Márai – program

Szépirodalom:

Egressy Zoltán (1967-) : Majd kiszellőztetsz : holdas és holdtalan fejezetek. Pozsony,

Kalligram, 2013. A szerző új kötetének novellái igen sokrétűen és néha rejtélyesen kapcsolódnak egymáshoz. Nem tudhatjuk, hogy a boldogtalanság vagy a boldogság tájain járunk-e, hiszen az elbeszélő is azt a szűk ösvényt keresi, ami a kettőt összeköti. Vagy elválasztja.

Hajdú Farkas-Zoltán (1959-) : Békebeli 1913 : lektűr bélyegekkel. Bookart, 2014. Ez a könyv, részben folytatva A homályban maradás ösztönét, az utolsó békeévről, 1913-ról szól. Azt, hogy mit hoz a következő év, 1914, csak a könyv egyetlen szereplője tudja. És mi olvasók. Erősödik a homályban maradás ösztöne.

Bereményi Géza (1946-): Jézus újságot olvas : válogatott novellák. Bp., Kossuth, 2013. "Új volt minden a világban, mert gyerek voltam. A fazék fényesre súrolva állt a tűzhelyen, a sámlira fellépve pirosában magamat láttam tükröződni. Borulni kezdett a sámli. Elestem. Felálltam. Körbejártam a lakásban, amit nemrég rám zártak a felnőttek, hogy elfussanak a dolguk után. És bent a szobában megint csak a saját képembe ütköztem a padlóig ereszkedő tükörben. Hosszan összenéztem vele. Akkor kezdődött. Az arcom egyszer csak pirosra változott, a szemem nagy lett és ragyogó. Ez tetszett nekem. Majd idegen erők jelentkeztek. Öklendeznem kellett, hajlonganom, és amikor feltudtam egyenesedni, ugató köhögés tört rám, és legörnyedtem, rohanni kezdett felém a padló. Puhán estem el. Rábíztam magam." Részlet a könyvből.

Boldizsár Ildikó (1963-) : Mesekalauz úton lévőknek : életfordulók meséi. Bp., Magvető, 2013.

Minden élethelyzetnek van mesebeli párja – hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok – úgynevezett mesekalauzok – bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Mert a könyv szerzője szerint a népmesék legfontosabb eleme nem a csoda, hanem a rend. És minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.

Ulickaja, Ljudmila (1943-) : Örökbecsű limlom. Bp., Magvető, 2013. Az Örökbecsű limlom minden eddiginél összetettebb képet nyújt Ljudmila Ulickaja ön- és világszemléletéről, élet- és művészetfilozófiájáról. A műfajilag is sokszínű kötetben az orosz írónő szinte az összes olyan dologról beszél, ami foglalkoztatta valaha. A személyesebb szövegekben, illetve a vele készült és a kötetbe beválogatott interjúkban kendőzetlen őszinteséggel fogalmaz magánéletéről, pályafutásáról. Megtudhatjuk, hogy a családi környezettől kezdve az olvasmányélményekig mi formálta leginkább a személyiségét. Miként azt is, milyen véleménnyel van a család, szerelem, házasság, barátság fogalmáról és megvalósulási formáiról. A társadalmi kérdésekben is bátran foglal állást. Így derül rá fény, mit gondol a nők társadalomban betöltött szerepéről, a politikáról, az állami és egyházi ideológiákról, vagy éppen a világ működését meghatározó gazdasági rendszerekről. Esszéiben, művészeti írásaiban pedig főként a kifogyhatatlanul gazdag orosz kultúra legfontosabb kérdéseiről beszél. Mindezt a tőle megszokott közvetlenséggel és nyíltsággal tárja olvasói elé.

Kelecsényi László (1947-) : Szivárványgömb. Bp., Kortárs, 2014. A Szivárványgömb játékos regény, kétszer kezdődik, és kétszer ér véget. Könyvészetileg is különleges: ide-oda forgatva, két címoldalt látunk, vagyis csak az elején foghatunk bármelyik történet olvasáshoz. Szabadon dönthetünk, melyikkel kezdünk. Az első fél-regény elbeszélője egy középkorú vidéki színész, a második fél-szövegben szólal meg a szerelme tárgya, a kisvárosi széplány és többi szereplő. Színházi regényként, szerelmi történetként, sőt erotikus kalandregényként is értelmezhető -- ugyanakkor kudarc-regényként is. A sors gúnyt űz vágyainkból, ábrándjainkból. Hiába születik valaki kivételes, sugárzó szépségű nőnek, az események csapdába csalják, és a semmibe sodorják. Kelecsényi László (1947) Balázs Béla-díjas író, film- és irodalomtörténész új regénye könnyű olvasmánynak tűnik, ám legmélyén kesernyés társadalmi és erkölcsi tapasztalatok munkálnak. Minden ízében mai történet; szemlélteti az értelmiség megalkuvását és a legifjabb nemzedék beszűkült lehetőségeit. Hogy mégis hordoz valami reményt, azt a szerelem mindenhatóságába vetett hite szavatolja.

Kristof, Agota (1935-) : Trilógia. [ A nagy füzet. A bizonyíték. A harmadik hazugság ]. Bp.,Cartaphilus, 2013.

Történetek, melyek nem igazak, de azok is lehetnének..." Agota Kristof világsikerű remekművének testvérregényei éppoly szétválaszthatatlanok, mint főhősei, az ikerfiúk. Claus és Lucas gyötrelmes köteléke, összetartozása és különválása megragadó allegóriája mindazon erőknek, melyek Közép-Európa hadszínterein testvérek sokaságának fájdalmas elválását kényszerítették ki. A gyerekeket szüleik a fenyegető háború elől nagyanyjukhoz, egy vidéki kisvárosba menekítik, ahol túlélésüket az ikrek csakis a gonoszság és a kegyetlenség iskoláját kijárva biztosíthatják. Történetük borzongató nyerseségét, boldogtalanságát lenyűgözően tükrözi a regény prózanyelvének hűvös szenvtelensége, a kimért mondatok szikársága. A szenvedésnek ez a megrázó és kegyetlenül lélekbe markoló regénye a XX. század magyar emigráns irodalmának egyik legkiemelkedőbb műve. Alaptézisét a fikció és a valóság közötti határ elmosódásáról egyaránt érvényesnek láttatja életünkben és a művészetben. Agota Kristof, vagyis Kristóf Ágota magyar származású svájci író. A Győr melletti Csikvándon született 1935-ben, gyermekéveit itt és Kőszegen töltötte, majd Szombathelyen tanult. 1956-ban családjával Svájcba emigrált. Dolgozott óragyárban, eladóként és fogászati asszisztensként is. Mindeközben eleinte anyanyelvén írt verseket, aztán franciára váltva színdarabokat és hangjátékokat, végül regényeket. A szerző 2011-ben, halála előtt néhány hónappal Kossuth-díjat kapott. Noha a Trilógia kisregényei igen szorosan összetartoznak, a kötet nem egyszerre született: A Nagy Füzet 1986-ban jelent meg, A bizonyíték 1988-ban, végül A harmadik hazugság 1991-ben.

