Lépések a fenntarthatóság felé 23

EMASHa az ISO 14001-es tanúsítványok számát a GDP-hez viszonyítjuk,

Magyarország a világ 10 élenjáró országa közé tartozik a mintegy 800 tanú-sított vállalattal. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta lehetőségünk van az EMAS hitelesítésére is. A Közösség Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszere, angol megnevezése Eco-Management and Audit Scheme, egyi-ke az önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszereknek. Jelenleg világszinten mintegy 3500 vállalatot regisztráltak az EMAS szerint, míg hazánkban 5 szervezet vezette be és működteti a rendszert. Az első magyarországi regisztrációra

idén január 31-én került sor az Audi Hungaria Motor Kft.-nél.

„10 ember, 10 nap, 10 oldal”

A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának megbízásából 10 magyar kisvállalkozást készít fel az EMAS rendeletnek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) kiépítésére és működtetésre. Az EMAS Egyszerűen program keretében a kisvállalkozások csoportos felkészítéssel jelentősen leegyszerűsíthetik a korábban nagy idő-, pénz- és munkabefektetést igénylő rendszer bevezetést. A 2005. február 15-i, a nyitóelőadáson mintegy 40 résztvevő érdeklődött a program részleteiről.

Az „EMAS Egyszerűen” program nyitóelőadásának 40 résztvevője 31 vállalat képviseletében kis- és középvállalkozásoktól, nagyvállalatoktól és tanúsítóktól érkezett.

Tartalom:EMAS

2.oldal

EMAS az

önkormányzatoknál

4.oldal

Új ISO 14001

5.oldal

Az ISO 14001

felkészítői szemmel

6.oldal

"Mindenhol úttörő szerepet

vállaltam"

8.oldal

Környezeti kockázatok

10.oldal

Versenyképességet

akadályozó EU-s

környezetpolitika

12.oldal

Energetikai auditok

13.oldal

Napenergia-hasznosítás

cégeknek

14.oldal

Esettanulmány –

Gyomai Knerr Nyomda Rt.

15.oldal

Elemek hasznosítása

16.oldal

Beszállítói

Környezetvédelmi díj

17.oldal

Képernyősugárzás

18.oldal

Irodák ökológiai lábnyoma

19.oldal

Hírek

21.oldal

"Legszívesebben mindet

elajándékoznám"

22.oldal

KÖVET-hírek

24.oldal

Fenntarthatósági besorolás

országoknak

26.oldal

Jogszabályok

27.oldal

Rejtvény!

28.oldal (folytatás a 2. oldalon)

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja

... a fenntartható fejlődés felé10. évf. 1. szám (23)

2005 tavasz

EMAS

Egyfelől úgy érezzük, a KÖVET 1996 őszén útjára indított, 1998 tavaszától pedig a TTMK-val közösen kiadott hírlevele immár szaklappá nőtte ki magát. Reméljük, nem veszik ezt szerénytelenségnek. Ugyanakkor a lap nem csak szűk értelembe vett szakmai kérdésekre koncentrál, így a komolyabb tartalomhoz, terjedelemhez, megjelenési gyakori-sághoz komolyabb cím illik.

Másfelől – s ez a fontosabb ok – szeretnénk, ha tevékenységünk egyre inkább segítené az ember-barát gazdasági tevékenykedést is, nem csak a környezetbarátot. Műszavakkal: a környezettuda-tos vállalatirányítás mellett szeretnénk terjeszteni a vállalatok társadalmi felelősségét, más néven a vállalati fenntarthatóságot is.

Mindkét célra vannak eszközeink, de ezek inkább a cél felé való haladást szolgálják, mint annak elérését. Divergens problémákról van szó, amik nem olyanok mint a keresztrejtvény (van egyértel-mű megoldása), inkább az egészséghez vagy a jó párkapcsolathoz hasonlítanak (meglétüknél jobban érezzük hiányukat, s elérésükért folyamatosan küz-

denünk kell). Hiszen valószínűleg senki nem tudja egyértelműen megmondani vagy megmutatni, mi-lyen „a” fenntartható vállalat, viszont mindenki érzi és tudja, hogy ha egy cég kevésbé szennyezi kör-nyezetét, nem zsákmányolja ki dolgozóit, békében él a helyi gazdaság részét képező versenytársaival, az fenntarthatóbb, mintha nem tenné mindezt. Fenntarthatóbb saját szempontjából – azaz hosz-szabb távon, bár esetleg lassabban tud fejlődni; s fenntarthatóbb a rendszer szempontjából – azaz ha csupa ilyenből állna a rendszer, nem lennének olyan válságjelenségek, mint a szélsőséges idő-járási katasztrófák vagy a szenvedélybetegségek. Fenntarthatóbb, mint egy izom, s nem mint egy rákos sejt, bár az utóbbi kétségtelenül gyorsab-ban fejlődik saját szempontjából.

Lapunkban lépéseket szeretnénk tehát mutatni és bemutatni a fenntarthatóság felé, amik inkább saját magunktól és partnereinktől származó kísér-letek, mint egyedül jó megoldások. Kérjük a tisztelt olvasót, legyen társunk ezen az úton!

Tóth Gergely

Új ruhábanLépések a fenntarthatóság felé – ez lenne a Zölden és nyereségesen újság új címe.

Közben az embléma is kissé megváltozik: a boldogan egymásba karoló levél és euro jel mellé bekerül az ember is. A váltás mindig változást jelent, esetünkben kettőt:

10. évfolyam 1. szám (23)... a fenntartható fejlődés felé

2

Nem beszélhetünk az ISO 14001 és az EMAS versenyéről, hiszen az EMAS rendelet teljes egészében tartalmazza az ISO 14001 követelményeit, azokat bőví-ti ki további szempontokkal, mint ami-lyen a dolgozók fokozottabb bevonása vagy a külső kommunikáció erősítése. Az Európai Unió egyik fő környezeti politikai eszközének tartott EMAS a rendszer folya-matos javításán túl a környezeti teljesít-mény javulására helyezi a hangsúlyt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az EMAS-ban önkéntesen résztvevő vállalatok számára a jogszabályi meg-felelés alapkövetelmény, amelyre nézve nem ad mentességet vagy haladékot a rendszer. A környezeti teljesítmény éven-kénti – különálló környezeti nyilatkozatban esetleg kiegészítő nyilatkozatban történő – nyilvánosságra hozatalának kötelezett-sége pedig az Európai Unió másik fő alap-elvét, az átláthatóságot biztosítja. Azon vállalatok számára tehát, akik környeze-ti teljesítményük folyamatos fejlesztését komolyan gondolják és ezt üzletfeleik, versenytársaik és egyéb érdekelt feleik számára is szeretnék kommunikálni, az EMAS megfelelő eszközt jelent környezeti kiválóságuk bizonyítására.

A világon megtalálható vállalatok 99%-át a mikro- és kisvállalatok teszik ki, míg az 500 főnél többet foglalkoztató szer-vezetek csupán 0,2%-át. Hazánkban a statisztikai adatok szerint a vállalkozá-sok 93%-a a mikro kategóriába tartozik (0-9 alkalmazott), 6% a kisvállalatok ará-nya 10-49 fős alkalmazotti létszámmal és mindösszesen 0,2%-ot tesznek ki a nagyvállalatok a számosság tekintetében. Ezért is indokolt az 50 főnél kisebb lét-számú szervezetek megkülönböztetet t kezelése. Maga az

EMAS rendelet szerint is: „Fontos, hogy a kis-és középvállalatok részt vegyenek az EMAS-ban, az ő részvételüket...elő kell mozdítani.”

Az „EMAS Egyszerűen” módszer kidol-gozásakor a cél az volt, hogy a kis- és középvállalkozások számára egyszerűsít-sék az irányítási rendszerek korábban nagy idő-, pénz- és munkabefektetést igénylő bevezetését és működtetését. A program jelszava: „10 ember, 10 nap, 10 oldal” – az új módszerrel jóval köny-nyebb dolguk lesz a kisvállalatoknak, ha környezeti tényezőiket fel kívánják mérni, illetve környezeti teljesítményük javításá-ra törekszenek. Az így kiépített rendszer megfelel az ISO 14001-es szabványnak és az EMAS rendeletnek. A program alapja a világszerte széleskörűen használt öko-térképezés módszer, amely a cég kör-nyezeti hatásait a dolgozókat is bevonva, egyszerű vizuális úton méri fel és amelyet egyesületünk sikerrel alkalmazott az utób-bi években mintegy 55 vállalakozásnál.

Barna László (Siemens Transzformátor Kft.) úgy nyilatkozott, hogy vállalatukkal szemben elsősorban a piac támasztja az EMAS iránti igényt, de a partnerek elvárásán túl az EMAS által realizálható megtakarítások, költségcsökkentések is vonzóak egy profitorientált cég számára.

Ezt a szempontot emel-te ki Ifj. Gál István is a Kamintherm Ipari és Kereskedelmi Kft.-től (a cég érte el a KÖVET Ökocsillag programján a legnagyobb környe-zeti javulást), és hoz-zátette, hogy mivel a KIR és az EMAS jelenti a jövőt, a piac elvárá-sait, bizonyosak benne, hogy előbb vagy utóbb ezt a lépést meg kell tenni.

R o z s o v i t s Pé t e r ( O s t o r h á z y Bevonnat technikai Kft.) is optimista a rendszerrel kapcsolat-

ban. Bár nem követelmény még a beszál-lítók kiválasztásánál az ISO 14001 vagy az EMAS megléte, de akár komolyabb előnyt is jelenthet. Megjegyezte azonban, hogy a kis- és középvállalkozások esetében sajnos nagy költségterheket jelenthet egy KIR vagy egy EMAS kiépítése és működ-tetése, ami sokszor még nem fizetődik ki a piacon, a gyakorlatban nem mindig jelent még versenyelőnyt, mert a nagyvállalat-ok elsősorban ár alapján döntenek (akár

figyelmen kívül is hagyják a környezet-védelmi szemponto-kat). Mivel azonban a vezetőség részéről

erős a környezettudatosság iránti elkö-telezettség, a kérdés valójában nem az, hogy legyen-e EMAS rendszer a válla-latnál, hanem, hogy mikor. Érdemes-e példát statuálva az elsők között lenni Magyarországon?

A Dunapack Rt. Csomagolópapírgyár képviseletében Koszorús Zoltán számolt be nekünk gyakorlati tapasztalatairól, hi-szen a vállalat már 3 éve működteti az EMAS rendszert. Kiépítését ugyancsak a piac diktálta számukra, mivel a vevők, megrendelők, nem csak a környezettuda-tosságot követelik meg, de konkrétan az EMAS-t is. Ezen kívül megfigyelték, hogy az EU egyértelműen preferálja a rendszert és ez által azokat a közép-kelet-európai vállalatokat, amelyek ezt alkalmazzák, jobban a Közösséghez tartozónak tekintik. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy a hatóságok pozitívabban viszonyulnak az EMAS-szal rendelkező vállalatokhoz. Bár meg kell jegyezni, a rendszer bevezetése és működtetése a Dunapack számára nem jelentett nagy mértékű pótlólagos terhet, hiszen környezeti jelentést önkén-tességi alapon már korábban is kiadtak.

Az Üveges 2000 Kft. képviselői, Kárpi Ferenc és Sulyok István is az elhiva-tottság és gazdasági érdek kettős ösz-tönzését említette. Szerintük szükséges, hogy csökkentse a vállalat az ökológiai lábnyomát, ehhez az EMAS pedig valódi segítséget nyújthat. Másrészt a gyakor-latban is, például a hulladékgazdálko-dás terén, konkrét eredményeket várnak a rendszer működtetésétől. Hozzátették azonban, elsősorban nem az a fontos, hogy számszerűsíthető előnyökkel jár-e az EMAS vagy nem. Egyszerűen a piac által is diktált kötelesség bevezetni.

Az Európai Bizottság által támogatott programban részt vevő vállalatokat márci-us 7-ig választja ki a KÖVET-INEM Hungária példaértékűség, tevékenységi kör, elhiva-tottság alapján. Ezek a szervezetek aztán egy elméletileg is megalapozott, gyakorlati iránymutatást tartalmazó képzési program résztvevői lesznek, és remélhetőleg az év

EMAS... (folytatás az 1. oldalról)

EMAS

A rendelet egyfelől leír egy követelmény-rendszert vállalatok – vagy más szervezetek – számára a környezetközpontú irányítási rendszerük (KIR) kiépítéséhez, másfelől az EU tagországok számára meghatározza a hitelesítés és ellenőrzés intézményi kerete-it. AZ EMAS bevezetése leginkább a cégek érdekében áll, ezért önkéntes.Az EMAS fő eszközei és követelményei:• Környezetközpontú irányítási rendszer

(teljesen ISO 14001 kompatíbilis)• Környezeti teljesítmény javítása, ter-

helés csökkentése• Környezetvédelmi jogszabályok

betartása• Nyilvános környezeti nyilatkozat (je-

lentés) kiadása.

... a fenntartható fejlődés felé

3

végére rendelkezni fognak egy működőké-pes, regisztrálásra alkalmas EMAS rend-szerrel. A végső cél a vállalatok környezeti terhelésének csökkentése.

Bemutatkozik az EMAS: emas.kvvm.hu

Az EMAS rendelet magyar megneve-zése:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001. március 19-i 761/2001/EK RENDELETE a szervezeteknek a közös-ségi környezetvédelmi vezetési és hitele-sítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről.

Az átdolgozott EMAS rendeletet 2001-ben hirdették ki EC761/2001 számmal. Az új rendelet szerint:

Az EMAS hatókörét az összes szektorra kiterjesztette, beleértve a helyi önkor-

mányzatokat és az oktatást is. A rendelet átvette az ISO 14001 szab-

vány által alkalmazott szerkezetet, ami megkönnyíti az ISO 14001-es szabvány-nak megfelelő rendszerek EMAS szerin-ti hitelesítését.

Az EMAS rendelet szerint hitelesített szervezetek hivatalos irataikon, mar-keting anyagaikon feltüntethetik az új EMAS védjegyet.

Megerősítette a környezetvédelmi nyilat-kozat szerepét annak érdekében, hogy javítsa a kommunikációt a nyilvántartott szervezetek és azok tevékenységében érdekelt felek között.

Több figyelmet szentel az indirekt hatá-soknak, beleértve a beruházásokat, adminisztratív és tervezési döntéseket, gyártási eljárásokat, a szolgáltatások

választékát és összeállítását. Az EMAS szerint bevezetett rendszere-

ket az önkéntesség elvén alapuló önsza-bályozás körébe sorolják. Ez azt jelenti, hogy az EMAS rendelet nem ír elő semmi-lyen a szervezetek számára kötelező érvé-nyű szabályt, azok alkalmazása önkéntes, azonban amennyiben a szervezet meg akar felelni a rendszer követelményeinek, akkor célkitűzéseket kell felállítson a kör-nyezeti teljesítményére vonatkozóan és tevékenységét úgy kell alakítsa, hogy az a célok elérése irányába haladjon. Az ilyen eszközök bizonyos mértékig helyettesít-hetik, illetve kiegészíthetik a környezeti szabályozás kötelező érvényű eszközeit és előnyük, hogy figyelembe veszik a szervezetek teljesítőképességét.

A környezetközpontú irányítási rendsze-rek (KIR) – és így az EMAS szerint hitele-sített rendszerek – legfontosabb alapelvei a következők: a vonatkozó környezetvédelmi jogsza-

bályi követelmények betartása. folyamatos fejlesztés (amely a Rendelet

szerint a környezeti teljesítmény folya-matos javítását jelenti);

a környezetszennyezés megelőzése (azaz a megelőző jellegű környezetvé-delmi megoldások előnyben részesíté-se a csővégi megoldásokkal szemben); Mindezen követelmények iránymutatá-

sul szolgálnak az EMAS-t alkalmazó szer-vezetek tevékenységéhez.

Herner Katalin / Fertetics [email protected]

[email protected]

Michael S Wenk: EMAS

2005. március végén fog megje-lenni Michael S. Wenk könyve, a már Magyarországon is ter jedő EMAS Környezetvédelmi Vezetési és Hitele-sítési Rendszerről.

A rendelet 1995-ben született, azóta több mint 3000 regisztrált rendszerrel működő vállalatról tudunk. Ennek ellenére egészen máig nagyon kevés írásos infor-mációs anyag, dokumentum van a rend-szerről, mely tudatná a tényleges kritéri-umokat, feltételeket, standardokat. Ritkák az olyan, gyakorlatias és valódi életben is előforduló példák, amelyek tényleges segítséget nyújtanának a vállalatoknak a bevezetéshez, a működtetéshez és a sikeres regisztrációhoz. Egy szerző sem vállalata még fel, hogy ír a problémákról, vitákról, fejlesztési lehetőségekről, eset-leges módosításokról, amelyek érintik és befolyásolják a rendszert.

Ez a könyv részleteire, elemeire bontja az EMAS-rendeletet, beleértve a mellék-leteket, az elérhető EU-s útmutatókat,

a témával kapcsolatos egyéb dokumen-tációkat. Ezáltal lehetőséget ad, hogy lépésről-lépésre elemezhesse az olvasó a rendszert. Ráadásul bemutat három regisztrált példát is, melyek illusztrálják, hogyan lehet a gyakorlatban is megfelelni a kritériumoknak és valóban megvalósíta-ni annak működését.

Éppen ezért a könyvnek a cél olvasókö-zönsége olyan KIR-vezetők, -megbízottak, akik a rendszer bevezetésén és működ-tetésén gondolkodnak. Számukra lehet a leghasznosabb a könyv. Másodsorban azonban egyetemi hallgatóknak, profesz-szoroknak, tanároknak is ajánlott a könyv, akik a rendszer illetve hasonló témák oktatásával és tanulásával foglalkoznak. Harmadrészt pedig hasznos olvasnivalót jelenthet az egyes országok tanúsítóinak és tanácsadóinak is, akikhez ugyancsak közelebb hozhatja a rendszer lényegét, és segítséget nyújthat a munkájukban.

További információ:

[email protected]

EMAS

Követelmény ISO 14001 EMAS

Elkötelezettség, politika

Politika kötelező. Elkötelezettséget kell vállalni a folyamatos fejlődésre (KIR).

Politika kötelező. A (fizikai) környezeti teljesítmény folyamatos javítása szintén.

Kezdeti felmérés Csak a környezeti tényezőket azonosító eljárás megléte kötelező. Ajánlott tényező lista.

Kötelező kezdeti felmérés. A közvetlen és közvetett környezeti tényezők minimum listája.

Jogszabályok betartása

Elkötelezettség a betartásra, megszegés esetén a tanúsító elméletileg visszavonhatja a tanúsítványt.

Kötelező, ellenkező esetben az Illetékes Testület – amely kapcsolatban áll a hatóságokkal – visszavonja a tanúsítványt.

AuditálásAudit 1-3 évenként. A tanúsító akkreditálása tapasztalaton és végzettségen múlik, az országhatárok könnyen átjárhatók.

Audit legfeljebb 3 évenként. A tanúsító akkreditálása csak bizonyos iparágakra (NACE kód) érvényes, országhatárok feltételekkel átjárhatók.

NyilvánosságCsak a politika nyilvános. Az embléma tanúsítónként más. A tanúsított cégeknek nincs kötelező központi nyilvántartása.

Politika és környezeti nyilatkozat nyilvános. EU szintű egységes embléma. EU szintű hivatalos nyilvántartás a hitelesítőkről és hitelesítettekről.

IntézményrendszerSzabványokkal szabályozott. Intézmények szabványok kiadásával és tanúsítók akkreditálásával foglalkoznak.

Jogilag szabályozott. Akkreditáló szerv mellett van Illetékes Testület, ami a tanúsítottak és tanúsítók ellenőrzéséért is felelős.

Új könyv az EMAS-ról


4

Az EU tagállamai közül az Egyesült Királyság volt az első, ahol az önkor-mányzatok körében is megkezdték az EMAS alkalmazását. A közelmúltban több más országban is bevezették a rendszer önkormányzatoknál. Így pl. a skandináv országokban, valamint Görögországban és Szlovákiában is. Magyarországon a közigazgatási szervek között ez idáig egyedül Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában működik EMAS szerinti környezettudatos vállalat-irányítási rendszer.

Az önkormányzati környezettudatos irá-nyítási és auditálási rendszerről néhány mondatban:

Az önkormányzati EMAS nem ad-hoc tevékenység, hanem irányított folyamat, melynek feltétele a változás iránti elkö-telezettség, és az emberek bevonása a szervezeti hierarchia minden szintjén

Az auditálás teszi lehetővé a folyamat figyelemmel kísérését, ezáltal a teljesít-mény folyamatos javítását

A környezeti teljesítményről való rendz-szeres beszámoló rendkívül fontos, ezzel igazolható az önkormányzat kör-nyezeti teljesítményének folyamatos javulása

A környezeti vezetési és hitelesítési rend-szer önkormányzati alkalmazását több tényező motiválhatja; például:

a beruházási források, támogatások megszerzése esetében egyre nagyobb jelentőségű annak igazolása, hogy a pályázó tevékenysége és tervezett pro-jektje nem veszélyezteti a környezetet

az önkormányzat hatósági feladatköreivel összhangban kell, hogy gyakorolja saját – környezetre ható – tevékenységeit

az önkormányzatok belső törekvése saját munkájának hatékonyabbá tételére

a minőségbiztosítási rendszerek terje-dése a nonprofit és az önkormányzati szférában

Az önkormányzati EMAS főbb részei:

1. A környezetpolitika kialakításaA környezetpolitika egyszerű írásos nyi-

latkozat, mely az önkormányzat általános környezetvédelmi céljait és cselekvési elveit tartalmazza. Keretet biztosít rész-letes környezeti célkitűzések és vezetési módszerek kimunkálásához.

2. Környezeti tényezők azonosításaEbben a szakaszban a környezeti hatá-

sok áttekintése és befolyásuk felmérése történik. A befolyás jelentőségétől függő-

en választhatók ki a legfontosabb, beavat-kozást igénylő tényezők.

A felülvizsgálat során elkészül az önkor-mányzati tevékenységek felmérése és a hozzájuk kapcsolódó környezeti hatá-sok összesítése. Ezek lehetnek közvet-len hatások, amelyek bármilyen típusú szervezet létéből adódnak, pl. energiafel-használás, papírfelhasználás, vagy pedig közvetett hatások, tehát az önkormányzati működés hatásai, mint pl. programok, projektek megvalósítása, a szabályozási, hatósági feladatok ellátása.

3. Cselekvési program kidolgozásaA cselekvési program tulajdonképpen

azon tevékenységek leírása, amelyek az előző szakaszban feltárt jelentős kör-nyezeti hatások kezelésére irányulnak. A program meghatározott tevékenységek-kel elérhető átfogó célkitűzéseket tartal-maz. Mindegyikhez hozzá kell rendelni a felelőst, meg kell határozni a forrásokat, és ki kell dolgozni azokat a teljesítmény-mutatókat, amelyek a haladást mérhetővé teszik.

4. Vezetőségi átvilágítás, felülvizsgálatEz leegyszerűsített megfogalmazásban

a tevékenységeket, felelősségeket és az ütemezést dokumentálja. Legfontosabb eleme a környezeti célok integrálása a meglévő irányítási rendszerekbe, tehát a problémák megelőző megközelítése a „csővégi” megoldások helyett.

5. AuditálásAz önkormányzati EMAS auditálása két

szempontból lehetséges. Az egyik a prog-ram, vagyis annak áttekintése mely tevé-kenységeket hajtották végre és melyeket nem. A másik az irányítási rendszerek és struktúrák átvilágítása, tehát annak méré-se, hogy mennyire hatékony a program megvalósítása.

6. NyilatkozatA nyilvános beszámoló a haladásról a

rendszer egyik legfontosabb eleme. A nyi-latkozat egy mindenki számára hozzáfér-hető dokumentum, amely ismerteti a leg-fontosabb környezeti hatásokat, részletezi az önkormányzat cselekvési programját és irányítási rendszerét és beszámol a környezeti teljesítmény alakulásáról.

7. HitelesítésA helyi önkormányzatoknak lehetősé-

gük van környezeti vezetési és hitelesíté-si rendszerük külső értékelésére. Ennek során független, külső akkreditált szakér-tő ellenőrzi a nyilatkozatban megfogalma-zottak hitelességét és azt, hogy a teljesí-téshez rendelkezésre állnak-e a megfele-lő irányítási rendszerek. Amennyiben az

adott önkormányzat megfelelt a hitelesítő elvárásainak, regisztráltathatja magát és dokumentumain feltüntetheti az önkor-mányzat az EMAS - logót.

