63
Mezey Katalin Levelek haza ELŐSZÓ Nagy, bordó Opel állt meg 1977 nyarán a házunk előtt. Nem volt afféle csodakocsi: öregecske, ütött-kopott, de tágas, külföldi rendszámú autó. Szőke, rövid hajú fiatalasszony szállt ki a volán mögül, és becsöngetett hozzánk. Először bosszúság futott át rajtam, mert nem vártam vendéget, és nem tűnt ismerősnek a mosolygós arc. Három gyerek mellett a lakásunk mindig rendetlenebb a kelleténél, amúgy is szűkösen laktunk, habár nem szűkösebben, mint mások. Letettem, ami a kezemben volt, és be akartam tessékelni a laza, nyugati divat szerint öltözött hölgyet a mi szobánkba, ahol még le is lehet ülni esetleg. Mikor mellé értem, hogy mutassam az utat, hirtelen a vállamra tette a kezét. Egy másodpercig egész közelről néztünk egymás arcába, aztán váratlanul a nyakamba borult, és sírva-nevetve kérdezte: Hát nem ismersz meg? Én azonnal megismertelek! A hangja belém nyilallt, a sírásra torzult arc is olyan ismerős volt: hirtelen megjelent előttem egy kerek, fehér kislányarc, szorosan befont, vastag szőke copfok, nagy, világoskék szemek. Gabi? Verthellyi Gabi… – kiáltottam föl én is, közel a síráshoz. Első felindulásunk csillapodtával leültünk a konyhában a régimódi konyhaszékekre – éppen főztem, amikor a csengő megszólalt –, és Gabi könnyeivel küszködve igyekezett minél pontosabb válaszokat adni kérdéseimre. Keresgélnie kellett a szavakat, a hangsúlya is idegen volt hiába, több mint húsz éve külföldön él. Elfeledkeztünk a világról, és visszaestünk abba a régi időbe, amikor naphosszat együtt játszottunk, labdáztunk, ugróiskoláztunk, amikor együtt ültünk az iskolapadban, délután együtt tanultunk! Huszonegy éve láttuk egymást utoljára, azon az októberi délutánon, amikor Gabit tőlünk vitte el az édesanyja, és szinte meg sem állt vele a Déli pályaudvarig. Disszidáltak, hátrahagyva Gabi nagymamáját, a lakásukat, mindent. Azóta alig hallottam róla, és most itt ül velem szemben. Az arca piros, mint minden nyáron, hiszen olyan fehér bőrű, hogy nagy rózsákat gyújt a bőrére már az első napsütés. A szeme alja kicsit megtört, mint az enyém is, a feszes arcocskát is meglágyította az eltelt több mint két évtized. Szokatlan rajta a kék szemhéjfesték, a szempillatus, a rúzs is. De ismerős a folyton könnybe lábadó tekintet, a csücsöri gyerekszáj, ahogy igyekszik minél otthonosabban forgatni a régóta nem használt magyar szavakat. Itt-tartózkodásuk alatt még többször találkoztunk, sokat beszélgettünk telefonon, családjaink is összebarátkoztak. Kevéssel elutazásuk előtt arra kért, üljünk le még búcsúzóul pár percre valahol egy utolsó beszélgetésre. A Belvárosban találkoztunk, egy hangulatos, parfümszagú kis presszóban, olyanban, amilyenek a hetvenes években sorra nyíltak a mind nagyobb idegenforgalom hatására. Mielőtt kifizettük a számlát, Gabi kemény fedelű, vaskos füzetet vett elő a táskájából. Ezt nagyon régóta őrzöm neked. Megmosolyogsz majd, ha elolvasod. De hát neked írtam, csak aztán nem tudtam rászánni magam, hogy el is küldjem. Tudod, milyen szégyenlős az ember tizennégy évesen. Olyan zűrzavaros, olyan nehéz volt a helyzetem akkoriban, hogy nem csoda, ha ki kellett öntenem a szívemet valakinek. De éreztem, hogy annyira más gondok foglalkoztatnak, mint titeket idehaza, és attól féltem, hogy nem értenéd meg ezeket a leveleket. Régen volt, azóta már beforrtak a sebek. Vagy ha nem is, szeretnénk megfeledkezni róluk. Talán én is azért adom most oda neked ezt a füzetet, hogy megszabaduljak annak a keserves időszaknak az emlékeitől. Ismét könnyes lett a szeme. Az enyém is. Elnevettük magunkat: máris olyan érzelmesek vagyunk, mint az öreg nénik. Elkísértem egy darabon, hogy könnyebben megtalálja a

Mezey Katalin - Levelek haza.pdf

  • Upload
    allhana

  • View
    134

  • Download
    4

Embed Size (px)

Citation preview

  • Mezey Katalin

    Levelek haza

    ELSZ

    Nagy, bord Opel llt meg 1977 nyarn a hzunk eltt. Nem volt affle csodakocsi: regecske, ttt-kopott, de tgas, klfldi rendszm aut. Szke, rvid haj fiatalasszony szllt ki a voln mgl, s becsngetett hozznk.

    Elszr bosszsg futott t rajtam, mert nem vrtam vendget, s nem tnt ismersnek a mosolygs arc. Hrom gyerek mellett a laksunk mindig rendetlenebb a kelletnl, amgy is szksen laktunk, habr nem szksebben, mint msok.

    Letettem, ami a kezemben volt, s be akartam tesskelni a laza, nyugati divat szerint ltztt hlgyet a mi szobnkba, ahol mg le is lehet lni esetleg. Mikor mell rtem, hogy mutassam az utat, hirtelen a vllamra tette a kezt. Egy msodpercig egsz kzelrl nztnk egyms arcba, aztn vratlanul a nyakamba borult, s srva-nevetve krdezte:

    Ht nem ismersz meg? n azonnal megismertelek! A hangja belm nyilallt, a srsra torzult arc is olyan ismers volt: hirtelen megjelent elttem

    egy kerek, fehr kislnyarc, szorosan befont, vastag szke copfok, nagy, vilgoskk szemek. Gabi? Verthellyi Gabi kiltottam fl n is, kzel a srshoz. Els felindulsunk csillapodtval leltnk a konyhban a rgimdi konyhaszkekre ppen

    fztem, amikor a cseng megszlalt , s Gabi knnyeivel kszkdve igyekezett minl pontosabb vlaszokat adni krdseimre. Keresglnie kellett a szavakat, a hangslya is idegen volt hiba, tbb mint hsz ve klfldn l.

    Elfeledkeztnk a vilgrl, s visszaestnk abba a rgi idbe, amikor naphosszat egytt jtszottunk, labdztunk, ugriskolztunk, amikor egytt ltnk az iskolapadban, dlutn egytt tanultunk! Huszonegy ve lttuk egymst utoljra, azon az oktberi dlutnon, amikor Gabit tlnk vitte el az desanyja, s szinte meg sem llt vele a Dli plyaudvarig. Disszidltak, htrahagyva Gabi nagymamjt, a laksukat, mindent.

    Azta alig hallottam rla, s most itt l velem szemben. Az arca piros, mint minden nyron, hiszen olyan fehr br, hogy nagy rzskat gyjt a brre mr az els napsts. A szeme alja kicsit megtrt, mint az enym is, a feszes arcocskt is meglgytotta az eltelt tbb mint kt vtized. Szokatlan rajta a kk szemhjfestk, a szempillatus, a rzs is. De ismers a folyton knnybe lbad tekintet, a cscsri gyerekszj, ahogy igyekszik minl otthonosabban forgatni a rgta nem hasznlt magyar szavakat.

    Itt-tartzkodsuk alatt mg tbbszr tallkoztunk, sokat beszlgettnk telefonon, csaldjaink is sszebartkoztak. Kevssel elutazsuk eltt arra krt, ljnk le mg bcszul pr percre valahol egy utols beszlgetsre. A Belvrosban tallkoztunk, egy hangulatos, parfmszag kis presszban, olyanban, amilyenek a hetvenes vekben sorra nyltak a mind nagyobb idegenforgalom hatsra.

    Mieltt kifizettk a szmlt, Gabi kemny fedel, vaskos fzetet vett el a tskjbl. Ezt nagyon rgta rzm neked. Megmosolyogsz majd, ha elolvasod. De ht neked rtam,

    csak aztn nem tudtam rsznni magam, hogy el is kldjem. Tudod, milyen szgyenls az ember tizenngy vesen. Olyan zrzavaros, olyan nehz volt a helyzetem akkoriban, hogy nem csoda, ha ki kellett ntenem a szvemet valakinek. De reztem, hogy annyira ms gondok foglalkoztatnak, mint titeket idehaza, s attl fltem, hogy nem rtend meg ezeket a leveleket. Rgen volt, azta mr beforrtak a sebek. Vagy ha nem is, szeretnnk megfeledkezni rluk. Taln n is azrt adom most oda neked ezt a fzetet, hogy megszabaduljak annak a keserves idszaknak az emlkeitl.

    Ismt knnyes lett a szeme. Az enym is. Elnevettk magunkat: mris olyan rzelmesek vagyunk, mint az reg nnik. Elksrtem egy darabon, hogy knnyebben megtallja a

  • szllsukat, s meggrtem, megrom neki a gondolataimat, ha elolvastam leveleit. Mr a villamoson, hazafel feltttem az iskolsrssal srn telertt lapokat. Hogy mit reztem, flsleges elmondani. Egy szinte gyereknapl mindannyiunkat kpes a hatalmba kerteni.

    Ha most itt rja engedelmvel a nevek s ms jelentktelenebb rszletek megvltoztatsa utn kzreadom, azrt teszem, mert olyan korrl szl, ami a mai fiatal olvask szmra mr trtnelem. s sajnos, elg kevss ismert trtnelem pedig minket, szleiket ezek az vek neveltek olyann, amilyenek vagyunk.

    2.

    Kedves Ili!

    Biztos azt hiszed, hogy elfelejtettelek, azrt nem rok. Pedig nem is tudom, hny levelet rtam mr Neked. De mire fladtam volna ket, minden megvltozott. Egyik naprl a msikra, st mg ugyanazon a napon is minden meg tud vltozni.

    Nagyon bntott, hogy el sem bcsztunk. Lehet, hogy azt hiszed, eltitkoltam elled az egszet. Pedig amikor rtem jtt anyu, n mg nem sejtettem, hogy utazunk. Igaz, a nagyival kt napja vitatkoztak estnknt, de nagymama hallani sem akart az elutazsrl. Aznap, amikor anyu tletek hazavitt, pp az unokatestvremknl volt.

    Hazafutottunk. Otthon mr ssze volt csomagolva minden, amit anyu vinni akart. n mg gyorsan sszepakolhattam a legfontosabbakat, de gy is sok holmim ott maradt. Pldul az reg maci, tudod, aki az gyam vgben szokott aludni. Nagyon nagy, azt mondta anyu. Nem tudom, mi lesz a sorsa. Nagyi meggrte, hogy kikldi, de Klri nnik azt mondjk, nem olyan idket lnk, biztos sztszednk a vmosok. R is nagyon sokat gondolok. Lehet, hogy most a nagymama gyn lakik. s te is annyiszor eszembe jutsz. Mit mondhatnak a lnyok az osztlyban? Ki l most melletted?

    Tegnap mg gy volt, megynk Amerikba. Mita kijttnk, mindig csak az angolt tanultam anyuval. Klri nni ma reggel korn keltett.

    Siess, elviszlek beratni! mondta. Hova? krdeztem, de nem felelt semmit, csak felltztetett, mint-egy kisgyereket.

    Matrzruht kaptam egy ismers csaldtl, azt vettem fl, s az j, vastag talp tli cipmet, amit karcsonyra vett Klri nni.

    Csinos lgy, az els benyomsok a legfontosabbak. Reggeli kzben mondta el, hogy a vrosi gimnziumba megynk, ott fogok tanulni ezutn. Angolt? csszott ki a szmon. Kr volt, mert Klri nni nagyon dhs lett. Htat

    fordtott, elmosta a reggeli ednyeket. De lttam, hogy mg a nyaka is vrs. Nem veszekszik, ha mrges, elhallgat, csak a keze jr gyorsabban, tesz-vesz, pakol, hajlong. Ha krdezik, sem vlaszol ilyenkor. Tiszta nagypapa szokta mondani anyu, akit nagyon idegest az ilyen hallgats.

    Szval nem mertem tbbet krdezni, mert Klri nni mindig ellene volt anyu tervnek, Ameriknak. Minek menntek oda? Kihez? Ilyenkor anyu szemrehnyan nzett r, s bement a szobnkba srni.

    Az iskola nagy, komoly plet, egytt van az ltalnos s a gimnzium. Apck tantanak. Az igazgati irodba mentnk. Nehogy azt hidd, hogy olyan, mint az otthoni. Hatalmas, szp szobba tesskeltek minket, krben a falon veges knyvszekrnyek meg dszes iratszekrnyek. Kereszt, nhny arckp ids apckrl, papokrl s egy olajfestmny Lourdes-i Kis Szent Terzrl. Nagy fikusz az ablaknl. A komdon ezst gyertyatartk, vastag, magas gyertykkal. Az igazgat nvr szemveges, ids, sovny apca. Klri nni megmondta, hogy cskoljak kezet neki, de nem engedte. Megsimogatta a fejemet. Leltetett minket, s hosszan elbeszlgetett Klri nnivel nmetl. Aztn elhallgatott, zavarba ejten sokig tartotta rajtam a szemt. Vgl felllt, kiszlt az elszobba. Kitltend paprokat hoztak, s flrtk az adataimat.

  • Also, dann Morgen frh1 mondta aztn, s szerencsre megint elhzta a kezt, amikor Klri nni utastsa szerint kezet akartam cskolni neki.

    Micsoda pszicholgus! llaptotta meg hazafel Klri nni. Nem engedte. gy tudom, nluk ez nem szoks, ugye? krdezte tlem. Nem mondtam , kinek cskoljanak kezet ott? Taln a prttitkrnak?

    Mater Theresa mosolygott. Mg azt is tudja, hogy mi van Magyarorszgon, ltod? Nem lesz nehz dolgod. Idn nem kell vizsgznod, csak nmet nyelvbl.

    Nmetbl? Hiszen eddig nem is tanultam. Szerettem volna megkrdezni, hogy mrt nem megynk Amerikba, de nem volt hozz merszem.

    A hallban lt anyu. Pongyolban volt, a haja fsletlen. Rettenten fjt a feje. Cigarettzott. Klri nni behozta a tzrai tejeskvt. Nem volt mrges, inkbb elgedettnek ltszott. Egy szt sem szlt anyunak arrl, hogy beiratkozni voltunk, de azt sem krdezte meg, hogy Anyu mrt van mg mindig hlingben. Pedig mskor megjegyzst tesz, ha nem kel fl idejben. gy beszl vele mg most is, mintha kislny volna. Pedig csak ngy vvel fiatalabb nla.

