KéziKönyv

A nyelvtAn és helyesírás tAnításához

3. évfolyAm

Szilágyi Ferencné

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 1 2014.05.30. 12:27

SzerzőSzILÁGyI FERENCNÉ

© Szilágyi Ferencné, 20103. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCzAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525­000, fax: 95/525­014E­mail: apaczaikiado@apaczai.huInternet: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésHolpert Péter

JavítottaLőrincz Norbert

Terjedelem: 13,39 A/5 ívTömeg: 272g

AP–030332ISBN 978­963­465­987­7

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 2 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

3

Az AnyAnyelvi nevelés felAdAtAi A 2007-es nAt AlApján

Alapelvek, célok

A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alap­vető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.

Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az em­beriség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációk­nak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatos­ság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az állampolgá­rok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve, értve ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szö­vegműfajainak az ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikációs aktusok magas szintű gyakorlását és olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az együttműködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megismerésében, működésének megértésében és alakító áthagyományozásában.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életko­ruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD­ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó ta­nulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmez­zük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve ké­pes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotá­sában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközéig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a kü­lönféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulá­sát, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreati­

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 3 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

4

vitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képes­ségét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásá­nak és alakításának párhuzamos igénye.

A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megis­mertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az eszté­tikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön­ és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.

A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelv­közösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

1–4. évfolyam Nyelvi­nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán­ és mássalhangzók).

Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakor­latok.

Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz egészlegesen (holisz­tikusan). Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú és hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése.

Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigye­lése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.

Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. magyarul úgy mondjuk, hogy…).

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 4 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

5

A mAgyAr nyelv és irodAlom tAnításA A bevezető és a kezdő szAKAszbAn

Az ApáczAi KiAdó KerettAnterve AlApján

Alapelvek, célok

Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kom­munikációhoz szükséges képességek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas­társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás.

Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatá­nak elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folya­matos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önműve­lés képesség­ és szokásbeli alapjainak a feltételeit.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvü­ket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre ma­gasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és ­értelmező együttgondolkodás, egymás vélemé­nyének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi ké­pességeit és a kulturált nyelvi magatartást.

Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástech­nika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgo­zása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerke­zeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás­szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 5 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

6

Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.

Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfa­jának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására.

Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló fi­gyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

Kulcskompetenciák

Az anyanyelvi kommunikációA gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás.

A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.

Az idegen nyelvi kommunikációAz idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nél­kül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegérté­si és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák, különféle kommunikációs helyzetek révén.

A digitális kompetenciaA jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompe­tencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben.

A hatékony, önálló tanulásAz önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzé­sének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba.

Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támo­gatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése.

Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkü­lönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 6 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

7

Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíte­ni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani.

A szociális és állampolgári kompetenciaAz anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola.

Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók maga­biztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommuniká­ciós folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 7 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

8

Ism

eret

ek a

z any

anye

lvrő

l az A

pácz

ai K

iadó

Báz

isis

kola

i Ker

etta

nter

ve a

lapj

án

2. é

vfol

yam

Fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Az a

nyan

yelv

hasz

nála

t tud

ato s

ításá

nak

meg

indí

tása

, a h

e lye

s írás

biz

tons

ágán

ak

meg

ala p

o zás

a.

A n

yelv

i ele

mzé

si ké

szsé

g fe

j lesz

tése

és a

ny

elvt

ani f

ogal

mak

has

znál

atán

ak tu

da to

­sí t

ása.

Nye

lvta

ni é

s nye

lvhe

lyes

ségi

ism

eret

ek tu

­da

tosít

ása

és a

lkal

maz

ása:

– m

onda

t, sz

ó, h

ang,

bet

ű; sz

ótag

olás

;

A m

onda

t, a

szó,

a h

ang,

a b

etű

felis

mer

ése

és m

egne

vezé

se. A

z á b

é cé

hang

jain

ak fe

lsoro

lása

. A b

etűr

end

hasz

nála

ta g

yako

rlati

fe la

da to

kban

. A h

ango

k cs

opor

tosít

ása

fajtá

juk

és id

őtar

tam

uk

sze r

int.

A sz

ótag

olás

szab

álys

zerű

sége

inek

felis

mer

ése.

A sz

avak

jele

ntés

t hor

dozó

szer

epén

ek m

egfig

yelé

se.

– sz

ótő

és to

ldal

ék;

Szav

ak m

egfig

yelé

se a

mon

datb

an: t

apas

ztal

atok

a sz

óala

k és

a je

­le

n tés

vál

tozá

sairó

l, sz

ótő­

felis

mer

ési g

yako

rlato

k.

A to

ldal

ékok

jelö

lésé

nek

felfe

dezé

se, f

elism

erés

e sz

öveg

ben

is sz

ö­ve

g ért

elm

ezés

sel.

Szav

ak to

ldal

ékos

ala

kján

ak a

lkot

ása.

A

-ba,

-be,

-ban

, -be

n, -v

al, -

vel r

agos

szóa

lako

k he

lyes

has

znál

ata

és le

írása

.

– m

onda

tfajtá

k.Be

szél

ői sz

ándé

k fe

lism

erés

e a

kije

lent

ő és

a k

érdő

mon

da to

kban

. M

egne

vezé

sük.

A

z -e k

érdő

szó

hely

es h

aszn

álat

ának

gya

korlá

sa.

Tapa

szta

lats

zerz

és a

felk

iáltó

, az ó

hajtó

és a

felsz

ólító

mon

dato

k ha

szná

latá

ról.

A h

elye

sírás

i kés

zség

, a p

rob l

émam

egol

dó

gond

olko

dás é

s a m

emór

ia fe

jlesz

tése

.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyism

eret

és ­

alka

lmaz

ás:

– az

időt

arta

m je

lölés

e:-o

, -ó,

-u, -

ú, -ü

, -ű,

-i, -

í;-ít

, -ul

, -ül

;-tó

l, -tő

l, -b

ól, -

ből,

-ról

, -rő

l;–

a ki

ejté

stől

elté

rő h

angk

ap cs

olat

ok;

– a

hagy

omán

y sz

erin

ti írá

smód

;–

az el

vála

sztá

s sza

bály

ai;

– a

kije

lent

ő és

a k

érdő

mon

dat j

elöl

ése.

Szab

álys

zerű

sége

k fe

lism

erés

e és

alk

alm

azás

a írá

sbel

i fel

a dat

ok­

ban.

H

ibaj

avítá

skor

indo

klás

a sz

abál

y fe

lidéz

ésév

el.

A h

elye

sírás

i ese

t fel

ismer

ése,

a je

lölé

s gya

korlá

sa sz

óele

m zé

s se­

gíts

égév

el. A

leírá

s és a

hel

yes k

iejté

s egy

ütte

s alk

al m

azás

a.A

j és

ly h

aszn

álat

a a

tank

önyv

i szó

kinc

s kör

ében

. Sz

abál

yism

eret

és ­

alka

lmaz

ás.

A m

onda

tkez

dő n

agyb

etű

és a

meg

fele

lő m

onda

tvég

i írá

sjel j

elöl

é­se

, alk

alm

azás

a írá

sbel

i fel

adat

okba

n.

A fe

jlesz

tés v

árha

tó er

edm

énye

Felis

mer

i és m

egne

vezi

a ta

nult

nyel

vtan

i fog

alm

akat

, szü

kség

szer

int f

elid

ézi é

s alk

alm

azza

a h

elye

sírás

i sza

bály

okat

beg

yako

rolt

szók

észl

et k

öréb

en.

30­4

0 be

gyak

orol

t szó

ese

tébe

n he

lyes

en je

löli

a j h

ango

t. A

z egy

szer

ű sz

avak

at h

elye

sen

vála

sztja

el.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 8 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

9

3. é

vfol

yam

Fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

A n

yelv

i tap

aszt

alat

ok k

örén

ek b

ővíté

se.

A ta

pasz

tala

tokr

a ép

ülő

nyel

vi fo

galo

m­

rend

szer

ala

pozá

sána

k m

egin

dítá

sa a

szó­

fajo

k kö

rébe

n.

A ta

nuló

k ön

álló

ságá

nak

növe

lése

: a

fela

datv

égzé

sben

; az

info

rmác

iósz

erzé

sben

és f

elha

szná

lás­

ban;

a

szab

álya

lkal

maz

ásba

n;

az ö

nelle

nőrz

ésbe

n.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

.

