1. KONZULTÁCIÓ

A TAKARMÁNYOK

KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS

A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA

AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN

A TAKARMÁNY ÖSSZETÉTELE A WEENDEI VIZSGÁLATI MÓDSZER SZERINT

Víz* Szárazanyag

Takarmány

Hamu(ásványi anyagok)

Szervesanyag*

szennyeződésföld, homok

tiszta hamu*

Nyersfehérje Nyerszsírzsírok

glikolipidekfoszfatidák

viaszokszterodiokterpének

amid-anyagok*

valódi fehérje

Nyersrostcellulóz

hemicellulózligninkutin

kovasav

Nmka*cukrok

szerves savakkeményítő

inulinpektin

hemicellulóz oldhatórésze

* különbségszámítással megállapított érték

A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)

Szárazanyag tartalom meghatározása:

• EGY LÉPCSŐSA légszáraz takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál (105°C-on, tömegállandóság eléréséig).

• KÉT LÉPCSŐSA nagy nedvességtartalmú takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál.

1. lépcső: 60°C-on szárítás, majd 24 órán át szabad levegőn történő tárolás

2. lépcső: 105°C-on, tömegállandóság eléréséig történő szárítás

Nyersfehérje-tartalom meghatározása• Kjeldahl módszer• N-tartalom meghatározás (kénsavban történő roncsolás)• átszámolás (6,25)

A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)

Nyerszsír-tartalom meghatározása• Soxhlet-módszer• petroléteres extrahálás (ca. 8 óra)

A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)

A nyersrost-tartalom meghatározásaHenneberg-Stohmann módszer (1859)• 1,25%-os H2SO4-ban majd• 1,25%-os KOH-ban történő főzés és szűrés után oldhatatlan

állapotban marad vissza

A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)

A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)

A nyershamu-tartalom meghatározásaAz anyag, ami a takarmánymintából 550 C˚-on való izzítás után visszamarad.

Szublimáció ↓

Földszennyeződés ↑

32 elem, ebből 28 esszenciális

ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT

1. Oldás neutrális detergens oldatban

Oldható sejttartalom

ásványi anyagoknyersfehérje

nyerszsíroldható szénhidrátok

keményítőpektin

Sejtfal-összetevő anyagok*(Neutrális Detergens Rost)(Neutral Detergent Fiber)

hemicellulózcellulózkovasavligninkutin

* pH 7 értékre pufferolt detergens + 1 óra főzés, majd többszöri mosás vízzel és acetonnal

Hemicellulóz

Cellulóz

Lignin Ros thamu

ADL

ADF

NDF

2. Oldás savdetergens oldatban

Oldható sejttartalom+

hemicellulóz

Sav detergens rost*(Acid Detergent Fiber)

cellulózkovasavligninkutin

ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT

* 0,5 mol kénsavban és 2% cetil trimetil ammonium bromid oldatban való főzés

Hemicellulóz

Cellulóz

Lignin Ros thamu

ADL

ADF

NDF

3. Oldás 72%-os kénsav-oldatban

Oldható sejttartalom+

hemicellulózcellulózkovasav

Sav detergens lignin*(Acid Detergent Lignin: ADL)

ligninkutin

ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT

* 72%-os kénsavban való főzés (3 óra)

Hemicellulóz

Cellulóz

Lignin Ros thamu

ADL

ADF

NDF

A TAKARMÁNY N-TARTALMÚ

ANYAGAI(fehérjék, aminosavak)

NYERSFEHÉRJE

• N X 6,25

• valódi fehérje + amidanyagok (glikozidok, nitrát, nitrit,szabad aminosavak, peptidek, peptonok, NPN-anyagok, kolin, betain)

A FEHÉRJÉK JELENTŐSÉGE

• az élet hordozói• fehérjék nélkül nincs élet• az állati szervezet minden sejtje, minden gazdaságilag számba jövő terméke tartalmaz fehérjét• a kémiai reakciókat fehérjetermészetű enzimek katalizálják• fehérjetermészetűek a hormonok is• a magasabb rendű állatok fehérjét csak fehérjéből tudnak felépíteni

PEPTIDEK

• DIPEPTID (2 aminosav)

• TRIPEPTID (3 aminosav)

• OLIGOPEPTID (10 aminosavig)

• POLIPEPTID (10 - 100 aminosavig)

• MAKROPEPTID (fehérje 100 aminosav felett)

AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA

Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavakAz állat nem vagy nem kielégítő mennyiségben tud előállítani, ezért a táplálékban készen kell kapnia.

Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavakTranszaminálás révén az állati szervezet is elő tudja állítani.

Feltételesen esszenciális (asszisztáló) aminosavakMeghatározott más aminosavakból tud előállítani az állati szervezet.

AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA

Állatfaj NélkülözhetetlenFeltételesen nélkülözhető

Nélkülözhető

arginin aszparaginsavhisztidin alaninizoleucin glutaminsav

leucin szerinlizin oxiprolin

metionin cisztin prolin*fenil-alanin tirozin glicin*

treonin arginin*triptofán

valinglicinprolin

embe

r

sert

és,

ló,

nyúl

baro

mfi

* Az első oszlop besorolásától függ.