    Anyu ltta rajtam a matrzruht, tudta, hogy mr voltunk valahol, de sem krdezett semmit. Itta a kvt, melengette a csszn a kezt, s kinzett az ablakon.

    n is nagyon szeretek kinzni a hall ablakn. Nagy, stt fenyfk llnak ktoldalt, kzepn meg ltni a vros fl emelked hegyeket. Most minden havas, fehr s aranyos kk a napststl. De anyu nem gynyrkdtt benne, gy meredt ki az ablakon, mint otthon szokott a konyhaszken lve. Mint aki semmit se lt.

    Klri nni elkldtt tltzni. Hallottam, hogy beszlgetnek egyms kzt, aztn hallottam, hogy nylik mgttem az ajt, anyu az gyra vetette magt, s srt. Mell bjtam, s simogattam a hajt. Vigasztalni akartam, de annl jobban srt.

    Megmondta neked is Klri nni, hogy nem megynk Amerikba? csszott ki a szmon, de abban a pillanatban tudtam, hogy butasgot krdezek. Anyu feje megrndult, mintha le akarn rzni magrl a kezemet. Nem lt fl, nem szlt egy szt sem. Nem simogattam tovbb, mert nem szereti, hogy mindenki gy bnik vele, mint egy gyerekkel. Nha mg n is, pedig az anym.

    2.

    Ilikm! Este mr nem tudtam befejezni a leveled. Annyi minden trtnt mg tegnap. Ebd utn Klri

    nnivel s anyuval beautztunk a vrosba, megvettk az iskolaknyveket. Nagy gondot jelentettek a nmetknyvek. Itt nem lehet kapni magyar nyelv nmetknyvet. Vgl is egy kicsiknek val angol-nmet sztrt vettnk, meg egy nmet nyelvtant. Klri nni azt mondta, anyu majd megmagyarz nekem mindent, most gyis rr. Erre anyu ott az zletben megint srni kezdett. Kiszaladt, belt a kocsiba. Mindenki nagyon sajnlta. n is. Szerettem volna utna menni, de Klri nni nem engedett. Klri nni mrges volt, sztlanul vlogatta ssze, ami szksges: fzeteket, tollat, ceruzkat, mindent, ami az iskolban kellhet. Mikor kifel mentnk, azt mondta, hogy elmegy majd a Komitbe, ott biztos vannak magyar-nmet nyelvknyvek. De az egy msik vrosban van.

    Nagyon rltem a vsrlsnak. Csak ne lt volna anyu zsebkendbe temetett arccal a hts lsen. n ltem Klri nni mell, s szomor voltam, hogy anyu ilyen rosszul rzi magt, Klri nni pedig ideges. Egsz ton egy szt sem szltak egymshoz.

    Via, orvoshoz kne menned mondta Klri nni, mikzben letettk a kabtokat. Ez gy nem mehet tovbb.

    Orvoshoz! mondta anyu. Mit tud segteni rajtam egy orvos? Nagyon sokat. Legalbb annyit, hogy ne srj rkk.

    1Teht holnap reggel

  • Meg tudja vltoztatni az letemet? gy csinlsz, mintha ostoba klyk lennk, aki ok nlkl bg. Ht nincs meg r minden okom? s nem tudta folytatni, mert megint srva fakadt.

    Na, ltod. Ez betegsg. Mindannyiunknak volna oka srni Tbb vagy kevesebb, de volna. Mgsem srunk. gy nem lehet emberek kztt lni Neked is ki kellene gygyulnod ebbl. Kapsz valami j gygyszert, vagy beutalnak egy szanatriumba altatkrra Nem azt mondom, hogy olcs mulatsg, de mit csinljunk? Ha dolgozni akarsz, egszsgesnek kell lenned, gy nem vesz fl senki. Itt a kis Gabi, foglalkoznod kellene vele, hogy knnyebb legyen neki az iskolban Nem csinlhatok mindent n, pp elg az n kt gyerekem meg Stephan meg a hztarts

    Tudom pp ezrt nem akartam a nyakadra telepedni. Nem rtem, mrt vagy annyira a tovbbutazsunk ellen Megszabadulhattl volna tlnk

    Kr volt anyunak ezt kimondania. Most mr Klri nni is nagyon meg volt bntva. gy lttam, mindjrt is srni kezd. Flmentem a szobnkba. Sokig hallgattam, veszekednek-e. Csndesen, szaggatottan beszlgettek. Idnknt kifjtk az orrukat. Olyan nehz minden.

    Nzegettem a knyveimet, aztn hozzfogtam levelet rni neked. J sokat rtam mr, amikor bejtt a szobba anyu. Kisrt arccal megllt mgttem. Leltnk az gyra. Megprblt foglalkozni velem. Vgignztk a knyveket, amelyeket Klri nnivel vettnk. Beleolvasott, lefordtott egy-egy rdekes rszletet. Nagyon szp knyvek, tele sznes fnykpekkel, rajzokkal.

    Hozzfogtunk a nyelvtanulshoz is. Anyu olyan volt, mint aki bizonytani akarja: nincs semmi baja, nem szorul orvosra. Ksbb Klri nni lehvott minket uzsonnzni. Clara s Andreas mg nem jtt haza a dlutni foglalkozsrl, Stephan bcsi pedig csak vacsorra rkezik. Klri nni elmeslt nhny fontos dolgot az iskolrl. Kr, hogy Clara, vagyis kis Klri mg csak harmadikos. is, Andi is ide jr a szomszd utcba. Ez olyan iskola, ahol sokat kell fizetni.

    Engem ingyenesen vettek fl az apck, azrt vitt oda Klri nni, mert ott rettsgiig tanulhatok. De minden reggel korn kell indulni, s nem mindig jhetek haza ebdre, mert vannak dlutni rk is.

    3.

    Ilikm! Ma kocsival mentnk az iskolba, anyu is velnk jtt. Nagyon szeretek autzni, knyelmes,

    s j meleg van odabent. gy ltem az rkon, mint a kuka. A padtrsam, egy hossz haj, szke, szemveges lny nmetrn mindig kinyitotta a knyvemet ott, ahol ppen tartottunk. A fzetembe is belerta a vzlatot. Az egyik soror ott llt a padunk mellett, s gy diktlt, hogy mind a kt fzettel elkszlhessen. A lnyok megprbltak beszlgetni velem. Eleinte ez nem nagyon ment, csak vigyorogni tudtam, egy szt sem rtettem. Aztn valaki angolul krdezett, s gy kiderlt, hogy egy kicsit tudok. Attl kezdve azrt jobban megrtettk egymst.

    Az els kt sznetben llandan nagy kr volt krlttem, s mindig a padtrsam felelt helyettem. gy magyarzott, mintha rgen ismernnk egymst. Ksbb valaki mondta, hogy neki mindent elmondtak rlam a nvrek, a patrnusom. Nem tudom, mi lehet az a minden.

    Ezek a lnyok jval magasabbak, mint az otthoni osztlytrsaink. Igaz, k egy vvel idsebbek nlunk, itt htvesen mennek iskolba a gyerekek. Olyan vagyok kztk, mint egy als tagozatos. A kis Klra is majdnem akkora, mint n.

    A dlutni foglalkozs all felmentettek. Hazabuszoztam. Egyszer, mg tszllni se kell. Azrt hazafel n is a srs hatrn voltam. gy reztem, sose tudom utolrni a tbbieket.

    Csalds is, hogy itt maradunk Klri nniknl. Mr annyira beleltem magam, hogy Amerikba megynk. Anyu mindig arrl beszlt, mita elindultunk. Szinte magam eltt lttam a felhkarcolkat. Meg az a hossz replt is milyen j lehet! Alattunk a tenger, mindig a tenger.

    Este, vacsora utn anyu sem beszlgetett a hallban Klri nnikkel, azt mondta, korn akar kelni, csinl majd reggelit mindannyiunknak. gy ltszik, meg akarja mutatni Klri nninek, hogy nem szorul orvosra. De amikor leoltottuk a villanyt, s n megkrdeztem tle, hogy akkor sose megynk Amerikba, csak srva fakadt. A Vrskereszt nem tudja megmondani, hol lakik

  • az az ismerse, akit kerestnk. Ha pedig nincs cm, nincs hova utazni. Ha tudta volna, hogy gy alakul, ki se jttnk volna. De azrt bzik Johnban. Elbb-utbb jelentkezni fog, hiszen annyira grte. Mikor kimondta ezt a nevet, a sttben is elvrsdtem. is rezhette, hogy mennyire rosszul esik nekem, hogy ilyen kerek perec kimondja.

    Abbahagytuk a beszlgetst, mert n azt talltam mondani, hogy ahhoz n gysem megyek. Anyu ezt nagyon rossz nven vette, befordult a falhoz. De hallottam, hogy mg sokig nem alszik. n sem aludtam. Apura gondoltam, s srtam a paplan alatt.

    Legszvesebben most rgtn hazautaznk. Mgiscsak a nagyinak volt igaza. De ht anyut sem hagyhatom egyedl.

    5.

    Kedves Ili!

    Kezdem megszokni az iskolba jrst. Nekem csak dleltt kell ott lennem. Mr magam rom a vzlatot. Lemsolom a tblrl. Anyu megtantott a helyesrsra. Elg nehz, de ha eltvesztem, Gerda kijavt. Egyik szemt mindig a fzetemen tartja. Rendes lny, csak egy kicsit hivatalos. Nagyon tanulok, be akarom bizonytani nekik, hogy nem vagyok hlybb nluk, csak nem tudok nmetl.

    Ha otthon tudnk, mennyit tanulok, nagyon csodlkoznnak. Te is, azt hiszem. Anyu mgiscsak elment a szanatriumba. Klri nni azt mondja, hogy sok pnzbe kerl, de

    a biztost valamit kifizet belle, elvgre anyu csaldtag. Paprokat kellett rni, hogy trtsk vissza a befizetett pnzt. Sokat knldott vele Klri nni, kicsit szgyellte is, hogy krvnyeznie kell.

    n szvesen kifizetnm, de mit gondol Stephan? J ember, nem sajnlja a pnzt. Sz sincs rla. De azrt nem vrhat el tle, hogy ilyen kltsgeket is magra vegyen. Itt nem kt fillr a krhz, szanatrium, nem gy van, mint otthon. Persze nem is olyan az ellts. Mindegy. Nem nzhettk, hogy Via egszen tnkremenjen. Azok utn, amiket tlt Zolika... Mg az egsz rendezetlen lete Nem is vezethetett ez mshova aztn rm nzett, elhallgatott, s folytatta a krvnyrst.

    reztem, hogy nem tudom tovbb hallgatni, a srs fojtogatta a torkomat. Krtem, hogy tanulni mehessek, s Klri nni fl se nzett a paprrl, gy blintott.

    Legalbb Zolikt ne emltette volna. Ahogy kimondta a nevt, grcst reztem a torkomban, s zokogni kezdtem volna, ha merek. Szegny anyu. Most, hogy nincs velem, n is pont annyiszor srhatnk, mint azeltt .

    Eszembe jutott, ahogy szeptemberben sorakoztunk a folyosn, a zld olajfestkkel bemzolt fal mellett, s halkan megllt mellettnk az igazgat. Azt hittem, valamirt meg akar szidni. Amikor kihzott a sorbl s szinte suttogva rm parancsolt: Gyere velem! megrmltem. Pedig jsgos arcot vgott, de volt valami a szemben, a hangjban, ami nagyon megijesztett. Azrt nem akartam nlkled menni.

    Bevitt az irodba, lelt az rasztal mg. Ott lltam a parketten, s alig kaptam levegt a rmlettl. Anyu munkahelyt s telefonjt krdezte. Azt hittem, kicsapnak valamirt. Aztn kicsszott a szjn Zolika neve, s akkor arra gondoltam, hogy csinlt megint valami rosszat. Meg akartam krdezni, hogy mit, de kzben flvette a kagylt, s trcszni kezdte anyu szmt. Sok tartott, amg anyut elkertettk a gygyszertrban. Akkor bemondta az igazgat a telefonba, hogy:

    Valszn az n figyermeke, Verthellyi Zoltn is a balesetet szenvedettek kztt van. Kzben rm nzett. n is hallottam, hogy anyu felsikolt:

    s slyos? Slyosan megsrlt? Hol van? Hol van most? Hall, hall Az igazgat knos lasssggal felelt: A rendri vizsglat mg tart. Arra krtek, hvjam nt haza, a laksn mr kerestk, de nem

    talltak otthon senkit. Ismt keresni fogjk. Alig egy rja trtnt a dolog. Pontosan fl hromkor. A kbnya mellett lakk rtestettk a rendrsget. Tbbet n sem tudok, A kislnyt is hazakldm. Felttelezheten mennyi id mlva lesz otthon?

  • Anyu egyre azt krdezte, hogy hol van most a gyerek. Mifle baleset trtnt? De az igazgat csak a krdst ismtelte:

    Krlbell mennyi id alatt r haza? Nyugodjk meg, asszonyom mondta vgl , ami trtnt, megtrtnt, mr nem lehet rajta vltoztatni. Fejezzk be a beszlgetst, hogy mielbb hazarhessen.

    Mi trtnt Zolikval? krdeztem, amikor letette a kagylt, Krhzban van? Menj haza szpen. Mria nni mr kihozta az osztlybl a holmidat. Vrnak rd a rendr

    elvtrsak. A nagymamnak nem lehetne telefonlni? Fltem hazamenni egyedl. Mit mondjak a

    rendrknek? Hisz azt sem tudom, mit csinlt, Zolika. Mikor elindultam az iskolba, mg nem volt otthon. Kiksztettem az ebdjt, s rtam neki egy cdult, hogy tanuljon. De megint nem fogadott szt, ha a kbnyban baleset rte. Nagyon rossz gyerek, igaz, mg csak negyedikes.

    Tudod a szmt? Bemondtam az iroda szmt, ahova a nagyi dolgozni jrt. Az igazgat sztlanul trcszott, majd odaintett, s a kezembe nyomta a kagylt. Felllt, s tment a tanriba. Mria nni jelent meg az ajtban, kezben a tskm, trelmesen s sznakozva nzett rm. Taln ezrt fakadtam srva, amikor nagymama megszlalt a telefonban.

    Krlek, gyere azonnal haza, csivel nagy baj trtnt. Rendrk vrnak otthon. Anyunak s nekem is haza kell mennem

    Nagymama megparancsolta, hogy menjek elje a villamosmegllhoz. Elbb ellenkezni akartam, de aztn rltem. gy nem nekem kell beszlnem a rendrkkel. Nagyon megknnyebbltem.

    Mria nni a htamra adta a tskt. Ez szokatlan volt egy tanrtl. reztem, hogy tud valamit, amit n nem, de most mr nem is akartam tudni. Futottam a nagyi el. Milyen j, hogy kitallta ezt a tallkozst.

    A msodik villamossal megrkezett. Nagyon spadt volt, a szemvege folyton lecsszott az orrrl. Ez akkor trtnik vele, ha ideges.

    Mit csinlt megint az a rosszcsont? Jaj, hogy egyedl kell hagyni otthon ezt a gyereket! Beszltl vele dlben?

    gy siettnk, hogy gett a torkomban a leveg. Nagyon nagy bajt csinlt, ha rendrk is vannak Ha ezt szegny anyd megtudja A hz eltt egy szrke Pobeda llt, az oldalhoz tmaszkodva kt rendr cigarettzott.

