Élelmiszereink állati kártevőkkel való szennyezettsége *

Dr. DÖMÖTÖR Lászlóné Dr. A R A D I Mátyás Pál

Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet Mikrobiológiai Osztálya, Budapest Fővárosi Közegészségügyi Járványügyi Állomás Fertőtlenítő Parazitológiai Osztálya, Budapest

Az élelmianyagokat-élelmiszereket a kártevők nemcsak táplálékul használják f e l , hanem jelenlétükkel, anyagcseretermékükkel un­dortkeltővé, emberi fogyasztásra alkalmatlanná t e h e t i k azokat. A kártételük e l l e n i védekezés során hazánkban évente több vagon irtószer felhasználása vált szükségessé ( 1 , 9 ) . Ennek ellenére a kártétel óriási. Világviszonylatban 1953-64 között a raktáro­z o t t élelmiszerkészletekből 33 millió tonna kenyérgabona és r i z s ment tönkre élelmiszerkártevők (atkák, gabonabogarak, z s i ­z s i k e k ) által okozott szennyezés m i a t t . Ez 160 millió ember 1 évi tápláléka ( 2 ) .

Az élelmi szerkártevőkkel foglalkozó tudományág u j, s ma ;;iég igen elhanyagolt terület; a humán parazitológia tárgyától elté­rően az emberi táplálkozás célját szolgáló élelmianyagokban­élelmiszerekben élő, azokat látogató és azok utján terjedő ál­l a t i kártevőkkel f o g l a l k o z i k . Feladata elsősorban a szennyezés megállapítása, értékelése és az egészségügyileg veszélyes élel­miszerek táplálkozás céljára történő felhasználásának megakadá­lyozása.

* Az MPT 1969. február 2 7 - i tudományos ülésén elhangzott e-lőadás alapján.

Annak megítélése, hogy a kártevőkkel szennyezett élelmiszerek emberi táplálkozásra felhasználhatók-e, körültekintést, f e l e ­lősséget igényel. A szennyezés r e n d s z e r i n t nagymennyiségű élel­m i s z e r t érint, és észrevételkor a kár már ig e n jelentős l e h e t . A mult év augusztusában p l . a Fejér-megyei KÖJÁL felkérte Inté­zetünket l i s * + - és rizsminták k o n t r o l l vizsgálatának elvégzésé­r e . Bicskén ugyanis az e g y i k KÖZÉRT-ből vásárolt l i s z t e t a z z a l a panasszal vitték v i s s z a , hogy kukacok és bogarak vannak ben­ne. A vizsgálatok a panaszok jogosságát igazolták: a l i s z t - és rizsminták k i s lisztbogárral ( T r i b o l i u m confusum) szennyezve v o l t a k . Kiderült, hogy a b i c s k e i malomban a r o v a r - és rágcsáló­irtást több mint 1 évig elhanyagolták, minek folytán kb. 300 q l i s z t és a l i s z t t e l közös raktárakban e l h e l y e z e t t kb. 100 q r i z s o l y mértékben szennyeződött kártevőkkel (130-150 bogár és lárva/kg), hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált ( 3 ) .

Országosan kevés raktártér'áll rendelkezésre élelmiszereink e l ­helyezésére. A tárolóhelyiségek túlzsúfoltak, a páratartalom és hőmérséklet nem megfelelő, ami elősegiti a kártevők elszaporo­dását ( 1 , 4 ) . A tárolóhelyiségekben a gyors k i - és berakás kö­zött az előirt fertőtlenítő eljárásokat nem végzik e l . Sok esetben még az egyszerű takarítás i s hiányos. Ezek a körülmé­nyek elősegitik az élelmiszerkártevők terjedését.

Az . élelmianyagok-élelmiszerek higiénéjére vonatkozó előíráso­k a t , a raktárak élelmiszerkártevőktől való mentesítését tör­vényerejű r e n d e l e t e k irják elő, melyek ismertetése e dolgozat k e r e t e i t meghaladja. E r e n d e l e t e k végrehajtásáért, annak e l l e n ­őrzéséért elsősorban az- élelmiszergyártó, csomagoló, raktározó, forgalombahozó szervek felelősek. Mulasztás esetén e szervek felelősségre vonhatók, az anyagi kár egyedül őket t e r h e l i . A KÖJÁL-ok és egyéb tanácsi egészségügyi szervek ellenőrzési j o ­g a i a f e n t i szerveket nem m e n t e s i t i k a felelősség alól.