Végezetül néhány gondolat arról, mit jelent az EMAS alkalmazása Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata számára

A környezetvédelem az önkormányzat és a lakosság közös érdeke. A szolgáltatások nyújtásához, vagy a beruházások megvaló-sításához fel kell mérni a várható környezeti hatásokat és megelőzni a károkat. A kör-nyezettudatos vállalatirányítási rendszerek használatával csökkenthető a „csővégi” technológiák, módszerek alkalmazása.

Az EMAS ennek megfelelően arra szol-gál, hogy az önkormányzat kötelező és önként vállalt környezeti feladatait koordi-náltan, rendszerszemlélettel végezze.

Az EMAS abban is segíti a várost, hogy megfelelő módon összegezze a tevékeny-ségeihez kötődő környezeti hatásokat.

Az áttekintés, felmérés során a hulladé-kok csökkentési és az erőforrások haté-konyabb felhasználási lehetőségeinek feltárásával az EMAS megtakarításokat és bevételeket is eredményez.

Az európai és a hazai források egyre inkább megkívánják a projektek/pályá-zatok környezeti szempontú minősítését, értékelését. Ahogyan ma már az ISO-tanú-sítványok szinte elengedhetetlenek a pro-fitszektorban a nyugat-európai piacokon való megjelenéshez, úgy várható, hogy az önkormányzatok pályázat útján elnyerhető forrásait is környezeti teljesítményhez és minősítéshez kötik az EUban.

Egy működő környezetközpontú irányí-tási rendszerrel rendelkező önkormányzat ennek megfelelően várhatóan nagyobb eséllyel pályázhat a különböző uniós for-rásokra.

Az EMAS jelentősége abban rejlik, hogy egyszerre képes javítani a szervezet kör-nyezeti teljesítményét és belső működé-sét, eredményességét.

Csizmadia JánosMiskolc Megyei Jogú Város

Polgármesteri HivatalÉpítési és Környezetvédelmi

Osztályának vezető[email protected]

Felhasznált források:EMAS Help- Desk Guidance Note (Department of the Environment Local Government Management Board 1995)Útmutató a települési környezetvédelmi programok készítéséhez (PHARE projekt: HU 9402-01-01- L4)

EMAS

EMAS az önkormányzatoknálAz Európai Unió jogrendjében a 761/2001.sz. rendelettel módosított 1836/1993. sz. rendelet 1995 óta teszi lehe-tővé szervezeteknek a Közösség Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerében (Eco-Management and

Audit Scheme) való önkéntes részvételt.


5

2004. november 15-én az ISO kiadta a módosított ISO 14001 és ISO 14004-es szabványokat. Az ISO főtitkára Alan Bryden szerint „ezek a szabványok a környezetközpontú irányítás legkor-szerűbb gyakorlatát tartalmazzák, és a fenntartható fejlődés három dimenzióját tartják szem előtt egyszerre: a szociális, gazdasági és környezeti szempontokat.”

Az ISO 14001:2004 szabvány a KIR követelményeit tartalmazza, amely kere-tet ad a szervezet számára tevékenysé-gei, termelési és szolgáltatásai környezeti hatásainak felügyeletéhez, és környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztésé-hez. Az ISO 14004:2004 útmutató a kör-nyezetközpontú irányítási rendszer eleme-ihez és bevezetéseihez.

A KIR modellje

A szabványok készítésekor figyelembe vették az 1996 óta felgyülemlett felhasználói tapasztalatokat, valamint igényeket. Az ISO 14001 ma érthetőbb és könnyebben hasz-nálható, kompatibilisebb az ISO 9001:2000 szabvánnyal, az útmutatóval is összehan-goltabb. Az ISO 14001:2004 szerint lehet tanúsítást kérni és kapni.

Az ISO 14001:2004 szabvány pontjait végigkísérve, bemutatjuk a lényeges vál-tozásokat, módosításokat a korábbi ISO 14001:1996 szabványhoz képest.

Általános követelmények és alkalmazási terület (4.1)

A szervezet határozza meg és dokumen-tálja a KIR alkalmazási területét (scope), folyamatosan fejlessze rendszerét, vala-mint határozza meg a teljesítéshez szük-séges követelményeket.

Környezeti politika (4.2)

Az átdolgozott szabvány környezeti politikára vonatkozó követelményében két fő változás található.

A környezeti politika legyen összhang-ban a KIR alkalmazási területével (scope). További követelmény, hogy a politikáról ne csak az „alkalmazottak” tudjanak, hanem „minden személy, aki a cég érdekében vagy érdekéért dolgozik”.

Tervezés (4.3)

Környezeti tényezők (4.3.1)

A szervezet környezetirányítási rendsze-rének alkalmazási területén belül, el kell végezni a tevékenységeivel, termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos környezeti té-

nyezők azonosítását. A szervezetnek meg kell vizsgálni, hogy tudja-e befolyásolni a beszállítói láncon keresztül beszerzett árukkal kapcsolatos környezeti tényezőket.

Az értékelési folya-mat eredményeképpen meghatározott jelentős környezeti tényezőket, a KIR bevezetésénél és karbantartásánál fi-gyelembe kell venni. A tényezők azonosításá-nak és értékelésének folyamatait valamint a jelentős környezeti té-nyezőket dokumentál-ni kell.

Jogi és egyéb környezeti követelmények (4.3.2)

Alapvető módosítás nem történt.

Célok és programok (4.3.3)

Az 1996-os szabvány 4.3.3 és 4.3.4 pont-jainak követelményeit összevonták az új szabvány 4.3.3 pontjában. Célszerű lépés volt mivel a szervezetek általában már közösen kezelték ezeket a pontokat a gya-korlatban.

Bevezetés és működtetés (4.4)

Erőforrások, szerepek, felelősség és hatáskör (4.4.1)

Az átdolgozott szabvány megköveteli, hogy az erőforrások biztosítsák a rendszer kialakítását, bevezetését, karbantartását, és fejlesztését. A szabványpont kihang-súlyoz több erőforrást (humán erőforrás, speciális szakismeret, szervezet infrastruk-túrája, technológia, gazdasági erőforrás)

Kompetencia, képzés és tudatosság (4.4.2)

Az ISO 9001:2000 szabvánnyal való har-monizálás miatt a címet megváltoztatták. A szabványkövetelmény világosan meghatá-rozza, hogy minden személyt (ez magában foglalja az alvállalkozókat, beszállítókat és az ideiglenes állományt is) akik olyan felada-tot teljesítenek, amelyek jelentős környezeti hatást okozhatnak, megfelelő (dokumen-tált) képzéssel kompetenssé kell tenni.

Kommunikáció (4.4.3)

Az új szabvány kihangsúlyozza, hogy ha a szervezet a környezeti tényezőit ille-tően külső kommunikációt is folytat, dön-tését, és módszereit ki kell dolgoznia, és dokumentálni kell.

Dokumentáció (4.4.4)

A szabványpont, melynek címe har-monizálásra került az ISO 9001:2000-rel, pontosan meghatározza a KIR szükséges dokumentumait:1.) környezeti politika, célok és előirány-

zatok,2.) környezetközpontú irányítási rendszer

alkalmazási területe (Scope),3.) a környezetközpontú irányítási rend-

szer főbb elemeinek meghatározása, azok kölcsönhatásai, hivatkozás a kapcsolódó dokumentumokra,

4.) az ISO 14001 szabvány által megköve-telt minden dokumentum/feljegyzés,

5.) minden olyan dokumentum/feljegy-zés, ami szükséges a jelentős környe-zeti tényezőkkel kapcsolatos hatékony tervezésnek, működésnek, a kapcso-lódó folyamatok szabályozásának és ellenőrzésének igazolására.

Dokumentumok kezelése (4.4.5)

A címet és a szabványpont szövegét az ISO 9001:2000 szabványhoz igazították.

Működés szabályozása (4.4.6)

Tartalmilag nem változott, de a világo-sabb kifejezésmód érdekében a szövegét átdolgozták.

Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre (4.4.7)

Az új szabványban ez a pont továb-bi követelménnyel egészült ki. A szerve-zet ne csak reagáljon a vészhelyzetekre, hanem csökkentse, előzze meg a lehetsé-ges káros környezeti hatásokat.

Monitoring és mérés (4.5.1)

A régi szabvány 4.5.1 fejezetét ketté-választották és így született meg a 4.5.1 Monitoring és mérés, valamint a 4.5.2 Teljesítményértékelés szabványpont.

Az új szabvány szerint dokumentálni kell a teljesítmény monitorálásának információit, ellentétben a régi szabvány követelményé-vel, ahol elegendő volt feljegyzést készíteni.

ISO 14001

Új ISO 14001Változások a Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) szabványában

KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER MODELLJE


6

Mindig is foglalkoztatott a kérdés, egy auditor milyen tapasztalatokkal távozik az auditálási eljárást követően a vállalattól.

A gyakorlatban a tanúsítvány megléte nem mindig jelenti a szervezet megfelelő bánásmódját, gondosságát, mivel a kiépí-tett rendszer bár előírásszerű, lényege mégsem a környezeti teljesítmény folya-matos növelése, hanem a tanúsítási okirat megszerzése.

Az auditor nyilvánvalóan tisztában van ezzel a ténnyel, az auditjelentésben ezt a vizsgált szervezet tudomására is hozza, azt mégsem mondhatja: a cég a szab-ványkövetelményeknek megfelel, azon-ban nem tanúsítható!

De mégis mit tart erről az auditor?

A Zölden és nyereségesen szaklap (szerk: Lépések előző neve) legutóbbi szá-mában érdeklődve olvastam Oláh Péter sok éves (évtizedes) tapasztalatait, véle-ményét, bemutatva, melyek egy rendszer/rendszerépítő tipikus hibái.

Röviden szeretném bemutatni, a cégek miért esnek ezekbe a hibákba.

(4.1.3. A kezdeti környezeti állapotfel-mérés)

Az MSZ EN 14004:1997 sz. szabvány, illetve az EMAS rendelet is tartalmazza az erre vonatkozó követelményeket.

A KIR kiépítését a későbbiekben meg-könnyíti, ha tisztában van a cég vezetése és az alkalmazottak azzal, hogy a kiépí-

tést megelőzően hol tart a szervezet.Ehhez két hasznos módszert aján-

lok: audit-kérdésjegyzék alkalmazá-sát, valamint a KÖVET által is propagált Időjárásjelentést (szerk: az Ökotérképezés módszerének egyik eleme).

Az audit-kérdésjegyzékkel le lehet mérni, hogy a szervezet a kiépítést meg-előzően hogyan valósított meg a szab-ványból egyes elemeket (pl. jogszabályok követése), így ezekre alapozva lehet majd

elkészíteni az eljárásokat. Az időjárásjelentés elkészítésekor érde-

mes összehasonlítani a különböző részle-gek, és különböző vállalati beosztású mun-kavállalók véleményét, mivel így egyértel-műen látszik, a munkavállalókat mi zavarja, mit tartanak megfelelő gyakorlatnak.

Környezeti politika (4.2)

Ha a felkészítő betartja a szabvány köve-telményeit, és minden előírásnak meg akar felelni, a környezeti politika nem áll másból, mint a szabvány kimásolásából.

Ha a szervezet a szabvány minden követelményét meg akarja fogalmazni a környezeti politikában, az „Xy kft. elköte-lezte magát a környezetközpontú irányí-tási rendszer bevezetése, fenntartása és folyamatos fejlesztése mellett.” kezdetű környezeti politikákat eredményez.

Bízom benne, hogy az auditorok is elfo-gadják a „Minden hónapban egy lépés a környezetünkért!”, vagy „Gondos bánás-móddal a zöldebb termelésért!” jellegű politikát, ami a szabvány követelményeit nem tartalmazza maradéktalanul, mégis mindent elmond egy szervezet hozzáál-lásáról.

Környezeti tényezők (4.3.1)

Bonyolult kockázatértékelések, mátrixok alkalmazása helyett, megvizsgálva a folya-matot, technológiát, a gyakorlatot, a környe-zetmérnök már látja, milyen tényezőkkel kell számolni, azoknak milyen hatása van vagy

ISO 14001

Az ISO 14001 felkészítő, rendszerépítő szemmel

Teljesítményértékelés (4.5.2)

Legszembetűnőbb változtatás az a köve-telmény, hogy legyen eljárás az időszakos teljesítményértékelésre, ami tartalmazza a jogi és egyéb követelmények értékelésének szempontjait. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos feljegyzéseket meg kell őrizni.

Nemmegfelelőség, javító és megelőző intézkedések (4.5.3)

A régi szabvány 4.5.2-es pontja 4.5.3-ra változott és a következő követelményeket támasztja a szervezet számára:

1.) vizsgálja meg és határozza meg az aktuális nemmegfelelősségek okait, és hozzon intézkedéseket az újbóli kialaku-lás megelőzésére,

2.) v izsgál ja meg a potenc iá l is nemmegfelelősségeket, és állapítsa meg a megelőző intézkedés bevezetésének szükségességét,

3.) vizsgálja felül a javító és megelőző intézkedések hatékonyságát.

Feljegyzések kezelése (4.5.4)

A 4.5.3 pont 4.5.4-re változott. Az új szab-vány szövegét átrendezték, nem nevezi meg a szükséges feljegyzéseket. Ehelyett

a szabványpont a következő követelményt tartalmazza: „A feljegyzések szükség sze-rint igazolják a KIR és a szabvány követel-ményeinek való megfelelést”

A feljegyzésekkel kapcsolatos feladato-kat a szabványpont meghatározza.

Belső audit (4.5.5)

A régi 4.5.4 szabványpont 4.5.5-re módosult alapvető tartalmi változás nélkül. A módosítás oka az ISO 9001:2000 szab-vánnyal való harmónia biztosítása volt.

Vezetőségi felülvizsgálat (4.6)

Az átdolgozott szabványpont jobban definiálja a vezetőségi felülvizsgálat beme-neti és kimeneti követelményeit, mindezt összhangban az ISO 9001:2000 szab-vánnyal, ezzel is növelve a két szabvány közötti egységesítést.

Átállás az új szabványra

Az átdolgozott szabványra való átté-rés az International Accreditation Forum állásfoglalása alapján 3 periódusra bont-ható (www.iaf.nu - IAF Transition Plan for Accredited EMS Certification from ISO 14001:1996 to ISO 14001:2000):

1. Előkészítési időszak: 2005. május 14.-ig, amikor az audit alá vont szervezet a Tanúsító Testülettel egyeztetve eldönt-heti, hogy a korábbi ISO 14001:1996 vagy az ISO 14001:2004 szabványt tekintik az audit alapjának

2. Alkalmazási időszak: 2005. május 15.-től a szervezetek adaptálják az átdol-gozott szabvány követelményeit környe-zetirányítási rendszerükbe, az audit csak az ISO 14001:2004 alapján folyhat

3. Átállási időszak vége: 18 hónap-pal az új szabvány közzététele után, azaz 2006. május 14.-től csak az ISO 14001:2004 tanúsítványok az érvényesek.

Az új ISO 14001:2004 KIR szabvány nem egy forradalmian új szabvány, hanem az 1996-ban kiadott verzió megújulása, ami továbbra is jó eszköz a szervezetek környezeti teljesítményének folyamatos javítására, de nem helyettesíti a hatályos jogszabályoknak való megfelelőséget.

Tóth Gyö[email protected]

ISO 14001 Auditor, VINÇOTTE

ILYEN VOLT RÉGEN:

ILYEN MOST:

AZ X KFT. AZ ISO 14001 SZABVÁNY SZERINTI KÖRNYEZET-KÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERT ÉPÍT KI. ENNEK EGYIK

EREDMÉNYE, HOGY A VESZÉLYES HULLADÉK ÜZEMI GYŰJTŐHELYET ÁTKÖLTÖZTETTÜK ÉS ÁTÉPÍTETTÜK.


7

lehet a környezetre, ezekből melyek jelentő-sek, vagy melyek lehetnek jelentősek.

4.3.2. Jogi- és egyéb követelmények

Az egyik legegyszerűbbnek tűnő szab-ványkövetelmény, mégis a legtöbb nézet-eltérés ennek kapcsán fordul elő. Az ok egyszerű: nem csak a rendszerépítő és a tanúsító lehet eltérő véleményen, hanem a jogszabályok, illetve az alkalmazók sem mindig tudnak határozott álláspontot kiala-kítani (gondoljunk pl. a termékdíj-törvény kristályvíz kategóriájára, ami márkanév!).

4.3.3. Célok és előirányzatok – 4.3.4 Környezetközpontú irányítási program(ok)

Az ISO 14001:2004 sz. szabvány végre összekapcsolta a célokat, előirányzatokat a programokkal, a vállalati gyakorlatban nem volt oka az ilyen jellegű bontásnak.

Problémát okoz, ha kitűz a szervezet egy célt, nagy valószínűséggel még nem áll rendelkezésre a megoldásról elegendő információ. A célt azonban számszerűsítve kell kitűzni, erőforrásokat kell hozzá rendel-ni, amihez hosszas előkészítés szükséges.

4.4 Bevezetés és működés

4.4.1. Szervezeti felépítés és felelősség

A rendszer kiépítésének kezdetén nehéz meghatározni, kinek milyen szerepe, felelős-sége lesz a működő rendszerben. A feladat is hálátlan: azok a munkatársak, akik eddig jól meghatározott feladatukat végezték, most új feladatokat kapnak, amit nem végez-

nek szívesen. A rendszer kiépíté-sének kezdetén kell ezt a prob-lémát orvosolni megfelelő belső kommunikáció-val, képzésekkel.

4.4.2. Képzés, tudatosság és kompetencia

Minden olyan képzést, amely a munkavállalók-nak szól, azzal a kérdéssel érde-mes kezdeni : Ki lakik közel a vállalathoz? Szomszédként mit tapasztal? A munkavállalókat csak akkor lehet bevonni, ha a vállalat környe-zeti problémáit a sajátjuknak érzik. Itt kap nagy sze-repet, hogy a

környezetvédelem valóban ne csak a kör-nyezetmérnök vagy a környezetvédelmi vezető feladata legyen, hanem a szerveze-ten belül mindenki betölthesse funkcióját a KIR–ben.

4.4.3. Kommunikáció

A környezetvédelem Magyarországon még nem a valódi szerepét tölti be. Az emberek többsége környezetvédelemmel a híradóban találkozik, amikor valamelyik zöld szervezet hozzáláncolja magát az aktu-ális környezetterhelő (szennyező?) üzem kapujához. Ha egy vállalat előrelépést tesz környezetvédelmi szempontból, még nem mindig van hírértéke, a vállalatokhoz sokszor több negatív visszhang érkezik, mint pozitív.

A kommunikáció előre felépített stratégia szerint kell, hogy működjön, csak így válhat a szervezet megítélését javító eszközzé.

Belső kommunikációra egy jó eszköz az információs táblán elhelyezett figyelemfel-keltő anyag:

4.4.4. A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja

A tanácsadótól ma már elvárható, hogy a dokumentációs rendszert informatikai megoldásokat alkalmazva dolgozza ki: a dokumentumok forgalmazása hálózaton keresztül történjen, átjárhatóak és átte-kinthetők legyenek.

A környezetközpontú irányítási rendszer kiépítése gyakran a MIR-rel integráltan törté-nik, melynek egyik megoldása a következő

4.4.5. A dokumentumok kezelése

Rendszerépítés szempontjából a cégek többségénél a legkönnyebben teljesíthető elem: vagy egy már működő MIR–hez iga-zodva kell az ott már jól kialakított eljárást alkalmazni, vagy a rendszerépítő „hozhat-ja” a saját, többször bevált és hatékonyan működtethető módszerét.

4.4.6. A működés szabályozása

A működés szabályozása fejezetben szerepelnek azok az eljárások, utasítások, amelyek nem a rendszer működésével, hanem a környezetvédelmi gyakorlattal foglalkoznak. A kötelező eljárások köre nincsen meghatározva, a hulladékgazdál-kodásra, a veszélyes anyagok és készít-mények használatára, illetve a környezet-védelmi technológiák működtetésére, vagy a technológiák környezetbarát működésé-re érdemes szabályozást kidolgozni.

4.4.7. Felkészültség és reagálás vész-helyzetekre

A rendszerépítőnek végig kell gon-dolnia: mi lehet vészhelyzet, és ha az bekövetkezik, mit tehet annak kezelésére, a környezeti hatások csökkentésére. A vészhelyzeti utasításokat érdemes a tech-nológussal egyeztetni!

4.5. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység

4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés

A mérendő jellemzőknél mindig érdemes megvizsgálni, milyen adatokat gyűjt jelen-leg is a szervezet. Ezek nagy része ui. fel-használható KIR-kimutatások készítésére, a célok számszerűsítésére stb.

4.5.2. Nemmegfelelőség

A Deming-kör, illetve maga a rendszer csak akkor működtethető megfelelően, ha az eltéréseket nem csak a belső auditon veszi észre a vállalat. Tapasztalataim alap-ján a környezettudatosság kialakítását is segíti, a belső kommunikációt támogatja, ha a környezetvédelmi osztály egy képvise-lője hetente egyszer üzemi bejárást tart. A heti bejáráson érdemes a hiányosságokat, eltéréseket, a javítandó állapotot lefényké-pezni, leírni a hibát, hiányosságot, javítandó állapotot, és továbbítani a feljegyzést az illetékesnek, az eltérés felszámolását kérve.

4.5.3. Feljegyzések

A feljegyzések létrehozása során néhány alapvető szabályt érdemes betartani: Legyen egységes a feljegyzések formája:

ne kerüljön munkatársunknak külön erő-feszítésekbe kiigazodni a feljegyzésen.

A feljegyzésen minden lényeges infor-máció szerepeljen, és semmi más.

Olyan feljegyzéseket készítsünk, amelyek a felhasználáshoz igazodnak: legyenek akár kipipálandó listák, vagy az észrevé-telek szöveges rögzítésére alkalmas fel-jegyzések, próbáljuk elkerülni a mecha-nikusan fél perc alatt kitölthető feljegyzé-seket, mert ezeket a munkatársak egy idő után a kitűzött feladat elvégzése nélkül, csak a dokumentálásra fogják használni.

4.5.4. A KIR auditja

Az auditra vonatkozó követelmények a legkönnyebben teljesíthetők. Egyértelmű az elvárás, egy jó eljárás kialakításával a szervezet hatékonyan tudja végezni az auditokat. Fontos, hogy a feltárt hiányossá-gok megszüntetésére hozott intézkedése-ket mindig ellenőrizze vissza az auditor!

4.6. Vezetőségi átvizsgálás

Az ISO 14001:2004-es szabvány már részletesen felsorolja a vezetőségi átvizs-gálás bemenő adatait, követelményként tartalmazza a döntések, intézkedések megnevezését. A rendszert kiépítőnek, annak működtetőjének azt kell figyelembe vennie, hogy a felsővezetés ilyenkor rá van kényszerítve arra, hogy a rendszer működ-tetésével foglalkozzon. Érdemes kihasznál-ni ezt a lehetőséget arra, hogy a következő időszak tervezett céljaival, programjaival is foglalkozzon a felsővezetés!

Sudár Balázskörnyezetmérnök

[email protected]

ISO 14001

A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentumait inte-

gráltuk a meglévő minőségügyi rendszer dokumentumaiba

MKK KMK

MEU KEUIEU

MUNKA ÉS ELLENŐRZÉSI UTASÍTÁSOK

TECHNOLÓGIAI UTASÍ-TÁSOK, SZABVÁNYOK,

JOGI ELŐÍRÁSOK, EGYÉB SPECIFIKÁCIÓK

VÉSZHELYZETI TERVEK

FELJEGYZÉSEK

MKK = MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV, KMK = KIR KÉZIKÖNYV

MEU = MINŐSÉGI ELJÁRÁS-UTASÍTÁS, KEU = KÖRNYEZETI ELJÁRÁS-UTASÍTÁS IEU = INTEGRÁLT ELJÁRÁS-UTASÍTÁS


8

– Elsőként arra k é r n é l e k , h o g y mondd el dióhéj-ban a Polgár-Társ

Alapítvány előtti idődet! Honnan jössz, mit tanultál, mivel foglalkoztál?