LIMITÁLÓ AMINOSAV

Azt az aminosavat, amely adott

takarmányban vagy takarmányadagban az

állat szükségletéhez képest a legkisebb

mennyiségben fordul elő, limitáló

aminosavnak nevezzük.

AZ AMINOSAVAK EMÉSZTHETŐSÉGE ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA

Emészthető aminosavA takarmánnyal felvett össz-aminosav azon hányada, mely a bélcsatornából felszívódott.mérése:

• bélsárgyűjtés alapján• bélszakaszonként (chymus gyűjtés alapján)

Hasznosítható aminosavAz aminosav azon mennyisége, mely potenciálisan a fehérje szintézis rendelkezésére áll.mérése:

• in vivo:- a vér szabad aminosav tartalma- az izom aminosav tartalma- növekedési teszt

• in vitro:pl.: lizin esetében: Carpenter-módszer

AZ IDEÁLIS FEHÉRJE ÉS ÖSSZETÉTELE

Az állatok aminosav-szükségletét az „ideális fehérje” elv alapján állapítjuk meg.

Ideális aminosav-összetételűnek azt a fehérjét tekintjük, amely az egyes esszenciális aminosavakat az illető állatfaj, korcsoport igényének megfelelő arányban tartalmazza. Az ideális fehérje aminosav összetételét az állatok lizin igényéhez mérten, annak százalékában adjuk meg.

A TAKARMÁNY ESSZENCIÁLIS AMINOSAVAINAK SZÁZALÉKOS ARÁNYA AZ „IDEÁLIS FEHÉRJÉBEN” (LIZIN=100%), SERTÉSEK

RÉSZÉRE A NEVELÉS ÉS A HÍZLALÁS ALATT(Baker és Chung, 1992)

Élősúly, kg 5 - 20 20 - 50 50 - 100

LYS 100 100 100

THR 65 67 70

TRP 18 19 20

MET + CYS 60 65 70

ILE 60 60 60

LEU 100 100 100

VAL 68 68 68

HYS 32 32 32

PHE + TYR 95 95 95

AJÁNLÁS A BROILEREK IDEÁLIS FEHÉRJE-ÖSSZETÉTELÉRE KORCSOPORTONKÉNT* (%)

(Barna, 1999)

0 - 14 14 - 35 > 35

LYS 100 100 100

MET + CYS 74 78 82

MET 41 43 45

THR 66 68 70

TRP 16 17 18

ARG 105 107 109

VAL 76 77 78

ILE 66 67 68

LEU 107 109 111

AminosavakÉletkor (nap)

* Valódi emészthető aminosavak lizinhez viszonyított aránya

A FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE (BV)

Thomas-Mitchel-féle biológiai érték: azt fejezi ki, hogy valamely takarmány 100 g valódi emészthető nitrogénjéből hány g nitrogént épít be az állat (új szövetek felépítésére és életfenntartásra).

BÉ(%) =N-visszatartás + endogén-N + anyagcsere-N

N-felvétel – (bélsár N + anyagcsere-N)

AMINOSAV-EGYENSÚLY ZAVAROK

Az aminosav-egyensúly zavarának három formáját különböztetjük meg:

• AMINOSAV IMBALANSZ• AMINOSAV ANTAGONIZMUS• AMINOSAV TOXICITÁS

AMINOSAV IMBALANSZ

• Az esszenciális aminosavak hiánya esetén lép fel.

• Súlyos aminosav hiány következtében felborul a vérplazma

szabad aminosav-tartalmának egyensúlya, ami

étvágytalanságot idéz elő.

• Az imbalansz a hiányzó aminosav pótlásával megszüntethető.

AMINOSAV ANTAGONIZMUS

Aminosav antagonizmust egyes aminosavak túlsúlya okozhatja azáltal, hogy a konkurens aminosav relatív hiányát idézi elő.

A JELENSÉG OKA:

AZ AZONOS SZÁLLÍTÁSI MECHANIZMUS

LIZIN ARGININ

LEUCIN IZOLEUCIN

FENILALANIN TREONIN

AMINOSAV TOXICITÁS

• Az ipari úton előállított aminosavak túladagolásakor

fordulhat elő.

• A toxicitás csak a feleslegben lévő aminosav mennyiségének

(arányának) csökkentésével szüntethető meg!

A ZSÍROK

1. Energia források

2. Szigetelő és mechanikai védelmet adó anyagok

3. Fehérjékkel képzett komplexei (lipoproteinek) fontos

sejtalkotó részek

4. A szervezet anyagcsere-folyamatait szabályozó

anyagok (vitaminok, hormonok, stb.)

