Nyugdíjbiztosítás és pénzügyekpatikapenztar.hu/dok/20160323_lukacs_ba_nyugdij.pdf · 2018-04-12 · 5 Az OECD országok sokkal több nyugdíj kifizetésére tettek ígéretet

Pénzügy Tanszék

Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek

2016. március 23.

dr. Lukács Marianna [email protected]

[email protected]

Pénzügy Tanszék

az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/magánszemélyeknek/

Budapesti Corvinus Egyetem

Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek, 2016. március 23.

dr. Lukács Marianna

Pénzügy Tanszék 4

A nyugdíj állandóan napirenden van



Pénzügy Tanszék

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/elkeszult_a_nagy_nyugdijkatasztrofa_forgatokonyve.611853.html

5

Az OECD országok sokkal több

nyugdíj kifizetésére tettek

ígéretet állampolgáraiknak, mint

amennyire előre láthatóan lesz

elegendő pénzük. Ez akár

államcsődhöz is vezethet.

Gazdasági aspektus



Elkészült a nagy

nyugdíjkatasztrófa

forgatókönyve 2016. március 20.

Pénzügy Tanszék

http://www.vg.hu/penzugy/megtakaritas/a-nyugdij-korhatar-enyhitese-nelkul-esely-sincs-a-nyugodt-evekre-467336

6

Túl magas a

nyugdíjkorhatár! 2016. március 19.



Simonovits András

nyugdíjszakértő

rámutatott: a 65 éves

nyugdíj-korhatár emelése

nélkül esély sincs a

nyugodt időskori évekre.

Társadalmi aspektus

Pénzügy Tanszék

http://privatbankar.hu/szemelyes_penzugyek/a-kormany-kimatekozza-visszaadtak-a-13-havi-nyugdijat-288978

7

A kormány kimatekozza:

visszaadták a 13. havi

nyugdíjat? 2016. február 22.



A januártól érvényes 1,6 százalékos

nyugdíjemelés hatására átlagosan 24

ezer forinttal nőnek éves szinten a

nyugdíjak 2016-ban Hangsúlyozták:

ezzel a szocialista kormányzás idején

elvett egy havi nyugdíjat most

visszakapták a nyugdíjasok.

Politikai aspektus

Pénzügy Tanszék

http://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/igy_borulhat_meg_a_teljes_magyar_nyugdijrendszer.224236.html

8

Így borulhat meg a

teljes magyar

nyugdíjrendszer 2015. december 16.



Magyarországnak is

szembe kell néznie az

öregedő társadalom miatti

problémák sokaságával, a

nyugdíjrendszer

fenntarthatóságának

kérdésével.

Pénzügyi aspektus

Pénzügy Tanszék

A nyugdíj az egész országra kihat

GAZDASÁGI kérdés, mert a nyugdíjrendszer mérete, járulékszintje (amit

befizetetünk), járadékszintje (amit a nyugdíjasok kapnak) kihat az ország

gazdasági teljesítményére és befolyásolhatja a tőkepiacokat

TÁRSADALMI kérdés, mert a nyugdíjkorhatár meghúzása meghatározza

a munkaerőpiacot

POLITIKAI kérdés, mert a nyugdíjasoknak tett ígéretek az országgyűlési

választásokon szavazatokat, vagyis a kormányalakítás lehetőségét is

befolyásolhatja

PÉNZÜGYI kérdés, mert állandóan napirenden van a nyugdíjrendszer

pénzügyi fenntarthatósága

9




A nyugdíj helye

a magyar szociális államban



Pénzügy Tanszék

A három pilléren nyugvó

magyar szociális állam

Rászorultság: a szociális segélyek

Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás

Társadalombiztosítás

Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak

Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)

önkéntes nyugdíjpénztár

NYESZ,

foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

üzleti nyugdíjbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás

önkéntes egészségpénztár

üzleti betegségbiztosítás

11 Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek, 2016. március 23.