– A végzettségem fizikus, de utána mete-orológus is voltam. Ezek mind úgy adód-tak, ahogy a történelmi, politikai helyzet adta. Később voltam újságíró, gyakorlati-lag TV-riporter gyergyói TV-stúdiónál. Nem sokkal utána az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodához kerültem, ennek a lét-rehozásával és fejlesztésével bíztak meg. Ezalatt kerültem kapcsolatba a non-profit szférával, létrehoztam az Esély Alapítványt. 2000-ben hívtak meg Csíkszeredára, hogy vállaljam fel az Öko-Biznisz Program beindítását. Csíkszeredát keresték meg, hogy kellene egy olyan programot indí-tani lengyel és angol mintára, amely kis- és középvállalkozásokkal foglalkozik. Ők pedig kerestek egy embert, aki ezt fel meri vállalni. Így kerültem oda, akkor végeztem el az Ökomenedzsmentet posztgraduális képzésen, Kolozsváron. Mindenhol úttörő-szerepet vállaltam.

– Azt mondod, hogy kerestek embert, aki „el meri vállalni”. Nagy bátorság kell ezek szerint ehhez?

– Inkább nagy vakmerőség. Az angol kollégák is mondták, hogy amikor 97-ben ők elkezdték a programot, akkor ők még 4-5 évig ki sem ejtették azt a szót, hogy környezetvédelem. Azzal fogták meg a vállalatokat, hogy vannak olyan intézke-dések, amelyeknél gazdasági hasznot megtakarításokat lehet elérni. Úgyhogy nálunk egyből környezetvédelemről be-szélni nagy merészség volt. De most már egy kicsit könnyebb.

– Mesélsz nekem egy kicsit a Polgár-Társ Alapítványról illetve az Öko-Biznisz Programról?

– A Polgár-Társ Alapítványt 99-ben je-gyezték be, kezdetben csak közösségfej-lesztéssel foglalkozott, utána kapott meg-bízást a Partnership-pénzek kezelésére. Ezek amerikai pénzek közép-kelet európai környezetvédelmi szervezetek támogatásá-ra. Akkor már négy országban működött a Partnership-Program:Magyarországon, Csehországban, Sz lovák iában és Lengyelországban. 99-ben hozták át

Romániába, sőt azóta már Bulgáriában is működik, és a hat szervezetből működő hálózatot már be is jegyezték nemzetkö-zi szervezetként. Az Alapítványnál azután elindult egy „Párbeszéd” nevű program, később bekapcsolódott az AGENDA 21-be, illetve még egy pénzosztó programmal bízták meg az alapítványunkat, az „Élő örökség”-gel. Ezekhez részben kapták a pénzeket, részben pedig pályáztak. Minket közvetlenül az Alapítvány nem támogat, csak a helyet adja nekünk, illetve a fejlesz-tést garantálja. Az első hátom évben angol támogatással működtünk, közben Phare-támogatást is nyertünk, most pedig az EU DG Environment támogat minket.

Az Öko-Bizniszt 2001-ben indítottuk el, kezdtük egy fel-méréssel, hogy egyáltalán mit mondanak a cégek a kör-nyezetvédelemről, és amint az angolok meglátták ennek az eredményét, azt mondták, hogy nagyon sürgősen szük-ség van a programra. Ekkor derült ugyanis ki, hogy a cégvezetők zöme nem tud arról, hogy nekik környezeti hatásuk van, egyértelmű volt, hogy a tudatosítással fog-lalkozni kell. Először csak Csíkszeredára korlátozódott a program, 2002 decembe-rében indult el a kolozsvári klub és 2004 júliusában a nagybányai. Most pillanat-nyilag az országban 65 tagunk van. Ezek zömében kis- és középvállalkozások, a nagyokkal nem is foglalkoztunk eddig. Nekünk is meg kellett tanulnunk a szak-mát; probléma volt, hogy eleinte nem volt szakember, akivel dolgozni lehetett volna, maga a környezetmérnök képzés is most indult el Romániában.

– Te személyesen mit csinálsz ebben a programban?

– Én vagyok a program vezetője. Tulajdonképpen a program továbbvitele és a három klub ellenőrzése az én dol-gom. De nem határolódnak el ennyire a szerepek: a kollégáimmal együtt gondol-kodunk mindig, hogy merre lehet fejlesz-teni, hova lehet haladni. Az is fontos, hogy az Öko-Biznisz milyen stratégiai szerepet tölt be az Alapítvány életében, és úgy tűnik, hogy egyre jobban beékelődünk az Alapítványba.

– Mi a legnagyobb nehézség a mun-

kádban? Hogy úgy csinálhasd, ahogy szeretnéd?

– Bár nagyon jó környezetvédelmi törvé-nyek vannak Romániában, hiszen minden EU-s törvénynek megvan most már a meg-felelője nálunk is, ám nincs meg a hozzá való infrastruktúra. Nincs meg az az erő, amivel be lehetne tartatni a törvényeket, emiatt a vállalatok, ha akarnának sem tud-nának teljesen jogszerűen működni kör-

nyezeti szempontból. Ilyenkor nagyon nehéz nekünk, hogy mit tanácsoljunk nekik, merre mozduljanak el. Gond, hogy nincs támogatási rendszer a vállalkozók számára, nagyon szűkösek a források, amiket esetleg megpályázhatnának.

Ugyanakkor abban sem vagyok biztos, hogy megvan a pályázathoz szükséges kapacitásuk. A legnagyobb nehézség talán az, hogy a kis- és középvállalkozások köré-ben még nem igazán alakultak ki vállalko-zásirányítási rendszerek, tehát nemhogy a környezetvédelemre, de a vállalatvezetésre sincs még szabályozás. Sokszor a vállalat vezetője szinte minden szerepet felvállal, nem tudja, vagy nem akarja leosztani a feladatköröket, felelősségeket – így na-gyon nehéz. Ellenben nagyon fogékonyak, használják azokat az információkat, amiket tőlünk kapnak, és örülnek neki. Igaz, nem csak környezetvédelmi információkat nyúj-tunk nekik, hanem havi szemináriumokon megkérdezzük tőlük, hogy milyen téma érdekelné őket, és akkor mindig belopjuk azt. Akár munkavédelmet, tűzvédelmet, akár bemutatunk nekik civil szervezetet, hogy lássák nekik is be kellene kapcsolód-niuk a szociális életbe is. Próbálunk átadni más jellegű információkat is, pont azért, hogy ne ijedjenek meg attól, hogy csak a környezetvédelemben segítjük őket.

– Ez arra is lehetőséget ad, hogy a fenntartható fejlődést komplexebben tudjátok kezelni?

– Egyértelműen próbáljuk. Lehet, hogy pont ez az, amire fogékonyak, főleg a

Emberi tényező

Mindenhol úttörő szerepet vállaltam…Emberi tényező c. rovatunkban olyan szakembereket szólaltatunk

meg, akik mozgatórugói a szervezetek környezetvédelmi és fenntart-hatósági törekvéseinek. 2000-ben indult be az Öko-Biznisz program

Romániában, amelynek keretében immár 65 vállalat kötelezte el magát a környezettudatosabb vállalat-irányítás mellett. Kíváncsiak voltunk, hogy mi hajtja a program vezetőjét, Molnár Judith-ot


9

székelyföldi vállalkozók. A kaláka, főleg a közösségi élet nincs távol a vállalkozóktól, úgyhogy lehet, hogy ez nekik még érde-kesebb és közelebb áll hozzájuk, mint maga a környezetvédelem.

– Mit tekintesz a legnagyobb eredmé-nyednek eddig?

Nagyon sok szeminárium, beszélgetés áll már a hátunk mögött. Már hét olyan vállalat is van, amely kiépítette a környe-zetközpontú irányítási rendszert, négyen közülük tanúsították is. Nekik tehát tudtunk hathatós segítséget nyújtani, hogy elindul-janak az ellenőrizhető, átlátható vállalat-tá válás útján. Hiszem, hogy akikkel mi együtt dolgozunk, azok mélyen megértik a vállalatirányítási rendszerek lényegét, és nem csak formálisan vezetik azokat be. Nagyon jó, amikor bejönnek a vállalatok, és megköszönnek információkat, amiket tud-tak használni működésük során; ilyen elég gyakran előfordul. A szemináriumok nyitot-tak, a sajtóban is meghirdetjük őket, bárki részt vehet rajtuk. Vannak Klubtalálkozóink, amikor csak klubtagokkal ülünk le. Olyankor elmondják, hogy mire jó ez a program nekik, mit várnak el tőle, merre mehetnek tovább. Mesélnek olyanról is, hogy rajtunk keresztül keresték meg őket partnerek, vagy sikerült üzletet kötniük. A kiadványainkat is hasznosnak tartják. Ilyenkor azt érezzük, hogy nem feleslegesen dolgozunk. Hogy a környezetre mennyi a közvetlen hatásunk azt nem fogjuk tudni lemérni, talán a közve-tettet sem igazán. Voltak olyan vállalatok, akik akár az otthoni, családi szokásaikat is megváltoztatták, hallva a KÖVET-szeminá-rium sorozatát (amely számukra szokatlan módon egyszerre volt szakmai és magyar nyelvű). Téma lett a környezetvédelem. Én azt gondolom, nem azért nem foglalkoznak vele sokan, mert nem akarnak, hanem mert nem tudnak róla. Nem tanulták az iskolában, hiszen még mindig nem kötelező nálunk ezt az iskolában oktatni, nincsen érzékenység a téma iránt, mert nincs ahonnan eredhetne.

– Fogékonyak és nyitottak, de azért mégis csak nehéz lehet, hogyha nincs infrastruktúra, nem tartható be sok jog-szabály, nagyon nehéz támogatást talál-ni, jóformán menedzsment sincs, nem-hogy környezetvédelem. Mi ad neked erőt a mindennapokban

– Szerintem pont ezek, mert nem prob-lémaként kezelem őket, hanem kihívások-ként. Ha most a szociális szférában dol-goznék, akkor azt mondhatnám milyen jó, hogy annyi ember van, akinek szolgálta-tást nyújthatok. Sok problémát meg lehet oldani. Biztos, hogy lassan csökkenni fognak ezek a gondok, mert megnyílnak az emberek, és pont azzal, hogy megnyíl-nak, el tudod szórni a magot. Meg tudod értetni velük, hogy azért a környezetvédel-met is be kell lopni a vállalatvezetésbe.

– Én személyesen sokszor találkozom azért olyan emberekkel és vállalatokkal

is, akik egyáltalán nem fogékonyak a környezetvédelemre, fenntartható fejlő-désre. Ilyen vállalatokkal is találkozol?

– Nekem is mondta már a képzésünkön résztvevő cégek, hogy ők úgy érzik "a környezetvédelem tulajdonképpen azért van, hogy nekünk munkánk legyen". Ilyen is van. Én azt hiszem, hogy neki egyszer be fog ugrani egy olyan információ, amit tőlünk kapott. Ha pedig nem, akkor sem adhatjuk fel, csak azért, mert most nála nem jártunk sikerrel, őt nem sikerült meg-térítenünk. Az a fontos, hogy a másikra sikerül hatni! Nem mindenki egyforma.

– Milyen cél van most előtted, merre mész most?

Van egy érdekes elképzelésünk: az Öko-Biznisz programot franchiseolni. Ha talá-lunk olyan fogékony civil szervezeteket az országban, akik elindítanának hason-ló tevékenységeket, akkor mi átadnánk nekik a módszertant úgy, hogy minőségi-leg ne szenvedjen kárt. Nem könnyű, már Nagybányának sem volt könnyű átadni. De ha kerülnek olyan fiatal szervezetek, akik ezt nagy kihívásnak tekintik, akkor megpró-bálnánk. Másik célunk: támogatási forráso-kat találni. Mindenképpen fejleszteni kell a szakembereinket, a munkatársainkat, szak-mailag helyt kell állni a piacon. Van kihívás bőven, és tennivaló is. A stabilitás fontos lenne, hogy három-négy klubnak legalább az alapfenntartás biztosítva legyen.

Az angol partnerek mindig mesélték nekünk, hogy ők milyen jól haladnak. Rájöttünk ők azért tudnak ilyen jól halad-ni, mert azonnal, amikor beazonosítottak egy környezeti problémát a cégnél, anyagi támogatást is tudnak mellé adni. Mi ezt nem tudjuk nyújtani, sőt még azt sem tudjuk mondani, hogy ide vagy oda lehet pályázni ennek a megoldására, még nincs pályázati forrás. Feladatunk, hogy saját magunkat fenntartsuk, és olcsó, mégis magas szak-mai színvonalú szolgáltatást tudjunk nyújta-ni a cégeknek. Hogy megérezzék a környe-zetvédelem ízét, és a környezettudatosság hajtóerővé váljon náluk.

– Gondolom nagyon sok idődet lefog-lalja a munka?

– Igen, de amikor nincs plusz munka, igyekszem a napi nyolc órába beleférni. Bár ez a fizikai nyolc óra, biztos, hogy az agyam másfelé jár állandóan. De jól meg lehet osztani, nagyon jó munkatársaim van-nak, az Alapítványon belül három emberrel dolgozom, Kolozsváron két munkatársunk és Nagybányán is kettő. Az Alapítványnál amúgy heten vagyunk, a többiek más prog-ramjainkkal vannak elfoglalva.

– És mit csinál a magánéletben Judith, amikor van egy kis szabadideje?

– Édesanyja vagyok két gyermekemnek (8 és 15 évesek) igyekszem ebben jó lenni. Amikor lehet, próbálok kimozdulni velük valamerre. Nekünk nagyon könnyű kirán-dulni, mert ott van a hegy a fenekünk alatt.

– Ők is kicsit zöld szívűek?– Nálunk szerintem mindenki egy kis-

csit zöldszívű, mert közelebb vagyunk a természethez, emiatt talán könnyebb is ez nekünk. Sízünk, biciklizünk, amennyit lehet.

– Szerinted ezek szerint fontos az, hogy az ember hol nő fel, milyen kör-nyezetben, mennyire érzékeny a ter-mészetre?

– Nagyon számít. Mert nekünk életele-münk, hogy a forrásból inni kell, ha kime-gyünk túrázni, akkor nem szoktunk vizet vinni magunkkal, mert el sem tudjuk kép-zelni azt, hogy ne legyen tiszta a víz a környékünkön. Bár a Székelyföld azért nem tiszta, mert például a hulladékunkat nagyon rosszul kezeljük. Ez elsősorban az infrast-ruktúrán múlik, nincs is hova eldobni a hul-ladékot. Valamikor a székely falvak nagyon rendtartóak, tiszták, szépek voltak, erre kellene emlékeztetni az embereket, hogy ezt megőrizzék.

– Hogyan jött a képbe a KÖVET nálad?

– Mint minden, személyes kapcsolatok révén. Krecz Ágit1 ismertem baráti körből, beszélgettünk arról, hogy mivel foglalko-zik. Kiderült, hogy gyakorlatilag ugyanazt a munkát szeretnénk végezni, mint a KÖVET, csak mi szaktudás nélkül, míg náluk ott a szaktudás is. Ebből már következett, hogy pályázatot írjunk arra vonatkozóan, hogy tanulhassunk a KÖVETesektől. Nagyon jó volt a csíkszeredai és a gyergyói embe-reknek, hogy magyar oktatást kaphattak. Számunkra is meglepő módon: végigül-ték a képzéseket, házi feladatokat írtak. Komolyan vették, mert az anyanyelvükön szóltak hozzájuk, és ez nekik nagyon fon-tos volt. Nekünk pedig szakmai hátteret biztosított. Most újra a KÖVET-hez fordul-tunk pályázat során, hogy folytatódhassa-nak a szakmai képzések.

– Talán még fontosabbá teszi a prog-ramot a tárgyon túl, hogy magyarok tudnak benne együttdolgozni.

– Nagyon fontos. Tanultunk ugyan az angoloktól is, de nem mindegy, hogy milyen előadást hallgatsz meg, milyen céghez mész ki látogatóba. Tudsz-e velük kommunikálni? Nagyon jó ez így.

– Van-e valami, amit szeretnél az olva-sóknak üzenni, tanácsolni, mesélni?

– Nem nagyon szeretek tanácsot oszto-gatni… Én mindenkinek azt mondom, hogy érdemes eljönni Erdélybe, magánember-ként, vállalkozóként, vagy turistaként, mert Erdélynek van mondanivalója még mindig az emberek számára, mindenki számára. Még nekünk is mindig nagyon sokat mond, két nap után már úgy hiányzik, hogy nehéz kibírni a következő három-négyet.

Lejegyezte: Fertetics [email protected]

Emberi tényező

1 A KÖVET volt munkatársa, jelenleg az SGS Hungáriánál dolgozik.


10

EU-hírek

Az EEA tanulmánya megállapítja, hogy az emberi életben tett károk tekintetében a természeti kockázatok szerepe jóval meghaladja a technológiai veszélyforrá-sok által okozott károkat (a teljes ember-áldozatból ez utóbbiak mindössze 5%-ért felelősek). Bár a gazdasági hatások fel-mérése felvet bizonyos módszertani kér-déseket, de feltehetően a katasztrofális eseményekkel kapcsolatba hozható költ-ségek is hasonló arányban oszlanak meg a két terület között.

Ugyan technológiai eredetű balesetek továbbra is történnek Európában, az elmúlt évtizedben lecsökkent a 25 főnél több emberéletet követelő események száma és 1992-től kezdve az ukrán bányászati tevékenységgel kapcsolatos baleseteket leszámítva csak elvétve fordultak elő (pl. 2001-ben a franciaországi Toulouse-ban).

Az ennél kevesebb emberéletet követelő, de jelentős technológiai balesetek száma 1985 óta egyértelműen emelkedett, amit a tanulmány a jelentési tevékenység javulá-sának, illetve az ipari és egyéb gazdasági tevékenységek növekedésének tud be.

Az EEA kiemeli a lakosság élőhelyének a fontosságát a balesetek következménye-inek a szempontjából mind a természeti, mind az ipari katasztrófákkal kapcsolat-ban, valamint utal arra a tényre, hogy a gazdasági tevékenység nagymértékben hozzájárulhat a természeti csapások súy-lyosságának a növekedéséhez.

Természeti kockázatok

Az európai országokat érintő természeti katasztrófák között kiemelkedő jelentő-sége van az árvizeknek. A tendenciákat tanulmányozva megállapítható, hogy az ilyen jellegű események gyakorisága és súlyossága egyaránt növekedett az elmúlt néhány évtizedben. Az elmúlt években számos európai országban dőltek meg a folyók magas vízállási rekordjai, illetve a jelentős árvizek egyre gyakrabban sújtják a folyó menti településeket. Ezt a mintát követi Magyarország esete is, ahol mind a Dunán, mind a Tiszán és vízgyűjtőterülete-iken megfigyelhető az árvizek gyakorisá-gának és súlyosságának a növekedése.

Az Európában 1998 és 2002 között bekövetkezett 100 jelentős áradás mint-egy 700 emberéletet követelt, félmillió embert kellett kitelepíteni és körülbe-

lül 25 milliárd Euróba került. Az árvizek eloszlása Európán belül nem egyenle-tes, igen gyakori előfordulásuk Kelet-Közép-Európa országaiban, így példá-ul Magyarországon és Romániában, Csehországban valamint az Alpok nyugati területein, Franciaországban, Svájcban és Németországban.

A viharok által okozott károk – mind emberéletben, mind környezeti és gazda-sági vonatkozásaikban – is igen jelentősek. A viharok, melyekre egyre gyakrabban jellemző, hogy egymást igen gyorsan (esetenként néhány napon belül) követik, számos emberéletet követeltek az elmúlt egy-másfél évtized-ben. A viharok által okozott gazdasági károkra jellem-ző, hogy mértéküket csak a 2002 augusztusában bekö-vetkezett árvizek által okozott pusztítás haladja meg.

Szárazság tekintetében a leginkább kitett területek a Földközi-tenger térségében találhatók, de előfordulnak az egész kontinensen olyan általában csapadékkal jól ellátott területeken is, mint Norvégia vagy az Egyesült Királyság. Magyarországon a szárazságok elsősor-ban a mezőgazdasági tevékenységek tekintetében okozhatnak jelentős károkat a jövőben.

A szárazságok Európában nem okoznak éhezést és ezért emberéletben okozott károkat, mint a fejlődő or-szágokban, de igen jelentős gazdasági hatásaik vannak a mezőgazdaság teljesít-ményén keresztül. Ezen kívül a hőhullámok, melyek kapcsolatba hozhatóak a szárazságot okozó időjárási körülményekkel csak 2003-ban mintegy 35000 ember életét követelték a kontinensen, elsősor-ban az idős korú lakosság körében.

Európában a földrengések messze több emberéletet követeltek az elmúlt évtizedek-ben, mint az összes többi természeti kataszt-rófa együttvéve. 1988-ban Örményország északnyugati részén 25000 embert ölt meg egy földrengés, míg 1999-ben 17000 ember

esett áldozatul Törökországban. Az elmúlt években kisebb jelentőségű események előfordultak Olaszországban és más déli országokban is.

Technológiai kockázatok

A technológiai kockázatok közé elsősor-ban az ipari üzemeknél bekövetkezett balesetek tartoznak, valamint az olajve-zetékek, tartályhajók sérülése által ered-ményezett környezetkárosítások, a gátak átszakadása, a veszélyes anyagok szállí-

tásával kapcsolatos balesetek, illetve a nukleáris erőműveknél bekövetkezett balesetek.

Az ipari balesetek típusát tekintve Európában kereken 50%-ot tettek ki a tűzesetek és robbanások az 1980-2002 közötti időszakban. A legjel-lemzőbb a szennyezés levegő-be jutása volt, míg ritkábban fordult elő vízszennyezés. (Az egyes típusok megoszlását a bal oldali ábra mutatja.)

A balesetek okait tekintve megállapítható, hogy leggyak-

rabban a berendezések meghibásodá-sa okozott balesetet, amit az üzemeltető személyzet hibája követett. E két tényező együttesen a balesetek két-harmadáért felel (lásd a lenti ábrát).

A jelentős ipari balesetek száma az 1985-től 1999-ig terjedő időszakban folyama-tosan emelkedett, amint azt a MARS adatbázis tanúsítja. Ennek egyik oka a jelentési kötelezettség vállalatok álta-li komolyabban vételében, a nyilvántartások teljesebbé válásában keresendő.

A nukleáris balesetek-kel kapcsolatban megálla-pítható, hogy az 1986-ban

Csernobilban bekövetkezett katasztrofális kimenetelű bal-

eseten kívül is történtek nukleáris balesetek Európában. Az erőművek biztonsági színvo-nalára jellemző, hogy a kontinens keleti felén alkalmazott szovjet típusú reaktorok bizton-ságossága elmarad a nyugati országokban alkalmazottakétól, bár az elmúlt mintegy 8-10 évben javuló tendencia figyelhető meg ezekben az országokban is. Az Európában

Környezeti kockázatok és csökkentésük az Európai Unióban és Magyarországon – I. rész

Levegőbe jutás 43%

Tűz 26%

Robbanás24%

Vízbe jutás

6%Egyéb 1%

A MARS1 ADATBÁZISBAN MEGTALÁLHATÓ TECHNOLÓGIAI BALESETEK FAJTÁI,

1980-2002 (EEA [2003B])

1 AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL MŰKÖDTETETT MAJOR ACCIDENT REPORTING SYSTEM (JELENTŐS

BALESETEKRE VONATKOZÓ JELENTÉSI RENDSZER)

Mechanikai hiba 44%

Az üzemeltető hibája 22%

Ismeretlen12%

Folyamathiba11%

Természeti esemény 5%

Terve-zési hiba 5%

Szabotázs 5%

A JELENTŐSEBB BALESETEK OKAI A FELDOL-GOZÓIPARBAN (FORRÁS: J&H MARSH AND &

MCLENNAN, 1998, IDÉZI: EEA [2003A])

A European Environmental Agency által készített, Európa környezeti állapotára vonatkozó harmadik jelentése a kontinens általános környezetvédelmi helyzetét jellemezve a technológiai és természeti kockázatoknak is szentel egy fejezetet. Ebben a szervezet a téma általános ismertetésén és értékelésén kívül bemutatja az egyes területe-ken tapasztalható aktuális tendenciákat, melyek a hazai helyzet elemzése szempontjából is tanulságokkal szolgál-nak. Az alábbi cikkben átfogó képet adunk a technológiai és környezeti kockázatok alakulásáról, majd következő

számunkban bemutatjuk, hogy milyen lépések történtek azok csökkentésére az elmúlt években.


