápolásifolyamat alapján, az ápolásetikai normák betartásával..Felismerni a normál értékektol eltéro diagnosztikus parámétereket..Pszichésen vezetrIi a beteget és hozzátartozóját. ..Oktatni a tev'ékenységével összefüggo feladatokat,kü1önös tekintettel azönellátásra, az önálló életvitelre..Dokumentálni a saját tevékenységét.

. .Értelmezni a felsorolt szakkifejezéseket.

Fogalomgyujtemény

" álízület: nem gyógyult csonttörés helyén visszamaradt kóros mozgathatóság" callus: csontheg "

"commotio: rázkódás"contusio:zúzódás .. crepitatio: ropogás, recsegés" diszlokáció: elmozdulás" disztorzió:rándulás" epiphyseolysis: a növekedési porc elcsúszása

ti TovÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

II fixateurexteme:külsorögzíto,melycsavarokkalvan a csonthozrögzítve"geriátriai: idoskori"haematoma: vérömleny"halo-extenziós készülék: a nyaki gerincet nyugalomban tartó külso rögzíto"hypovolemia: a keringo vér mennyiségének csökkenése"hypovolemiás sokk: a keringo vér mennyiségének csökkenése következté-

ben kialakuló keringés-összeomlás"osteosynthesis: a törött csontvégek egyesítése szegek, lemezek, csavarok

stb. segítségével"parenchymás szerv: a testüregben elhelyezkedo, bo vérellátású szerv"penetráló: áthatoló .

" pneumothorax (ptx): a mellhártya két lemeze közé levego kerül"politraumatizáció: többszörös sérülés, mely rendszerint életveszélyes álla-pothoz vezet

" politraumatizált beteg: 1.politraumatizáció" punkció: szúrcsapolás" szaturáció: elnyelés (a vér oxigén és CO2tartaimát fejezi ki)" tetraplégia: négy végtag bénulás" traumatológia: baleseti sérültekkel foglakozó orvostudományi ág" ,:enográfia: vénák kontrasztanyaggal történo feltöltése

1.1.A traumatológia rövid története

A traumatológia egyidos az emberiség történetével. Már a primitív korokban isvannak ábrázolások a külso rögzítésrol (faágakkal), de a traumatológia igazi fejlo-dését és végül is asebészetbol történo kiválását az a folyamat eredményezte, amelya baleseti sérültek számának ugrásszeru növekedését, ugyanakkor az orvostudo-mány fejlodését és specializálódását hozta létre. Ez a folyamat alapvetoen a tech-nika forradalmi fejlodése volt. A fejlodés következtében a sérüléseket okozó eszkö-zök (fegyverek) úgy alakultak át, hogy rövid ido alatt jelentos számú sérültet tud-

, tak produkálni (bombák, gépfegyver). A közlekedés rendkívüli fejlodése és elterje-.dése azt eredményezte, hogy békeido ben is nap mint nap sok, személyi sérülésseijáró baleset történik. Ugyancsak a sérültek számának jelentos növekedését okoztaaz ipari forradalom, aminek eredményeként gyárak, bányák, nagy üzemek alakul-tak ki, és a munkafolyamatok jellegébol következett, hogy gyakran történtek üze-mi balesetek, melyek révén szintén jelentos mennyiségu sérült termelodött. Nemutolsósorban a háztartás is egyre inkább veszé1yes üzemmé válik, és a traumatoló-giára kerülo betegek jelentos százaléka háztartási baleset (ideértve a sportbalesete-ket is) következtében kerül oda.

A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDÖK ÁPOLÁSA 9

1.2. .. A traumatológiai esetek népegészségügyi mutatói

A baleseti okok általábanjóljelle~zik az adott társadalom fejlettségét. Ma Magyar-országon a baleseti statisztikák elso helyét a háztartási és szabadidos (sport, barká-csolás) balesetek foglalják el. A második helyen a közlekedési balesetek állnak, mígaz ipari-mezogazdasági balesetek a statisztika negyedik helyét foglalják el.

A társadalom elöregedésévei a sérültek között egyre nagyobb részt foglalnak el ageriátriai esetek, melyekre jellemzo, hogya balesetes általában a sérülése elott semvolt teljesen egészséges, szemben pl. a sportbalesetekkel, ami többnyire egészségesemberekkel történik. .

A technika fejlodésével a sérülések típusa is megváltozik, és egyre nagyobb szám-ban jelentkeznek nagy energiától származó sérülések (darabos, nyílt törések), emel-lett a súlyos többszörös sérulések (politraumák) száma is egyre jelentosebb. A nagyonfejlett országokban (pl. USA) a baleset a fiatal korosztály (1-45 évesek) vezeto hal-áloka. Fontos adat, hogy a fejlett országokban a traumatológiai ellátást nyújtó kórhá-zi ágyak aránya 10% fölött van. A sérültek egy része nem gyógyítható meg teljesen,így egy részüknél tartós fogyatékosság marad vissza. A tartós fogyatékosság következ-tében sok ember elveszti munkaképességét is,és rokkanttá válik, annak minden követ-kezményével.

Népegészségügyi szempontból ugyancsak fontos, hogy a balesetet szenvedtekjó ré-sze munkaképes korú. A szív-érrendszeri halálok általában 70 év, a daganatos halálok60 év felett jelentkezik, míg a balesetben elhunytak átlagéletkora 30 év körül van. Ezazt is jelenti, hogy a nemzetgazdaság jelentos mennyiségu produktív évet veszít el. Amagyarországi halálozási statisztikák 3-4. helyét foglalják el a baleseti és eroszakmiatti halálozások, és arányuk emelkedik..A korszeru közlekedési eszközöknek tud-ható be, hogy a személyi sérüléssei járó közlekedési balesetek száma csökken (lég~

. zsák, biztonsági öv), de ezen belül a halálozás nem csökken; sot emelkedik. Egy év-ben 30-35000 munkahelyi baleseti sérült van, melybol150 halálos kimenetelu. A ház-tartási balesetek áldozatainak száma egy évben kb. 4000, és e betegek dönto többségeaz idosödo korból kerül ki (60%-uk 70 évnél idosebb). Egy évben 60-70 000 csonttö-rést szenvedett beteg kerül kórházi ellátásra. Ezenfelül járóbetegként legalább ennyicsonttörést kezelnek. Egy évben baleset miatt 2000 beteget rokkantosítanak le.

1.3.A traumatológiai esetek rizikótényezoi

A traumatológiában általában aránylag kevés rizikótényezovel találkozunk, mivel abaleseti sérülések dönto többsége külso ok következtében alakul ki. Természetesenvannak olyan tényezok, amelyek részben a baleseti sérülés kialakulását, részben annaksúlyosságát segítik elo. A balesetek egy részét a balesetet szenvedo idézi elo, elsosor-ban figyelmetlenséggel, gondatlansággal (foleg a háztartási és szabadidos balesetek

10 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

lurón), Mós részénél a .betegek olyan állapotban szenvednek sérülést, mely állapothozvI1I6bllJ1rizikótényezok segítik (pl. osteoporosis). A porosis következtében kialakultgyongillt csont akkor is eltörik, ha normál csontszerkezet mellett az adott beteg adottIl'flumukövetkeztében lényeges sérülést nem szenvedett volna (idoskorúak combnyak-tÖl'ésc),A rizikótényezok közé tartozik pl. a hipertónia, mely megszédüJéshez vezet-het, és Igy okává válik a baleset bekövetkezésének.

1.4.

A traumatológiai esetek prevenciós lehetoségei

A rizikótényezok ismertetésébol kiderül, hogy a traumatológiai károsodások egy ré-sze igazából nem megelozheto. Más részük részben az egészségügyi ellátás fejleszté-sével elozheto meg (oszteoporózisos betegek szuré~eés keielésbe vétele). A megelo-zés csoportba tartoznak azok az erofeszítések, l11elyeka külso, lehetséges okok szere-pének csökkentését célozzák. Ide tartozik a megfelelo munkahelyi védofelszerelésekalkalmazása, a közlekedési eszközök védelmi berendezéseinek (légzsák) fejlesztése.Mivel a balesetek jelentos része háztartási eredetu, fontos a'háztartás baleseteinek el-sösorban felvilágosítással történo elkerülése (megfelelo létra használata, a barkács-szerszámok ésszeru kezelése, az elektromos készülékek szakszeru földelése stb.). Fen-ti prevenciós eszközökkel komoly lehetoségek vannak részben a balesetek számának,részben azok súlyosságának csökkentésében.

, , 1.5.Traumatológiai sérülések - alapfogalmak

1.5.1. A sebek keletkezése, osztályozása, gyógyulása

Ha a testet éro külso mechanikai hatás a borön vagy a nyálkahártyán folytonosság-megszakadást idéz elo, seb keletkezik. A seb következtében a bor mint fóntos védo-réteg elégtelenné lesz, és lehetové válik a kórokozók behatolása a szervezetbe. A se-bek alakját, mélységét a beható erok nagysága és a szövetek .ellenálló képességeegyüttesen határozza meg.

A sebeket osztályozhatjuk aszerint, hogy milyen mélységig hatolnak:o Egyszeruseb:csak a borre,illetveaz alattalévokötoszövetreterjedki.o Szövodöttseb: a mélyebbszövetekig(pl. izom)terjed.o Penetrálóseb: a testüregmegnyílásávaljár.o Perforálóseb: üregesszerv(pl. gyomor)megnyílásávaljár.

Másképpen a sebeket kialakulási mechanizmusuk alapján osztályozhatjuk:o Metszettés vágottseb:éleseszköz(kés,üveg)okozza.Jellemzoa simaseb-

!lzél, ha a vágás mélyre terjed erek, idegek is sérülhetnek, ez jelentos vér-veszteséget okozhat. Gyógyhajlama jó, a fertozésveszély kicsi.

\

AMOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN'SZENVEDoK ÁPOLÁSA11

o Szúrt seb: általában hegyestárgy okozza (tu, szálket). Afájdalonn és vérzésáltalában kicsi. Mélyebbképletek is sérülhetnek. A fertozésvesz'élynagy.

o Zúzott seb: tompa tárgyakokozzák. A seb szélei egyenetlenek, s)zabálytilla-nok, a táplálkozási zavargyakori..Szakított seb: gyakran ipari baleseteknél észleljük (fogaskerék" kampók).Mélyebb szövetek is sérülhetnek,a vérzés nem nagy, a sebszél~k egyenet-lenek, emiatt a fertozésveszélynagy. '

o Harapott seb: harapás (emberivagy állati) következtében alaku4 ki. Általá-ban a szúrt és a szakított sebekjellemzoi kombinál6dnak. A fertCözésveszé-lye nagy.

o Lott seb: lofegyverbol származó golyók, repeszek okozzák. A loszer moz-'gási energiájától függoenokozhat felületes, de súlyos, áthatoló sérülést is.A lott seb mindig fertozöttnektekintendo.

Sebgyógyulás:A sebgyógyulás függ a sérült korától, tápláltsági állapotától, egészségi állapotától,

külso tényezoktol (fertozés). A sebgyógyulás általában hegképzodéssel fejezodik be.

~

I

II

I

A sebek kétféleképpen gyógyulhatnak: .o Elsodleges sebgyógyulás: ez a fajta sebgyógyulás jellemzi általában a mu-

téti sebeket, emellett így gyógyulnak az éles szélu vágott seb~k is. A seb-szélek gyorsan összetapadnak, a sebgyógyulás 6-8 nap alatt bekövetkezikés vékony, finom hegszövet alakul ki, a felszín behámosodik..Másodiagos sebgyógyulás: rendszerint szakított, zúzott sebeknél észlel-jük. A sebszélek tátonganak, a seb 'alapján elhalt szövet, esetl~g genny ta-lálható. Az elhalt szövet helyét fokozatosan .granulációs szövet foglalja el,és tölti ki a sebüreget. Asebgyógyulás végén a granulációs S2;övethelyénvaskos hegszövet alakul ki, és ez hámosodik be.

A sebgyógyulást a sebek megfelelo ellátásával tudjuk elosegíteni, Elsodlegessebellátásnál a cél a seb zárttá tétele (akkor, ha nem jár a fertozés túlzottan nagy ve-szélyével). Általában a sérüléstol számított 6 órán belül lehet a sebet (:lsodlegesenzárni. Roncsolt vagy zúzott sebek esetében a nem biztosan életképes sebszéleket ki-metsszük, és utána végezzük el a seb zárását. Nem végzünk elsodleges varratot lott,harapott, vagy egyéb súlyosan roncsolt sebnél. Csak a biztosan károsodott szövete-ket távolítjuk el, és ha néhány nap múlva sem észlelünk fertozésre utaló jelet a sebellenorzésekor, akkor végezzük el a másodiagos varratot. A másodlagosan gyógy-uló sebeket nem próbáljuk zárttá tenni, mivel az túl nagy fertozési ko:;kázattal jár.Ezeket a sebeket nyitva kezeljük, és gondoskodni kell a keletkezo vál;tdékok elve-zetésérol (drén, tampon). Az ilyen sebgyógyulás általában elhúzódó.

12TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDÓK ÁPOLÁSA

1.5.2. Fedett sérülések .a törés mechanizmusa alapján megkülönböztetünk csavaros, hajlításos, be-ékelodéses, nyíródásos és szakításos töréseket;.a csontok állapota alapján a törés lehet traumás és lehet patológiás;.különleges forma a.fáradásos törés (fOleg katonákon és atlétákon észlelikismételt nagy megterhelés hatására);.a törtvégek viselkedése szerint megkülönböztetünk elmozdulás nélküli éselmozdulással (diszlokáció) járó töréseket.

Vamiak olyan erobehatások, amelyek nem járnak a. kültakaró folytonosságánakmegszakadásával. Ezek a sérülések általában esés, ütés következtében alakulnak ki. Asérülésnek több fokozata lehet. Legenyhébb a rázkódás (commotio), melyre jellem-zo; hogy az érintett szervben anatómiai károsodás nem észlelheto, de muködési zavarigen. Legismertebb formája az agyrázkódás. A zárt sérülésekkövetkezo fokozata a zú-zódás (contusio). Ebben az esetben (bár a borön nem keletkezik sérülés) a bor alatti,kisebb ellenállóképességu szövetek.sérülnek (elsosorban a zsírszövet). Jellemzo, hogya kapilláris rendszer is sérül, emiatt a szövetek közé bevérzés keletkezik, és a bevér-zés okozza a zúzódásra jellemzo fájdalmat és funkciózavart.