A nyugdíjrendszer története



Pénzügy Tanszék

A kezdetek

Európa: Angliában az 1600-as években

tengerentúli hajózás hívta életre biztosításokat (hajó, rakomány),

melyhez idővel a elhunyt tengerészek hátramaradt családjai

támogatására is létrehoztak alapot (önsegélyező egylet)

1654, Blaise Pascal (Franciaország) nevéhez fűződik

a első kockázat-elbírálási útmutató

13



http://www.google.co.uk/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiKoP_coJPLAhVIIpoKHR53D90QjRwIBw&url=http%3A%2F%2Fwww.hannaharendtcenter.org%2F%3Fp%3D12102&psig=AFQjCNHERj5fhwXG8SmamS4S8fJWMazw9A&ust=1456501377865176

Pénzügy Tanszék

A nyugdíjrendszer kialakulása

Elsőként a vállalati nyugdíjalapok jelentek meg

a munkavállalók nyugdíját a mérlegben a vállalat jövőbeni

kötelezettségeként feltüntetve (vállalati PAYG)

majd a tőkepiac kialakulását követően megjelentek az ingatlanba

fektető tőkefedezeti elven működő nyugdíjalapok (DB)

Jellemzően a XX. század első harmadában megjelent a kitüntetett

foglalkozási csoportokra vonatkozó kötelező nyugdíjbiztosítás (PAYG)

Németország: 1883

Svédország: 1914

Ausztria: 1921

Magyarország: 1929

USA: 1935

Anglia: 1946

14



Pénzügy Tanszék

A nyugdíjrendszerbe történő

állami beavatkozás okai

A munkaerő-piac befolyásolása:

• Egyes foglalkoztatói csoportok részére időskori járadék biztosítása

• A munkaerő-kínálat mérséklése a világgazdasági válságot követő

években

A fejlett demokráciával rendelkező állam beavatkozása a társadalmi

igazságosság érdekében: a nyugdíjrendszer minél hatékonyabban

biztosítsa a mindenkori kormány elképzeléseinek megfelelő szolidaritást

a járulékfizetők és a járadékban részesülők között

a fenti okok következtében jelentek az állami PAYG alapú

nyugdíjpillérek és terjedtek el a XX. században

15




A nyugdíj definíciója



Pénzügy Tanszék

Az öregségi nyugdíj definíciója

Az egyén életútja során a fogyasztás kisimítása oly módon, hogy a

munkában töltött évek jövedelméből a nem munkában töltött évek

időtartamára a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás biztosított

legyen

A redisztribúció (akár állami, akár tőkefedezeti rendszernél) a nyugdíj

biztosításának eszköze

NEM tárgya az öregségi nyugdíjnak a nem járulékfizetők időskori

megélhetésnek biztosítása, a szociális segélyezés

17




A nyugdíjrendszerek típusai




A nyugdíjrendszerek típusai

A JÁRADÉK/ KIFIZETÉS /NYUGDÍJ finanszírozásának MÓDJA szerint:

Tőkefedezeti rendszerek

o Kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott (Defined Benefit,

rövidítve DB)

o Befizetéssel meghatározott (Defined Contribution, rövidítve DC)

Felosztó-kirovó rendszer (Pay As You Go, rövidítve PAYG)

A rendszerbe való befizetésre vonatkozó KÉNYSZER JELLEGE szerint:

Kötelező rendszer

Önkéntes rendszer

Ez két olyan ismérv, ami által egy

kétdimenziós táblázatba csoportosítva

minden intézményesített nyugdíjrendszer

leírható Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek, 2016. március 23.


Pénzügy Tanszék

Kötelező Önkéntes

Felosztó-kirovó

Tőkefedezeti

Az elmélet a gyakorlatban: melyik pillér

hova tartozik Magyarországon?