11

üzemeltetett nukleáris reaktorok száma a 70-es évektől indult növekedésnek. Korukra jellemző, hogy számos ország szembesül az elöregedett reaktorok üzemeltetésének, illetve bezárásának a kérdésével (pl. Nagy-Britannia, ahol a reaktorok jelentős részé-nek az életkora meghaladja a 36 évet).

Az atomenergia alkalmazásának egyik kulcskérdése a nukleáris hulladékok keze-lése. Bár a hulladékok végső ártalmatlanítá-sa még nem megoldott, a tárolás és szállí-tás során csak elvétve fordulnak elő kisebb balesetek. 1993 és 1997 között például nem történt sugárzási szempontból jelentős ese-mény Európában. Ezen a területen különö-sen aktívak a környezetvédelmi non-profit szervezetek, illetve a lakosság.

A technológiai balesetek egy további faj-tája, a bányászatban alkalmazott med-dőtavak gátjainak az átszakadása, ami elsősorban a felszíni vizek károsodását okozhatja, bár emberéleteket is követelhet (pl. az olaszországi Stava-nál bekövetke-zett baleset). Az ilyen jellegű balesetek megoszlása Európán belül egyenletesnek mondható. Az utóbbi évek egyik legna-gyobb technológiai katasztrófáját – és egy-ben a legnagyobb környezetkárosítást – a romániai Baia Mare-ban történt gátszaka-dás okozta 2000-ben, melynek hatására mintegy 105-110 tonnának megfelelő cianid került a Szamos folyóba és azon keresztül a Tiszába kiirtva az élővilág jelentős részét és problémákat okozva az ivóvíz-ellátásban. Bár a folyó és vízgyűjtő területének állapota a vártnál gyorsabban kezdett regenerálód-ni, az eset mégis felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy mennyire felkészületlenül érik az országot az ilyen jellegű balesetek.

Magyarországon az elmúlt években nem volt jelentős emberáldozatot köve-telő ipari baleset annak ellenére, hogy kisebb, lokális jelentőségű események időről időre előfordulnak.

Hazánkban különösen fontos kérdés a veszélyes anyagok és hulladékok szál-lításának a kérdése, aminek jelentősége csak fokozódik majd, ha újabb autópályák építésével növeljük az ország tranzitforga-lomban betöltött szerepét.

A veszélyes üzemek eloszlása az or-szágban egyenletesnek tekinthető, bár a Dunántúl egyes részei alulreprezentáltak, míg a fővárosban jelentős számú veszélyes üzem található. Ez utóbbi tény már csak azért is figyelemre méltó, mivel a fővárosra jellemző magas n é p s ű r ű s é g a potenciális ipari katasztró-fák által okozott várható követ-kezményeket jelentős mér-tékben megnö-veli.

A veszélyes üzemnek minő-sülő vállalatok iparági meg-oszlását tanulmányozva kitűnik, hogy az ilyen üzemek közel fele, 48%-a a kőolaj és földgáz feldolgozásával foglalkozik, míg 16% a mezőgazdaságban, 6% pedig a műanyaggyártásban tevékenykedik.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos beavatkozások alakulását tanulmányozva 1993 és 2003 között (lásd ábra) megálla-

pítható, hogy az időszak kezdetén állan-dó, illetve enyhén növekvő értékek 1999 és 2001 között jelentősen megugrottak, majd 2001 és 2003 között ismét – már egy magasabb szinten – állandósultak.

Az Európai Unióra jellemző tenden-ciákhoz hasonlóan feltehetőleg a hazai beavatkozásokkal kapcsolatban is igazol-ható az a feltételezés, mely szerint nem az ipari balesetek száma növekedett meg az elmúlt időszak alatt, hanem a bejelentési kötelezettségek szigorodtak, a nyilván-tartások vezetése vált pontosabbá. Ezt támasztja alá az a gondolatmenet is, mely szerint a rendszerváltást követő évek-ben egyrészt számos olyan tevékenység szűnt meg, vagy szorult vissza, mely igen

jelentős kockázati ténye-zőket viselt, másrészt az újonnan telepített, illetve korszerűsített tevékeny-ségek már sokkal biz-tonságosabb keretek között működnek, mint korábban. Az emelke-dő tendencia tehát vél-hetően nem a helyzet romlását, hanem a nyil-vántartások pontosabbá válását tükrözi.

Zilahy Gyula / [email protected]

Forrás:Bándi, Gy. [2003]: Ipari biztonsági kézikönyv, KJK-KERSZÖVEEA [2003a]: Europe’s Environment: The Third Assessment, European Environment Agency, CopenhagenEEA [2003b]: Mapping the impacts of recent natural disasters and technological accidents in Europe, Environmental issue report No. 35, European Environment Agency, Copenhagen

EU-hírek

A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSOK ALAKU-LÁSA 1993 ÉS 2003 KÖZÖTT

Németországi tapasztalatokSenkinek sem ismeretlen a vállalati autó

fogalma. Tisztában vagyunk az általa okozott környezeti terhek nagy mértékével és a több-letköltségekkel, amit okoz. Németországban már működik egy megoldás, mely miközben csökkenti a környezeti terheket, mégis biz-tosítja a vállalati emberek számára a szüksé-ges rugalmasságot és mobilitást.

A vállalati autók többletköltséget jelente-nek és csökkentik a cég jövedelmezősé-gét: abban az időben, amikor nem hasz-nálják és csak áll a vállalat telephelyén is (fix)költségeket jelent a szervezetnek.

Németországban erre a problémára létrehoztak úgynevezett Autó-megosztás (angolul: Car-Sharing – CS) szervezete-ket, autók közös használatát propagálva. A több használó között megoszlanak az autófenntartással járó fix költségek, így a vállalatokat ezen túl annak csak kisebb hányada és a változó költség terheli.

Az új szolgáltatás ökológiailag indokolt lehet, hiszen Németországban a CS-szer-vezetek jelenléte óta 26000-rel csökkent

a vállalati autók száma, nem beszélve a az autók tárolási költségeiről, az energia- ill. az üzemanyag-felhasználás (650 ezer tonna) terén jelentkező megtakarításokról.

A használók körében végzett kutatások eredményei is indokolttá tehetik a szolgál-tatás igénybevételét: A használók és vállalataik számszerűsít-

hető költségcsökkenést tapasztaltak. Lehetővé tesz költség-átjárhatóságot is,

aminek további előnyei vannak számvi-teli-pénzügyi tekintetben.

Vállalatok karcsúsítására is ideális meg-oldást jelenthet.

Rugalmasság terén is elégedettek voltak: rövid határidőn belül is rendelkezésükre álltak a legkülönbözőbb tipusú autók, ami a használók szerint ugyancsak jelen-tőséggel bír.

Környezeti terhelés csökkent, ami a CS-szervezetek vezetőinek első számú célja.Azok a vállalatok, akik még nem álltak

át a „közösségi autók használatára” laikus módon annak költségeire hivatkoznak (drá-

gállják – természetesen valódi költségkalku-láció elvégzése nélkül), „bonyolultnak” tart-ják és „belső vállalati okokat” emlegetnek.

Megfigyelték, hogy a szolgáltatás első-sorban a mikro-, kis- és középvállalkozások körében kedvelt, illetve a fiatal szervezetek vállalkoznak rá könnyebben. Összesen jelenleg 2500 a „közösségi autók” haszná-lóinak száma az országban.

Fertetics [email protected]

Forrás: Steffen Wirth, Ökologisches Wirtschaften, 2004 Ausgabe 3-4

Autó-megosztás – mindenki jól jár


12

Az Európai Unió nehéz kihívás előtt áll. A lisszaboni stratégiában kitűzött cél, hogy az EU az évtized végére a világ leg-versenyképesebb piacává váljék – a fenn-tartható gazdasági növekedés keretében–, megvalósíthatatlannak tűnik. Sokszor az Uniós környezetvédelmi szabályozások enyhítésével próbálnak az iparágak terhe-in könnyíteni, azok nemzetközi versenyké-pességének növelése érdekében.

Sajnos az EU-ban a környezetvédelem éppúgy mostohagyerek, mint hazánkban. A környezetvédelmi tervezetek, javaslatok keresztülvitele az EU közigazgatásának rendszerén (ami egyébként is több év kemény munkája) a jelentős lobbi-tevé-kenység és egyéb ellenérdekeltség miatt nagyon nehéz.

A legtöbb, környezetvédelmi jogszabáy-lyokat, politikát támadó ellenérv az Unió és tagállamai szigorú környezetvédelmi szabályozásainak versenyképességet rontó hatásait emeli ki.

De vajon tényleg ez a helyes megkö-zelítés?

Az alábbiakban a Word Economic Forum általános versenyképességi jelen-tése (2004-2005) alapján készített, néhány releváns országot bemutató összesítő táblázat látható.

A jelentés az egyes országok (így az EU

egyes tagállamai) különböző szektoraiban tevékenykedő cégek vezetőinek válaszát tartalmazzák, az adott ország környe-zetvédelmi szabályozására vonatkozóan (1 és 7 közötti számérték megadásával válaszoltak a feltett több tucat kérdésre, ebből itt 3 látható).

Megállapítható, hogy bár több ország-ban szigorúnak ítélik meg az adott ország környezetvédelmi szabályozását, legin-kább a stabilitás és egyértelműség hiánya okoz problémát. Pedig kijelenthetjük az eredmények alapján (Magyarországra is érvényesen), hogy szoros a korreláció a környezetvédelmi jogszabályok stabi-litása, egyértelműsége és a nemzetközi versenyképesség között.

Japán minden tekintetben legmagasabb adatai is azt igazolják, hogy a cégek nem-

zetközi versenyképessége nem a környe-zetvédelmi szabályok szigorától függ.

Ha az EU-25-höz képest jóval kedvezőbb EU-15 adatait nézzük, az Unió (és tagál-lamai) két legkomolyabb vetélytársához: Japánhoz és az USA-hoz versenyképes-ség tekintetében nem a jogszabályok szigorának enyhítésével, hanem a környezetvédelmi szabá-lyozások kiszámíthatósá-gával, egyértelmű vé és könnyen alkalmazhatóvá tételével zárkózhat fel.

Persze az EU is felis-merte, hogy a részletező, előíró jogalkotás helyett a keretszabályozás, az egy-értelműen meghatározott hosszú távú célok megfo-galmazása, az érintettek teljes körű bevonása, és a piaci alapon működő eszközök alkalmazása sokkal haté-konyabb megoldás. Az USA-ban ez utóbbi piackonform eszközök alkalmazása jóval megalapozottabb és elismertebb.

Általában a környezetvédelmi politikák, jogszabályok nemzetközi versenyképes-ségre gyakorolt hatása számtalan tanul-mány, kutatás témája, és attól függően, hogy milyen megközelítésből vizsgálják

a kérdést, egy-másnak ellent-mondó végkö-vetkeztetések látnak napvilá-got.

A z a lább i -akban követ-kezzék néhány példa, amely azt támasztja alá, hogy kéz-ze l foghatóan pozitív, serken-

tő (de legalábbis nem negatív) hatással vannak a környezetvédelmi politikák a nemzetközi versenyképességre. Az Eurostat kimutatása szerint nem is

az ipari szereplők azok, akik a kör-nyezetvédelmi politikák, szabályozások következtében felmerülő kiadások nagy részét viselik: a közszektor, a háztartá-sok és egyéb szereplők viselik a költsé-gek túlnyomó részét (83%).A környezet védelmére fordított kiadá-

sok megoszlása az EU-ban (1999) A környezetvédelmi politikák kritikusai

gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy az EU „környezetvédelmi ipara” éves szinten 200 milliárd € forgalmat tudhat maga mögött, és majd 2 millió főt foglalkoztat (ugyanez az érték az USA-ban 178 milliárd €, Japánban 78 milliárd €)1.

Az EU, a minden tagállamára kiterjedő, egységes szén-dioxid kibocsátás keres-kedelmi rendszer bevezetésével elérte, hogy a Kiotói jegyzőkönyvben lefektetett, 2008-2012 között megvalósítandó célo-kat a tagállamok összesen 1,3 milliárd €

megtakarítással teljesítik (a tagállamok külön teljesíté-se esetén a költségek 3,8 milliárd €-t tettek volna ki, a kialakított rendszerrel csak 2,5 milliárd €). A német ga zdaság termelő vállalatai 1980 és 1999 között összesen csak 25%-kal növelték kör-nyezetvédelemre fordított kiadásaikat2. Ez elég ele-nyésző növekedés az idő-közben jelentősen felsza-porodó környezetvédelmi

kötelezettségekhez képest. A KPMG 2004-es évi, 11 ország ipari

vállalkozásának versenyképességére hatást gyakorló nemzetközi üzleti kiadá-sokat összehasonlító, a maga nemé-ben legátfogóbb elemzése3 17 iparágat vizsgált meg, 27 költség-tétel alapján. Ebben a környezetvédelemmel kapcso-latosan felmerülő kiadások még csak megemlítésre sem kerültek.Az EU a környezetbarát technológiák

folyamatos fejlesztésének ösztönzésével (lásd ETAP, Environmental Technologies Acton Programme), a nemzetközi környe-zetvédelmi politikában (lásd éghajlat-vál-tozás) jelenleg is játszott folyamatos pro-aktív, kezdeményező szerepével képes (lehet) arra, hogy egy lépéssel mindig a többi ország gazdasága előtt járjon.

Dr. Kiskovács Miklósközgazdász, jogász

gyakornok az EU Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságán

2005. februárjá[email protected]

Versenyképességet akadályozó EU-s környezetpolitika?

EU-hírek

DR. KISKOVÁCS MIKLÓS (31) VAGYOK, KÖZGAZDÁSZ, JOGÁSZ. KÉT ÉS FÉL ÉVET DOLGOZTAM A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLYÁN, EZT KÖVETŐEN 1 ÉVE SAJÁT VÁLLALKOZÁS KERE-TÉBEN A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ TÉMÁJÁBAN VÉGZEK SZAKTANÁCSADÁST (INFORMÁCIÓ: WWW.TERMEKDIJAK.HU). AZ ELMÚLT 5 HÓNAPBAN BRÜSSZELBEN, AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁGÁN VÉGEZTEM GYAKORLATOT.

Ipar 17%

Közszektor 37%

Háztartások és egyéb 46%

Forrás: Eurostat

A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE FORDÍTOTT KI-ADÁSOK MEGOSZLÁSA AZ EU-BAN (1999)

Feltett kérdésekEU-25

átlag

EU-10* átlag

EU-15** átlag

USA Kanada Japán Kína Magyar- ország

A környezetvédelmi szabályozások szigora (7- a világon a legszigorúbb)

5,13 4,24 5,72 5,5 5,8 5,9 3,4 5.0

A szabályozások stabilitása és egyértelműsége (7 – stabil, következetes és korrekt kötelezettségek)

4,48 3,93 4,85 5,1 5,3 5,6 3,7 4.0

A szabályozások végrehajtásának hatása a versenyképességre (7 – elősegíti a hosszú távú versenyképességet az innováció ösztönzésével)

4,58 4,25 4,8 5 5 5,8 4,4 4,2

* AZ EU 2004. MÁJUS 1-JÉVEL CSATLAKOZOTT 10 ÚJ TAGÁLLAMÁNAK ÖSSZESÍTETT ADATA

** AZ EU 15 KORÁBBI TAGÁLLAMÁNAK ÖSSZESÍTETT ADATA (A 10 ÚJ TAGÁLLAM KIVÉTELÉVEL)

1 FORRÁS: DG ENVIRONMENT CONTRIBUTION TO INDUSTRIAL POLICY SCREENING (BELSŐ MUNKADOKUMENTUM, EU BIZOTTSÁG, KÖRNYEZETVÉ-DELMI FŐIGAZGATÓSÁG) 2 FORRÁS: DG ENVIRONMENT CONTRIBUTION TO INDUSTRIAL POLICY SCREENING (BELSŐ MUNKADOKUMENTUM, EU BIZOTTSÁG, KÖRNYEZETVÉ-DELMI FŐIGAZGATÓSÁG3 FORRÁS: WWW.COMPETITIVEALTERNATIVES.COM/REPORT/DEFAULT.ASP


13

Energia mint globális és helyi kérdés

Az energia ma kulcskérdés és még inkább az lesz a jövőben. De nemcsak azért kell az energiatakarékossággal fog-lalkozni, mert a globális energiahelyzet és a környezeti állapot az előrejelzések sze-rint rövidebb vagy hosszabb távon a mai energiafelhasználási ütemmel válságosra fordul, hanem napi gazdasági érdekből is. Aki takarékoskodik az energiával, az ver-senyképesebbé teszi termelését, elősegíti piacon maradását, hozzájárul környezeti teljesítményének javulásához.

Kapcsolat a környezetirányítási rend-szerekhez

A környezetközpontú irányítási rendsze-rek (KIR) kiépítése során az egyik legfon-tosabb feladat a kezdeti környezeti állapot (KKÁ) felmérése, majd ennek alapján a célok meghatározása és a környezeti telje-sítmény folyamatos javításának megterve-zése. Természetesen ugyanezen módszer érvényes az energetikai állapotra is. Precíz, szisztematikus, rendszerszemléletű álla-potfelmérés nélkül a célokat és a teendő-ket sem leszünk képesek meghatározni.

Sokan megfeledkeznek róla, vagy leg-alábbis nem elég nagy hangsúllyal keze-lik az energiafolyamok feltérképezését,

pedig az energiafelhasználás közvetlenül és közvetetten is az egyik legfontosabb környezeti tényező.

Az energetikai audit hozadéka

Az energetikai állapot felmérésével nemcsak káros környezeti hatásokat tudunk könnyen, azonnal befolyásolni, hanem szinte azonnali költségmegtakarí-tásokat tudunk elérni vagy gyorsan meg-térülő energiatakarékossági beruházáso-kat tudunk betervezni

A kompresszorrendszereknél – amelyek a magyar ipar energiafelhasználásának

átlagosan 10-16%-át képviselik – könnyen találhatunk gyorsan megtérülő beavat-kozási pontokat.

A legtöbb üzem-ben súlyosan paza-ro l ják a sűr í te t t levegős energiát. A technikailag fejlett Németországban is óriási energiameny-nyiség lenne meg-takarítható a sűrített levegő előállításá-ban, mintegy 5 TWh évente. A magyar iparban a sűrítet t levegő pazar lása a r á nya i b a n m é g drámaibb. A sűrített levegő környezetba-rát energiaközvetítő közeg és nem kevésbé hatékony, mint más közegek. A sűrítés fizikai alapjainak megérté-sével és a modern technológia alkal-mazásával a sűrített levegőre fordított energia akár 80%-a visszanyerhető.

Az energetikai audit célja, folyamata általában

Lehetséges energiahatékonysági terü-letek a kompreszorok területén: műszakszervezés kompresszorok terhelésfüggő szabá-

lyozása változtatható fordulatszámú hajtás

beépítése mennyiségi- és nyomásigények elemzé-

se és ennek megfelelő beállítás hővisszanyerés levegőveszteségek feltárása kondenzátum-kezelés korszerűsítése

PéldaÜveggyár összes energiafogyasztásá-

ból 50%-kal részesedtek a sűrített levegőt előállító kompresszorok és fúvók. Az ener-getikai audit eredményeképpen hozott kis költségű, éven belüli megtérülésű intéz-kedésekkel a kompresszorok energia-igényét azonos minőségű szolgáltatási szint mellett 25%-kal sikerült csökkenteni. Ezzel a cég energiahatékonysága 12%-kal, profitja 4%-kal javult egy éven belül, mivel a termelési költségek jelentős részét az energia teszi ki.

Adatok 2 műszakra (évi 4000 munka-óra) számítva, más műszakrendre ará-nyosíthatók.

Tóth Tibor igazgatóhelyettes, kompresszor- és

szivattyú szakértő, energetikai [email protected]

Energia

Energetikai auditokEgy jelentős költségcsökkentési lehetőség, egyben környezeti cél: Energetikai audit kompresszorrendszerekre

Kompresszor motor- teljesítménye

Éves hőtermelés

Meleg hűtőlevegő-

mennyiség kb.

Földgáz megtakarítás

Elektromos energia

megtakarítás

kW MJ m3/óra m3 kWó

55 792 000 8 000 28 286 244 444

75 1 080 000 10 000 38 571 333 333

1. TÁBLÁZAT ELÉRHETŐ MEGTAKARÍTÁSOK LÉGHŰTÉSŰ KOMPRESSZOROK HŐVISSZANYERÉSÉVEL KÜLÖNBÖZŐ PRIMER ENERGIAHORDOZÓK KIVÁLTÁSA ESETÉN

Kompresszor teljesítménye

Éves hőtermelés

Termelhető melegvíz mennyisége különböző hőlépcsők esetén kb.

kW MJ liter/óra

dt = 40oC dt = 35oC dt = 30oC dt = 25oC dt = 20oC

55 633 600 946 1081 1261 1514 1892

75 864 000 1290 1474 1720 2064 2580

2. TÁBLÁZAT VÍZHŰTÉSŰ KOMPRESSZOROKKAL ELŐÁLLÍTHATÓ MELEGVÍZ MENNYISÉGEK

Szivárgási hely átmérője

mm

Szükséges kompresszorteljesítmény

kW

Évi energiatöbblet

kWh

1 0,3 24005 8,3 66400

3. TÁBLÁZAT ENERGIAVESZTESÉG VEZETÉKI SZIVÁRGÁSOK, NYITVA HAGYOTT CSAPOK MIATT

Üzem-nyomás

bar

Szükséges kompresszor-

teljesítmény kW

Különbség 6 bar-hoz

kW

Évi energia-többlet kWh

6 84 - -10 109 25 200000

4. TÁBLÁZAT ENERGIAVESZTESÉG TÚL MAGAS ÜZEMNYOMÁS MIATT

ALKALMAZOTT ENERGIAFORMÁK ÉS JELENLEGI KÖLTSÉGEK

MEGHATÁROZÁSA

A JELENLEGI FELHASZNÁLÁSI MÓD (ÉS PAZARLÁS) FELTÉRKÉPEZÉSE

A KÖLTSÉGHATÉKONYABB FEL-HASZNÁLÁSI MÓDOK FELTÁRÁSA ÉS A

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE

A VÁLTOZATOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE

AJÁNLÁSOK, MEGVALÓSÍTÁSI TERV KÉSZÍTÉS

PÉNZÜGYI ELŐKÉSZÍTÉS

HITELKÉRELEM ÖSSZEÁLLÍTÁSA ENERGIAHATÉKONYSÁGI, KÖRNYEZETI

CÉLÚ HITELKONSTRUKCIÓK KIHASZNÁLÁSÁHOZ

- SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉSEK, OKTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ;

- KIS KÖLTSÉGŰ, HATÉKONYABB ÜZEMELTETÉSI MÓDSZEREK;

- BERENDEZÉSEK PÓTLÓLAGOS AUTOMATIZÁLÁSA, FELÚJÍTÁSA

- ÚJ BERENDEZÉSEK BEÁLLÍTÁSA

- KIS KÖLTSÉGŰ INTÉZKEDÉSE AZONNALI ILLETVE RÖVID MEGTÉRÜLÉSSEL;

- KÖZEPES KÖLTSÉGŰ INTÉZKEDÉSEK 3 ÉVEN BELÜLI MEGTÉRÜLÉSSEL;

- JELENTŐS BERUHÁZÁSOK HOSSZABB MEGTÉRÜLÉSSEL

Néhány szám az elérhető megtakarítások érzékeléséhez:


14

Bizonyára feltűnt Önnek is, hogy cége energiaszámlája évről-évre az inflációt jóval meghaladó mértékben növekszik. Ráadásul a költségeket nem is lehet pon-tosan előre tervezni, ugyanis az energia-árak emelkedése többnyire ad hoc poli-tikai döntések eredménye. Gondolkozott már azon, hogy hogyan lehetne csökken-teni cége kiszolgáltatottságát a növekvő energiaárak miatt, és így biztonságosabb, kiszámíthatóbb környezetet teremteni cége növekedése számára?

Van megoldás: hasznosítsa a napenergi-át! Ezáltal cége nemcsak kevésbé lesz ki-szolgáltatva az energiaáraknak, de aktívan hozzájárul a környezet védelméhez is.

