A környezettudatos és társadalmilag felelôs vállalatvezetô szaklapja

Lépések...... a fenntartható fejlôdés felé

10. évf. 2. szám (24)2005 nyár

Tartalom:Nemzetközi szabvány

– magyar valóság2. oldal

A vállalatikörnyezettudatosság okai,

kifejezésének módja ésa sikerre való hatása

4. oldal

Interjú Vagdalt Lászlóval6. oldal

Tisztább termelésa vállalati

energiagazdálkodásban8. oldal

Az Ostorházi Kft.10. oldal

Környezeti kockázatokés csökkentésük

II. rész12. oldal

Csak felelôsen!14. oldal

Beleszólhat-e a hita vállalatvezetésbe?

15. oldal

Zöld iroda – KÖVET-klub16. oldal

Környezetbaráttakarítás18. oldal

Tagvállalatainkról19. oldal

EMAS egyszerûen –munkabeszámoló

19. oldal

Új jogszabályok2005. február–május

20. oldal

Ecoland –munkabeszámoló

21. oldal

Új tagvállalataink22. oldal

Ablakon bedobott pénz24. oldal

Lehetôségek dzsungele

Apácák oktatnaka menedzsmentrôl

A szelíd motorosmásért vállalkozik

A környezetvédelmi követelményekszigorodásával a vállalati környezetiirányítás számára rendelkezésre állóeszközök tizenöt-húsz éve elvetettmagjai napjainkra jókora erdôvé ser-kentek. A vállalati környezetvédelmiszakemberek feje zsonghat az olyanelnevezésektôl, mint az öko-hatékony-ság, a környezeti irányítás vagy afenntarthatósági indikátorok. A közöt-tük való eligazodás nem könnyû fela-dat: akárcsak egy valódi erdôben, aholtérkép és iránytû nélkül pillanatokalatt irányt téveszthetünk. Az együttélés és a fényértvaló harc ezen eszközöket éppúgy jellemzi, mint avalódi erdô növényzetét: a ma divatos elképzeléseknéhány év múlva a süllyesztôben végzik, ha nem bi-zonyosodik be gyakorlati alkalmazásuk hatékony-sága.

Bizonyos eszközöket a hatóságok, másokat a pi-ac, a társadalmi szervezetek nyomása hív életre, éstart fenn. Számos hatóság felé áll fenn jelentési kö-telezettség, de a nyilvánosság információval történôellátásáról is gondoskodni kell. Ráadásul napjaink-ban már a társadalmi felelôsség kérdéskörével isegyre inkább meg kell birkózniuk a vállalatoknak.

Mindezen fejlemények hatására a mégoly lelkiis-meretes tanítványban is felmerül a kérdés, hogyanigazodjon el a kötelezettségek és lehetôségekdzsungelében?

Kérdésünkre választ adhat, ha nemugorjuk át az „általános részt”, a jog-szabályok preambulumát, és feltesz-szük magunkban a kérdést, hogy „mi-ért”: milyen végsô célt szolgálnak azegyes eszközök? Ezek ugyanis né-hány jól érthetô alapelven nyugsza-nak, melyekrôl gyakran megfeledke-zünk. Az elôvigyázatosság elve, a fe-lelôs gondoskodás, a megelôzés és anyilvánosság bevonásának az elve, akörnyezeti károkért történô helytálláskijelölik a helyes utat még egy olyan

világban is, ahol a lehetôségek, az erôforrások kor-látozottan állnak a rendelkezésünkre.

Célszerû ezért mélyebben megismerni hátterüket,feltárni alkalmazási lehetôségeiket. Ha a jogszabá-lyok, szabványok vagy ajánlások szövegének az ér-telmezése nehézségekbe ütközik, a háttérben meg-húzódó alapelvek eloszlathatják kételyeinket, és ta-lán a túlbonyolított, túlbürokratizált szabályokat isjobban el tudjuk fogadni. Bár a megvalósulásig be-járt hosszú úton törvényszerû, hogy kompromisszu-mokat kell vállalni, ami sokszor az átláthatóság ésaz egyszerûség rovására megy. Ám ha a környezet-védelem alapelveinek megfelelôen hozzuk meg dön-téseinket, akkor nem téveszthetjük el a helyes iránytés végül elmondhatjuk, hogy a fákon túl megláttukmagát az erdôt is.

Zilahy Gyula

Sokan gondolják úgy, hogy a hit nem szólhat belea vállalatvezetésbe, a hit az magánügy, aminek atemplom vagy otthon falai között a helye. Mégissokak lelkében kérdôjelek születnek a napi munkasorán: vajon helyesen cselekszem-e, hogyan tud-nám másképp, jobban végezni munkám? Hasonlókérdéseket feszegetve tartott elôadást Helen ésLaura nôvér, Naughton professzor, illetve Tóth Ger-gely.

(Folytatás a 15. oldalon)

Az ügyvezetést, mûszakivezetést és karbantartástirányító három fivér 1991-ben alapította meg vállal-kozását, miután Németor-szágban tapasztalatot sze-reztek. A cég ma 40 em-bernek ad kenyeret – smint a cikkbôl kiderül, an-

nál jóval többet is.Vállalkozásukrólés a „másért vál-lalkozásról” be-szélgettünk Ostor-házi Lászlóval, akft. ügyvezetôjé-vel.

(Folytatás a 10. oldalon)

KIRLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

2

Nemzetközi szabvány – magyar valóságavagy

hogyan érdemes valóban hasznos Környezetközpontú Irányítási Rendszert bevezetniAz ISO 14 001 szabvány a vállalatirányítá-si szabványok között egy jól körülírható,speciális szakterületet, a környezetvédel-met helyezi a középpontba. Ennek köszön-hetôen a szabvány alkalmazása a legtöbbesetben sokkal gyakorlatiasabb, mint az ál-talános irányítási szabványoké. Mégis elô-fordul, hogy az alkalmazó szervezetek „jólbevált” sémákat követnek, azaz nem a sa-ját jellegzetességeik szolgáltatják a kiindu-lási alapot a követett módszerekhez, ha-nem inkább általános tudományos elveketpróbálnak meg a maguk szintjén aprópénz-re váltani. Így alakulhatnak ki az olyan sza-bályozások, amelyek alaposan teletûzdel-tek a „fenntartható fejlôdés” és a „környe-zeti tudatosság minden munkatársunknál”szlogenekkel, de a környezetvédelmi szak-emberek mindennapi munkáját nem könnyí-tik meg.

A következôkben bemutatnék néhányegyszerû megoldást, amely az ISO 14001szabvány szellemében kezeli a feladatokat,de mindenekelôtt a környezetvédelmi mun-ka hatékonyságát helyezi elôtérbe.

A környezeti tényezôkelemzésének nehézségei

Sok esetben fejtörést okoz, hogy milyenrészletességgel azonosítsák a tevékenységkörnyezeti tényezôit. Célszerûminden folyamatról egy külön fel-mérô lapot kitölteni, amelynek át-tanulmányozásakor a szakember„ránézésre” megállapíthatja, hogymely tényezôk kerüljenek továbbielemzésre. Tehát a teljesen jelen-téktelen tényezôk is azonosításrakerülnek, de a munkaterheléscsökkentése érdekében csak afontosnak ítélt tényezôk szem-

pontjából kell adatgyûjtést és elemzést vé-gezni.

A kiválasztott fontos tényezôk már egyközös táblázatba kerülnek, ahol hozzájukrendelhetô a kiváltotthatás, annak aktuálismértéke, és kockázata.Mindezekbôl megálla-pítható a hatások je-lentôség szerinti rang-sora.

Más problémát je-lent, ha a vállalatokképtelenek olyan rész-letes adatgyûjtésre, amely folyamatonkéntjellemzi a hatás mennyiségét. Tehát csak ahatás összesített adata áll rendelkezésre,de ez a mennyiség nincs felbontva folya-matonként. A vonatko-zó jogszabály a különnyilvántartást például ahulladék esetén csakTEÁOR-szám szerintkéri, nem részleteseb-ben. A KIR-ben viszonta fejlesztés érdekébenegy jelentôs hatásrólpontosan tudni kell,hogy mely folyamat idézi elô, mint tényezô.

A tényezôk és hatások összefüggéséneksémája az alábbi:

Az elemzés kimutatja, hogy a 2. sz. hul-ladék keletkezése számít jelentôs hatás-nak, így csak arra végzik el a részletes fo-lyamatonkénti adatgyûjtést.

Az adatokból kiderül, hogy a túlzott meny-nyiségért egyedül a D. folyamat felelôs amagas selejtarányával, így a környezeti célarra kell vonatkozzon.

A nem jelentôs hatások esetén a szerve-zet mentesül szinte megoldhatatlan mérté-kû részletes nyilvántartástól.

Jogszabályokfigyelemmel kísérése

Ez a feladat az esetek túlnyomórészében technikailag megoldott,viszont a jogszabályok tartalmi lé-nyege már jóval nehezebben gyö-keresedik meg a szervezet min-dennapi életében. A törvények,rendeletek felderítése, beszerzé-

se, regisztrálása és elolvasása megtörténik,azonban a lényeg, a jogszabályok feldolgo-zása, már elmarad. Így az alkalmazók szin-te elvesznek a paragrafusok sûrûjében. Ajogszabályok címe általában nem fedi le ateljes tartalmat, sokszor elismert környezet-védelmi szakemberek is belebonyolódnak,hogy mely elôírást hol lehet megtalálni.

A tájékozódást valóban a jogszabályoktartalmi feldolgozása jelenti, tehát nem egy-szerûen listát kell vezetni a releváns sza-bályozásokról, hanem tartalmi kivonatot ismelléjük rendelni, amely tartalmazza a leg-fontosabb követelményeket, határidôket,mennyiségi korlátokat, amelyekre figye-lemmel kell lenni a saját szabályozás elké-szítésekor.

Mûködési terület, részleg:Folyamat:

Lehetséges tényezôk Van (részletesen leírni)a környezeti nincs

elemekre nézve üzemszerû mûködés esetén üzemzavar, baleset esetén

Használt alap- éssegédanyagok,vegyszerekHasznált energiákLevegôszennyezésSzennyvízkibocsátásTalajszennyezésZaj- és rezgéskibocsátásIpari és kommunálishulladék keletkezéseVeszélyes hulladékkeletkezése

A folyamat 1. selejt hulladék Σ kg

B folyamat 2. selejt hulladék Σ kg

C folyamat 3. selejt hulladék Σ kg

D folyamat 4. selejt hulladék Σ kg

A folyamat

B folyamat

C folyamat

D folyamat

1. selejt hulladék

2. selejt hulladék

3. selejt hulladék

4. selejt hulladék

Σ kg

A. kg B. kg C. kg D. kg

Σ kg

Σ kg

A folyamat

B folyamat

C folyamat

D folyamat

1. selejt hulladék

2. selejt hulladék

3. selejt hulladék

4. selejt hulladék

Σ kg

Σ kg

Σ kg

Σ kg

nem jelentôshatás

jelentôs hatás

nem jelentôshatás

nem jelentôshatás

1,5%

0,9%

17,8%

KIRLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

3

Külsô kommunikáció

Meglepô, de a vállalatok vezetôi általábannincsenek tisztában azzal, hogy a lakosságvagy a tágabban értelmezett szomszédságnem tudja megítélni az adott tevékenységrájuk gyakorolt környezeti hatásait és ve-szélyeit. Elôfordul, hogy egy tevékenységveszélyeit alulbecsüli a lakosság, de méggyakoribb az, hogy túlbecsüli. Ezzel a vál-lalat vezetése csak akkor szembesül, havalamely tervezett beruházásuk lakosságitiltakozásra meghiúsul.

A szokásos vezetôi hozzáállás szerint:„mi nem vagyunk veszélyesek, ezért nincsszükség széles körû külsô tájékoztatásra”.A valóságban viszont az a kép alakul ki,hogy veszélyes a vállalat, de nem vallja be.

A külsô kommunikáció tehát lényegesenhatékonyabb, ha megelôzô jelleggel végzik.A nyitottsággal olyan bizalmat lehet kelteniaz érintett felek körében, amely késôbb,akár évek múltán bôségesen kamatozik avállalat számára.

Képzés

A környezetvédelmi oktatások sajnos sok-szor csak az általánosságok szintjén mo-zognak. Bár a tudományos tényekkel alá-támasztott tudatformálást is hasznosnakkell mondanunk, de lényeg mégis inkább ahelyi konkrétumok alapos oktatása volna.

Tulajdonképpen a folyamatokra lebontottrészletes hatáselemzés aktuális eredmé-nyét kell ismertetni az adott folyamatbandolgozókkal. Tényeket, adatokat, tendenci-ákat. Nagyon jó megoldás, ha mindezt ki-egészítik egy film lejátszásával, amelymunkakörönként bemutatja a pozitív és ne-gatív példákat. A vizuális információátadásrendkívül hatékony, és a mai technikai esz-közökkel a film elkészítése már bárki szá-mára megoldható.

Beszállítók környezetvédelmiteljesítménye

A beszállítók környezeti megfelelôségiszintjének megállapításakor nem járunk elhatékonyan, ha minden beszállítónkat azo-nos kritériumok alapján és azonos mód-szerrel értékeljük.

Helyesebb a beszállítókat a környezetregyakorolt hatásuk mértékének megfelelô-en csoportosítani.

1. csoport: a környezetre minimális hatá-sú beszállítók, értékelésük szükségtelen.

2. csoport: a környezetre csekély hatásúbeszállítók, értékelésüket néhány bekértalapinformáció, és a személyes tapaszta-latok alapján el lehet végezni.

3. csoport: a komoly környezeti hatásúbeszállítók tartoznak ide. Esetükben elvár-juk, hogy dokumentáltan igazolják a meg-

felelésüket, például engedélyek megléte,bevallások beadása. Náluk indokolt lehethelyszíni auditot is tartanunk.

Az információk bekérésénél nem célrave-zetô olyak kérdôívet kitöltetni a beszállító-val, amelyen igen/nem rubrikák bejelölésé-vel számol be a mûködésérôl, mert ez eset-ben gyakorlatilag ô értékeli önmagát, ésnem pedig a vevô.

Ha a gyors információszerzés érdekébenérdemes ragaszkodni a kérdôívhez, akkora kérdések helyes megfogalmazásával le-het megbízható képet kapni a beszállítóról,amint az a következô példán látható.

Ha egy közepes méretû vállalkozásnálazt a választ kapjuk, hogy a környezetvé-delmi feladatokkal megbízott személy azügyvezetô, rögtön gyanakodhatunk, hogyvalójában nincs egyértelmû felelôs kinevez-ve. Ilyen esetben érdemes tovább érdek-lôdni, esetleg meglátogatni a beszállítót.

Mûködés és felügyelet

Elôször általánosan a szabályozó dokumen-táció hatékonyságának kérdésére térnék ki.Mára a legtöbb esetben a környezetvédel-mi feladatokat a mûködés szerves részénektekintik, és olyan dokumentációt készíte-nek, amelyet integráltnak vagy kombinált-nak nevezünk. A hatékonyság mértéke atapasztalatok szerint a harmadik szintû do-kumentáció minôségén múlik. Mindenegyes feladat esetén külön mérlegelniszükséges, hogy integrált vagy külön uta-sítást adjunk ki.

A veszélyes anyagokkal való bánásmódpéldául többnyire úgy van hasznosan sza-bályozva, ha a raktárak kezelési utasításai-ban szerepelnek a tárolás, a szállítás, azátfejtés környezetvédelmi vonatkozásai is,beleértve a kiömlések mentesítését.

A hulladékgyûjtés esetén viszont nemcélszerû minden egyes technológiai utasí-tás vagy berendezés kezelési utasítás vé-gére beszúrni, hogy hova vigyék a szeme-tet. Jobb néhány helyen kifüggeszteni egytáblázatot, amely összerendezi a lehetsé-ges hulladékokat a gyûjtôhelyekkel.

Tehát a harmadik szintû utasításoknálnem szükséges az integrálás elvének álta-lános betartása vagy elvetése, inkább ahelyi viszonyokhoz alkalmazkodó vegyesrendszert érdemes bevezetni.

Még ha a mûködésben a jogszabállyalszabályozott tevékenységek alaposan ki-

dolgozottak a rendszerben is, sokszor a fi-gyelmet éppen a jogszabály által nem kö-rülírt témákra kellene fordítani, hiszen a kör-nyezetközpontú irányítási rendszert mûköd-tetô vállalatok épp ezzel volnának többekaz egyéb vállalkozásokhoz képest. Ilyen te-rület az energia- és anyagtakarékosság, afejlesztés, a hulladékhasznosítás és -mini-malizálás, vagy az épített környezet igé-nyessége, a táj védelme.

A felügyelet terén a nehézségek a kör-nyezetvédelmi nemmegfelelôségek doku-mentálásában szoktak jelentkezni. Ha azeljárást hozzácsapják a minôségirányítási

rendszer eljárásához, az lát-szólag egy jó integrált megol-dás, de a tapasztalatok aztmutatják, hogy ez is olyan fo-lyamat, amelyben nem java-solt a minôségügyivel azonosmódszertan.

A nemmegfelelôségek do-kumentálásának leghatéko-

nyabb módja, ha rendszeres üzemi bejárá-sokat írunk elô, amelyek automatikusan ge-nerálják a nemmegfelelôségek észlelését,valamint a javító, a helyesbítô és a meg-elôzô intézkedéseket. Egyéb idôpontokbanészlelt nemmegfelelôség esetén pedig azeset feltárását tekinthetik rendkívüli üzemibejárásnak, így a dokumentálás azonosmódon történhet.

Feljegyzések

A legáltalánosabb probléma, hogy bár afeljegyzések mind nagyobb részét rögzítikelektronikusan, mégis olyan formátumotdolgoznak ki, amely méretében kinyomtat-ható, így gyakran összetartozó adatok helyhiányában külön lapokra kerülnek, és a ke-resgélés épp olyan nehézkes, mint a papír-alapú feljegyzések korában.

Gondoljuk csak végig, milyen adatokra vanszükségünk egy veszélyes hulladék esetén:

• EWC kód,• a termelô folyamat TEÁOR száma,• veszélyességi jellemzô kódja• veszélyes összetevôk jele,• S mondatok száma,• R mondatok száma,• Hulladékkezelési kód,• ADR besorolás,• keletkezett mennyiség,• átvevô adatai.Jobban jár a szakember, ha mindezeket

egyetlen feljegyzésen tudja szerepeltetni, ésinkább beletörôdik abba, hogy nyomtatottformában ezen túl nem ôrzi majd a polcon.

Elekes BalázsTÜV Rheinland Hungária VRF Kft.

ügyvezetô igazgató-helyetteskörnyezetvédelmi szakterület vezetô

belekes@hu.tuv.com

Rossz kérdés Jó kérdés

Van-e önöknél környezetvédelmi Ki a szervezetben a környezetvédelemértmegbízott? felelôs személy (név, beosztás,

telefonszám)?

Tevékenységük megfelel-e A múlt évben milyen környezetvédelmia környezetvédelmi jogszabályoknak? bevallásokat adtak be, milyen dátummal?

Vannak-e szabályozások Sorolja fel, hogy milyen írotta környezetvédelmi feladatokra? szabályozásokat alkalmaznak

a környezetvédelem területén.

Keletkezik-e önöknél veszélyes A múlt évben hány alkalommalhulladék? szállíttattak el veszélyes hulladékot?

KIRLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

4

A vállalati környezettudatosság okai,kifejezésének módja és a sikerre való hatása

A kutatás kiemelt témakörei

Kutatásunk számos, a környezettudatos vál-lalatirányítással kapcsolatos témát érintett:

1. A bevezetés motivációi: mely tényezôkés motívumok, ill. milyen mértékben ösz-tönzik a magyar vállalkozásokat KIR beve-zetésére?

2. A KIR bevezetése milyen hatással vana vállalkozások gazdasági fenntarthatósá-gára?

3. Mekkora a KIR szerepe az egyes vál-lalati funkciókban ill. milyen hatást gyako-rol a vállalat sikerére?

4. Fontosnak tarják-e, ill. kommunikálják-e(és ha igen, akkor milyen eszközökkel) kör-nyezettudatos mivoltukat a vállalkozások?

5. Milyennek tartják a vállalatok jelenlega vállalati környezetvédelem és környezet-központúság külsô és belsô feltételeit?

A minta

A drótposta, illetve internet segítségével akérdôíves felmérést két lépcsôben, 2004szeptemberében-októberében, ill. decem-berében végeztük el. A kérdôívek kitöltésétaz adott szervezet környezetvédelmi refe-rense, vezetôje végezte el, mely biztosítjaa szakmai korrektséget és hozzáértést.Eredményeinket Magyarország tekinteté-ben reprezentatívnak tekintjük, hiszen avállalatok legalább 70%-ának sikerült esélytadnunk a mintába való bekerülésre és vé-gül is a 771 tanúsított vállalat közül 92 vé-leményét sikerült megismernünk. A mintábakizárólag ISO 14001 tanúsítvánnyal rendel-kezô szervezetek kerültek be.

A kutatás eredményei

A KIR bevezetésének okai

A bevezetés motivációi tekintetében (1. áb-ra) a gazdasági, versenyképességi ténye-zôk dominálnak. A környezetvédelmet, akörnyezetért érzett felelôsséget a vállalatokmintegy 26%-a említi, a legtöbben azonbanvalamely más, gazdasági tényezôvel együtt.Elhanyagolható azon vállalatok száma,amelyek önmagában említik ezt a szempon-tot. A 91 vállalat nyitott kérdésünkre össze-sen 107 gazdasági érvet említett. Jelentôsmotivációs tényezônek tekinthetôk még atulajdonosi elvárások (általában külföldi tu-

lajdonosok esetén), illetve a jogszabályi kö-vetelmények. A „pályázatoknál fontos” elônyelsôsorban a multinacionális vállalatok pá-lyázatait jelenti, nem pedig pl. a magyaror-szági közbeszerzést, hiszen hazánkban alegtöbb pályázat esetén még nem jelentelônyt egy KIR-szabvány.

A vállalatok által bevezetett intézkedésekés gazdaságosságuk

Kérdôívünk következô részében azt vizsgál-tuk, hogy a KIR-rel együtt a vállalkozásokmilyen egyéb környezettudatos intézkedé-seket vezettek be ill. megtérülônek tartják-eezen eszközöket. A bevezetettség mértékealapján az eszközöknek három csoportjátkülönböztethetjük meg:

Legtöbb vállalat által használt eszközök:több mint 70% használta a hulladékmini-malizálást, energiaracionalizálást, belsôképzést, motivációs rendszert, külsô kom-munikációt, környezeti mérôszámokat.

