Mérés- és minőségellenőrzés

Leggyakoribb minőségi előírások:

-a szabványok,

-a műszaki irányelvek,

-a műszaki előírások,

-a szerződések.

-1991. évi XLV. törvény

-MSZ EN ISO 9001:2009 (7.6 A megfigyelő és mérőeszközök kezelése)

-MSZ ISO/TS 16949:2010 (Kalibrálási/igazolási (verifikálási feljegyzések)

-MSZ EN ISO 10012:2003 Mérésirányítási rendszerek A mérési folyamtokra és a mérőberendezésekre vonatkozó követelmények

-MSZ EN 30012-1 Minőségbiztosítási követelmények mérőberendezésekre

-Nemzetközi szabványok (ISO)

-Regionális szabványok (EN)

-Nemzeti szabványok (MSZ): - állami,

- műszaki

- ágazati

-vállalati

A szabványosítás szintjei:

-Nemzetközi -Tartományi

-Regionális - Vállalati

-Nemzeti

-műszaki

-ágazati

N

ST. PETERSBURG

Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek:

ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet,

IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság.

Európai Szabványügyi Szervezetek:

CEN: Európai Szabványügyi Bizottság,

CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság,

ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet.

A nemzeti szabványosításról szóló törvény

1995. évi XXVIII. törvény

A nemzeti szabványosítás működésének alapelvei:

- áttekinthetőség, nyilvánosság,

- közérdek képviselete,

- önkéntesség,

- tárgyszerűség,

- függetlenség,

- egységesség és ellentmondás-mentesség,

- alkalmazkodás,

- nem nyereségérdekelt működés?????!!!.

A nemzeti szabványosítás célja:

A nemzeti szabványosítással elő kell segíteni:

a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását,

b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben,

c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását,

d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését,

e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot,

f) a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítását,

g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését,

h) a minőség védelmét.

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET

A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete

Az MSZT köztestület, amely az alapszabályánakmegfelelően működik. A nemzetiszabványosítással összefüggő közfeladatokatkizárólagos jogkörrel látja el a törvényfelhatalmazása alapján.

Az MSZT jogosult a Magyar

Köztársaság címerének a

használatára

A magyar szabványok hivatalos jelölése:

-MSZ nemzeti jel

-4900 megkülönböztető sorszám

-4900-1 szabványon belüli szabvány

-1987 kibocsátás éve

MSZ 4900:1987 Fizikai mennyiségek neve és jele

MSZ 4900-1:1987 Fizikai mennyiségek neve és jele. Általános előírások.

MSZ 4900-14:1987 Fizikai mennyiségek neve és jele. Jelmagyarázat

Más országok szabványjelölései

ASA - USA ANSI - USA

API, SAE - USA (olajok) ASTM- USA (anyagvizsgálat)

BS- Nagy Britannia DIN - Németország

NF- Franciaország UNI- Olaszország

JIS - Japán ÖNORM- Ausztria

A szabványok kapcsolódása

ISO

MSZ EN

MSZ

MSZ ISO

EN ISOEN

MSZ EN

ISO

ISO Nemzetközi szabvány

EN Európai szabvány

MSZ EN Európai Uniós szabvány honosítása

MSZ ISO Nemzetközi szabvány honosítása

MSZ IEC Nemzetközi szabvány honosítása

MSZ EN ISO Olyan nemzetközi szabvány, amit az unió is elfogadott

A minőség fogalma és ellenőrzése

• A termékek valamilyen szükséglet kielégítésére készülnek

• A szükséglet kielégítés mértékét a termékek használati értéke fejezi ki

• A használati érték mérésének egyik pontos módszere a minőség meghatározása

-Megfelelő minőség

-Selejt

-Végleges selejt

-Részleges selejt

-Javítható selejt

Minőségellenőrzés

• Biztosítja, hogy csak megfelelő minőségű termék kerüljön forgalomba

• Segít feltárni a gyártásban fellelhető hibákat

• Megmutatja, hogy a műszaki feltételeknek a megadott tűrések figyelembevételével a termék megfelel e.