A napenergia-hasznosítás lehetőségei

A nap energiáját többféleképpen hasz-nosíthatjuk. Az egyik lehetőség az, hogy az ablakokon vagy más üvegfelületeken keresztül bejutó napsugárzás az őszi-téli-tavaszi időszakban is hozzájárul az épület belsejének melegítéséhez – így működ-nek az üvegházak is. Egy jól megterve-zett, jó hőszigetelésű épület esetében a napenergiával a fűtési költség nagy részét ki lehet váltani. Azonban, hogy egy épület mennyit hasznosít a ráeső napsugárzás-ból, már a tervezés és az építkezés során eldől, utólag sajnos csak kis mértékben lehet befolyásolni.

A másik lehetőség, hogy olyan eszközö-ket szereltetünk fel a tetőre vagy az udvar-ba, amelyek a napsugárzást számunkra hasznos energiává alakítják. Két ilyen esz-köz ismeretes: a napkollektor melegvizet állít elő (hasonló elven ahhoz, ahogy nyá-ron egy fekete kerti locsolótömlőben felme-legszik a víz), a napelem pedig elektromos áramot. A napelem ára sajnos még olyan magas, hogy nem éri meg olyan helyen telepíteni, ahol egyébként rendelkezésre áll vezetékes áram. A napelemekhez képest a napkollektorok jóval kevesebbe kerülnek, ráadásul a napenergia nagyobb részét hasznosítják. Ezért megtérülő beruházás melegvíz készítéshez, esetleg fűtésrásegí-téshez napkollektorokat használni.

Melegvíz készítés napkollektorral

A napenergia-hasznosítás leginkább elterjedt módja a melegvíz készítése napkollektorokkal. Egy jól megtervezett napkollektoros rendszer éves szinten a melegvíz igény akár 60-70 százalékát is előállíthatja (nyáron szinte az összest, télen kb. a negyedét). Ez azt jelenti, hogy cége a melegvíz készítéshez használt gáz vagy villany kétharmadát megtakaríthatja, így ennyivel csökkentheti az energiaszám-láját! A folyamatosan emelkedő energia-árak mellett ez ígéretesen hangzik.

Fűtésrásegítés napkollektorralNemcsak melegvíz készítéshez, hanem

fűtésrásegítéshez is lehet hasznosítani a napenergiát. Ehhez nagyobb kollektoros rendszer szükséges, hiszen a fűtés jóval több energiát igényel, mint a melegvíz ké-szítés. A feladat azonban megoldható, és éves szinten a fűtési költséget harmadával csökkentheti. A napkollektoros rendszer gyakorlatilag bármilyen fűtési rendszer-hez hozzákapcsolható. Jó tudni azonban, hogy felületfűtés (padló- vagy falfűtés) esetén nagyobb hatásfokkal működnek a napkollektorok, mint magas hőmérsékletű fűtés esetében.

A napkollektorok fajtái

Két fő típusa van: sík- és vákuumcsöves kollektor. A síkkollektorok egyszerűbb, már bevált technológiát képviselnek, ennek megfelelően áruk is kedvezőbb. A vákuumcsöves kollektorok többe kerül-nek, viszont a vákuum okozta jobb hőszi-getelés miatt – elsősorban a téli időszak-ban – magasabb hatásfokkal működnek.

Megtérülési számítások

A nagyobb rendszerek fajlagos költsége kivitelezéssel együtt az egyik vezető ma-gyarországi napkollektor-forgalmazó cég 2005-ös adatai szerint kb. bruttó 120.000 Ft/m2 (síkkollektor esetén). A nagyobb napkollektoros használati-melegvíz készítő rendszerek a kis rendszerekhez képest jobb kihasználtsággal, így magasabb éves hasznosítási fokkal működhetnek. A velük elérhető éves energia-megtakarítás kb. 800 kWh/m2. Az alábbi táblázat röviden összefoglalja a különböző energiahordo-

zók kiváltásának megtérülését melegvíz készítése esetén:

A táblázathoz több megjegyzés is tar-

tozik: az energiaárak bruttó háztartási fogyasztói árak. Az áram esetében 100%, a földgáz esetében 60% hatásfokkal szá-moltunk. Nem vettük figyelembe a disz-kontálást (kamathatást) és az energia várhatóan infláció feletti áremelkedését sem. Tehát közgazdasági szempontból nem teljesen korrekt a számítás, azonban nagyságrendileg megfelelő. Az energia-árak növekedésével a megtérülési idők természetesen csökkenni fognak.

Ha napenergiát hasznosít, a környezetet is védi

A gazdaságossági számítások mellett van még egy nagyon fontos szempont: a környezetvédelem. Amennyi napenergiát hasznosít egy napkollektoros rendszer, annyi hagyományos energiát meg lehet takarítani. A hagyományos energiahor-dozók (gáz, olaj, szén) elégetésükkor szennyezik a környezetet, többek között szén-dioxidot bocsátanak ki. A szén-dio-xid a globális felmelegedésért leginkább felelős gáz a légkörben. Például egy 10 négyzetméteres napkollektoros rendszer-rel évente 750 liter olaj elégetését és 2,2 tonna szén-dioxid kibocsátását előzheti meg. Cége is hozzájárulhat környezetünk védelméhez, ha az eddiginél nagyobb mértékben hasznosítja a Nap, ingyen ren-delkezésünkre álló, energiáját!

Hol vásárolhat napkollektoros rend-szert?

Magyarországon számos cég forgal-maz napkollektoros rendszereket, többsé-gük a teljes kivitelezést is vállalja. Például a Zöldtech magazin cégadatbázisában (www.zoldtech.hu/piacter/cegadatbazis) 75 olyan céget talál, amelyek árusíta-nak napkollektorokat. A Zöldtech piactér ajánlatkérő rendszerén keresztül (www.zoldtech.hu/piacter/ajanlatkeres) egyetlen űrlap kitöltésével egyszerre több cégtől is kérhet ajánlatot, és a beérkező ajánlatok közül Önnek már csak ki kell választania a cége számára leginkább megfelelőt.

Farkas Zénó[email protected]

Zöldtech magazin szerkesztője

Energia

Nappali áram

Éjszakai áram

Vezetékes földgáz

Éves energia-megtakarítás (kWh/m2) 800 800 800

Energia bruttó ára (Ft/kWh) 35 17,88 11,06

Éves pénzmegtakarítás (Ft/m2) 28.000 14.300 8.848

Megtérülés támogatás nélkül (év) 4,3 8,4 13,6

Megtérülés 30%-os támogatással (év) 3 5,9 9,5

Napenergia-hasznosítás cégek számára

EGY 20 NÉGYZETMÉTERES MŰKÖDŐ NAPKOLLEKTOROS RENDSZER A 2004-ES BUDAPEST PLÁZSON

CSALÁDI HÁZAK ESETÉBEN IS ALKALMAZHATÓ A NAPKOLLEKTOR


15

EsettanulmányHelyzetleírás

A Gyomai Kner Nyomda az ország egyik legrégebbi, és legnagyobb hagyománnyal rendelkező nyomdaipari vállalata, amely manapság is az élmezőnybe tartozik. Elsőségét nem csak a kiváló termékekkel, hanem a környezetileg és társadalmilag is felelős vezetéssel vívta ki. A környezetvédel-mi és energiahatékonysági törekvések páro-sulnak a munkakörülmények javítására és a régió felzárkóztatására irányuló elképzelé-sekkel, és ez az, ami alapján a Gyomai Kner Nyomda Rt. ma már érettnek tekinthető akár egy fenntarthatósági jelentés kiadására is.

A gyomaendrődi telephely komplex felülvizsgálatát 2004. tavaszán kezdte meg a Tisztább Termelés Magyarországi Központja. Az átvilágítások két, egy időben futó nemzetközi projekt, az ÖKOPROFIT és az Integrating CP & Energy Efficiency programok keretén belül zajlottak. A ha-gyományos megelőző környezetvédelmi auditokkal szemben tehát a bejárások során egyaránt látótérbe kerültek az anyagforgalmi és az energiagazdálkodási kérdések is. Cikkünkben ezúttal – terjedel-mi okok miatt – csak a villamos hálózatot érintő kérdésekről, azon belül is kizárólag a mérésen és vezérlésen alapuló optima-lizált terheléselosztás lehetőségéről, mint javasolt opcióról szólunk.

Az itt bemutatásra kerülő lehetőség egy – a termelésirányítással együttesen kezelt – komplex villamos energia-gazdálkodási rendszerre vonatkozik. A mérő és vezér-lő hálózat kiépítése természetesen nem minden előzmény nélküli a Gyomai Kner Nyomdánál, a korábban installált megol-dást azonban a gyártás nem tudta elviselni, az egyes fogyasztócsoportok automatikus kizárása az ellátásból ugyanis túlságosan drasztikusnak bizonyult az olyan összetett, magas műveleti igényű technológiák ese-tében, mint amilyen a nyomdatechnika.

Létesítmény, termékek és technológiák

Az átvizsgált telephely Gyomaendrődön, a Kossuth u. 10-12. sz. alatt található, alapterülete 12 500 m², a beépítettség aránya hozzávetőleg 28%.

A nyomda meghatározó termékkö-re a könyv, melyet keménytáblás, vagy kartonált kivitelben készítenek. A techno-lógiák alkalmasak drótfűzött kiadványok előállítására is. Havi rendszerességgel 10-15-féle szaklapot készítenek, a nyom-tatványgyártás nagy részét pedig az APEH éves bevallásnyomtatványai jelen-tik. Kisebb mennyiségben gyártanak és forgalmaznak az önkormányzatok számá-

ra anyakönyvi, ügyviteli, gazdálkodási és egyéb nyomtatványokat.

Az alábbi felsorolás az alkalmazott gyár-tási célú technológiákat mutatja be:

A fentieken túl jelentős fogyasztással bírnak a légtechnika egyes berendezései, illetve a világítás is. 2003-ra valameny-nyi üzemrészbe egyedi klímaberendezést építettek be, amely biztosítja az optimális hőmérsékletet. A gépteremben a szellő-zési rendszer kialakítása tervezés alatt áll. 2002-ben a nyomda világításkorszerűsí-tést hajtott végre, melynek eredménye-ként az összes fénycsőarmatúrát korszerű armatúrákra, az izzós lámpatesteket pedig kompakt fénycsövekre cserélték le.

A termelő üzemrészek munkarendje jel-lemzően két műszakos, tipikus és előre jelezhető csúcsidőszakok nem mutatkoz-nak, a gépek az egyes munkafázisoknak illetve a munkaellátottságnak megfelelő-en, rendszertelenül üzemelnek.

Kihívások és lehetőségek

A Gyomai Kner Nyomda Rt-nél a terme-lésirányítás feladata, hogy a megrende-lővel együttműködve, biztosítsa a gyors, és minőségi termékelőállítás feltételeit. Az árajánlatokat egyedi árkalkulációs szoft-verrel, számítógépen készítik el, így akár egy telefonbeszélgetés alatt korrekt és pontos árat tudnak adni, ami jelentősen felgyorsítja a termelés szervezését. A szá-mítógépbe bevitt paraméterek feldolgo-zását követően – bármely időintervallum-ra vetítve – meghatározhatóvá válnak a nyomda terheltségi-, illetve kapacitásada-tai, ezek ismeretében végzi a termelésirá-nyítás a munkák programozását, a gyártá-si sorrend meghatározását. Mivel mind a gépteremben, mind a kötészeten egy-egy feladat elvégzésére több gép is rendelke-zésre áll, a nyomda több termék gyártását is el tudja végezni, párhuzamosan.

Látható, hogy a munkaszervezés kiforrott, jól bevált rendszer szerint működik. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy ebbe a gyakorlat-ba „vétek beavatkozni”. A javasolt opció mégis ehhez a menedzsment-rendszerhez kötődik, de inkább kiterjeszteni, mintsem szűkíteni szándékozik a szabályozott folya-matok rendszerhatárait. Az alapkoncepció egyszerű, még ha a megvalósítás nem is tűnik annak: Létesítsünk olyan (1) mérő, (2) vezérlő és (3) nyilvántartó rendszert, ami informális szinten képes összekapcsolni a termékoldali és az erőforrás-oldali (értsd: energetikai) adathalmazokat…

Mit is jelent ez a gyakorlatban? A terme-lésszervezés által rögzített megrendelői igények előre felvázolják az alkalmazott technológiák körét, és meghatározzák a szükséges műveleti sorokat, illetve azok ütemezését. Ez – természetesen – kiha-tással van a villamosenergia-gazdálko-dásra is, hiszen a terhelések elosztása az adott időpillanatban üzemelő gépek között, kardinális kérdés a lekötött teljesít-mény tervezése szempontjából. Abban az esetben tehát, ha az egyes – jellemzően az egy időben zajló, és/vagy a logikai-lag összetartozó – eljárások külön mért és vezérelt körre tudnak kerülni, illetve ezekből az elosztóhálózati szakaszokból „percrekész” adatokat tudunk kinyer-ni, minimalizálhatóvá válik a túllépések kockázata, és az egyenletesebb terhe-léseknek köszönhetően az áram egyes nemkívánatos minőségi paraméterei (asszimetriák, felharmonikusok, letörések stb.) is optimális szinten tarthatók.

Röviden: egy szoftveres hálózatanalizá-ló, monitoring és vezérlő rendszer integrált alkalmazása a már meglévő termelésirá-nyítási rendszerrel, a jelenleginél is átgon-doltabb, pontosabb és alkalmazkodóbb villamosenergia-gazdálkodást eredmé-nyezhet, ami már rövidtávon megmutat-kozik az üzemeltetési-, és a karbantartási költségek csökkenésében.

Fontos észrevenni, hogy itt nem arról van szó, hogy a jelenleg is jól funkcio-náló késes szakaszolók a csúcsterhelés közelében automatikusan leválasztanák az egyes köröket, és ezáltal komplett munka-folyamatok állnának le, teljesen váratlanul. Ellenkezőleg: esetünkben az ésszerűen kialakított köröket ellátó hálózati áramok mennyiségi és minőségi paramétereinek

Energia

[1.] Formakészítés: fekete-fehér szöveg- és képfeldolgo- zás, nyomóforma készítés hagyományos eljárással

[2.] Íves ofszetnyomtatás: színes munkák nyom- tatása négy- és ötszínes gépeken, valamint fekete-fehér termékek, és tartozékok nyomtatása kétszínes gépeken

[3.] Íves digitális nyomtatás: fekete-fehér termékek PC-s előkészítése és nyomtatása íves digitális nyomógépen.

[4.] Szitanyomás: különböző felületű és vastagságú anyagok nyomtatása egy, illetve több színben, félautomata szitanyomó gépen.

[5.] Könyvkötés: kemény és puhafedeles könyvek, brosúrák, drótfűzött termékek készítése. (hajtogatás, összehordás, fűzés, táblakészítés, ragasztókötés, vágás, beakasztás.)

[6.] Dielektromos műanyaghegesztés és polietilén meleghegesztés: könyvborító, tároló tasak és műanyagkártya-tartó tokok gyártása

Környezeti és energetikai felülvizsgálatok a gyomai nyomdánál


16

Tagvállalataink

folyamatos naplózása, valamint a termelés-irányítás műveleti igényeinek regisztrálása olyan informatikai eszközt ad a felelősök kezébe, amelynek segítségével kézi vezér-léssel (!) tudják optimalizálni az üzemi fo-lyamatokat. Ebben a „félautomatikus” kiépí-tésben tehát az emberi és a számítógépes intelligencia egymás keze alá dolgozik.

Előfordulhat, hogy a mérő, elemző és vezérlő rendszer létesítése a műszerek (tel-jesítménymérők, hálózatanalizátorok, riasz-tómodulok, adatátviteli eszközök, PC kon-figuráció stb.) bekerülési költségei mellett az üzemeltetés során is többletkiadásokat generál. Az adatgyűjtés, a kiértékelés és a kézi beavatkozás megnövekedett élőmun-ka igényének költségeivel például feltétlenül számolni kell, de ezek a kiadások eltörpülnek a várható hasznok mellett. Sőt, amennyiben a folyamatok koordinációját a termelésirányí-tás és az energetikáért felelős vezetés együt-tesen, összehangoltan tudja végezni – ez lenne az elsődleges cél! –, nem szükséges a dolgozói állomány bővítése sem, így még ezek a személyi kiadások is elkerülhetők.

A n y o m d a s z á m á r a k é s z í t e t t zárótanulmányban a Schneider Electric Magyarország Kft. által forgalmazott komp-lex mérő, vezérlő és monitoring rendszer egyes elemeinek beépítését, illetve a kiér-tékelést szolgáló szoftver telepítését java-soltuk. A beruházás eredményeképpen az alábbiakban részletezett célok tudnak megvalósulni: [1.] Pontos, valós idejű fogyasztás-, telje-

sítmény- és árammérés[2.] A teljesítménytényező folyamatos

mérése[3.] A hálózatanalízis folyamatos vég-

hezvitele (torzítások, asszimetria, felharmonikusok stb.)

[4.] Fogyasztócsoportok és műveletso-rok szakaszolása, terhelésleválasztá-si vezérlése

[5.] Létesítmény-felügyelet[6.] Kumulatív adatbázis előállítása,

amelyen belül visszakereshetők és értékelhetők az egyes időszakokra jellemző paraméterek

[7.] Teljesítménytúllépések minimalizálása[8.] A hálózat terhelésének optimalizálása[9.] A rendszerhatásfok javulása

A javasolt beruházásban egy főmérő és hálózatanalizáló egységet terveztünk, me-lyet egy adatkommunikációs protokoll köt össze a négy szakaszhoz tartozó egyedi almérőkkel, illetve azzal a monitoring és vezérlő szoftverrel, amely az egyes köröket irányítani tudja. Ugyanez a szoftver látja el az adatok gyűjtésével, tárolásával és kiértékelésével kapcsolatos feladatokat is. A rendszer erősen sematikus kiépítési váz-latát mutatja be a mellékelt ábra.

A tervezett beruházás – az előzetes felmé-rések és az összehasonlító adatok alapján – hozzávetőleg 3,5 millió forintba kerülne. Az ár viszonylag magasnak tűnik, a vállalat éves energiaköltségeihez viszonyítva azon-ban elfogadhatónak mondható. Ezeket a létesítéshez kötődő kiadásokat akkor tudjuk igazi értékükön kezelni, ha tudjuk, hogy a villamosenergia-menedzsment rendszer üzemeltetése, a hálózati terhelés időbeli elosztásán, az energia minőségi paraméte-reinek javításán, a med-dőigény csökkentésén és végső soron a hatás-fok növelésén keresztül jelentős, legalább 5% felhasználás-csökkenést ígér. Ha mindehhez hoz-zászámoljuk az ésszerű terheléselosztás követ-keztében csökkenő kar-bantartási költségeket is, 3–4 éven belüli megté-rülés is könnyen elkép-zelhető.

A G y o m a i K n e r N y o m d a R t . villamosenergia-igényét, illetve a várható megtakarításokat alapul véve, a beru-házás eredményeképpen – a 2003. évet bázisévnek választva – kb. 20 t/év CO2 egyenérték kibocsátás-csökkenésre lehet számítani, erőművi oldalon.

Összefoglalás és zárszó

A zárótanulmányban részletezett környe-zetvédelmi és energiaracionalizálási opci-ók tovább javíthatják a vállalat – egyébként is figyelemre méltó – környezeti teljesít-ményét, és természetesen a versenyké-pességet is. Tekintve, hogy a javaslatok jelentős hányada, így a cikkünkben bemu-tatott opció is, a megelőző környezetvéde-lem köréből kerül ki (tehát a kibocsátáso-kat nem csővégi, hanem erőforrás-oldali megközelítésben kezeli), a beruházások gazdaságossága is jól mérhetővé válik. A csővégi környezetvédelemmel szemben megfogalmazott ellenérvek pontosan a módosítások költségvonzatait és gazda-ságtalanságát támadják, megelőző tech-nikák esetében azonban ilyen kifogások nem jöhetnek szóba, hiszen a beruházás eredményeképpen nem csak a környezeti állapot javulását, de a beruházó működési költségeinek csökkenését is el lehet érni.

Öröm azt látni, hogy ezeket az elveket a Gyomai Kner Nyomda Rt. vezetése és dolgozói egyaránt természetesnek veszik, és bízunk benne, hogy ennek köszönhető-en a több mint 120 éves vállalat újabb évszázadon keresztül tudja szolgálni a hazai könyvművészetet. Sok sikert kívánunk!

Köteles Géza / [email protected].

A Pécsi Vízmű Rt. 2002-ben az Anyaggazdálkodási részleg munka-társainak javaslatára akciót indított a Társaságnál alkalmazott szárazelemek racionalizálására, a felhasznált mennyiség csökkentésére. Az elemfajták és a felhasz-nált mennyiségek felmérése után, a 2003-as év során beszereztek 4 db, minden fajta elem töltésére alkalmas berendezést. A program eredményességének pontos értékelésére táblázat készült, melyet a raktárvezető tölt fel a szárazelemek forgal-mának havi legyűjtése alapján. Így érté-kelhető az elemek fizikai felhasználásának alakulása valamint az, hogy az elemek beszerzésére történő anyagi ráfordítás-ban milyen megtakarítások jelentkeztek.

Az alábbi táblázat tartalmazza a 2004-es év felhasználásait a 2003-as évvel

összehasonlítva: A Társaság 2004. tárgyévben össze-

sen 2.234.259 Ft megtakarítást ért el, ami azt jelenti, hogy 5572 db-bal keve-sebb szárazelemet használtak fel, miköz-ben a 4 elemtöltő beszerzésére csupán 28.000 Ft-ot költöttek.

A megtakarításokhoz jelentős mérték-ben hozzájárult saját fejlesztésű anyag-megrendelő programjuk használatának bevezetése is, mely alapján könnyen lekö-

vethetőek a felhasználások. A program jelentős eredményt hozott mind pénz-ügyi, mind környezetvédelmi vonatko-zásban, hiszen az éves 45 %-os felhasz-nálás csökkenés mellett kevesebb lett a Társaságnál keletkező veszélyes hulla-déknak számító elhasznált szárazelemek mennyisége is.

Petőné Trischler MariannaKörnyezetirányítási vezető

[email protected]ípus lapos 9 V-os góliát bébi ceruza 12 V-os gomb mikró Össz.

2003-as felhasználás (db) 1908 1296 2814 814 5632 32 - - 12496

2004-es felhasználás (db) 648 730 1266 218 3205 73 314 470 6924

A 2004-es felhasználás 2003-hoz viszonyítva (%)

34 56 45 27 57 228 - - 55

Pécsi Vízmű Rt. – Elemek racionalizálása

Szof

tver

Adat

átvi

tel

Kész

ülék

ek

Kisfeszültségű és középfeszültségű mérőkészülékek

Kisfeszült-ségű meg-

szakító

Középfeszült-ségű vezérlés és védelem

Egyéb kompatibilis készülékek

Forrás: Schneider Electric Magyarország Kft.


17

Ha egy vállalat környezeti – elsősorban fizikai környezeti – teljesítményét tekint-jük, méltán vetődhet fel a kérdés, vajon mi tartozhat bele a vizsgálat körébe? Meghúzhatjuk-e önkényesen a rendszer-határokat a vállalat „kerítésénél”, mint-egy zárt egységként kezelve az adott szervezetet, leszűkítve ezzel a vizsgá-lat körét, vagy célszerű a határt minél tágabbra venni? A kérdés megválaszolá-sa korántsem egyszerű, hiszen két egy-mással ellentétes igényt kell összhangba hozni. Egyrészt – a környezeti teljesít-mény minél pontosabb ismerete végett – célszerű a lehető legtöbb információt begyűjteni, másrészt viszont – a rendelke-zésre álló információk még feldolgozható mennyisége miatt – nem érdemes nagyon kiszélesíteni a kört. A megfelelő „arány” kiválasztásához fel kell mérni és meg kell állapítani, hogy melyek azok a tényezők, melyek jelentős mértékben befolyásol-hatják a vállalat fizikai környezeti telje-sítményét.