20



Országos Nyugdíjbiztosítási

Főigazgatóság Nincs ilyen intézmény

Magánnyugdíjpénztár

Biztosító társaság

Önkéntes nyugdíjpénztár

Tartós befektetési számla

TBSZ

Nyugdíj előtakarékossági

számla NYESZ

Foglalkoztatói

nyugdíjszolgáltató intézmény

Pénzügy Tanszék

Az összehasonlítás szempontja

Tőkefedezeti alapú

nyugdíjrendszer

Felosztó-kirovó alapú

nyugdíjrendszer

Kockázatkezelés

az egyén egymástól eltérő

időben jelentkező

jövedelemkülönbségének

kiegyenlítése egyéni /

munkáltatói szinten

szolidaritás

generációk között

eltérő jövedelmi

csoportok között

Az alkalmazott

biztosítási technika

DC: az egyéni és munkáltatói

befizetésekre alapuló egyéni

számlás rendszer

DB: homogén

kockázatközösség - életjáradék

felosztó-kirovó

Az intézmény bevételei biztosítási díj / tagdíj

hozam

járulékok állami garanciával

az esetleges hiány (deficit)

állami pótlása

A tőkefedezeti és a felosztó-kirovó

nyugdíjrendszer összehasonlítása

21




Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú

tőkefedezeti pillérekben (2015)*

219

1162

483

387

2 251 milliárd HUF

magánnyugdíj-pénztár

önkéntes nyugdíjpénztár

TBSZ

NYESZ

*TBSZ, NYESZ 2012. évi adat




Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor

(1993) legfontosabb jellemzői Start: 1994 év eleje

Felkészülve az első pillér (állami felosztó-kirovó rendszer)

szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói

öngondoskodás intézményének megteremtése

Szereplők: 44 db - konszolidáció: induláskor (2001) még 89

szereplő

Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság,

vagyon, bevétel 80%-át birtokolják

Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati és

független pénztárak




Önkéntes nyugdíjpénztárak: a

legfontosabb mutatószámok

1 2081 249 1 293

1 358 1 386 1 370 1 328 1 2981 267

1 2271 185 1 170

1 150

12,673,1

66,5 50,142,1

-81,9

113,165,9

5,8

12072 89

48

434511

590661

744 750 756811 836 846 926 1098

1162

-200

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

-200

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

milliárd

fo

rin

t

ezer

fő

taglétszám (ezer fő) befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint) vagyon (milliárd forint)

Forrás: felugyelet.mnb.hu




A TBSZ és a NYESZ (2005)

bevezetésének célja

A lakosság részére az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek

bővítése (egyéni, kamatozó számla vezetése az ügyfelek részére)

Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése

Jogszabály:

• 2005. évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról

• 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az

árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek

szabályairól




TBSZ, NYESZ:

a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés

NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon

TBSZ: 129 ezer darab szerződés, 483 milliárd forint vagyon



Pénzügy Tanszék

1997: Az addig kizárólagosan felosztó-kirovó alapon működő állami

nyugdíjrendszer egy részének átalakítása kötelező tőkefedezeti pillérré

Önkéntesség: minden 45 év alatti járulékfizető szabadon eldönthette,

hogy belép-e a magánnyugdíjpénztárba; a pályakezdők részére a

belépés kötelező volt

A magánnyugdíjpénztárba a felosztó-kirovó pillér rovására került

befizetésre a járulék (6-7-8%)

A „vegyes” rendszerbe átlépők a nyugdíjukat két helyről kapták volna: az

állami felosztó-kirovó pillérből és a magánnyugdíjpénztárakból

A magánnyugdíjpénztárak bevezetése (1997) az állami kötelező

nyugdíjrendszer részeként


dr. Lukács Marianna 27


Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb

mutatószámok 1998 – 2015 (felugyelet.mnb.hu) 2010-ben több mint 3 millió tag, 2015-ben 59 176 tag

A vagyon piaci értéke 2010. december 31-én: 3 304 milliárd, 2015-ben 219 milliárd

