PEDAGÓGIAI PROGRAM - Pétfürdőkolpingpet.hu/sites/default/files/PP_2016.pdfkatolikus iskola-fenntartóként. Az 1999/2000-es tanévtől intézményünk katolikus iskolaként Kolping

Pétfürdői Kolping Katolikus Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Pétfürdő

OM: 100522

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2016

Pétfürdői Kolping Katolikus Szakközépiskola, Pedagógiai Program

Szakiskola és Kollégium

2

Valami újra vállalkozni mindig kockázatos feladat.

Számolni kell az értetlenséggel, az ismeretlennel szembeni idegenkedéssel, megszokotthoz

ragaszkodók közönyével.

Voltak olyanok, akik merték vállalni a kockázatot, mert hittek abban, hogy az új, melyre

vállalkoznak hasznos és jó, előbbre viszik az ügyet.

Magam is hiszek ebben, és az ügyért lelkesedők tiszta emberségében.

Mert aki a fiatalokat meg akarja nyerni, szívét kell zálogba adni.”

(Illyés Gyuláné – Adolf Kolping)



3

Tartalom

Tartalom .......................................................................................................................................... 3

Lelki bevezető .......................................................................................................................................... 5

Iskolánk rövid története .............................................................................................................................. 8

Általános adatok ................................................................................................................................. 8

Az intézmény küldetése ...................................................................................................................... 8

Az intézmény rövid története .............................................................................................................. 8

Képzési rendszerünk .......................................................................................................................... 9

1. Nevelési program...................................................................................................................................... 10

1 1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei

célja, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................................................................................... 11

1.1. Nevelésfilozófiánk,gyermek és pedagógusképünk ...................................................... 11

1.2. Pedagógiai alapelveink .............................................................................................. 13

1.3. Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai .................................................................... 13

1.4. A nevelő – oktató munkánk megvalósításának eszközei, eljárásai a nevelési

oktatási tényezők és szervezeti összetevők összhangja iskolánkban .................................... 14

1.2. Személyiségfejlesztés pedagógiai rendszere ............................................................................... 17

1.2.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok (Általános és kiemelt) ................... 18

1.2.2 Nevelési- személyiségfejlesztési programrendszerünk…………………. ............... 19

1.3. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 24

1.3.1. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......... 26

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 27

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ....................................................... 30

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................

1.6.1. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................ 34

1.6.2. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja ........................................... 36

1.6.3. Beilleszkedési, tanulási,magatartási nehézségekkel küzdők segítése ..................... 43

1.6.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felzárkóztatását segítő program .... 45

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenység ........................... 48

1.6.6. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ...................................................................... 50

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .............................................. 52

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................................... 53

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .......................................................................... 57

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének, felvételének szabályai ..................................... 60

2. HELYI TANTERV 62

2.1. A választott közismereti kerettanterv megnevezése szakközépiskolai osztályainkban,

az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai

foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, a választott

Kerettanterv feletti óraszám, az előírt tananyag és követelmények .................................................... 63

2.2. A választott közismereti kerettanterv megnevezése szakiskolai osztályainkban,

az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai


kerettanterv feletti óraszám, az előírt tananyag és követelmények…………………………………. 65



4

2.3 A választott közismereti kerettanterv megnevezése a Köznevelési és Szakképzési Hídprogram

osztályaiban, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai


kerettanterv feletti óraszám, az előírt tananyag és követelmények………………………………… 67

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei………………. 72

2.5. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása…………. 74

2.6. Mindennapos testnevelés……………………………………………………………………….. 76

2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai……………………. 76

2.8 A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, érettségi vizsga tantárgyra történő felkészítési

szintje………………………………………………………………………………………………… 76

2.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………………………………………. 77

2.10Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................... 78

2.10.1 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái………. 78

2.10.2 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számon

kérésének rendje……………………………………………………………………. 81

2.11 A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei…………………………………………….. 84

2.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............................ 85

2.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................................. 85

2.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése……… ...................................................... 86

2.15 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................ 87

2.16 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei és minősítése, a jutalmazás és

büntetés szabályai……………………………………………………………………………………. 88

3. SZAKMAI PROGRAM........................................................................................................................... 92

3.1. Az iskola szakképzési rendszere ……………………………………………………………….. 94

3.2 Az iskolai szakképzés működési feltételei……………………………………………………… 96

3.3 Az iskola szakközépiskolai helyi óratervei és tantervei…………………………………………. 97

3.4 Szakiskolai rész-szakképesítéseink helyi tantervi adaptációjának óratervei …………………… 115

3.5 Szakmai tantervi adaptációk Hídprogramban történő 2 éves részszakképesítések…………………………. 128

3.6 A HÍD program felnőttoktatási óratervei esti munkarend szerint……………………………….. 133

3.7 Iskolarendszerű szakképesítések szerinti felnőttoktatás esti munkarend szerint ……………….. 141

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................ .. 146



5

LELKI BEVEZETŐ

A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A térnek száma, a helynek arca van.

A hely csak akkor lehet teljesen önmaga, ha védőszentje vigyáz rá.

Az élet a hitre épül – hirdeti útbaigazító példaképünk, a munkásfiatalok keserves erkölcsi és

anyagi helyzetén változtatni akaró és tudó, képzésüket, nevelésüket küldetésül választó német

katolikus pap.

Az élet a hitre épül – valljuk mi is az Ő iskolájában a „soha meg nem elégedés”

nyugtalanságával, az igazságot szüntelenül keresők és az útra kelni mindig készek bátorságával,

a befogadás és a megnyílás készségével.

A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A térnek száma, a helynek arca van.

Iskolánk az „árnyékosabb térről jövő” fiataloknak (tanulásban akadályozottakon kívül a minden

élethelyzetben nehézségekkel jövők) az életet szeretné biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá, élhetőbbé tenni.

Élni tanítani a fiatalt mint „egyedüli példányt”, hozzásegíteni önmaga vállalásához, hogy azzá

fejlődhessen, aki csak ő lehet, senki más.

Élni tanítani a fiatalt a közösségi felelősségre (Az igazságkeresés mindig közösségi), hogy

egységbe és folytonos keresésre, a soha be nem záruláson a nyitottságon (feladni azt is, hogy

tudásunk mindig csak kövedékes, tudományunk pedig elenyészik), hogy egységbe kerülhessen az

igazsággal , önmagával, másokkal.

- Élni tanítani „ a rosszat” a „jóval” legyőzni, csak akkor tudunk igazán, ha nem helyezzük

önmagunkat mások fölé, ha segít egy szilárd értékrend, egy világnézet, egy szakmai

protokoll, a keresztény vallás, és a napról napra gyűlő tapasztalatok, amelyek a valóságról

szólnak konkrétan.

- Élni tanítani csak akkor tudunk, ha értékeink:

élet tisztelete, valóság tisztelete, az igazság tisztelete = személyiség tisztelete,

alkotás, emberei kreativitás, mintaadás és ezek a szeretet erényeink: kitartás, hűség, harmónia, a

bántási készség felelősség orientálják az iskola egész tevékenységét és fékrendszerként, célként,

egyben megvalósítandó feladatokat is jelentenek a szív –fej - kéz egységében.

Ha ez megvalósul a térről jövőknek ARCA lehet. (lesz).

A pedagógiai programunk intézményünk nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító

dokumentuma, szakmai autonómiájának biztosítéka.

Feladata, hogy a magasabb jogszabályok - Köznevelési Törvény, Szakképzési Törvény, a

hatályos közismereti és szakmai kerettantervek és szakmai vizsga követelmények - alapján a

helyi igényeink és lehetőségeink figyelembevételével szabályozza iskolánk pedagógiai munkáját.

A pedagógiai értelmezése kapcsán többféle megközelítéssel találkozhatunk. A mi felfogásunk

szerint a pedagógia: tudomány, gyakorlat és művészet együtt. Ennek értelmében a pedagógiai

programunk maga a nevelési program. Ez az értelmezésünk összecseng a komplex pedagógiai

tevékenység felfogással, amely az oktatást is tudatos személyiségfejlesztő tényezőnek tekinti. A

módosítás során figyelembe vettük mindazokat a tényezőket, amelyek munkánkra hatással

lehetnek. Rendszerbe szerveztük a belső, szervezeti kultúránkban gyökerező komponenseket, a

külső oktatáspolitikai indítású előírásokat. Programunk, a benne foglalt belsőértékelésű rendszer,

amely minőségfejlesztő rendszerré válhat, átláthatóvá, követhetővé, értékelhetővé teszi

iskolánkat.

Küldetésünk: Olyan keresztény értékeket valló fiatalok nevelése, akik hiszik, hogy a munkából

meg tudnak élni és képesek is erre.



6

„Kaptál egy világot, igazíts rajta ha tudsz…”

(Puszta Sándor)

„Vázlatok vagyunk Valaki kézén” (Tóth Árpád)

„Tartsd nagy dolognak, ha valaki egyetlen embert alakít”

(Seneca)

„Most még csak virággyökerek vagyunk, vagy először magok, amelyek egyszer majd gyökeret eresztenek”

(Sághy Erna)

Képes vagy rá! Segíthetek?



7

ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE

Általános adatok

Az iskola neve: Pétfürdői Kolping Katolikus Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Székhelye: 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10.

Telephelye: 8105 Pétfürdő, Berhidai út 15. (Kollégium)

Az intézmény alapításának éve 1998. Alapító neve: Kolping Oktatási és Művelődési Alapítvány

Az intézmény fenntartója: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet

Székhelye: 1134 Budapest, Huba u.6.

Az alapító okirat kelte: 1998. április 2. (utolsó kiegészített és egységbe foglalt módosítás 2014.

május 21.)

A működési engedélyt kiadó szerv neve: Veszprém Megyei Önkormányzat

Címe: 8200. Veszprém, Megyeház tér 5.

A működési engedély kelte: 1998. május 5.

Kiegészített és egységes szerkezetbe foglalt utolsó működési engedély száma: VEB-005/2203-

6/2016; Veszprém Megyei Kormányhivatal

Intézmény jogállása: önálló egyházi jogi személy, önálló gazdálkodási jogkörrel

Alapfeladatink a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról szóló

2015.évi LXV. törvény alapján:

- Szakközépiskolai nevelés – oktatás,

- Szakiskolai nevelés – oktatás,

- Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás

- Felnőttoktatás,

- A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

nevelése-oktatása,

- Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az iskolai nevelése-

oktatása, kollégiumi ellátása, akik az erre a célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-

oktatási intézményben, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben

foglalkoztathatóak,

- Kollégiumi ellátás.

Az intézmény működési területe: országos beiskolázású, kiemelten Veszprém megye.

Az intézmény küldetése

Intézményünk a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet fenntartásában

működő többcélú szakközépiskola,szakiskola és kollégium, közös igazgatású nevelési-oktatási

intézmény, amely a keresztény hit iránt elkötelezett nevelést folytat. Működésünket az érvényes

állami jogszabályok, különösen a Köznevelési és Szakképzési törvény, az egyházi törvények, az

Apostoli Szentszék, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a fenntartó rendelkezései szabályozzák.

Iskolánk alapvető küldetésének tekinti, hogy a hozzánk érkező /betérő fiatalokat

befogadva/elfogadva az esélyteremtés iskolája legyen (lehessen).



8

Az esélylehetőség megtalálását Adolf Kolping és Don Bosco útmutatásai alapján az értelmes,

tevékeny, értékes, építő életre való neveléssel próbáljuk megvalósítani együttműködő

közösségekben, fejlesztő közeget alkotva.

Iskolánk rövid története

1998. szeptember 1-jétől 260 tanulóval, önálló, alapítványi fenntartású intézményként kezdte

meg működését a Kolping Szakmunkásképző és Speciális Szakiskola.

1999. szeptemberétől a Magyar Katolikus Püspöki Kar elismerte a Magyar Kolping Szövetséget

katolikus iskola-fenntartóként. Az 1999/2000-es tanévtől intézményünk katolikus iskolaként

Kolping Katolikus Szakmunkásképző és Speciális Szakiskola néven, immár 350 tanulóval

folytatta működését. 2005 szeptemberétől kollégiummal bővültünk, engedélyezett iskolai tanulói

létszámunk 400 fő, kollégiumi 66 fő. Az intézmény új neve: Kolping Katolikus Szakiskola,

Speciális Szakiskola és Kollégium.

2007.augusztus 31-től az intézmény fenntartója a Kolping Oktatási és Szociális

Intézményfenntartó Szervezet.

Képzésünkbe való bekerülés lényeges eleme, hogy nem a kizáró okokra, hanem a pozitív

szemléletre, a diagnózisra és az egyéni támogatásra kerül a hangsúly.

A kolpingi nevelési módszerek képezik azt a hátteret, értéktartalmat, amelyre támaszkodunk. A

világnak talán soha nem volt annyira szüksége olyan nevelési intézményekre, amelyek a nevelést

tekintik létezésünk értelmének, s ahol nevelőnek lenni valódi élethivatást jelent.

Kolping megelőzési módszere különösen fontossá vált napjainkban. Iskolánk akkor jár jó úton,

ha megpróbálja megvalósítani a Szent Pál-i szeretetelvet:

„A szeretet kegyes és türelmes, mindent eltűr, de mindent remél!”

Erre épül Kolping szeretet – nevelés – oktatás elve is, amely alapját képezi pedagógiánknak. A

tanulás, szakképzés, szabadidő – eltöltése is bizalomra épülő közösség keretében történik, amely

az egyén érvényesülésének is teret enged.

A vallási érzelmű tanulóknak hitbéli – lelki fejlődésükhöz minden segítséget megadunk.

Támogató otthonra találhatnak nálunk a tehetségesek és tanulmányaikban elmaradottak egyaránt.

A szakmai, lelki képzés mellett tanulást segítő, felzárkóztató és szabadidős foglalkozásokat

szervezünk.

Célunk, hogy keresztény szellemben a Kolping nevelési elveket követve gondoskodjunk

növendékeinkről, hogy az általános emberi értékeket magukévá tevő, családjukat és munkájukat

szerető emberekké váljanak.

Sikerült kialakítanunk a többszintű differenciált felkészítést segítő szakiskolai rendszert,

biztosítva az iskolán belüli és iskolák közötti átjárhatóságot. A szegregáció vagy integráció

kérdésében a normalizáció útját járjuk. A „ki integrálható?” kérdés helyett a „ki nem

integrálható?” kérdést tesszük fel.

A megvalósítás gerince a minden helyzetben segíteni tudó tanár, aki személyességével, szakmai

szeretetével, módszertani sokszínűségével képes beszélgetésben lenni a tanulókkal. Ezért

pályázati lehetőségekkel élve bekapcsolódtunk a kompetencia alapú tanítási-tanulási programok

adaptálásába, a szakiskolai fejlesztési program tartalmi és módszertani innovációjába. A nevelés-

oktatás- képzés tárgyi feltételeit fokozatosan javítjuk. Bár minden esetben hatalmas

erőfeszítéseket teszünk, hogy a különleges bánásmódhoz megfelelő épület- és eszközellátottság

is társuljon.

Örömeink: nem idegen várként emelkedünk az állami iskolák mellett, hanem partnerként.

Hirdetjük, hogy soha nem könnyelmű az, aki áldozatok árán is mindig az örömszerzésen töri a

fejét, mert az igaz rangemelésre nem annak van szüksége, aki emelődik, hanem annak aki emel.

Iskolánk nem sziget, ami el van zárva a külvilágtól, nem is gettó, amely önmagát bezárja, hanem

egymást építő udvarházkísérlet.



9

Képzési rendszerünk

Szakközépiskola (2015.évi LXV. törvény, 6§ 11., 7§ 12.)

- Szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés

megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást

magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő, érettségi vizsgára

felkészítő évfolyam.

- 3 évfolyamos szakképzés – a KNT 13 § (1) bekezdése alapján a 150/2012 (VII.6)

Korm.rendelet alapján kifutó jelleggel

- Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok keretén belül 2 évfolyamos (A-B verzió)

képzések

- Iskolarendszerű felnőttoktatás

Szakiskola (2015.évi LXV. törvény 13/A. §, illetve a 32/2012. ( X.8.) EMMI r. kiadott sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei alapján

- 9/E előkészítő évfolyamra épülő + 2 éves rész-szaképesítések



10

„A nevelés folyamata olyan út, amely találkozással kezdődik.

Egy olyan találkozással, ahol a gyerek vagy fiatal elfogad valakit épp azért, mert az a valaki az

értéket számára megszemélyesíti.

Az első hely, ahol ez a kapcsolat kezdődik és kialakul a család.

A második hely az iskola.

(Luigi Giussari)

1. Nevelési Program



11

1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

„Mindenkinek egyforma helye van a NAP alatt, de senkinek sincs joga a másik elől elfogni a

napsugarat.”

1.1. Nevelésfilozófiánk, gyermek és pedagógusképünk

Nevelésünk központi alappillére, kiemelt gondolata gyermekeink felelősségteljes életre

nevelése.

Minden ember Isten képmása, ezért minden embernek sérthetetlen és csodálatos méltósága van.

Az ember azáltal lesz igazán emberré, hogy szeretettel megnyílik a másik felé, befogadja és neki

szolgál. A szeretet új törvénye az emberi tökéletességnek és a világ átalakításának alapszabálya,

ahol a nevelés nem alkotja, hanem alakítja a fiatalt, nem teremti, hanem neveli.(keresztény

pedagógia)

A gyermek a nevelés feltétele és kiindulópontja. A fejlődés bizonyos határok között és bizonyos

mértékig lehetséges, de előfeltétele a teremtés. Mindenki egy bizonyos lelket, testet, bizonyos

tulajdonságokat, tehetségeket, erőket hoz magával, amelyeken keresztül megkülönböztethető és

különböző, hisz minden ember egyszeri és megismételhetetlen. Több mint az egész része, mert

önálló értéke van. Az igazsághoz vezető út azonban mindig más és más. A nevelésben minden

eset egyedi, ahol a pedagógia eszközei sokszor már határosak a művészettel, tudománnyal.

A megvalósítás gerince az erkölcs, a keresztény értékek,,,elvárások”, példaképek és minták

közvetítése. A jelenben való élhetőség (személyes felelősség), a múlt csak akkor lesz

elfogadható a fiatal számára, ha saját létük alapját találják meg benne.

Az életre nevelésünk arra próbálja segíteni a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős

használatára, érzékük legyen az igaz értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő

világot, ne fáradjanak bele, képesek legyenek önképzésre, önnevelésre, az Evangéliumi elvek

váljanak nevelési eszményükké, belső ösztönzővé.

Tervezni, átalakítani és értelmezni kell az életet, így céljaink az Élni tudás 3 fő területének

megismerésére irányulnak:

1) A szeretet világa-hiszen az ember olyan teremtett lény, aki szeretetre képes, szabad és jövője van.

2) Az önmegvalósítás –önreflektív viselkedés világa ,amely hidat képez az értékrendszer és az

emberi szükségrendszer között ,az isteni szuveneritás tiszteletben tartásában ill. az emberi

autonómia érvényesülésében.(éntudat és személyes világtudat eredőjében)

3) A birtoklási rendszer ,az emberi tehetősség, az anyagi javak megszerzésének, megtartásának

és a velük való bánásmód világának megismerése.

Ebből következően legfontosabb nevelési értéknek a konstruktív életvezetést tartjuk.

Feladatunk egy olyan életvitel kialakítása, amely a traszcendentális (tiszteleten alapuló

szeretet)és a szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Az ilyen életvezetés megfelel az

értékekkel kapcsolatos kritériumoknak, egyben közösségfejlesztő, de az egyén fejlesztését,

kibontakozását, tökéletesedését segíti.

További célunk megtanítani gyermekeinket az értelmes életre (alakítani, vezetni a hozottakat),

szintézist teremteni hit-élet, élet és műveltség között.

Nagy József személyiségfejlesztő pedagógiai programja sokban egyezik a keresztény

pedagógiában vázolt gyermeki tökéletesedési folyamat jellemzőivel.

Ennek a folyamatnak a katalizátora a személyiségben rejlő képességek tartománya. A nevelés

sikere vagy sikertelensége azon múlik, hogy tudunk-e a képességek tartományába gondolkodni.



12

Munkánk középpontjában a kognitív kompetencia áll:

- az elemi lelki szükségletek

- társadalmi szükségletek

- hozzáilleszkedő tevékenységi formák, a szakszerű tanítás és stratégiák.

A társas kapcsolatok minőségével gyermekeink szociatív kompetenciája is tökéletesedik. Ezzel

párhuzamosan alakul az individuális kompetencia, amely kihatással lesz a speciális

kompetenciára a későbbi elhivatottság, a szakmai kiteljesedés irányára is.



13

1.2. Pedagógiai alapelveink

Gyermekképünk Pedagógiai-

Nevelési

alapelveink

Nevelési

értékeink

Nevelési

céljaink

Nevelési feladataink Pedagógusképünk

Fejleszthető

személyiség

Értelmes

életre

nevelés(kiala

kítani, vezetni

a hozottakat)

Szintézis hit

és élet, hit és

műveltség

között

Felelősségteljes,

kiegyensúlyozott

személyiség

A globális pedagógiai folyamat

biztosítása(elemi, lelki,

szükségletek, társadalmi

szükségletek, tevékenységi formák,

stratégiák)

„Nem elég tanítani”

az értő nevelés képessége

Szeretetre képes,

szabad és jövője van

Személyiség

pedagógia

(egységes

nevelési

hatásrendszer,

egyénre

szabott képzés

Konstruk-

tív

életvezetés

Motívum és

képesség központú

fejlesztés

Segítő életmódra nevelés( értelmi,

szociális, szakmai motiváción

alapulva)

Segítés, követelés egysége

„Ha tisztességben és

őszinteségben él,

megtanulja ,mi az

igazság és a becsület”

Felelősség

teljes életre

nevelni

Keresztény

erkölcs, el-

várások

A gyermek a

nevelés feltétele,

több, mint az egész

része, mert önálló

élete van

A szabadság felelős használata, az

önmegvalósítás, önreflektív

viselkedés kialakítása

„Ha dicséretben él,

megtanulja az önbecsülést”

A térről ékezőknek

arca lehet

A szeretet

törvénye az

emberi

tökéletesedés

és a világ

átalakításának

összekötője

Isteni

szuveneritás

tisztelete

Az evangéliumi

értékek szintézisre

hozatala a világban

található alkotott

értékekkel

Szabad és felelős döntéshozatal

képességének kialakítása, élettér

nyújtása

A térnek száma, a helynek

arca van

Olyan amilyen,

eséllyel rendelkező

védelemre szoruló

Együttnevelés

az egyéni

különbségek

figyelembe

vétele

Pozitív

életcélok

Családcentrikus

gondolkodás( jó

nevelő –nevelt

viszony)

Indirekt nevelés

„Helyesen kezelendők”

az elfogadás képessége



13

1.3. Nevelő- oktató munkánk részletes céljai, feladatai

Céljaink:

- Az intézményi tanítási-tanulási folyamat eredményeként a tanulók komplex

személyiségének tervszerű fejlesztése,

- Korszerű műveltség, konstruktív életviteli és szakmai kompetenciák kiépítése,

- Gyakorlati munkasikerek eredményeként a szakmák elsajátítása és gyakorlása, a

továbbképzés iráni igény kiépítése,

- A kétkezi munka megbecsülése,

- Ösztönzés a továbbtanulásra, megadva a pályamódosítás, a pályaorientáció, a

választás és az átjárhatóság lehetőségét,

- Családias légkörű, hatékony intézményi feltételrendszer kialakítása, biztosítása,

- A tolerancia és empátia fejlesztésével a tanulók másik ember tisztelete, a másság

elfogadása,

- A tanulók kommunikációs és szocializációs képességeinek fejlesztése, hogy

alkalmasak legyenek az őket körülvevő világban való eligazodásra,

beilleszkedésre,

- Az egészséges személyiségfejlesztés érdekében a káros szenvedélyek leküzdése,

megelőzése,

- Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek, készségek elsajátíttatása,

- Az egyéni adottságokhoz igazodó szakmai lehetőségek kínálatának biztosítása a

tanulók számára,

- Piacképes szakképzés biztosításával a fiatalok munka-erőpiaci esélyeinek javítása,

- A kallódó fiatal felnőttek felkutatása, az oktatásba, képzésbe való visszavezetése,

a munka világába való beilleszkedésük elősegítése.

Feladataink:

- Kiemelt és átfogó feladat a kiegyensúlyozott, fegyelmezett személyiség kialakítása

(belátáson alapuló engedelmesség)

- Hitre nevelés, ökumenikus szellemben,

- A befogadó (inkluzív) iskolai szemlélet és pedagógiai gyakorlat kialakítása,

- A tanuló személyiségének, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása,

- A tanulók önismeretének, önértékelésének, önelfogadási képességének, valamint

együttműködési képességének fejlesztése,

- A tanuló ismereteinek kiszélesítése, elmélyítése, készségeinek, képességeinek

kibontakoztatása,

- A pedagógiai együttműködés az intézmény partnereivel, a szakszolgálatokkal, a szülők

közösségével, a diákönkormányzattal,

- A tanulóközösségek kialakítása, fejlesztése,

- Tájékoztatás az iskola pedagógiai tevékenységéről, a tanulók tanulmányi és magaviseleti

előmeneteléről,

- A tanulókkal az iskolai követelmények megismertetése, az intézményi belső szabályzatok

elfogadtatása, betartása, (pl. Házirend, Ügyeleti rend stb.)

- A tanulók kommunikációs készségének, kapcsolatépítő technikájának fejlesztése,

- A tanulók ügyeiben való méltányos, humánus eljárás biztosítása, amely a többi tanuló

érdekvédelmét is figyelembe veszi,



14

- Az iskola falain belül biztonságos, nyugodt, egészséges és tiszta nevelési környezet

kialakítása,

- A tanulói devianciák visszaszorítása, a kölcsönös egymásra figyelés, a mások iránti

tisztelet légkörének kialakítása,

- Gyermek- és ifjúságvédelem, a tanulók egészségi állapotának, életvitelének

nyomonkövetése,

- A tanulók érdeklődésének fenntartása, ingergazdag, érdekes, változatos tanórai és tanórán

kívüli foglalkozások szervezése. Sokoldalú szemléltetés, szemléletesség,

- Útmutatás a szabadidő hasznos eltöltésére,

- Megfelelő motiválásával egyre nagyobb tanulói teljesítményekre ösztönzés.

- Sikerélményekhez juttatás,

- A tanulói cselekvéseken, cselekedeteken alapuló konstruktív szemléletű pedagógiai

módszerek alkalmazása,

- Az összefüggések megértésére nevelés, a rendszerszemléletű világkép kialakítása,

- Az iskolai oktatás során alkalmazott eszközök, létesítmények, berendezések

rendeltetésszerű használatára, állagmegóvására nevelés,

- A kétkezi munka tiszteletére, az iskolában oktatott szakmák színvonalas elsajátíttatására

ösztönzés,

- A felzárkóztatás során a hiányosságok pótlása, a tehetséggondozás, illetve hatékony

verseny- és vizsgafelkészítés,

- Az SNI tanulók fogyatékosságából adódó hátrányok kompenzálása, korrekciója,

(re)habilitációja és ezzel a tanulók megfelelő szakmaválasztásának megalapozása,

- Egészséges életmódra, a családi életre nevelés, a rendszeres testedzés iránti igény

kialakítása,

- Az iskola hagyományainak megismertetése, megőrzése, az intézmény iránti lojalitás

elfogadtatása.

