Lofegyverek Rendszertana I. Kötet

7/26/2019 Lofegyverek Rendszertana I. Kötet

http://slidepdf.com/reader/full/lofegyverek-rendszertana-i-koetet 1/93



ZMNE

BOLYAI JANos

KATONAI MUSZAKI FOISKOLAI KAR

Fegyverzettechnikai Tanszek

Dr.(PhD) Farkas Tivadar

euro-mernok

f6iskolai tanar

L O F E G Y V E R E K R E N D SZ E R T A N A

~§~I015



Kiadja:

Dr. Farkas Tivadar euro-rnernok fOiskolai tanar

A BJKMFK Fegyverzettechnikai tanszekenek tanara

Oldal

8

A IOfegyverek ballisztikai adatainak es a IOporok jellernzoi-

n ek fo ga lrn ai e s rn ert ek eg ys eg e a z " SI" r en ds ze rb en 1 1

Irta es szerkesztette:

Dr. Farkas Tivadar foiskolai tanar

I. A IOfegyverek fejlOdestOrtenete

1. LOfegyverek kialaku1<isanak feltetelei, tOrtenelmi

attekintes

1.1. Oskozossegi tarsadalom

1.2. Kozepkori feudalista tarsadalom

1.3. A kesobbi tarsadalmak

Minden jog fenntartva a sokszorositas barmilyen formajat

(fot6k6pia, mikrofilm keszitese adatrendszerben va16 tarolasa),

A nyilvanos eloadas, valamint a forditas jogat az egyes reszeit illetoen is.

A konyv a szerzoi jogr61 sz616 1999. evi LXXVI. Torveny

HataIya ala esik . 2. A fegyverek kialakulasanak kezdeti szakasza

2.1. EgylOvetii kezi lOfegyverek fejlodese

2.2. A lopor felfedezese

2.3. Szakallas puskak megjelenese

2.4. K an6cos m us keta

2.5. Loszerek a kan6cos musketahoz

2.6. K er ekes pus kak

2.7. Pisztolyok kialakulasanak kezdeti szakasza

Lektorok:

Dr. habil. Turcsanyi Karoly rnk . ezds. egyetemi tanar

Dr. Radii Tibor ezredes foiskolai docens

Kalman Gyula nya. mk. ezds. fOiskolai docens

Tipografiai es hitvany szerkeszt6:

FiistOs Ferencne zaszl6s

3. Az elOltOltos fegyverek tovabbi fejlodese, a kovas

puskak kialakulasa

3.1. A kovas puska elsuto szerkezetenek felepitese es

mukodese

3.2. A huzagolt csovU fegyverek megjelenese

3.3. ElOltOltos csappanytlis rendszerek

Felelos kiad6: Dr.Farkas Tivadar a Zrinyi Mikl6s Nernzetvedelmi Egyetem tanara

Kesziilt a Multiszolg Bt., Vac nyomdajaban

Nyomdavezeto: Kajtor Istvan

Kesziilt: 200 peldanyban

4. A lOfegyverek refOlmkora (1860-1885)4.1. A gyutiis, hatultOltos puskak

4.2. C sap6d6 zar ak

4.3. A tOmbzaras hatultOltos fegyverek

4.4. A gerendely zaras hatultOltos fegyverek

4.5. A zar6 tarcsas zarszerkezet



A zarohlsok korszeriisodese, Mauser zar megje-

lenese

Zardugattylis f egyverek

Mauser zaras egylOvetii puskak

1. Az ismetJ6 fegyverek alkalmazhat6saga es csokken6

szerepe a hadviselesben 73

1.1. A puska tovabbi alakulasa az LVilaghaboru utan 74

5.1.

5.2.

6. Zarolasok es 16szer elhelyezesi formak ismet16

fegyvereknel 41

6.1. Zarak es zarolasi rendszerek ismetl6 fegyve-

rek nel 426.1.1. Mauser zaras ismet16 pusldk 42

6.1.2. Mannlicher zarolasu ismet16 puskak 42

6.1.3. Winchester zarolasi elven miikod6 ismet16 fegyverek 45

6.1.4. Egyeb zarolasi formak ismetl6 fegyvereknel 47

6.2. A !6szer elhelyezese es az adogat6rendszer ismetl6

fegyvereknel 48

6.2.1. Eloagytaras ismetl6 puskak 48

6.2.2. Kozepagytaras ismetl6 puskak 51

6.2.2.1. Egysoros elrendezesu kozepagytar 51

6.2.2.2. Ketsoros koze pagy taras ism etl6 feg yverek 53

6.2.2.3. 01daIszek renyes kozepagytar 546.2.2.4. Dobszekrenyes ismetl6 puskak 55

6.2.3. Tusaagytaras fegyverek 57

2. A IOfegyverek automatizaltsaganak foka

2.1. A z i sm et l6 f egyverek fogalma

2.2. A.tteres az "ont61t6" puskakra2.3 . A f ela ut om ata f egyverek meghatarozasa

2.4. A z aut om at a fegyverek meghatarozasa

2.5. Vegyes uzemm6du fegyverek

2.6. Az automatizaltsagi fok meghat{lrozasana1 eiOfordul6

felreertesek

3. Az automata es felautomata fegyverek rendszerbe

foglalasa

3.1. Szabadon hatrasik16 t6megzaras fegyverek

L-l/A tipus

3.1.1. A szabadon hatrasikI6 t6megzaras fegyverek fogalma3.1.2. A zar kinyitasanak szakasza

3.1.3. A zar hatrasiklasanak t6rvenyszeriisegei

3.1.4. A t6megzar mozgasanak t6rvenyszeriisegei, a zar

megindulasa utan

3.1.4.1. A zar mozgasa sur16dasmentes kortilmenyek kozott

3.1.4.2. Zar hatrasiklasos utkoztetessel

3.1.4.3. A zar hatrasiklasa rug6 er6 elleneben

3.1.4.4. Zar hatrasiklas surl6dasi viszonyokkal

3.1.5. A t6megzaras fegyverek kialakitasai

3.1.6. A t6megzaras fegyverek ertekelese

3.1.7. Az e16gylijtasos t6megzaras fegyverek

3.1.7.1. Az el6gylijtas fogalma

3.1.7.2. Az e16gylijtas problemaja

3.1.7.3. A zar mozgasi diagramja

3.1.7.4. A zar kialakitasa elogylijtasos fegyvereknel

3.1.7.5. Az elogyujtasos fegyverek ertekelese

7. A pisztolyok kialakulasa es fejlodese

7.1. A pisztoly kialakulasa es megjelenese

7.2. Forg6dobos pisztolyok

7.2.1. A tovabbit6 mechanizmus felepitese

7.2.2. Az elsuto szerk ezet mukodese

7.2.2.1. A forg6 pisztolyok szerkezeti ertekelese

93

93

95

97

101

105

107

108

108

108

109

III

111



3.2. Felszabadon hatrasik16, kesleltetett tOmegzaras

fegyverek I.-liB tipus

3.2.1. A kesleltetett tOmegzaras fegyverek fogalma

3.2.2. Kesleltetes rug6 elOfeszitessel

3.2.3. Mechanikusan kesleltetett tOmegzaras fegyv~rek

3.2.3.1. Schwarzlose 7 1 1 2 M. geppuska

3.2.3.2. A Thompson rendszerii kesleltetes

3.2.3.3. A S.I.A. zarolasi rendszer (Societa, Italia, Anonima)

3.2.3.4. Kiraly geppisztoly kesleltetett tOmegzara

3.3. Hosszu csoMtrasiklasos fegyverrendszer

V 2 -A tipus

3.3.1. A csohatrasiklasos rendszerek fogalma

3.3.1.1. A Chauchat goly6sz6r6

3.3.1.2. A hatrasiklas erotani viszonyai

3.3.1.3. A kireteszelesnellejatsz6d6 erotani jelensegek

3.3.1.4. A cso eloresiklasi diagramja

3.3.1.5. A zar elOresiklasa

3.3.2. A hosszu csohatrasiklasos rendszerek ertekelese

112

112

112

115

116

119

124

126

3.5. Az egesz fegyver mozgatasara atadott energia elven

mlikodo fegyverek csoportja 1.-3. csoport

3.5.1. A hatrasiklasi energian alapu16 fegyverek elvi

megoldasa

3.5.1.1. A kireteszeles a zar hatrasiklasa a szan tehetetlen-

segebol ad6dik

3.5.1.2. A szan tehetetlensege csupan a kireteszelesre

fordit6dik

3.5.1.3. Az egesz fegyver mozgatasara atadott energianalapu16 fegyverek ertekelese

133

133

133

137

138

140

141

142

3.4. Rovid csohatrasiklasos fegyverrendszerek (I . -2 / B ) 1 4 2

3.4.1. A rovid csohatrasiklasos fegyver miikodesi elve

es felosztasa a reteszeles formaja szerint 142

3.4.1.1. Vizszintesen mozg6 reteselesii halad6 zarmozgasu

fegyverek 144

3.4.1.2. A zar halad6 mozgast vegez, a retesz fiiggoleges

sikban mozdul el 148

3.4.1.3. A zar halad6 mozgast, a retesz forg6 mozgast vegez 152

3.4.1.4. A zar egyenes vonalu mozgassal halad, a reteszeles

csuk16s mechanizmussal biztositott 1593.4.1.5 . F or g6 za ra s, fo rg 6 re te sz es f eg yv er r en ds ze re k 1 65

3.4.1.6. 01dalt elmozdu16 zarolasu, rovid csoMtrasiklasu

fegyverek 169

3.4.1.7. Billeno zaru fegyverek 169

3.4.2. A rovid csohatrasiklasos fegyverrendszerek

, ertekelese 173



Az 1972-ben kiadott jegyzetem olyan tantervi strukrunira epUlt,

amelynel az volt a eel, hogy az uzemmemoki szintll kepzesre val6 atteresnek

minel tObb friss tananyagi feItetele aIljon rendelkezesre. Ekkor konyvem, a

fegyverzeti kepzes alaptankonyvenek szamitott. Ezt bizonyitja az a teny is,

hogy az akkori idoszakban elkepzelhetetlenlil nagy (500) peldanyszamban

sokszorositottak .1 Az6ta eItelt mintegy 30 ev alatt sok minden valtozott. At-

alakult, fejlodott a tarsadalom, valtozott a miiszaki elet es betOrt a szamitas-

technika. Igy idoszeriive valt a jegyzet atdolgozasa, korszen1sitese es uj tart a-

lommal va16 megtOltese. Mindezt ugy kivanom elvegezni, hogy az akkor

megalkotott rendszer maradand6 ertekei valtozatlanul tovabb eljenek .

A valtozasokr61, csak erintolegesen:

• Bevezetesre kerlilt az "SI" meltekegysegrendszer, amely letiltotta egy sorklasszikus ballisztikai dimenzi6 hasznalatat, ezzel megvaltoztatta a fegy-

verek rendszertani, ballisztikai vizsgalatamil a meres es szamszeriisites

(ertekeles) alapjait.

• A z elm ul t i doszakban r oham os f ej lodesnek i ndul t a l Oves zf egyver -

teehnika. Ujabb es ujabb fegyvercsodakat reklamoznak a fegyvergyart6

cegek . Ugyanakkor, a Vilagban lezajlott helyi haboruk (Vietnam, Arab

haboruk, Obol haboru) bebizonyitottak, hogy a j61 bevalt es kiforrott 10-

veszfegyverek, szinte valtoztatas nelkLilkerLiltek tOmeges alkalmazasra.2

• Az uj biztonsagpolitikai hipotezi.sek alapja, hogy nem az atomfegyverek-

kel megvivand6 haboruk fogjak a jovoben veszelyeztetni a Vilag bekejet,

az emberiseget, hanem a helyi konfliktusokb61 ad6d6 lokalis fegyveres

cselekmenyek, amelyekben a nagy hat6erejii, konnyii, sokfunkci6ju kezi-

fegyverekjatszanak alapveto szerepet.

I Az eltelt, 30 ev alatt szinte valamennyi peldany "elfogyott"

2 M16, MG-42, Beretta. stb.

A felsorolt indokok azt bizonyitjak, hogy a fegyverzeti szakmaban nem-

hogy csokkent volna a lOveszfegyverek jelentosege, hanem felertekelOdott

hasznalatuk, lizemelteteslik es lizembentartasuk, javitasuk ismerete es pro-

fesszionalis vegzese. A fOskola jelenlegi tantervi strukrurajat61 fiiggetlenUl

tekintem at azt az ideaIis folyamatot, amely alkalmas arra, hogy tudassa val-

jon a fegyv erelm elet tanany aga. Ez a felkes zitesi mode ll minde n kepz esi

rendszerre adaptalhat6.

Nem art ismetelten felidezni a fegyverzeti eszkozok tanulasi folyamatates ennek kapcsan sZliksegesnek tartom visszakanyarodni a ballisztikahoz,

elozo tanulmanyaikhoz.

r----

1

1

1

1 E l m e l e ti a l a p---------------

- - - --I

Kiserleti balIisztika 1I

1

I

----------------

f

J avitlistechnologia

A "Loveg es fegyver szerkezettan" cimii tantargy ballisztika utani

igen nagy fejezete a Fegyver szerkezettan, amely a kezi lOfegyverek miikode-

senek, felepitesenek tOrvenyszerusegeit, matematikai, es fizikai, mechanikai

osszeftiggesei t targyalj a.

A f k tt i t lt l it6 h l t h t k t f6



A fegyver szerkezettan, mint altalanosit6 halmaz tehat ket f6 reszre

oszthat6:

11 L6fegyverek rendszertana.

2/ L6fegyverek szerkezettana.

A L O F E G Y V E R E K B A L L IS Z T lK A I A D A T A I NA K

E S A L O P O R O K J E L L EM Z O I N EK

F O G A L M A I E S M E R T E K E G Y S EG E A Z " S I"

R E N D S Z E R B E NA r e n d s z e r t a n foglalkozik a 16fegyverek miikodesevel es iizemeltete-

sevel, kiindulva a fejl6desWrtenetb61, majd az ismetl6 fegyvereken keresztiil

juthatu nk el korun k legmo demeb b autom ata es felauto mata fegyve reig. Eb-

ben a reszben foglalkozunk az automata es felautomata fegyverek felosztasa-

val, azok szerkezeti megval6sitasaval, mechanikai, kinematikai osszefligge-

seinek targyalasaval. C e l u n k l e sz olyan rendszertani ismeretek megszerzese,amelyek birtokaban a jov6ben rendszeresitesre keriil6 lOveszfegyverek mii-

kodese, rendszerbe val6 besorolasa ona1l6an elvegezhet6.

A 16fegyverek s z e r k e z e t t a n a a mar eddig tanult ballisztikai, rendszer-

tani fogalmakra alapozva tanulmanyozza, tudomanyos szinvonalon a 16fegy-

verek egyes alkatresz csoportjait.

A csoportositas nem felel meg a jelenlegi tantervi tantargy szerkezet-

nek, megis helyenval6nak tartom bemutatni, marcsak a technol6giai folya-

mat erzakeltetese miatt is.

F e l ad a tu n k l e sz a kiilOnboz6 szilardsagtani meretezeseket vegrehaj-

tani, ellen6rzesi es tervezesi szinten.

A tananyag eredmenyes elsajatitasahoz igen alaposan at kell ismetelni

a matematikai, szilardsagtani, kinematikai ismereteket, amelyek elengedhe-

tetleniil sZiiksegesek a rendszertan es szerkezettan ke1l6 mertekii megertese-

hez. Fel kell hasznaIni azokat a targyi felteteleket, amelyeld<el a konkrM

anyagon keresztiil juthatunk el az altalanos Wrvenyszeriisegekig.

Celom az volt, hogy tullepjek a nepszeru tudomanyos ismeretterjesz-

tes szintjen, ezaltal olyan fegyverrendszertani konyvet alkossak meg, amely

alkalmas a lOveszfegyverek rendszerszemleleru feldolgozasahoz, azon ke-

resztiil keszsegeket es kepessegeket alaldtson ki, a fegyverzeti szakiranyligepeszmemokokben, az elemz6 ertekel6 munkahoz, valamint alapokat te-

remtsen tervez6i, konstrukt6ri feladatok vegrehajtasahoz.

A rendszertan vizsgaIati m6dszerei alkalmazasa soran elkeriilhetetlen ,

hogy azokkal a fizikai fogalmald<al foglalkozzunk, amelyek a ballisztika

alapjat kepezik. Ellentmondasos a fegyver elemz6k helyzete, hiszen a ballisz-

tikai kutatasokat, a ket Vilaghaborut megel6z6, es a kozotti vizsgalatok,

elemzesek alapoztak meg. Az az6ta eltelt id6ben a ballisztikusok atvettek a

szamitastechnikai m6dszereket, a matematikai apparatust. Az esetek zome-

ben nem tertek at uj mertekegyseg rendszerekre, hiszen a zomeben tapaszta-

lati kepletek, nomogram ok, az akkori mertekegyseg rendszert vettek alapul.

Az alland6k es a konstansok mindeniitt a regi tartalmat reprezentaltak . Az uj

rendszerre val6 atteres ujabb kutatasokat, uj definici6kat es uj eljarasok ki-

dolgozasat igenyeltek volna.

Ezek azonban alapkutatasok voltak es I-Hinert, Leduc, Szjerebja-kov,

Siacci tudomanyos eredmenyeit senki nem ldvanta feli.ilmulni. Ezert a mo-dern ballisztikaban azt az elvet alkalmaztak, hogy megtartottak a regi kutatasi

eredmenyek altai feltart eljarasokat es a vegen az eredmenyek konstatalasa

id6szakaban alkalmaztak az uj, adott esetben az "SI" mertekegyseg rendszert.

Ezen elv alkalmazasa erdekeben ismetelten sziikseges a 16porjellemz6ket

atismetelni, es ahol lehet az uj dimenzi6kat azok atszamitasi m6dszereit be-

mutatni. E celb61 sorol0111fel a 16por jellemz6ket, definialom azokat es le-

irom az uj definici6k tartalmat tovabba az "SI" mertekegysegben alkalmazott

dimenzi6kat.

1 .1 E g e s h o : jelenti azt a h6mennyiseget, amely keletkezik 1 kg Wme-gii 16por elegetesekor. A lOves soran ez a h6mennyiseg alakul at mechanikai

munkava.



2 . 1 Fajlagos gazterfogat: jelenti azt a gazmennyiseget, amennyi 1 kg

lopor elegetesevel keletkezik.

Az uj fogalmaink szerint a homennyiseg, azaz energiafonna, amelyre

igy ee1szeriien a t5bbi atszamfthat6.

A meehanikai energia: 1 mkp = 9,81 Joule

A homennyiseg nem hasznalhat6 mertekegysege: kal6ria (eal), kil6ka-

16ria (keal).

Atszamitas: leal = 4,191.; lk ea l= 4 ,1 9k J.

Tehat: Q[JOU~gJ

3 .1 Egesi homerseklet: Tlo

K J Kelvin - fok .

4 . 1 A IOpor siiriisege: [g/ 3; kg/ 3] azonos a regi fajsuly erteke- /em /dm

Az elemzesek fontos parametere a lOfegyverek hatasfokanak megha-

tarozasa. A gepeszek - fegyver-loszer konstruktorok - a hiive1ybe "t5ltott"

hoenergiat ugy szamoljak, hogy a lopor t5meget szorozzak az egeshovel.

hasznos energiaHatasfok = ~-----

bevitt energia

Pelda: A lOvedek t5mege: 8,0 g (8*10-3kg). A kezdosebesseg, V 0= 400 m / s .

(9 mm.-es NC Parabellum loszer)

E = mV6 = 0,008 * 40 02 = 640Joule

2 2

A bevitt osszes energia: (NC lopor: 0,42 *10-3

kg, Q = 4066 Joule)

H ata sf ok = 6 40 Jo ul e = 0 ,3 74 = 3 7, 4% = 37 ,4 %0,42 * 4066Joule

5 . 1 A lopor ereje: a ballisztika egyik leglenyegesebb jellemzoje. Je-

lenti azt a "munkavegzo l{epesseget", tehat energiat, amely keletkezik 1 kg

t5megii lopor elegetesevel, atmoszferikus nyomason es ~ hOfokon.

Regi fogalmaink szerint: f[kPj{gJ

1mkp = 9,811oule ,

Tehat uj fogalmaink szerint f dimenzi6ja [JOU~gJ

1mkpj = 9 81J oule/ lkg' /kg

A kovolumen, egesi sebesseg, fajlagos felszin fogalmai az uj mertek-

egysegben nem valtoznak.

6 . 1 Toltesi siiriiseg: ~, jelenti a t5ltet t5meget, az egesi terfogathoz

viszonyitva.

~=~=[g/ .kg/ ]Wo / ern

3' / drn

3

A ballisztikai szamitasaink soran fontos dirnenzi6 a nyornas. Az at-

moszferikus nyomas regi dimenzi6jat: kp j 2 - nem hasznaljuk./cm

I



A nyomas altalunk hasznalhat6 dimenzi6ja P a s c a l: [P a J ; es a

Megapaseal: [MPa], tovabba a: bar

IPa +1 N/ m2

1kp/ em2 = 98,lkPa = 0,098MPa.

I.

A LOFEGYVEREK FEJLODESTORTENETE

A nyomas el1eket ballisztikaban gyakran merjilk (adjuk meg) a "bar"

dimenzi6val is.

1 bar = 105 Pa = = 1 kp/cm 2 ( az elteres nem egeszen 2%, a

9,81 es a 10 kozotti kereldtes miatt.

A fegyver az emberi tarsadalom egyik legregibb eszkoze. Az osko-

zossegben az ember taplaIekanak megszerzeset es letfenntal1asat eelozta.

Mindaddig ez volt a feladata, amig az osztalytarsadalmak ki nem alakultak .

Ezert a fegyverek fejlodestOrtenetet mindig dialektikusan, a tarsadal-

mi formak fejlodeseben kell vizsgalni.

1.1. Oskozossegi tarsadalom.

Az ember alaposztOnebol fakad a taplalekszerzes.

Ez ket terillet fele iranyult:

a. / noven yi taplale k,

b. / allati taplalek.

Az elozo megszerzese a gyiijtogeto eletm6ddal biztositva volt, de amasodik pontban emlitett taplalek megszerzese mar problemat okozott elode-

inknek, mivel esak hare aran tudta elejteni a vadat. Ezert eszkozt szerkesztett

maganak / Darwin szerint: az "emberre valas" feltetele/, hogy elerje eeljat. igy

alakult ki az elso fegyver, a "kobalta".

Ezt az eszkozt esak kozelhareban tudta hasznalni az osember es nem

mindig volt sikeres az ot tamad6 vadallatokkal szemben.

Ekkor valt sZilksegesse olyan fegyverek keszitese, amelyek nagyobb

tavolsagr61 ugyan olyan eredmennyel hasznalhat6k. A kobalta meghosszabbi-

tott nyelebol es kihegyezesebol lett a "darda", amely a kesobbi hadviseles

fontos eszkoze lett.Ugyanekkor felismerte az osember az elhajitott ko mozgasi kepesse-

geben rejlo energiat es kezdte azt felhasznaIni. Ekkor alakult ki, az un. "ospa-

rittya", amelynek energiajat egy meghajlitott ag rugalmassaga adta. A 10-

fegyverek fejlOdestOrtenete valahol itt kezdodott.

A loporalland6k atismetlese azt eelozta, hogy minden korillmenyek

kozott at tudjuk szamitani a regi eljarasi m6dokban alkalmazott dimenzi6kat

az uj SI mertekegysegben alkalmazott ertekekre.

A mindennapi eletben a "suly" megnevezest hasznaljuk szamos olyan

esetben, amikor val6jaban tOmegrol van sz6. (Peldaul az ember testsulya, a

jannu vek raksul ya, postai killdem enyek sulya stb.) Ilyen esetekb en leghely e-sebb a kilopondban megadott sulymennyiseget azonos szamertekkel kilo-

grammban kifejezett tOmegnek tekinteni.

Mar az oskozossegi tarsadalomban felismertek , hogy egy rugalmas ben a piacszerzes, szuksegesse tettek a gyannatositast es altalaban a teriilet-



g , gy gy g

agban milyen energia rejlik . Ezutan hamarosan elerkeztek az ij es nyil felta-

lalasahoz, amely egeszen az ujkor modem fegyvereig az egyik legfelelmete-

sebb fegyver lett.

p , g gy

h6ditast.

Tehat a kapitalista tarsadalom velejar6 t6rvenyszerii hozzatartoz6ja

lett a habom, mivel ezen t6rekvesek nem jartak ellenallas nelkul.

Vegso soron ezen osszetevok eredmenyeztek a kezi lOfegyverek to-

vabbi fejlodeset. A fejlodeshez, amely ebben a korszakban igen gyors volt,

hozzajarult a gepipar es a kapcsolodo tudomanyok t6keletesedese. A terve-

zes, a szerkesztes most mar nem egy ugyes kezii fegyverkovacsra volt bizva,

hanem elmeletileg a kornak megfeleloen j61 kepzett konstrukt6r csoportokra.

A femmegmunkalas, tehat a technologia pontosabb es olcsobb. Megjelennek

az ismetlo, es sorozatlovo fegyverek .

Maid kesobb tovabb fokoz6dott a haditem1eles es a fejlesztes. Nagy

energiakat' es osszegeket kot6tt Ie a fegyverkezes. A kUls6 es belso feszultse-

gek Europaban kozelednek az 1. Vilaghaboruhoz, ami a modem, technikailag

felszerelt hadseregek elsa, legnagyobb osszeUtkozesenek szintere lett. Itt al-

kalmaztak azok at a n agyhat6erejii eszkozoket, amiket a baditechnibiban meg

soha nem alkalmaztak / pl. nagy-hatotavolsagu agyli/. A nagytol11egii ha dvise-

lesnek nem felelte k m e g az eddigi ismetlOf egyverek, hanem a kutatasok, mas

nagyobb tiizgyorsasagli f egyverek k ialaldtasara tOrekedtek . igy alakultak ki, a

sorozatlov o, felautomata es automata fegyverek . Megjelentek a hadviseles-

ben a geppuskak , golyoszor6k es a geppisztolyok.

Az 1. es II. Vilaghabom kozott na gy vilagvalsagok s op ortek vegig

Europan es Amerik an, amelybol megint csak a hciborLlsk on junktura jelenthe-

tett kivezeto utat. Ez tOrvenyszer(Heg a fasizmushoz es a II. Vilaghab or u k i-

robbanasahoz vezetett.

A kezi lOfegyverek fejlodeseben nagy szerep uk v olt a vilaghabomk-

nak, hiszen a f ejlesztes gyors titeme itt v alt a le gsztik segesebbe.

1.2. Kozepkori feudalista blrsadalom..A rabszolgatart6 tarsadalmak utan, amely foleg a vag6 es sZUr6 fegy-

verek kialaku1<isat es kifejlodeset segitette elo, a feudalista tarsadalom jelen-

tette az elso, legnagyobb fejlOdest a lOfegyverek kialakulasaban.

Lezajlottak a nepvandorlasok, a nepek, nemzetek letelepedtek. Kiala-kult az allamhatalol11, annak kUlso es belso funkci6i, amelyek objektive sztik -

segesse tettek ezen funkci6k l11egtestesitoinek; a fegyveres eroknek, ill. a

fegyvereknek a fejlodeset.

Kialakult az uralkod6 osztaly amely megteremtette sajM eroszakszer-

vet a katonasagot.

Tortenelmi sziiksegszeriisegek lettek a h6dit6 hciborllk es kalandoza-

sok, amelyeket a magyar t6rtenelembol is ismertink . Ezek a katonai felszere-

lesek, fegyverzetek fejlodeset vontak maguk utan. A katonai fejlOdessel par-

huzamosan fejlodesnek indultak az egzakt tudorminyok, matematika, geomet-

ria, kemia stb. Nagyon fontos talalmanyok jarultak hozza a lOfegyverek fe j-lodesehez; pI. a lopor felfedezese.

Felfedezesenek idejet nem tudjuk pontosan meghatarozni. Mint koz-

tudott egyes kutat6k igazolasa szerint a loport mar a kinaiak kUlonbozo tin-

nepsegeken tlizijeitek celjara hasznaltak, de osszetetelet olyan titokban taliot-

tak, hogy meg a szomszedos, indiai allamok sem tudtak atvenni. Europaba

va16 atkeriilese, a tatarok vandorlasahoz kotOdik . Egyes kutat6k szerint a 10-

por alkalmazaseit a tatar lovassag es ttizerseg honositotta meg.

Ezzel uj fejezete kezdodott a fegyverek fejlodesenek; a tlizfegyyerek

kialakuhisa es fejlodese. 2. A fegyverek kialakuhisanak kezdeti szak asza.

2.1. EgylOvetii k ezi IOfegyverek fe jlOdese.

1.3. A kesobbi tarsadalmak.

Tobb teriileten lejeitsz6d6, ipari forradalmak a tudol11any robbamissze-

rii fejlodese megteremtettek a kapitalista tarsadalmak kialakulasanak feltetel-

et. A toke koncentraci6ja, a monop6liumok kialakulasa es ezzel osszerugges-

A lOf egyverek fejl6deset az ij j es nyil meg jeleneset61 szamit juk. En-

nek a fegyvemek a letrejotte es f ejlodese val6sagos t61ienelmi f olyamat lett.



Az 6sid6kt61 kezdve ezt haszllCllta az ember, tOrtenelme folyaman a

legtovabb. L6tavolsaga kifejlett allapotaban 400-500 lepes volt. Tovabbi fej-

16destjelentett az un. "szamszer ij". Er6sebb rug6zattal rendelkezett es kiala-

kitottak a valltamaszos tusa szerkezetet. Ezek a valtoztatasok meghagytak

ugyan az ij miikodesi elvet valtozatlanul, de megn6tt a 16tavolsaga es pontos-

saga

2 .2 . A I O p o r f el fe d e ze s e.

A 16por felfedezeset nem lehet pontos datumhoz kotni. Az 6korban

mar a kinaiak is olyan robban6anyagokat alkalmaztak, amelyeket reszben

tiizijatekokon raketak hajtasara, masreszt pedig bombak tOltesere hasznaltak .

Osszetetelet azonban szigoruan titokban tartottak es nem adtak at meg a

szomszedos nepeknek sem.

Egyes kutat6k szerint a tatarak sajatitottak el leghamarabb a 16por ke-

szites tudomanyat. Ezek a korai kiserletezesek es felfedezesek hamar fele-

desbe mertiltek, mivel hadi hasznalhat6saganak lehet6segeit nem ismeltek fei.

A XIV. szazadban Schwarc Berthold nemet szerzetes, alkimista ujb61felfedezte a fekete 16port. Val6sziniileg veletlenUl jott ra osszetetelere. Az

1331-b61 szannaz6 "Cividale" kr6nika mar ket, 16porral miikod6 16fegyverr61

emlekezik meg.

Id6rendben e16szor a fa n y e l ii s z a k a ll a s p u s k a k jelentek meg. Volta-

keppen a fegyver egy igen vastag falu cs6b61 allt, amely cs6 hats6 reszehez

egy fanyel kapcso16dik, ezt tusakeppen hasznaltak .

Ezutan kialakultak a va s n y e li i s z a k a ll a s p u s k a k , amelyeknel a fa tu-

sa helyett egy vas nylilvanyt er6sitettek a fegyver csovehez, ezzel a stabilitast

kivantak fokozni. Majd a f a a g y ba e p i te t t s z a k a l la s p u s lu i k kovetkeztek . Itt

nem egy egyszerii nylilvany kapcso16dik a cs6hoz, hanem az egesz csovet

faagyba foglaltak ktilonboz6 pantokkal. fgy egy vegig burkolt, de igen nehez

fegyvert kaptak .

Miikodestiket tekintve a legegyszeriibb loves tOrvenyszeri-isegen ala-

pultak . Elolr61 tOltOttek, ftigg6leges helyzetben e16szor a l6port, majd a kano-

cot, amivel a tOltetet lefojtottak. Ezutan kovetkezett az olombol keszitett go-

lyo es az ismetelt lefojtas.

A begylijtas, mivel a lOves leadasat egy izz6 fadarabbal, vagy eg6 ka-

noecal valtottak ki, az a cs6 vegen lev6 gylilyukon kereszttil tOrtent. Hatasa

200··500 lepesen beltil ervenyesult. Harci alkalmazhatosaga f61eg lelektani

vonatkozasban volt. A nagy dorej, ftist, megzavarta az ellenseges hadrendet,

de az er6s vertezetben es pancelzatban nagy kart nem okozott.

2 .4 . K a no co s m u sk et a.

A kanocos musketa e16szor 1521 koriil jelent meg, a spanyol hadse-

regben. A meg mindig tulmeretezett fegyvert, /kb. 20 kg.! villaallvanyra ta-

masztottak a celzas megkonnyftese erdekeben. A tovabbi korszeriisitesek

vegrehajtasakor megjelent az elsiit6 berendezes es az elsut6 billentyfi.

A tusa meghajlitasaval elertek, a mai ertelemben vett puska alakjat.