Nye

lvta

ni é

s nye

lvhe

lyes

ségi

ism

eret

ek tu

­da

to sí t

ása

és a

lkal

maz

ása:

–

mon

datfa

jták;

– sz

avak

;–

szóf

ajok

.

A fe

lkiá

ltó, a

felsz

ólító

és a

z óha

jtó m

onda

tokb

an a

be s

zélő

szán

dé­

kána

k fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

. Ro

kon

érte

lmű

és el

lent

étes

jele

ntés

ű sz

avak

szer

e pé n

ek fe

lism

eré­

se é

s has

znál

atuk

gya

korlá

sa.

Az i

ge fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

szój

elen

tés a

lapj

án. K

ülön

féle

id

ő ben

vég

bem

enő

csel

ekvé

sek,

tört

énés

ek, l

étez

és m

egkü

lönb

öz­

te té

se. A

z igé

k id

ején

ek fe

lis m

e rés

e és

meg

neve

zése

. A

z ige

kötő

k sz

erep

ének

és í

rásm

ódjá

nak

meg

figye

lése

, tud

atos

al

kal m

a zás

a. T

apas

ztal

atsz

erzé

s a ro

kon

érte

lmű

és el

lent

étes

jele

n­té

sű ig

ék sz

erep

éről

. Fel

ismer

ésük

és a

dekv

át h

aszn

álat

uk.

A fő

neve

k fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

szój

elen

tés a

lapj

án. F

ajtá

i­na

k cs

opor

tosít

ása,

meg

neve

zése

. A fő

neve

k m

egfig

yelé

se a

mon

­da

tban

. A tö

bbes

szám

jelö

lésé

nek

felfe

dezé

se, f

elism

erés

e sz

öveg

­be

n is

szöv

egér

telm

ezés

sel.

Több

es sz

ámú

főne

vek

alko

tása

.A

-ba,

-be,

-ban

, -be

n ra

gos f

őnev

ek h

elye

s has

znál

a tán

ak g

yako

r­lá

sa m

onda

talk

otás

sal,

szöv

egér

telm

e zés

sel.

A m

ellé

knév

felis

mer

ése

és m

egne

vezé

se sz

ójel

enté

s ala

pján

. Kül

ső

és b

első

tula

jdon

ságo

t jel

entő

mel

lék n

evek

meg

figye

lése

, meg

kü­

lön b

özte

tése

. A

mel

lékn

év fo

kozh

atós

ágán

ak fe

lism

erés

e. Fo

kozo

tt m

ellé

knév

i al

akok

has

znál

ata

szöv

egal

kotá

skor

.A

tanu

lt sz

ófaj

ok fe

lism

erés

e tol

dalé

kos f

orm

ában

is sz

ócso

port

ok­

ban,

mon

datb

an é

s szö

vegb

en.

A h

elye

sírás

i kés

zség

fejle

szté

se.

A h

elye

sírás

i sza

bály

ok m

egism

erés

e és

al

kalm

azás

a.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyism

eret

és ­

alka

lmaz

ás.

Mon

datfa

jták

jelö

lése

írás

ban.

Ig

eköt

ős, v

alam

int k

ülön

féle

idej

ű ig

ék h

elye

sírás

ának

gya

korlá

sa.

A fe

jlesz

tés v

árha

tó er

edm

énye

Fe

lism

eri,

meg

neve

zi é

s meg

fele

lően

jelö

li a

mon

datfa

jtáka

t. To

ldal

ékos

form

ájuk

ban,

szöv

egbe

n is

felis

mer

i és m

egne

vezi

a ta

nult

szóf

ajok

at. A

szöv

egkö

r­ny

ezet

nek

meg

fele

lően

has

znál

ja a

z ige

idők

et é

s az i

gekö

tőke

t. A

mon

dato

t nag

ybet

űvel

kez

di é

s írá

sjelle

l zár

ja. A

mon

dat s

zava

it kü

lön

írja.

A b

egya

koro

lt sz

ókés

zlet

kör

ében

biz

tons

ágga

l alk

alm

azza

a ta

nult

hely

esírá

si sz

abál

yoka

t. Tu

lajd

onne

vek,

rago

s főn

évi a

lako

k, -ó

, -ő,

-ú, -

ű vé

gű fő

neve

k, -í

t, -u

l, -ü

l vég

ű és

a k

iejté

stől

elté

rő ír

ásm

ódú

igék

, -s v

égű

told

alék

os m

ellé

kne­

vek

írása

. Úja

bb 2

0­30

szób

an a

j ha

ng b

izto

nság

os je

lölé

se a

tanu

lt sz

ófaj

ok k

öréb

en.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 9 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

10

4. é

vfol

yam

Fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Az a

lsó ta

goza

tban

elsa

játít

ott a

nyan

yelv

i ism

eret

ek re

ndsz

erbe

fogl

alás

a, m

eger

ősí­

tése

és m

űköd

őkép

essé

géne

k fo

kozá

sa.

Az a

lapv

ető

nyel

vi k

észs

égek

auto

mat

iz­

mus

aina

k m

egsz

ilárd

ítása

. Ösz

tönz

és a

m

egism

ert n

yelv

i esz

közö

k, n

yelv

hely

essé

­gi

és h

elye

sírás

i sza

bály

ok a

lkal

maz

ásár

a a

szób

eli é

s az í

rásb

eli n

yelv

hasz

nála

tban

.

Nye

lvta

ni é

s nye

lvhe

lyes

ségi

is m

e ret

ek.

A sz

ófaj

okró

l tan

ulta

k bő

víté

se, e

lmél

yí­

tése

.

Szóf

aj­fe

lism

erés

i gya

korla

tok.

Az i

gék

meg

figye

lése

a m

onda

tban

. A

szem

élye

s név

más

ok é

s az i

gei s

zem

ély r

agok

szer

epén

ek m

egér

­té

se. F

elism

erés

ük é

s meg

neve

zésü

k, a

lkal

ma z

ásuk

gya

korlá

sa.

Az i

gem

ódok

foga

lmán

ak m

egism

erés

e. A

z ige

mód

ok é

s a m

onda

tfajtá

k ka

pcso

latá

nak

felfe

dezé

se. A

z igé

k kü

lönf

éle

mód

ú al

akja

inak

hel

yes l

eírá

sa.

A tu

lajd

onne

vek

csop

ortja

inak

meg

isme r

ése:

szem

élyn

evek

, álla

t­ne

vek,

föld

rajz

i nev

ek, i

ntéz

mén

yek

neve

, már

kane

vek,

cím

ek.

A n

ével

ők é

s a n

évut

ók sz

erep

ének

meg

fi gye

lése

. Fel

ismer

ésük

és

meg

neve

zésü

k m

onda

tban

, szö

vegb

en.

A n

ével

ők h

elye

s has

znál

ata.

A

szám

név

foga

lmán

ak é

s faj

táin

ak fe

lis m

erés

e és

meg

neve

zése

. A

foko

zott

szám

névi

ala

kok

hely

es h

aszn

á lat

ának

gya

korlá

sa.

Az á

llító

és a

taga

dó m

onda

tok

tart

alm

ának

viz

sgál

ata,

öss

zeha

­so

n lítá

suk.

Tap

aszt

alat

szer

zés a

szav

ak re

ndjé

ről a

mon

datb

an.

Az e

gysz

erű

és a

z öss

zete

tt sz

avak

jele

ntés

ének

meg

figye

lése

. Sz

óalk

otás

ok: ö

ssze

tett

szav

ak, t

ulaj

donn

évbő

l kép

zett

mel

lékn

e­ve

k.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyism

eret

és

­alk

alm

azás

.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyok

alk

alm

azás

a kü

lönb

öző

írást

e vék

eny s

é­ge

kben

: ige

idők

, rag

os é

s kie

jtést

ől el

térő

írás

mód

ú ig

ék; f

el sz

ó­lít

ást k

ifeje

ző ig

eala

kok;

igek

ötős

igék

; tul

ajdo

nnev

ek, f

o ko z

ott

mel

lékn

evek

és s

zám

neve

k; ra

gos n

évsz

ók; n

évut

ós sz

er ke

zete

k;

betű

vel í

rt sz

ámne

vek;

a k

elte

zés t

öbb f

éle

form

ája.

A to

vább

hala

dás f

elté

tele

iA

z alsó

tago

zato

n ta

nult

anya

nyel

vi is

mer

etei

rend

szer

ezet

tek.

Biz

tons

ágga

l fel

ismer

i a ta

nult

szóf

ajok

at é

s meg

neve

zi a

zoka

t szö

vegb

en is

. A

beg

yako

rolt

szók

észl

et k

öréb

en h

elye

sen

alka

lmaz

za a

tanu

lt he

lyes

írási

szab

ályo

kat.