    Nagymama meglltott a kertsnl, s az authoz sietett. Rvid beszlgets utn a rendrk kinyitottk eltte a kocsi hts ajtajt. Szigoran odaintett nekem, hogy menjek haza. Odafutottam, hogy vigyenek el engem is. Nagyi gyors mozdulattal belt, s hatrozottan rm szlt:

    Vrd otthon anydat. Hova mentek? Hol van Zoli? Csak a fejvel intett, hogy majd ksbb. A kocsi a kbnya fel kanyarodott. Kicsi, flbevgott domb volt a kbnya, amibl rgebben szekrszm hordtk a murvt.

    Krltte fenyerd. Mindkt oldaln hzak sorakoztak. Rgi, fldszintes, verands hzak, kopr udvarokkal. Az udvarokban is llt nhny foltos trzs fenyfa. Szigoran tilos volt ott jtszanunk. A kfalban magasan lyukak voltak, barlangok. A fik szerettek felmszni. Veszlyes, omladkos volt az elhagyott bnya fala. Biztosan onnan estek le. Eltrhette a lbt. A nagyi most hazahozza. Nem nagyon bntam, hogy nem vitt magval, pedig szeretek autzni.

    Flmentem, kipakoltam. A konyhban ltszott, hogy volt itthon Zolika. Megint a lbasbl evett, mg a kanalat is bennhagyta a krumplifzelkben. Nem vettem ki, hogy megmutathassam anyunak. Mindig sok volt az csi rovsn, de anyu nagyon elnz hozz.

    A nagyi rkezett haza elszr. Betesskelte a rendrket a hallba. n is le akartam lni, de megsimogatta a fejemet, s megkrt, hogy menjek a szobnkba. Ott is nagy felforduls volt, de nem csinltam rendet, mint mondta. Az ajthoz bjtam s hallgatztam. Mikor megjttek, szrevettem, hogy a nagymama szeme ki van srva.

  • Nagymama halkan vlaszolgatott, a rendrk nha egy-egy szt hangosabban mondtak. Az egyik diktlt, a msik rta a jegyzknyvet. Nhny szt elkaptam: minden ktsget kizran", a helyszni szemle is megerstette. Furcsa szavak voltak.

    Feszlten vrtam. Tudtam, hogy brmelyik pillanatban megjhet anyu, s neki el kell hogy mondjk, mi trtnt. biztosan nem tud gy viselkedni, mint a nagyi, aki most is olyan egyenesen tartotta a fejt, ahogy annak idejn az angolkisasszonyoknl tanulta.

    Anyu hangosan zokogva rontott be a laksba. Mr mindent tudott, a krnyken elterjedt a hrom gyerek hallhre. Nagymama nyakba borult, egytt jajongtak. n is kiszaladtam, hozzjuk bjtam s srtam. A rendrk kimentek az erklyre. A jegyzknyv mg nem volt ksz.

    A temetsen nagymamval odamentnk apuhoz. Ibolya nni llt mellette merev arccal. Nagymama megcskolta aput ktfell, srt egy kicsit a vlln, aztn megtrlte az arct, s azt mondta:

    Nagyon ksznm, hogy eljttetek. Nagyon szeretett tged a gyerek elhallgatott, a zsebkendt ismt a szemhez emelte.

    Apu spadt volt, forgatta a kalapjt, lenzett a fldre. gy lttam, nagyon nehz megszlalnia, aztn mgis szinte kapkodva beszlt, mint aki el akarja vgni a msik szavainak az tjt:

    Mama, krem, ne krem, ne. ne s tlelt engem, fl karral maghoz szortott. Ibolya nni elfordult. Nem tudtam, hogy haragszik-e vagy szomor.

    Anyura nztem, aki a pap mellett llt, s alig ltszott ki a kondolelk gyrjbl. Gpiesen lelt s cskolt meg mindenkit, vagy engedte, hogy megcskoljk a kezt. Mellette magasan fltornyozva a sron a sok koszor, csokor.

    Egszen apr, sttkk koporsja volt Zoliknak. Semmi slya nem lehetett, hintlva engedtk le a gdrbe a srsk.

    n is elfrek mg mellette mondta nagymama egyik este, s anyu szemrehnyan nzett r

    Anyu mr nem srt folyton, ersen begygyszerezte t Gyula bcsi, Emese nni frje. Mindent nagymama s Emese nni intzett. Anyu ki sem mozdult otthonrl a baleset napja ta. Nem beszlt, nem evett, nem is kelt fl, hacsak nagymama valahogy r nem vette. Akkor is csak lt a konyhban, cigarettzott, s sztlanul meredt ki az ablakon.

    n bevittem a reggelit, az ebdet neki, ott ldgltem az gya vgben. Fzhetett akrmit a nagymama, nem volt hes.

    Olyan keskeny lett az arca, mint egy sovny kislny, csak a barna szeme, sr szempillja volt a rgi. Mindent gy csinlt, mint egy gp, mint egy felhzs baba. Idnknt a nyugtatk ellenre is kitrt belle a zokogs.

    n is sokat srtam, fknt este, az gyban. Sokszor elfelejtettem, hogy nincs itt, s mondtam Zoliknak valamit. Felltem, mirt nem felel, s akkor lttam, hogy bontatlan az gya. Ilyenkor hinyzik most is a legjobban. Este, amikor mr fradt volt, olyan jl tudtunk beszlgetni egymssal.

    Halkan srtam, hogy ne jjjenek be, ne halljk meg, s szinte haragudtam Zolira. Hogy tehetett ilyet, hogy hagyhatott minket magunkra? Ha ltn, hogy anyu milyen beteg lett. Meg a nagymama is. Istenem, ha tudta volna, biztos nem nyl ahhoz a tojsgrnthoz. De ht mirt nem tudta?

    Soha nem flt semmitl. Micsoda rdgfika mondta egyszer az desapd, amikor kt kzzel felemelte t, s a

    magasba tartotta. Futott, mint a tz, gy kapta el Feri bcsi: Mi rosszat csinltl megint? Ki ell futsz?

    Zoli kacagott s kapldzott, szerette volna, ha elengedik. Mr robogott is utna vrs fejjel a szomszd Laci, valamit elvett tlk, vagy valamit sszerontott a jtkaik kzl.

    Na, mi van, Laci? krdezte desapd. Mi van? szigor arcot vgott, s nem tette le csit a karjrl.

  • Semmi Laci mrgesen eloldalgott. Zolit mintha csiklandoztk volna, nem brt a jkedvvel.

    Tessk letenni! Tessk letenni! Nem volt elg mg a gonosztevsbl, mi? Nem nyugszol, mg meg nem tp Laci?

    Vigyzz, mr iskols, bmblsz majd, ha megrzza az irhdat. Nem rzza, nem rzza csi fkezhetetlenl kalimplt. Ahogy fldet rt, elviharzott

    Laci utn. Nem csodlkozom Szilvin. Ha ilyen volt az apja is mondta Feri bcsi desanydnak,

    aztn rm nzett. Nem rtettem akkor mg, mire cloz, de lestttem a szemem. reztem, nem rlnek annak, hogy n meghallottam.

    Nem tudom, te tudtad-e Zolika trtnett. Most mr biztosan ismered. Mita nagymama elmondta nekem, mindenkirl azt hittem, hogy mindent tud, s kinevet a htam mgtt. Ezrt is nem akartam senkivel bartkozni. Rd is ezrt, haragudtam eleinte, mikor jra osztlytrsak lettnk, mert biztos voltam benne, hogy tudod. Csak az j lnyokkal voltam jban, akik nem ismertek. De aztn nyolcadikra valahogy felolddott bennem a flelem. J volt, hogy egyms mell ltettek. s akkor megtrtnt a baleset. Azta minden megvltozott. Csak anyuval s nagymamval reztem igazn jl magam, akik ugyanolyan szomorak voltak, mint n.

    5

    des Ilikm! Tegnap jflig rtam, nem is vettem szre, milyen ks van. Egyszer csak bejtt Klri nni.

    Nagyon elcsodlkozott, hogy mg getem a villanyt. Krdezte, hogy tanulok-e, s n egybl rvgtam, hogy igen. Akkor oda akart jnni s megnzni, hogy mit, s n erre gyorsan becsuktam a mappt, amelyben a fzetemet tartom. Ezzel lehet, hogy megbntottam, pedig nem akartam. Megsimogatta a fejemet, s neheztelve mondta:

    Nehogy azt hidd, hogy a titkodat akartam megtudni. Csak azt hittem, tnyleg valamelyik leckddel bajldsz s kiment.

    Reggel rettent lmos voltam. Mr nem fagy, s a h is elolvadt, de rkk bors az id, sokat esik. Ma reggel is eskabtban dideregtem a megllban, nagyon fzott a lbam. Otthon, ilyenkor mr tavaszodik. Hiszen nemsokra mrcius tizentdike lesz. Azt mondtk, kt htre megy anyu, s most mr eltelt a kt ht, s mg mindig nem engedik haza. Nagyon egyedl vagyok nlkle.

    Nha felhvjuk a nagymamt telefonon, de semmit sem tud rlad meg az iskolrl, a lnyokrl, Nagyon rossz neki egyedl otthon, de most se akar kijnni.

    Nem hagyhatom itt a kedves srjaimat mondta a telefonba, s Klri nni is srva fakadt. Beszlgettem vele n is, elmesltem neki, hogy mi van az iskolban. De ht ez is olyan nehz.

    Hiszen itt annyira ms minden. Mr kezdem egy kicsit rteni a nyelvet, fleg amit az osztlytrsaim mondanak. Meghvtak egy szletsnapi zsrra is, de nem mentem el. Olyan rossz kuknak lenni kzttk. Ha pusmognak, akrmilyen kedvesek is hozzm klnben, attl flek, hogy rlam beszlnek, s n nem rtem.

    Mita anyu nincs itthon, fleg teveled beszlgetek. Mindig azt fogalmazgatom, amit meg akarok rni neked. Hiszen olyan hirtelen trtnt minden. Alighogy eltemettk csit, kijttnk. s az alatt az alig ngy ht alatt, ami kzben eltelt, nem beszltem senkivel, s senki nem is mert krdezni semmit tlem, mert mindenki flt, hogy bnt a krdezskds. Tnyleg nagyon bntott volna, hiszen folyton srnom kellett.

    Emlkszel, amikor Irma nni tornarn elhozta, hogy a fegyelmezetlensget mindig drgn kell megfizetni, s jelentsgteljesen rm nzett? Legalbbis n gy reztem. s amikor srni kezdtem, leltetett a flmentettek kz, s haragudott egsz rn.

    Most meg llandan azon kapom magam, hogy meslem neked a trtnteket. Meg akarom rni, hogy mindent tudj, s ne kelljen magyarzkodnom tbbet. s mgsem adtam fl mg az els levelet sem. Valahogy nem merem egyenknt elkldeni. Lehet, hogy vgl majd az egszet

  • postra adom, s olyan lesz, mintha egy naplt kapnl tlem. De sokszor arra gondolok, hogy taln nem is rtend meg, vagy mr nem is rdekel tged ez az egsz.

    Otthon azta annyi minden trtnt. Lehet, hogy j bartnd van, vagy haragszol rm, amirt nem rtam eddig. De ht azt sem tudom, nem lenne-e bajotok abbl, ha egy disszidenssel leveleztek. Klri nni legalbbis azt mondta, hogy a nagymamnak se rjunk, inkbb csak telefonon hvjuk. Persze, rla gyis tudjk, meg neki mr nem is olyan nagy baj, mr reg, mit rthatnak neki?

    Azt gondoltam ht, hogy rok neked, de nem kldm el. Egyszer, taln nem is olyan sokra tallkozunk majd, s akkor odaadom neked az egsz paksamtt. Mert nagyon hiszek abban, hogy nemsokra tallkozunk. Nem tudom elkpzelni, hogy itt maradjunk Klri nniknl. Ha meg nem maradunk, hova megynk?

    Itt mindenhez sok pnz kell, ahogy Stephan bcsi mondja. Neknk nincs semmi pnznk, csak az iskolzsi segly meg amit a vros ad. Az el is fogy az n kltsgeimre meg anyu krhzra. Anyu olyan mindig, mintha nagyon lmos lenne. Alig beszl, alig mosolyog. Nagyon sovny, s nagyon spadt. Szerintem nem lett jobban ettl a szanatriumtl sem. Hja, a lelki, betegsgek mondta Klri nninek az orvos hossz idt ignyelnek

    Anyu nem lelki beteg, csak nagyon szerencstlen, s azt nem lehet krhzban meggygytani. Nem elg, hogy csi meghalt, de mg az apukjval sem tud tallkozni. Az csi igazi apukja amerikai, tudod. s mi azrt jttnk ki, mert anyu azt remlte, hogy megtallja. De nem jtt Amerikbl vlasz, a Vrskereszt semmit sem tudott tenni. gy ht nincs mit csinlni, szerintem, ha kiengedik a krhzbl anyut, hazamegynk.

    Br mg mindig remnykedik, hogy jelentkezik az a frfi. Ha bemegynk hozz a szanatriumba, mindig megkrdi, nem rt-e John.

    Nem. s nem is fog. Klri nni szerint nem is az igazi nevt mondta meg anyunak. Meg a cme se volt igazi, mert akkor mr a hbor utn megtalltk volna. Akkor, amikor anyu Zolikt vrta, meg amikor megszletett csi. Kt vig kerestettk a Vrskereszttel. Vagy meghalt, vagy rossz cmet adott meg. A neve olyan, hogy abbl van a legtbb Amerikban.

    Amikor jtt a front, nagypapa, akit te nem ismertl, meg n is csak akkor, amikor gszen kicsi baba voltam, nem mert otthon maradni a hrom nagylnyval. Akkoriban Szombathelyen laktak desanymk, a nagypapa ott volt igazgat-tanr. Becsomagoltak, s tmentek Ausztriba, oda, ahol mr vget rtek a harcok, ahol mr az amerikaiak voltak.

    n is velk mentem, nem egszen ktves, voltam. A hrom lny kzl egyedl anyu, a legfiatalabb volt mr akkor is frjnl, pedig mg csak hszves volt. Emese s Klri nni fiskolra jrtak a hbor eltt, anyu viszont rgtn rettsgi utn hozzment apuhoz, a tanrjhoz, aki alig vgzett fiatalember volt, Kmia-matematika szakos, s nekem mgsem ment soha se a matek, se a kmia. (Anyura hasonltok, is fleg olvasni szeret.)

    s aztn ott kint trtnt a baj: Nem amitl nagyapa flt, hanem az, hogy anyu beleszeretett egy amerikai hadnagyba. Akkor mr kt ve nem kapott hrt a frontrl aputl. Nagymama azt mondta, amikor hetedikben mindent elmeslt, hogy az amerikai nagyon srmos fi volt.