Mivel a törtvégek több irányba mozdulhatnak el egymáshoz képest, megkülönböz-tetünk: hosszirányú elmozdulással járó töréseket, mely esetben a csont vagy meghos-szabbodik vagy megrövidül, valamint oldalirányú eltolódással, szöglettöréssel járó, éstengely körüli csavarodással járó csonttöréseket.

TIL ábra: Típusos elmozdulások csonttörés eseténa) oldalirányú; b) hosszirányú; c) széthúzásos; d) tengelyeltéréses; e) elfordulásos[7]

Ritkábban a törtvégek egymásba is ékelodhetnek. A betegek életkora jelentos hatás-sal van a törés típusára. Gyerekkorban (a növekedés befejezodéséig) két speciális tö-rési forma észlelheto, melyek anatómiai adottságokkal magyarázhatók:

Az elmozdulás a csont növekedés.i zónája területén, a porc-csont határon történik.Az ebben az esetben kialakult törést epiphyseolysisnek nevezzük.

Mivelgyerekkorban a csontot körülvevo csonthártya vastag éseros, gyakran fordulelo, hogy törés ellenére a törtvégek csak szögletben törnek meg, és egyéb lényeges dis-zlokáció nem észlelheto. Ennek oka, hogy a vastag csonthártya a nagyobb fokú elmoz-dulást megakadályozza. Ezt nevezik zöldgally-törésnek.

A csontok törésének vannak bizonytalan és biztos tünetei. A bizonytalan tünetekközé tartoznak: a fájdalom, a vérömleny okozta duzzanat és elszínezodés, és a funk-ciókiesés. A ~sonttörés biztos tünetei: a csontok, végtagok hibás állása, a törés szintjé-

1.5.3. Ízületi sérülések

Az ízületetalkotó szövetek (porc, csont, szalagok,izmok) mechanikai behatásrakülön-bözo módon sérülhetnek. Leggyakoribbformája a disztorzió, melyrejellemzo, hogy ero-behatásra elsosorban az ízületet stabilizáló szalagok a nagy igénybevételmiatt megnyúl-nak, ritkábbanelszakadnak, de az ízület egysége nem bomlik meg (ficam nem alakulki).Jellemzo tüne!a nagy fájdalom, duzzanat,mozgásbeszukülés.A megnyúlt szalagokpihe-nésre, borogatásra általában visszanyerikeredetialakjukat,de ritkábban külso rögzítoreisszükség lehet. Szakadás-eseténáltalában mutéti kezelés (szalagvarrat)~ánlott.

Abban az esetben, ha az ízület integritása a sérülés következtében megszakad, fi-camról (Iuxatio) beszélünk. Jellemzo, hogy az ízületet alkotó két csontvég egymás-hoz képest elmozdul, és az erobehatás megszunése után sem térnek vissza eredetihelyzetükbe. A ficamnak vannak valószínu jelei: fájdalom,duzzanat, muködési zavar.A ficam biztos jelei: deformitás, kóros helyzetben rugalmas rögzítettség. A traumás fi-camokon kívül ismerünk szokványos (habituális) és veleszületett fi~amot (csípo) is. Aficam diagnosztizálása után minél hamarabb meg kell szüntetni a kóros állapotot. Eztörténhet helyi érzéstelenítésben vagy altatásban. Amennyiben a ficamot zártan nemlehet helyretenni, mutéti helyretétel ajánlott. A repozíció után az ízületet rögzíteni kell,hogya sérült, megnyúlt struktúrák eredeti hosszukat visszanyerjék, és az ízület késöb-bi stabilitása ne kerüljön veszélybe. Az ízület rögzítésének idötartama a ficam és azízülettípusátólés a betegkorátólfiigg. .

a)

1.5.4. Csonttörések

Direkt vagy indirekt erobehatásra alakul ki a csontfolytonosság megszakadása. Eztnevezzük törésnek. Jellemzo, hogy a törtvégeket törési rés választja el. Van részlegestörés is: megtöretés és repedés.

A csonttöréseket több szempont szerint osztályozhatjuk:.a törést fedö bör állapota szerint megkülönböztetünk nyílt és zárt töréseket;

b)

~

c) . d) e)

13

14 TOVÁBBKÉPZÉSIFÜZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDÓK ÁPOLÁSA 15

ben észlelt kóros mozgathatóság, a törés helyén észlelheto recsegés (crepitatio). Fen-ti tüneteket is figyelembe véve, az anamnézis felvétele után általában a csonttörés di-agnózisa nagy valószínuséggel felállítható.

A csonttörések gyÓgyulása több szakaszban zajlik. Elso lépcsoben a törtvégek kö-zött vérö!Illenyalakul ki, melyben gyulladásos, majd csontfaló sejtek jelennek meg, ésa törtvégek egy része felszívódik. A következo fázisban történik a törés valódi gyógy-ulása, melynek lefolyása alapján megkülönböztetünk elsodleges és másodiagos csont-gyógyulást. Az elsodleges csontgyógyulás alapfeltétele az anatómiai repozíció és astabil rögzítés. Az ilyen típusú törés gyógyulása kötoszövetes és porcos közbülso fá-zis nélkül zajlik, rögtön finom, vékony, röntgenfelvételen alig látható csontheggel(callus) gyógyul. '

Másodiagos csontgyógyulást észlelünk, ha a helyretevés nem tökéletes, agipszbenmikromozgások vannak, esetleg a csontegyesíto mutét nem biztosít teljes stabilitást.Ilyenkor a csontgyógyulás folyamatában van kötoszövetes, porcos fázis is, és a gyógy-ulás befejezodésekor röntgenfelvételen jól észlelheto nagy csontheg található. Abbanaz esetben, ha a másodiagos csoqtgyógyulás kapcsán a rostos-porcos fázisból nem ala-kul ki csontszövet ésa csont folytonossága nem áll helyre, álízület jön létre. Az álízü-let kialakulásának leggyakoribb okai: instabilitás, vérellátás zavara, fertozés, csontel-halás. Az álízületet általában csak mutéttel lehet orvosolni.

ni. A töréskezelésben a röntgensugár felfedezésejelentett mérfóldkövet. A múlt század40~eséveibenjelentek meg szélesebbkörben az operatívtöréskezelés módszerei.Az oPe-ratív töréskezelésben mérfóldko volt az 50-es évek végén Svájcban kifejlesztettAO he-vezetu operatív töréskezelo módszer, mely a kezelést alapjaibanváltoztatta meg.

1. Konzervatív kezelés. Atöréskezeléstkonzervatívnaknevezzuk,ha vérteleneljárástalkalmazunka törtvé-

gek összetartására a csontgyógyulás elérése céljából. Ritkán kiegészítjuk borön keresz-tül végz~tt drótluzéssel, mely a törtvégek helyben maradását segíti elo. Ha sikerül atörtvégeket összeilleszteni és a helyukön tartani rögzíto kötés segítségével, emellettnyugalomba helyezzük, a törtvégek csontheggel összeforrnak.

Konzervatív kezelést alkalmazunk leggyakrabban:.csecsemo- és gyerekkorban;.elmozdulás nélküli törés gyógyítására;.súlyos politraumatizáció esetén (amíg az életveszély meg nem szunik);.ha a beteg általános állapotát, személyiségét figyelembe véve jó eredményvárható;.minden olyan törésné1,ahol a konzervatív kezeléstol jobb eredmény várha-

tó, mint mutéttol.A konzervatív töréskezelés a mai napig döntoen gipszrögzítéssei történik. A gipsz

felhelyezése elott (ha lényeges diszlokáció van) repozíciót kell végezni (helyi érzés-telenítésben vagy narkózisban, leggyakrabban képerosíto ellenorzése mellett), majdaz elért helyzetet vagy gipszsínek-,kel, vagy körkörös gipszkötésseifixáljuk.

Mivel a törés miatt a végtag to-vábbi duzzadása várható, friss tö-rés esetén a körkörös gipszet fel.kell vágni, és kicsit lazábban géz-zei visszapólyázni. A gipszet csakannyira párnázzuk ki, hogya kiál-ló csontoknál ne okozzon decubi-tust. A töréssel szomszédos ízületeket funkcionális tartásban kell rögzíteni, a ké-sobb nehezen oldható kontraktúrák elkerülésére. Abban az esetben, ha a törés alsóvégtagi, bizonyos ido eltelte után a gipszet járógipsszé alakíthatjuk, és ebben a be-teg kezelt végtagját terhelheti. Ez a terhelés (kompresszio) rendszerint il gyorscsontosodást is elosegíti. A mai világban arra is van lehetoség, hogy a töréseket mu-anyagból készült kötésekkel, külso rögzítokkel stabilizáljuk. A muanyagok nagyelonye az, hogy könnyuek, de feltétlen hátrányuk, hogy lényegesen drágábbak agipsznél. .

A konzervatív kezelések közé tartoznak az ún. húzókezelések is. A húzással azizmok olyan hatását ellensúlyozzuk, mely különben a törtvégeket egymáshoz ké-

1.6.A traumatológiai vizsgálatok és diagnosztikai eljárások

Törés, rándulás vagy ficam gyanúja esetén is röntgenfelvételt kell készítenünk azérintett csontról, általában két egymásra meroleges síkban, oly módon hogy a törés kö-zelében lévo ízület is ábrázolódjék (traumás ficam). Néha a kétirányú felvétel semelég, ilyen esetekben célzott, speciális felvételek készítése indokolt. Az elmozdulásnélküli törés nem mindig ábrázolódik az elso röntgenfelvételen, ezért alapos gyanúesetén néhány nap múlva a felvételt meg kell ismételni. Ilyenkor a törött csontvégekfelszívódása miatt a törési rés kivehetové válik.

A nagyobb baleseteknél, ahol politraumatizáció alakul ki - a belso sérülések és vér-zések megállapítására - fizikális vizsgálatokat (megtekintés, hallgatózás, tapintás) ésakorszeru MRI- vagy CT-vizsgálatokat szükséges igénybe venni, melyek aparenchymásszerveksérüléseitjól ábrázolják. .

1.7.A traumatológiai sérülések kezelése

il

A csonttörések kezelésére alapvetoen két módszerünk van: konzervatív és mutéti. Azteljesen természetes, hogy sokáig kizárólag a konzervatív töréskezelés volt használiltos.Korai idokben faágakkal, vagy egyéb külso rögzítokkel érték el a törött végtag nyugalom-,ba helyezését. A XIX. század közepén kezdtek el az orvosok1ögzíto kötéseket alkalmaz-

'/ 'V',

i ~ ft"-'I" ~ /

(~~-'-,,~' I~ '

-~:7(,~~~f~~H~~f(. -/,..-, ,./, /,'/ /JO', /; //~,

T12.ábra:Gipszsínes rögzítés alsó végtagon [8]

16 A MOZGÁS SZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 17TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

erosen egyesíti, hogy külso rögzítore általában szükség nincs. Ez lehetové teszi a sé-rült testrész és ízületeinek szinte azonnali mobilizálását. A mutéti kezelésnek elonyeimellett természetesen hátránya (mint minden mutéti beavatkozásnak), hogy bizonyosszövodmények (elsosorbari fertozés) kialakulásával számolni kell. Tekintetbe véve akorszeru lehetoségek biztosította alacsony fertozési arányokat, az elvárható elonyökfelülmúlják a lehetséges hátrányokat.

A mutéti töréskezelésnél az alábbi megoldások lehetségesek:Csavarozás - elsosorban kisebb csontok (pl. boka, kitört csontdarabok) rögzítésé-

re használjuk. Speciális szerszámai vannak, melyek segítségével és megfelelo csavarthasználva nagy,stabilitást tudunk elérni.

pest diszlokálná, és így a gyógy-ulást nagyon megnehezítené. A hú-zást foleg az alsó végtagon alkal-mazzuk csonton keresztülfúrt drótés súlyok segítségével.

A húzás alatt tartott végtagotröntgenfelvételekkel is kell rend-szeresen ellenorizni azért, hogymind az alul-, mind a túlhúzást el-kerüljük. A húzáshoz hasonló kon-zervatív eljárás a törések borön ke-resztüli dróttuzése. Ekkor a kép-erosíto alatt helyreillesztett törtvé-geket a borön keresztülvezetettdrótokkal fixáljuk, majd ezt rend-szerint külso rögzítéssei (gipsszel)egészítjük ki.

Ugyancsak a konzervatív törés-kezelés eszköztárába tartozik aveloursínezés is, amikor a hosszúcsöves csontok velourébe vezetettdrótok segítségével akadályozzukmeg az oldalirányú elmozdulást.

~~e:=- - ..:.~'-'---=-::::::~~~-

T13. ábra: Húzás alkalmazása csonton

keresztül vezetett drót segítségével [8]

<.

~ - ~'~

-" ;.". '-~.'='C' ,-~-~~ .

, '--- ~-.-0"- , . 'jl

. 'k= - ' ::"-S

T14. ábra:

Alkarcsont-veloursínezés vázlatos rajza [8]

2. A csonttörés mutéti kezelése (osteosynthesis-OS)T17.ábra:

A combcsont-velourszegezésvázlatos rajza [7]

T16.ábra:Lábszártöréslemezzel

történo

ellátása[8]

T18. ábra:

A combnyaktöréscsavarozása[7]

A töréskezelés egyik fO célja a csontgyógyulás elérése mellett, a sérült testrész ésaz ember funkcióinak minél hama-rabb történo helyreállítása. Ezt acélt szolgálja a csonttörések mutétikezelése. Az elso jelentos csont-egyesíto mutéttípus a combnyak-szegezés volt.

Az egész baleseti sehészetre na-gyon jelentos hatást gyakorolt asvájci AO munkacsoport, mely sok

. csontra és töréstípusradolgoztakicsontegyesíto eszközeit. A mutétcélja az anatómiai repozíció (ez ízü-letbe hatoló töréseknél nagy jelento-ségu), ugyanakkor a csontot leme-zek és csavarok segítségével olyan

Osteosynthesis (OS) lemezzel és csavarokkal - különbözo szélességu, vastagsá-gú és lyukszámmal rendelkezo lemezek használata lehetséges. A lemez méreteit arögzíteni kívánt csont mérete, a törés típusa határozza meg elsosorban. A lemezekegy részén a lyukak úgy vannak kialakítva, hogy a rögzíto csavarok meghúzás akora törtvégek között kompresszió alakul ki, amely mind a csontgyógyulás, mind a sta-bilitás szempontjából rendkívül elonyös. Abban az esetben, ha olyan lemezt tudunka törésre alkalmazni, mely a fentebb emIített kompressziót képes létrehozni, a mu-tét végére mozgásstabil végtagot nyerünk, vagyis a beteg a posztoperatív hematómátelvezeto drén eltávoIításaután érintett végtagját aktívan is mozgathatja, de általábannem terhelheti. '

. ~/f1"~/.~

T15. ábra:

Bokatörés csavaros egyesítése [8]

18TOVÁBBKÉPZÉSI FüZETEK

Velourszegezés- széles velourük miatt elso-sorban a femuron és a tibián alkalmazható mutét-típuso Kis feltárás után a képerosíto ellenorzésemellett reponált törtvégeket úgy fixáljúk, hogyavelour megfelelo méretre való felfúrása utánolyan vastag velourszeget verünk be, mely minda két törtvégben jól tart, és a továbbiakban sem-miféle diszlokációt nem enged meg. Bizonyosesetekben további stabilitást biztosító csavarokatis be kell helyezni (reteszelés-elfordulás ellen).