Az élelmiszerek kártevő-szennyezettségének mértékét és a f o ­gyaszthatóság szempontjából megállapított határértékeket egész­ségügyi normák és szabványok irják elő (a MNOSZ 6 3 6 7 - 5 3 S 09

számú r e n d e l e t p l . az atkákkal, z s i z s i k e k k e l szennyezett étke­zési magvak felhasználhatóságára vonatkozó határértékeket i r j a elő). Az importált élelmiszerek elbírálásánál más országok ál­t a l k i a d o t t előírásokat i s figyelembe veszünk.

E dolgozatban az élelmiszereink állati kártevőkkel való szeny-nyezettségének felmérése céljából az OÉTI és a Fővárosi KÖJÁL által 1958-67 években végzett vizsgálatok néhány fontosabb ada­tát ismertetjük.

S a j á t v i z s g á l a t o k

Munkánk az alábbi szempontok vizsgálatára t e r j e d t k i :

1 / a 10 év a l a t t vizsgált mintákban milyen százalékos meg­oszlásban v o l t a k kártevők;

2/ mely élelmiszercsoportok v o l t a k leggyakrabban szennye-, z e t t e k ;

3/ az élelmiszerekben m i l y e n kártevők f o r d u l t a k elő l e g ­gyakrabban?

A vizsgált minták bizonyos értelemben válogatás nélküliek. A minták egy része Budapestről és Pest megyéből, nagy része im­portált élelmiszerekből és az ország más területeiről szárma­z i k . A két intézetben azonosnak tekinthető vizsgáló módszereket alkalmaztunk. Az eredmény kiadásáig, ami kinevelésnél 3-4 hétig i s e l t a r t o t t , a mintával t e l j e s e n azonos élelmiszer „zárlat" a l a t t állt ( 5 ) .

Az 1 . táblázaton látható a vizsgált és a szennyezettnek talált minták száma évenkénti megoszlásban. Az OÉTI által vizsgált 2861 minta 7,4 fi-a, a KÖJÁL 1198 mintájának 12,8 fi-a. v o l t p o z i ­t i v . A két intézetben f e l d o l g o z o t t összesen 4059 mintában (mely a feldolgozás során 12.177 vizsgálatnak f e l e l t meg) talált 9 fi-oa pozitivitást igen jelentősnek k e l l t a r t a n u n k , t e k i n t v e , hogy minden élelmiszertételt, melyből kártevők v o l t a k kimutathatók,

1. táblázat - Table 1

A vizsgált és kártevőkkel szennyezett élelmiszerminták megoszlása 1958-67 között

Annual D i s t r i b u t i o n over the Period 1958-1967 o f Pood Samples Examined and o f those Pound Contaminated by I n s e c t Pests

OÉTI Pőv. KÖJÁL Összesen - T o t a l

Hinták száma No o f Samples

Minták száma No o f Samples

Minták száma No o f Samples

Összesen

Total

Positiv

Összesen

Total i> •H

-P •H CQ O

PH

Jf

Összesen

Total

Positiv

f

1958 330 14 4 , 2 28 4 14,0 358 18 5,0 1959 233 17 7,3 31 5 16,1 264 22 8,3 I960 277 17 6,1 46 7 15,2 323 24 7,4 1961 383 6 1,5 54 7 12 , 9 437 13 2,9 1962 287 6 2,1 111 16 14 , 4 398 22 5 ,5

1963 193 10 5,2 180 19 10 , 5 373 29 7,8 1964 315 58 18,4 144 18 12,5 459 76 16,5 1965 327 55 16,8 149 18 12,1 476 73 15,3 1966 249 8 3,2 193 34 17,6 442 42 9 ,5

1967 267 20 7,5 262 25 9,5 529 45 3,5

2861 211 7 , 4 1198 153 12,8 4059 364 9,0

v a l a m i l y e n formában mentesítő eljárásnak ( r o v a r és rágcsálóir­tás) k e l l e t t alávetni ( l ) .