Közepes mértékben használt eszközök:A vállalatok 30-70%-a használt tisztábbtechnológiákat, környezeti szempontú be-szállítói rendszert és környezetbarát irodá-kat alakítottak ki.

Kevés vállalat által használt eszközök:Kevesebb, mint 30% fejlesztett minôsítettkörnyezetbarát termékeket, alkalmazottéletciklus-elemzést, ökológiai könyvvitelt,ökokontrollingot, környezeti központú el-osztási rendszereket és környezeti tanács-adást.

Összességében azt mondhatjuk, hogy

azokat az eszközöket, melyek közvetlenülkapcsolódnak a KIR rendszerhez, a vállala-tok ismerik és használják, azonban azokat,melyek nem kapcsolódnak közvetlenül atanúsítványhoz, csak kis számban hasz-nálják.

A legutolsó csoportban találhatók olyaneszközök, amelyek elsôsorban a termelôtevékenységhez köthetôk – környezetbaráttermékek, életciklus elemzés, elosztásirendszerek. Mivel a megkérdezett 91 válla-lat közül 63 az iparban tevékenykedik, ezekalacsony aránya meglepô.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a KIReszközeit a vállalatok egyértelmûen meg-térülônek tartják, azonban az egyes eszkö-zök megtérülésének mérése gondot okoz.Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon na-gyobb arányban vezették-e be a vállalatokazon eszközöket, amelyek gyorsabban té-rülnek meg, szignifikáns kapcsolatot azon-ban nem találtunk.

Környezetvédelem szerepeaz egyes vállalati funkciókban

Kérdôívünk következô része a környezet-védelem egyes vállalati funkciókban betöl-tött szerepét vizsgálta. Ezt egy ötfokozatúskála segítségével igyekeztünk mérni,melynek egyes értéke jelentette, hogy azadott funkcióban a környezetvédelemnekegyáltalán nincs szerepe, míg az ötös értékjelentése, hogy nagyon nagy szerepe van.

Látható, hogy a környezetvédelem sze-repe közepesnél valamivel nagyobb, kivéve

Jelenleg hazánkban több mint 800 környezettudatos vállalatirányítási rendszerrel (KIR) rendelkezô szervezet van.Ezeknek a többségében ISO 14001 tanúsítvánnyal rendelkezô vállalatoknak, alapítványoknak stb. az elemzését

tûztük ki a tanulmány megírásának céljaként. A 2004. szeptember-november között két körben elvégzettkérdôíves kutatás fô eredményeit a tisztelt olvasó az alábbiakban ismerheti meg.

1. ÁBRA: A KIR BEVEZETÉSÉT MOTIVÁLÓ TÉNYEZÔK EMLÍTÉSÉNEK GYAKORISÁGA

KIR bevezetését motiváló tényezôk

imáz

s

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

40

1410

24

1417

2124

gazd

aság

ossá

g

vers

eny-

képe

sség

pály

ázat

okná

lfo

ntos

tula

jdon

osi

elvá

rás

jogs

zabá

lyok

nak

való

meg

fele

lés

part

neri

elvá

rás

(vev

ôk,

befe

ktet

ôk)

körn

yeze

t-vé

dele

m

KIRLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

5

a termelést, ahol ennél fontosabb szerepevan, és a számvitelt, ahol meglehetôsen kisszerepe van.

A környezettudatosság megjelenítésérehasznált vállalati kommunikációs eszközök

Kérdôívünk következô része arra vonatko-zott, hogy mennyiben és milyen eszközökönkeresztül kommunikálják a vállalatok kör-nyezettudatos mivoltukat.

Mivel az egyes eszközök fontosságáravonatkozó kérdés a megkérdezés másodikkörében szerepelt, ezért az adatok csupán48 vállalat véleményét tükrözik.

A vállalati kommunikációhoz az is hozzá-tartozik, hogy a vállalat milyen kapcsolatottart fenn a környezetvédelmi szervezetek-kel, hatóságokkal, önkormányzatokkal. Azezzel kapcsolatos nyílt kérdésünkre adottválaszokat három csoportba lehetett sorol-ni. Voltak, akik szoros partneri együttmûkö-dést építettek ki számos területen, a máso-dik csoportba azok tartoznak, akik töreked-nek az elôírásokon túli kapcsolatra, és vol-tak, akik csak és kizárólag az elôírásoknakvaló megfelelésre koncentrálva építették ki

kapcsolatrendszerüket. Az utóbbiak kap-csolata nagyrészt csak adatszolgáltatásrakorlátozódik, és sajnos ezek a vállalatokalkották a többséget a mintában.

A környezetvédelem,mint sikerességet befolyásoló tényezô

A vállalatok mintegy 21%-a tartja a környe-zetvédelmet nagyon fontosnak a vállalati si-ker szempontjából, a vállalkozások 45%-aszerint pedig nincs igazán nagy hatással avállalati sikerre. Ezek az arányok a fentinélrosszabbak, ha eltekintünk a kifejezettenkörnyezetvédelmi tevékenységet folytatóvállalkozások véleményétôl – ebben azesetben 12%, ill. 55%.

Az általános sikerre gyakorolt hatás vizs-gálatával összefüggésben megvizsgáltuk azegyes sikertényezôket (versenyképesség,imázs, piacrészesedés, nyereség, minôség,elégedettség, új fogyasztói szegmens,költségmegtakarítás). Ez alapján a környe-zetvédelem sikert befolyásoló képességeközepesnek, vagy annál is rosszabbnaktekinthetô, hiszen egyedül az imázsra gya-korolt hatást értékelték a válaszadók relatí-ve fontosnak.

A csoportokra bontás után megvizsgál-tuk, hogy a vállalatok környezettudatossá-ga korrelál-e azzal, hogy a vállalat mennyi-re érzi jelentôsnek a környezetvédelem vál-lalati sikerre gyakorolt hatását. Minél jelen-tôsebbnek érzik a vállalati sikerre gyakorolthatását, annál fontosabb szerepet tölt be akörnyezetvédelem az egyes vállalatoknál.

Környezetvédelem külsô és belsô feltételei

A kérdôív utolsó részében néhány környe-zetvédelemmel kapcsolatos állítást értékel-tettünk a vállalatokkal. Az állításokkal igye-keztünk a vállalatok környezetvédelemi kör-nyezetének állapotát mérni, ezért azok kö-zé bekerültek mind a külsô környezeti, mindpedig a belsô környezeti feltételekre vonat-kozó kérdések. Legfôbb pozitívumként kéteredményt értékelhetünk: egyrészrôl a vál-lalkozások szerint a környezetvédelemsemmi esetre sem versenyképességet ron-tó tényezô, másrészrôl a vállalaton belül aKIR bevezetése nem ütközik ellenállásba.Ugyanakkor viszont negatív tendenciákatis felfedezhetünk a vállalakozások vélemé-nyében: a környezetbarát termékek irántikereslet nem elégséges, a környezetvédel-mi jogszabályalkotás nem kellôen kiforrottés az értékesítési csatornák nem elég koo-peratívak a környezetbarát termékek ki-emelt értékesítésében.

Vállalati csoportok

Fontosnak tarjuk megemlíteni, hogy ered-ményeink és az adatbázison elvégzettklaszter-analízis alapján Magyarországon

a már KIR tanúsítvánnyal rendelkezô válla-latoknak a környezettudatosság szempont-jából két csoportja különíthetô el.

Az „elkötelezettek” csoportjába tartozókesetén a környezetvédelem szerepe a vál-lalatban minden tényezô esetében na-gyobb, és a környezetvédelem vállalati si-kerre gyakorolt hatását is jelentôsebbnektartják. Ôket tehát elkötelezettebbeknek te-kinthetjük. Jellemzô még, hogy átlagosankettôvel több KIR eszközt vezettek be, minta „kevésbé elkötelezettek” csoportjába tar-tozó vállalatok. A vállalatok kb. fele-felearányban oszlanak meg a két csoport közt.A 11 ténylegesen környezetvédelmi jellegûtevékenységgel foglalkozó vállalat közül10 tartozik a környezettudatos csoportba.

Összegzés

• A magyar vállalatok döntô részben gaz-dasági, versenyképességi okokból alkal-mazzák a KIR-t. A bevezetés motivációi-nál a gazdasági érvek – imázsjavítás,gazdaságosság, versenyképesség növe-lése, tenderek, partneri elvárások – voltakdöntô többségben. A felelôsség és kör-nyezeti fenntarthatóság ténylegesen csaka vállalatok viszonylagosan kis részénéljelenik meg, mint bevezetési motiváció.Ha sikerült a világban olyan változásokateszközölni, melyek arra ösztökélik a válla-latokat, hogy környezettudatos módon te-vékenykedjenek, akkor sikerült a problé-mát annak szimplán társadalmi vetületé-rôl az üzleti szférára is áthelyezni, és ígytalán esély van arra, hogy ez a két társa-dalmi pólus közösen törekedjen a valósproblémák megoldására.

• A KIR kétségkívül versenyelôny: mindenelemét megtérülônek érzékelik a vállala-tok. Klaszteranalízisünk alapján az is kije-lenthetô, hogy a vállalkozások e szem-pontból két jól elkülöníthetô csoportraoszthatók, melyek közül az egyik jelen-tôs, a másik pedig kevéssé jelentôs sze-repet tulajdonít a vállalati sikerben a KIR-nek.

• A környezetvédelem belsô feltételei (ver-senyképességre gyakorolt hatás, alkalma-zottak, vezetôk hozzáállása) kedvezônek,a külsôk azonban (kereslet, jogszabályal-kotás, értékesítési csatornák) viszonylagkedvezôtlennek tekinthetôk.

• A fenntarthatóság iránti elkötelezettségazonban nem hiányzik teljesen, hiszen acégeknek egy jól elkülöníthetô csoportjá-nál viszonylag erôteljesen jelenik meg.

Rácz GáborPécs Tudományegyetem

raga972@freemail.hu

Málovics GyörgySzegedi Tudományegyetem

gymaloviocs@jgytf.u-szeged.hu

Funkció Válaszadók Átlagszáma

Termelés 84 4,25

Beszerzés 90 3,80

Ellenôrzés 79 3,75

Kutatás és fejlesztés 67 3,70

Marketing 79 3,65

Logisztika 80 3,58

Értékesítés 77 3,51

Számvitel 71 2,01

Eszköz Használók Átlagosszáma fontosság

(92 vállalat (48 vállalatesetén) esetén)

Környezeti információka terméken 19 4,80

Panaszok kezelése 79 4,66

Környezeti információka reklámokban 33 4,60

Környezeti politikamegjelenítése 90 4,47

Környezeti jelentés 53 4,39

Események elôttitájékoztatás 65 4,29

Sajtó tájékoztatása 45 4,15

Hírlevél, belsô újság 46 4,14

Internet 67 4,11

Lakossági fórumok 23 4,08

Nyílt napok 30 3,95

Faliújság, hirdetôfalak 68 3,88

1. TÁBLÁZAT: A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPEAZ EGYES VÁLLALATI FUNKCIÓKBAN

2. TÁBLÁZAT: A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGMEGJELENÍTÉSÉRE HASZNÁLT ESZKÖZÖK

ÉS FONTOSSÁGUK

Emberi tényezôLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

6

„A környezetvédelem legtöbbször nem költség,hanem megtakarítás, attól függôen,hova teszem a rendszerhatárokat!”

Emberi tényezô c. rovatunkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik mozgatórugóia szervezetek környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseinek.

Vagdalt László a sokak által ismert Audi Hungaria Motor Kft. környezetvédelmi megbízottja

Az Audi elôtt volt másmunkahelye is?97-tôl másfél éven át a Rá-

ba Magyar Vagon- és Gépgyárban kezdtemmeg a pályafutásom, a központi környezet-védelemnél. A nyersanyag átvételétôl indul-va a végtermékig minden technológiát fel-vonultatott és alkalmazott a vállalat. A gép-gyártásnak technológiai értelemben nagyonszéles spektrumát ölelte át, ez pedig na-gyon jó betanulás volt számomra – mérnök-ként fantasztikus volt a Rábában dolgozni.A közeg nem csak szakmailag, de emberi-leg is nagyon hatott rám, igazából ez voltaz az idôszak számomra, amikor az „em-berbôl embert faragnak”.

Hogyan és mikor került át az Audihoz?99-ben csábított el az Audi Hungária. A

Rábában a fantasztikus tanulási lehetôsé-gen túl ugyan az emberi légkör is nagyonjó volt, ám problémát jelentett számomra,hogy bár remek terveket, koncepciókat dol-goztunk ki, azok csak ritkán lettek megvaló-sítva, gyakran a papírszekrénynek dolgoz-tunk. Ebben a helyzetben úgy gondoltam,hogy az Audi Hungária mást jelenthet ne-kem, többek között már a megvalósítást is.Úgy gondoltam, hogy egy nagy multinacio-nális hátterû konszernnél az embernek vanhorizontális és vertikális mozgástere, a ter-vezéstôl a gyakorlati megvalósításig megis-merheti a szakmát. Megismerhet más kul-túrákat, más gyártási technológiákat, másemberi mentalitást, más-más vezetôi stílu-sokat. Ezeket mérlegelve jelentkeztem azAudi Hungáriához, felvételt nyertem és 99óta vagyok itt. Azóta egyfolytában a környe-zetvédelemben dolgozom. 2001 júniusátóltöltöm be a környezetvédelmi megbízottszerepet.

Azóta már elô is léptették…2005 márciusában a menedzsmentbe ke-

rültem, ami a vállalat összlétszámához vi-szonyítva viszonylag szûk, 150-200 fôs ré-teg.

Szakmailag is továbbléptem: 2005 janu-árjában államvizsgáztam Gödöllôn, ez egyenergetikai szakirányú továbbképzés volt aSzéchenyi Egyetem és a Németh LászlóKözép-Európai Népi Akadémia kezdemé-nyezésével. Energiagazdálkodási szakmér-nök képesítést szereztem. Itt a megújulóenergiaforrások voltak a hangsúlyosak, eb-bôl is diplomáztam. Diplomamunkámbanaz Audi Hungária energiagazdálkodási

rendszerét világítottam át, a megújulóenergiaforrások potenciális alkalmazási le-hetôségeit vizsgáltam mûszaki és gazda-sági aspektusból.

Ez személyes érdeklôdés, vagy cégesindíttatású inkább?

Személyes és céges is. Tekintve, hogymûszaki érdeklôdésû vagyok, a mûszaki is-mereteim elmélyítését tûztem ki célul. Úgygondoltam, hogy a környezetvédelem ésaz energetika erôsen összefügg.

Rengeteg dologgal foglalkozik. Mi ad-ja mindehhez az erôt?

Szerintem a mentalitásom. Engem folya-matosan hajt valami jó értelemben vett elé-gedetlenség. Ami nem azt jelenti, hogy nemvagyok elégedett azzal, amit elértem, vagyaki vagyok, éppen ellenkezôleg: büszke éselégedett vagyok ezek miatt. Csak van egy-fajta erô, ami hajt, hogy „itt ezt lehetne mégjobban”, „azt lehetne még fejleszteni”, sze-retném jobban csinálni, szeretnék jobb lenni.

Milyen lépései, nehézségei, milyen áravolt az elôléptetésnek?

A menedzsmentbe kerülés nálunk jól de-finiált. Egy kiválasztási rendszer keretében

történik, irányait a vezetôség jelöli ki. AzAudi maga akarja a vezetôit választani, sa-ját folyamata van erre, saját motivációseszközként is használja. Én régóta bennevagyok ebben a rendszerben, emberpró-báló volt, de azt mondom megérte. Mindenegyes tréning, felkészítés eredményeképpkomplexebb lett a személyiségem, több do-logra figyelek oda, szélesebb lett a látókö-röm. Nagyon sokat adott nekem a vállalate program keretében: emberek motiválása,vezetési taktikák, vezetési technikák, egykicsit pszichológusabbá tett. A szakmai tu-dáson túl fontosak a vezetési ismeretek is,hiszen különbözô személyiségû embere-ket kell egyfajta közös nevezôre hozni. Amunkavállaló egyéni érdekeit és a vállalatiérdeket összeegyeztetni – ez nagyon ko-moly vezetôi feladat.

Mit tesz az Audi a környezetért?Sokat. Mind mûszaki, mind humán érte-

lemben. 1999 óta van KIR, elsôként van re-gisztrált EMAS-rendszerünk Magyarorszá-gon. Valóban ezen keresztül is látjuk a vi-lágot. Nekünk az a fontos, hogy tényleg akörnyezeti teljesítmény javuljon – ezért vanaz EMAS. Ebben a szellemben próbálunkgondolkodni.

Már amikor az Audi Magyarországra jött,látszott a vezetôség környezetvédelmi el-kötelezettsége, ami azóta is erôs. Az Audi-nak egyik fô tevékenysége a motorgyártás,a nyers darabok mérethelyes megmunká-lása. A megmunkálás során használt hûtô-kenô emulziók élettartamát próbáljuk minéltovább kitolni. A környezetvédelem legtöbb-ször nem költség, hanem költségmegtaka-rítás. Csak attól függ, hogy hova rakom arendszerhatárokat. Nem elég azt nézni, me-lyik emulzió beszerzési költsége az alacso-nyabb, hiszen a felhasználás utáni ártal-matlanítás költségét is figyelembe kell ven-nünk. „Vermeiden, vermindern, verwerten– elkerülni, (ha nem elkerülhetô, akkor) mi-nimalizálni, (ha pedig már létrejött, lehetô-ség szerint) hasznosítani” – ez az elvünk.Környezeti nyilatkozatunk olvasható ahonlapon, ennek szellemében tevékenyke-dünk.

Nagyon jó audis hagyomány, hogy a kör-nyezetvédelem nem belsô hatóság. A kör-nyezetvédelem mérnöke ugyanolyan mun-katárs, mint a termelésé, controllingé vagya személyügyé. Stábban dolgozunk azért,hogy a vállalat nyereséges legyen, haté-

Név: Vagdalt László

Született:1974, SopronGyermekkor:Kópházán,magyarországihorvát nemzetiségûfaluban(anyanyelv: horvát)Középiskola:Sopron – erdészeti szakközépiskola: azigazi almamáterVégzettség:Széchenyi Fôiskola, környezetmérnökszakképzés,1997: diploma, Szent István Egyetem,energiagazdálkodási szakmérnök, 2005Családi állapot:vegyészmérnök feleség, aki gyesen vana kilenc hónapos kislánnyal, LilivelHobby:óraadó a Széchenyi Egyetemen hulla-dékgazdálkodás és technológia témá-ban, illetve a borászat (Somló – ahol né-ha kifújhatja magát)

Emberi tényezôLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

7

konyabb legyen, és ezen a szemüvegenkeresztül nézi mindenki a saját szakterüle-tét.

Ez a megközelítés segít abban, hogy akörnyezetvédelmet nem valamiféle állan-dó, nehéz küzdelemnek éli meg az em-ber?

Igen. Én hiszek abban, hogy minden at-tól függ, hova tesszük a rendszerhatárokat.Ez összecseng a KÖVET filozófiájával is,amit az Ablakon bedobott pénzis jelent. Ha a technológiát úgytekintem, hogy az lezárult, hogya hulladék keletkezett, akkor otta környezetvédelem mindig ismostohagyerek marad. Ha vi-szont úgy tekintem, hogy input-output szemléletben a bemenôanyag és kimenô anyag is rend-szerhatárokon belül van, akkorez teljesen mást jelent. Ekkorpedig ez beépül a szervezeti fi-lozófiába, és a környezetvéde-lem nem mostohagyerek, ha-nem partner. Meg kell találni aközös nevezôt. Nem lehet csakköltség oldalról megközelíteni adolgokat, hanem figyelembekell venni, hogy az milyen po-tenciális károkat, veszélyhely-zeteket jelenthet a vállalatnak – így még apénzügyi szakemberek is meggyôzhetôk.Ez egyben kommunikációs stratégia is.

Kik segítik az Ön munkáját?A törzscsapat összesen három fôbôl áll,

és ahhoz csatlakoznak a gyakornokok. Akörnyezetvédelemhez decentrálizáció szük-séges, ezért ennek az igénynek megfelelô-en, illetve a KIR üzemeltetését szem elôtttartva egy körülbelül 20 fôs ökoaudit teamettartunk fenn, amelynek tagjai belsô auditorivizsgával rendelkeznek, és többek közöttkörnyezetvédelmi szempontokért is felel-nek. Ôk a mi meghosszabbított kezünk, ígykell tehát érteni a decentralizációt.

Ami pedig a fluktuációt illeti: csak állandócsapattal lehet dolgozni. A gyakornoki állá-sok is hosszú távúak. Eredményt csak

hosszú távon lehet elérni. Nálunk a gyakor-nokok komoly feladatot és felelôsséget kap-nak, tehát nem csak adminisztrálnak, ha-nem komoly, szakmai szempontból kihívástjelentô feladatot kapnak.

Mit tart személyes sikerének az AudiHungáriánál?

Igazán nagy sikernek azt tartom, hogy si-került elfogadtatni, hogy a környezetvédel-met partnernek tekintik, és nem hatóság-

nak. Olyan partnereknek tekintik a munka-társakat, akik hozzájárulnak a vállalat sike-réhez, eredményességéhez. Másik sikermaga a rendszer, amit üzemeltetünk. OlyanKIR a mienk, ami valóban hozzájárul a kör-nyezeti teljesítmény javulásához.

Mit tud tanácsolni azoknak a szakma-beli kollegáknak, akiknek felsô vezetôiknem olyan elhivatottak, mint itt az AudiHungáriánál?

Nehéz, mert én mindig olyan közegbenvoltam, ahol a környezet védelme iránti el-hivatottság alapbeállítás volt. Az, hogy akörnyezetvédelem fontos, nem lehetett kér-dés. De ez a német kultúra... úgy gondo-lom ez kulturális kérdés is. Hogy mit lehetilyen helyzetben tenni? Ha el tudjuk vetniazt a magot, hogy a környezetvédelem nem

csak költségeket jelent, hanem megtakarít-hat pénzt is, akkor sikerrel járhatunk. A kör-nyezetért tenni egyik leghatékonyabb mó-don mûszaki megoldásokkal lehet. Nagy le-gitimitást jelent, ha a társzervezeti egysé-gek partnerként kezelnek minket.

Milyen jövôbeni környezetvédelmi ter-vek vannak az Audi Hungáriánál?