1.4. A nevelő- oktató munkánk megvalósításának eszközei, eljárásai, a nevelési – oktatási

tényezők és szervezeti összetevők összhangja iskolánkban

A fentiekben meghatározott célok elérése, valamint a feladatok eredményes teljesítése a

hagyományos iskoláktól némiképp eltérő személyi és tárgyi feltételeket és munkaszervezést

igényel.

- Egyéni fejlesztő foglalkozások, egyéni fejlesztési terv alapján

- Habilitációs foglalkozások a fogyatékosságból következő hátrányok kompenzációjára,

korrekciójára.

- A kifutó jellegű speciális szakiskolai képzésben a szakképzési évfolyamokon nyújtott idejű

képzéssel (a tanulmányok 1 tanévvel való meghosszabbításával) készítjük fel a tanulókat a

képességeiknek megfelelő szakma (rész-szakképesítés) megszerzésére.

Eszközök, eljárások:

- tanterv (fókuszában a kognitív, affektív és expresszív megismerés egyaránt van

és a közösségi és a társadalmi értékeket egyaránt figyelembe veszi).

- a tanulási folyamatok megszervezése. A tanítás, amely több nevelési célt is

tartalmaz, az egész osztályra irányul, de azon belül a csoportmunka a meghatározó.



15

Az osztályok tulajdonképpen a megfelelő kapcsolattartás érdekében vannak. A

tanárok, tanítási módszere sok.

- A tanulók szükségleteinek és kívánságainak megfelelően számos tanulási útirány

lehetséges. A nevelési egységek és a kiscsoportok között csak akkor van

átcsoportosítás, ha a csoportok nem tudnak sikeresen együttműködni.

- nevelési eljárások (A nevelés és oktatás integrálódott a tanárok egyszerre az adott

tantárgyat tanító szakemberek és az adott nevelési helyzetet az oktatás során

felhasználni tudó nevelők. A szaktanárok úgy vannak képezve, (továbbképezve),

hogy a nevelési feladatokat is el tudják látni. Mindenki felelős a nevelésért.

- értékelés a tanári csapat feladata: a szöveges és az osztályzatokkal történő

értékelés egyaránt fontos. A tantárgyi követelményeken túl a tanulók értékeléséhez

többfajta normarendszert is alkalmazunk, a a tanulók teljesítményét önmagához is

mérjük. Az értékelést a tanári csapat közös szempontrendszere alapján történik.

- kooperatív módszerek

- differenciált oktatásszervezés.

Munkakultúránk-szervezeti felépítésünk helyi jellegzetességei, specialitásai:

- Az iskolánk egész rendszerét egy közös alap fogja össze (metakultúra), amely a közös

értéknek tekinti a keresztény értékeket, a sokoldalú kooperációt, nyílt kommunikációt, a

tanulóközpontúságot, a közösségi életformát az egyéni érdekek kifejezésének jogát, az

innovatív kreatív magatartást. Az iskola számos viszonylag önálló autonóm egységből

áll, egy-egy tanári teamből, amelyek integrált tanítási és nevelési feladatokat végeznek,

- A tanulókkal és a különböző tanulói csoportokkal egyénre szabottan lehet foglalkozni,

mivel:

- a tanárok képesek reagálni a tanulók és a tanulói csoportok személyes és közösségi

problémáira,

- a tanárok olyan kapcsolatot tudnak kialakítani a diákokkal, mely ösztönzi őket a jobb

teljesítményre személyiségük fejlesztésére, a közösségbe való beilleszkedésre,

- az egyes tanárok több évig dolgoznak együtt a tanulókkal és ez megkönnyíti számokra az

alkalmazkodást, - Az oktatásszervezés a tanórák napi, heti és tanévi elrendezése rugalmas, az igények

szerint meghatározott,

- A tanórai foglalkozások eltérnek a hagyományostól, tevékenységorientáltak, javítják a

tanulói motivációt,

- A tanulók teljesítményének értékelése során kerüljük a kudarcélményt, olyan helyzeteket

teremtünk, hogy a neveltek sikerhez jussanak,

- A tanulói foglalkozások mellett jelentős szerepet töltenek be a szabadidős

foglalkozásunk, kiemelten a kollégista tanulóinknak,

- A szociálisan rászorulók esetében segítjük ellátásukat természetbeni (étkezési

hozzájárulás, ingyenes tankönyvellátás),

- Igyekszünk gondoskodni a tanulók szakképzettség megszerzését követő

elhelyezkedéséről, illetve lehetővé tesszük a végzett tanulók visszajárását,

kapcsolattartását az iskolával. (utógondozás)



16

Szervezeti felépítésünk:

Fejlesztő részleg

(nevelőtestület)

Cél előkészítő testület (igazgató; ig.helyettesek; lelki

vezető,kollégiumvezető)

Igazgató,

igazgatóhelyettesek

Tantárgyi

közösségek

Mérés,

értékelési, ill.

BECS

csoport

Alkalmi

csoportok

Igazgatóhelyettesek Osztályfőnöki

munkaközösség

vezető

Közismereti

tanárok

Szakoktatók

Szakmai

elméleti tanárok

Gyógypedagóg

usok,

gyp.assziszten

sek

Osztályfőnökök Gazdasági

vezető

Gazdasági

ügyintézők

Műszaki

vezető

Karbantartók

Rendszergazda

Technikai

dolgozók

Lelki vezető

Osztályfőnöki

munkaközös

ség - osztályfőnökök

egyéb

specialisták

pszichológ

logopédus,

szoc. ped.

If.véd.

felügyelő

könyvtáros

Szülői

közösség

Fejlesztő

csoportok

Tanácsadói

nevelési részleg Oktatási

részleg

Munkakö

zösségek

Diákönkor-

mányzat

Alkalmazotti

tanács

Fa-, építő- és

könnyűipari

mk.vezető

Gazdasági

részleg

SNI-

Közismereti

mk.vezető

Vendéglátóip és

mezőgazdasági

mk.vezető

Kollégiumi

munkaközös

ség nevelői és

gyermekfelügye

lői

Kollégium

vezető



17

1.2 . Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladataink, a

személyiségfejlesztésünk pedagógiai rendszere

„Megijedni, nekibátorodni, megharagudni, megszánni – általában örülni és bánkódni lehetséges a kellő mértéknél

jobban is, kevésbé is, csak hogy persze mind a kettő helytelen. Ha ellenben mindezt akkor tesszük, amikor, ami

miatt, akikkel szemben, ami célból s ahogyan kell: ez jelenti a közepet és a legjobbat, ez pedig éppen az erény

sajátosságai. „

(Arisztotelész: Etika)

Életfilozófia VILÁGNÉZET Életvezetés

_________________________ _____________________________

Szocializáció ________________ _____________ Individualizáció

Erkölcsi tartás

M M

O O

R R

Á A

L L

I

T

Á

S

Társas lény Individuum

Külső harmónia Belső harmónia

Béke, jog Testi/lelki

Egészség

___________________________ _________________________

Emberiség- és nemzettudat ÁLLAMPOLGÁR Fegyelmezett

személyiség

TEVÉKENYSÉG

TUDÁS: JELLEM:

- ismeret - kitartás

- operátor - akarat

- autonómia

Esztétikai érzék

Leképezési-befogadási állapot: Érzelem

Tanulás Tanítás (nevelés)

Stratégiák Módszerek

HIT SZERETET

PSZICHIKUS RENDSZER Társadalmi szükségletek Emberi szükségletek



18

1.2.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok (Általános és kiemelt)

A személyiségfejlesztés alatt azt értjük, hogy az öröklött diszpozíciók, Istentől kapott

adományok (ügyességek, hiányosságok) optimális lehetőségek közti fejlesztése találkozik a

pedagógiai „átadó – közvetítő” művészettel, ami a Karácsony Sándori lélektől-lélekig hatást

szolgálhatja.

A személyiségfejlesztésünk akkor lehet optimális, eredményes, ha a fiataloknak biztosítjuk a

globális pedagógiai folyamatot:

- az elemi lelki szükségleteket (érzelmi védettség, biztonság és odafordulás, dicséret és

elismerés, új tapasztalok tudásképességek és készségek, szabadság (önbizalom, énidentitás)

önmagunk és mások iránt érzett felelősség, esztétikai élmények, belső állapotok, (önmagunk

észlelése és tudatosítása)

- társadalmi szükségleteket a fiatal bevezetése a korszerű (kor szerinti) hármas jellegű

kultúrába (ismeret, operátori rendszer, rögzített tudásanyag) és a hozzá illeszkedő tevékenységi

formákat a szakszerű tanítás stratégiáit.

Az általános nevelési feladatunk Nagy József személyiségfejlesztő programja alapján e négy

kompetenciának az átfogó fejlesztése:

I. Az értelem kiművelése (A kognitív kompetencia)

II. Az emberi kapcsolatrendszer fejlesztése (Szociális kompetencia)

III. Egészséges és kulturált életmódra nevelés (Személyes kompetencia)

IV. Az egyéni életvitel kultúrája (Speciális kompetenciák fejlesztése)



19

1.2.2. Nevelési –személyiségfejlesztési programrendszerünk:

Iskolánk nevelési programrendszere átfogja képzésünk minden szintjét, a felzárkóztató, a 9., 10. osztályok valamint a szakképzés szakaszait. A helyi tantervet a pedagógiai

program és a minőségfejlesztési rendszer kiépítése folyamán egyre inkább bővült a programkínálat. Gazdag, sokirányú rendszer alakult ki, amely a különböző évfolyamokon

és különböző csoportokban rugalmas bővítésekkel és szűkítésekkel működik a gyakorlatban.

Évfolyam/tagozat

A kiemelt fejlesztendő

részterületek az

évfolyamok

sajátosságainak

megfelelően:

Célja

Kiemelt

feladataink

Program – a megvalósítás

eszköze

Megvalósítói

Köznevelési és

Szakképzési Hídprogram

évfolyamai

Kognitív kompetencia

fejlesztése

Személyes

kompetencia

fejlesztése

Az értelem

kiműveléséhez

szükséges motívumok

ill. kognitív képességek

fejlesztése

(tanulási szándék

kialakítása)

Az egészséges és

kulturált életmódra

nevelés-önvédelmi és

önértékelési

motívumok, önellátási,

önkifejezési képesség

fejlesztése

- a tanulási képességek

fejlesztése

- egészségvédelmi és

szociális prevenció

- viselkedéskultúra

fejlesztése

- az evangéliumi értékek

közvetítése

- önismeret, önnevelés

fejlesztése

- a kommunikációs

készséges erősítése

személyiség motiválás

- a szociális készségek

fejlesztése

- az erkölcsi tartás

fejlesztése

a praktikus kreativitás

fejlesztése

Tanulásmódszertan:

- Oroszlány Péter által kidolgozott

Tanulás tanítása olyan komplex

képességfejlesztő program

- Montessori pedagógiára épülő

tanulási motívumok fejlesztése,az

egyéni fejlesztés módszertani

programja

- Játszva tanulás- számítógéppel

segített oktatási program (CAD)

Egészségnevelési program:

- Egészséged Testben Lélekben

személyiség és egészségfejlesztő

program (dr.Dévai Margit

kidolgozásában)

- Bázisiskolai komplex

egészségnevelési programterv

Drámapedagógiára építő

személyiségfejlesztő nevelés

Osztályfőnökök;

Szaktanárok

Iskolaorvos;

Védőnő;

Osztályfőnök;

Iskolai

drogkoordinátor

Ifjúságvédelmi

felelős

Drámapedagógus

Hitoktatók



20

9. évfolyam

(szakközépiskola,

szakiskola)

Kognitív kompetencia

fejlesztése

Szociális kompetencia

fejlesztése

Személyes

kompetencia

fejlesztése

Az értelem

kiműveléséhez

szükséges motívumok

ill. kognitív

képességek fejlesztése

-A probléma-

felfedező és játékos

tanulás

Az egyéni szociális

értékrend ill.

a szociális

képességrendszer

fejlesztése

A személyiség

készségeinek

(önreflexív

képességek,az

énfejlődés,

éntudatfejlődés

segítése) fejlesztése.

- önismeret fejlesztése -

- önálló ismeretszerzési

képességek

- tanulási képességek

fejlesztése kialakítása

- a kommunikációs


- az önnevelés

képességének fejlesztése

- egészséges életmódra

nevelés

- társas kapcsolatok

kultúrájának fejlesztése

- iskolai kötődések,

hagyományápolás

fejlesztése


fejlesztése


közvetítése

- személyiségépítés

- a művelődési igény

felkeltése

- speciális tehetségek

felkarolása

- pályaorientáció


- döntési képességek

fejlesztése

é

i

ó

Tanulásmódszertan

Szociotréning

Viselkedéskultúra-tréning

Kommunikációs alapism.

Életvezetési ism.

Konfliktuskezelési technikák

Etikai és erkölcsi nevelés

Osztályfőnökök;

Szaktanárok

Szociálpedagógus

Iskolaorvos;

Védőnő;

Osztályfőnök;

Iskolai

drogkoordinátor

Ifjúságvédelmi

felelős-



21

10. évfolyam

(szakközépiskola,

szakiskola)

Kognitív

kompetencia fejlesztése

Szociális

kompetencia

fejlesztése

Személyes

kompetencia

fejlesztése

Szakmai

kompetencia

fejlesztése

Kognitív képességek

fejlesztése: a munkába

ágyazott tanulás, a tanulási

teljesítményvágy

fejlesztése

Az egyéni és a globális

szociális értékrend

megalapozása

Az általános személyes

világtudat kialakításának

segítése

Az öröklött és tanult

komponensekre épülő

tehetségfejlesztés,

Az alkotóképesség

fejlesztése

Pálya- affinitás felmérése,

fejlesztése

- önismeret fejlesztése -


képességek

- tanulási képességek

fejlesztése kialakítása

- a kommunikációs


- Az önnevelés


- egészséges életmódra

nevelés

- Társas kapcsolatok

kultúrájának felj.

-iskolai kötődések,

hagyományápolás

fejlesztése


fejlesztése


közvetítése

- Személyiségépítés

- a művelődési igény

felkeltése

-speciális tehetségek

felkarolása

- pályaorientáció


döntési képességek

fejlesztése

Szociotréning

Viselkedéskultúra

Szereptréningek

Szociodramatikus szerepjátékok

Vallási, etikai nevelés

Egészségnevelés

Életvezetési ism.

Az intellektuális, művészi és

pszichomotoros képességek

fejlesztésére épülő

tehetséggondozás

Szakmai alapozó és előkészítő

oktatás, nevelés

Szaktanárok

Szociálpedagó

gus

Drámapedagóg

us,

Hitoktatók,etik

a szakos

nevelők,

Osztályfőnökö

k



22

11-13.évfolyam

(szakközépiskola)

Kognitív

kompetencia

fejlesztése

Szociális

kompetencia

fejlesztése

Személyes

kompetencia

fejlesztése

Szakmai

kompetencia

fejlesztése

- a tanulási módok

optimalizálása

- a tapasztalati és

értelmező tanulás ill. az - -

önálló és szociális tanulás

egyensúlya

- az egyéni és a globális

szociális értékrend

fejlesztése

- a munkába állás

kultúrájának alakítása

- életpályában való

gondolkodás fejlesztése

- a felnőttkori szocializáció

fejlesztése

- önálló életvezetési

készségek fejlesztése

önsegítés, önnevelés


- szakmai ismeretszerzés

- felnőtt életmódra való

felkészítés

- a családalapítás

- kultúrájának fejlesztése

- a munkába állás

kultúrájának alakítása

- életpályában való

gondolkodás fejlesztése


közvetítése - a felnőttkori szocializáció

fejlesztése

Tanulásmódszertan

Családi életre nevelés

Életmódprogram

Szaktanárok,

Osztályfőnök,

Védőnő

Ifjúságvéd.

felelős,

Szakoktatók

Etika szakos

nevelő

.



23

Speciális fejlesztési rendszerünk

Fejlesztési terület Megvalósítója

1) Reszocializációs,

reintegrációs terápiák

Pszichológus,

Pszichopedagógia szakos gyógypedagógus

2) Beszéd és kommunikáció

Logopédiai terápiák

Logopédus, gyógypedagógus

3) Részképesség zavarok kezelését szolgáló

fejlesztőpedagógiai és gyógypedagógiai

programok

Fejlesztőpedagógus,

gyógypedagógus

4) Egyéb, más fogyatékosságok

Sérülés specifikus terápiák

Oligofrénpedagógus,

5) Alternatív lehetőségek:

Zene, tánc, mozgás terápiák

Pedagógus,

gyógytestnevelő



24

1.3. Az iskola egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai

1.3.1 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

A teljeskörű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden

gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a

nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő

tevékenységekben.

Nevelőmunkánk főbb célkitűzései, hogy tanulóink:

- tartsák fontosnak a testi és lelki egészséget, ismerjék meg az egészségkárosító szerek és életmód

hatását, utasítsák el azok használatát.

- Az iskola szabályozza a mentálhigiéné folyamatát. Az ifjúságvédelmi felelősök külső szakemberek

bevonásával biztosítsák a mentálhigiénés folyamatok működtetését és javítását.

Feladatok Cél Helyi megvalósítás

módszerei

Színterei, felelősei

Az egészséges

táplálkozás

- az egészséges

életmód igényének

a kialakítása

- fizikai

állóképesség

javítása

- munkaártalmak

megelőzése,

testtartás javítása

- káros

szenvedélyek

visszaszorítása,

hatásuk tudatosítása

- szocializáció és

felelősségteljes

párkapcsolat

igényének

kialakítása

-iskolai

bűnmegelőzési

program

- Közlekedési

alapismeretek,

balesetmegelőzés

-Diákcsíny vagy

bűncselekmény?

- Fiatalok által,

illetve sérelmükre

elkövetett tipikus

jogsértések-azok

kikerülésének

lehetőségei

Prevenció

1. elsődleges prevenció

a) a dohányzás

visszaszorítása,

b) alkohol – és kábítószer

– prevenció,

d) aktív testmozgás

elterjesztése,

e)a lelki

egészségvédelem

megerősítése

f) a Nemzeti

Környezetegészségügyi

Akcióprogram

végrehajtása

2. másodlagos prevenció:

Korai szűrés, a már

kialakult helyzet

kezelésére irányul.

- az egészséget támogató

társadalompolitika

- egészségnevelés,

felvilágosítás

- tájékoztatás tanulóknak,

szülőknek

- rizikócsoportos

megközelítés

- érzelmi intelligenciát,

társas kompetenciákat,

alkalmazkodást fokozó

beavatkozások

- kortárshatások az

- az iskola az

egészségfejlesztés

egyik legfontosabb

színtere

- osztályfőnöki óra

- testnevelés óra

- védőnői

foglakozások,

felvilágosítás

- külső szakmai

előadások

-egészségnevelési nap

programjai

-szabadidős

programok

-mindennapos

tesnevelés

- szűrővizsgálatok

-igazgató helyettes

-osztályfőnökök,

-ifjúságvédelmi

felelős

- iskolaorvos

A mindennapos

testnevelés, testmozgás

A testi és lelki egészség

fejlesztése, a viselkedési

függőségek, a

szenvedélybetegségekhez

vezető szerek

fogyasztásának

megelőzése

A bántalmazás és az

iskolai erőszak

megelőzése

A baleset - megelőzés és

elsősegélynyújtás

A személyi higiéné



25

-Biztonságos

szórakozás

-Családon belüli

erőszak

-Áldozattá válás,

áldozatsegítés

-Veszélyes internet

-a hátrányos

helyzet mérséklése,

esélyegyenlőség

megteremtése

- a tanulást gátló

körülmények

kompenzációs

lehetőségeinek

biztosítása

egészségfejlesztésben

-közösségi alapú

komplex

egészségfeljesztés

- életkori sajátosságokat

figyelembe vevő

egészségfejlesztés

- problémamegoldás.

Stresszkezelés

- elsősegély-nyújtási terv

készítése

- Feltárás

-Szociális környezet

vizsgálata-csalási háttér

- tanulást gátló tényezők

-szociális

egyenlőtlenségek

felderítése

-fizikai környezet

-egészségi állapot

-fizikai aktivitás

-káros szenvedélyek

-párkapcsolat,szexualitás

-védőnő

- külső szakmai

intézmények

-szülői értekezlet

-fogadóóra

-esetmegbeszélés

-jelzőrendszer

működtetése

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok helyi végrehajtásának meghatározó és

releváns színterei az osztályfőnöki órák és az egészségnevelési nap (projektnap).

A fentiekkel koherensek az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek.

A nevelési célok eléréséhez szükségesek a színvonalas iskolán belüli vagy iskolán kívüli programok,

valamint külső szakmai előadások szervezése.

Külső szakmai előadások osztályfőnöki órákon:

Iskolai szinten tanévenként 5 alkalommal osztályfőnöki órák keretében lehetőséget biztosítunk

tanulóink számára külső szakemberekkel való interaktív találkozásokra, amelyek az egészségnevelési

és környezeti nevelési elvek megvalósításában nyújtanak segítséget.

Területei: Egészséges életvitel

Betegségek elkerülése. Egészségmegóvás

Lelki egészség megóvása, krízis-prevenció

Egészségkárosító szokások megelőzése

Egészséges táplálkozás

Elsősegélynyújtás

Családi életre, szülővé nevelés



26

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és

testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az osztályokban a képzés jellegének megfelelően a munkavédelem tantárgy keretein belül,

elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el és gyakorolnak be a tanulók a tanórákon. A

szakmai képzések sajátosságainak megfelelően, 9.,11. évfolyamon heti rendszerességgel zajlik

az elsősegélynyújtás oktatása.

Iskolánk házirendje, valamint egyéb pedagógiai programjai dokumentálják és szolgálják az

egészség védelmét.



27

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink

„ Az ember csak akkor ember valóban, amikor játszik”

(Fridrich Schiller)

A fiataloknak lehetőségek kellenek, ahol társas kapcsolatokat építhetnek ki, ahol érzékelhetik

mások viselkedését, reagálását, ugyanakkor saját érzelmeikkel is tisztában lehetnek.

A közösség kialakításának fokozatosan megvalósuló folyamatában a csoport peremére szorult

tanulókat közelebb kell vinnünk társaikhoz, a közösséget pedig alkalmassá kell tennünk az

egyéni különbségek elfogadására. A közösségformálás kezdetén figyelembe kell vennünk az

adott fiatal csoport biológiai, pszichológiai és pedagógiai szükségleteit, állapotát, a különböző

szociokulturális háttérrel érkező tanulók egymáshoz való viszonyát és értékrendjét. Ennek

ismeretében tervezhetjük meg azokat a tevékenységformákat, melyek hozzásegíthetik

tanulóinkat a közösséghez tartozás pozitív élményének és a hasznosság, fontosság érzésének

átéléséhez. A közösségformálás a tevékenységeken, élményeken keresztül szinte észrevétlenül

végbemenő folyamat, melynek legfőbb eszközei a játék, a tanulás, a közös alkotások és az

életkori sajátosságoknak megfelelő munka (az önkiszolgálás, az egészségvédelem és a

környezetvédelem területén).

A megvalósítás színterei:

- tanórák

- szaktárgyi órák

- osztályfőnöki és pályaorientációs órák

- testnevelés órák

- tanórán kívüli foglalkozások

- kirándulások

- szakkörök

- önképző körök

- karitatív tevékenységek egyházi szervezetek együttműködésével

- iskolán kívüli fellépések, bemutatkozási lehetőségek

- iskolai ünnepélyek

- diák-önkormányzati munka

-szabadidős tevékenységek

A szabadidős tevékenységek közül kiemelkednek a manuális tevékenységek (formái:

ábrázolás különböző technikákkal, szövés, textil-, bőrmunkák stb.) játék – mozgás

(konstruktív játékok, szabályjátékok, szerepjátékok, tánc- sportjátékok, versenyek,

vetélkedők) művészeti tevékenységek (színjátszás, drámajáték, énekkar, ünnepi műsorok

összeállítása, kiállítások szervezése a tanulók munkájából) műhelymunka (közös

munkadarab készítése, tevékenykedtetés).

Mind a négy terület sajátos foglalkozatási formát követel, mások az egyes területek feladatai,

céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

- A tanuló közösségi magatartásának kialakításához,

- Véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejődéséhez,

- A közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

- A másság elfogadásához,

- Az együtt érző magatartás kialakulásához,

- A harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez



28

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van

feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő

szervezetek vezetőinek is, hiszen

- megjelenésével

- viselkedésével

- beszédstílusával

- társas kapcsolatával

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

Törekednünk kell arra, hogy minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető

szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához

elengedhetetlenek.

- Céljaink az emberi kapcsolataink megerősítése, új kapcsolatok kialakításának

elősegítése (család, kortárs csoportok, osztályközösség)

- A család, mint a legfontosabb erőforrás szerepének tudatosítása; az egyén elsődleges

mikroközössége

- A kortárs csoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása

- Az emberek személyiségjogainak tisztelete

- Népünk kulturális örökségének ismerete, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek

tisztelete

- Sajátítsa el azokat az ismereteket é gyakorolja azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek az otthon a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek

- Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt,

tudja megbecsülni ezeket

- Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, segítse elő a természet fennmaradását és

a társadalmak fenntarthatóságát

- Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

- Életmódjában a természet tisztelet, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére

törekvés váljon meghatározóvá

- Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezetei konfliktusok

közös kezelése és megoldása terén

- Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket

hozni, egészséges életvitelt kialakítani

- Ismerje meg a környezet leggyakoribb testi és lelki egészséget veszélyeztető tényezőit

és ezek elkerülésének módjait

- Tanuljon meg tanulni

- Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére

- Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést

Célzottan kiemelt feladatok:

Részterületei: Önismeret, kapcsolatteremtő képesség, nonverbális készségek, és kreativitásra

irányuló tevékenységek , valamint az önkormányzás képességének kialakítása.

Az intézmény valamennyi dolgozója példaként

áll a diákok előtt.



29

Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez

kapcsolódó). Iskolai sportkör, szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók, tanulmányi

kirándulások, szabadidős foglalkozások, iskolai könyvtár.

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős

tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai

diákönkormányzat munkáját osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati

vezetőség irányítja. A diákönkormányzat kiemelt feladatai közé tartozik az iskolai hagyományok

ápolása, az egyházi ünnepeikre való felkészülés, műsor szervezése. E tevékenységek tanulóink

és nevelőink kölcsönös együttműködésével valósulnak meg.

Módszerek és megvalósítások

Hagyományőrző tevékenységeink

Az iskola vallási élete, ünnepei

Az iskolánk hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe

beépülő lehetőségek.

A tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum).

Egyházi ünnepeinket minden hónapban (I-II. héten) szentmisén vesznek részt.

Egyházi kiadványú könyvek, vásárlásával próbáljuk az iskola könyvtárát bővíteni.

Rendszeresen járatjuk a Katolikus újságokat, folyóiratokat.

Az osztályfőnöki órák tartása a katolikus kerettanterv szerint történik.

Kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás (heti 2 óra/csoport).

A tanév jeles napjai (Ünnepek) évről évre visszatérnek iskolánk életében. Megünneplési módjuk

szokásrendet, hagyományt alakít ki. Megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjára,

megerősítik gyökereinket, stabilitást adnak.

A hagyományteremtés egyéb lehetőségei: tanulmányi versenyek, dekorációs verseny, kiállítás a

tanulók munkáiból, sportversenyek, irodalmi színpad, önképzőkörök.