Modositasok a szakallas puskan:

a.! A gylilyukat felUlr6l oldalra helyeztek .

b.! A gylilyuk ala serpeny6t helyeztek a "felporozo" 16por szamara.

c.! A gylljto szerkezetet kalapacsos szerkezette alaldtottak at.

A kan6cos musketa legnagyobb hatranya a tOltes folyamatanak lassu-



2 .5 . j .; o s z e r ek a k a n o c o s m u s k e t a h o z.

A lOvesenkenti egyenlo lOpor mennyisegenek biztositasa erdekeben,

azt el " re kimertek es vallszijon leva kis fatokokba tOltOttek . Egy lOvesznek

10 ilyO

[) elore meretezett lopor tOltete volt. Ebben taroltak , a fOleg 610mb61

k esZit;tt goly6kat, a kan6ccal egyiitt. A lopor ilyen fonnaban val6 tarolasa

miatt a toltesi folyamat igen hosszadalmas volt.

1626-ban G u s z ta v A d o l f bevezette a papirba csomagolt, elore kimert

lop0rt, J1lajdaz egyiitt taro It goly6t is.

1. A papirba csomagolt loport beletoltik a csobe.

2. A loport tart6 papirt begylirtek gy(tjtasnak .

3. Goly6t tettek bele.

4. Ismet fojtas kovetkezett.5..A felporz6 lopor betOltese.

6. Kan6cizzitas.

7. Loves.

A kan6cos musketa legnagyobb hatranya a tOltes folyamatanak lassu-

saga volt. Ebbol ad6dott, hogy percenk enti lOvesszamr61 nem is beszelhe-

tiink . A kan6c nedvszivasa, nedvesedese a lOves sikeret a mindenkori idoja-

rast61 tette fuggove.

2 .6 . K e re ke s p us ka k.

A XVI. szazad ele jen Neme torszag ban viragzasnak indult az 6ragyar-

tas es az itt szerzett tapasztalatokat fegyverkeszitesnel is felhasznaltak . J o h a n

K i e f f u s niimbergi pusk amester 1517-ben keszitette az elso 6ramiivel miikodo

k erekes elsiito szerkezetet, amely a konibbiakhoz kepest, mar nagy technikai

felkesziiltseget igenylo mechanizmus volt. A z e lsiito szerkezet felhuzasatf elhuz6 kulccsal k ellett vegrehajtani. Ezt altalaban a loszereket tart6 tokkal

epitettek egybe. Az egesz elsuto szerkezet lenyege a lapos spiral rug6val mii-

kodo recezett kerek, amelynek teteje a felporz6 csesze aljaba ert. A szikra

csihohisat kovakovel biztositottak .

A kovako foglalasa kalapacs szerkezetbe tOrtent azert, hogy a kala-

pacs meg6vja a kovet felhuzas alkalmaval a recezett kerek koptatasat61.

Elsuteskor az elore csap6d6 kovako hozzaert a rug6 hatasara forg6

mozgast vegzo recezett kerekhez, amely a surl6das kovetkezteben szikrat

csiholt, es begy(tjtotta a cseszeben levo felporz6 loport.

3. abra

A k e r e k e s g y t i j t o s z e r k e z e t

1- recezett k erek ; 2- k i1incskerek ; 3- f elhuz6tenge1y; 4- ak aszt6kilincs;

5- kovak5; 6- felporz6 csesze; 7- rug6.

A kerekes puska bonyolult szerkezete nagyobb hibalehet6seget rejtett nnak ajkai koze szoritott kovak6nek a serpeny6 fedelhez tOrteno csap6dasa-



A kerekes puska bonyolult szerkezete nagyobb hibalehet6seget rejtett

magaban. /pl.: rugotOres, kilincskerek tOres, stb.! Ezert tObb fegyvemel al-

kalmaztak a kett6s miikodest. Ez annyibol all, hogy a hagyomanyos, kanocos

elsut6szerkezet melle, meg beepftettek egy kerekes elsuto szerkezetet is. Ha

az oramii elsut6 szerkezetben valamilyen miikodesbeni akadaly jelentkezik

akkor a fegyver elsutese kanocos elsutessel is lehetseges. Ezzel a megoldas-

sal a fegyver felepiteset ugyan honyolftottak, de miikodese ketszeresen bizto-

sitott lett. Ezert ilyen szerkezeteket Europaban es Azsiaban szeles korben

alkalmaztak .

A kerekes gylijtoszerkezet konnyii kezelhet6sege lehet6ve tette a 10-

vassag felfegyverzeset. Az egy kezzel miikodtethet6 lOfegyver konnyebb,

rovidebb cs6vel vala kialakitasaval letrejott a pisztoly. A kerekes pisztoly

megjelenesevel, a hadviseles egy uj fegyvere alakult ki.

A kerekes puska es pisztoly fogyatekossagai es nem utolso sorban

magas ara miatt huzamosabb ideig szeles korben nem terjedt el. F61eg a feje-

delmi test6rseg katonait szereltek fel veluk . A gyalogsag tomeges IOfegyvere

tovabbra is a kanocos musketa maradt.

3. Az elOltOltos fegyverek tovabbi fejlOdese, a kovas puskak kialaku-

lasa.

A XVII. szazad kozepet61 az egyre jobban novekv6 ipari tenneles es

az egyes talalmanyok nagymertekben e16segitettek a kU1onboz6 ismeretagak

/matema tika, mechan ika, fizika es k6nial fej16de set. A hadseregek es had-

miiveszet szuksegletei a tudomanyok fejl6deset meggyorsitottak, masreszt a

kutatok a meggyarapodott ismereteikkel segftettek a haditechnika fejleszteset.

Mindezek ered6jekent a kezi lOfegyver fejl6dese teruleten olyan ujitasok szti-lettek, amelyek kozel ket evszazadig uraltak a fegyvertechnildt.

A kerekes gylijtoszerkezet feltalaIasaval csaknem egyid6ben Spa-

nyolorszagban alkalmazni kezdtek egy olyan gylijt6szerkezetet, amelynel a

szikra csiholasa nem a kerek forg6 mozgasakor, hanem a kakasnak, illetve

nnak ajkai koze szoritott kovak6nek a serpeny6 fedelhez tOrteno csap6dasa-

~or keletkezett. A spanyol iit6szerkezetb61 alakult ki Franciaorszagban 1640

Koriil a kovas gyujtoszerkezet.

A rendszer miikodesi elve a kovak6nek egy acel feliileten, a serpeny6

fIdel felall6 lapjan torten6 szikra csiholasa. A kan6cos musketahoz hasonl6-

a~1az elsiit6 szerkezet a puska jobb oldalan foglal helyet. F6alkatresze a ka-

kas es ennek csavarral nyithat6 es szorfthat6 ajkai kozott talalhat6 a kovak6.

A kovak6 darabot felszereles el6tt kell6en hegyes alakura kepeztek ki, hogy a

fedelhez val6 ut6deskor keletkez6 surl6das biztosabb szikra csiholast ered-

menyezzen. Behelyezes el6tt a jobb felfekves erdekeben 610mlemezbe, vagy

poszt6 darabba tekerve rogzftettek a kakas ajkai koze.

3.1. A kovas puska elsiitO szerkezetenek felepitese es miikodese.

4. abra

A kovas puska elsiito szerkezete.

1- kakas; 2- elsuto tag; 3- elstito emelo; 4- elslito billentyu; 5- serpenyo;

6- serpenyo fedel; 7- gyulyuk; 8- kovako; 9- szorit6 csavar;

10- billentyu rug6; 11- kakas rug6.



Az elsiit6 szerkezetet a rajzon felhuzott allapotban latjuk . KiilOn ki

kell emelni, hogy ennel a fegyver tipusnal jelentkezik e16szor a kakas biztosi-

tas. Ez azt jelenti, hogy a "2" el~iit6 tagon k6t nyugasz talalhat6. Ha a kakast

nyugalmi helyzetb61, fiillel j61 eszlelhet6 els6 kattanasig felhuzzuk , akkor a

"3" elslit6 eme16 a biztosit6 nyugaszba keriil. Ez megakad{l1yozza az elsiit6

elfordulasat, tehat igy lOvest nem vr.ilthatunk ki. Ezt a biztosit<'lSiformat azert

volt sziikseges beepiteni, hogy az eleg hosszadalmas tOltesi folyamat alatt

veletlen loves nehogy bekovetkezzen.

Erdemes ezt a biztositast megjegyezni, mert kesobbiek folyaman

u g y a f elautomata f egyverekneI, mint a legmodernebbeknel ismet talaI-

kozunk vele. /TT pisztoly es RPG-7 kezi pc. elh. gr. vetO/

A f egyver elsiit6 s zerk ezetenek egyszeriisege lehet6ve tette az eddigiekhez

k epest gyorsabb tOltesi f olyamatot. A papir hiivelybe esomagolt 16por es go-

ly6 most mar egyesitve van.

A toltesi folyamat lepesei:

1. A kakas felhuzasa a biztosit6 nyugaszig.

2. A serpeny6 fedel felnyitasa.

3. A papirhiivelyt fogaval feltepte a lOvesz.

4. A hiivelyb61 a 16por betOltese a es6be.

5. Az osszegyiirt papir es goly6 betOltese.

6. A lopor palaekb61 a felporz6 16por besz6rasa a serpeny6be.

7. A serpeny6 fedelleesukasa.

8. A kakas teljes felhuzasa.

9. Az elsiit6 billentyii meghuzasaval a lOves kivaltasa.

A XVIII. szazadban elhagytak a kiilon felporz6 IOport es a feltepett

hiivelyb61 ugyan olyan 16port tOltOttek a serpeny6be, mint amilyent a es6be.

A eelzas elvegzese utan a lovesz meghuzta az elsiit6 billentyiit a "3" elsiit6

eme16 elfordul, a kakas felszabadul es mg6ja hatasara el6reesap, rant a ser-

peny6 fedelre, azt felnyitja, mikozben a surl6dast61 szikra keletkezik es a

serpeny6ben lev6 16por begyullad. A gylilyukon keresztiil a es6ben lev6 10-

par felrobban, tehcit a lOves megtOrtenik .

Tovabbi tokelesites volt, hogy az eddig fab61 k eszitett tOlt6vessz6t

acellal helyettesitettek . II. Frigyes beve,zette a kupos gylilyukat, amely abb61

allt, hogy kiviilr61 kupossa k eszitettek . Tgy a es6be tOltOtt IOpor egy kis resze

kisz6r6dott, ezert nem kellett kiilOn a f elporz6 eseszebe 16pOli tOlteni. Ezek-

k el a m6dositasokkal a fegyver tiizgyorsasaga novekedett, elerte a pereenken-

ti 4-5 lOvest.

A sima esovu fegyverek legf6bb hatranya, hogy a tOltenytirben kiala-

k ult nYOlmlskiropitette ugyan a g oly6t, de mive l a es6 falanak nem volt ke1l6

ellemHlasa, a lOvedek kezd6sebessege alacsony. Ennek kovetkezteben, a

sz6raskep nagy, a 16tavolsag pedig kicsi volt.

A jelenseg masik oka, hogy a lOvedek kisebb atmer6vel k esziilt, mint

a puskacs6 unnerete. Ezert lOveskor a lOvedek egyik falt61 a m asik ig iitkozve

haladt. A goly6 nem kapott batarozott vezetest. A f egyverk eszit6k kerestek a

megoldast biztos, pontos fegyvercs6 kialakitasara. M ar a XVI. szazadban

kezdetleges huzagolt esoveket kezdtek alkalmaz ni, d e a h uzagolas esak a

harmineeves haboruban terjedt el szelesebb korben.

Az els6 huzago!lisi forma meg nem esavarvonal kialakitasu volt, ha-

nem a esotengellyel parhuzamosan keszitettek es ezert a lOvedek roppalyan

va16 stabilitascit meg nem biztositotta. A gyartas pontatlansaga miatt a esavart

es egyenes huzagolasu fegyvereknel a lOvedeket nem papir hiivelybe tettek,

hanem hagyomanyos m6don tOltOttek. A beszomlt goly6 a huzagolasba fe-

sziilt, a b6rdarab pedig a tOmites szerepet tOltOttebe.

Ennek kovetkezteben nagyobb nyOlTIllSalakulhatott ki a tOltenyiirben,

a lOvedek megkapta forg6 mozgasat es igy nagyobb 16tavolsagli, pontosabb

f egyvereket kaptak . A huzagolas formaja es szama igen valtozatos volt. F iig -

gott az iirmerett61 es a fegyveres6 keszit6jet61. Elmeletileg szamitott es pon-

tos gyartassal el6cillitott huzagolt esovU fegyverek meg nem kesziiltek.

A XVIII. szazad vegcn a kemiai ismeretek gyars fej16desenek ko-

szonhet6k azok a talcilmanyok, amelyek a fegyverek fej16deset nagymertek-

ben befolyasolt~k . I8I8-ban Angliaban Egg nevii kemikus olyan vegyiiletet

keszitettek, amelyeket Augustin fele puska neven ismerUnk . A szerkezet e16-



~eehanikus er~h,~tasokat dinamikus fonnaban mar eddig is letre tud-

tak ~o~m,/ka~as.o~ el~,utosZ~~kezet/.problemat csak az jelentett, hogy hogyan

a~akltsak at kemlal, hoenerglava. Mmtan az els6 kiserletek az uj eleggyel j61

slkerUltek, kezdett tert h6ditani.a csappantyUs fegyver szerkezet.

A csappantyUs gyUjt6szerkezetnei (ld. 5. abra) nincsen serpeny6.

~ /

/

, A serpeny6 helyere atfUrt vaskupot csavaroztak . Az ezen keresztiil

m e n D ,furat a tO~~e,?yUrbetorkolli~., ~ vaskup kiils6 felere helyeztek el a esap-

pantyu.~.,,!,,-z.~lsuto ~zerkezet felepltese azonos volt, mint a kovaspuskake. A

kakas utofelulete eloszor sik volt, de mivel az veszelyes volt a lOv6 szamara

fa ,esappantyU robbanasakor a szetrepiil6 szilankok megserth~ttek a lOv6 sze-

l~etf, a kakas tit~feliiletet bestillyesztettek, ez vedelmet nylljtott a robbamis-

t~l. ,A, esappantyus puska tOltese gyors volt, nines kovak6 kopas es a lOvesktvaltasa biztonsagos.

Elter~e~esenek esupan az volt az akadaIya, hogy a kLilonboz6 hadse-

r~gekben mar 1gen nagy szamll kovas puska volt, leeserelesiik tulzottan kolt-segesnek latszott.

A~sztriaban a kovas puskak atalakitasat kisereltek meg, kel16 sikerr~l.

C o n so l e e s A u g u s ti n tervei alapjan 1841-t61 mar un. gyutaesos puskakat

nye az volt, hogy a regebbi tipusu kovas puskak atalakitasaval, konnyen ke-

zelhet6 gyutaesos fegyvert adtak a katonak kezebe.

Megmaradt a serpeny6, de ebbe a felporz6 16por helyett, adott meretii

gyutaesot tettek be. A serpeny6 fedel fels6 reszebe, (ld. 6. abra) kihegyezett

Szogszerii alkatresz nyll1ik be, amely beesukott serpenyOfedel eseten fugg6-

leges iranyban mozoghat. A gyutaesos puska tOltese azonos m6don tOrtent a

esappantyUs puskakeval, tehat elOlr61 tOItottek, kiilonbseg esak a gyutaes

hasznaIatanal van.

I b /

I V

Az Augustin fele gyutaesos puskak nem alland6 jellegii ona1l6 szer-

kezetek voltak, mint a esappantyUs szerkezetek, hanem esak atalakitasok .

Ezzel a m6dszerrel atmentettek a kovas puskakat es meghosszabbitottak

hasznaIatukat. A gyutaesos puskak 1854-ig voltak alkalmazasban Ausztria-

ban, ezutan itt is attertek a esappantyUs puskakra. A kis kiter6kt61 eltekintve,

ez a fegyver volt a fejl6des fontos allomasa. Miikodestik mar kifogastalannak

mondhat6. Amig a kovas puskaknal az el nem stilt lOvesek szama 6,75 %,

addig a esappantyUs fegyvereknel 0,34%. A fegyver az id6jarassal szemben

teljesen erzeketlen, mivel a esappantyll elegy nem nedvsziv6 tulajdonsagu.

Ezekkel a fegyverekkel a IOfegyverek fejl6desenek igen fontos es

hosszu korszaka zarult Ie. Azokat a m6dositasokat amelyeket elOltolt6s fegy-

vereknel vegre lehetett hajtani megcsimiltak de tovabbi korszeriisiteseket az A puska csovet hatulr61 ket huvely osszetolasab61 alI6 dugattytiszerii



vereknel vegre lehetett hajtani megcsimiltak, de tovabbi korszeriisiteseket az

adott szinten nem tudtak vegezni. Ahhoz, hogy a fegyverek tovabb fej16dje-

nek robbanasszerii valtozasnak kellett bekovetkeznie. Ez a valtozas az els6

hatultolt6s fegyverek megjelenesevel 1860 korGl be is kovetkezett.

A mindossze huszonot eyre terjed6 id6szak, a puska fejl6desenek leg-

valtozatosabb, legforradalmibb korszaka. A talahnanyok sokasaga egymas

utan latott napvilagot, a fegyverszerkeszt6k elgondolasait pedig az ekkor mar

kifejl6dott gyaripar csakhamar megval6sitotta. Az egyik tOkeletesites megalighogy megsztiletett, maris elavultta valt. Nehany ev alatt a ktilonboz6

fegyvertipusok egesz sora kovette egymast. A nagyobb allamok hadseregei

egyid6ben ket-haromfele fegyver tipussal is kiserleteztek, egy ev leforgasa

alatt neha ket elter6 rendszerii fegyvert is elfogadtak es a kovetkez6 evben

ismet elvetettek .

A fegyver tOrteneteben egyedtila116 fonongast, amelyet csak az auto-

mata fegyverek szamyaltak ml, a kis iirmeretii hatuitOlt6s fegyverekre val6

atteres jelentette. A kor fegyvertervez6i mindeneke16tt a fegyver hatulr61 val6

tOlteset es ezzel kapcsolatos, a cs6 hats6 vcgct lezar6 zarszerkezetet igyekez-

tek kti16nboz6 megoldasokkal tOkeletesiteni. A fegyver tObbi szerkezeti ele-

meivel mar nem sokat tOr6dtek. Az elstit6 szerkezetek, mint ona116egysegek

kialakultak, problemat csak az okozott, hogy az ne akadaIyozza a nyitast es

zarast. Mivel a fegyvereket hatulr61 tOltOttek, a tOlt6vessz6 gyakorlati jelen-

t6sege megszlint, de tovabb alkalmaztak a cs6 tisztitasara. igy alakult ki a

kes6bbiekben is alkalmazott tisztit6 vessz6.

J o h a n N i c o la u s v . D r ey s e 1841-ben olyan puskat szerkesztett, amely

mar egyesitett papirhtivelyli 16szenel, hatultOlt6s kivitelben miikodott. Losze-

re nagy ujitas volt, az eddigiekhez kepest, mivel a htively es a 16vedek aIlan-

d6 jelleggel egyesitve volt. A csappantylit a lovedek fenekre helyezte el, tehat

az egesz loszer mertani kozepere. Ahhoz, hogy a csappantyli meginditsa a

lOves folyamatat egy hosszu myel at kellett szumi a papir htively aljat es a

Hineleat kellett hatolni a loportolteten, hogy elerje a csappantyu testet. Innen

kapta a gyums elnevezest.

p y g y

z<lrreteszeli. Ez a zarszerkezet egy kti16n htivelyben, a tokban mozog a cso-

tengellyel parhuzamosan.

1- cs6; 2- 16szer; 3- csappantyu; 4- tok; 5- gyutii; 6- gyutii csesze; 7- iit6szeg;

8- elsi.it6 emcl6; 9- karnra; 10- zarrug6; 11- zartest.

5. / A kamra el6re to1<is a.Ekko r feszU l meg az iit6sze grug6 , mert az

iit6 f k d l iit6 lO



A balra forditaskor a zartest "z" retesze a tokb6l kifordlll ' "l.':

h't ". es a CSOlaraa ra mozgo zar 111lattszabadda valik .

,4. / A zar ~lOret olasa es jobbra fordita sa. Ekko r a "z" retesz ismet a

t?k . ele fordul, tehat megakadalyozza a zar hatra val6 elmozdulasat MegtOr-temk a reteszeles. .

iit6szeg fennakad az elsiit6 emelOn.

Az els6 Dreyse gyutiis puskakat kovettek a tObbi hasonl6 elven mu-

kod6, kisebb vaItoztatasokkal ellatott fegyverek. Ilyen pI. a zardugattylis

Chasepot puska, ahol a zar tOmitesen valtoztattak lenyegesen. A 16szeren

eszkozolt valtoztatas is kozelebb hoz a mai fegyverekhez, mivel a csappan-

tytit a 16szer papirhiivelyenek vegere er6sitettek . Tehat a gyu-tiinek nem kel-

lett olyan hosszilnak lenni es 'nem 16gott bele a nagynyomasu es magas h6-

mersekletii tOltenyiirbe.

1867-ben az olasz hadsereg reszere C a r c a n o gyutiis puska a Dreyse-

es a Chasepot puska egyesfteseb61 keletkezett. A fegyvemek nincsen kUlon

tokja, hanem azt a cs6 megfelel6en kikepzett hats6 vege biztositja.

A gyutiis fegyverek nagy fejl6dest mutattak az elOltolt6s puskakhoz

kepest, de hamarosan jelentkeztek hatranyai is. A papirhiively egyenl6tlen

gyartasa miatt nem volt biitonsagos a gylijtasa. A csappantyli szur6langja

nem minden esetben egette at a vastag papirhiivelyt. A katonak ezert a tisztft6

tiivel nehanyszor atszurkaltak a hiively veget, hogy a gylijtas biztosabb le-

gyen. Ez a miivelet termeszetesen sok id6t vett igenybe. A megindul6 korsze-

rUsitesi hullam soran a hadseregek a hatultolt6s fegyvereiket ugy terveztek,



Az elOlWltok atalakftasamll tObbnyire a csapodo zarakat alkalmaztak

A..f~gy~e:.sz~rkes~t,ok azt a hatranyt, hogy zafi.iselott ne johessen letre lOves:

h~.lo~b?zo bl~tosltaS(:kkal probaltak megoldani. Angliaban az Enfield tipusu

eloltolto puskakat Smeder tervei alapjan alakitottak at.

A cso hatso vegere egy tokot csavaroztak . A zar a tokon csuklo koriil

balrol jobbra elfordfthato. '

____ -- 1',

/. :\ , .....1 ·'

/

/. 'l

/ I I

/ . +._.-+ l, \ I I

L ~ I )J

I

J .'

Az titO~zeg..az tit~~~o;al eg~tt a zarban levo hosszanti furatban fog-

~~lhelyet. A ,femh,uvelyu tolte~yt a zar felnyitasa utan szabadda valt Wlteny-

urbe helyeztek, utana a zarat vIsszaforditottak, annak mellso feltilete lezarta a

~sOfart. Loves utan a kilott htivelyt zanal egybeepitett htivelyvono meglazit-

Ja, ezutan mar eltavolithato.

~I / I

I ,

1 / - - - 1 '

Ausztriaban, 1864-ben alakitottak at az 1854 es az 1862 evi 13,9 mm-

es elOlWltoket \Vanzl altaI tervezett felfcle uyilo zanai. A zarat nyitott hely-

zetben lapos ruga tartja meg. Becsukott zama! a ruga hat a zar SZ!Valaku

nytilvanyara es a zar nem szandekolt kinyilasat megakadalyozza.

A zar nyitasa es csukasa csotengelyre meroleges CSupkbri.il tortenik .

A zar lOves kozbeni teljes reteszelesere ktilOn biztosito szerkezet szolgal,

amely a kakas elore csapoditsakor a csotengely iranyaba eloremozog es beha-

tal a zar furataba, megakadalyozva a zar kinyilasat.

Loves utan a Wltenyhtivelyt a tok baloldalan leva Wltenyvono tavolit-

ja el, amely a zal10 mb felfele forgatasakor harrafele mozog es kihllzza a kilott

huvelyt a Wltenyiirbol. A lOvedek kezd6sebessegenek novelese erdekeben

megnoveltek a lapor Wltet mennyiseget. Ez azonban a nagy urmeret miatt

fokozta a fegyver hatratolo erejet. 1870-75 kozott a lOvedek atmerak csok-

kentesevel akartak kompenzalni ezt a hatast. A kesztilt llj fegyverek iinneretealtalaban 11 mm kori.il volt. A megnovekedett gaznYOlTI<lSsztiksegesse tette a

szilardabb reteszelesii formakat. fgy jottek letre a Wmbzaras, zarotarcsas es

dugattytis rendszeru fegyverek .

A kakas felhuzasaval jar6 tObblet ido megtakaritasa erdekeben, a



A tOmbzaras puskaknaI a cso hats6 veget egy acel tOmb, a zar zarja

be. A zarban fogial helyet egy titoszeg es az tito rug6. Mozgatasat ktilOnbozo

kivitelii karos, csukl6s mechanizmusok vegzik.

A kormozgasu to.mbzar elso tipusat az amerikai Peabody tervezte

1862-ben. Zarszerkezetenek elvet kesobb a tervezok egesz sora atvette. fgy

ezzel a tipussal talalkozhatunk megfelelo valtoztatasokkal a "Winchester"

fegyvereknel. Peabody szabadalmat meg I 862-ben Svajc is atvette. A szaba-

dalom megkernlese celjab61 nemi valtoztatasokkal mas tervezok is felhasz-naltak ezt a zarolasi format, mivel gyors tOltesre adott lehetoseget.

A Roberts zar6szerkezet emelo karjat feWlre helyeztek. A zar "0"

pont komI fordul el.

Ezaltal teszi szabadda a csOfart, es lehetove teszi a toltest es tiritest. A

kalapacsszerii kakas tipusu elstito szerkezet egyben a reteszelest is biztositot-

ta. A zarat a kakas elstito helyzeteben nem lehetett kinyitni. A Roberts pus-

kakat 1872-ben rendszeresitettek a szerb hadseregben. A Peabody fele talal-

many igen kozkedvelt lett a fegyverszerkesztok koreben.

A Robelis puskaval egyidoben M ar t ini, svajci szerkeszto alkalmazta

elodei elgondolasat az altala tervezett puskanal. A zarnyit6 kart a tusanyak

ala helyezte, igy a zar billentese egy karos mechanizmus segitsegevel tOrtent.

tombzarhoz olyan eisiito szerkezetet tervezett, ami ktilon felhuzas nelktil, a

zarforgat6 kar mozgatasaval egyideju,le~ megfesztil. Mivel a puskanal nin-

csen kakas, ezert kiviilrol nem lehet latm, hogy a fegyver feIhuzott, vagy el-

stitOtt allapotban van-e?

:>

Ezert volt sztikseges a tok jobb oidalara egy mutat6t elhelyezni, amely

als6 es feiso allasaval jelzi a fegyver tOltetIen, ill. lovesre kesz allapotat. .

A Martini rendszerii puskat atvette Torokorszag, Portugalia, Romama

es Kina. A roman hadseregben, 1879-ben rendszeresitett puska unnerete

11,43 mm volt. . " .."Az eddig targyalt fegyverekkel parhuzamosan feJlodtek a fuggoleges

mozgasu zarszerkezetek is. Ezeknek legjellegze,tes~bb ~o~naja Sharps .p~sk~.

Tulajdonkeppeni elvet a mai ertelemben hasznalt ek zar Jelentette, amI onz~-

rasaval megakadaIyozta a loves kozbeni kinyilast. Ezt a fegyvert Co~blam1871-ben vegleges fonnajara fejlesztette, de bonyolult szerkezete Imatt na-

gyobb terh6ditasa nem va16sult meg.

4 .4 . A ge r en d e ly z a ra s h M u J to l tO s f e gy v er e k. A Remmington fele zar6taresas fegyver kiviilrol olyan, mintha ket

k k l j A Of f l 1i "k k " l k 6 l



A gerendely zar megtervezese Joseph Werndl nevehez fiizodik .

W ern d l zarszerkezetenek f6 resze a esotengely iranyaban, a esohoz esatlak o-

z6 tokban elfordithat6 hengeres kikepzesii "gerendely", melynek kerek pa-lastjeit a W l t o horony szakitja meg.

A zarnak jobbra val6 elforditasakor a W l t o horony feWlre, az un. W l t o

helyzetbe kern!. A horony ebben a helyzetben lehetove teszi a loszer betOlte-

set. A zar visszaforgatasakor a tOltohorony alulra fordul, a zar mellso fele

lezarja a eso tOltenyUret. A kilott tOltenyhiivelyt a gerendely zar i.ltesenek

hatasara "Z" alaku hi.lvelyvon6 yeti ki. A Werdl fele gerendely zaras puslcat

11 mm-es iinnerettel az osztrak hadseregben, 1867-ben rendszeresitettek .

. Fel talal6ja F l 6 b e r t nevii parizsi fegyvennester volt. Kesobb az ameri-

kal R e m m i n g to n eitvette Fl6bert elgondolasat es szabadalmaztatta.

kakas lenne rajta. A esOfar felo1i "kakas" voltakeppen zar6taresa, amely esap

koriil elfordulva reteszeli a esOfart.

A zarszerkezet egyszeriisege miatt igen szeles korben elterjedt. Rend-

szeresitettek Svedorszagban, Norvegiaban, Daniaban, Spanyolorszagban,

Egyiptomban, Argentinaban, Gorogorszagban es Mexik6ban.

A heitultoltos fegyverek kezdeti idoszakaban, mint lattuk, igen sokfele

zarolast pr6baItak ki a szerkesztok .

A megoldasoknaI f6 szempont volt, a zar gyors nyitasa es esukasa,

emellett persze keyes gondot forditottak arra, hogy a esovet hezagmentesen

zarjak Ie. A lOveskor ezert a loporgazok egy resze a tok fele elveszett, igy a

fegyverek hatasfoka nem erte el a megfelelo szintet. Hosszu ideig nem voltak

rendszeresitve, hamarosan ujabbak jottek .

A zarszerkezetek legelterjedtebb tipusa, amelyet napjainkban is szeles

korben alkalmaznak, a zardugattyli. Eiso esetben Dreyse alkalmazott a gyuriis

f egyvereknel dugattyliszerii zarat, ebbol fejlodott ki a tulajdonkeppen a zar-

dugattyli. A zarszerkezet a esohoz kapesolt, vagy esavarozott tokban esoten-

gely iranyban dugattylihoz hasonl6an elore es heitra mozog. Idok folyaman a

zardugattytik ket jellegzetes valtozata alakult ki; a forgo mozgasu es az ~

nes esuszasu A W l t e s t a zar vegzi nem fontos kezzel Wlteni Az -utoszerkezet

helyzetbe kerul, masreszt fogszerii also kimunkaIasa megfeszitett allapotban

az elsiito emelon fennakad.



nes esuszasu. A W l t e s t a zar vegzi, nem fontos kezzel Wlteni. Az -utoszerkezet

felhuzasa a zar forgatasaval, vagy elore tolasaval Wrtenik meg.

Kii15n elsiito szerkezetet helyeztek ni, amely a eelzas pontossagat biz-

tositotta. Reteszelese biztonsagos, a eso Wmitese a femfeliiletek pontos illesz-

tesevel a loporgazok megszokeset akadalyozza meg. Hatranyt esupan az ese-

tenkenti aszimmetrikus reteszeles es a hosszu zarforma jelentett.

V e t t e r l i 1868-ban olyan zarat szerkesztett, amelynel a nyitas es a

esukas ket fogassal Wrtenik . A zamyitassal egyidoben az iitoszeg megfesziil.A zardugattyti az iitoszeg szerkezet nelkiil ket fo alkatreszbol all: a dugattyti

testbol es a fogantyti reszbol.

A dugattyti testben helyezkedik el az iitoszeg. Felso feluleten pedig a

huvelyvono, melynek leeszerii kikepzese megakadalyozza a zartest elforduhi-

sat. A dugattytitest, esak egyenes vonalu esuszo mozgast vegezhet.

I- ' :'1 'I -- -4--'-- -

! .

A fogantytiresz esoves kialakitasu, a dugattyti testre forgathatoan van

ratolva. Itt tahilhato a reteszelest vegzo ket szemoles, hcitso feliileten pedig aziitoszeg megfesziteset vegzo ferde palya.

Az iitorugo a dugattytitest hMso reszen kiviilrol van ratolva es esavar-

ral biztositva, ill. a rugo elOfeszitese megoldva. Az iitoszegnek keresztiranyti

toldata van, feladata egyreszt a fogantyll resz feliileten elesuszva megfeszitett

az elsiito emelon fennakad.

a. / Nyitas~ A fogantyUt balra elforditjuk, megtortenik a kireteszeles es

az iitoszeg felhuzasa. Hatrahuzzuk a zarat, szabadda vahk

a tOltenyiir.

b. / Toltes : Vagy a zar ele, vagy a tOlMnyiirbe betessziik a 16szert.

e. / Zaras: A fogantytival elore toljuk a zarat, es jobbra elforditjuk . A

reteszelest vegzo ket szemoles kapesolodik a tok megfele-

10 feszkebe es reteszel. Ugyanakkor az iitoszeg also nytil-

vanya az elsutoemelon akad fenn.

