Minden kedves Olvasónknak békés, boldog karácsonyi ünnepeket, és sikerekben gazdag új esztendőt

kívánunk! a Bocskaisuli diákjai és dolgozói

(Az új helyesírás szerint: BÚÉK!)

Kalendárium

2015. december

1. 1800-ban született Vörösmarty Mihály

3. 1937-ben meghalt József Attila

József Attila: Tél

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,

Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,

Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,

Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -

S rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla

S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,

Hisz zúzmarás a város, a berek...

Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni

És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,

Hogy fölengednének az emberek!

5. Wolfgang Amadeus Mozart halála

6. Szent Miklós napja, Mikulás

9. A labdarúgás világnapja

13. George Washington halála

Roald Amudsen elérte a Déli Sarkot.

16. Ludwig van Beethoven születése

22. 1872-ben egyesült Budapest néven Pest, Buda és Óbuda

25. Karácsony, Jézus Krisztus születése

István fejedelmet királlyá koronázzák 1000-ben

Szent István király imája

A mélységből kiáltok Hozzád, hallgass meg, Uram!

Taníts meg, hogyan kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben,

S hogyan kell örülni a megérdemelt könnyben.

Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam,

S az alázatosság színtelenségét okosan csillogtassam.

Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni,

S hogyan kell féktelen erővel egyenesen állni.

Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam a léleknek.

Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek,

S hideg mosolyra, ha jogtalan dicsérnek.

Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak,

S fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak.

Taníts meg lendülni, ha Rád találtam,

S hirtelen megállni, ha utat hibáztam.

Ne add meg mindig, amit nagyon kérek.

Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek.

Engedd a világot megvetve szeretni,

Csak magadat ne hagyd sohase szeretni.

Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék,

Nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád,

Hiszen a mélységből kiáltok fel hozzád.

Ámen

28. Aprószentek ünnepe

30. 1796-ban született Wesselényi Miklós, az árvízi hajós

31. Szilveszter napja, az óév utolsó napja

December

Télelő hava, Álom hava, Szentkarácsony hava

Az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Neve a latin decem szóból származik,

melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a

január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december:

fagyláros.

A karácsonyi ünnepkör az advent első napjától vízkeresztig tart.

Advent: az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület 4 hetes időszaka. Szent András napját követő

vasárnappal kezdődik.

Ezt az időszakot jellemezték a böjtök, a hajnali misék, a roráték. Tiltott dolog ez időszakban a

lakodalom a zenés mulatság.

Ezen időszak jeles napjai közé tartozik:

December 4. - Borbála napja

Keresztény hitéért megkínozták majd kivégezték. Bányászok, várak, tüzérek védőszentje, a hajadon

lányok pártfogójának tekintették. E napra jellemzőek a női munkatilalmak. Tiltott dolog volt a fonás,

varrás, söprés. Borbála napi női látogató nem hoz szerencsét a házra. A boszorkányok e napon

szerezték be a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, ezért tilos volt a ruhát kint hagyni. Tilos

ajándékozni, kölcsönadni, mert az elvinné a szerencsét a háztól.

Javasolt munka a borfejtés, tollfosztás.

Ha a Borbála napon vízbe tett gyümölcság kivirágzott karácsonyra, a lány férjhezmenetelére jósoltak.

December 6. - Szent Miklós napja

A 4. században élt Myra városában. Polgárok, diákok, molnárok halászok, kereskedők, pékek,

révészek patrónusaként tisztelték.

Miklós püspök tetteiről legendák szólnak. Híres volt jótékonyságáról.

Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és

szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont

a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az

Egyházzal.

Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az

emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját

alkotó eset is, ami tényleg, valójában megtörtént:

A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes

ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig

jutott.

Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy

este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy

tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon

menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és

meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta

az ablakon. A lányok azt hitték, csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy

keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor

látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg

volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a

nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a

kandallószerű tűzhelyre száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a

hóborította Taurus hegyről maga a Tél Apó jön el ezekkel az ajándékokkal, mivel mindig ilyenkor

télen történtek ezek a csodák. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós

püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi

aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt

felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-

én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket

mindenféle édességgel.

December 13. - Luca napja

Szent Luca hitéért halt mártírhalált. A néphit szerint a bűnbánó utcanők, varrónők, szembetegségben

szenvedők védőjeként ismert. Az esztendő legrövidebb, a téli napforduló kezdőnapja.