Nem

ejt

mon

datk

ezdé

si, m

onda

tzár

ási h

ibát

, nem

hag

y ki

vag

y cs

erél

fe

l bet

űket

.Ír

ásbe

li m

unká

i ren

deze

ttek,

olv

asha

tóak

. Hel

yesír

ását

öne

llenő

rzés

sel f

elül

vizs

gálja

, szü

kség

ese

tén

javí

tja.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 10 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

11

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelv­használati szintet eredményez, az anyanyelv állapot fejlesztése pedig árnyaltabb gondolkodást tesz lehetővé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés min­den tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználat­központúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez alkalmazkodva rendkívül toleránsnak, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is.

A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti tanulási moti­váltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátí­tásának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását.

A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl. felolvasás­kor, írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, versmondáskor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor).

A tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szereppel bír az írásbeli munkák azonnali javítása, értékelése és javíttatása, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, személyre szabott, differenciált gyakorlás. Igen fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok megoldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. írásmunkák tartalmának, kivitelezésének, fogalmazványok tartalmának, helyesírásának, külső alakjának, tollbamondásra írás helyességének, feladatlapos munkák tartalmának ellenőrzésekor).

A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív teljesítményt, re­gisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 11 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

12

Az ApáczAi KiAdó AnyAnyelvi tAnKönyvcsAládjánAK elemei

Taneszköz Tankönyvi engedély lejárata

2. évfolyamNyelvtan és helyesírás 2. évfolyam Kompetenciaalapú tankönyv 2014. augusztus 31.

Anyanyelvi gyakorló 2. évfolyam Kompetenciaalapú munkafüzet 2014. augusztus 31.

Nyelvtan és helyesírás 2. kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.

Szóértékű képek és szókártyák (táblakártyák) 1–2. évfolyam

Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához(1. és 2. évfolyam)

Süni Nyelvtanországban CD­ROM (Interaktív nyelvtankönyv)

Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)

3. évfolyamNyelvtan és helyesírás 3. évfolyam Kompetenciaalapú tankönyv 2014. augusztus 31.

Anyanyelvi gyakorló 3. évfolyam Kompetenciaalapú munkafüzet 2014. augusztus 31.

Nyelvtan és helyesírás 3. kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.

Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyam

Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyam

Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)

4. évfolyamNyelvtan és helyesírás 4. évfolyam Kompetenciaalapú tankönyv 2014. augusztus 31.

Anyanyelvi gyakorló 4. évfolyam Kompetenciaalapú munkafüzet 2015. augusztus 31.

Nyelvtan és helyesírás 4. kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.

Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyam

Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyam

Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 12 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

13

A nyelvtAn és helyesírás tAnKönyveK KoncepciójA

A nyelvtan és helyesírás tankönyvek szerves részét képezik az Apáczai Kiadó anyanyelvoktatását segítő tankönyv­családjának. Folytatják az első osztályban a betűtanítás, az olvasás­írás elsajátítása során megkezdett alapozást, építve a gyermek ösztönös nyelvhasználatára, fejlesztve a nyelvi tudatosságot, képességeket, készségeket.

A tankönyvek felépítése az Apáczai Kiadó szemléletének és gyakorlatának megfelelően a comeniusi elveket követik. A tananyagot, a feladatsorokat a könnyebbtől a nehezebb felé, az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva állítot­tuk össze.

A feladattípusok érdekesek, változatosak. Biztosítják a sokoldalú munkáltatást, az ismeretszerzést, a rögzítést és a gyakorlás lehetőségét.

A tantárgyi integráció jegyében kapcsolatot tartunk az olvasással és a fogalmazással. A Hétszínvarázs, a Hétszínvirág és a Hétszínvilág olvasókönyvek ismert szemelvényeinek nyelvtani tények szerinti vizsgálata a ta­nítási folyamat bármely szakaszában (ismeretszerzés, rögzítés, gyakorlás, alkalmazás) hatékony eszköze a magyar nyelv tanításának. Az új ismeretek elsajátítása és a gyakorlás közben is egyaránt célszerű a legbonyolultabb nyelvi egységből, a szövegből (mondatokból) kiindulni, azt vizsgálni, abban keresni a nyelvi jelenségeket. A munkáltató tankönyvek indukciós szövegeit gyakran a fent említett olvasókönyvek igényes, irodalmilag értékes alkotásaiból merí-tettük, s a feladatokban is gyakran utalunk ezekre.

A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. A színes kivitel, a kedves, szép rajzok ösztönző hatásúak; a gyakran előforduló játékos, rejtvényszerű feladatok oldot­tabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát. Valljuk, hogy a munkáltató tankönyvek formai megjelenése és tar­talma befogadhatóbbá teszi a tanuló számára a tananyagot, amelyet ezáltal szívesebben és hatékonyabban elsajátít.

Törekedtünk arra, hogy a tudományosság a kisiskolás számára befogadható leegyszerűsítés miatt se szenvedjen csorbát, ezért az utasításokat és a definíciókat úgy fogalmaztuk meg, hogy az érthető, pontos és nyelvtanilag helyes legyen. Ezáltal a megszerzett ismeret tovább bővíthető, a tanultakra lehet építeni a következő évfolyamokban és a felső tagozatban is.

A Nyelvtan és helyesírás tankönyvek céljai, feladatai

– A művelődéshez, az önműveléshez és a tanuláshoz szükséges anyanyelvi műveltség megalapozása. A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek megtanítása a felismerés és a megnevezés szintjén.

– A helyes, szép beszéd és a helyesírás eszközszintű használatának kialakítása.– Analóg nyelvi jelenségek megfigyeltetésével, elemzésével nyelvtani fogalmak kialakítása, ismeretek elsajátítása.– A tanult ismeretek tudatosítása rendszeres és szisztematikus gyakorlással, ismétléssel, rendszerezéssel.– Az ismert, illetve tanult nyelvtani szabályok, törvényszerűségek felismerésével, alkalmazásával gyakorlati tájé-

kozottság, jártasság, majd készség szintjének kialakítása. Célunk, hogy a tanulók hasznosítsák és alkalmazzák a megismert nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi alapismereteket.

– A tanulók tudásának, ismereteinek sokoldalú mérése, a tanultak alkalmazásának lehetőségei elméleti és gya­korlati úton egyaránt.

– A rendszeres feladatmegoldás során a megfigyelőképesség, az emlékezőképesség, a kreativitás, a képzelet fej-lesztése és a gondolkodási alapműveletek végrehajtásában való gyakorlottság kialakítása (összehasonlítás, elvo­natkoztatás, általánosítás, konkretizálás, kiegészítés, osztályozás stb.).

– Gondosságra, írásfegyelemre, önellenőrzésre szoktatás.– A rendszeres ismétléssel a rögzítés, a hiányok pótlásának lehetőségei biztosítottak. – Bármikor előhívható, alkalmazható, bővíthető nyelvtani tudás megalapozása.– Az összetett intellektuális képességek fejlesztése a többi tantárggyal szinkronban.– Lehetőségek biztosítása a differenciált képességfejlesztéshez, a felzárkóztatáshoz és a tehetséggondozáshoz egyaránt.– A visszatérő, ismétlődő feladattípusok az önállóságra szoktatást, az önálló feladatmegoldás rutinjának fejleszté­

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 13 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

14

sét, a biztonságérzet növelését szolgálják, s ez különösen a kevésbé jó képességű tanulók esetében fontos.– A munkáltató tankönyvek feladatai segítik a kommunikáció, a társas kapcsolatok nyelvi formájának megte-

remtését és gyakorlását.– A tanulók esztétikai értékrendjének alakítása, nyelvünk szépségének, gazdagságának megfigyeltetése, ezzel ma-

gyarságtudatuk, a hazához, a néphez való tartozásuk erősítése.– A művelt köznyelvi beszéd és írás elsajátítására való ösztönzés, ennek elősegítése és rendszeres gyakorlása, nyelvi

igényesség kialakítása, a választékos, szép magyar beszéd és írás művelésére való törekvés, ezáltal a tanulók felkészítése a felnőtt életre.

A tAnKönyveK felépítése, struKtúrájA

A változó társadalmi igényekhez igazodva 2008 szeptemberétől átdolgozott tankönyvek kerültek forgalomba, me­lyek tartalma megfelel a 2007­es NAT, illetve a Kerettanterv követelményeinek. Az átdolgozás legfőbb koncepciója az volt, hogy a tankönyvsorozat korszerűbb, a kisiskolások életkori sajátosságaihoz jobban igazodó, jól használható legyen. Éppen ezért az átdolgozás jelentős mértékben érintette a könyv megjelenését és feladatrendszerét.