Nem gyôzzük emberrel, annyi tervünk van.Most építettünk egy szerszámüzemet, ame-

lyet integrálnunk kell a jelenlegihulladékgazdálkodási rendszer-be. Nagy terv a BUWAL-eljárásbevezetése. 2006 januárjábantanúsító auditunk van, erre is felkell készülnünk. Nálunk a kör-nyezeti megbízottnak a vállalatvezetôi és munkatársai részérekörnyezeti jelentést kell írnia, ezszemélyes feladatom. Elôttünkvan a hulladékgazdálkodásirendszer revíziója, felmerültekoptimalizációs lehetôségek. Ter-vezünk egy benchmarkot a VWkonszern motorgyárai között.Van egy ötletbörzénk is, mindenmunkatársnak lehetôsége vanötletet beadni, ami díjazásra iskerül. Munkatársaink értékesötleteit, gondolatait megpróbál-

juk a környezeti teljesítmény további javítá-sára és versenyképességünk fokozásárahasználni.

Zárásként a hobbyból kifolyólag: mi-lyen bort ajánl olvasóinknak?

Természetesen a soproni mivoltom a vö-rös borok irányába tolja el a kedvenc boro-kat. Fantasztikusnak tartom a shirazt és acabernet sauvignont, imádom ezeket a bo-rokat. Ezek égetett tölgyfahordókban kerül-nek kiérlelésre. A magyar fajtákat is szere-tem, ebbôl a szempontból Somló volt fontosállomás. Itt kerültem közelebb a fehérborokvilágához: szenzációs a „Somlai” Furmintvagy a Juhfark.

Lejegyezte: Fertetics Mandyfertetics@kovet.hu

Tisztább termelésLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

8

Alapok és elôzmények

A Tisztább Termelés Magyarországi Központ-ja és az ENSZ környezetvédelmi világszerve-zete, a UNEP, 2002 márciusában memoran-dumot írt alá, a három éves „Promoting In-dustrial Energy Efficiency through a CleanerProduction/Environmental Management Sys-tem Framework” elnevezésû nemzetköziprogram hazai lefolytatására vonatkozólag.

A késôbbiekben „CP-EE Projekt”-ként is-mertté vált intézkedés – ahogyan az a kissébôbeszédû angol elnevezésbôl is kitûnik – azenergiagazdálkodás és a megelôzô jellegûkörnyezetvédelem egymáshoz való viszonyáthivatott feltárni, a vállalati szektoron belül. Aszerzôdésben foglaltaknak megfelelôen aTTMK ezen a két hatásterületen végzett cél-irányos tevékenységeivel igyekezett a résztvevô cégek környezeti teljesítményét, és egy-ben versenyképességét javítani.1

A UNEP – hazánk csatlakozásával egyide-jûleg – öt másik országgal írt alá hasonló tar-talmú megállapodást, így a három ázsiai (Kí-na, Vietnam és India), illetve a három kelet-közép-európai ország (Csehország, Szlovákiaés Magyarország) Tisztább Termelés Központ-jai egységes módszertan szerint, közel azo-nos idôbeli ütemezésben tudtak dolgozni.

A gördülékeny programkoordináció és azeredmények hasznosulásának megkönnyítéseérdekében a UNEP egy zárt intranet felületetalakított ki, a nemzeti központok ezen a felüle-ten keresztül kommunikáltak egymással és avilágszervezettel, innen tölthették le a szüksé-ges segédanyagokat, ide tölthették fel jelenté-seiket, kimutatásaikat, és ugyanez a fórum biz-tosított teret a szakmai tapasztalatcseréknek is.

A program finanszírozása világbanki alap-ból történt, a Global Environmental Facilityösszesen mintegy 250 000 USD forrást allo-kált a hat nemzeti központhoz, amely pénz-eszközök jórészt képesek voltak fedezni ahárom év során felmerülô költségeket. A GEFanyagi szerepvállalásának köszönhetôen arészt vevô hazai vállalatok – a piaci viszo-nyokhoz képest – csupán jelképes hozzájáru-lást fizettek, melynek fejében komplex ener-giahatékonysági, és azzal összefüggésben,környezetvédelmi auditban részesültek.

Célok és célcsoportok

A TTMK várakozásai a CP-EE Projekt ered-ményeivel kapcsolatosan az alábbiak voltak:

• A Központ által nyújtott szakértôi, tanács-adói és tréning szolgáltatások tartalmának ki-terjesztése az energiagazdálkodás szakterü-letére.

• Olyan integrált tisztább termelési és ener-giagazdálkodási módszertan kidolgozása,amely könnyen adaptálható bármely szektor-ra, illetve az azokon belül mûködô szerveze-tekre.

• Hozzásegíteni a partnerszervezeteket azenergiagazdálkodással és környezetvédelem-mel kapcsolatos feladataik egységes megkö-zelítésben való kezeléséhez.

• A megelôzô környezetvédelem és a haté-kony energiahasználat témájához kötôdô in-tézményközi kapcsolatok elmélyítése, azegyüttmûködés támogatása.

• Az energetika és a környezetvédelem irántelkötelezett non-profit szervezetek, a témátkutató K+F központok, illetve a gazdaságiszféra közötti célirányos párbeszéd elômoz-dítása.

• Végsô soron: a hazai energia- és kibocsá-tás-csökkentési politika vállalásainak valómegfelelés támogatása.

A memorandumban foglaltaknak megfelelô-en a TTMK az alábbi kulcsfeladatokat végez-te el:

A program két ütemben zajlott, melyekrevonatkozólag külön megállapodások születteka UNEP és a TTMK között. Az elsô lépcsôbentörtént meg a CP-EE módszertani ajánlás(CP-EE Core Manual) magyar nyelvre fordí-tása, illetve adaptálása, az így elôállt metodi-ka képezte ugyanis a késôbbi auditok alapját.Az elsô ütemre jelentkezô szervezetek közül2003 nyaráig 7 vállalat felülvizsgálatát bonyo-lította le a Központ. A veszteségfeltáró auditokeredményei zárótanulmányokba foglalva ke-

rültek átadásra a részt vevô szervezetek fele-lôs munkatársai számára. Az átadás konzul-táció keretében történt, melynek során meg-vitatásra kerültek az egyes észrevételek, ja-vaslatok. A második ütemben 8 további fel-mérés történt, a korábbiakkal egyezô gyakor-lat szerint.

A TTMK igyekezett úgy megválasztani acélcsoportot, hogy lehetôség szerint, minéltöbb iparág képviseltethesse magát a projekt-ben. Ez több szempontból is jó döntésnek bi-zonyult, bár eleinte úgy tûnt, hogy ellentmon-dásban van a UNEP eredeti elgondolásaival,amelyek szinte kizárólag a gyártó/feldolgozószektorokra szorítkoztak. Figyelembe véveazonban, hogy hazánk nemzetgazdaságátnem feltétlenül ezek a vállalatok reprezentál-ják, és hogy a szolgáltató, vagy éppen az in-tézményi oldal legalább olyan komoly problé-mákkal küzd, mint az ipari létesítmények, aTTMK kiterjesztette a résztvevôk körét ezek-re a szervezetekre is. Így állt össze tehát a„statisztikai alapsokaságból” az a minta, amelytöbbé-kevésbé jól – a szigorúan „iparcentri-kus” megfontolásnál minden esetre ponto-sabban – közelíti a hazai helyzetet.

A projekthez önkéntesen csatlakozott vál-lalatokat, illetve az átvizsgált létesítményeketa második táblázat mutatja be.

Eredmények

A fenti partnereknél folytatott dokumentum-elemzések, bejárások, megfigyelések ésmérések eredményeképpen elôállt ismeret-anyagra alapozva a TTMK szakemberei,megbízott szakértôkkel karöltve, összesen42 CP-EE opciót dolgoztak ki, amelyek közüla cikk megjelenésének idôpontjáig 15 való-

sult meg. A feltárt veszteségek

egy része az energiavé-telezés oldalán, más ré-szük az elosztóhálóza-tokon, míg egy jelentôshányaduk a felhaszná-lás során jelentkezett, ésjobbára a berendezésekmûszaki állapotára, és/vagy az üzemeltetés kö-rülményeire volt vissza-vezethetô.

A veszteségek kikü-szöbölésére tett javasla-tok közül hat ún. gondosbánásmód opció volt,azaz nem igényelt pótló-lagos beruházást, a fel-használói szokások ész-

Tisztább termelés a vállalati energiagazdálkodásban– munkaösszefoglaló –

1 Az egyes felülvizsgálatok tapasztalatait bemutató eset-tanulmányok a szaklap korábbi számaiban kerültek köz-lésre.

No. Tevékenység Kezdés Zárás

1 A UNEP által kidolgozott felülvizsgálati 2002. 2002.módszertan szakfordítása, és hazai március novemberviszonyokra való alkalmazása

2 A célcsoport behatárolása, a program 2002. 2004.promóciója és a potenciális résztvevôk március márciusfelkeresése

3 Integrált energiahatékonysági és 2002. 2005.környezetvédelmi felülvizsgálatok március áprilislebonyolítása (15 db), az adaptáltmódszertan szerint

4 Tisztább termelési/ energiahatékonysági 2002. 2005.opciók, és az azokhoz kapcsolódó augusztus áprilisberuházási javaslatok megfogalmazása

5 Üvegház hatású gázok kibocsátásának 2002. 2005.csökkenésére vonatkozó mutatószámokkidolgozása augusztus április

6 A projekt eredményeinek kommunikációja, 2002. folyamatoshatékony médiumokon keresztül augusztus

A TTMK munkatársai tizenöt termelô vállalatnál energetikai átvilágítások segítségével mintegy 42 energiahatékonyságot javító intézkedéstazonosítottak, melyek teljes megtakarítási potenciálja évi 86 913 800 MJ. Az eddig megvalósult intézkedések segítségével évi 3863 tonnaszén-dioxid kibocsátás megtakarítása vált lehetôvé – olyan módon, hogy az a vállalatok gazdálkodását is kedvezôen befolyásolta. Cikkünka projekt megvalósítását és eredményeit mutatja be, melyek a TTMK 6. Tisztább Termelés Szakmai Napjának is központi elemét képezik.

Tisztább termelésLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

9

szerû módosításával megvalósíthatónak bi-zonyult. Ezeknek az alternatíváknak a kivitele-zése részben menedzsment-oldali beavatko-zást, részben pedig egyszerû gépbeállítástigényelt.

További 11 javaslat vonatkozott a szabá-lyozástechnika korszerûsítésére, illetve a mé-rések és vezérlések optimalizálására. Ezekaz intézkedések – szemben a fentiekkel – márnem „ingyenesek”, de még mindig az alacso-nyabb költségszintû lehetôségek közé tartoz-nak. Természetesen egy olyan komplex, mé-rô-elemzô-vezérlô hálózat kiépítése, amelyképes az egyes folyamatok, energetikai al-rendszerek automatikus szabályzására, adottesetben távfelügyeletére, nem olcsó beruhá-zás, de a projekt során feltárt hiányosságok –egy-két kivételtôl eltekintve – nem is indokol-ták ilyen bonyolultsági szintet képviselô háló-zatok létesítését. A már meglévô szabályozókelégtelenségeinek kiküszöbölése az esetektöbbségében elegendô volt, nem rótt különö-sebb terhet a létesítmény üzemeltetôjére, aszámított megtérülés pedig éven belülinekmutatkozott.

A legtöbb észrevétel a termelô és kiszolgá-ló berendezések módosítására, javításáravagy éppen cseréjére vonatkozott. Összesen18 olyan, az energiagazdálkodást közvetlenülbefolyásoló hiányosság került az auditoroklátóterébe, amelyek a fogyasztói oldalon esz-közölt kisebb-nagyobb léptékû mûszaki be-avatkozással elháríthatók. Ide – az esetektöbbségében – olyan egyszerûbb javaslatoktartoztak, mint például a nagyfrekvenciás,elektronikus fénycsôgyújtó elôtétek installálá-sa, vagy a kompresszorhûtô levegô elvezeté-sére és hasznosítására szolgáló zsaluzat ki-építése, de akadtak szép számmal komplettgépbeszerzést, vagy átfogó rekonstrukciótigénylô problémák is.

A technológiák és berendezések módosítá-sát, vagy éppen kiváltását célzó beavatkozá-sok gyakran rendkívül költségérzékeny meg-oldások, ezért az ezekre vonatkozó beruhá-zási döntések általában sokáig váratnak ma-gukra. A költségérzékenység azonban – ezt aprojekt tapasztalatai is alátámasztották –nem feltétlenül a bekerülési költségek és amegtérülési mutatók terén, hanem igen gyak-

ran egyszerû, de sajnos áthághatatlan terme-lésszervezési törvényszerûségekben mutat-kozik meg: egy nagy tehetetlenségû ipari ter-melôrendszert ugyanis nem lehet egyik pilla-natról a másikra, kvázi „fájdalommentesen”leállítani, ha ez mégis elkerülhetetlenné válik,az elmaradt haszon messze felülmúlhatja aberuházás összes költségét. A fentiek alap-ján nem meglepô, hogy ezek közül az opciókközül eddig csak kevés valósult meg a részt-vevô vállalatoknál.

A fennmaradó hét javaslat egy része azanyaghelyettesítés, más része pedig az újra-hasznosítás/újrahasználat kategóriákba tarto-zott. Az energiafogyasztó technológiák eseté-ben ezek az – inkább anyagforgalmi jelensé-gekre alkalmazott – fogalmak némi magyará-zatra szorulnak. Az elôbbi területre tartozóopciókat ez esetben az energiahordozók ki-váltására irányuló javaslatként kell értelmezni,míg a hasznosítási opciók túlnyomó többsé-ge a különbözô hulladékhôk „újrahasználatát”célozza.

A projekt során feltárt hiányosságok mara-déktalan kiküszöbölésével összesen4 557 830 kWh villamos energia megtakarí-tást lehet elérni éves viszonylatban, ez az ér-ték tekintendô a javaslatokban rejlô elméletipotenciálnak. Ugyanez a helyzet 42 opcióraszámított kb. 86 913 800 MJ/év (2 556 300 m3

földgázzal egyenértékû) hôenergia mennyi-séggel, amelyet szintén teoretikus viszony-számként kell kezelni.

A megtakarítások mértéke – praktikusszempontokat mérlegelve – csak a már meg-valósult beruházásokra, illetve pénzügyi rá-fordítást nem igénylô beavatkozásokra vonat-koztatva került kiszámításra. Ez alapján a 15résztvevô szervezetnél összesen 385 612 USDmegtakarítást lehetett elérni, szembeállítva ajavasolt beruházásokhoz szükséges 2 061 195USD ráfordítással. Jogosnak tûnik az igény,hogy projektszinten mérni lehessen az átlagosmegtérülési idôt (ez az érték a számításokszerint hozzávetôleg 5,4 évnek adódik), ki kellazonban hangsúlyozni, hogy a kapott indiká-tor csakis projekten belüli összehasonlítások-ra alkalmas. Az energetikai rendszereket érin-tô beruházások esetében ugyanis a gazdasá-gossági mutatók rendkívül tág határok között

mozognak, egészen a berendezés élettarta-mával összemérhetô 20-30 évtôl (pl. egyesszoláris használati melegvíz elôállító rendsze-rek) az azonnali megtérülésig (pl. az égésle-vegô arányának pontos beszabályozása akazánoknál).

Ezen a helyen kell nyomatékot adni a kör-nyezeti szempontból legrelevánsabb indiká-tornak, az éves szinten elérhetô üvegház-gázkibocsátás csökkenésnek is. Az azonosítottveszteséghelyeken évente 6554,8 t CO2 ekvi-valens GHG „szökik” a légkörbe, amelymennyiség egyben az elméleti emisszió-csökkentési potenciált is kijelöli a vállalatokoldalán. Az eddig megvalósított intézkedésekkövetkeztében ennek az elméleti értéknektöbb mint fele – 3863 t/év CO2 eq. – már nemterheli az atmoszférát, amely eredményt minta projekt közvetlen környezeti hasznát köny-velhetjük el.

Tapasztalatok és kihívások

A projekt egyik legváratlanabb tapasztalatát avállalatok motiválásának terén megmutatkozónehézségek jelentették. Feltételezve, hogy aprojekt célirányos promóciója során a TTMKa leghatékonyabb kommunikációs csatorná-kat használta, és ezáltal a lehetô legszélesebbkört érte el, a jelentkezôk, illetve a „komoly ér-deklôdôk” száma meglepôen alacsonynak bi-zonyult. Dacára a nyomtatott sajtóban, szóró-lapokon, DM levelekben, televízióban, elôadá-sok és tréningek keretében közzétett felhívá-soknak, a meggyôzés sokszor nem várt prob-lémákba ütközött.

Ez a jelenség több okra is visszavezethetô,melyek közül a legvalószínûbb, hogy a kör-nyezeti teljesítmény, a hatékony energiagaz-dálkodás és a vállalati versenyképesség hát-terében „megbújó” összefüggések nem min-den esetben válnak láthatóvá a cégvezetésszámára. A másik elképzelhetô gátló tényezôsokkal közelebb áll a gazdasági gyakorlathoz:az általános felfogás szerint a környezetvédel-mi és/vagy energetikai célú beavatkozásokminden esetben jelentôs kiadással járnak,ami rövid távon kedvezôtlenül befolyásolhatjaaz üzletmenetet.

A fenti tapasztalatokból kiindulva fogalma-zódott meg az az elgondolás, amelyet a Tisz-tább Termelés Magyarországi Központja – aUNEP-pel egyetértésben – a projekt utánkö-vetése során kulcsfontosságú stratégiakéntkíván képviselni. Ez nem más, mint a tájékoz-tatás, ismeretterjesztés és az oktatás szere-pének további növelése a vállalatokkal zajlókommunikációban. A CP-EE Projekt utóéleté-nek elsô fontos állomása éppen ezért a 2005.június 7-én megrendezett 6. Tisztább Terme-lés Szakmai Nap, melynek fókuszpontjábanaz energiagazdálkodás és a megelôzô kör-nyezetvédelem összefüggései állnak, ésamely konferenciával egy idôben napvilágotlát a projekt tapasztalatait bemutató tanulmány-kötet is.

Köteles Géza /TTMKkoteles@enviro.bke.hu

Cégnév Rövid leírás

Indukciós és Védôgázas Hôkezelô Kft. Acél munkadarabok hôkezelése, precíziós edzése

Güntner Kft. Ipari hôcserélôk gyártása

VIDEOTON Audio Vállalat Hangfalak gyártása

BKÁE – fôépület Felsôoktatási intézmény

Kisalföldi Volán Rt. (gyôri és soproni üzemegység) Tömegközlekdés és jármûjavítás

Griff Hotel (Fitness és Wellness Centrum) Szálloda- és vendéglátóipari szolgáltatások

Nitrogénmûvek Rt. Mûtrágyagyártás

DENSO Gyártó Kft. Gépjármûalkatrész-gyártás

Coca Cola Beverages Magyarország Kft. Üdítôitalgyártás, -palackozás, -logisztika

Állami Nyomda Rt. Nyomdaipari szolgáltatások

Alföldi Nyomda Rt. Nyomdaipari szolgáltatások

Hungária Nyomda Rt. Nyomdaipari szolgáltatások

Gyomai Kner Nyomda Rt. Nyomdaipari szolgáltatások

Másért vállalkozók?Lépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

10

Mai mese

A mesében a három királyfi együtt indul sze-rencsét próbálni, de csak a legkisebb és alegállhatatosabb jut át a megpróbáltatáso-kon, s nyeri el méltó jutalmát: a fele királysá-got, s a királylány kezét. Az Ostorházi fivé-reknél ez némiképp másképp történt: együttpróbáltak és találtak szerencsét, és egy kisfele-királyságot. Már 1986-tól, az elsô gaz-dasági munkaközösségek nyiladozásávalsaját vállalkozásba kezdtek ipari alpinista-ként, baráti társaságban. Ostorházi Lászlóekkor 25, Miklós 23, Zoltán pedig 20 éves.

1989-tôl három évig Németországban dol-goztak egy közepes méretû bajor bevonat-technikai cégnél. A cég tulajdonos-vezetôje,Alfred Scheffer nem csak munkát adott a fi-ataloknak, de nevelte is ôket. Életre való em-bereket nevelt, az oktatásban nem csak aszakma, szaktudás szerepelt, hanem cég-vezetés és erkölcsiek is.

„Nem az volt a jelszó, hogy a legkisebbráfordítással érjük el a legnagyobb profitot,hanem hosszú távú értéket teremteni. Eztcsak munkával lehet.” – emlékezik Ostorhá-zi László a falra tekintve, ahol íróasztala fö-lött lóg Alfred Scheffer, „Schnecke” portréja.A német-magyar közös vállalkozás terve saj-nos a mentor halála miatt meghiúsult, így azOstorházi fivérek a megszerzett szaktudástjelentôsen továbbfejlesztve saját céget ala-pítottak.

Mai ipar

A társaság tevékenységének magja a kor-rózióvédelem, és a felületképzés. Ezeken túlfoglalkoznak szórt poliuretán hab szigetelés-sel és tartályok duplafalúsításával. Két bér-festô üzemükben és mobil eszközei segít-ségével az ország bármely pontján képesekkorrózióvédelmi munkát végezni. Szolgálta-tásaik közé tartozik a haszongépjármû-fé-nyezés, a szemcseszórásos felülettisztítás,valamint acélszerkezetek bevonatolása kli-matizált kabinokban.

A legkülönlegesebb munkára vonatkozókérdésemre vendéglátóm csakmosolyog – titkos objektumokbanis dolgoznak, ezekrôl nem beszél-het. Majd elmeséli, hogy amikor atapolcai tavasbarlang vize betörta szennyvízrendszerbe, ôket kér-ték fel a víz alatti szigetelésre,amit búvárruhában végeztek.Gyakran részt vesznek gyorsindí-tású erômûvek építésénél és fel-újításánál tartályok belsô bevona-tának készítésében, turbinafelújí-tásokban. Sok megrendelést kap-nak az elektronikai gyártóktól:gyakran olyan megoldásokat kellkidolgozniuk, amiket más már nemvállal. Az Ostorházi Kft. részt vetta Lágymányosi-híd építésében is,ahol az acélszerkezet gyomrábanátvezetô ivóvíz-csô belsô bevona-

tát készítették el a híd építésével párhuza-mosan.