Sok országban kultikus célzatú sütemény evésével is ünnepeltek. Lucapogácsát sütöttek, benne tollat,

pénzt rejtettek el.

A Luca-szék készítésének kezdőnapja, melyet előírások szabályoztak. 9 féle fából kellett karácsonyra

elkészülnie. Kökény, boróka, jávor, körte, akác, jegenyefenyő, rózsa, som, cser az alkotója a széknek,

melyre az éjféli misén felállva felismerték a falu boszorkányait.

A gazdasszony Luca napján egy marék búzát tányérkára tett, locsolta, és a búza karácsonyesti

állapotából következtettek a jövő évi termésre.

Dologtiltó nap volt.

December 21. - Tamás

Az esztendő legrövidebb napja a téli napforduló csillagászati időpontja.

A karácsonyi készülődésről kapta a Disznóölő Tamás tájnevet.

Ha Tamás reggelén friss hó esett, boldog, békés karácsonyt remélhettek.

December 24. - Ádám-Éva napja, a szenteste

Az adventi időszak utolsó napja. Sok hiedelem kapcsolódik a naphoz: tilos volt: fonni, mosni, foltozni,

mosogatni, kölcsönadni, mert ez bajt hozhatott a családra.

E napon állítunk karácsonyfát.

December 25. - Karácsony napja

A téli napforduló ősi ünnepe. Jézus Krisztus születésének emléknapja, a család ünnepe. Tiltott dolog

volt a munka. Ez a nap a betlehemezés ideje. Az éjféli misevégző harangszóval fejeződött be a születés

szent időszaka.

December 26. - Karácsony másodnapja

István napja, termésvarázsló nap. Ha zúzmarások a fák, és kisüt a nap, akkor a hiedelem szerint jó

makktermés várható.

December 27. - János napja

Karácsony harmadnapja.

December 28. - Aprószentek napja

Azok a gyermekek viselik ezt a kedves nevet, akiket Jézus, a prófétai ígéreteket beteljesítő Messiás

király miatt öletett meg Heródes, azt gondolván, hogy így megmentheti királyságát, és dinasztiát

alapíthat a zsidók országában.

December 31. - Szilveszter napja

Az év búcsúztatásának vidám éjszakája. Számos praktikával igyekeztek jövőt jósolni.

Karácsonyfa-állítás

A karácsonyi életfa, termőág, ősi, mágikus jelképe az évről évre

megújuló természetnek, mely fokozatosan bibliai elemekkel

ötvöződött az európai keresztény hagyományban. A karácsonyfa

elterjedése előtt általános volt ennek állítása a magyar

nyelvterületen. A termőágakat rozmaring-, nyárfa-, bürök-,

kökény ágakból készítették. Gerendára vagy a szobasarokba

függesztették. Aranyozott dióval, piros almával, pattogatott

kukoricával díszítették. A karácsonyfa - állítás szokásának

előzménye európai eredetű, középkori szokás. Mivel Ádám-

Éva napján előadták a teremtés történetét, melyben szerepelt a

paradicsomi életfa – a tudás fája -, az almán kívül rákerült a kígyót

jelképező lánc is. Az almafát télen nem fenyőfával, örökzölddel

helyettesítették. A karácsonyfa és a karácsonyi termőág állításának

szokása sokáig egymás mellett élt, s díszei sokáig azonosak

voltak. A szentestei családi ünnep el sem

képzelhető karácsonyfa nélkül, pedig a karácsonyfa-állítás alig százéves szokás. A tőlünk északra eső

országokban mindig nagy becsben tartották a fenyőt. Örökzöld ágai az élet folytonosságát hirdették és

azt a meggyőződést, hogy az élet úrrá tud lenni a halálon, s a természet téli tetszhalálát az újjászületés,

a tavasz követi. A németek, dánok, svédek és norvégok fenyőgallyakkal díszítették a karácsonyi

asztalt. Az első fenyőfáról, amelyet cukorkákkal, süteményekkel, papírdíszekkel ékesítettek, a XV.

századi német földről érkezett a híradás. Onnan terjedt el fokozatosan hozzánk is a karácsonyfa -

állítás és díszítés szokása. Kezdetben csak a főúri palotákban honosodott meg ez a divat, később

meggyökeresedett a polgárság, majd a falusi lakosság körében is.