A LIPIDEK FUNKCIÓI

A LIPIDEK FELOSZTÁSA

LIPIDEK

glicerintartalmúak

egyszerűgliceridek

összetettgliceridek

zsírok

glikogliceridek

glükolipidekgalaktolipidek

foszfogliceridek

lecitinkefalin

glicerin nélküliek

szfingomielincerebrodzidok

viaszokszteroidokterpének

prosztaglandin

A ZSÍRSAVAK FELOSZTÁSA

1. Telített zsírsavak

2. Telítetlen zsírsavak

A telítetlen kettős kötések számának fontos szerepe van a zsírok fizikokémiai, a kettős kötések helyének a biológiai tulajdonságaik meghatározásában.

TELÍTETLEN ZSÍRSAVAK

Az anyagcsere szempontjából a különösen jelentősek.

Több kettős kötést tartalmazó zsírsavak pl.:

Linolén sav (C18:3)Linol sav (C18:2)Arachidon sav (C20:4)

EPA(C20:5 )

DHA(C22:6 )

NÉHÁNY ZSÍRFORRÁS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE (%)

(López-Ferrer és mtsai., 1999 nyomán)

Zsírsavak

(az össz-zsír %-ban)

Z S Í R F O R R Á S O K

Állati zsír Szójaolaj Repceolaj Napraforgó olaj

Össz-omega-3 0,3 7,1 7,5 1,7

Linolénsav 0,3 7,0 6,1 1,1

Eikozapentaénsav (EPA) - - 0,4 0,4

Dokozapentaénsav (DPA) - - 0,5 0,0

Dokozahexaénsav (DHA) - - 0,3 0,1

AVASODÁS

A takarmányokban a tárolás során fellépő kémiai változások .

Hidrolízis glicerin + szabad zsírsavak

Oxidáció (ha telítettlen zsírsavakat is tartalmaz) peroxidok

Mikrobás hatás.

A takarmányok zsírjában főleg oxidációs elváltozások lépnek fel.

ANTIOXIDÁNSOK

1. Természetes: pl. E-vitamin

Szelén (Se)

2. Szintetikus (kémiai):

pl. etoxi-metil-quinolin (EMQ)

dihidro-quinolin (DQ)

butil-hidroxil-toluol (BHT)

butil-hidroxil-anisol (BHA)

propil-gallát (PG)

NYERS- ÉS VALÓDI ZSÍR

• Soxhlet-féle extrahálás után: nyers zsír (valódi zsír, szerves savak, klorofill, lipoidok, koleszterin, stb.)

• A valódi zsírok glicerinek zsírsavakkal képzett észterei.

• A valódi zsírok majdnem 2,5-szer annyi energiát

tartalmaznak, mint a takarmányok többi szerves

táplálóanyagai.

A ZSÍROK ELNEVEZÉSE

Növényi zsírok szobahőmérsékleten folyékonyak: olajok

Állati zsírok szobahőmérsékleten legnagyobb részt szilárdak.

Állati zsírok:- szalonna (pl. sertés bőr alatti kötőszövetében)- háj (vese körüli zsír)- bélzsír (bélfodorban, emésztő szervekben)- faggyú (kérődzők zsírja)

A ZSÍR FELSZÍVÓDÁSA(emésztés)

Tak. valódi zsírja lipáz (hidrolízis) glicerid zsírsavak epe emulgeáló hatása

Felszívódott zsír- sejt szerkezet építése- tartalék zsír- energia termelés

A ZSÍROK TAKARMÁNYOZÁSTANI JELENTŐSÉGE

1. A szervi zsírok a sejtek fontos építőelemei2. Energia forrás3. Ízesítő4. Esszenciális zsírsav forrás5. Befolyásolják a szervezet vízháztartását6. Lubrikáns hatásúak (granulálás)7. Védett zsírok (nagy tejtermelésű tehenek)

A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA

Zsírban gazdag takarmányok:

- olajos magvak (24-45%),

- szója (20%),

- gyengén sajtolt olajpogácsák (10-15%),

- húsliszt (10-15 %)

Közepes zsírtartalmúak:

- gabonák, hüvelyes magvak (2-4%)

- szénák és szénalisztek (2-3%)

A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA

Kevés zsírt tartalmazó takarmányok:

- fűféle és pillangós zöldtakarmányok (0,6-1,5%),

- fűféle és pillangós szilázsok (1-2%),

- szalmák és pelyvák (1,5-2,5%),

- extrahált olajmagdarák (1-2%)

Igen kevés zsírtartalmúak:

- leveles zöldtakarmányok és szilázsaik (0,4-0,6%)

- gyökgumósok (0,1-0,3%)

- kabakos takarmányok (0,4-0,6%)

SZÉNHIDRÁTOK

6H2O + 6CO2 C6H12O6 + 6O2

fénykvantum

• legfontosabb szénvegyületek

• energiaellátás

• növényben: 50-90%, állatban: 1-2%

• tartaléktápanyag (keményítő)

• vázanyag (cellulóz, kitin)

• spec.biol. funkciót betöltő vegyület

(antigén, receptor)