- egyéni beszélgetések

- szituációs játékok

- közösségfejlesztő tréningek

- szociometriai felmérések

- élménybeszámolók

- közös célokért együttvégzett

munkafolyamatok (pl.: az iskola

szépítése, díszítése)

- drámajátékok

- szépirodalmi szemelvények elemzése

- videofilmek megtekintése, az élmények

megbeszélése

- vitaindító előadások, beszélgetések

- beszámolók – önálló témafeldolgozás

- külföldi partnerkapcsolatok kialakítása,

ápolása (a németországi Kolping

családdal, illetve újabb kapcsolatokkal)

- tanulmányi – és osztálykirándulások

- versenyfelkészítések (tanulmányi és

kulturális versenyek)

- iskolai vetélkedők (pl.: a Föld Napja)

- szereplések kulturális

rendezvényeken

- házi bajnokságok (pl.: a sport

területén)

- karitatív tevékenységek (véradás,

anyák napi műsor a Idősek

Otthonában, gyűjtések)

- diákkörök (színjátszó szakkör,

kézműves szakkör, számítástechnika,

nyelvi szakkör, elsősegélynyújtás,

sport)

- hagyományok ápolása az iskolai

ünnepeken keresztül



30

1.5. A pedagógusok intézményen belüli feladatai, az osztályfőnöki

munka tartalma Alapvető feladata mindenekelőtt az intézmény szellemiségének megfelelő személyes példaadás.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógus feladatai és együttműködési kötelezettségei:

- Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismerje a közoktatással, szakképzéssel kapcsolatos

törvényeket, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai tervét, tantárgyai tantervi

követelményeit.

- A pedagógus teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő és oktató munkával összefüggő

feladatok ellátásához szükséges időből áll.

- Feladata a tanítási órára való felkészülés, az oktató munkával kapcsolatos tárgyi feltételek

előkészítése. Gondoskodnia kell szemléltető eszközeinek folyamatos karbantartásáról, az iskola

anyagi lehetőségeinek megfelelően az állomány korszerűsítéséről .A nevelő és oktató munka

folyamatos korszerűsítése érdekében hatékonyan működjön együtt munkaközössége tagjaival,

vállaljon részt az ésszerű munkavégzésen alapuló feladatokból.

- Szakmai és pedagógiai téren rendszeresen képezze tovább magát.

- Készítse el és tanévenként vizsgálja felül folyamatterveit (tanmeneteit); tevékenységét a Pedagógiai

terv, ill. a mindenkori munkarendhez igazodva tervezze meg.

- Lehetőségei szerint vegyen részt az iskolai rendezvények lebonyolításában, a diákélet

szervezésében.

- Megbízás alapján lásson el osztályfőnöki feladatokat.

- Tanári és osztályfőnöki adminisztrációs munkáit pontosan és határidőre készítse el.

- Lássa el az iskola igazgatója és helyettesei által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.

- A folyamatos és hatékony oktató-nevelő munka érdekében felettesének jelezze a munkája során

felmerült problémákat.

- Tapasztalatairól tájékoztassa tanulói osztályfőnökét, valamint az őket tanító szaktanárokat.

- Folyamatosan ellenőrizze és értékelje tanulói tevékenységét és erről tájékoztassa a tanulót és a

szülőt egyaránt.

- Rendszeres tartson kapcsolatot a tanulók szüleivel és az osztályban tanító tanárokkal, szak-

oktatókkal.

- Kiemelten felelős a tanóra színvonaláért, a végzett munka minőségéért, tanulói felkészültségéért.

- Felelős a rábízott tanulók testi épségéért, szellemi fejlődéséért.



31

A szakoktató feladatai:

• A gyakorlati foglalkozások színvonalas megtartása, hatékony nevelő-oktató munka.

• Munkaideje a kötelező óraszámból, s emellett a foglalkozására való felkészülésére, a foglalkozás

előkészítésével kapcsolatos feladatokra, valamint a nevelő-oktató munkával kapcsolatos

tevékenységekre fordított időből áll.

• Munkaköre színvonalas ellátása érdekében ismernie kell a Működési Szabályzatot, valamint a

képzéssel kapcsolatos rendelkezéseket.

• Ismernie és alkalmaznia kell az iskolai és tanműhelyi Házirendet, tanműhely ügyrendjét,

Munkavédelmi Szabályzatot, Tűzvédelmi utasítást, Tűzriadó-tervet.

• A gyakorlati foglalkozásokra színvonalasan készüljön fel: a foglalkozásokat a tantervi

követelményeket szem előtt tartva tartsa meg – az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítve

–, készítse el, és tanévenként újítsa fel az oktatási dokumentumokat.

• Vegyen részt a szakmai oktatással összefüggő szemléltető eszközök készítésében, bővítse,

korszerűsítse azokat.

• A munkaközösség tagjaként vegyen részt az intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai

programjain.

• A tanulók emberi méltóságát, jogait tartsa tiszteletben.

• Segítse a tanulók felkészülését a szakmai, tanulmányi, kulturális, művészeti és sportversenyekre,

vegyen részt a versenyek helyi fordulóinak előkészítésében, lebonyolításában.

• Szakmai vizsgák, gyakorlati vizsgák feladatait készítse elő, hatékonyan vegyen részt a vizsgák

lebonyolításában.

• Vegyen részt a szakmai pályázatok kidolgozásában

.

• Szakmai ismereteit, tudását továbbképzéseken való részvétel útján gyarapítsa.

• Felettese megbízásából lásson el előre nem tervezhető feladatokat.

• A folyamatos és hatékony oktatómunka érdekében felettesének jelezze a munkája során felmerülő

anyag és szerszámigényét, a tanulókkal kapcsolatos információkat, a munkákkal kapcsolatos

észrevételeket.

• Tartson szoros kapcsolatot a tanulók osztályfőnökeivel, tanáraikkal.

• Folyamatosan értékelje a tanulók tudását, minősítse munkájukat.

• Ellenőrizze a technológiai fegyelmet, a munka- és tűzvédelmi utasítások betartását.

• Aktívan vegyen részt a szakmai munkaközösség munkájában, programjait közreműködésével

segítse.



32

• Segítse az iskola és a külső gyakorlati képzőhelyek közötti jó kapcsolatok kialakítását, elmélyítését.

• Felelős a tantervhez és a munkatervhez igazodó feladatok pontos, szakszerű végrehajtásáért, a

munkafegyelem, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartásáért.

• Felelős a rábízott tanulók testi épségéért a gyakorlati képzés teljes időtartama alatt.

• Fokozottan felelős a tanulókért a tanműhelyből külső munkahelyre való jutáskor, amit személyes

kísérettel kell biztosítania.

Az osztályfőnök feladatai:

Együttműködés; olyan közös szakmai gondolkodás, információcsere, amely segítheti az

osztályfőnöki munkát.

Az osztályfőnöki munka egy dinamikus folyamat, amely mindig az „itt és most”-ban történik. A

jelenlegi szükségleteikkel, illetve problémáikkal vesz részt benne mind a tanuló, mind pedig a

pedagógus.

Fejlesztési területek Alapelvek Feladatok

- Az erkölcsi nevelés

- Nemzeti öntudat,

hazafias nevelés

- Állampolgárságra, de-

mokráciára nevelés

- Önismeret, társas

kultúra

- A családi életre nevelés

- A testi és lelki

egészségre nevelés

- Felelősségvállalás má-

sokért, önkéntesség

- Fenntarthatóság, kör-

nyezettudatosság

- Pályaorientáció

- Gazdasági és pénzügyi

nevelés

- Médiatudatosságra

nevelés

- A tanulás tanítása

A probléma

elfogadásának elve

- A jóakarat vélelmének

elve

- A vádaskodás

tilalmának elve

- A kompetencia elve

- A magyarázat elve

- A diszkréció elve

- Empátia

- Feltételekhez nem

kötött pozitív

odafordulás

- Hitelesség

- Nyílt kommunikáció

Másik emberbe vetett

bizalom

- Tematikus terv alapján működő osztályfőnöki

tevékenység, ami pedagógiai módszerek

felhasználásával a tanulói kompetenciákat

fejleszti, mint az együttműködés, a helyes dön-

téshozatal, kommunikáció, problémamegoldás.

- A tanulók megismerése, pedagógiai

értékelése, nevelési vizsgálatok: A tanulók

megismerésének folyamata, eszköz-rendszere,

ezek alkalmazásának lehetőségei és buktatói.

- Közösség formálás,

- tanulóhoz igazodó fejlesztés, pozitív emberi

normák közvetítése,

- tanulók elfogadása, megértése,

- osztály- és személyiségfejlesztés,

- tanulók motiválása.

- A pedagógiai értékelés,

-a tanulók önismeretének, önértékelésének

fejlesztése.

-A konfliktuskezelés stratégiái. A konstruktív

konfliktuskeze-léshez szükséges képességek

fejlesztése.

- Esetmegbeszélések rendszeres működtetése. - Egészségnevelés.

- Prevenció,

- bűnmegelőzés,

- szabadidős programok,

- a tanulók megismerése (családi háttér,

tehetség, problémák),

- fegyelmi helyzet követése, szükséges

intézkedések,

- dicséretek, jutalmazások,

- egy osztályban tanítók munkájának

összefogása.



33

A szakmai elméleti tanárok és szakoktatók mentorálása

Az intézményvezető bízza meg a mentort munkaközösség-vezetői javaslat alapján.

A mentor az adott szakterületen megfelelő képesítéssel és legalább öt év gyakorlattal rendelkező

pedagógus lehet.

A mentor munkáját az osztályfőnökök, a szaktanárok segítik, velük szoros együttműködésben

dolgozik.

Feladata:

- a mentorált bevezetése az iskolai életbe, a szervezeti kultúra elemeinek átadása,

- példamutatás egyes szituációkban, emberi kapcsolatokban,

- konzultáció, együttgondolkodás,

- szakmai feladatokra való felkészülés segítése,

- az órákra való felkészülés segítése,

- kölcsönös hospitálás az órákon,

- az intézmény tanulókra való értékelési rendszerének átadása,

- az intézményi adminisztráció szabályainak átadása.

A nevelőtanár feladatai

- a rábízott csoport irányítása, vezetése

- a házirend, a napirend betartása és betartatása a fiatalokkal

- a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása és ellenőrzése

- a kötelező óraszámban a tanulókkal való foglalkozás, ügyelet, korrepetálás

- fokozottan segítse a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat, a tehetséges tanulók

fejlődését rendszeres önképzéssel, továbbképzésen való részvétellel fejlessze általános és

szakműveltségét

- segítse a kollégiumi programok, kirándulások, ünnepségek, rendezvények előkészületeit,

lebonyolítását

- a rábízott feladatokat lelkiismeretesen végezze

- a foglalkozásokra való készülés, értékeli a tanulók magatartását, fejlődését részt vesz a

nevelőtestület munkájában

- tantestületi értekezleten való részvétel

- elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat

- segíti a kollégiumi diákmozgalom működését

- tevékenyen közreműködik a tanulóbalesetek megelőzésével, az ifjúságvédelemmel

összefüggő feladatok végrehajtásában

- kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, figyelemmel kíséri a tanulók

érdemjegyeinek alakulását

- közreműködik az intézményi dokumentumok készítésében



34

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

1.6.1. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek

Iskolánk egyik fontos feladata a kiemelkedő tehetségek támogatása, a diákok képességeihez és

igényeihez alkalmazkodó ösztönző oktatási programok kidolgozása, amelyek lehetővé teszik

(tehetik) a lehetőségeik kihasználást és kivételes képességük gondozását.

Iskolánk nem kevésbé fontos feladata az érzelmileg megzavart fejlődési menetű és a tanulási

akadályokkal, zavarokkal küzdő tehetségek felkarolása.

Tehetségnevelési céljaink Renzulli (Mönks) háromgyűrűs tehetségkoncepcióját követve a

személyiség három jellemzőjének (kreativitás, motiváció, kiemelkedő intellektuális képesség),

valamint a három környezeti tényező (család, iskola, társak szociális beállítódása) közötti

interakció fejlesztésében látjuk. A céljaink megvalósításához elengedhetetlenül szükséges volt az

elkötelezett és a témában jól képzett pedagógusok, szakemberek felkészítése. A

tehetségfejlesztés speciális gyakorlati feladatainak megoldására. Ennek eredményeként

nevelőink olyan ismeretek, módszerek, eszközök birtokába jutottak, amelyekkel hatékonyabbá

tudják tenni a különböző műveltségi blokkhoz, tevékenységi területhez kapcsolódó

tehetségfejlesztő munkát. Tehetségfejlesztésünk a differenciálás módszerére épül.

* Differenciálás a pedagógiai program szintjén

- Elágazások beépítése a tantervi rendszerbe (belső átjárhatóság, felzárkóztató

képzés és szakképzés)

- Tanulócsoportok, egyének kiemelése, hogy különös figyelmet fordítsanak rájuk

(versenyfelkészítő kurzusok)

- Speciális pedagógiai tevékenységek szervezése, amelyek lehetővé teszik a

tanulók egyéni jellemvonásainak feltárását, kibontakozását (önképző körök)

- Differenciálást szolgáló szervezeti formák (csoportbontások, szakkörök,

sportkörök, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyek

- Differenciálást segítő taneszközök biztosítása (oktatócsomagok, számítógépes

multimédia)

* Differenciálás a tanulásszervezésben

- Képesség és érdeklődés szerinti csoportbontás

- Tartalmi különbségtétel

- Követelmények differenciálása



35

A tehetséggondozás folyamata

A tehetség fogalmának értelmezése a mi intézményünkben igen tág. Nem csak a hagyományos értelemben vett kreatív, intellektuálisan fejlett tanulókat tekintjük

tehetségesnek, hanem a „mindenki valamiben tehetséges elvét vesszük” alapul, miközben persze a kiemelkedő művészi, sportolói, tanulmányi, egyéb tehetségeket külön

figyelemmel gondozzuk.

Tevékenység Módszer Felelős

1. Tehetségek felismerése megfigyelés osztályfőnök, szaktanár

házi versenyek (szaktárgyak, különböző művészeti ágak, sportversenyek, kiállítás stb.)

szaktanárok

speciális képességeket mérő tesztek pszichológus

a tehetségek felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata (ünnepélyeken való szereplés, diákönkormányzatban végzett munka stb.)

szaktanárok, diákönkormányzatot segítő felnőtt, osztályfőnök

a felismert tehetségek megbeszélése a tanulóval és az egyéni nevelési tervbe beillesztés

osztályfőnök

2. Tehetségfejlesztés

(az iskolán belül) egyéni fejlesztés a különösen kiemelkedőkkel

a tantárgyfelosztásban adott lehetőségek szerint

pedagógus

differenciált tanóravezetés pedagógusok

szakkörök a tantárgyfelosztásban megadott lehetőségek szerint

szakkörvezetők

az egyéni nevelési terv folyamatos kiértékelése a tanulóval, és megbeszélése a szaktanárokkal, szakkörvezetőkkel stb.

osztályfőnök, pedagógusok

iskolán belüli művészeti fejlesztés már fentebb felsorolt alkalmai (folklór, színjátszó kör stb.)

megbízottak, pedagógusok

sportkör testnevelő tanárok

3. Tehetségfejlesztés

( iskolán kívül) tanulmányi és sportversenyek

ösztöndíj programok

külső szervezetek által szervezett foglalkozások

szaktanárok

ifjúságvédelmi felelős

szaktanárok



36

1.6.2 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja

A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét

jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő személyi, tárgyi és

infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra.

Iskolánk küldetésének tekinti a sajátos nevelési igényű, enyhe fokban értelmi fogyatékos,

beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral és egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos

tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók szakképesítéshez vagy

rész-szakképesítéshez juttatását. Ennek érdekében felhasználjuk mindazokat a pedagógiai

lehetőségeket, amelyeket a 32/2012. (X. 8.) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelveit tartalmazó EMMI rendelet számunkra biztosít.

Munkánk során figyelembe vesszük a fejlesztés irányelveit a 2017. augusztus 31-ig érvényben

lévő 2/2005. (III. 1.) OM rendeletben foglaltaknak megfelelően (összhangban a fent említett

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelettel).

Mindezek alapján:

Egyéni fejlesztő, habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk a sajátos nevelési

igényű tanulók számára. A fejlesztést a szakvéleményben meghatározottak alapján

gyógypedagógus végzi.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

A sajátos nevelési igény kifejezi a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő

ütemű fejleszthetőségét.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team-munkában kialakított és szervezett

nevelési folyamatban valósul meg, mely a tanulók igényeitől függő eljárások (időkeret,

eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé.

A team-munkában részt vevő pedagógusok: szakképzett gyógypedagógus, az SNI-s tanulókat

oktató pedagógusok munkaközössége, iskolapszichológus korlátozott időben.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve fejlesztő, habilitációs,

rehabilitációs célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A tanulók habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének alapja a szakértői bizottság

szakvéleménye.

A habilitációs es rehabilitációs tevékenység céljai es feladatai

A célokat és feladatokat, fejlesztendő területeket a tanulók lakóhelye szerint illetékes

Szakszolgálatok és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézetek és tanulási képességet vizsgáló

szakértői és rehabilitációs bizottságok tűzik ki, a tanulók vizsgálatára épülő szakvéleményekben

fogalmazzák meg, melyek alapján a gyógypedagógus a köznevelési törvény vonatkozó

paragrafusai szerint egyén fejlesztési terveket készít valamennyi tanulónk számára.

A habilitációs es rehabilitációs tevékenység céljai es feladatai ennek megfelelően:

- Az értelmi és beszéd fogyatékosságból fakadó, hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása,

újabb kialakítása.

- A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

- A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.



37

- Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés céljait mindenkor a

fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosipszichológiai komplex vizsgálat

diagnózisára, javaslataira építjük.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

- A fogyatékosság típusa, súlyossága.

- A fogyatékosság kialakulásának ideje.

- A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, képességei,

- kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

- A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, pályaválasztás, életvitel.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár kompetenciája:

- A programok, programcsomagok összeállítása.

- A habilitációs, rehabilitációs, egyéni fejlesztés.

- Közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő

- habilitációs, rehabilitációs, fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a

konzultációkban.

Szakközépiskolánkban integrált keretek között nevelt SNI tanulók:

- enyhe értelmi fogyatékos

- beszédfogyatékos

- autizmus spektrum zavarral és

- egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő tanulók.

-

Szakiskolánkban szegregált keretek között nevelt SNI tanuló:

- enyhe értelmi fogyatékos

- autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók.

Integrált nevelés, oktatás

Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti

empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a

gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző

módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat

elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.



38

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az

idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy

funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés)

diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.

Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése,

valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb

érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek

vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb

hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a

finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a

kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként

változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség

különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás

eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt

kevésbé feltűnőek.

Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése,

hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített

gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének

folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal

kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a

közoktatásról szóló törvény szerint –:

a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta,

konduktor foglalkoztatása,

b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve

c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai

nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.



39

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulóink nevelésében az

irányelvben leírtakat alkalmazzuk, figyelembe véve az intézményünk pedagógiai programját,

helyi tantervét.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és

rehabilitációja

szocializációja, eredményes társadalmi integrációja,

a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók

korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási

technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre

irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg,

a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás.

A beszédfogyatékos tanulók

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok

és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek

következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási

képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a

beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és - megértés zavaraiban, a beszédritmus

sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános

beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a

hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók.

A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig –

minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs

nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki.

A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a

beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

a) akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés,

b) diszlália,

c) disarthria,

d) dadogás,



40

e) hadarás,

f) diszfázia,

g) diszfónia,

h) az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar,

i) súlyos beszédmegértési zavar

vagy ezek halmozott előfordulása.

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel

ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek

beépítése a pedagógiai teendők sorába.

Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése

pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése

önállóság fejlesztése

önbizalom fejlesztése

pozitív énkép kialakítása

bátran merjen beszélni társai előtt

Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja

A dadogásnál: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció, fejlesztés.

hadarás:

figyelem fejlesztés

helyes lépéstechnika

mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás

megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem

speciális mozgások

aktív és passzív szókincsbővítés

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges:

logopédiás terápia

kommunikációs tréning

drámaterápia

Egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő tanulók

Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros

hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy

fejletlensége áll fenn.



41

a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás,

olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei.

b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig

tud a feladathelyzetben megmaradni.

Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a

várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók

fejlesztése

egészséges énkép, önbizalom kialakítása

kudarctűrő-képesség növelése

önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt célja.

Diszlexia, diszgráfia:

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási,

helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése,

működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll.

Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete.

Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a

figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése.

Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa

töredezett, fáradékonyabb.

Fejlesztési feladat:

látás, hallás, mozgás koordinálása

olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel

élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

Diszkalkulia

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok

megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket

szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a

matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége.



42

Fejlesztés feladatai:

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt,

intenzív fejlesztése

testséma kialakítása

a matematikai nyelv tudatosítása

segítő, kompenzáló eszközök használata

szám-és műveletfogalom kialakítása

egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar.

Hyperkinetikus zavarok

Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok

megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság.

Magatartási zavarok:

Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat

durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód,

erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.


a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban

egyénhez igazodó követelmény kialakítása

az alkalmazkodó készség fejlesztése

együttműködés családokkal, szakemberrel

sikerélmény biztosítás.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók

Az autizmus spektrumzavarok az idegrendszer igen korai nagy valószínűséggel veleszületett

ártalmának illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának

következményei. A zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és a sajátos

gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben

nyilvánul meg.


A speciális fejlesztés első szakaszának (óvodai nevelés időszaka, alsó tagozat) fő célja a

habilitáció. A második szakasz (alapfokú nevelés időszaka, a középfokú nevelés, oktatás)

fejlesztési területei:



43

- képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével

- a szociális, kommunikációs kompetencia fejlesztése

- kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra

- önellátás körének bővítése

- munkára nevelés megalapozása

A harmadik szakaszban a középfokú szakképzésben a cél az egyénileg elérhető legmagasabb

szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása.

- képességek szinten tartása

- tantárgyi ismeretek a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott tartalmak adaptálásával

az egyén képességeinek megfelelően

- óraszervezés, önállóság, táguló szociális integráció, munkára nevelés.

1.6.3. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése

A köznevelési törvény új fogalom használata szerint: beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen

alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal

küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos

tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk

folyamata:

Faladatok:

- A tanuló előéletének megismerése, kiváltó okok feltárása

- A tanuló pozitív tulajdonságainak keresése, melyre a későbbiekben támaszkodni

lehet

- Megkeresni azokat a tevékenységi területeket, feladatokat, amelyek segítségével a

tanuló érdeklődése felkelthető, energiája hasznosítható

- A tanuló társas kapcsolatainak fokozott figyelemmel kísérése

- A hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód,

egyéni fejlesztés)

- A tanulók sikerélményhez jutása

- A tanulók kommunikációs készségének fejlesztése

- A tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése

- Az empátia és a toleranciakészség fejlesztése



44

Feladat

Módszerek Ki?

A magatartási , tanulási és beilleszkedési

nehézségekkel küzdő fiatalok azonosítása

a kirívó nehézségek feltárása: teszttel,

megfigyeléssel, beszélgetéssel, szaktanári közös

konzultációval

az egyéni nevelési tervben e nehézségek

leküzdésének lehetséges útjait szerepeltetni

komplex fejlesztésük tükrében a pedagógus

elfogadó magatartása velük szemben

iskolavezetés, osztályfőnök, kollégiumi nevelő

osztályfőnök, kollégiumi nevelő

A társadalom struktúráinak, folyamatainak, a

demokratikus értékeknek a megismertetése a humán tárgyakon belül e témák jelenléte a

tantervben,az iskolai választások és egyéb

demokratikus jogok gyakorlása során utalni ezek

„társadalmi megfelelőire”

szaktanárok

iskolavezetés, DÖK által felkért felnőtt(ek),

pedagógusok

A normák ismertetése és értelmezése az iskolai, kollégiumi házirend kidolgozása (a

tanulók bevonásával), rendszeres felülvizsgálata,

ismertetése, megbeszélése, átnyújtása kis füzet

formájában

osztály- és csoportszabályzat kialakítása, időnkénti

megbeszélése; írásos formában átnyújtani

mindenkinek

iskolavezetés, osztályfőnök, kollégiumi nevelő


A normák közösségi elfogadásának és

betartásuk közösségi ellenőrzésének segítése osztály- és csoportszabályzat kialakítása során a

realitására ügyelni

ennek hűséges betartása

a DÖK bevonása a normák megtartatásának

felelősségébe, a kortárs hatások korrigálása (pl. az

agresszió kiiktatása!)

a normák megtartásának kiemelése, jutalmazása a

közösség előtt, egyetértésével (megbeszélés, titkos

szavazás egy-egy jutalomnál pl.)



DÖK-öt segítő felnőtt(ek)

pedagógusok

Tanórai differenciált oktatás tanulás segítő programok szaktanár, fejlesztő-gyógypedagógus



45

1.6.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felzárkóztatását segítő program

A felzárkóztatás célja a szerény képességekből, a hozott hátrányokból adódó lemaradás csökkentése,

egészségügyi vagy szociális okból a versenyt nem bíró tanulók segítése, alapkészségek fejlesztése, a

tantervi minimumkövetelmények elérése.

Felzárkózató tevékenységünk területei:

- közismereti felzárkóztatás

- személyiség felzárkóztatás, fejlesztése

- szakmai felzárkóztatás

- lemorzsolódás megelőzése

A felzárkóztatást segítő programok megvalósításának lehetőségei: - tanórákon

- tanórán kívüli foglalkozásokon

A tanórák fontos feladata: - a belső motiváció fejlesztése

- a változó tanulási helyzetekben való rugalmas alkalmazkodás fejlesztése, új algoritmusok

keresése

- változatos, inger-gazdag módszerek alkalmazása

- pozitív önértékelés kialakítása

- a találékonyság, az ötletgazdagság fejlesztése

- különböző információ-feldolgozási módok megismerése, ennek megerősítése a tanulóban:

vizuális szemléltetés, vázlatkészítés

- auditív –tanári magyarázat, hangos tanulás

- mozgásos –rajzolás, mozgás, jegyzetelés

A tanórán kívüli foglalkozások fontos feladata:

- az előzetes ismeretek hiányának pótoltatása

- a különböző tanulási stílusok megismerése és megerősítése a képességekre gyakorolt hatásuk

szerint: értelmes tanulás –valamennyi képességet fejlesztik

- impulzív tanulás –megértésbeli zavarok jellemzik

- mechanikus tanulás –a figyelem és az emlékezet működését érinti

- az akaraterő fejlesztése

- a társas tanulás megerősítése

- fejlesztő programok szervezése: belső motiváció fejlesztése,

- a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése,

- a szelekció, a lényegkiemelés fejlesztése,

- a szövegértési képesség fejlesztése.

A fentiek megvalósítása a felzárkóztatási programban lehetséges, amelynek formái lehetnek:

- tanév elején felmérés készítése

- tanulás tanítása

- hiányosságok pótlása

- alapkészségek gyakoroltatása

- korrepetálások az alapkészségek és követelmények elsajátítására



46

- differenciált és csoportfoglalkozások egyes tanulókra kötelező jelleggel

- tanulópárok, tanulószoba

- a gyengébb képességűek motiválása az új ismeretek elsajátítása

- egyéni beszélgetések, sikerélményekhez juttatás

- minimum követelmények megfogalmazása

A kompetenciaalapú oktatási projekt bevezetésével nem annyira az a lényeges, hogy segítsünk a

diákoknak felzárkózni, hanem sokkal inkább az, hogy lehetővé tegyük számukra a saját ütemüknek

megfelelő fejlődést, tanulást. Így nem alakulnak ki problematikus tanítási helyzetek, mivel olyan

ismeretelsajátítási módokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyekben valóban önmaguk lehetnek. Az

új tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre

összpontosít. Arra, hogy minden gyerek:

- tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat);

- legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia);

- legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia).