Krónika

Ne várd, hogy a föld meghasadjon

És tűz nyelje el Sodomát.

A mindennap kicsiny csodái

Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre

Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,

Ez a finom kis kalapálás

Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,

Nézd a kis ezüstpontokat:

Nem csoda-e, hogy árva lelked

Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,

Hogy nő, hogy törpül el veled.

Nem csoda ez? – s hogy tükröződni

Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,

Kis hópelyhek az örömök,

Szitáló, halk szirom-csodák.

Rajtuk át Isten szól: jövök.

Újabb siker a Biatorbágyon megrendezett versmondó versenyen!

Szinte nincs olyan hét vagy hétvége, amikor ne lenne valamilyen nyelvi, irodalmi verseny! Nem volt

ez másképp 2015. november 14-én, szombaton sem. Lelkes kis különítményt indult a hagyományos

őszi biatorbágyi versmondó versenyre: Kemény Botond (7. b), Kovács Domonkos és Böröcz

Nándor (7. a) osztályos tanulók személyében. Még az Nap is mosolygott! Kellemes késő őszi idő volt.

Az idén először két műalkotás előadásával készültek a gyerekek. A kötelező vers – Reményik

Sándor: Csendes csodák című költeménye volt –, ezt követően mindenki a saját maga választotta

művet adta elő. Mindhárman derekasan helytálltak. A szoros mezőnyben Kovács Domonkos II.

helyezést ért el, Böröcz Nándor pedig különdíjat kapott. Nagy-nagy szeretettel gratulálok

tanítványaimnak! Így tovább! Csak úgy sorjáznak még a versenyek!!!

Ida néni

Mesemondó verseny

A felső tagozatos mesemondó versenyt idén november 18-án rendeztük meg. Az előzetes

várakozásunkat messze alulmúlta a nagyon kevés versenyző. Igaz, néhány esetben a betegség is

közbeszólt, de…

A zsűrinek ezúttal nem volt nehéz dolga: a mezőnyből kiemelkedett Böröcz Nándor (7. a) osztályos

tanuló, aki – mondhatnánk, szokás szerint – színvonalasan, átéléssel mondta el választott művét.

További helyezések: 2. lett Kutnyánszky Lóránt (6. b), megosztott 3. helyen végzett: Csát Nikolett (5.

c) és Hollósi-Balogh Soma (5. ) osztályos tanuló. Gratulálunk az elért eredményekhez!

Szabó Tibor

Az Erdélyi Helikon 5. jubileumi ünnepsége

„… nagybátyja végrendeletében őt nevezte meg a tekintélyes családi birtok és a marosvécsi várkastély

örökösévé. Kemény János kölcsönpénzen utazott haza, hogy átvegye Erdély egyik legnagyobb

uradalmát. Azonnal elhatározta, hogy az ölébe hullott lehetőséget a magyar irodalom és kultúra

felvirágoztatására fordítja. A marosvécsi kastély Kemény szándéka szerint az egész erdélyi

íróközösségé is lett. Itt került sor 1926-ban az első erdélyi helikoni írótalálkozóra, ahol világnézeti

hovatartozásra, esztétikai iskolára tekintet nélkül ültette egy asztal mellé az erkélyi írókat a házigazda.

Marosvécs jóval több volt, mint találkozóhely: egy kiterjedt kulturális intézményrendszer központjává

is vált. Kemény János és felesége, Auguszta Paton iskolákat, könyvtárakat és színházakat támogattak

vagyonukból, könyvkiadó és folyóirat alapításában vettek részt, és létrehozták az irodalmi díjakat

finanszírozó alapítványukat. Az ő pályázatuk alapján, 100 ezer lejes felajánlásukra támaszkodva írta

meg Szerb Antal A magyar irodalom történetét, amely a házaspárnak ajánlva jelent meg Kolozsváron.