SZÉNHIDRÁTOK

MONOSZACHARIDOK

• egyszerű cukrok• a természetben így ritkán találhatók meg• a képződés és bontás anyagcserefázisában• a C atomok száma alapján osztályozhatók• trióz (3 C), tetróz(4 C), pentóz (5 C, pentozánok építőkövei, takarmányban kevés, gumiban, D-ribóz: minden élő sejtben, ATP/ADP, Riboflavin v. B12, RNS, DNS)• 6 C atom : HEXÓZ

1. GLÜKÓZ• édes gyümölcs, méz, szőlő! • a keményítő és a cellulóz építőköve• glikogén a szervezetben D-glükózból polimerizálódik• a szervezet glükózháztartását a máj szabályozza

2. FRUKTÓZ • méz (75%), a legédesebb egyszerű cukor

3. GALAKTÓZ • egy aldóz , a tejcukor komponense (laktóz)

4. MANNÓZ • a mannánok építőkövei: csonthéj, szentjánoskenyér

TAKARMÁNYOZÁSI SZEMPONTBÓL JELENTŐS HEXÓZOK

1. MALTÓZ• gabonacsíra, burgonyacsíra, • zöld levelek

2. CELLOBIÓZ• csak a mikrobiális enzim bontja, a cellobiáz

DISZACHARIDOK

3. SZACHARÓZcukornád, cukorrépa

4. LAKTÓZ• tejcukor• a laktáz bontja • ipari célokra a savóból• joghurt, kefír, sajt gyártás

DISZACHARIDOK

GLÜKÁNOK, VAGYIS GLÜKÓZBÓL

FELÉPÜLŐ HOMOPOLISZACHARIDOK

1. KEMÉNYÍTŐKét polimerből (amilóz és amilopektin) felépülő poliszacharid.

BURGONYA KEMÉNYÍTŐ

2. GLIKOGÉN

• alapegység: béta D-glükóz, 1,4 kötés• fa 50%, fiatal levél 10%, öreg levél 20%, gyapot 90%• a gerincesek enzimei nem, de pl. az éticsiga emésztőenzimei bontják

3. CELLULÓZ

ALFA 1,4 KÖTÉS

BÉTA 1,4 KÖTÉS

A KEMÉNYÍTŐ ÉS A CELLULÓZ SZERKEZETI KÉPLETE

alapegység: fruktóz.cikória gyökér, csicsóka, hagyma, fokhagyma

4. INULIN

HETERO-POLISZACHARIDOK

• elfásodott növényi szövetekben• pelyva, szalma, korpa, búza szalma • mikroorganizmusok bontják• sertés és baromfi nem v. igen kis mértékben hasznosítja

1. HEMICELLULÓZ

• monogasztrikusok enzimjei nem bontják• ipar: citrusfélék héja, alma héja• kitűnő dietikus hatás: kocák bélsárpangása, borjak hasmenése esetén

2. PEKTIN

LIGNIN • fenol propán származékokból kondenzálódott polimer• zöldségekben gabonafélékben kevés• füvekben több, hüvelyesekben sok• fiatal növény 2%, rétifűszéna 7%, • búzaszalma 13%, fenyőfa 25%• elfásodás: emészthetőség csökken

KUTINSZUBERIN

KOVASAV nád, sás, rizs, vízhajtó!

INKRUSZTÁLÓ ANYAGOK

A SZÉNHIDRÁTOK CSOPORTOSÍTÁSA(Schutte, 1991)

Szénhidrátok

Nyersrost Nitrogénmentes kivonható anyag

Lignin Cellulóz Hemicellulóz PektinOligo-szach.

Keményítőés cukor

Nem - keményítő jellegű szénhidrátok

(NSP – Non Starch Polysacharids)

• béta-glükozid kötés

• a baromfi emésztőenzimjei nem bontják

• mivel ezek sejtfalalkotók a fehérje és a keményítő emészthetősége romlik

• ezért ezek antinutritív faktorok a baromfi takarmányozásban

NON STARCH POLYSACHARIDS

Rozs: xilán, β-glükán

Árpa: β-glükán

A baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár 30-40 %-ban is felhasználható az árpa, enzim kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható.

Búza: arabino-xilánok v. pentozánok- a béltartalom víztartalmának növekedése – alom nedvesedés

enzim: xilanáz

NSP

NÉHÁNY TAKARMÁNYKOMPONENS NSP TARTALMA VALAMINT NSP EMÉSZTHETŐSÉGE SERTÉSBEN

(Pugh, 1993)

Takarmánykomponensek % NSP (sz. a.) Emészthetőség (%)

búza 10 12árpa 15 14szójadara (48%) 20 0borsó 22 18lóbab 23 19rizskorpa 25 3napraforgó dara 28 17

A BÉTA-GLÜKANÁZ HATÁSA A NÖVENDÉKSERTÉSEK TELJESÍTMÉNYÉRE

(Thacker, 1993)