A tanulásszervezés kulcsfigurája a tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell

megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe

vegye a tanulók három alapszükségletét.

.



47

A tanulási kudarcnak kitett fiatalokkal kapcsolatos szabályozott nevelési-oktatási folyamat


1. A tanulási

kudarcnak kitett

tanulók felismerése

képességek felmérése iskolába lépéskor,

különösen a részképesség zavarok feltárása

iskolapszichológus,

osztályfőnök

megfigyelés szaktanárok, osztályfőnök

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai

produktumainak célirányos áttekintése)

szaktanárok, osztályfőnök

beszélgetés (gyerekkel, szülővel) szaktanárok, osztályfőnök

a tanulók tanulási szokásainak felmérése tanulásmódszertan tanár,

magyartanár

2. A tanulási

kudarcnak kitett

tanulók fejlesztése

(az iskolán belül)

egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztés az

órákon

pedagógusok,

iskolapszichológus

differenciált tanóravezetés minden pedagógus

korrepetálás érintett pedagógus,

korrepetálást vezető pedagógus

kollégiumi szilenciumhoz kapcsolódó

korrepetálás

kollégiumi nevelő

tanulásmódszertan, tanulás tanítása tanulásmódszertan és magyar

tanár

tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.),

relaxáció

iskolapszichológus,

szociálpedagógus,

pedagógusok

3. A tanulási

kudarcnak kitett

tanulók fejlesztése

(iskolán kívül)

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális

szakemberekhez történő irányítása (pedagógiai

szakszolgálat, pszichiátria stb.)

szaktanár, osztályfőnök,

szociálpedagógus,

iskolapszichológus

4. A fejlesztés

hatékonysága,

értékelés

tesztek újrafelvétele pedagógus, iskolapszichológus

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai

produktumainak célirányos áttekintése)

szaktanár, osztályfőnök

felhasznált összegek és a megtérülés arányának

vizsgálata

iskolavezetés

megfigyelés szaktanár, osztályfőnök

tanulmányi eredmények elemezése szaktanár, osztályfőnök

beszélgetés (gyerekkel, szülővel) szaktanár, osztályfőnök



48

1.6.5. Szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenység

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz

mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen a szociális

hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakozásában.

Intézményünkben a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a gyermek-és

ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel és munkaközösség vezetőkkel, pszichológussal közösen

hangolják össze. Helyzetfelmérés után meghatározzák a tevékenység célját, éves ütemtervet,

valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformát.

A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi területe

- Segítségnyújtás arra, hogy a gyermek szükség esetén kollégiumi ellátásban részesüljön.

- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson, a gyermekvédelmi felelős fogadóóráin.

- Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése.

- A tankönyvtámogatás mértékének meghatározása, könyvtári, ill. használt könyvek

igénylésének biztosítása.

- Táborozások, kirándulások költségeihez hozzájárulások szervezése, pályázatok figyelése,

részvétel a pályázatokon.

- Ha szükséges, a gyermekvédelmi hatóságoknak jelentés készítése.

- Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel.

- Külső előadók segítségének megszervezése.

Az osztályfőnök tevékenységi területei - Az osztályközösség erősítése, különös figyelemmel kísérve a szociálisan hátrányos tanulókat,

hogy ne szoruljanak a perifériára.

- Szülői értekezleten a szülőkkel a nevelési problémák megbeszélése, szükség esetén a nevelési szokások bővítése.

- Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése szaktanárok bevonásával.

Külső szakember igénylése, tevékenységi területeik - Önismereti csoportok létrehozása, működtetése a nevelési tanácsadóval együtt.

- Drog-és bűnmegelőzési programok szervezése.

- Mentálhigiénés programok szervezése.

Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük az intézményben a lemaradó vagy eltérő képességű,

szociális helyzetű (HH, HHH, SNI) tanulók együttnevelését, oktatását. Ennek érdekében a tanórák

kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva,

differenciált oktatás keretében kell megvalósítani az esélyegyenlőség biztosítását.

Az iskola saját erőforrásaihoz mérten tud csak számukra anyagi segítséget nyújtani, ezért

feladatunk az iskolánk kívüli erőforrások megkeresése.



49

Tevékenység Módszer Felelős A leghátrányosabbak

felkutatása kérdőíves tájékozódás, családlátogatás, személyes

beszélgetés a tanulóval, hátrányos helyzet (belső) rangsor

készítése

osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős,

DÖK

Ingyenes étkezés

biztosítása a

rászorultaknak és

kedvezmények nyújtása

lehetőség szerint

rászorultság felmérése, anyagi fedezet felmérése, az állami

segítséghez szükséges dokumentumok bekérése

osztályfőnök, gazdasági vezető,


Ösztöndíj lehetőségek

megkeresése segítségadás

a pályázat megadásában.

tájékozódás, segítségadás, ösztöndíj lehetőségek

összegyűjtése

szociálpedagógus, osztályfőnök

Kapcsolattartás az

önkormányzatokkal,

gyermekjóléti

szolgálatokkal.

tájékozódás a lehetőségekről, rendszeres találkozás, az

ügyintézés segítése, személyes beszélgetés a szülővel,

tanulóval

szociálpedagógus, osztályfőnök


A családok, tanulók

felvilágosítása a működő

szociális lehetőségekről

családlátogatás, tájékoztatás szülői értekezleten,

elnyerhető szociális támogatások, rendeletek

összegyűjtése, e gyűjtemény megismertetése a tanulókkal,

szülőkkel

osztályfőnök

Adományok (ruha-,

tankönyvsegély)

szétosztása

olyan alkalmak teremtése, ahol a segítség nem megalázó,

személyes beszélgetések a tanulóval

osztályfőnökök

Tankönyvsegély állami

megszerzése, az iskola

tulajdonában lévő könyvek

használata

dokumentumok beszerzése, szülők értesítése, az iskolai

tankönyv használatának szükségességét felmérni, a

használatot ellenőrizni (rongálások elkerülésére)

osztályfőnök, pedagógusok,

tankönyvfelelős

Értékelés

Tanulói, szülői

elégedettség mérése

kérdőíves tájékozódás osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős

Kimutatás az elért

támogatásokról összehasonlítás az előző évivel, elemzés osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős



50

1.6.6. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

Az ifjúságvédelmi tevékenység átfogja intézményünk életének egésztét azzal a céllal, hogy

biztosítsa a diákokat megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedést tegyen a rászorulók

érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű fiatalok elviselhető életlehetősége

felett.

Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő preventív szociális munkát és

pedagógiai tevékenységeket az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, az iskolai védőnő és a

gyermekvédelmi felelős koordinálja. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvényből adódó új prioritások alapján átdolgoztuk az intézmény gyermek-és

ifjúságvédelemmel kapcsolatos programját. A programunkban a pedagógusok munkáját a

védelem, a gondoskodás, az egyéni törődés, a prevencióra való törekvés jellemzi.

A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló tanulóink:

- Hátrányos helyzetű tanulók

- Veszélyeztetett tanulók

- Fogyatékos tanulók

- Nehezen nevelhető tanulók

- Bűnelkövető tanulók

A gyermekvédelem konkrét működési területei iskolánkban:

- Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása

- Drog-prevenciós tevékenység

- Jogok és kötelességek ismerete, közösségi nevelés

- Indulási hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, hátrányos helyzetű tanulók segítése

- Tehetséggondozás

- Kapcsolattartás a szülőkkel

- A nevelőtestület (és az iskola dolgozói) körében végzett tevékenység

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős önálló feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

Tevékenység Módszer

Felmérések összefogása, a kiemelten

veszélyeztetett tanulók szűrése a szociálpedagógus,

iskolapszichológus és az

osztályfőnökök felmérő

munkájának segítése (összegyűjtés,

kiértékelés segítése)

adatlapok átnézése, konzultáció az

osztályfőnökökkel

A gyermekvédelemmel kapcsolatos

dokumentumok összegyűjtése,

ismertetése a pedagógusokkal

gyűjteménykészítés

tanegységenként értekezleten a

dokumentumok bemutatása, a



51

gyermekvédelmi szemlélet

kialakítását segítve

A szociálpedagógussal együtt

kapcsolattartás a gyermekjóléti

szolgálattal, nevelési tanácsadóval

(városi jelzőrendszer működése)

személyes találkozás, részvétel a

városi tanácskozásokon, telefonos

kapcsolattartás

Információáramlás segítése (a

tanulókkal kapcsolatban) adatlapok áttekintése és

konzultáció az osztályfőnökökkel

(egyéni nevelési tervek)

ezek alapján a szaktanárokkal

konzultálva: tájékoztatás

Részvétel a drog-prevenciós és egyéb

tanórán kívüli tevékenységek

megszervezésében

a szociálpedagógus és az

iskolapszichológus munkájának

segítése az általuk megadott módon

A szociálpedagógussal együtt (de az

ifjúságvédelmi felelős vezetésével)

explicit bűnmegelőzési foglalkozások

szervezése a helyi rendőrség

segítségét kérve

kapcsolattartás a helyi rendőrség

felelőseivel, különösen az ottani

ifjúságvédelmi felelőssel

meghívott rendőrök előadása:

törvénysértés, büntetés

börtönből kijöttek előadása

filmek a bűnelkövetésről, börtönről

A különösen veszélyeztetett

tanulókkal személyes kapcsolattartás beszélgetések lehetősége,

tanácsadás

a különösen veszélyeztetett tanulók

nyomonkövetése:

osztályfőnökökkel és a tanulókkal

konzultálva

A gyermekvédelmi szempontok

érvényesülésének nyomon követése

részvétel a fegyelmi tárgyalásokon

konzultáció az iskolavezetéssel a

lemorzsolódásról, hátrányok

enyhítésének folyamatáról

(kiemelten a veszélyeztetett

gyerekek esetében)

Az igazgató és a munkaközösség

vezetők év végi ellenőrzésének,

értékelésének segítése

a lemorzsolódás felmérése

(osztályfőnökökkel), okok

összegyűjtése

a dokumentált közbelépések

összegyűjtése

beszámoló készítése a saját

munkájáról

értékelő beszámoló az iskolai

gyermekvédelem alakulásáról



52

Utógondozásunk

Célunk a tanulmányait befejező tanuló integrálása – a családba – a saját korcsoportba – a

munkahelyre. (Ezt feltétlenül segíti a már korábban kialakított kapcsolat munkahellyel,

munkaügyi központokkal, gyakorlati képzőhelyekkel)

- Körültekintő előmunkálatok (családgondozás, osztályfőnöki órák speciális témái)

- Szakmaválasztás irányítása (a differenciált szakmaválasztás)

A tanuló sikeres munkába állása (sikeres munkába segítése) esetén:

- folyamatos kapcsolattartás a tanulóval (a hibák, nézeteltérések azonnali megoldása),

- a munkahelyi ügyintézés támogatása.

Sikertelen munkába állítás esetén:

- átképzés,

- munkaügyi központ megkeresése, folyamatos kapcsolattartás,

- munkahelykeresés

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának rendje és formája

A tájékoztatás formái:

- osztályfőnöki tájékoztatás

- diákönkormányzat ülései

- diákközgyűlés

- iskolavezetés körözvényei

- faliújság

- iskolarádió

Az osztályközösséget elsősorban az osztályfőnök tájékoztatja és az osztályfőnökön keresztül

nyilváníthatnak véleményt az őket érintő témákban.

Az iskolai diákönkormányzat, amely havi üléseivel, az igazgató és a diákönkormányzatot segítő tanár

jelenlétében képviseli a diákok véleményét és biztosítja tájékoztatásukat.

A diákközgyűlés minden év januárjában, diáknapkor az igazgató, az igazgatóhelyettes, a

diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnökök jelenlétében értékeli az előző tanévet, és

fogalmaz meg javaslatokat a következő évre.

Fegyelmi tárgyaláson is képviselteti magát a diákság osztályszinten és iskolai szinten (DÖK) is.

Rendkívüli eseményekről, kirívó fegyelmi ügyekről, kiemelkedő versenyeredményekről minden

osztályt körözvényben tájékoztatunk.

Az iskolarádióban a diákönkormányzatot felügyelő tanár jóváhagyásával hangozhatnak el

közlemények a diákok részéről. Az aulában a hirdetőtáblán és a faliújságon elhelyezett

dokumentumokon tájékoztatjuk a tanulókat a napi aktualitásokról.



53

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A kapcsolattatás belső partnerei:

a) Tanulók –pedagógusok együttműködése

Cél a folyamatos kiegyensúlyozott feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek

megfelelő eredmények, elérése a személyiség kibontakoztatása az oktató – nevelő munkában.

Ezt a munkát egészítik ki a szakoktatók és a szaktanárok az adott szakterületeken.

A szülőknek és a tanulóknak törvény adta joga, hogy az iskola pedagógiai tevékenységéről

részletes és tárgyilagos tájékoztatást kapjanak. A tényszerű informálás az iskola valamennyi

alkalmazottjának a feladatai közé tartozik.

További lehetőségek az együttműködésre és a véleménynyilvánításra:

- a diákgyűlés, mely évente egy alkalommal ülésezik,

- a diákönkormányzat, melynek minden osztályból 1 fő képviselője van,

- a diákönkormányzat, havonta két alkalommal ülésezik, munkáját segítő

tanár koordinálja,

- a diákönkormányzatot koordináló tanárok a kéréseket, problémákat,

véleményeket továbbítja az érintetteknek, illetve az iskolavezetőségnek,

- a diákönkormányzat tagjai meghívás alapján részt vehetnek az

iskolavezetőségi, nevelőtestületi értekezleteken a tanulókat érintő napirendi

pontok tárgyalásában,

- a diákönkormányzat fórumain meghívás alapján részt vehetnek az

iskolavezetőség tagjai,

- a tájékoztatás eszköze a hangosbemondó

- a tájékoztatás további lehetősége a személyes találkozás, melyet az iskola

igazgatója juttat el a tanulókhoz,

- a tanulóknak adminisztratív és személyes ügyeiben mindennap segítséget

nyújt az iskolatitkár,

- az iskolai fegyelmi „tárgyalásokon” az osztály és/vagy az iskolai

diákönkormányzat képviselője mindenkor részt vesz.

Tanulóink saját kollégiumunkban vannak elhelyezve. A kollégiummal ugyanolyan

kapcsolattartásra és együttműködésre törekszünk, mint a szülőkkel. A családtól való tartós

távollét, az önállóság megélése megnehezíti a kollégiumban élők helyzetét, ezért törekszünk:

- kollégiumi nevelőkkel való szorosabb kapcsolattartásra,

- a kollégisták fokozottabb ellenőrzésére a napi munka során.



54

b) A szülők, pedagógusok, kollégiumi nevelők együttműködésének folyamata


Kapcsolatfelvétel –

„megelőző”

családlátogatás

megfigyelés

kérdőíves tájékozódás (szociális helyzet, családtipológia)

osztályfőnökök, iskolapszichológus

Folyamatos

kapcsolattartás

- levélben, telefonon

- fogadóórán

- szülői értekezletek

- szülői értekezletek a

tanulók részvételével

(aktuális témákban.

pl.: kirándulás)

- „nyilt nap” szervezése

- szülők meghívása

iskolai

rendezvényekre,

liturgikus alkalmakra

- folyamatos kapcsolat

DÖK-kel

probléma megbeszélés, tanulmányok, magatartás

elemzése, értékelése (az egyéni fejlődés kiemelésével)

ismerkedés (pedagógiai program, házirend, az iskola

elvárásai, követelményei)

tájékozódás (a szülő elvárásai, problémák)

a felmérések tapasztalatai, tanulmányi helyzet

(dokumentumelemzés)

vita, megbeszélés

ismerkedés, szemléltetés

megfigyeltetés, bemutatás, beszélgetés

a nevelési programban korábban meghatározott módokon,

valamint a szülők és DÖK közös találkozásának

megszervezése

osztályfőnök, szaktanárok

osztályfőnök, igazgató

osztályfőnökök, az osztály

önkormányzat diákvezetője

munkaközösség-vezetők,

osztályfőnökök, szaktanárok

igazgató, osztályfőnök

DÖK-felelős, munkaközösség-

vezetők, osztályfőnökök



55

Szülői jogok

érvényesítése

Tanulók az iskola életéről

A kapcsolattartás

fejlesztése

- a szülői ház

kultúrájának jobb

megismerése,

elfogadása (kiemelten

roma családok)

- őszintébb

kommunikáció, a

szülők iskolával

kapcsolatos

ellenérzéseinek

csökkentése

A fejlesztés

hatékonyságának

értékelése

- a szülői és tanulói

elégedettség mérése

- a szülői értekezletek,

fogadóórák

látogatottságának

elemzése

A szülők véleményének, kérdéseinek írásos rögzítése,

ismertetése a nevelőtestülettel

Az SZM munkájának támogatása, folyamatos

kapcsolattartás

PP, MIP, Házirend megismertetése megbeszélése

hozzászólások a dokumentumokhoz

kérdőívek

tájékozódás, önképzés

beszélgetés, meggyőződés, segítségadás az otthoni

problémák megoldásában

kérdőíves tájékozódás

statisztikai elemzés (érdeklődés, tendenciák)

osztályfőnökök

igazgató, tanár – összekötő,

osztályfőnökök



igazgató, osztályfőnökök

osztályfőnökök



56

c) Iskolavezetés és nevelőtestület együttműködését, a szakmai munkaközösségek

együttműködésének formáit a szervezeti és működési szabályzatunk szabályozza.

Együttműködések kapcsolattartás a külső partnereinkkel

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgató helyettes valamint a

szakmai munkaközösség vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső

szervekkel. Intézményünk rendszeres munkakapcsolatot tart fenn:

a fenntartóval

a Katolikus Pedagógia és Szervezési Továbbképzési Intézettel

a Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával

Oktatási Hivatallal

Kolping iskolákkal

A katolikus plébániákkal

Önkormányzati és állami iskolákkal

Gyermekjóléti szolgálatokkal

Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokkal

Nevelési tanácsadókkal

Az ifjúságvédelmi jelzőrendszer szerveivel

Az ipari és agrárkamarával

A gyakorlati képzést segítő termelő és gazdálkodó szervezetekkel

A helyi és kistérségi média szereplőivel

Sportegyesületekkel (helyi és városi)

Rendőrséggel

Civil szervezetekkel

A munkakapcsolat megszervezéséért az igazgató felelős. Az egyes intézményekkel és

szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az éves munkaterv rögzíti.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart

fenn az iskola-egészségügyi ellátást biztosító dolgozókkal. Segítésükkel megszervezi a tanulók

rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint az ifjúságvédelmi feladatok eredményes

ellátása érdekében az iskola ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a

gyermekjóléti szolgálatokkal és családgondozókkal.

A kapcsolattartás célja:

- A gyermekek védelme, jogaik biztosítása.

- Szociális segítségnyújtás.

- Ahol szükséges a családi életvitel követése.

- Igazolatlan hiányzások csökkentése.

- Kapcsolattartó személy: ifjúságvédelmi felelős.

A kapcsolat formái:

- Nevelési értekezleten tájékoztató a tanároknak.

- Szülőkkel közös esetmegbeszélések (eseti jelleggel).

- Közös családlátogatások (eseti jelleggel).

- Családgondozás.



57

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

• osztályozó vizsgákra,

• különbözeti vizsgákra,

• pótló és javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

- Osztályozó vizsga

20/2012. (VIII.1) EMMI rendelet 64. § alapján:

(2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az

előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület

döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt

tesz vizsgát.

(3) Egy osztályozó vizsga –a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel –egy adott tantárgy

és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló

osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

(4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában –a szakképzésre vonatkozó rendelkezések

szerint –szervezett beszámoltató vizsga is.

- Magántanulói vizsga: kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A

magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot.

Tanévenként két alkalommal –januárban és júniusban –szervezünk vizsgát, amelynek időpontjáról

levélben értesítjük a tanulót és a szülőt. A tanuló a vizsga anyagát, témaköreit az adott szaktanártól

kapja meg. A felkészüléshez segítséget kérhet. A vizsga egy írásbeli feladatlap megoldásából és 3

tagú vizsgabizottság előtti szóbeli vizsgából áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg, ezt

jegyzőkönyvben rögzíti. Az osztályfőnök adminisztrálja a törzslapon és a bizonyítványban az elért

eredményt. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg vagy elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát

tehet.

- Nem osztályozható tanulók vizsgája: ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan

mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt



58

a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető,

kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az

osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma

meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a

tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és

emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Tanévenként két alkalommal -–januárban és júniusban -–szervezzük meg az osztályozó értekezlet

után. A tanulót, a szülőt az osztályfőnök értesíti a digitális naplón keresztül. A vizsgaanyagot a

szaktanárok határozzák meg az adott időszak tananyagához igazodva. A tanuló írásban és szóban tesz

vizsgát, a szaktanár kijavítja a dolgozatot és az eredményt jegyzőkönyvben és a digitális naplóban

rögzíti. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg vagy elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet.

- Javítóvizsga

20/2012. (VIII.1) EMMI rendelet 64. §,

(7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad,

vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

(8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni,

ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

- Egyéb vizsgák:

Szintvizsgák A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, valamint az intézmény

közreműködésével kerül sor a szintvizsga megszervezésére. A szakmai gyakorlati szintvizsga

a mindenkor érvényes MKIK szintvizsga szabályzata szerint kerül lebonyolításra minden szakmánál

az adott és előírt időpont szerint. A vizsgázó tanulók gyakorlati felkészülésének mérése előírt

gyakorlati feladatbankból választott gyakorlati feladatból áll, melyen előírt időtartam alatt kell

elkészíteni, s az értékelése az előre megadott szempontok szerint történik.

Az értékelés rendje, a vizsgatárgyak részei és követelményei, a magasabb évfolyamba lépés

követelményei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a minisztérium által kiadott

kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei”-ben meghatározott követelményeket az adott

évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközi tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból a legalább „elégséges” év végi

osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból/tantárgyakból „elégtelen” osztályzatot szerez,

akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát köteles tenni.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak

osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi



59

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

- egy tanítási évben a mulasztása a hatályos jogszabályban előírtaknál több, és évközi

- jegyei alapján nem osztályozható;

- magántanuló volt.

Az osztályozó vizsga tantárgyai azonosak a naplóban szereplő tantárgyakkal.

A szakképzés pedagógiai szakaszában

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a központilag kiadott képzési

programban „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az

adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei

alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból a legalább „elégséges” év végi osztályzatot

kell megszereznie a továbbhaladáshoz.

• Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból/tantárgyakból „elégtelen” osztályzatot szerez,

akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

• A tanuló évfolyamot ismételni köteles, ha a szakmai gyakorlat előírt követelményeit nem

teljesítette.

• A tanuló évfolyamot ismételni köteles vagy osztályozó vizsgát tehet, ha a törvényben és

rendeletekben meghatározott óraszámnál többet hiányzik.

• Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az

iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.

A kifutó jellegű modulrendszerű szakmai képzéseinknél a tananyagelemeket kell osztályzattal

értékelni. A tananyagelemek óraszámarányos súlyozása adja a tananyagegység (modul)

minősítését. Elégtelen a tananyagegység minősítése, ha bármely tananyagelem elégtelen. Csak az

elégtelen tananyagelemet kell javítani.

A 2013. szeptember 1-jén életbelépett szakképzési kerettantervek már az egyes

követelménymodulokon belül tantárgyakat tartalmaz, és a tantárgyakból kapnak a tanulók

osztályzatot.

A szakmai vizsgák és érettségi vizsgák rendjéről jogszabály által meghatározott központi

szabályzat intézkedik.

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének, felvételének szabályai

1.10.1 A tanulói felvétel szabályai

A tanulói jogviszony az intézménybe való felvételi értesítés alapján beiratkozással vagy átvétellel jön

létre. Iskolánk felvételi vizsgát nem szervez.

A belépés feltétele:

A tanulóknak a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt követelményeknek meg kell felelnie.

- a 8. évfolyam eredményes befejezése (köznevelési és szakképzési hídprogramok esetén az elvégzett 6-7 osztály és betöltött 15. életév) s a bemutatott bizonyítvány

- egészségügyi alkalmassági vizsgálat

- pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés



60

- szakképző évfolyamokra előny a gyakorlati hely megléte.

Tanulók felvétele

A minden tanévre hatályos középfokú iskolai és Hídprogramokra történő felvételi eljárásrend

alapján a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az

iskola több tagozatkódja is megjelölhető.

- az általános iskola továbbítja a jelentkezési lapokat iskolánknak

- megkapjuk a Felvételi Központtól a hozzánk jelentkezettek abc sorrendben lévő névsorát. A

nevelőtestület véleményének kikérése után az igazgató a jogszabályban foglaltak

figyelembevételével meghatározza a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát,

- a felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése szerint iskolánk nyilvánosságra hozza az

ideiglenes felvételi jegyzékét

A rangsorolás során az azonos eredményű tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan

hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete

ezt indokolja. Különleges helyzetűnek minősül az a tanuló, akinek testvére iskolánkban tanulói

jogviszonnyal rendelkezik.

- a végleges felvételi jegyzék megjelenését követően megküldjük a felvételről vagy elutasításról

szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak,

- rendkívüli felvételi eljárását írhat ki az iskola igazgatója, ha az általános felvételi eljárás

keretében a felvehető létszám 90 %-ánál kevesebb tanulót vettünk fel, ezt követi a felvételi

kérelmekről szóló döntés, majd a szülő és az iskola értesítése,

- a beiratkozás a felvételi eljárásrend alapján meghatározott időben, melynek időpontjáról

levélben értesítjük tanulóinkat.

1.10.2 A tanulók átvételével kapcsolatos rendelkezéseink

Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van

lehetőség, ha a köznevelési törvényben előírt osztálylétszámok ezt megengedik.

Ha olyan középiskolából érkezik a tanuló, amelynek képzési struktúrája megegyezik iskolánk

képzéseivel, azonos szakmából érkezik, nincs szükség különbözeti vizsga letételére.

Más középiskolából, más szakmából, de azonos szakmacsoportból érkező tanulók esetében

összehasonlításra kerülnek a tanult tantárgyak a két intézményben, és amelyeket a tanuló nem

tanult, azokból különbözeti vizsgát kell tennie.

A különbözeti vizsgák letételére határidőt jelölünk ki számra. A különbözeti vizsgán való

részvételét írásban kell kérvényeznie, és az iskola igazgatója kijelöli a különbözeti vizsgák

tantárgyankénti időpontjait.

Amennyiben a tanuló nem egyházi iskolából jelentkezik hozzánk átvételre, hittanból minden

esetben különbözeti vizsgát kell tennie.

Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni.

A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató

hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet.

Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja.



61

Jogorvoslati lehetőségek

A jelentkezés elutasítása esetén a szülők a döntés ellen jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslati

eljárást megindító kérelmet az iskola fenntartójához kell benyújtani, melynek elbírálását a

tárgyév június 1-jéig kell elvégezni.