A tananyagválasztás során az volt a cél, hogy ne kerüljön a könyvbe olyan ismeret, ami nem segíti az alkalmazást és a nyelvhasználatot.

A tankönyvek a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfe­lelő ismereteket közvetítenek A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismereteket tanítanak a felismerés, a megnevezés és az alkalmazás szintjén úgy, hogy a legkisebb nyelvi egységtől fokozatos építkezéssel jutnak el a legnagyobb nyelvi egységig.

A taneszközök a gyerekek meglévő nyelvtudására alapoznak, a nyelv rendszerére vonatkozó alapvető összefüg­gések megismertetésére törekednek úgy, hogy eközben erősítik a kommunikációs képességüket is, előtérbe helyez­ve a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését.

A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. Az új ismeretet induktív módon közelíti meg, lehetőséget teremtve a felismerésre, felfedezésre. A tanulói tevékeny­ségre építő gyakorlatok a tanultak sokoldalú alkalmazását segítik.

Az új taneszköz által differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kom­petenciák.

A tankönyvek felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási­tanulási stratégiák alkalmazását, a vál­tozatosabb munkaformák (páros, ill. csoportmunka) használatát, az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését.

Új, esztétikusabb illusztrációk készültek a kiadványokba, megújult a szerkesztés, a tipográfia is. A tankönyvek használatát egységes jelrendszer segíti. A színes illusztrációk kellemes hatást keltenek, motiválják a tanulási tevé­kenységet. A képanyag jelentős része kapcsolódik a feladatokhoz, segítve azok megoldását, az összefüggések, prob­lémák megértését; egy része motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt.

A munkáltató tankönyv végén rendszerező táblázat, szógyűjtemény, valamint tollbamondás szövegek segítik a ta­nítók, tanulók munkáját.

A kompetenciákat megalapozó alapkészségek, képességek kifejlődése többéves folyamat eredménye, ezért a Nyelvtan és helyesírás tankönyvek legfontosabb feladata a tanévről tanévre haladó készség­ és képességfejlesztés.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 14 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

15

Az AnyAnyelv tAnulását segítő tAneszKözöK

Nyelvtan és helyesírás tankönyv 3. évfolyam

A harmadik osztályos Nyelvtan és helyesírás tankönyv tananyaga jórészt a szófaji ismeretek tanításával, alkalmazá­sával foglalkozik, de fontos szerep jut a nyelvhasználati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a tankönyv feladataiban komplex módon megtalálhatók.

A könyv részletesen foglalkozik a mondatfajtákkal, mert a felkiáltójeles mondatok tanítása 3. osztályban törté­nik.

A főnév fogalmának tisztázása után a köznévvel és a tulajdonnévvel ismerteti meg a tanulókat, de a tulajdonnév fajtáinak részletes tárgyalására csak 4. osztályban kerül sor. A toldalékos főnevek helyesírásának gyakorlása után változatos feladatok segítségével rögzítteti, alkalmaztatja a tanultakat.

Az ige témakörében először a szófaj jelentésével foglalkozik, majd az igeragozást és az igeidőket tanítja. Ezután az igekötős igék háromféle írásmódját mutatja be, és változatos módon gyakoroltatja az igék helyesírását.

A harmadikos tananyagot a melléknév témaköre zárja.

Anyanyelvi ismeret Helyesírás – gyakorlati alkalmazás

A mondatfajták megkülönböztetése a beszélői szán­dék szerintA szavak

A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakA szófajokA főnév

A főnév fogalma, felismeréseA köznév és a tulajdonnévA toldalékos főnevek• a többes számú főnév• a ­ban, ­ben, ­ba, ­be ragos főnevek helyes hasz­

nálata• ragos főnevek

Az igeAz ige jelentése (cselekvés, történés, létezés), felisme­réseAz ige ragozása (a személyragok és a személyes név­mások)Az igeidők – jelen, múlt és jövő idő (a főnévi igenév)Az igekötős igékGyakori igekötőkAz igekötők jelentésmódosító szerepe

A melléknévA melléknév fogalma, felismeréseA melléknevek fokozása, a fokozás jele (alapfok, kö­zépfok, felsőfok)

A mondatfajtának megfelelő írásjel használataA magán­ és mássalhangzók hosszúságának jelöléseSzógyűjtés, szókincs gyarapítása

A főnevek helyesírásaA köznevek és a tulajdonnevek helyes írásmódja• A –t, a ­ból, ­ből, ­tól, ­től, ­ról, ­ről ragos főnevek

helyesírása és helyes használata• ­ó, ­ő a főnevek végén• ­ú, ­ű a főnevek végén – a kivételek• j és ly a főnevekben• hosszú mássalhangzó a főnevekben

Az igék helyesírása• A ragos igealakok helyes írásmódja és használata• A múlt idő jele magánhangzó után ­tt, mássalhang­

zó után ­t• A fog segédige küönírása• Az igekötő egybe­ és különírásának esetei• ­ít, ­ul, ­ül az igetövek végén• j, ly az igékben• Magán­ és mássalhangzók hosszúságának helyes je­

lölése az igékben

A melléknevek helyesírása• ­bb a közép­ és felsőfokú melléknevekben• A leg szócska egybeírása• A melléknevek végén mindig hosszú az ­ó, ­ő, ­ú, ­ű• A ­s végű melléknevek• l és ly a melléknevekben

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 15 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

16

Anyanyelvi gyakorlófüzet 3. évfolyam

Az Anyanyelvi gyakorlófüzet felépítésében követi, kiegészíti a tankönyvet, az azokban található tananyagok elmé­lyítését, alkalmazását segíti. Elsősorban az önálló feladatmegoldást, az ismeretek gyakorlását, rögzítését szolgálják változó nehézségi fokú feladatokkal. Alkalmas a differenciálásra, akár a tehetséggondozáshoz, akár a felzárkózta­táshoz megfelelő mennyiségű gyakorlat található a taneszközben.

A feladatok motiválóak, kiválóan alkalmasak a nyelvi anyag elmélyítésére. Ugyanakkor fontos szerep jut a nyelv­használati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a gyakorlófüzet feladataiban komplex módon megtalálhatók.

A gyakran előforduló érdekes, játékos, rejtvényszerű feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folya­matát, így a kisiskolások örömmel, nagyobb lelkesedéssel gyakorolják az anyanyelvi ismereteket és a helyesírást.

Szókártyák 3–4. évfolyam

A 3–4. osztályosoknak készített 250 db­ból álló, kétoldalas szókártya gyűjtemény az adott évfolyamok Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek szóanyagára épít.

Ez az applikációs készlet az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés feladatainak eredményesebb és hatékonyabb megva­lósítását szolgálja. Célja az alapvető képességek intenzív fejlesztése, illetve a nyelvtani, nyelvhasználati, helyesírási ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás segítése.

A taneszköz lehetőséget teremt a változatos tanulói tevékenységre épülő, folyamatos gyakoroltatáshoz. A szókészlet rendszeres használatával megalapozhatjuk, javíthatjuk a kisiskolások helyesírásának biztonságát.

A szókártyák sokoldalú használhatósága megkönnyíti a pedagógus munkáját. Kiválóan alkalmas olvasási, helyesejtési, helyesírási gyakorlatsorok összeállítására, melyekkel változatosabbá, érdekesebbé tehető a tanóra.

A készlethez olyan módszertani segédanyag (Ötlettár) is készült, amely konkrét feladatokat, ötleteket tartalmaz a szókártyák sokoldalú felhasználásához.

Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam

A 17 db nagyméretű falitáblán az alsó tagozatos anyanyelvi ismeretek tömören és szemléletesen tárulnak a gye­rekek elé. Vizuálisan segítik a nyelvtani és helyesírási tananyag rögzítését, egyúttal színes, dekoratív színfoltjai az osztálytermeknek.

Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyag 3. évfolyam

A technika fejlődésének köszönhetően a tudás átadását, illetve az egyéni tanulási folyamat könnyebb elsajátítását lehetővé tévő eszközök, berendezések már megjelentek a tantermekben. Mindezek közül kiemelkedik az interaktív tábla, amely nagymértékben támogatja az informatika előnyeinek széleskörű alkalmazását.