Kemény János drámaíróként és novellistaként is termékeny korszakát élte a 30-as éveken, s eközben a

kolozsvári magyar színházat is vezette. Igazgatóként 35 ezer hold erdejének jövedelmét mind a

színházra fordította. Emellett református segédlelkészként is működött. Lelkes amatőr filmesként

mindent megörökített, amit környezetében érdekesnek tartott. „Báró ugyan, de abbahagyta régen” –

ahogyan Dsida Jenő emlékszik rá.” (Nyári Krisztián)

Életük nem volt felhőtlen. Első szülött gyermekük karácsony éjjelén halt meg. Rá emlékezve minden

karácsonykor vendégül látták a falu legszegényebb gyerekeit. Kemény saját pénzből magán színházat

hozott létre, hogy a zsidó törvények miatt elbocsátott színészeknek lehetőséget biztosítson. A

világháborúban katonaszökevényeket és munkaszolgálatosokat bujtatott marosvécsi kastélyában. A

kastélyt később elkobozták tőle, de maradék vagyonát akkor is a marosvásárhelyi Székely Színházra

fordította. „Osztályidegenként” onnan is távoznia kellett. Családjával együtt az „egészségtelen

származásúak” gyűjtőhelyére vitték. Az erdélyi fejedelmek leszármazottja évekig élt gyerekeivel

szükséglakásban, s közben mészégetőként dolgozott. Sorsukat emelt fővel viselték, soha senki nem

hallotta panaszkodni őket…

Ha semmi mást „csak” ezt tudjuk Kemény Jánosról, akkor is főhajtást, mély tiszteletet követel tőlünk,

utódoktól ez a magas erkölcsiségű élet.

Ilyen háttérismerettel nagy örömmel fogadtam Kemény Endre (Kemény János unokája, az irodalmi

hagyaték őrzője) megkeresését az őszön, amikor az 5. jubileumi irodalmi találkozóra invitált. A

szervezők szándéka az volt, hogy minél több fiatalhoz jusson el az Erdélyi Helikon íróinak ismerete.

Éppen ezért egy pályázatot is kiírtak, miszerint a 13−14 éves diákoknak egy élménybeszámolót kell

írniuk az esten őket ért impressziókról. Kellőképpen motiválva így indultunk útnak − külön busszal a

MOM Kulturális Központba − a rendhagyó irodalom órára 28 tanítványommal.

Az alkalmon Kiss Jenő, Kuncz Aladár, P. Gulácsy Irén, Kovács Dezső, Ligeti Ernő és Reményik

Sándor munkásságát ismerhettük meg, s nyerhettünk bepillantást életművükbe egy-egy szemelvény

művészi tolmácsolása révén. A részleteket Császár Angela Jászai Mari-díjas színésznő, Óss Enikő

színművésznő, Szersén Gyula Jászai Mari-díjas színművész szólaltatta meg. Az írókat Pomogáts

Béla irodalomtörténész, tanár úr méltatta, aki rendkívül közvetlen, eredeti stílusban adott elő, s ezt

követően Szakolczay Lajos esszéit hallhattuk. Üde színfoltot jelentett a Mistrál együttes sajátos

hangzású, kellemes zenéje, akik énekelt verseket adtak elő. Ez teljesen elvarázsolta a gyerekeket. Majd

Medgyessi Éva a Várvédő irodalmi folyóiratot ismertette.

Hihetetlen jó érzés volt látni a gyerekek őszinte érdeklődését, lelkesedését. Hazafelé örömmel

számoltak be arról, kinek mi ragadta meg leginkább a lelkét.

Köszönet Kemény Endrének, az est megálmodójának és generátorának, hogy részesei lehettünk az

ünnepi megemlékezésnek. De köszönet illeti az egész Kemény családot, hiszen könyv- és

tombolaárusításban a gyerekek, dédunokák is részt vettek.

Büszkék lehetünk, hogy községünkben ilyen értékes emberek élnek, akik hűek a nagypapa, báró

Kemény János által magasra emelt emberi-erkölcsi-irodalmi mértékhez. Úgy gondolom, ars poetica

jelleggel állhat itt zárszóként az a Reményik-vers, mellyel az est zárult:

Egy lángot adok, ápold, add tovább;

Csillaggal álmodik az éjszaka,

És lidércfénnyel álmodik a láp

És öröktűzzel álmodik a szívem.

Egy lángot adok, ápold, add tovább,

És gondozd híven.

Egy lángot adok, - én is kaptam azt

Messziről, mint egy mennyei vigaszt,

Egy lángot, amely forraszt s összefűz,

Én jártam Vesta ledőlt templomában,

Az örök-égő lángot ott találtam,

S a lelkem lett a fehér Vesta-szűz.

Földindulás volt, megindult a hegy,

És eltemette a kis templomot,

De a lángot nem bírta eltemetni,

Én égve leltem ott;

És hozzá imádkoztam s benne hittem

S mint a lovag a Szent Sírról a gyertyát.