Tehcit letrejott a loves feltetele.

d. / Loves: A billentyii meghuzasaval az elsuto emelo lesiillyed, a

megfeszitett kakas eloreesap es begytijtja a esappantytit. A

Vetterh rendszerii puskat 1869-ben, a svajei hadseregben,

majd kesobb 1870-ben, az olasz hadseregben rendszeresi-

tettek .

P a u l M a u s e r 1871-ben ugyanesak nyitaskor feszulo forgodugattytis

zarat keszitett. Ezzel a talaImanyaval megteremtette maganak azt a himevet,

amely meg napjainkban is tart. 1871-tol egeszen a sorozatlovo fegyverek

megjeleneseig ez a fegyveresalad szinte egyeduralkodova valt a fegyverek

koreben. Egyes fegyvergyarto eegek meg manapsag is keszitenek ilyen zaro-

lasi rendszerrel miikodo fegyvereket /pl. Sauer/, de mar nem hadi eelokra,

hanem fOleg sport es vadaszfegyver tipusokmil.

a. / A tOlteny(ir feloh reszen van a zarfej a peremaggyal es a hiively-vonoval.

b. / A kozep so resz a zartest. Ennek furatan keresztiil az utoszeg az

iitorugoval.

e. / A hannadik resz a kakas, amelyet az utoszeg hengeres reszere

esavaroztak .

o.tese a zar el6re mozgasak or tOrtent. Ez valamivel egyszeriibbe tette a fegy-

vert, mivel a zarszerkezet nem harom, hanem ket reszb61 allt.



~

A zar kinyitasa a zarfogantyli balra val6 elfordftasaval es hatra-

huzasaval tOrtenik . Ekkor a ferde felUletii, elfordulni nem kepes kakast a

zartest hatranyomja, kozben osszeszoritja az utOrug6t. Felhuzott helyzetben a

kakas es a zartest koz6tt mintegy 10 mm-es tavolsag van.

A zardugattyli visszatolasakor a kak as fennakad az elsut6 emelon es

lO;es,re kesz. A fogantyli jobbra val6 elforgatasakor, annak megfelelo fogan-

tyu resze a toknak tamaszkodik es verehajtja a reteszelest.

A fegyver elsutese es a huvely kivonasa a mar ismert m6dc)l1tOrtenik.

Huvely kivet6je nincsen, tehat azt kezzel kellett eltavolitani a tokb61.

A .Ma~ls~r rendszeru puskat 1871-ben a nemet hadsereg rendszeresi-

tette. Az lsmetlo fegyverek targyalasamil meg ezen zarolasi modszerre visz-

szaterunk, mivel fenykorat a kovetkezo fejl6desi szakaszban erte el.

A Mauser zarolas ehret haszmiltak fel, az orosz B e r d a n puskaknal is.

Itt azo~~a? az ~t6s~e? ~negfeszitesenel eltCiiek az el6z6 zartfpusto1. A fegy-

ver nyltasanak es zarasanak folyamata megegyezik, de az utOszeg megfeszi-

A mellso, zarfogantylival ellarott nSszben van a peremagy, es kozepen

az ut6szeg. A hats o r es ze az i smetl6 fogantylival elJatott lit6szeg test. Ve-

szelyt jelentett azonban ez a forma a tOltesi f olyamatban. Ha ugyanis a fegy-

vel' elsu.to emel6je elkopott, vagy eltOrt, l etre johetett egy veletlen lOves, ami

Mauser tipusokna l / a hatra mozg6 zar mar felhllzott ut6szeget visz / , nem le-

hetseges. Ez a fegyver a kes6bbiek folyam<1nszeles korben nem ter jedt el.

Az 1871-b61 szannazo elso Mauser tipllSU. puskakat azonos elven

mudok6 f egyverek egesz sora kovette. Biztonscigos miikodesuk es egyszeru

felepitesuk a hadseregekben v a l o alkalmazasat tette lehet6ve. Kis meghiba-

sodasi szazalek kal dolgoztak . Egyetlen hatninykent azt lehet megemliteni,

hogy a zarf ogantyll, mint egyeduli reteszelo elem nem szimmetrik llsan vette

fel a lovesk or keletkez6 er6ket, fgy a tok jobb oldalara lOveskor nagyobb

er6hatasok adodtak at. Ez, mint minden aszimmetrikus reteszelesii zarmil,

egy, a loveskor jelentkez6 jobbra huzasban jelentkezett. A Mauser zar szim-

metrikussa tete Ie azonban annyira bonyolitotta volna a fegyver felepiteset,

hogy a fegyver megvaltoztatasa szerkezettanilag n em lett volna indokolt.

A fegyverek tOkeletesitese egyre nagyobb terlileten valosul t m eg. A

zarolasi formak megvalasztasanal eloterbe kerultek a nyersanyag adottsagai-

nak szempontjai is. Elmcletileg megalapozottan, tudatosan hasznaltcik fel az

otvozoket, a zar es eso anyagok kialakitasanal. Tehat a mennyisegi valtoza-

soknak minosegi valtozasba val6 atesapasa elkeriilhetetlen volt Az egylOve-



soknak, minosegi valtozasba val6 atesapasa elkeriilhetetlen volt. Az egylOve

tii puskak egyediili hatranya, hogy minden loszert kiilOn kellett a fegyver

esovebe tenni. Ezert kerestek az utat olyan fegyverek tervezese fele, ame-

lyekbe egyszerre W b b lOszer fert.

Az ismetlOfegyver - tehat olyan puska, ahol egymas utan tObb 10-

vest lehet kiilon, kezzel valo tOltes nelkiil leadni. Megval6sitasa igen nehez

feladatok ele a!litotta a tervezoket.

1. / Egyszerii kezmozdulattal miikodtethetO zarak tervezese.

2. / A loszer elhelyezese.

3. / Az adogatasi rendszer, mint uj fogalom megtervezese.

Ha ezen harom szempontot a tervezoknek sikeriil megva16sitani, ak-

kor az eddigiekhez kepest nagyobb tiizgyorsasagu fegyverek johettek letre.

fgy e szempontok szerint fogjuk az ismetlo fegyverek rendszereit targyalni.

Ez azert sziikseges, mert igy tudjuk esak az ismetlo fegyverek rendszereit

attekinteni.

Az ismet16 fegyvereknel kes6bb a konnyen kezelhet6 Mauser zarakat

csaknem tel jesen valtozatlanul atvettek es alkalmaztak. Ezert itt erre most

nem teriink ki. l Id . e16z6 f e je z e t l

A zardugattyli fej16desenek masik , nagy vonala, a csusz6 zardugaty-tylik megva16sitasa es fejlesztese.

Fer di nand Mannl icher 1868, majd 1888-ban es 1890-ben olyan

fegyvertipust hozott letre, amely eltert eddigi e16djeital. 6 alkalmazta eloszor

az egyenes huzasu zardugattylit.

1. / A foganty li reszbol .

2. / A zaro16 tagb61 .

A fogantyli resz beliil iireges es benne foglal helyet a csavarszeriien

elforgathat6 zaro16.

A zaro16 mells6 megvastagitott resze a zarfej, amelyen ket reteszela

szemolcs szimmetrikusan helyezkedik el. Ezek a zar mellsa helyzeteben a tok

megfelela reszeben kimunkalt feszekben, a retesz feszkekben helyezkednek

el es vegzik el a reteszelest. A zarfej mozgatasat le lfo r-g a ta s a t l be- ill. kirete-

szeleskor a fogantyu hiivelyben leva nagy menetemelkedesii csavarja vegzi.

Ez mint egy vezerpa!ya mozgatja a zarfejet jobbra ill. balra, hiszen a

fogantyli resznek csak egyenes vonalu mozgasi lehet6sege van.

Amit a Mauser zama! le lfo rg a ta s l kezzel kellett vegrehajtani, itt egy

specialisan kialakitott csavarvonal vegzi ugyanazt.

A Mannlicher zaru fegyver Wltesi folyamata egyszeriisodott. Vizsgal-

juk meg az ismetles i folyam atot es vonjun k parhu zamot az eddigi fegyve rek

miikodesevel szemben. Nyugalmi helyzetben is felWnik a kiilOnbseg. A

Mannlicher zaras fegyverek zam10zgat6 fogantylija a tokon kiviil helyezke-

dik el, tehat annak retesze16 szerepe nincsen.

Az elore tolaskor a zar betolja a kovetkezo loszelt a tOltenyiirbe, a

zarfej felfekszik a csOfalra es megall. Mivel a fogantyU huvelynek meg to-



1. / A zarat eroteljes mozdulattal hatra kell huzni.

2. / A zar elore tolasa.

Ekkor a fogantyU huvelyben levo vezerpaIya a zarfejet balra elfordit-

ja. A forgata s minda ddig tart, amig annak retesze lo szemo lcsei a tok retesz

feszkebol ki nem lepnek . Ezutan mar a zarfej is hatra mozoghat.

vabbi mozgasi lehetosege van elore, a zarfejet elforditja jobbra, letrejon a

reteszeles. Az elore siklas kozben, az utoszeg "b" fennakad az elsuto emelon

es megfesztil. Az Utoszeg megfeszitesenel Mannlicher tehat alkalmazta a

Berdan rendszert. Loveskor az elsuto emelo lesullyed, az utoszeg felszabadul

es letrejon a lOves.

igen gyors az ismetlesi folyamat, az ismetlo fegyverek egyik olyan

tipusa, amellycl a legnagyobb tiizgyorsasagot lehetett elemi;

Szimmetrikus reteszeh~s, ami azert fontos, mert a tok szimmetri-

kusan veszi fel a terhelest, amely lOves kozben a zarfejre hat.

Kialakitasa bonyolult, ezert meghibasodasi lehetosege gyakoribb;

az utoszeg felhuzasa a zar elore siklasakor tOrtenik meg, melyek

hatranyairol mar a korabbiakban volt szo;

gyartasa igen koltseges.

A Mannlicher rendszeru fegyvereket az osztrak-magyar hadseregen

kivUl 1888-ban atvette Bulgaria, Nemetorszag, 1890-ben Franciaorszag,

1891-ben Olaszorszag, 1893-ban Romania es 1895-ben Hollandia.

1860-65-ben az Eszak Amerik ai Egyestilt Allamokban W i n c h e st e r e s

B e n ja m i n T y l er H e n r y kiserletei alapjan uj tipusu zarat es ismetlo rendszert

hoztak letre. A zar mozgatasat karos mechanizmus hajtotta vegre. A mecha-nizmus harom csuklo mozgasanak tOrvenyszerusegen alapult.



Az "A" csukl6 a zar testhez (1 ) kapcsol6dik, amely csak egyenes vo-

nalu csusz6 mozgast kepes vegezni. A "B" csukl6 a mozgat6 kart (2) es atavtart6 kart (3) koti ossze. A "c " csukl6 pedig mereven kapcsol6dik a tusa

aljahoz. Az egesz ismetl(S szerkezet egy merev tokban mozog. Miikodeset _

meg a kiilOn elsut6 emel6vel, kakassal es elsut6 billentyiivel mozgatott me-

chanizmuscit is - konnyen megerthetjuk, ha a 24. abnin vegig vezetjuk a rend-

szer mukodeset. Ket szels6 helyzetet latunk , a nyitott es a zart allast. Indul-

junk ki a zart allapo tb61. Ha a mozgat6 kart a cs6 torkolata fele elforditjuk,

akkor az A-B-C csukl6k kotOtt mozgasa miatt a zartest hcitrafele mozdul el, a

kakast hats6 helyzetben megfesziti. Ha ismet hatra huzzuk a l110zgat6 kart, a

zar el6re siklik es betolja az elsa, vagya soron kovetkez6 laszert a tOltenyiir-

be. Lovesnel a billentyiit meghuzzuk, az elstit6 emela felszabaditja a kakast,

az rMit a zar kozepen vegig huz6d6 tit6szegre, es letrejon a lOves.

Loves kozbeni reteszelest a csukl6 szerkezet olyan tervezese biztosit-

ja, hogy a hatra hat6 eraket a mozga t6 kar tusa nyakh oz kezzel val6 szorita -saval konnyeden biztosithatjuk.

..•v;.'it'"

_._.~. - . - . c .

i . - 1 1 . - . - . _

~ ------.--.

A csukl6kban ebreda er6ket felrajzolva lcitjuk, hogy. az ~r~k e~y tete-

, 't a "c " 'sukl6pontban ebreda reakci6 er6 felveszl, maslk resze pe-mes resze l,; ".. ,

dig M = 1 1 . f . nyomatek formajaban jelentkezlk . Ezt a nyomatekot kell lov~s

k"zben a kez szorit6 erejevel ellensulyozni. A nyomatek azonban g,yakor!atl-

la~ olyan kicsi, hogy hatascit a lOva nen: erzek~l~. Ezt a. fegyvelilpust .~g~n

szeles korben alkalmaztak es alkalmazzak nap!am~ban IS. 1871-75, kozott

Amerikaban, majd Franciaorszagban rendszeresltettek, ~h?l felszereltek v~le

a csendarseget es a tengereszgyalogsag~t. ~,62. m~-e~ kIvltelben 95 M. Wm-

chester puska neven az orosz hadsereg reszere IS keszult.

6.1.4. Egyeb zarohisi formak ismetlO fegyvereknel.

Ezen harom tipusu alapzarolasi rendszeren kivUl,. /Mauser, ,!'1ann-

hcher Winchester/ szamos mas csazarolasi fonna alakult kI. Ezeket foleg az

alapti~usokb6l kiindulva kisebb-nagyobb m6dositasokkal szerkesztettek .

Ilyen m6dositas, kialakitas volt, a 98 M. nemet Mauser puska.

Ennel a tipusnal a Mauser zarolasi rendszert fej,!es~tette~ to.vabb azzal

a valtoztatassal, hogy nem a zarmozgat6 kar meg~elelo ~~lla vegzl a ret~s.~e-

lest hanem a zartest oldal felUleten leva reteszelo szemolcs fordul be zmas-kor'a tok aljan leva reteszfeszekbe. Ezaltal a tok felUlete /~ls6/ fe.lszabadul, a

reteszeles feladatcit61. Ezzel a megoldassal a zarolas aszllnmetnkus voltan

pr6baltak javitani.

. . Masik k iilo nleg esnek m on dh at6 zaroh lsu feg yv er v olt a d an K rag-

Jo~gen~en 89 M., 8 mm-es puska. Itt is Mauser zarb61 indultak ki, de nem az

szer is belefer. Az adogatasi folyamat kazben a loszersor a tarrug6 hatasara

hatrafele csuszik .



g , p ,

egesz zardugattyu fordult el, hanem csak a zannozgat6 kar. A zartest egye-

nes, vonalu c~usz6 l?Ozgast vegzett. Tolteskor a 15vo elore tolta a zarat, majd

~ zan~ozgato k,art Job~ra, elf~~·ditott~.A tok megfeleloen kikepzett vallresze

es a zarmozgato kar hatso felulete vegezte a reteszelest. Ezzel a megold' Iookk t 'k J' ' , , assa

cso en ette a lorgo, csuszo feltiletek kopasat de a tOltes mozzanatai ugya

azokb61 a lepesekbol alltak. ' , n

A lOszer elhelyezese es az adogat6rendszer ismetlO fegyvereknel.

" A zaro1<ls~p,ro?lt:~makmegoldasaval parhuzamosan meg kellett oldani

a losze; el,helyezeset es adogatasat. EITetObbfele lehetoseg nyilt. A megolda-

sokat tablazatba lehet foglalni. (lasd. 2. szamu tablazat.)

I A, ;';';'''0 fogyv",k osop••-'os"", .,adogat{lsi rendszer szempontjaLJ61

EWagytaras fegyve-

rek

Kozepagytar::l

fegyvcrek~

Tusaagyt:has fcgy-

verek

Az eloagytaras fegyverek gondolatat 1865-ben Henry es Winchester

vetette ~el. EIl~epzelestil~szerint, a puska csove ala egy masik csovet kell el-

helyezl1l. Ez tOltl be a tar szerepet. Az igy kikepzett tarba 6-8 esetleg 10 1 0-

Az elOagyhiras fegyverek felepitese.

Miikadese igen egyszeru: A zar hatrahuzasaval az adogat6 tOmb - amely

fiiggoleges mozgast vegzett - felemelkedik, felemeli a loszert a tar szintjerol

a cso sikjaba. A zar elore siklasakor a 16szert betolja a cs6be, mikozben azadogat6 tOmb ismet leslillyed, vagy lebillen, fels6 felliletere pedig a "3" rug6

hatasara racsuszik a kavetkez6 l6szer. Az ismetlesi folyamat ezutan periodi-

kusan ismetl6dik . Az el6agytar tOlteset ketfelekeppen lehetett megval6sitani.

A tok fels6 reszer61, vagy a tok 0ldalar6] egy kinyithat6 csap6d6 nyi1<ison

keresztiil . Ilyen megval6sitasa volt az eszak-amerikai Henry Winchester 67

M. eloagytaras puskanak. A zarolas a csusz6 zardugattyli, elsiit6 szerkezete

kakas tipusu. A es6 alatt lev6 eloagytar tOlteset a tok jobb oldalan lev6 ado-

gat6 nyilason keresztiil vegeztek. A tizenat rovid tOlteny befogadasara keszi-

tett tOltenytar tOltesehez egy percre volt szukseg. Az adogat6 tOmb mozgasa

fugg61eges iranyli, egyenes vonalll volt. I-h'ttn'tnyaa 67 M. Henry W inchester

mintaju puskanak es valamennyi hosszu csovii eloagytaras puskanak, hogy anagy iirmeretii, nagyszamu 16szer miatt a fegyver eleje nehezebb lett, igy a

hosszabb celzas faraszt6bba valt.

1875-ben A l f r e d K r o p a t s c h ek , olyan eloagytaras puskat szerkesztett,

amelynel az adogat6 tOmb, cseszeszenlen kialakitott, forgaspont koriil elfor-

h 6 k i l b l l k l

Amikor a zarat nyitjuk es hatrahuzzuk, az adogat6 lemez ketkaru emelo elven

mukodve a zar mozgasanak hatasara felbillen, es magaval emeli az elozoek -

ben emlitett loszert olyan helyzetbe hogy a loszer csucsa a tOltenyiir szintje



gathat6 szerkezeti elembol alakult at.

A &36 szinfje

Az adogat6 lemez vizszintes helyzeteben az eloagytar szintjevel azo-

nos sikban volt. Ha a Mauser tipusu zarat hatrahuztuk, akkor annak als6 ki-

alakitasa az adogat6 lemez hats6 nytilvanyaba titkozik, es az mozgatja az

adogatasi folyamat soran.

A Kropatschek eloagytaras puskat atvettek a Francia hadseregbe

Lebel puska· neven 1886-ban. Az 1886-93 M . Lebel puskat a korabbi Gras-

Kropatschek pusldb6l fejlesztettek ki. A Lebel puska eloagytaraban a losze-

rek tovabbitasat rug6val a kozvetito tag biztosit ja. A loszer lotengely szintbe

val6 felemeleset az adogat6 lemez vegzi.

Az adago16 lemez a tok hats6 reszen levo tengely k oriil elbillenhet.

Mozgatasat a zar vegzi a tok jobb oldalan leva vezerlo szemolcson kereszttil.Ezt a szemolcsot kezzel is lehet vezerelni. Az adogat6 lemeznek tehat ket

aUasa van, mukodese kozben. Az als6 vizszintes aUasban /amikor a zar mell-

so helyzetben van! az eloagytarb61 a rug6 hatasara racsuszik egy loszer.

ben emlitett loszert olyan helyzetbe, hogy a loszer csucsa a tOltenyiir szintje-

nek magassagaba keriiljon, a hUvely pereme pedig a zar utjaba. A zar elore

tohisakor a peremagy als6 resze nekititkozik a hiively peremenek es a loszer a

toltenyiirbe csuszik. A zar elore mozgasa kozben az adogat6lemez ismet viz-

szintes helyzetbe billen es racsuszik a kovetkezo loszer.

Az eloagytaras puskak szerkezeti megoldasa igen j6 volt, de a koz-

ponti gytijtasu es hegyes loszerek terh6ditasa miatt veszelyesse valt. Napja-

inkban is keszitenek ilyen elven mukodo vadaszfegyvereket, amelyekhez

azonban csak perem gytijtasu loszereket hasznalhahmk .

Az angol Lee 1879-ben keszitette az elso hadi-hasznaIhat6 kozep··

agytaras pus kat. Eigondolasaban a tarszerkezetet rug6s kivitelben kozvetleniil

a csOfar moge helyezte el. A loszerek egymas fOlOttegy vagy ket sorban ta-

lalhat6k meg.

A loszerek befogadasara alkalmas tarszerkezet az agyban kozepen azar alatt foglal helyet.

A zar hatramozgatasakor a fels6 tOlteny az adogato ruga hatasara kis-

se felemelkedik , tehat a zar utjaba k ertil. A zar e16re mozgasakor annak also

f l il h i l b i k ik b lj f l 6 16 Ol ii b A

A kozepagytar tOlteset f eWlr61 hajtottak vegre. A tbltest, vagy tOlt6-

leccel, vagy a 16szereket osszefog6 t an-aI vegeztek. A tblt6lec olyan szerkeze-



feltilete a hti vely peremebe titkozik es betolja a f els6 16szert a tOltenyiirbe. Az

adogatasi rendszerben az ismetles mindaddig tart, amig a tarban 16szer van.

A soros elrendezesii k ozepagytc.hban a 16szerek egymas felett egy sor-ban helyezkednek el (29. abra).

Az ilyen elrendezes 'eI6nye, hogy az adogatas biztonsagosabb, nem

kell ktilOn adogato lemez. Hcitranya pedig, hogy a tarszekren yb e k eyes 16szer

fer el. Ezt az adogatasi rendszert el6szor F.Mannlicher alkalmazta.

Az 6 altaIa szerkesztett fegyverekben helyezkedtek el egysorban a16szerek .

ti elem volt, amelybe a l6szerek htively peremtiknel fogva k erliltek be. igy

taroltak , ma jd tOltesk or ebb61 a sinb61 toltak a k ozepagytarba.

A taras kivitelnel egy vekony lemezbol keszitett keret, a tar fogta osz-

sze a loszerek et. Toltesnel nem kellett a loszereket kivenni a tarb61, hanem

tarral egylitt tettek be a fegyverbe. Az utols6 lOves leadasa utan a tarlemez

kiesik a tokb61. Tehat ujb6l meg lehet tblteni es hasznttlni.

Az angol L ee altaI keszitett 1879-es kozepagytaras fegyvemel alkal-

maztak e16szor a felcsatolhat6 tbltenytarat. Ebben a tarban tiz 16szer helyez-

kedik el es ket sorban ugy, hogy a 16szerek tengelyvonalat parhuzamosan

eltoltak . (31. abra)

Ennel az aszimmetrikus elrendezesnel a fels6 16szer mindig a tar

szimmetria tengelyet61 jobbra, illetve balra helyezkedik el. Ezert az adoga-

tasnal a Z<1rals6 felUletet kellett megfele16en kialakitani, hogy az adogatas

jobbr61 es balr61 egyarant biztonsagos legyen. Minden katonanak a felszere-lesehez ket tbltbtt tar tartozott. A tar megtbltesehez azt a fegyverb61 ki kellett

venni. A tar fels6 rug6z6 ajkai megakadaIyoztak a 16szereknek a tarb61 va16

kiesest. Gyakorlati megva16sitasat a 89 / 91 M. Lee-Enfield ismetl6 puskanaI

IMhatjuk .



Az abnln le:ithat6a behelyezheto tar, amely tarrogzitovel rogzitheto. A

ketsorosan elhelyezett loszereket a tarrug6 az adogat6 lemezen keresztiil

nyomja, ezen k ereszttil van biztositva az adogatas. A fegyver zarolasi rend-

szere f org6 zardugattyu, az titoszeg szerkezete a zar elOre mozgasakor fesztil

meg.

1914-ben a brit hadsereg ismet lljabb tipusu puske:it fogadott el. A

" N o . 3 .M ark .!. " jelzesu kozepagytaras Enfield puskcit, amelyet szinten ketso-

ros kivitelben keszitettek . A korai tipusokt6l eltekintve, kozep-agytaras kivi-

telben k eszitettek a Winchester puskakat is, amelyek zarszerkezetevel mar

korabban foglalkoztunk. Ezek a fegyverek mind egysoros, mind ketsoros

kivitelben k esztiltek. A tarszekreny az igen eros tokszerkezetben foglalt he-

lyet.

A dan K r a g - J o r g e n s e n puskanal 1899-ben egy uj tipusu koz~-

agytarat vezettek be. Az eddigi konstrukci6naI a loszerek fLiggolegesen he-

lyezkedtek el, ez megnovelte a fegyverek fiiggoleges meretet. Ht valtoztattak

az elrendezesen es atszerkesztettek a ktilOnleges Mauser zarral rendelkezoismetlo pusk e:itvizszintes adagolasura.

Felepiteset az abran lathatjuk , a tok jobb oldalan nyithat6 tOlteny csa-

toma huz6dik vegig a cso alatt, majd a tok baloldalan visszakanyarodik koz-

vetlentil a cso torkolata ala. Az adogatas rug6 hatasara tortenik, ami a tar

zar6fedelebe van beepitve. A tokban levo adogat6 nyilas clol nagyobb, hatul

sziikebb, ezert a loszer csucsat citengedi, de a htively veget nem. Ezert tOltes-

kor megkonnyebbtil a loszemek a tOltenyurbe val6 betolasa. Ezek a fegyve-

rek azonban az adagolas bizonytalansaga miatt nem terjedtek el szeles kor-

ben.

A kozepagytaras fegyverek, tObbitol eltero csoportjab6l idorendileg

/ 1903 / legkesobb tervezett valtozata a M a n n l i c h e r - S c h o n a u e r dobtaras

puska. Ez a rendszer annyiban ter el az eddig targyaltakt6l, hogy a loszerek

kor alakban, forgathat6 dobtarban helyezkednek el.

6.2.3. Tusaagytaras fegyverek.

Az ismetlo fegyverek -fontossaga szempontjab61- utols6 valtozata a



TNfl2.. •

A Wltenyek WItoJec segitsegevel ujjnyomassal tolthetok . A dobtar

adogatasat tekercsrug6 vegzi, ezaltal az adagol6 rendszer biztosan miikodik.

A kozepagytaras ismetlo fegyverek szerkezettani ertekelese.

A z i sm et lo f egyver ek f ej lodesenek egyik l egmagasabb f oka a

kozepagytar. Szeleskorii alkalmazasat biztonsagos, egyszerii kezelese oko~ta.

Elonyei:

a kozepagytar a tok belsejeben helyezkedik el, teMt lOves es cel-

zas eseteben a terheles centrum a a ket kez alatamasztas kozott

van, ami biztositja a lovo egyenletes leterhcleset;a loszerek a tarban palastjukkal egymasra tamaszkodnak , teMt

gyakorlatilag mindegy, hogy peremgyujtasu, vagy kozponti gyuj-

t~~u loszelTel tlizeliink, a fegyver biztonsagat nem befolyasolja;

a loszerek , ellentetben az eloagytaras fegyverekkel, nem mozognak

Mtrafele a t<\rb61,hanem a Wltes folyaman a tarb61 eayenesen a

Wltenyiirbe haladnak. b

Hatranya:

az eloagytaras fegyverekhez kepest keyes loszer fer bele, ezert a

Wltest Wbbszor kellett vegezni.

. A kozepagytaras ismetlo fegyvereket igen figyelmesen kell tanulma-

nyozlll, .mert a kesobbi automata fegyvereknel fOleg az ilyen adogatasi rend-

s~.ert feJle~ztettek tovabb olyan irfmyban, hogy a tar befogad6 kepesseget

novelve elJutottak az automata puslGiig ill. geppisztolyig.

A dobtaras adogatasi rendszelTel is fognak a kesobbiekben talalkozni.

gy g p j

tl \saagyta ras fegyve rek .

Az elso ilyen fegyvert meg 1860-ban Spencer szabadalmaztatta.

A tusatarba 10-12 db. loszer fert el. A zar kinyitasakor / 2/ a zar-test

lecsuszik. A tusa tarban /1/ levo loszerek koziil az elsot a tarrug6 beWlti a

csOfarba. Utana zarjuk a zartombot es az ismetlest folyamatosan vegre lehet

hajtani, amig a tarban loszer van.

7. A pisztolyok kialakulasa es fejlOdese.

7.1. A pisztoly kialakuhisa es megjelenese .

A kerekes gylijt6 szerkezeteknel meg megemlitettiik, hogy ekkor

kezdtek a lovassag reszere kesziteni a kismereru, egy kezzel is konnyen ke-

zelheto pisztolyt. A pisztoly felfedezese es megalkotasa tehat, az 1510-es

evek kozepere teheto.

A kovas elsiito szerkezettel egyidoben meg jelentek a kovas pisztolyok is. Miikodesi elviik teljesen azonos volt a k ov as puskak miikodesi elvevel,

csak mereteiben voltak j6val kisebbek . A pisztoly tovabbra is a lovassag jel-

7.2. F o r g o d o b o s p i sz to ly o k.

Az amerikai S a m u e l C o l t 1835-ben felujitva, a puskaknal ismertetett



legzetes harceszkoze maradt. A tiizgyorsasag nove lese erdekeben minden

lovas k atoncit ket pisztollyal szereltek fel, amelyek a nyereg mellett jobbra es

balra voltak elhelyezve. Ugyancsak a tiizgyorsasag novelese erdekeben keszi-

tettek ket-, illetve negycsovii kovas pisztolyokat is. Ezeknel a kovas elsiito

szerkezeteket, vagy duplaztak, vagy negyszereztek. Gyakorlatilag tehcit ezek

a pisztolyok ket-negy kovas szerkezettel osszeepitett szimpla fegyverek vol-

tak . Ezek a fegyverek azonban maradtak kiserleti stadiumban, szelesebb k or-

ben nem terjedtek eI.

Csappantylis es gyutacsos pisztolyok: Az elsiito szerkezetek itt is t e je-

sen azonosak, mint a puskamil lcittuk, csupan lovassagi fegyver jellegebol

ad6d6an kii16n csappantyli biztositasa volt. Ez azt jelentette, hogy a pisztoly

lokupakjar61 a gyors mozdulatok kovetkezteben a csappantyu konnyen le-

esett. Ennek megakadalyozasara helyeztek el a csappantylibiztosit6t, amely

megakadalyozta annak leeseset. Ezeket a f egyverek et aItalaban kovas piszto-

lyokb61 alakitottak at. Az iranyz6 szerkezete egyetlen celgombbol all. Ez is a

kozelharc jelleget mutatja. Ezeknel a csappantyli s es gyutacsos pisztolyok nal

mar egeszen kis meretek is keszultek .

A pisztolyok fej16dese 1850-ig parhuzamosan tOrtent a pusk ak fejlo-

desevel. Ezutan mar csak e lvetve alkalmaztak a pusk akon vegrehajtott ujita-

sokat pisztolyra. Ilyen volt 1900-ban B it t n e r altai szerkesztett ismetlo pisz-

toly, ahol a szerkeszto az ismetlopuskaknal alk almazott zardugattylit hasznal-

ta feI. A kozepagytarba pedig egysorba, egymas f ole ot loszert helyezett eI.

A pisztoly szerkezeti felepitesenel f ogva a kozelharc fegyvere, ezert

alapveto kovetelmeny, hogy nagy legyen a tiizgyorsasaga. Hosszu ideig a

szerkesztok ezt a kovetelmenyt nem tudtak biztositani. Szamtalan k iserlet

tOrtent, de celravezeto eredmenyek csak a XIX. szazad kozepe fele j elentk ez-

tek.

j , p

fI g6dobos adogatasi rendszert, gyakorlati felhasznalasra alkalmas "forg6"

~~ztolyt szerkesztett. A forg6pisztoly nehany evtized alatt tert h6ditott. A

P 'rak tOmegesen allitottak eto tipusainak ku16nbozo vaItozatait. A szazadgya 1'"' I I ' I . k 'vegeig minden hadseregben, a lovas legyvememne ,a ovasl tott a t ls zt e es a

tisztek IOfegyverekent alkalmaztak .

A pisztoly legfontosabb resze a forg6dob, amely a "0" tengely koriil

A dobban altalaban hat loszert helyeztek el. A dob tolti be tulajdon

k eppen a tOltenyiir szerepet, itt jatsz6dik Ie a lopor elegesenek kezdeti szak a-

sza. A 16vedek az itt kapott impulzust61 halad vegig a pisztoly csoven. Az "a"

bemelvedesek a dob egy osztassal val6 tovabbitasat biztositjak .