Az új eszköz használatával az oktatás megújulhat, a diákok és a pedagógusok egyaránt motiváltabbakká, az órák frontálissága együttműködővé válhat. A tanulók játszva, felfedezve sajátíthatják el a tananyagokat.

A pedagógusok ezeket a digitális táblákat csak akkor tudják eredményesen használni, ha elérhetők lesznek számukra az olyan interaktív tananyagok, amelyek hatékonyabbá és élményszerűbbé tehetik az ismeretek elsajátítását. Az Apáczai Kiadó elkészítette ezen táblák használatához szükséges digitális tartalmat a nyelvtan és helyesírás tankönyvekhez.

Az interaktív tananyagok felépítése a tankönyvekkel azonos témákból áll. Az évfolyamonkénti 30­30 témát egy­egy színes, látványos illusztráció vezet be, amely bemutatja, feltárja a nyelvtani ismeretet. Ezután 3­4 interaktív feladat segíti a tananyag elsajátítását, gyakorlását. A témákat egy­két érdekes anyanyelvi játék zárja le, amelyet párokban, csoportokban is játszhatnak a gyerekek.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 16 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

17

A 3. évfolyamos interaktív tananyag tartalma, felépítése

Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok

A mondatfajták (Agy.: Anyanyelvi gyakorlófüzet, Tk.: Nyelvtan és helyesírás tankönyv)

1. A kijelentő és a kérdő mondat

Illusztráció 1. Miből épül fel a mondat?

Illusztráció 2.Miféle beszélői szándékot fejeznek ki a mondatfajták?

Feladat 1. Mi a beszélő szándéka?

Feladat 2. Tagold a szöveget! Agy. 11/2. feladathoz hasonló

Feladat 3. Pont vagy kérdőjel? 12/4. , Tk. 12/5.

Feladat 4. Az e kérdőszócska

Játék 1. Keresd a szólást és közmondást

2. A felkiáltó mondat Illusztráció 1.

Feladat 1. Mit fejez ki a mondat?

Feladat 2. Keresd a felkiáltó mondatot!

Játék 1. Találd ki a mondatot!

3. Az óhajtó mondat Illusztráció 1.

Feladat 1. Mit óhajtanak a madarak?

Feladat 2. Mi az állatok óhaja?

Feladat 3. Mi a beszélő szándéka?

Játék 1. Milyen kép rejtőzik a számok mögött?

4. A felszólító mondat Illusztráció 1. Tk. 18/1. mondatai alapján

Feladat 1. Melyik a felszólító mondat? Tk. 18/2.

Feladat 2. Keresd a felszólítást!

Feladat 3. Miféle mondatfajta? Tk. 23/8.

Játék 1. Közmondás összerakó

A szavak

5. A rokon értelmű szavak Illusztráció 1.

Illusztráció 2.

Feladat 1. Keresem a rokonaimat Tk. 28/3.

Feladat 2. Keresd a párját! Tk. 28/4. feladat szavainak felhasz­nálásával

Feladat 3. Miképpen érkezik a csapadék? Tk. 28/5. feladat alapján

Feladat 4. Memóriajáték

Játék 1. Keresztrejtvény

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 17 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

18

Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok

6. Az ellentétes jelentésű szavak

Illusztráció 1. Tk. 30/1.

Feladat 1. Melyik képhez tartozik? Tk. 31/4.

Feladat 2. Keresd a párját! Tk. 31/5. szavainak felhasználásával

Feladat 3. Keresztrejtvény Tk. 32/9.

Feladat 4. Keresd a kakukktojást! Tk. 31/6.

Játék 1. Memóriajáték

7. A szófajok (Mit jelente­nek a szavak?)

Illusztráció 1. Tk. 33/1. előkészítése

Feladat 1. Mit fejeznek ki a szavak? Tk. 34/5.

Feladat 2. Csoportosíts! Tk. 36/8. szavainak felhasználásával

Játék 1. Fejtsd meg a rejtvényt!

Játék 2. Kakukktojás Tk. 36/10. feladathoz hasonló

A főnév8. A főnév Illusztráció 1. Tk. 37/1. szöveg részlete

Feladat 1. Keresd a főnevet! Tk. 39/5.

Feladat 2. Melyik csoportba tartozik?

Feladat 3. Szótagösszerakó Tk. 40/8.

Játék 1. Totó Agy. 17/7.

Játék 2. Hová ugorhat a béka?

9. A köznév és a tulajdon­név

Illusztráció 1. Tk. 41/1.

Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév? Tk. 42/4. feladat alapján

Feladat 2. Keresd a párját! Tk. 43/7. feladathoz hasonló

Feladat 3. Keresd a szó helyét! Tk. 43/8.

Játék 1. Memóriajáték

10. A köznév és a tulaj­donnév helyesírása

Illusztráció 1.

Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév?

Feladat 2. Foglalkozás? Személynév? Tk. 45/4.

Feladat 3. Kisbetű vagy nagybetű?

Játék 1. Betűpótló

11. A főnév egyes és töb­bes száma

Illusztráció 1.

Feladat 1. Melyik főnév többes számú? Tk. 52/1., 54/8.

Feladat 2. Egy vagy több? Tk. 54/7. feladathoz hasonló

Feladat 3. Mi a szabály? Tk. 54/9. szavainak felhasználásával

Játék 1. Keresd a kakukktojást!

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 18 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

19

Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok

12. A ­t toldalékos főnevek Illusztráció 1. Tk. 55/1.

Feladat 1. Csoportosíts! Tk. 55/2. feladat előkészítéséhez

Feladat 2. Csoportosíts! Tk. 56/5.

Feladat 3. Ugyanaz vagy mégsem? Tk. 56/6. feladat mondatainak fel­használásával

Játék 1. Kakukktojás

Játék 2. Memóriajáték

13. A ­ból, ­ből, ­ról, ­ről, ­tól, ­től toldalékos fő ne­vek

Illusztráció 1.

Illusztráció 2.

Feladat 1. Szókereső Tk. 57/1. szövege alapján

Feladat 2. Csoportosíts!

Feladat 3. Rövid vagy hosszú?

Játék 1. Memóriajáték

14. A ­ban, ­ben, ­ba, ­be toldalékos főnevek

Illusztráció 1. Tk. 59/1. szövege alapján

Feladat 1. Melyik szó illik a mondatba? Tk. 59/2. (1. forduló)

Feladat 2. Toldalékpótlás Tk. 60/6. feladat előkészítéséhez

Játék 1. Keresztrejtvény

Játék 2. Kakukktojás

15. Mit tudsz már a főne­vekről?

Illusztráció 1.

Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév? Agy. 19/1. szövege alapján

Feladat 2. Rövid vagy hosszú? Tk. 66/9. feladathoz hasonló

Feladat 3. Szóválasztó Tk. 66/8. feladathoz hasonló

Játék 1. Lottó (j­ly)

Játék 2. Segíts a békának!

A névelő

16. A névelő Illusztráció 1. Tk. 61/1. szövege alapján

Feladat 1. A vagy az? Tk. 61/2.

Feladat 2. Hová kell névelő? Tk. 62/7.

Illusztráció 2. Tk. 63/9. mondatainak felhasználá­sával

Feladat 3. A, az vagy egy? Tk. 63/11. mondatainak felhaszná­lásával

Játék 1. Képmemória

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 19 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

20

Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok

Az ige

17. Az ige Illusztráció 1. Tk. 67/2.

Feladat 1. Keresd az igét! Tk. 67/1., 68/4.

Illusztráció 2.

Feladat 2. Mi történik? Tk. 70/8. feladathoz hasonló

Feladat 3. Cselekvés vagy történés? Agy 37/6.

Illusztráció 3. Tk. 71/11. mondatai alapján

Feladat 4. Keresd a létigét! Tk. 71/12. szövege alapján

Játék 1. Keresd az igét!

18. Az ige ragozása Illusztráció 1. Tk. 74/1.

Feladat 1. Egyes vagy többes számú az ige? Tk. 74/2.

Feladat 2. Ki a cselekvő?

Feladat 3. Ki a cselekvő? Tk. 76/6. (1. forduló)

Játék 1. Mi van a képen?

19. A jelen idejű igék Illusztráció 1. Tk. 78/1.

Feladat 1. Szóalkotó

Feladat 2. Keresd az igét! Tk. 81/7.

Feladat 3. Pótold az igét! Tk. 81/8.

Játék 1. Totó

20. A múlt idejű igék Illusztráció 1.

Illusztráció 2. Mikor ­t, mikor ­tt?