Átvétel útján jogviszony létesíthető abban az esetben, ha a kérdéses évfolyam adott osztályában

van szabad férőhely, valamint a jelentkező azonos képzésfajtából érkezik. Amennyiben a

képzésfajta nem teljesen megegyező, abban az esetben a szükséges tantárgyak vonatkozásában

sikeres különbözeti vizsga letétele után vehető át a tanuló.

A szakképzés területén átvétel kizárólag azonos szakma tanulása esetén lehetséges, kivételt

képez a szakképzés kezdő évfolyamán az az eset, ha a gyakorlati foglalkozások a tanévben még

nem haladták meg az éves gyakorlati óraszám 20%-át.

Ebben az esetben sikeres különbözeti vizsga, és egészségügyi vizsgálat után átvehető a tanuló.



62

„A tettekben megnyilvánuló szeretet felmérhetetlen erőt kölcsönöz a szavakkal kimondott

szeretetnek. Jogot tehát az árnyalatnak, melyben a holnap rajza áll. S a kivételnek, mely

holnapra talán szabály „

( II. János Pál – József Attila)

2.Helyi tanterv



63

2.1 A választott közismereti kerettantervünk szakközépiskolai osztályainkban

Óraterveinket a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló az 51/2012.

(XII.21.) EMMI rendelet, illetve a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016 (VIII.31.)

NGM rendelet alapján készítettük el.

Szakközépiskolai osztályainkban 9-11. évfolyamon 2016. szeptember 1-től felmenő

rendszerben:

Helyi tantervek órakerete

(9-11.évfolyam számára)

Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Közismeret Kötött órák 15 óra 9 óra 6 óra

Szabadon

felhasználható órakeret 3 óra 2 óra 3,5 óra

Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra

Szakmai

elmélet és

gyakorlat

Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra

Szabadon

felhasználható órakeret 2,5 óra 2 óra 2,5 óra

Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra

Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra

Tantárgyak és óraszámok:

Tantárgyaink 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Magyar –

Kommunikáció 2 óra 1 óra –

Idegen nyelv (német)* 2 óra 2 óra 2 óra

Matematika 2 óra 1 óra –

Társadalomismeret 2 óra 1 óra –

Természetismeret 3 óra – –

Testnevelés* 3 óra 3 óra 3 óra

Osztályközösség-

építő Program 1 óra 1 óra 1 óra

Szabad órakeret:

Informatika* 1 óra 1 óra

Hittan 2 óra 2 óra 2 óra

Társadalomismeret - 0,5 óra

Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra

*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban

A választott kerettanterv feletti óraszám

A helyi tantárgyi tantervként alapvetően a kerettantervben leírtakat fogadjuk el.



64

A szabadon választott órakeret terhére a hittan tantárgy mellett új tantárgyként informatika került

bevezetésre heti 1 órában 9. és 11. évfolyamon, illetve a 11. évfolyamon heti 0,5 órával növeltük

a tantárgyi óraszámokat társadalomismeret tantárgyból. Tantárgyi tanterveink pedagógiai

programunk mellékletében találhatóak.

Kerettantervek a képzés érettségi vizsgára felkészítő (12-13.) évfolyamai

számára

Tantárgyak és óraszámok

Évfolyam/

Tantárgyak

12.

Nappali

tagozat

13.

Nappali

tagozat

Magyar nyelv és irodalom 6 6

Idegen nyelv 6 6

Matematika 6 6

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 4 5

Természetismeret 2

Informatika 2 2

Testnevelés és sport 5 5

Osztályközösség-építő

program 1 1

Szabadon tervezhető

órakeret:

Természetismeret 1 2

Hittan 2 2

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek - 1

Összesen (közműveltségi

óraszámok) 35 36



65

2.2 A választott közismereti kerettantervünk szakiskolai osztályainkban

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolánk egy kötelező

9/E jelű előkészítő évfolyamból, és arra épülő két évfolyamos (9-10.évfolyam) OKJ szerinti

rész-szaképesítés oktatását, vagy négy évfolyamos (9-12.évfolyamos) OKJ szerinti szakképesítés

oktatását célul kitűző szakaszból épül fel.

9/E előkészítő évfolyam közismereti kerettanterve enyhén értelmi fogyatékos tanulók

részére

Tantárgyak és óraszámok:

Műveltségterület Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 5 180

Idegen nyelv Német nyelv 2 72

Matematika Matematika 5 180

Ember és társadalom Erkölcstan 1 36

Állampolgári ismeretek 1 36

Ember a természetben Természetismeret 2,5 90

Művészetek Műszaki rajz, vizuális nevelés 2 72

Informatika Informatika 2 72

Életvitel és gyakorlati ismeretek Pályaorientáció 1 36

Szakmai alapozó ismeretek 4 144

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 180

Osztályfőnöki óra 1 36

Szabadon tervezhető Szakmai alapozó ismeretek 1,5 54

Hittan 2 72

Mindösszesen 35 1260

A választott kerettanterv feletti óraszám

A helyi tantárgyi tantervként alapvetően a kerettantervben leírtakat fogadjuk el. A szabad

órakeretet (9. évfolyam 3,5 óra) a közismereti tantárgyak rendszerezésére, ismétlésére,

gyakorlására, a tanultak elmélyítésére fordítjuk. A közismereti tantárgyak kiegészülnek a hittan

tantárgy programjával. A kiegészítéseket tartalmazó tantárgyi tantervek mellékletét képezik helyi

tantervünknek.



66

9. és 10. évfolyamos közismereti kerettanterv enyhén értelmi fogyatékosok OKJ szerinti

rész- szakképesítés oktatásához


Műveltségi terület Tantárgy neve 9–10. évfolyam

(átlag heti időkeret) 2 tanéves óraszám

Magyar nyelv és

irodalom

Magyar nyelv és

irodalom 1 71

Matematika Matematika 2 142

Ember és társadalom Hit és Erkölcstan 1 71

Informatika Informatika 1 71

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 355

Osztályfőnöki óra 1 71

Szabadon tervezhető Német nyelv 0,5 ( 10.évf) 35

Hittan 1 71

Közismeret összesen 12-13 887

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt 21 1491

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv)- rész-

szakképesítések szakmai gyakorlati órái 2 142

Összefüggő szakmai gyakorlat 70 70

Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számolunk.

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók OKJ szerinti szakképesítés oktatásához alkalmazandó

9-12. évfolyamos közismereti kerettanterv


Az OKJ szerinti szakképesítés oktatásához kapcsolódó enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját

ellátó szakiskola 9-12. évfolyamának tantárgyi rendszere.

Műveltségi terület Tantárgy neve

9–10. évf.

(átlag heti

óraszám)

2 tanéves

óraszám

11–12. évf.

(átlag heti

óraszám)

2 tanéves

óraszám

Magyar nyelv és

irodalom

Magyar nyelv és

irodalom 1 72 1 68

Idegen nyelv Német nyelv 1 72 1 68

Matematika Matematika 1 72 1 68

Ember és

társadalom

Hit és Erkölcstan 1 72 1 68

Informatika Informatika 1 72 0,5 34

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 360 5 340

Osztályfőnöki 1 72 1 68

Szabadon

felhasználható

Hittan 1* 72 1 72

Magyar nyelv és

irodalom 0,75* 54 0,5 30

Közismeret összesen 11 918 10,5 812

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt 21 1512 21 1428



67

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv) 1,75** 126 2 136

Összefüggő szakmai gyakorlat 70+105 105

* 9. évfolyamon 2 óra, 10. évfolyamon 1,5 óra szabad időkeret áll rendelkezésre.

**9. évfolyamon 1,5, 10. évfolyamon 2 óra szabad időkeret áll rendelkezésre szakmai órákra.

A közismereti tantárgyak kiegészülnek a hittan tantárgy programjával. A kiegészítéseket

tartalmazó tantárgyi tantervek mellékletét képezik helyi tantervünknek.

2.3 A választott közismereti kerettantervünk a Köznevelési és Szakképzési

Hídprogram osztályaiban

A Köznevelési Hídprogramban A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló

51/2012.(XII.21) EMMI rendelet 9.2 mellékletében kiadott HÍD II. program kerettantervét helyi

tantervként fogadtuk el.

A 2016/17. tanévtől a Szakképzési Hídprogram évfolyamain óraterveink a 30/2016.

(VIII.31) NGM rendelet 9. mellékletében meghatározott közismereti kerettantervek

alapján készültek.

A Hídprogramban a lemorzsolódott, vagy iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles

korú, vagy idősebb – általános iskolai végzettség nélküli – fiatalokat képezünk.

Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe való bekapcsolódás

biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzésének

lehetőségének biztosításával.

A 20 hónapos HÍD program keretei kétfélék.

A) rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb

alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak.

B) hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a

felkészültebb tanulók számára.



68

A) 20 hónapos HÍD II. program óraterve rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés

oktatásához kifutó jelleggel a 2016/17.tanévig

Tantárgyak

Évfolyam/

tantárgyak

HÍD 2/1

heti 16,5

közismereti

óra

A verzió

2 éves képzés

1. év

HÍD 2/2

Heti 10

közismereti

óra

A verzió

2 éves képzés

2. év

Közismeret

Kommunikáció és

anyanyelv

4 3

Élő idegen nyelv

(német)

4 3

Matematika 4 3

Társadalom és

jelenkor-ismeret

3 2

Természetismeret 3 2

Alapvető

munkavállalói és

életpálya-építési

modulok

3 1

Testnevelés és

sport*

2 2

Osztályfőnöki

(osztályközösség-

építő program

1 1

Szabadon

tervezhető

órakeret:

Hittan

2

Hittan 2

Informatika 1

Összesen 27 19

Szakmai elmélet és

gyakorlat együtt

(rész-szakképesítés

oktatásához)

Kötött órák 7,5 14,5

Szabadon

felhasználható órák 0,5 1,5

Összefüggő nyári

gyakorlat

3 hét

(105 óra)

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) Heti 35 Heti 35

A rész-szaképesítés oktatására fordítható idő összesen 953 óra. Nyári összefüggő gyakorlattal és

szabad sávval együtt.

A szakmai elméleti és gyakorlati szabad órakeret felhasználást a rész-szakképesítések

óraterveinél részleteztük.



69

B) 20 hónapos HÍD II. program óraterve hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés

oktatásához kifutó jelleggel a 2016/17. tanévig (20 hónapos képzés)

Tantárgyak

Évfolyam/

tantárgyak

HÍD 2/1

heti 16,5

közismereti

óra

B

2 éves képzés

1. év

HÍD 2/2

Heti 10

közismereti

óra

B

2 éves képzés

2. év

Közismeret

Kommunikáció és

anyanyelv

3 2

Élő idegen nyelv

(német)

3 2

Matematika 3 2

Társadalom és

jelenkor-ismeret

1,5 1

Természetismeret 1,5 1

Alapvető

munkavállalói és


modulok

1,5 -

Testnevelés és

sport*

2 -

Osztályfőnöki


építő program

1 1

Szabadon

tervezhető órakeret

Hittan

Alapvető

munkavállalói

modul

2

0,5

Hittan 2

Összesen 19 11


gyakorlat ( rész-

szakképesítés oktatásához)

Kötött órák 15 21,5

Szabadon

felhasználható órák 1 2,5

Összefüggő nyári

gyakorlat

3 hét

(105 óra)

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) Heti 35 Heti 35

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1521 óra nyári összefüggő gyakorlattal

és szakmai szabad sávval együtt)

A szakmai elméleti és gyakorlati szabad órakeret felhasználást a rész-szakképesítések

óraterveinél részleteztük.



70

C) A 2016/17. tanévtől induló Szakképzési Hídprogram közismereti óraszámai

(30/2016.(VIII.31.NGM rendelet 9.melléklet)

A) Szakképzési Hídprogram óraterv rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához:

SZH/1. évfolyam heti

óraszám (36 hét)

öf. gyak.

3 hét


óraszám (35 hét)

Közismeret 24 17


gyakorlat együtt

7,5 105 14,5

Összesen 31,5 105 31,5

8-10% szabad sáv

(közismereti rész)

3 - 2

8-10% szabad sáv

(szakmai rész)

0,5 - 1,5

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) heti 35 - heti 35

B) Szakképzési Hídprogram óraterv hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához:


óraszám (36 hét)

öf. gyak.

3 hét


óraszám (35 hét)

Közismeret 16,5 10


gyakorlat együtt

15 105 21,5

Összesen 31,5 105 31,5

8-10% szabad sáv

(közismereti rész)

2,5 - 1

8-10% szabad sáv

(szakmai rész)

1 - 2,5

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) heti 35 - heti 35

A Szakképzési Hídprogram közismereti programjának az óraszámai az A és B variációk

számára.

Évfolyam/

Tantárgyak

SZH/1. heti 24

közismereti óra

A

2 éves

1. év

SZH/2. heti 17

közismereti óra

A

2 éves

2. év

SZH/1. heti 16,5

közismereti óra

B

2 éves

1. év

SZH/2. heti 10

közismereti óra

B

2 éves

2. év

Kommunikáció és

anyanyelv

4 3 3 2

Élő idegen nyelv

(angol, német)

4 3 3 2

Matematika 4 3 3 2

Társadalom és

jelenkor-ismeret

3 2 1,5 1

Természetismeret 3 2 1,5 1

Alapvető

munkavállalói és


modulok

3 1 0,5 1

Testnevelés és

sport*

2 2 2 -

Osztályfőnöki 1 1 1 1



71


építő program)

Szabadon tervezhető

órakeret:

hittan

informatika

alapvető

munkavállalói és

életpályaépítés

2

1

2

2

1

0,5

1

Összesen 27 19 19 11



72

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei

Taneszközeink iskolánk infrastruktúrájának részei. Ide tartoznak a tanítás-tanulás tartalmát,

tárgyát megjelenítő információhordozók és az oktatástechnikai eszközök, amelyek a közvetítés

lehetőségének technikai feltételei.

A háromdimenziós és nyomtatott taneszközök közös sajátossága, követelménye, hogy a tanítás-

tanulás konkrét tartalmát, tárgyát jelenítsék meg. Ezek tehát tantárgyspecifikus, vagy

tantárgycsoport-specifikus eszközök, információhordozó anyagok, szoftverek, média.

Fejlesztési tendenciánk előnyben részesíteni a többcélú felhasználást lehetővé tevő

taneszközöket (tantárgycsoportos vagy műveltségi területi szemléletnek megfelelő). A

tantárgycsoportos tervezési szemlélet elősegíti a gazdaságosság elvét, erősíti a tantárgyi

integráció gondolatát.

Az oktatástechnikai eszközök nem egy tantárgy vagy tantárgycsoport, hanem a tanítás-tanulás

általános taneszközei.

Jelentőségük mellett irányelvként hangsúlyozzuk, hogy az eszközök nem helyettesíthetik az

iskolánk alapfilozófiájában megfogalmazott személyesség, és emberi, szocializációs

feltételrendszer szerepét! A taneszközök nem a tanári képességek helyettesítői, hanem

kiterjesztői.

A taneszközöket elsősorban a tanulók képességeit és lehetőségeit meghaladó tanítási feladatok

esetén válasszuk.

A kiválasztás alapelveinél szempont a taneszközök alábbi 3 tulajdonsága:

Dokumentumszerűség: lehetővé teszi egy tárgy vagy jelenség konzerválását és újbóli

felelevenítését (pl.: fotók, hanganyagok).

Alakíthatóság, manipulálhatóság: tárgyak, események, jelenségek valóságos idő és térbeli

viszonyainak átalakítására (lassítás, megváltoztatás).

Sokszorosíthatóság, sokszorozhatóság: film, videó, hangszalag, floppy nyomtatás

(bárhol, bármikor felhasználható).

A komplex tanulási környezet megteremtése differenciált taneszköz-rendszert feltételez.

A kiválasztás általános szempontjai

- Immanens (benne rejlő) lehetőségek és funkciók (motiválás, ismeretnyújtás, szemléltetés,

rendszerezés):

Pl.: természetfilm: - figyelemlekötés, motiválás

- valóság hű bemutatása

- új ismeret nyújtása,

- rendszerezés,

- rögzítés.

- Didaktikai feladat és tartalom.

- Szervezeti formák és módszerek:

Adott szervezeti forma vagy módszer csakis a megfelelő taneszköz megléte esetén tervezhető,

realizálható.

- Tanulócsoportok jellemzői:

Előzetes ismeretek, jártasságok, készségek, a tanulók fejlődés-lélektani sajátosságai. A

differenciálás megvalósítását szolgálják az adekvátan megválasztott eszközök.

- Pedagógus személyi lehetőségei, „eszközi kulturáltsága”: Eszköztájékozottság, piacismeret,

eszközkezelés.

Az iskola pedagógusai a tanévenként megjelenő szakmai és közismereti tankönyvjegyzékből, a

szakmai tankönyvbemutatókon szereznek tudomást az alkalmazható tankönyvekről.



73

A munkaközösségek a központi programok, helyi tantervek és tanmenetek alapján döntenek:

- a tankönyvekről,

- a munkafüzetekről,

- a taneszközökről,

- és az egyéb tanulmányi segédletekről.

A nevelőtestület tanévenként dönt a tartós használatú tankönyvekről a munkaközösségek

ajánlásai alapján. A kiválasztás szempontjait és a kiválasztott tankönyveket véleményezheti.

Az iskola a szülőket a beiratkozás napján, illetve a tanévzáró napján tájékoztatja azokról a

tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a

nevelő és oktató munkához szükség lesz.

A tankönyvválasztásunk szempontjai

I. Didaktikai szempontok:

- A tankönyv tudásanyaga szerves rendszert alkosson s felölelje az adott tárgykör egészét

- Segítse az ismeretszerzést, a könnyebbtől a nehezebb, az egyszerűtől a bonyolult

felépítésű anyagok felé haladjon

- Kiemelt szempont a szemléletesség és a szemléltetés, azaz a szemléltető ábrák beiktatása,

a szemléletes fogalmazás, a szöveg és az ábra összhangja, kölcsönhatása

- Az érthetőség, a világosság és a fejlettségi szinteknek megfelelő fogalmazásmód

- Legyen megtalálható a témakörönkénti, tananyaghoz kapcsolódó bevezető

„problémafölvetés”, a feladatkijelölés vagy a visszacsatoláshoz szükséges kérdések, feladatok

alkalmazása

- A jártasságok, készségek, szokások kialakításának elősegítése a tankönyvvel

- A gyakorlati alkalmazás lehetővé tétele kísérletek leírása és megfigyelési szempontok

adása által, amelyek cselekvésre, aktivitásra és önálló ismeretszerzésre késztetnek

- Fontosnak tartjuk az önellenőrzés elemeinek tankönyvi megfogalmazását

- Segítse a tankönyv önművelődés igényének kialakulását, fejlődését további

ismeretszerzésre való serkentés forrásmunkák, könyvek taneszközök adatainak közlésével és

megfigyelési szempontok, feladatok alkalmazásával

II. Pszichológiai szempontok:

- A tanulást motiváló elemek (érdekesség, gyakorlati használhatóság bemutatása, az önálló

feladatok sikeres elvégzése, a könyv rendezettsége, szépsége) tudatos alkalmazása

- A figyelemről, az érzékelésről, az észlelésről, az érdeklődéstől, a gondolkodásról, az

érzelmekről, az akarat fejlesztéséről szóló általános pszichológiai ismeretek alkalmazása

- A szellemi érettség, a befogadóképesség szintének figyelembevétele

- A gyermekek fejlettségi szintjéhez való alkalmazkodás

III. Nyelvi-kommunikációs (logikai) szempontok:

- Pontos és találó (értelmezhető) szóhasználat

- Fontosnak tartjuk, hogy a diákok megértsék a használt szavakat, ezért alkalmazkodjon a

könyv a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő szókincséhez

- Ismeretlen, új fogalmak esetén szómagyarázat és fogalommagyarázat használata

(szinonimák felsorolása, körülírása, példamondatba ágyazás, definíció)

- A szakkifejezések helyes használata, a magyar szabványok, a Nemzetközi

Mértékegységrendszer, valamint a tárgykörre vonatkozó érvényben lévő összes előírás és

szabály betartása



74

- A magyarázatok elhelyezése lehetőleg ugyanazon a lapon legyen

- A fogalomrendszer készítésében fontos az egymásra épülés, a fogalmak rendezett

sorrendje.

A tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, véleményezteti az iskolai szülői szervezettel

és a diákönkormányzattal minden év február utolsó napjáig. Az iskolai tankönyvrendelésnek

biztosítani kell, hogy az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzéséve, illetve

a jogszabályban meghatározott rendszer szerint – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt

vevő minden olyan tanulónak, aki

- tartósan beteg

- sajátos nevelési igényű

- három vagy többgyermekes családban él

- nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre.

A fentiekhez szükséges nyilatkozatok, igazolások a tanév végéig , új tanulók esetén a tanév

elején, regisztrálásra kerülnek

2.5. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

Pedagógiai feladatok megvalósítása:

- tanulási módszerek kialakítása,

- iskolai fegyelem és figyelem,

- kötelességérzet kialakítása

- motiváció megteremtése

- tanulásszervezés,

- teljesítmények növelése,

- kulcskompetenciák megalapozása,

- együttműködési készség fejlesztése,

- a tanulói tudás megalapozása,

- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a

tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás

fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk

hozzájárulni,

- az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának

alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,

- az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az

együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a

csoportban,

- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának

bemutatása,

- a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók

egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük,

- a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák

megismertetésével és gyakoroltatásával,



75

- a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával,

- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb

tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,

bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

2.6. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §

(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

Az iskola a nappali rendszerű oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik,

úgy szervezzük meg a mindennapos testnevelést, hogy abból két órát iskolai sportkörben való

sportolással teljesítenek a tanulók.

Azon tanulók, akik versenyszerűen sporttevékenységet folytatnak, és erről igazolással

rendelkeznek, mentesülnek a sportkörben való tanórai foglalkozás alól.

A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési

órára történő beosztásának rendje

A Köznevelési Törvény 142. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a tanulót, ha egészségi

állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés-vagy

gyógytestnevelés-órára osszuk be. A könnyített testnevelés-vagy gyógytestnevelés-órát –

lehetőség szerint –a többi tanulóval együtt, azonos csoportban szervezzük meg. Az orvosi

szűrővizsgálatot –kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be –május 15-éig kell elvégezni.

Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást vezetünk, amelyben feltüntetjük a

felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.

(2) A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra

vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy biztosítjuk, hogy a

mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. (4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati

vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a

gyógytestnevelés-órán való részvételét sem

2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás

szabályai

Intézményünkben válaszható tantárgy az angol/ német nyelv.

1)Ha a tanulót –kérelmére –felvették a szabadon választott tanítási órára, fakultatív foglalkozásra, a

tanítási év végéig, illetve ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig

köteles azon részt venni. Erről a tényről –a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt

–a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. Ha tanuló több szabadon választott

tantárgyra, foglalkozásra nyer felvételt, azok közül valamelyik tanulása alól (figyelemmel az előző

pontra) az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy vagy foglalkozás

felvételét a tanuló és szülője által az adott tanév október 1-jéig beadott kérvény alapján.



76

2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a

magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek

és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő

jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

3) Az iskolának minden év március 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen választott

tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve a szülőnek írásban kell leadnia a

tantárgyválasztással kapcsolatos jelentkezését, illetve módosítási kérelmét.

4) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a

tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés

szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik

pedagógus fogja oktatni.

5) A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos

döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával,

felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával, illetve az

igazgató által kijelölt pedagógussal.

Intézményünkben a választható foglalkozások: a szakkörök, diákkörök és korrepetálások.

A pedagógusválasztás szabályai:

A tanulók javaslatot tehetnek a szakkört, diákkört, korrepetálást tartó pedagógus személyére.

Amennyiben a tanulók javaslatára történő felkérést a pedagógus nem fogadja el, az iskolavezetés

joga kijelölni a szakkört, diákkört, korrepetálást tartó pedagógus személyét.

2.8 A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, az érettségi

vizsgatantárgyra történő felkészülési szint megválasztásának módjai, a

középszintű érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga

témakörei

Felmenő rendszerben a szakközépiskolások érettségi vizsgára felkészítő képzése a

szakközépiskola első három évfolyamát (vagy korábban szakiskolát/ szakmunkásképző intézetet)

végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést iskolánkban.

A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy

továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.

Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról (Nkt.6§ (2):

a) magyar nyelv és irodalom,

b) történelem,

c) matematika,

d) idegen nyelv

e) kötelezően választandó vizsgatárgy esetében az Nkt.6§ 2a alapján, aki szakiskolában

államilag elismert szakképesítést szerzett és a szakközépiskolában érettségi vizsgát kíván tenni,

annak a (2) bekezdés e) pontjában foglalt tantárgyból nem kell számot adnia a tudásáról.



77

Az érettségi vizsga menetét és időpontját az Érettségi Vizsga Vizsgaszabályzata határozza meg.

Az érettségi vizsga intézményen belüli rendjének és ütemezésének felelőse az általános

igazgatóhelyettes.

A kötelező érettségi vizsgatárgyak mellett informatika és természetismeret tantárgyakból van

lehetőség érettségire való felkészülésre, amelyek a helyi óratervben szerepelnek.

A középszintű érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit, témaköreit a 100/1997. (VI.13.)

Kormányrendelet melléklete tartalmazza.

A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről tartalmazza és a

középiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit. Terjedelme miatt szövegét nem

illesztettük a pedagógiai programba, hanem annak mellékletét képezi.

2.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban

részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az intézmény a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-

oktató munka feltételeit:

- a kulcskompetenciák folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése, bővítése;

- a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-

oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

- a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók

személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

- a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek

feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az

iskolán kívül;

- adaptív tanulásszervezési eljárások (egységes alapokra épülő differenciálás) alkalmazása;

- egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások

alkalmazása.

- BTMN tanulók fejlesztő foglalkozása

- SNI tanulók rehabilitációs foglalkozása

- Tehetségfejlesztő szakkörök, műhelyek

- Mentálhigiénés szakember foglalkoztatása

- Lehetőség szerint szülőértekezletekre speciális szakember biztosítása

Tanulói esélyegyenlőség tanórai módszerei

- tanórai differenciálás heterogén csoportokban

- kooperatív tanulás

- tevékenységközpontú pedagógiák

- projektpedagógia

A konkrét cselekvési program részletei az intézmény ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉBEN

szerepelnek.



78

2.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei

és formái

2.10.1 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módjai, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

Iskolánkban az értékelés alapja a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérése, amely

lehetővé teszi a hiányok felismerését, korrigálását, a tanári teljesítmények eredményességének

megítélését, az iskolai munka hatékonyságának minősítését. Az egyéni fejlesztési terv alapján

képzett tanulónak –méltányosság elveinek betartásával –is el kell érnie a helyi tanterv minimális

szintjét a továbbhaladáshoz. Az értékelés változatos módszereit használjuk: diagnosztikus és formatív (formáló-segítő értékelés,

alakító, a folyamatba beiktatott, a tanuló számára pontos eligazítást nyújtó), szummatív (lezáró összegző,

nagyobb egységek végén megejtett minősítés).

Csak azt értékeljük, amit korábban megtanítottunk és meggyőződtünk az elsajátításáról.

A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

Kiemelt alapelveink:

- a folyamatosság

- a fejlesztő jelleg

- az összefüggések feltárása

- a változatos eljárások alkalmazása

- a szabályozottság

- a távlatokban való gondolkodás

- a rendszerszemlélet

- a céltudatosság

- az időrendi ütemezés szabályozottsága

- a mérés elsősorban a tanulók kompetenciáit méri.