A kialakult vizsgálati eljárások a következők:

• Teljes ellenőrzés

• Differenciált ellenőrzés

• Részleges ellenőrzés

• Osztályozó ellenőrzés

• Dokumentális ellenőrzés

• Kombinált ellenőrzés

• Célellenőrzés

• Utóellenőrzés (szuperrevízió)

A minőség meghatározásának különböző módszerei:

• Mindendarabos minősítés

• Tapasztalati becslésen alapuló minősítés

• Matematikai, statisztikai módszerek

Időbeni meghatározások:

• Gyártás közbeni ellenőrzés

• Futó ellenőrzés

• Első darabos ellenőrzés

• Műveletközi ellenőrzés

• Végellenőrzés

Metrológiai alapfogalmak

• Metrológia

• Mérés

• Mérőszám

• Mérendő mennyiség

• Mennyiség valódi értéke

• Helyes érték

• Mérési pontosság

• Mérési bizonytalanság

• Mérési hiba

• Véletlen mérési hiba

• Mérőeszköz

• Mérőrendszer

• Mérték

• Etalon

• A mérés megismételhetősége

• A mérés reprodukálhatósága

• Érzékenység

• Leszármaztatási rend

• Visszavezethetőség

• Indulási érték

• Stabilitás

• R&R vizsgálat

• Validálás

• Verifikálás ISO 8402:1994

• Konfirmálás ISO 10010-1 ; ISO 10012-2

• Hitelesítés

• Kalibrálás

• A mértékegység definiálása az SI-ben

• A mértékegység megvalósítása elsődleges etalonnal

• Referenciaetalon

• Használati etalon (hiteles anyagminta)

• Használati mértékek, mérőeszközök, anyagminták

A visszavezethetőség a mérési eredménynek vagy az etalon értékének az a tulajdonsága, aminek révén az megszakítatlan, megállapított bizonytalanságú összehasonlítási láncon keresztül elfogadott referenciákra, rendszerint nemzeti, vagy nemzetközi etalonokra vonatkoztatható

Mérési módszerekkel kapcsolatos

alapfogalmak

• Közvetlen mérés

• Közvetett mérés

• Összehasonlító mérés

• Komplex mérés

• Érintkezéses mérési

módszer

• Érintkezés nélküli mérési

módszer

• Passzív mérés

• Aktív mérés

A mérőeszközök méréstechnikai jellemzői

• A kijelzés módja

- analóg,

- digitális.

• A skála kialakítási módja

• A skála méréstartománya

• A mérőműszer érzékenysége

• A leolvasási pontosság

• A kijelzési hiba

• A mérőnyomás

Alapvető méréstechnikai törvény, hogy pontos

mérés nincs!

Egy mérés nem mérés!

Minden mérést minimum 3x meg kell ismételni!

Cél: a feladatnak megfelelő pontossággal

határozzuk meg a méretet.

Adatgyűjtés és adatfeldolgozás

MSZ EN ISO 9000

A minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztésének a célja az,hogy fokozza a vevők és más érdekelt felek megelégedettségenövelése valószínűségét. A fejlesztés tevékenységei a következőkreterjednek ki:

a) a mindenkori helyzet elemzése és kiértékelése a fejlesztésiterület meghatározására

b) a fejlesztés céljainak kitűzése,c) a lehetséges megoldások megkeresése a célok eléréséhez,d) a megoldások kiértékelése és a megfelelő kiválasztása,e) a kiválasztott megoldás bevezetésef) a bevezetés eredményének mérése, igazolása, elemzése és

kiértékelése annak megállapítására, hogy elérték a célokat,g) a változások hivatalos elrendelése

Az adat

Adat alatt az információk megismerését és valamilyen formábantartós ideig megőrizhető alakját értjük.Információ, minden közlés, jelentés, hír, jel, tájékoztatás, tapasztalat,megfigyelés, vagy mások által szerzett tapasztalatok megismerése

Az adatgyűjtés

-Mikor? -Hol? -Ki? -Mit? -Hogyan? -Miért?

Az MSZ EN ISO 9001szabvány az alábbi feljegyzések elkészítését követeli meg:

-vezetői átvizsgálások- oktatás, képzés- a minőség létrehozása és igazolása- az átvizsgálás feljegyzései- a tervezés bemenő adatai- a tervezés és fejlesztés igazolása, verifikálása- a tervezés és fejlesztés érvényesítése, validálása- a tervezés és fejlesztés változatainak kezelése- a beszállítók kiválasztása és értékelése- a termék azonosítási feljegyzései- a vevő tulajdonával kapcsolatos feljegyzések- a megfigyelő és mérőeszközök kezelésével kapcsolatos felj- a vevői megelégedettség mérésével kapcs. adatok- a termék figyelemmel kísérése és mérésével kapcsolatos adatok- a nem megfelelőségi feljegyzések

A hiba= az észlelt érték – az előírt érték

A hiba= a rossz érték – a helyes érték

• Szerkezeti hibák (műszerhibák)

• A mérési lánc hibája

• A környezet által létrehozott hibák

• A hőmérséklet kiegyenlítődése

• A mérőerő okozta hibák

• Objektív, szubjektív hibák

• Parallaxis hiba (rendszeres hiba)

• Rendszeres hibák (kalibrációs hiba, kétirányú mérési hiba, variáció, mérőnyomás okozta hiba)

• Összegzett mérési hibák

A mérési eredményt befolyásoló tényezők

Mérési hibák: a mért érték és a valódi érték közötti eltérés.