Feladat 1. Keresd a múlt idejű igét! Tk. 82/1., 85/10. szövegek alapján

Feladat 2. Csoportosíts!

Feladat 3. ­t vagy ­tt?

Játék 1. Kakukktojás

Játék 2. Társasjáték

21. A jövő idejű igék Illusztráció 1. Tk. 87/1.

Feladat 1. Keresd a jövő idejű igealakot! Tk. 88/6. mondatainak felhasználá­sával

Feladat 2. Keresd a helyét! Tk. 89/8.

Feladat 3. Csoportosíts!

Játék 1. Melyik igére gondoltunk?

22. Az ­ít, ­ul, ­ül végű igék

Illusztráció 1.

Feladat 1. Szóalkotó

Feladat 2. Rövid vagy hosszú?

Feladat 3. Szóválasztó Tk. 94/4. feladathoz hasonló

Játék 1. Keresztrejtvény Tk. 91/3.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 20 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

21

Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok

23. Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll

Illusztráció 1. Tk. 95/1. feladathoz hasonló

Illusztráció 2.

Feladat 1. Keresd az igekötős igét! Tk. 97/1.

Feladat 2. Válassz igekötőt! Tk. 96/5.

Feladat 3. Párosíts!

Feladat 4. Memóriajáték

Játék 1. Keresztrejtvény Agy. 54/3. feladathoz hasonló

24. Az igekötő az ige után áll

Illusztráció 1. Tk. 99/2. mondatai alapján

Feladat 1. Keresd az igekötős igét! Tk. 99/3. mondatai alapján

Feladat 2. Válassz igét! Tk. 100/6. feladathoz hasonló

Feladat 3. Tagold a mondatot!

Játék 1. Melyik ige igekötős?

25. Az igekötő és az ige között egy szó áll

Illusztráció 1. Tk. 101/1.

Feladat 1. Keresd az igekötős igét! Tk. 103/1.

Feladat 2. Keresd az igekötős igét!

Feladat 3. Melyik ige illik a mondatba? Tk. 103/3. mondatai alapján

Játék 1. Társasjáték

26. Mit tudsz már az igéről?

Illusztráció 1. Tk. 126. Rendszerező táblázatok

Illusztráció 2.

Illusztráció 3.

Feladat 1. Hol a helye? Tk. 105/1.

Feladat 2. Totó Tk. 102/2.

Feladat 3. J vagy ly?

Feladat 4. Magánhangzó pótlás

Játék 1. Memóriajáték

Játék 2. Lottó

A melléknév

27. A melléknév Illusztráció 1. Tk. 108/1.

Feladat 1. Állati tulajdonságok

Feladat 2. Keresd a melléknevet! Tk. 111/12.

Feladat 3. Eltévedt melléknevek Tk. 111/10.

Feladat 4. Mit jelentenek a szólások? Agy. 58/2.

Játék 1. Rejtvény Agy. 63/3.

Játék 2. Kakukktojás

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 21 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

22

Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok

28. A melléknév fokozása Illusztráció 1.

Illusztráció 2.

Feladat 1. Csoportosíts! Tk. 113/5.

Feladat 2. Szóösszerakó

Feladat 3. Szótagösszerakó Tk. 114/9. feladathoz hasonló

Játék 1. Kakukktojás

Játék 2. Memóriajáték

29. A melléknév helyes­írása

Illusztráció 1.

Feladat 1. Rövid vagy hosszú?

Feladat 2. J vagy ly? Tk. 116/4. szavainak felhasználásá­val

Feladat 3. Rövid vagy hosszú?

Játék 1. Dominó

30. Mit tudsz a melléknév­ről?

Illusztráció 1. Tk. 127. Rendszerező táblázat

Feladat 1. Keresd a melléknevet! Agy. 58/1., 59/5. feladat szövege alapján

Feladat 2. Milyen fokú a melléknév?

Feladat 3. Pótold a melléknevet!

Játék 1. Lottó

Játék 2. Lottó

Játék 3. Lottó

Játék 4. Társasjáték

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 22 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

23

TAN

ME

NE

TJA

VASL

ATH

eti ó

rasz

ám: 2

Év

es ó

rasz

ám: 7

4A

tanm

enet

ben

hasz

nált

rövi

díté

sek:

Tk

.: N

yelv

tan

és h

elye

sírás

tank

önyv

; A

gy.:

Any

anye

lvi g

yako

rló;

It.

: Int

erak

tív ta

nany

ag;

Szk.

: Szó

kárt

yák

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

TAN

ÉV E

LEJI

ISM

ÉTLÉ

S

1.A

bes

zéd

és a

z írá

sIs

mer

kedé

s a ta

nesz

közö

kkel

.Be

szél

geté

s az a

nyan

yelv

ről.

Érve

lés,

párb

eszé

d, b

eszé

lget

és,

szitu

áció

s ját

ék –

egy

szer

ű ko

m­

mun

ikác

iós f

orm

ák (v

erbá

lis, n

em

verb

ális)

alk

alm

azás

a.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 4

/2.

Tk. 3

–4. o

.

Jele

k a

min

denn

api

élet

ben.

A n

em v

erbá

lis

kom

mun

ikác

ió e

szkö

­ze

i.A

z osz

tály

sajá

t jel

rend

­sz

erén

ek m

egte

rvez

ése,

elké

szíté

se.

Mon

dóká

k, k

iszám

olók

gy

űjté

se, s

zóta

golá

sa.

– A

z igé

nyes

, kul

turá

lt ny

elvi

m

agat

artá

snor

mák

kia

lakí

tása

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

ompe

-te

ncia

– n

emze

ti az

onos

ságt

u­da

t kia

lakí

tása

2.A

mon

datr

ól ta

­nu

ltak

ismét

lése

A sz

öveg

ről,

mon

datr

ól, s

zava

król

ta

nulta

k fe

lidéz

ése,

rend

szer

ezés

e.N

yelv

i­nye

lvta

ni je

lens

égek

felis

­m

erés

e el

őzet

es tu

dás a

lapj

án.

Tanu

lt sz

abál

yok

alka

lmaz

ása

(mon

datír

ás…

).

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– M

onda

talk

otás

, szö

vega

lkot

ás

fejle

szté

se–

A h

elye

sírás

fejle

szté

se

Tk. 5

/3–5

.Tk

. 5. o

.

Tk. 5

/3–5

.; 6/

6.

– Ig

énye

s írá

skép

Tk. 4

–5. o

.

3.A

szav

akró

l tan

ul­

tak

ismét

lése

Szót

ő és

told

alék

A to

ldal

ékok

szer

epe

besz

édün

k­be

n. M

egfig

yelé

s, ér

velé

s, kö

vetk

ez­

teté

s.Sz

öveg

alko

tás k

éprő

l. C

sopo

rtos

ítás,

válo

gatá

s. K

iejté

s és í

rás ö

ssze

haso

nlítá

sa.

Egys

zerű

szóe

lem

zés s

zóta

go lá

s sal

és

szót

őker

esés

sel.

Tanu

lt sz

abál

yok

felid

ézés

e, al

kal­

maz

ása.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás,

kom

mun

ikác

ió, s

zóki

ncs

Tk. 6

/8.;

7/9.

Tk. 6

–7. o

.A

gy. 6

/8–9

.8/

12. o

.

Agy

. 9. o

.

– K

reat

ív a

nyan

yelv

i gon

dol­

kodá

sTk

. 7/9

. b)

– H

elye

sírás

i tud

atos

ság

Tk. 6

/8–9

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

sM

egfig

yelé

s, m

emór

iaTk

. 8/1

4.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 23 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

24

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

4.Sz

ótag

olás

, elv

á­la

sztá

sSz

avak

alk

otás

a ön

álló

an é

s meg

­ad

ott s

zabá

ly a

lapj

án, b

etűk

ből,

szót

agok

ból.

Elvá

lasz

tási

gyak

orla

tok,

játé

kok

egyé

ni é

s cso

port

mun

kába

n.H

ibak

eres

és, h

ibaj

avítá

s.Sz

abál

yfel

ismer

és, k

ombi

nálá

s.Sz

abál

yok

elfo

gadá

sa, m

ások

gon

­do

lata

inak

meg

érté

se.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

ókin

csfe

jlesz

tés,

igén

yes

nyel

vhas

znál

at

Tk. 8

/12–

13.

Tk. 7

–8. o

.A

gy. 3

/1.;

8/11

. o.