    Klri nni szerint anyu volt a hibs. Angolt tanult a gimnziumban, falta az amerikai knyveket, a Margaret Mitchellt, imdta Amerikt. Aztn meg a csaldbl csak tudott jl angolul, mert nagymama, nagypapa mg nmetl s latinul tanult, Klri nni nmetl s franciul, Emese nni is latinul, de amgy is ritkn szlalt meg brmilyen nyelven. gy anyu jrt mindenhova, volt a nagyapa tolmcsa. s amikor bekltztettk a fldszinti laksba a kt fiatal tisztet, azokkal is mindig anyu tartotta a kapcsolatot.

    Akkoriban ott is jegyre adtk a kenyeret, tejet, hst. Legknnyebben az amerikai katonktl lehetett egy kis ptlst szerezni. Tejkonzervet, sajtot, hskonzervet jrt cserlni hozzjuk anyu, sosem egyedl, mgis ebbl lett a baj. John ksbb mr magtl jtt fel mindennap a csaldhoz, ha hazart a szolglatbl, s mindig hozott nekem csokit, kakaport, nagypapnak valdi kvt, tet. Kvztak vagy teztak s beszlgettek. Johnny rkk mosolygott, nagy trfamester volt. Az egsz csald belehabarodott Klri nni szerint. Csak t nem tudta levenni a lbrl, mert mr az els napokban szrevette, hogy Johnnyt egyedl anyu rdekli. rkk rajta jrt a szeme.

  • Hogy nem vettek szre nagyanydk semmit! mondta, s indulatosan flpattant az asztaltl.

    s nnekem nkntelenl az jutott az eszembe, hogy Klri nni is csak azrt vehette szre, mert rajta tl keveset jrtatta a szemt az amerikai. Szp Klri nni is, de csak ha anyu nincs a szobban. Ha anyu ott van, akkor senki sem szp, csak . Mert Klri nni magas s csontos, s a kk szeme ami egybknt nagyon rdekes, mert neki is sttbarna a haja anyu szeme mellett res s kifejezstelen. Fnytelen s tlsgosan fehr az arca. Anyu spadtan kreol bre szinte vilgt; sr a szempillja, kislnyosan hegyes az orra, s keskeny az arca. A haja ktfell egy kicsit az arcba hullik, anlkl hogy akarn. Szval anyuhoz senkit nem lehet hasonltani.

    Emese nnirl nem is beszlek, mert annyira ms, mint a kt testvre, hogy szinte szrevtlen marad mellettk. De ha egyedl vagy vele, akkor se csnya. A nagymamra hasonlt a sr, gndr, szke haja, a keskeny szja, szles arccsontja. Meg hogy olyan vrakozn nz, olyan mozdulatlanul kk a szeme. Persze nagymama vkonyka, trkeny, Emese nni pedig mg Klri nninl is magasabb, ersebb. De Emese nni sose mondta volna azt anyurl, amit Klri nni, s valszn nem is vette szre, hogy az amerikainak anyu tetszik. Vagy ha szrevette is, termszetesnek tartotta, mert mindig gy volt a hgaival, mintha az anyukjuk lenne. Olyan hallgatag, olyan lmodoz, hogy az ember azt gondoln, nem is tudja, hogy ppen hol van, s mi trtnik krltte.

    6

    Kedves Ili!

    Tegnap az iskolban nagyszer dolog trtnt. Meghat is meg szomor is. Mikor reggel bementem mskor mindig az elsk kzt rkezem, mert gy jr az iskolabusz , mr mindenki bent volt a teremben. A tbla fl volt dsztve, fenygak, nhny szl piros szegf s piros-fehr-zld szalagcsokor volt rajta. Kzpen pedig nmet felirat.

    Mindenki a helyn lt, s nagyon nneplyes volt a hangulat. Amikor belptem, felllt az egsz osztly, s az egyik kislny, aki hegedlni tanul, jtszani kezdte a Himnuszt. A magyar Himnuszt. Rnztem a tblra, a vrakoz arc lnyokra, s legszvesebben kirohantam volta a folyosra, mert reztem, hogy a kvetkez pillanatban zokogni kezdek. Meglltam az ajtban, s vrtam, hogy az Eleonore vgigjtssza az egszet. Kicsit knldva, kottbl jtszott, s a szneteket meg a ritmust mskppen tartotta, mint mi szoktuk. Mgsem brtam megllni, s amikor odart, hogy Balsors akit rgen tp", elkezdtek folyni a knnyeim.

    Egsz oktber vgn, november elejn a rdi mellett ltnk. Valaki mindig hallgatta vagy a Szabad Kossuth Rdit, vagy a Szabad Eurpt. Klri nni is, n is sokat srtunk. Szinte minden hrads vgn zokogtunk. Csak anyu nzett ki az ablakon fsult arccal, bnatba dermedten, valahova messzire.

    mr elbb elvesztett mindent mentegette a kznyt Klri nni. Tulajdonkppen ekkor szerettem meg t. Hiszen sem Stephan bcsit, sem a kis Klrit, sem

    Andit nem rdekeltk annyira az otthoni dolgok, mint minket. Meg nem is szerettk, hogy folyton magyarul szlt a rdi.

    Azta sem tudom srs nlkl vgighallgatni a Himnuszt. Pedig azta mr kicsit megnyugodtak a kedlyek, csak nha-nha hallgatjuk meg a Szabad

    Eurpt vagy a Kossuthot. n sem rom mr a naplt, amit a rdiban hallott hrekrl vezettem. Ki sem szeretem nyitni.

    Egyetlen nagy srss lltak ssze az emlkezetemben azok a napok s hetek, s taln ezrt is nem akarok foglalkozni velk. Ezrt volt j, hogy anyu llandan az amerikai trl meslt, meg hogy tanult velem angolul.

    De most a tbla meg a hegedn selypegve eljtszott Himnusz hirtelen megint mindent flkavart bennem. Mikor a lnyok szrevettk, hogy srok, suttogni kezdtek, volt kztk is, aki srva fakadt. A terem vgbl elre jtt Clavinia nvr, vllamnl fogva a helyemre vezetett. Letettem a tskm, s leborultam a padra. Most mr nem tudtam trtztetni magam, hangosan zokogtam. J sokig rzott a srs, s kzben nagyon bntott, hogy gy elrontom a lnyok

  • rmt. k nyilvn jt akartak, azt szerettk volna, ha otthon rzem magam ettl a kis figyelmessgtl hiszen mrcius tizentdike van ma.

    Lttam az arcukon, milyen bszkk, hogy meglepetst szereztek nekem. A tbln egy Petfi-vers kt sora llt, de csak annyit rtettem biztosan belle, hogy Alexander Petfi. Mindannyian bemsoltuk az irodalomfzetnkbe az idzetet. Otthon Klri nni lefordtotta nekem.

    Szabadsg, szerelem, e kett kell nekem ezt rtk az emersdorfi lnyok a tblra mrcius tizentdikn.

    Mikor megtrltem a szemem, s flegyenesedtem, odajtt hozzm az egyik legjobb tanul, kis beszdet mondott, s a kezembe nyomott egy nemzetiszn szalaggal tkttt piros rzsacsokrot. Gynyr volt. s n egsz id alatt szgyelltem, hogy nekem nem jutott eszembe, hogy ma kokrdt kellene tznm. Vihettem volna a lnyoknak is kokrdt. Az lett volna az igazi, ha ksznetl mindegyikknek kitzk a kardignjra egyet. De nem gondoltam r, s most mr ks. k nagyobb hazafiak voltak, mint n.

    Igaz, az utbbi idben olyan nyomaszt a hangulatom, annyit kszkdm a tanulssal, annyit gondolok anyura, s annyira nem tudom, mi lesz velnk.

    Este Klri nnivel meghallgattuk a rdit. Kisebb tntetsekrl beszlt, meg arrl, hogy mg mindig tartanak a sztrjkok, s nincs a boltokban semmi. Szegny otthoniak! gy sajnlom nagyit, mgiscsak velnk kellett volna jnnie. Klri nni kld ugyan neki csomagot, de ha megkapja, gyis Emese nnikhez hordja az egszet, hogy legyen Bbikknek mit enni. Mit csinlhat egyedl otthon?'

    s mi lehet veletek? Szinte szgyellem magam, hogy nkem itt mindenem megvan. St. A sok nyugati cucc amirt megveszekedtnk volna otthon, a ruhk, a golystollak, matrick meg a gynyr prselt paprszalvtk! Mr olyan gyjtemnyem van, nagyobb, mint amit otthon hagytam. s mgis, mindez csak rossz rzst okoz, mert hallom, hogy a vrost sztlttk, s otthon heznek az emberek, s minden nagyon rosszul megy.

    Vajon disszidltak-e msok is az osztlybl? Nha arrl lmodozom, milyen j lenne, ha sszetallkoznk itt valakivel az otthoniak kzl. Hiszen annyian jttek ki, s mg sincs senki ezen a krnyken, akit ismernk.

    Pedig sok magyart lttam mr. Messzirl megltszik, hogy ki magyar. Mr nekem is fltnik, hogy milyen rosszul ltzttek. Amikor a buszt vrom, s megltok az iskola eltti vroshztren egy-egy csoportot, a kzelkben gyelgek, hallgatom, mirl beszlnek. Tbbnyire seglyekrt, letelepedsi engedlyrt jnnek, velk vannak a gyerekeik is. s n nem merem megszltani ket, pedig annyira szeretnm. Van gy, hogy megjegyzst tesznek rm. Egyszer egy fi azt mondta:

    Nzd, apa, olyan tast vegyl, mint annak a csajnak van! Nehezen lltam meg, hogy el ne rhgjem magam.

    Honnan lenne nekem annyi pnzem, mint ezeknek a svboknak? Legalbb ktheti segly egy ilyen tska mondta az apa, s a fi mrgesn nzett rm.

    Ha nem tudtam volna, hogy mi is vendgek vagyunk, neknk sincs pnznk, s hogy Klri nninek milyen gond anyu szanatriumt kifizetni, meg hogy engem is rendesen felltztessen, odaadtam volna a srcnak azonnal a tasm. Olyan volt egy percre, mintha otthon lennk.

    Klri nni gy dnttt, hogy varrjunk utlag kokrdkat az osztlytrsaimnak, ksznetl a szp megemlkezsrt. gyhogy kis Klrival hrmasban fl dlutn varrtunk. Huszonkt darabot, mert velem egytt huszonketten vagyunk az osztlyban. Aztn Klri nni sttt trs pogcst, egsz aprkat, akkork voltak csak, mint egy ktforintos. Sznes paprral beragasztott dobozokat ksztettnk a stemnynek. A Kossuth-cmert mindhrom dobozra rrajzoltuk. Andi nagyon jl megtanulta, a sajt fzeteit is kidekorlta vele. n is rajzoltam egyet az irodalomfzetembe, a Petfi-idzet al.

    A mai jsgok tele voltak otthoni fnykpekkel, megemlkezsekkel. Szrny gy, romokban ltni az ismers utckat, a Krutat, a brhzakat. Ilyen rvid id alatt hogy vltozhatott meg ennyire minden! s mi mindenbl kimaradtunk. Nagymama azt mondta a

  • telefonba, hogy hrom napon t jszaka is vilgos volt az g alja, amikor a Vrban gett a levltr. J, hogy mr meghalt nagyaptok, mert ezt a tragdit nem brta volna ki a szve.

    Most taln is igazat ad anyunak, hogy eljttnk. Csak n nem tudom tovbbra se, hogy j-e ez; Legszvesebben hazamennk. Azt gondolom, hogy felnk, ahol nem voltak harcok, mgsem vltozhatott meg annyira az let. Az iskola, az osztly. Minden hinyzik.

    7

    Kedves Ilikm! Elolvastam, amit elz levelemben rtam. Tulajdonkppen nagyon hltlan vagyok. Hiszen

    mindenem megvan, mg olyasmik is, amikrl eddig azt se tudtam, hogy lteznek. Pldul este film- vagy sportkzvetts van a Fernsehben2. Ez olyan, mint a mozi, csak nem kell vetteni, kis vegablakon t ltni a kpeket. Televizor. Mondjk, otthon is mkdik mr. Ht n mg

    *

    sosem lttam. Neknk nem szabad hozznylni, csak Klri nni vagy Stephan bcsi kapcsolhatja be. Ha leborulna vagy leesne, flrobbanna. Szekrnybe van zrva. Este kinyitjk a szekrnyt, bekapcsoljk, s nzhetjk mi is egy kicsit. Le szoktuk oltani a villanyt, mert akkor jobban ltszik a kp. Az egsz szobt sejtelmes kk fnybe bortja. Nagyon szeretem, pedig keveset rtek mg belle.

    Mgis folyton panaszkodom neked. De biztos megrtesz. Minden vasrnap elautzunk anyuhoz a szanatriumba, ami negyven-tven kilomter ide. Nagyon szeretek autzni, de ilyenkor folyton csak az jr az eszemben, hogy milyen lesz anyu. Remnykedem, hogy mr gygyul, hogy esetleg nemsokra hazajhet. s flek, amikor olyan idegen, olyan tvoli tekintettel nz rm, s ha Klri nni dicsekszik, hogy milyen jl haladok a nmettanulsban, akkor fjdalmas arccal annyit krdez csak: Igen?

    Ilyenkor gy rzem, kedve ellen van, hogy n iskolba jrok, elrulom t avval, hogy megtanulok nmetl. Semmit se mond arrl, hogy mi lesz velnk. Hogy kijn-e a krhzbl? Hogy mit tervez, ha meggygyul majd? Taln beltja, hogy nem tudunk itt mit csinlni, s hazamegynk.

    Apu is nagyon sokszor jr az eszemben. Kldtem neki kpeslapot, s is vlaszolt karcsonykor. Biztos neki is rossz, hogy ilyen messze vagyunk egymstl, s neki is sokszor az eszbe jutok. Klnsen szombatonknt hinyzik. Tudod, akkor szoktunk elmenni hozzjuk vagy a nagymamval, vagy csak Zolikval kettesben.

    Zoli is nagyon szeretett apukhoz jrni. Hiba, egy fival mgiscsak az apukja tud a legjobban jtszani. Lementnk a jtsztrre, s Zoli focizott apuval, n meg vdtem. Egy kapura jtszottunk, apu kt kbl csinlt kaput. Nem tl nagyot, hogy ne legyen olyan nehz vdeni, mert nagyon kicsi volt a plya is. Zoli, ha apu glt ltt, mindig nekem rontott, hogy az apu gljait szndkosan beengedem. Pedig n mindenkit ki akartam vdeni, csak nem mindig sikerlt. Apu nem rgott olyan vadul, mint csi, de jobban clzott.

    Mikor a dhtl vrsen, kllel esett nekem, apu flnyalbolta, s elvitte onnan. rgott, harapott, szabadd akarta tenni magt, hogy engem megagyaljon. Nagy pukkancs volt, s ezt a mrges termszett apu nagyon szerette. csak szomor tud lenni, mrges nem. Vagy legalbbis nem mutatja.