A 2. táblázatban élelmiszercsoportonként tüntettük f e l a v i z s ­gált és pozitívnak talált mintákat. Az OÉTI 2861 mintájából legtöbb a gyümölcsök, aszalványok csoportjába e s i k , melyből 10,6 fi v o l t p o z i t i v . E minták zöme az import élelmiszerekből tevődött össze (füge, d a t o l y a , c u k r o z o t t gyümölcsök,stb.).Magas pozitiv!tást találtunk a tésztafélék, pékáruk és édességek ( 7 , 3 fi)f v a l a m i n t az étkezési magvak, őrlemények csoportjában ( 7 , 1 Í°) i s . E két utóbbi csoport mintái száraztészták, csokolá­dé, szaloncukor, nugát készítmények, továbbá lisztfélék, r i z s , bab, borsó, lencse és fűszerek v o l t a k .

Az édesipari termékek közül emlitést érdemel az egyi k FŰSZERT központi raktárában e l h e l y e z e t t szaloncukor atkásodása. A ned­ves raktárban túlzsúfoltan tárolt cukor olyan mértékben fertő­ződött Carpoglyphus l a c t i s - s z a l ( c u k o r a t k a ) , hogy fogyasztásra alkalmatlanná vált és i g y több százezer f o r i n t tényleges kár k e l e t k e z e t t ( 4 ) . A cukoratkák a világon mindenütt e l t e r j e d t e k és jelentős kárt okoznak. Plovdivban (Bulgária) p l . több tonna ládázott gyümölcsízt k e l l e t t megsemmisíteni atkafertőzés m i a t t ( 6 ) .

A Pöv. KÖJÁL által vizsgált étkezési magvak, őrlemények szeny-nyezettsége 13 E minták főleg malmokból, a kereskedelemből, raktárakból és termelőktől származó lisztféleségek, r i z s , bab, borsó, l e n c s e , r o z s , buza v o l t a k . Hasonló mértékű pozitivitást látunk a déligyümölcsök, aszalványok, v a l a m i n t a tésztafélék, pékáruk, édességek csoportjában i s ( 2 . táblázat).

A 2. táblázatban élelmiszercsoportonként f e l s o r o l t u k a p o z i t i v mintákból kimutatható kártevőket i s , melyeket az egyes kárte­vőcsoportok általánosan használt magyar nevével jelöltük. Az egyes csoportokon belül, a f a j o k a t nem ismertetjük; p l . a t k a j e ­lölés a l a t t l i s z t a t k a ; cukoratka, gyümölcsatka, háziatka, s t b . együttesen értendő.

2. táblázat - Table 2 A vizsgált mintákból k i m u t a t o t t állati kártevők élelmiszercsoportonkénti megoszlása D i s t r i b u t i o n by Pood Groups o f Contaminating I n s e c t Pests

Élelmiszercsoport - Food Group

OÉTI Főv. KÖJÁL

Élelmiszercsoport - Food Group

Minták száma No o f Samples

Minták száma No o f Samples Élelmiszercsoport

- Food Group

összesen

Total

Positiv

*

Összesen

Total

Positiv

fi

Étekezési magvak, őrlemények Seeds, Cereals M i l l e d Products

630 45 7,1 491 64 13,0

Tésztafélék, pék­áruk, édességek Farinaceous Products, Con f e c t i o n e r y

646 47 7,3 240 30 12,5

Gyümölcsök ( i m p o r t i s , aszalványok Fresh and D r i e d ( a l s o Imported) F r u i t s

946 100 10,6 276 36 13,0

Nyers, előkészí­t e t t , főtt, t a r ­tósított húsfélék Raw,Cured,Cooked, Processed Meat

192 5 2,6 72 9 12,5

Készételek (kony­hakész), t e j t e r ­mékek Ready-made Foods, Dai r y Products

285 4 1,4 71 8 11,3

Egyéb Miscellaneous 162 10 6,2 48 6 12,5

Összesen T o t a l 2861 211. 7,4 1198 153 12,8

Összesen - T o t a l

Kártevők - I n s e c t Pests Minták száma No o f Samples

Kártevők - I n s e c t Pests

összesen

Total • •H •f3

•H CQ O FM

i

Kártevők - I n s e c t Pests

1121 109 9,7

gabonabogár, - Grain and Pl o u r lisztbogár, Be e t l e s , Weevils kenyérbogár, P b y c i t i d Motbs, z s i z s i k , Mites moly, atka