Márai Sándor (1900-1989) : Itália életérzés. Bp., Helikon, 2014. Nápoly és Salerno, Amalfi és Formio, Positano és Castellammare: az emberséges dél olaszok vidéke. Néhány helyszín csupán, de árulkodó nevek: Márai szerelmes földrajzának legkedvesebb állomásai ezek Itáliában. Az író hol önszántából vándor e tájon, hol idegenként, kényszerből tartózkodik itt igaz, az emigráció idejében választása nem véletlenül esett erre az országra. Nápoly a legemberségesebb helyek egyike, az európai kultúra bölcsője, Salerno a rideg és légkör nélküli New York után öregkori menedék, a megnyugvás és alkotás éveit jelenti. Márait rabul ejtette Itália szépsége, kulturális-szellemi gazdagsága, és itt érezte magát leginkább otthon emigráns hányattatásának évtizedeiben..

Tóth Krisztina (1967-) : Akvárium. Bp., Magvető, 2013. Ebben a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a

saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, „hétköznapi katarzissal” tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Woolf, Virginia (1882-1941): A világítótorony. Bp., Alinea, 2014. Woolf technikája olyan, mint egy kirakós játék, mindig más és más darabot tesz le a kép más és más szögletéből, míg összeáll a kép. legfőképp hangulat szükséges hozzá. Valamiféle csendes, szomorkás melankólia. Az első 30 oldal után azt hittem, hogy nem fogom befejezni. Az utolsó 30 után pedig, hogy sosem akarom letenni. Telve van érzésekkel, cselekményről jóformán beszélni sem érdemes, csupán puritán keretként szolgál az érzelmek festette kép körül. Az egész könnyű szellőként simogatja az olvasót, mégsem egyszerű olvasmány. Meg kell rágni, hagyni kell, hogy lélekig hatoljon. Virginia Woolf egy-egy mondatában benne van az egész világmindenség.

Háy János (1960-) : Napra jutni. Bp., Európa, 2014. Van benne apa, anya, nagymama, nagyapa, s persze főként egy kisgyerek. Vannak benne helyszínek, ovi, iskola, udvar, határ, földek, otthon, egy kerítés a posta előtt. Vannak benne tárgyak, ágy, asztal, tévé, járda. Vannak benne állatok, kacsák, libák, tyúkok, kakasok, disznók, két kutya, Matyi és Csöpi és más falusi házőrzők. Vannak benne emberek, szomszédok, tanárok és tanítónénik, osztálytársak, külföldi rokonok (csehszlovákok), apa barátai és más falusi lakosok. Vannak benne érzelmek (de még mennyi), álmok, vágyak és különböző valóságok. Minden épp ott van, ahol lennie kell, s amikor elindul a főszereplő, hogy bejárjon egy darabot ebből a tájból, megszületik egy történet. Harminchatszor indul útnak, és harminchat történet születik. Aztán a végén a többi főszereplő is elindul, hogy átjárja a maga hosszabbra nyúló életét. Ez a négy élet úgy veszi körül harminchat társát, ahogy a kerítés zárja az udvart a házhoz, ahogyan a góré fenyőlécei tartják össze a bedobált kukoricacsöveket. Hát ilyen ez a könyv, meg még másmilyen is, olyan, mint amikor a friss bukta szaga kicsúszik a félig nyitott konyhaablakon. Olyan, mint amikor az orrunkat követve megyünk vissza a múltba. Amikor az emlékek és az érzések úgy kapaszkodnak össze, ahogyan az anya szorítja magához a gyerekét.

Pilinszky János (1921-1981) : Csönd és közelség : Pilinszky János füveskönyve. Szeged, Lazi, 2013.

A költő pályáját a versek mellett végigkísérte értekező prózája is. Mindezekből ad reprezentatív válogatást a kötet, amelyben Pilinszky aforisztikus tömörségű gondolataival szembesülhetünk élet és halál, kétkedés és hit, tragikum és boldogság, szerelem és szenvedés tárgyköreiben. Szikrázó meglátásai sorra elvezetnek a tények mögötti valóság kitapintásához. "A jótettek javarészt titokban születnek." "Gyerekkorunkban meg kellene halnunk tudásunk csúcsán, alázatunk magasán, de továbbélünk, foltozgatva és toldozgatva a jóvátehetetlent." "Információs áradatban élünk mindenki beszél, és senki sem hallgatja meg a másikat." "Pedig a halállal szemben egyedül a szeretetben bízhatunk." "A jó ajándék önmagunk egy darabja." "A világban élő ember nem láthatja Istent. Az Istenben élő ember tisztán látja a világot." Nyári éjszakák. Dalciklusszövegek 2. Hárs Ernő (ford.) Kétnyelvű kiad. Bp., Eötvös J. Kvk.,

2013.

A Tavaszi vágyakozás a német szövegekre írt dalciklusokból mutatott be gazdag válogatást (11 zeneszerző 25 művét), a Nyári éjszakák, mely az előbbi szerves folytatásának tekinthető, francia, olasz, spanyol, orosz, cseh, norvég, angol és amerikai szerzők szöveg alapanyagaiból ad közre egy csokorra valót (23 szerző 54 szerzeményét). Így a második kötet terjedelmében jelentősen felülmúlja az elsőt és gazdagabb kínálattal szolgál. Az első kötet szerzeményeinek jelentős része közismert és gyakran hallható, a második kötet darabjainak többsége alig ismert és alig, vagy egyáltalán nem játszott műveket tartalmaz. Míg az első kötet költői között ha voltak is kiváló alkotók (Heine, George, Rilke), többségükre a másodlagosság volt jellemző, addig a második kötet szövegszerzőinek jelentős része világirodalmi nagyság: a francia Baudelaire, Verlaine, Mallarmé, Ronsard, Gautier, Éluard, Rimbaud; az olasz D'Annunzio; a spanyol Góngora, Lope de Vega; az orosz Puskin, Majkov, Tolsztoj, Blok, Cvetajeva; az angol Ben Jonson, Shakespeare, Blake, Keats, Rossetti, Tennyson, Hardy, Shelley, továbbá az amerikai Auden, Dickinson. A Nyári éjszakák ilyen tartalommal nemcsak zenei segédanyagnak, de színes világirodalmi antológiának is tekinthető. A második kötet is kétnyelvű és az itt közölt új műfordítások mindegyikét - az első kötethez hasonlóan - Hárs Ernő készítette. A dalciklusszövegek 2. kötetet minden zenekedvelő figyelmébe ajánljuk azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felhívjuk a figyelmet a zeneirodalom olyan alkotásaira, amelyek értékes voltuk ellenére nincsenek benne az általános zenei köztudatban, nem szerepelnek a koncertpódiumok, vagy a média programjaiban.

Felsütött a nap az égre : magyar népdalok. Rosonczy-Kovács Mihály (vál.) – Somogyi Győző (ill.). Bp., Magyar Napló Kiadó, 2013.