Combnyakszegezés - az eljárás a traumatoló-giának a csípotáji törésekkel foglalkozó részétforradalmasította, mivel könynyen belátható,hogy combnyaktörést konzervatívan (gipsszelvagy húzatással) igazán hatásosan kezelni nemlehet, és ezt a kezelési formát gyakran az idos be-tegek ki sem bírják. A mutétnél képerosíto ellen-orzése mellett, speciális mutoasztaIon eloször a

T/9. ábra: törés repozíciója történik, 'majd az így elért hely-Ajixateur externe zetet egy kis feltárásból bevezetett combnyak-

alkalmazásának vázlatos rajza[7} szeggel, vagy annak toldalékos (lemezes) kiegé-szítéséveI fixáljuk.

Külso rögzíto (fixateur externe) - a borön átszúrt, a csonton áthajtott és az ellenolda-

lon is a borön túléro menetes szegeket helyezünk be, melyet utána keretek és rudak segít-ségével stabilan összekötünk, és ha kell még kompressziót is alkalmazhatunk. Leggyak-rabban nyílt törések kezelésénél jön szóba, de alkalmas bizonyos ízületek (elsosorban térd,boka elmerevítésére,arthrodesis) is. Hátránya a kényelmetlenség(nehezen fér el a ruha '

alatt), a nehéz kezelhetoségés a borön kilépo szegekmiatt az állandó fertozésveszély.

A csonttörés kezelésének lehetséges komplikációiKonzervatív kezelés esetén a fertozés veszélye egészen minimális. Az eloforduló

komplikációk a csonttörés rossz helyzetu gyógyulása, a nem megfelelo repozíció,vagy a gipsz alatti elmozdulás miatt alakulhatnak ki. Abban az esetben, ha a tengely-eltérés a végtag funkcióját jelentos mértékben zavarja, vagy a szomszédos ízületekkóros megterhelését idézi elo (mely korai arthrosishoz vezet), a tengelyeltérést müté-ti úton, korrekciós osteotomiávallehet korrigálni.

Mind a konzervatív,mind az operatív töréskezelésszövodményekéntkialakulhataz ahelyzet,hogya törtvégeknem csontosodnakössze,vagyisálízület alakulki. Mivelaz álízü-let általábanfájdalmas,a végtag teherviselésre(alsóvégtag),vagynormálishasználatra(fel-so végtag)aIkaImatlannáválik.Az álízületkialakulásánakoka általában a nem megfelelorögzítés,esetlegfertozés.Megoldásarendszerintmutéti,melygyakrancsontátüItetéstés hos-szadalmaskezeléstigényel,esetleghosszúideig történokülso rögzíto(ortézis)viselését

A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDÖK ÁPOLÁSA 19

Ritkán fertozés alakulhat ki konzervatív kezelésnél is, de sokkal gyakoribb mutétitöréskezelés után. Gyakran a sérült már potenciálisan fertozötten érkezik (nyílt töré~),de az esetek egy részében a steriIerivégrehajtott mütéteknél is kialakulhat fertozés.Akezelésben legfontosabb az, hogy idoben észrevéve, a fertozött területet mio.élhat1Ía-rabb fel kell támi, kitisztítani, lehetoleg tenyésztési eredménynek megfelelo antibioti-kumot adni. Lehetoség van lokális antibiotikus oldattal történo kezelésre, v:tgyszívó-öblíto drénnel történo átmosásra is. Minden erofeszítés ellenére nem ritkáIlkrónikusosteomyelitis alakul ki. .

A politraumatizált sérültek esetében a csonttörések ellátásán kívül más mutéti be-avatkozásra is szükség lehet: pl. mellkassérülés esetén mellkaspunkciót követodrenálásra és szívókezelésre is szükség lehet.A koponya vagy a gerinc sérüléseikomp-likált idegsebészetimutéti eljárást is indokolhatnak.

A gyógyuláshoz és a beteg rehabilitációjához elengedhetetlen a gyógytorna és afizioterápiás eljárások alkalmazása.

1.8.A traumatológiai betegek gondozása és rehabilitációja

A traumatológiai sérüléseket a gyógyulás és a rehabilitáció szempontjából két nagycsoportra oszthatjuk: könnyebb, jól korrigálható sérülések: vé~agtörések, ficamok,agyrázkódás. Komoly - a késobbiekre is kiható - szövodménye a súlyos, nyílt, dara-bos végtagtöréseknek, és a belso sérülésekkel vagy idegrendszeri károsodással járóbaleseteknek (agykontúzió, gerincvelo-sérülés) lehet. A rehabilitáció szempontjábólrendkivüli jelentosége van annak is, hogy a sérülés helyszínén milyen elIMásbanré-szesül a sérült, mennyire szakszeruen történik a mozgatása és a szállítása.

A gerincvelosérülést nem szenvedett beteg rehabilitációja aránylag egyszeru. A kül-so rögzíto eltávolítása után járóbetegként, esetleg rehabilitációs osztályon nyeri visszasérülés elotti fizikai állapotát, mozgáskézségét. A rögzítés hosszadalmas VQltamiatt arehabilitációs folyamat is rendszerint hosszú, de teljes felépüléshez vezet. Komplett ge-rincveloi károsodás esetén mütét nélkül, vagy mutéti sebgyógyulás után, a legfontosabbcél a megmaradt funkciók minél elobbi olyan fejlesztése, hogy az újonnan kialakítan-dó életforma (kerekes székes életmód) minél teljesebb elsajátítására a beteg alkalmaslegyen. Ennek elérése elsosorban jól felszerelt rehabilitációs.osztályon lehetséges, azegyüttmüködo beteg esetében is a hazabocsáthatóság idotartama kb. 3-6 hónap.

A súlyos koponyasérültek gyakran az akut lezajlás után is komatózus &llapotban,teljes ellátásra és gondos ápolásra szorulva, intézeti körülmények között élnek, illet-ve az agyszövet károsodásának ruggvényében különbözo maradványtünetekkelgyógyulnak.

A kézsérülések korrekciója nagy jelentoségu: amennyiben a kéz funkcióját helyrelehet állítani, ez egyúttal a munkaképesség helyreállítását is jelenti. Ha ez nem sike-rül, a beteg munkába való visszatérése kérdéses, korábbi munkáját vagy nem, vagycsak alacsonyabb színvonaion tudja ellátni.


1.9.A traumatológiai kórképek tünetei, vizsgálómódszerei, kezelése

1.9.1. A fej és a.nyak sérülései

Commotio és contusiocerebri - leggyakrabban elesés és ezt kíséroen a fej be-verése, valamint közlekedési balesetek következtében alakul ki. A koponyát értütés következtében commotio esetén kimutatható morfológiai károsodás nincs,míg contusio esetén az agyszövet morfológiailag is sérül. A commotio leggyakrab-ban nyom nélkül gyógyul, míg contusio esetén az agyszövet sérülésének nagysá-gától és elhelyezkedésétol függo en enyhébb, vagy súlyosabb tünetek maradhatnakvissza.

Tünetek

Commotio esetén hosszabb-rövidebb eszméletvesztés, gyorsan múló tudatzavar,retrográd amnézia észlelheto, gyakran fejfájás, hányás kíséretében.

Contusio esetén az eszméletvesztés hosszabb idotartamú, és rendszerint az agybanödéma alakul ki, mely agynyomás-fokozódást okoz annak minden tünetével: légzési,keringési zavar, agytörzsi tünetek, kóma.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokAgyrázkódás esetén a fizikális vizsgálat (elsosorban neurológiai) és a kepalkotó

vizsgálatok is negatívak. Contusio esetén a sérült agyrésztol ruggoen neurológiai tü-netek, kóma alakul ki, emellett képalkotó eljárással (MRI) néha gócos agykárosodásis kimutatható.

Terápia és rehabilitációCommotio esetén a beteg elsosorban néhány napig megfigyelendo az esetleg még-

is kialakulógóctünetekmiatt.Elsosorbanágynyugalomés nyugtatókadásajön szóba..Contusio esetén (elsosorban ha a beteg kómás állapotban van) intenzív osztályos elhe-lyezés indokolt. Neurológiai státusát rendszeresen kell ellenorizni, és az agyödémamiatt dehidrációs kezelés ajánlott. Ritkán contusio esetén is kialakul térfoglaló vérzés,melyet mutéttel kell kezelni.

. 1. Nyakigerinc-sérülések

Általában nagy erobehatás okozza. Leggyakrabban közlekedési baleset, sekély víz-be történo fejesugrás, fáról leesés következtében jön létre. A nyakcsigolyák sérüléselegtöbbször túlzott hátrahajlás (ostorcsapás-sérülés) következtében alakul ki. A töré-sek gyakran ficamodással is járnak. A kialakult tünetek elsosorban attól ruggenek,hogy a nyaki gerincvelo megsérült, vagy nem.

A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA21

TünetekEnyhébb esetben gerincvelo-sérülés nem alakul ki. Ilyenkor jellemzo tünet a nyak

fájdalmassága,mozgáskorlátozottság, de gerincvelo-sérülésre utaló eltérés nincs. S6-Iyosabbesetben a gerincvelo is sérül. Ha ez a sérülés a nyaki IV. csigolya felett alakulki, gyakran halálos kimenetelu (légzési elégtelenség). A IV. csigolya alatti nyaki sérü-lésnélmind a négy végtagra kiterjedo bénulás (tetraplégia) lép fel.

\ Vizsgálatokés diagnosztikus eljárások I ,. Fizikálisvizsgálatmellett elsosorbankétirányúnyakigerinc-röntgenfelvételindo-

kolt (szükség esetén speciális felvételekkel) kiegészítve. Hahagyományos röntgenfel-vételek alapján nem lehet egyértelmu diagnózist felállítani, CT- és MRI-vizsgálat isindokolt.Ez utóbbi vizsgálatokkallehet egyértelmuen kimutatni azt, hogy a gerincve-lo-sérüléstmi okozta.

Terápia és rehabilitációEzt a baleset helyszínén meg kell kezdeni. Fontos, hogy szállításhoz a beteg nyak már

rögzítve legyen, hogy a mozgatással járó esetleges további sérüléseket elkerüljük. Errea célra muanyag nyakrögzítok állnak rendelkezésre,melyeket a nyak mozgatása nélkül.a helyszínen a betegre lehet tenni. Abban az esetben, ha csak rándulás vagy stabil törésvan, mely neurológiai tünetekkelnem jár, külso rögzítés rendszerintelegendo. Ez lehet Schanz-gallér,esetleg gipsz: A rögzítés idotartama4-5 hét. Instabil töréselméi a törést.óvatosan reponálni kell (nehogyrepozíció közben alakuljon ki ge-rincvelo-sérülés),majd az elért hely-zetet rendszerint külso rögzítövelkell stabilizálni. Ezt elérhetjük gips-szel is, de a korszeru ellátást a Halo-extenzióskészülékjelenti (8-10 hét).

Abban az esetben, ha a törés in-stabil, és emellett progrediáló neu-rológiai tünetek vannak, feltétlenülmutéti beavatkozás indokolt. Ennekcélja a gerinc stabilizálása, és a le-hetoség megteremtése arra, hogyesetleg a gerincvelo funkciója vala-mennyire visszatérjen. Abban azesetben, ha a súlyos neurológiai tü-netek (tetraplégia) az akut szak le-zajlása után is megmaradnak, való-

I

TilO ábra: Halo-extenzió alkalmazása [7J

22Toy ÁBBKÉPZÉSI FüZETEK

A MOZGÁSSZERYEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBENSZENYEDÓK ÁPOLÁSA23

színu hogy lényeges javulás neurológiailag nem várható. Ebben az esetben a rehabi-litáciÓsfolyamat az, mellyel a beteg megmaradt képességeit fejlesztve (elsosorban afelso végtag megmar~dt ~tív izommuködését kihasználva) minél több önellátásifunkciót tudunk kialakítanI. Gyakran a betegek csak elektromos hajtású kerekes szék-kel lesznek képesek helyváltoztatásra, rendszerint inkontinensek maradnak, és szemé-lyes higiéniájukat is csak mások segítségével tudják megvalósítani.

1.9.2. Mellkasi és hasi sérülések

, 00 1'kn ' 1 ah 1 1

.1 ~ P 1. 00

k t ' unk " Jeg a mell-seru ese, e, o, a,ptx. v~ amI,~en l?nn~ja ur~Ja a tüne~e ~, r CIOeserIk:cióvagykas drenalása, sZlvokezelese vahk szuksegesse. MellkasI verzes esetén pu, . flltárásmutéti feltárás indokolt. Szív- vagy nagyérsérülés esetén általában csak mU"htI.e indhoz megoldást (pl.' szívtamponádot. okozó perikardiális hematóma). Mind aSIhmmásmellkasi nyílt sérüléseknél rendszerint mutéti feltárás és a megsérült parenc yszerv sebészi ellátása szükséges.

1.9.3. Vállöv- és felsovégtag-sérülések

Alapvetoen két formáját különítiük el. Vannak áthatoló sérülések (szúrt seb, löve-d 'k) 's vannak tompa sérülések. A sérülések következményeit alapvetoen az határozza

e ehOgymelyik létfontosságú szervet és milyen mértékben károsítja. Mellkasi sérü-ml ' eg:l zív és tüdo sérülése határozza meg a kimenetelt. Hasi sérüléseknél gyakran azesne as , h '

b ', . t tt zerv vérvesztesege atarozza meg a eteg sorsat.enne s

1. Kulcscsonttörés

G ak . "' 1'1

'

d.

1 ,k oo

1 k d' . '

b 1 t kOOtk zt ,ben alakul

y on seru es, me y ren szermt e eses, oz e e eSI a ese ove e e 'ta ta-ki. A kúlcscsonttörés jó gyógyhajlamú, de gyakran szöglettöréssel gyógyu! a rajpadó izmok húzása miatt.