Köszönhetően a termékek és a termék-szerkezet egyre bonyolultabbá válásának, napjainkban egy vállalat tevékenysége elképzelhetetlen kiterjedt beszállítói kör nélkül. A számos beszállító alkalmazása azonban a realizálható gazdasági előnyök mellett problémákat is vethet fel, a minő-ségtől a környezetvédelemig bezárólag. A különböző beszállítók eltérő tevékeny-ségüknek köszönhetően eltérő módon, eltérő anyagokkal és eltérő mértékben terhelik a környezetet. Mindehhez járul a bevezetett és működtetett környezetköz-pontú irányítási rendszerek eltérő szintje és hatékonysága. Mivel a beszállítók min-dig az adott vállalat részéről jelentkező igényeket próbálják kielégíteni, nyugod-tan állíthatjuk, hogy az adott beszállító által okozott környezetterhelés kiváltó oka mindig az őt beszállítóként foglalkoztató vállalat által gerjesztett kereslet. Vagyis a beszállítók a vállalat környezeti teljesítmé-nyének részei, annak alakulását alapvető-en befolyásolják. Mindezekből kifolyólag állíthatjuk, hogy egy a környezetéért fele-lősséget érző vállalat kötelessége beszál-lítóik környezeti teljesítményének nyomon követése és annak javításában való tevé-keny részvétel, hisz ezáltal – megfelelve a környezetközpontú irányítási rendszerek alapvető követeléseként jelentkező folya-matos fejlődés eszméjének – saját környe-zeti teljesítményét is javíthatja.

Erre nyújt lehetőséget a vállalat környe-zetközpontú irányítási rendszerének kiter-jesztése a beszállítók teljesítményének értékelése és befolyásolása révén.

Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. (AHM Kft.), mint a környezetvédelem terén elhivatott vállalat e célból kifolyó-lag döntött 2003 folyamán egy ún. be-szállítói környezetvédelmi díj kiírásáról. A díj kiírásával és odaítélésével célunk partnervállalataink környezeti teljesítmé-nyének és alkalmazott környezetközpon-tú irányítási rendszerük minél alaposabb megismerése, javítási lehetőségek feltá-rása, valamint a környezetvédelem terén meglévő szakmai kapcsolatok elmélyítése volt. Természetesen egy ilyen folyamat mindig kétirányú, vagyis az érintett felek kölcsönösen tanulhatnak egymástól, ily módon is hozzájárulva minél hatékonyabb és innovatívabb környezetvédelmi intézke-dések megtételéhez.

Köszönhetően a kidolgozott koncepció viszonylagos „fiatalságának”, valamint a könnyebb feldolgozhatóság érdekében a pályázat első körben csak a magyarorszá-gi telephellyel rendelkező szériabeszállí-tók részére lett kiírva.

A pályázók környezeti teljesítményének minél pontosabb és objektívabb érté-kelése végett a kiértékelés két lép-csőben történt. Első lépésként a part-nervállalatok által benyújtott írásbeli pályázatokban foglalt információkat értékeltük azok szabványpontoknak való megfelelése, innovatív volta és a bevezetett intézkedések hatékony-sága alapján. A második körben a pályázó telephelyén lefolytatott bejá-rás kapcsán vizsgáltuk meg a környe-zetmenedzsment rendszer intézke-déseinek gyakorlati megvalósulását. A kapott pontszámok súlyozása és az összegyűlt tapasztalatok alapján alakult ki a végeredmény. A hivatalos díjátadásra idén májusban kerül sor, melynek kapcsán a pályázó válla-latok képviselői egy Nyílt nap során közelebbről is megismerkedhetnek az AHM Kft. tevékenységeivel és kör-nyezetközpontú irányítási rendsze-rének működésével. Ekkor kerülnek kiosztásra a pályázaton való rész-vételt bizonyító oklevelek, illetve az első helyezett számára a vállalatunk által alapított vándordíj, mely terveink szerint évről évre tovább száll azon vállalathoz mely adott évben a pá-lyázaton a legjobb eredményt érte el. Természetesen jövőre újra útjára indítjuk pályázatunkat, mely remél-hetőleg egyre több és több partne-rünk érdeklődését váltja ki. Terveink között szerepel a jövőben a pályázat fókuszának az összes beszállítóra

való kiterjesztése.Bár a fentebb leírt módszertan még

számos helyen továbbfejlesztésre és finomításra szorul, mégis jó módszernek bizonyulhat a vállalatok környezeti teljesít-mény értékelésének minél adekvátabbá és pontosabbá tételéhez. Segítségével, viszonylagos pontossággal sokkal ár-nyaltabb képet kaphatunk vállalatunk kör-nyezeti teljesítményéről és az információk birtokában lehetőségünk nyílik eddig fel nem ismert javítási lehetőségek kiakná-zására is.

Ezúton is szeretnénk megköszönni ösz-szes a pályázatban részt vett partnerünk segítőkészségét és környezettudatos hoz-záállását, valamint szeretnénk kifejezni reményünket, hogy a fentebb vázolt kez-deményezésből idővel tradíció válhasson, ezáltal is megtéve egy lépést a fenntartha-tóság felé vezető úton.

Torma Andrá[email protected]

Üzemi KörnyezetvédelemAUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

Tagvállalataink

Elmélet a gyakorlatban:A környezeti teljesítmény-értékelő rendszer kiterjesztése az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nél,

avagy hol is húzzuk meg a rendszer határait?

A KÖVET-et nagy örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy 2005. január 31-én megtörtént az

első magyarországi EMAS-regisztráció, melynek tulajdonosa az egyesület tagvállalata, az AUDI

Hungaria Motor Kft. Gratulálunk a vezetőségnek!


18

Képernyők

Az 1980-as évek közepétől számos meg-figyelés és kutatás eredménye igazolta, hogy képernyőhasználat következtében fellépő pulzáló elektromágneses sugár-zás (Pulsed Electro-magnetic Radiations, PEMR) egészségre káros hatást fejt ki. A katódsugárcsöves (CRT), illetve „lapos” TFT-LCD képernyők is bocsátanak ki ilyen sugárzást. Társadalmunkban, a képernyő-használat, a számítógép használata szé-les körben elterjedt, elkerülhetetlen mun-kaeszközzé vált. Előnyei mellett azonban olyan tüneteket is okozhatnak, mint: álta-lános kimerültség érzése, fejfájás, stressz, neuro-pszichológiai zavarok, immunhiá-nyos állapot, koncentráló képesség csök-kenése, memóriaromlás, munkahatékony-ság csökkenése, gyermeki agresszivitás növekedése, romló iskolai teljesítmény, diszlexiás hajlam kialakulása, meddőségi és hormonális problémák, ondóképződés csökkenése, libidó változása.

Kutatási összefoglaló

A Belügyminisztérium Központi Adat-feldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatalánál befejeződött az a 64 napos kutatási periódus, amelyet egy nemzet-közi vizsgálóbizottság által is elfogadott protokoll alapján a Bioshield Hungary Kft. koordinált. A vizsgálat a képernyők által keltett pulzáló elektromágneses sugárzás káros élettani hatását és a Bioshield védőrendszer hatékonyságát tanulmányozta.

A vizsgálat kettős vak kísérlet formájá-ban zajlott le, vagyis sem a résztvevők, sem az értékelést végzők előtt nem volt ismert, hogy a kísérleti idő alatt mikor használták a placebót és mikor a hatásos képernyősugárzás-védőrendszert.

A vizsgálatok eredményeit elemző, a tudomány különböző szakterületeit kép-

viselő szakértők értékelése szerint a kísérlet-sorozat összességében rendkívül kedve-ző eredmények-kel zárult.

A kísérletben önkéntesen részt vet t személyek szubjektív meg-ítélése szerint a képernyő sugár-zásvédő eszköz használata mint-e g y 7 5 % - b a n e g y é r t e l m ű e n

pozitív eredményt mutatott, káros hatásról senki sem tett említést. Az említett kedvező hatások között az első helyeken szerepelt a közér-zet általános javulása, egyes szemészeti panaszok mérséklődése vagy megszű-nése, a csökkenő fáradékonyság, amely tényezők a munkavégzésre is kedvező befolyást gyakorolnak.

A tesztek alapján megállapítható –Kugyela János mentalhigiénikus szakvéleménye:

A képernyők által keltett elektromágneses sugárzás a mentális energiarend-szert bizonyítottan károsan befolyásolja

A stresszhatáson keresztül negatívan befolyásolja az agy teljesítő képességét (koncentráció, munkame-mória kapacitás, sebesség, agyféltekék harmonikus működése stb.)

21%-kal nőtt a munkahatékonyság (11,45%-kal javult a munkavégzés gyor-sasága és 10,03%-kal csökkent a hiba-elkövetések száma);

a memorizáló képesség 16,95%-os javulást mutatott

Mentalhigiénikus szempontból javasolt a Bioshield® védőrendszer használata

Dr. Ungvári Lilla szemész főorvos véleménye

A Bioshield® védőrend-szer hatékonyan csökkenti a szemészeti panaszokat a szem alkalmazkodó képessé-gének megóvásán keresztül. Egyes szemészeti tüne-tek javulása és megszűnése mellett a védőrendszer segí-

tette a szem alkalmazkodó (akkomodá-ciós) képességét (29,7%-kal), így csök-kent a szem fáradtsága;

Erre egyetlen szemüveg illetve monitor előtét sem képes.

Dr. Erdei Edit PhD. Andrológus szakvéleménye

A képernyő által keltett PERM Spermatogenesis-t károsító hatása bizonyított

A képernyő által keltett PERM a szervezet egészére hat, ezért a Spermatogenesis-re kifejtett hatása súlyosabb is lehet, mint izolált kísérletben

A képernyő napi 1 órán túli használata esetén a Bioshield védőrendszer használata orvosilag ajánlottAz elvégzett szívfrekvencia analízis

során a vizsgált jelalakok - a képernyő-sugárzás hatásának kitett személyeknél Bioshield védelem nélkül – jelentős tor-zulásokat mutattak. Egyes esetekben a modulációs mintázat teljesen szétesett, amely igen szélsőséges élettani hatás fellépését jelezte. A Bioshield védőrend-szer használata esetén a jel spektrum-analízissel történő kiértékeléskor a domi-náns spektrális jelösszetevők teljesítmény arányának változása (a placebo esethez képest) jelentős, 1,2-5-szörös javulást mutat a szervezet harmonikus működését jellemzően.

A kutatási eredmények alapján a Bioshield védőrendszer nemcsak a

szem, hanem a test teljes védelmét biz-tosítja, a ha-g y o m á n y o s monitorszűrő e s z k ö z ö k -kel szemben nemcsak az e l e k t r o m o s ,

hanem az élettanilag káros elektromág-neses erőteret is megszünteti.

Egészségvédő hatása mellett közérzet javító és munkateljesítmény növelő hatása miatt - nemzetközi tanulmányokat hazai vizsgálatokkal megerősítve és kiegészít-ve - ajánljuk mind a munkaadók, mind a munkavállalók részére a védőrendszer alkalmazását.

Hajdu Gá[email protected]

KépernyősugárzásVédőrendszer hatásosság-vizsgálata

Tagvállalataink


19

Az emberek és az általuk alkotott tár-sadalmak elfoglalnak bizonyos teret boly-gónk felszínéből: ezen termelik meg az életük fenntartásához szükséges javakat (élelmiszer, ruházat, energia, lakhatás stb.), és ontják vissza a természetbe a kibocsátott hulladékokat. Ennek a térnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom.

Az ökológiai lábnyom tehát az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy adott ember vagy adott társadalom életszín-vonalának végtelen ideig való fenn-tartásához szükség lenne, azaz amin a fogyasztási javak előállíthatók, s a megtermelt hulladék eltüntethető.

Mire jó ez a hektárban megadott mér-tékegység?

Például a fenntartható fejlődés szám-szerűsítésére! Meg tudjuk mérni, mekkora ökológiailag produktív termőterület áll a rendelkezésünkre az erőforrásszerzéshez és azt is meg tudjuk mérni, hogy jelenlegi életszínvonalunk fenntartásához mennyi erőforrást élünk fel s mennyi hulladékot termelünk.

Amennyiben túlfogyasztjuk a rendelke-zésre álló készleteket (azaz gyorsabban fogyasztunk, mint ahogy az erőforrások újratermelődnek) és többet szennyezünk, pusztítunk, mint amennyit a természet öngyógyító folyamatai kezelni képesek, akkor létünk fenntarthatatlan, s a jövő nemzedékek életét fenyegetjük.

A kiszámítás módszere:

Az ökológiai lábnyom összetevői:

az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető;

az a legelőnagyság, amely az elfo-gyasztott hús előállításához nélkülözhe-tetlen;

a fa- és papírfogyasztásnak megfelelő nagyságú erdőterület;

a hal stb. fogyasztásával arányos víz-terület (a szerzők az elfogyasztott rák, kagyló „termelődéséhez” szükséges tengereket is ide számították);

annak az erdőterületnek a nagysága,

amely az egyéni energiafo-gyasztással arányos mennyisé-gű szén-dioxid megkötéséhez szükséges;

s a legkisebb terület, ami az ember lakásához szükséges.Ezekkel az adatokkal megle-

hetősen nehéz dolgozni, ezért leggyakrabban a táplálék, a lakásviszonyok, a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgálta-tások igénybevételét veszik figye-lembe a számításnál.

Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán érdekessé, ha ösz-szehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel (biológiai kapa-citás). Az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége az ökológiai hiány, ami azt jelenti, hogy pazarló életmódunk követ-kezményeit máris a jövő nemze-dékére hárítjuk.

Ökológiai lábnyomaink egyre nőnek, miközben fejenkénti „Föld-részesedésünk” tovább zsugorodik.

A teljesség igénye nélkül soroltuk fel a lényegesebb szempontokat, természete-sen a rendszer számos elemmel bővíthető és pontosítható!

Hasznos honlapok:

Irodák ökológiai lábnyomának számí-tása (sajnos egyelőre még csak ausztrál statisztikai adatok alapján):

www.ecooffice.com.sg/site/resources1.htmlSaját ökológiai lábnyom számítása:www.kovet.hu/tavoktatas, www.myfootprint.org

Antal Orsolya, Vadovics Edina(Részlet a KÖVET hamarosan megjelenő,

aktualizált Zöld iroda kézikönyvéből.)(Forrás: http://www.earthday.net/goals/

footprint.stm)

Irodák ökológiai lábnyomaZöld iroda

Az iroda ökológiai lábnyomát befolyásoló tényezőkIroda1. Az iroda mérete2. Az épület típusa3. Az épület várható élettartama4. Az épület által elfoglalt földterület nagysága5. Az irodaépülethez vezető bekötőutak, kapcsolódó területek mérete 6. Az irodában dolgozó alkalmazottak száma7. Éves áramfogyasztás8. Éves gázfogyasztás9. Éves vízfogyasztás10. Alternatív energiaforrás használata – ha van, hány %-a az összfogyasztásnakÉtkezésekBecsüljük meg a következő tételek költségét11. Vendégfogadás és üzleti ebédek12. Sör, bor és röviditalok13. Tej14. Tea, kávé, cukor, kekszek stb.UtazásHogyan járnak az alkalmazottak az irodába?15. Egyedül saját kocsival16. Többen egyikük kocsijával17. Tömegközlekedéssel18. Motorral vagy robogóval19. Bicikli, séta20. Céges autóvalCéges járművek21. A járművek típusa, kora, üzemanyaga22. Összes üzemanyagköltségEgyéb üzleti út23. Tömegközlekedéssel24. Taxival25. Repülőgép – belföldi utak évente26. Repülőgép – külföldi utak éventeTárgyi eszközök27. Irodai papírfogyasztás28. Újrahasznosított tonerek29. Folyóiratok, magazinok, újságok mennyisége30. Saját nyomtatott anyagok és kiadványok31. Egyéb írószer32. Számítógépek, nyomtatók, fénymásolókHulladék és újrahasznosítás33. Az elhasznált papír újrahasznosítási aránya %-ban34. Az üvegek és fémdobozok újrahasznosítási aránya %-ban 35. Az elektronikai berendezések újrahasznosítási aránya %-ban

AZ EMBERISÉG „TÚLFOGYASZTÁSÁNAK” EGYIK ÁLDOZATA A BOLYGÓ BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉGE

Egy populáció ökológiai lábnyoma

Az a föld-, illetve vízterület, amelyre szük-ség van egy adott népesség adott élet-vitelének korlátlan idejű fenntartásához; beszámítva az összes erőforrás kinyerését és az összes hulladék semlegesítését.

az életmód fenntartásához

szükséges terület

a részletes kérdőív adatai alapján az összes erőforrás (anyag, ener-gia, víz) és megtermelt

hulladék/emisszió átszá-mítása terület-értékké.

E század kezdetétől fogva az ökológia-ilag produktív föld fejenként több mint öt hektárról nem egészen 1,5 hektárra csökkent.A fejlett nyugati társadalmak polgárai-nak lábnyoma ugyanakkor több mint 4 hektárra növekedett: a gazdag orszá-gok átlagpolgárainak ökológiai igényei háromszorosan meghaladják a fejen-kénti készletet.

20


A Pécsi Vízmű Rt. részt vesz a nemzet-közi ÖKOPROFIT® programban

Az ÖKOPROFIT® elnevezés mögött egy fenntartható gazdaságfejlesztési program áll, amit az osztrák Graz városának kör-nyezetvédelmi főosztálya fejlesztett ki még 1991-ben. Egy olyan modellt hoz-tak létre, amely környezeti megtakarítási technikákat használ a cégek gazdasági megerősítéséhez, és ezzel párhuzamosan javítja a helyi környezet állapotát is.

Ez a kezdeményezés részben hasonló a KÖVET-INEM Hungária által útjára indí-tott, a Pécsi Vízmű Rt.-nél 2002 óta zajló Környezeti Megtakarítások Azonosítása Programhoz (KMA), hiszen az általában egyszerűen, kis beruházással járó intézke-dések bevezetésével a környezet védelmét és pénzügyi megtakarítást eredményez.

Az ÖKOPROFIT® sikerének meghatá-rozó faktora a helyi hivatalok, cégek és tanácsadók speciális együttműködése, amelyben a részt vevő szervezetek és tanácsadók együtt dolgoznak a felkészítő programok és a hálózatfejlesztés során.

A program hálózatában világszerte több mint ezer cég vesz részt (pl. Ausztria, Németország, Szlovénia, Kína városaiból), melyek száma folyamatosan növekszik. Ez

a kiterjedt hálózat lehetővé teszi a résztvevő cégek számára a közös tapasztalatokból és a nemzetközi piaci lehetőségekből adódó előnyök kihasználását.

2004-ben csatlakozott a hálózathoz Pécs városa is. Számos vállalat, hivatal és intéz-mény vesz részt a programban, mint tanács-adó, résztvevő vagy támogató szervezet.

A Pécsi Vízmű Rt. is jelentkezett a prog-ramra, mely 2005 elején indul, és várhatóan 2006 elejéig tart. Ezen időszakban képzett tanácsadók segítik a Társaság munkáját, hogy az eddigi évek tapasztalatait haszno-sítva további környezetvédelmi és gazda-sági haszonnal is járó intézkedést tudjanak megvalósítani. Közös műhelymunka kereté-ben dolgozik majd együtt minden olyan vál-lalat, aki Pécsett résztvevője a programnak.

Amennyiben az egy éves munka zárásá-ig sikerül elérni a kezdetben kitűzött köry-nyezetvédelmi és gazdasági célokat, úgy a Pécsi Vízmű Rt. elnyeri a nemzetközileg elismert ÖKOPROFIT® díjat, valamint tagja lehet a jövőben Pécsett is megalakuló ÖKOPROFIT® Klubnak, melynek szintén számos előnye várható, pl. új hazai és nemzetközi kapcsolatok, új ötletek, legjobb gyakorlatok megismerése és bevezetése.

Fehér Szilvia, környezetmérnö[email protected]

Hatvanmillió forint adomány a nonprofit szférának az Alcoa Alapítványtól

Az Alcoa Alapítvány tavalyi pályázatok alapján 330 ezer dollárral (60 millió forint-tal) támogat 34 magyarországi nonprofit intézményt; az adományokat Forgó Béla, az Alcoa-Köfém Kft. vezérigazgató-helyet-tese adta át kedden Székesfehérváron.

Környezetvédelmi feladatok megvalósítá-sára hét intézmény összesen 64 ezer dollárt nyert, oktatási célokra 12 pályázó együtte-sen 112 ezer, közösségi kapcsolatok fejlesz-tésére pedig hat intézmény 66 ezer dollárt kapott, kilenc pedig 88 ezer dollár értékű adományt fordíthat egészségvédelemre. A világ 40 országában jelenlevő, vezető alumí-niumgyártó társaságának számító Alcoa vál-lalatcsoport az Alcoa Alapítványon keresztül járul hozzá világszerte a közösségek életé-nek javításához. Az alapítvány 12 év alatt 3 millió dollárral (a mindenkori árfolyamon számolva mintegy 800 millió forinttal) támo-gatta a magyar civil szervezeteket, nonprofit intézményeket. Ezzel az összeggel csak-nem 200 projekt megvalósításához járultak hozzá az oktatás, a kutatás, az egészség-ügy, a környezetvédelem, a közösségi fej-lesztések és a kultúra területén.

Forrás: MTI

Lépések… a fenntartható fejlődés felé ezentúl, ha akarjuk a RÁDIÓban is!

A KÖVET és tagvállalatai számára lehetőség nyílik a Gazdasági Rádióval való együttműködés során gondolatait, példaértékű eseteit és híreit a rádió hullámain is terjeszteni, ha mi is úgy akarjuk!

A Gazdasági Rádió egy regionális adó, mely ugyan még csak 1,5 éve működik. Hallgatottsága körülbelül napi 40 ezer fő, a fő célcsoportnak tekintett vezetők, menedzse-rek, vállalkozók körében a napi elérés 9%, amely kifejezetten magasnak mondható, hiszen friss indulóként - a mért rádiók közül – a Gazdasági Rádió holtversenyben első helyen áll.

Kiemelhető más rádiókkal való összehasonlításban: Legmagasabb az aktív korosztály aránya (95%) Magas a fiatalok aránya (18-29 éves korosztály 37%) Legmagasabb a felsőfokú végzettségűek, a középvezetők és menedzserek aránya.Mindez a hirdetők és médiaügynökségek számára pozitív üzenet, hiszen a

Gazdasági Rádió költséghatékony meddőszórás nélküli kommunikációs lehetőséget tud nyújtani a legmagasabb fogyasztói mutatókkal rendelkezők célcsoportjában.

A rádió szeretne kialakítani egy környezetvédelmi műsort, mely elsősorban annak gazdasági vonatkozásaival foglalkozna: környezettudatos vállalatirányítással, fenntart-ható fejlődéssel, vállalatok társadalmi felelősségével, tisztább termeléssel, környezet-barát technológiákkal és termékekkel, beruházásokkal, megtakarításokkal stb.

A KÖVET-tel együttműködve lehetőség lenne az egyesületet, annak céljait, gon-dolatait, tapasztalatait terjeszteni, és egyben a tagvállalatok, partnerszervezetek is lehetőséget kapnának a bemutatkozásra, reklámra.

A Lépések a rádióhullámokon kb. heti egy alkalommal 16 és 17 óra között kerülne sugárzásra, kb. fél órás időtartammal, amikor előreláthatólag 40 ezer hallgatóhoz jutnánk el. Természetesen ez az ütemezés még változtatható.

Mint minden műsornak és médiumnak, természetesen az említettnek is van költség-vonzata. Kérdésünk tehát, hogy a missziós célok terjesztését, a társadalmi felelősséget vállalva, a marketing és hírértéket számolva, mennyit tudunk együtt áldozni arra, hogy a rádió hullámait meglovagolva eljussunk még több emberhez, céghez, szervezethez?

Kérjük, jelezzen drótpostán, hogy érdekli-e Önt illetve vállalatát a lehetőség, hogy megkereshessük Önt illetve a vállalat marketingvezetőjét további tárgyalás érdekében.


Tagvállalataink

21

... a fenntartható fejlődés feléHírek

Elektronikus számlát bocsát ki a Matáv

A Matáv már teszteli azt a rendszerét, amellyel várhatóan 2005 első negyedév végén megkezdi elektronikus számlabe-mutatási és fizetési szolgáltatását - közölte Racskó Péter, a társaság igazgatója. Az elektronikus számlakibocsátásnak sok elő-nye van, elterjedése esetén nem lesz szük-ség arra a hatalmas mennyiségű papírra, amire a közművek a havi sokmillió szám-lát nyomtatják. Ez pedig pozitív környezeti hatásokkal jár.