    Egyszer, amikor csi nagyon felhzott azzal, hogy ki akart trni a nagyobbik gybl, ami az apu gyhoz kzelebb volt, s nem is rcsos gy, mint az v, n meg nem akartam engedni, mert a rcsos gyban mg annyira sem frtem volna el, mint csi, akkor dulakods kzben mrgemben Zolika fejhez vgtam:

    Nincs r jogod! Neked nem is az apukd! De az apukm! Neked nem! Neked nem! csi ordtott, s egyszer csak azt vettk szre,

    hogy apu s Ibolya nni az ajtban llnak, s apu nagyon, de nagyon keserves arcot vg.

    2 Televzi

  • Elszgyelltem magam, mert meggrtem a nagyinak, hogy soha az letben nem mondom meg csinek, amit meslt, s most mgis kicsszott a szmon.

    Zoli a kisprnval egyre pflt s kiablt, s amikor szrevette aput, akkor srva kezdett panaszkodni neki, hogy nem engedem t mellette aludni, s azt mondtam, hogy neki nem is az apukja.

    Zoli akkor mr apu nyakban bgtt, s apu szemrehnyan nzett rm, s n nagyon megsrtdtem, hogy mg Zolit prtolja, pedig is tudja, hogy csi volt erszakos, s kezdett el verekedni, meg azt is, hogy n igazat mondtam. s gy reztem, egy apnak illik az igazi gyerekt jobban szeretni, s valahogy gy trtnhetett meg, hogy ahelyett hogy elhallgattam volna, egyre csak azt hajtogattam, hogy nem hazudtam, nem hazudtam.

    De hazudsz, hazudsz ordtotta Zolika , s az enym az apu melletti gy! Apu odajtt hozzm karjn a paprikapiros, bmbl klykkel, meg akarta simogatni a fejemet, s le akart lni mellm az gyra, de n nem engedtem, hogy hozzm rjen.

    Persze, mert t jobban szeretitek. Pedig igaz, amit mondtam, n tudom, n tudom. s beltem a karosszk mg a sarokba, s ott bmbltem, mg csak le nem oltottk a villanyt. csi odamszott az apu melletti gyra, az n gyamra, s ott elaludt. n meg mrgemben elhatroztam, hogy a karosszk mgtt tltm az jszakt, a fldn, hadd lssk, hogy milyen rossz sorom van nluk.

    Reggel aztn egy gyban bredtem csivel, az apu melletti gyban, s csi szorosan hozzm bjt, mint anyuhoz szokott, ha kisrja magnak, hogy mellette aludhasson. Olyan aranyos volt, hogy nem tudtam mr haragudni r. Pedig este legszvesebben vilgg mentem volna miatta. Otthon is sokszor gy reztem, hogy a kedvenc. Persze, mert fi. s most kiderl, hogy mg az n apukm is t szereti jobban, t, akihez semmi kze. Csak kiharcolta magnak, hogy az apukja is az apu legyen.

    Nagymama meslte, hogy amikor apu hazajtt a hadifogsgbl, Zoli mr elmlt egyves. Apu becsngetett a rgi laksba. Egszen vratlanul jtt, mert nem rhatott onnan levelet, s nem rtesthetett senkit. Elment a rgi laksunkba, s ott tallta Zolikt. Nagymama szerint mg szerencse, hogy pp vigyzott a kicsire, anyu elment rtem az vodba.

    De ht mrt nem rtl, fiam? zokogta a nagymama. Rgen halottnak hittnk. s egy ilyen fiatal n nem brja ki a hossz vrakozst.

    Szilvia frjhez ment? krdezte elhlve apu. Nagymama elmeslte neki, hogy Ausztriban anyu beleszeretett egy kis amerikai tisztbe, s

    hogy kszl utna utazni a gyerekekkel, csak a Vrskereszt nem tallja meg a megadott cmen a fiatalembert. Nem tudjk, elkltztt-e, vagy mg nem trt haza a katonasgtl. Hivatsos katonkat brhov veznyelhetnek, lehet, hogy azta valahol a Tvol-Keleten teljest szolglatot, lehet, hogy valamelyik eurpai orszgban van, lehet, hogy valami baj rte.

    Szilvia el van keseredve, nem tudja, mit csinljon. Pedig hny levelet rtam a vlasz minden remnye nlkl is. Hetente ktszer. Ez ltetett. El

    sem tudja kpzelni, mama, hogy miken mentnk keresztl Apu ngy vig volt hadifogoly Szibriban. Erdei munksnak jelentkezett, mert nem brta a

    tbori letet, olyan szk helyen sszezrva bnzkkel, volt nmet tisztekkel, minden rend s rang nyomorulttal.

    Lelt egy szkre. Nzte csit, aki akkor tanult jrni, s mosolyogva nyjtotta a karjt apu fel a jrkbl. Mr akkor is le tudott venni a lbrl mindenkit, olyan szeretni val kisklyk volt.

    Nagymama kzben attl flt, hogy kimsznak apu ruhjbl a tetvek meg a bolhk. Mert abban a ruhban volt most is, amelyben utazott. Kivitte legalbb a htizskjt a teraszra. Ettl apu maghoz trt. Tompa arccal elnzst krt nagymamtl, fogta a zskjt, s elment.

    Mig is emlkszem, mennyire csodlkoztam, amikor arra a hrre, hogy desapm hazajtt a fogsgbl, anyu s nagymama egytt srt. Napokig komor arccal beszlt rla az egsz csald, senki sem rlt neki. n pedig alig vrtam, hogy tallkozhassam vele. Sokszor gondoltam r:

  • mirt van a legtbb gyereknek apukja, s nekem mrt nincs? s most megjtt, itt van, s a felnttek csak szomorkodnak, pedig felm se nz.

    8.

    Ilikm! Szerettem volna mg az este befejezni a tegnap rottakat, de Klri nni szrevette, hogy g

    nlam a villany, s bejtt. Megint naplt rsz? megborzolta a hajamat. Nem vagy igen nem is tudom. Hiszen leveleket rok neked, de nem adom fl ket.

    Radsul ezek a levelek nem is olyanok, mint egy naplnak kne lennie, hiszen legtbbszr nem rom meg, mi trtnt velem aznap, mert nem is trtnik olyasmi, amit rdemes volna megrni neked. Levelet rok a bartnmnek.

    Mr van bartnd is? De hiszen magyarul rsz nkntelenl behajtottam a fzetet. Nem szerettem volna, ha tudja, milyen rgi dolgokrl

    rok. A csald szgyenrl", ahogy anyu gnyosan emlegetni szokta. Nem, igazn nem szgyellte Zolikt, sem az amerikai szerelmt ! Nem volt bszke r, de vllalta dacosan, s killt rte, ha a csaldban valaki a bajok forrst az ballpsben ltta.

    Pldul Klri nni, aki ameddig otthon volt, velnk lakott, rkk veszekedett anyuval. Vagy anyu vele. Nagyon szeretem Klri nnit, s nagyon sokat tesz rtem,, de egyet sose fogok megbocstani neki: amikor nagymama megtelefonlta neki Zolika hallt, Klri nni lltlag azt mondta a telefonba, hogy ez Isten bntetse volt. Ht el lehet intzni ennyivel csi hallt?

    csirl mindenki, aki valaha is tallkozott vele, els rnzsre megllaptotta: Micsoda pomps kis klyk!

    Mert az volt. Szp kis fekete rdg: anyu szeme, sr szempillja, de egy mks kerek arcon. gnek mered, sr fekete haj, mindig piros pofcska. Mokny s mindenre kpes. Olyan volt, mint a majom, olyan gyes s vakmer. Mszott s ugrott, szekrnytetrl szekrnytetre. Asztalra tett szkrl szerelte a kristlycsillrt, s a vadgesztenyefa tetejn lv fszekbl lehozta a galambokat, a kis pucr, tollatlan galambfiakat, nehogy megfzzanak.

    s ha megszidtuk, akkor is csak mosolygott, tudta, hogy ha lehajtott fejjel, alulrl flfel, bocsnatkren rmosolyog valakire, annak rgtn elprolog a mrge. Srni csak dhben srt, de akkor ttt is, gy jrt a keze, mint a csphadar. Nem nzte, hogy kinek megy neki, lehetett az t-hat vvel idsebb kamasz is, aki a kvetkez pillanatban feldagadt kppel s felrepedt szjjal hagyta ott t a fldn. A mregzsk, ha le nem fogta valaki, ilyenkor is felpattant, rohant, amg jra meg nem lltotta nhny nagy pofon vagy fenkbe rgs.

    Hnyszor jtt haza megtpve, fekete monoklikkal, sszevrzett zsebkendvel az orra alatt! De csak sajnlni tudtam, hiszen biztos, hogy nem a gyengbbekkel vagy a kisebbekkel verekedett. Vadember volt, ahogy apu mondta, ha valamirt csillapthatatlan dhbe gurult: Mi van, te kis vadember?

    Apu is mennyire szerette!

    Nhny httel a megrkezse utn eljtt hozznk egy szombaton. Anyu addigra mr tbbszr tallkozott vele a vrosban, mindent megbeszltek, ahogy mondta. Most nem is volt itthon, mert apu gyis nhozzm jn. Ketten vrtuk: nagymama meg n. s persze Zolika, aki kint aludt a kisgyban az erklyen.

    Halvnylila, a nyakamnl s a vllamon is fodorszegllyel dsztett nyri ruhban voltam, az nneplmben, amit anyu egyik lnykori b szoknyjbl varrtak. A hajamat olyan szorosan befonta anyu, hogy fjt tle a fejem. Ha vendgsgbe kszltnk, vagy ha templomba mentnk, szval nnepi alkalmakra mindig ilyen szorosra fontk a hajamat. A fejfjs teht mindig valami szokatlan esemnyt jelzett.

    s tnyleg, nemsokra szlt a cseng. Magas, szke, vrsre cserzett arc frfi lpett be a szobba. Nem gondoltam, hogy apu, mert az rkez elegns ltnyben volt, n meg nagymama elbeszlsbl tudtam, hogy az desapm milyen rongyosan s betegen rkezett meg a hadifogsgbl. Azt vrtam, hogy most is olyan lesz. Kiszaladtam csihez, aki mintha felbredt

  • volna, hogy jtsszunk, amg nagymama, elintzi a dolgt ezzel az idegennel. Csodlkoztam, hogy nagymama idegesen kiabl utnam, de nem mentem be azonnal, mert csi tnyleg felbredt, s krte a kiesett jtkait. Amikor egyre szlongatott, elindultam vissza a szobba, s egyszer csak belefutottam kt hossz, szrke pantalls lbba. Kt kar hirtelen felkapott, s az idegen frfi arct lttam magam eltt egszen kzel. Majd a nyakba vett s sszecskolt. n kaplztam, tiltakoztam, de nagymama ott llt mgtte.

    Hova szaladsz, Gabikm? Ht vgre megjtt apu. Mita vrtuk, s erre kiszaladsz a szobbl. Hidd el, Sndorkm, nem volt nap, hogy ne krdezte volna, mikor jssz el hozznk. Nagyon szeretett volna mr ltni tged Gabika. De ht ilyenek a gyerekek: most meg jtszani tmadt kedve az erklyen.

    Apu letett, s zavartan krlnzett. Zolika nevetve nyjtogatta felnk a jtkait, s ggyrszett.

    Gyere, menjnk be a szobba fogta karon nagymama aput. De n nem engedtem. Hztam oda csihez. Nagyi vistottam , ht Zolit mg nem is nzte meg apu! Most mr igazn rltem neki, hogy megjtt, s hogy nem is olyan sznalmas, mint amilyennek nagymama lerta.

    Gyere! Nzd, milyen aranyos! Zolika, itt az apu! Megjtt az apuknk! Zoli kredzkedett ki az gybl, nyjtotta a kt karjt. Nem akartam kivenni, hogy apu

    vehesse t karra. Apu azonban ahelyett, hogy flvette volna, hirtelen sarkon fordult, s bement a nagymama utn a hallba. Lehajoltam a srsra torzul kis archoz, s akkor reztem, hogy bds, bekakilt. Pesze, ht azrt nem vette fl apu.

    Futottam nagymamhoz, jsgoltam, hogy tisztba kell tenni Zolikt. Nagymama elnzst krt, ment sszeszedni a szksges holmikat. Apu a trdre ltetett.

    Ne menjnk stlni egyet? krdezte egsz halkan. De! Menjnk! Menjnk! Akkor szlj a mamnak, hogy elviszlek egy rra. J? Ezutn mindig csak rtem jtt, s mindig elvitt stlni valahova. Csak becsengetett, de nem

    jtt be. A lpcshzban megvrta, amg flltzm, s kzen fogva elmentnk. Felvitt a Vrba, a Halszbstyra vagy a Gellrthegyre, elvitt az llatkertbe. Alig vrtam mr a szombatokat.

    Faggattam anyut s nagymamt, mrt nem jn apu haza. Vgl anyu kerek perec megmondta, hogy azrt, mert mr nem szereti. Ezt nem tudtam megrteni. Hogy lehet aput nem szeretni, mikor olyan szp csendben stl az emberrel, s hallgatja, amit meslsz, s mindig szomoran mosolyog, s olyan szp kis feje van a hossz nyakn?

    Nagymama kinevetett, ha ilyeneket mondtam. Anyu bosszs arcot vgott, s azt mondta, hogy n szeressem is, mert nekem az desapm. azonban ms frfit szeret. Nagymama ilyenkor idegesen igazgatta a szemvegt, s odasgta anyunak:

    De mrt kell ilyeneket mondani a gyereknek, Via? A mi szp, kettesben val stink persze csak addig tartottak, amg Zolika is meg nem tanult

    jrni. Mrpedig msfl ves korban mr gy stlt, mint egy kisbr, ahogy a hzmesternk, Schmidt bcsi mondta. Mert a hta mgtt sszefont kzzel ment Zoli, ha nagyon elfradt a vsrlsban vagy az vodbl val hazajvetelben.

    Ahogy szrevette, hogy n szombatonknt csengszra kln utakra indulok, is jnni akart. Apu csak hrom ra krl rkezett, mert dleltt dolgozott. Akkorra mr Zolika is flbredt a dlutni alvsbl. Kirontott az ajtn, hogy is jn.

    Mr elindultunk lefel a lpcshzban, Zoli meg ott bmblt a nagymama karjn, s egyre azt hajtogatta:

    n is, n is, n is! Visszaszaladtam hozz, s nyugtatgattam: Majd mskor, most nem lehet. Mindjrt jvk. Apu tancstalanul vrakozott. Nagymama letette valamirt a fldre csit, taln zsebkendt

    keresett, hogy megtrlje a kicsi orrt, de Zolinak se kellett tbb, mint akit puskbl lttek ki,

  • rohant apu fel. Apu alig tudta elkapni, nehogy lebukfencezzk a lpcsn. Zolika tfogta a nyakt, taknyos, knnyes kpt hozzszortotta, s gy zokogta:

    Zozi is, Zozi is Apuka Apu flvitte, s megkrte nagymamt, hogy ltztesse fl, hadd jjjn is. Most

    nagymamn volt a sor, hogy srva fakadjon. Csak annyit tudott mondani: De rlk, fiam. Attl fogva mindig kettnkrt jtt szombaton, s n nem is emlkeztem arra, hogy ez nem

    volt mindig gy. Egszen addig, amg tavaly el nem meslte nagymama. Azt hitte, taln megsejtettem mr valamit, vagy a szomszdok, a csald elszlta magt, vagy valaki akarattal is clzst tett anyu trtnetre. Pedig nem. Nem sejtettem semmit. Hiszen apu is, ksbb meg az j felesge, Ibolya nni is gy bnt csivel, mint a sajtjval. Tudtam ugyan, hogy anyunak van egy nagy szerelme Amerikban, aki miatt elvlt, de hogy ehhez csinek is kze lenne, arra nem gondoltam. Nagyon megrzott ht, amit hallottam.