TünetekM llkasi sérüléskor, ha elsosorban a tüdo érintett, a légszomj a vezeto tünet. A tüne-

teketerendszerint a fellépo vérzés is súlyosbítja. A mellkasi sérülések egyik speciálisfonnája a légmell, melynek következtében az egyik tüdofél a légzésben nem vesz részt,emellett bizonyos esetekben az ellepoldali tüdofél is összenyomódik, tovább károsítva

1'g e' st A szívelsosorban áthatoló sérüléseknél érintett. Hasi sérülések esetén gyak-aez. '

k(.

lé)ran sérülnek a parenchymas s:z;erve máj, p, emellett a béltraktus is sérülhet. Hasi, "lés esetén a legfontosabbvezeto tünetek(fájdalom,nyomásérzékenység,hypo-

~~~emiás sokk) a vérveszteség következményei, és rendszerint életveszélyt jeleznek.

Tünetei . .ólF~daloma törésmagasságában,a bor alattaz elmozdulttörtvégekrenJszenntJ

tapinthatók. .

Diagnosztikus és vizsgáló eljárások . l' . tervHagyományos röntgenfelvétel rendszerint elégséges a diagnózis és a k~ze eSI

felállításához.

Vizsgálatok és diagnosztik~sooeljár~sok" .Fizikálisvizsgálattal tompa serulesnel a bor alatt rendszennt haematoma, szúrt vagy

lott sebnél a vérzo bemeneti nyílás észlelheto. Mellkas felett, ha pneumothorax (ptx)alakult ki légzési hang az érintett oldalon nem hallható, bevérzés esetén pedig tompu-lat kopo~atható ki. A has rendszerint fájdalm~s, nyomásérzékeny, esetenként défenseészlelheto. Laborvizsgálatokkal részben az oXIgénellátottságot(szaturáció) ellenoriz-zük alacsony volta tüdosérülésreutal. Hematokrit és Hgb. vizsgálattal a vérvesztésna~ságára és a szükséges transzfuzióra következtethetünk. Ha punkcióval a mellkas-ból vagy a hasÜfegbolvér nyerheto, az a belso vérzés diagnózisát támasztja alá. Apunk-ció túlnY°11!ásosp~x.esetén,életInento.!eh~t.Radi,oló~ia,ivizsgálattal a ptx. és vér jelen-léte a mellkasbanIgazolhato. Korszeru kepalkoto eljárasok (CT, MRI) a parenchymásszerveksérülésétisjól ábrázolják. '

Terápia és rehabilitáció vég-Kezelésnél még ma is alapelv, hogy ha nincs jelentos elmozdulás, mutéte~~e: ken-

zünk. A sérült felso végtagot Desault-kötéssel, idosebbeknél csak háromszdg e bb) Adovel rögzítiük. A rögzítés idotartama maximum 2 hét (idosebbeknél ke{ese résekontraktúrák megelozésére és a sérült végtag funkciójának mielobbi viSf~~:elvekcélj~ból intenzív gyógytorna ajánlott. ~~ mutéti megoldá,s szü~ség~s, e~ t é~ el,szermt leggyakrabban lemezes OS-seI erjük el. Ha mozgasstabIl szmtézlssebgyógyulás után intenzív gyógytorna indokolt.

Terápia és rehabi~itáci.~, . . .A mellkasi es hasI sérulesek enyhébb eseteIben (zúzódás) mutéti beavatkozásra

rendszerint nincs szükség, de potenciális vérzésveszély miatt (pl. kétszakaszos lépre-pedés okozta vérzés) szoros megfigyelés szükséges, mutoi háttérrel. Olyan mellkasi

2. A humerus sebészi nyakának törése

A felso végtag egyik leggyakoribb törése a felkarcsont sebészi nyakán lkeletk~;:törés. Ez a töréstípus gyakori idoseken, ahol a törés egyszeru elésés követlkezme 'va~E t oo,

t' ..

II "h '

1 1' b ' 1'

b .sont SZlrre a ores Ipusra ISje emzo, ogy a ta a an gyorsan gyogyu , resz en a c.csos állománya, részben a környezo nagy tömegu izmok miatt.

Tünetek . ..' sreA'l láb ' , . ' ll P' ~" d 1 al

't ~ lk ltl a tore .

ta an a tIpusos anamneZIS, a va taJI laj a om az apos gyanu le e f.


Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokRendszerint kétirányú, hagyományos röntgen elégséges a diagnózis felállításához.

Terápiaés rehabilitáció .

Ezt a töréstípust részben a beteg életkorától ruggoen kezeljük. Ha a beteg fiatal ésaktív, emellett a törtvégek elmozdulása jelentos, mutéti megoldást választunk a minéljobb késobbi funkció eléréséhez. A törtvégek repozíciója után az elért helyzetet lemez-zel vagy csavarokkal rögzítjük. Rendszerint olyan stabilitást érünk el, melynek segít-ségével a beteg sebgyógyulás után aktív tornát folytathat, és a vállízületi funkciójátgyorsan visszanyeri. Ha a törés elmozdulás nélküli vagy beékelt, csak a sérült végta-got kötjük fel háromszögletu kendovel a fájdalom megszuntéig, és utána aktív torna-kezelés ajánlott. Hasonló elvet követünk az idosebbek kezelésénél, ahol még jelento-sebb elmozdulás esetén sem végzünk mutétet, hanem sokkal inkább funkcionális ke-zelést végzünk. Ha túl sokáig rögzítjük idos betegek válltájékát, akkor kezelhetetlenvállkontraktúra alakul ki.

3. Csuklótáji törések

A mindennapi életben az egyik leggyakrabban kialakuló törés. Legnagyobb szám-ban a radius típusos helyén történo törés fordul elo. Keletkezésében rendszerint kézreesésa kiváltóok. .

TIlI. ábra: Radius törés helyretételeképerösítö ellenorzésévei [8J

TünetekTípusos csuklótáji törésnél duz-

zanat, fájdalom, a csukló defórmá-lódása, esetleg crepitatio észlelheto.

Vizsgálatok és diagnosztikus el-járások

A kétirányú röntgenfelvétel rend-szerint elegendo információt ad akezelési terv felállításához.

Terápia és rehabilitációAz alkalmazandó kezelés a tö-

rés típusától, a törtvégek elmozdu-lásától, a beteg életkorától, általá-nos állapotától rugg. Ritkán észlel-heto (elsosorban gyermekkorban)lényeges elmozdulás nélküli törés,melyet repozíció nélkül, csakgipszk~)téssel kezelünk (1 hét

A MOZOÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 25

JI

gipszsín, majd 3 hét körkörös gipsz). Ha a törtvégek elmozdulásajelentos, repozí-ció indokolt, hogya késobbiekbenjó csuklófunkciót nyerjünk. Helyi érzéstelenítés-ben vagy altatásban képerosíto ellenorzése mellett, az ujjakon keresztül gyakoróltnyújtással és a törtvégek direkt nyomásával érjük el a repozíciót. A további teendotöréstípustól függo. Ha jó helyzetet értünk el, és a törés nem hajlamos ismételt el-mozdulásra, gipszsínt helyezünk fel. Ha a törés típusa alapján hajlamos elmozdu-.lásra, a repozíciót perkután dróttuzéssel egészítjük ki. A tuzés után is gipszkötéstkell alkalmazni. Mindkét esetben 1 hét után a gipszsínt körkörös gipszre cseréljük,és röntgennel az eredményt ellenorizzük. Elsosorban fiataloknál, ésha a törés ízü-letbe is hatol, a kifogástalan repozíció (mely a munkaképesség megorzését szolgál-ja) csak mutéttel érheto el.

A mutétkor elért jó helyzetet csavarokkal és lemezekkel fixáljuk, külso rögzítéscsak akkor indokolt, ha az OS nem mozgásstabil. Csak a sebgyógyulásig indokolt avégtag felkötése. Gipszelt esetekben a gipszeltávolítást kontrollröntgen követi, és haaz eredmény jó, a csukló passzív és aktív betornáztatása ajánlott.

4. Kézsérülések

'~

,

Az összes sérülés 30-40%-át a kéz sérülése teszi ki. Fontos szempont, hogyakézsérültek dönto többsége fiatal, munkaképes korú beteg. Amennyiben a kézfunkcióját helyre lehet állítani, ez egyúttal a munkaképesség helyreállítását is je-lenti. Ha ez nem sikerül, a beteg munkába való visszatérése kérdéses, korábbimunkáját vagy nem, vagy csak 60.,," -::,alacsonyabb színvonaion tudja el- ' >":~~látni. A kéz anatómiája, élettana ..,..."".. -":~~-I'~~----

. """ '7//./'speciális, ezért gyakran már az el- ..!':. -- - .!..!~t;t; '.sodleges ellátás során eldolhet az 90- "~:

.

"'" 3q,:t~___---a kérdés, hogy a kezelés végére "

jól használható marad-e a kéz. A' -

ké.z jelento~é~e abban van" ho,gy ,'1\ 1) '. j/---------mmdennap! elettevékenysegem- -""i)--~ ~ket, munkánkat rendszerint csak - -.. - , .. :'.. .kifogástalanul muködo kézzel TI12. ábra: A kéz funkcionális alapállásatudjuk elvégezni. A funkció ba (a helyes rögzítési helyzet) [8Jnemcsak a kéz mozgása, fogó funkciója tartozik bele, hanem az is, hogy a kéz ta-pintó érzékszervként is viselkedik, ezért ellátásánál ezt is figyelembe kell venni.A speciális anatómia, élettan tette szükségessé, hogy a kéz sérülését lehetoleg ar-ra specializálódott szakember, a traumatológián belül lassan önálló ággá válókézsebészet lássa el. Az alapelvek közé tartozik a szövetkímélo technika, gondosvérzéscsillapítás, és hogy a kéz mutét utáni rögzítése mindig funkcionális hely-zetbe történjen;


TünetekMegtekintéssel gyakran meg lehet állapítani a kéz sérült struktúráit. A kéz nagyon

jó vérellátású, így nemritkán jelentos vérzés is észlelheto. Az ujjak aktív mozgatásazavart szenvedhet ín- vagy csontsérülés következtében. Rendszerint jelentos fájdalomis észlelheto.

A háti és ágyéki gerinc sérülése

1.9.4. A gerinc sérülései

Az érintett gerincszakaszon kialakuló sérülések dönto többsége közlekedési baleset,vagy magasból leesés következménye. Ritkább a direkt sérülés (lövés, szúrás). A ge-rincsérülés súlyosságát a gerinccsatornában haladó gerincvelo sorsa határozza meg.Abban az esetben, ha a sérülés kapcsán a gerincvelo nem sérül, a betegnek jó esélyevan közel teljes felépülésre. Gerincvelo-sérülés esetén (akár részleges, akár teljes) amegmaradó funkciók és a felso végtag funkciói (kerekes szék használata)"határozzákmeg, hogy a beteg a rehabilitáció folyamán milyen szintre fog eljutni.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokAz anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján a sérült'struktúrák döntoen felismer-

hetok. Az ujjak aktív és passzív mozgástartományát, a fo fogástípusokat(kulcsfogás,ökölképzés stb.), a mozgások izomerejét és a kéz érzésvizsgálatát is minden esetbenel kell végezni. A csontok és ízületek sérüléseinek felismerésében röntgenfelvételeksegítenek. A kapott eredmények alapján lehet megtervezni a kézsérült optimális ellá-tását. - Tünetek.

Gerincsérülés esetén a tünetek szintén a gerincvelo épségétol függenek. Abban az .

esetben, ha a gerincvelo nem érintett, a fájdalom a vezeto tünet. Gerincvelo-érintett-ség esetén a tünetek a gerincvelo-sérülés magasságától, és a sérülés teljes vagy nemteljes voltátóI függenek. A betegek azt ésilelik, hogy alsó végtagjaikat nem érzik, nemtudják mozgatni.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokA gerincvelo-sérülés meglétét, vagy hiányát neurológiai vizsgálattal lehet eldönte-

ni. Ez a vizsgálat a gerincvelosérülés szintjét is megmutatja. Minden esetben indokoltkét- vagy többirányú röntgenfelvétel készítése a csontos struktúrák sérülésének ki-mutatására. Abban az esetben, ha gerincvelo-érintettség is észlelheto, a korszeru kép-alkotó módszerek alkalmazása lépelotérbe, mert képesek a sérüléspontos okának is a kimutatására (ki-tört csontdarab, vérömleny, a ge-rincvelo zúzódása, traumás discush-erniáció stb.).

Terápia és rehabilitáció .A kifogástalan kézfunkcióhoz ép borre van szükség, ezért a sebek kimetszésének ta-

. karékosankell történni,emellettcsakmeghatározottirányúmetszésekalkalmazhatóka káros hegesedés kivédésére. Ínsérülés esetén elsosorban a kéz tenyéri oldalán szük-

. séges speciális ellátás. Ezek az inak csak akkor muködnek megfeleloen, hacsúszóképességük megmarad. Ínvarrat elvégzése után (épp a letapadások elkerülésé-re) korán kezdett aktív és passzív gyógytorna szükséges.

Idegsérülés esetén létfontosságú a kéz érzoképességének megorzése. Abban azesetben, ha a sérült (rendszerint elvágott) idegek feszülésmentesen egyesíthetok, azideg direkt varrata javasolt. Ha ez nem lehetséges, a szervezet más helyérol vett ideg-darab átültetéséveI kell az egyesítést e~végezni.Idegvarrat után rendszerint 3-4 hetestehermentesítés szükséges, melyet gipszkötésseI érünk el. Fontos, hogy teljes idegmu-ködés helyreállítása (érzo és motoros) csak gyerekkori sérülés után várható, felnott-korban általában a 1110torosfunkció jó lesz, de a szenzoros funkció csak részlegesentér vissza.

A kéz csontjainak törése esetén, ha elmozdulás nem észlelheto, csak gipszrögzítésajánlott. Elmozdulással járó és foleg ízületbe hatoló törések esetén az operatív törés-kezelés kerül elotérbe. Az OS stabilitásától függoen szükséges (vagy nem) külso rög-zíto. A mai technikai feltételek a körülmények szerencsés egybeesé~e esetén lehetovéteszik az elvesztett ujjak visszaültetését (replantáció). Amenynyiben az elszenvedettsérülések megengedik (ez sérüléstípustól'függoen változik), azonnal intenzív rehabili-táció szükséges. Ez elsosorban aktív gyakorlatokat tartalmaz, az inak, ízületek kifo-gástalan muködésének visszanyerését célozza. Akézsérültek rehabilitációja (a finomfunkciók miatt) hosszadalmas, ésa beteg és az ot kezelo rehabilitációs team maximá-lis együttmuködését igényli.

Terápia és rehabilitációs eljá-rások

Abban az esetben, ha a gerincsé-rülés neurológiai eltéréssel nemszövodik, . rendszerint konzervatívkezelés folytatandó. Ha a töréskompressziós (ez a leggyakoribb),az alsó háti és az ágyéki szakaszonmeg kell próbálni a gerinc normálkontúrjait helyreállítani, a késobbiproblémák megelozése céljából.