Évente átlagosan 200 ajánlat megy ki,ezek felét meg is nyerik. Az árbevétel mára3-400 millió forint között van, az alkalmazot-tak száma eléri a 40-et. A munkák 70%-akülsôs, a maradékot érdi és szigetszentmik-lósi telephelyükön végzik. Az ügyfelek közöttszerepel az energetikai szektor (pl. PaksiAtomerômû), az olajipar (pl. MOL Rt.), avegyipar (pl. Richter Rt.), az élelmiszeripar(pl. borászatok), autóipar (Mercedes-Benz).

Az üzletmenetet nézve a korábbi évek di-namikus növekedése némileg megtorpant.A cégvezetô a második nehéz évet annaktulajdonítja, hogy az állam nem generál be-ruházásokat, nincsenek gazdaságélénkítôintézkedései, a nagyberuházások leálltak, ésez elôbb-utóbb a beszállítókhoz is leszivá-

rog. „Korábban egyszer volt nagy gond aBokros-csomag idején. Jelenleg elôre mene-külünk, mi magunk teszünk lehetôségeinkszerint gazdaságélénkítô beruházásokat.Szerbiában alapítottunk céget a közelmúlt-ban, reméljük egykor 20 fôsre nô. Munkálta-tóként igyekszünk átadni a know-how-t ahatáron túli magyaroknak.”

A megrendelések fôleg korábbi munkákés személyes kapcsolatok alapján jönnek, apéknek a kenyere a legjobb cégér. „Nehéza piac, de keresnek minket. Nem folytatunkerôteljes marketing munkát. Persze nem vol-na baj, ha több lenne a megrendelés.”

A környezettudatosság csíráit Németor-szágból hozták haza a tulajdonosok, az im-már 12 éve mûködô szelektív gyûjtés bizo-nyítékait az udvarban maga is megtekinthetia látogató: a veszélyes hulladék mintasze-rûen bálázva és fóliázva, a papír, kommuná-lis hulladék, fém, fa, komposzt szépen elkü-lönítve várja, hogy következô szolgálati he-lyére kerüljön. A minôséget biztosító ISO9002 és a környezet védelmét szavatoló ISO14001 rendszer elôbb élt, mint tanúsították.A mûszaki megoldások megválasztásánális környezettudatosak: bizonyos anyagokkalpéldául nem hajlandóak dolgozni. „A jogsza-bályoknak való megfelelésen túl törekszünkmindazt megvalósítani, amit jónak tartunk,és igyekszünk így is élni. Ez egyre kevésbéokoz nehézséget nekünk és kollégáinknak.Most már ki merem jelenteni, hogy a kör-nyezettudatosság áthatja a céget.”

Ostorházi László egy hétig mérte háza he-lyét, hogy egy fát se kelljen kivágni az épít-kezés miatt, s a környezetbe tökéletesen il-leszkedô életteret alakítson ki.

A holnap értékei?

Könnyebb vállalati küldetéseket és politiká-kat tökéletesre fogalmazni, mint a magasz-tos alapelveket a gyakorlatba átültetni. Más-felôl a valódi vállalati értékeket leginkább azkülönbözteti meg a PR-tôl, hogy az érintetteknem szívesen dicsekszenek velük. Ezért ahelyszínen szerzett tapasztalataimat próbá-lom meg csokorba szedni, amikor példákonkeresztül mutatom be, mik a nyereségentúlmutató értékek az Ostorházi Kft-nél.

Ember. „Együtt kerestük meg a tartaléko-kat, együtt éljük is fel: amikor máshonnanmár elbocsátották az embereket, itt még ma-radnak.” A cégvezetô elôbb nyúl a vagyoná-hoz, mint az emberekhez, igyekszik a vég-sôkig kitartani. A vállalkozásból itt nem csakkifelé áramlik a pénz a tulajdonosokhoz, ín-séges idôkben az áramlás iránya megfor-dul. Az Ostorházi fivérek a munkaerôpiaconnem túl versenyképes embereket is foglal-koztatnak, tisztességes megélhetést nyújt-va, példa erre az udvart sepregetô hajlékta-lan Józsi bácsi. Markóczi János példája pontaz ellenkezôjét mutatja: ô csiszoló volt, s ré-gi dolgozó. Gerincsérve után irodai munka-

A HÁROM OSTORHÁZI FIVÉR:ZOLTÁN, MIKLÓS, LÁSZLÓ (BALRÓL JOBBRA)

Precíziós bevonatok, komposztláda, magyar almalé

Az Ostorházi Kft.Az Ostorházi Bevonattechnikai Kft. családi vállalkozás. Az ügyvezetést, mûszaki vezetéstés karbantartást irányító három fivér 1991-ben alapította meg vállalkozását, miután dol-gozva-tanulva, itthon és Németországban mûszaki, s nem utolsó sorban élettapasztala-tot szereztek. A társaság alaptevékenysége a korrózióvédelem és a felületképzés, legyenszó egy csô belsô felületérôl, autóalkatrészrôl vagy éppen tavasbarlangról. A cég ma 40embernek ad kenyeret – s mint a cikkbôl kiderül, annál jóval többet is. Vállalkozásukrólés a „másért vállalkozásról” beszélgettünk Ostorházi Lászlóval, a Kft. ügyvezetôjével.

Másért vállalkozók?Lépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

11

körben kapott elhelyezkedési lehetôséget(régebben egyszemélyes postát vezetett),így jelenleg ô az egyik legjobb projektveze-tô. Pozitív élményt jelentett az a cigány-asszony is, akibôl remek panellakkozó vált;ez önálló munkakör. A cégnél dolgozó kisma-mák babakelengyét kapnak, munkahelyüketfenntartják, szívesen várják ôket vissza. Aközhiedelemmel ellentétben az OstorháziKft.-nek jók a tapasztalataik a nyugdíjközelimunkaerôvel; ezek az emberek általábanhûségesebbek a fiataloknál.

S hogy hosszabb távon racionális-e ez azirracionálisnak tûnô hûség az emberekhez?A jelek szerint az állhatatosság helyes stra-tégiának bizonyult: ebben a hónapban amegrendelés-állomány elkezdett növekedni,s a munkatársak mintaszerûen dolgoznak,évek óta senki nem hagyta el a céget. „Ittemberek dolgoznak, nem munkaerô, ember-számba kell ôket venni, a mögöttük álló fe-leségekkel, gyerekekkel, egzisztenciákkal”.

Haza és helyi közösség. A hazaszeretettekintetében Ostorházi László a pragmatikusmegközelítés híve. Ezt jól megfogalmazza aSzéchenyi Istvántól származó idézet, ami acégismertetô belsô címlapján ötlik szemünk-be: „Csak ott mennek jól a dolgok, ahol aszabó, a szappanfôzô, a cukrász, és min-denki más is meg van gyôzôdve róla, hogyaz ô iparán, az ô üzletén fordul meg a nem-zet sorsa.”

Már említettük az új „leányvállalkozást”:jelenleg is több munkatárs dolgozik Szerbi-ában, egy ottani bevonattechnikai cég bein-dításán. A tulajdonosok beszálltak emellettegy új cég, a Dino Yacht alapításába, amelyacéltestû hajókat gyárt majd. A magaszto-sabb cél a határainkon is túlnyúló vízi turiz-mus felpezsdítése, ezzel is megélhetéshezjuttatva az ott élôket.

A hazaszeretet nem áll meg a jelképek-nél, de azért ezekbôl is akad bôven: Ostor-házi László háza elôtt jó 10 méteres rúdonmagyar zászló leng, a nemezt jobban szeretia nejlonnál, a bort pedig a kólánál. Hajnal-ban, ha teheti, ôsi magyar mintára készültreflex-íjjal lô célba.

Rendszeresen szerveznek családi napotés Mikulás-ünnepséget a dolgozóknak. A ha-zai almatermelôk sanyarú gazdasági hely-zete és persze saját egészségük arra ösztö-kélte a három fivért, hogy nagyobb mennyi-séget vásároljanak a Kôrös Kertész Szövet-kezet által elôállított ötliteres almalébôl: ezértmár nem csak a dolgozók, de a barátok ésa szomszédok is betérnek a céghez. Ostor-házi László egy pártnak sem tagja, de a kö-zösséget próbálja szolgálni Diósdon, 2002óta helyi képviselôként is. Hittanos és cser-késztáborokat szervez, a helyi Szt. Ágostoncserkészcsapat alapítója.

Család és barátság. A család együtt vál-lalkozik, így kézenfekvô a kérdés, nem okozez súrlódásokat? „Dehogynem! Mindig gon-dot okoz, de vannak magasabb rendû érté-

kek is” – válaszolja Ostorházi László. „A bi-zalom feltétlen köztünk, így magától értetô-dô, hogy a gondokat együtt oldjuk meg. Apénz nincs isteni rangon.” A cég is család-centrikus: hétvégén nincs munka, hét közbena pörgô élet ellenére hazaérnek 5-6 körül avezetôk is. A barátságnál végleg csôdötmond faggatózásom: intim szféráról lévénszó, nehéz errôl beszélni. Annyit azért tudnilehet, hogy vannak olyan barátok a láthatá-ron, akikre a bajban is lehet számítani. A leg-utóbbi válságos idôszak során például egyvállalkozó barát nyújtott hitelt anélkül, hogykeresett volna ezen, s fôleg összehasonlít-hatatlanul gyorsabban, mint azt a bank tettevolna. Ostorházi László baráti köre nemexkluzív. Országos hírû borászok, építészekés újságírók mellett jól megfér ott néhányhajléktalan, vagy jobb sorsra érdemes erdé-lyi vendégmunkás is.

Kérdésemre, miszerint másért vállalkozó-nak tartja-e cégét, Ostorházi László így vá-laszol: „Törekszem rá. Szerintem az intelli-gencia bizonyos szintje felett mindenki to-vább lát a pénznél. Úgy lehet elképzelni agazdaságot, mint egy nagy asztalt, ahol min-den vendégnek egyméteres a kanala. Harájönnek, hogy ezzel csak másokat tudnaketetni, s összefognak, maguk is jóllaknak,egyébként koppon maradnak. Hiszek a má-sért vállalkozásban, törekszem rá, s igyek-szem a környezetnek is ezt üzenni.”

Személyes életút

Az Ostorházi testvérek szülei dolgos kétke-zi munkások. Kácson, Mezôkövesd mellettlaktak. Az édesapa a családi gazdaságban,majd az építôiparban dolgozott. Az 1956-osforradalom idején nemzetôr volt, elítélték. Acsalád még 1972-ben került Budapestre, amegbélyegzettség elôl menekülve. Az édes-anya és a gyerekek pulóvereket kötöttek abetevô falatért, a taníttatásra nem maradtpénz. László a 8. általános befejezése utánmásnap a Diósdi Csapágygyárban kezd, el-sô fizetésébôl megveszi az elsô farmert ésbiciklit 1710 Ft-ért. Közben szakmunkáskép-zôt végez, azóta is tanul a munka mellett.Az elsô szakma villanyszerelô, majd érettsé-gizik, gépkocsivezetô lesz (A, B, C, D, E ka-tegória), aztán jön a német és angol nyelv,a hivatásos hegymászó, fôiskolai diploma ahittudományi akadémián, végül egyetemidiploma általános iskolai hittanárként a Páz-mány Péter Katolikus Egyetemen. Jelenlegugyanitt jogot hallgat. Informális tanulmány-ként még Németországra emlékezik, aholsokat tanult Schnecke úrtól a homokfúvástóla vállalatvezetésig.

Ostroházi László felesége Eszter, mikro-biológus. Öt gyermeke közül a legkisebb akétéves Bánk, Kinga 5., Hajna 7., Gellért 8.életévét „tapossa”. Marci az elôzô házassá-gának gyümölcse, 14 éves és édesanyjávalél. A középsô fivér Miklós, aki nagy mûsza-ki tehetséggel, tapasztalattal és akaraterô-vel bír. Ô három, a legfiatalabb Zoltán pedigkét gyermek édesapja.

Tervek: 10 év múlva

A jelenlegi telephely lassan szûkössé válik,már megvannak az új üzem tervei, amelye-ket Siklósi József Ybl-díjas építész, Mako-vecz Imre munkatársa készített. Öt éven be-lül szeretnék megnyitni Százhalombattán.„Szeretnénk, ha a cég tovább prosperálnaés közvetítené az általunk fontosnak tartottértékeket. Sok vállalkozásnak példát adna,sok embernek megélhetést. Életem kétirányt vehet. Az egyik a jog befejezésévelaz ilyen irányultságú hivatás, közszolgálat.A másik a kivonulás: ha ember embernekannyira farkasává válik, hogy az élet elvisel-hetetlen lesz, vidéken kikiáltom a saját köz-társaságomat” – mosolyog László. „Kere-sünk egy zsebkendônyi területet jó messzea fôvárostól, s megpróbálunk olyan önállóközösséget létrehozni, amely hasonló gon-dolkozású emberekbôl áll. A döntés nem azén kezemben van, konkrét terveinket mostaz anyagi nehézségek keresztülhúzták. Deelég a napnak a maga baja. Addigra a gye-rekek félig felnôttek lesznek, ez sok mindentmegváltoztat. Majd akkor megyünk át a hí-don, ha odaértünk.”

Tóth Gergelytoth@kovet.hu

TELEPHELYEK EGY CÉG ÉLETÉBÔL:1997, 2005, 2010?

EU-hírekLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

12

Környezeti kockázatok és csökkentésük az EurópaiUnióban és Magyarországon – II. rész

A European Environmental Agency által készített, Európa környezeti állapotára vonatkozó harmadik jelentése akontinens általános környezetvédelmi helyzetét jellemezve a technológiai és természeti kockázatoknak is szentelegy fejezetet. Ebben a szervezet a téma általános ismertetésen és értékelésén kívül bemutatja az egyes területe-ken tapasztalható aktuális tendenciákat, melyek a hazai helyzet elemzése szempontjából is tanulságokkal szolgál-nak. Elôzô számunkban átfogó képet adtunk a technológiai és környezeti kockázatok alakulásáról az Európai Unió-ban és Magyarországon, az alábbiakban összefoglaljuk a területen megtett intézkedéseket, illetve kísérletet te-szünk a jövôbeli tendenciák felvázolására.

Védekezés a technológiai katasztrófákellen az Európai Unióban

Az Európai Unióban a technológiai kocká-zatok elleni védekezés alapja a veszélyesanyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti ve-szélyek szabályozására vonatkozó SEVE-SO irányelv. Az irányelv elsô változata1982-ben jelent meg, melyet 1996-ban kö-vetett a SEVESO II. (96/82/EK számú)irányelv.

2003 decemberében az Európai Parla-ment és a Tanács módosította a Seveso II.irányelv rendelkezéseit és 2003. december31-én hatályba lépett a Seveso II. irányelvmódosításáról szóló 2003/105/EK irányelv.Ennek értelmében a tagállamok 2005. júli-us 1-ig kötelesek meghozni azon rendelke-zéseket, amelyek a módosított irányelv be-vezetéséhez szükségesek.

Az irányelv fentiekben említett változásaia technológiai és környezeti kockázatokról,illetve azok csökkentésének lehetôségeirôlkialakult, illetve változó elképzeléseinkettükrözik.

Az irányelv céljaként a veszélyes anya-gokkal kapcsolatos súlyos balesetek meg-elôzését és az emberre, illetve környezetreirányuló következményeiknek a korlátozá-sát határozták meg.

Hatálya kiterjed azon üzemekre, melyek-nél az irányelv mellékleteiben felsorolt ve-szélyes anyagok meghatározott mennyi-ségben vannak jelen. Ennek megfelelôenmegkülönböztetünk alsó, illetve felsô ha-tárértékes üzemeket. A veszélyes anyagokjelenléte a szabályozás szempontjából ma-gában foglalja annak a lehetôségét is, hogyilyen anyagok a gyártási eljárás során, vagyvalamilyen folyamat irányíthatatlanná válá-sa során keletkeznek.

Az irányelv hatálya alá tartozó cégek kö-telesek értesíteni a hatóságokat az alkal-mazott veszélyes anyagokról, illetve azüzem által végzett vagy tervezett tevékeny-ségekrôl.

Az irányelv nem vonatkozik bizonyos te-vékenységet végzô szervezetekre (pl. kato-nai üzemekre, létesítményekre, bányászatitevékenységekre), illetve a veszélyes anya-gok szállítására és átmeneti tárolására.

Az irányelv egyik leglényegesebb elôírá-

sa az üzemeltetô számára, hogy ki kell dol-goznia egy olyan dokumentumot, melymeghatározza a súlyos balesetekre vonat-kozó irányelveit és gondoskodik ezen irány-elveknek való megfelelésrôl. Ezeknek céljaaz ember és a környezet magas szintû vé-delme.

A felsô határértékes üzemek számára aszabályozás biztonsági jelentés készítésétírja elô, melynek meghatározza felépítésétis. Ennek célja, hogy bizonyítsa, hogy „meg-határozta a súlyos baleseti veszélyeket, ésmegtette a szükséges intézkedéseket azilyen balesetek megelôzésére, valamintazok következményeinek a korlátozásáraaz emberre és a környezetre nézve”.

Az ilyen üzemeknek egyúttal ún. belsôvédelmi tervet is ki kell dolgozniuk, míg akijelölt hatóságok (önkormányzatok) külsôvédelmi terveket dolgoznak ki.

A SEVESO II. irányelv egyik alapvetôeleme – mint általában az EU környezetiszabályozásának – a környezetvédelmi in-formációk nyilvánossága. Ennek értelmé-ben mind az üzemeltetônek, mind a külsôvédelmi tervet készítô hatóságnak tájékoz-tatási feladatokat is elôír.

A SEVESO II. direktíva 2003 végén tör-tént módosítását a fentiekben is említett je-lentôsebb technológiai katasztrófák (mintpéldául a Hollandiában vagy Franciaor-szágban bekövetkezett robbanások) ösztö-nözték, alapjául pedig az irányelv alkalma-zásával kapcsolatban felhalmozott tapasz-talatok szolgáltak.

A módosítás alapvetôen a következô te-rületekre terjed ki:

1. Kiterjeszti a tárgyi hatályt:• a bányászatban folyó tárolási és feldol-

gozási tevékenységekre,• egyes hulladéklerakó létesítményekre.2. Pontosít egyes fogalom-meghatározá-

sokat;3. Felülvizsgálja az ammónium-nitrát ala-

pú mûtrágyák és a karcinogén anyagok ka-tegóriáit;

4. Minimális határidôket vezet be az ér-tesítésekkel kapcsolatban;

5. Szabályozza a biztonsági intézkedé-sek és a vészhelyzeti tervek kialakításánakegyes eljárási kérdéseit (érintett személy-zet és alvállalkozók bevonása);

6. Fokozott együttmûködést ír elô a pol-gári védelmi segítségnyújtási beavatkozá-sai területén;

7. A településrendezési eljárások terve-zése;

8. Foglalkozik a nyilvánosság tájékozta-tásának egyes kérdéseivel;

9. Kötelezô információszolgáltatást ír elôa Bizottság számára mûszaki adatbázis ki-építéséhez.

A módosítás nem érinti a korábbi szabá-lyozás alapelveit, az egyes szervezetekalapvetô feladatait, de egyrészt kiterjesztia SEVESO irányelv hatálya alá tartozó vál-lalatok körét, másrészt pedig részleteseb-ben kitér bizonyos fogalmak, eljárásokmeghatározására. Az irányelv módosítása– melynek nemzeti jogba történô átültetését2005 elsô félévének a végéig kell elvégez-niük a tagállamoknak – várhatóan nemigényli az intézményrendszer alapvetô re-formját és elsôsorban az újonnan a hatás-körébe kerülô vállalatok számára jelentmajd változásokat.

Védekezés a technológiai katasztrófákellen Magyarországon

Magyarországon a rendszerváltást meg-elôzôen az ipari jellegû kockázatok kezelé-se elmaradt a fejlett nyugati államokbanmár akkor tapasztalható szinttôl (a SEVE-SO irányelv elsô változata már 1982-benmegjelent). Bár az általános helyzet felte-hetôen kedvezôbb volt, mint néhány máskelet-európai országban (lásd például apaksi atomerômû mûszaki állapotának ked-vezô megítélését a nemzetközi ellenôrzé-sek során), de a termelési színvonalhoz fû-zôdô érdekek jellemzôen prioritást élvez-tek a környezetbiztonsági intézkedésekkelszemben. Hasonló helyzet alakult ki az em-beri egészség védelme területén is, aholnem helyeztek hangsúlyt a már meglévôelôírások betartatására sem.

A rendszerváltást követôen ezen az álta-lános helyzeten felül jellemzô volt, hogy aprivatizált vállalatok elöregedett mûszakihátteret örököltek, melyet csak a befektetôkegy része cserélt le „az utolsó csavarig”.Ezen modernizálások általában már a fej-lett országokban tapasztalt mûszaki szín-

EU-hírekLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

13

vonalat képviselték és környezetbiztonságiszempontból is korszerûnek voltak nevez-hetôek, aminek legfontosabb oka, hogy amultinacionális vállalatok magyarországitelephelyeiken is többnyire az anyavállalat-nál alkalmazott megoldásokat részesítikelônyben. Másrészt viszont a tôkeszegényvállalatok továbbra is kénytelenek voltak,illetve kénytelenek még napjainkban is kor-szerûtlen gépparkkal üzemelni, ami nehe-zíti a környezeti elôírások betartását is. Kör-nyezetbiztonsági szempontból talán kedve-zô, hogy ezen tôkeszegény vállalkozásokáltalában kis- és közepes méretû szerve-zetek, melyek éppen ezért vélhetôen kisebbnegatív hatást gyakorolnak a környezetre.

A technológiai eredetû katasztrófák meg-elôzésével, következményeik csökkentésé-vel kapcsolatos szabályozás alakulásánaktekintetében meghatározó az ország Euró-pai Unióhoz történt csatlakozása. E folya-matra jellemzô, hogy már az 1990-es évek-tôl megkezdôdött a felkészülés az EU kör-nyezetvédelmi jogszabályainak az átvéte-lére és bár a SEVESO I. bevezetése nemtörtént meg hazánkban, a SEVESO II. be-vezetésének a tekintetében – ellentétbenmás csatlakozó országokkal – az országnem kapott halasztást.

Az irányelv legújabb módosítása ugyan-csak az elôírásoknak megfelelôen halad ésvárhatóan a határidô letelte elôtt meg fogtörténni.

A szabályozási környezet kialakításávalegyidejûleg megtörtént az intézményrend-szer felállítása, valamint a rendelet alá tar-tozó szervezetek azonosítása is. A meg-adott határidôre a vállalatok elkészítettékdokumentációikat, melyeket az illetékeshatóság és a szakhatóság felülvizsgált ésszükség esetén kiegészítést kért. A rende-let bevezetése a hatóságok számára egytanulási folyamat kezdetét jelentette (eztmutatja a hatósági szakemberek nemzet-közi twinning projektekben való részvéte-le), mely még napjainkra sem ért véget.