A kinematikai abrab61 lathat6, hogy ha az "I" elsuto billentyiit meg-huzzuk , akkor a csappal hozza kapcsol6 dobmozgat6ka~ feleme~~edik, es a

dob peremen levo bemelyedesekegyikebe akadva, tovabb fordltJa a dobot

egy osztassal.



A forgo pisztolyok elstito szerkezetei, un. "revolverezo" tipusu szer-

kezetek, ami azt jelenti, hogy a kakast nem kell kezzel megfesziteni, hanem a

billentyii meghuzasaval, a megfeszitest is, es az elsiitest is ki tudjuk valtani.

Errol a miikodesi fonnarol kapta a nevet is: revolver.

A billentyii meghuzasakor a "T" meghuzo ero a felhuzo emelon ke-

reszttil "A" pontra viszonyitva l iT . E " nyomatekot fejt ki. Ez a nyomatek

lektizdi a "3" kakasrugo altai keltett nyomatekot. Ennek kovetkezteben a ka-

kas hatrafele mozdul el az "A" tengelyen. A hatra mozgas mindaddig tart,

amig az elstito billentyii es a felhuzo emelo kapcsolatban van egymassal. Ha

az elstito billentyii mar annyira elfordul, hogy a felhuzo emelo palyaja elvalik tole, a kakas felszabadul es rugoja hatasara elore csap. Az titoszeg raUt a 10-

szer csappanty"Ujara.

A dob mozgatasa es az elstito szerkezet, majdnem minden forgopisz-

tolymll azonos. A tOltes es tirites kialakitasanal igen sok valtozat alakult ki.

Az elso forgo pisztolyoknal a tOltest es tiritest ugy lehetett vegrehajtani, hogy

a dob tengelyet egyszeriien kihuztak helyerol es a dobot el lehetett tavolitani

a tokbol. Az igy kiemelt dobot, az adott szamu loszerrel meg lehetett tOlteni.

Loves utan a dobot ismet kiemeltek a tokbol, es az tirito palcaval az iires hti-

velyeket egyrnas utan kilitOgettek a dobbol. Ez tenneszetesen igen hosszU

mellek idoket eredmenyezett. Az ilyen tOltes es tirites nem felelt meg a pisz-

tollyal szemben tamasztott kovetelmenyeknek, tehat valamilyen mas megol-

dast kellett keresni. Ilyen volt az 1895M. orosz Nagant pisztoly. Itt nem kel-

lett mar a dobot kivenni a fegyverbol, hanem a tOltest hatulrol, a tOltenyiir

vege felol kellett vegezni, mikozben kezzel a dobot forgattak . A lOvesek le-adasa utan a cso alatt levo tirito vesszot "A" iranyba kiforditottak es a rece-

zett vegii vesszo hatrafele nyomasaval a kiiirtilt htivelyeket, kilOkhettek a

dobbol.



Az amerikai Colt pisztolyokmil egy uj megoldassal talalkozhatunk,

ami a forgo pisztolyok tOrteneteben a legmagasabb szintet jelenti. Beepitettek

egy ktilon szerkezeti elemet, amely az udtest elsosorban, de a tOltest is meg··

gyorsitotta. Kulan egysegbe epitettek a esovet es tokot.

A eso es a dob az "A" tengely koriIl elforgathato, billentheto. Az uj

szerkezeti elem a "3" huvely kiveto (ld. 41. abra), amely nyugalmi helyzete-

ben a dob h<itso homloksikjaba sullyed. Ha a esovet lebillentjuk, akkor hirte-

len mozdulattal a nyn iranyaban az kiemelkedik es az osszes, dobban levo

huvelyt egyszerre kiveti. a kivetes utan mgo hatasara ismet nyugalmi helyze-

tebe ugrik vissza. igy a tOltest is konnyen, gyorsan vegre lehet hajtani.

A forgo pisztolyok nagy terhoditasukat egyszerii szerkezeruknek, biz-

tonsagos miikodesuknek es kis mereruknek koszonhetik.

Elonyeik:

_ nagy tiizgyorsasagra kepesek, hiszen ket laves kozti idot esak alavo adottsagai befolyasoljak,

biztonsagos miikodes, ami abbol ad6dik, hogy a pisztoly elsuto

szerkezete egyszerii, felepiteseben keyes alkatresz van, tehat meg-

hibasodasi lehetosege kicsi.

H<itranyaik: _ mivel a eso es a dob kozott bizonyos gyartasi hezag van, ezert a

IOvesnel gazveszteseggel kell szamolni, hiszen tudjuk, hogy a dob

is a eso resze, nevezetesen a tOltenyiir,

a tOltes, udtes ugyan a legmagasabb teehnikai szintre fejlodott,

megsem erte el a szukseges merteket, .mivel a kakas miikodteteset es a dob forgatas<it egyarant a blllen-

tyii meghuzasaval miikodtethetjuk, ezert a lOves leadasa aranylag

nagy energi<it igenyel,

az automatizalas nem lehetseges.

Ime lassunk egy nagybonyolultsagu fejlett kozepagytaras, modern

fegyver t:

Ismetlo fegyver rendszertani ballisztikai vizsgalata



r -'--j--

! I 1---

III

I i ILL_

Ismetlo fegyver r endszertani, ballisztik ai vizsgalata

A fegvver tipllsa: 11M. Gras-Kro patschek pusk a

Adatai:

unneret 0= 8 mm

A 16vedek kezdo sebessege: vo = 532 m / s

Maximalis nyomas: Pm:lx = 285 Mpa, _ 2910 kp/cm2

A cso huzagolt reszenek hossza: Xh = 0,63 m

A 16vedek tOmege: G) = 7.9 g, = = 7.9 g.

Alo portoltettOmege: Lp =0.45 g.=0,45*10-3 kg.

A fegyver tOmege: G = 4 kg.

A feladat kidolgozasanak terve:

I. Ballisztikai szamitas, a gaznyomas es sebesseg gorbe meghatarozasa.

2. A fegyver h<itrasiklasi viszonyainak szamitasa.

3. A puska rendszertani hovatartozasanak meghatarozasa.

4. A fegyver felepitese es miikodese.

Kidolgozas:

1. A ballisztikai vizsgalatot a gaznyomas es sebesseggorbe meghatarozasa-

val kezdjuk, amelyhez felhasznaljuk a beiso ballisztikaban tanult Leduc-fele

tOrvenyszerusegeket.

Az alland6k meghatarozasa:

, L p~ G1= G1 +-= 7.9+ 0.45 0.5=7.9+0.225=8.12g=

2

8.12 .10-3 kg

n2n~ A =-- = 0.5 em 2

4

B 0 24 10 3

V pmax =~ = 184 m/3 /8



B =0.24.10-3

Ezek utan mar meghatarozh at 6k a L ed uc - f el e a ll an d6 k, a z " a" es

"b" ertekei. Az ismert keplet:

P max x h - ~ (P max . x h f - 4 B . P ma x

a = 2 Bv 0

Pmax

* xh

= 2910 * 0.63 = 1833 kIJ/ em 2 =1833 bar

(Pmax X h ? = 3.36 .106

V~ =283.10+3

4 B'Pmax ,xh , v B =4.0.24.10-3.1833.283.10+3 =497989

1833 - .J3360000 - 497989 1833 - .J2862011 1833 -1691a = - - - - - - - - - - - = - - - - - - - = - - - - - =255.10-3 0.255 0.255

= _1_41_ =553 kp/ em 2

0.255

b = a· x h _ x h

= 553·0.63 _ 0.63 = 348 _ 0.63 = 0654- 0.63 = 0.024m

V o 532 532

3 /8.

b 0.024 xpmax = 2 " = 2 =0.Ol2m

A gaznyomas es sebesseggorbe meghatarozasanak lepesei kovetkez-

nek, amelyet ugy hajtunk vegre, hogy minel Wbb esohosszpontot vesziink fel

az "x" tengelyen es ehhez hatarozzuk meg a nyomas es sebesseg "y" ponto-

k at. Minel Wbb "x" pontot vesziink fel, annal pontosabb lesz a gorbe. Ter-

meszetesen senki ne varjon a szakirodalomban esodalatosan futtatott elmeleti

gorbeket, hanem tapasztalni fogjuk, hogy szamitasunk tapasztalati keplet

felhasznalasaval megallapitott eredmenyet kon-igalnunk kell.

A nyomas keplet:

I

P -- f(x) -- 511 a2 b Xn A I f i. i 'k 1----- z Exee ..ggveny eze 0 prog-

A'g (b+Xh?

gr am mm ja: p =0,00812/(0,5* 9,81) * 553"2 * 0,024 *x /(0,024+x)"3

A sebesseg f ilggveny:

a·xv=f(x)= n

b + xn

Szereneses helyzetben vagyunk a modern szamitasteehnika alkalma-

zasaval, mert az Excel program hasznalatavalleegyszerusithetjuk munkankat.

A programot ugy szerkesztetruk meg, hogy a 630 mm hosszu esovet 1000

szakaszra bontottuk, igy a leheto legpontosabb gorbeket vehetjiik feI.

A gorbek kiszerkeszteset kovetoen az alabbi harom diagrammot ele-

mezhetjiik. Az elso abnin ( 42.sz. abra) a teljes gaznyomas-gorbe lathat6, a

eso teljes (0.63 m) hosszara. Itt a tengelyek dimenzi6it a meresi gyakorisag

(X- tengely), es a gaznyomas erteket (kp/cm2 , Y - tengely) reprezentaIjuk. Agor bebol, ranezesre azt olvashatjuk Ie, hogy olyan fegyverrel allunk szemben,

(Ioporadatok, loszermeret) amelynei a lovedek, az aranylag hosszu csovon

athaladva nagy kezdosebesseggel indul lltjara. Ez akkor lehetseges, ha nagy

se besseggel ego, degressziv loport alkalmazunk (tehat eloszor nagy felUlet

eg, majd az eges feliilete folyamatosan esokken). Ez okozza azt, hogy a ma-

ximalis nyomas viszonylag hamar kialak ul, nagy energiatartalommal rendel-kezik, mintegy impulzus-szerii energiat ad at a IOvedek nek, ma jd az eges fo-

kozatosan csokken es megsziinik .



Ezt a logikat lehet leolvasni, a sebesseg gorbebol is.(44. abra)

, ,

o~ • ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ .. re ~.~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ..~ ~g ~ . ~ ~ ~ ~ ~ m ~ ~ ~ ~ ~C so h os s z , iI Iet v e m er es ! he ly el

A c s c 5 t e l je s h o s s z a: 0 ,63 m

~

t 50 0 -Z.ll

A nagyobb leptekii diagrammban (43. abra), kivagtam a maximalis

nyomas lefolyasanak komyezetet es azt mar Mpa - ban szamitottuk . Ez a

diagramm kozvetleniil a tOltenyiir meretezesehez ad felhasznalhat6 adatokat.

Az inflexi6s pont tehcit mutatja, hogy mindosszesen 19 mm-t halad a

IOvedek , amikor mar az osszes lopor elegett. A tovabbi 610 mm-es utat a

lOvedek a csoben ugy teszi meg, hogy gyorsulasat az elso szakaszban kelet-

kezett gazok nyOlmisa biztositja.

2. A fegyver hatrasikJasi viszonyainak s zamitasa.

A gaznyornas es sebesseg gorbeb61 olyan adatokat kaptunk, pontosan

szarnitva, arnelyek segitsegevel a hatrasiklasi adatok konnyen rneghatarozha-

t6k l6 t k l ti i

saba " 2 /a " . Az adogat6 szernolcshoz csatlakozik a " 4" adogat6 nyorn6, arnelya t ok jobb oldahin csapos vegevel kiemelkedik .



t6k, el6szor a torkolati energia:

Ezzel a keplettel rneghataTOztuk a lovedek torkolati energiajat, ami

egy kozepes teljesitmenyii fegyverre uta!. A hatasfoka egyik lerner6je a hat-

rasiklasi energia.

(G1 + 0.5Lp) 2v~ 0.008125322E h =- - - - - - = - - - -

2·Gh 2·4

Eh = 2,1 Joule

A hatrasikhis sebessege a hatrasikl6 Wmegek ismereteben:

vQ(GI +O.5Lp) 532.0.0081vh = ------- = --------- = 1.077 r n l s

Gh + 0.5Lp 4 + 0.000125

3. Rendszertani besorolasa.

A fegyver az ismetl6 puskak csoportjaba tartozik . Zarohisi rendszere

Mauser zar, az ut6szeg a zar eWre mozgasakor feszul rneg. Adogatasi rend-

szer szerint az eloagytaras fegyverek csoportjaba tartozik, a lOszerek a csa

alatt elhelyezked6 tarban foglalnak helyet, egymas utan. Adogatasa: billena

lapos adogatas. A tar befogado kepessege: 10 loszer.

4. Az adogato rendszer felepitese es miikodese.

Az adogatasi rendszer a tok kozepen foglal helyet. Az adogatast az

"1" szarnu adogato tag vegzi, amely szemolcsevel a tokbetethez kapcsol6dik .

Az adogato tag szemolcse "l / a" illeszkedik a tokbetet rnegfelelo kirnunkala-

A zar reteszelt helyzeteben az adogat6 tag bebillent allapotban van.

Feliiletere az eloagytar rug6ja hatasara racsuszik az elso lOszer. Ha a zarat

kinyitjuk es hatrahuzzuk, ak k or a zar aljan leva vezerlO f elulet a tokbetetet

hatrahuzza, az adogat6 tag rug6ja hatasara a tokbetet feszkebe ugrik be. Tehat

a loszert felerneli a csOfar szintjehez. Toltesk or a zarat elore toljuk , a laszert a

tOltenytol6 o rr betol ja a W lteny lirbe.

Arnik or a zarf ogantyUt jobbra elf ordit juk, akkor annak feliilete az

adogato nyorn6t lenyornja, ez pedig az adogat6 alapot isrnet also helyzetbe

k enyszeriti. A tokbetet rug6ja hatasara pedig a csotorkolat iranyaba elore csu-

szik, megakadalyozza az adogat6 tag ido elotti felesleges felcsap6dasat.

AZ AUTOMATA Its FELAUTOMATA FEGYVEREK

RENDSZERTANA



RENDSZERTANA

1. Az ismetlo fegyverek alkalmazhat6sag a es cso kk eno szerep e a

hadviselesben.

- - z a r m o z g o f d

k a r .

A X x . szazad fordul6jara az ism6tlo puska es f org6pisztoly elerte fej-

lodesenek tetOfokat. A hadseregek f elszercleseben levo kezi IOfegyverek , bar

szerkezetileg elteroek , felhaszmilhat6sag es minoseg tekinteteben ugysz6lvan

egyenertekiiek voltak . Az ismetlo puska tiizgyorsasaga elelte a 10-12 lOvest

percenkent. A talalati val6sziniiseg mertek et p edig mar csak a lOvo egyeni

k epessegei befolyasolhattak . A puska ebben a tekintetben az elerheto maxi-

mumot nyUjtotta. A 700-800 m / s e c - o s k ezdosebesseggel bir6 lOvedek lota-

vol saga tObb kilometer lett.

Mindezen a tOkeletesseg es teljesitmeny m egsem eredm enyezt e a

puska szerepenek varhat6 novekedeset. A pus ka f e jlodesevel parhuzamosan

oiyan technikai talalmanyok sztilettek, amelyek a kezi lOfegyverek jelentose-

get erosen lecsokkentettek . A szazadfordul6 idejen rendkivi.il naggya fejlo-dott a gyaripari tenneles es szeleskorii tudomanyos kutatasok nYOlmln6riasi

mertekben megindult a haditechnika fejlodese. A hadseregek gepesitese lett a

soron kovetkezo feladat. Az ismetlo pusk a meg ki sem alakult teljesen, ami-

kor a haclviselesben mar ujabb, korszakalkot6 tiizfegyver: a geppuska megje-

lent.

Hiram Maxim az 1880-as evekben tervezte az elso geppuska tipust,

amelyet a szazad fordul6jara a nagyhatalmak hadseregei sorra rendszeresitet-

tek . A gepi technika alkalmazasanak hatasa a hadviselesre csak az 1914-18

evi 1. Vilaghaboru alatt mutatkozott meg, bar meg akkor sem teljes mertek-

ben. A haborU elotti szamitasok azt bizonyitottak, hogy ebben a haboruban is

a k ezi IOfegyvereke lesz a donto szerep. Ezert fOleg az ismetlo puskakat gyar-

tottak es rendszeresitettek . Ez volt a fOIOfegyver, de mar kis szamban megje-

lentek a sorozatlOvo fegyverek is. A haborU meneteben azonban bebizonyo-

sodott, hogy a ruzerseg fejlodese es harcbavetese, tarsulva a geppuskak nagy

tiizgyorsasagaval, a nagytomegii gyalogos harcban sokkal eredmenyesebb

VaItozasok az el6z6 tipushoz kepest:

a regi iranyzek keret helyett, un. ives csap6 iranyzekot szereltek

fel, amely a celzast biztonsagosabba tette;

a celgomb ktilOn celgombved6t kapott;



A p u s k a t o va b b i a l ?k u la s a a z I. V i l a g h a bo r u u t a n .

. A haboru technikai es nem utols6sorban gazdasagi erOfeszitesei utan a

?adltechnika fejl6dese egy ideig lelassult. A Mboru tapasztalatait feldolgoz6

lrodalom, figyelm~ a haditechnikai eszkozok varhat6 fejl6dese fele fordult.

El(~or mar ~gyre jobban el6terbe kertiltek azok a javaslatok, hogy a nagyme-rern puskaloszerek helyett kisebb meretu 16szert rnzel6, konnyii automata

fegyvereket vezessenek be. Tobbfele elkepzeles szUletett, legelterjedtebb

azonba~ az volt, h~gy a kutatasokat a konnyii automata puska iranyaban kell

folytatm. Azonban dyen jellegu fegyverek meg nem alltak rendelkezesre.

Masik nez6pont is elterjedt, megpedig azok tollab61 akik tovabbra is

az ismetl6 pusk.ak hivei maradtak. Allaspontjukat azzal indokoltak, hogy a

puska szerkezett egyseget tekintve egyszerii, keyes alkatreszb61 all, teMt az

esetleges meghibasodas merteke igen kicsi. A gyakorlati tapasztalatok is ezt a

masodik nezetet tamasztottak ala. Az elmult haboruban a javitasokra forditott

id6 igen kismertek{i volt. A megsertilt fegyvereket gyorsan ismet hadra-

~og,hat6va ~dt,ak tenni. A gyarak sok p6talkatresszel lattak el a hadseregek et

es 19y lehetoseg volt arra, hogy a lOvesz sajat maga javitsa meg a kisebb hi-

b~kat. Ezen ervek kovetkezteben a puska tovabbra is a gyalogsag felszerele-

seben maradt azonban tObb allamban feWlvizsgaltak a korabban rendszeresi-

tett fegyvereket, es kisebb m6dositasokkal korszeriisitettek azokat.

Az orosz hadsereg 1930-ban vizsgalta feWI a gyalogsag fegyverzetet.

Ennek soran megaIlapitottak, hogy az 1891-ben rendszeresitett M os s in -

N a g a n t ~uska szerkezeti megoldasa meg megfelel6 ugyan, de sztiksegesnek

mutatkozlk a korszeriisites, amely neMny alkatresz megvaltoztatasaval kony-

nyen elerhet6. A korszerusitett fegyver 7,62 mm-es 1891/30M. puska elneve-

zest kapta. Zarszerkezete megmaradt a hagyomanyos Mauser zar.

a celgomb ktilOn celgombved6t kapott;

a lOves leadasanak megkonnyitese erdekeben az elstitesi er6t le-

csokkentettek 2-3,2 kp-ra;

a konnyebb gyarthat6sag erdekeben a tok kiils6 fonnaja hengeres

lett, teMt konnyen esztergalyozhat6;

tlj tOlt6lecet szerkesztettek hozza, lapos, rug6z6 kivitelben;

atszerkesztettek a szurony rogziteset is.

A korszerusitett fegyvert rendszeresitettek az orosz hadseregben es

m eg a I I. Vilaghaboruban is hasznalatban maradt. A II. Vilaghaboru utan

1948M. puska neven a Magyar Nephadsereg is rendszeresitette es sokaig

egyeni IOfegyvere lett.

Magyarorszag az Osztrak-Magyar Monarchiat61 igen nagy szamu

Mannlicher puskat orokolt, amely a meg 1892-ben rendszeresitett tompa ve-

gU 16szeiTei ttizelt. 1931-ben hajtottak vegre a puska korszeriisiteset, ekkor

tertek at a hegyes 16szer alkalmazasara. A 16szer megnagyobbitott hi.ivellyel

keszUlt, teMt a fegyver tOltenyiiret fel kellett fUmi. A tOltenyiir atfUrasat a tok

fels6 feltiletere betitOtt "H" betu jelOlte. A 95M. karabelyb61 atalakitas utan

l et t a 31M. puska. A 95M. hos szu csovu pus kab61 pedig az atalakitott31/A.M. puska.

Magyarorszagon a fennemlitett fegyvereken IdvUl 1935-ben rendsze-

. resitettek meg a 35M. magyar puskat, amely Mauser zarral kesziilt. A forg6

zardugattylimil azonban az tit6szeg felhuzasa a zar el6re tolasakor tOrtenik

meg. A kozepagytar vaItozatlanul maradt, a szekrenybe 5 16szer tolthet6 be.

Ebb61 a tipusb61 fejlesztettek ki az 1943M. Magyar Mauser puskat. A puska

ives csap6 iranyzekot kapott, de nagy sulya miatt /4,1 kp/ nem volt eleg kor-

szerii.

Az ismetl6 puska tOrtenetenek utols6 szakaszaban keszitett uj fegyve-

rek nem jelentettek el6rehaladast az I. VilagMboruban mar hasznaltakhoz

kepest. Az ismetl6 puska elerte fejlodesenek tetOfokat, a regi utakon ezt mar

tokeletesiteni nem lehetett, teh<it megerett a feltetele annak, hogy a k ezi,

egyeni IOfegyvereket automatizaIjak . Ez a folyamat fOleg a II. Vilaghaboru-

ban zajlott Ie.

2. A I Of egyver ek automati zalt saganak f oka.

2.1. Az ismetlo fegyverek fogalma.

Az olyan fegyver tipusokat, amelyeknel az ismeWisi cildust eg~

Az ontolto puska gondolataval 1854-ben Henry Bessemmer foglal-

kozott eloszor. Az elso kiserleteket Joseph Kurtis tervei alapjan hajtottak

vegre 1866-ban Amerikaban, majd ezt kovettek 1893-ban Mannlicher es

1900-ban Mauser pr6balkozasai Az elso gyakorlati tapasztalatok utan sza-



o ya egyve t puso at, a e ye e a s eW s c dust eg

maximum ket lepest kiveve kezzel kell vegrehaitani, de minden folyamat

kiilso energiat igenyel, ismetlO fegyvereknek nevezziik . -.Nezzuk meg a definiei6t kiesit reszletesebben. A nyitist nyilvanval6-

an kezzel vegezzuk a zarmozgat6 karon keresztiil. A huvelyvonast es a hii-

vely kiveteset azonban mar a fegyverbe beepitett hlivelyvon6 es huvelyveto

hajtja vegre. Kozvetve azonban ez is kezi mozgatasu, teh<it kUlso energiat

igenyel. Az uj loszer betOlteset az elo, vagy kozep agytarb61 megint a zar, a

reteszelest pedig ismet kiilso energiaval, kezzel vegezziik . Az elsiitest minden

esetben ujjunkkal kell kivaItani.

2.2. A.tteres az "ontOlto" pusluikra.

Az ismetlo pusleak ttizgyorsasagat azert nem lehetett tovabb fokozni,

mert az ismetlesi folyamatot kezzel kellett vegrehajtani. Ezert olyan elvek et

pr6baltak keresni, amivel az ismetlesi folyamatot gepesiteni lehet. Mivel lO-

ves kozben a loporgazok igen nagy energiatartalommal rendelkeztek, ez adta

azt a gondolatot, hogy valamilyen m6doll a lOveskor keletkezo energiak egy

reszet hasznaIjuk fel az ismetlesi folyamat vegrehajtasara.

Nezzuk meg mibol all ez az ismetlesi eiklus:

1. Nyitas, vagy kireteszeles: ez azt jelenti, hogy a lOves pillana-

taban a zarat vagy mereven, vagy rug6val a esohoz kell kotni,

szoritani. A nyitas ennek a kapesolatnak a megszunteteset je-lenti.

2. Htivelykivetes: a lOves utan a loszer huvelyet el kell tavolitani

a fegyverbol. Ez ket lepesbol, a hiivelyvonasb61 es a hiivelyve-tesbol all.

3. Toltes: az uj loszer betOltese a tOlteny{irbe.

4. Zanis, vagy reteszeles: a zamak ismetelten a csOfarhoz val6kotese.

5. Az elstites: tehat a esappantyli begylijtasa.

Ezt az otOs tagoz6dast igen j61 megfigyelhettiik a Mauser zarasufegyverek ismetlesi folyamatanal.

1900-ban Mauser pr6balkozasai. Az elso gyakorlati tapasztalatok utan sza-

~'"os nagy nevu fegyvergyar feladataul tlizte ki az ontOlto fegyverekre val6

atterest. Nagyobb elterjedesiik azonban esak az 1. Vihlghaboruban volt lehet-

seges. Az amerikai hadseregben rendszeresitettek egy US.M.I jelzesu ontolto

fegyvert, amely lenyegeben az amerikai "M" sorozanl fegyverek elso tagja

lett. Urmerete 7,62 mm, a tar befogad6 kepessege 8 loszer, ttizgyorsasaga 20-

30 lov/pere.

1940-ben, a szovjet hadseregben Tokarev tervei alapjan keszitettek ela 40M. 7,62 mm-es ontOlto pusleat. A fegyvemel eloszor ta1<ilkozhatunk azzal

a gondolattal, amely kesobbiekben egy ona1l6 osztalyt kepvisel a fegyver

rendszertanban, t.i. a fegyver esovebol elvezetett nagynyomasu gazok mu-

kodtetik a zarszerkezetet az ismetlesi folyamat soran. A eso felett helyezke-

dik el a gazhenger es a gazdugattyli. Ez kozvetiti a mereven reteszelt zar es

zarkeret fele, a gaznyomasb61 szarmaz6 erohatasokat.

A nemet hadsereg az ontOlto puskakkal esak 1941-ben kezdett el ki-

serletezni. Ekkor egyszerre harom tipust hozott forgalomba: G 41 M; G 41 e s

G41 W jelzessel, amelyek otvozetebol sziiletett a 7,92 mm-es 43M. ontOlto

puska. Ezeknel a fegyvereknel is az orosz tervezok altaI kikiserletezett gaz-

dugattylis elvet alkalmaztak . A eso fOle epitett gazdugattyli kozvetleniil mu-

kodteti a gazdUgattyil rudon keresztiil a zarat magaban foglal6 kiilso hazat es

igy a gazok hatra hat6 ereje vegzi el az ismetlesi folyamatot. Ezen fegyverek

ruzgyorsasaga is 20-30 lOv/pere volt.

Vizsgaljuk meg, hogy milyen mukodesbeli vaItozast hozott az "ontOl-

to" megnevezes ezeknel a fegyvereknel!

A fegyverek adogat6 rendszere csaknem kizar6lagosan taras adogata-

suo Az elso loszer kezzel val6 esobe tOltese utan leadjuk az elso lOvest. A

loporgazok nyomast gyakorolnak az ismetlo berendezesre, /ami a felsorolt

peldainkon ldviil igen sokfele le h e tl az pedig hatraloki a zarszerkezetet, kiveti

a hiivelyt es felhuzza az elsiito szerkezetet. Ezutan a zar, a rug6 hatasara elore

siklik, megtOrtenik a kovetkezo loszer betOltese, majd a reteszeles. A fegyver

ismet lovesre kesz. Kovetkezhet az ismetelt eelzas es az elsiito billentyii

meghuzasa, tehat a kovetkezo loves leadas. Ez a folyamat mindaddig tart,

amig a tarban 10szer van.

· Most pedig nezztink, egy altalunk ismert, jelenleg is rendszeresitett pIsztoly mukodeset (PA-63 tip. pisztoly). Itt is az els6 tOlteny betOltese utan a

lOves kivalthat6. A lOves utan a szan Mtra sik lik, nyitas, htivelyvetes, elstito

szerkezet felhuzasa megtOrtenik . A helyretol6 rug6 hatasara az ismetelt WIttS

2.5. Vegyes tizemm6du fegyverek.

Az olyan fegyvereket, amelyek felautomata es automata iizem-

m6dban egyarant alkalmazhat6k, vegves iizemm6dll fegyvereknek nevez-

- - -iik



~.~zaras lej.<itsz6dik . Az iijb6li IOvest a billentyli ismetelt meghuzasaval erhet~

Juk el. Az llyen tipusu ttizelesi m6ddal rendelkez6 fegyvereket felautomatak_

nak nevezztik .

Azokat a fegyvereket, amelyek az ismetlesi cik lusban a negy moz-

zanatot /nyihis, htivelyvetes, tOltes, zanis/ sa jat belso energia juk felhas;

nalasaval, az elsiitest pedig emberi energiaval vegzik, f¢lautomata f egvve-

reknek nevezziik .

Ebb61 a megfogalmazasb61 ad6dik, hogy ide tartoznak az osszes on-

tOWSpuskak es a pisztolyok, kiveve a forg6 pisztolyokat.

Az onmlikod6 es ontOlto puskak mukodtetesenek celja az ismetl5

fe~yverek felvaltasa lett volna. Ennek ellenere meg a II. Vilaghaboruban sem

terJedtek el nagymertekben. Jelentosegtiket az akkor mar terh6dft6 sorozatlo-

va fegyverek csokkentettek es ezek elterjed ese az ontOIta puskak alkalmazasi

teriiletere beWrtek es kiszoritottak azokat. A nagyWmegii harcban olyanfegyverek lattak napvilagot, ahol a billenty(i huzva tartasaval tetszes szerinti

loszer mennyiseget lehet kiloni.

2.4. Az automata fegyverek meghatarozasa.

Azokat a fegyvereket, amelyek az ismetlesi cik lus minden elemet

/meg az elstitest is/ sa jat belso energiajuk felhasznalasaval vegzik, aut o-

mat a fegvvereknek nevezziik .

Teh<it osszegezve, minden sorozatlovo kezi IOfegyver automata. A

fegyverek automatizalhat6saganak feltetelet a benntik lej<itsz6d6 folyamatok-

b61 ad6d 6 nagy energia biztositja. Ennek az energianak az atalakitasa ok ozort

sokaig problem<it a tervezoknek, hogy hogyan val6sitsak meg a nyomasb6l

szannaz6 energia atvitelet az ismetlo szerkezetek mozgatasara.

ziik.::;;--

Vizsgaljuk meg peldaul a Magyar Nephadseregben rendszeresitett

egyik geppisztolyt (vagy gepkarabelyt) es hasonlitsuk ossze egy geppuskaval

ill. egy pisztollyal. A &eppisztolyon egy ruzvalt6 kar segitsegevel ttizelesi

m o do t valtoztathatunk . Atallithatjuk a fegyvert egyes lOves leadasara es soro-

zatlovesre. TeMt egyszer felautomata m6don miikodik, maskor pedig teljes

automata. Ezzel ellentetben a pisztoly csak egyes IOvesre kepes, teh<it felau-

tomata a geppuska pedig csak sorozatlovesre, teh<it automata.

2.6. Az automatizaltsagi fok meghatarozasamil elOfordul6 felreerte-

sek.

Nemely fegyvertipusnal a meghatarozasok nem pontos alkalmazasa

miatt konnyen megteveszto eredmenyre juthatunk . Ha peldakeppen emlitjtik

a Colt-forg6pisztolyt, ami miikodeset tekintve hasonlit a kesobbi pisztolyok-

hoz, hiszen csak egyszer kell megtolteni a dobot es utana a billentyli huzasa-

val minden loves utan "automatikusan" valt. Ilyen fonnaban konnyen felau-

tomatanak lehetne minositeni. Vizsgaljuk meg azonban, hogy mi okozza a

f elreertest. A megfogalmazasban ugy szer e pel, hogy az: " ... ismetlesi cik lus

negy mozzanat<it saj<it belso energiai felhasznalasaval hajtja vegre." Itt azon-

ban a belso energiak nincsenek hasznositva, a dob forgatas<it is emberi er o-

vel, a billentylin kereszttil karos mechanizmussal hajtjuk vegre.

Masik pelda a regebbi legcsavaros repiil6gepeknel alkalmazott gep-puska. A geppuska elstit6 gombj<it megnyomva mindaddig tiizel, amig

nyomva tartjuk, tehlit kovetkezes keppen automata. Pedig megsem az. Ezek-

nel a repii16gepeknel kovetelmeny volt, hogy a lOvedek ket legcsavar szamy



kozott repiiljon ki. Ezert szinkront kellett letesiteni a legcsavar forgasa es az

elsiit6 szerkezet kozott. Ezt a kapcsolatot a motor teremti meg. A motor f O-

tengelyere szerelt biitykos mecnanizmus vezerli es hajtja vegre az elsiitest. Ez

viszont nem bels6 energia, hanem a motor forgasi energiajat hasznalja fel az

elsiites kivaltasara. bsszegezve teMt, felautomata fegyverrol van sz6. A

fegyverek vizsgalatanaI eloszor mindig az automatizaltsagi fokot kell megha-

tarozni, amely a szabalyok ismereteben egyszerii.