/

T/l3. ábra: Gipszbol készült rögzítéscsigolyatörés konzervatív kezelésére [8]

A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA28 TOVÁBBKÉPZÉSI FUZETEK

Ennek érdekében a sérült gerincen repozíciót kell végrehajtani képerosíto ellenorzésemellett, és az így elért eredményt korrekciós gipszkötéssel kell megtartani. A konszo-lidáció eléréséig kell a gipszkötést (késobb esetleg muanyag füzot) fenntartani, de abeteg már a gipszelés másnapján felkelhet, járhat. A rögzítés idotartama minimálisan8 hét, de elmozdulás esetén 3 hónap a minimális rögzítési ido.

Ha neurológiai eltérés nem észlelheto, de a törés instabil, vagy ha a csontos és ízüle-ti sérülés gerincvelo-sérülés tüneteivel jár, abban az esetben általában mutéti megoldásjavasolt. Instabil törésnél, ha az neurológiai tünettel nemjár, a gerinc egységének, fizi-ológiás kontúrjainak helyreállítása a cél.Az érintett gerincszakasztvagy elölrol,vagy M-tulróllehet elérni, és a sérült csigolya magasságát kell helyreállítani, ezt csavarok, leme- .zek, illetve csontátültetés segítségévellehet hosszú távra biztosítani. Ha neurológiai tü-net nincs, a gerinccsatorna megnyitása kontraindikált (posztoperatív hegesedés, hemató-ma veszélye miatt). Mutét után rendszerint külso rögzítés is indokolt, annyi ideig, hogya beültetett csontok teljes mértékben.konszolidálódjanak.Ebben az esetben a rögzítés ál-talában 3 hónap. Abbán az esetben, ha a sérülés pillanatában teljes a gerincvelo sérülé-se, és a kialakUltcsigolyatörés nem instabil, mutéti beavatkozás fölösleges (aránylag rit-ka). .

kialakítandó életforma (kerekes székes életmód) minél teljesebb elsajatítására a be-teg alkalmas legyen. Ennek elérése elsosorban jól felszerelt rehabilitációs osztályonlehetséges. A rehabilitációs osztályon a beteg több kiemelt problémájával kell fogll;1l-kozni: a vizelet- és székletürítés automatizmusának kialakítása, a kialakult vagy fe-nyegeto felfekvések kezelése és megelozése, a kerekes szék használatához szükségesfizikai ero elérése (sportterápia), a beteg általában súlyosan depressziós állapotbólvaló kiemelése, megfelelo elfoglaltság bizto~ítása, mely a jövoben is fontos szerepetjátszhat (ergoterápia, speciális gépkocsi vezetésének betanulása). E célokat általábanhosszadalmas rehabilitációs kezeléssei 3-6 hónap alatt lehet elérni, és mindez a be-teg nagyon aktív együttmüködését igényli. Ha ez nincs meg, a rehabilitáció folyama-ta kilátástalan. .

1.10.A gerincsérülést sz~nvedett beteg ápolása

Inkomplett gerincvelo-sérülés, vagy fokozatosan romló neurológiai funkciók,vagy instabil törés esetén feltétlenül mutéti beavatkozás szükséges. Megfelelo (CT-,MRI-) vizsgálat után kell a mutétet elvégezni, melynek a célja egyrészt agerincvelotnyomó képletek (kitört csontdarab, kiszakadt porckorong, vérömleny) eltávolítása,majd az ismételt nyomás kialakulásának megelozésére az érintett gerincszakaszt vagyelölrol,vagyhátulrólstabilizálnikell. .

A baleseti sérülést szenvedett betegek általában váratlanql, minden elozménynélkül kerülnek kórházba, életük sokszor egyik pillanatról a másikra gyökeresenmegváltozik. Természetesen a sérülések következményei - törések, zúzódások,szakadások stb. - az esetek túlnyomó többségében az orvostudomány és társtudo-mányai áldásos tevékenységének köszönhetoen, maradandó károsodás nélkül meg-szüntethetoek.

Amikor azonban a baleset létfontosságú szerveket érint (agykárosodás, gerincvelo-sérülés) és irreverzibilis folyamattal állunk szemben, a gyógyító/ápolói tevékenységegészen más dimenziókat feltételez. Az életveszélyelhárítását és az állapot stabilizá-lását követoen elotérbe kerülnek a rehabilitációs szempontok, a késobbi élet lehetolegtökéletesebb színvonalra hozásának megalapozása. A gondos és szakszeru ápolásalapköve a sikeres rehabilitációnak, a sérült egyén pozitív életkilátásának.Komplett gerincvelo-sérülés esetén, ha az instabil töréssel párosul, azért is kell a

gerincet stabilizálni, hogy a beteg legalább üloképességét ne veszítse el.

Instabil törés után kialakult álízület az ülést rendkívül fájdalmassá teszi, pedig ezeka betegek életük nagy részét továbbiakban kerekes székben kell hogy leéljék. Mutétután rendszerint külso rögZíto (gerincfüzo gipszbol vagy muanyagból) szükséges mi-nimum3 hónapra. .

Esetismertetés

:J A 25 éves férfi beteg cseresznyefáról esett le. Azonnal teljes gerincvelo-sérülés lépett fel a lumbális I. csigolya kompressziós törése következtében. Az in-stabil törés miatt stabilizáló mutétet végeztek a beteget primeren ellátó baleseti osz-tályon. Két hét után felvilágosították, hogy állapota valószínüleg végleges, és mi-vel aktív további teendo nincs, utókezelésre rehabilitációs osztályra helyezik át. Abeteg a rehabilitációs osztályra stabil keringéssei, állandó katéterrel, inkontinen-ciával és a szakrális részen tenyérnyi dekubitusszal és rossz pszichés állapotban ér-kezett. 6 hónapos ápolás alatt önállóan megtanulta a kerekes székes életet, dekubi-tusza begyógyult, a széklet- és vizeletautomatizmus kialakult. Otthonában a kere-kes székes élethez szükséges átalakításokat elvégezték (akadálymentesítés), mun-kahelye pedig otthon végezheto munkát biztosít számára, melyet számít6gépévelvégezhet.

A gerincvelo-sérülést nem szenvedett betegek rehabilitációja aránylag egyszeru. Akülso rögzíto eltávolítása után járóbetegként, esetleg rehabilitációs osztályon kellhogy visszanyerjék sérülés elotti fizikai állapotukat, mozgáskézségüket. A rögzítéshosszadalmas volta miatt a rehabilitációs folyamat is rendszerint hosszú, de teljes fel-épüléshez vezet.

A komplett háti vagy ágyéki gerincvelo-sérültek (szemben a nyaki sérültekkel)nem igényelnek intenzív ellátást. Mutét nélkül, vagy mutéti sebgyógyulás után a leg-fontosabbcél a megmaradt funkciÓkminél elobbi olyan fejlesztése, hogy az újonnan

29

30 A MOZGÁS SZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSATOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

1.10.1. Szükségletek felmérése (ápolási anamnézis) 1.10.4. Ápolási feladatok összeállítása

Az általános szempontokat figyelembe véve a beteg szükségleteinek és eroforrása-inak felmérésekor esetünkben az alábbi tényezokre különösen figyelni kell! A beteg.érzelmi/pszichés beállítottságára;.mozgáskorlátozottságára;.családi kapcsolataira;.szociális helyzetére.

A mutétet követo lábadozási idoszakban

1.10.2. A beteg problémáinak meghatározása, ápolási diagnózisok

Az önellátás hiányának tünetegyüttese az alsó végtag bénulásának következtében.Kétségbeesés a járóképesség elvesztése miatt.Lehangoltság a jövo bizonytalansága és a kiszolgáltatottság miatt.Társadalmi elszigetelodés a mozgáskorlátozottság következtében.Szorongás a létbizonytalanság, a várható egzisztenciális problémák miatt.A családi kapcsolatokmegromlásának fokozottkockázata a megváltozott testkép miatt.A baleset fokozott veszélye az immobilitás miatt.Fertozésveszély a hólyagautomatizmus elvesztése' miatt.A dekubitusz kialakulásának fokozott kockázata a mozgáskorlátozottság és az érzés-kiesés miatt.Hányinger a kórházi szagok miatt.Ismerethiány az elégtelen felvilágosítás miatt.Kóros tartások kialakulásának fokozott kockázata az alsó végtagokon az immobilizá-ció miatt.

1.10.5. Ápolási terv készítése

A rehapilitációs intézetbe való átszállítás elotti idoszakban

1.10.3. Az ápolási célok megfogalmazása

Rövid távú cél:A mutétet követoen:

.a beteg fájdalmának csillapítása eloírás szerint;.nyugalmának biztosítása;.a fertozésveszély elhárítása;.a szükségletek kielégítése.Középtávú cél:A kóros tartások kialakulásának megakadályozása.A dekubitusz kialakulásának megakadályozása.A szorongás, a lehangoltság csökkentése.Hosszú távú cél:Az önellátás technikáinak megtanítása.A vizelet- és a székletautomatizmus kialakítása.Az önkatéterezés technikájának megtanítása.A szövodmények elkerülése.A pozitív életszemlélet kialakulásának segítése.

31

Az ápoló önálló funkciói Az ápoló nem önálló funkcióiA szükségletek kielégítése FájdalomcsillapításAfolyadékháztartás monitorozása, dokumentá- Laboratóriumi vizsgálatoklása

Hólyag-, székletkondicionálásDekubituszprevencióA testhelyzet változtatásának gyakoroltatása azágybanPozicionálás, a kóros tartások kialakulásának Az izületek átmozgatása a gyógytornász útmuta-megakadályozása tásai alapjánA beteg és a család pszichés vezetéseA beteg felkészítése a rehabilitációs idoszakra

ApoIási diagnózis Apolási cél Tevékenység Várható eredmény MegjegyzésAz önellátás hiá- Az önellátási ké- Az önellátási No a beteg,önellá- A beteg nagyonnya az.alsó végta- pesség fokozása technikák bemuta- tása lehangolt, pasz-gi bénulás követ- tása, gyakoroltatá- sziv!keztében sa

Kétségbeesés a já- A kétségbeesés, a Bemutatni a kere- Csökken a beteg Fontos a családdalróképesség el- lehangoltság oldá- kes székes élet- szorongása, két- való együttmükö-vesztése miatt sa mód lehetoségeit. ségbeesése, no az dés, a pozitív hoz-

A beteg bátorítá- öntevékenysége záállás elosegítésesa, a betegtársakpozitív példájánakbemutatása

A fokozott bal- A balesetveszély A segédeszközök Csökken a baleset Csak akkor hagy-esetveszély az elhárítása, a beteg alkalmazásának veszélye juk magára a bete-immo bili tás épségének meg- bemutatása, gya- get, ha meggyo-következtében óvása koroItatása, foko- zodtünk arról,

zott felügyelet! hogy biztonsággalvégzi az adott fel-adatot!

Fertozésveszély a Az automatizmus Légzésgyakorla- Csökken a ferto- El kell kezdenihólyagautomatiz- kialakítása, a fer- tokkal, "préselés- zés veszélye az önkatéterezésmus elvesztése tozésveszély elhá- sei", a hasfalon . megtanításátmiatt ritása kopogtatással a

hólyag kiüritésé-nek gyakoroltatá-sa. A recidumrendszeres ellen-orzése

A dekubitusz ki- A bor épségének a A testhelyzet-vál- A betegen nem El kell érni, hogyalakulásának fo- megorzése toztatás módjai- alakul ki dekubi- a beteg az egészkozott kockázata a nak gyakoro Itatá- tusz éjszakát hasonmozgáskorláto- sa fekvo és ülo fekve töltse (foko-zottság következ- helyzetben. Oon- zatosság!)tében dos borápolás, se-

gédeszközök al-kalmazása.

32 TovÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK'A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDÖK ÁPOLÁSA 33

1.10.6. Az ápolási terv értékelése Szociális szempontokAz izoláció kerülése, családi, baráti, munkahelyi kapcsolatok erosítése.Szociális juttatások rendszere.Pályamódosítás.Betegszervezetek.

A beteg testén (szakrális tájékon) nagy kiterjedésu dekubitusz alakult ki. Hangula-ta sajnos nem javult, zárkózott, elutasító magatartást tanúsít mind a személyzet, mindpedig a család irányában. Állandó katéterét nem tudtuk megszüntetni. A továbbiakbanelsodleges célként a dekubitusz megszüntetését, a vizeletkondicionálást, és az elutasí-tó magatartás csökkentését kell kituzni magunk elé. A mobilizációs programot fel kellfüggeszteni, a beteget csak étkezéshez és a kondicionálás idoszakára szabad kiültetni.

1.10.7. Ápolás-lélektani vonatkozasok

Összefoglalás:1

18iJ Az orvostudomány és ezen belül is a traumatológia fejlett eszki)zrendszere

(beleértve a mutéti technikákat, terápiás eljárásokat), ma már lehetoséget biztosít arra,hogy a súlyos sérülések következményeit a leheto legnagyobb mértékben ~sökkentse,illetve megszüntesse. A betegek életkilátásai, életminoségük alakulása nagymértékbenfügg az akut ellátás sikerétol és a szakszeru ápolástóI. Cél az eredeti állapot visszaál-lítása. Ha ennek objektív akadálya van (irreverzibilis állapot), akkor a lehetoségekhezmért legteljesebb fokú önállóság és öntevékenység elérése. A beteg önálló~ágának fo-kozását a gyógyító team valamennyi tagjának (orvos, ápoló, gyógytorná~z, ergoter-apeuta, pszichológus, szociális munkás) összehangolt munkája révén lelletséges éskell megvalósítani.