A szektor havi bevétele: 2010-ben 25-30 milliárd volt, jelenleg az állami pillérbe kerülnek

a befizetések

2990 176

283413

565

877

1 221

1 591

1 966 1 973

2 649

3 304

219 206 193 209 219

1 347

2 064

2 193 2 253 2 225 2 3042 403

2 5102 654

2 7642 955 3 019 3 114

99 69 62 6159 0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

eze

r fő

mil

liá

rd f

ori

nt

Vagyon piaci értéken (milliárd Ft) Taglétszám (ezer fő)




A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007)

bevezetésének célja

A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az

európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az

igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű

közelítésére.

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az

európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül.




A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

jellemzői A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság

(2007. évi CXVII. törvény)

Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési

társaság

Alapító tőke: 3,5 millió euró

Határon átnyúló szolgáltatás

Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat

Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll

Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás

A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona

Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás,

életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja




Hogyan működik a FNYI?

A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a

munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján)

A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban

élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben

A jogviszony létrejötte:

A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel

az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói

kötelezettségvállalás

Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb

kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát




Foglakoztatói nyugdíjszolgáltató:

a legfontosabb mutatószámok

Nincs nyilvánosan elérhető adat (MNB)

Jelenleg 1 piaci szereplőről tudunk (Quaestor Foglalkoztatói

Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011)

a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről

piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást

Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti

nyugdíjpillérek iránt

Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság

Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás




Az állami magyar nyugdíjbiztosítási

alap (ONYF) kiadásai 2014-ben

Ellátás típusa Átlagos ellátásszám

(ezer)

Nyugellátásokra fordított

éves kiadás (milliárd Ft)

Ellátások összesen, ebből 3 683 3 485

öregségi nyugdíjak 2 844 2 915

özvegyi főellátások 95 73

árvaellátások 76 37

özvegyi kiegészítő ellátások 657 264

egyszeri segély - 0,5

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Statisztikai Zsebkönyv 2014




Magyar állami nyugdíjrendszer:

elgondolkodtató mutatók

Átlagos nyugdíj: havi 83 ezer forint

Nyugdíjban eltöltött idő

Nők esetében: 22-23 év

Férfiak esetében 16-17 év

Magas a helyettesítési ráta: jelenleg 66,9% (a nyugdíjak átlagos szintje és a

nettó keresetek átlagos szintjének aránya)

103% - 2050-re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a járulékfizetőkhöz képest

(ez jelenleg 76%)

A magyar ember átlagosan 3 évvel hamarabb megy nyugdíjba, mint ahogy

azt a törvény engedné




Az első nyugdíjpillér GDP-arányos kiadása

3,2%-kal nőtt az elmúlt évtizedben (onyf.hu)




A tőkefedezeti nyugdíjrendszer

kockázatai



Pénzügy Tanszék

A tőkefedezeti járadékot=nyugdíjat

meghatározó tényezők

a várható élettartam

a befizetett tőke

befektetési teljesítmény

a befektetésre rendelkezésre álló idő (a hosszabb

idő alatt több hozam érhető el)

37



Pénzügy Tanszék

100 egység

100 egység

20 éves befektetése után a

+1%-os hozam 122 egységnyi,

míg a -1%-os hozam

82 egységnyi fedezetet biztosít

A tőkefedezeti nyugdíjat nyújtó intézmény felelőssége

38



Pénzügy Tanszék

A gyakorlat mutatja: a tőkefedezeti

nyugdíjrendszer működési problémái

Magas tranzakciós költségek (számlavezetés, alapkezelés)