Rosonczy-Kovács Mihály, aki maga is gyakorló népzenész hegedűs, rendhagyó népdaloskönyvében kilenc tájegységet választott ki a Kárpát-medencéből és Moldvából. Különös gonddal összeválogatva, részletes díszítésekkel ellátott, mégis letisztult kottaképekkel, gazdag szöveganyaggal közöl százötven népdalt. A kötetből kilenc táj jellegzetes arculata is kirajzolódik: történeti-földrajzi leírások, versek, prózai részletek, valamint a táncházi énekesek, muzsikusok legkiválóbb mesterei - többek között Berecz András, Juhász Zoltán, Szerényi Béla - személyes hangvételű esszéi hozzák közel a világot, amelyben a dalok születtek. A válogatás segítségünkre lesz ünnepeinken, mert találunk benne születésnapi köszöntőt, menyasszonykísérőket vagy éppen karácsonyi regölést, ráadásul a dalok fele el van látva hangszeres akkordkísérettel is. Örömére szolgálhat a kötet azoknak, akik számos népdalt ismernek, de azoknak is, akik csak most találkoznak a népzenével. Méreténél fogva bárhová magunkkal vihetjük: táncházba, folkkocsmába, kirándulásra vagy nyári táborba. Legyen ez a szép könyv segítségére mindazoknak, akik e kultúra örökségével gazdagodni és másokat is gazdagítani szeretnének. „Irodalmi értékű baedeker - forgassák, olvasgassák haszonnal! Dalra, vonóra fel, kedves Barátaim!” (Sebestyén Márta)

Báger Gusztáv (1938-) : Mondtam-e? Bp., Széphalom Könyvműhely, 2013. Báger Gusztáv József Attila-díjas költő új verseskötetét a személyes vallomásosság és az ironikus, nemegyszer abszurd látásmód teszi változatossá. Műveltségélmények és álomszerű víziók színesítik a lírai én hátterében megjelenő sajátos korrajzot.

Csontos János (1962-) : Karnevál : tárcák, 2011-2014. Bp., Napkút, 2014. Huzamosabb pauza után Csontos János 2011 októberében tért vissza a rendszeres jegyzetíráshoz a Magyar Nemzet igényes Hétvégi Magazinjába, a Makovecz és kora című nekrológgal. Ezután indított hetikétheti rovatának, a Karneválnak a címválasztása leplezetlen hódolat Hamvas Béla életműve előtt, utalással Karnevál című regényére. A szerző korábbi Magyar Nemzet-es sorozataihoz (Kétezer leütés, Polgári kaszinó, Szabad Európa) képest ezekben a darabokban nem annyira a publicisztika politikummal átitatott válfaját művelte, hanem a honi irodalmi tárca dús hagyományát elevenítette fel, amelynek személyre szabott változatát más korábbi szériáiban (Ezüstkor, Europa Nova) kísérletezte ki. Ezek az írások jól körülhatárolhatóan három témakörbe sorolhatók. Az egyik az emberiségirodalom, amely a végletesen földön-járó XXI. századi szellemiség közegében korszerűtlennek tetszik ugyan, ám a tollforgató e vállalt korszerűtlenségét megbocsátó humorba és iróniába pácolja. Foglalkozik a szinte elfeledett űrkutatás mítoszával csakúgy, mint a világvégévarással vagy az alternatív létmagyarázatokkal. A másik témakörben a művészet azon belül is elsősorban kedvenc területei: az irodalom és az építészet jelenségeihez fűz szubjektív lábjegyzeteket. A harmadik témacsoport hiszen mégiscsak literátorról van szó a személyes szféra: a saját élet és a barátok közegének az a szelete, ami még a nyilvánosságra tartozik. A tárcasorozat 2014 februárjában zárult. Két és fél év termése ebben a kötetben megszületésük sorrendjében olvasható.

Az év versei : antológia. 2014. Csontos János (vál., szerk.). Bp., Magyar Napló, 2014. Immár tizenharmadik éve jelenik meg népszerű antológiánk, amely alapkötete a Költészet Napján, április 11-én a Thália Színházban megrendezésre kerülő, rendkívül sikeres Versmaratonnak. Az év versei a magyar irodalmi élet színe-javát tárja az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemény hagyományainkhoz híven mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt színvonalas, sokoldalú válogatást.

Az év novellái : antológia. 2014. Kontra Ferenc (vál., szerk.). Bp., Magyar Napló, 2014.

Immár tizenharmadik éve jelennek meg a népszerű antológiák Az év novellái és Az év versei , amelyek a magyar irodalmi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények hagyományainkhoz híven mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb novelláiból és verseiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást.

Gyerekkönyvek, Ifjúsági irodalom: Szabó Era : Csokitánc : versek gyerekeknek. Kállay Nagy Kriszta (ill.). Bp., Ciceró, 2013. Szabó Era gyermekverseiben és Kállay Nagy Kriszta rajzaiban minden megvan, ami gyermeket és felnőttet egyaránt gyönyörködtet: játékosság, humor és derű, lágy formák, harmonikus színek és finom dallamok...

Müller Péter Sziámi (1951-) : Kicsi, nagy, középső : Müller Péter Sziámi versei tesóknak és egykéknek. Bp., Ciceró, 2013.

Lili, Peti, Brúnó, a kicsi, a NAGY, a közÉpső, no meg az unokatesók, Veruska, Tamara, Benedek és Domonkos meg a többiek… és Ti, mindannyian: nektek szólnak ezek a friss és ropogós versek a gyerek-lét örömeiről és nyűgeiről. Müller Péter Sziámi mai nyelven írt, sok humorral, szójátékkal fűszerezett versei és Igor Lazin bumfordi-bohókás rajzai minden bizonnyal egyformán szórakoztatják majd az egykéket, tesókat és szüleiket is.

Lázár Ervin (1936-2006) : Bikfi-bukfenc-bukferenc. Buzay István (ill.). Bp., Móra, 2013. Téged is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra. A Bikfi-bukfenc-bukferenc meséiből kiderül, hogy mi a leghatásosabb gyógymód Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót álmossága ellen. Ló Szerafin, a kék paripa egy futóverseny közben még önmagát is legyőzi. Vacskamati különleges virágot kap a születésnapjára, és kiderül róla, mekkora nagy, egyetemes, világméretű csaló. Végül a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon betiltja a bukfencezést, de az erdőlakók túljárnak az eszén. Klasszikus történeteiket Buzay István groteszk humorú rajzai öltöztetik új köntösbe a Móra Kiadó Lázár Ervin-sorozatában.

Kozári Dorka : Cicakalandok 1. Marcsi szeretetre vágyik. Szeged, Könyvmolyképző, 2013. Marcsi, a kismacska, kalandos utat jár be, amíg szerető gazdihoz kerül. Megismerkedik állatokkal és emberekkel, sokat tanul a világról és segít, ahol tud. A mesét László Maya illusztrációi teszik még kedvesebbé.