A vállalatok szemszögébôl megállapítha-tó, hogy a környezeti kockázatok rendelet-ben is meghatározott részletességû szabá-lyozása számukra is új feladatokat jelent. Abiztonsági dokumentáció és a védelmi ter-vek elkészítéséhez kezdetben nem álltakrendelkezésre a megfelelô szakértôk, illet-ve a folyamat sok idôt és erôforrást vettigénybe. Mégis megállapítható, hogy a költ-ségek nagyobbik részét feltehetôen a köz-vetlenül vagy közvetetten a jogszabálynakvaló megfelelés érdekében kezdeménye-zett beruházások teszik ki. Ezekre azonbanpontos becslés nincs.

Az érintett önkormányzatok a lakosságvédelme érdekében a rendelet megvalósí-tásán túl is érdekeltek a területükön mûkö-dô gazdálkodó szervezetek biztonságosmûködésében, illetve a lakosság tájékozta-tásában, felkészítésében. Mindazonáltal a

külsô védelmi tervek elkészítése számukrais új feladatot jelent.

A környezeti biztonság területén különö-sen érdekeltek a biztosítótársaságok és azegyéb pénzügyi szervezetek. A környezetifelelôsségbiztosítás várható elterjedése akörnyezeti kockázatok egyre alaposabbszámbavételét és a kockázatok kezeléséreirányuló erôfeszítéseket fog eredményeznia gazdasági szférában. Ehhez a folyamat-hoz már napjainkban is hozzájárul a bankiszféra, mely hitelezési gyakorlatán, befek-tetésein keresztül érdekelt a gazdálkodószervezetek környezeti teljesítményében.

A környezeti felelôsség egyre tágabb ér-telmezése is a környezeti kockázatok csök-kentésének, megelôzésének az irányábafog hatni az elkövetkezendô években.

Várható tendenciák

A közeli jövôre vonatkozóan legpontosab-ban a SEVESO II. irányelv módosításánakbevezetésével kapcsolatban lehet elôre je-lezni. Eszerint várható, hogy a rendelet alátartozó vállalatok köre kibôvül a jelenlegiszázegynéhányról és újabb kb. negyvenvállalat kerül a rendelet hatálya alá. Ennekmegfelelôen a hatóságok feladatai is meg-növekednek, de a jelenlegi infrastruktúravárhatóan képes lesz kezelni a megnöve-kedett terhelést.

A módosítással egyidejûleg a hatóságokfeladatai a biztonsági dokumentációk felül-vizsgálatáról a mûködtetés ellenôrzésénekaz irányába fognak eltolódni és csak az újlétesítmények esetében, illetve jelentô-sebb változtatások esetében kell majd a je-lenlegihez hasonló feladatokat ellátniuk.

A SEVESO II. irányelv hazai bevezetésé-vel kapcsolatban felmerül az egyes hatósá-gok közötti munkamegosztás kérdése. Ha-zánkban – a legtöbb tagállamtól eltérôen –a hatósági feladatokat nem a környezetvé-delmi hatóságok látják el, hanem a Belügy-minisztérium alá tartoznak. Az OrszágosKatasztrófavédelmi Fôigazgatóság a szak-hatósági feladatokat ellátó és a Gazdaságiés Közlekedési Minisztérium által szabályo-zott Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatallalmûködik együtt. Ez utóbbi szervezet egyéb-ként korábbi tevékenységi körét jelentôsenkibôvítve tölti be a hatósági feladatokat.

A következô évek gyakorlata fogja eldön-teni, hogy a felépített rendszer hatásosanés hatékonyan mûködik-e és megfelelôarányban kerülnek-e érvényesítésre azemberi élet védelmével és a környezetvé-delemmel kapcsolatos szempontok, vala-mint a gazdaság fejlôdésével és a társada-lom tágabb értelemben vett jólétével kap-csolatos elgondolások.

A környezeti biztonság technológiai vo-natkozásai tekintetében a jövôben várható(amint azt a SEVESO II. irányelv közelmúlt-beli módosítása is jelzi), hogy a szabályok

tovább finomodnak, illetve újabb területek-re – veszélyes anyagokra – terjednek ki ésa határértékek szigorodása is elképzelhe-tô. Mindazonáltal e folyamat során márnincs szükség a csatlakozás során tanúsí-tott „kapkodásra”, hanem elegendô, ha amár mûködô intézményrendszer illetékesszervezetei „odafigyelnek” az Európai Uni-óban lezajló változásokra – ezáltal elegen-dô idôt biztosítva az ipar számára a megfe-lelésnek.

Egy másik tendencia, melyet várhatóanközép-, illetve hosszú távon tapasztalhatunkmajd a SEVESO irányelv által nem szabá-lyozott, egyenként kevésbé veszélyes te-vékenységekkel kapcsolatos. Ezek a vál-lalkozások jelenleg nincsenek a hatóságoklátómezejében, annak ellenére, hogy kör-nyezeti kockázataik összességében nemelhanyagolhatóak.

A fentiek alapján a környezeti kockáza-tokkal kapcsolatban az alábbi feladatok je-lölhetôek ki hazánk számára a jövôt illetô-en:

1. Alapvetô feladat a természeti kataszt-rófák antropogén okainak, a természeti kör-nyezet és az emberi beavatkozás össze-függéseinek a feltárása. A bizonytalanságokkezelése érdekében egyrészt figyelembekell venni a legújabb tudományos kutatásokeredményeit, másrészt érvényesíteni kellaz elôvigyázatosság elvét minden olyan fej-lesztés, beavatkozás tervezésénél, illetvetevékenység folytatásánál, ahol a környe-zeti kockázatok jelentôsek lehetnek.

2. A természeti kockázatok terén megfi-gyelhetô tendenciák tekintetében hazánknem tekinthetô elszigetelten a környezô ál-lamokban és általában az Európai Unióbanbekövetkezô változásoktól. Ezért az országalapvetô érdeke a szomszédos országok-kal való tapasztalatcsere, az információkmegosztása, a közös beavatkozásra valófelkészülés és a megelôzô jellegû tevé-kenységek összehangolása.

3. A természeti katasztrófák bekövetke-zésének a valószínûségén felül az általukaz országra gyakorolt hatások mértéke isvárhatóan növekedni fog, amit a népességterületi elhelyezkedésében bekövetkezôváltozások, valamint a felhalmozott vagyo-ni javak értékének a növekedése eredmé-nyez. Az ilyen jellegû kedvezôtlen folyama-tok miatt a jövôben különös figyelmet kellfordítani az olyan kérdésekre, mint a veszé-lyes ipari létesítmények elhelyezésének akérdése vagy a lakosság lakóhelyével kap-csolatos döntések stb.

4. Az ipari katasztrófák tekintetében egy-részt továbbra is biztosítani kell a korszerûeurópai uniós normák hazai átvételét és al-kalmazását. Ezen a területen a hangsúly ajogszabályi követelmények megteremtésé-rôl az elôírások megvalósításra, betartatá-

(Folytatás a 15. oldalon)

Lépések...... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

14

Társadalmi felelôsség (CSR)

Csak felelôsen!A vállalatok társadalmi felelôsségvállalása és forrásteremtése

HEFOP pályázatokkal

A legtöbb vállalatvezetô szívesen támogatnáa munkavállalók személyes fejlôdését és kar-rierjét különféle képzési programokkal, hiszenez egyben a szervezet versenyképességét isszolgálja. A vállalatok anyagi lehetôségei vi-szont gyakran korlátozottak, s a rendelkezés-re álló forrásokból nem futja az alkalmazottakfejlôdésének elôsegítésére; a cég felelôs ma-gatartásának tehát határt szabnak a szûkösanyagi lehetôségek.

A Humánerôforrás-fejlesztés OperatívProgram (HEFOP) és a nyereségorientáltszféra szociális felelôsségvállalásánakelôsegítése

A jelenlegi magyarországi támogatási rend-szer lehetôséget ad arra, hogy forrásokhozjussunk a munkaválla-lók fejlôdésének elô-segítése érdekében.Magyarország unióscsatlakozása kapcsánjelentôs pályázati pén-zek váltak elérhetôvé,s a tavalyi évben aHumánerôforrás-fej-lesztés Operatív Program 3.4.2 (A vállalkozóikészségek fejlesztését célzó képzések) pályá-zatának köszönhetôen hazai kis- és közép-vállalkozások, valamint nagyvállalatok is be-nyújthattak olyan projekttervet, amely a mun-kavállalók általános illetve speciális oktatásátcélozza. Ezek a programok lehetnek elméletiés gyakorlati jellegûek is, tematikájukat tekint-ve pedig a legkülönfélébb területekre terjedhet-nek ki. A tavalyi kiírás nyertes projektjei közöttegyebek mellett olyan címek szerepeltek, mint:„Ügyfélkapcsolatok fejlesztése és korszerûértékesítési technikák elsajátítása”, „Munka-helyen belüli általános (informatikai, nyelvi ésvállalkozói képesség), valamint speciálisszakmai képzés”, „A szervezet egészét átfo-gó képzés a fejlôdés érdekében”, „Dolgozóinyelvi képzési program”, illetve „Készségfej-lesztô program az alkalmazottak és a cég si-kere érdekében”.

A legnagyobb megnyert összeg 2004-ben18 millió forint volt, a támogatási arány pedigegyes esetekben a 90%-ot is elérhette. Az el-bírálók tavaly 104 pályázatból 73-at támogat-tak.

A pályázatot néhány módosítással, HEFOP3.4.1 kóddal május elején újra kiírták, így2005-ben is lehetôség nyílik arra, hogy az al-kalmazottak iránt felelôsséget vállaló gazdál-

kodó szervezetek pályázati eszközökkel te-remtsenek forrást ilyen irányú programjaik-hoz. A pályázat prioritásai között több, aVSzF-fel összefüggôelem is szerepel, ilye-nek például a korsze-rû vállalkozói ismere-tek és az üzletmenethatékony megszerve-zéséhez szükségesismeretek megszer-zését biztosító képzési programok; az EU-ravonatkozó ismeretekkel kapcsolatos képzé-sek; informatikai képzés és készségfejlesztésa kkv-k vezetôi és alkalmazottai részére, kü-lönösen ECDL; valamint a munkahelyi egész-séggel és biztonsággal kapcsolatos elôírá-soknak való megfelelés segítése képzéssel,

információs szolgálta-tásokkal. A kiírás né-hány egyéb jellemzô-je: támogatás kapha-tó általános és szako-sított képzésekre; aprojekt idôtartama 3-24 hónap lehet; a tá-mogatási összeg alsó

és felsô határa pedig 1 millió, illetve 50 millióforint.

A HEFOP és a vállalati szociálisfelelôsségvállalás egyéb területei

A dolgozók fejlesztése, képzése a VSzF igenfontos, ám korántsem egyedüli területe. Ah-hoz, hogy a 2000-es lisszaboni EU-csúcs leg-fôbb célkitûzése megvalósuljon, vagyis hogyaz Európai Unió 2010-re a világ legverseny-képesebb, dinamikus, tudásalapú gazdaságá-vá válhasson, szükséges, hogy a vállalatok atársadalmi felelôsségvállalást ne csak egy-egyszûk területen valósítsák meg. A hosszú távúcél egy olyan attitûd kialakítása és elterjesz-tése, amelynek lényege, hogy a cégek igye-keznek saját érdekeiket a tevékenységük ál-tal érintettek (munkavállalók, partnerek, ügy-felek, helyi közösségek, természeti környezet)érdekeivel összehangolni. Ezt a hozzáállástolykor 3P megközelítésnek is szokták nevez-ni utalva arra, hogy a felelôs vállalat a profit –haszon, people – emberek, és planet – boly-gó szempontjait egyaránt szem elôtt tartja. AHEFOP pályázatban is érvényesül a fent leírtglobális hozzáállás.

A vállalati mûködés alapvetôen a munka-vállalók tevékenységének eredményeképpen

valósul meg, ezért a felelôs vállalati magatar-tás sem képzelhetô el az alkalmazottak meg-felelô attitûdje nélkül. Az érintettek érdekeit fi-

gyelembe vevô maga-tartás azonban nemalakul ki magától, aztsok esetben képzé-sek, tréningek soránsajátítják el a cégmunkatársai.

A HEFOP pályáza-tokat elbíráló bizottság más szempontból is fi-gyelembe veszi, hogy a szervezet milyen mér-tékben tanúsít felelôs vállalati attitûdöt. A for-rást igénylô cégnek a pályázatban egyebekközött olyan kérdésekre kell választ adnia,mint „Miként érvényesülnek az esélyegyenlô-ség szempontjai?”, vagy „Miként érvényesül-nek a környezetvédelmi fenntarthatóságszempontjai?” Az a vállalati projekt számíthattehát támogatásra, amelyben jelentôs szere-pet játszanak az ún. horizontális (esély-egyenlôségi, illetve környezetvédelmi) szem-pontok. A pályázat így olyan módon is hozzá-járul a felelôs szervezeti magatartás elterjesz-téséhez, hogy eleve azokat a vállalati progra-mokat részesíti elônyben, amelyek több kü-lönbözô területen is megvalósítják a VSzF -et.

Általánosságban véve elmondható, hogy ahumán erôforrás fejlesztéséhez hasonlóanszámos, a vállalati érintettek érdekeit is figye-lembe vevô programhoz teremthetünk forrásteurópai uniós társfinanszírozású pályázatoksegítségével, s a tapasztalatok azt mutatják,hogy az elbírálásnál általában elônyt jelent,ha a projekt megtervezésekor figyelembevesszük a fentebb is említett profit-ember-bolygó (3P) szemponthármast. A HEFOP pá-lyázat pedig közvetlenül is lehetôséget, forrástteremt a vállalatok szociális szerepvállalásá-nak elôsegítéséhez, az ilyen célú képzésiprogramok megvalósításához.

Hasznos linkek:A HEFOP/2004/3.4.2 pályázat nyertes projektjeinek listájahttp://www.esf.hu/sa/program/doc/3-4-2eredmeny.asp A HEFOP/2005/3.4.1 pályázat aktuális kiírásahttp://www.fmm.gov.hu/main.php?folderID=3624&articleID=1665&ctag=articlelist&iid=1

Megjegyzés: a cikk megjelent az Ügyvezetôinternetes hírlevelében is: www.ugyvezeto.hu

Avar Eszter, szervezetfejlesztési tanácsadóavar.eszter@poziteam.hu

Béres Endre, pályázati szakértôe-beres@webmail.hu

A vállalatok szociális felelôsségvállalásának (VSzF) lényege, hogy az alapvetôen nyereségorientált szervezetek az üzleti szempontokfigyelembe vétele mellett beépítik tevékenységükbe a társadalmi és környezeti megfontolásokat is. E felelôsség megnyilvánulhat pél-dául a természeti környezettel, az ügyfelekkel, az üzleti partnerekkel, a helyi közösségekkel vagy a cég munkavállalóival szemben. Je-len írásunkban elsôsorban az utóbbira, vagyis az alkalmazottakkal szemben tanúsított felelôs viselkedésre, valamint az ehhez szük-séges forrás megteremtésének egyik hasznos módjára helyezzük a hangsúlyt.

„...hogy a világ legversenyképesebb,dinamikus, tudásalapú gazdaságává

válhasson, szükséges, hogya vállalatok a társadalmi

felelôsségvállalást ne csak egy-egyszûk területen valósítsák meg”

„...az a vállalati projekt számíthattámogatásra, amelyben jelentôs

szerepet játszanakaz esélyegyenlôségi, illetve

környezetvédelmi szempontok”

Lépések...... a fenntartható fejlôdés felé

15

sára tolódik. Ennek egyik legfontosabb fel-tétele a megfelelô szakembergárda kialakí-tása mind a hatósági, mint a vállalati olda-lon.

5. A vállalati szféra jelentôs kockázattaljellemezhetô szervezetei megtették az elsôlépéseket a környezeti kockázatok megelô-zése, kezelése területén. Ezen vállalkozá-sok feladata a jövôben a hatóságok, illetvesaját maguk által megszabott követelmé-nyek maradéktalan teljesítése. E területenvárhatóan beruházásokra is szükség lehet,melyek indokolt mértékû támogatása akörnyezetpolitika feladatai közé emelhetô.

6. Azon vállalatoknak, melyek tevékeny-sége jelenleg még nem minôsül jelentôs-nek (azaz nem tartoznak a SEVESO irány-elv hatálya alá) fokozatosan számolniukkell az elôírások szigorodásával és azzal azigénnyel, mely tevékenységük szabályozá-sára irányul. A SEVESO irányelv legutóbbiváltozása is ezt a tendenciát támasztja alá.

7. A környezeti kockázatok tekintetében

nem elhanyagolhatóak az egyes ágazatokszerkezetében bekövetkezô változások. Ahangsúly hazánkban is eltolódik az ipari te-vékenységekrôl a szolgáltatásokra, a terme-lésrôl a kutatás-fejlesztés irányába, mely ten-denciák támogatásával a környezeti kocká-zatok mértéke is csökkenthetô. Mindazonál-tal a veszélyes tevékenységek külföldre te-lepítése a környezeti kockázatok csökkenté-sének a céljából morális kérdéseket vet fel.

8. Az Európai Unió és általában véve akörnyezetvédelem egyik legfontosabb alap-elve a környezeti információk nyilvánossá-gának a biztosítására vonatkozik. Ez a kör-nyezeti kockázatok tekintetében a vállalatokés önkormányzatok összehangolt erôfeszí-tését igényli meg a különbözô ipari vagytermészeti eredetû kockázatokkal kapcso-latos teendôkrôl szóló információk megis-mertetésével. Az információk passzív köz-lése azonban nem felelhet meg a célnak: alakosság oktatása, a figyelem felkeltése aveszélyekre vonatkozóan és ezt követôena helyes magatartásformák elsajátításánakaz elôsegítése sokkal több, mint közlemé-

nyek közzététele a sajtóban vagy egyébmédiában. Az elkövetkezendô évek felada-ta ezen környezeti nevelés kiteljesítése, abiztonságos élôhely iránti igény megterem-tése, mert e nélkül semmilyen erôfeszítésnem lehet eredményes.

9. Végül Magyarországon sem lehet ki-zárni a terrorakciók és hasonló szabotázstevékenységek lehetôségét. Az ipari léte-sítmények telepítésénél, modernizálásánála nemzetközi helyzet alakulásának a figye-lembe vételével ezeket az eshetôségeketsem szabad elhanyagolni.

Dr. Zilahy Gyula / TTMKgyula.zilahy@uni-corvinus.hu

Felhasznált irodalomBándi, Gy. [2003]: Ipari biztonsági kézikönyv, KJK-KERSZÖVCsutora Mária-Kerekes Sándor [2004]: A környezetbarát válla-latirányítás eszközei KJK-KERSZÖVKátai-Urbán, L. [2004]: A súlyos ipari balesetek megelôzésérôlszóló jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokés jogszabály módosítási elképzelések, MAVESZ Vegyipari Kon-ferencia, Eger, 2004. október 14.BM OKF [2004]: Súlyos ipari balesetek elleni védekezés Magyar-országon, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fô-igazgatóság

Környezeti kockázatok... (Folytatás a 12. oldalról)

Társadalmi felelôsség (CSR)

Beleszólhat-e a hit a vállalatvezetésbe?

A két szerzô nem vitát felszíta-ni érkezett Magyarországra, ha-nem a jóra serkenteni a hívô-ket és a nem hívô jó szándékúembereket. A teológiát és vál-lalati életet egyaránt jól ismerôHelen J. Alford, domonkos nô-vér és Michael J. Naughton pro-fesszor az egyház társadalmitanítása egyes speciális terüle-teinek elismert szakértôi. Olyankérdésekkel foglalkoznak, ame-lyeket nyíltan vagy lelke mélyén sok olyanember feltesz magának, aki úgy érzi, mun-kája idônként a lelkiismeretével ellentéteslépésekre kényszeríti.

A könyv „felhívása” így foglalható össze:• Váljunk teljes emberré alkalmazottként,

illetve vezetôként!• Olyan közösséget próbáljunk munka-

helyünkön kialakítani és fenntartani,amely az emberért van, s nem pusztánkihasználja az embert!

• A nyereséget fontos feltételnek, s neéletcélnak tartsuk!

A fenti kijelentések nem csak jámbor óha-jok, hanem olyan valóra váltható alapelvek,amelyekre itthon is találunk példákat a Fo-koláré mozgalomhoz tartozó vállalkozások,a Keresztény Üzleti Kerekasztal szerveze-teihez tartozó vállalatok és vállalatvezetôk,

vagy a Környezettudatos Válla-latirányítási Egyesület által fel-kutatott „másért vállalkozók”között.

A Menedzsment, ha számít ahit magyar változata az Altern-csoport közremûködésével,prof. Kindler József, Baritz Sa-rolta Laura O.P. és Kocsis Ta-más szerkesztésében, a Kai-rosz Kiadó gondozásában je-lent meg.

A Corvinus Egye-temen tartott elôadá-sok során Helennôvér elôidézte asokszor hivatkozottAdam Smith szelle-mét, akinek ezúttalnem az ismert –versenyt, profitot ésöncélt legitimáló – mondatait idézte, haneméppen ellenkezôleg, rávilágított arra, ho-gyan is kell érteni az elme gondolatait va-lójában: „…az önérdek csak akkor hoz jógyümölcsöt, ha kicsiben, helyi szinten, he-lyi közösségben mûködik”.

Naughton professzor két gyakorlati pél-dán keresztül mutatta be, hányféleképpenfogalmazhatjuk meg vállalati céljainkat, mi-képpen valósíthatjuk ezeket meg, és me-

lyek minôsülnekezekbôl társadalmi-lag felelôsnek.

Természetesenezen témák és gaz-dasági jelenségekelemzéséhez, és afejlettebb, társadal-milag is felelôs vál-lalatokká alakulás-hoz több kihívással is szembe kell néznünk:a magánjószágok központi szerepe helyetta közjót kell szem elôtt tartanunk, a hasz-nosság és gazdaságosság maximalizálói-ból az „igazság követôit” kell faragnunk és aszakmai vagy piaci elemzéstôl a „dolgok át-fogó szemléletéig” kell EGYÜTT eljutnunk.