Kontroll csoport Béta-glükanáz csoport

Átlag súlygyarapodás, g/nap 740 769Átlagos takarmányfelvétel, kg/nap 2,32 2,35Takarmányértékesítés, kg/kg 3,13 3,10

AZ ENZIM-KIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A TÁPLÁLÓANYAGOK ILEÁLIS EMÉSZTHETŐSÉGÉRE 21 NAPOS BROJLEREKKEL VIZSGÁLVA,

BÚZA ALAPÚ DIÉTÁK ETETÉSEKOR(Bedford, 2001 )

Kezelések EltérésTáplálóanyagok Kontroll Enzim (%)

Energia 67,4a 73,1b 8Nyersfehérje 72,1a 77,3b 7Lizin 80,8a 87,1b 8Metionin 76,8a 84,3b 10Treonin 65,8a 74,4b 13

a,b : P < 0,05

• szénhidrátok oxidációs termékei

• illózsírsavak: propionsav, ecetsav, vajsav• tejsav: izommunka során képződik

bendőben a propionsav képződés intermediere tejcukorból - fiatal állatok• hangyasav: bakteriosztatikus (kolosztrumtartósítás)

szilázsadalék (pH csökkentés)• oxálsav: Ca-ot kicsapja (húgykövesség), pillangósok• borkősav • citromsav • glikozidok

SZERVES SAVAK

Rostoptimum: a motorika szempontjából

Rostminimum: a minimális NR szükségletbfi, pulyka: 3-4%víziszárnyas, sertés: 4-6%hízómarha, juh: 10-12%nyúl: 12-14%tejelőtehén: 18-20%

Ballaszthiány: hasmenés, bélsárpangás, tollcsipkedés, gyapjúrágás

Struktúr rost: kérődzőknek

A NYERSROST SZEREPE A TAKARMÁNYOZÁSBAN

VITAMINOK

VITAMINOK

• igen kis mennyiségben is nagy hatású szerves anyagok• az embernek és az állatoknak is szükséges• a szervezet maga nem, vagy csak kis mennyiségben tudja előállítani• hiányuk élettani zavart okozhat

ALAPFOGALMAK

1. Avitaminózis

2. Hipovitaminózis

3. Hipervitaminózis

A VITAMINOK CSOPORTOSÍTÁSA

a.) A vízben oldódó vitaminok - a kolin kivételével - vala- mennyien fehérjéhez kapcsolódva, mint enzimek prosz- tetikus részei fejtik ki hatásukat - ezeket prosztetikus vagy enzimogén vitaminoknak nevezzük.

b.) A zsírban oldódó vitaminokról sokkal kevesebbet tudunk, csupán a hiányjelenségek alapján következtethetünk azokra a folyamatokra, melyeket szabályoznak, indukálnak. Ezeket induktív vitaminoknak nevezzük.

A VITAMINOK KÍVÁNATOS NAPI ADAGJA

• nem az a mennyiség, amely a hiánybetegség megelőzéséhez

szükséges, hanem az a dózis, melynek növelése már nem fokozza

az állat ellenálló képességét amely nem, vagy legalábbis

gazdaságosan nem növeli a termelését és takarmányértékesítését.

Allowances

Total vitamin level from all sources in feed

Marginal

Require-ments(preventdefici-ency)

Optimum Excess

b c d

A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA

1. A takarmány vitamin tartalmának meghatározása

2. A szövetek telítettlenségének meghatározása

2.1 A vér (szérum) vitamin koncentrációja

2.2 A vizelet útján ürített vitamin mennyisége (?)

2.3 Szövetminta és/vagy teljestest analízis útján (!)

A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA

3. Enzim aktivitás depressziójának mérése

(nagyon kevés vitamin esetén lehetséges)

„Test for biochemical metabolic efficiency”

4. Klinikai vizsgálatok (humán vizsgálatok)

(bőr, szem, emésztőtraktus, központi idegrendszer,

vér és csont vizsgálatok)

A-VITAMINOK (KAROTINOK)

• növényi színezőanyagok • A-vitamin a természetben csak az állati testben és az állati

termékekben található, a növények csak provitaminjait a

karotinokat tartalmazzák• oldallánc végződése szerint az A-vitamin lehet

alkohol (retinol),

észter (retinil),

aldehid (retinál)• az állati szervezetben mindhárom forma

megtalálható

1. Hámképződésben.

2. Sárgatest, csírahám, szaporodás.

3. Látás kémiai folyamatában.

4. Mellékvesekéreg.

ÉLETTANI SZEREPE

ÉLETTANI SZEREPE

• Az A-vitamin felhasználása az anyagcsere élénkségével

arányos.• A növekedésben lévő állatok nagyobb adagját a tartalékok

képzése is indokolja. • Az utódok világra hozott készlete és zavartalan fejlődése az

anyák ellátottságától függ. • Az iparszerű sertés- és baromfitartásban a gyári

abrakkeverékek megfelelő vitamin kiegészítéssel kerülnek

forgalomba.