Pedagógiai programunkban azonos hangsúllyal szerepelnek a PEDAGÓGIAI ellenőrzések (mint

didaktikai funkció), valamint a NEVELŐI ellenőrzések (mint nevelési funkció), amely a pedagógiai

munka teljességét, így a pedagógiai ellenőrzést is vizsgálja.

Iskolánk egyaránt fontosnak tartja:

- a bemeneti méréseket,

- a folyamatellenőrzést,

- a kimeneti vizsgáztatást.

Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük

megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni

észlelését, korrigálását.

Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka

hatékonyságának a minősítését.

A bemeneti mérések célja, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 9.évfolyamosok

felkészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit, másrészt jelzésül szolgál az

érkező tanulók képességeiről, ismereteiről és várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy

iskolánk teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél



79

alacsonyabb, önvizsgálatra szorulunk, ha magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a tanulókból a

képességeiknek megfelelő teljesítményt.

A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső

szabályozásának döntő eleme. Eredményeként tudjuk megállapítani a napi iskolai oktatómunka

szintjét, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módunk van az egyszeri tanulói megméretésre: hol tart

az adott tudás elsajátításában, és milyen teendők állnak még a tanár előtt a kívánatos -vagy a

továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig.

A kimeneti vizsgáztatás (szakmai vizsgák) lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók

eredményeinek összevetésére az előző teljesítményeivel, a standardokkal.

A méréseket az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés által megbízott

pedagógusok végzik az osztályban tanító szaktanár jelenlétében.

Az értékelést az iskolavezetés, a munkaközösség-vezető és az általuk felkért személyek végzik.

A tanulók értékelése

A pedagógiai munka szerves része a diákok teljesítményének, minősítése. A pedagógiai értékelés

legáltalánosabb módja az osztályozás, amely ötfokú skálával történik és kiegészül szöveges

értékeléssel.

A tanulók értékelésének helyi rendszere

Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:

- a tanulók minősítése

- visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról

- az önértékelés képességének kialakítása

- a személyiség fejlesztése

A mérések leggyakoribb formái:

- dolgozat,

- szóbeli felelet,

- feladatlap,

- kérdőívek,

- fizikai teljesítmények,

- előadás,

- komplex vizsgák,

- szintvizsgák,

- köztes vizsgák,

- modulzáró-vizsgák,

- projekt beszámolók,

- gyakorlati munkák

Bemeneti mérés:

Minden tanév szeptemberének első felében a 9. évfolyamra felvett tanulók ismereteinek (kiemelten

az alaptantárgyak), képességeinek, attitűdjeinek, motivációinak, szociális környezetüknek

megállapítása.

Folyamatmérések:



80

- A 9. évfolyam végén az elemi készségek (írás, olvasás, szöveg-és beszédértés,

számolás, informatikai és idegen nyelvi), kompetenciák vizsgálata.

- A továbbhaladáshoz szükséges minimális feltételek meglétének a megállapítása. Az eszközjellegű alapkészségek színvonalának megállapítása.

- A 10. évfolyamon az országos kompetenciamérés elvégzése.

- A 11. évfolyam végén a problémamegoldó gondolkodást, a gondolkodási műveletek végzését, illetve a kommunikációs készséget vizsgáljuk.

- A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a tanulók minősítésének eszközei.

Kimeneti mérés:

A szakképzés végét lezáró szakmai vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat alapján.

A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai:

A méréseket az osztályfőnöki munkaközösség irányításával az osztályfőnökök végzik.

Témakörök: - az osztályközösség belső kapcsolatai,

- szociometriai helyzetfelmérés,

- tanulásmódszertan,

- családi kapcsolatok feltérképezése,

- neveltségi szint,

- önismereti tesztek,

- életcél, pályaalkalmasság, életpálya-építés, értelmes élet.

Az ellenőrzés az azt követő értékelés legyen:

- pedagógiailag kifogástalan

- folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális

- kiszámítható, nem kampányszerű

- sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is

- módszertanilag változatos

- konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos

- lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe adott esetben az osztályközösség véleményét is

- természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy

jellegét és a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés,

büntetés eszköze.

Az ellenőrzés, értékelés formái:

- szóbeli: összefüggő felelet, kiselőadás, órai munka, projekt bemutatása,

- írásbeli: feladatlap, teszt, röpdolgozat, témazáró házi dolgozat,

- gyakorlati: gyűjtőmunka, projektmunka, munkavégzés, munkadarab készítésének értékelése,

munkafolyamat-tevékenység megfigyelése, sportteljesítmény

- Az ellenőrzésünk formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók

egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak (szóbeli felelet



81

(kérdés – felelet, önálló előadás, táblai rajz), írásbeli felelet (füzetvezetés, röpdolgozat,

témazáró dolgozat, házi dolgozat, teszt), gyakorlati feladat végrehajtása, a tanulók által

önállóan készített komplex tudást igénylő feladatok elvégzése, szakmai gyakorlatból

szintfelmérés, otthoni feladatok végrehajtása. Fontosnak tartjuk. érvényesíteni a

szóbeliség primátusát. Még a „feladatmegoldás” tárgyakban sem hagyható el a szóbeli

ellenőrzés, számonkérés.

- Az iskola minden osztálya negyedévenként írásbeli és/vagy szóbeli vizsgát tesz.

2.10.2. A tanórai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje és korlátai

A tanulók szóbeli felelet, dolgozat vagy témazáró dolgozat, esetenként beszámoló, házi dolgozat

formájában adnak számot az elsajátított tananyagról.

A beszámoltatás követelményei:

A tanuló tantárgyi munkáját a pedagógus értékeli, ötfokozatú skálán havonta legalább egy

érdemjeggyel minősít, ha a heti tanítási órák száma legalább kettő.

Ha ennél kevesebb a heti óraszám, elvárásunk, hogy félévente legalább három érdemjegye

legyen a tanulónak.

Az érdemjegyet az értékeléskor a tanulóval közli, melyet a tanuló köteles ellenőrző könyvébe

azonnal bevezetni és szüleivel (gondviselőjével) havonta egy alkalommal aláíratni.

A szaktanár köteles a tanuló írásbeli feladatát 15 tanítási napon belül kijavítva és értékelve

visszaadni.

A dolgozatírások időpontját egy héttel előre a tanulókkal közölni kell.

Egy napon belül legfeljebb két témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók.

A tanulók értékelésében, tantárgyi minősítésben a negyedéves vizsgáknak súlyozott szerepük

van.

Tanítási szüneteket megelőző és követő első napon dolgozatírást nem tervezünk.

A pedagógus a tanulóval rendszeresen értékeli a tanulmányi munka eredményeit és hibáit,

útmutatást ad a szükséges változtatásokra. Figyelemmel kíséri a tanuló munkájának alakulását és

szükség esetén korrekciót javasol. Az otthoni tanulmányi munka javításának érdekében a szülő

(gondviselő) együttműködését kéri.

Az adott jegyeket a pedagógus rendszeresen rögzíti az osztálynaplóban.

Tantárgyi értékelés

A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszer emellett ismertetik saját

értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit a pótlási javítási

lehetőségeket.

A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza -

teljes jogkörrel és felelősséggel.(írásban és szóban)

Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/,

közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek

követelményei alapján szaktanáraink határozzák meg. Az értékelési alapnormák szerint

A tantárgyi osztályozás általános szempontjai:

- Az osztályzat korrekt és tárgyilagos legyen, az egyenlő bánásmód

elvére épüljön.



82

- Az osztályzat tükrözze a tanuló tényleges tudását.

- A tantárgyi osztályzat nem büntetőeszköz, a magatartás

érdemjegybe tartozó hibákért (órai fegyelmezetlenség, beszélgetés, stb.)

nem lehet tantárgyi érdemjegyet adni, az értékelést nem befolyásolhatja.

- Az igazságtalannak érzett vagy nem megfelelően indokolt

érdemjegy esetén a tanuló (az udvariassági szabályok megtartása mellett) a

szaktanárhoz, az osztályfőnökhöz, az iskolai diákönkormányzathoz és az

iskola igazgatójához fordulhat orvoslatért.

- Az év végi érdemjegy meghatározásakor az egész éves munkát kell

figyelembe venni.

- A tantárgyi versenyekre való felkészülést, illetve az ott elért

eredményeket tantárgyi osztályzattal is lehet minősíteni, ez a tanuló tanévi

teljesítményébe beszámítható.

A fentiekben tárgyalt értékelési szempontokon túl a szakmai gyakorlati oktatásra speciális

ellenőrzési és értékelési módszerek is vonatkoznak:

- A szakmai gyakorlaton a tanulók munkájának értékelési alapja az általuk

készített munkadarab minősége, az elkészítési idő meghatározásával számított

teljesítménye.

- Összetett munkafeladat készítése esetén részfeladatok is kitűzhetők, ezek

önállóan értéklehetők. Ez azonban nem helyettesítheti a kész munkadarab

egészének értékelését, osztályozását.

- A gyakorlati munka 1-1 tananyagrész végén is osztályozható, sőt egy-egy

témakör minden csoportja ill. annak minden darabja is önállóan értékelhető,

osztályozható.

- Kész munkadarabot mindig értékelni kell, hiszen ez komplexen

tartalmazza a tanuló szakmai elméleti tudását, gyakorlati tevékenységét,

tapasztalatát.

- Nagyon fontos a szakoktató szóbeli magyarázattal történő értékelése,

rámutatva a hiányosságokra, problémákra, de kiemelve a jó, dicséretre méltó

teljesítményt.

- Az osztályzattal kiegészített értékelésnek ki kell térnie a szakmai

elméletben tanultakra, annak önállóan történő alkalmazására az adott

munkafeladat készítésekor.

- Ha egy munkadarabból a tanuló többet készít, akkor az értékelésben a

minőség mellett a teljesítménynek is meg kell jelennie. Az első – bemutatás

alapján készített – munkadarabnál még nem, de a továbbiaknál egyre rövidebb

elkészítési idő határozható meg.

- Az előre meghatározott elkészítési idő alapján a tanulók teljesítménye %-

ában mérhető, és így két osztályzattal értékelhető egy munkadarab: egy a

munka minőségére, egy a teljesítményére.

- A javíthatatlan hiba miatti selejt munkadarabra a tanuló csak elégtelen

osztályzatot kaphat. Elégséges szinthez 50%-os teljesítmény szükséges. A 100

vagy annál magasabb %-os teljesítmény két osztályzattal is értékelhető akkor,

ha a munkadarabok minősége kifogástalan.



83

Értékelési alapnormák:

Jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha:

- a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz,

- tudását önállóan, segítség nélkül tudja írásban vagy szóban előadni,

- ismereteit különböző feladatok során hibátlanul tudja alkalmazni,

- összefüggéseket jó érzékkel felismer,

- gyakorlati feladatait precíz minőségben, az előírt elkészítési időn belül oldja meg.

Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha:

- a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz,

- tudását némi segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni,

- ismereteit különböző feladatok során jelentéktelen hibával tudja alkalmazni,

- összefüggéseket felismer,

- gyakorlati feladatait elfogadható minőségben, az előírt elkészítési időn belül elkészíti.

Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha:

- a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek pontatlanul eleget tesz,

- tudását önállóan csak többszöri segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni,

- ismereteit különböző feladatok során néhány hibával tudja alkalmazni,

- összefüggéseket rávezetéssel felismer,

- gyakorlati feladatait javítható minőségben, az előírt elkészítési időn belül vagy az

elkészítési időt túllépve oldja meg.

Elégséges (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha:

- a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek jelentős hiányossággal

tesz eleget,

- tudását csak folyamatos segítséggel tudja írásban vagy szóban előadni,

- ismereteit különböző feladatok során csak súlyos hibákkal tudja alkalmazni,

- összefüggéseket önállóan nem ismer fel,

- gyakorlati feladatait javítható (de nem selejt) minőségben, az elkészítési időt túllépve

oldja meg.

Elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha:

- a vele szemben támasztott szakmai, tantervi követelményeknek nem tesz eleget,

- tudását pedagógusi segítséggel sem tudja írásban vagy szóban előadni,

- ismereteit különböző feladatok során nem tudja alkalmazni,

- összefüggéseket segítséggel sem ismer fel,

- gyakorlati feladatait javíthatatlan (selejt) minőségben készíti el, vagy az elkészítési időt

jelentős mértékben túllépi.

Az értékelés alapelvei:

A köznevelési és szakképzési hídprogram évfolyamain az értékelés alapelvei kiegészülnek az

alábbiakkal:



84

- kompetenciaalapú

- teljesítménykritérium- alapú

- projektproduktumra épülő

- individualizált

- szöveges formájú

Személyes, szóbeli értékelés történik:

- a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad

- a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is

- a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor

- a fogadóórákon

- a szülői értekezleteken az osztályfőnök által

- az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és

szorgalomjegyek kapcsán

- az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor

- az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, iskolai műsorok,

vetélkedők stb. kapcsán)

- a tantestület előtt (szélsőséges esetekben)

- az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi

vétségek kapcsán)

Szöveges értékelés írásban

- a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükséges esetén (kiemelkedő teljesítmények,

illetve problémás tanulók)

- dicséretek, illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe

- a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei

- a külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség,

bíróság pályázatok stb.)

2.11. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette, minden helyi tantervben meghatározott tantárgyból legalább elégséges

eredményt ért el.

Ha háromnál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanuló az adott tanév

megismétlésével folytathatja tanulmányait. Három vagy kevesebb tantárgyból való bukás esetén

a tanuló javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló javítóvizsgán elért eredménye legalább elégséges, akkor

tanulmányait folytathatja a magasabb évfolyamon.

A tanuló minősítéséről, a tantárgyi követelményeknek való megfelelés alapján a magasabb

évfolyamra lépéséről, a tantestület tagjainak, az osztályban tanító tanároknak részvételével

szervezett osztályozó értekezlet dönt.



85

2.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai A tanítási-tanulási folyamat legfontosabb színtere a tanítási óra.

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás, az ismeretek elsajátítása teljesíthető mértékben.

Elvek:

- elsődleges szempontunk a gyermek fejlettségi szintje, a tanuló (vagy csoport)

terhelhetősége.

- tartalmával illeszkedjen a tanórán elindított folyamathoz

- legyen jól előkészített, egyértelmű, a tanulók számára rendelkezésre álló eszközök

segítségével elsajátítható, megoldható

- nehézségi fokát tekintve differenciált, vagy feleljen meg a csoportra jellemző átlagos

nehézségi szintnek.

- Az otthoni feladatok kiadásával egyidejűleg tájékoztatjuk a tanulókat az ellenőrzés –

értékelés módjairól

Korlátai:

- az elvégzéséhez szükséges idő biztosítsa a fiatalok optimális terhelhetőségét

- legyen tekintettel a tanulók pihenésére, programjaira, különösen hétvégén biztosítsa a

kikapcsolódást

- tanév rendje szerinti iskolai szünetek idejére nem adható házi feladat

Jellege szerint:

- egyénre szabott feladatok, melyek lehetnek szóbeli, írásbeli, rajzos feladat, gyakorlati

manuális feladat, gyűjtő munka

2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

A tantárgyfelosztás készítésekor csoportbontásoknál a következő elveket vesszük figyelembe:

- osztálylétszám,

- szakma, szakmacsoport,

- idegen nyelv,

- informatika.

Iskolánkban lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat:

- matematika,

- idegen nyelv,

- informatika,

- és bizonyos szakmai tárgyak.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek

fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.



86

2.14. Tanulók fizikai állapotának mérése

Iskolákban évente egy alkalommal, a jogszabálynak megfelelő időpontban gondoskodni kell a

tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során

feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok

feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a

közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az

egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség

fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

A tanulóink fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát a NETFIT® a Nemzeti Egységes

Tanulói Fittségi Teszttel végezzük.

NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai

aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik

és a köznevelés szereplői körében.

Az egészségközpontú fizikai fittség egy olyan döntően genetikailag meghatározott állapot,

amelyben a különböző testrészek, szervrendszerek hatékony együttműködése lehetővé teszi,

hogy a mindennapokban egészséges és aktív életet éljünk. Összességében az egészségközpontú

fittség azon képességeket jelenti, amelyeknek közvetlen befolyásuk van az egyén egészségi

állapotára.

A NETFIT® a tanmeneteink tervezett része, amelyre megfelelő tanóraszám áll rendelkezésre. A

mérések megvalósítását az adott tanév rendje időszakban a meghatározott eljárásrend alapján

végezzük.

2.15. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési elvei

Egészségnevelési céljaink és elveink

- A testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése.

- Az egészséges életmód a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel rendjének kiépítése

úgy, hogy ezek számukra alapértékké váljanak.

- Az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátításának kialakítása.

- Elsődleges prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: amely az egészség

megőrzését, a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segíti.

- A tanulók természetismeret- és biológiaórákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat

tudatosítva a tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, azok hatékony

kölcsönhatását.

- Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegségmegelőzési

módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a

pozitív beállítódásokat.

- Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket viselkedési

normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségérzetüket.

Az egészségnevelési program végrehajtásában közvetlenül részt vevő személyek

intézményünkben elsősorban

- az egészségre nevelésért felelős igazgatóhelyettes,

- az osztályfőnökök,

- a testnevelő tanárok,

- a biológia szakos kolléga,

- a kollégiumi nevelőtanárok,



87

- védőnő és iskolapszichológus.

Az éves program részletes feladatait az iskola és a kollégium éves munkaterve tartalmazza

tanévenként részletesen, melynek elfogadása minden tanév elején a tanévnyitó tantestületi

értekezleten történik, mint az éves munkaterv részfeladata, de kiemelt jelentőséggel.

Az egészségnevelési program kidolgozásához segítségül kérjük az ÁNTSZ munkatársait és az iskolai

ifjúsági orvos szakmai útmutatásait is.

A program ellenőrzése folyamatosan történik a tanév során, hiszen minden megmozdulás

megtörténte után lehetőség van annak értékelésére és a tapasztalatok összegzésére.

Az egészségre neveléssel kapcsolatos feladatokat megbeszélik a programban közvetlenül részt vevő

pedagógusok a diákokkal, és közösen hajtják végre a mindennapok cselekvési programját. A

pedagógusok iskolánkban elkötelezett hívei az egészségvédelmi nevelési célok megvalósításának. A

Diákönkormányzat képviselői saját osztályukban rendszeresen résztvevői és felügyelői a

programoknak. Javaslataikkal, ötleteikkel folyamatosan segíthetik a feladatok megvalósítását.

Az iskola faliújságján, az iskolarádióban rendszeresen tájékoztatjuk diákjainkat az aktuális

feladatokról.

Az egészségvédelmi program megvalósításában rendszeresen segítséget nyújt iskolánknak

iskolaorvosunk, védőnőnk

- kórház szakorvosai (szülész, nőgyógyász),

- meghívott előadók (drog-prevenció, pszichológus, védőnő).

Iskolánk pedagógusai saját életvitelükkel mutatnak példát a tanulóknak. (Nem dohányoznak a

tanulók előtt, részt vesznek az egészségvédelmi előadásokon, többen iskolánkból rendszeresen

maguk is sportolnak.) Rendszeresen hirdetjük tanulóinknak a városi rendezvényeket, melyek az

egészséges életmóddal kapcsolatosak, és ösztönözzük őket, hogy minél nagyobb létszámban részt

vegyenek azokon.

Környezetnevelési céljaink, elveink

Céljaink:

• Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

– a környezettudatos magatartást és életvitelt

– a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt

– a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak meg-

őrzésének igényét és akaratát

– a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését

– a rendszerszemléletet

– tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését

– az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket

• A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban:

– alternatív, problémamegoldó gondolkodás

– ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

– szintetizálás és analizálás

– problémaérzékenység, integrált megközelítés

– kreativitás

– együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

– vitakészség, kritikus véleményalkotás

– kommunikáció, médiahasználat

– konfliktuskezelés

– állampolgári részvétel és cselekvés



88

• Az iskola környezeti nevelési szemlélete:

A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen

kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Mindezek

megkívánják az értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá

válását.

Iskolánkban kiemelten fontos a diákok szemléletének alakítása, környezet- és természet-

szeretetüket formálása. A szemléletet formálása minden tantárgy és minden iskolán kívüli

program része legyen.

Tanórán, kirándulásokon, üzemlátogatásokon megismerhetik tanulóink a természetben tapasztalt

jelenségek okait; keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak tudatos

környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

2.16. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei és

minősítése, a jutalmazás és büntetés szabályai

A) Magatartási követelmények - ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és

konkrétan az iskola házirendje tartalmazza.

Magatartási követelményeink elvei:

Követelmények:

- beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése

- A udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között.

viselkedés, mely szabályok, előírások betartását eljárások ismeretét, mások jogainak

tiszteletbe tartását jelenti. A fegyelem következménye a (külső és belső) rend,

rendezettség, szervezettség, egyértelműség, kiszámíthatóság, biztonság.

- Legfőbb célunk, hogy a diák belássa a fegyelem és az önfegyelem megteremtésének

szükségességét.

Az iskola magatartást minősítő rendszere a tanuló magatartását rendszeresen-havonta,

minősítésekkel értékeli, figyelembe véve a közösségben végzett munkát, a tanórai és tanórán

kívüli viselkedést, a keresztény erkölcs és az iskolai szabályok betartását.

Magatartás értékelése

A példás

- magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató

- az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja

- iskolai követelményeket tudatosan vállalja - kezdeményező, törekszik az önnevelésre

- önként vállal munkát az osztály-és iskola közösségért, és azt megbízhatóan teljesíti

- nincs fegyelmi büntetése.

A jó:

- magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja

- a közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez.

- a körülötte történő rendbontó viselkedések ellen nem mindig lép fel.

- tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó.

- magatartáskultúrája esetenként kifogásolható, de fegyelmi büntetése és igazolatlan

hiányzása nincs

- vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére.



89

A változó:

- magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel

- igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei.

- a közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak

irányítással és nem szívesen vállal részt.

- felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról

gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig

udvarias.

- indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható.

- a fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesült.

A rossz:

- magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be

- kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk

eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget.

- tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen.

- iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző.

- iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában

részesült.

Megjegyzések:

A fenti minősítéseket módosítják a Házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai.

Szorgalmi követelmények - ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözik,

melynek értékelését szintén az iskolai házirend rögzíti.

A szorgalom értékelésének szempontjai

A motiváltság

Követelmények:

- a tudás megszerzésének igénye

- az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény

- aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában,

- segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában.

A tanulási folyamat

Követelmények:

- jó idő- és munkaszervezés

- kötelességtudó, pontos megbízható, önálló munkavégzés

- fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység

Többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok)

Az önfegyelem

- Az önfegyelem stabil belső értékrend.

- Az önfegyelemmel rendelkező ember tudja saját értékeit, ezért vigyáz magára,

- értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja kihasználni,

- tudja saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes,

- tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket,

- nem halogatja a megoldást,



90

- el tudja dönteni, miért tartozik felelősséggel, miért nem,

- nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak,

- ragaszkodik az igazsághoz

- nyitott, ezért fejlődőképes

- tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok (gondolkodásmód) feladásával jár

- vállalja a változás, az őszinteség kockázatát

- Az önfegyelem mintája csak szeretettel adható át:

A szeretet nem csak érzelem, hanem tett, akaratlagos cselekvés, döntés. Aki szeret, azért is teszi,

mert így döntött. A szeretet nem vágyakozás szeretet érzése után, hanem elköteleződés. A

szeretet fegyelmezett és célja a másik kiteljesedése. A szeretet attól növekszik, ha mások

fejlődését segíti.

A szeretet önmagunk vállalásával kezdődik, hisz csak az tud szeretni, aki önmagát elfogadja:

"szeresd felebarátodat, mint önmagadat". (Mt. 19.19.) Önmagunk vállalása eleve kizárja a

színészkedést a szerepjátszást. A tudatosan vállalt emberség pedig a másik tiszteletével

kezdődik: "aki első akar lenni legyen mindenkinek a szolgája". (Mk. 9. 35.) Aki diákjaiban az

embert, a teremtményt tiszteli, az hasonló tiszteletre számíthat.

Szorgalom értékelése

Példás:

- a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi.

- A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten megfelelően és rendszeresen

felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába.

- Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken.

- képességeinek hiányosságait szorgalmával sikeresen tudja ellensúlyozni.

Jó:

- a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában

szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen

szükség

Változó:

- a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik.

- Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti.

- Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába.

Hanyag:

- a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi

fejlődése érdekében,

- kötelességét gyakran elmulasztja,

- munkájában megbízhatatlan.

A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot

az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály

diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület

értekezleten, ill. team gyűléseken többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több

tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az

osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz

/2/. Szorgalom: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/.



91

B) A jutalmazás és a büntetés

A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése,

honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után

alkalmazzák, de később sem lebecsülendő a szerepe.

A jutalmazás alapja

- kimagasló tanulmányi eredmény

- jó tanulmányi eredmény és egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény

- közösségért végzett tevékenység

- diákkörökben, öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés

- kiemelkedő sportteljesítmény

- minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét segíti.

A jutalmazás formái

- írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret

- igazgatói írásbeli dicséret

- kiemelkedő tanulmányi munkáért szabadnap biztosítása

- az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret.

- egyéb egyéni és csoportos jutalmak

A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának

megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése.

A büntetés szabályai

- Csak a bűnt büntetem, nem a bűnöst

- A büntetés mögött legyen ott a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége.

- A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség.

- Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell.

- Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell.

- Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez

megszégyenítés.

- Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon.

- Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a megjavulásra

irányuló próbálkozásait.

- Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet,

károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét.

A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelenné válhat.

Elhidegülhet a kapcsolat, a tanár és a diákok között, hiszen nem lehet szeretetteljes kapcsolatot

kialakítani azzal akitől félnek. Egy ilyen aszimmetrikus viszonylatrendszerben szükségszerűen

megjelenik a rivalizálás, illetve védekező mechanizmusokat alakítanak ki a diákok. Megjelenik

az ellenállás, hazudozás, képmutatás, dac, düh, árulkodás, talpnyalás, behódolás, stréberség,

versengés, fantáziálás, félénkség, gyávaság, menekülés, depresszió, stb.

Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a

gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell

elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa,

hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget.



92

3. Szakmai Program



93

3.1 Az iskola szakképzési rendszere

A 2016. szeptember 1-től bevetésre kerülő szakközépiskolai oktatásunk 9-11.évfolymán az

oktatás célja az, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd

szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába

állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek.

A 2016. szeptember 1-től bevezetésre kerülő szakiskolai oktatásunk 9/E kötelező előkészítő

évfolyamra épülő 2 éves rész-szakképesítések megszerzését teszik lehetővé sajátos nevelési

igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulóinknak.

A szakmai programunk forrása

A hatályos NGM, FM által kiadott szakképzési kerettantervek, valamint a szakmai és

vizsgakövetelmények. A szakmai programok mellékletben szerepelnek.