    Prbltam szrevenni apun, hogy is tudja az egszet. De nem lehetett. Nhnyszor ostobn cloztam is r. Olyankor elborult az arca, s msra terelte a szt. Szemrehny tekintetbl lttam, hogy bntja t, amit mondok. Pedig nagyon nehz volt magamban tartani a titkot. Fltem attl, hogy msok taln mr rgebben tudjk, mint n. Taln mindig is sszesgtak a htam mgtt, csak n nem vettem szre.

    Nagyon frta az oldalamat az is, hogy te tudod-e. Amikor jra egy iskolba kerltnk, hetedikben azrt is nem ltem melld, mert azt gondoltam, te biztos tudsz mindent, hiszen vekig szomszdok voltunk. De megkrdezni azrt sose mertem.

    Ksbb aztn mr nem izgatott az egsz. Igaza volt nagymamnak, hogy szlt, akrmilyen ktsgbeejt volt is eleinte. Hiszen mr tudtam, hogyan szletik a gyerek, magamtl is rjhettem volna, hogy csike akkor szletett, amikor apu mr harmadik, ve Szibriban volt.

    9

    Kedves Ili!

    Szombaton dleltt egyedl maradtunk itthon Klri nnivel, mert n nagyon nths vagyok, s nem mentem iskolba. Reggelinl a konyhban ltnk, amikor elkezdte krdezgetni, hogy kinek rom azokat a leveleket.

    gy ht megmondtam, hogy neked. Emlkszik anyukdkra, a kertetekre, a kecskkre, tirtok is, mint egszen kis klykkre. Ez termszetes, hiszen csak negyvenhtben jtt ki Stephan bcsi utn, akit mg otthon, Szombathelyen ismert meg, mieltt Ausztriba kimenekltnk. Stephan bcsi nmet katonaknt szolglt. Mrnk, gpeket tervez most is. Ott az egyik gyrban dolgozott, tankokat, gykat javtottak, meg teherautkat, motorkerkprokat, szval mindent, amit kellett. Fiatalember volt, mg nem is vgezte el az egyetemet, az utols ve hinyzott.

    De megadta a pontos cmt s nevt szokta rosszmjan mondogatni Klri nni. St leveleket is kldtt, hvta ltogatba a csaldot. Az desapjnak volt egy kis zeme, amibl lett a mostani firma", ahol Stephan bcsi a tervez. Nagypapa lltlag nem szerette t, mert nmet volt, s mert csak a technika rdekelte, semmi mshoz nem rtett, nem lehetett vele beszlgetni. Klri nni egyedl utazott ki tanulni Ausztriba", de valjban viszontltni Stephant, aki egy Duna menti vrosban tanult. A tanuls aztn hzassggal vgzdtt.

    De nem is ezt akartam megrni. Eszembe jutott, amikor meslni kezdtem Klri nninek rlad, hogy milyen furcsa is a mi bartsgunk. Hiszen egszen kicsi korunkban iskolakezdsig voltunk bartok, amg mi el nem kltztnk a szomszdotokbl, meg most, jra, hogy tavaly tcsoportostottak minket a ti iskoltokba. Kzben hat v kimaradt. Hossz id, s n nagyon j bartnket hagytam a msik iskolban, s most mgis neked rom ezeket a leveleket. Klri nni is emlkezett r, hogy kiskorunkban elvlaszthatatlanok voltunk. rkk a ti kertetekbl kellett elkiablni minket, otthon egsz nap nem is lttak.

    Emlkszem, milyen j volt nlatok. Legjobban a hordban val frdst szerettem. Emlkszel arra a ktrnyoshordra, amelybe desapd vizet tlttt? A napon meglangyosodott a vz, de

  • azrt mg gy is hideg volt. A szlre tmasztottuk a keznket, s ugrltunk benne, hogy ne fzzunk. Elakadt a llegzetnk is a hidegtl.

    Meg arra is jl emlkszem, hogy mindig megszktnk az desanyd ell, amikor el akart kldeni bennnket a kecskkkel. Peti, a btyd sejtette mr, hogy mirt hv minket, s elszaladtunk elle a kert vgbe, ahol az reg fszer llt. Persze ott is megtallt, lncon hozta a kecskket utnunk, hogy vigyk legelni a sportplyra. Ti sem akarttok, mert mekegtek rtok tkzben a gyerekek. n is szgyelltem. Jl emlkszem, nem is mentem veletek, mert az desanyd azt mondta, nekem nem parancsolhatja meg, hogy menjek, mert nem vagyok az gyereke, de tinektek menni kell.

    n pedig kihasznltam az alkalmat, s ott maradtam anyukddal. Most is ltom magam eltt, hogy milyen mrges voltl rm. Olyan fekete lett a kped a dhtl, mint csinek szokott. Mgse mentem veletek. lveztem, hogy kettesben maradunk desanyddal. Mindig szerettem felnttekkel beszlgetni. Szerettem azt is, hogy desanyd megknlt zsros kenyrrel. Ebdre haza kellett mennnk, de ebd nlunk csak akkor volt, amikor a nagyi megjtt az irodbl, kt ra utn. Hagyott ugyan tzrait neknk a konyhban, de jtk kzben nem akardzott felmenni az emeletre, az otthoni ennivalrt.

    Fogtam a nagy karj zsros, kenyeret, amire st, paprikt hintett desanyd, s ltem az eperfk alatt a padon. Nztem, ahogy a palntkat tzdelte t a rgi, szk helykbl a szaportldkba. Egy plcikval kiemelte ket a vettlbl, lyukat csinlt nekik, gyors mozdulattal, beigaztotta a gykereket, aztn kt ujjal kr nyomkodta a fldet. Katonsan sorakoztak a paradicsom- vagy virgpalntasorok. Kzben, elmeslte, hogy melyikbl mi lesz, mikorra n meg. Szval jt beszlgettnk.

    Vagy adott nekem is ltetkanalat, s mentnk a meleggyakhoz ltett keresni. Vgigforgattuk a puha, barna fldet, amelybe ltetni kellett, hogy nem bjik-e a mlyn egy-egy gonosz ltet. Affle veszedelmes vadllatnak, tigrisnek, oroszlnnak kpzeltem a ltetket, amelyek az elltetett nvny gykerre lesnek. Nagy fogs volt, ha talltunk egyet. Kocka alak Fejre, nagy llkapcsra, fogaira", meghajltott slbaira borzongva nztem. Meg voltam gyzdve rla, hogy tele van velk a meleggy, csak gyesen kitrnek ellnk, elsiklanak a kanalaink mellett. Olyanoknak kpzeltem ket, mint a tengeri ragadozkat, a cpkat, amikrl tudja az ember, hogy ott vannak valahol a vzben, ha nem is ltszanak ppen. Cserpbe gyjtttk, s desanyd bedobta a tykoknak ket.

    Taln azrt olyan emlkezetesek ma is ezek az idk, mert amikor elkltztnk, nem volt tbbet hol jtsszunk. Nlatok llandan kint voltunk a kertben, az udvaron, tlen-nyron a szabadban ugrltunk.

    Utna valsggal brtnnek reztem a lakst. Az utcn nem volt szabad jtszanunk, a jtsztr pedig tele volt gyerekekkel, anyukkkal, veszekedsekkel. csi is azrt csatangolt olyan szvesen a hegybe, mert hinyzott neki a kert. Hiba tiltottk anyuk, a haverokkal rkk ott csavarogtak a kbnya krnykn, az erd szln jtszottak, ahol nem ltta ket senki, nem vigyzott rjuk senki.

    Nlatok is csinltunk butasgokat, de szem eltt voltunk, hamar szrevettk. Emlkszel, amikor Peti szerzett egy doboz gyuft, s be akartunk fteni az reg fszerben? Hvs, nyirkos szi nap volt, hiba futkostunk, fztunk mindannyian. s akkor azt mondta a btyd, hogy van egy doboz gyufja, csinljunk a fszerben meleget. Behordtunk sznt, gyjtttnk apr szraz gallyakat, s Peti szp kis mglyt rakott bellk kzpen. Mr pp sikerlt meggyjtani a nyirkos sznt taln egy fl doboz gyufa rment , amikor belpett desapd.

    Mit csinltok itt? Eltaposta a bakancsval a mg ppen csak pislkol lngocskkat, s rnk mordult, idegen gyerekekre: No, induls hazafel! aztn elkezdte kihzni a munksnadrg vbl azt a j vastag brszjat. gy szaladtunk vgig a kertszeten, mint akit kergetnek. Mg visszanzni sem mertnk. Kzben hallani vltem Peti srst meg a brszj csattogst. H, de boldog voltam, hogy mi megsztuk.

  • 18.

    Ilikm! Ma nagyon j kedvem van. Azt mondta a soror: Frulein Fertejji gy ejtik itt a nevemet ,

    ist recht fleissig. Sie zeigt Ihnen alln ein Vorbild. Ez nagy dicsret tle. Krlbell azt jelenti: Verthellyi kisasszony mindannyiuk pldakpe lehet a szorgalmval!

    Fel tudtam mondani azt a ragozst, ami a tbbieknek is fel volt adva. Tudod, itt mindenki Frulein"-nek, kisasszonynak szlt. Nemcsak engem, a fiatal lnyokat

    meg azokat ltalban, akik nem mentek frjhez. Ez eleinte elg furcsa volt, megtisztelve reztem magam. Pedig itt mindenkinek kijr.

    Engem egyszer mr szltottak kisasszonynak. Az is a kertetekben trtnt. Biztos emlkszel arra az regemberre, a halsz bcsira, aki kukacot szedni jrt hozztok. Egyszer pp akkor jtt, amikor csak desanyd s n voltam ott, ti elmentetek desapddal valahova. Alacsony, hajlott ht bcsi volt, piros kocks, rongyos inget, rossz fekete mellnyt, a lbszrn bven harmonikz reg nadrgot viselt. Nagy, szrke tarisznya lgott a vlln, kopott katonasapka volt a fejn. Vkony, fehr szakllval, hossz, csapzott, sz stkvel olyan volt, mint egy mesebeli trpe vagy man. Kicsit fltem is tle, amikor az desanyd azzal bzott meg, hogy vezessem t htra, a trgyadombhoz. Ott szokott kukac utn kutatni.

    Mentnk a lejts utacskn, n ell, mgttem. De frge a lba a kisasszonyknak! mondta. Egszen elkpedtem. n addig csak a mesben olvastam kisasszonyokrl.

    Kirlykisasszonyokrl. Nagyon megtisztelnek reztem, hogy az reg engem is annak tart. Meglltam, bevrtam. Kvncsi voltam, hogy mondja-e mg egyszer, vagy szreveszi a tvedst, szreveszi-e, hogy nekem nincs olyan ruhm, meg koronm sincs.

    Aztn mit jtszik ebben a szp kertben a kisasszonyka? Labdzik, vagy a virgokat kaplja? A szja fogatlan volt, csmcsogva beszlt, de nekem mgis nagyon tetszett, amit mondott. Biztosan sszetvesztett veled, azt hitte, n vagyok a kertszk lnya.

    Ht szoktunk fogcskzni, labdzni, biciklizni mondtam, s igyekeztem nagyon elkelen viselkedni. Ugrottam, forogtam is nhnyat, mert azt gondoltam, ez hozztartozik a kisasszonysghoz. Nehogy rjjjn az reg, hogy tvedett az elbb.

    Letrdelt a trgyadomb mellett a fldre;, letette az iszkjt, valami piszkavasszer szerszmot vett ki belle, meg egy kopott, rgi, nagy dobozt. Flnyitotta tetejt. Belenztem. Tekergett mr benne j nhny giliszta. Aztn elkezdte szp vatosan, aprnknt flpiszklni a trgyadombot.

    Mit csinl a bcsi a gilisztkkal? Mit? Ht halat fogok. A bcsi halsz? Az is. Meg ms is most nem szvesen vlaszolgatott a krdsekre. Magban morgott,

    de nem rtettem, hogy mit. Elreszaladtam desanydhoz, megkrdeztem, magra hagyhatom-e a halsz bcsit, vagy

    vigyzzak r tovbbra is. Minek vigyznl? nevetett . Hadd keresgljen. De azrt nem tvesztettem szem ell az reget. Szerettem volna jra hallani, hogy

    kisasszonynak szlt. Mikor trdt ropogtatva, shajtozva flemelkedett, megint odamentem hozz, htha most mr nem zavarom.

    No, ht vgeztnk, kisasszonyka. Tele a doboz. Jaj, ezek az reg csontok. Nem akarnak mr engedelmeskedni. Egyengette a hajlongsban meggmberedett tagjait. Hiba, nem vagyok mr olyan virgonc, mint a kisasszonyka.

    Kacagtam. Nagyon tetszett, hogy gy megtisztel. Tncolva ksrtem ki a kapuig. Tessk mskor is jnni, halsz bcsi! kiltottam utna. Otthon sokat forgoldtam a tkr eltt. Ht, nem csoda, gondoltam, hogy kisasszonyknak

    nevezett. A kt szke copfomat aranyhajnak lthatta, a fodros, kk kocks szoknym pedig olyan b volt, hogy csak gy rplt, ha megforgattam. ppen csak a korona hinyzik a fejemrl

  • llaptottam meg. De nem baj, gy lruhs kisasszonyka vagyok. Most az egyszer nem bntam, hogy anyu nem engedett soha levgni a hajambl. Mr a htam kzepig rt a kt vastag hajfonat.

    Most meg nlklk is annak neveznek. Nincs mr copfom. Rvid, bodros hajam utn akr finak is nzhetnnek. Eleget korholt anyu meg nagymama, amikor levgattam. El is tettk emlkbe.

    Megsiratod mg. Megnvesztend mg, de ilyen mr soha nem lesz mondta szomoran anyu.

    rdekes, hogy vilgletben rvid hajat hordott, rajtam mgis a hossz tetszett neki. Ha n is ilyen szke lettem volna, n is megnvesztettem volna magyarzta. Dehogy nvesztetted volna. Te modern lny akartl lenni, aki cigarettzik, rvid hajat,

    rvid szoknyt hord, s egytt nevetgl a frfiakkal morgott nagymama. s szegny apd mindenben utnad engedett. Te voltl a kedvence

    11.

    Ilikm! Mennyi butasg eszembe jut, amikor neked rok. Mg j, hogy nem olvassa senki sem.

    Furcsa, hogy llandan az otthoni dolgok jrnak a fejemben. Biztos azrt, mert Klri nnivel is mindig a rgi idkrl beszlgetnk.