• farkasvakság

• immunglobulin képződés zavara

• fertőzések, bélgyulladás

• csendes ivarzás, meddőség

• embrionális elhalás

HIÁNYBETEGSÉG

VITAMINOK(tankönyvből!)

• D, E és K vitamin

• B1, B2, B3, B5, B6, B12 vitamin

• biotin (H-vitamin), folsav, C-vitamin, U vitamin

• vitaminszerű anyagok: kolin, inozit, karnitin, taurin

• egyéb vitamin hatású anyagok: paraaminobenzoesav, B15, GTF, Koenzim Q, Rutin

ÁSVÁNYI ANYAGOK

AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE

• Az ozmotikus nyomás fenntartása

• A kolloidális állapot megőrzése

• Inger - ingerválasz

• Az enzimrendszer aktiválása ill. gátlása

• Vázrendszer + fogazat

ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA

I. Az állati szervezetben előforduló mennyiségük alapján*

1. Makroelemek : Ca, Mg, Na, K, P, S, Cl

2. Mikroelemek

2.1. A gyakorlatban hiány tüneteket okozhatnak:

I, Fe, Cu, Zn, Mn, Se, Co

2.2. A gyakorlatban nem okoznak hiány tüneteket: Mo, Ni

3.Ultra-mikroelemek: F, Cr, Si, As, Sn, Li, B, Al

* makroelemek: g/kg mikroelemek: mg/kg vagy µ/kg

ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA

II. Funkciójuk alapján

1. Statikus funkciót ellátó elemek: Ca, P

2. Homeosztázist fenntartó elemek: Na, K, Cl, Mg

3. Enzimfunkciót ellátó elemek: Fe, Zn, Cu, Mn, Mo, I, Ni, Se, Cr

4. Egyéb esszenciális elemek: As, F, Si, Sn, V

5. Szennyeződésként előforduló elemek: Ag, Cd, Hg, Li, Pb, Sr, W

NÉHÁNY ÁSVÁNYIANYAG FELSZÍVÓDÁSÁNAK HELYE ÉS MÓDJA

Ásványi anyag A felszívódás fő helye A felszívódás módja

Ca vékonybél aktív transzport

P vékonybél eleje aktív transzport

Mg vékonybél, vastagbél aktív transzport

Na vékonybél, bendő aktív transzport

diffúzió

KALCIUM

• Az állati szervezet 0,8 - 1,7%-át adja

• Előfordulásacsontokban: 97 - 99% lágy részekben (sejtek, szövetek): 1 - 3%

• Felszívódása

aktív transzport - Ca++

elektrokémiai potenciáleséssel jár, ATP, D-vitamin

a felszívódás mértéke igazodik a szükséglethez

A KALCIUM ÉS A FOSZFOR ELLÁTÁS

Alapvetően három tényezőtől függ:

• mennyiségi ellátottság

• kalcium és foszfor aránya

• D-vitamin jelenléte

A Ca/P arány függ:

• állatfaj

• életkor

• hasznosítási irány

• a termelés színvonala

A KALCIUM - FOSZFOR ARÁNY

KALCIUM

• A felszívódás helye: vékonybél

• A felszívódás intenzitását befolyásolja

az állat szükséglete

a felszívódás intenzitása igazodik az állat

szükségletéhez - vemhesség, tejtermelés, tojástermelés

pl. 17 hetes jércénél 1% Ca tartalmú takarmány fogyasztása

esetén a Ca kb. 30%-a szívódik fel, a tojástermelés alatt: 65 -

75%

AZ ÉLETKOR HATÁSA A Ca FELSZÍVÓDÁSRA BORJAKBAN

• Szopós 97%

• Fél éves 41%

• 1-6 éves 34%

• 10 év felett 22%

A Ca KIÜRÜLÉSÉNEK MÓDJA

• a kérődzők a kalciumnak a 98%-át a bélsárba ürítik

• a bélsár endogén frakciója: az epében található az össz. ürített

Ca 20%-a

• sertések esetében a vizeletben ürített Ca mennyiség a bélsárban

ürített mennyiségnek kb. 12-13%-át teszi ki.

• tej, tojás

A KALCIUM FUNKCIÓJA

• A csontok és fogak alkotója

(kollagen rostok, hidroxilapatit)

• Enzim aktivátor pl. tripszin, trombokináz

• Ingerelhetőség, izom-összehúzódás

• Sejthártya permeabilitása

• Véralvadás (IV. faktor)

FONTOSABB ANYAGFORGALMI BETEGSÉGEK

• Hipokalcemia

blokkolja az acetylkolint - idegi impulzusok

továbbjutását

• Rachitis

• Osteomalácia

• Osteoporosis

• Ca túladagolás esetében a sertéseknél Zn hiány léphet

fel, amely parakeratózist idézhet elő

• Stroncium - Ca forgalmi zavarokat idézhet elő

A CA-HIÁNY PÓTLÁSA

Takarmánymész:

40% a Ca tartalma

1g Ca hiány 2,5g mésszel pótolható

A FOSZFOR

Az állati szervezet 0,5 - 1,0 %-át adja.