886 77 8,7

kenyérbogár, - Grain and Drugstore z s i z s i k , moly, B e e t l e s , Weevils, svábbogár, P b y c i t i d Motbs, csótány, a t k a , Cockroaches, Mites gabonabogár

1222 136 11,1

aszalvány- - D r i e d F r u i t B e e t l e , bogár, moly, Grain B e e t l e s , pajzstetü, P h y c i t i d Moths, a t k a , Scale I n s e c t s , M i t e s gabonabogár

264 14 5,3

szalonna- - Fallow, Red-legged, bogár, sonka- Ham, and S i l k e n bogár, a t k a , Fungus Be e t l e s , penészfaló- P h y c i t i d Moths bogár, moly

356 12 3,4

légy, moly, - F l i e s , P h y c i t i d légylárva, Moths, F l y Larvae, mu s l i c a , a t k a , Wine F l y , M i t e s , gabonabogár, Grai n , F l o u r , and szalonnabogár, Ham Beetles lisztbogár

210 16 7,6 lisztbogár, - F l o u r B e e t l e s , moly, atka Moths, Mites

4059 1

364 9,0

Az etkezeai magvak, őrlemény Ü K szennyezését aticák, gabonabo­gár, lisztbogár, kenyérbogár, z s i z s i k e k és molyfélék okozzák 1eggyakrabban.

A tésztafélékben, pékárukban, édességben az e m i i t e t t kártevőkön kivül a konyhai svábbogár, csótány i s előfordul. Az alapanya­gok, l i s z t , csokoládé, s t b . kártevőkkel való szennyezettsége a belőlük készitett végtermékeket (főtt tészta, sütemény, kenyér) i s fogyasztásra alkalmatlanná t e s z i .

Gyümölcsökből (im p o r t i s ) és aszalványokból az atkán és molyon kivül az aszalványbogár és p a j z s t e t v e k mutathatók k i leggyak­rabban. A k a l i f o r n i a i pajzstetüvel (Quadraspidiotus p e r n i c i o s u s ) szennyezett élelmiszerek behozatala t i l t o t t ugyan, mégis elő­f o r d u l t , hogy citromról, narancsról (citrusfélék) származó ka­l i f o r n i a i pajzstetü hazánkban a gyümölcsfaiskolák fertőzését okozta és azok állománya mind e l p u s z t u l t , pótlása hosszú évekbe került ( 5 ) .

Húskészítményekben (elsősorban téliszalámin) gyakoriak az atkák, molyok, szalonnabogarak, sonkabogarak, penészfaló bogarak. A penészkedvelő atka különösen a szalámigyárak érlelőhelyiségei­ben ( p l . a budapesti és Csongrád-megyei szalámigyárban) talál kedvező viszonyokat elszaporodásához,s o l y k o r óriási kárt okoz. A mult évben p l . Lengyelországba exportált több vagon szalámi ment tönkre atkafertőzöttség m i a t t ( 7 ) . A Pőv. KÖJÁL, már 1957-ben megállapította, hogy a budapesti szalámigyár érlelőjében az atkák (Glyciphagus domesticus és Carpoglyphus l a c t i s ) elszapo­r o d t a k . A több mint 10 évvel később végzett helyszíni szurópró-ba során megállapítottuk, hogy a szalámi házi- és a cukoratkák­k a l való szennyezettsége ma sem szűnt meg.

A tejtermékek közül különösen a sajtokon gyakoriak az atkák (házi- és cu k o r a t k a ) , melyek a ro s s z u l szellőzött, nedves, me­l e g sajtpincékben igen elszaporodhatnak. A Pécsváradi Sajtüzem érlelőjében p l . több mázsa s a j t ment tönkre atkafertőzöttség és káros penész m i a t t , melyet az atkák h u r c o l t a k a s a j t o k r a ( 4 ) .

A készételekben a f e l s o r o l t kártevők bármelyike előfordulhat, leggyakrabban a légy, légylárva, különféle bogarak, atkák és molyok lárvái.

Felmérésünk során kitűnt, hogy a legtöbb minta szennyezettségét az élelmiszeratkák és az élelmiszermolyok okozzák. Ha az atkák jelentősen elszaporodnak, az atkás élelmiszer ammóniaszagu l e s z , e s e t l e g az atkák táplálkozása következtében s z i n t e eltű­n i k , mig végül csak az atkákat,petéiket és ürüléküket találjuk.