    Az iskolban mg mindig nem merek megszlalni. Csak ha muszj, akkor prblom meg nmetl kifejezni magam. Mater Hildegard, akinl majd a nmet egzment le kell tennem, minden hnapban levizsgztat, mennyit haladtam. A nyelvtannal elgedett, de a beszdnl csak a fejt csvlja. Nem csoda, mert mg a vertk is kiver, belevrsdm, ha meg kell szlalnom. Nagyon lassan rakom ssze a szavakat mondatt. s sehogy sem sikerl kifejezni magamat.

    Nur einfach, einfach, ganz einfach 3 Mater Hildegard szerint csak tmondatokat prbljak mondani. De mikor a krdsre annyi mindent kne felelnem, hogy megrtsen engem!

    Egy kzmondst diktlt le a fzetembe legutbb. Otthon lefordtottam. Olyasmit jelent, hogy sokat akar a szarka, de nem brja a farka. Szp. Nem tudom, mi lesz a vizsgmmal. Lehet, hogy megbukom. Igaz, addig mg htravan a nyri flv.

    Itt most, hsvtkor lesz egy hnap szabadsgunk. Hromszor van sznet: karcsonykor, hsvtkor s augusztusban. Mindig krlbell egy hnap. A nyri sznet eltt lesz egzmen, akkor van vge az vnek. Addig gy-ahogy meg kellene tanulnom nmetl. Az egsz nyelvtant, szbelin a krdsekre vlaszolni, s mg valami rsbeli is lesz. Valahogy abban remnykedem, hogy gysem kerl r sor. Mg mindig nem tudom elkpzelni, hogy itt jrok majd iskolba, nmetl felelgetek az rn, fehr harisnys, fekete lakkcips, kocks szoknys igazi nmet iskols lny leszek.

    Ez nem egyenruha, nnepeken a matrz a ktelez. Mgis minden kislny szinte ugyangy ltzik az iskolban. n nem tudom, hogy csinljk, de van, amikor mind pantallban van, mskor mind rakott szoknyban. Mrcius elejn egy nap egyszer csak mindenki kulikabtban jtt. sszebeszltek, vagy a rdi mondta be? Vagy gy szoks? Nem tudom. De ugyanazon a napon Klri nni is rvid piros kulikabtkt s ugyanolyan szn tnyrsapkt adott kis Klrra. Mosolyogva mondta: Tavasz van.

    Nekem nincs ilyen sokfle ruhm, nem is lesz, amg anyu beteg. De nem is izgat. Valahogy ostobnak tnik ez az egyendivat.

    gy volt, hogy anyu kijn hsvtra a szanatriumbl. Jobban volt. Kt hete cigarettzva, olvasgatva vrt minket a szalonban. Egszen olyan volt, mint rgen. De most vasrnap megint gyban fekdt, lmosan s spadt arccal. Vgighallgatta, amit mesltem neki, de nem nagyon figyelt. Valahova elnzett a vllam fltt.

    Gyere haza, anyu! Gyere! Annyira hinyzol fakadt ki bellem. Mrt vagy megint beteg?

    3 Csak egyszeren, egyszeren, egsz egyszeren

  • Elborult az arca, de nem mondott semmit. gy tud hallgatni, olyan konokul, hogy belefjdul az ember szve.

    A gygyszerektl ilyen mondta hazafel Klri nni. Taln a melegfront hatsra, a ht kzepn megint srgrcse volt. Injekcikat kap. Istenem, hogy tnkrement szegny Szilvia.

    Egyedl leszek a sznidben is. Srni volna kedvem. Klri nni rl, hogy itt vagyok. Terveket kovcsol: rgi elintznivalit akarja mind letudni, amg n vigyzok kis Klrira s Andira.

    Tlk tanulsz meg a legknnyebben nmetl mondja Klri nni. Pedig nem gy van. Elg nehezen rtem, amit mondanak. k nem beszlnek hochdeutschot4

    a kedvemrt, mint a felnttek. Mg annyit sem rtek, ha velk beszlgetek, amennyit egybknt mr tudok. De azrt rlk, hogy valamiben a hasznomat ltjk. Stephan bcsi sem gondolja legalbb, hogy ingyen puszttom a kenyerket.

    Nagyon aranyosak. Klnsen Andi. Igaz, meg sem kzelti Zolikt, mr ami a rosszalkodst illeti. lmodoz, csndes, szke kisfi. Sokat rajzol, olvasgat, vagy a kis autival jtszik. Elvan szinte egsz nap. A leckt Klri nnivel egytt csinljk. Ha otthon vagyok, nnekem is vgig kell hallgatnom, mert az leckjkbl is tanulhatok. Jvre a szmtant, fldrajzot, kmit, mindent nmetl kell majd tudnom. gyhogy nekem is van fzetem, amelybe mind a kt kicsi matematikaleckjt megrom. Ebben mr tudok segteni is nekik, mert az sszeadst, kivonst tanuljk, s mr tudom, mit hogyan mondanak. De azrt mgis nagyon unom ezeket a kzs leckzseket, mert a gyerekek sokszor figyelmetlenek, s Klri nni sokat veszekszik velk. gy rzem, ilyenkor mindannyian rm haragszanak, amirt ltom s hallom, hogy szidja ket. Van gy, hogy kimegyek vcre, amg le nem csillapodnak a kedlyek.

    Andi gyakran hozzm bjik, ha sszevesz Klrikval. Egy szobban laknak mg, most nem is tudnk kln tenni ket, mert a vendgszobt mi foglaljuk el. De nem is akarjk, hiszen kicsik mg, tln flnnek egyedl. gy jobban tudnak jtszani is egymssal.

    Ha Andi tjn hozzm, s panaszkodik, visszaviszem kis Klrhoz, s megprblom elsimtani a kztk tmadt ellenttet. Ilyenkor rzem legjobban, hogy hinyzik a nmettuds. Mrgkben olyan gyorsan, olyan sszeszokottan magyarznak, hogy egy szt sem rtek az egszbl. Egy dhs, sr kisgyereknek pedig mgsem mondhatom, hogy mondd mg egyszer, vagy mondd el rtelmesebben! Csak simogatom a fejket, s olyasmiket mondok: Legyetek jk! Ne legyetek mrgesek, az nem szp.

    Emiatt aztn nha mindketten megharagszanak rm. Kis Klra nagyon temperamentumos. Elhadarja, mi minden rosszat csinlt Andi, aztn amikor ltja, hogy nem rtem, dhsen legyint. Egyszer mg a nyelvt is rm lttte, s azt mondta:

    , bist du noch bld! ami krlbell annyi, mintha lehlyzett volna. De a kis Anditl is megkaptam mr:

    Warum sprichst Du so komisch? Mrt beszlsz ilyen nevetsgesen? Legjobb, ha hallgatok, mosolygok, megsimogatom ket. Iditnak gondolhatnak,

    gyengeelmjnek. Nem sok tekintlyem van elttk. Legfljebb ha rajzolok. Egyszer elkezdtem rajzolgatni, amikor vigyznom kellett rjuk. llatokat rajzoltam csak gy

    szrakozsbl, ahogy otthon szoktunk ra alatt firklni. Nyjtzkod macskt meg ldgl kutyust meg majmot, amint fl karjval egy fagon lg. Egyszer csak szrevettk, mit csinlok. Odalltak a vllam mg. Adtk a megrendelst, hogy miket rajzoljak. Ha nem jl rtettem a kvnsgukat, s mondjuk a kgy helyett bkt rajzoltam rmlett, hogy valami hll nevt mondjk , akkor is csak jt nevettek. Azt hittk, trfbl csinlom, s egyre tovbb kveteltk a magukt. Boldogan szaladtak le a szleikhez a rajzokkal.

    Azta aztn ahogy van egy kis idnk, rgtn hozzk a fzeteiket, az emlkknyveket, vagy egyszeren csak hvnak, hogy rajzoljak nekik. Mindig mindent ugyangy akarnak viszontltni a papron, ahogy egyszer mr lerajzoltam. Ha vletlenl mskpp sikerl, elkotorjk a korbbi rajzokat. Pontosan olyan legyen az j is. Vagy egszen, de egszen ms. Egyszer eluntam a sok,

    4 Nmetorszg kzps vidkein beszlt nyelvjrs, a nmet irodalmi nyelv alapja

  • oldaln fekv bks oroszlnt Andinak az a kedvence , s egy mrgesen ordt, nagy fog oroszlnfejet rajzoltam nekik. Annak mg nagyobb sikere lett.

    Klri nni hsvtra egy szp sznesceruza- s vzfestkkszletet grt nekem. Kinztk mr a kirakatban: fmdobozos, huszonngy darabos Castello lesz. Olyan drga, hogy le is akartam beszlni t a vsrrl, de mosolygott, s azt mondta, hogy kis Klri meg Andi gyis ellopkodjk a felt, gy taln marad belle nekem is nhny.

    12.

    Kedves Ili!

    Tegnap, nagyszombaton kora dlutn felhvta Klri nni nagymamt. n is beszlhettem vele. Ez hsvti ajndk volt mindkettnknek. Nagymama elmeslte, hogy tallkozott desanyddal, sokat beszlgettek. Rlunk is meg az iskolrl is. Meslte, hogy a fiosztlybl is disszidlt valaki, meg a tanrok kzl Balogh Bla bcsi. Ezen egyltaln nem csodlkoztam. Hiszen mindig annyira vgyott az utazsra.

    s taln az sszes tanr kzl t szerettem legjobban. Nemcsak mert a kedvence voltam, s mindig minden rajzomra tst adott, mg azokra is, amelyek egyltaln nem sikerltek. A mvszettrtnet-rit szerettem.

    Mi a msik iskolban egyltaln nem is tanultunk mvszettrtnetet. Egyszer ugyan beszlt valamit az aktfestszetrl Pali bcsi, de az olyan kibrndt volt. Rzss kebleket meg pzsitos leket emlegetett, nem tudtuk, rhgjnk-e vagy undorodjunk. Olyan nylas volt az egsz, mint maga. Abban az vben jtt az iskolba, borzaszt nagy fl, sovny, alacsony emberke. Mind a kt arca lilsvrs erekkel volt befutva. Azt mondtk, csak azon a nyron engedtk haza a hadifogsgbl. Valszn ez ltszott rajta, megrtott neki a hossz tvollt meg a rossz krlmnyek.

    Nagyon aljasnak tartottam. A nagy rmai gipszfejeket a hetesekkel cipeltette le a szertrbl a rajzrra. Megfogtad a poros, nehz vackot, aztn amikor elmentl Pali bcsi mellett, az mintegy vletlenl szpen megtaperolta a melledet. Odallt az ajthoz, mintha csak ki akarna engedni maga eltt, s kzben se sz, se beszd, vgigcssztatta a vlladon a kezt, s jl megfogdosott. Majd elejtettem azt a ronda Cicert vagy kit, de csak vigyorgott.

    gy van, vigytek szpen! Mind a ketten lngvrsen vonultunk az istenverte bsztkkel, mg egyms eltt is

    szgyelltk, amit csinlt az a marha. Amikor ra utn vissza akarta vitetni, elbjtam elle a vcbe. Mire bejttem, tallt mr magnak ms madarat. Megfogadtam, ha mg egyszer hozzm r, gy belergok a spcsontjba, hogy mg vistani sem lesz kedve.

    Ezt egybknt aputl tanultam. Ha valaki a villamoson meglktt engem, vagy annyira tolakodott, hogy elsodort mellle, akkor apu szpen utna rnent, aztn vagy gy rlpett a lbra, hogy mg a cipje is leesett, vagy jl spcsonton rgta. Aztn nagyon szelden elnzst krt.

    Ezek utn elkpzelheted, mekkora vltozst jelentett Bla bcsi. Mr az els rn megszerettem. Almt s krtt rendezett csendletbe, azt kellett lefestennk. Trelmetlenl dolgoztam, az almk egymsba folytak, s foltosak lettek. Hiba javtgattam.

    Mrgemben elsrtam magam. Odajtt, a vllamon t a rajz fl hajolt. Mit csinljak? panaszkodtam. Foltosak lettek. Hogy lehet ezt kijavtani? Sehogy mondta. Ezen mr maga Leonardo da Vinci se tudna segteni. Akrmennyire el voltam keseredve, nevetnem kellett. Magam eltt lttam Leonardt, ahogy

    fejcsvlva leteszi az ecsetet a padomra.. Azrt fejezd csak be. Ers hrmas mg lehet. Barackot nyornott a fejemre, s tovbbment. Egyszer sznetben hallottam, hogy a biolgia- s a fizikatanrn Bla bcsirl beszlgetett.

    Oldalt lltak az udvaron, a jobb kezkkel a bal kezkre knykltek, almt rgcsltak, s nztk, ahogy Bla bcsit krlveszik a fiai, a tavalyi nyolcadikosok. Csontos koponyja, ferde vgs szeme, llig lg bajusza s rksen gnyos-jkedv arckifejezse szokatlan volt a sok puha arc, fradt mozgs tanr kztt. Az is furcsa volt, hogy ltalban nem a kollgkkal, hanem a nagyobb gyerekekkel tlttte a szneteket.

  • Blnak knny ~ mondta a biolgia tanrn. Rhg csak az egszen. Azt csinl, amit akar. Be se menjen akr az rira. Vele mr nem lehet kiszrni.

    Lehetne. Csak a diri gy nz fl r, mint egy istenre. Kollgk, nem akrki jn a testletnkbe! Doktor Balogh Bla professzor, a Kpzmvszeti Fiskola tanszkvezet tanra vagyis csak volt tanra" Ha az ember gy hasra esik eltte, akkor persze minden j, minden szp, amit az reg csinl. De ha jobban megnznd innen nem hallottam tovbb, mit kellene jobban megnzni, mert a kt asszony sszebjva kezdett sustorogni:

    Elkpedtem ezen. Mg hogy Bla bcsi rhg az egszen? Hiszen nem volt mg egy tanr, aki annyira felkszlt volna az rira. Az a rengeteg, gynyr knyv, amit otthonrl becipelt neknk. Felrta a tblra a hrom nagy korszak nevt: trecento, quattrocento, cinquecento. v elejn megmondta, hogy ezekrl fogunk tanulni. Mg a legbutbb is megjegyezte, hogy mit jelentenek. s nem fltette a nmet meg angol nyelv kpesknyveit, vgigkldte a padsorok kztt.

    Szinte ma is hallom a hangjt. sz volt, meleg sz, kinyitotta az ablakot, odallt el, a napfny ragyogott a kopasz fejn.