Külföldi vendégeink elôadásait két ma-gyar elôadó folytatta: Tóth Gergely beszélta vállalatok társadalmi felelôsségérôl, a hí-res „cséer”-rôl, a „másért vállalkozókról” ésa fenntarthatósági besorolásról. Baritz La-ura Sarolta nôvér pedig nemrég elvégzettkutatásának eredményeit mutatta be: milyenegy keresztény vállalkozás, milyen vezetôivannak, és mit jelent az ô szemükben a fe-lelôs vezetés.

Az elôadás fóliái megtalálhatók ahttp://korny10.bke.hu/kovasz/alford/index.html oldalon.

Fertetics Mandyfertetics@kovet.hu

A fenti témában tartott elôadást a nemrégiben magyarul is megjelent Menedzsment, ha számít a hit c. könyvamerikai és angol szerzôje a Budapesti Corvinus Egyetemen. A vállalatok élete, a menedzsment

képzési és vezetési gyakorlata világszerte olyan, mintha a hit nem számítana, hiszen a munkát, a közéletetés a társadalmi életet sokan teljesen elkülönítik a hittôl, ez utóbbit magánügynek tartva.

A 13 órakor kezdôdô rendezvény házigaz-dája a KÖVET (immár csak volt) munkatár-sa, Halmay Richárd volt, aki rövid beveze-tô és programismertetô után az újonnanmegjelent Zöld Iroda Kézikönyvet ismertet-te és adta át vendégeinknek.

A könyvismertetô után a tavalyi Zöld Iro-da Verseny két díjazottja számolt be: Cza-bafi Judit a Magyar Posta zöldítésétmutatta be, Bárczyné Kádas Katalinpedig saját kisvállalatának példájátismertette, a Bárczy Kft. esetét.

A 43 ezer dolgozóval rendelkezôPosta történetében az egyik legna-gyobb tanulság a folyamatos kom-munikáció jelentôsége volt. A dolgo-zók csak úgy lesznek megfelelôenmotiváltak, ha folyamatos vissza-csatolást kapnak és felhívjuk a fi-gyelmüket a környezetvédelemre, aprogramra, azokra a dolgokra, amik-bôl ôk is ki tudják venni a részüket –hívja fel a figyelmünket Czabafi Ju-

dit. A program egyszerre indult alulról ésfelülrôl is, a többirányú „támadás” pedig ra-gadóssá tette a vállalat munkatársai közötta jó példát. A lépésrôl-lépésre történô fo-lyamatos építkezés során azonban kulcs-fontosságú, hogy legyen egy felelôs mun-katárs, aki nagyon jól érti a sikeres kom-munikáció titkát.

A legnagyobb hasznot a tonerek és pa-pírhulladékok ügye jelentette. A mûszakidolgok viszont valódi kihívást jelentettek.Hiszen ami szervezést, odafigyelést igé-nyelt, azt sikeresen meg tudták oldani, ámaz energetika vagy a víz terén beruházások-ra is szükség volt. Kulcsfontosságú ilyenesetekben, hogy valaki megtalálja a meg-felelô forrást jelentô pályázási lehetôsége-

ket, ill. hogy a vállalatnál pozitív vezetôihozzáállás, elkötelezettség legyen.

A jóval kisebb Bárczy Kft. esetében márnem jelentett nehézséget a munkatársakbevonása, hiszen mindenki elkötelezett akörnyezetvédelem iránt náluk. Miután ôkúgy érezték, hogy jól csinálják a dolgukat,kíváncsiak voltak, hogy egy külsôs szem

hasonlóan vélekedik-e errôl; így in-dultak a versenyen tavaly. Az egyiklegnagyobb probléma az, hogy akibérelt épületben tevékenykedik, an-nak nagyon sok esetben meg vankötve a keze (szigetelés, fûtés, falakállapota, csatornarendszer). Bárczy-né felhívta a figyelmet arra a különb-ségre, hogy a környezetvédelemgyakran nem hasznot hoz, hanemveszteségeket ismertet fel, ame-lyek megszüntetése viszont átvitt ér-telemben ugyancsak hasznot jelent-het egy vállalat számára.Hosszú távon nézve biztos,

hogy megtérülnek a környezetvédel-mi beruházások.

Egy kisvállalat méretébôl eredôproblémája: szelektíven gyûjtenéugyan a hulladékot, de nem találsenkit, akinek „megéri” kiszállni azérta mennyiségért, ezért nincs, aki át-vegye. Megoldás az ô esetükben: alakossági hulladékudvart használják.A PET-palackok zsugorítására alkal-maznak egy külön kis „háztartási gé-pet”, és még a grafikust is sikerültmeggyôzni a környezetbarát papírteljes körû használatáról. A díjkiosz-tón ismerkedett meg a Kántor Tisztítás-technikával, s bár szkeptikusan fogadta avegyszerek nélküli tisztítási módszer hírét,

mára már mind a munkahelyen, mind ott-hon ezt alkalmazza.

Bárczyné azonban felhívja a figyelmet: azöld iroda valójában nem kívülrôl látszik,csak belülrôl tudják és érzik azok, akikbenne dolgoznak nap mint nap. Odafigyelés-sel, gondossággal, pénz nélkül is meg lehetcsinálni nagyon sok mindent, amivel csök-kenti egy vállalat a környezeti terhelését.

A beszámolók után rövid kávészünet kö-vetkezett, ami után minden résztvevô ösz-szegyûjtötte, hogy milyen intézkedést haj-tott már végre az elmúlt években az irodákzöldítése érdekében, illetve szeretnének ajövôben megvalósítani:

A Posta tavalyi sikerei és fejlôdése elle-nére is lát kihívást magának, jövôbeni kihí-vásai közé tartozik a zöld beszerzés pél-dául. Torgyik Adrienn arról mesélt, hogy aRicoh kísérletezései során azt figyeltemeg, hogy sok esetben a kínálat a szûk ke-resztmetszet, hiszen a papírfelhasználássorán a névjegykártyák készítésénél pél-dául nehéz megfelelô kivitelezôt találni. AzERM most határozta el az irodazöldítést, ígylelkesen, lendületesen vágnak neki a prog-ramnak Hoffer Lindával együtt. A Matávnála Zöld Mûhely program keretében többminden történt már akár az energetika, víz-használat, papírhasználat terén, de továb-bi felmérések készülnek, hol lehet még ja-vítani. Problémát lát abban Takács Ferenc,hogy nincs viszonyítási alap, a szervezetiátalakulások megnehezítik a fejlôdés szám-szerûsítését. Jövôbeni terv a kétoldalasnyomtatás elterjesztése, és a beszállítókközött is környezeti díjat szeretnének majdkiosztani. A Vidra képviseletében Hartvá-nyi László adott néhány új ötletet: náluk el-terjedten használják a papírok mindkét ol-dalát, majd a felhasznált papírból brikettetkészítenek, amit az irodák fûtésére hasz-nálnak utána. Ezenkívül kiemelte az elekt-ronikus adatkezelést, melyre folyamatosanátállnak és már a tenderezésekben is ilyenformában vesznek részt. A munkájukhoz

szükséges térképeket is digitálisan kezelik,és kizárólag akkor nyomtatják ki, ha azszükségszerû.

Zöld irodaLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

16

KÖVET-klubZöld Iroda Tapasztalatcsere – Beszámoló

A Zöld Iroda Tapasztalatcserén 22 résztvevô jelent meg, különbözô célokkal látogat-tak el hozzánk. Volt, aki magát a KÖVET-et szerette volna jobban megismerni, volt,aki a vállalatánál induló/zajló zöldítô programhoz szeretett volna ötleteket gyûjteni,és voltak, akik a már megvalósult programjukról akartak mesélni és megosztani má-sokkal élményeiket, nehézségeiket és tippeket adni a könnyebb megvalósításhoz.

Divényi Krisztina az Ericsonnál hagyo-mányszerûen tartott zöld napokról meséltnekünk, amikor is évente kétszer fát ültet-nek; illetve egy apróságnak tûnô, mégisnagyon fontos dologra hívta fel a többi ven-dég figyelmét: a munkatársak nem használ-nak mûanyagpoharakat, hiszen mindenki-nek saját bögréje van a munkahelyén is.

Kovács Tamás a BATnál szerzett tapasz-talatai révén tett kiegészítést: az energiafo-gyasztás mérését lehetôvé tévô beruházásjelentôségére hívja fel figyelmünket, illetveaz Energiabajnokság program keretébenkapott energiamérôk gyakorlati tapasztala-tairól számolt be. (Meglepô talán a KÖVET-nél is megfigyelt mérések eredménye: egylámpa akár 50 Wattot is fogyaszthat mégkikapcsolt állapotában is.)

Nehézségként kiemelte az EHS-funkciószerepét, amely most próbál meg közelíte-ni a munkatársak felé (eddigi viszonylag el-szigetelt mûködése után).

A GATE hallgatói is adtak új ötletet, még-pedig az étteremmel rendelkezô vállalatok-nál könnyen megvalósítható komposztá-lást, amely a parkosítás része is lehet.

Kalocsainé Magdolna a tavalyi programrésztvevôjeként nyilatkozhatott eredmé-nyeirôl, és kihangsúlyozta a beszállítókkalszemben felállított szigorú követelmény-rendszert, melynek meg kell felelnie annak,aki együtt akar dolgozni a Ferihegy üze-meltetôjével. A kommunális hulladék terénlátja a legtöbb fejleszteni valót az Airportmunkatársa.

Sarkadi Mariann a vegyszer nélküli taka-rítást nem csak szolgáltatásként, de saját

irodájuk tisztítási módszereként is propa-gálta az összejövetelen. Ezen túl is tesz méga Kántor Tisztítástechnika a környeze-tért: törekednek a csomagolásmentes ter-mékek forgalmazására, illetve visszavesz-nek termékeikhez kapcsolódó textilhulladé-kokat, és ôk semmisítik meg központilag.

A Phoenix-Rubber esetében a hulladék-hô fûtési célú felhasználása mellett a „kul-csos autó” ötletét villantotta fel Jóri Zoltán,vagyis (fôleg gyártó cégeknél) használja-nak a dolgozók közösen autót. Problémát amérés területén lát, a megtakarításokat és afejlesztések eredményeit nehezen tudjákszámszerûsíteni.

Vargyay László, mint az Energiabajnok-ság egyik résztvevô vállalatnak képviselô-je, az Alcoa jelenlegi legnagyobb tevékeny-ségérôl mesélt: a dolgozói tudatformáláskihívásairól.

A Vincotte a szelektív hulladékgyûjtésterén tudna még fejlôdni Hétházy Judit sze-rint, illetve felmerült kérdésként a tanács-adó cég kapcsán, hogy vajon mennyirevesznek a vállalatok figyelembe környezet-védelmi szempontokat, mikor új dolgozótkészülnek felvenni.

Bárczyné Katalin szerint ez nagyon fon-tos, hiszen nehezebb valakit „megtéríteni”,mint valakit találni, aki már környezettuda-tos és elkötelezett, ami viszont egy vállalatéletében kulcsfontosságú. A Bárczy Kft.termékeik esetében törekednek arra a jö-vôben is, hogy minél környezetbarátabbaklegyenek, jelenleg is minôsítésre vár kéttermékük.

Az MVM munkatársai, Szabó János és

Knézner Katalin a világítás terén követettirányról számolt be: kevert fényû fénycsö-vek és energiatakarékos izzók használataterjedt el a cégnél. A megvalósult szelektívhulladékgyûjtés mellett a szállítókkal lehet-ne még egyezkedni annak érdekében, hogya csomagolási hulladékot, a göngyölege-ket visszavegyék.

A Dunapacktól Debreceny István is ki-hangsúlyozta a tudatformálás szerepét,melyet nem elég oktatás formájában „kipi-pálni”, de szükséges annak hatékonyságátis ellenôrizni.

A szakemberek érdekesebbnél érdeke-sebb tapasztalatit hallgatva körülbelül fél ötkörül ért véget a tapasztalatcsere, melyután néhányan tovább is maradtak mégkapcsolatokat építeni és beszélgetni.

Fertetics Mandy / KÖVET

Zöld irodaLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

17

A következô tapasztalatcsere idôpontja:

szeptember 13., keddtémája: a belsô kommunikáció

Zöld iroda kézikönyv – megjelent a második kiadásMagyarországon több mint 1 millióan dol-goznak nap mint nap számítógéppel. Haközülük egyvalaki éjszakánként bekapcsol-va hagyja munkagépét, éves szinten 1 ton-na felesleges CO2 kibocsátásért „vonhatófelelôsségre”. Az irodai munka papírigénye– magától értetôdôen – igen nagy, ám még-sem tudatosul bennünk igazán ennek nagy-ságrendje. Hazánkban évente 285 000tonna irodai papírt használunk fel, amiért3800 hektár erdôt kell kivágni. E két rövidpélda jól érzékelteti, hogy környezetünketnemcsak az ipar – a gyárak, üzemek – ká-rosanyag-kibocsátása terheli, hanem irodaitevékenységeinknek is komoly környezetihatásuk van.

Fájt már a szeme attól, hogy egész napa képernyô elôtt ül? Okozott már Önnek fej-fájást, fáradtságot az iroda túlterhelt leve-gôje? Voltak már problémái az egész naposegyhelyben ülés, vagy a nem megfelelô iro-dai bútorok (pl. székek) használata miatt?A feltett kérdésekre a legtöbb irodai dolgo-zónál feltehetôleg igen lenne a válasz. Azirodai munka számos tényezôje befolyásol-

ja negatívan az ott dolgozókegészségét, így ezekre a ha-tásokra érdemes, sôt szüksé-ges odafigyelnünk.

A Környezettudatos Válla-latirányítási Egyesület gondo-zásában megjelent új kiadvány– a Zöld iroda kézikönyv –részletesen végigtárgyalja,hogy az irodai tevékenységek-nek milyen negatív környezetiés egészségi hatásaik van-nak. Ezekhez kapcsolódóanszámtalan gyakorlati tanácsot, ötletet is adarra vonatkozóan, hogyan lehet kis odafi-gyeléssel, szemléletváltással ember- éskörnyezetbarátabb irodai munkahelyeketkialakítani.

A könyvben szó esik többek között azirodai eszközök (papír, írószerek stb.), iro-datechnikai berendezések környezetbarátbeszerzésérôl, használatáról, az energia-és víztakarékosságról. Emellett számosolyan témát is érint, mely a szó szoros ér-telmében véve nem irodai tevékenység,

mégis szorosan összefügg azirodai munkával, és így annakkörnyezeti hatásaival is. Ilyentémák pl. az utazás, a gépjár-mûvek használata, az étke-zés-étkeztetés, illetve a ren-dezvények, tárgyalások lebo-nyolítása. A könyvben sok ér-dekes eset, konkrét példa ésa gyakorlati megvalósítástsegítô tipp található. A kiad-vány utolsó részében többmelléklet is szerepel, mely –

egyebek mellett – saját irodánk környezetihatásainak felmérésében, környezetbarátirodai eszközök beszerzésében ad segít-séget.

Cím: Zöld iroda kézikönyvSzerzôk: Antal Orsolya és Vadovics Edina

Kiadja: KÖVET-INEM HungáriaTerjedelem: A/4, 234 oldal, színes

Ár: 3500 Ft + ÁFA (5%)Megrendelhetô: a KÖVET-nél drótpostán(info@kovet.hu) vagy faxon (1/473-2290)

Zöld technológiaLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

18

Ha a takarítás kerül szóba, mindannyian atisztítószerekre asszociálunk. Azt gondoljuk,hogy tisztaságot csak ezek segítségével nyer-hetünk. Pedig tudjuk, hogy a vegyi anyagokrengeteg kárt okoznak. Elôállításuk folyama-tában rengeteg káros melléktermék keletke-zik, felhasználásukkor a felületeken nemcsaktisztítanak, de ártanak is felületroncsoló hatá-sukkal, a tisztítószert használó ember egész-ségét is rontják, mert a bôrön át felszívódva,vagy a nyálkahártyán át bejutva allergiát vált-hatnak ki; majd kikerülve a csatornába továbbfolytatják „tisztító” tevékenységüket, ártva avizek élôvilágának. Végül visszajutnak hoz-zánk, mi pedig felhasználjuk ôket mindennapiéletünk során, nemcsak takarításkor, hanemjut belôle bôven ételünkbe, italunkba is.

Sokan szeretnek környezetbarátabb módontakarítani, de nem ismernek más módszert.Pedig létezik…

Többen hallottak már a mikroszálas mód-szerrôl, úgy tudják, ez az elsô technológia,mely a környezetbarát takarítást hivatottmegvalósítani.

Létezett azonban a mikroszál kifejlesztéseelôtt is egy környezetkímélô tisztítási techno-lógia, mely a „fizikai-mechanikai takarítás”nevet viselte. A fejlesztô saját magán ésmunkatársain is megtapasztalta a vegyi tisz-títószerek emberi szervezetre gyakorolt károshatását. Éveken át tartó kutatás során kifej-lesztett és szabadalmaztatott egy eljárást,melynek segítségével lehetôvé vált egy olyantisztítószövet elôállítása, mely mellett a taka-rítás során elég volt csak tiszta vizet hasz-nálni. A speciális finom rostok milliói képesekvoltak arra, hogy a tisztítás során még a ma-kacs szennyezôdés- és zsírrészecskéket isfellazítsák, feldarabolják és magukba szívják.A szennyezôdés mértékétôl és a tisztítandófelületek fajtájától függôen különbözô szálki-képzésû textileket fejlesztettek ki, melyek amunkához szükséges tulajdonsággal, tisztítóerôvel rendelkeztek. A felület nagysága, hoz-záférhetôsége, a gyors és hatékony takarításmegvalósítása érdekében különbözô formátu-mú eszközöket (kendô, kesztyû, felmosó mop,ablaktisztító szerkezet) terveztek és valósítot-tak meg.

A technológia fizikai és mechanikai hatás-mechanizmusának köszönhetôen a háztartás-ban és az iparban a tisztítószereknek többmint 95%-át megtakaríthatta a felhasználó.A „fizikai-mechanikai” elven mûködô textileknagyon jó tisztítóerôvel rendelkeztek, azon-ban a szennyezôdés kb. 30%-át vízben oldottállapotban a felületen hagyták, azt át kellett tö-rölni. Ezért aztán a speciális szálakat pamut-szálakkal keverték, hogy tökéletesítsék azeredményt.

Az ipar robbanásszerû fejlôdése nyomán amodern textilipari gépek segítségével lehetô-vé vált az egyre vékonyabb tisztítószálak elô-állítása, megszülettek az elsô „high-tech” ter-mékek.

Mit is jelenta „mikroszál” kifejezés?

A mikroszál olyan forradalmi találmány, amelyék alakú poliamid / poliészter szálakból áll.Ezek olyan vágott szálak, vagyfonalon belüli önálló szálak,amelyek finomsága kevesebb,mint 1 decitex (1 gramm/10 000méter). A szálakat apró pici„hurkokká és horgokká” szövik.A mikroszálas textilhez nemszükséges (sôt, sok esetbentilos) tisztítószert használni. Avíz fellazítja, a milliónyi kis „hurok és horog”éles éle eldarabolja és foglyul ejti a szennye-zôdést, amelyet az anyag magában tart. Ígykiküszöbölhetjük az ártalmas tisztítószer al-kalmazását. Az elemi szálak felépítésébôladódó kapilláris hatás fokozza a nedvszívó-képességet, amely lehetôvé teszi, hogy egy-szerre tisztítsunk és fényesítsünk a mikroszá-las textilekkel.

A parányi elektrosztatikus szálak mágnes-ként vonzzák magukhoz a port elektromos töl-tésük révén, a porszemeket az anyag magá-ban tartja, karc nélkül tisztít, tehát nagy elô-nye, hogy akár kényes felületeken (legyenaz üveg, CD vagy kerámia) és szárazon ishasználható.

Erôs szennyezôdések tisztítása esetén atechnológia kiegészíthetô környezetkímélôtisztító-, ápolószerekkel.

Amit viszont ne tegyünk: klórtartalmú fer-tôtlenítôszerrel, valamint erôs savakkal nekombináljuk ezt a technológiát. A textilekettisztításkor ne kezeljük öblítôszerrel!

A fizikai-mechanikai technológia darabjaiigen jól kombinálhatók a high-tech textilekkel.Extrém esetektôl eltekintve a környezetbaráttechnológia napi és alaptakarításhoz egya-ránt jól használható:

• épületek professzionális belsô tisztítására;• portörlésre, száraz tisztításra;• üveg, tükör, csempe és mûanyag tisztí-

tásra;• polírozásra, vaxolásra;• optikai és elektronikai berendezések tisztí-

tására.Felvetôdik a fertôtlenítés feladata, mely el-

képzelhetetlen kémiai szer nélkül. A Viktóriaállamban, a „Bernard Health & Associates” ál-tal végzett mikrobiológiai vizsgálat mást mutat.

A teszt, amelyet jóváhagyott a NATA, Victo-ria állam hatósága és az Élelmiszer ElemzôTársulat számára készült.

A minôsítés célja annak bemutatása volt,hogy a baktériumok eltávolíthatók különbözôtisztítókendôkkel a természetes és mestersé-ges úton szennyezett sima, rozsdamentesacélfelületekrôl, valamint a kendôk tiszta víz-zel történô kimosása oly mértékben eltávolítróluk minden mikroorganizmust, hogy nemtörténik meg a szennyezôdés másik felszínrevaló átvitele.

A vizsgálat módja

Nemesacél felületet nyers hússal, illetve bak-tériumtenyészetekkel fertôztek (szennyeztek),egy baktériumra nézve a számlálás a nyershús esetén kapott 4000, és a baktérium te-nyészetnél kapott 21 millió érték közötti válto-zást eredményezte. A felületeken a kendôk

különbözô kombinációival vé-geztek tisztítást. Mindegyik fe-lületet megvizsgálták a vissza-maradó organikus szennyezô-désekre nézve.

A „higiénikus”, illetve „bizton-ságos” szint küszöbértékénektipikusan kevés, egy számjegyûorganizmusszámnak kell len-

nie, a tesztek eredményei eme küszöbérté-ken belül voltak.

A Bernard Heath & Associateskövetkeztetései

• Bár a tisztító technológia nem sterilizálja afelületeket, a kendôk eltávolítják az összesételmaradékot és folyadékot a sima, rozsda-mentes acélfelületekrôl, miközben jelentôsencsökkentik a mikroorganizmusok számát,mely < 10 sejt/10 cm2 értéket mutat.

• A tisztító technológia leegyszerûsíti a tisztí-tást, egylépéses módszert használva azételmaradékok és a baktériumok egyidejûeltávolításánál.