Kányádi Sándor (1929-) : Küküllő kalendárium. Keresztes Dóra (ill.). Bp., Holnap, 2013. Az évszakok váltakozásával a Küküllő vize mindig más és más arcát mutatja. Ősszel reszket, vacog, szajzik a folyóvíz felszíne, télen beáll a Küküllő, bevonja a dermesztő éj véges-végig jéggel, hogy tavasszal engedjen, áradjon, zajlásnak induljon, s az új életnek otthont adjon; nyáron aztán vakítóan kékell, meg-megállva ballag, amihez a parti fűzfák mutatják az utat. Kányádi Sándor különleges költői képei közt ismét Keresztes Dóra káprázatos illusztrációi kalauzolják az olvasót, hasonlóan a Holnap Kiadó gondozásában már napvilágot látott Virágon vett vitéz, Talpas történetek és Világlátott egérke című mesékhez. Kányádi Sándor (1929-) : Lehel vezér lova : Kányádi Sándor meséi. Csíkszentmihályi Berta

(ill.). Bp., Helikon, 2013. Kányádi Sándor új kötete amolyan mesés történelemkönyv. A címadó Lehel vezér mellett Rákóczi fejedelemről, Bethlen Gáborról szólnak a történetek, valamint két szász legendát is megismerhetnek az olvasók: a hamelni furulyás és a hídépítő fiú balladáját. A kötetet Csíkszentmihályi Berta rajzai illusztrálják. Bene Lajos (1876-1942) : Vasgyúró Palkó [Reprint kiad.]. Bp., Fiesta, 2014. Bene Lajos a múlt század elejének egyik tekintélyes erdélyi tanítójaként számos kiemelkedő jelentőségű ismeretterjesztő művet, tankönyvet és egyéb módszertani segédkönyveket írt és szerkesztett. Folkloristaként jászsági, nagykunsági és kalotaszegi meséket gyűjtött és publikált. Az utoljára 1942-ben megjelent Vasgyúró Palkó ez utóbbiakból ad a gyerekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató, fordulatokban bővelkedő és erkölcsi tanulságok levonására is alkalmas válogatást. Bár sötét erők, rettentő sárkányok és gonosz ördögök fondorkodásai nehezítik a szegénysorból származó székely legénykék életét, a kitűzött cél melletti rendíthetetlen kitartás, a jólelkűség és a szeretet elnyeri méltó jutalmát, és mindenki boldogan él, amíg csak meg nem hal.

Marék Veronika (1937-) : Centi és a Csicseri bolt. Radnóti Blanka (ill.). Bp., Móra, 2014. Centi a legalacsonyabb az osztályban. Ez önmagában is elkeserítő, de még csúfolják is emiatt. És otthon? Hát ott sem fenékig tejfel az élet: az apukája a világot járja, a nagymamája meg folyton prédikál neki. Ráadásul a boltban nem tud fizetni, mert lyukas nadrágzsebéből kipotyogott a pénz. A térről hazafelé igyekezve furcsa kis üzletre lesz figyelmes ott, ahol azelőtt csak egy vakablak ásítozott. A Csicseri-boltban különös barátkora lel, és olyasmik történnek vele, amiket álmában sem képzelt volna. Marék Veronika, Tarbay Ede és Urbán Gyula "hatkezes meseregényt" írt. Egyikük elkezdte, majd felváltva szőtték tovább a történetet fordulatról fordulatra. Radnóti Blanka pedig most új illusztrációival új életre keltette Centit, aki a végére elfeledkezik rossz kedvéről. Sőt, talán még meg is nő egy picit?

Szegedi Katalin (1963-) : Palkó. Bp., Csimota, 2013. Palkó, a mindig segítőkész kisfiú legjobb barátai a könyvek. Naphosszat olvasással tölti az idejét, és bár arra vágyik, hogy osztálytársai elfogadják, azok mégsem barátkoznak vele. Egy délután a játszótéren mégis barátra lel. Lenka örömmel rollerezik és rajzol vele. Játékuknak a közelgő vihar vet véget, de már mindketten tudják, hogy ezután mindennap várni fogják egymást.

Gurmai Beáta : Világszám. Cornides Ágnes (ill.). Bp., Naphegy K., 2014. Varázslatosan lírai mese négy gesztenyeszemű lánytestvérről. A Világszám hőseit követve a hétköznapi dolgok csodásakká, a csodásak pedig hétköznapiakká válnak. Mi pedig azt vesszük észre, hogy Harmath Artemisszel és Palya Beával együtt szívdobogva követjük az kislányokat titkos éjszakai úti céljuk felé. Hová tartanak? Mibe csöppennek? A kötet hangulatát különlegesen szép, egyedi grafikák teszik teljessé.

Finy Petra (1978-) – Rofusz Kinga (1970-) : Szívmadár. Budaörs, Vivandra Kv., 2013. Mesék a szerelemről. A szédítően boldog vagy éppen fájdalmas érzést megtapasztaló lényekről, a kitartó és odaadó szeretetről, a gyötrő féltékenységről és a megnyugvásról, és... még annyi mindenről...

Gergely Edó (1978-) : Mese az élet virágáról. Bp., Ábel Kiadó, 2013. Hogy fölfedezzük, mit jelentenek számunkra a virágok, képzeljük el, milyen lenne nélkülük? És MI LENNE VELÜNK MESE NÉLKÜL? Hiszen a mesék a lélek virágai - a búskomorság, öregség és terméketlenség legjobb ellenszerei. E kötet meséiben az élet nektárját ízlelhetjük. Megtanítanak bennünket önfeledt virágszagolgatás közben tündérekkel társalogni, orrolni és utána az orrunkat vidáman egymáshoz dörzsölni, földet morzsolgatni az ujjaink között, az esőben ugrálva vidáman tapsikolni - csupa a teljes élethez nélkülözhetetlen útravaló. (Pressing Lajos)

Darvasi László (1962-) : A Háromemeletes mesekönyv, Bp., Magvető, 2013. Mit keres egy mesekönyvben a Magyar Történelem? Szólhat-e egy mesekönyv önmagáról, helyet cserélhet-e az írójával? Hol van a világ legjobb helye? Darvasi László a Trapiti-könyvekben és a Pálcika-történetekben már bebizonyította, hogy ért a gyerekek nyelvén. Most, A Háromemeletes Mesekönyvben egy folyton kérdezősködő kisfiú keresi a válaszokat. A segítségére vannak a földszinten lakó pupákok, a Tanító néni az első emeletről, a másodikról személyesen a Magyar Történelem, hogy minden titokra fény derüljön a harmadikon, ahol a mesekönyv írója is lakik. De miféle zajok szűrődnek át a padlásról? Koncz Tímea rajzaival.

A titokzatos csizmaevő szörny : igaz történetek valódi gyerekekről. Halász Csilla (szerk.) – Csillag István (ill.). Bp., Látóhatár K., 2013.

