KÖZGAZDASÁGTAN MÉRNÖKÖKNEK

MIKROÖKONÓMIA

A MIKROÖKONÓMIA ALAPFOGALMAI

• A közgazdaságtan az embereknek a termelésben,az elosztásban, a cserében és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival, e döntések társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány.

• Egyik legfontosabb kérdése a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás az igények és szükségletek minél teljesebb kielégítése érdekében.

• A közgazdaságtan arra törekszik tudományos választ adni, hogyan határozódik meg, hogy:

1. mit termeljenek, 2. hogyan termeljenek, 3. kinek termeljenek.• Termelési tényezők: a termelés erőforrásai.

- Munka- Természeti tényezők - Tőkejavak- Vállalkozói szolgáltatás

• A mikroökonómia fókuszában a gazdasági szereplők (fogyasztók, háztartások,vállalatok stb.) és az „egyéni döntések” állnak, illetőleg ezek általánosítható viselkedési jellemzői, döntési alternatívái,gazdasági reakciói. A mikroökonómia agazdaságot elkülönült gazdálkodó(döntéshozó) egységek együtteseként ábrázolja, melyek gazdasági javakatállítanak elő és fogyasztanak el, egymással bonyolult piaci és nem piaci jellegű viszonyokba kerülve.

• A makroökonómia összevont (aggregát) mutatók, jellemzők formájában elemzi agazdaság teljesítményeit, áIlapotát (éves nemzeti jövedelem, munkanélküliség,infláció, gazdasági növekedés stb.). A mikroökonómiától eltérő elemzési eljárásokat is igényel (nagyobb matematikai modellek, ökonometriai módszerek).

• Racionalitás és önérdek: az egyéni döntéshozók - több döntési lehetőséget megvizsgálva - azt az alternatívát választják, amelyik a legnagyobb eredménnyel jár számukra, akár tekintet nélkül arra, hogy ezzel károkat is okozhatnak másoknak.

• Hatékonyság és optimum: a döntéshozók olyan tevékenységeket választanak, melyek adott felhasznált ráfordításokkal a legnagyobb kibocsátást eredményezik, vagy fordítva: adott kibocsátást a legkisebb ráfordítással teremtik elő.

• Piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők,illetve azok cserekapcsolatainak rendszere.- egy termék (alma) piaca, egy termékcsoport(elektromos háztartási gépek) piaca, egy földrajzi terület (Balaton) piaca, egy ország (Magyaro.) piaca, vagy egy nagyobb nemzetközi régió (Közös Piac). Gazdaság -> összefüggő részpiacok összesége

• A piac "önszabályozó rendszer", amelyben aszereplőknek alapvető törvényszerűségekkel kellszembenézniük. ("piaci automatizmusok„ -> a piaci szereplők egyéni cselekedetei (költekezés,vétel, eladás) gazdasági tömegjelenségek gyanánt összeadódnak és a szereplőkön uralkodó hatásokként jelennek meg.

• Adam Smith -> "egy láthatatlan kéz vezérli„ a gazdaságot. Pl.: egy áru árának növelése a belőle keresett mennyiség csökkenését, míg az árcsökkenés többnyire a keresett mennyiség növekedését váltja ki piaci reakcióként.

• Piaci szereplők: mindazon személyek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják apiaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők (fogyasztók,vállalatok, költségvetési szervezetek, intézmények).

• Fogyasztó: személy(ek) vagy család (háztartás), akik a végső fogyasztás céljából szereznek bejavakat és szolgáltatásokat. A kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó (vagy felhasználó) hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni. A kereslet tehát jószágmennyiség, pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet. A piaci kereslet kategóriája adott áru valamennyi szóba jöhető fogyasztójának fizetőképes keresletét összesíti.

• A kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó eladás céljából valamely terméket vagyszolgáltatást előállítani, teljesíteni. A piaci kínálat egyéni kínálatok összegét jelenti (iparági kínálat).

• Verseny: a piac alapvető mozgatórugója akereslet és kínálat összehangolódási folyamatában.

• Tökéletesen versenyző piac: a piaci résztvevők száma nagy, nagyon sok az eladó és a vevő, s méretük sem különbözik jelentős mértékben, ennél fogvaárelfogadók; az iparágba való szabad be- és kilépést nem akadályozzák.

• Tiszta monopólium piaca: egyetlen eladó vagy egyetlen vevő van a piacon.

A keresleti függvény

• A kereslet nagysága és valamennyi meghatározó tényezője közötti matematikai összefüggést mutatja.

D = f(P, I, E) aholP az ár,I a jövedelem,E egyéb tényezők.

• Keresleti görbe: megmutatja, hogy mekkora a jószágból keresett mennyiség bármely lehetséges ár esetén, feltéve, hogy az egyéb tényezők változatlanok.

Dp = f(P)Az árakat és a hozzájuk tartozó keresett mennyiségeket egy derékszögü koordináta rendszerben ábrázoljuk és a berajzolt pontokat összekötjük (a függvényt folytonossá tesszük, azaz a termék végtelen oszthatóságát feltételezzük).

Kereslet

• A keresleti görbe tulajdonságai:- egy meghatározott időpontban meglévő összefüggést ábrázol - a görbe meredeksége negatív.

• Ha azt kérdezzük, hogy egy adott jószágmennyiséget milyen áron lehet eladni, akkor D helyett P-re rendezzük át az egyenletet. A kapott függvénytinverz keresleti görbének nvezzük.