Szakközépiskolai és szakiskolai képzéseink: Székhelyen:

Szakmacsoport Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munkarend

nappali/esti/levelező

Szakiskola- kifutó rendszerben Faipar Asztalos 34 543 02 nappali,esti

Építészet Festő, mázoló, tapétázó 34 582 04 nappali

Építészet Kőműves és hidegburkoló (25/2016.(II.25)Korm.r.4§(11)

34 582 08 nappali,esti

Vendéglátás-

turisztika

Szakács 34 811 04 nappali,esti

Vendéglátás-

turisztika

Pincér 34 811 03 nappali

Vendéglátás-

turisztika

Vendéglátó eladó (25/2016.(II.25)Korm.r.4§(11)

34 811 05 nappali,esti

Könnyűipar Női szabó 34 542 06 nappali

Mezőgazdaság Virágkötő és virágkereskedő 34 215 04 nappali,esti

Speciális szakiskola- kifutó rendszerben

Faipar Faipari gépkezelő 21 543 02 nappali

Faipar Famegmunkáló 31 543 01 nappali

Építészet Szobafestő 21 582 01 nappali

Vendéglátás-

turisztika

Gyorséttermi ételeladó 31 811 02

nappali

Vendéglátás-

turisztika

Konyhai kisegítő 21 811 01

nappali

Könnyűipar Lakástextil – készítő 21 542 01 nappali

Könnyűipar Textiltermék- összeállító 21 542 02 nappali

Könnyűipar Bőrtárgy készítő 31 542 01 nappali

Mezőgazdaság Virágkötő 31 215 02 nappali

Mezőgazdaság Állatgondozó 31 621 01 nappali

2016. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Szakközépiskola

Faipar Asztalos 34 543 02 nappali,esti



94

Építészet Festő, mázoló, tapétázó 34 582 04 nappali,esti

Építészet Kőműves 34 582 14 nappali,esti

Vendéglátás-

turisztika

Szakács 34 811 04 nappali,esti

Vendéglátás-

turisztika

Fogadós 34 811 05 nappali,esti

Vendéglátás-

turisztika

Pincér 34 811 03 nappali

Könnyűipar Női szabó 34 542 06 nappali

Mezőgazdaság Virágkötő és virágkereskedő 34 215 04 nappali,esti

2017/18. tanévtől

Informatika Számítógép-szerelő, karbantartó 34 523 02 nappali

2016. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Szakiskola Faipar Faipari gépkezelő 21 543 02 nappali

Faipar Famegmunkáló 31 543 01 nappali

Építészet Szobafestő 21 582 01 nappali

Vendéglátás-

turisztika

Vendéglátó eladó 31 811 04

nappali

Vendéglátás-

turisztika

Konyhai kisegítő 21 811 01

nappali


Könnyűipar Textiltermék- összeállító 21 542 02 nappali


Mezőgazdaság Virágkötő 31 215 02 nappali


Szakképzési Hídprogramban megszerezhető rész-szakképesítéseink:

A változat Faipar Asztalosipari szerelő 21 543 01 nappali

Vendéglátás-turisztika Vendéglátó eladó 31 811 04 nappali



B változat Faipar Famegmunkáló 31 543 01 nappali, esti

Mezőgazdaság Virágbolti eladó 31 215 01 nappali


Könnyűipar Szövő 31 542 08 nappali



95

3.2 Az iskolai szakképzés működési feltételei

A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények

30. § (2) A szakképzési kerettanterv a szakképző iskolában az egyes tantárgyak oktatása

tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt végzettségen túl további

végzettséget is előírhat.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előmeneteli és illetményrendszerére

vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a szakképző iskolában szakmai elméleti tárgyat oktató,

pedagógus végzettséggel nem rendelkező tanárokra, mindaddig, amíg a közalkalmazottak

jogállásáról szóló törvény szabályainak alkalmazása számukra kedvezőbb, mint a nemzeti

köznevelésről szóló törvény pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerének

szabályai, továbbá a szakképző iskolában oktató, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező

gyakorlati oktatókra.

(4) A szakképző iskolában munkaviszonyban vagy óraadóként elsősorban pedagógus

végzettséggel vagy szakoktatói végzettséggel rendelkező gyakorlati oktatót kell alkalmazni.

(5) A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására munkaviszonyban vagy óraadóként

határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki

az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel

rendelkezővel nem tölthető be. Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség

megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart. A nemzeti

köznevelésről szóló törvényben meghatározott állandó saját alkalmazotti létszámra vonatkozó

feltétel teljesítésének vizsgálatakor a szakképző iskola alapfeladatának ellátásához szükséges

számított alkalmazotti létszámából – legfeljebb harminc százalékos mértékben csökkentve – le

kell vonni az e bekezdés szerint betöltött alkalmazotti létszámot..

Tárgyi feltételek

Elméleti oktatás tárgyi feltételei

Az elméleti- és gyakorlati képzés eszközrendszerét az egyes szakmák eszközkészletének listája

írja elő. Bővítésre, az előírások teljesítésére sikeres pályázatokból van lehetőségünk.

Gyakorlati oktatás tárgyi feltételei

Szemléltető- és oktató eszközökre – az elmélethez hasonlóan – pályázatok írásával igyekszünk

az anyagi feltételeket biztosítani. A gyakorlati képzőhelyeink működéséhez szükséges, képzési

feladatok teljesítéséhez szükséges eszközöket és felszereléseket a melléklet tartalmazza.

3.3 Az iskola szakközépiskolai és szakiskolai óratervei a szakképzési

kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet 2. és 5. melléklete

alapján:



96

34 811 04 Szakács szakképesítés – 18 szakmacsoport

Ssz. Szakmai

követelmény modul

tantárgy

Heti óraszám/évfolyam

Megjegyzés 1/9 évfolyam 2/10évfolyam 3/11évfolyam

Közis

-

me

ret

Szakmai

Közis

-m

ere

t

Szakmai Kö

zis

-

me

ret

Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

mere

t

Kommunikáció-magyar

nyelv és irodalom 2 1

2. Idegen nyelv(német

v.angol) 2 2 2

3. Matematika 2 1

4. Társadalom ismeret 2 1 0,5

5. Természetismeret 3

6. Testnevelés és sport 3 3 3

7. Osztályközösség építő

program 1 1 1

8. Informatika 1 1

9. Hittan 2 2 2

10. 11499 -12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11. 11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

12. Gazdálkodási

ismeretek Vendéglátó

gazdálkodás 2 1+0,5 1+1

13. 11518-16

Élelmiszerismeret Általános

élelmiszerismeret 1,5 I 1 1+0,5

14.

11519-16 Élelmiszer biztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,5

Vendéglátás higiéniája 0,5+0,5

15. 11519-16

Szakács szakmai idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv 1,0 1

16. 12094-16

Ételkészítési ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet

4,5+0,5

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat

5+2

Ételkészítési ismeretek alapjai üzemi gyakorlat

15,5

18. 12095-16

Ételkészítési ismeretek

Ételkészítési ismeretek elmélet

2+1 1+1

Ételkészítési ismeretek gyakorlat

Ételkészítési ismeretek üzemi gyakorlat

2 17,5

Összesen: Közismeret 18.0 11.0 9,5

Szakmai 10 7 7,5 17,5 8 17,5 Heti óraszám összesen: 35.0 36.0 35.0

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 140.0 140 nincs



97

Összes elméleti óraszám ( a három évre) 886

Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt ( 140+140) 1722

Összes óraszám elmélet és gyakorlat együtt 2608

Elmélet és gyakorlat együtt 30/70%

A szakács szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11 Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat

Vendéglátó gazdálkodás 0,5 1

Általános élelmiszerismeret 0,5

Vendéglátás higiéniája 0,5

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 0,5


2

Ételkészítési ismeretek elmélet 1

Felhasznált szabad órák összesen 0,5 2 2 0 1

Összes felhasznált szabad óra 2,5 2 2,5



98

34 811 03 Pincér szakképesítés - 18 szakmacsoport

Ssz.

Szakmai követelmény

modul tantárgy



Közis

-

me

ret

Szakmai

Közis

-

me

ret

Szakmai

Közis

-

me

ret

Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Kö

zism

eret

Magyar, kommunikáció 2.0 1.0

2. Idegen nyelv(német v.angol) 2.0 2.0 2

3. Matematika 2.0 1.0

4. Társadalom ismeret 2.0 1.0 0,5

5. Természetismeret 3.0

6. Testnevelés és sport 3.0 3.0 3

2.0 óra

szakkör/évf.

7. Osztályközösség építő program 1.0 1 1

8. Informatika 1 1

9. Hittan 2 2 2

10.

11500 -12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság 0.5

11. 11499 -12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 0,5

12. 11497-12

Foglalkoztatás I. Fogalkoztatás I.

2

13.

10045 -12 Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás 1 0,5+0,5 0,5

Szakmai számítás 1 1 0,5

14.

10044-12 Élelmiszer,

fogyasztóvédelem

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1

Élelmiszerek csoportjai 1 1 1

15.

10046-12 Szakmai idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv

1,0 1 0,5

16.

10047-12 Felszolgálás alapjai

Felszolgálás alapjai 4+0,5

Felszolgálás alapjai gyakorlat 5+2

17.

10074-12 Felszolgálás

Felszolgálás 2,0 1

Felszolgálás gyakorlat

Felszolgálás üzemi alapgyakorlat 17,5+1,5 17,5+2


Szakmai 10 7 6 19 6 19,5

Heti óraszám összesen: 35.0 36.0 35.0




99

A pincér szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11

Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat

Vendéglátó gazdálkodás 0,5

Szakmai idegen nyelv 0,5

Felszolgálás alapjai 0,5

Felszolgálás alapjai gyakorlat 2

Felszolgálás üzemi alapgyakorlat 1,5 2

Felhasznált szabad órák összesen 0,5 2 0,5 1,5 0,5 2





Elmélet és gyakorlat együtt 30/70 %



100

34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítés-18 szakmacsoport

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Kö

zism

eret


2. Idegen nyelv(német v angol) 2.0 2.0 2





2.0 óra szakkör/évf.

7. Osztályközösség építő program 1.0 1 1

8. Informatika 1 1

9. Hittan 2 2 2

10.

11500 -12 Munkahelyi egészség és biztonság




12. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Fogalkoztatás I. 2

13.


Vendéglátó gazdálkodás 1 0,5+0,5 0,5

Szakmai számítás 1 1 0,5

14.


fogyasztóvédelem

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1

Élelmiszerek csoportjai 1 1 1

15.



1,0 1 0,5

16.

10056-12 Gyorsétkeztetés,

ételeladás

Ételismeret 1 1,0 0,5

Italismeret, kiszolgálás 1 0,5

Termelési és eladói gyakorlatok 3+2

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok 17,5+1,5

17.

10057-12 Vendéglátó eladói

értékesítés

Vendéglátó eladó tevékenység 2+0,5 0,5 0,5

Értékesítés gyakorlata 2

Értékesítés üzemi gyakorlata 17,5+2


Szakmai 10 7 6 19 6 19,5





101

A vendéglátó eladó szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11



Szakmai idegen nyelv 0,5

Termelési és eladói gyakorlatok 2

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok 1,5

Vendéglátó eladó tevékenység 0,5

Értékesítés üzemi gyakorlata 2

Felhasznált szabad órák összesen 0,5 2 0,5 1,5 0,5 2



Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt ( 140+140)

1840





102

34 811 06 Fogadós szakképesítés-18 szakmacsoport

Ssz.


modul tantárgy


1/9 évfolyam 2/10évfolyam 3/11évfolyam

Közis

me

r

et

Szakmai

Közis

me

r

et

Szakmai Köz

is-

me

r

et Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

me

ret

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom

2 1

2. Idegen nyelv(német v.angol)

2 2 2

3. Matematika 2 1




7. Osztályközösség építő program

1 1 1

8. Informatika 1 1

9. Hittan 2 2 2

10. 11499 -12


11. 11497-12


12.

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

13. 10044-12

Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem

0.5+0,5 I

Élelmiszerek csoportjai 0.5+1 1 1

14. 10045-12

Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás

1 0,5+0,5 0,5

Szakmai számítások 1 1+0,5 0,5

15. 10048-12

Ételkészítés alapjai

Ételkészítési alapok 1,5+0,5 2

Ételkészítési alapgyakorlat 3

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

15,5+

1

16. 10049-12 Konyhai

kisegítés

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

1

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat

1,5+0,5

17. 11793-16 Fogadós

napi tevékenységei

Szálláshely üzemeltetési gyakorlat

4,5+0,5

Üzemeltetési alapismeretek gyakorlat

2 1

Program- és rendezvényszervezés gyakorlat

3.5+1

18. 11794-16

Fogadós szakmai tevékenységei

Szálláshely ismeret 4

Kommunikációs alapismeretek gyakorlat 3+0,5

Étkeztetés és felszolgálási ismeretek

3,5+0,5

Szakmai idegen nyelv 2 2

Összesen:

Közismeret 18.0 11.0

9,5

Szakmai 6+2

8,5+0,5

4,5+1 18,5+

1 8,5 14,5+2,5


Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 140 140 nincs



103





A Fogadós szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11 Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat

Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem

0,5

Élelmiszerek csoportjai 1


Szakmai számítások 0,5

Ételkészítési alapok 0,5

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat 1

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat

0,5

Szálláshely üzemeltetési gyakorlat 0,5 Program- és rendezvényszervezés gyakorlat

1

Kommunikációs alapismeretek gyakorlat

0,5

Étkeztetés és felszolgálási ismeretek 0,5 Felhasznált szabad órák összesen 2 0,5 1 1




104

34 582 14 Kőműves szakképesítés- 9 szakmacsoport

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közi

smer

et


2. Idegen nyelv ( német v angol) 2.0 2.0 2





2.0 óra

szakkör/évf.

7. Osztályközösség építő program 1.0 1.0 1

9. Informatika 1.0 1

10. Helyi tanterv Hittan 2.0 2.0 2


Foglalkoztatás I 2.0

12. 11499-12 Foglalkoztatás II.


13.

10101-12 Építőipari

közös tevékenység Építőipari alapismeretek 1.0 2.0+1,0 0.5 Építőipari alapismeretek gyakorlat

1.0

14.

10275-16 Falazás,

vakolás

Falazás, vakolás 2.5+0,5 2,5+0,5 1.0

Falazás vakolás gyakorlat

6+2 5.0 5,0+1,5

15.

10274-16 Beton és vasbeton szerkezetek

Beton és vasbeton szerkezetek 1,0 2,0 1.0

Beton és vasbeton szerkezetek

gyakorlat 3.0 3+0,5 5,0+1,0

16.

10277-16 Szigetelések Szigetelés 2,0

Szigetelések gyakorlat 3,5

17.

11725-16 Térburkolás Térburkolás 1.0 Térburkolás gyakorlat

2.0

18.

11726-16 Kiegészítő

kőműves feladatok

Kiegészítő kőműves feladatok 3,0

Kiegészítő kőműves gyakorlat

5.0


Szakmai 5 12 11 14 8 17,5





105




Elmélet és gyakorlat együtt 30 /70 %

A kőműves szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11


Építőipari alapismeretek 1,0

Falazás, vakolás 0,5 0,5

Falazás, vakolás gyakorlata 2 1,5


gyakorlata

0,5 1,0

Felhasznált szabad órák összesen 0,5 2 1,5 0,5 2,5




106

34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés- 9 szakmacsoport

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

mere

t


2. Idegen nyelv(német v angol)

2.0 2.0 2







1.0 1.0 1






Foglalkoztatás II. 0.5

13.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


0,5

14.


közös tevékenység

Épitöipari alapismeretek 1.0 2.0 0.5 Építőipari alapismeretek

gyakorlat 1.0

15.

10104-12 Szobafestő,

díszítőmunkák

Falfelület festése, díszítése 1 3+0,5 2.0

Falfelületek festésének, díszítésének gyakorlata 5+2. 8.0 6+1

16.

10103-12. Mázolási

munkák fa-, fém-,fal-, és

speciális felületeken

Mázolási munkák 1+0,5 2.0 1.0

Mázolási munkák gyakorlata

3.0 3+1 4+1

17.

10105-12 Tapétázási

munkák

Tapétázási munkák 1.0 2+0,5 2.0 Tapétázási munkák

gyakorlata 1.0 3.0 5+0,5


Szakmai 5.0 12.0 10.0 15.0 8.0 17,5





107

A festő, mázoló és tapétázó szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11


Falfelület festése és díszítése 0,5

Mázolási munkák 0,5

Mázolási munkák gyakorlata 1 1

Falfelület festésének, díszítésének a

gyakorlata

2 1

Tapétázási munkák 0,5

Tapétázási munkák gyakorlata 0,5

Felhasznált szabad órák összesen 0,5 2 1 1








108

34 542 06 Női szabó szakképesítés- 10 szakmacsoport

S.sz. Szakmai

követelménymodul Tantárgy


Me

gje

gyzés

1/9.évf. 2/10.évf. 3/11.évf.

Kö

zis

m.

szakmai

Kö

zis

m.

szakmai

Kö

zis

m.

szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

me

ret

Magyar- kommunikáció 2 1

2. Idegen nyelv (német v angol) 2 2 2

3. Matematika 2 1



6.

Testnevelés és sport 3

3

3

2 óra szakkör évfolyamonként

7. Osztályközösség-építő Program 1 1 1

9. Informatika 1 1

10. Hittan 2 2 2


Foglalkoztatás I.

2


Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

13.



0,5+0,5

14. 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag-és áruismeret 1 1 1

Anyagvizsgálatok gyakorlat 1

15. 10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

Ruhaipari gyártáselőkészítés 1+1

Szakrajz

1 2

Szakrajz gyakorlat

1

16. 10115-12 Textil-termékek összeállítása

Textiltermékek készítése

2

Textiltermékek készítése gyakorlat

7+1

17. 10118-12 Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák készítése

1

Lakástextíliák készítése gyakorlat 2

18. 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

Női ruhák készítése 4 3,5

Női ruhák készítése gyakorlat 16+2 13+2

Összesen: Közismeret 18 11 9,5

Szakmai 7 10 6 19 9,5 16

Heti óraszám összesen: 35 36 35








109

A női szabó szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11


Foglalkoztatás II 0,5

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

Textiltermékek készítése gyakorlata 1

Ruhaipari gyártáselőkészítés 1

Női ruhák készítése gyakorlat 2 2

Felhasznált szabad órák összesen 1,5 1 2 0,5 2




110

34 543 02 Asztalos szakképesítés- 11 szakmacsoport

Ssz.


modul tantárgy


Megjegyzés 1/9 évfolyam 2/10 évfolyam 3/11 évfolyam

Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

mere

t

Magyar, kommunikáció

2 1


2 2 2

3. Matematika 2 1




2 óra szakkör/évf.

7. Osztályközösség építő program 1 1 1

9. Informatika 1 1

10. Helyi

tanterv Hittan 2 2 2

Szakm

ai e

lméle

t

és g

yakorl

at


0,5

Foglalkoztatás I. 2

. Foglakoztatás II. 0,5

Biztonságos

munkavégzés alapjai 1

Biztonságos

munkavégzés

gyakolata

1

Faipari szakmai és gépismeret 2

Faipari szakmai gyakorlat 7

Asztalosipari szerelési ismeretek 1

Asztalosipari szerelési gyakorlat 2+2 2+2 2

Szerkezettan-szakrajz és technológia 4 4

Asztalosipari szakmai gyakorlat 9 8,5+0,5

Gépkezelési ismeretek

1 1+1

Gépkezelési gyakorlat 4 4+1

Faipari szakrajz 1+0,5

Gyártáselőkészítési ismeretek

2 1


Szakmai 5 12.0 8 17 9,5 16





111





Az asztalos szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11


Asztalosipari szerelési gyakorlat 2 2

Asztalosipari szakmai gyakorlat 0,5

Gépkezelés ismeret 1

Gépkezelés gyakorlat 1

Faipari szakrajz 0,5

Felhasznált szabad órák összesen 0,5 2 0 2 1 1,5




112

34 215 04 - Virágkötő és virágkereskedő szakképesítés – 20 szakmacsoport

Ssz.


modul tantárgy


1/9 évfolyam 2/10évfolyam 3/11évfolyam

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

mere

t


2. Idegen nyelv(német v angol) 2.0 2.0 2





7. Osztályközösség építő program 1.0 1.0 1



11. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság

0,5+0,5


Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

13.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

14.

11074-12 Növényismeret és

kezelés Növényismeret és kezelés

2+1 2 2

Növényismeret és kezelés gyakorlat 2 3 2+2

15.

11075 -12 Virágkötészet

Virágkötészet 3 2 2

Virágkötészet gyakorlat 3 4+1 4

16.

11077 -12 Virágeladás alapjai

Virágeladás alapjai 2 2+1

Virágeladás alapjai gyakorlat 2+1 4

17.

Virágkereskedelem 3 1,5 11076 -12 Virágkereskedelem gyakorlat

3 3 Virágkereskedelem

Vállalkozási ismeret 3

Vállalkozási gyakorlat 3


Szakmai 9.0 8.0 10 15 11,5 14





113

A virágkötő és virágkereskedő szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11


Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5

Növényismeret és kezelés 1 Növényismeret és kezelés gyakorlat 2 Virágkötészet gyakorlat 1 Virágeladás alapjai 1 Virágeladás alapjai gyakorlat 1

Felhasznált szabad órák összesen 1,5 1 1 1 0,5 2








114

2017/18. tanévtől bevezetésre kerülő: 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó - 7 szakmacsoport

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

mere

t



2.0 2.0 2







1.0 1.0 1



11. 11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I 2.0

12. 11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0.5

13.

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság

0,5

14.

10815-12

Információtechnológiai

alapok


alapok 2


gyakorlat 2

15.

10826-12

Szakmai életpálya-

építés,

munkaszervezés,

munkahelyi

kommunikáció

Munkaszervezési

ismeretek 2

Munkaszervezési

gyakorlat . 2

16.

10833-12

Hálózati alapok

Hálózati ismeretek 2+0,5 2+1

Hálózati ismeretek

gyakorlat 2+1 2+1

Operációs

rendszerek 2

Operációs

rendszerek gyakorlat 2 4

17.

10834 -12

Számítógépes

hibaelhárítás

Számítógéprendszer

hibáinak elhárítása 3+1 6 5,5+0,5

Számítógéprendszer

hibáinak elhárítása

gyakorlat

3 9 7+2



115


Szakmai 9.0 8.0 11.0 14.0 10,5 15







A számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak

1/9 2/10 3/11


Számítógéprendszer hibáinak

elhárítása

1 0,5

Számítógéprendszer hibáinak

elhárítása gyakorlat

2

Hálózati ismeretek 0,5 1

Hálózati ismeretek gyakorlat 1 1

Felhasznált szabad órák összesen 1,5 1 1 1 0,5 2




116

A 2013/14.tanévtől indult 2 éves szakiskolai képzéseink óratervei a 14/2013.

(IV.5.) NGM alapján:

34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakképesítés

Ssz.


modul tantárgy


Megjegyzés 11. évfolyam 12 .évfolyam

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY

1 Közismeret

Osztályfőnöki 0,5 0,5

2 Hittan 1 1

3 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I 2

4 11499-12 Foglalkoztatás II.


5



0,5

6

10101-12 Építőipari közös tevékenység Épitöipari alapismeretek 3 0,5

Építőipari alapismeretek gyakorlat 1.0

7

10275-12 Falazás, vakolás

Falazás vakolás 3 1,0

Falazás vakolás gyakorlata

6 4

8

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

Beton és vasbeton szerkezetek 2,0 2


gyakorlat 9 0

9

10277-12 Szigetelések

Víz-, hő- és hangszigetelések 1 1,0

Szigetelések gyakorlat

4,5

10

10276-12 Hidegburkolási

feladatok

Hidegburkolási feladatok 2 2.0 Hidegburkolási feladatok

gyakorlat 4 8

11

10278 Vegyes kőműves feladatok

Vegyes kőműves feladatok 1

Vegyes kőműves feladatok

gyakorlat 5

12 Helyi tanterv Szakmai számítás 1,0 1 0,5 2,5

Összesen: Közismeret 1,5 1,5

Szakmai 12,5 21 10,5 24

Heti óraszám összesen: 35.0 36.0

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 140.0



117

3.4 Szakiskolai rész-szakképesítések szakmai helyi tantervi adaptációjának

óratervei (30/2016. (VIII.31) NGM rendelet 5.melléklet)

31 811 02 Gyorséttermi ételeladó rész-szakképesítés óraterve kifutó jelleggel a

2016/17. tanévig

Ssz.


modul tantárgy


1/9 évfolyam 2/10évfolyam

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY

1.

Kö

zis

me

ret

Magyar nyelv és irodalom 1 1

2 Matematika 2 2

3 Hit és erkölcstan 1+1 1+1

4 Informatika 1 1

5 Testnevelés és sport 5 5

Német nyelv 0 1

6 Osztályfőnöki 1 1

7 10044-12 élelmiszer

fogyasztóvédelem

Ált alános élelmiszerism.fogyasztóvédelem

1 0

Élelmiszerek csoportjai 2 1

8



3 1

9

10056-12 Gyorsétkeztetés-

ételeladás

Ételismeret

2 1,5+0,5

Italismeret,kiszolgálás 1+1 0

Termelési és eladói gyakorlat 12+1 3,5+0,5

Termelési és ela.üzemi gy 14+1

Összesen: Közismeret 12 13

Szakmai 10 13 4 19

Heti óraszám összesen: 35.0 36

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 70 0

Összes elméleti óraszám ( a két évre) 500

Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt (70) 1203


Elmélet és gyakorlat aránya 30/70 %



118

A gyorséttermi eladó rész- szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak 1/9 2/10 közismeret elmélet gyakorlat közismeret elmélet gyakorlat

Hittan 1 1

Német nyelv 1

Italismeret,

kiszolgálás 1

Ételismeret 0,5

Termelési és

eladói

gyakorlat

1 0,5

Termelési és

eladói üzemi

gyakorlat

1

Felhasznált

szabad órák

összesen

1 1 1 2 0,5 1,5

Összes

felhasznált

szabad óra

1 2 2 2



119

31 811 04 Vendéglátó eladó rész-szakképesítés óraterve

Ssz.

Szakmai

követelmény

modul

tantárgy



Kö

zism

eret

Szakmai

Kö

zism

eret

Szakmai

E GY E GY

1.

KK

özis

me

ret

Magyar nyelv -és irodalom 1 1+1

2 Matematika 2 2


4 Informatika 1 1



7 11518-16 Élelmiszer

ismeret

Ált alános élelmiszerism.fogyasztóvédelem 2 2

Élelmiszerek a gyakorlatban 4+1 5+1

8

11519-16 Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszer-biztonság alapjai 2

Vendéglátás higiénéje 2

9

11520-16 Vendéglátó

kereskedelem

Értékesítés elmélete 3+1 2+1

Értékesítés gyakorlata 8 12


Szakmai 10 13 5 18

Heti óraszám összesen: 35 36



Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt ( 70) 1168



A 31 811 04 vendéglátó eladó rész- szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak 1/9 2/10

közismeret elmélet gyakorlat közismeret elmélet gyakorlat Hittan 1 1

Magyar nyelv és irodalom 1 Ált alános élelmiszerism.fogyasztóvédelem 1

Élelmiszerek a gyakorlatban 1 1

Értékesítés elmélete 1 Felhasznált szabad órák összesen 1 1 1 2

Összes felhasznált szabad óra 1 2 2 2



120

21 811 01 Konyhai kisegítő rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY

1.