Különleges mesekönyv igaz történetekkel valódi gyerekekről: Marciról, Julcsiról, Csabiról, Zsófiról, Bencéről, Norbiról, Napsugárkáról, Áronról, Balázsról, Liliről, Nándiról, Violáról, Lackóról és Vincéről. A titokzatos csizmaevő szörny című mesegyűjteményből kiderül: felülmúlhatatlanul kalandos és lélegzetelállítóan izgalmas a gyermekeink élete, akik időnként a leggondosabb szülői figyelem és törődés mellett is bajba keverednek. A Látóhatár Kiadó karácsonyra készült kötetének lebilincselő történetei meseköntösbe bújtatva dolgozzák fel a nagyon is valóságos kalandokat, rávilágítva, hogy az egymás iránti szeretet és féltés határtalan energiákat képes megmozgatni szülőben és gyerekekben egyaránt. A főhősként megjelenő fiúk és lányok a nehézségeket legyőzve egy életre megtanulják elkerülni a veszélyt. A tanulságot is tartalmazó mesékből a gyerekek és a szüleik is okulhatnak. Az igényes, novellisztikus elemekkel átszőtt, de a négy-tizenkét éves korosztály számára tökéletesen befogadható és értelmezhető - írók, újságírók, anyukák, apukák által írt - mesék történéseit Csillag István grafikusművész nagyszerű és szellemes, színes illusztrációi teszik teljessé.

Berg Judit (1974-) – Polgár Judit (1976-) : Alma – a sötét birodalom. Bernát Barbara (ill.). Bp., Ecovit, 2013.

Egy különös nyári délután, amelyen egymást érik a váratlan és nyugtalanító események, Alma, Drifter, Félix és Bella egy számukra idegen világba kerül. Visszajuthatnak-e a saját valóságukba? Hogyan? A sötét birodalom uralkodója próbatételek elé állítja őket. Látni szeretné, hogyan lesznek úrrá váratlan helyzeteken. Meg tudnak-e hozni súlyos döntéseket? Képesek-e áldozatokra? S a végén méltó ellenfélnek bizonyul-e Alma? Berg Judit, József Attila- és IBBY-díjas író, Rumini megteremtője és Polgár Judit, minden idők legjobb női sakkozója összefogott, hogy fiatal olvasóiknak egy kicsit a sakkról, de inkább a sakkon túl az életről meséljenek. Ők már megtapasztalták: semmi sem fekete-fehér, még a sakktáblán sem, nemhogy az életben, senki sem abszolút jó vagy abszolút gonosz. Nem kell, hogy sakkozni tudj. Alma társai sem tudnak. Mégis, nélkülük Alma biztos bukásra lenne ítélve...

Tényirodalom:

Weis István (1889-1973) : A mai magyar társadalom. Petrás Éva (szerk.), Bp., Gondolat. Alapvetés Weis István A mai magyar társadalom című, 1930-ban kiadott könyve, amely 1942-ben Hazánk társadalomrajza címen megjelentetett, kissé átdolgozott változatával együtt ma is a korabeli szociológia egyik legjelentősebb művének számít. Munkájában Weis, Keleti Károly, a 19. század végi nagy statisztikus nyomdokain haladva, azt a célt tűzte maga elé, hogy „az 1929. év Csonka-Magyarországának társadalmát próbálja leírni”. A mai magyar társadalom – és szintúgy a későbbi változat – már szerkezeti felépítésében mutatja a szerző határozott törekvését egy kifejezetten társadalomszerkezeti áttekintés elkészítésére. A könyv első négy fejezetében Weis a településformák oldaláról közelíti meg a témát (tanya, falu, város és külön Budapest). Ezután további négy fejezetet szentel a társadalom makrocsoportjainak: a kispolgárságnak, a középosztálynak, az elitnek („a felső négyezer”, a „felsőosztály”) és a proletariátusnak. Végül néhány kitekintő fejezetben foglalkozik a gazdasággal, a kulturális élettel és a politikai szociológiával, valamint a „magyar lélek”-kel is. Ez utóbbi keretében a nemzeti és egyéb kollektív identitások szociálpszichológiáját elemzi. Miként Gyáni Gábor összegzi: „Weis immár klasszikus műveiben a konzervatív beállítottságú, ám elemzőként a pártpolitikától magát messzemenően függetlenítő, éles szemű megfigyelőként is kitűnő szerző egyszerre ambicionálja a tárgyszerű társadalomleírást és az értékelő elemzést.” A mai magyar társadalomban megjelent elemzéseket Szekfű Gyula is felhasználta a Három nemzedék 1934-es, átdolgozott változatának írásakor.

Osskó Judit (1950-) : Antall József – kései memoár : publikálatlan interjúk, Bp., Corvina, 2013.

"Antall József miniszterelnökkel rögzített beszélgetéseim húsz éve, 1992 júniusától 1993 májusáig kilenc alkalommal készültek. Életében a közvélemény alig tudott valamit személyes sorsáról, a hajdani gyermekkori környezetről, a politikus édesapáról és nagyapáról, és mindarról, ami meghatározta életét, pályáját, megszabta emberi tartását, hitét és hitelét. Az egyenként két-háromórás beszélgetésekből egy kivételes személyiség, egy elhivatott, okos, művelt és toleráns ember és politikus képe rajzolódik ki. Az interjúk szövegén nem változtattam: nem szerkesztettem át, nem rövidítettem és nem egészítettem ki, mert úgy hiszem, az élőbeszéd helyenkénti kócossága is hozzátartozik ahhoz a jellegzetes antalli beszédstílushoz, előadásainak hangulatához, amire az olvasók emlékezhetnek. Arra a csapongó, a gondolatmenetből olykor kilépő, sajátos asszociációs rendszerre, amely nagyon is jellemző szellemi magatartást fejez ki. Ez az interjúfolyam ugyanis dokumentum, amelynek módosítását, átformálását az ő közreműködése nélkül nem volna illő végrehajtani. Szeretném hinni, hogy ebből a beszélgetés-csokorból hitelesen megismerhető Antall József gondolkodásmódja, értékrendszere és kirajzolódnak egyéniségének azok a vonásai, amelyek hivatali ideje alatt rejtve maradtak a nyilvánosság előtt." (Osskó Judit) Csúri Ákos (1970-) : Honfoglalók albérletben : Magyarország 1988 – 2013. Bp., Gondolat Kiadói Kör, 2014. Csúri Ákos Honfoglalók albérletben című riportkötete a szó legnemesebb értelmében vett embereken keresztül mutat keserédes képet a közelmúltról, egy kísérletező ország képét, ahol nem mindig annak kedvezett a szerencse, aki arra érdemes volt. A szerző körbeutazta az országot, negyedszázadnyi vonatút és megannyi büfékocsi, vagy éppen resti-történet segítségével kíméletlen őszinteséggel rántja le a leplet néhány megdöbbentő átváltozásról, és tisztelettel adózik a kisemberek nagy váltásai előtt. Találkozott és beszélgetett velük, és időnként beállt hozzájuk dolgozni, munkájukat megismerni. Igazi korkép, a rendszerváltozás óta az első ilyen lélegzetvételű, klasszikus riportkönyv. A művet elolvasva egyetértünk az íróval: 25 év után ez az ország felnőtt. Kár lenne elfelejteni a múlt hétköznapjait, de a jelenbe érdemes igyekeznünk. Különben elmegy a vonat!