Szóg

yűjté

sek

önál

ló­

an v

agy

csop

ortb

an

külö

nböz

ő sz

empo

ntok

sz

erin

t.Kö

nyvt

árha

szná

lat

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Kre

ativ

itás,

gond

olko

dás

Tk. 8

/11–

13.

– H

elye

sírás

i tud

atos

ság

Tk. 7

/10.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia

– Eg

yüttm

űköd

ési k

épes

ség

a pá

ros é

s cso

port

mun

kák

sorá

n.

Tk. 8

/12–

13.

5.A

han

gokr

ól,

betű

kről

tanu

ltak

ismét

lése

A m

agán

­ és m

ás­

salh

angz

ókBe

tűre

nd

A h

ang

és b

etű

össz

ehas

onlít

ása.

M

egfig

yelé

s, ér

velé

s, m

agya

ráza

t, m

eggy

őzés

.A

mag

án­ é

s más

salh

angz

ók h

elye

s ej

tése

és í

rása

a sz

avak

ban.

Kie

gé­

szíté

s, hi

baja

vítá

s. Be

tűre

ndbe

soro

lás,

szót

árha

szná

­la

t.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

bes

zédh

ango

k he

lyes

ké

pzés

e

Tk. 9

/16–

17.

Tk. 8

–9. o

.A

gy. 3

/2.;

5/4–

6.;

6/7.

o.

Agy

. 4/3

. o.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

A m

egfig

yelé

s pon

toss

ága,

m

emór

ia

Tk. 9

/17.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

hel

yesír

ás fe

jlesz

tése

, az

alka

lmaz

ás k

épes

sége

Tk. 8

/15.

;9/

16–1

7.

6.Ta

név

elej

i táj

éko­

zódó

felm

érés

Öná

lló fe

lada

tmeg

oldá

s.A

z alk

alm

azás

kép

essé

geFe

lmér

őlap

okI.

Tané

v el

eji f

elm

érés

7.A

felm

érés

javí

tása

Hib

afel

ismer

és, j

avítá

s. Tí

pus­

és

egyé

ni h

ibák

meg

figye

lése

, jav

ítása

.Ö

nelle

nőrz

és, h

ibaj

avítá

s

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 24 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

25

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

A M

ON

DAT

FAJT

ÁK

8.A

kije

lent

ő és

a

kérd

ő m

onda

tK

ijele

ntő

és k

érdő

mon

dato

k al

ko­

tása

. M

onda

talk

otás

ok, m

onda

tvég

i írá

sjele

k pó

tlása

. Ta

gola

tlan

szöv

eg sz

avak

ra, m

on­

dato

kra

tago

lása

. M

onda

t­ é

s szö

vega

lkot

ás k

éprő

l. Pá

rbes

zéd

felo

lvas

ása

hely

es h

ang­

súly

ozás

sal.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió–

Szöv

egér

tés,

szöv

egal

kotá

sTk

. 10/

1.;

11–1

2. o

.

Tk. 1

0–13

. o.

Agy

. 10.

o.

It. 1

. tém

aTa

láló

s kér

dése

k gy

űjté

se, f

elad

vány

ok

kész

ítése

egy

más

nak.

Külö

nböz

ő m

onda

t­fa

jtáka

t tar

talm

azó

szöv

egré

szle

tek,

pár

be­

széd

ek g

yűjté

se sz

aba­

don

vála

szto

tt iro

dalm

i m

űvek

ben,

maj

d ez

ek

előa

dása

pár

ban,

cso­

port

ban.

– K

reat

ív n

yelv

hasz

nála

tTk

. 10/

2.

– H

elye

s bes

zéd,

han

gsúl

yozá

sTk

. 10/

1.;

11/3

–4.

9.A

kije

lent

ő és

a

kérd

ő m

onda

tA

kér

dő é

s kije

lent

ő m

onda

tok

szer

epén

ek m

egfig

yelte

tése

. A

kér

dő m

onda

tok

hely

es h

angs

ú­ly

ozás

a.

Az ­

e ké

rdős

zócs

ka h

elye

s has

z­ná

lata

és í

rása

. Pá

rbes

zéde

k al

kotá

sa, f

elol

vasá

sa,

elm

ondá

sa sz

ituác

iós h

ely z

et be

n.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

hel

yesír

ási t

udat

ossá

g al

apoz

ása

Tk. 1

1/3.

; 12

/5.

Agy

. 11.

o.

It. 1

. tém

a

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

– K

omm

unik

áció

, eg

yüttm

űköd

és

Tk. 1

1/4.

;12

/7.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia

– K

reat

ivitá

s, ön

kife

jezé

s

Tk. 1

0/1.

c);

11/4

.

10.

A fe

lkiá

ltó m

onda

tA

bes

zélő

i szá

ndék

meg

figye

lése

a

felk

iáltó

mon

datb

an.

A fe

lkiá

ltó m

onda

t fel

ismer

ése

szöv

egbe

n, m

egkü

lönb

özte

tése

a

besz

élő

szán

déka

szer

int.

Felk

iáltó

mon

dato

k al

kotá

sa, k

i­je

lent

ő m

onda

t áta

lakí

tása

felk

iál­

táss

á.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– O

lvas

ás, s

zöve

gért

és, s

zöve

g­al

kotá

s

Tk. 1

3/ 1

–3.

Tk. 1

3–14

. o.

It. 2

. tém

a–

A h

elye

sírás

i tud

atos

ság

alap

ozás

aTk

. 13/

3. c)

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

– E

gyüt

tműk

ödés

, m

ások

gon

dola

tána

k m

egér

tése

Tk. 1

3/2.

; 14

/4.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 25 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

26

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

11.

A fe

lkiá

ltó m

onda

tG

yako

ri m

onda

tkez

dő sz

avak

has

z­ná

lata

: jaj

, hű,

ó, é

ljen,

ni s

tb.

A fe

lkiá

ltó m

onda

t hel

yesír

ása:

m

onda

tkez

dés,

mon

datv

égi í

rásje

l.

Mon

dato

n be

lüli

vess

zők

alka

lma­

zása

. Sz

ituác

iós h

elyz

etek

, az é

rzel

mek

ki

feje

zése

felk

iáltó

mon

datta

l.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 1

5/7–

9.

Tk.1

5. o

.It.

2. t

éma

– K

reat

ív n

yelv

hasz

nála

t és

stílu

sTk

. 14/

4–5.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia

– Ve

rbál

is és

nem

ver

bális

ko

mm

unik

áció

12.

Az ó

hajtó

mon

dat

A b

eszé

lői s

zánd

ék m

egfig

yelé

se a

z óh

ajtó

mon

datb

an.

Az ó

hajtó

mon

dat f

elism

erés

e, m

egkü

lönb

özte

tése

szöv

egbe

n.

Az ó

haj,

vágy

, kív

ánsá

g ki

feje

zésé

­ne

k ny

elvi

esz

köze

i és l

ehet

őség

ei

(meg

figye

lés,

tapa

szta

lats

zerz

és,

repr

oduk

tív sz

öveg

alko

tás)

. A

bár

, bár

csak

szav

ak h

aszn

álat

a.

Mon

data

lkot

ás, á

tala

kítá

s, ki

egé­

szíté

s.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 1

6/1.

;17

/6.

Tk. 1

6–17

.It.

3. t

éma

– Kü

lönb

öző

(meg

lévő

) tu­

dáse

lem

ek ö

ssze

kapc

solá

sa ú

j ism

eret

tel

Tk. 1

6/2.

; 17

/3.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Fela

dat­

, ille

tve

prob

lém

a­m

egol

dó k

épes

ség

Tk. 1

7/4–

5.

Önk

ifeje

zés,

más

ok g

ondo

latá

­na

k m

egér

tése

.Tk

. 17/

3. d

);17

/6.

13.

A fe

lszól

ító m

on­

dat

A b

eszé

lői s

zánd

ék m

egfig

yelé

se a

fe

lszól

ító m

onda

tban

. A

felsz

ólító

mon

dat f

elism

erés

e, m

egkü

lönb

özte

tése

szöv

egbe

n.

A fe

lszól

ítást

kife

jező

szav

ak h

e­ly

esírá

sána

k gy

akor

lása

. Ö

ssze

haso

nlítá

s, ki

egés

zíté

s, át

ala­

kítá

s.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 1

8/1–

3.Tk

.18–

19. o

.A

gy. 1

3. o

.

– H

elye

sírás

i tud

atos

ság

Tk. 1

9/4–

5.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(meg

figye

lés,

köve

tkez

teté

s, em

léke

zet)

Tk. 1

8/3.

;19

/4.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 26 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

27

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

14.