Nem kielégítő befektetési politika, gyenge reálhozamok

Fogyasztói tájékozatlanság

Ellenőrzési problémák

1989, Anglia, a Robert Maxwell eset: a médiavállalat a

növekedéshez szükséges forrásokat jogellenesen a vállalati

(foglalkoztatói) nyugdíjalapból finanszírozta, de nem bukott a

befektetetésen

2011, Magyarország: a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó

szabályozás átalakítása

39



Pénzügy Tanszék

A tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer

általános kockázatai

A nyugdíjportfólió hozamteljesítménye

A kritikus szintet meghaladó infláció a járadékszolgáltatás időtartama

alatt, mert a tőkefedezeti nyugdíj esetében a vagyon reálértékének

megőrzése a cél, azonban a kritikus szintet meghaladó infláció

– negatívan hat a reálhozamokra

– vagyis csökkenti a nyugdíjvagyont,

– ami csökkenti a kifizethető járadékot, vagyis a társadalmilag hatékony

reálszintű fogyasztás nem biztosított

ez teremtette meg a teret a nyugdíjrendszerbe

történő állami beavatkozásra

40




A felosztó-kirovó (PAYG) alapú

nyugdíjrendszer kockázatai



Pénzügy Tanszék

A PAYG járadékot meghatározó tényezők

demográfia

a gazdaság teljesítménye (befizetett járulék)

42



Pénzügy Tanszék

A gyakorlat mutatja: a PAYG alapú

nyugdíjrendszer működési problémái

Rossz szabályozás

• munkaerő-piaci torzulásokat okozhat (előnyugdíj, 40+ program, bírák

nyugdíjazása 70 helyett 62 éves korban)

• Megkérdőjelezi a társadalmi igazságosság elvét (nyugdíjak infláció feletti

indexálása, 13-14. havi nyugdíj, meghatározott foglalkoztatási csoportok

– pl. katonák, rendőrök - korai nyugdíjazása)

A magas járulék növeli a feketegazdaságot és csökkenti az

ország versenyképességét

43



Pénzügy Tanszék

A PAYG alapú nyugdíjrendszer

általános kockázatai

Erkölcsi kockázat (Moral Hazard) - pl. járulékfizetési morál, idő

előtti nyugdíjba vonulás

A PAYG nyugdíj biztosítási kényszertakarékosságot kapcsol

össze egy újraelosztási rendszerrel, mely során két egymással

ellentétes, hosszútávon összeegyezhetetlen érdek feszül

egymásnak:

• a résztvevők elvárása, hogy legyen összefüggés a befizetések és

kifizetések között

• az állam törekvése az igazságosság és a szolidaritás ideájának való

megfelelésre

44




Az Önök generációjának felelőssége a nyugdíjrendszer valódi természetének feltárása:

Miért csak 100-150 éves intézmény a nyugdíjrendszer?

Miért nincs a világ minden országában?

Mi vár Önökre, ha betöltik a 60-70. életévüket?

És a nem túl távoli jövőben szüleikre?



Pénzügy Tanszék

Ajánlott irodalom nyugdíj I.

Az előadás elérhető:

www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem

Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009.

Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000.

Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek 2010

http://www.tradiciopenztar.hu/alap.php?inc=gyik&menu_id=30

Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, 2009. december

CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés

http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf

MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer

http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=8683

MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága


46



http://www.tradiciopenztar.hu/alap.php?inc=gyik&menu_id=30

http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro balance and growth.pdf


Pénzügy Tanszék

Ajánlott irodalom nyugdíj II.

MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága


Banyár J. – Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör,

Budapest

Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp. 46-55

Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp. 101-112

Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok.

Közgazdasági Szemle, pp. 297-321

Lukács Marianna: Második pillér kritika

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=7&i=74988

Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner

Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp. 245-256

OECD nyugdíjkilátások 2012 http://browse.oecdbookshop.org/oecd/pdfs/free/9789264169401-sum-hu.pdf

47




http://browse.oecdbookshop.org/oecd/pdfs/free/9789264169401-sum-hu.pdf





Documents

Nyugdíjbiztosítás és pénzügyekpatikapenztar.hu/dok/20160323_lukacs_ba_nyugdij.pdf · 2018-04-12 · 5 Az OECD országok sokkal több nyugdíj kifizetésére tettek ígéretet