Előfordulása

75 - 85% a csontokban

15 - 25% az izomzatban, az agyban,

a májban és egyéb lágy szövetekben

Felszívódása

aktív transzporttal, főként a vékonybél elülső

szakaszából történik, de a lónál jelentős a

foszforfelszívódás a vastagbélből is

A FOSZFOR

A foszfor felszívódása az életkor előrehaladtával csökken, de a

kalciumnál egy lényegesen magasabb nívón stabilizálódik (40-

60%).

A foszfor a gabonákban kb. 70%-ban fitin-P formában fordul

elő!

• Monogasztrikus állatok

• Kérődzők

• Fitáz

A P-FELSZÍVÓDÁST JAVÍTJA

• a magas fehérjetartalom

• szerves savak

• laktóz

• D-vitamin

• szük Ca:P arány

• fitáz

A FITÁZENZIM SZÁRMAZHAT

• a takarmányok ún. saját fitáz aktivitásából

• a bélbaktériumok által termelt fitázból

• a mikrobiológiai úton előállított fitázból

FOSZFORELLÁTÁS – NÖVÉNYI EREDETŰ P – FITÁZENZIM – FOSZFORÜRÍTÉS (KÖRNYEZET SZENNYEZÉS)

• sertés – a felvett P 30%-át hasznosítja (létfenntartásra és súlygyarapodásra), a fennmaradó 70%-ot kiüríti

• Az abrakkeverékek P tartalmának csökkentését indokolja:1. környezet szennyezés2. feleslegesen nagy anorganikus P kiegészítés

felesleges többlet költség

• A P-szennyezés csökkenthető:1. a szükségletek emészthető P alapon történő kielégítése

(sertés)2. a P emészthetőségének javítása (sertés, baromfi). Pl.: fitáz

A FOSZFORHIÁNY ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

• Takarmányfelvétel csökkenés

• Növekedési depresszió

• Rachitis

• A pajzsmirigy elégtelen működése (sertés)

• Osteomalácia (tejelő tehén)

• Szaporodásbiológiai zavarok P-túladagolás baromfinál ronthatja

a tojáshéj szilárdságát

A FOSZFORHIÁNY PÓTLÁSA

Foszfor kiegészítők: egy része kalciumot is tartalmaz!

Monokalcium – foszfát

Dikalcium – foszfát

Trikalcium – foszfát

Vannak olyan foszfor kiegészítők, amelyekben a kálcium

helyett nátrium vagy magnézium van.

• Előfordulása: 70% csontokban• 30 % májban, testnedvekben• Anyagforgalomban szorosan kapcsolódik Ca, P, K• Forrásai: zöldtakarmányok, -lisztek, húsliszt, búzakorpa, szárított élesztő• Hiánya: bfi.: tojáshéjképződés zavara• Mg-Ca interakció: idegingerlékenység, tetánia• legelőn: fűtetánia• Mikor? – tavasszal: sok K – antagonizmus• sok fehérje: Mg-ammónium-szulfát• sok oxálsav: Mg-komplex• Felszívódás: fiatal 70-80 %, kifejlett 20 %

MAGNÉZIUM

Kálium: • intracelluláris térben• fiatal szervezet fokozottan igényli• a szervezet csak kismértékben tartalékolja• Hiánya: csak kísérletiesen idézhető elő, v. másodlagos Tünetei: fehérjeszintézis zavara szénhidrát-anyagcsere zavara

→ növekedés lelassul• Többletadagolás: nem fordul elő, vizelettel kiválasztódik

Kén: -kéntartartalmú aminosav szintézisében: Cys, Met• Tartalmazzák: vitaminok: biotin, tiamin, U-vit.• Pótlása: kielégítő fehérje-ellátás esetén nem szükséges• elemi kén, v. szulfátok formájában

KÁLIUM ÉS KÉN

• Na: extracellulári térben található• Cl: extra- és intracelluláris térben• pufferrendszerek alkotórészei• szervezetben nem raktározódnak• növényi eredetű takarmányban kevés→ PÓTLÁS• Állati eredetű takarmányok: jó forrásai• NaCl: - nyalósó, porsó, a tak. ízletességét javítja• Hiánya: romlik az étvágy• romlik a fehérje-, energia-, Ca-értékesülés• →romlik a takarmány értékesülés, csökken a termelés,

durvább szőrzet• Tünetei: bfi.: tollcsipkedés, kannibalizmus• Sertés: allotriophagia (nyalakodás)• Túladagolás: mérgezés főleg sertés, baromfi• őrlési, keverési hiba, halliszt