A keresleti görbe eltolódásai

• Árváltozás hatása: A -> B• Reklám hatása (erősebb preferálás):

A -> C, B -> D• A keresleti görbe eltolódásának

további okai: változások a vevők elkölthető jövedelmében; változások más jószágok árában; változás az ízlésben és a divatban, a hitelbe történő vásárlás lehetősége; változások anépesség számában, stb..

A kínálati függvény

• Kínálat: az az árumennyiség, amit az eladók eladásra felkínálnak. S = f(P,E), ahol

S a kínálat nagysága,P az ár,

E az egyéb tényezők.

• Kínálati görbe: a piaci árak és atermelők által eladni kívánt jószágmennyiség közötti kapcsolatot mutatja bármely lehetséges ár esetén, feltéve, hogy az egyéb tényezők változatlanok.

S = f(P)

A kínálati görbe eltolódásai

• Árváltozás hatása: A -> B• Egyéb tényezők: időjárás hatása

(mezőgazdaság); technikai haladás(költségcsökkenés); változások a termelési tényezők áraiban; más jószágok árváltozásai; adók és termelési támogatások;

Az egyensúlyi ár

• Olyan ár, amelynél az önként kínált és önként keresett mennyiség éppen egyenlő -> a keresleti és kínálati görbe metszéspontjában található. (Marshall-kereszt)

• A tényleges piaci ár megállapitása csak a keresleti és kínálati görbe együttes kezelésével lehetséges.

Az árak és a kereslet, kínálat mennyiségének alakulásai

Egyéb feltételeket változatlannak véve:- a keresletben bekövetkező növekedés növeli az árat, és növeli a kínálat mennyiségét.- a kereslet csökkenése csökkenti az árat, és csökkentően hat a kínálatra.- a kínálat növekedése csökkenti az árat, és növeli a keresletet.- a kínálat csökkenése növeli az árat, és csökkenti a keresletet.

A kereslet árrugalmassága

• Kifejezi, hogy x termék árának egy százalékos változása a kereslet hány százalékos változását okozza, miközben a keresletet meghatározó többi tényező változatlan marad.

• Általában negatív előjelű.• De: pozitív előjelű a paradox árhatású

termékek esetén. (Sznob-hatás -> bizonyos fogyasztók egy adott terméket csak addig akarnak megvenni, amíg kevesen fogyasztják és az ára magas. Veblen-hatás-> magasabb árhoz, magasabb minőség társul a fogyasztók képzetében, így ahhoz nagyobb kereslet tartozik.)

• A kereslet árrugalmasságának abszolút értéke alapján :- teljesen rugalmatlan kereslet Ep = 0,(az árváltozás nem hat a keresett mennyiségre)- rugalmatlan kereslet 0< Ep <1,(az áremelkedés növeli az összbevételt (PxD), illetve fordítva)- egységnyi keresletrugalmasság Ep = 1,(áremelkedésnél az összbevétel (PxD) változatlan marad)- rugalmas kereslet Ep > 1,(áresés növeli az összbevételt, és fordítva)- végtelenül rugalmas kereslet Ep = +oo(a meglévő áron a kereslet mennyisége végtelen).

• Példa: hogyan alakul a sportcipő árrugalmassága, ha egy árleszállítási akció keretében a 10.000forintos árat, 8.000 forintra csökkentik és ennek hatására a kereslet várhatóan 10 ezer párról 50ezer párra nő.

• A kapott eredmény azt jelenti, hogy az ár 1százalékos csökkenésével a kereslet 20százalékkal emelkedik.

• Amennyiben a változás más irányú, úgy az árrugalmasság számszerű mértéke megváltozik. Ettől a problémától úgy szabadulhatunk meg, ha az úgynevezett középponti formulát alkalmazzuk arugalmassági értékek kiszámításához:

A kereslet kereszt-árrugalmassága

• Az egyik termék árának egy százalékos változása hogyan változtatja meg a másik termék keresletét:

„A” termék keresletének százalékos változása / „B” termék árának százalékos változása

• Ha a kereszt-árrugalmasság pozitív, akkor helyettesítő termékekről van szó, vagyis az egyik termék árának emelkedése a másik termék keresletét növeli. Pl.: az olaj és vaj, a farmernadrág és szövetnadrág.

• Ha a mutató értéke negatív, akkor kiegészítő termékekről van szó, vagyis a két termék együtt elégít ki valamilyen szükségletet és az egyik csökkenő keresletéta másik termék árának emelkedése váltja ki. Pl.: a tankönyv és munkafüzete, a teniszütő és teniszlabda.

• Ha a kereszt-árrugalmasság nulla, akkor független termékekről van szó. Pl.: a hal és cipő, a tej ésporszívó.

• Példa: a közeli ABC-ben a túró ára 10 százalékkal emelkedett. Ennek hatására a tejföl kereslete 15 százalékkal csökkent. A tejföl kereszt-árrugalmassága a túróra:

• Tehát a túró árának egy százalékos emelkedésével a tejföl iránti kereslet 1,5 százalékkal csökken. Az eredmény negatív, így a két termék egymásnak kiegészítői.

A kereslet jövedelemrugalmassága

• A jövedelem egy százalékos változásának hatásáraa kereslet hány százalékkal változik:

- Ha pozitív: normál javak, azaz a jövedelemnövekedés esetén a keresletük is nő, és fordítva. Ha egyné1 nagyobb, luxus jószágokról van szó.

- Ha negatív a jövedelemrugalmasság: inferior jószágok, amelyeknél jövedelemnövekedés esetén csökken a kereslet, és fordítva.

• A jövedelem és a kereslet kapcsolatát az ún. Engel-görbe segítségével ábrázolhatjuk. A görbe minden egyes pontja kifejezi az adott jövedelemhez tartozó kereslet mennyiségét.