M e g v i t a t á s

A Főv. KÖJÁL és az OÉTI által t i z év a l a t t megvizsgált élelmi­szerminták 9 #-a b i z o n y u l t állati kártevőkkel szennyezettnek. A kártevőknek élő vagy e l p u s z t u l t állapotban történő elfogyasztá­sa a szennyezett élelmiszerek utján egészségkárosodást okozhat részint közvetlen kárositás, részint bakteriális és egyéb f e r ­tőzések közvetitése által.

Az élelmiszerkártevők egyes f a j a i bekerülve az emberi szerve­zetbe, órákig vagy napokig tartó, ételmérgezéshez hasonló tüne­t e k e t , fejfájással, hányingerrel, lázzal járó g a s t r o e n t e r i t i s t okoznak (hasmenés g y a k o r i ) . A lisztbogár testében és ürülékében levő sók v i s z o n t a vesére káros hatásúak ( 1 , 4 ) . A kártevőkkel fertőzött élelmiszerek a mérgezési veszély m i a t t r e n d s z e r i n t állati takarmányozásra sem használhatók.

Az élelmiszeratkák, -molyok és lárváik feltehetőleg a testüket boritó szőrök mechanikai ingerlő hatása által váltanak k i - g y o ­mor-, bélgörcsöket. Ez súlyos gyulladással, vérzéssel i s jár­h a t . Az atkák kb. l - l 1/2 órán át maradnak élő állapotban az emberi szervezetben ( l , 2, 8 ) . Székletvizsgálatok kapcsán hazánk egyes vidékein gyakran és nagy példányszámban mut a t t a k k i atkát és a t k a petét (Vas és Győr-Sopron megyéből). Hasmenés és bélpa­naszok m i a t t vizsgált csoportok székletében i s találtak már nagy mennyiségben lisztatkát (Tyroglyphus farináé) és petéjét ( 4 ) .

Az élelmiszeratkák szőre, a szalonnabogarak, l i s z t "bogarak, lár­vaszőre, a fertőzött élelmiszerrel foglalkozók bőrén az egyéni érzékenységtől függően ekcémaszerü gyulladást, csalánkiütéshez hasonló, viszketéssel járó bőrérzékenységet okozhat. Az a l l e r ­giás jelenségek évekig fennállhatnak és munkájuk végzésében akadályozzák a dolgozókat. Szalámit kefélő és kezelő személye­ken g y a k o r i ez a jelenség ( l , 1 0 ) . Egyes élelmiszerbogarak, mint p l . a legyek, hangyák, százlábúak az élelmiszerek szennye­zésén kivül közvetlen csípésükkel, harapásukkal okoznak k e l l e ­metlen égető, viszkető fájdalmat.

Je l e n i s m e r e t e i n k s z e r i n t mintegy 30 a t k a f a j szennyezi és pusz-t i t j a élelmiszereinket. Szőrös testükön a szenny és a mikrobák könnyen megtapadnak ( l , 10). Atkákkal együtt a mikrobák szél­l e l , p o r r a l , csomagolóanyagokkal, sőt az élelmiszereket látoga­tó r o v a r o k k a l nagy távolságokra kerülhetnek e l .

Élelmianyagaink-élelmiszereink kártevőkkel történő szennyezett­ségének jelentősége még a példákkal szemléltetett közvetlen anyagi kárban i s megnyilvánul.

Mindebből következik, hogy az élelmiszerekre specializálódott kártevők e l l e n f o k o z o t t a n küzdeni k e l l , tovaterjedésüket a h i ­giéné betartásának f o k o z o t t ellenőrzésével kell-megakadályozni. A kártevőmentesitést a kereskedelem és az i p a r felelős szakem­bereinek jelenlétében k e l l végrehajtani.

Bár az élelmiszerhigiénével kapcsolatos rendelkezések elsősor­ban a termelőt (gyártót.) és a forgalombahozót t e s z i k felelőssé az élelmiszerkártevők e l l e n i védekezés megvalósításáért, ugy véljük azonban, hogy i n d o k o l t a KÖJÁL-ok ellenőrző tevékenysé­gének fejlesztése i s . Gyakran előfordul, hogy p l . az import élelmiszerek egy része a főváros megkerülésével közvetlenül v i ­dékre érkezik. Ezek forgalombahozatal előtti ellenőrzése a t e ­rületileg illetékes KÖJÁL f e l a d a t a ( p l . a kaposvári KÖJÁL-ban az OÉTI-nek k e l l e t t egy fügeszállítmány vizsgálatát a helyszí­nen elvégezni). Különösen f o n t o s a raktározási viszonyok e l l e n -

őrzése, t e k i n t v e , hogy a már szennyezett tárolőhelyiségek az u j élelmiszerszállitmányokat i s veszélyeztetik.