NÁTRIUM ÉS KLÓR

• Szervezetben: 70 %-a hemoglobinban• 7-8 % mioglobinban• 20 % ferritinben• 2-3 % transzferrinhez kötött Ferritin: vas tartalékoló fehérje komplex (máj, lép, csontvelő) Transzferrin: Fe szállítás• Enzimek alkotórésze: kataláz, citokrómok• Felszívódás: ferro sók formájában, ferri só nem• Forrásai: zöld leveles növények, olajos magvak, hüvelyesek,

halliszt, húsliszt

VAS

VAS

• Tej: kocatejben 1 mg/l kolosztrumban: 1,4 mg/l,• malac igénye: 7-8 mg/nap• tehéntejben 0.5 mg/l, kolosztrumban: 1.6 mg/l• Hiánya: hipochrom anaemia• szopós malacok (intenzív fajta, gyors növ.)• fokozott (25 mg/ttgy) vasigény• borjak, bárányok: kevés tartalék, szálalgat• Kiegészítés: főleg fiatal korban• ferro vas formájában (ferro fumarát, ferro oxalát = per os)• parenterálisan (Myofer, Chinofer)• Vasmérgezés: parenterálisan adott vastúladagoláskor

• Az állati test valamennyi szövetében (30-50 mg/kg)• (hasnyálmirigy, bőr, szőr, gyapjú, csontvelő)• Szerepe: A-vitamin aktív retinollá alakítás - ízérzékelés (ízlelőbimbók) - hím csírasejtek fejlődése - hámregeneráció, sebgyógyulás• Hiánya: parakeratózis (sertés)• Többlet is káros: csontfejlődési zavar• Forrásai: takarmányok Zn tart. változó:

gabonafélék 20-30 mg/kg, szójadara 70 mg/kg, korpa 90 mg/kg

• Pótlás: ZnSO4 70-80 mg/sza.kg, parakeratózis: 1 g/nap 3 - 4 héten át

CINK

• Előfordulása: máj, csontok, vese, hasnyál-, tobozmirigy• Szerepe: • - enzimalkotórész (argináz)• - izom- és nemi szervek működése• - csontképzés• Szőrvizsgálat: szmha: 8-15 mg/kg = opt., 5-6 mg = hiány

• Hiánya: szaporodás biológiai zavarok: spermiumképzés, magzati fejl., madarak: perózis (incsuszamlás),

• sertés: nem érzékeny

• Forrása: legelőfű: 40-200 mg/kg (500-600 mg savanyú talaj), gabonamagvak 25-50 mg/kg, szója: 100-300 mg/kg

• Pótlás: MnSO4 nyalósóban, v. abrakkeverékben

MANGÁN

• Előfordulása: 70-80 %-a a pajzsmirigyben• Szerepe: sejtanyagcsere

növekedésidegrendszer fejlődéseszaporodásszőr- és szaruképletek fejlődése

• Forrása: takarmányok jódtartalma változó• Hiánya: ritka, de súlyos (tájkóros betegség)• szaporodásbiológiai zavarok, golyva (sertés)• myxoedema (szmha) Túladagolás: pajzsmirigy müködés fokozódik• fokozott tejtermelés, lassúbb növekedés• Pótlás: jódozott só

JÓD

• Előfordulása: máj, izom, szőr• Szerepe: biológiai antioxidáns, az E-vit. szerepét

részben átveheti• növekedés, szaporodás, izomműködés• Hiánya: szmha: szívizom-elfajulás, szőrképződési

zavar, növekedési erély lassul, izombénulás, szap. zavar

• bfi.: hasnyálmirigy elégtelenség• szap. biol. zavarok (keltethetőség!)• tollképződési zavar Hiány: Baranya-, Veszprém-, Zala-megyében főképp Pótlás: Na-szelenit, szelenocisztein, szelenometionin Terápiás és toxikus adagja közel van egymáshoz!!!

SZELÉN

• Szerepe: vas beépülését segíti• fehérje- és szénhidrátforgalomban• enzimalkotórész pl. urikáz, citokrómoxidáz• szőrzet, gyapjú színének kialakulása• Felszívódását Ca, Zn, Mo, Cd, Fe, SO4 gátolja• növények Cu tart. változó, felszívódása rossz• sok N: rézhiány (huminsav, lápos talaj)• Tárolás: máj, vese, agyvelő, szívizom• Hiánya: főleg szarvasmarha meddőség• Nem specifikus tünetek: anaemia, növekedési zavar, pigment

hiány, emésztési zavarok, szívizom-elfajulás• Toxikózis: juhok (sertés: hozamfokozó lehet)• Pótlás: CuSO4

RÉZ

Molibdén: • hiánya a gyakorlatban nem fordul elő • túladagolása veszélyes

– Cu antagonostája: másodlagos rézhiány– Co antagonistája: B12-vitamin

• Tünetei: bfi. köszvény,emlősök: csírahám károsodás, szaporodási zavarok

Kobalt: • B12-vit. Alkotórésze, bendőemésztés, bef. a tömeggyarapodást, enzimreakciókban vesz részt• hiánya: nem specifikus: étvágytalanság, tejtermelés csökken lesoványodás, vércukorszint csökken, meszes talajokon kiegészítés: Co-klorid, Co-szulfát

MOLIBDÉN ÉS A KOBALT