3. Az automata es feIautomata fegyverek rendszerbe foglaIasa.

Az automata es felautomata fegyverek rendszerbe foglalasfmak sziik-

segessege.

A II. Vilaghaborllban es az azt koveto evekben az automata fegyverek

terh6ditasa mar nyilvanval6va valt. Megoldand6 problemak jelentkeztek a

fegyverek automatizaIasaban:

1. / A z ismetle si rendsz erhez sziikse ges energ ia atalaki tasa.

2. / Az adoga tasi rendsz er <italaki tasa nagys zamu loszer tiizelese hez.

Mindket problema megoldasara szamos valtozat kinaIkozott. A fegy-

verszerkesztok egyik otletet a masik utan sziiltek es aMny elkepzeles sziile-

tett, annyi tipusu automata fegyver keletkezett. A fegyverek miikodesi.ik et

tekintve igen szeles skaIan mozogtak, a legegyszeriibb sulyzarast61, a legbo-

nyolultabb csoh<itrasiklasos rendszerig. Az <ittekintestik egyre nehezebb lett,

ezert sziiksegesse valt egy olyan rendszer megteremtese, amelyben helyere

lehet tenni azokat a fegyvereket, amelyek mar a k iilonbozo hadseregekben

rendszeresitesre keriiltek es ugyanakkor a fejlodes iranyanak figyelembe ve-

televel a leendo egyre korszeriisodo fegyvertipusok es csahldok is megtalal-

jak helyiik et benne .

Ilyen rendszer a Fjodorov-Blagonrarov fele szerkezettani felosztas (3.

szamu tablazat)

- -- A. tipus: A szaba-

I . O s z t a l y : Az don h<itrasik16

energla <itadason tOmegzaras fegy-

alapu16 rendszerek vere1e

1.csoport

A zar mozgata- B.tipus: Keslelte-

sara <itadott""

tett tOmegzaras

energian alapu- fegyverek

16fegyverek

-- - .,

2.csoport A. tipus: Hosszu

A eso 1l10zga-csohatrasildasos

fegyverek tasara atadott

energian alapu- , .

• --16fegyverek

B.tipus: Rovid

.. .• csohatrasiklasos

-. . fegyverek

3.csoport Az

egesz fegyver ".: •...

mozgatasara- Mauser au-

atadott energi-tomata puska

an alapu16

fegyverek I '

A. tipus: Hat-

- rasik16 gazdu-

II.OszhiIy: A eso-gattylis fegyve-

rek

A rendszertani feloszhis tartalma:

- A IOvesz fegyvereket negy nagy osztalyba soroljuk, amely osztalyok

valame1yikenek esak egy-egy jellegzetes fegyver tipusa van.



bol elvezetett gazok rek

energiajat felhasznal6 ,-.rendszerek l.csoport: A eso B.tipus: Elore

keresztiranyli fura- •• sikl6 gazdu-

tan at elvezetett~

gattylis fegy-

gazok energiajan verek

alapul6 fegyverek ,

C.tipus: Csukl6s

•• himbaval muko-

do gazdugattylis

fegyverek

2.csoport: Moz- """""

g6 kupakra hat6 -gazok energiajan Bang-fClealapul6 fegyverek atomata, Mauser,

automata puskak

3.csoport: A hil-

vely fenekre hat6 --gazok energiajan

alapul6 fegyverek Roth geppuska

- -

III.OszhHy: A IOvedek

esobe val6 mozgasi ener-

giajat felhasznal6 rend-

szerek .

IV.Oszhily: Vegyes tipusu

fegyverek .

Brixia geppuska

I. osztaIy: Ide tartoznak azok a fegyver tipusok, amelyeknel a esoben leva

- loporgaz nyomasab61 ad6d6 energiat hasznaltak fel a fegyverek ismet-

lesi folyamatanak vegrehajtasara. Att61 ftiggoen, hogy ez a nyomas

mire fejti ki hatasat, alakultak ki az egyes esoportok. Ha a 16porgazok

nyomasat hatrafele a zan·a, peremagyon kereszrul fejti ki, akkor a ga-

zok jelentos resze kepes lesz a zarmozgatasat elvegezni. Ha lOves

kozben nem bontjuk meg a zar es a esa kapesolatat, akkor talaIkozunk

a esahatrasiklasos rendszerekkel, amelyeket tilzersegi teehnikaban isszeles korben alkalmaznak. A csahatrasiklasos kezi IOfegyvereknel

azonban a esa altalaban esak egy bizonyos szakaszon kiseri a zarat

hatrasiklasaban. Azok a fegyverek, amelyeknel a zar nyitasat az egesz

fegyver tehetetlensege es hatrasiklasa vegzi, szinten ebbe az osztaIyba

tartoznak .

II. osztaly: Masik megoldasnak latszott az, hogy a csaben, Ienyegeben a fa

energiajat veszitett gazokat elvezetjilk, es azt hasznaIjuk fel az ismetla

szerkezet mozgatasara. Az itt nyert energia kival6an alkalmas az is-

metla szerkezet mozgatasara es a IOvedek mozgasat sem befolyasolja.A II. Vilaghaboruban mar igen szeles korben alkalmaztak, faleg gep-

pisztolyoknal, de goly6sz6r6knaI es geppuskaknal is. Legelterjedtebb

vaItozata a esafuraton kereszrul elvezetett gazok visszaforditasa es

felhasznahisa. Az onWlta fegyvereknel mar talalkoztunk ilyen megol-

dassal.

HI. osztaly: A huzagolt csovu fegyverek feladata, hogy a esoben olyan forg6

mozgast adjon a IOvedeknek, amely a roppalyan val6 allekonysagot

biztositja. A huzagokba val6 sajtol6dashoz megfeleio era sZilkseges,

amely vektorialisan elkepzelve a esavarvonal erintoje iranyaban hat.

Ez termeszetesen esotengellyel parhuzamos, esotorkolat fele mutat6

es esatengelyre terben meraleges osszetevore bonthat6. Ez az era-

komponens, amely a esovet forgasra kenyszeriti. Ezt a mozgast, ill.

ennek reakci6 erejet haszmllj:ik fel az ismetlesi rendszer megval6slta_

sahoz. Igen keyes fegyver keszillt ezen az elven.Szabadon hatrasikl6 tOmegzaras fegyverek .

I . - V A tipus



IV. osztaly: Ebbe az osztaIyba lehet azokat a killOnleges elven miikod6 au-

tomata es felautomata fegyvereket sorolni, amelyek az els6 harom

osztaIy egyik csopor~aba sem sorolhat6k be. Ilyen fegyverek is ke-

szilltek, nem nagy szamban ugyan, de rendszertanilag helyilket megta-

laltak a felosztasban.

A felautomata es automata fegyverek felosztasa igen logikus es eptil

az egymashoz kapcsol6d6 fegyver tipusokra, Ezek utan feladatunk lesz azegyes tipusok tanulmanyozasaval feldolgozni az automata es felautomata

fegyvereket, amelyekbe beletartoznak a pisztolyok, geppisztoJyok, automata

puskak, goly6sz6r6k es geppuskak .

A ZAR MOZGATASARA ATADOTT ENERGIAN ALAPULO

FEGYVEREK

(1 . -1 csoport, I.-l1A, I .-liB tipusok)

A csoporthoz tartoz6 fegyverek definici6ja:

Loveskor - az ismetl6 fegyvereknel tanultak alapjan - a hatrasik lasi

energia hatasara az egesz fegyver hatrasiklik, amely karosan befolyasolja a

lOv6t, a pontos celzasban, killOnos tekintettel, ha nem egyes IOveseket kell

leadni, hanem a Jovesek egymast kovetik, tehat "sorozatlovesr61" beszelUnk .

Ezert valasszuk killOn a csovet es a zarat egymast61, a csovet szilardan k ap-

csoljuk ossze a tokon keresztill a fegyver tobbi reszevel. A zar vegezze harra-

siklasa soran - amely a 16porgazok energiajanak kovetkezteben jon Jetre - a

teljes ismetlesi ciklust. Ez esetben a zarat nem szabad szilardan a cs6hoz k ot-

ni, csupan a zar mozgasanak korlatozasara vallalkozhatunk .

Mindezek alapjan azokat a fegyvereket, amelyekneJ az ismetlesi f o-

lyamatban csupan a zar - meghataroz6an annak tOmege - vesz reszt, ugy,

hogy az energia atadasa a zar penmlgyan keresztilJ tOrtenik, szabad energia

atadason alapul6 fegyvereknek nevezztik. A zar harrasikJasanak akadalyo-

zasaval a lOveskozbeni nyitast, e fegyvereknel kesleltetni lehet.

Az els6 automata es felautomata fegyverek ml.\kodesi elvet a tOl?egek

hetetlensege es impulzusok egyen16sege hatarozza m~g, A s~~rke~zt~k ha-

te .1'tt' k azt a J'elenseget hogy ha a fegyver csofar feluh reszet egymar meg a a '", 'b' , "k nagy tOmeggel lezarjak, akkor egy bizonyos Idelg a zarolast lztosltJa ,

Az otletet az impulzus tetel adta:

Az impulzus tetelt felirva, bels6 zart ~endszerre ertelmezve es csak

elmeleti megfontolasokat figyelembe veve kaPJuk:

- a zar tOmege

- a zar hatrasiklasi sebessege.

Atrendezve az impulzus tetelb61 kapott egyenletet, a zar hatrasik lasi

sebesseget kifejezve,



Vizsgaljuk meg, hogy mit mond szamunkra ez az osszefiigges. Ha a

nevez6ben lev6 Wmeget noveljuk, akkor a forditott arany miatt a zar hatrasik-

bisi sebessege kisebb lesz. Ha a zar Wmeget vegtelen nagyra valasztjuk, ak-kor a zarolas Wkeletes, tehat a hatrasik1<isisebesseg nulla.

Azokat a fegyvereket, amelyeknel a zar es a cso kozott semmilyen;

merev kapcsolat nincsen, a zarohist csumin a zar tomegenek nagysaga:

hatarozza meg, szabadon hatrasikl6 tOmegzaras fegyvereknek nevezziik.

Miel6tt ratemenk a zar hatrasiklasi viszonyaira, vizsgaijuk meg a zar

kinyit6dasanak id6pontjat. Ha sllrl6dast nem vennenk figyelembe, akkor e1-

meletileg a zar abban a pillanatban megindulna, amikor a lOvedek . Gyak or-

latban azonban a nyitast a sur16das, a helyretold6 rug6 es a Wltenyiirben leva

nyomasok befolyasoljak. lId . 47. abral

Az abnin alk almazott jelOlesek:

Re

- a h elyreto16 rug6 elOfeszitese,

F - gaznyomasb61 a ht ivelyf enekre hat6 e r a ,

T a Wltenyiir feltiletere hat6 meraleges era

ml 2 xm

H = Ahf - a b 3A k Ix m + b l

Ha a ket egyenletet jobb oldalait egyenlave tessztik, akkor meghata-

rozhatjuk az "xm" megindulasi tavolsagot.



T p

- a Wltenyiir feltiletere hat6 meraleges era,

8 " - s tlrl6cf asi e r a a htively fala es a W ltenylir k ozott,

A i l p - htivelypalast ktilsa feltilete,

A i l l - htivelyfenek f eltilete,

Ha a nyomasb61 ad6d6 stlrl6das egyenla a hatrahat6 eravel, akkor vana zar a megindulas hat,h'an. Ha a batrahat6 e r a olyan nagy lesz, hogy legyazi

a sur16dast, a zar megindul batra. Kerdeslink mikor indul meg a zar?

Sn

Sn = J..l Tp = J..lAhp p / x i

H = Ahf P I x I - Re

A P = p / x i fiiggvenyt a Leduc-fele nyomasegyenletbal helyettesithetjtik

be:

S - A ml 2 b X mn - J..l hp - a 3

A k I X m

+ b l

ml 2 xm=Ahf - a b---------Re

Ak b3+3b~m+3btn+~

Kozos nevezare hozas es beszorzas utan kapjuk:

2 2 3 b2~ hp ml a x mb =A hf mla xmb-RcAhb +3ReAk Xm-

2 33ReAkbxm - ReAkxm

Rendezve az egyenletet:

ReAk X~ n + 3R eA kb x~ + J.!Ahpmla

2

bxm -A hf ml a2 bx m - 3R eA kb 2X m +

3+ReAk b =0

3 2 2 2b A b2)R eA kx m + 3R eA kb xm + ij l.Ahpmla b-Ahfmla -3Re k xm +

3+ReAkb = 0

R 3 2 2 ) 3R A b 2eAk X m+ 3R eAk bx m+ mla b (J..lAhp-Ahf - e k xm+

+ReAk b3 = 0

Az egyenletben csak az X I I I

ismeretlen. A tObbi elem a fegyver konst-

rukci6s adataib61, illetve elare felvett ertekekbalmeghatarozhat6.

Ezzel mar egy durva kozelitest k aphatunk az egyenlet megoldasara,ha pontosabban akarjuk a gyokoket meghatarozni, az inflexi6s pontok maso-

dik d erivalt segitsegevel tOrteno meghatarozasaval a gorbe pontosabban kije-

IOlheto.



X -R A b3

- e k

. . ! ' alland6kat behelyettesitve egy hamladfoku vegyes egyismeretleneklfe jezest k apunk. s

Q x~ + Zx ~ + Y Xm + W= O 6.

. A~ egyenlet ~eg~ldasat a t~vabbiakban csak konkretizaIva lehet f oly-

t~tm. A ~g?etl~n valtozo (~ In ) klszamitasat legegyszenlbben grafikus elja-

rassal valoslthatj.uk meg. Tetelezzuk fel, hogy az alland6kat meghataroztuk .

~eg ~ell kere.S?1az egyenlet gyokeit, ehhez pedig kepezni kell az egyenletfuggveny alakjat.

y = f (x m) = Qx ~n+ Zx ~ + YXm + W = 0

, EIs? feladatunk, a vizszintes erintok helyenek es ertekeinek meghata-rozasa, amlt:

dy 2dx =O=3Qxm +2Zxm +Y

egyenletbol, az egyenlet megoldasaval kapunlc

x = -2Z±~4Z2 -12QY

ml,2 6Q

A vizszintes erintok ordimitainak meghatarozasa utan az j( ) y = x m

fiiggvenybe behelyettesitve az ertekeket, megkapjuk az:

Yl = f(xm1 )

Y2 = f(xm2)

48. abra

Mint latjuk , a gorbe harom helyen metszi az x tengelyt. A negativ

gyok szamunkra, fizikai ertelmetlensege miatt nem hasznaIhat6. A ket pozitiv

gyok pedig azt jelenti, hogy a lOves folyamatan ket olyan helyzet all elo,

amik or a tOltenyiirben leva nyomas legyozi a rug6 es a surl6dasi erot. Me-

chanik ai tartalma csupan a csOfarhoz kozelebb eso gyokoknek van. Ezzel a

szamitassal azt is bebizonyftottuk, hogy az xm

va16s ertek, tehat a zar nem a

lOvedek megindulasanak pillanataban, hanem a surl6das legyozese utan, va-

gyis bizonyos kesleltetessel indul meg. A kesleltetes idejet a Leduc altaI

meghatarozott kepletbol tudjuk kiszamitani:

b( x m 2X m )tm =- 2,098+-+2,3£g--

2 b b

3 .1 .3 . A z a r h a tr a s ik l a s an a k t O r v e n y s ze r i is e g e i.

Mielott konkretan ratemenk az energiaviszonyok targyalasara, vizs-

galjuk meg azokat az osszefiiggeseket, amelyekkel a szamftasok soran igen

sokszor fogunk talalkozni.

(G + 0 ,5 fp ) v ~ [

E = - - - - - JOUle]2g

[Joule]



v o (G + 0 ,5 f p ) [ ]

vh = ------=-- m/ sG h + 0 ,5 f

p

, ~ fenti. kepleteket egyreszt az impulzus teteiboI, mazreszt pedig a

mozgasl energla egyenietebol kaptuk meg, bovitve a loporra vonatkoz6 ada-tokkaI:

Gh = M h * g ( N)

G = M * g (N)

E a lOvedek mozgasi energiaja Joule

M a lOvedek Wmege kg

f p a Iopor W l t e t Wmege kg

V a a lOvedek kezdo sebessege m/s

Mh a hatrasikl6 reszek Wmege kg

Eh a hatrasiklasi energia Joule

Ezek az alapkepletek a csotorkolatra vonatkoznak . Tudjuk, hogy atorkolat utan van meg a gazok ut6hatasanak szakasza, ahol a sebessegi es

energia viszonyok valtoznak . A hatrasiklasi energia kepletet Wbb ballisztikus

kiserlete alapjan felirhatjuk:

[m/s]

A kerdes most mar csak az, hogy mekkorara valasszuk meg a f J er-

teket? Ebben tertek el legjobban a kutat6k .

/3= 1 - 2 Sebert szerint,

/3= 1,7 - 2 Curti szerint,

/3= 1,1 - 2,5 Hanert szerint.

A Iegjobban hasznaIhat6 erteket azonban Krupp adta, szerinte:

f J = 1300

va

A hatrasiklasi adatokat ezekkel a kepletekkel szamithatjuk ki, hasz-

mllva a Krupp alland6t.

3.1 .4. A tomegzar mozgasanak tOrvellyszeriisegei a zar megindulasa

utan.

3.1.4.1. A zar mozgasa surI6dasmentes koriilmenyek kozott:

Ismet terjunk vissza az impulzus tete I egyszeriibb a1akjara:

Gh v S- = - = -

G vh s

ahol: S = a Iovedek utja,

s = a zar tltja.

G=M*g

F-m a _mhvh- h h -- -

t

A V

h

hatrasiklasi sebesseg a lassitas hatasara az s zar uthossz megtete-

ta'n nulla lesz. je U



E _ E 1s _ G v s

h - 'S - 2gS

Az impulzus tetelb61 es a fenti egyenletb61:

vha h = - jelenti a zar lassitasanak mertek et t

t 1 ' 1

Az ismetlesi ciklus idejeb61 pedig ki lehet szamftani az elmeleti lOvesszamot:

60n = -

t

f n=-

t

Az osszefiiggesek alapjan felrajzolhatjuk a zar hatrasiklasi diagramm-

jat, amit egy balr6 1lejt6 egyen esnek tekin therun k .

3.1.4.2. Zar, hatrasiklasos iitkoztetessel:

A zar szabad k ifutasahoz altalaban nincsen elegend6 helytink, mivel a

tok szerkezet igen hosszu lenne. Ezert a hatrasikl6 sulyzarat iitkoztetni kell.

iitkozesi viszonyokat lathatjuk . Dtkozesi sebesseget

vh+vUs = tl 2 ebb61,

2stl = - - -

vh +,vu

2st 2 = - - -

vh -Vil

2s 2st=tl +t2 =----.+---

v h +Vil vh -vu

3.1.4.3. A zar hatrasiklasa ruga era elleneben:



Ha behelyettesitjtik az titkozesi sebesseg erteket a hatrasiklasi sebseg tOrt reszevel es-

Behelyettesitve az el6z6ekben [elirt egyenletbe:

1 4s- = ( ) ebb61 a zar hatrasiklasi sebessege:n Vh1-b2

4snv I = - - -

1 1- b2

Ezen a karakterisztikan nyomon kovethetjtik azokat az adatokat, ame-

lyekkel mar eddig is foglalk oztunk .

s - a zar uthossza

S 2 - az elOfeszites merteke

S v - a tel jes osszenyomadas

Az abran alkalmazott je161esekkel a ruga karakterisztikaja:

C R - Rtg a = - = Y e 1.

1 S

A ruga munkaja a karakterisztika alatti tertilet, amelyet ket reszb61szamithatunk ki:

Pr

= Res+ s(Ry

-Re) 2 .

2

- 9 6 -- 9 7 -

Ry =2Re



c= Ry -R e _ 2 Re·-Re = Re

s s s

Tehit a rug6 energiaja:

R·s 3P =R s+_e_=-R ·s

r e 2 2 e

Tegyiik egyenlove a hatrasiklasi energiaval:

Ebbol a kepletbol kapjuk meg a sulyzar szamitasanak alap egyenletet:

2

R e . G h . s = V o (G + ~ 1 )2 = _ 1 . G 2 . v23g P 3g h h

A rug6 karakterisztilcab61 kiindulva megszerkesztjtik a v = j ( t) es az

a = f . ( t ) fuggvenyek et.

oS

J !.

( ,

/

/

/

Eh - Rxv = - - - -

x G

A rajzb61 levezetheto a sebessegek es gyorsulasok erteke fuggveny

alakban:

1tt = -

2m

Konkret ertekkel helyettesitve:

s = R .sin m t - R .sin < p

s = R(sin m t - sin < p ) [ m ]

. R ' r c . r c Sx = Rsmm t = s mv-; ;; t = Sy smv-;;;t

.~S - s sm -tx - y m



- ds _ R(sin m t - sin < p ) IInn/

s

Jv--

dt ----d-t----'c..:.=R·m.cosmt lis

vrnax = R m

_ d

2

s _ dv _ R·m(d)cosm t 2 .a - dt2 - -d-t- ----'---'d-t --= -R· m sm m t

. ' ~z ~ddi~i szamita~okna,~ azt a: eredmenyt kaptuk, hogy a zar mozga-

sanak torvenyelt az egytomegu lengorendszen'e ervenyes sinuso s es k oszi-

nusz tOrvenyek hatarozzak meg.

Az. egytomeg~ csillap~tatlan lenges azonban nem felel meg a val6sa.

gosnak , mlvel ezt a SlIms hullamot a rug6ban tarolt energia csillapitja.

Re =m'ae

R - 2e - sem . m

te

= - < P _ . ~ + ~ . ~

1800 m 1800 C

m

A sebesseg osszefliggest ennek ide szerinti derivaltjab61 kapjuk meg

amibel, viszont egyszeriien meg lehet hatarozni a maximalis sebesseget:

3.1.4.4. Zar hatrasiklas surl6dasi viszonyok kal.

Ertelemszeriien, ha sur16dast veszlink figyelembe, megvalto zn ak a

Mtrasiklasi viszonyok . Ezt akkor tudjuk egyertelmtien megvizsgalni, ha is-

met a rug6 karakterisztikara tekinrunk .

Amint l<itjuk a karakterisztika felfele eltol6dott, a sur16dasnak megfe-

lela mertekkel. A je16lesekkel irjuk fel az egyenletet, bevitve a sur16dasi

tobblet erekkel.

v _ (R e + S) . (s e + e )g 2max - +vGh h

1 :C=e s

S Ge== = h

Ezek utan gyakorlatilag mind ent lsmeriink ahhoz, hogy egy aeon zar batrasiklasanak diagrammjat megszer k esszuk . Mindig a surl6das nelkUli vi-

szonyokb61k ell kiindulni. E bb61 kell fele piteni a val6sagos helyzetet.



e _ _h

C C

(R e +S)'(Se + ~)g 2

v m ax = ------...;'--- _~_Gh

+ Vh

Feladatunk 1esz azt az eltol ' d' ,.energia gorbejet m6dosftani tudiuk 0

a~\ ~de,gha:ar~Z~I,.amellye1 a hMrasik las

A' 'J a sur 0 as ne1kuh VIszonyokboz kepestz a1a pkeplet ba1: .

R es = (R e + S)· ( s - y)

Y(R e -S)=S·s

Y (R e - S ) =C · e· s

C's=R -R v e

R y=e e

R e+S

Az fgy nyert adatokat behelyettesfthetjuk az alap egyenletbe;

3·R ~- '=(Re +S )s-y+ C(s-y) l

2

A zar6jeleket felbontva es a k " 1"1 "egy vegyes masod ~ k' I IJe 0 t muveleteket elvegezve kapunk

J.o u egyen etet:

C2

( (R)C2 y - 2R e + S)y + s S - 2e + 2 " s 2 = 0

Ebb61 az egyenletb "1 "" ,hat6" 0 az y a masodfoku mego1d6 kep1ettel megold -

56. abra

A zar hatrasiklasi energiajanak valtozasat az "1" sz. gorbe mutatja. a

rug6ban felhalmoz6d6 energia id6beni valtozasat a "2" sz. gorbe. Az els6 ket

gorbe csak surl6das mentes viszonyok kozott ervenyes. A hatrasiklasi energia

gorbeje masodfokuan csokkeno tendenciat mutat, mivel alland6an levon6dik

be1ale a r ug6 osszenyomasahoz szukseges energia mennyiseg. Ahol a ket

gorbe metszi egymast, ott az energiak egyenlok 1esznek (hatrasiklasi es rug6

energia) es a zar megall.

Tehat ilyen kiegyensulyozott, j61 meretezett rendszerben nem besze-

liink iitkozesi se bessegrol. Ha szamftasba vesszuk a surl6dast, akkor a rug6

k arakterisztikajat "y" ertekkel m6dosftani kell. A garbe jelleget megtartja

ugyan, csak meredekebb lesz, (3.sz. garb e) Ez viszont megvaltoztatja a hatra-

siklasi tenyezok et es az "1" gorbet nem az e1ozo helyen, hanem "A" pontban

metszi. Tehat nem s utat tesz meg a zar , hanem Sl uton mar lefekezodik. Vi-

gyazni kell a zarak es rug6k tervezesenel, hogy a s Ihatrasiklasi hossz ne le-gyen k isebb, mint az adogatasi uthossz.

Az eloresiklasnal fordftott helyzet all elO, mivel itt csak a rug6ban

felhalmozott energia hat a zar tOmegere es mozgatja elore.

Az el6resik1lis mindaddig zavartalan, amig a zar feltitkozik a tarban

lev6 fels6 lOszer peremebe. Ez az titkozes, mint minden nem tOkeletesen ru-

galmas iitkozes energiat igenyel. Ezt mutatja a "B" pontban jelzett energia

csokkenes. Ezutan mar ismet csak a sur l6dasi viszonyok hatarozzak meg az

eloresiklast. Mint hitjuk a csOfarra val6 feltitkozesnel meg igen nagy energiak

vannak amelyek csokkentesere sok szerkeszto ktilon iitkoz6 elemeket hasz-



57. abraItt is a surl6d as nelktili viszonyokat az "1" gorbe mutatja. Ha nem

lenne ~url6d as, akk or a teljes eloresiklasnaI eszlelheto titkozesi energia

egyenlo l enne a k ezd eti hMrasiklasi energiavai. A val6sagban azonban az

elosik his .a "2" gorbe szer int jMsz6dik Ie, tehat a sl lr l6d as egy N er tekkel

megemeh a gorbe vonalat. Ennek kovetkezteben az titkozesi ener gia nem Enhanem Enl lesz. . ,

. Tovabb vizsgalva az elOre es hatrasiklas folyamatat, olyan szempon-

tokat IS figyelembe k ell venni, mint a htivelyvonas es htivelyvetes. Ezen ki-

vUI, meg ~ tOlte~,szerepel energia fogyaszt6kent az ismetlesi folyamatban.

Hogyan valtoztatJak meg ezek a tenyezok az energia diagrammunk at?

Az 58. es 59. abran latjuk az elore es hMrasikhisi diagrammokat:

_. -~.-- . I. hiivelyvondsE - --- __ ."'c-'· . £' 2. hQ v e l vet ,'~

vannak , amelyek csokkentesere sok szerkeszto, ktilon iitkoz6 elemeket hasz

n::i1tfei. Ez celszerii megoldasnak latszott, mert a zar homlok feliilete nem

teszi ido elott tOnkre a csOfart.

HMrasiklasnaI ilyen energia fogyaszt6kent szerepel a hiivelyvonas es

a htivelyvetes. A hatra indulas elso fazisaban kovetkezik be a hiively kivona-

sa a tOltenyiirboi. A hiivelyvonas surl6dassal jar , ezert energiafogyaszt6. A

tova bbi hatrasiklaskor az tires htivelyt el kell tavolitani a fegyver to~jab6I.Ennek gyakorlati megval6sitasa nagyon sokfele lehet, de egy kozas vonasuk ,

hogy iitkazesi energiat fogyasztanak . Tehat a hatrasiklasi gorben ket tOrest

talaIunk, a hiively vomiset es a htively kiveteset. Ezek pontos energia sztik-

segletet a kesobbiekben fogjuk targyalni.

A II. Vilaghaborut61 napjainkig ezen fegyvercsalad szamtalan valto-

zata alakult ki. Az ilyen elven miikado fegyver tipusok kis meretilek , kany-

nyen kezelhetoek . Ezert ezt a megoldast mind a pisztolyoknaI, mind a gep-

pisztolyoknal egyarant alkalmaztak. Szerkezeti megoldasaiban ma jdnem

mind en tipus azonos felepitesii, hiszen a k eyes alkatresz elhelyezese nem

ok ozott gondot. Egyedtili problemM jelentett a zar tOmegenek es mg6nak az

elhelyezese. A pisztolyoknal oldottak meg leghamarabb a nagytamegii zar

elhelyezeset. Mint ismert, itt az ismetlesi folyamatot a szan szerkezet vegzi.

Ha a zar tOmeget naveljiik a szan tOmegevel llgy, hogy azzal egy anyagb61 es

egy darabb61 keszitjiik, ald<.oregy nagy sulyu, de megis funkciona16 egyseget

k a punk. Hatra maradt tehat a helyretol6 mg6 elhelyezese. Az 60. abnin egy

olyan kialakitast lathatunk, ahol a helyreto16 mg6 a cso alatt levo mg6vezeto-

re van rahuzva.

3.1.6. A tOmegzaras fegyverek erh~kelese.

A tomegzaras fegyverek megjelenese nagy lepes volt a IOfegyverek

automatizalasanak utjan. Terh6ditasar a el6nyeinek es hatr anyainak harea volt

jellemz6.

A W f k l6 i



Hatrasiklaskor tehat a rug6 kli10n vezetett. A 61. abra, mar tokelete-

sebb kialakitast mutat. Itt a es6re huztak a helyretol6 rug6t. Kialakitas szem-

pontjab61 ez az ut6bbi az el6nyosebb, mivel a szan teljesen eentrikus terhelest

kap, nem befolyasolja a lOves pontossagat.

61. abra

Ezt a megval6sitasi fonnat alakitottak ki a magyar gyartmanyli PA-63ti pusu sulyzaras pisztolynaI is. A es6 alatt es es6 felett elhelyezett helyretol6

r ug6val miikodnek: TT pisztoly, Frommer pi. stb.

A II. Vilaghaboru alatt es utan Wbb pisztoly 16szert tlizel6, automata

fegyvert keszitettek meg Wmegzaras elven. Ilyen tipusok voltak a 7,62 mm-

es Panyigin altaI szerkesztett PPS (Pistolet-Pulemjot Sesztemyova) geppisz-

toly valamennyi fajtaja. Szinte ezeknek a fegyvereknek volt vetelytarsa a

nemet hadseregben rendszeresitett MP sorozam geppisztolyok nehany tag ja.A geppisztolyolrnal mivel a tokszerkezet helyet biztositott, nem volt proble-

ma a helyretol6 rug6 elhelyezese. Valamennyi fegyvemel a rug6t a zar mogehelyeztek a tokba.

A Wmegzaras fegyverek el6nyei:

- az ismetl6 szerkezet, igy a zar is igen egyszeril felepitesii. Ninesen

szlikseg ktilOn reteszel6 berendezesre, amely szihirdan koti a zarat

a es6farhoz.

miikodese biztonsagos.

a zarWmeg helyes megvalasztasaval a meretek ke1l6keppen esok-kenthet6k .

elMllitasi koltsegei kiesinyek, ezert nagy sorozam gyartasra al-

kalmas.

A Wmegzaras fegyverek hatranyai:

a szilard reteszeles hianya miatt a zar a hlively megesuszasa utan

kinyit, igy a zarolasa nem megbizhat6.

el6fordulhat a kismereru gazszivargas a tok fele.

mivel a zar a hlivellyel egytitt siklik Mtra amikor a es6 meg nyo-

mas alatt van, ezert a htively vekony fala konnyen megrepedhet.

esak kisteljesitmenyii 16szert ttizelhetnek .

a helyretol6 rug6 gyenglilese miatt veletlen balesetek konnyen

el6fordulhatnak .

Ebb6l a felsorolasb61 lathatjuk , hogy egyszeru szerkezete miatt Wbb,

sulyosabb hatranya van, mint el6nye. Ezert kezdtek a szerkeszt6k keresni az

utat jobb, biztonsagosabb fegyverrendszerek kialakitasa fele. Az els6 pr6bal-

kozasok a tomegzaras fegyverek atkonstrualasaval akartak azokat Wkelete-

se b be tenni. Mindenkeppen arr a Wrek edtek, hogy valamilyen m6don a zar

kinyitasat kesleltessek . Ilyen kesleltetesi m6dok koze tartozott az un. el6gylij-tas, amely nem igenyelt semmilyen kesleltet6 berendezest.