Ranschburg Jenő (1935-2011) : A világ megismerése óvodáskorban. Bp., Saxum, 2014. A szerző a fejlődéspszichológia elismert, kiváló művelője. Kötetében a 3-7 éves gyerekek értelmi jellemzőinek megismeréséhez nyújt segítséget, bővíti és elmélyíti az óvodáskorú gyerekek nevelésében felhasználható ismereteket. Számos új összefüggés megvilágításával járul hozzá a gyermeki gondolkodás és világkép, a nyelv és az intelligencia differenciált szemléletéhez, s ezzel az óvodások megnyilvánulásainak jobb megértéséhez. A kötet kiemelkedő érdeme, hogy a szerző saját értelmezésével, véleményével gazdagítja a különböző témák hagyományos felfogását. Ezzel nemcsak tájékozottságunkat, fejlődéslélektani ismereteinket szélesíti, hanem gyerek-szemléletünket is alakítja. A hagyományos eljárások kritikai elemzését követően, az óvodáskorú gyerekek intelligencia-vizsgálatára vonatkozó javaslataival, a teszt-pszichológiában kitűnően hasznosítható álláspontot képvisel. A szerző stílusa közismerten olvasmányos és érdekfeszítő. A kiadványt mindazoknak ajánljuk, akik szeretnék gyermekeiket jobban megismerni, valamint azoknak a szakembereknek és szülőknek, akik még eredményesebben kívánnak foglalkozni a kisgyermekekkel.

Bagdy Emőke (1941-) – Kövi Zsuzsanna – Mirnics Zsuzsa (1940-) : A tehetség kibontakozása. Bp., Helikon, 2014.

Egy könyv, amely a tehetség tiszteletében, megbecsülésében és szeretetében született. Másként közelít, mint a legtöbb, a tehetséges személyiséggel foglalkozó írás, mert egyrészt a jövő reménységeire, a fiatal tehetségekre koncentrál, másrészt szokatlan optikából: a fény és árnyék összetartozására, az eredetiség és a mögötte meghúzódó problémavilág sajátosságaira hívja fel a figyelmet. Amit feltár a tehetséges fiatalokra jellemző, közös vonásokból, azt az egyedi problémamintázatokkal, e páratlan belső világ egyedi jellemzőinek finom megmutatásával teszi teljesebbé. Miben más és új, miért fontos ez a könyv? Mert cselekvő módon, segítő gyakorlattal szolgálja a tehetség szabad kibontakozását. Nagy kiterjedésű hazai kutatás nyomán a szerzők száz fiatal esetében igazolják a személyiség fejlődését elősegítő pszichológiai szolgálat eredményességét. Bizonyítékokon alapuló eredményeikből felragyog az az érték, hogy a tehetség abban is különleges, ahogyan csekély segítségre hatalmas pozitív változással válaszol. A könyv minden szülőt és a nevelő munkában részt vevő szakembert megszólít, gyakorlati ötleteket adva a tehetségfejlesztésben alkalmazható intervenciókkal, lehetőségekkel kapcsolatban.

Vaas, Rüdiger : Hawking új univerzuma [hogyan történt az ősrobbanás?] – Oláh Vera (szerk.), (Talentum tudományos könyvtár), Bp., Akkord, 2013.

Mi okozta 13,7 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanást? Fogas kérdés – jóllehet a Világegyetem azóta eltelt történetét sokan kimerítő alapossággal tanulmányozták. Most azonban Stephen Hawking és munkatársai megkísérelték az emberi tudás végső határát is legyőzni. Volt-e a térnek, az időnek, az anyagnak és az energiának valamilyen kezdete, vagy öröktől fogva léteznek? Értelmes-e egyáltalán az a kérdés, hogy mi történt az ősrobbanás előtt? És milyen szerepe van az embernek a kozmoszban? Rüdiger Vaas német tudományos újságíró évek óta figyelemmel kíséri Stephen Hawking kutatásait, többször személyesen is találkozott a tudóssal. Könyvében érdekfeszítően, ugyanakkor közérthetően számol be korunk leghíresebb kozmológusának legújabb elméleteiről és kutatási témáiról. Locsmándi Csaba – Vasas Gizella : Gyűjtsünk gombát erdőn, mezőn! Bp., Cser Kiadó, 2013. Gomba. Ez a "bűvös" szó szinte minden embernek megmozgatja a fantáziáját. A gombák az erdők, mezők takarítómunkásai. Az elhalt növényi anyagok lebontása a gombák nélkül elképzelhetetlen! Egyes becslések szerint a gombák jelenléte nélkül néhány évtized múlva már az erdőbe sem tudnánk bemenni a több méter vastagságúra hízott avartakaró miatt, ezen kívül - hosszabb távon - jelentősen lecsökkenne a növényi fotoszintézishez elengedhetetlenül szükséges szén-dioxid mennyisége. a könyvben megtalálható 232 gombafaj magában foglalja a - gombaszakértői tanfolyamokon is oktatott - hazánkban fellelhető, étkezési szempontból fontos gombafajokat és mindazokat a mérges gombákat, amelyekkel ezek összetéveszthetők. A fényképek természetes környezetükben ábrázolják az egyes gombafajokat, amelyekhez tömör, lényegre törő, szisztematikus leírás kapcsolódik. Az előfordulási és gyakorisági adatok a jelenkori Magyarország területére vonatkoznak. Könyvünket mindazoknak ajánljuk, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy megismerjék a legfontosabb hazai gombafajokat. Ez az út meglehetősen göröngyös. Komoly, szívós munkát és kitartást kíván, de cserébe a gombavilág számos képviselőjét ismerhetjük meg.

Szigethy Gábor (1942-) : Aromalabirintus. Bp., Kortárs, 2013. E gasztro-könyv rövid írásainak mindegyike igazi kuriózumot rejt: borkülönlegességek, kivételes, ünnepélyes alkalmon feltálalt ételcsodák vagy maga az étkezés szertartása köré szövődik a vallomás-emlékezés. Járunk Pannonhalma refektóriumában, Jereván előkelő éttermében a brezsnyevi éra alatt, olasz kafetériákban – és persze sok-sok pincében Kárpát-medence szerte. Étkezhetünk hírességekkel, színészekkel, írókkal, és a gasztronómia ürügyén megismerhetjük ízlés- és gondolatvilágukat, intim szokásaikat. Miközben kísérjük korunk Szindbádját utazásain, magunk is beavatottak leszünk, ránk ragad írónk élet- és ételszeretete. Csak egyet kerüljünk – nehogy üres gyomorral fogjuk e könyv olvasásához…

Holló Szilvia Andrea (1964-) – Zsigmond Gábor : A fatestű bárkától a tengerjáró óriásig : hajóépítés Budapesten. Bp., Holnap, 2013.