• Nagyon csekély az „átszennyezés” aszennyezett felület tisztítására már használttisztítókendô és a steril felület között, meg-mutatva, hogy a vízben történô kimosás alegtöbb organizmust eltávolítja, illetve az or-ganizmusok „csapdába” esnek a rostszálakközött.

• Nincs jelentôs különbség a szennyezés át-vitelében a kimosott és mosatlan törlôken-dôk között.

A www.ha-ra.com.au/bacteria_test.htm oldalonmegtekinthetô az eredeti teszt.

Felvetôdhet a kérdés: vajon mit fogadunkel fertôtlenítésnek? A fertôzô mikroorganiz-musok elpusztítását, vagy a felületrôl való el-távolítását? Mindenesetre ez a vizsgálat újtávlatokat nyit a környezetbarát takarítás mégszélesebb körben való felhasználásában.

Napjainkban már megjelentek a high-techújabb darabjai: nanotechnológiával elôállítotttisztító textíliák.

Összefoglalva a módszer elônyeit:• költségmegtakarítás, kisebb fenntartási

költségek;• hosszú élettartam;• tökéletes tisztaság, higiénia;• környezetvédelem (víztakarékosság,

vegyszermentesség);• felhasználó védelem;• széles körû alkalmazhatóság.

Kántor JánosnéKántor Tisztítástechnika Kft.

info@ha-ra.hu

Környezetbarát takarítás

Tagvállalati hírekLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

19

ISO 14001:2004 TANÚSÍTÁSELSÔKÉNT A DENSO GYÁRTÓMAGYARORSZÁG KFT-NÉL

A székesfehérvári DENSO Gyártó Magyar-ország Kft. (DMHU) 2005. április 11-12-éntartotta „szokásos” ISO 14001 szabványszerinti ellenôrzô auditját. A felülvizsgálatiprogramban szerepelt már az új, ISO14001:2004 pontjainak összevetése a ko-rábbi szabvánnyal. A folyamatszemléletûintegrált rendszernek köszönhetôen doku-mentációs rendszerünk nagyrészt megfe-lelt az új irányítási rendszer-követelmé-nyeknek. Néhány ponton, mint például akülsô kommunikáció dokumentálása, vagya kézikönyv régi szabványra való hivatko-zása, elvégeztük a szükséges helyesbítôintézkedéseket, így 2005. április 12-én aDMHU, a Lloyd’s Register nyilvántartásaalapján, a Környezetirányítási Rendszertbevezetett, mûködtetô, és tanúsított szer-vezetek közül elsôként kapta meg az ISO14001:2004 szabvány szerinti tanúsító ok-levelet.

Gärtner Szilvia sgartner@denso.hu

* * *

BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓA MOL RT. DUNAI FINOMÍTÓJÁNÁLBefejezéshez közeledik a MOL Rt. DunaiFinomítójának területén végrehajtottszennyvízkezelési beruházás.

Korábban a különbözô szennyezettségûvizek összekeveredve érkeztek a tisztítóba.Az új csatornaszétválasztó rendszerrel azerôsen, ill. a kevésbé szennyezett vizeketszétválasztják, azokat külön tisztítják, ami-nek eredményeként a tisztító mérete ésenergiafelhasználása kisebb, hatékonysá-ga pedig jobb lesz. Az új tisztítómû a tech-nológiai vizek tisztítására épült. A berende-zés összetett vezérlô és felügyeleti rend-szerrel rendelkezik, mely automatikusan ér-zékeli a szennyezô anyagok koncentráció-ját, és ennek megfelelôen módosítja a tisz-títás folyamatát. Így biztosítható, hogy atisztítóból a Dunába kerülô víz minôségemindig a megengedett határértékeken be-lül maradjon. A szennyvíztelep mellett üze-melô hulladékégetô-mû korszerûsítése is aprojekt része. Új biztonságtechnikai és irá-nyítástechnikai rendszert helyeztek üzem-be, a nehézfémtartalom csökkentése érde-kében pedig a füstgázmosó berendezéselfolyó vizének kezelését is végrehajtották.

forrás: Magyar Elektronika 2005/4.

Tagvállalatainkról

A KÖVET az Európai Bizottság Környezetvé-delmi Fôigazgatóságának megbízásából 10magyar kisvállalkozást készít fel az EMASrendeletnek megfelelô környezetközpontú irá-nyítási rendszer (KIR) kiépítésére és mûköd-tetésére.

Az „EMAS Egyszerûen” módszer kidolgozá-sakor a cél az volt, hogy a csoportos felkészí-tés során a kis- és középvállalkozások szá-mára leegyszerûsítsék a korábban nagy idô-,pénz- és munkabefektetést igénylô irányításirendszerek bevezetését és mûködtetését. Aprogram jelszava: „10 ember, 10 nap, 10 ol-dal” – az új módszerrel jóval könnyebb dolguklesz a kisvállalatoknak, ha környezeti ténye-zôiket fel kívánják mérni, illetve környezetiteljesítményük javítására törekszenek. Az ígykiépített rendszer megfelel az ISO 14001-esszabványnak és az EMAS rendeletnek. Aprogram alapja a világszerte széleskörûenhasznált ökotérképezés módszer, amely a cégkörnyezeti hatásait a dolgozókat is bevonva,egyszerû, vizuális úton méri fel, és amelyetegyesületünk sikerrel alkalmazott az utóbbiévekben mintegy 60 vállalakozásnál.

A program keretében a következô kilenccéggel kezdtük meg a közös munkát:

• CREW Kft.• Enterol Kft.• GRP Plasticorr Kft.• Hidro-Mobil Kft.• Kamintherm Kft.• Kaposvári Vízmûvek Kft. Szennyvízkeze-

lési Fômérnökség• Premed Pharma Kft.• Sokoró Ökológiai Park Alapítvány• Üveges 2000 Kft.,

illetve tizedikként saját magunknál is kiépítjüka rendszert, hogy az új módszert „résztvevôiszemmel” is lássuk és reményeink szerint si-keresen megszerezzük az EMAS-hitelesítéstegyesületünkre.

A módszer további népszerûsítése érdeké-ben együttmûködünk romániai partnerünkkel,a Polgár-Társ Alapítvánnyal, amely szinténrészt vesz a képzéseken és a helyi illetôségûSolaris Trade s.r.l. felkészítését végzi.

A mintegy nyolc hónapos program során acégek képviselôinek négy képzést tartunk,melyek mindegyikén a PDCA ciklus egy-egyelemét részletezzük (tervezés, végrehajtás,ellenôrzés, javítás). Ezen kívül három helyszí-

ni látogatásra kerül sor, amelyek során vég-zünk egy ökotérképezést, hogy azonosítsuka környezeti tényezôket, tartunk egy képzést

a vállalkozásoknál, illetve lefolytatunk egybelsô auditot. A cégek számára két tapaszta-latcserét is szervezünk, hogy megoszthassákegymással gyakorlati megoldásaikat és ta-pasztalataikat.

Április folyamán minden vállalkozásnálmegtörténtek az ökotérképezések, ami alapjátadja a környezeti tényezôk azonosításának,a környezeti célok és programok kialakításá-nak. A céglátogatás során segítséget nyújtot-tunk a környezeti politika kialakításában és ajogszabályi követelmények azonosításában is.

Az elsô két képzést március elején és ápri-lis végén megtartottuk, amelyeken részletesenfoglalkoztunk a környezetközpontú irányításirendszer tervezésével, illetve bevezetésével.A képzéseken a környezetvédelmi munkatár-son kívül több vállalkozástól a felsô vezetô ismegjelent, ami mutatja a vezetés elhivatottsá-gát. A második képzésen lehetôséget adtunk,hogy a vállalatok képviselôi beszámoljanakeddigi eredményeikrôl és nehézségeikrôl,egymás tapasztalataiból tanulhassanak, se-gíthessék egymást.

Jelenleg a vállalatok munkatársainak kép-

zése zajlik, melynek folyamán tudatosítjuk akörnyezetvédelem fontosságát a dolgozók kö-rében, illetve rávilágítunk arra, ki milyen ha-tással lehet saját munkája során a vállalatkörnyezeti terhelésére.

A tervek szerint akár már idén bôvülhet amagyarországi EMAS hitelesített vállalatokszáma néhány kis- és középvállalkozással.

Pap Imrepap@kovet.hu

EMAS egyszerûen – munkabeszámoló„10 ember, 10 nap, 10 oldal”

JogszabályokLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

20

Általános

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisz-ter 34/2005. (VI. 15.) FVM rendelete a NemzetiVidékfejlesztési Terv alapján a központi költ-ségvetés, valamint az Európai Mezôgazdasá-gi Orientációs és Garancia Alap GaranciaRészlege társfinanszírozásában megvalósu-ló agrár-környezetgazdálkodási támogatásokigénybevételének részletes szabályairól szó-ló 150/2004. (X.12.) FVM rendelet módosítá-sáról

Változtatások a támogatás forrását, azigénybevevôt, a felhasználható növényvédôszereket, a támogatási követelményeket, atámogatási szempontok értékelését illetôen.

Az egészségügyi miniszter 10/2005. (IV. 12.)EüM rendelete a rendkívüli eseményekkel, ka-tasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adat-közlés rendjérôl

A rendelet meghatározza az egészségügyiszolgáltatást nyújtó egyéni egészségügyi vál-lalkozó, jogi személy és jogi személyiség nél-küli szervezetek – kivéve a büntetés-végre-hajtási szervek egészségügyi szolgáltatóit –,illetve az Egészségügyi Minisztérium irányítá-sa, illetve felügyelete alá tartozó szervezetekfeladatait.

Az egészségügyi miniszter, valamint a föld-mûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter9/2005. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendeletea növényekben, a növényi termékekben és afelületükön megengedhetô növényvédôszer-maradék mértékérôl szóló 5/2002. (II. 22.)EüM-FVM együttes rendelet módosításáról

Határértékek módosulása az Európai Unióvonatkozó irányelveinek való megfelelés biz-tosítása céljából.

A Kormány 51/2005. (III. 24.) Korm. rende-lete a területfejlesztés intézményei törvényes-ségi felügyeletének részletes szabályairól

A törvény meghatározza a közigazgatásihivatal vezetôjének jogait és kötelességeit, afelügyelô biztos jogállását és kirendelését.

A Kormány 50/2005. (III. 23.) Korm. rende-lete a katasztrófák elleni védekezés irányítá-sáról, szervezetérôl és a veszélyes anyagok-kal kapcsolatos súlyos balesetek elleni véde-kezésrôl szóló 1999. évi LXXIV. törvény vég-rehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm.rendelet módosításáról

A Védekezési Munkabizottság megalakítá-sára vonatkozó elôírások módosítása.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter3/2005. (II. 22.) KvVM rendelete egyes kör-nyezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyifeladat- és hatásköröket megállapító minisz-teri rendeletek módosításáról

Az elkobzott védett természeti értékekkelkapcsolatos intézkedésekrôl szóló 19/1997.(VII. 4.) KTM rendelet, a szakmai vizsgákszervezésére jogosult intézményekrôl szóló5/1998. (II. 20.) KTM rendelet, a területi Víz-gazdálkodási Tanácsról szóló 5/1998. (III. 11.)

KHVM rendelet, a barlangok nyilvántartásá-ról, a barlangok látogatásának és kutatásánakegyes feltételeirôl, valamint a barlangok ki-építésérôl szóló 13/1998. (V./.) KTM rendelet,a vízügyi igazgatási szervezet vízrajzi tevé-kenységérôl szóló 22/1998. (XI.6.) KHVM ren-delet, a vízminôségi kárelhárítással összefüg-gô üzemi tervek készítésének, karbantartásá-nak és korszerûsítésének szabályairól szóló21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes ren-delet, az ivóvízkivételre használt vagy ivóvíz-bázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halakéletfeltételeinek biztosítására kijelölt felszínivizek szennyezettségi határértékeirôl és azokellenôrzésérôl szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVMrendelet és a használt szennyvizek kibocsátá-sának mérésérôl, ellenôrzésérôl, adatszolgál-tatásról, valamint a vízszennyezési bírság sa-játos szabályairól szóló 7/2002. (III. 1.) KöMrendelet módosítása.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter5/2005. (II. 22.) KvVM rendelete a környezet-védelmi és a vízügyi célelôirányzat felhaszná-lásának és ellenôrzésének szabályairól szóló3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet módosításáról

A KÖVI források felhasználási szabályai-nak módosulása.

Levegôszennyezés

2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gá-zok kibocsátási egységeinek kereskedelmérôl

A törvény meghatározza a kibocsátási en-gedély kötelezettsége alá esô tevékenysége-ket, és szabályokat állít fel a kibocsátásoknyomon követése, jelentése, a jelentések hi-telesítése terén. Meghatározza a Nemzeti Ki-osztási Terv és a Nemzeti Kiosztási Lista tar-talmát, alapelveit, valamint rendelkezik a kibo-csátási egységek kiosztásával, kereskedel-mével kapcsolatban.

Vízgazdálkodás, vízvédelem

A Kormány 47/2005 (III. 11.) Korm. rendeleteaz ivóvíz minôségi követelményeirôl és az el-lenôrzés rendjérôl szóló 201/2001. (X. 25.)Korm. rendelet módosításáról

Az üzemeltetôre vonatkozó elôírások mó-dosítása és a 2006. december 25-ig, valaminta 2009. december 25-ig teljesítendô feladatokmeghatározása települési bontásban.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter7/2005. (III. 1.) KvVM rendelete a felszín alat-ti víz állapota szempontjából érzékeny terüle-teken levô települések besorolásáról szóló27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet módosítá-sáról

A felszín alatti víz szempontjából fokozottanérzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, vala-mint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízmi-nôség védelmi területen lévô települések be-sorolásának a módosítása.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter,valamint a belügyminiszter 6/2005. (II. 22.)KvVM-BM együttes rendelete a települések

ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon törté-nô besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.)KvVM-BM együttes rendelet módosításáról

A települések jellemzô minôsítését tartal-mazó melléklet módosítása.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési mi-niszter 9/2005. (II. 18.) FVM rendelete a föld-mûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter fel-ügyelete alá tartozó szervek katasztrófák el-leni védekezésének irányításáról és feladata-iról szóló 42/2001. (VI. 15.) FVM rendelet mó-dosításáról

A katasztrófavédelemben résztvevô szer-vezetek feladatainak a módosítása.

Természetvédelem

10/2005. (V.13.) KvVM rendelet a KiskunságiNemzeti Park Igazgatóság illetékességi terü-letén lévô védett természeti terület erdôrezer-vátummá nyilvánításáról

Meghatározott, összesen 249,7 hektár kiter-jedésû terület erdôrezervátummá minôsítéseNagybugaci Ôsborókás Erdôrezervátum né-ven.

16/2005., 17/2005., 18/2005., 19/2005. (V. 5.)TNM rendeletek vízpart-rehabilitációs szabá-lyozási követelményekkel érintett területek le-határolásáról és vízpart-rehabilitációs tanul-mánytervek elfogadásáról

Csopak, Kôvágóörs, Paloznak és Szántódterületére vonatkozó elôírások.

Energia

89/2005. (V. 5.) Korm. r. a nukleáris létesítmé-nyek nukleáris biztonsági követelményeirôl ésaz ezzel összefüggô hatósági tevékenységrôl

A rendelet meghatározza a Nukleáris Biz-tonsági Szabályzatokat, melyek követelmé-nyeinek teljesülése a tevékenység folytatásá-hoz szükséges hatósági engedély megadásá-nak a feltétele. A rendelet meghatározza aNukleáris Biztonsági Hatóság tevékenységét,a szakhatóságok közremûködését, az enge-délyes (korábbi engedélyes) kötelezettségeit,az idôszakos biztonsági felülvizsgálat követel-ményeit, a nukleáris létesítmény üzemzavar-ra, nukleáris veszélyhelyzet és baleset bekö-vetkezésére való felkészülésére és az elhárí-tásuk érdekében folytatott tevékenységekrevonatkozó követelményeket.

A Kormány 42/2005. (III. 10.) Korm. rende-lete a bioüzemanyagok és más megújulóüzemanyagok közlekedési célú felhasználá-sának egyes szabályairól

A rendelet meghatározza a bioüzemanya-gok körét, forgalmazásuk és felhasználásukmódját, a forgalmazó kötelezettségeit.

Egyéb

A közúti jármûvek forgalomba helyezésévelés forgalomban tartásával, környezetvédelmifelülvizsgálatával és ellenôrzésével, továbbáa gépjármûfenntartó tevékenységgel kapcso-latos egyes közlekedési hatósági eljárásokdíjairól szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendeletmódosításáról

Új jogszabályok 2005. február–május

KÖVET-programokLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

21

Az Ecoland program a kis- és középvál-lalkozások, illetve ipari parkok fejleszté-sét szolgáló nemzetközi projekt része.

A program célja a dél-dunán-túli régióban mûködô vállalko-zások környezeti teljesítmé-nyének javulását elôsegíteni.A program részeként 2005 áp-rilisában és májusában a KÖ-VET szakértôi képzést tartot-tak, melynek során a Dél-Du-nántúli Regionális FejlesztésiÜgynökség Kht. és az R-Qua-lity Kht. munkatársai elmélet-ben és gyakorlatban is megis-merkedhettek az ökotérképe-zés módszerével.

A képzés keretében zajlóöko-térképezések több telep-helyen valósultak meg. A prog-ram segítségével a KÖVETszakértôi és a képzésben

résztvevô szakemberek eddig összesen12 helyszínen öko-térképeztek.

Az öko-térképezések során több problé-ma és számtalan jó gyakorlat került rögzí-

tésre. Az ezekrôl összeállított lista egyrésztsegíti partnereinket abban, hogy meg tud-ják határozni azokat a környezetvédelmiproblémákat, amiket a megfelelô intézke-dés kiválasztásával orvosolniuk kell. Más-részt ösztönzi ôket arra, hogy a már kiala-kult jó gyakorlatokat megtartsák, sôt széle-sítsék ezek körét. A dolgozókkal a helyszí-nen kitöltetett kérdôívek általában tükröz-ték az öko-térképezések eredményeit, deelôfordult pozitív, illetve negatív irányú el-térés is ezektôl. A dolgozók bizonyos ese-

tekben túl szigorúak, máskor„az üzemi vakságnak köszön-hetôen” túl elnézôek voltaksaját munkahelyükkel kapcso-latban.

Az elvégzett öko-térképezé-sekrôl a Dél-Dunántúli Regio-nális Fejlesztési ÜgynökségKht. és az R-Quality Kht. mun-katársai a KÖVET által kifej-lesztett minta szerint készítikel a jelentéseket. Ezek tartal-mazzák a feltárt problémák ésjó gyakorlatok listáját, a dolgo-zók által kitöltött kérdôívekvégeredményét és az ezekalapján elkészített ökocsillagdiagramot is. (Az Ökocsillag el-készítésekor a felmért kategó-

riákban [víz, talaj, levegô, energia, hulladé-kok, kockázatok] és ezeken belül alkategó-riákban szerzett információk alapján érté-

keljük a vállalat környezeti teljesítményét.)A jelentést a tapasztalatok általános érté-kelése és a javaslatok összefoglalása zár-ja, emellett minden öko-térképezésrôl is-mertetô prezentáció is készül.

Reméljük, hogy a KÖVET-ek és társaikmunkája idôvel beérik majd, és a dél-du-nántúli régiót a közeljövôben már csakEcolandként fogják emlegetni a határon in-nen és túl…

Havasi Péterhavasi@kovet.hu

Megrendelem a negyedévente megjelenô Lépések címû szaklapot az alábbi áron:� 4500+ÁFA – önköltségi ár� 1500+ÁFA – kedvezményes ár (magánszemélyek számára)� ingyenes – KÖVET tagok számára� 7500+ÁFA – KÖVET támogatók számára (támogatom az Egyesületet törekvéseiben)Postacím

Név: .............................................................. Beosztás: ................................................................Szervezet: .................................................... Cím: ........................................................................Telefon: ........................................................ Fax:.........................................................................E-mail: ..........................................................

Számlázási cím (ha különbözik)Szervezet: .................................................... Cím: ........................................................................Dátum........................................................... Aláírás ....................................................................

Kérjük, küldje vissza a következô faxra: (1) 473 22 91 vagy postán a következô címre: 1387 Budapest 62., Pf. 17.

Lépések... megrendelôlap

Ecoland – munkabeszámolóMár több, mint fél éve, hogy elindultak a KÖVET-ek megalapítani Ecoland-et.

Vittek magukkal hamuba sült öko-térképeket és ropogós kérdôíveket.Munkájuk érdekes és eredményes volt.

Ennek tapasztalatait szeretnénk megismertetni kedves olvasóinkkal.

Helyszín

1. PVV Rt.- Vásártér, Pécs

2. PVV Rt. – Irodaház, Pécs

3. Videoton - Szerszámkészítô üzem, Kaposvár

4. Videoton - Mûanyag üzem, Kaposvár

5. Gyermekkórház, Pécs

6. Mezôszél utcai ált. isk, Pécs

7. SHS Kft. - Könyvelô Iroda, Mágocs

8. SHS Kft. - Termelôi Csoportok iroda, Mágocs

9. Baranya Tégla kft., Alsómocsolád

10. PVV Rt. Vásárcsarnok, Pécs

11. Pannon Spirál kft, Kaposvár, Videoton Ipari Park

12. Remler-Csapó kft, Kaposszekcsô, Dombóvári Ipari Park

KÖVET-hírekLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

22

Új tagvállalatainkHewlett-PackardMagyarország Kft.

A Hewlett-Pac-kard a különfélemagánfelhasz-nálói és üzletiinformatikai ter-mékek, techno-lógiák, megoldá-sok és szolgál-tatások vezetô, nemzetközi szállítója. A vál-lalat kínálata átfogja az informatikai infrast-ruktúra, a személyi számítástechnika, anagyvállalati informatika, a globális szolgál-tatások, valamint a nyomtatás és képalkotáspiacait.

A HP fô üzleti célkitûzése olyan korszerûinformatikai termékek elôállítása, amelyekelôsegítik az ismeretek bôvítését, nagymér-tékben hozzájárulnak az egyéni, valamint aszervezetben végzett munka hatékonyságá-nak növeléséhez, és üzleti, társadalmi érté-ket teremtenek. A cég elsôsorban teljes kö-rû megoldásairól, szolgáltatásairól, valamintinnovatív, magas színvonalú termékeirôl is-mert a felhasználók körében.