3.1.7. Az elOgyujhisos tOmegzaras fegyverek.

Az eI6z6 fejezetben ertekeltiik a tOmegzaras fegyvereket. Lattuk,

hogy a Iegnagyobb hiba abb61 ad6dik, hogy a zar a keIleteneI hamarabb ki-nyilik .

Ezt a hibat tObbfelekeppen lehet kiktiszobolni:

keszt6k

szamitasaib61 kideriil, hogy amig a zar megteszi a "b" utat, addig a

lOvedek "xm" tavolsag komyezetebe er .

6



Ezt a hibat tObbfelekeppen lehet kiktiszobolni:

1. A zar tOmegenek novelesevel csokkenthetjtik a kinyitas sebesse-get.

2. Ktilonleges elemekkel kesleltetni a nyitast, teh<it a zar sebessege _

nek csokkentese.

3. KtilOnleges reteszel6 elemekkel szilardda tenni a zarast.

4. El6gylijtas bevezetesevel es megval6sitasavai.

3.1.7.1. Az el6gylijtas fogalma.

A zar tOmegenek novelese csak bizonyos hatarok kozott lehetseges,

ezutan mar karos. Ezert ez a m6dszer nem celravezet6.

A 2. es 3. pontokban leirt lehet6segekkel, kes6bbi fejezetekben fog-

lalkozunk reszletesebben.

Mas kalorikus gepek fejlesztesenel, pI. a negytitemii benzinmotorok -

nal talalkozunk az el6gylijtas probIemajavai.

Az el6gylijtas fogalm<it fegyverekre attiltetve, ez azt jelenti, hogy a

csappantyli begylijtasat akkor vegezztik , amikor a zar meg mozog elore. Ez

k tilonosen tomegzaras fegyvereknel lehetseges, ahol a zar tOmege igen nagy,

igy a tehetetlensege is nagy. A helyretol6 rug6t61 kapott impulzusa kovetk ez-

teben a zar siklik elore. A peremagy egy bizonyos tavolsagra van a huvelyfe-

nektoi. Az utoszeg raut a csappantylir a. A gazfejlodes megindul, sot a IOve-

dek is. A zar csak akkor utkozik fel a huvelyfenekre, amikor a huvely a nyo-

mas miatt a megcsuszas hatara fele kozeledik .

3.1.7.2. Az elogyujtasr61 altala ban:

A 62. a bran az elogylijtas problemajat l<ithatjuk . A csappantyli be-

gylijtasat "0" holtponti helyzetbol elorehoztuk egy "b" tavolsaggal. A szer-

I~ X I1 I

U . I .

62. abra

A zar ekkor fokozatosan lassul es megali. A megallas ideje alatt a 10-

vedek meg megtesz egy "xe" utat is. Teh<it a szabad tOmegzaras rendszerhez

kepest, xe-vel tObb utat, ami rovidebb csovU fegyvemel mar. a cs6~or~o~at

komyeken van. Ekkor all a zar, a Mtratol6 erok nagyobbak, mmt a surlodas,

tehat a zar megindulhat h<itra.

3.1.7.3. A zaf mozgasi diagramja.

Hasonlitsuk ossze ket fegyver zarmozgasi diagramj<it, egy szabadon

mozg6 es egy elogylijtasos fegyveret.

Vti1 = utkozesi sebesseg

tomegzaras fegyve-

reknei.

V ti2 =titkozesi sebesseg

elogylijtasos rendszereknel

A diagrammb61 folyamatosan kevethetjiik az elogylijtas elvet. Ket jelenseg latszik azonban a rajzb61:

a.) A zar megallas nem a hiively megcsuszasanak idopillanata ban

kevetkezik be, hanem elobb.

b ) Megvaltozott a gerbe jellege

Ha a ''f t'' biztonsagot az egyszeriiseg kedveert elhanyagoljuk, megfi-

gyelhetjiik , hogy szabadon hatrasikl6 Wmegzaras fegyvereknel a zar "Pn"nyomasr61 nyit. Az elogylijtas miatt kesobb nyit, tehat a nyitaskor kisebb

nyomas vagja hatra a zarat. A kisebb nyomas, kisebb meredeksegii gerbet

eredmenyez. A kisebb nyomas miatt, kisebb lesz a zar maximalis sebessege,

es ebbol kovetkezik, hogy kisebb lesz az iitkezesi sebesseg is, ami a tokszer-

k bb i l h



b.) Megvaltozott a gerbe jellege.

A jelleggerbenel mutatkoz6 ''f t'' rulfedest azert kell az ilyen rendszer-

nel biztosftani, mert a loszerek csappantyli ill. lopor Wltete vegyileg nem £11-

land6. Igen kis, ki sem mutathat6 valtozasok, az egest befolyasoljak . Ha a

loporegesben es a gaznyomas viszonyokban valtozas all elo, akkor a hiively

megcsuszasa elobb kevetkezhetne be, es ez robbamishoz vezetne.

Vizsgaljuk meg a masodik jelenseget. Miert valtozik meg a gerbe jel-

lege, elogyujtasos rendszemel. Legegyszeriibb, ha a gaznyomas gerbet vesz-

sziik alapul.

. p [ k P ; C m j

x [m J

kezet gyengebb tervezeset teszi lehetove.

3.1.7.4. A zar kialakitasa elogylijtasos fegyvereknel.

Az elogyujtas idozitese igen fontos. Ha a csappantyli begylijtasa rul

kor an tertenik meg, akkor nem jon letre megfelelo mertekii kesleltetes. Ha

pedig rulsagosan keson Wrtenik, akkor a mar hMramozg6 hiively mellett gaz

kifuvas jon letre, amely a 16vedek kezdosebesseget csekkenti. Ezert ilyen

tipusu fegyvereknel rogzitett iitoszeget kell alkalmazni. Ezek pontossagat,

peremagyt61 va16 tavolsagM precizen be kell allitani.

3.1.7.5. Az elogylijtasos fegyverek ertekelese.

Amikor foglalkoztunk az elogylijtas elvevel, akkor t ulajdonkeppen

elonyeit es hatranyait is megemlitettiik . Foglaljuk most ossze az elogylijtasos

fegyverek tulajdonsagait:

El6nyei:

- a kisebb muk6d6 energiak k6vetkezteben a zar t6meget cs6kkenteni

lehet, kb. a felere.

- a zarsebesseg cs6kkenesevel gyengebb tokszerkezet kivitelezesere

van lehet6seg.



Hatranyai:

- igen nehez az el6gylijtas idopontjanak pontos beallitasa.

- ha az titoszeg hosszabb, korai elogylijtas lehetseges.

- az elogylijtas korai voltan kiwI, az titoszeg hosszusaga olyan mette.

kii is lehet, hogy atszakitja a csappantyu lemezt es a gazok kif uvasa balesetet is okozhat.

- az titoszeg kopasa cs6kkenti az elogyujtas merteket, sot ha a tiir esha-

tar ala megy, a fegyver atalakulhat szabadon hatrasikl6 rendszerre is.

3.2. Felszabadon hatrasikl6, kesleltetett tomegzaras fegyverek .

I. - ] /B tipus

3.2.1. A kesleltetett tOmegz~iras fegyverek fogalma.

Azokat a fegyvereket, amelyeknel a zar kinyihisanak kezdeti sza-kaszat valamilyen mechanikus szerkezettel kesleltetjiik, addig, amig a

IOvedek a csOtorkolaton ki nem lep, kesleltetett, vagy mas neven

felszabadon hatrasikl6 tOmegzaras fegyvereknek nevezziik. Ez a meghata-

rozas csak akkor ervenyes, ha a fegyver jellegeben tovabbra is megtartja to -

megzaras voltat, vagyis a zar nines lOves k6zben a csoh6z szilardan k6tve.

3.2.2. Kesleltetes rug6 elOfeszitessel.

A kesleltetes egyik legegyszeriibb m6dja, hogy a rug6 elOfeszitettse-

get olyan mererunek hatarozzuk meg, hogy a zar csak akkor tudja legyozni a

rug6 erot, ha e lOvedek a cso torkolatancil van.

vo(G+O,51p)

vhl =Gh

Ahol: Se - elOfeszitettseg

Sh - h<itrasiklasi hossz

R e - rug6 elOfeszitettsege

R y - vegero

A rug6 h<itrasiklasanak munkaja, amely fekezi a zarat:

R e + R vL=---sh2

L-Eh=1J Gh ,sh

Teh<it gyakorlatilag azt feltetelezmk, hogy a zar csak akkor induljon

meg, ha a h<itrasiklasi energia a csotorkolat vegen szamithat6 ut6hatas ener-

giajaval egyenlo.

Ha tudjuk a rendelkezestinkre a116rug6 helyet, akkor a szamitas me-

nete a k6vetkezo:

1. Meghatarozzuk a Vn

2 - Mtrasiklasi sebesseget, a gazok ut6hatasanak ve-

gen figyelembe veve a Krupp-fele 6sszefiiggest

p = ~300

Vo

2. Ebb61 meghatarozhatjuk a hatrasiklasi energiat, az ismert, Eh-t kifejezQ

keplettel.



3. A sur16dasi viszonyok kepleteib61 meghatarozhatjuk:

4. Ha meghataroztuk az "L" -t, akkor az Rv-t ismerve, kifejezhetjtik R e-t.

2LRe =--Ry

s h

5. Ezutan mar meghatarozhatjuk a rug6 mereteit.

Ismert: R e; se; sh

~

·.r d=3

0,2 'ti

f G d 4n=---

8DP

A fenti kepletekb61 minden jellemz6 rug6meret kiszamithat6, ha fi-

gyelembe vessztik a P = R e helyettesitest, valamint D, 'Lj eliekeket a meretek

es szilardsagi adatokkal vessztik feI.

A sur16das es a rug6er6 bizonyos kesleltetest biztosit a sulyzaras

f egyverekneI, de ez meg mindig nem elegend6 ahhoz, hogy a zamyitas ke1l6-

en biztonsagos legyen.

Ezert a zar h<itrasiklasanak erejet rossz mechanikai hatasokkal ront-

llik. igytOkeletesithetjtik a zarohlst. Ilyen megoldas volt a Schwarzlose gep-

puska csuk16s kesleltet6 szerkezete.

A huvelynyomast61 a "C" csapokra hat6era P. A csapot nyirasra R era veszi igenybe.

PR=--

cos a

t ~l? _h2

a



1- keslelteto csukl6; 2- felhuz6 es keslelteto csuk6; 3- iitoszeg;

4- helyretol6 rug6; 5- zartest; 6- peremagy.

A zartest felepitesere tekintve, lathatjuk specialis kialakitasat. Az

"A", "B", "c" csukl6kkal felepitett keslelteta szerkezet, a zarat es a tok ot

koti ossze. A keslelteta "A" csukl6ja a tokhoz mereven kapcsol6dik, a " e"csukl6 pedig a zartesthez.

Vizsgaljuk meg a csukl6rendszert:

cos a =- =----L L

. ( A ) P sin (~- a)T = R S111 tJ - a = -----

cos a

h.P . e 2 _h2

T=-/f .-----. e L-h2

Ebbal a kepletbal lcitjuk , hogy T tangencialis era alland6an valtozik,

fokozatosan novekszik, ezaltal a kesleltetes egyre csokken. Tenneszetesen a

keslelteteshez hozza jarul a surl6das es a rug6 era.



A csukl6s keslelteto szerkezetnek igen sok valtozata alakult ki, de

ezek alapja az elozoekben targyalt megoldas volt.

A zar miik6deset es a kesleltetest a szerkezeti kialakitasa biztositja. A

nyitasi nyomatek:

A zarat egy 75°-os ferdesegii retesz palya szakitja felbe. Ebbe illesz-

kedik be, a "4" retesz test. Ha a retesz test "A" helyzetben van, akkor a zar

bereteszelt, mivel a retesztest ,,4/a" vezerlo szem6lcse a tokhoz kapcsol6dik,

es nem engedi a zar hatramozdulasat.

' " , ,

A kesleltetes'merteke.

A tObbszoros csusz6 feltiletek igen bonyolult eraviszonyokat terem-

tettek . Vizsgaljuk meg, hogy a hatralOka P era hogyan oszlik meg a keslel-tetes f olyaman.

p .



T~7.f·

N

A tok es a retesz kozott.T1 = P cos 45° =0,707 P

A retesz palyaban meralegesen hat6 N era atad6dik a 45°-os retesz

paIyara, ennek kovetkezteben indul meg a retesztest felfele. Itt keletkezik a

45°-os palyara meraleges N1 ero, es az abb61 ad6d6 palyasurl6das I Nil. A

45°-os palya iranyaba eso (mIgd sulyero is lenyeges, ami a retesztest fel-

emelkedesehez nagyon lenyeges. Fontos k erdes meg, hogy mekkora erovel

lehet a fegyvert felhuzni. Az ilyen erohatasok sokszor bizonytalanna tehetik afegyver felhuzasat, r u l nagy az igenybevetel, sok energia megy el a surl6das

lek lizdesere.

1. A fegyver elOgylijt<isos rendszerii, tehat egy bizonyos utat megtesz a lo~

vedek, mikor a zar hatrafele megindul.

2. A hatrasikl6 t6megek gyorsitasat, a zar t6megenek megfelel6 mereteze_

Mit jelentenek ezek a gorbek, amelyb61 grafikusan hatarozzuk meg az

ered6 1 6 1 gorbet.

Surl6dasi viszonyokat targyaltunk mar a szabadon hatrasikl6 sulyza-

r as fegyvereknel is, de itt ertekeik tetemesen megnovekednek . A surl6dasb61

ad6d6 Y tavolsag megvaltozik Y l ertekkel, melyben figyelembe vettiik az

osszes surl6dasi viszonyokat ami a szabadon hatrasikl6 rendszerhez kepest



sevel lehet elemi. lId. t6megzar meretezese./

3. A kesleltet6 test gyorsitasa a 45°-os palyan.

4. A zar lassitasa a 75°-os palyan.

Ezek a tomeggyorsitasok, mivel a hatrasiklas iranyat61 szogben elter ,ezert minden esetben surl6dassal jar . Ez a t6bbletsurl6das nagy energitit

vesz el.5. Ismetl6 emel6 t6megenek gyorsitasa. Miv~l a kesleltet6 emel6 mozgatja

az ismetl6 emel6t, ez is surl6dassal jar . Igy itt is energia veszteseggel

szamo lhatunk .

6. Veglil, de nem utols6 sorban a helyretol6 rug6 ereje vegez tetemes lassi-

tast es kesleltetest.

i . ~

;\\~ \~~t. ..-

\~/

\\\\;' J. /, ,, I

:\ ' I

\ \ X, \

\ X '""\ \1 \ '

/\ \

" \. \I "

, / '\"

,,

osszes surl6dasi viszonyokat, ami a szabadon hatrasikl6 rendszerhez kepest

elterest jelentett.

A 3. jelii gorbe jelenti a lOves kozben az ismetl6 emel6 gyorsitasat, az

arra elhasznalt energiat.

A 2. gorbe a kesleltet6 test gyorsitasat a 45°-os vezet6 palyan, a 3.

gorbe pedig a zartest mozgasat mutatja a 75°-os lejt6n. Ha az el6gylijtast is

figyelembe vessztik, valamint a minden lOvesnel jelenlev6 htivelysurl6dast,

k apjuk a 6. gorbet. A gorbe szakaszait igen elesen elktilonithetjuk egymast61.

Az SI szakasz az e16gylijtas miatti szakasz. Az S2 a kesleltetes id6szaka. S3

a zM gyorsitasa hatramozgas kozben. Itt t6rtenik a htivelyvonas es a htively-

vetes, ami ismetelt energiafogyasztassal jar . A maximalis zarsebesseg elerese

utan kovetkezik az S4 szakasz, a lassitas,

iinneret: 11,43 mm

Vo = 475 m/s.

n = 1000Iov./min,

A es6 huzagolt reszenek hossza: 313 mm.

Pmax = 878 bar lOvedek t6mege: = 14,9 g, = 14,9*10'

3.kg

16portoltet t6mege: = 0,34 g = 0,34* 10·3kg.

A mihin6i Breda ceg gyartmanya. Elvetette az eddig kialak ult

csusz6zaras kesleltet6 szerkezeteket. FelhasznaIta az ismetl6 puskaknal al-

kalmazott forg6 zarat es a Mauser zarolasi rends zemel alkalmazott ferde pa-

lyas tit6szeg felhuzast. A kesleltetes elve hasonl6, mint a Thompson zar ohisi

d l l ktil b l h f d I f ll 6 6 6t



rendszemel, azzal a ktilonbseggel, hogy a ferde paIyan fellep6 csusz6 er6t

konnozgasban emeszti fel.

Az S.I.A. zar felepitese.1- zartest; 2- tit6szeg test.

A zar reteszel6 szemOlcse a tok vezet6 paIyajaba illeszkedik Ez a f er-

de palya olyan szog alatt hajlik, hogy ne fordulhasson el6 onzaras. Ha a Z M a

nyil iranyaban elfordul, akkor kepes a hatracsuszasra. Ekozben azonban az

tit6szeg testet kiemeli, a zar hats6 feltileten szimmetrikusan kialakitott fer de

palya. (Mauser)

Az egesz rendszerben ket folyamat jeitsz6dik Ie:

1. Az tit6szeg gyorsitasa.

2. A zar gyorsftasa.

Mi hozza letre a zar elfordulaseit? A zarszemolcs es a tok vezet6 hor-

nyanak kialakitasa.

Az titaszeget felgyorsit6 era:

1=Q = T1 sinro-Jl(m1 g + V + T1cos ro)- R

P = f(x) e st = f (x).



Vesztesegk ent itt is a surl6dasi enSjelentkezik, ami donto a kesleltetes

szempont ja b61.

1943- ban r endszeresitett magyar tOmegzaras fegyvert, ter vezoje utan

"Kir aly gep pisztolynak" neveztek .

A Kiraly geppisztoly zarszerkezetenek felepitese.1- zartest; 2- zar vezeto; 3- keslelteto (gyorsito);

4- vezeto gorgo; 5- litoszeg.

A zarszerkezet ket reszbol, osztott kivitelben keszul. Az 1. zartestkapcsol6dik a tOltenylirhoz, a zar peremagyon kereszrul. A II. zarvezeto a

keslelteton kereszrul gyorsitva vegzi rendelteteset. Az energia itt a tOmegek

speciaIis gyorsitasaval fogy, nem surl6das kovetkezteben.

A gazok nyomasab61 ad6dik egy hatramozgast biztosit6 F ero, amely

a zar ml tomeget gyorsitja.

dv-=adt

d F dt b' . h' ~ 1 " t··v = --; ez a se esseg mozgatJa atrale e a zar m 1 ome-m1

get, az A csukl6pontban ebredo sebesseg hatasara a keslelteto kar B pontk6r iil elfordul.

.0':. a z t i rt83t e lmozdtJ-lQ S Q a ke s le l t e t e s a lof t

.1/ - a zdtvezetoelmozdvldsa.

r - - - - - - -I hl, I

-- ;- . _. --;-

I L -

v ( k + e )Va2 =

k



A sebessegi viszonyok abnizol<isa utan IMjuk , hogy a zar hMrasiklasi

sebessege "v", a k arok aranyaban Mad6dik.

k: (k+f )=VI:Va

vI (k -t-f )=va k

vI (k+f )v =----

a k

V (k + e )Va2 = k

A sebessegi viszonyokr61 atterherunk a mozgasi energiakra; a tOme-

geket ismerve:

I 2Eh=-mlv

2

A fekezo energia a masodik tOmeg gyorsitasab61 ad6dik:

I Ef ~ ~ f f i 2 V ; 2 \

A hMrasiklas eredoje:

I Eh ~Ehl-Ef - R , I

Ez a keplet adja a Kiraly geppisztoly keslelteto szerkezetenek szamit6

ala pkepletet. A sebesseget a hatrahat6 erokbol szamithat juk:dv = F dt

ml

Tenneszetesen ezen erokon kivU! a surl6das is a kesleltetest segiti.

Az abrara tekintve lathat6, hogy ennel a fegyvemel a hatrasiklas ket,

mereven elkulOnitheto reszbol all.

Az egyik , a /"z"/ a keslelteto szerkezet miikodese, ez alatt a zar csak

k is utat tesz meg, itt tervezhetjuk meg a huvelyvonast, ill . a huvelylazitast.

A masik szakasz, a szabad hatrasiklas szakasza, melyet a sur 16das es a

r ug6er o test annyir a elf ordit, hogy az A pontja a tokban levo utkozo feliilet-tol eltavolodik , f ole emelkedik es k e pes arra, hogy akadaly mentesen az

egesz zar hatraf usson.

A cs6 MOZGATASARA ATADOTT ENERGIAN ALAPULO

Eloszor olyan eso es zar koteseket kellett megval6sitani, amelyek

konnyen es gyorsan 0ld6dnak , de a r eteszeles ugyanakkor biztonsagos es

t6k eletes.

Hyen kialak itasok :



FEGYVEREK (1.-2 csoport, 1.-2/A, 1.-2IB tipusok)

Lovesk or a hcitrasikhlsi ener gia hatasara az egesz fegyver hcitrasiklik,

ez karosan befolyasolja a lOvot a eelzasban. Ezert valasszuk kiilOn a esovet esa zar at a fegyver tobbi reszetol. Mozog jon a eso es a zar , maradjon hely ben a

tok es a tabbi f egyver szerkeze10 Az ilyen elven felepitett fegyverek esoMtra-

siklasosak . Ha tova bb vizsgaljuk azt, hogy ez az egyiittes hcitrasiklas meddig

tali, akk or tova bbi eso portositasra ker tilhet sor .

Azokat a fegyvereket, amelyelmel az ismetlesi folyamatot a lOve-

d ek torkolati ener giajab61 szarmaztatott hatrasiklasi energia ugy ha jtja

vegre, hogy a lOves pillanataban a cso es a z3:r egyseges egeszet alkot,

mereven reteszelOdik, majd hatrasiklik, a cso mozgatasan alapu16 fegy-

ver eknek nevezziik.

A szer k esztok ra jottek arr a, hogy takeletes zarolast akkor lehet elemi,

ha a fegyver esovet a lOves pillanata ban mereven lezaljuk . Eld wr a eso es a

zar kozott, szilard k otes jon letr e, amely azonban 0ldhat6. Az ilyen k otesek-

nel a zaras, r eteszeles tOk eletes. Ezt addig kell biztositani, amig a lOvedek a

esoben tar t6zk odik . Az ismetlo f egyvereknel lattuk, hogy ezt a pr oblemat

egyszer uen megoldottak, hiszen a nyitast a lOvo vegezte. Csak akkor nyithat-

ta ki a zarat, amikor a lOves utan a f egyvert levette vallar61.

Sorozatlovo, tehcit automata es felautomata fegyver eknel azonban az

ismetelesi folyamat automatizaltsaga miatt, a szilard r eteszeles megval6sitasa

nagy problemcit ok ozot1o Hogyan k eszitsunk olyan fegyver t, aminel a zar egy

bizonyos ideig all, majd a esotol szetk a pesol6dik?

• A forgassal zar6d6 k otesek .

esavarkotes

bajonett zarolas

• Billeno zarolasi rendszer .

• KiHon retesz testes zarolas.

• Csukl6s, karos zarolas.

A zar kialakitasa tulajdonkeppen egy onzar6 esavarmenet, amely alta-

laban laposmenet kivitel ben kesziil, palast feliilete pedig meg van szakitva. A

nyit<is gyorsan jon letre, a menetemelkedesnek megfelelo iranyban el kell

f ord itani, majd a zar hcitrafele nyithat6.

A esavamlenet nagy feliilete miatt a zarat nagy sllrl6das lekuzdeseutan lehet nyitni. Ezert sok helyen alkalmazzak a ba jonett zarolasi fonnat,

ami a kezi 16fegyverek kialaku1<isamilhOSSZ11multra tekint vissza.

Az el6z6 fejezetekben tanult hatrasiklasi energia keplerunk, azonban

tartalmaban valtozik:

( G 1 + f p)2 v~Eh=-----

2g Gh

ahol a Gh - hatrasikl6 tOmeg ertekebe ebben az esetben bele kell

szamitani a cs6 es zar egytittes tOmeget.



89. abra

Az abrab61 lathatjuk, hogy forg6, halad6 mozgasu zarolast a ket

szimmetrikusan elhelyezett reteszel6 szemolcs vegzi. A hatrahat6 er6ket, a

"C" feltilet veszi fei. Ez a feltilet nyirasra van igenybe veve. A tObbi zar olasi

fonnaval kes6bbiekben fogunk foglalkozni.

A ket zarolasi fonna kozott, er6tanilag is igen nagy a klilon bseg. A

csavarkotessel kesztilt zarak nagyobb terhelest bimak ki, ezert fOleg lOveg

technikaban es nehez geppuska szerkezeteknel alkalmazzak. Pi. 122 mm-es

tarack es ZU-2 legvedelmi geppuska. A bajonettzaras kialakitasi f or ma ki-

sebb igenybevetelre, de gyorsabb oldasra kesztilt, ezert szivesebben alkal-

mazzak a kezi IOfegyverek szeles csaladjaban. Ilyen zarolasi tipussal talal-

kozhatunk a Kalasnyikov altaI szerkesztett geppisztolyoknal es goly6sz6-

r6knai.A csavar es bajonett zarolasi rendszerek megbizhat6saga, reteszeles

szempontjab61 igen j6, ez indokolja szeleskorii elterjedestiket.

1./ Forg6mozgas, amely kovetkezteben a zarfej, a cs6 vagy a tok

meg fele16en kikepzett retesz feszkeb61 kifordui.

2./ Egyenesvonalu mozgas, amely a htivelyvonas, htively vetes es a

betOltes folyamatat biztositja.

A zar mozgatasara a szabadon hatrasikl6 sulyzaras fegyvereknel a 15- porgazok energiait hasznaltuk fei. Ennel a rendszemel pedig a hatrasik lasi

energia adja meg a zamak azt az impulzust, amely hatasara a fent emlitett

mozgasokat el tudja vegezni.

szamitani a cs6 es zar egytittes tOmeget.

3.3. Hosszu csoluitrasikhisos fegyver rendszerek .

II2-A. tipus

Ha a cso a zarat teljes hatrasiklasi hosszan kiseri, a szetvahis a

hats6 holtponti helyzetben tOrtenik, akkor hosszu csohatrasiklasos fegy-

verekrol beszeltink . Az olyan fegvvereket pedig, amelyeknel a hatrasiklasi

folyamat megindulasakor a cs6 es a zar egyiitt siklik hatra, de a cs6 hatrasik-

lasa nem egyenl6 a zar hatrasiklasi meliekevel, hanem annal lenyegesen ki-

sebb, rovid cs6hatrasiklasos rendszereknek nevezztik .(ld. kes6bb reszletesen)

A hosszu cs6hatrasiklasos fegyverek egyik erdekes kepvisel6je a

Franciaorszagban gyartott goly6sz6r6. Vizsgaljuk meg ezen fegyver milkode-

si fazisait es rajta keresztiil a csoport tulajdonsagait

A goly6sz6r6 elvi felepitese.1- cso; 2- csorug6; 3- tok; 4- zitr; 5- zitr helyretol6 rug6; 6- elsuto szerkezet.

Nyugalmi helyzetben a zar mereven (szilar d an) kapesolod ik a es6far ~

hoz. A zarolasa kialakitasa: ket retesze16 szemolesos szimmetrikus ba jonettzar .

Loveskor a esa a zarral egyiitt hcitrasiklik, a megengedett hcitrasiklasi

hosszusag teljes mertekevel.

Ekkor a zar az elstita emelabe akad es itt, mint hcitso holtponti hely~

zetben rogzitadik . A esa a esamgo hatasara elare igyekszik . A zar marad egy

Ezt ugy old ottak meg, hogy a zar kore egy un. zarvezet6t kepeztek ki,

amely feladata a ki- es bereteszelesi mozgasok megvalositasa. A 93. abran azanis es a zarvezetOt lathatjuk .



helyben, es a esa elare sik lik, megtOr tenik a k ireteszeles .

. _ ._.~

/'

~a-

A kireteszeles utan a esa folytatja tova b b utjcit elare, megtOrtenik a

hUvely eltavolitasa a tOltenyiirbal. Loves k ivaltasakor az elstita emela lestily-

lyed, a zar felszabadul, es elare siklik . Az egesz lovesi eik lust nyomon ko-

vethetjtik a 90,91, es a 92. abrakon.

~o _ .o--4> _ -O-O---O-~

-- =0---0- ~__ :0---: _ ..~ = = - - ,

A hosszu esahcitrasik las megvalositasanal elsasor ban a zar kialakitasaokozott proble1mH. Mivel bajonett zarolasi rend szert alk almaztak letre kellett

hozni a halado es forgo mozgast, hogy kella ida ben a kireteszeles megtOrten-

hessen.

Megfigyelhetjtik, hogy a zarvezeta pahist feliileten egy nagy menet-

emelkedes.u esavar vezeta palycit alakitottak ki, amely a zaron leva esappal

k apesolod1k . Ha a zarvezeta forgo mozgascit megakadalyozzuk, akkor egye-

nes vonalu mozgasaval a zarat elfordulasra kenyszeriti.

A 94. a bni n a golyoszoro valamennyi szerkezeti elemet hithatjuk,meg pedig hcitso holt ponti helyzetben.

A esa tel jesen hatrasik lott a zarral es a zarvezetavel. A zarvezeta elsti-t6 nyugasza fennakad az elstita emelan. A esa a helyretolo mgoja hatasara

n:egk ezdi elaresiklasat. Mivel azon ban a reteszelt allapot meg megvan, e16re-

s1klaskozben magaval huzza a zarfejet is. A zarvezeta sem elfordulasra sem

pedig halado mozgasra nem kepes. A vezerpaIya hatasara a zarfej megkezdi

e~for d ulascit,amely vegtil is a kireteszeleshez vezet. A zarfej tehcit egy dara-

bIg a esavel egytitt meg elare is siklik , a zarvezetatal egy bizonyos tavolsagra

e~tavolodik. Mivel az titaszeg egybe van epitve a zarvezetavel, az is kihuzo-

d lk a peremagybol. Amikor a zarfej 90°-os elfordulascit elvegzi, elvalik a esa-

f artol. A esa most mar akad alymentesen siklik elare, a zar pedig a zarvezetO-

vel az elstita emelan fennakadva hcitsohelyzetben marad .

Ha lOves utani ismetlesral beszeli.ink, akkor a tOltenyiirben leva hti-

velyt a felszabad ult esa viszi egy darabig magaval, amig a htivelyvetes meg

nem tOrtenik . A htivelyvono itt nem a zarban van, hanem a htivelyvetavel atokhoz van erasitve.

3.3.1.2. A hatrasikhis erotani viszonyai.

A cso es a zar hcitrasiklasat a hcitrasikhisi energia, a ket rug6ero es aurl6das befolyasolja. A kireteszelessel ebben a szakaszban meg nem kell

s .s z a l 1 lolm .

Tehat: Eh = Ehf - Ehr f - Elu:2 - ES'



~L.

94. abra

A Chauchat golyoszoro felepitese.1- zarfej; 2- reteszelo szemolcsok; 3- zarvezeto; 4- vezeto esap;

5- titoszeg; 6- elstito emelo; 7- elstito billentyu; 8- tOlteny ur; 9- esi)rug6; 10- eso.

Ehr f - csohelyretol6 rug6 energiaja.

Ehr2 - helyretol6 rug6 energiaja.

ES - surl6das altaI elfogyasztott energia.

Ha ezen ertekeket meghatarozzuk, es diagramba osszesitjuk, akkor

megkapjuk a hcitrasikhisi d iagramot:

95. abra

Gyakorlatilag a hcitrasiklasi diagramm hasonlit a szabadon hatr asikl6

tomegzaras fegyvereknel tanultakhoz, a kUlonbseg csupan a hcitrasik l6 tOme-

gek meretl~ben van. Vigyazni kell az "s 1 " tavolsag meghatarozasanal, mivel

dontojelentosege van az egesz rendszer miikodeseben. Ha az els1ito emelot

az "S1" tavolsagon kivUI helyezem el, akkor a zarvezeto anelkiil kezdi meg

eloresiklastit, hogy az elsuto emelovel tabHkozna. Ez pedig nem biztositja amukadest, mert nem jan letre kireteszeles, huvelyvetes. Ezert az elsuto eme~

lot mindenkor az "s 1 " tavolsagon belUl keU elhelyezni. Az eloresiklas folya~

man azonban mar lenyeges elteresek mutatkoznak .Sr = S cos a= II . N cos a= II . R cos 2 a

K 1 =R-ll·R-llRcos2 a

2



P.B

96. abra

A zarra es a zarvezetore hat6 eroket a fenti abrab61 ltithatjuk . Az elore

mozgast biztosit6 "K" ero a csohelyretol6 rug6ban tarolt energiab6l es a sur-

16dasokb6l szamithat6 vektorialis osszegezessel:

K 1 =R 1-Sb-Sr -llm1 g

ahol: R 1 - a rug6nak a cso hatrasiklasakor felhalmozott energiaja,

meghatarozhat6 a rug6 karakterisztikab61.