A gerincvelo-sérülés következtében kialakuló bénulás és a vele társuló, különbözoméretu érzéskiesések, a kialakult állapot visszafordíthatatlanságaa beteg és családja szá-mára komoly lelki traumát jelent. Ezzel a problémával az orvosi és a rehabilitációs te-amnek közösen kialakított, mindig az egyén számára adaptált stratégia alapján kell eljár-nia. Az ápoló személyzet az, aki a nap 24 órájában együtt él a beteggel, így a leheto leg-több alkalma van arra, hogy kompetenciahatárainbelül a beteg és hozzátartozóinakpszi-chés vezetését végezze. Az önellátási képesség fokozásávalcsökken a beteg kiszolgálta-tottsága, a megmaradt képességek fokozásával, a lehetoségek bemutatásával no a betegönbizalma és az életkilátása, amely együtt jár a pozitív lelki tényezok megerosödésével.A beteg bizalmát megnyerni csak akkor lehet, ha mindig igazat mondunk, és nem táplá-lunk benne hiú ábrándokat. A valóság felismerése gyakran nagyon fájdalmas, de tevé-kenységünkereje abban rejlik, miként tudjuk megmutatnibetegeinknek azokat a kapasz-kodókat, amelyekkel a megváltozott körülmények ellenére is megtalálhatják önmagukés a társadalom számára hasznos élfoglaltságokat, értékeket.

Kérdések, feladatok

1'.Sorolja fel a sebek típusát keletkezési mechanizmusuk szerint!

2. Ismertesse a dekubitusz prevenció lehetoségeit ágyéki gerincvelo-sérültbeteg ápolása során!

1.10.8. Egészségpedagógia,

3. Készítsen ápolási tervet az alábbi adatok alapján! Töltse ki a táblázatot!. Ápolásianamnézis: .

30 éves nobeteg, elvált, 2 kiskorú gyermekét egyedül neveli. Munkábólhazajövet megcsúszott, elesett és a jobb vállát megsértette, mely nagy fáj-dalommal járt. Mento szállította be osztályunkra. Az orvosi diagnózis:

Esetünkben, az ápoló egészségnevelo tevékenységét a tercier prevenció érdekében,az állapot romlásának megakadályozása és a rehabilitációs célkituzések elérésénekmegalapozása jellemzi.

Tevékenységük az alábbi területekre terjed ki:Szomatikus szempontokMegfelelo folyadék, bo táplálkozás.Testhigiéné, borápolás, különös tekintettel a bénult testrészre.A test helyzetének változtatása rendszeres idoközönként, a felso végtag erosítése.Káros szokások mellozése.Pszichés szempontokAz állapot elfogadása.Új értékek, szerepek megtalálása.A pozitív életszemlélet kialakítása.

Apotásidiagnózis Apotási cél Tevékenységek Várhatóeredmény Ertékelés

34 TOVÁBBKÉPZÉSI FUZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 35

Ha a törés ficam mal is járt, a mutét mellett tartós extenzió is javallt. Stabil OS el-végzése után (ha egyéb sérülés miatt nem kontraindikált) sebgyógyulást követoen te-hermentesítettJárásgyakorlatok, szubakvális torna segít a sérült izmok, ízületek funk-ciójának visszanyerését minél hamarabb és teljesebben elérni.

1. Csípotáji törések

1611 Egyéb ( kte"'lettel vagy 'lell(Onal összefüggö) sajátosságok~ Az átlagos életkor megemelkedésének egyik leggyakoribb velejárója, elsosor-ban nokön, a csípotáji törések megszaporodása. Ebbenjelentos szerepetjátszik a népbe-tegségnek számító Qsteoporosis,mely gyakran a törést leginkább elosegíto tényezovéválik. Maga a törés leggyakrabbanidos betegekenegyszeru elesés követ-keztében alakul ki, melyet bizonyosbelgyógyászati okok elosegítenek (hi-pertóniás megszédülés ). Fiatalabbkorban a törés általában durva trau-mára (áutóbaleset) alakul ki.

Komolyproblémátokoz a csípoízü-let speciálisvérellátása,.mely a törésekkövetkezményeként combfejelhalás,álízület kialakulásávalfenyeget.Emel-lett idos korban a hosszasabb ágy-hozkötöttségés az ezzel járó szövod-mények nemritkán a beteg háIáláhozvezethet.Ez foleg addig volt érvényes,amíg a combnyaktörésekmutéti ellátá-sa nem volt megoldott.A mutéti eljárá-sok bevezetéséveia betegek életkilátá-sai ugrásszeruenjavultak. Fontos a tö-réstola mutétiellátásigeltelt ido is, mi-vel a túl késon végzett (24 órán túli)mutét esetén a combfej elhalásánakesélye, a trombózis és az embólia ve-szélyejelentosenno.

A csípotáji töréseket a combfejhezviszonyított helyzete szerint 4 fó cso-portba osztjuk:

.mediális,

. laterális,

. pertrochantericus,

. subtrochantericus.

4. Húzza alá, hogy tompa hasi sérülés esetén mely szerv sérülése okoz jélen-tos vérzést!

a) lép b) tüdo c) vastagbél d) máj

5. Ismertesse, hogy miért fontos idos korban a váll- és felkarsérülések rövidideig tartó rögzítése?

1.11.Medence- és alsóvégtag-sérülések

A medence köti össze a törzset a végtagokkal, és védi a benne elhelyezkedo szerve-ket. A medencét alkotó csontokat eros szalagok és izomzat köti össze, így sérüléseicsak nagyerobehatásra keletkeznek. A medencén keletkezhetnek ficamok, az alkotócsontokon törések. Ez utóbbiak lehetnek stabilak vagy instabilak. Fontos töréstípus avápatörés, mely a késobbiekben csípokopás alapja lehet.

TünetekMind a ficam, mind a törések nagy fájdalommal járnak (a medence összenyomása

különösen nagy fájdalommal jár), emellett gyakran járásképtelenség is é~zlelheto.Amennyiben a belso szervek sérülnek, annak megfelelo tünetek is észlelhetok (vérvi-zelés stb.). A fellépo vérömleny jelentos nagyságú lehet.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokAlapveto a két- vagy többirányú röntgenfelvétel. Abban az esetben, ha belso szerv

sérülése merül fel, vagy vápatörés keletkezett, CT-vizsgálat elvégzése is indokolt. UH-vizsgálat a belso szervek sérülését fedezheti fel. Indokolt esetben (véryizelés, vizelet-elakadás) cisztográfia, pielográfia is végzendo. A vérképvizsgálat felhívhatja a fi-gyelmet a jelentos (1000-1500 ml) vérveszteségre.

Terápia és rehabilitációA ficamokat általában narkózisban kell reponálni, majd extenziós kezelés alkalma-

zandó 8-10 hétig. A medencecsonttörések lényeges diszlokáció nélkül stabilnak mino-sülnek, és konzervatív kezelés javasolt. Ez tartalmazza a fájdalom megszüotéig tartóágynyugalmat, a tehermentesíto segédeszközzeI (mankó, járókeret) való mobilizálást2-3 hét után, balneoterápiát, gyógytornát.

Instabil törés esetén is van lehetoség konzervatív kezelésre, de az esetek egy ré-szében a medencét stabilizáló mutét indokolt (külso rögzítovel, lemezekkel, csavarok-kal). Fontos a társsérülések ellátása is. Sebgyógyulás után eloször ágyban végzett tor-na, majd tehermentesített járásgyakorlatok ajánlottak.

Vápatörés esetén a teendoketaz ízületikongruenciáravaló törekvéshatározzameg. Hadiszlokáció kizárható (CT-vel is), konzervatív kezelés (extenzió, tehermentesítés 12-16hétre) ajánlott.Elmozdulásesetén meg lehetkísérelnitartós húzással a repozíciót,de fiatalembereknélsokkal inkább mutéti repozícióés lehetoleg stabil OS végzése ajánlott.

a)

b)

c)

d)

T/14. ábra: A csípotáji törések típusai [7Ja) mediális combnyaktörés;b) laterális combnyaktörés;

.c) pertrochanter törés;d) subtrochanter törés


A fenti mutéti megoldások eredményeként a csípotáji törések kórjóslata lényege~sen javult. Elsosorban a korai mutéti ellátás és az azt rögtön követo mobilizálás ered-ményeként a legsúlyosabb szövodmények (pneumonia, felfekvés, trombózis, emJjó-lia) számajelentosen csökkent, és ezzel arányban a combnyaktörés halálozási statisz~tikája is javult.

Ugyanebben a sorrendben csökken a combfejelhalás veszélye, vagyis eZ mediáliscombnyaktörésnél a leggyakoribb.

TünetekMindhárom törési típusra jellemzo tünetek alakulnak ki. Az érintett oldali végtag ál-

talában megrövidül, a végtag kifelé. fordul, a beteg a végtagot nyújtva képtelen meg-emelni, és gyakran nem tud ráterhelni. Mediális típusú, de beékelt törésnél (elmozdu-lás a röntgenen nem észlelheto) a fenti tünetek nem jelentkeznek.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokÁltalában az érintett csípo kétirányú felvétele igazolja a diagnózist. Kétes esetben

(beékelt törés) az ellenoldali csíporol is készítendo röntgen-összehasonlítás céljából.Mivel bizonyos esetekben a törés pillanatában acombfej elveszítheti vérellátását és ezzel együttéletképességét, elsosorban a mediális törések egyrészénél, vérkeringés-vizsgálat (venográfiayjönszóba. Ez azért fontos, mert rossz keringésu, elha-lásra ítélt fejnél OS-t nem szabad végezni, hanemprimer endoprotézis mutét ajánlott. Egyéb vizsgá-latok a beteg mutéti teherbíró képességének meg-ítélését szolgálják (idos betegek sok kíséro beteg-séggel).

1500

Terápia és rehabilitációA csípotáji törések is stabil és instabil csoport-

ba oszthatók. Mediális combnyaktörésnél, ha a.törés beékelt és stabil, kezelheto konzervatívan.1-2 hetes fektetés, tehermentesített helyzetben'történo tornáztatás után 10-12 hét tehermentesítéskövetkezik. Instabil törést lehetoleg 6 órán belülmeg kell operálni. Ha a fej életképessége jó,

TIJ5 ábra: combnyakszegekkel, csavarokkal, dinamikus csí-Dinamikus szeggel (DHS) pocsavarral kell a szintézist elvégezni.

történo combnyakszegezés [7] Laterális combnyaktörés esetén a fej keringé-sének károsodás ára lényegesen kevesebb az

esély, így ez a töréstípus nem szokott protézisbeü1tetéstigényelni, toldalékkal ellátottcombnyakszegezés rendszerint jó eredményt ad. Pertrochanter törésnél a vérellátásmég jobb, így combfejelhalással, vagy álízület-képzodéssel nem kell számolni. Ha atörés stabil, konzervatívan kezelheto.

Instabil törés esetén toldalékos combnyakszeg, szögletlemez, vagy a térd felol be-vezetett Ender-szegek(rendkívül kicsiny mutéti megterhelés) biztosítják azt, hogy abeteg a mutét után tehermentesítve ugyan, de azonnal,mobilizálható.

2. Combcsonttörés

A combcsont testének törése általában csak nagyerobehatásra alakul ki. Ilyen ero~behatás érheti az embert magasból leesés vagy közlekedési baleset kapcsán.

Tünetek

A combcsonttörésdiagnózisaáltalábannemnehéz,a betegjárásképtelen,nagyfáj- .

dalmai vannak a törés magasságában, kóros mozgathatóság észlelheto, és nemritkán anagy vérveszteség miatt hypovolaemiás sokk tünetei alakulnak ki.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokRöntgenfelvételekkel a törés típusa, magassága meghatározható, laboratóriumi

vizsgálat a belso vérveszteség megítéléséhez fontos.

Terápia és rehabilitációNapjainkban a kezelés döntoen mutéti eszközökkel zajlik. Ez alól általában kivé-

telt jelent a kisgyermekek törése, mely ma is konzervatívan kezelendo (húzókezelés,medencegipsz). A mutéti kezelés milyenségét a törés típusa határozza meg. A közép~so harmad törései általában velourszegezésselkezelendok, és ha a törés típusaolyan, elreteszelo csavarral is ki kell egészíteni, mely a törtvégek elfordulását meg-akadályozza. Abban az esetben, ha a tQrésnem alkalmas velourszegezésre, lemezesOS választandó. .

Mindkét mutéti típusnál a törés olyan stabilizálását lehet elérni, hogy a drén eltávo-lítása után a betegek tornáztatása megkezdodhet, tehermentesítéssei felkelhetnek, jár~hatnak, aktív izomerosíto tomát végezhetnek. Ez azért fontos, mert az izomzat a töréskialakulásakor is sérül, és tovább sérül a mutéti feltáráskor. A teherméntesítés idotar~tama általában 8 hét.

3. Térdsérülések

A térdízület gyakran sérül, elsosorban sport- és háztartási balesetben, ritkábban di-rekt erobehatásra (közlekedési baleset). Sport- és háztartási baleseti sérülések kapcsánelsosorban a térd lágyrészelemei (inak, szalagok stb.) sérülnek, míg csonttörések in-kább direkt, nagy traumák után keletkeznek. Mivel a térd nagyon bonyolult felépíté-su, és kifogástalan funkciót csak jó struktúrákkal rendelkezo térd tud biztosítani, elen-gedhetetlen a sérülések minél koraibbés minél pontosabb diagnózisa.

38 A MOZOÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSATOVÁBBKÉPZÉSI FUZETEK

TünetekA térdízület zúzódása esetén bor alatti bevérzést, duzzadt, fájdalmas, de stabil ízü-

letet észlelünk. A térdrándulás összefoglaló fogalom, melyet ma már nem szívesenhasználunk. Egy rándulás mögött rendszerint ízületen belüli sérülés van, melyet el kelllátni. Ilyen esetben gyakran észlelünk a térdben jelentos folyadékgyülemet (lehet vérIS),oldalra és eloreirányuló instabilitást, ami felveti a szalagok sérülését. Néha elakadttérdet észlelünk (beékelt meniszkusz-szakadás). Gyakran sérül az ízületi porc (be-roppanás, esetleg porcdarab kiszakadása). Törések közül a gyakori térdkalácstörésnéla beteg sérült térdét nem tudja aktívan kinyújtani.

zat (elsosorban a négyfeju izom) a sérülés és a mutét miatt gyorsan lesorvad. Ez ká-ros, mert a térd nyújtásának ereje (lépcson felfelé lépés) nem lesz megfelelo, emelletta m. quadriceps a térd legfontosabb stabilizáló izma.

Térdízületi sérülés után a fizioterápia egész sor kezelési módját kell igénybe ven-ni a megfelelo térdfunkció gyors visszanyeréséhez. Ilyen eszközök a jegelés,szubakvális torna, térdmozgató gépek.használata, szelektív ingeráram-kezelés izom-erosítésre. A térdsérülés utáni rehabilitáció gyakran nagy erofeszítést igényel a beteg-tol, a fizioterapeutától, a gyógytornásztói és az orvostól is.

4. Lábszártörések

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokA térdsérülések diagnosztikájánál létfontosságú az alapos anamnézisfelvétel és