Piaci szerepének értelmezésekor nemszabad figyelmen kívül hagyni, hogy hazaiforgalmát meghaladó nagyságrendben résztvesz a hazai értékteremtésben: a HP teljesmagyarországi bevételének immár mintegy70%-át bonyolítja magyar partnerein keresz-tül. Ily módon több ezer magyar vállalkozásforgalmának és eredményének nagy részeHP termékekhez és szolgáltatásokhoz kötô-dik, s a magyar szakemberek tízezrei kap-csolódhatnak be közvetlenül a világinforma-tika fô áramába. Nem túlzás azt állítani, hogya HP áttételesen és közvetlenül ma Magyar-ország egyik legnagyobb munkaadója.

A HP mint a hazai informatikai piac legna-gyobb szereplôje, jelentôs részt vállal az in-formációtechnológia társadalmi-gazdaságihasznosításában, melyhez nemcsak szak-emberei révén járul hozzá, de aktív szerep-lôje is a hazai tudásalapú társadalom meg-teremtésének. Célunk, hogy minden felhasz-nálónk, legyen magánember, kis-, közepesvállalat, vagy éppen multinacionális cég, azEurópai Unióban is sikeresen megállja a he-lyét a maga területén. Mindemellett lehetô-ségünk és kötelességünk is, hogy a társa-dalmi szerepvállalásban is elsôk legyünk.Hogy a jövônk hatékonyabb és praktikusabblegyen.

Malik Adriennprogram menedzserTel.: +36 (1) 229-9632Fax: +36 (1) 229-9000adrienn.malik@hp.comwww.hp.hu

PHOENIX Rubber Gumiipari Kft.

Az 1966-ban alapított, nagy gyártási tapasz-talattal rendelkezô szegedi gumigyár a Phoe-nix AG leányvállalataként mûködött egészen2000 novemberéig. Ekkor a hevederek és gu-milemezek gyártásával foglalkozó üzemrészConveyor Belt Systems Phoenix GumiipariKft. néven külön vált, míg a Taurus EmergéGumiipari Kft. neve 2001 májusától PhoenixRubber Gumiipari Kft.-re változott. 2005. ja-nuár 1-tôl pedig a Continentál csoporthoz tar-tozó Contitech AG részeként üzemel.

Cégünk vezetése mindig is magáénak érez-te a környezet védelmének ügyét. A környe-zetvédelem sokszor nem önálló intézkedések-ben jelent meg, hanem integrálódott másszempontú döntéshozatali folyamatokba,amely a legtöbbször gazdasági elônyt is je-lentett (pl. hulladékok csökkentése, optimali-zált vízhasználat, energiaszükséglet csökken-tése stb.). Ennek érdekében vezettük be 1997-ben – Magyarországon az elsôk között – azISO 14001: 1997 szabvány szerint tanúsítottkörnyezetközpontú irányítási rendszerünket.

2001-ben az ISO 14000 keretein belül lét-rehoztuk környezeti értékelô rendszerünket,amelynek segítségével számszerûsítve nyo-mon követhetô a cég környezeti teljesítmé-nye. Az ISO szabvány elôírásainak betartá-sán kívül 2001-ben tettük elôször közzé acég környezetvédelmi jelentését, amit 2003-ban követett egy újabb.

A Kft. termékei közül az egyik legfontosabba gumikeverék elôállítása évi mintegy 20 ezertonna mennyiségben. Keverôüzemünk elsô-sorban a telephelyen mûködô PHOENIX cé-geink igényét elégíti ki. Az 1999-ben átadottúj félautomata adagolórendszerrel ellátott ke-verôsornak köszönhetôen levegôszennyezôforrásaink egy része megszûnt, a fennmara-dók kibocsátása pedig nagyságrendekkelmérséklôdött.

Magas szintû feldolgozottsággal rendelke-zô termékeink az ipar számos területén hasz-nált tömlôk, amelyek gyártása és fejlesztésenagy múltra tekint vissza. Számos, saját mér-nökeink által kifejlesztett szabadalom birtoko-sai vagyunk, közülük is kiemelkedik – minttechnikai érdekesség – a világon egyedülállómódon 200 méteres hosszban gyártott mély-fúró tömlô. Tömlôinket szerte a világon hasz-nálják az olajbányászatban, anyagszállításra,jármûvekben és egyéb speciális feladatokra.

Jóri Zoltánmunkabiztonsági és KIR vezetôTel.: 62/566-902Jori.Zoltan@phoenix-rubber.huwww.phoenix-rubber.hu

PVV Pécsi Városüzemelési ésVagyonkezelô Részvénytársaság

2000. december 14-énkezdte meg mûködé-sét a Pécsi Városüze-melési és Vagyonke-zelô Rt.

Pécs Megyei JogúVáros Önkormányzataolyan szervezetet kí-vánt létrehozni, melyhatékonyan, eredmé-nyesen és költségér-zékenyen látja el a város közüzemi feladata-it magas színvonalon, a minôség teljes körûgarantálásával, hogy kiérdemelje a lakosság,a társaság munkavállalói és a tulajdonosaielégedettségét.

A részvénytársaság feladata, hogy a tulaj-donában lévô ingatlanokat, illetve épített kör-nyezetet – a 2000 éves város hagyományaitszem elôtt tartva – folyamatosan fejlessze,ápolja.

A PVV Rt. állást foglalt a minôség- és kör-nyezetbarát tevékenység mellett. A társaságvezetése szükségesnek tartotta az MSZ ENISO 9001:2001 minôségirányítási és azMSZ EN ISO 14001:1997 környezetközpon-tú irányítási rendszerek bevezetését, aszabvány elôírásainak való megfelelést, ésezáltal a tanúsítás megszerzését.

Az elmúlt két év során a társaság 31 kör-nyezetvédelmi programot indított. Társasá-gunk a kibocsátások, valamint környezetiterhelés csökkentése és a környezettudatosgondolkodás erôsítése érdekében a 2005.évben több új környezetvédelmi program-ban vesz részt.

Az egyik ilyen új program keretében társa-ságunk belépett a KÖVET–INEM Hungáriatagjai sorába, valamint az ÖKOPROFITprogram tevékeny részese.

A PVV Rt. mint környezettudatos irányítá-sú szervezet célja, hogy a tevékenység, a ki-bocsátott termékek és szolgáltatások minélkevésbé terheljék a munkahelyi, települési,természeti környezetet, valamint az egész-séget.

Munkánkat a hosszú távú sikeres gazda-sági tevékenység, az érdekelt felekkel foly-tatott, kölcsönös elônyökön alapuló együtt-mûködés, a természeti erôforrások kíméle-tes és takarékos használata vezérli.

Valljuk, hogy a tanúsítás megszerzéseegy életre való elkötelezettséget jelent a mi-nôségi munka mellett.

Bogyay Zoltánminôség- és környezetirányítási vezetôTel.: 72/801-704; Fax: 72/801-702bogyay@pvvrt.huwww.pvvrt.hu

KÖVET-hírekLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

23

RQC RegionálisMinôségbiztosítási Központ Kft.

Az RQC Regionális Minô-ségbiztosítási Központ Kft.jelen van az ország vala-mennyi régiójában, és agazdasági élet legtöbbszektorában rendelkezikreferenciákkal. Két fô tevé-kenységgel, tanácsadással és képzésselsegítjük vevôink menedzsment rendszeré-nek fejlesztését.

Komplex szolgáltatásokat nyújtunk, me-lyek eredménye vevôink hatékonyságánaknövekedése. Ennek szellemében tanács-adási és képzési projektjeink lehetôségetnyújtanak vevôink számára többek között azönértékelési modellek, a problémamegoldótechnikák, a vevôi elégedettség vizsgálata,a céltudatos szervezetfejlesztés és egyébszervezeti hatékonyságot növelô módszerekalkalmazására is.

Éves képzési kínálatunk mellett egyediigényeket kielégítô oktatási csomagokkal ál-lunk vevôink rendelkezésére.

Tevékenységünk környezetvédelmi vonat-kozásait tekintve szolgáltatásaink közöttszerepel az ISO 14001:2004 szabvány ésaz Európai Parlament és Tanács 761/2001„EMAS” rendelet szerinti környezetközpontúirányítási rendszerek kialakítása. Tanács-adásaink során hangsúlyt fektetünk vevôinkminôség- és környezettudatosságának ki-

alakítására és fejlesztésére. Tanfolyamainkkiterjednek a környezeti szakemberek kép-zésére, mint pl. a környezetirányítási mun-katárs, illetve környezeti rendszermene-dzser (EOQ bejegyzésû) tanfolyamunk.

Minôségirányítási rendszerünk a MSZ ENISO 9001:2001 szabvány szerint tanúsított.Képzési tevékenységünket akkreditált fel-nôttképzési intézményként végezzük.

Társaságunk tagja a Minôségügyi Tanács-adók Szövetségének (MTSZ), a Magyar Mi-nôség Társaságának (MMT), az Európai Mi-nôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bi-zottságának (EOQ MNB) és a KÖVET-INEMHungáriának.

Puska Józsefügyvezetô igazgatóTel./Fax: +36 (72) 522-613, 522-614 rqc@rqc.huwww.rqc.hu

Új tagvállalataink között tarthatjuk még szá-mon a Budapest Airport Rt-t, a Crew Kft-t ésa Premed Pharma Kft-t, amelyek lapunk kö-vetkezô számában fognak bemutatkozni. A2005-ös évben kilépô vállalatok (elsôsorbanfinanciális gondok miatt): Siemens InvestorKft., Eurocabinet Kft., Qualiprod Kft. és azOkker Kereskedôház Kft. Tagvállalatainkszáma így jelenleg 75.

Havasi PéterIdén március elejétôl vagyok a KÖVET munkatársa. A szolgáltatásicsoportban dolgozom, mint programvezetô, ezen kívül Magyarorszá-gon én koordinálom az Energiabajnokság elnevezésû nemzetközienergiamegtakarítási versenyt is.

A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási EgyetemFôiskolai Karán diplomáztam, majd az alapképzést követôen ugyanitt szereztem környezetvé-delmi szakigazgatás szervezôi diplomát. Több mint négy éve dolgozom a környezetvédelem-ben. Eleinte a hatósági szférában, késôbb pedig egy tanácsadó cégnél dolgoztam tanácsadó-ként.

Eddigi munkáim során sokféle tapasztalatot szereztem a környezetvédelem területén, külön-féle felfogással és magatartásmóddal találkoztam. A mai nehéz gazdasági helyzetben sok in-tézmény és cég csupán nyûgnek tekinti a környezetvédelmet és minél kevesebb pénzt és idôtkíván áldozni rá, éppen annyit, hogy a minimális szakmai és jogi követelményeknek meg tud-jon felelni. Munkáim során azonban több olyan céggel is kapcsolatba kerültem, amelyek való-ban fontos célnak tekintették a környezetvédelmet és hajlandóak voltak áldozni is rá. Terveim-nek megfelelôen már régóta kerestem azt a munkahelyet és munkaközösséget, ahol hasonlófelfogású emberekkel együtt dolgozva nem csupán a szükséges minimális mértékben, hanemminôségileg magasabb szintû környezettudatos vállalatirányítási rendszer kialakításában ésmûködtetésében tudom segíteni a magyarországi cégeket. A KÖVET, mint nonprofit, kreatívkörnyezetvédelmi egyesület véleményem szerint hatékonyan és eredményesen segíti partner-cégeit a gazdaságilag is elônyös vállalati környezetvédelem kialakításában. A KÖVET-nél eltöl-tött rövid idôszak alapján úgy érzem, hogy megtaláltam számításaimat és remélem, hogy mun-katársaimmal együtt hosszú távon szolgálhatom majd a fenntartható fejlôdést és környezetünkmagas szintû védelmét.

A titkárságot személyes okok miatt a 2005. év elsô felében elhagyta Juranics Judit és HalmayRichárd, így most nyolc fôvel segítjük a tagvállalatokat a fenntartható fejlôdés felé vezetô úton.

Új munkatársunk

Idén is sor kerül a KÖVET éves konferenciájára,ahol átadjuk a Környezeti Megtakarítási Díja-kat. Színvonalas szakmai elôadások és továbbiérdekes programok várják a résztvevôket aKÖVET tízéves fennállása alkalmából is.

Fô témánk:- az elmúlt tíz évet jellemzô vállalati

környezetvédelem- a vállalatok társadalmi felelôssége

az elkövetkezendô 100 évben(ahogyan reményeink szerint alakul)

- a fenntartható fejlôdés.

További információ: Fertetics Mandy

fertetics@kovet.hu

Legyen vendégünk, illetve lehetôségeiszerint támogassa a rendezvény

megvalósítását!

Ünnepeljen Ön is velünk2005. október 18-án!

A KÖVET a környezettudatos szervezeti mûködést segítô,nem nyereségorientált, független szervezet, amely az INEMnemzetközi hálózatának tagja. Politikai vitákban nem foglalállást, tagjai nem „zöld mintavállalatok”, hanem a környeze-tért felelôsséget érzô cégek, amelyek lehetôségük szerintmûködésüket is ezen szempontok szerint alakítják, és ter-jesztik a környezetkímélô mûködésre vonatkozó ismereteket.

A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter-melési központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynekcélja a megelôzô környezetvédelem magyarországi elter-jesztése.

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg. A cikkek aKÖVET jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadonközölhetôk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a kiad-vány színvonalának növelése érdekében.

A hírlevél KÖVET tagoknak ingyenes.További információk:

Fertetics Mandy / KÖVET1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.Levélcím: 1387 Budapest 62., Pf. 17.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291

fertetics@kovet.huZilahy Gyula / TTMK

BKE, 1093 Budapest, Fôvám tér 8.Levélcím: 1828 Budapest 5., Pf. 489.

Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407gyula.zilahy@uni-corvinus.hu

A kiadvány anyaga: CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok

és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült.Megjelenik 900 példányban.

Lépések...a fenntartható fejlôdés felé

Lépések...... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 2. szám (24)

24

Vállalatunk, a VALEOAuto-Electric Magyar-ország Kft. 1993 ótagyártja Veszprémben

piacvezetô autóipari partnereink számára acsúcsminôségû kapcsolók és szenzorokszéles skáláját. 2001-ben a dolgozók és afelsô vezetés részérôl merült fel az igény ar-ra, hogy rendszerbe foglaljuk a magas szín-vonalon mûködô környezetvédelmi tevé-kenységünket, így 10 hónap kemény mun-kájának eredményeképp 2002-tôl ISO 14001rendszer szerinti KIR-t mûködtetünk.

A rendszer folyamatos fenntartása, a tuda-tos környezetvédelmi tevékenység termé-szetesen nem ingyenes és nem könnyû, alegfontosabb, hogy minden dolgozónk elkö-telezze magát a környezettudatos mûködésmellett, hiszen számottevô eredmény csakígy várható.

A környezettudatos mûködést és gazda-sági megtakarításokat igazán könnyen a dol-gozók bevonása eredményezi, hiszen ígyszámos olyan lehetôség adódik, amely ki-használásával jelentôs megtakarításokat ér-hetünk el.

Legjelentôsebb környezeti tényezôink ahulladékainkból adódnak, ezért szinte ter-mészetes, hogy a legnagyobb figyelmet hul-ladékgazdálkodásunk racionalizálására for-dítottuk.

Ennek során lehetôséget adtunk dolgozó-inknak, hogy a mûködô jobbító javaslatokrendszerén keresztül véleményüket, javas-

lataikat kifejthessék: így érdekeltté tettükÔket is a szelektív gyûjtés meghonosításá-ban és fenntartásában. Ennek eredménye-képp ma már több mint 20 fajta hulladékotgyûjtünk szelektíven.

A szelektív gyûjtésnek és a folyamatos pi-ackutatásnak köszönhetôen hulladékainkközel 75%-a újrahasznosításra kerül, ígyhulladékgazdálkodásunk pénzügyi mérlegepozitívra fordult, mindezek mellett lecsök-kent a települési hulladékok mennyisége is.

Meglévô tömörítô berendezésünk gazda-ságos kihasználása több fajta hulladék tö-mörítésére olyan lehetôség, ami jelentôs tér-fogatcsökkenést eredményezett, ennek ha-tására folyamatos tárolási és szállítási költ-ségmegtakarítást érünk el.

A siker érdekében nem volt szükség je-lentôsebb új beruházásokra, a megoldást ameglévô eszközök optimális(abb) használa-ta, és mindenki odafigyelése hozta.

Függetlenül attól, hogy az adott vállalat ki-csi vagy nagy, ipari tevékenységgel, keres-kedelemmel vagy szolgáltatással foglalko-zik, a környezetvédelem minden dolgozóközös ügye kell, hogy legyen. Környezetünkvédelme nemcsak minden vállalat köteles-sége a jövô generációi felé, nemcsak elô-írás, de megtakarítási lehetôség is lehetegyben.

Simkó RóbertKörnyezetvédelmi munkatárs

VALEO Auto-Electric Magyarország Kft.robert.simko@valeo.com

Környezetvédelmi megtakarítások„Alacsonyan csüngô gyümölcsök” beazonosítása

egy multinacionális ipari vállalatnálA részletes esettanulmány az Ablakon bedobott pénz III. kötetében olvasható

A KÖVET által meghirdetett Ablakon bedobott pénz program kiváló lehetôséget nyúj-tott arra, hogy a megtakarításokat tudatosan azonosítsuk (azokat az alacsonyan csün-gô gyümölcsöket, amelyek azonnali vagy rövid távú [kisebb, mint 5 év] megtakarítá-sokkal járnak, biztosítják folyamatosan javuló környezeti teljesítésünket kevés vagyakár nulla ráfordítással), és a vállalatunk hírnevét növelve, ezt esettanulmány formá-jában nyilvánossá is tegyük. Eközben ráadásul egy versenyen vettünk részt, mely to-vábbi izgalmat és motivációt eredményezett a résztvevô munkatársak körében.

Ösztöndíjas MBA és MA-képzéseka Vállalatok Társadalmi Felelôssége(CSR) témájábanA Nottingham Egyetemen lehetôség van ösz-töndíj keretében CSR-képzésen részt venni,mind MA, mind MBA szinten. A hat ösztöndí-jat az International Centre for Corporate socialResponsability (ICCSR) ajánlja fel Nagy-Britan-nia, az EU-tagállamok és a fejlôdô országoktagállamainak. Részletek: http://www.nottin-gham.ac. uk/business vagy tájékoztatást lehetkérni a csrscholarships@Nottingham.ac.ukcímen.

* * *

PET-palackból építôanyagLengyel vegyészek új, olcsó eljárást dolgoztakki, mellyel építôanyaggá lehet feldolgozni azévente milliószámra a szemétbe kerülô eldob-ható mûanyag palackokat. Az új eljárással na-pi másfél tonna PET-palack dolgozható fel épí-tôipari lemezzé, mely hôszigetelô és nagy te-herbírású. A technológia elsô lépéseként apalackokat összepréselik, majd néhány centi-méteres nagyságú darabokra szaggatják szét.Ragasztó hozzáadásával olyan egyöntetûmassza alakul ki, mely viszonylag csekélyenergia felhasználásával állítható elô és ala-kítható tetszés szerinti formára.

(Közép-Mo. Kv.-i EU hírlevél)

* * *

Környezetvédelmi együtt-mûködésben a Toyota és a GM Biztonságtechnikai és környezetvédelmi tech-nológiák területén kerülhet sor együttmûkö-désre a japán Toyota és az amerikai GeneralMotors autógyártók között – közli a sajtó annakkapcsán, hogy a világ két vezetô jármûipari óri-ásának elsô számú emberei találkozóban álla-podtak meg. Már 1999-ben létrejött egy egyezség a két vál-lalat között bizonyos közös kutatásokról, kör-nyezetbarát technológiák kifejlesztésérôl. Hogyebbôl mi vált valósággá, azt nem részletezi ajapán sajtó, annyi viszont közismert, hogy aToyota egyre jobban veszélyezteti az amerikaigyártót saját piacán és Japán a környezetba-rát hibrid kocsik elsô számú gyártója a világ-ban. (MTI)

Rövid hírek

Részletekért látogasson el honlapunkra: www.kovet.hu/abp4vagy keressen minket telefonon (473-2290) vagy drótpostán: info@kovet.hu.

Legyen az EU Energiabajnokságának támogatója!Az Európai Unió Energiabajnoksága 2004 októbere óta zajlik, 5 magyar cégrészvételével. A Bajnokság célja, hogy a résztvevô vállalatok minél több ener-gia-megtakarítást tudjanak kimutatni a verseny egyéves idôtartama alatt. Amel-lett, hogy a cég számláin is megjelennek a megtakarítások, a környezet álla-pota is javul, hiszen a kevesebb energiahasználattal kevesebb szennyezô-anyag jut a levegôbe.A legsikeresebb versenyzôket nemzetközi szinten díjazzák, így a jól szereplô

magyar cégek a brüsszeli gála mellett egy magyarországi díjkiosztón is büsz-kélkedhetnek eredményükkel.A Bajnokság végén az alábbi kategóriákban kerülnek kiosztásra a díjak:1. „Legmagasabb európai szintû megtakarítás”-díj:

(arany: 10 000 euró, ezüst: 5 000 euró, bronz: 2 500 euró)2. „Legmagasabb nemzeti szintû megtakarítás”-díj: 5 000 euró országonként3. „Legötletesebb, legjobb kampány a dolgozók motiválására”-díj: 5 000 euró

A díj lehet pénzbeli, illetve természetbeni. A támogatók energiatakarékos be-rendezéseket, eszközöket (pl. energiahatékony fénymásolók, napkollektorok,fogyasztásmérô rendszerek stb.), energiagazdálkodást támogató szoftvereket,tanácsadói szolgáltatásra váltható utalványokat, illetve más, nem szorosan azenergiatakarékossághoz kapcsolódó díjakat (pl. szórakoztató eszközök, uta-zási csekkek stb.) ajánlhatnak fel.

Az Energiabajnokság számos média- és PR-kampány révén nagy nyilvánossá-got biztosít a résztvevô cégeknek éppúgy, mint a szponzoráló és helyi koordi-náló szervezeteknek. A KÖVET a hazai médiának folyamatosan beszámol azeredményekrôl, a résztvevôkrôl és a támogatókról. A jelentôsebb támogatástfelajánló cégek meghívást kapnak a 2005 novemberében megrendezésre kerü-lô díjkiosztó gálára, Brüsszelbe, ahol az Európai Unió képviselôi is jelen lesznek.

A program vonzerejének és színvonalának további növelése érdekében TÁMOGATÓKAT KERESÜNK, akik felajánlják a díjazottak jutalmát.