Sb - a reteszfeliiletek elfordulasakor feUepo, az elmozdu1<issal eUen-

tetes ero, amely a B felUleteken ebred.

Sr - a csap vezerpalyan tOrteno elfordulasakor keletkezo radialis sur-

l6d6 ero.

K 1 =R ll-Il·(l-cos2

a-m1 g)J

Ebb61 az egyenletbol ki tudjuk szamitani az energiavaltozast az elore-

siklas alatt, az eloresiklasi ut fiiggvenyeben:

dv=

dt

dt = dsdv

dV=~ K d sme

V=f(S)~~ K sme

m v2 K· s Q s2E =-- --=--

e 2 2 2

A keplet azt mutatja, hogy az el6resiklas energiaja a kireteszeles alatt

parabolikusan navekszik mindaddig, amig a kireteszeles meg nem tOrtenik.

Ezutan a "K" kepletben valtozas all be, mert megszunik az "Sb " es "Sr kom-

ponense a kiindul6 egyensulyi egyenletunknek . A htitralev6 szakaszon marad

teMt a rug6er6 es a surl6das. Ez viszont nem valtoztatja meg a gorbe jeUeget,

csupan meredekseget. lId. 97. abral

'Y " I)'

~' " I I I I 1r ,3.3.1.5. A zar eloresiklasa.

A zar hatrasiklas, a eso eloresiklas utan, mint befejezo mtiveletkent

k6vetkezik be a zar eloresiklasa. A zar eloresiklaseit megint tobb szakaszra

bonthatjuk:

szabad eloresiklas a helyretol6 rug6 hatasara,

a loszer betolasanak szakasza,



€q ,

:.-

S,SJo

~

A gorbenel ket klilonbozo szakaszt kti16nboztethetiink meg. A eso az

"slx" szakaszon a zarral egytitt siklik elore, ekkor a kireteszeles sur l6dasi

viszonyai miatt energia veszteseg kovetkezik be. Ezert ezen a szakaszon az

elozoekben emlitett osszefiiggesek alapjan egy enyhebb energia esokkenessel

szamolhatunk. A szakaszon beltil merheto legnagyobb energieit "Ex "-el

je16ljtik.

Ebben a pontban hirtelen tares kovetkezik be, a gorbe meredeken fo-

lyatja utjat. A kireteszeles utan a eso a zar es zarvezeto nelktil siklik elore,

megtOrtenik a htivelyvonas es a kivetes, ezek szinten energiat fogyasztanak .

A rug6ban taro It es felszabaditott energia miatt azonban meg marad egy

"Eu

" -vel jelolt titkozesi energia, amelyek nagysaguk miatt karosan befolya-

soljak a szerkezeti egysegek tart6ssagat. Ezert az titkozesi energieit meg a

femes feltitkozes elott kemenyre meretezett rug6ldcal felemesztik. Ezek et a

rug6kat ugy meretezik, hogy a diagrammb61 meghatarozhat6 "E i.i " titkozesi

energieit veszik alapul.Kis elmozdulasra szamolva pedig igen kemeny rug6kat kapunk . Az

ilyen, titkozesi energiat fogyaszt6 kemeny rug6kat puffereknek nevezziik.

bereteszeles es elsiites.

Gyakorlatilag hasonl6 a helyzet, mint a eso eloresiklasanal, azonban a

sorrend eserelodik fel idoben.

A szamit6 kepletiink talialmaban valtozik, hiszen nem azonosak azeloresikl6 tOmegek:

K 2 = R 2 - Sb - Sr -11 m2 g;

Ebben a kepletben szereplo "R 2" erteket a zarhelyretol6 rug6 karak-

terisztikajab61 hatarozhatjuk meg. Az "Sb "es "Sr" adatokat a reteszelesi

kortilmenyekbol, az eloresik16 tOmeget pedig a zar tOmegebol szamithatom

ki. Az eloresiklas folyamataban szerepet jeitszik a loszer betOltese is, amely-

nek felvett erteket ismerve megszerkeszthetjtik a zar eloresiklasi diagramm-

jat. lid. 98. abra/

I: -Sly t.(

- rr ,El i fa

tiJ~te$

bero/lJs.r.e/ei

- S I , Kezd8te

.SI S

I

3.3.2. A hosszu csoluitrasikhisos rendszerek ertt~keIese.

A hosszu es6hatrasikhisos fegyverek elveb61 ad6dik, hogy lOves k oz-

ben nagy a hatrasik16 tOmegek energiaja. Teheit a lOveskor keletkez6 energia

a nagy tOmegek mozgatasara, a zar ki- es bereteszelesere fordit6dik, ezert a

hatrasiklas sebessege anlnylag kiesi lesz.

Megnovekszik a ket loves kozotti id6, ami pedig a tiizgyorsasag esok-

keneset eredmenyezi.

eso es a zar egymast61 elvalik, es a eso megall. A zar a heitrasiklasi energia

hatasara tovabb folytatja utjeit, letrejon a htivelyvonas es a htivelyvetes. Ahelyretol6 rug6t esak a hatrasikl6 zar nyomja ossze, igy az e16resiklasban is

esak a zar vehet reszt. Az eloresiklaskor tOrtenik meg az uj loszer betOltese

rnajd vegtil utols6kent a bereteszeles. A bereteszeles folyaman siklik a es<s

ismet mellso helyzetbe. Ezt a mukodesi folyamatot kiserhetjtik vegig az alabbi abran.



y

A helyretolas szempontjab61 sem a legegyszerubb a megoldas, hiszen

kmon es6- es zarhelyretol6 rug6t kell alkalmazni, amely a bonyolultsagat

noveli, ezert a meghibasodasi lehetosege is nagy.

Ezen okok miatt ez a szerkezeti fonna nem terjedt el szeles kor ben,maradt jelIegzetesen a ttizersegi fegyverek mukodesi elveben, hiszen ott le-

nyegesen nagyobb fajlagos energiak mukodnek es tObbnyire nem automata

fegyverek, hogy a tiizgyorsasaguk meghataroz6 legyen.

3.4.1. A rovid csohatrasiklasos fegyverek mukodesi elve es felosztasa a

reteszelesi formaja szerint.

Ezen esoporthoz tartoz6 fegyverek szerkezettani es rendszertani meg-

hatarozasat mar az elozo fejezetben targyaltuk. Most vizsgaljuk meg reszlete-

sen mukodesi elviiket, hiszen olyan jelentos fegyver esoport targyalasaba

kezdiink, amely szinte egyedtil alI6 a fegyver tOrtenetben. Emlekeztetotil ide-

zem a mar ismert definici6t:

Ha a eso a zarat teljes Mtrasiklasi hosszan kiseri, a szetvalas a hatso

holtponti helyzetben tOrtenik, akkor hosszu esoMtrasiklasos fegyverek r ol

beszeltink. Az olyan fegyvereket pedig, amelyeknel a hMrasiklasi fol~

mat megindulasakor a cso es a zar egyiitt siklik hatra, de a cso hatrasik:

lasa nem egyenlO a zar hatrasiklasi hosszaval, hanem annal lenyeges@rovidebb, rovid csohatrasiklasos rendszereknek nevezziik.

Mukodesi fazisaban valamennyi ide tartoz6 fegyverye jellemzo, hogy

a kireteszeles folyamata a eso hatrasiklasanak veghelyzeteig tart. Ez alatt a

lOvedek minden esetben elhagyja a esovet. Majd megtOrtenik a kireteszeles, a

+ - - - - - - ' . ; ; ; . ; ; ; ; ; ; ; ; ; ~ - - - V V V \ M 1 - '

-+ -1_ --_ . _ '_ '

-------=. :;= .f-· ~ --t-.~I~~~~,:fFF3 '-'I---f/l~

99. abra

A fegyver tipusok mukodesenellegnagyobb problemcit a ki- es berete-

szeles folyamatanak biztositasa jelentette. Altalaban kmon reteszelo elemet

epitettek be, ami biztositja a zamak a csohoz val6 koteset. A fegyverszer-

kesztok szamtalan megoldast talaltak ki, igy majdnem minden fegyver tipus

ktilOnbozik a masikt61. Celszerunek latszik valamilyen rendszerbe foglalni

azokat kozos tulajdonsaguk alapjan. Ezeket a kozos tulajdonsagokat azonban

eleg nehez altalanositani. Ha azonban a zar mozgasat vessztik alapul, hozza

kapesolva a retesz mozgasanak milyenseget, ald<or egy igen j61 hasznalhat6felosztast nyertink:

a.) A zar halad6 mozgast vegez,

a retesz vizszintes sikban mozdul el

a retesz fiiggoleges sikban mozdul el

a retesz forg6 mozgast vegez

a reteszelest csukl6s meehanizmus biztositja

b.) A zelr forg6 mozgast vegez,

c.) A zar oldalt elmozdul,

d.) A zar a eso elott elbillen.

A fegyverek gyakorlati kialakitasamil ezen esoportositas szamtalan

variaei6it hasznaltak feI. Alapos vizsgalat utan minden konkret tipusu rovid esohcitrasiklasos fegyvert valamelyik esoportba be tudjuk sorolni. Azert le-

nyeges az alapos vizsgalat, mert a besorolas egyben mukodesi elvtiket is

meghatarozza. Ezek utan terjtink ra az egyes esoportok targyalasara.

3.4.1.I.Vizszintesen mozg6 retes~elesu, halad6 zannozgasu fegyverek:



Vizszintesen mozgo reteszeles

1- cs6; 2- t6ltenylir; 3- cs6hiively; 4- cs6kopeny; 5- zartest;

6- lit6szeg; 7- rcteszel6 test.

Ebbe a esoportba tartoz6 sorozatlovo fegyverek egyikjellegzetes ti pu-

sa a Mauser automata puska, amely zarolast alkalmaztak meg geppisztoly-

oknal es geppuskaknal is. A reteszek a esohtivelyhez vannak rogzitve, tehcithatrasiklaskor esak a eso hatrasiklasaval mozdulnak hatra. A reteszelo testek

a zar oldalan levo retesz feszkekbe illeszkednek es igy kapesoljak a zar at a

esOfarhoz. A retesztest kibilleneset a retesz feszkekbol a (4) esokopeny aka-

dalyozza meg. Loveskor a esa a zarral es a retesz testekkel hatrasiklik. A re-

tesztest kalja beletitkozik a "b"-vel jelOlt esakopeny feltiletbe, es az, az "A"

forgaspont komI elfordul es kilep a retesz feszkekbal. Ekkor kepes lesz a zeir

a hatrasiklasra. A esa a reteszela testekkel a 101. abran lcithat6 helyzet ben

megall, a hatrasiklast most mar esak az "4" -el jelOlt zar vegzi.

A retesztest felemelkedett helyzetben marad. A esa hcitrasiklasi mer-

teket a lOvedek esaben tart6zkodasi ideje hatarozza meg. A gaznyOlntis essebesseg gorbebal meghatarozott esaben tart6zkod,:lsi idabal ismerve a hatra-

sik16tOmegeket kiszamithatjuk a esa hatrasiklasi hosszat.

Nagyon fontos ennek a szakasznak az ismerete, mert ha kisebb, mint a

csaben tart6zkodasi ida alatt megtett ut, akkor a zar a nyomas alatti esovet a

!Ovafele megnyitja. Altalanos fogalmaink szerint ezt a tavolsagot biztonsagi

utnak nevezztik .

MG - 42 tipusu nemet geppuska:

Szinten oldalt elmozdul6 reteszelesii fegyver, amelyet nagy sorozat-

ban gyartottak es alkalmazott a nemet hadsereg a II. Vilaghaboruban.

102. abra

Az MG-42 gp. zar felepitese.1- cs6; 2- cs6toldat; 3- reteszgorg6; 4- zartest; 5- zarvezet6;

6- reteszel6 vall; 7- tok .

A zamak a cs6hoz va16 kapcso16dasat ket retesze16 gorg6 biztositja.

Az abran a zarat latjuk , ber eteszelt allapotban. A ket gor g6t a zarvezet6 (5)ferde feliiletei a cs6told at retesze16 vallai moge szoritjak , ennek kovetkezte_

ben a zar mozgask eptelen lesz. Mozgasa csak a cs6 batrasiklasaval egyid 6ben

tortenhet meg. Nezziik meg a fegyver hatrasiklasi folyamatat! Hogyan tOrte-

nik meg a kireteszeles, es milyen tOr venyszeriisegek hatarozzak meg a batra-

sik last? •



A cs6 a zarral, retesze16 gorg6kon keresztiil kapcso16dik ossze. Ami-

kor megk ezd 6dik a hatr asikhis, egy rovid ut megteteleig a gorg6k helyzete

valtozatlan, tehat zart helyzetben tOrtenik a hatrasiklas. Ez alatt a lOvedek

elhagyja a csovet.

103. a bra

Amikor a gorg6-par az "A" pontig hatrasiklott, megkezdi legord iileset

az " i "-vel jelOlt kenyszerpalyan. Ennek kovetkezteben a gorg6 kozeppontja

" a " tavolsaggal befele mozdul el. Ez a tavolsag pedig egyenl6 a reteszvall

szelessegevel, tehat a gorg6k befele huz6dva kilepnek a bereteszelt helyzet-

b6l. A zar a zar vezet6vel tova bb halad hatra, a cs6 pedig megall. Az "i"

kenyszer palya helyzete hatar ozza meg tehat, hogy mennyi legyen a cs6 batra-

siklasa. Ezzel a tavolsaggal tudjuk meg azt is' beallitani es biztositani, hogy

nyitas csak ak kor jojjon letre, ha a )ovedek mar elhagyta a csovet. A zar teljes

batrasik lasa k oz ben letrejon a hiivelyvonas es vetes, a zar osszenyom ja a

helyretol6 r ug6t, majd bats6 holtponti helyzet utan megkezd6dik az el6resik las. A z u j 16szer betOltese utan, a bereteszeles kovetkezik . El6re siklaskor

a reteszel6 gorg6k behuz6dott helyzetben vannak es segitik az el6re sik hist

azzal, hogy gordiilnek a tok oldals6 feliileten. Tebat a zar es zarvezet6 nem

csuszik vezet6 palyain, ami kedvez6 a surl6dasi viszonyok r a nezve.

104. abr a

A ket gorg6nek batulr61 a zarvezet6 ket lejt6s, ferde feliilete tamasz-

kodik . Ez az el6resiklas mindaddig akadalymentesen tOrtenik , mig a zar pe-

remagya fel nem iitkozik a csOfalra. Ezutan a helyretol6 rug6 mar a csovet istol ja mells6 helyzetebe, de meg nem jott letre a reteszeles feltetele. A 105.

abran harom kiilOnboz6 zar vezet6 es reteszel6 gor g6 helyzetet latunk .

105. abr a

Az I. helyzetben a zar es a zarvezet6 meg szabadon siklik el6re. A I I .

ponton a zar feliitkozik a csOfalra es megkezdi a cs6vel val6 el6re siklasat. A

III. pontban a cs6 es a zarfej feliitkozik az els6 holtponti helyzetere, es meg-

allnak . A zarvezet6nek azonban meg el6re mozgasi lehet6sege van. Ekkor

annak feliilete a reteszel6 gorg6ket oldaliranyban benyomja a reteszel6 vall

moge, IV. Ezzel ismet letrejott a bereteszelt allapot, tehat osszekapcsol6dottszilardan a zar es a cs6. A miikodesi fazis utols6 mozzanata a lOves kivaltasa,

ami szoros kapcsolatban van az el6z6 bereteszelesi folyamattal, hiszen az

iit6szeg a zarvezet6ben van mereven rogzitve, tehat azzal egyiitt mozoghat.

Ha a zarvezet6 nem tud mells6 helyzetbe kertilni, /valamilyen oknal fogva

nem kovetkezik be a tokeletes reteszeles/ akkor az tit6szeg sem eri el a zar peremagy sfkjat, fgy nem johet Ietre a lOves sem. Tehat a lOves feitetele a

tOkeIetes reteszeIes, ami vel biztosftottuk a cs6 hatra vaI6 berobbanasanak az

eikertileset.

Ez pedig csak akkor johet letre, ha a retesztest "Z" nylilvanya neki tit-

kozik a reteszemel6 "Q" feltiletenek, amely bels6 oldala ferdere van marva.Ezen a ferde feltileten eIcsuszva, a retesztest megaI!. A zar pedig tovabb ha-

lad hatra. Amfg a cs6 es a zar az "a" tavolsagot megteszi, a lOvedek elhagyja

a csovet. Tovabbi hatrasiklas kozben megtOrtenik a htivelyvetes es az elstit6

szerkezet felhuzasa. Amikor az elstit6 billentyiit folyarnatosan huzva tartjuk,

hatrasiklaskor letrejon rneg a rnegszakftas is (hogy ne johessen letre sorozat-

lOves, rnivel a fegyver felautornata). El6re siklaskor rnegtortenik a 16szer be-



Ebben a rendszerben a zar a cs6vel egy, vagy tObb reteszeI6 emelo

segftsegevel van osszekapcsolva. A ki- es bereteszeles folyamataban a rete-

szek fiigg61eges sfkban mozognak . Ilyen miikodesi rendszerrel a Mauser ,Korovin es Mannlicher pisztolyokmil, a Fjodorov geppisztolymii, a Gast,

Browning, valamint a Perino (olasz) geppuskakmil talaIkozunk. /106. a bra/

A retesztest a Mauser szerkezetnel az "A" pont kortil fiigg61eges sik-

ban elbillenhet. Ez biztosftja tulajdonkeppen a ki- es bereteszelest. Kfserjiik

vegig az ismetlesi folyamatot. A lOves pillanataban a cs6 es a zar hatrasiklik,

magaval vive a retesztestet is. A zar mindaddig nem nyit ki, amig a retesztest

valamilyen oknal fogva Ie nem billen es retesze16 szemolcsei a zar aljan leva

retesz feszkekb61 ki nem lepnek.

taltese, a zar feltitkozik a csOfalra es a csovet is el6re, mozgatja. A reteszeles

csak akkor indul rneg, ha a retesztest "Z" nyulvanya eleri a reteszernel6 "T"

emel6 szernolcset. Ekkor az ernel6szernoIcs a reteszt a zar retesz feszkebe

emeli, tehat letrejon megint a szilard kapcsolat a cs6 es a zar kozott, vagyis a

kovetkez6 lOves feltetele. A Mauser pisztoly reteszelese es lOves kozbeni biztonsagos miikodese rniatt igen szeles korben elterjedt.

1- zar; 2- retesz; 3- tok; 4- kireteszelest vezer16 palya;

5- cs6hilvely; 6- cso.

Az egesz zarolasi rendszer lenyege, a fiiggoleges vezetekben csusz6r etesztest (2). Ha a felso holtpontba kertilve kapcsol6dik a zar reteszfeszke be,

akkor a csovet 01dhat6 kotessel osszekapcsolja a zalTa!. Ha sajat tengelyevel

parhuzamosan lecsuszik, akkor a kireteszelesi folyamat jatsz6dik Ie.

A zar a cs6vel es a cs6 hiivelyben lev6 retesztesttel h<itrasiklik . Are.

tesz test oldalan lev6 kiold6szemolcs 1108. abra/ nekiiitkozik a tokhoz k ap-

csolt ferde kenyszerpaIyana~ es a retesztestet lefele kenyszeriti.

.--------1

.~. I.·

I--1



Amikor a retesztest kilep a reteszfeszekb61, a zar felszabadul es most

mar egyediil folyatja utjat hatrafele. A retesztest a h<itra- es el6resiklas koz-

ben vegig a rajzolt besiillyedt helyzetben van.

A hatrasiklaskor megtortenik a hiivelyvonas es a hiivelyvetes, majd a

helyretol6 rug6 hatasara a hats6 holtponti helyzetb61 megkezdi a zar elore

siklasat. BetOlti a kovetkez6 16szert es feliitkozik a csOfalra. A helyr etol6

rug6 mindket elemet, tehat a csovet is, kenyszeriti elore sikhisra. Ezen elore

siklas alatt jon letre a bereteszeles. A szaggatott vonallal abrazolt helyzetben

a bereteszeles kezdetenek pillanat<it latjuk.(l09. abra)

Az "X" pontban a retesztest rMut a tok bereteszelest vezerl6 paIyajara

es megkezd6dik a retesztest felemelkedese. Amikor a cs6 es a zar az "Y"

helyzetbe er, a retesztest teljesen felemelkedik es illeszkedik a zar reteszelo

feszkebe. Teh<it ismet osszekapcsol6dik a zar es a cs6, a lOves letrejohet. Itt

tehat a 108. abran l<ithat6 "A" szemolcsnek semmi jelentosege nincsen, az

csak a kireteszelest vegzi. Miikodes szempontjab61 nagyon fontos a retesz-

testnek a retesz feszekbe val6 pontos illeszkedese, mert nagymeretii kopas

eseten a 16szerhiively szakadasra lesz erzekeny.

Ftiggoleges sikban mozgo Bergmann reteszeles:

A Bergmann golyoszoro zarohisa.1- zartest; 2- retesztest; 3- cs6hlively; 4- tok kireteszelest vezerl6 palyaja;

5- beretesze16 szemolcs; 6- cs6.

Ennel a fegyvemel a fiiggolegesen mozgo r etesztest a felhasitott eso-

hiivellyel van egybe epitve. Ha a hatrasik his megkezdodik, akkor a tok banlevo, rogzitett kireteszelest vezerlo paIya a retesztestet felemeli, igy annak

szemolesei kiakadnak a zar reteszelO feszkeibol. A hcitrasiklas tovab bi f olya-

mataban a zar mar esak egyediil halad. more siklaskor a retesztest a berete-

szelo emelohoz iitkozik, annak ferde felUlete fiiggoleges ininy ba Iefele keny-

szeriti. EzaItal ismet letrejon a ~so es a zar osszekapesolodasa - a beretesze _

les.

A zar hiively sza badon mozoghat "a" - "b" iranyban. Szabadsagi

fokait csak a (3) cso borda veszi el. Ezert keptelen esotengely ininyban el-mozdulni. Ha a hengeres zartestre ket vezeto csapot keszirunk, akkor a bajo-

nett zarolas elve alapjan a reteszhiively elforgatasaval szilard kotest lehetelemi, a eso es a zar kozott.

Mivel biztosithat juk a reteszhiively automatikus elfordulasat? Ezt a

celt szolgaIja a Breda golyoszoronaI reteszelo lemez. /112. abra/ Leegysze-



3.4.1.3. A zar halado mozgast, a retesz forgo mozgast vegez.

Az elozo csoportok ban tanult fegyverekhez kepest a mozgasviszo-

nyok bonyolultabba valnak . A zar megtartja egyenes vonalu halado mozga-

sat, de a retesztest a kireteszelest elfordulasaval biztositja. Ezt az elfordulast

kell a eso hatrasiklasaval kb. 30-40 mm-en megvalositani.

1930 M. Breda golyoszoro:

A esovet es a zarat a reteszhiively fog ja ossze.

111. a br a

A reteszhiively1- r eteszhilvely; 2- cso; 3- cso borda; 4- a bajonett zar pa lya ja.

celt szolgaIja a Breda golyoszoronaI reteszelo lemez. /112. abra/ Leegysze

riisitve a miikodest, az abnibol lcithatjuk, hogy a (2) reteszelo hiively fole el-

helyeztek egy reteszelo lemezt, amelynek ferde palyaja a esotengely iranyli

halado mozgast, esotengely koriili forgo mozgassa alakitja at. Eppen ez a

forgo mozgas kellett ahhoz, hogy a reteszhiively nyissa es csukja a zarat.

ReteszelO lemez.1- reteszelo leme z; 2- zarhilvely; 3- zar; 4- cso.

igy most mar ezen a peldan a forg6 reteszelesii fegyverek elvet is tisz-

tazhat juk. A cs6 a zarhiivellyel es a zarral egyiitt hatra siklik . Mivel a retesze-16 lemez a tok hoz van rogzitve, tehat elmozdulasra keptelen, a hatra sik lasi

sebesseget komponenseire bontva forg6 mozgasra kenyszeriti a retesz hti-

velyt. A sziik seges szog elfor dulas utan a cs6 feliitkozik es megall, a zar pe-

dig a ka pott impulzust61 hatra sik lasat egyedtil folytathatja, hiszen a kir ete-

szeles a r etesz hiively elfordulasa miatt megtOr tent. A felszabadult zar egye-

d til hatr a siklik , elvegzi az ismetleshez sztikseges mozzanatokat, majd e16re

siklaskor a zarolast ami az e16z6ekben elmondottak forditottja

Az alabbi abran latjuk, hogy a zar hl1ajdonkeppen harom reszb61 all.

A peremagyhoz kozvetleniil kapcsol6d6 hengeres reszt nevezziik zarfejnek (a).



siklaskor a zar olast, ami az e16z6ekben elmondottak forditottja.

Stange golyoszoro:

Ez a f egyver elvileg magan viseli a csoportjahoz tartoz6 tObbi fegyver sajatossagait, tehat forg6 reteszelesii, de kivitelezes szempontjab61 sokkal

tOkeletese bb mint e16dje. A forg6 retesz htively most nembajonett zaras el-

yen miik od6 zarat r eteszel, hanem megszakitott, nagy menetemelkedesii csa-

vart. A r eteszhiively mozgatasat gorg6s kivitelben keszitettek el, amely

szimmetrikusan k a pcso16dik a tok mozgat6 palyajahoz, ezzel biztositva a

reteszhiively akadaIy mentes elfordulasat.

--1-------I I

r '-r -'--L 1------

113. a bra

A cso es reteszhtively elhelyezkedese.

1- cs6; 2- c s6htively lallal; 3- r eteszel6 htively; 4- vezerl6 gorg6k ;

5- vezer l6 palya.

Ehhez kapcso16dik a retesze16 bordazattal ellatott zaro16. Itt talalhat6

a ketoldalt megszakitott menet. (b) A harmadik resz ket vezet6 feltilet (c),

amely a zar gyorsitasat vegzi kireteszeles utan.

Ha j61 megfigyeljtik az abrat, 1<hjuk,hogy a zarat koriilvev6 csohtively

is W bb reszb61 all. A csOfar fe16li resze szilardan van rogzitve a cs6hOz, tehat

az csak a cs6vel egyiitt mozoghat hatra. A kovetkez6 resz a tulajdonkeppeni

retesze16 htively, melynek kiils6 palast feltileten talaIjuk a vezer16 gorg6ket.

Ennek a retesze16 hiivelynek hats6 feltilete pedig a gyorsit6 palya.

Mint eddigi tanulmanyozasunk alapjan lattuk, a fegyvereknel a cso

tengelyiranyli mozgasat gyakran kell forg6 mozgassa, elfordulassa, atalakita-

ni. Ezt majdnem kivetel nelkiil, ferde, csavarvonal meneten kialakitott vezet6

palya vegzi. Teritsiik ki sikba a vezerpalyat.

D7t

hI



2 2K 2 = mh Vh - me ve

Ezzel a ket keplettel meg tudjuk hatarozni a gyorsit6 palyakkal miiko-

d6, esavar, vagy esavarszerii zarollisos fegyverek osszes gyorsu1<isies sebes-segi viszonyait. A kepletben szerep16 hatrasikllisi sebesseget a mar ismert

kepletb61 hatarozzuk meg.

3.4.1.4. A zar egyenes vonalu mozgassal halad, a reteszeles esukl6s meeha-

nizmussal biztositott.



mz v~

Az egyenletet tovabb rendezve, fejezzlik ki a ve-t

2mh vh2

mz ve

A tOmegekrOl, ha atterUnk suly ertekekre, akkor a "g" erteke a szam-lal6b61 es nevez6b61 is kiesik, igy:

A esukl6s reteszelesi m6dot igen sok fegyvernel alkalmaztak . Elvi

alapja a harom esukl6 egyvonalusaganak instabilitasa volt. Ha a harom esuk-

16egy vonalban van, akkor az ebben a vonalban ebred6 er6knek nines a ko-

zeps6 esukl6 pontot nyit6 iranyban hat6 komponense. Ha azonban az egyik esukl6t, altalaban a kozeps6t, kimozditjuk ebb61 az ideiglenesen stabil hely-

zeteb6l, akkor a hatrasiklasi energiab61 szamithat6 er6k automatikusan, egyre

gyorsul6 mozgassal fogjak nyitni a zarat. Ennek a esoportnak egyik legjel-

legzetesebb alakja a Parabellum pisztoly, amelyet klilOnboz6 irodalomban,

tervez6je utan Luger pisztolynak is hivnak,

A zarolasi rendszer felepitese.1- cs6; 2- csOfoglalat; 3- a tok vezet6 palyaja; 4- zarmozgat6 karos mechanizmus

A harom csuk16 (A,B,C) egyvonalban van es lOveskor mind a har om

a zarral, a csovel egyiitt siklik hatr a.

A vezer lo palya (3), mivel a tokhoz kapcso16dik az egesz folyamat

alatt egy hely ben marad. Vegyiik vizsgalat ala a nyitasi f olyamatot. Loveskor

a hatrahat6 er ok a csovet, a zarat es a csukl6 rendszer t hatra lOkik . Ekkor a

cso a zarral egyUtt mozog. A zarolt hatrasiklas mindad dig akad alymentes,

amig a B csukl6 nek i nem Utk ozik a tok vezetopalyajanak . Eld wr ez kenysze-

riti f elfele val6 elmozdulasr a.



I .A

-e-. ==[ - < I > ~ :J~II. A

-F---:EH' II. A

---£:._ -}--

Q ( j !? '(< < + ;J }

I l o ': : R p 'coset R a t P .8 r ~ 1 l.Q ·C ~ S [9 0 '!- ((X , + fJ j

l I e r = - R a 'Sln(X+jJ)

! l lB f-R p 'c o s c x : 'sin{rxI-(3) 1

t e e e va 6 e o du as a.

Az A csukl6ban ebredo R p reakci6 ero az a szog fuggvenyeben fel-

bomlik egy R a rudiranyu es egy arra meroleges iranyli erore. A rudiranylier o az "L" karon egy arra meroleges es egy axialis ininyli osszetevore. A

meroleges T BT ero fogja a zarat nyitni. Ez az ero fugg a nyit6 szogek nagy-

sagat6l (a-t6l es ~-t6l).

A cso es a C csukl6 megall, a B csuk16 pedig folyamatosan felfeIe

elmozdulva nyitja a zarat, elvegzi a hUvelyvetest es hats6 helyzetben eri el

legmagasabb pontjat. Ezutan pedig megkezdodik az elore siklas. A miik odest

a csuk16kban ebredo erohatasok hatarozzak meg.

Ezen szogek viszont alland6an novekednek a nyitas folyaman, tehat a

zar nyitasanak sebessege trigonometrikus osszefuggesek alapjan valtozik . A

nyitast es zarast ezek az osszefuggesek meghatarozzak, de vizsgaljuk meg,

hogyan sziinik meg a helyzete, tehat hogyan indul meg a nyitas.

Amikor a B csukl6 nekiUtkozik a tok ferde palyajanak , a hatrahat6 ero

felbontasaval keletkezik egy BN csukl6 ero, amely a csukl6kat osszekotoegyenesre meroleges.



Ez az era adja meg a kezda impulzust a nyitashoz. A tovabbiakban a

zar mozgasat az elazaekben targyalt tOrvenyszerusegek hatarozzak meg.

A sorozatlova fegyverek egyik legasibb tipusa, de szerkezetet tekint-

ve egyedtila1l6 kialakitasu. A csukl6s zarszerkezet megoldasaval a rovid cso-

hatrasiklasos fegyverek egyik alaptipusanak elsa tagja.

Az igen koran kialakitott fegyvert szinte valtozatlan szerkezettel meg

:: l I I . Vilaghaborliban is alkalmaztak. Ezt a fegyvert vette at a Magyar Nep-

hadsereg es alkalmazta a Gorjunov geppusldval egytitt. Szerkezeti felepite-

set, a 121. abran lathatjuk .

Vizsgaljuk meg a bereteszelt allapotban leva eramegoszlasokat, es

milyen erahatasok biztositjak a loves kozbeni zarast, majd a loves utani cso-

hatrasiklas vegen megkezd6da kinyilast. A bereteszelt allapotban a zar azert

nem tud hatrasiklani, mert a kozepsa (B) csukl6t a tengely iranyab6l, sikja-

b6l egy igen kis ertekkel megemeltek . Ez azt jelenti, hogy eloallitottak egy

instabil helyzetet, amely kovetkezteben a zarra hat6 era a lOves megindulasa-

nak pillanataban ezt a kozepsa csukl6pontot folfele nyitmi, igy nem lenne

reteszeles.

A Maxim geppuska zarszerkezete.