Én égve hazavittem.

Azóta szívem mélyén ég, ragyog

A viharfújta, széllengette láng,

És el nem oltják semmi viharok.

Egy lángot adok, ápold, add tovább;

Csillaggal álmodik az éjszaka,

És lidércfénnyel álmodik a láp,

És öröktűzzel álmodik a szívem.

Egy lángot adok, ápold, add tovább

És gondozd híven...

Silinginé Zentai Ida

HELYREIGAZÍTÁS

A Pátyi Kurír 2015. decemberi számában a Bocskaisokkk rovatban (6. oldal) a Bolyai matematika

csapatverseny eredményéről közölt táblázatban hibásan jelent meg az egyik csapat eredménye.

Helyesen: a 19. helyezést elért csapat a 6. osztályosok közül került ki, felkészítőjük: Kovács

Róbert tanár úr. A hibáért szíves elnézést kérünk mindenkitől!

Rejtvény

KERESZTREJTVÉNY

Vízszintes: 1. A nagyszülők testvérének az unokája. 14. Az oxigén nyelvújítás kori neve. 15.

Bebörtönöz. 16. A lítium vegyjele. 18. Alfonso ..., kortárs mexikói színész. 19. ... Izidor, gyomai

nyomdász. 20. Személyes névmás. 21. Község Győr közelében. 23. Község Veszprém megyében.

26. Tojás, angolul. 27. Sugárút. 29. A szarvasmarha nősténye. 30. Orosz város a Káma partján. 31.

Szaglószervünk. 33. Ady egyik írói álneve. 34. Fenyérszál! 35. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

angol nevének rövidítése. 37. Nem lehet elszakítani.

Függőleges: 1. Filozófusairól ismert ókori anatóliai görög város. 2. Község Szombathely közelében.

3. Joskar ..., az oroszországi Mariföld fővárosa. 4. Lekvárral, túróval stb. töltött tészta. 5. Az urán és a

nátrium vegyjele. 6. Lehiggaszt. 7. Paradicsomból fűszerek hozzáadásával készült mártás, eredeti

helyesírással. 8. Zala megyei község Zalaszentgrót közelében. 9. Elnök, röviden. 10. ... Bertalan,

politikus, miniszterelnök (1812−1869). 11. Gyűjtemény. 12. Üres vár! 13. A valamikori Burma

legnépesebb városa, angol helyesírással. 17. Intercity, röviden. 20. Lángol. 22. Utód, leszármazott.

24. Azonos betűk. 25. Leggyakoribb kötőszavunk, fordítva. 26. Férfinév. 28. Dél betűi, keverve. 30.

Valamikor Várpalota része volt, itt működött a Nitrogén Művek. 32. Egyiptomi napisten. 36. Igekötő.

1 2 3

4 5

6 7 8 9 10 11 12 13

14 15

16 17 18 19 20

21 22 23 24 25 26

27 28 29 30

31 32 33 34 35 36

37

SZ

BETŰREJTVÉNYEK

1. 2.

NYELV-ÉSZ

Kancsalszavak

Keress olyan szót, amelyet középre írva az előző szónak utótagja lesz, a következő szónak pedig

előtagja.

Pl.: FA ………….. SZAG (LÁB)

HÓ ……………… ÖLTŐ

KAR ……………… BÉRLŐ

MADÁR ……………… POR

VISSZ ……………… VERSENY

TÉRD ……………… SÜTŐ

EGY KIS LOGIKA

Viccek

Elmegy a székely a fiával horgászni...

Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit, majd leülnek. Egy félóra múlva megkérdi a gyerek:

– Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején?

– Azt én nem tudom – mondja az öreg.

Eltelik egy újabb félóra.

– Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt? – kérdi ismét a gyerek.

– Hát azt én nem tudom – feleli az öreg.

Kis idő múlva:

– Édesapám, miért kék az ég? – kérdi a gyerek.

– Azt nem tudom – mondja újra az öreg.

– Édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek?

– Nem baj fiam, mert ha nem kérdezel, akkor nem is okosodsz!

Testvéri szeretet

– Pistike, látom, nagyon tetszik neked ez a szánkó, de miért nem adod oda a kistestvérednek is? - kérdi

a mama.

– Már hogyne adnám oda. Felfelé mindig ő viszi.

Fiam! Ha ezzel végzett, akkor hazamehet...

Ellenőrzés