ö s s z e f o g l a l á s

A szerzők I s m e r t e t i k a Fővárosi KÖJÁL-ban és az OÉTI-ben 1958-67 években vizsgálatra került 4059 éleImiszerminta állati kár­tevőkkel való szennyezettségére vonatkozó adatokat. A vizsgált élelmiszerek 9 #-a v o l t kártevőkkel szennyezett. A szennyezett­ség l e g g y a k o r i b b okozói a gabonabogár, a lisztbogár, az élelmi-szermolyok,a z s i z s i k , a kenyérbogár,a szalonna- és sonkabogár,az aszalványbogár,a p a j z s t e t v e k , a svábbogár,az atkák és a csótány.

DÖMÖTÖR, L.-né — j A R A D I , M. P|- Contamination of Food Products by Insect Pests

The authors discuss the contamination by i n s e c t pests of food samples i n v e s t i g a t e d by the I n s t i t u t e f o r P u b l i c H e a l t h and Epidemiology, Budapest and the N a t i o n a l F o o d s t u f f Research I n ­s t i t u t e d u r i n g 1958-1967. Nine per cent o f 4059 food products examined had been s p o i l e d by i n s e c t pests. The most f r e q u e n t pests o f s t o r e d products were the g r a i n b e e t l e , the mealworm, the f l o u r b e e t l e , the granary, r i c e , and bean w e e v i l s , the ca-d e l l e and the drugstore b e e t l e , the t a l l o w b e e t l e , the r e d -legged ham b e e t l e , the d r i e d f r u i t b e e t l e , the c e r e a l and d r i e d f r u i t moths, e s p e c i a l l y the I n d i a n meal moth, the f r u i t s cale i n s e c t s , mainly the San José s c a l e , and the A s i a t i c and American cockroaches.

I r o d a l o m

1 . MAKARA, Gy.: Élelmiszerek védelme állati kártevők e l l e n . Budapest, 1955.

2. FRÖHLICH, G. - W. RALEWALL e t c . : Pflanzenschutz i n den Tro­pen. - W i s s e n s c h a f t l i c h e Z e i t s c h r i f t der K a r l Marx U n i ­versität, L e i p z i g , 1963.

3. KISS, L. - LÖMÖTÖRNÉ, PÁL MARGIT : T r i f o l i u m confusum által ok o z o t t l i s z t és rizskárosodás a b i c s k e i járásban. Fejér megyei KÖJÁL. - Elha n g z o t t az MPT 1967. decemberi tudo­mányos ülésén.

4. MAKARA, Gy. - ARADI M. PÁL: Néhány a t k a előfordulása és egészségügyi jelentőségük. - Bp. Közegészségügyi-járvány­ügyi Állomás. Egészségtudomány, 1958.

5 . UBRIZSY, G.: A növényvédelem g y a k o r l a t i kézikönyve. - Buda­pest, I960.

6. POPOY, P.C.: Személyes közlés. - Bulgária, P l o v d i v - i KÖJÁL, 1968.

7. JURKOVSZKY, M.: Személyes közlés. - Budapest, Szalámigyári laboratórium, 1968.

8 . MÁKARA, Gy. - MIHÁLYI, P.: Rovarok és betegségek. - Buda­pes t , 1943.

9. MAKARA, Gy.: Tájékoztató r o v a r és rágcsálóirtó szerekről. -Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest, 1968.

10. MARTINI, E.: Lehrbuch der medizinischen Entomologie. - Je­na, 1952.

11 . WEIDNER, M.: Bestimmungstabellen der Yorratsschädlinge und des Hausungeriefers M i t t e l e u r o p a s . - Jena, 1953.

12. ERDÉNYI, T. - TENGERDI, J.: Permetezés és porozás. - Buda­pe s t , 1967.

Érkezett: 1969.5.20. Dr. DÖMÖTÖR Lászlóné Országos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézet, Budapest, IX.. Gyáli u t 3/a.