Forrás: MTI

EMAS eszköztár kisvállalkozásoknak – A második legjobb „kisvállalkozásokért honlap”

A Gallon Environment Letter (2004. Szept. 23., No. 18, Vol. 9), közzétette a Kanadai Gazdasági és Környezeti Intézet által összeállított legjobb honlapok listáját, melyek kisvállalkozásokat céloznak meg. Bár a listában több elsősorban amerikai vállalkozást megcélzó honlap is szerepel, több nemzetközi, hasznos honlapot is talál-hatunk közöttük, második helyen az INEM által kifejlesztett EMAS-Toolkit weboldala: 1. Center for Small Business and the

Environment www.geoci t ies.com/aboutcsbe/index.htm

2. EMAS Toolkit for Small and Medium-Sized Enterprises www.inem.org/new_toolkit

3. Energy Star Small Business www.energystar.gov/index.cfm?c=small_business.sb_index

4. EPA Compliance Assistance Centers www.assistancecenters.net

5. EPA Small Business Gateway www.epa.gov/smallbusiness

6. Green Business Network www.neetf.org/Greenbusinessnetwork/index.shtm

7. Industrial Assessment Centers Program www.oit.doe.gov/iac

8. Manufacturing Extension Partnership www.mep.nist.gov

9. Policy on Compliance Incentives For Small Businesses www.epa.gov/compliance/incentives/smallbusiness

10. Small Business Innovation Research Program es.epa.gov/ncer/sbirA KÖVET-INEM Hungária készítette az

EMAS-Toolkit CD-t, melynek tartalma meg-tekinthető az EMAS honlapján, a http://emas.kvvm.hu/aloldal.php?t=6 linken.

Nagy szívük van az olajmágnásoknak

Meglepő módon egy olajipari konszern végzett annak a nemzetközi felmérésnek az élén, amely a vállalatok társadalmi fele-lősségérzetének fejlettségét vizsgálta.

A rangsort egy brit óriáskonszern, a BP vezeti, azt követi az AngloAmerican, majd a Deutsche Post. Érdekes módon az első öt helyezett közé még egy olajipari óriás, a Royal Dutch Shell is bekerült, derül ki a német Manager Magazin megbízásá-ból 80 nagyvállalat bevonásával készült, szerdán közzétett elemzésből. A tanul-mány készítői a tőzsdén szereplő cégeket, illetve az azon nem található, ám egyéb szempontból nemzetközileg mégis fontos német társaságokat állította sorrendbe.

A kilenctagú zsűri a vállalatok értéke-lésekor figyelembe vette, azok mennyire támogatják alkalmazottaikat, mennyire aktívak a társadalmi szerepvállalás terén, milyen mértékben átlátható a működé-sük, mennyire segítik a környezetvédelem ügyét, emellett a társaságok rendelkezés-re álló pénzügyi lehetőségeit is számí-tásba vették. Az értékelést többek között környezetvédelmi jelentések, illetve üzleti beszámolók segítségével végezték el.

22


A Másért vállalkozók c. rovatunk-ban olyan vállalatokat, vállalkozásokat mutatunk be, amelyek nem csak profit-termelés céljából hoztak létre, hanem magasztosabb cél is megbújik a vállal-kozás mögött.

Jelen számunkban a Tamás Zsuzsanna által vezetet t Tertia Kiadót mutatjuk be. Egy értékve-zérelt, magánkézben lévő kis könyvkiadóról van szó,

amely olyan könyvek kiadására kötelezte el magát, amelyek fontos szakirodalom-nak számítanak az adott terület művelői-nek, fontos részei a közművelődésnek, de általában nehezebben eladhatóak.

Hogyan is született meg a Tertia?

1989-et írunk. Szirmai Imre neurológus professzor írt egy könyvet Gyakorlati neu-rológia címmel, elsősorban nem neurológus orvosok-nak, azzal a nem titkolt céllal, hogy a tüneteket helyesen értelmezve azok a betegek, akiknek neurológiai osztályra kéne kerülniük, oda is kerül-jenek és ne máshova. Az orvosi könyveket az idő tájt szinte teljes egészében egy kiadó adta ki, a könyv írója pontosan el tudta képzelni, hogy milyen átszerkesztéseket kérnének tőle, de ő pont ilyen könyvet szeretett volna közreadni, nem olyant. Összeállt a csapat, létrehozták a Tertiát.

A csapat

Egy-két fővel hol többen, hol keveseb-ben dolgoztak a kiadóban az évek során, de általában 3 stabil emberrel működnek: az Zsuzsa, Marianna (Zsuzsa húga) és Rita (akinek idén januárban született har-madik gyermeke). Munkájukat segíti még Katalin, aki félállásban dolgozik, könyve-ket csomagol, postára jár, illetve takarít. Alvállalkozóként, külsősként dolgozik a szerkesztő, a grafikus, a tördelő, a korrek-tor, de ők is egy állandó stáb tagjaiként.

„Az alkotás folyamatát élvezem a leg-jobban. Amikor valaki az elképzeléseivel megkeres bennünket, elindul egy folya-mat, végül megszületik a mű, megalkot-juk a könyvet. Együtt, csapatmunkában. Hihetetlen jó érzés, ez a legjobb az egész-ben. Aztán amikor kész, legszívesebben már nem is foglalkoznék az eladással, elajándékoznám mindet, hogy olvassák minél többen, hiszen azért készítettük.”

A könyvek

Mindig jött egy-egy újabb ötlet, téma,

író, érdekes egyéniség, és sorban születtek a könyvek. Íme néhány közülük! Neurológia után asztro-nómia – Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában –, majd pszi-chológia – A pszichológia alapjai, Fejlődéslélektan olvasókönyv – , egy komolyabb kitérő az irodalom felé – In Quest of the Miracle Stag címmel egy 1300 oldalas angol nyelvű magyar költészeti antoló-gia a népdaloktól a XX. századig –, műszaki tudományok – Karl Kraus: Fotogrammetria –, nép-rajz, művelődéstörténet – Falvay Károly: Boldogasszony –, tudó-sítás a Budapesten rendezett Tudomány Világkonferenciájáról

– 21 tudós a 21. szá-zadról –, fenntartha-tó fejlődés – Erdélyi András: Aki nap-fényt arat címmel a világhíres indiai tudós M. S. Swaminathan életéről, mun-kájáról írt könyvet először a világon, a könyv magya-rul és angolul is megjelent, Vissza vagy hova: útkeresés a fenntarthatóság felé itthon. Fontos témák, jó szakembe-rektől, gondos kiadói munká-val elkészült könyvek.

Jelenleg nehezen megy az üzlet – új stratégia kell?

Egy év alatt 30%-kal csökkent a vállalat forgalma. Ez ijesztő. Zsuzsa szerint az embereknek nincsen pénzük könyveket vásárolni, nincs idejük olvasni. Ráadásul a könyvterjesztés úgy rossz, ahogy van. Nem jut el az információ a lehetséges olvasókhoz, a bizományos rendszer rosz-szul működik, nehezen fordul meg benne a ráfordított munka és pénz.

Zsuzsa tudja, hogy olyan területen tevé-kenykedik, amely önmagában környezet-szennyező, hiszen a papírgyártás, a nyom-dai kellékek előállítása, mindezek ide-oda szállítgatásuk során nagy környezeti terhet rónak a Földre. Ezért nyitott a jövő tekinte-tében más, alternatív megjelenésekre is, gondolunk itt az e-Book-ra. Csak az legyen papírra nyomtatva, amire tényleg ebben a formában van szükségünk. Meg kell adni a választás lehetőségét, hogy mit nyomta-tunk ki és mit nem. Magyarországon egy-előre még nem fogadta el az elektronikus könyveket a széles közvélekedés, de nem lesz más út.

Mi adja az erőt?

A kis kiadó igazgatóját hallgatva, elke-seredését és küzdelmeit látva joggal kér-

dezzük, mi adja akkor az erőt?Felejthetetlen élmények, sok-sok tanu-

lás, óriási találkozások, melyekre a kiadói munka adott alkalmat.

Ilyen például Swaminathan, a világ-hírű indiai tudós, aki példaképévé vált a Tertia munkatársainak sok szempontból. A róla szóló könyv bemutatóját a Magyar Tudományos Akadémián rendezték és az eseményen részt vett a professzor is személyesen. Zsuzsa máig is emlék-szik arra a pillanatra, amikor elérkezett a búcsú ideje, és arra gondolt, hogy talán soha többé nem láthatják egymást, és hogy magyarul is nehéz ilyenkor kifejez-ni, mit érez az ember, nemhogy angolul kimondani valami olyat búcsúzáskor, ami helyénvaló. Zsuzsa töprengett, hogy mit mondjon, majd úgy döntött, hogy egy „Isten áldja” lesz a legmegfelelőbb akkor és ott. Odalépett az indiai férfihoz, aki átölelte és mielőtt ő bármit is mondhatott volna azt mondta, hogy „Isten áldjon”. Ez az a ritka összhang, amiért küzdenek nap mint nap.

Hasonló pillanatokat nyújtott az Árpád-házi Szent Erzsébet könyv bemutatója is, amit Sárospatakon tartottak, Erzsébet szülőhelyén. Egy olyan nőről, aki szerel-mes feleség, boldog édesanya, férje távol-létében várúrnő volt, határtalan szeretet-tel fordult a rászorulók felé, vagyonából megalapította az első európai kórházat, azóta is ő a világon a legismertebb ma-gyar szent. A 13. századtól folyamato-san ábrázolják, emlékeznek rá szerte a világon, a magyar köztudatból elveszett, nem tudunk róla, nem emlékezünk rá, nem vagyunk büszkék rá. A 21 európai or-szágból 100 műalkotást közreadó album bemutatójára eljött Mádl Dalma, a helyi

„Legszívesebben mindet elajándékoznám”Másért vállalkozók

23


közösséggel együtt ünne-pelni felemelő volt.

Vannak csodák!

Az üzlet sosem ment könnyen. Egy nap azon-ban csörgött a telefon, a vizsolyi plébános jelentke-zett, és rendelt néhány pél-dányt az Aki napfényt arat című könyvből. Nem telt el sok idő, újra telefonált, és megint kért egy jó ada-got. Ez azért már sok volt! Mi történt Vizsolyban? Ott adták el a legtöbbet ebből a könyvből ez idáig.

Eltelt még egy kis idő, újabb rendelés érkezett, és egy meghívás a könyv szer-

zőjének, Erdélyi Andrásnak és a kiadó munkatársai-nak, hogy menjenek el és tartsanak könyvbemutatót Vizsolyban.

Korábban Kindler József professzor járt ott, Etika és méltányosság címmel tartott előadásában három ember életútját elemezte: Teréz anyáét, Albert Schweitzerét és Swaminathanét. Közülük az indiai tudós még ma is élő kortársunk, s oly módon van hatással a hatalmas és ezer nehézséggel küzdő India életére, többek között

a maga alapította kutatóintézeten keresz-tül, hogy mindig a legkorszerűbb és legma-

gasabb tudást f e l h a s z n á l v a igyekeznek, a hagyományokat őrizve, egészsé-ges és boldog közösségeket építeni, gazda-sági és társa-dalmi nehézsé-geken túljutni, f e n n t a r t h a t ó fejlődést tanul-ni. A Vizsolyban összejövő emberek kíváncsiak lettek rá és olvasni akarták, ezért volt szükség a fo-lyamatos újabb rendelésekre. A Tertia mint egy kisebb csodát élte meg ezt a váratlan érdeklődést. Furcsa mód, azóta is mindig akkor telefonál az előadást szervező atya, amikor Zsuzsáéknak szüksége van arra, hogy hangjával és megnyugtató szavaival erőt adjon.

A kiadó könyvei megtekinthetők a www.tertia.hu weboldalon. Engedje át magát, hadd repítsék el Önt is a világ és az embe-ri lét kevésbé ismert rejtett zugaiba, és ajánlja munkatársainak, ismerőseinek is az olvasmányokat.

Másért vállalkozók

Ingyenes szolgáltatásaink cégeknek:

- sajtószobánkban elhelyezheti környezet-védelemmel kapcsolatos sajtóközleményeit, sajtótájékoztatók, bemutatók meghívóit,

- programajánlónkban szakmai konferen-ciákról, kiállításokról, bemutatókról, pályáza-tokról értesítheti olvasóinkat,

- állásbörzénkben feladhatja álláshirdetéseit, és kiválaszthatja leendő munkatársait is

- kiadványfigyelőnkben ismertetjük környezetvédelmi könyv, CD, és egyéb kiadványaikat.

Az egyetlen hazai zöld hírportál nézettsége folyamatosan nő. Adatbázisainkban,

linkgyűjteményünkben hasznos információkat talál. Nyitóoldalunkon, EU és természet-

védelem rovatainkban naponta frissülő zöld híreket talál.

A Környezetvédelmi Újságírók Társasága által üzemeltetett - jelenleg 15 000 cikket tartal-mazó - honlapunkat sok újságíró olvassa, így híreink más médiumokban is megjelennek.

Hatékony információ- szolgáltatása zöld iránytűn: www.greenfo.hu

VISSZA VAGY HOVA

Útkeresés a fenntarthatóság felé Magyarországon

VISSZA VAGY HOVA? Útelágazáshoz értünk: vagy rászánjuk magunkat, hogy életmódunkat, termelési és fogyasztási szokásainkat egy felelős értékrendhez igazítjuk, vagy elbukunk. Mi, mind a hat-milliárdan, igaz nem egyszerre, nem egy-forma mértékben, de veszíteni fogunk. Nem érdemes „másokra“ várni: az első lépést a lelkünkben kell megtennünk egy felelős világ felé.

Haladás vagy hanyatlás?

Ebben a kötetben ötvenhat szerző kísérli meg az Olvasó elé tárni a fenntart-hatóság sokszínű érték-kaleidoszkópját, hogy mindenki meglelhesse a számára vonzó, követhető utat. Tudósok, tanárok, környezetvédők, menedzserek, tisztség-viselők – szakmájuk ismert és elismert művelői – gondolatait, álláspontját követ-hetjük nyomon.

Ajánljuk e könyvet mindazoknak, akik hisznek abban, hogy jobb közös jelenre van szükségünk a jobb közös jövő érde-kében.

„Ma már tudjuk, hogy a fenntartható fejlő-désnek ökológiai elveken, a nemek, gene-rációk, valamint a különféle társadalmi- és érdekcsoportok közötti méltányosságon és morálon kell alapulnia. A tudomány és a technika soha meg nem tapasztalt fejlődé-sének lehetünk szemtanúi többek között az informatika, a kommunikáció, a biotech-nológia, a génkutatás és a nanotechnológia területén. Tudnunk kell azonban, hogy amennyiben a technikai fej-lődést nem követi morális fel-zárkózás, akkor beigazolód-hat Albert Einstein jóslata, miszerint elménk találmányai

áldás helyett átokkal sújthatnak minket.A felfedezések és az innováció területén a

magyarok eredményei méltán keltettek (és keltenek) érdeklődést és elismerést szerte a világon. Miért ne lehetne Magyarország egy globális ökofejlődési mozgalom zász-lóshajója? Az ezeréves magyar kultúra, a tudományban és a művészetekben elért eredmények, Magyarország geopolitikai helyzete és, talán ami a legfontosabb, a magyar ember hagyományokban gyöke-rező toleranciája, természet- és vendégz-szeretete lehetővé tenné ezt. Az e könyv-ben felsorakoztatott gondolatok és példák közelebb vihetik az olvasót, hogy a fenn-tartható emberi fejlődés értékrendje ho-gyan emelhető át a mindennapi életbe.

Mára sok mindent elértünk, rengeteg teendő vár ránk. Az elmúlt tíz év során világszerte számos elszomorító jelenség hátráltatta célunk elérését, a fenntartható és igazságos világ alapjainak megterem-tését. A földlakók – még a legfejlettebb nemzetek polgárai is – világszerte meg-tapasztalhatták az etnikai tisztogatás, a biokalózkodás, a terrortámadás fogal-mát. Egyre nő a mássággal és a társa-dalmi sokszínűséggel, hagyományokkal szembeni türelmetlenség.

Az emberi biztonságot ökológiai, gaz-dasági és társadalmi veszélyek egyaránt fenyegetik. Alig kétszáz multimilliárdosnak nagyobb vagyona van, mint kétmilliárd

embernek összesen. Amíg ezeket a végleteket - a mér-téktelen gazdagságot és az elfogadhatatlan mértékű szegénységet - fel nem szá-moljuk, addig nem létezhet fenntartható fejlődés. Jobb közös jelenre van szüksé-günk a jobb közös jövő érde-kében. Ez a könyv a jobb közös jövő megvalósításá-nak lehetőségeiről szól.”

M. S. Swaminathan

24


A Dél-Dunántúl Regionális Fejlesztési Ügynökség 2004-ben támogatást nyert az INTERREG IIIC Phare Projects Fund-ból az ECOLAND in Hungary című projekt megvalósítására, mely tematikájában a kis- és középvállalkozások, valamint ipari parkok fejlesztését szolgáló nemzetközi pályázathoz illeszkedik.

A pályázat keretében az Ügynökség a KÖVET és az R-Quality Kht. részvé-telével vállalta, hogy elvégzi a régióban működő 100 kis- és közepes vállalkozás ökotérképezését. A módszer egyszerű, vizuális eszközök segítségével méri fel a vállalkozások környezeti problémáit és javaslatokat ad a hiányosságok kezelésé-re, és ezáltal hozzájárul a vállalkozások versenyképességének növeléséhez.

A programban való részvétel minden vállal-kozás és ipari park számára teljes mértékben térítésmentes, megvalósítása teljes egészé-ben európai uniós támogatásból történik.

Február 23-án a program résztvevői a megvalósítás időbeli ütemezéséről, valamint az öko-térképezés módszertanáról munka-megbeszélést tartottak több régióbeli ipari park képviselőjének jelenlétében. A ren-dezvényen előadást tartott Heinz Werner

Engel (Belgium), az öko-térképezés mód-szer kifejlesztője. A tervek szerint a KÖVET szakértői egy oktatás keretében szakértő-ket készítenek fel a régióban, akik később a száz cég felmérését lefolytatják. A frissen képzett öko-térképezőket az első húsz cég-látogatás alkalmával a KÖVET munkatársai

is elkísérik, ezzel segítve kezdetben a mun-kájukat. A program ideális esetben 2005 fo-lyamán lezajlik, ezzel a pécsi régió mintegy száz vállalata működhet hatékonyabban és környezetkímélőbben a jövőben.

Pap [email protected]

KÖVET hírek

ECOLAND helyzetjelentés

Idén is sor kerül a KÖVET éves konferenciá-jára, ahol átadjuk a Környezeti Megtakarítási Díjakat. Színvonalas szakmai előadások és további érdekes programok várják a részt-vevőket a KÖVET tíz éves születésnapján is.

Fő témánk: - az elmúlt tíz évet jellemző vállalati környezetvédelem - a vállalatok társadalmi felelőssége az elkövetkezendő 100 évben (ahogyan reményeink szerint alakul)- a fenntartható fejlődés.

Legyen vendégünk illetve lehetőségei szerint támogassa a rendezvény

megvalósulását!

Ünnepeljen Ön is velünk2005. október 18-án!

További információ: Fertetics Mandy [email protected]

A KÖVET-INEM Hungária a nemzet-közi INEM-hálózat tagja (International Network for Environmental Management). A szervezet elnöke 1991 óta Dr. Georg Winter volt, aki idén nyugdíjba vonul. Ő 1972-ben saját vállalatánál vezette be a környezettudatos irányítást, majd a mód-szert terjesztő német B.A.U.M. egyesület-nek és az INEM-nek is alapító-elnöke volt. Utódja Ludwig Karg, a BAUM Consult GmbH ügyvezető igazgatója, aki 2002 óta volt elnökhelyettes az INEM-nél.

A 49 éves, műszaki végzettségű Ludwig Karg már évek óta a fenntartható fejlő-dés égisze alatt tevékenykedik. Felesége és két (immár felnőttnek mondható) gyermeke van. Projektvezetőként vett részt több kutatási és fejlesztési program-ban is, dolgozott okta-tóként, tanácsadóként illetve ügyvezető igaz-gatóként. Több publiká-ciója és tanulmánya is megjelent a fenntartha-tó fejlődés illetve a meg-újuló erőforrások téma-körében. Az AGENDA 21 megvalósítása érde-kében még szoftverek fejlesztéséhez is hoz-zájárult. Tapasztalatait, melyeket nemzetközi és németországi pályafutá-sa során, gazdálkodó és nonprofit szerveze-teknél szerzett, az INEM hálózatán keresztül kívánja a fenntartható fejlődés terjesztésében felhasználni.

Ambíciózus céljai és tervei között szere-pel, hogy az INEM színes és gazdag múltjá-ra, eszközeire építve egy olyan nemzetközi hálózattá váljon, amelynek részese akar lenni az, aki a környezettudatos vállalatirá-nyításért, a fenntartható fejlődésért kíván tenni. A határokon átívelő együttműködés révén fenntartható illetve fenntartó vál-lalatok működését kívánja lehetővé tenni azáltal, hogy olyan holisztikus gondolko-dásmódot és ennek megfelelő eszközö-ket terjeszt, amelyek a vállalatirányításba is becsempészik a fenntartható fejlődés három pillérét: a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontokat. Elsősorban a

megelőzést támogató módszereket kívánja a vállalatok kezébe adni, ösztönözni őket a jövő számára kívánatos technológiák alkalmazására (többek között a megújuló erőforrások tekintetében).

Gondolatait és eszközeit a nemzeti egyesületeken keresztül tudja terjeszte-ni, ezek ernyőszervezeteként kíván ehhez megfelelő támogatást, fórumot kialakítani.

Természetesen az ipar-vállalatok mellett fontos számára, hogy a kis- és középvállalkozások számára is nyitottak lehessenek, ezért több, kifejezetten a számuk-ra kidolgozott eszköz terjesztését ösztönzik. Végső célja, hogy egy olyan közös nyelv ala-kuljon ki, melyet egy-ségesen használnak és értenek világszerte.

Ehhez b iz tosabb alapokra kell helyezni az INEM működését, strukturális és pénz-ügyi szempontból is. A központ valódi támasz-szá kíván válni tagszer-vezeteinek, mind tech-nikai, mind marketing értelemben. Az új elnök

tanácsadói tevékenysége során lehetősé-get kíván adni a gyakorlatias és hasznos tapasztalatcserének, tudástranszfernek. A tagszervezetek 3 kategória alapján más és más jogokkal rendelkeznének: len-nének teljes jogkörrel felruházott tagok, akiknek szabad hozzáférése van az INEM szolgáltatásaihoz és használhatják nevét nemzetközi és nemzeti megjelenésekkor. Rajtuk kívül lehetőség van még korlátozott jogkörű tagnak jelentkezni, illetve alkalmi-lag, esetleges rendezvények, programok alkalmából csatlakozni a hálózathoz.

További információ: www.inem.orgFertetics Mandy

[email protected]

Az INEM új elnöke

Név: Ludwig KargSzül.: 1956Családi állapot: nős, két gyermek Végzettség: 1981, müncheni Műszaki Egyetemen - informatikus

Munkahelyek:2002: INEM, alelnök1999-2003: BAUM Ag, ügyvezető igazgató1993: BAUM Consult GmbH, ügyv. igazgató1983-1993: Intel Training Center, oktató1980-1993: a fenntartható fejlődésért tevé-kenykedő non profit szervezet megalapítása1981-1983: rendszermérnök több vállalatnál isSzakmai programok:- Fejlesztési projekt: kis- és középvállalko-zások számára módszerek és multimédiás eszközök- Kutatási projekt: iparvállalatok és a fenn-tartható fejlődés; Biomassza és hidrogén; Hulladékcsökkentés- Útmutatókhoz CD-ROM-os kiegészítő esz-köz készítése- AGENDA 21 keretében projektek

25


KÖVET-klubAz első tapasztalatcsere 2005-ben

A KÖVET, mint egyesület immár 74 tag-vállalatot fog össze a környezettudatosság, fenntartható fejlődés jegyében. Szeretnénk, ha az egyesület, vagyis annak tagjai és a KÖVET munkatársai lehetőséget kapná-nak az együtt gondolkodásra, személyes találkozásra és mindennapi munka során felmerülő problémák közös megoldására. Ennek érdekében 2005-ben megalakítjuk a KÖVET-klubot. Ez többek között a negyed-évente megrendezésre kerülő tapasztalats-cserét és üzleti ebédeket/vacsorákat jelent,

melyen tagvállalatainkon kívül persze más érdeklődő szervezetet is szívesen látunk.