Egykor a vadregényes, szabályozatlan mederben futó Duna vizét vitorlával és evezővel hajtott hajók járták, sodrásiránnyal szemben pedig állati, vagy emberi erővel vontattak. A reformkor idején gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően indult meg a gépi hajózás. Ma már nehéz elhinni, de valaha ezrek éltek és dolgoztak a „székesfőváros” hajógyáraiban. Hajógyári munkásnak, különösen szakmunkásnak lenni komoly előrelépést jelentett a vidékről - a jobb élet reményében - a fővárosba érkező emberek számára. S a gyárak nem csak munkalehetőséget adtak, kulturális életük is pezsgő volt, saját könyvtárak, dalárdák, színházi előadások, sportesemények nyújtottak tartalmas szórakozási lehetőségeket az alkalmazottaknak. Az 1945 utáni években először jóvátételként, majd később már a tervgazdálkodás részeként tömegével készültek a Szovjetunió, illetve a szocialista tábor többi országa számára a folyami, illetve tengeri személyszállító és teherhajók. A „vörös birodalom” összeomlásakor azonban a magyar hajóépítés nem tudott megbirkózni a gazdasági átalakulás teremtette új helyzettel. A bőségesen illusztrált munka a tudományos ismeretterjesztés szép példája, amely méltán tarthat igényt a szakma, s - könnyen érthető, olvasmányos nyelvezetének köszönhetően - a szélesebb olvasóközönség figyelmére is.

Sisa Béla : Népi műemlékek a Balaton körül. Romanika Bt., 2014. A Balaton és környéke különleges hangulatú táj, amelynek hatása alatt az itt élő emberek csodálatos lakókörnyezetet hoztak létre maguknak. Sisa Béla Ybl-díjas építész a régi műemlékes iskola tagjaként számos népi műemlék helyreállításának tervezője és felügyelője volt az Országos Műemléki Felügyelőségnél. Az ő szakavatott tolmácsolásában dolgoztuk fel e balatoni táj legszebb helyreállított népi műemlékeit. Biztosak vagyunk abban, hogy ha ezt a szép körutat valaki végigjárja, egy különleges, letűnt világ részesévé válik.

Süveges Gergő (1976-) : Csík Zenekar – CD melléklettel. Bp., Trubadúr, 2013. Amikor a Csík zenekar első huszonöt évére visszatekintünk, felmerül a kérdés, vajon hány zenekart ünneplünk is valójában. Persze attól függ, mi alapján számolunk. Tagság változása? Stílus változása? Megmozgatott közönség nagysága? Itt állunk tehát, és nem igazán tudjuk megmondani, hány zenekar is a Csík zenekar. Ugyanígy arra is nehéz válaszolni, hány könyvet tart kezében az Olvasó. Egyet, persze: van neki borítója, van eleje és van vége, a lapok összefűzve, az oldalszámok a helyükön, nyomdahibából sincs benne több talán, mint általában. De valójában mi következik itt beljebb lapozva? Kronológia? Az is. Interjúkötet? Az is. Vitairat az autentikus népzene hívei és a feldolgozáspártiak nézetkülönbségeiről? Az is. Sztorigyűjtemény? Az is. Képeskönyv? Az is. Ez is, az is, amaz is. "A sok-sok kíváncsisággal bélelt, a tanulás nehéz gyötrelmeivel tarkított nap; a sok fiatalos lelkesedéssel, jó házibulikkal, táncházakkal fűszerezett, a jövőbe vetett hittel, reménnyel teli hónap; a biztatóan sikeres és tanítóan sikertelen évek - ezek jelentik a mi kis történelmünket. És persze a muzsikánk - az mondja el legszebben a Csík zenekar igaz meséjét." - Csík János

Thoroczkay Miklósné : Beszédtechnikai gyakorlókönyv. Bp., Holnap, 2011. A beszédtechnika a beszéd akusztikájának a javítására szolgál. Tanulása során részekre szedjük az amúgy automatikusan működő beszédfolyamatot. A szép beszédhez meg kell tanulnunk a hangsúlyviszonyok felismerését és pontos alkalmazását is. A magabiztos, jó technikával és némi rutinnal a beszélő lámpaláza is legyőzhető.

Kis magyar tájszótár : 5800 népies és tájnyelvi szó magyarázata. Kiss Gábor (szerk.). Bp., Tinta, 2014.

A Kis magyar tájszótár tudományos igényességgel megszerkesztett ismeretterjesztő munka. A gyűjtemény 5800 népies és tájszó jelentését magyarázza. Bemutatja a napjainkra szinte teljesen letűnt paraszti világot, a visszaszorult paraszti gazdálkodást és annak tipikus tárgyait, tevékenységeit. A szótár szerkesztői 21 regionális és általános tájszótárból, illetve 2 értelmező szótárból gyűjtötték ki a tájszókat. A feldolgozott források lefedik a Kárpát-medencei magyar nyelvterületet. A szótár azt is feltünteti, hogy az egyes adatok mely forrásból, azaz mely területről származnak. Így látható, hogy a következő szavak a magyar nyelvterület nagy részén használatosak voltak: firhang, früstök, hombár, jussol, langalló, mángorló, ösztöke, pruszlik, saroglya, sifon. A szótárt tanulmányozva olyan szavakra is rálelhetünk, amelyek csak egy-egy szűkebb területen éltek: bucsér (szalmából font tárolóedény), bürdő (kályhacső), cók (faék), csosza (kis, talpas pohár), dömsödi (zömök), heréc (patkány), irám (árnyék), kelep (nagy kalapács), sinkózik (jégen csúszkál), szotka (küszöb), tarhó (joghurt), ugráncs (kabóca), vállazó (vízhordó rúd), vinyikó (szőlővessző). A szótár szókincsgazdagításra, az egyéni szókincs bővítésére haszonnal forgatható. Az olvasmányokban felbukkanó vagy idősebb beszélőtől hallott, ismeretlen jelentésű tájszavak jelentése eredményesen kereshető ki belőle. A szótár összeállítója, Kiss Gábor korábbi sikeres és népszerű szótárak Magyar szókincstár, Régi szavak szótára főszerkesztője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, Lőrincze Lajos-díjas. Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 31. tagja.

Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila : Felvidék : a történelmi és természeti kincsek tárháza. Pécs, Alexandra, 2013.

A történelmi Magyarország északi területe, a ma Szlovákiához tartozó Felvidék rendkívül gazdag történelmi és természeti kincsekben, igazi turistaparadicsom. A látnivalók szinte kimeríthetetlen tárháza vonzotta ide a neves pécsi szerzőpárost, Fucskár Ágnest és Fucskár József Attilát, akik csodás fotóikkal egészen élővé varázsolják számunkra ezt a változatos vidéket. Barangoljunk együtt az Alacsony-Tátra erdeiben, gyönyörködjünk Krasznahorka, Dévény vagy Bolondóc büszke várában, merüljünk el Kassa és Lőcse kulturális kincseinek csodálatában! Irány a Felvidék! Assmann, Jan (1938-) : A kulturális emlékezet – Írás, emlékezés és politikai identitás a korai

magaskultúrákban. Bp., Atlantisz, 2013. Jan Assmann megkerülhetetlen kultúrtörténeti munkájának javított, új kiadása. Mi a láthatóvá tett kollektív emlékezet, a jelek, a szimbólumok, az írás szerepe a korai államok kialakulásában? Írás, emlékezés és etnikai, közösségi identitás kölcsönviszonyát Jan Assmann professzor az antik Egyiptom, Izrael és Görögország példáján mutatja be, melyek írásbeliségükkel addig bejáratlan területekre léptek: Egyiptom az államiság, Izrael a vallás, Görögország a tudomány területére. "Az irodalmi kommunikáció archeológusa" a modern etnológia, történeti kutatás és filozófia nézőpontjából tárja fel a klasszikus társadalmakkal való szoros kapcsolatukat.