Kö

zis

me

ret Magyar nyelv és irodalom 1 1

2 Matematika 2 2


4 Informatika 1 1


Német nyelv 0 1


7 10044-12 Élelmiszer fogyasztóvédelem

Ált élelmiszerism.fogyasztóvédelem

4 0

Élelmiszerek csoportjai 2 2,5+0,5

8

10049-12 Konyhai kisegítés

Ételkészítési alapismeret 3+1 1

Ételkészítési alap.gyak. 12+1 3,5

Ételkész. alap.üzemi gyak 14+1,5


Szakmai 10 13 4 19







A konyhai kisegítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái


Hittan 1 1

Német nyelv 1 Élelmiszerek csoportjai

0,5

Ételkészítési alapismeret

1

Ételkészítési alap.gyak

1

Ételkész. alap.üzemi gyak

1,5

Felhasznált

szabad órák

összesen

1 1 1 2 0,5 1,5

Összes

felhasznált

szabad óra

1 2 2 2



121

31 543 01 Famegmunkáló rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY

1.

Kö

zis

me

ret Magyar nyelv és irodalom 1 1+1

2 Matematika 2 2


4 Informatika 1 1



8 11371-12

Biztonságos munkavégzés

Bizt.munkavégz.alapjai 1 1

Bizt.munkavégz. gyakor 1+1 1+1

9

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai és gépismeret

2 2

Faipari szakmai gyakorlat

5 5

10

10225-12 Asztalosipari

szerelés Asztalosip.szerelési ismeretek

2 2

Asztalosipari szerelési gyakorlat 4+1 4+1

11

10228-12 Gépkezelés

Gépkezelési elmélet

2 2

Gépkezelési gyakorlat 4 4


Szakmai 7 16 7 16







A famegmunkáló rész-szakképesítés felhasznált szabad órái


Hittan 1 1

Magyar nyelv és

irodalom

1

Bizt.munkavégz. gyakorlata 1 1

Asztalosip.szer.gyakorlat 1 1

Felhasznált szabad

órák összesen

1 0 2 2 2

Összes felhasznált

szabad óra

1 2 2 2



122

21 542 01 Lakástextil - készítő rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY

1.

Kö

zis

me


2 Matematika 2 2

3 Hit és erkölcstan 2 2

4 Informatika 1 1


6 Német nyelv 0 1


8 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag és áruism 4 2+1

Anyagvizsgálatok gyak 7+1 6+1

9

10118-12 Laxástextiliák

készítése

Lakástextiliák gyártástechnológia

3 4

Lakástex.kész.gyakorlat 7+1 9


Szakmai 7 16 7 16







A lakástextil- készítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái


Hittan 1 1

Német nyelv 1

Ruhaipari anyag és áruism 1

Anyagvizsgálatok gyak 1 1

Lakástex.kész.gyakorlat 1

Felhasznált szabad

órák összesen

1 0 2 2 1 1


szabad óra

1 2 2 2



123

21 582 01 Szobafestő rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY

1.

Kö

zis

me


2 Matematika 2 2


4 Informatika 1 1


6 Német nyelv 0 1


8 10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek 3 1

Építőip.alapismgyak. 1+2

9

10104-12 Szobafestő, díszítő

munkák

Falfelület festése,díszítése 3 2

Falfelület festésének diszítésének gyak. 6 8

10

10105-12 Tapétázási munkák

Tapétázási munkák 2 3

Tapétázási munkák gyakorlata 6 7+2


Szakmai 8 15 6 17







A szobafestő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái


Hittan 1 1

Német nyelv 1

Építőip.alapismgyak. 2

Tapétázási munkák

gyakorlata

2

Felhasznált szabad

órák összesen

1 0 2 2 0 2


szabad óra

1 2 2 2



124

34 542 01 Bőrtárgy készítő rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY

1.

Kö

zis

me


2 Matematika 2 2


4 Informatika 1 1



7 10256-12 Bőripari anyagok jellemzői,

szabás

Bőripari anyag és áruismeret 3 2

Szabás előkészítés 2 7 2 7

8

10258-12 Bőrtárgyak készítése

Bőrtárgyak készítése

2 7+2 2+1 8+1


Szakmai 7 16 7 16







A Bőrtárgy készítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái


Hittan 1 1

Német nyelv 1

Bőrtárgyak készítése 2 1 1

Felhasznált szabad

órák összesen

1 0 2 2 1 1


szabad óra

1 2 2 2



125

31 215 02 Virágkötő rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY

1.

Kö

zis

me


2 Matematika 2 2


4 Informatika 1 1



8

11 074-12 Növényismeret és

kezelés

Növényismeret és kezelés 3,5+0,5

3

9 Növényism. és kezelés gyak. 7,5+0,5 5+2

10

11 075-12 Virágkötészet

Virágkötészet 3 4 Virágkötészet gyakorlat

7+1 9


Szakmai 7 16 7 16







A virágkötő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái


Hittan 1 1

Német nyelv 1

Növényismeret és kezelés 0,5

Növényism. és kezelés gyak 0,5 2

Virágkötészet gyakorlat 1

Felhasznált szabad

órák összesen

1 0,5 1,5 2 0 2


szabad óra

1 2 2 2



126

31 621 01 Állatgondozó rész-szakképesítés óraterve

Ssz.

Szakmai követelmény modul

tantárgy



Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY

1.

Kö

zis

me


2 Matematika 2 2


4 Informatika 1 1



10 997-12 Állattartás

Állattartás 3+1

4

7

Állattartási gyakorlat 8+1 8+2

8

11 000- 12 Mezőgazdasági géptan

Műszaki ismeretek 3 3 Műszaki ism.gyakorlata

7 6

Közismeret 12 13

Szakmai 7 16 7 16







Az állatgondozó rész-szakképesítés felhasznált szabad órái


Hittan 1 1

Német nyelv 1 Állattartás 1 Állattartási gyakorlat 1 2

Felhasznált szabad

órák összesen

1 1 1 2 0 2


szabad óra

1 2 2 2



127

3.5 Szakmai tantervi adaptációk a Köznevelési és Szakképzési

Hídprogramban történő kétéves rész szakképesítések oktatásához

„A” változat

31 811 04 Vendéglátó eladó rész-szakképesítés

Ssz.


modul tantárgy


SZH/1 évfolyam SZH/2 évfolyam

Közis

me

ret Szakmai

Közis

me

ret Szakmai

E GY E GY

1

Közi

smer

et

Kommunikáció és anyanyelv 4 3

2 Élő idegen nyelv (angol, német) 4 3

3 Matematika 4 3

4 Társadalom és jelenkor-ismeret 3 2

5 Természetismeret 3 2

6 Alapvető munkavállalói és életpálya építési

modulok 3 1


8 Osztályfőnöki (osztályközösség- építő

program) 1 1

9 Hittan 2 2

Informatika 1

10 11518-16

Élelmiszerismeret

Általános élelmiszerismeret 1 1

Élelmiszerek a gyakorlatban 1 2,5+0,5

11

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonság alapjai 0,5 0,5 0,5

Vendéglátás higiénéje 0,5 0,5 0,5

12 11520-16 Vendéglátó

kereskedelem

Értékesítés elmélete 1 2,5+0,5

Értékesítés gyakorlata 3,5+0,5 6,5+0,5


Szakmai 3 5 5 11

Heti óraszám összesen: 35 35 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: 105

31 811 04 Vendéglátó eladó rész-szakképesítés

Tantárgyak SZH/1 évfolyam SZH/2 évfolyam


Informatika 1 Élelmiszerek a

gyakorlatban 0,5

Értékesítés elmélete 0,5

Értékesítés gyakorlata 0,5 1

Felhasznált szabad

órák összesen 3 2 0,5 1


szabad óra 3 0,5 2 1,5



128




Elmélet és gyakorlat aránya 30/70%



129

21 543 01 Asztalosipari szerelő rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy


SZH/1 SZH/2

Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY

1

Kö

zis

me

ret

kommunikáció és anyanyelv 4 3

2 német nyelv 4 3

3 matematika 4 3

4 társadalom és jelenkor-ismeret 3 2

5 természetismeret 3 2

6 osztályfőnöki 1 1

7 alapvető munkaváll. és életpályaépít. 3 1

8 hittan 2 2

9 testnevelés és sport 2 2

Informatika 1

10 10227-12


Biztonságos munkavégzés alapjai 0,5 0,5

Biztonságos munkavégzés gyakorlata 1 1

11

10224-12 Alapvető tömörfa

megmunkálás


1 3

Faipari szakmai gyakorlat 2 6

12


szerelés

Asztalosipari szerelési ismeretek 1+0,5 1+0,5

Asztalosipari szerelési gyakorlat 2 3+1


Szakmai 3 5 5 11


Az asztalosipari szerelő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak SZH/1 SZH/2

közismeret elmélet gyakorlat közismeret elmélet gyakorlat

Hittan 2 2

Informatika 1

Asztalosipari szerelési

ismeretek

0,5 0,5

Asztalosipari szerelési

gyakorlat

1

Felhasznált szabad órák

összesen

3 0,5 0 2 0,5 1

Összes felhasznált szabad

óra

3 0,5 2 1,5







130

34 542 01 Bőrtárgy készítő rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy


SZH/1 SZH/2

Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY

1

Kö

zis

me

ret


2 német nyelv 4 3

3 matematika 4 3




7 alapvető munkaváll. és életpályaépít. 3 1

8 hittan 2 2


Informatika 1

10 10256-12 Bőripari anyagok jellemzői,

szabás

Bőripari anyag és áruismeret 1,5 1

Szabás előkészítés 1 2,5 1,5 4

11

10258-12 Bőrtárgyak készítése

Bőrtárgyak készítése

0,5+0,5 2 2 6+1,5


Szakmai 3,5 4,5 4,5 11,5


Összes elméleti óraszám ( a két évre) 283,5

Összes gyakorlati óraszám a nyári gyakorlattal együtt (105) 669,5



A bőrtárgy készítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái Tantárgyak SZH/1 SZH/2


Informatika 1

Bőrtárgyak készítése 0,5 1,5

Felhasznált szabad

órák összesen

3 0 0,5 2 0 1,5


szabad óra

3 0,5 2 1,5



131

21 542 01 Lakástextil - készítő rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy


SZH/1 SZH/2

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY

1

Kö

zis

me

ret


2 német nyelv 4 3

3 matematika 4 3




7 alapvető munkaváll. és életpályaépít. kompetenciái 3 1

8 hittan 2 2


Informatika 1

10 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag és áruism 2 1,5

Anyagvizsgálatok gyak 3 4+0,5

11

10118-12

Lakástextiliák készítése

Lakástextiliák gyártástechnológia

1+0,5 3

Lakástex.kész.gyakorlat 1,5 6+1


Szakmai 3,5 4,5 4,5 11,5







A lakástextil-készítő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái

Tantárgyak SZH/1 SZH/2 közismeret elmélet gyakorlat közismeret elmélet gyakorlat

Hittan 2 2

Informatika 1

Anyagvizsgálatok gyak 0,5 Lakástextiliák gyártástechnológia

0,5

Lakástex.kész.gyakorlat 1

Felhasznált szabad

órák összesen

3 0,5 0 2 0 1,5


szabad óra

3 0,5 2 1,5



132

„B” változat


Ssz.


modul tantárgy


SZH/1 SZH/2

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY

1 kommunikáció és anyanyelv 3 2

2

Kö

zis

me

ret

német nyelv 3 2

3 matematika 3 2

4 társadalom és jelenkor-ismeret 1,5 1

5 természetismeret 1,5 1


7 alapvető munkaváll. és életpályaépít.

1,5+0,5

8 hittan 2 1+1

9 testnevelés és sport 2

10 11371-12


Biztonságos munkavégz.alapjai 1,5

Biztonságos munkavégz. gyakorlat 2

11

10224-12

Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai és gépismeret 2+1 2

Faipari szakmai gyakorlat 4 6+2,5

12


szerelés

Asztalosip.szerelési ismeretek 2 1 Asztalosipari szerelési gyakorlat

2 4

13

10228-12

Gépkezelés


1 2



Szakmai 6 10 6,5 17,5



A famegmunkáló rész-szakképesítés felhasznált szabad órái


Hittan 2 1 alapvető munkaváll. és életpályaépít

0,5


1

Faipari szakmai gyakorlat 2,5

Felhasznált szabad

órák összesen

0 1 0 2,5


szabad óra

2.5 1 1 2,5







133

31 215 01 Virágbolti eladó rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy


SZH/1 SZH/2

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY


2

Kö

zis

me

ret

német nyelv 3 2

3 matematika 3 2




7 alapvető munkaváll. és életpályaépít. 1,5+0,5

8 hittan 2 1+1


10 11074-12

Növényismeret és kezelés

Növényismeret és kezelés 4 3

Növényism. és kezelés gyakorlat 5 8

11

11077-12 Virágeladás

alapjai

Virágeladás alapjai 2,5 2,5+0,5 Virágeladás alapjai gyakorlat 3,5+1 8+2


Szakmai 6,5 9,5 6 18



A virágbolti eladó rész-szakképesítés felhasznált szabad órái



0,5

Virágeladás alapjai 0,5 Virágeladás alapjai gyakorlat

Virágeladás alapjai gyakorlat

1 2

Felhasznált szabad

órák összesen

0 1 0,5 2


szabad óra

2.5 1 1 2,5







134

31 621 01 Állatgondozó rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy


SZH/1 SZH/2

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY

1

Kö

zis

me

ret


2 német nyelv 3 2

3 matematika 3 2





8 hittan 2 1+1


10 10 997-12 Állattartás

Állattartás 3+1 5

Állattartás gyakorlat 6 9,5+1,5

11

11 000- 12 Mezőgazdasági

géptan

Műszaki ismeret 2 2 Műszaki ismeret gyakorlata

4 5+1


Szakmai 6 10 7 17



Az állatgondozó rész-szakképesítés felhasznált szabad órái



0,5

Állattartás 1

Állattartás gyakorlat 1,5

Műszaki ismeret gyakorlata 1

Felhasznált szabad

órák összesen

1 0 0 2,5


szabad óra

2.5 1 1 2,5



Összes elmélet és gyakorlat együtt 1521




135

31 542 08 Szövő rész-szakképesítés óraterve

Ssz.


modul tantárgy


SZH/1 SZH/2

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY


2

Kö

zis

me

ret

német nyelv 3 2

3 matematika 3 2





8 hittan 2 1+1


10 11 360-12 Textilipari

alapanyagok Anyagismeret 1 1

11 11 361-12 Fonalelőkészítés

szövéshez

Fonalelőkészítés 1 1

Fonalelőkészítés a gyakorlatban 5 6

Fonalelőkészítési gépismeret 1 1

12

11362-12 Szövet készítése és minősítése

Szövés technológia 1 2,5 Szövéstechológia a gyakorlatban 5+1 9+1,5 Szövéstechnológiai gépismeret 1 1+1


Szakmai 5 11 7,5 16,5



A szövő rész-szakképesítés felhasznált szabad órái


Hittan 2 1 alapvető munkaváll. és életpályaépítés

0,5

Szövéstechológia a gyakorlatban

1,5

Szövéstechnológiai gépismeret

1 1

Felhasznált szabad

órák összesen

1 0 1 1,5


szabad óra

2.5 1 1 2,5







136

3.6 HÍDPROGRAM szerinti képzés felnőttoktatás keretében esti munkarend

szerint


ESTI MUNKAREND ALAPJÁN

Ssz.


modul tantárgy


SZH/1 SZH/2

Közis

-me

ret

Szakmai

Közis

-me

ret

Szakmai

E GY E GY

1 kommunikáció és anyanyelv 1 0,5

2

Kö

zis

me

ret

német nyelv 0,5 2

3 matematika 1 0,5

4 társadalom és jelenkor-ismeret 0,5 0,5

5 természetismeret 1 0,5

6 osztályfőnöki 1 0,5

7 alapvető munkaváll. és életpályaépít. 0 0,5

8 hittan 2 2


10 11371-12


Biztonságos munkavégz.alapjai 0,5 0,5

Biztonságos munkavégz. gyakorlat 0,5 1

11

10224-12 Alapvető tömörfa

megmunkálás


1 1

Faipari szakmai gyakorlat

1,5 3

12


szerelés Asztalosipari szerelési ismeretek

0,5 1

Asztalosipari szerelés gyakorlat

2 2

13

10228-12 Gépkezelés


1 1


Összesen: Közismeret 8 6,5

Szakmai 3 6 3,5 8

Heti óraszám összesen: 17 18




137

3.7 Iskolarendszerű szakképesítések szerinti felnőttoktatás esti munkarend

szerint

34 582 14 Kőműves szakképesítés- 9 szakmacsoport

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közi

smer

et

Magyar, kommunikáció 1.0 0,5

2. Idegen nyelv ( német v angol) 1.0 1,0 1

3. Matematika 1.0 0,5

4. Társadalom ismeret 1.0 0,5 0,25

5. Természetismeret 1,5

6. Testnevelés és sport 1,5 1,5 1,5

7. Osztályközösség építő program 0,5 0,5 0,5

9. Informatika 0,5 0,5

10. Helyi tanterv Hittan 1 1,0 1

11. 11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I 1.0

12. 11499-12


13.


közös tevékenység Építőipari alapismeretek 0,5 1,5 0.25 Építőipari alapismeretek gyakorlat

0,5

14.

10275-16 Falazás,

vakolás

Falazás, vakolás 1,5 1,5 0,5

Falazás vakolás gyakorlat

4 2,5 3,25

15.

10274-16 Beton és

vasbeton szerkezetek

Beton és vasbeton szerkezetek 0,5 1,0 0,5


gyakorlat 1,5 1,75 3

16.

10277-16 Szigetelések Szigetelés 1,0

Szigetelések gyakorlat 1,75

17.

11725-16 Térburkolás Térburkolás 0,5 Térburkolás gyakorlat

1.0

18.

11726-16 Kiegészítő

kőműves feladatok

Kiegészítő kőműves feladatok 1,5

Kiegészítő kőműves gyakorlat

2,5

Összesen: Közismeret 9 5,5 4,75

Szakmai 2,5 6 5,5 7 4 8,75

Heti óraszám összesen: 17,5 18 17,5




138

34 811 04 Szakács szakképesítés – 18 szakmacsoport – esti munkarend

Ssz. Szakmai

követelmény modul

tantárgy



Közis

-

me

ret

Szakmai

Közis

-

me

ret

Szakmai Kö

zis

-

me

ret

Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

mere

t

Kommunikáció-magyar

nyelv és irodalom 1 0,5

2. Idegen nyelv(német

v.angol) 1 1 1

3. Matematika 1 0,5

4. Társadalom ismeret 1 0,5 0,25



7. Osztályközösség építő

program 0,5 0,5 0,5


9. Hittan 1 1 1

10. 11499 -12


11. 11497-12


12. Gazdálkodási

ismeretek Vendéglátó

gazdálkodás 1 0,75 1

13. 11518-16

Élelmiszerismeret Általános

élelmiszerismeret 0,75

0,5 0,75

14.

11519-16 Élelmiszer biztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,25

Vendéglátás higiéniája 0,5

15. 11519-16

Szakács szakmai idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv 0,5 0,5

16. 12094-16

Ételkészítési ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet

2,5


5+2

Ételkészítési ismeretek alapjai üzemi gyakorlat

7,75

18. 12095-16

Ételkészítési ismeretek

Ételkészítési ismeretek elmélet

1,5 1

Ételkészítési ismeretek gyakorlat

Ételkészítési ismeretek üzemi gyakorlat

1 8,75


Szakmai 5 3,5 3,75 8,75 4 8,75 Heti óraszám összesen: 17,5 18 17,5




139

34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítés -18 szakmacsoport-esti munkarend

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Kö

zism

eret


2. Idegen nyelv(német v angol) 1.0 1 1






7. Osztályközösség építő program 0,5 0,5 0,5


9. Hittan 1 1 1

10.

11500 -12 Munkahelyi egészség és biztonság





Fogalkoztatás I. 1

13.


Vendéglátó gazdálkodás 0,5 0,5 0,25

Szakmai számítás 0,5 0,5 0,25

14.


fogyasztóvédelem

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 0,5

Élelmiszerek csoportjai 0,5 0,5 0,5

15.



0,5 0,5 0,25

16.

10056-12 Gyorsétkeztetés,

ételeladás

Ételismeret 0,5 0,5 0,25

Italismeret, kiszolgálás 0,5 0,25

Termelési és eladói gyakorlatok 2,5

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok 17,5+1,5

17.

10057-12 Vendéglátó eladói

értékesítés

Vendéglátó eladó tevékenység 1+0,25 0,25 0,25

Értékesítés gyakorlata 1

Értékesítés üzemi gyakorlata 9,75


Szakmai 5 3,5 3 9,5 3 9,75




140

34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés- 9 szakmacsoport-esti munkarend

Ssz.


modul tantárgy



Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

mere

t



1.0 1.0 1






0,5 0,5 0,5






Foglalkoztatás II. 0.25

13.



0,5

14.


közös tevékenység

Épitöipari alapismeretek 1.0 1 0.25 Építőipari alapismeretek

gyakorlat 1.0

15.

10104-12 Szobafestő,

díszítőmunkák

Falfelület festése, díszítése 1 1,75 1.0

Falfelületek festésének, díszítésének gyakorlata 5+2. 4.0 3,5

16.

10103-12. Mázolási

munkák fa-, fém-,fal-, és

speciális felületeken

Mázolási munkák 1+0,5 1.0 0,5

Mázolási munkák gyakorlata

3.0 4 2,5

17.

10105-12 Tapétázási

munkák

Tapétázási munkák 1.0 1,25 1 Tapétázási munkák

gyakorlata 1.0 1,5 2,75


Szakmai 2,5 6 5 7,5 4 8,75




141

34 543 02 Asztalos szakképesítés- 11 szakmacsoport – esti munkarend

Ssz.


modul tantárgy


Megjegyzés 1/9 évfolyam 2/10 évfolyam 3/11 évfolyam

Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-m

ere

t Szakmai

Közis

-

me

ret Szakmai

E GY E GY E GY

1.

Közis

mere

t

Magyar, kommunikáció

1 0,5


1 1 1

3. Matematika 1 0,5

4. Társadalom ismeret 1 0,5 0,25



2 óra szakkör/évf.


0,5 0,5 0,5


10. Helyi

tanterv Hittan 1 1 1

Szakm

ai e

lméle

t

és g

yakorl

at


0,25

Foglalkoztatás I. 1

. Foglakoztatás II. 0,25

Biztonságos

munkavégzés alapjai 0,5

Biztonságos

munkavégzés

gyakolata

0,5

Faipari szakmai és gépismeret 1

Faipari szakmai gyakorlat 3,5

Asztalosipari szerelési ismeretek 0,5

Asztalosipari szerelési gyakorlat 2 2 1

Szerkezettan-szakrajz és technológia 2 2

Asztalosipari szakmai gyakorlat 4.5 4,5

Gépkezelési ismeretek

0,5 1

Gépkezelési gyakorlat 2 2,5

Faipari szakrajz 0,75

Gyártáselőkészítési ismeretek

1 0,5


Szakmai 2,5 6 4 8,5 4,75 8




142

Záró rendelkezések

A 2016. szeptember 1-től hatályos pedagógiai programunk módosítását a 30/2016. (VIII.31)

NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek indokolták a 25/2016. (II. 25.) Korm.

rendelettel módosult Országos Képzési Jegyzék, illetve a 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendeletben

meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények figyelembevételével.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület

folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:

- A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai

programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását,

- a nevelőtestület felkéri az iskolai szülői szervezetet és a diákönkormányzatot, hogy

legalább ötévente átfogóan elemezze a pedagógiai program megvalósulását,

- a tanévzáró nevelési értekezlet keretén belül a nevelőtestület évente felülvizsgálja a

pedagógiai programot a szakmai munkaközösségek elemzése alapján, dönt a

szükséges változtatásokról, kezdeményezi a fenntartó egyetértését.

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehetnek:

- az iskola igazgatója,

- a nevelőtestület bármely tagja,

- a nevelők szakmai munkaközösségei,

- az iskolát fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák önkormányzati képviselők útján

javasolhatják.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el a Diákönkormányzat és a Szülői

Szervezet egyetértésével, a fenntartó hagyja jóvá. A módosított pedagógiai programot a

jóváhagyást követő tanév első tanítási napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

a. A tanévnyitón, valamint a szülői értekezleteken tájékoztatjuk a szülőket, a diákokat a

pedagógiai program megtekinthetőségéről

b. Az elfogadott pedagógiai programot írott és elektronikus formában az igazgató és igazgató

helyettesi szobában illetve az iskola könyvtárában bárki megtekintheti.

c. A nevelőtestület tagjai a tanári szobában elhelyezett, valamint a számítógépen meglévő

pedagógiai programot bármikor megtekintheti.

d. Az iskola honlapján letölthető, olvasható formában megjelenik.

A pedagógiai programmal kapcsolatosan felvilágosítást kaphatnak az intézmény igazgatójától és

az igazgatóhelyettesektől.

Megjegyzések:

Településünkön nem jellemző egyik nemzetiség nagy létszámban való megjelenése sem, így a

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bk) pontja nem szerepel a programban.

Sajátos pedagógiai módszerként nem alkalmazzuk a projektoktatást, így ez a fejezet sem

szerepel a programban.

https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/rendeletek_es_kozlemenyek/DL.php?f=29_2016_VIII_26_NGM_rendelet.pdf



143

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK

Nyilatkozat

PÉTFÜRDŐI KOLPING KATOLIKUS SZAKKÖZÉPISKOLA,SZAKISKOLA

ÉS KOLLÉGIUM

SZÜLŐI KÖZÖSSÉGÉNEK

képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a

Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához véleményezési jogunkat

gyakoroltuk. A módosítás elfogadását javasoljuk.

Pétfürdő, 2016. szeptember 21.

a szülői közösség elnöke



144

Nyilatkozat


ÉS KOLLÉGIUM

ALKALMAZOTTI TANÁCSA


Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat

gyakoroltuk. Az alkalmazotti tanács a módosítást 2016.09.21-i ülésén megtárgyalta

és elfogadásra javasolja.


az alkalmazotti tanács elnöke



145

Nyilatkozat


ÉS KOLLÉGIUM

DIÁKÖNKORMÁNYZATA


Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat

gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a pedagógiai program módosítását 2016.09.21-i

ülésén megtárgyalta, a módosítás javaslatát elfogadta.


az iskolai diákönkormányzat vezetője



146

NYILATKOZAT

Aláírásommal igazolom, hogy az intézmény egészségnevelési programját ismerem,

véleményeztem és elfogadásra javaslom.



147

NYILATKOZAT

A szakmai munkaközösségek nevében az intézmény pedagógiai programját

megismertük, véleményeztük és az abban foglalt tartalmakkal egyetértünk.


……………………………………………………………….

vendéglátó-ipari és mezőgazdasági szakmai munkaközösség

vezetője

…………………………………………………………………

fa-,építő- és könnyűipari szakmai munkaközösség vezetője

…………………………………………………………………

közismereti szakmai munkaközösség vezetője



148

Nyilatkozat

PÉTFÜRDŐI KOLPING KATOLIKUS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA

ÉS KOLLÉGIUM

NEVELŐTESTÜLETE


nevelőtestület a PEDAGÓGIAI PROGRAM módosítását 2016.09.23-i ülésén

megtárgyalta, a módosítás javaslatát 100%-os szavazati aránnyal elfogadta.

Pétfürdő, 2016.09.23.

a nevelőtestület nevében



149

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAM - Pétfürdőkolpingpet.hu/sites/default/files/PP_2016.pdfkatolikus iskola-fenntartóként. Az 1999/2000-es tanévtől intézményünk katolikus iskolaként Kolping