fizikális vizsgálat. Ezek alapján nagy valószínuséggel el lehet különíteni, hogy zú-zódás vagy komolyabb belso sérülés történt, és a sérült képletet is fel kell ismerni.Bizonyos vizsgálatok alkalmasak arra, hogyadiagnózist tovább finomítsák. Rönt-genfelvételen csontsérülés észlelheto, tartott felvétellel (altatásban készült, a vizs-gálat szalagokat megfeszíto) oldal szalag-sérülés igazolható. UH-vizsgálattal azízületen belüli folyadék vizsgálható, emellett a szalagok, meniszkuszok, porcfelszí-nek állapotáról is felvilágosítást ad. Az MRI-'vizsgálat is alkalmas a térd belsostruktúráinakvizsgálatára.Amennyibenközel biztos a térd komoly sérülése,de pl. .

a fájdalom miatt az ízület szinte vizsgálhatatlan, feltétlenül diagnosztikusartroszkópia végzendo, mely alkalommal a térd szkópon keresztül ellátható sérü-léseit is meg lehet oldani.

Lábszártörések elsosorban nagy ereju traumákra (közlekedési baleset) alakulnak ki,de sportsérülés (síbales.et)kapcsán is gyakoriak. Alábszár csop.tjaiközül a szárkapocs-csont általában könnyen és gyorsan gyógyul, míg a sípcsont gyógyulása gyakran elhú-zódó. Ennek oka, hogy a csont majdnem végig csak borrel fedett, hiáhyzik a gyorsgyógyulást biztosító izornköpeny, és gyakori a nyílt törés is.

Vizsgálatok és diagnosztikai eljárásokA lábszártörés diagnosztizálása (az izolált szárkapocscsonttörést kivéve) általában

nem okoz nehézséget, a fizikális vizsgálat rendszerint elégséges. A pontos kezelésiterv felállításához kétirányú röntgenfelvétel szükséges.

Terápia és rehabilitációIzolált szárkapocscsonttörés vagy jól reponálható sípcsonttörés rendszerint kon-

zervatív kezelésre meggyógyul. Elso lépésként fekvogipsz, majd a vérömleny fel-szívódása után járó gipsz alkalmazandó, melyet a törés típusától függoen 4-12 hétigvisel a beteg. A gipsz eltávolítása után intenzív rehabilitációs kezelés ajánlott. Nyíltlábszártörésnél, vagy ha a lábszártörés olyan típusú,egyre inkább mutéti kezeléstalkalmazunk. Nyílt törésnél minél hamarabb (legfeljebb 6 órán belül) a törést zárttákell tenni a fertozésveszély miatt. Késobbi ellátás esetén a sebet már primeren nemzárjuk. Mutéti megoldásként a sípcsonton a velourszegezés (és annak reteszelt vál-tozata) jön szóba, ritkábban a lábszárcsontok lemezelése, esetleg külso rögzítoveltörténo fixálása (elsosorban súlyos nyílt törés esetén) merül fel.. .

Terápia és rehabilitációZúzódás esetén fektetés, jegelés ajánlott, ritkán (nagy bevérzés és fájdalom esetén)

gipszrögzítés. Rándulás esetén, ha a lágy részek nem sérültek meg súlyosan, az ízületlecsapolása utan (vagy anélkül) 3-4 hetes gipszrögzítés ajánlott. Ha arándulás vélhe-toen bevérzést okozott az ízületbe, feltétlenül artroszkópia végZése javasolt. Ennekkettos célja van: egyrészt az ízületi porcot károsító vérömleny eltávolítása, másrészt abelso sérülések biztos megállapítása, és esetleg ellátása is.

Sok sérülést ma már szkópon keresztül is el lehet látni (menisikusz-szakadás, porc-sérülések, néha szalagsérülések). A sérülések egy részét csak nyitott mutéttel lehet el-látni. Ilyen sérülések az oldalszalagok és a keresztszalagok sérülései (szalagvarrat,pótlás). Kiterjedt porcsérülést is csak nyitott mutéttel lehet ellátni (kikaparás, vissza-ültetés, pótlás). A térdmutétek után az esetek egy részében külso rögzítésre (a sérültszalag védelme) is szükség van.

Térdkalácstörés esetén, ha elmozdulást nem észlelünk, csak gipszrögzítésre vanszükség (4-5 hét), elmozdulás esetén a törtvégeket rendszerint fémmel (drót, csavar)egyesíteni kell. A rehabilitáció megtervezése elsosorban attól függ, hogy mi sérült, éshogyan lehetett megoldani. Általában a minél gyorsabb mobilizálás (akár tehermente-sítéssel), és az aktív torna gyors beindítása indokolt. Fontos, hogy a térd körüli izom-

A mutéti kezeléseknél alapveto törekvés, hogyaszintézissel mozgásstabilitást ér-jünk el. Ha ez sikerült, akkor a beteg a drén eltávolítása után passzív és aktív gyógy-tornakezelésben részesül, és tehermentesítéssei felkelhet, járhat. Amennyiben a mu-téti terü}et reakciómentes, a beteg egy hét múlva otthonába távozhat. A törés gyógy-ulását rendszeresen ellenorizni kell, mert a sípcsonton álízület aránylag könnyenalakul ki. A rögzíto fémeket 1,5-2 évvel a mutét után el szokták távolítani. .

39

40

5. Bokasérülések

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSA 41

A bokasérülések azért gyakoriak, mert az ízület körül lényeges mennyiségu izom-zat már nincs, és terheléskor a teljes testsúlyunk rajta van, emellett már kisebb balesetis (kisebb gödörbe lépés) komoly sérüléshez vezethet. Kisebb traumák inkább csak zú-zódást okoznak, nagyobb traumák feltétlenül kezelendo csont- és szalagsérüléseket.

Mutét után a bokát felpolcoljuk, gipszsínnel nyugalomba helyezzük. Sebgyógyulásután a beteg tehermentesített végtaggal felkelhet. A mutét után rögtön megkezdett-ak-tív és passzív bokatomát folytatnia kell, amíg a fiziológiás mozgásokat vissza nemnyeri a boka. Az operált végtag terhelését rendszerint csak 6 hét után e~gedik meg.

6. Lábsérülések

A láb leggyakrabban direkt traumára sérül (nehéz tárgy ráejtése). A sérülés érinthe-ti a lágy részeket (zúzódás), vagy a csontokat.

TünetekZúzódás esetén általában kisebb mértékil bevérzést, duzzanatot észlelünk. Rándu-

lás esetén a boka (leggyakrabban a külboka) szalagjainyúlnak meg, esetleg szakad-nak. Csonttörés esetén érintett lehet mind a kül-, mind a belboka. A vérömleny is en-nek megfeleloen helyezkedik el, emellett gyakran crepitatio észlelheto.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokZúzódást feltételezve csak abban az esetben készüljön röntgen, ha csonttörésre a

legkisebb gyanú merül fel. Szalagszakadás és bokatörés gyanújakor röntgenfelvétel

készítésekötelezo,emellettaszalagszakadásbi- I hj.zonyítására vagy kizárására "tartott" röntgenfel- I~M,vétel készítendo (az ízület megnyílása a szakadásjele), vagy artrográfia végzendo (az ízületbe kont-rasztanyagot fecskendezünk, és az szakadás ese-tén az íz~leten kívül is megjelenik).

Kezelés és rehabilitációKisebb zúzódás fektetéssei, jegelésseI D).eg-

oldható. Komolyabb zúzódás vagy szalagmeg-nyúlás esetén gipszrögzftés ajánlott, azért hogya károsodott lágy részek nyugalomba kerülveeredeti hosszukat visszanyerve gyógyuljanak.Szalagszakadás esetén a késobbi bokainstabil-itás elkerülése céljából szalagvarrat végzendo,mely után általában 4 hetes gipszrögzítés indo-kolt. Bokatörés esetén napjainkban általábanmutét végzendo, mivel a bokatörések dönto ré-sze az ízületi felszínt megbontja, és ha az nincshelyreállítva, korai kopás kialakulása valószínu.A bokatörések mutéti kezelésében (a törés típu-sától ruggoen) lemezeket, csavarokat, húzóhur-kokat használunk. A mutét során törekedni kellaz ízfelszín pontos helyreállítására és arra, hogya törés stabilanrögzüljön. .

Tünetei

A kiterjedt zúzódás vagy törés gyakran nagy fájdalommal, vérömlennyel, járáskép-telenséggel jár.

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokAlapveto fontosságú a röntgenfelvételek készítése, melyek igazolják vagy kizárják

a lábon keletkezett csonttörést.

Kezelés és rehabilitáció

A zúzódás általában ágynyugalommal, a sérült végtag felpoIcolásával megoldható,ritkán szükséges pihenteto gipszsín alkalmazása. A láb csontjainak törése esetén, ha lé-nyeges elmozdulás nincs, gipszeléssel kezelendo (4-12 hét), de lényeges elmozdulás-sal járó, a lábon nagy terhet viselo csont törése esetén (sarokcsont) a másodiagos ká-rosodások kivédésére repozíció és esetleg OS végzendo.

1.12.Politraumatizáció

A baleseti sebészet egyik legnagyobb kihívása a politraumatizált sérültek szakszeru el-látása.

Politraumatizált betegeknek azt a .betegcsoportot tekintjük, akik különbözo testtájé-kon, illetve szervrendszerben olyan egyidejuleg keletkezett sérüléseket szenvedtekel, amelyek közül legalább egy, vagy ezek kombinációja miatt a sérült életveszély-ben van. Ez a fajta állapot, ha nem történik pontos, megfelelo idoben alkalmazott,rendszerint protokollszeruen használt beavatkozások összessége, halálhoz vezethet.

T/16. ábra:A bokatörés lemezeléssel történomegoldásának sémás rajza [8]

Politraumatizáció az esetek dönto többségében közlekedési baleset következtébenalakul ki (85%), kisebb százalékban magasból leesés (7%) és egyéb ok (8%) miatt ala-kul ki. A sérültek dönto többsége férfi (75%), a nok és a gyermekek kisebb százalék-ban érintettek. A sérültek 20%-a áll a baleset idején alkoholos befolyásoltság alatt. Apolitraumatizált beteg sorsa gyakran a baleset helyszínén dol el. Ez nemcsak a sérülé-


sek milyenségétol függ, hanem a sérült gyors és szakszeru kimentése, a megfeleloenalkalmazott elsodleges eljárások (volumenpótlás, különbözo rögzíto eszközök alkal-mazása stb.) és az ellátó kórházba való eljutás idotényezoje a beteg sorsát lényegesenbefolyásolják. Általában elvárható, hogy a politraumatizált beteg a baleset utáni elso,az ún. "arany" órában a véglegeS ellátóhelyre kerüljön. -

lat jelentos nyomásfokozódást mutat, sürgos koponya-CT végzendo a sérülés ponto-sabb tisztázására, és az azonnali idegsebészeti beavatkozás szükségességének alátá-masztására. Az alsó végtagok neurológiai vizsgálata gerincvelo-sérülésseljáró ge,iinc-törésre hívhatja fel a figyelmet. A különbözo végtagsérülések meghatározására (ha azidotényezo engedi) röntgenfelvételek készítendok.

Laborvizsgálatokkal a vérvesztés mennyiségét lehet meghatározni, illetve sorozat-ban végezve, a volumenpótlás eredményességét. Fontos adat a szervek oxigénellátásátmutató szaturáció folyamatos mérése.A sérült kórházba kerülésekor már rendszerint kritikus, instabil állapotban van. A

kezelés fázisai:

.azonnali intézkedések: életmento volumenpótlás - vérrel is - intubálás,mellkasipunkcióés életmentoszükségoperációk; ..diagnosztikai intézkedések a társsérülések felderítésére;.a gyors megoldást igénylo sérülések operációs fázisa;.a beteg intenzív osztályra helyezése;.a harmadik mutéti fázis, amikor minden, a sérülésekkel összeruggo re-konstrukciót el kell végezni;.a lábadozás és a rehabilitáció fázisa.

Terápia és rehabilitáció'A kezelés megkezdésekor elso~orban az azonnali, életmento beavatkozások alkal-

mazandók. A keringés azonnali stabilizálása az elsodleges, de egyúttal felmérendokazok a sérülések, melyek önmagukban is halálhoz vezethetnek, ezek sürgos ellátástigényelnek.

Tünetek

A traumatológiai osztályra a politraumatizált betegek rendszerint eszméletlenül,gyakran külso rögzítovel ellátva, rendszerint már a baleset helyszínén megtörtétitintubálással kerülnek felvételre. A betegek a többszörös sérülés miatti vérvesztés és asérülések miatt felszabadult káros any~gok hatása következtében hypovolaemiássokk tüneteit mutatják. Különbözo külsérelmi nyomok, csontos deformitások ész-lelhetok, emellett gyakran az üreges szervek borén (mellkas, has) véraláfutások, me-lyek belso sérülésre utalnak. A csontos deformitások közül a legfontosabb a koponyasérülése, mert a politraumatizáltak 80%-a koponyasérült, és ez a leggyakrabban halál-hoz vezeto elváltozás. A végtagsérülések (melyek szintén az esetek 80%-ában észlel-hetok) egy része (elsosorban az alsó végtagi sérülések) nagyon komoly szerepet ját-szanak a hypovolaemiás sokk kialakulásában, mivel egy medence vagy combcsonttö-résnél 1-1,5 liter vért veszíthet a beteg. Ez a vérzés kívülrol nem észlelheto.

Mellkasi sérülésnél, pneumothorax esetén a mellkas drénezése, heamothorax eseténa mellkas csapolása" esetleg a vérzési forrás ellátása. Nagyér- és tüdosérülés eseténa mellkas megnyitása ritkán kerülheto el. Ez utóbbi rendszerint már mutoi körülmé-nyek között történik. Hasi.sérülések esetén (foleg ha a hasüregbol szabad vér nyerhe-to) a has feltárása gyakori beavatkozás, mert a sérülések dönto többsége csak nyitottúton látható el (máj-lép repedés, bélsérülés).

Vizsgálatok és diagnosztikus eljárásokKórházba érkezéskor a beteg állapotának stabilizálása mellett már az elsodleges

vizsgálatkor el kell dönteni, hogy van-e olyan elváltozás, mely már az ambulancián isbeavatkozást igényel. A mellkas fizikális vizsgálatával a légmell és a haemothoraxfelderítheto, és azonnali purIkcióvégzendo. A hasban észleIt défense musculaire (kó-ros izomvédekezés) hátterében is belso szerv sérülése állhat, melyet purIkcióvallehetigazolni.