Györffy György (1917-2000) : István király és műve. 4. jav. kiad., Bp., Balassi Kiadó. Györffy György könyve az első nagyszabású monográfia István király életéről és a magyar állam születéséről. A magyar középkor neves kutatója a források újszerű megközelítésével mutatja be az államalapító életét, személyiségét, államszervező tevékenységét, belehelyezve az ezredforduló Európájának fejlődésébe, amikor is a Kelet- és Észak-Európa erős katonai kísérettel rendelkező dinasztiái törzseket és népeket egyesítettek, s országaik keretében új etnikumok létrejöttét készítették elő. Ennek érdekében felvázolja a tágabb európai térséget, s benne a honfoglaló és kalandozó magyarok szerepét, az Árpádok tájékozódását Bizánc és Róma felé s azt a külpolitikai helyzetet, amelyben a királyság megszületett. Részletesen ismerteti azokat az egyházi és világi intézményeket, amelyek István uralma alatt létrejöttek, s végül megvizsgálja, hogy István műve milyen változást hozott létre a magyar társadalomban. Ez a kötet Györffy György több évtizedes kutatómunkájának eredménye. A teljes forrásanyag kritikai átvizsgálása során számtalan új megállapításra jutott, és szinte alapjaiban átrajzolta az államalapító királyunkról eddig alkotott képünket. A könyv első kiadása több mint húsz esztendeje jelent meg - már könyvtárakban sem lehet régen hozzájutni – s, azóta sem született hozzá fogható nagyszabású történeti áttekintés. A szerző is csak kisebb korrekciókat tartott szükségesnek, s újabb kutatási eredményeit az utószóban közli.

Vásáry Tamás (1933-) : Üzenet 1. Bp., Libri, 2013. "Az egész életem oly módon alakult, mintha csak arra találták volna ki, hogy róla ez a könyv megszülessen. A könyv magva, legfőbb üzenete mindaz, ami a belsőnkben történik. Azt is mondhatnám, hogy ez a könyv egy pszichodráma. A lényegét néhány mondatban le lehet írni, de igazán átélni, min megy keresztül valaki, amíg valahonnan eljut valahová a belső felismerések útján, csak lépésről lépésre, hosszú távon, több száz oldalon át lehet, amire aligha akadna olvasó. Mégis, színes epizódokkal, történésekkel meg-megszakítva a különben megemészthetetlennek tűnő, hosszú szöveg változatos olvasmánnyá tehető. Ezért terelték hát sorsomat láthatatlan irányítóim, hogy ennek megfelelő, eseménydús életem legyen." A világhírű zongoraművész és karmester, Vásáry Tamás önéletrajzának első kötete a kezdetektől egészen a hatvanas évekig vezeti az olvasót. Feltárul benne a harmincas-negyvenes évek fordulójának debreceni gyermekkora, a zongorista csodagyerek első megmérettetései, majd a világháború és a város ostromának az időszaka, később pedig az ötvenes évek kavalkádszerű zenei világa. A kötet második fele pedig már az 1956-ot követő emigráció éveit, illetve Vásáry Tamás első házasságát és a mögötte meghúzódó családi drámát írja le. Ugyanakkor az emlékek és anekdoták hátterében lejátszódik az önismeret drámája is, egy érzékeny és kreatív művész útkeresésének és magára találásának a története. Vásáry Tamás önéletírása izgalmas és magával ragadó olvasmány, amely nem pusztán a zenebarátok figyelmére tart igényt. Vásáry Tamás 1933-ban született Debrecenben. Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és karmester.

Hangoskönyvek:

Bagdy Emőke (1941-) : Pszichofitness : a szerző előadásában. Bp. Kossuth : Mojzer. 2 hanglemez. (CD). (117 min.). (Hangoskönyv).

Ez a vademecum ("gyere velem") könyv a kíváncsiak és vállalkozó kedvűek számára született. Azoknak, akik szeretnék megismerni saját lelki működéseik titokzatos világát. De nem öncélúan. Szeretnének e tudás által olyan lehetőségekhez és készségekhez jutni, amellyel elősegítik testi-lelki egészségük megőrzését, jó közérzetük, fizikai fittségük, lelki egyensúlyuk fenntartását. Azokhoz is szól ez a könyv, akik hajszoltak, fáradtak, kimerültek, szomorúak, kisebb-nagyobb „ideges tünetekkel” bajlódnak, esetleg valamilyen testi működészavar már előállott náluk.

Tótfalusi István (1936-) : Operamesék : 2. rész. : Gianni Schicchi + Szöktetés a szerájból + Aida + Bajazzók + Pillangókisasszony. Rost Andrea (előadó). Bp., Kossuth : Mojzer. 1 CD.

(120 min.). (Hangoskönyv). Fellebben az Operaház nagy függönye és megszólalnak a varázsos énekhangok. Mi azonban nem mindig tudjuk, pontosan mi is történik a színpadon. Tótfalusi István évtizedek óta népszerű könyvében az operairodalom legnépszerűbb remekeit írta meg meseszerűen. A hangoskönyvön Rost Andrea ötöt mesél ezek közül. Világhírű énekesnőnk hangját, előadásait felidézve talán nem tűnik túlzásnak: ezúttal is ritka élményben lehet részünk.

Szabó Lőrinc (1900-1957) : Lóci óriás lesz. [hangdok.]. Németh Kristóf (előadó) – Németh Lóci (előadó). Bp., Kossuth : Mojzer. 1 CD. (45 min.) (Hangzó líra).

Szabó Lőrinc játékos képzelete a gyermekekhez és a felnőttekhez egyaránt utat talál. Mindannyian felnövünk egyszer, óriások leszünk, a Kicsi vagyok én című verset előadó Németh Lóci is. Mégis, a szerző versein keresztül a bennünk továbbélő gyermeket is hallani véljük.

Kormos István (1923-1977) : Vackor világot lát [hangdok.]. Hernádi Judit (előadó). Bp., Kossuth : Mojzer. 1 CD. (60 min.). (Irodalmi fülbevaló).

„Hanem ez most új mese. Méltó rá Vackor neve, hogy egy új könyv elbeszélje, milyen dolgok estek véle; Ment, ment, ment az apró, ment a boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó, ment, ment, messze, messze, ment vígan a kicsi medve, ment egyenest Budapestre.”