Tapasztalatcsere: Környezeti Teljesítményértékelés (KTÉ)

A klub keretében lehetőséget kínálunk arra, hogy összegyűljenek a környezeti és felsővezetők egy kötetlen hangulatú esz-mecserére. Minden alkalommal egy-egy témát tekintünk vezérfonalnak, de termé-szetesen a jelenlévők igénye irányítja a beszélgetés menetét. A fő-témákat igyek-szünk úgy megválasztani, hogy igazodjon a megjelenni szándékozók érdeklődésé-hez (ennek érdekében előzetes felmérést is végeztünk).

A 2005. január 25-én megrendezésre

került, első tapasztalatcsere témája a kör-nyezeti teljesítményértékelés volt. Nagy örömünkre az ország különböző részeiről érkeztek mindazok, akiknek véleménye vagy kérdése volt a KTÉ-vel kapcsolat-ban. Nemcsak regionális szempontból volt sokszínű a résztvevők köre, de tevékeny-ségi kör szerint is. Képviseltették magu-kat a Richter, Alcoa, Dunapack, Délviép, Hídépítő, Büchl, Ganz Transelektro, Kaposvári Villamosági Gyár, Gyomai Kner Nyomda, Phoenix Rubber és a Nematech.

A résztvevők meghallgatták Tóth Gergely (KÖVET) bevezető előadását és betekin-tést nyerhettek Vizy Antal prezentációja során a Denso-nál ma is működő, pél-daértékű KTÉ-rendszer rejtelmeibe. Rövid ismerkedés után műhelymunka követke-zett. A résztvevők között volt, aki bemutatta a vállalatuknál működő rendszer alapelveit, beszélgettek a nehézségekről (pl.: gyógy-szeripar speciális helyzetéről). Szó esett arról, mennyire alkalmazhatók a mutató-számok a különböző iparágon belüli, a versenytársakkal való összehasonlításra is, vagy inkább a cégek saját fejlődésüket mérhetik-számszerűsíthetik vele.

A találkozó 14-16 óra között volt, mely után a jelenlévők némi harapni- és inniva-ló mellett folytatták a beszélgetést.

Az eseményt követő rövid értékelésből kiderült, hogy az emberek döntő több-sége elégedett volt a rendezvénnyel, és hasznosnak tartotta.

Következő: Környezetbarát Iroda

Reméljük, hogy újabb érdeklődők mel-lett őket is viszontlátjuk a legközelebbi alkalmunkon, melynek tervezett időpont-ja: 2005. április 19. (kedd) 13:00 – (kb.) 15:00. Témája: Környezetbarát Iroda.

Szeretettel várjuk mindazok jelentkezé-sét, akiket érdekel a téma és kérdésük, esetleg olyan véleményük van, amelyet szívesen megosztanának másokkal is.

Jelentkezéseket csak korlátozott szám-ban áll módunkban elfogadni ezért kérjük, mielőbb keresse Besenyei Mónikát az [email protected] címen vagy telefonon a 06-1-473-2290-es számon.

Besenyei Mó[email protected]

Az elmúlt év nagy fluk-tuációját követően 2005 is egy jelentős változás-sal kezdődött a KÖVET életében: Vadovics Edina január 16. óta nem dolgozik velünk.

Edina az utóbbi más-fél évben a pályázati csoport vezetőjeként rengeteg új ötlet és program kidolgozásában és megvalósí-tásában vett részt. A Zöld Iroda program újraindítása is az ő nevéhez fűződik, ame-lyet, a program sikerére való tekintettel, ezévben is folytatunk. Edina dinamizmu-sa, maximalizmusa, kreativitása és lel-kesedése nagyban hozzájárult a KÖVET teljesítményeihez.

Hároméves KÖVETeskedés után most a Közép-Európai Egyetemen folytatja PhD-s és kutatói munkáját a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témájában.

Edinának sok sikert kíván az egész KÖVET-csapat!

Tóth-Baltási PéterIdén március elejétől

dolgozom a KÖVET-nél, munkám az iroda asszisztensi feladatai-nak ellátásából áll.

Végzettségemet te-kintve jogász vagyok, ám a klasszikus jogászi pályák sohasem vonzottak igazán. Olyan munkát akartam inkább végezni, ahol való-ban azonosulni tudok azzal, amit dolgozok, az illető szervezet tevékenységével, céljai-val. Számomra fontos, hogy a munkám ne csak a pénzkereset eszköze legyen, hanem hogy mindennapi tevékenységemet jó célok érdekében, mások javára végezzem.

A környezetvédelemmel korábban nem kerültem kapcsolatba komolyabban, a ter-mészeti környezet szeretete és védelme

azonban mindig is fontos volt számomra. Lakóhelyemen – egy ifjúsági csoportot vezetve – rendszeresen szerveztem gye-rekek számára kirándulásokat, táborokat a természetbe. Ennek kapcsán sokszor megfogalmazódott bennem, hogy kör-nyezetünket – annak számtalan szépségét – a következő generációk számára is meg kell, hogy őrizzük.

Örülök annak, hogy most munkámmal is elő tudom ezt segíteni, és bízom benne, hogy a KÖVET csapatának minél haszno-sabb tagjává válhatok.

Petrik IdaA Budapesti Műszaki

és Gazdaságtudományi Egyetem végzős mű-szaki menedzser és harmadéves közgaz-dász hallgatója vagyok. A KÖVET-tel 2004 máju-sában kerültem kapcso-latba egy egyetemi előadás során. Azóta gyakornokként, idén márciustól pedig rész-munkaidős munkatársként tevékenykedem az egyesület szolgáltatási csoportjában.

A környezet szeretete gyermekkorom óta fontos szerepet tölt be az életemben. Eredetileg erdészmérnöknek készültem, de be kellett látnom, hogy az a szakma nem csak a természet szeretetéből áll, és egy családcentrikus nőnek nem a legmegfelelőbb hivatás. Ezért döntöttem a környezetvédelem mellett. Az egyete-men eltöltött évek során rájöttem, hogy a pénz hajszolásánál sokkal fontosabb, hogy olyan munkát végezzek, amely nem csak saját céljaimnak felel meg, hanem a társadalom számára is hasznos lehet.

Remélem, hogy ez a KÖVET csapat tagjaként sikerülni fog, és ezzel én is tehetek valamit annak érdekében, hogy környezetünket megóvjuk a jövő generá-ciók számára.

VÁLTOZÁSOK A KÖVET-CSAPATBAN

KÖVET hírek

26


Észak- és Közép-Európa illetve Dél-Afrika országai vezetik azt a rangsort, melyet a környezeti fenntarthatóság szempontjai alapján állítottak össze a Yale és Columbia egyetemei.

A vezető tíz ország: Finnország, Norvégia, Uruguay, Svédország, Izland, Kanada, Svájc, Guyana, Argentína és Ausztria.

A rangsor összeállításánál 76 adatforrást használtak, melyből 21 jelzőszámot ala-kítottak ki (5 kategóriában), végül pedig ezek súlyozott átlagából tevődött össze maga az ESI. A kiindulási alapot szolgáló 76 mérőszám között szerepelnek olyanok, mint légúti fer-tőzések okozta gyermekhalálozások ará-nya, a fertilitás-arány, a vízminőség, a túl-halászat mértéke, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértéke stb.

A 146 országból álló rangsorban Japán, Botswana, Bhután és a legtöbb nyugat-európai ország is megelőzi a csupán 46. helyet elfoglaló Egyesült Államokat.

A lista végét Észak-Korea foglalta el, nem sokkal előtte kullog Taiwan, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Szudán, Irak, Kuvait és Haiti.

A rangsort most állították össze másod-szor, együttműködve a World Economic Forum-mal. A jelentés írója, Daniel C. Esty szerint a rangsor végére sorolt országok esetében pozitív hatásként jelentkezett, hogy úgymond “magalázónak” érezték a kapott sorszámot, és ezért nagyobb erőfe-szítést tettek ennek javítása érdekében. Ez történt például Belgium és Dél-Korea ese-tében. Keun Chung, egy koreai közgazdász így nyilatkozott: “Először sokkolva voltunk.

A kormányunk javítani akart ezen a hely-zeten. Így arra koncentráltunk, hogy javít-suk a környezeti politikánkat, szennyezési, közlekedési problémáinkat és mindent.” Dél-Korea ennek eredményeképp 13 helyet mozdult előre 2002 és a jelen cikkben tagolt

új rangsor összeállításának ideje között, bár így is csak 122. volt a teljes rangsorban. 14. lett abban a 21 országból álló rangsorban, mely a magas népsűrűségű országokat hasonlítja össze (az ország területének több mint a felén nagyobb a népsűrűség, mint a 100 fő/km2).

A Környezeti Fenntarthatósági Index jelen-tésének bevezetésében olvasható: bár még nem tökéletes a mérőrendszer, a Környezeti Fenntarthatósági Index segít a környezeti tel-jes í tményér tékelés hiányosságait áthidal-ni. Segítségével egy kis lépést lehet tenni az erősebb, jobban számszerűsí thető környezeti döntés-hozatal i rányába. Természetesen teljes képet csak a hármas optimalizálásnak (an-

golul: „triple bottom line“) megfelelően, hasonló elven összeállított gazdasági és társadalmi index-szel együtt kapnánk.

A jelentésben szignifikáns kapcsolatot találhatunk a rangsor elejére sorolt or-szágok és a nyitott politikai rendszerrel és hatékony kormányzattal rendelkező orszá-gok között.

A rangsor alapját képző mérőszámok sajnos még sok helyen becsléseken alapul-nak, ám várhatóan fejlődni fog az adatgyűj-tés és mérőszámok képzése az elkövetkező években (a 76 kiindulási adatból átlagosan 46-ról készültek hivatalos jelentések, be-számolók).

Jelenleg például Oroszország, amelynek népes nyugati régiói hatalmas környezeti pusztuláson mentek keresztül, magasabb fenntarthatósági pontszámokkal rendelke-zik, mint az Egyesült Államok, az ő gyengé-ivel. Oroszország 33. helyzetével az ország hatalmas mérete is összefüggésben van. Miközben ugyanis a nyugati ipari régiókat borzalmas szennyezési problémák jellem-zik, addig az ázsiai tajgák nagy része máig lakatlan vagy csak szórványosan lakott, így ezek a területek “óriási, korlátlan erőforrás

tartalékokkal és több tiszta vízzel rendelkező területek”. Így végül Oroszország egészéről alkotott kép szebben mutat, mint ha egy-valakit vizsgálnánk, aki az ország nyugati részén él.

A rendszer fenti hiányossága miatt több ország összehason-lítása nehézkessé válik. Ezért a jelentés során több csoportot is képeztek a hasonló országok jobb összehasonlítása érdekében. Az

egyik során azokat az országokat hasonlí-tották össze, amelyek területének több mint fele sivatag (vagyis Izrael és az arab orszá-gok legtöbbje). Ebben a csoportban Izrael már a második helyen végzett Namíbia után, a legjobb teljesítményű arab országok pedig Omán és Jordánia. Azok az orszá-gok, akik fontosabb olaj-vagyonnal rendel-keznek, mint Irán, Szaúd-Arábia és Kuvait,

a lista utolsó harmadába tartoznak.


Forrás:The New York Times, 24 January 20052005 Environmental Sustainability Index, Benchmarking National Environmental Stewardship, Yale University, Columbia University, 2005

Kategória Területek, jelzőszámok

Természeti környezet rendszere

Levegőminőség Biodiverzitás Talajminőség Vízminőség Vízmennyiség

Környezeti teher csökkentése

Légszennyezés csökkentése Ökorendszer terhelése Népesség növelésére gyakorolt nyomás csökkentése Fogyasztási és hulladéktermelés nyomás csökkentése Vízszennyezés csökkentése Erőforrásgazdálkodás javítása

Emberi sebezhetőség Környezeti, természeti egészség (járványok miatti halálesetek) Alapellátások kiépítettsége (gyermekhalálozások, élveszületések) Természeti katasztrófák általi veszélyeztettség

Környezeti kihívásokra reagáló társadalom és intézményrendszer

Kormányzati környezetvédelem Ökohatékonyság Magánszektor reagálóképessége Tudomány és technológia

Globális együttműködés Nemzetközi együttműködésben való részvételi hajlandóság Üvegházhatást okozó kibocsátások csökkentése Határokon átnyúló környezeti hatások csökkentése

Ssz. Ország ESI Ssz. Ország ESI Ssz. Ország ESI1 Finnország 75,1 9 Szlovénia 57,5 17 Görögország 50,12 Svédország 71,7 10 Németország 56,9 18 Olaszország 50,13 Ausztria 62,7 11 Franciaország 55,2 19 Spanyolország 48,84 Lettország 60,4 12 Por tugália 54,2 20 Cseh Köztársaság 46,65 Írország 59,2 13 Hollandia 53,7 21 Lengyelország 45,06 Litvánia 58,2 14 Szlovákia 52,8 22 Belgium 44,47 Dánia 58,2 15 Magyarország 52,08 Észtország 58,2 16 Nagy-Britannia 50,2

Fenntarthatósági besorolás – országoknakEnvironment Sustainability Index (ESI)

Az Európai Unió tagállamai között a következő rangsor alakult ki:

A 21 jelzőszámból vizuálisan is megjelenítik az országok állapotát.

Fenntarthatóság

27


ÁLTALÁNOS

A Kormány 2345/2004. (XII. 26.) Korm. határozata a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjairól

A Kormány elfogadja a 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjait, fel-hívja az érintett minisztereket, hogy te-gyék meg az azok végrehajtását szolgáló intézkedéseket, valamint meghatározza az egyes akcióprogramok keretén belül kitűzött feladatokat és végrehajtásáért felelős személyeket..

A határozat felhívja a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy gondoskodjon az NKP-II tematikus akcióprogramjainak a tárca honlapján történő közzétételéről.VÍZGAZDÁLKODÁS, VÍZVÉDELEM

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendelete a 2005. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésé-nek és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellá-tás ideiglenes módozatainak ellentétele-zéséről

A rendelet meghatározza a víz- és csatorna-szolgáltatási támogatás igénylésének részletes feltételeit, a pályázatok benyújtásával kapcsola-tos legfontosabb előírásokat, valamint az elbírá-lásuk során figyelembe vett szempontokat, majd lefekteti az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezésére vonat-kozó szabályokat.

367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

A megnevezett 219/2004. (VII.21.) sz. kor-mányrendelet helyesbítése.

27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín

alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról

A rendelet meghatározza a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, az érzékeny, a kevésbé érzékeny, valamint a kiemel-ten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen levő települések listáját.ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

280/2004. (X.20.) Korm. rendelet a környe-zeti zaj értékeléséről és kezeléséről

A rendelet meghatározott önkormányzatok, illetve közlekedési létesítmények számára stra-tégiai zajtérkép és intézkedési tervkészítési köte-lezettséget ír elő. Meghatározza az elkészítendő zajtérkép típusát és az elkészítés módját, a stra-tégiai zajtérkép minimális tartalmi követelményeit pedig mellékletben tartalmazza. A rendelet előírja a zajtérkép készítését végző szakértővel szemben támasztott követelményeket, a zajtérkép elké-szítése során felhasználandó adatokat, valamint az elkészült zajtérkép benyújtásával kapcsolatos feladatokat. Az intézkedési tervekkel kapcso-latban a rendelet megállapítja a terveket készí-tő szakértőkkel szembeni elvárásokat, a tervek tartalmi elemeit, illetve az intézkedési tervekkel kapcsolatos betartandó határidőket.HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet a hulla-dékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet módosításáról

A rendelet kis mértékben módosítja, illetve kiegészíti 16/2001. (VII.18.) KöM rendeletben meghatározott hulladékok jegyzékét.ENERGIA

2233/2004. (IX. 22.) Korm. határozat a bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhaszná-lására vonatkozó nemzeti célkitűzésekről

A határozat a bioüzemanyagok használatának

az elősegítése céljából meghatározza az ország számára kívánatos felhasználási arányokat, és az ezek eléréséhez szükséges jövedékiadó-visz-szatérítés mértékét, valamint feladatokat hatá-roz meg a különböző miniszterek számára a bioüzemanyagok használatával kapcsolatos gaz-dasági, technikai és környezetvédelmi vonatkozá-sok felmérésére és a gyártási költségek, valamint a támogatások évenkénti áttekintésére.

A KÖVET a környezettudatos szervezeti működést segítő, nem nyereségorientált, független szervezet, amely az INEM nemzetközi hálózatának tagja. Politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem „zöld mintavállalatok“, hanem a környeze-tért felelősséget érző cégek, amelyek lehetőségük szerint működésüket is ezen szempontok szerint alakítják, és terjesz-tik a környezetkímélő működésre vonatkozó ismereteket.

A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább termelési központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely-nek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elterjesztése.

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg. A cikkek a KÖVET jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadon közölhetők. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a kiad-vány színvonalának növelése érdekében.

A hírlevél KÖVET tagoknak ingyenes.További információk:Zilahy Gyula / TTMK

BKE, 1093 Budapest, Fővám tér 8. Levélcím: 1828 Budapest 5., Pf. 489.

Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407,[email protected]

Fertetics Mandy / KÖVET 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16 Levélcím: 1387 Budapest 62., Pf. 17 Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291

[email protected] kiadvány anyaga: CYCLUS OFFSZET papír, amely újrahasz-nosított hulladék-papírból, klórszármazékok és optikai fehérítő

felhasználása nélkül készült. Megjelenik 800 példányban.

Grafikai tervezés, tördelés, nyomdai előkészítés: KÖVET-INEM Hungária

Lépések...a fenntarthatóság felé

Új jogszabályok 2004. szeptember – 2005 január

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakmai jellegű internetes honlapjai között 2004 ele-jétől megtalálhatjuk a kör-nyezetbarát védjegyekről

szóló információs oldalakat is. A hon-lap szakmai tartalma a Tisztább Termelés Magyarországi Központja (TTMK) szak-emberei bevonásával került meghatáro-zásra és folyamatos frissítésre. Cél, hogy a közvetlenül a védjegyekről szóló szűkebb értelemben vett tájékoztatáson túl a kör-nyezetbarát terméktervezéssel kapcsola-tos útmutatókat, jogszabályokat és egyéb hasznos információkat is megjelenítsen.

A honlap részletesen bemutatja a hazai védjeggyel kapcsolatos legfontosabb információkat, a környezetbarát jelzés használatára vonatkozó előírásokat, a minősítési feltételrendszert, a minősítés menetét, költségeit valamint a minősí-

tést végző szervezetet, a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot. A honlap tartalmazza a különböző termékcsopor-tokra vonatkozó minősítési feltételrend-szereket is.

A pályázati feltételrendszer ismerte-tésén kívül az oldalakon folyamatosan megjelenítik a környezetbarát védjeggyel rendelkező termékek körét, melyek száma 2004 végén megközelítette a 300-at.

A nemzetközi kitekintés érdekében az oldalak kiemelten foglalkoznak az Európai Unió rendszerével is. Az öko-címke oda-ítélését szabályozó uniós rendeletet 1991 decemberében fogadták el az Európai Unió Környezetvédelmi Miniszterei és 1992 októberében a 880/92-es számon lépett hatályba. A tapasztalatok alapján módosított rendelet 2000-ben jelent meg (EC 1980/2000). A jogszabályok bemu-tatásán felül a honlapon megtalálhatóak a pályázatok benyújtásának szabályai, az

egyes termékcsoportok feltételrendszerei, valamint egy mutató az öko-címkét elnyert gyártókat és termékeiket ismertető közös-ségi adatbázisra.

Az Európai Unió rendszerén kívül a honlapon információk találhatók a tag-államokban működő legfontosabb öko-címke rendszerekről is, mint például a skandináv Nordic Swan (Északi Hattyú), a német Blaue Engel (Kék Angyal) rend-szereiről.

A környezetbarát terméktervezésre vonatkozóan a fentieken kívül a honlap útmutatót tartalmaz az életciklus-elem-zésről, valamint az integrált termék-politikáról és a jövőben több hasonló, hasznos információval is segíteni fogja a környezettudatos terméktervezéssel fog-lalkozó vállalkozásokat, illetve a tudatos fogyasztókat döntéseik során.

Zilahy Gyula / [email protected]

További információ: Muntyánné Zobb Ibolya, KvVM, [email protected], www.kvvm.hu

A környezetbarát termékekről a KvVM honlapján

Hírek

28


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

A megfejtéseket az [email protected] címre várjuk!

1. Ezt a programot szervezi a Polgár-Társ Alapítvány, a “Havasi Gyopár” Ökológiai Egyesület és a Geommed Szakmai Egyesület

2. A környezeti és technológiai …-ról szól a European Environmental Agency jelentése3. A vállalatok társadalmi felelőssége angol rövidítéssel4. A KÖVET fenntarthatósági auditja vizuálisan egy …. mentén mutatja be a különböző szinteket5. A környezeti állapotfelméréskor javasolt eszköz6. A fenntartható fejlődés három pillére közül melyiket vizsgálja az ESI?7. Az EMAS több hangsúlyt fektet a kommunikációra, ezért egy kötelező környezeti …. kiadása kap-

csolódik a rendelethez8. A Lépések társszerkesztő intézete, szervezete9. Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer10. Ennek segítségével is csökkenthető az energiafelhasználás és ezáltal az energiaköltségek 11. Az ABP program keretében azonosításra kerülnek a környezeti és gazdasági ….12. Sokuknak példát mutató, híres, ma is élő indiai tudós13. Kik az Audi által bevezetett díj célzottjai, megszólítottjai?14. Többek között fákat ültetnek15. Több, mint 2 millió Ft megtakarítást jelentett 2004-ben a Pécsi Vízműnek, hogy a felhasznált ….

számát csökkentették16. A németek környezetbarát termékeit ellátják egy kék ….-lal17. A TTMK komplex felülvizsgálatot kezdett meg itt 2004 tavaszán

Az előző rejtvény sikeres megfejtői közül jutalomban részesültek:Kígyóssy László - VT CircuitsSzabóné Litauszki Judit - Linamar Hungary Rt.Széllné Széles Marianna - Philips Végszerelő Központ Magyarország

A megfejtés: egy növényfajta, amelynek a környezetvédelemben többletjelentése van

megrendelőlapMegrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot az alábbi áron: 4500+ÁFA – önköltségi ár 1500+ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudom vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET tagok számára 7500+ÁFA – KÖVET támogatók számára (nem vagyok tag, de támogatom az Egyesületet törekvéseiben)Postacím

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím (ha különbözik)Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxra: (1) 473 22 91 vagy postán a következő címre: 1387 Budapest 62., Pf. 17.

Képzési csomag a felelős fogyasztásról, útmutató egy fenntarthatóbb élethez

Tények, kérdések, érvek és képek a tudatos vásárlók fiatal generációjának. A youthXchange egy átfogó program és egy kézikönyv neve, melynek célja, hogy megismertesse a fiatalokkal a fogyasz-tói magatartás környezeti és társadal-mi problémáit, és praktikus tanácsokkal lássa el őket a fenntarthatóbb életmód kialakításához.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és az UNESCO által kidolgozott, több nyelv-re lefordított kézikönyv Magyarországon a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület és a Tudatos Vásárlók Egyesülete kiadásában jelent meg.

A youthXchange által érintett főbb témakörök:

a fenntar tható fogyasztás fogalma: környezeti és társadalmi fenntar thatóság

élelmiszerek: e-számok, bioélelmiszerek vegyszerek mindennapjainkban közlekedés: légszennyezettség, tiszta levegő fenntar tható turizmus szemét, hulladék, ökodizájn megújuló energiák, energiahatékonyság,

éghajlatváltozás vízfogyasztás: vizeink védelme, a palackozott

vizek hatása emberi jogok védelme állatvédelem: erőszakmentes szépség,

méltányos állattar tás öko- és biotermékek, védjegyek etikus befektetések reklámozás, médiaműveltség akciók, cselekvési lehetőségek

Megrendelés A kiadványt ingyenesen bocsátjuk peda-gógusok rendelkezésére, amennyiben pár mondatban összefoglalva elküldik az alábbi információkat:

Melyik oktatási intézményben, milyen tantárgy/foglalkozás keretében, milyen korosztályban használják fel az anyagot

Mi a céljuk a youthXchange felhasználásával

A kiadvány diákok számára szintén ingye-nes. A megrendelésben tüntessétek fel,

miért érdekel titeket a kiadvány.

Nem oktatási célú felhasználás esetén a kiadványt 800 Ft + ÁFÁ-ért postázzuk, tag-vállalatainknak természetesen ingyenesen.

A megrendeléseket, visszajelzéseket az [email protected] címre várjuk, vagy a 473-22-91-es fax számra.

youthXchange

Documents

Lépések a fenntarthatóság felé 23