1- zarfej; 2- zartest; 3- a tok vezet6palyaja; 4- als6 zaremel6; 5- reteszel6 csukl6;6- csukl6 kar; 7- zar nyit6kar; 8- kesleltet6; 9- a tok zarmozgat6 palyaja;

10- felhuz6kar rug6; 11 z{mnozgat6 szemolcs.

Az azonnali nyitas magakadalyozasara a BC kar kozepere egy D

szilard tamaszt tettek, amely magakadalyozza az egesz rendszer elmozdula-sat.



Amikor a hMrasik16 zarszerkezet a gorgohoz csap6dik, a hatrasiklasi

energiab61 szamithat6 titkozesi ero felbomlik F z es Fq komponensekre.

Ezen komponensek koziil szamunkra csak az Fz ero lenyeges, amely a Co

pont komI "b" karon forgatja a mechanizmus " .e" karjat (ld. 122. abra).

TeMt a nyit6 nyomatek Mzy. A nyit6 nyomatek csak azt a celt szoltalja, hogy

a csukl6rendszer B pontjat felso, stabil helyzetbol kimozditsa. Ezutan a zar

hatrasik1<isaa mar eddigiekben megismert tOrvenyszenlsegek alapjan tortenik

meg. A zarmozgatas, illetve helyretolas elteroen az eddigi fegyverektol nem

helyretol6 rug6val, hanem helyrehuz6 rug6val van megoldva. A fegyver ado-

gatasi rendszere szinten ktilonleges. Azzal, mint szerkezeti egyseggel kesobb,

a jegyzet mas fejezeteiben fogunk reszletesen foglalkozni.

A loporgazok hatasara keletkezo Fe hatrahat6 ero az "A" csukl6

pontban felbomlik egy F k rudiranyti es egy F ka rudra meroleges erore. A D

pontban csak " e " karra meroleges iranyll ero ebredhet, igy megszerkeszthet-

jtik az "e " kar egyensulyi diagramjat. A szerkesztest vegrehajtva kapjuk azt,

hogy a rajzolt helyzetben a rendszer stabil, mert a kinyilast kenyszerito Fe

erovel egyenslllyt tart az RD es Rc reakci6 ero, amelyek a cso szerkezeti

egysegei, tehat a csotol ftiggetlentil nem kepesek mozogni.

Nezztik meg milyen tOrvenyszeriisegek billentik ki a rendszert sta bil

helyzetebol, tehat mik okozzak megis a zarszerkezet kinyilasat. A cso a csuk-

16 szerkezettel es a kesleltetovel Mtrasiklik a Mtrasiklasi energia hatasar a

/123. abra/. A keslelteto neki titkozik a tokhoz mereven kapcsolt nyit6gorgo-

hoz, ami a keslelteto testet elfordulasra kenyszeriti. Ekkor mar a D hataro-

16nak semmilyen feladata nincsen, a reteszelest biztosftotta, a nyitasba azon-

ban nem jatszik szerepet.

Az MG-34-es geppuskanal alkalmaztak eloszor a forg6zarasu rend-

szert. Az elozoekben targyaltunk olyan fegyver rendszereket, ahol valamilyen

kenyszerpaIya segitsegevel a reteszelo elem, altalaban htively elfordul.

Itt azonban nem alkalmaztak ktilon reteszelohtivelyt, hiszen ugyanazt

a mozgast, amelyet a reteszelo vegzett megoldhatjuk ugy, hogy a reteszeloelemet es a zarat egy anyagb61 keszitjtik . Ekkor a reteszelest vegzo feltilete-

ket a zarfejen kell elhelyezni, igy a bajonett zarolasi elv megva16sitasahoz

minden feltetelt biztositottunk . Most mar csak a zarfej mozgatasat, illetve

elforditasat kell megval6sitani. Ezt a mozgas atszarmaztatast mar tanulma-

nyoztuk, hiszen nines masr61 sz6, mint az egy~nes von~lu mo:gas tenge~~r~_

nyli kormozgassa va16 atalakitasa. Ehhez pedlg egy zarvezetore va~ s~ukse-gunk, amely esavarvonal vezeto palyaja segitsege:rel, ha k~ll ba.lrol Jo bb,ra

elforditva bereteszeli a zarat, illetve jobbr61 balra vlsszafordltva klreteszelest

vegez.



Az MG-34-es geppuska zarszerkezete.1- zarfej; 2- retesze16 bordak; 3- zarvezet6; 4- tok; 5- kt~nyszerpalya.

Miikodeseben a forg6 reteszelesii fegyverekhez kepest az a h~nyeges

ku16nbseg, hogy itt a zarfej fordul el, es nem pedig a retesztest. A za~fej,el-

forditasM pedig ki es bereteszeleskor a tokhoz kapesolt merev vez~r pal~a

vegzi. A hatrasiklast a eso es a zar egy bizonyos mertekig egyiitt :egz~: ma!d

a eso megall, zarelforduhis utan pedig a zar maT szabadon folytatJa utJat hat-

rafele.

A geppuska ikeresovii kivitelben legi eelok lekuzdesere alkalmas, a

Magyar Nephadseregben rendszeresitettek .

PSZH-ba szerelve, mint KPVT geppuska fOldi eelok lekiizdesere

szolgal. Rovid esohMrasiklasos fegyver, forg6 zarfejes reteszelesii.

125. abra

A KPV geppuska zarszerkezete.1- cs6; 2- zarfej; 3- zarvezet6; 4- gyorsit6 gorg6k; 5- gyorsit6 palya.

Loveskor a eso a loporgazok hatasara hMrasiklik, a esotorkolatnal le-

vo vissza16kes erosito meg fokozza a hatrasiklast. Amikor a 4/a gyorsit6 gor-

go a tok ferde palyajanak utkozik, a esapot, amely a zarfej tengelyen van ke-

resztiil tolva, elforditja kb. 25°-os szogben. Ennek kovetkezteben a zarfej is

elfordul, tehM kireteszelOdik . Ezutan a ket gorgo egy vonalban halad hMrafe-

I e a tok hosszanti palyajaban.

Bereteszeleskor a zar elore siklik, a zarfej felutkozik a esOfarra es

megall. A zarvezeto meg tovabb siklik elore, 6-os jelii ferde, esavarvonalsze-ruen kikepzett gyorsit6 palya jobbr61 balTa elforditja a zarfejet, a retesz bor-

dak egymassal kapeso16dnak es letrejon a reteszeles.

Elvi felepitese, a gyorsit6 palyak szamitasa megegyezik a Stange go-

ly6sz6r6nal latott szamitassal, hiszen az elve annyiban ku16nbozik, hogy a

reteszelo testet, es a zarat egy darabb6l keszitettek, igy lett a forg6 zar kiala-

kitva.

Ha forg6 zarakr61 beszelunk, nem szabad figyelmen kiviil hagyni a

rovid esohMrasiklasos pisztolyokat sem. Mivel pisztolyoknal a zarat altalaban

egybe epitik a szannal, ezert a esonel lehet biztositani. Kezenfekvo volt a

rovid esohatrasiklasos pisztolyok megva16sitasa. Ezeknek a tipusoknak egyik

valtozata a Roth-Steyer pisztoly, rovid esohMrasiklasos, forg6 esovii kivite-Ie .

A esovon k6t mozgato szemoles /a! 6s k6t darab reteszelo szemolcs

van. A zarohis elve bajonett zarolas, ha a eso 90°-on elfordul, akkor a zar

kepes szabadon hatrasiklani. A eso hatrasiklasat 6s az elfordulast a esotorko_

lat kozeleben talalhato huvelyben leva vez6rpalya v6gzi. Ha a lOves koz ben a

loporgazok hatasara a zar es a eso hatrasiklik, a Q vezerpalya elfordulasra

kenyszeriti a esovet, mikozben kb. 8-10 mm-es esohatrasiklas van.

Az oldalt elmozdulo zarolasi format a Bergmann golyoszoronal al-

kalmaztak, de kesobbiekben ismet fogunk vele talalkozni. Miikodesi elve

tulajdonkeppen a rovid esohatrasiklas kovetkezteben a zar oldal iranyli ki-

mozdulasa, ezaltal kapesol6dik szet a zar a esohuvelytol /127. abra!



A Steyer 14.M. pisztolynal hasonlo rovid esohatrasiklassal talalko-

zunk . Elterest itt esak a esOforgato vezerpalya elhelyezes jelent. Feladatat ez

a vezeto palya ugyan ugy Wlti be, mint a fent targyalt pisztoly tipusmil. Csu-

szasi es erotani szempontb61 az eddig targyalt forg6 reteszelesii rendszer ek-

hez tartoz6 fegyverekkel azonosak .

A rovid esohatrasiklasu fegyvereknek egy igen gyakori es sok at al-

kalmazott rendszeret ismertek meg. A rendszereket gyakran alkalmazzak a

lOvegek tervezesenel es mas elven miikodo kezi IOfegyverek miikodesenel is

/ pl. Sz'-60-as konnyii legvedelmi agyli es az AK sorozaru gazdugattylis f egy-

vereknel/.

Ha felUlnezetbol vizsgaljuk a zarolasi rendszert, latjuk , hogy a zar a

csovel merev kapesolatban van. Ha a eso a zarral hatrasiklik, elobb a retesze-

10/3/ fordul el oldalra, felszabadul a zar egyik biztositasa, tehat most mar a

zarat esak az "A" reteszelovall tartja. Ha tovabb siklik hatra a eso, a zarral,akkor a tok vezeto kiszogelese jobbra kimozditja helyebol, igy a reteszeles

megsziinik . Ezutan a zar szabadon folytathatja hatrasiklasat.

A rovid esohatrasiklasnal most mar majdnem minden tipusu zarolast

megvizsgaltunk . Azonban a fegyverszerkesztok kimerithetetlen fantaziaja

olyan sorozatlOvo, automata fegyvereket is szUlt, mint a dan Madsen golyo-

sz6r6. Elkepzelesuk szerint ha megszuntetjuk a zar halad~ mozgasat, al<kor

az egymason surl6d6 felUletek kopasnak ninesenek kiteve. Igy az ilyen alkat-r eszek szamszerii erteke nagymertekben esokken, kovetkezeskeppen novek-

szik a fegyver elettartama.

. Ha a zar mozgas<it es6tengely iranyab61 elteritjtik es igy oidjuk meg

nyltast es.a W~bi ~sl~etI6d6 folyamat.ot, akkor nem kell olyan hosszu tokszer~~ezetet kl~IakItam, 19y a fegyver teljes merete is kisebb Iehet. Gyakorlatba

ugy oldottak m,eg, hogy ,a zart~~~a ~,s6fareI6tt egy esap kortil eiforduI, elbi~

~:n. Az ad~.gatas: ~ld aI~oI, a kllott loszer htivelyenek eltavolitasat a tok alap-

jan ke,r e~zttil vaIosltottak meg. Problem<it okozott azonban a zar ilyen jelle "

mozgasanak, mozgatasanak 1'negvaI6sftasa, hiszen a esap kortil elbillen6 zf:

nak meg kellett oldani: -



a zarast,

a nyitast es a huvelyvetest,

a Wltest,

a zarast,es vegiiI az elsutest.

. Tehat az e~e~z iSI~e~lesi.fol'yaI~atot. Ezeket esak ugy tudjuk kielegi-

ten~, ho~y ha a, rovld e~oha~raslklasbol ad6d6 elmozdulast fligg6leges sHill

e~blllent~sr~ szannaztatjuk at. Ilyen mozgas <itszannaztatasnak szamtalan

kmematlkal megoldasa lehetseges. Jelen esetben a tokba egy speeialisan ki-

kepzett vezet6 paly<itheIyeztek e11128. abral

128. abra

A goly6sz6r6 zar felepitese.1- zartest; 2- cs6; 3- zarmozgato vezerpa1ya; 4- vezet6 csap;

5- zartengely /forgaspont/.

Nyitas: A 16porgazok hatasara a esa, esakopeny es a zar megkezdi

hatrasiklasat. A zarvezeta esap mindaddig parhuzamosan mozog a tengellyel,

amig a vezerpalya ferde felUletehez nem utkozik . Eddig latjuk azt a biztosi-

tott h<itrasiklast, amig a lOvedek a esaben tart6zkodik .

Tehat a nyitasi folyamatnak harom reszbal kell allnia. A esa hatrasik-

lasi szakaszban lal zannozgatas meg nines en felfeIe, ez az a bizonyos biz-

tonsagi szakasz.

Az utkozesi energiab61 ad6d6 reakei6 er a I F rl felbonthat6 egy palya-

ir anyli es egy arra meraleges osszetevare IF ny, Fbi. A zar nyitasat az "0"

f orgaspontra vonatkoz6 F ny eravel szamithat6 nyomatek vegzi. Ez felfele

egy bizonyos szogben elfordftja a zarat.

A esaszerkezet aljara szerelt huvelyvon6 es a beepitett hiivelyveta a

zar als6 felUleten kikepzett vaIyuszerii tereia felUleten iranyitva kiveti a hti-

velyt. Visszaterve teh<itaz elaza abrara "b" szakasz a val6sagos nyitas, "c" pedig a huvely kivetesenek szakasza.

rejerol gondoskodni kell. Ha feltetelezzlik azt, hogy a vezerpalyat a tok belso

fe1iiletebOl alakitottak ki, akkor igen rossz fegyverszerkezetet va16sitottak

volna meg. Azt jelentette volna, hogy egy vezerpalya kopas kovetkezteben a

miikodes bizonytalanna valik es fokozatosan t6bb akadaly fordulna elo. Ilyen

kialakitasnal a javitas egyetlen m6dja az lett volna, ha az egesz tokot kiesere-

Iik.

Va16sagban azonban a vezerpalya kemeny, j61 edzheto anyagb61 ke-

sziilt feltileteit kiilOn valasztottak a tokt61. Gna116egysegkent ez a resz gyors

mozdulattal eserelheto A fegyverhez ilyen tartalek vezerpalyakat rendszere



Az eloresiklas megindulasakor a zarterelo esapnak ahhoz, hogy a t61-

tes es bereteszeles folyamatat a zar meg tudja va16sitani, egy masik paly<it

ke111eimia.

A esap eloresiklas megkezdesekor nekiiitkozik az "i" vezer palyanak

es a helyreto16 rug6b61 szamithat6 ero Q . k nyomateka lefele billenti a

zarat. Ezt nevezziik a tOltes elokeszitesenek. Tehat a zarat olyan helyzetbe

hoztuk, hogy az uj loszer betOltese lehetsegesse valik. Ilyen helyzet ben kerUl

a zar oldalan leva tOltonyilas a esOfurat szintjehez.

A tOltokar amig a esokeret jobb oldalan van, az itt heveder ben vara-koz6 loszert betolja a esofuratba. Ezutan az eloresiklas meg tovab b folytat6-

dik, a vezetoesap neki iitk6zik a "j" vezeto lapnak es azon felfele k enysze-

rti1. Ez azt jelenti, hogy a zar kozeledik a reteszelt allapothoz, amelyet teljes

felemelkedesekor er e1. Amikor a felso pontba er, a korfolyamat bezar ul, Iet-

rejon a zaras. Az eloresiklas meg mindig tovabb tart es kb. 12 mm megtetele

utan a eso es a zar feliitkozik a mel1so titkozokre es megall. Az ilyen nyuga-

lomban, zarolt al1apotban t6rteno eloresiklasra azert van sziikseg, mer t igy

korai elstiles nem johet letre. Az utols6 abrankhoz kapesol6dva osszegezhet-

jiik az eloresiklasi folyamatot, amely a t61tes elokeszitesebol, zarasb61 es ko-

rai elstiles el1eni biztositasb61 all.

Az abnikon vonalkazva l<ithat6k azok a feltiletek, amelyeken a zarve-

zeto esapja elesuszik . Az al1and6 sllrl6dasnak kitett alkatreszek az igen nagy

tiizgyorsasag kovetkezteben gyorsan kopnak, ezert a vezerpalyak gyor s ese-

mozdulattal eserelheto. A fegyverhez ilyen tartalek vezerpalyakat rendszere-

sitettek es tajo16 esapok segitsegevel akadaly eseten maga a katona tudta ese-

rejet vegrehajtani. Az ilyen szerkezeti megoldassal a fegyver iizemeltetesi

problemai kedvezoen alakultak, rossz meehanikus hatasfoka el1enere.

A himba-zaras Madsen goly6sz6r6k hatrasiklasi viszonyai lenyegesen

eltemek az eddig targyalt fegyvertipusoket61. Az 1943-ban rendszeresitett

goly6sz6r6 az akkori korlilmenyek kozott sem volt a legkorszeriibb, mivel

mar ebben az idoben olyan fegyverek kerliltek rendszeresitesre, mint az SzG-

43, valamint az MH-42. geppuskak .

Goly6sz6r6k tertileten versenytarsakent emlithetok a DP. es Stange

tipusu fegyverek, amelyek mind szerkezeti kialakitasukat tekintve, mind

teehnikai- harcaszati adataik vonatkozasaban magasan feltilmuljak a fent tar··

gyalt fegyvert. Fejlodes szempontjab6l ezt az iranyvonalat nem folytattak,gyartas<itegy ido utan Ie is al1itottak .

Az automata fegyverek egyik legnepesebb es legszerteagaz6bb esa-

ladjat alkottak a rovid esohatrasiklasos fegyverek. Az energia viszonyok

szempontjab61 igen elonyos tervezesii fegyverekkel nagy tiizgyorsasagot es

aranylag kis lengo t6megeket lehetett elemi. A h<itrasiklasi energia nagy re-

szet felemeszti a eso es a zar egytittes mozgasa, ennek kovetkezteben a h<itra-

siklas a tokszerkezetre esak kismertekben hat. A tokszerkezet hatramozgasa

kiesi, ezert a fegyver pontossagat befolyaso16 karos lengesek nem ad6dnak ,ata lOvore. A tiizgyorsasagot elmeletileg 1000-1200 lOv/pere ertekig tudtak

fokozni.

Hatninyaikent ezeknek a fegyvereknek azt lehet megemliteni, hogy

zarfelepitesiik bonyolult, tehit meghibasodasi lehetosegiik, val6sziniisegiik

nagy. A csukl6s szerkezettel miikodo rovid csohitrasiklasos fegyver eknel

pontos illeszteseket kellett megval6sitani, mert ha a csapok a sZiiksegesnel

nagyobb mertekben kotyogtak hiivelyiikben, akkor a lOvesnel letrejovo nagy

erohatasok a csapokat dinamikus nyir6 igenybevetellel terheltek . Ezert gya-

kori jelenseg volt a csapnyirodas, kiilOnosen a Maxim geppuskanal es a

Parabellum pisztolynat.

A forg6 billeno es csusz6 zarolasoknal problemakat okozott a zar-

A folyamatban ket megval6sitasi forma latszott kivitelezhetonek:

a.) A szan tehetetlensegi erejet felhasznaljuk a kireteszelesre

es a zar hitrasiklasara.

b.) A szan tehetetlensegi erejet kizar61agosan csak a ki- es

bereteszelesre hasznositjuk .

3.5.1. A hatrasiklasi energian alapu16 fegyverek elvi megoldasa.

A 131 abran egy ilyen tipusu fegyver elvi felepiteset lathatjuk A



A forg6, billeno es csusz6 zarolasoknal problemakat okozott a zar

mozgat6 vezerpalyak kopasa es berag6dasa, hiszen a vezeto palya ko pasa

megvaltoztatja a zar elfordulasi szoget, tehit a reteszelesi szoget. Ez azzal a

kovetkezmennyel jar, hogy a reteszelo feliiletek nem kapcsol6dnak teljes

mertekben egymashoz. A lOveskor keletkezo erak hatasara ugyanakkora era -

nek kisebb feliilet all ellen nyfnisra, mint az elmeletileg szamitott. Ez ok ozta

a gyakori retesz feliilet szakadasokat, amely meglehetosen balesetveszelyes.

3.5. Az egesz fegyver mozgatasara atadott energia elven miikodo fegy-

verek csoportja. 1.-3. csoport

A fegyverszerkesztak mar regebben eszrevettek, hogy a hitrasiklasi

energia, pI. ismetla puskaknal igen nagy. Az itt keletkezett energia adta azt az

otletet, hogy valamilyen uton feI kell hasznalni az ismetlesi folyamat automa-tizalasara. Ha az egesz fegyver tOmeget vizsgaljuk, akkor azt figyelhet jiik

meg, hogy a hitrasiklasi sebesseg kialakulasa igen gyorsan megy vegbe. Ie-

hit a tehetetlensegi gyorsulasa nagy. Ha a hitrasikl6 tOmegeket, egy hely ben

marad6 tehetetlensegi testtel kotjiik ossze, akkor ennek a tehetetlensegi szan-

nak relatfv elmozdulasa biztosftani fogja az automata miikodest.

Tehat az egesz fegyver mozgatasara atadott energian ala pul6

fegyverek meghatarozasat ugy fogalmazhatjuk meg, hogy miikodesiiket

a fegyver telies tomegenek hatra es a reteszelO tOmb viszonylagos elOre-

siklasa biztositja. A tehetetlensegi tOmb akkor kezdi meg a kireteszeIest

es az ismetlesi folyamatot, amikor a fegyyer hatrasiklasa befejezodill::..l.tehat a lOvedek elhagyta a csovet.

A 131. abran egy ilyen tipusu fegyver elvi felepiteset lathatjuk. A

fegyver tokszerkezetenek tetejen egy igen j61 csapagya~o.tt, rug6val kita-

masztott tehetetlensegi testet hitunk. Ennek a tehetetlensegl testnek nagyon

fontos a tOmege, hiszen ez hatarozza meg, hogy mennyi energia all rendelke-

zesiinkre az ismetlesi folyamat vegrehajtasahoz.Ha az abran egy lOvesi folyamatot vegigkiseriink, akkor azt tapasztal-

hatjuk, hogy az "M" tomegii fegyver gyo~s hat~asikla~ak~r a sza~ t~hetetle?-

segenel fogva igyekszik helyben maradm. Ezert a ket tomeg kozott relatlv

elmozdulas jon letre.

A S Z D .n tehetellensegek o Y c U < e rle b e n Q fe/alLYe!ore s iJ ( {as

: : : 0 : ; ; ; :

A m e re v c s o v e / e lld to it {egyver hdtrQsikla: ise -

b e s & e'u vek to ra .

A relativ elmozdulas merteke fiigg a tOmegek aranyat61, valamint a

szanrug6 erejetol. Ha a fegyver megall, hatrasiklasat befejezi, a~or az ? S Z -szenyomott rug6 hatrasiklasra kenyszerfti a szant. Ezek ,a ,r~l~tlv m~~g~sok fogjak a ki- es bereteszeIest biztosfta?i, ?e ezek megval~~lta~l fO,n:naja19~?sokfele, ezert a tovabbiakban a konkret tlpusokon keresztul Vlzsgaljuk a mu-

kodesi folyamatokat.

Ezen csoporthoz tartozik a Sehren automata puska. ( gyart6jar61 igy

neveztek az egesz rendszert.)

A fegyver zaro1<isareteszlapos megoldasu, tehat kireteszelesenel a re-

teszla pokat 6ssze kell huzni aIihoz, hogy a szilard k6tes megsziinj6n.

--==.@Q=. :.~.. -..-h- )- = c ~

b.



A hatrasiklas elso pillanataban a szanvezeto g6rgoje a r eteszek et6sz-

szehuzza. Amikor a reteszek kil6kodnek a retesz feszkekbol, a z a f ismegin-

dul hatra. Tehit a szan kettos mozgast vegez, alllinek soran vegr ehajtjaa

k ireteszelest es a zar hatrasik latasat, mik6zben a zarhelyretol6 f lIgo1ossze-

nyomja. Eloresiklaskor megt6rtenik az uj loszer bet6ltese, a r etesz!~ p~k .sz~t-

fesziilnek es ismet a lOves elotti helyzet all elo. Ezzel zarult az iSlnetl~sl,k~r-

folyamat, tehat a hatrasiklasi energiaval vegrehajtottuk az aulomalIzalast.

Egy masik valtozatnallMauser tipus/ a ki- es a bereteszelest egynag)'to~e-

gii, tehetetlensegi, hengeres szan hajtja vegre. A szan ugyanolyanI?Ozgast

vegez, mint az elozoekben targyalt csusz6 szan, de a zar kirete~elese~~1~

reteszlapokkal, hanem forg6 zarfejjel t6rtenik . Elteres mutatk oZlk azelozo

miik6dtetesi format61 abban, hogy itt az egesz zarat meg kell f or gatmahhoz,

hogy letrej6hessen a kireteszeles.

A zarszerkezet felepitese.1- cso; 2- zartest; 3- tok ; 4- za r rug6; 5- szan; 6- szanrug6;

7- re teszmozgat6 g6rgo.

Az abr an a fegyvert alulnezetben latjuk . A tok tetejen helyezked ik el a

szan, amely igen nagy t6megii. A szan pontosan illesztett vezeteken csuszhat

kis surl6dassal. A tok mellso reszehez, illetve a cso toldathoz rug6val ka pcso-

16dik . L6veskor a fegyver a hatrahat6 erokbol ad6d6 energiak alapjan hatra-

siklik .

A szan tehetetlensegenel fogva helyben marad, a csohoz viszonyitott

relativ sebessege a cso torkolata fele mutat. Ennek kovetkezteben a szanrug6

osszenyom6dik /133.b.abra/. A hatrasiklas befejeztevel a rug6ban tar o It ener -

gia hatasara a szan hatrasiklik /133.c.abra/.

h .

~

Az abnin egy forgo reteszelesi rendszert l<ithatunk, ahol a tehetetlen-

segi test 1M tOmegii/ tehetetlensege kovetkezteben loveskor csupan a rug6t

fesziti meg. Amikor a fegyver hatrasiklasa megallt, akkor az osszenyomott

rug6 hatasara egyenes vonalu mozgassal h<itrasiklik es elvegzi a zar elforga-

tasat.

A zarttesten leva szemtilcs csak akkor kapcsol6dik a forgat6 vezer pa-

lyahoz, ha a szan a h<itrasiklast mar elvegezte. A kireteszeles utan a marad ek

laporgazok hatasara a zar is h<itraszalad. A szan abszolut sebessege nulla,

csupan a csahoz viszonyitott relativ sebessege egyenla a h<itrasiklasi sebes-

Ha a rug6t elOfeszitjtik, akkor megvaltozik az elOfeszites kovetkezte-

ben az energia tartalom:

E = Ff + Fo f r 2



p y g gy

seggel (a surl6dasi viszonyokat nem vessztik figyelembe).

M· v2

Gsz' v~E - h =sz --

2 2g

Egyenesen halad6 zar tipussal Mauser fegyver kesztilt, ahol egy

nagytomegii szan vegzi tehetetlensegenel fogva a ki- es bereteszelest.

Ez az energia halmoz6dik fel a rug6ban osszenyom6daskor . Tehat

igen fontos a rug6 meretezese. Ha elOfeszites nelktili rug6val szamolunk es

ismerjtik az elaresiklas nagysag<it, akkor meg tudjuk hatarozni a rug6 mer ete-it.

3f = _ 8_.n_·_D _·_F

G ·d4

8· F·D'tm = ..,

d"' ·3,14

F'r

02. d 3,A zar reteszeleset ket reteszlap biztositja, amely egyik vegevel a zart-

esthez, masik vegevel pedig a tok h<its6 vegehez kapcsol6dik. A tok "~"

feltiletek kortil elbillenhet. Amikor lOves tOrtenik, a fegyver hatrahat6 ereJe

kovetkezteben elmozdul, de a szan relativ csatorkolat fele iranyul6 mozgast

vegez. A ket szimmetrikus vezeta palya a reteszlapokat szetfesziti es azok a

tok feszkeibe simulnak, es megtOrtenik a kireteszeles, tehat a zar felsza badul.

Egy rug6karakterisztikab61 meghatarozhatjuk a rug6ban leva energia

tartalmat:

F·f E =-

r 2

ha a rug6nak nincsen elOfeszitettsege.

A zar rug6 isrnet e16re kenyszeriti a zar at, es arnikor az felfekszik a

csOf alra, akkor a szanrug6 es a szan hatasara a reteszlapok isrnet bereteszel-nek .

3.5.1.3. Az egesz fegyver mozgatasar a atadott energian alapul6 fegyverek er tek elese. •

Ezen fegyver csaladhoz tar toz6 tipusok igen nagy bonyolultsagi fokti

fegyverek voltak. Az energia atszannaztatas hosszu titon tOrtent es igy az Miutan eljutott a rendszertan konyv els6 kotetenek vegere rnegismer-



gy g gy

egesz rend szerhez sok alkatr esz kellett. Az alkatreszek tOmege magaval vonta

a nagy meghi basod asi lehet6seget. Ezer t ilyen tfpusu fegyver keyes szar nmal

keszult, had seregbeni rendszeresitesere nem kerult SOL Alkalmaztak kiilOnle-ges vad aszfegyvereknek es esetenkent sportfegyverkent. Gyartasa a II. Vi-

lagha borU utani id6szakra tehet6. Jelenleg ilyen tipusti fegyvert nern gyarta-nak .

Miutan eljutott a rendszertan konyv els6 kotetenek vegere rnegismer-

k edhetett egy olyan vilaggal, amely technik ai megval6sitasanak sokasagaval

egyedtil all a miiszaki elet tOrteneteben. Komnk csticstechnol6giajaban csak a

szamit6geppel vezerelt robotok muljak felul a f egyvereket, arnelyek mar nemtisztan a gepeszet targykorebe tartoznak . Szines es szerteagaz6 az a kep,

amelyben az ot ismetlesi rnozzanatot hanyfele valtozatban, szerkezeti elem

kialakitasaval vegeztettek el, annak a nehany gramm 16por energiajanak fel-

hasznalasaval, amely a 16szer huvelyben elfelt.

A kotetben 62 fegyver feldolgozasaval talal az 01vas6 utrnutatast,

hasznos leirast, tovabba kozel ugyanennyi azon fegyvertervez6k szarna, akik

megemlitesre kerultek. A targyalas soran a tOrteneti attekintes utan a Rend-

szertan Tablazat egyetlen osztalyat targyaltuk vegig, ez pedig az energia at-

adason alapu16 fegyverek osztalya. Igaz, hogy a negy osztaly koztil csupan

egyet dolgoztunk fel, megis azt mondhatom, hogy a fegyvertechnika klasszi-

k us tipusaival foglalkoztunk . A szabadon hatrasikl6 tornegzaras fegyverek

ke pezik ma is a miniatilrizalt geppisztolyok (UZI, Scorpio, ..... stb.) alapvet6

ti pusait, a rovid cs6hatrasiklas, mint miikodesi elv, alkalmazasra kerult a

pisztolyokt61 kezdve a nehez geppuskaig. (Parabellurnm pisztoly csalad, ZU

ge ppuska)

Ajanlom figyelmiikbe a masodik kotetet, tankonyvunk folytatasat.

1. Csillag Ferenc: Kezi lOfegyverek es a hadmuveszet (Bp.1965)

2. Hihalmi- Hannos Z\>ltan: Tlizerlovestan (Bp. 1937)

3. Hannos Zoltan: Gyakorlati ballisztika (Bp. 1941)

4. Razin: A hadmuveszet t9rtenete (Bp. 1969)

5. LOfegyverek szerkezeti alapjai (Szabalyzat, TUFE 58.)

6 Dr Kovacs Lorinc: A pancelelharitas eszkozei (Bp 1964)



6. Dr . Kovacs Lorinc: A pancelelharitas eszkozei (Bp. 1964)

7. Nagy Lasz16: Loveg es fegyver szerkezettan (Bp. 1969)

8. Eduard Marschner: Lehrbuch der Waffenlehre 11. (Wien 1905)

9. Lugs: Hand Feuelwaffen10. W.H.B. Smith: Books of pistols and revolvers.

11. Joseph E. Smith: Small Arms of the Word.

12. Hans Bert Losckhoven: Feuerwaffen

13. W.H.B. Smith and Joseph Smith: The Book of Rifles

14. Jaroslav Lugs: Das Buch von Schiessen

15. J. Schon: Geschichte del' Handfeuerwaffen

16. Deutsche Waffen Journal

17. Soldat und Technik

18. Szab6 Imre: Lovestan I. Belballisztika (ZMKMF. 1971)

19. Farkas Tivadar: Loveg es fegyverszerkezettan III. (ZMKMF. 1972)

20. Csontos Istvan: Ballisztikai ismeretek (ZMKMF. 1980)

21. Lugosi J6zsef - Temesvari Ferenc: Pisztolyok (Zrinyi 1989)

22. T6th L6rand: Kezifegyverek (BJKMF. 1998)

23. Szajk6 Istvan: Katonai kezilOfegyverek loporainak es loszereinek

minositese (Bp. 1995)

24. Honvedsegi Szemle: XXIV., XXv., XXVIII: evfolyamai

25. Honvedelem: XVIII. evfolyam, 7. szam

26. Tovabba, a BME Hadmernoki Karanak, Fegyver Fakultasan

leadott eloadasokjegyzetei (Bp. 1950 - 1954)

Documents

Lofegyverek Rendszertana I. Kötet