Fontos szerepük van az ambulancián készített röntgenfelvételeknek, melyek aziránydiagnózis felállításában segíthetnek (mellkasröntgeneri szabad folyadék, hasi fel-vételen szabad levego). Gondos neurológiai vizsgálat végzendo a nagyon gyakori ko-ponyasérülés miatt kialakult agyduzzanat okozta tünetek felderítésére. Ha ez a vizsgá-

Koponyasérülésnél, ha kifejezett agyi nyomásfokozódásra utaló tünetek észlelhe-tok, gyógyszeres kezelés mindig, mutéti kezelés ritkábban alkalmazandó (a koponyacsontjainak megnyitása - trepanáció - az agy nyomását rendszerint csökkenti). Az el-sodleges létfontosságú sérülések ellátásával egy idoben (ha a beteg állapota engedi), ávégtagok sérülése is ellátandó. Ha a beteg állapota megengedi, végleges mutéti meg-oldás javasolt (különbözo OS-ek), ha ezt nem engedi meg, ideiglenes rögzítési eljá-rások alkalmazandók (extenzió, fixateur externe, gipsz). Természetesen a beteg álla-potának stabilizálása után a végleges mutéti megoldások minél elobb elvégzendok.

A kisebb kíséro sérülések (lágyrész-sérülések, borhiányok stb.) is ebben az idoszak-ban láthatók el véglegesen. Az életveszélyben lévo betegek ellátása és ápolása elsosor-ban intenzív osztályon történik. Ebben az idoszakban még aktív rehabilitációs eljárá-sokra lehetoség rendszerint nincs, de különbözo eszközökkel sokat tehetünk a másod-lagos károsodások megelozése céljából. Fontos a beteg helyes fektetése, melynek cél-ja a dekubituszok, kontraktúrák megelozése, emellett trombózismegelozo hatása isvan. A megelozésnek sok lehetséges eszköze is van: rugalmas pólya, dekubitus~ma-trac. Fontos feladat a még nem kooperáló betegnél az ízületeinek passzív átmozga-tása. A passzívkimozgatás célja: az izomzat tónusának növelése, a keringés javítása,az ödéma csökkentése és a kontraktÚTák,megelozése. Ha a beteg kooperációra képes,aktív gyakorlatok végeztetése elonyös.

.

44 45A MOZGÁSSZERVEK TRAUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEIBEN SZENVEDOK ÁPOLÁSATOVÁBBKÉPZÉSI FüZETEK

Természetesen minden fázisban a terhelés mértékét, milyenségét az orvos határoz-za meg. Alkalmazhatók különbözö fizioterápiás eszközök: idegingerlök, izominger-lök is. Ha a beteg általános állapota engedi, a korai mobilizálás célszeru. Elöször ki-ülés, ágyban egyensúlygyakorlatok végzése ajánlott, majd ha ezek biztonságosanmennek, általában valamiféle segédeszközzeI (mankó, járókeret) felállítjuk a beteget.Ha ez problémamentes, elkezdhetö a járásgyakorlatok végzése is. Amennyiben a be-teg járása biztonságossá válik, további kezelések vezethetök be. Ez már nem feltétle-

. nül a traumatológiai osztályon végzendö - sokkal inkább traumás betegek kezelésérefelkészült rehabilitációs osztályon. Ilyen kezelések a tornatermi tornák (szilkség ese-tén csoportosan is), hidroterápia és egyedileg irányított tornák. Az összes kezelés cél-ja a baleset elötti mozgáskészség, izomerö minél teljesebb visszanyerése.

Félelem a mütét bizonytalan kimenetele miatt.Szorongás a bizonytalan jövo miatt.Ismerethiány a nem megfelelö tájékoztatás miatt.Az önellátás képességének csökkenése az immobilizáció következtében.Az alvásrend zavara az idegen környezet következtében.A kiszolgáltatottság érzésének fokozott kockázata a járóképesség elveszt~semiatt.A székrekedés kockázata az immobilizáció és a csökkent perisztaltika következtében.A székletürítéséneknehézségeaz intimitáshiányamiatt. .

A fertözésveszély fokozott kockázata a mütét és a katéterfelhelyezés következtében.A kiszáradás fokozott kockázata a nem megfelelö mennyiségü folyadékbevitel követ-keztében.

. 1.13.A csípotáji törést szenvedett betegek ápolása

1.13.3. Az ápolási célok megfogalmazása

I'~ I Esetl,merteté,11;.. A 70 éves hipertóniás nöbeteg otthonában megszédült, jobb csípöjére esett,és kínzó fájdalmat érzett a csípötájékán. Esés után nem tudott felkelni, ezért mentö-vei baleseti sebészeti osztályra szállították, ahollaterális combnyaktörést diagnoszti-záltak. A beteg tele volt félelmekkel, szorongott, bizalmatlanul fogadta az öt segítöápolószemélyzet közeledését. Az elesést követöen 6 óra múlva mütétet végeztek,melynek során toldalékos combnyakszeggel oszteoszintézist végeztek. A mütétkorbehelyezett drén eltávolítása után, mivel az OS mozgásstabil volt, a beteget járóke-rettel mobilizálták. Azért, hogy önellátása biztosított legyen (egyedül élt), sebgyógy-ulás után a beteg rehabilitációs osztályra került, ahol járása járókerettel biztonságos-sá vált, az önellátási feladatokra (személyi higiéné, WC-használat stb.) megtanítot-t(lk, és6 héttel a sérülés után járását még járókeret segítette, hazaengedték.

Rövid távú cél: .A beteg teljes köru tájékoztatása a soron következö beavatkozásokat és a mütétet ille-töen. .A fájdalom csillapítása.Középtávú cél:A mutéti szövödmények elkerülése.Dekubituszprevenció.A folyadékháztartás normalizálása.Hosszútávú cél: .

A beteg kiszolgáltatottságérzésének csökkentése.Az önellátás képességének növelése.

13.4. Az ápolási feladatok összeállítása

A mutét körüli tevékenységek1.13.1. A szükségletek felmérése (ápolási anamnézis)

A beteg szükségleteinek és eröforrásainak felmérése a jelen esetben - az általánosszempontokon túl - az alábbi fontos tényezokre terjedjen ki: ..a beteg általános szomatikus és pszichés állapotára;.a fájdalomcsillapításra;.a biztonság szükségletére;.a tájékoztatás szilkségletére.

1.13.2. A beteg problémáinak meghatározása, ápolási diagnózisok

Kínzó fájdalom a combnyaktörés következtében.Szorongás a vizsgálatok és a mütéti beavatkozás miatt.

Az ápolóönállófunkciói Az ápolónemönállófunkc:ióiMütét elott

Apolásidokumentáció, az ápolási anamnézisfelvétele

A beteg elokészítése az elrendelt beavatkozá- Sürgosségi laborvizsgálatok, EKGsokra

A beteg tájékoztatása, a beleegyezo nyilatkozataláíratása

A beteg pszichés elokészítése

A beteg szomatikus elokészítése a tanult módon Beöntés, premedikáció eloírás szeriint

(mindkét lábat a térd magasságáig befáslizni)

A környezet és az eszközök elokészítése a beteg

fogadására, az intenzív ellátásra


1.14.6. Az ápolási terv értékelése

A tervben kituzött célokat sikerült megvalósítani. A betegnél nem alakult ki tüdo-gyulladás, folyadékegyensúlya normalizálódott. A fokozatos terhelés következtébeneroJ1létefolyamatosan növekszik, járókerettel, tehermentesített járással a WC-be, fiir-doszobába kísérettel ki tud menni. Ágytálazásra már csak éjszaka van szüksége. Mi-vel az idos hölgy egyedül él, további rehabilitáció céljából intézetbe fog kerülni. Azápolási zárójelentésben fel kell tüntetni, hogy a megfelelo folyadékbevitelre fokozot-tan figyelni kell! A beteg magától nem iszik megfelelo mértékben.

1.14.5. Az ápolási terv készítése 1.14.7. Ápolás-lélektani vonatkozások

A mutétet követo idoszakra .Idos emberek rémálma a combnyaktörés! Félelmük nem teljesen alaptalan, bár ma már

nem ritka, hogy 90 éves, sot idosebb beteget is sike'rrel tudnak gyógyítani, rehabilitálni. Ahirtelen bekövetkezo szomatikus állapotromlást, nagy lelki megrázkódtatás kiséri. A nagy-fokú szorongás ajáróképesség és az ezzel járó önellátó képesség elvesztésétol, a függetlenélet veszélyeztetettsége miatti aggodalom mind~mind csökkenthetik a sikeres rehabilitációesélyeit. A pszichés állapot gondozását a családdal/gondozóval együtt azonos elvek szerintkell végezni. Pozitív példákkal, a gyógyulásban való hit erosítésével a beteg együttmukö-do készségét növelhe~ük és elkerülhetjük az idosekre gyakran jellemzo "feladás" szindró-mát. Az ápolási tevékenység során türelemmel, fokozott odafigyeléssel, a fizikai eronlétnövelésével az elkeseredettség és kilátástalanság érzése sikerrel kezelheto.

1.14.8. Egészségpedagógia

Szomatikus szempontokEgészséges táplálkozás (idoskoruak speciális étrendje).Balesetveszély elhárítása (akadálymentesség, csúszásgátló megoldások).Rendszeres testmozgás, gyógytorna, segédeszközök alkalmazása.

Az ápoló önálló funkciói Az ápoló nem önálló funkciói

Mutét után

A beteg elhelyezése (Trendelenburg-helyzet), azoperált végtagot középállásba hozzuk

Posztoperatív ellátás protokoll szerint, különös Antikoaguláns terápia eloírás szerint.tekintettel a drének, ill. a mutéti terület megfi- Az elso 24 órában antibiotikum th. (prevenció)gyelésére. A kardinális tünetek megfigyelése, eloírás szerint

fájdalomcsillapítás, a bevitt, ürített folyadékmennyiségének mérése, megfigyelése

A mutétet követo napon teljes köru szuk-,ségletkielégítés, a bélpasszázs beindítása, légzo-torna

A második naptól fokozatos mobilizálás: felülés Diének, eltáv9lítása eloírás szerint,az ágyban, kiülés az ágy szélére, átülés a karos- TENYESZTES, izometriás, izotóniás tornaszékbe az operált oldal felol

Harmadik naptól: az önellátási feladatok gyako- Járókerettel felállítás, járás az operált láb teher-roItatása mentesítése mellett (gyógytornász útmutatásai

alapján)

5-6. napon a beteg elokészítése varratszedésre Segédkezés varratszedésnél, sebellátás

A beteg elokészítése az otthoni életre, vagy az Szükség szerint kontroll laborvizsgálatokutókezelobe történo áthelyezésére (betegtájékoz-tató átadása, oktatás)

Apolásidiagnózis Apolási cél Tevékenység Várható eredmény MegjegyzésCsökkent önellá- Az önellátó ké- Megtanít juk az No a beteg önellá- Varratszedésig atás a tisztálkodás pesség fokozatos önálló ágytálazást, tása, csökken a ki- sebet a víztol óVhiés az ürítés terén fejlesztése az ágyban, majd a szolgáltatottsága kell!'az immobilizáció tusolóban valókövetkeztében mosakodás techni-

kájátA kiszáradás fo- Megfelelo folya- A beteget rend- A kiszáradás tüne- FIGYELEM!kozott kockázata a dékbevitellel a ki- szeresen késztet - tei nem jelentkez- Az idos embereknem megfelelo fo- száradás megelo- jük a folyadékbe- nek általábah is hajla-Iyadékbevitel kö- zése vitelre, mérjük az mosak túl kevésvetkeztében fuített és a bevitt folyadékot venni

folyadék mennyi- magukhozségét

Apolási diagnózis Apolásicél Tevékenység Várható eredmény Megjegyzés

Fájdalom a mutéti A fájdalom csilla- Fájdalomcsillapító Csökken a betegbeavatkozás kö- pítása adása eloírás sze- fájdalma, közérze-vetkeztében rint, figyelemelte- te javul

relés

A tüdogyulladás A tüdogyulladás Légzotoma, a be- Nem alakul ki tü- A beteg vérnyo-kialakulásának kialakulásának teget az ágyban dogyulladás mását, pulzusátkockázata az megakadályozása fel kell ültetni, ki- folyamatosan el-immobilitás kö- ültetni az ágy szé- lenorizzukvetkeztében lére (fokozatos-

ság, fokozott fel-ügyelet!)

Kontraktúra kiala- A kontraktúra Hanyattfekvésben Nem alakul ki A térd- és a csípo-kulásának kocká- kialakulásának az operált végta- kontraktúra ízület gyorsanzata aZ immobili- megelozése, a já- got kinyújt juk, a zsugo.rodik,tás következtében róképesség meg- láb meroleges az ezért akkor

alapozása ágyra, talp megtá- a beteg késobbmasztva nem tud majd

felállni


Pszichés szempontokCsaládi, baráti kapcsolatok ápolása.Öntevékenység, szabadidos tevékenységek.Idoskorúak mentálhigiénéje.Szociális szempontokGondozóhálózat, gondozási lehetoségek.Társadalmi juttatások rendszere.,"Idosek napközi otthona".

Összefoglalás

Idos korban - kifejezettebben noknél - az osteoporosis következtében a cson-tok törékenynyéválnak, s gyakran egy banális megbotláSis komoly következményekkeljárhat. Gyakori a csuklótáji, a felkar és a csigolyák összeroppanását okozó törés is, ame-lyek nemritkán a csípotáji törésekkel együtt fordulnak elo. Természetesen a halmozottsérülések a beteg életkilátásait nagymértékben nehezítik, de a szakszeru ellátás, a gon-dos ápolás a mégoly r~ménytelenhelyzetekbol is kiutat találhat. A rehabilitáció sikere azakut ellátás eredményességének mértékében változik. Éppen ezért komoly felelosségterheli az elsodleges ellátó osztály munkatársait, akiknek túl kell látniuk az adott prob-lémán, s már az intenzív ellátáskor a rehabilitáció eredményességére kell koncentrálni-uk. Például: a helyes fektetéssei, a kóros tartások és a szövodmények kiiilakulásánakmegakadályozásával a beteg mind teljesebb felépülését segíthetik.

~

Kérdések, feladatok

1. Határozza meg a politraumatizáció fogalmát!

2. Írja le az ápoló kontraktúraprevenciós tevékenységét, a csípotáji törött be-teg mutét utáni ellátásában!

3. Ismertesse az ápolási anamnézis szempontjait, idoskorú, combnyaktöréstszenvedett beteg traumatológiai osztályra kerülését!

"~O

Documents

A traumatológiai betegségben szenvedők ápolása