-Rendszeres mérési hibára jellemző, hogy ugyanazon mérőeszközzel ésugyanolyan körülmények között a mérést megismételve a hiba minden méréskorJelentkezni fog. (Skálahiba, osztáshiba, hőmérséklet okozta hiba)nagysága és előjele: hR= h1+h2+h3+…+hn

hR- eredő rendszeres hibah1, h2, h3, hn- az egyes rendszeres hibák

-Véletlen hiba: a mérési hiba olyan összetevője, amely ugyanazon mérendő mennyiség ismételt mérése során előre meg nem határozható módon változik. (nagysága és előjele változik: leolvasási hiba, súrlódás okozta hiba, szabálytalan mérőerő)

hv= h12+h22+h32+…hn2

Hv-eredő véletlen hibah1, h2, h3, hn- egyedi véletlen hibák

-Durva mérési hiba: kiugróan magas, vagy alacsony mérési eredményt produkál. A mérés megismételésével kiküszöbölhető. (Skálatévesztés, számítási hiba,mértékegységtévesztés,)

Parallaxis hiba kiküszöbölése

Zérus hiba

Parallaxis hiba

Kétirányú mérés hibája

Ék alakú mérőcsőrmérés hibája

szerkezeti hiba

A tolómérő mérési hibája

-M: a mdb valódi méret.-M’: a mdb mért értéke.

-A hiba nagysága: M-M’=x*tgα

Az adatfeldolgozás

Általános szempontok lehetnek a hibaanalízishez a következők:

- jelenségek szerint : miben nyilvánul meg a hiba,- okok szerint: milyen okok idézték elő,- felelős csoportok szerint: mely részlegnél fordult elő,-munkatársak szerint: ki a felelős a hibáért,-termelő berendezések szerint: mely gépen keletkezett a hiba,- a felfedezés helye szerint: gyártás, végellenőrzés, használat,-földrajzi helyek szerint: mely országban,-időrend szerint: milyen trend alakult ki.

A vevői igények feldolgozásának általános szempontjai lehetnek

- a vevők által elvárt teljesítmény adatok,- a vevők kényelmi elvárásai, - a vevők biztonsági elvárásai,- a vevők kezelhetőségi elvárásai,- a vevők üzemfenntartási elvárásai,- a vevők divatkövető elvárásai,- a vevők költség elvárásai,- a vevők más gyártó termékével való összehasonlító véleménye,- a vevők vásárlási szokásai alapján.

Adatábrázolás

A számítógépes adatfeldolgozás révén (Excel, Minitab, SPC program)az ábrázolás igen sok formáját kínálják a programok (diagramok)

A Pareto diagram

Az okok kisebbsége felelős az okozatok többségéért.Ezt az ok-okozati arányt általánosan 20:80 értékben szokás becsülni,

ami azt jelenti, hogy az okok kisebbik része (20%-a) okozza hibáknagyobb (80%) részét.

A Pareto diagram készítés menete:

- válassza ki a problémát amit meg szeretne oldani,- határozza meg az információgyűjtés tartalmát és módját,- jelölje meg az adatgyűjtés helyét vagy időtartamát,- végezze el az adatgyűjtést,- állapítsa meg a gyakoriságot,- oszlopdiagramban nagyságrendi elrendezésben ábrázolja azeredményeket,

- rajzolja meg a kumulatív (összegzett) görbét.

A hisztogram

Az osztályszélességet a terjedelemből kell meghatározni úgy, hogy az osztályok száma 5 és 20 közé essen. Az osztályszám becsült értékét a mintaszám négyzet gyökéből célszerű meghatározni (pl.: 25 minta esetén 5 osztály, 400 minta esetén 20 osztály) A hisztogram alakjából előzetesen következtetni lehet az eloszlás jellegére(normál, Poisson, binomális, Weibull)

Kétcsúcsú hisztogram Hisztogram hézaggalNem azonos gépen készült minták Kevés adat vagy rossz osztályszélesség

Normális eloszlás Féloldalas, nem normális eloszlásAz értékek az átlag körül tömörödnek Szerszámkopásból származó trend jellegű

Gant diagram