    Most hunyjtok be a szemeteket. Utazunk. Vonatra lnk, elhagyjuk Budapestet, elhagyjuk a Balatont. Most tlpjk a hatrt. Jugoszlvia. Sokat megy a vonat, de jszaka van, semmit se ltunk. Reggelre kopr, fehr mszkhegyek kztt brednk. Izz ksivatag, csak itt-ott ltni egy-egy sttzld, magnyos tujt. Halad tovbb a vonatunk. Estre gynyr vrosba rkeznk. Fehr hzai kztt lent mlyen szikls tengerpart, tintakk vz. Fimban vagyunk, vagy ahogy ma nevezik: Rijekban. De nem idznk itt sok. Fogjuk a csomagjainkat nincs sok, csak egy htizskot hoztunk magunkkal. Abban is mi van? Termszetesen olajfestk, nhny vszon, akvarellpapr, vzfestk, ecsetek, ceruzk vannak benne. Gyalogolni fogunk, nem cipelhetnk tl sokat, csak a legszksgesebbeket hoztuk magunkkal, igaz? nevetett a hangja. Nem nyitottuk ki a szemnket.

    Hajn rkeztnk Velencbe. Ez lesz utunk utols llomsa majd mondta Bla bcsi. Most csak messzirl csodljuk

    meg a fehr templomtornyokat, a Szent Mrk arany kupolit. Nem megynk a Rialtra sem, akrmilyen hvogat is gy estefel ez a vros, ellenllunk a vsri zsibongsnak, a gondolsok neknek s a csatornk furcsa, ladik-, olaj-, hal- s parfmillatnak. A fsts gyrvrosban, Mestrben vonatra lnk, s meg sem llunk Padovig. Mert a trecento trtnete itt kezddtt, itt ll a Scrovegni-kpolna, Giotto Szent Antal letrl szl festmnyeivel

    gy utaztunk behunyt szemmel rrl rra vgig Itlin. Idztnk Firenzben s Rmban, jrtunk Npolyban, kiruccantunk a pompeji romokhoz csak ha mr itt vagyunk, mert nem tartozik szorosan a trgyhoz, de nem szabad elmulasztani, ha az ember egyszer erre jr, ahogy a grg templom megtekintst sem Szicliban.

    Aki ennyire vgyta viszontltni Olaszorszgot, nem csoda, ha vilgg ment. ltalnos iskolai tanri llst brhol kap, hiszen t nyelven beszl. De nemcsak ltalnos iskolait, taln mg professzor is lehet. A trecento, quattrocento s a cinquecento professzora valahol a fld kerekn, mert azt mindentt tantjk.

    Egybknt az itteni rajztanrnvel is jl megrtjk egymst. Pedig itt ms a rajzra, mint otthon. Nem is kifejezetten rajzot, hanem olyan kzimunkaflt tanulunk. Vannak rajz- s szobrszrk is. Szobrszrn tmegynk a mterembe, kapunk agyagot, gyurmt, ki mivel akar dolgozni. Csak a tmt mondjk meg, mintt nem adnak.

    Nem csinljuk mind ugyanazt. Pldul legutoljra hsvti ajndkokat ksztettnk agyagbl. Mindenki annyit s olyat, amilyet akart. n egy-egy nyuszit csinltam a kt unokatesmnak egy-egy kosr tojssal. Klri nninek keresztet a megfesztett Krisztussal. Stephan bcsinak hamutartt, anyunak pedig egy ni vagy inkbb lnyfejet, amely rm hasonltott. Mindezt msnapra kiszrtottk, s akkor betettk az elektromos kemence polcaira, s kigettk.

    A kereszt nagyon tetszett mindenkinek. Soror Veronika, a kzimunka-foglalkozsok vezetje bemutatta az igazgatnnek s az osztlyfnknmnek is. Ksbb, amikor a

  • feltmadsrl kijvet mindannyian kszntttk egymst, megfogta a kezem, s azt mondta, hogy nagyon sok szerencst s boldogsgot kvn neknk a hsvti nnepekre, s kri az Istent, hogy az desanym minl elbb trhessen haza a szanatriumbl.

    Kezet cskoltam neki, igyekeztem, hogy ne lssa a knnyeimet, s n is nagyon boldog nnepeket s kellemes tavaszi sznetet kvntam. Persze, lehetetlen nyelvtani hibkkal, de azt hiszem, azrt megrtette. Nem engedte el a kezemet, a szeme el emelte, s gy mondta:

    Milyen gyesek ezek a kis kezek. Meghatan szp ajndkot ksztettek Krisztus feltmadsra.

    Nem tudtam mit felelni erre, de nem is vrt vlaszt. gy tett, mint aki jl megnzi, mitl is gyesek, van-e valami klnleges ltnival rajtuk. Aztn elengedte a kezemet. Megsimogatta az arcomat. n trdet hajtottam, elkszntnk egymstl. Egsz ton a beszlgets hatsa alatt voltam, nem tudtam visszatartani elbb a srst, aztn a mosolygst.

    Este lett, mire hazarkeztem. Enyhe, nedves tavaszi szl fjt, Klri nnik ablakai mr kivilgtva ragyogtak. k is voltak templomban, de Stephan bcsi utn az egsz csald evanglikus, Klri nni is oda jr.

    nnepi hangulat volt. Megtertettnk. Ma este vget r a bjt. Megjttek a harangok Rmbl, Krisztus feltmadt. Sonka, ftt tojs, torma, a gyerekeknek virsli az asztalon. Jcintok, fenygak gynyr vegvzban a tlaln, az ablakokban. Nem szabad ilyenkor egy kicsit sem szomornak lenni. n pedig legbell olyan, de olyan szomor vagyok.

    23.

    Ilikm! Harmadik napja nem rtam. Annyi minden trtnt azta, s vgre j dolgok is. A hsvt

    gynyr volt. Sttt a nap. Reggel a gyerekek kiszaladtak a kertbe, megkeresni az ajndkokat. Te nem mgy? krdezte Klri nni vrakozsteli arccal. Flszaladtam a szobmba, lehoztam az n ajndkaimat, amelyeket mg szombat este

    becsomagoltam. Odatettem ket a dohnyzasztalra a hallban. Mindenkinek rajta volt a neve. Szalagcsokrot ktttem a sznes papr fl, mindannyiuknak ms s ms szn keskeny selyemszalagbl.

    A kertben a bimbz forsythiasvny alatt megtalltam az n kosaramat is. A kicsik rme addigra mr nem ismert mrtket. Annyi mindent kaptak, mintha nem is hsvt, hanem karcsony lett volna. Ruht, jtkokat, iskolai holmit, mindent s mindenbl a lehet legszebbet. Aztn mg sokfle csokoldnyuszit, csibt kotlssal, tojsokat. Gynyr volt, ahogy sztrmoltk a terasz szln.

    Az n csomagom mg bontatlan volt. gyis tudom, mit kapok gondoltam korbban, hiszen a szneseket, a vzfestket egytt

    nztk ki. De most rajtam is ert vett az izgalom, olyan nagy csomag fekdt a svny tvben, gy

    fnylett rajta a sznes papr meg szalagcsokrnl egy pihs csibe. Kibontottam: gynyr csipks gallr, fehr blz s sttkk-zld-fehr skt kocks rakott

    szoknya volt benne a festkeken, sznes ceruzkon kvl. Nyuszik, tojsok, csokicsibk s Stephan bcsi ajndka: egy vajszn, vkony, tavaszi brkeszty. Most nagyon szgyelltem, hogy nem vettem semmit nekik. Ha a kis zsebpnzemet jobban beosztom, biztos vehettem volna valami aprsgot mindenkinek. Hirtelen olyan semminek tntek az iskolai ajndkok, s olyan figyelmetlennek, hltlannak reztem magamat.

    Odafutottam a teraszra nyl ketts ajthoz, ahonnan Klri nni nzte az rmnket. sszevissza cskoltam. Stephan bcsi a dohnyzasztalnl lt, szivarozva olvasta az jsgot. t is megcskoltam, neki is megkszntem mindent. Akkor lttam, hogy mg meg sem nztk az n ajndkaimat. Nem is mertem most felhvni rjuk a figyelmet. gy reztem, majdnem jobb lenne, ha semmit sem adtam volna.

    Klri nni bejtt, javasolta, hogy prbljam fel az j ruhkat, mert amg nem ltjuk, j-e, addig mg nem biztos, hogy rmet szerez az ajndk. Flszaladtam a szobmba, gyorsan

  • tltztem. Pont gy festettem most, mint az itteni lnyok, mint az osztlytrsaim. Csak a hajam gndrdtt akaratosan, nem volt olyan arcba hulln sima, mint a legtbbjk.

    Na, rd mennek? trelmetlenkedett lentrl Klri nni. Gyere, mutasd mr magad! n is kvncsi vagyok, hogy eltallta-e a Nyuszi.

    Lejttem. Mindenkinek nagyon tetszett az j ruhm. Kis Klri kicsit irigyen simtott vgig a blzom b, hossz ujjn.

    Aber bist du schn, nicht wahr? Mutti, nicht war?5 Doch, doch Deine Kusine ist ein ganz schnes junges Fraulein. Nun, wie gefallt jetzt

    dir?6 vette lbe t Klri nni. Szp, szp bizonygatta komolykodn kis Klri. Szeme az asztalon lev csomagokra

    esett. Mikor ltta, hogy az neve is szerepel rajtuk, gyorsan bontogatni kezdte a paprt. A parkett fltt tartotta, odaszaladtam, s a hamvas brsonyhuzat kanap fl vittem, nehogy kiessen s eltrjn valamelyik agyagfigura.

    Nagy sikert arattam a kis kermikkal. Clara rmt ltva a tbbiek is kibontottk az ajndkukat. Kr, hogy a keresztet nem Stephan bcsinak adtam, sokkal jobban tetszett neki, mint a hamutart. Pedig annl is igyekeztem: szllevl formja volt, ngy cigarettatart hellyel.

    Stephan bcsi gy dnttt, hogy a keresztet akasszuk a hall bejrata fl. Pedig eredetileg Klri nni szobjba, a komd fl szntam, gy, ahogy az igazgatn komdja fltt is fggtt egy az irodban.

    Nem is tudtam, hogy ilyen gyes kezed van mondta Klri nni. s Stephan bcsi is elismerssel ksznte meg az ajndkot. Faggatni kezdett, hogy a nvrek adtk-e a mintkat. Valahogy gy kpzelte, hogy mindannyian kaptunk formkat, abba belenyomkodtuk az agyagot, aztn sztszedtk a formt, s kigettk. Nevetnem kellett. Micsoda nagyzemi technika.

    Nem, nem. Mindenki olyat csinlt, amilyet akart vagy amilyet tudott Ganz frei? Aber dass ist nicht mglich hitetlenkedett. s ist nicht so einfach7 Klri nni magyarzott neki, de nem hitte. Egyre azt bizonygatta, hogy vlogatni lehetett a

    formk kztt, arra mondom n, hogy egsz szabadon. Klri nni elmagyarzta Stephan bcsinak, amit mondtam. Kicsit ingerlt volt, amirt nem akart a fejbe frni a dolog. Most is hitetlenkedve hallgatott.

    Felszaladtam a szobmba, s lehoztam az anyunak ksztett kis szobrot. Arra csak nem mondhatja, hogy elre gyrtott.

    Wer ist das?8 dugtam az orra el nem ppen udvarias nmetsgemmel. Visszahklt a kezemtl, krbeforgatta a kis szobrot.

    Ach, ganz gut, ganz gut. Man erkennt dich9 s Vjisszaadta. Szinte elkedvetlenedett, hogy nem neki lett igaza. Klri nni lnk tetszssel nzegette a fejemet.

    Valsgos kis szobrsz vagy. gyes. Nagyon gyes. Nem igaz, Stephan? Stephan bcsi rdektelenl blogatott. Nagyon, nagyon, igazn rdekes, milyen aprsgokkal el lehet venni az ember rmt. Dlutn megltogattuk anyut. Klri nni egy steppelt, knny s vkony rzsaszn pongyolt

    vitt neki. Ez most a legjabb divat. Az egsz csald ott volt, gy keveset tudtunk beszlgetni egymssal. Jobban van, sokkal jobban, mint mlt vasrnap. Az aulban vrt rnk, a nagy kerek asztal mellett, a dszes tkrk alatt, ahonnan az veges ajtn t kiltni a szanatrium parkjba.

    Tavasz lesz, most mr egsz biztos tavasz lesz. Tavasszal meggygyulok, munkt keresek Minden rendbe jn biztatott minket. De olyan trkeny s bnatos az arca, olyan gynge s sovny, hogy nehz volt elkpzelni t a szanatrium falain kvl.

    A kis agyagszobrot, amelyet ksztettem, sokig nzegette, forgatta, aztn visszatette a dobozba.

    5 De szp vagy, ugye? Ugye, mama?

    6 Igen, igen Igazn szp nagylny az unokanvred! Tetszik, ugye, neked is?

    7 Teljesen szabadon? Hiszen ez lehetetlen. Nem olyan egyszer

    8 Ez kicsoda?

    9 Egsz j, egsz j. Fel lehet ismerni tged

  • Taln nem is tetszik? krdezte Klri nni. De Nagyon gyes abbahagyta a mondatot. Klri nni faggatni kezdte, mi az, amit

    elhallgat.

    Jobban hasonlt apdra, mint terd bkte ki vgl kedvetlen arckifejezssel anyu. Tnyleg! kiltottam fl boldogan, s jra kicsomagoltam. Nem tudtam, mi is az, amit

    ltok rajta Igen, ht persze nagyon rltem. Mindig nagyon rltem, ha valaki azt mondta, apura hasonltok: s most az is eszembe jutott, hogy taln sikerl egy szobrocskt ksztenem apurl is. Azt meg az n jjeliszekrnyemre lltanm. Mr majdnem elrultam az tletemet, de aztn meggondoltam magam.

    Klri nni ervel be akarta bizonytani anyunak, hogy ez a szobrocska egy csppet sem hasonlt apura, jobban hasonlt a Sebessyekre, mint amennyire n magam valjban hasonltok. Elcsodlkoztam Klri nni hevessgn. Ht mrt kne letagadni azt, hogy n az apu fejt rkltem? A fehr brm, amely igazn sohasem barnul le, csak nagy, piros rzskat kap, a gndrd, csaknem fehr hajam, a kk szemem, a fejem kereksge, mindez aputl van. Olyanok vagytok egytt, mint kt tojs mondogatta mindig Ibolya nni.

    Anyu nem vitatkozott, de rosszkedv lett, s a szobrocskt visszaadta nekem. Itt csak eltrne. Vidd haza, s tedd a hlszekrnyemre. Ksznm. Nagyon gyes kezed

    van s megsimogatta az arcomat. Ltod, n nem adhatok neked semmit hsvtra. Itt nincs zlet, meg pnzem sincs. Az jszaks nvr bevsrolt ugyan annak, aki megkrte, de n nem akartam kltekezni. Abbl, ami nlam van, gysem tudtam volna semmi rtelmes ajndkot hozatni. Hiszen mg a cigarettval is sprolnom kell.

    Mindenki zavarba jtt anyu szavaira. Klri nni is, n is, de taln mg Stephan bcsi is megrtette. Anyu mentegetzni kezdett, hogy gy is hlsnak kell lennie, de ez sem javtott a helyzeten.

    Nem jhetsz ki a parkba? vetettem kzbe, hogy msra fordtsam a szt. Dleltt mindig stlunk. Egytt az egsz osztly. Persze csak azok, akik l