A fe

lszól

ító m

on­

dat

A fe

lszól

ító m

onda

t sze

repe

bes

zé­

dünk

ben.

A

z ism

eret

ek k

omm

unik

atív

alk

al­

maz

ása.

Sz

ituác

iós j

áték

ok, b

eszé

dhel

yze­

tek

tere

mté

se. A

kér

és, f

elsz

ólítá

s, pa

ranc

s tilt

ás sz

erep

e. Vé

lem

énye

k m

egfo

galm

azás

a.M

onda

talk

otás

, áta

lakí

tás.

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

toss

ág

és k

ifeje

zőké

pess

ég–

Az u

dvar

ias,

kultu

rált

nyel

vi

mag

atar

tásn

orm

ák k

iala

kítá

sa,

krea

tív n

yelv

hasz

nála

t és s

tílus

Tk. 2

0/8.

Tk. 2

0. o

.It.

4. t

éma

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 2

0/7.

, 9.

– A

hel

yesír

ási t

udat

ossá

g al

apoz

ása

Tk. 2

0/9.

15.

Gya

koro

ljunk

!A

mon

datfa

jták

felis

mer

ése

a be

­sz

élő

szán

déka

szer

int.

Mon

datv

égi í

rásje

lek

pótlá

sa.

Öná

lló m

onda

talk

otás

, ­ki

egés

zíté

s.Sz

öveg

alko

tás s

zóba

n és

írás

ban,

a

külö

nböz

ő be

szél

ői sz

ándé

k al

kal­

maz

ása

kom

mun

ikác

iós h

elyz

etek

­be

n.

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 2

1–22

. o.

Tk. 2

1–24

. o.

Agy

. 12.

o.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– K

reat

ív n

yelv

hasz

nála

t és

stílu

s

Tk. 2

3/7.

, 9.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(meg

fi gye

lés,

elem

zés,

köve

t­ke

z tet

és)

Tk. 2

1/1–

2.;

13/8

.

16.

Tém

azár

ó fe

lmér

és:

A m

onda

tfajtá

kÖ

nálló

fela

datm

egol

dás,

a ta

nulta

k al

kalm

azás

a.Ö

nálló

ság,

alk

alm

azás

i kép

es­

ség,

dön

tés

Felm

éről

apok

II.

A m

onda

tfajtá

k

17.

A fe

lmér

és é

rték

e­lé

se, j

avítá

saEg

yéni

és t

ípus

hibá

k m

egbe

szél

ése,

javí

tása

. Érv

elés

, meg

győz

és.

Hib

afel

ismer

és é

s jav

ítás

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 27 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

28

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

A S

ZAVA

K

18.

Mit

tuds

z már

a

szav

akró

l?Sz

avak

jele

ntés

ének

viz

sgál

ata

(szó

­al

kotá

s, je

lent

ések

ért

elm

ezés

e).

Szót

árha

szná

lat.

A sz

avak

jele

ntés

beli

válto

zásá

nak

és a

han

gok

időt

arta

mán

ak ö

ssze

­fü

ggés

e (m

egy­

meg

gy, h

al­h

all).

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

hel

yesír

ás a

lapo

zása

Tk. 2

6/5–

6.

Tk. 2

5–26

. o.

Sajá

t „sz

ókin

cstá

r”

össz

eállí

tása

. Edd

ig is

­m

eret

len

vagy

kev

ésbé

ism

ert s

zava

k, sz

inon

i­m

ák g

yűjté

se.

Szó

és b

etűr

ejtv

énye

k ké

szíté

se, g

yűjté

se.

– Tu

dato

s és k

reat

ív n

yelv

hasz

­ná

lat

Tk. 2

6/7–

9.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Fela

dat­

, ille

tve

prob

lém

a­m

egol

dó k

épes

ség

Tk. 2

5/1–

4.

19.

A ro

kon

érte

lmű

szav

akRo

kon

érte

lmű

szav

ak g

yűjté

se,

szer

epén

ek m

egfig

yelte

tése

. Sz

ókin

csbő

víté

s, ár

nyal

tabb

kife

je­

zésm

ód a

roko

n ér

telm

ű sz

avak

kal.

Szóc

salá

dok

össz

eállí

tása

, szó

tár­

hasz

nála

t. In

dokl

ás, j

elen

tésé

rtel

mez

és.

– Sz

ókin

csfe

jlesz

tés

Tk. 2

8/3–

5.

Tk. 2

7–29

. o.

It. 5

. tém

a

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

– Vá

lasz

téko

s nye

lvha

szná

lat,

kife

jezé

smód

Tk. 2

9/6.

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

–

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g,

egym

ás ta

nítá

sa, t

oler

anci

a

Tk. 2

9/6.

; 8.

20.

Az e

llent

étes

jele

n­té

sű sz

avak

Elle

ntét

es je

lent

ésű

szóp

árok

gyű

j­té

se. S

zabá

lyfe

lism

erés

, sza

bály

játé

­ko

k, re

jtvén

yek.

M

onda

t kie

gész

ítése

, áta

lakí

tása

.Sz

avak

csop

orto

sítás

a, v

álog

atás

a.A

nyan

yelv

i ját

ékok

(kak

ukkt

ojás

, re

jtvén

y…)

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(logi

ka, s

zabá

ly, ö

ssze

függ

és

felfe

dezé

se)

Tk. 3

0/2.

;31

/5.

Tk. 3

0–32

. o.

It. 6

. tém

a–

Kre

atív

any

anye

lvi g

ondo

lko­

dás,

az a

lkal

maz

ás k

épes

sége

Tk. 3

1/6.

;32

/9.

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

–

Koop

erat

ív h

ajla

ndós

ág,

egym

ástó

l tan

ulás

Tk. 3

0/2–

3.;

31/6

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 28 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

29

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

A S

ZÓFA

JOK

21.

Mit

jele

nten

ek a

sz

avak

? A

szóf

aj fo

galm

á­na

k el

őkés

zíté

se

Szav

ak je

lent

ésén

ek m

egfig

yelé

se.

Gon

dolk

odás

i műv

elet

ek se

gíts

égé­

vel n

yelv

tani

jele

nség

ek m

egfig

yel­

teté

se.

Cso

port

osítá

s, ös

szeh

ason

lítás

, sz

ókin

csfe

jlesz

tés.

Koop

erat

ív ta

nulá

si te

chni

kák

alka

lmaz

ása.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Felfe

dező

, ind

uktív

tanu

lási

tech

nika

Tk. 3

3/1.

;34

/3–5

.

Tk. 3

3–34

. o.

Szk.

It. 7

. tém

a

Any

anye

lvi j

áték

ok,

játé

kos v

erse

nyek

:A

ctiv

iti, B

arko

chba

, Ki

vagy

ok é

n?, M

it vi

sz

a ki

shaj

ó? (P

l.: cs

ak

tula

jdon

ságo

t jel

entő

sz

avak

at…

)

– G

ondo

lkod

ási k

épes

ség

(ösz

­sz

efüg

gése

k m

egér

tése

…)

Tk. 3

3/1.

;34

/5.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Ér

telm

ező

szó­

, mon

dat­

, és

szöv

egol

vasá

si ké

pess

ég

Tk. 3

4/5.

; 36

/10.

22.

A sz

ófaj

foga

lmá­

nak

elők

észí

tése

Szav

ak cs

opor

tosít

ása

jele

ntés

ük

szer

int.

Szóg

yűjté

s, je

lent

ésér

telm

ezés

. A

szóf

ajok

öss

zeha

sonl

ító át

teki

n­té

se.

(pár

os é

s/va

gy cs

opor

tmun

kák)

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Logi

kus g

ondo

lkod

ás, ö

ssze

­fü

ggés

ek fe

lfede

zése

Tk. 3

5/7.

Tk. 3

5–36

. o.

Szgy

.It.

7. t

éma

– Eg

yüttm

űköd

ési k

épes

ség,

eg

ymás

tól t

anul

ásTk

. 35/

6.

– Fu

nkci

onál

is írá

sTk

. 35/

6.

A F

ŐN

ÉV

23.

A fő

név

foga

lma

A fő

név

foga

lmi j

egye

inek

kia

lakí

­tá

sa in

dukt

ív m

ódon

.Fő

neve

k je

lent

ésén

ek m

egfig

yelé

se

(élő

lény

t, tá

rgya

t, go

ndol

ati d

olgo

t ne

vez m

eg).

Kie

mel

t főn

evek

csop

orto

sítás

a.M

agya

ráza

t, m

eggy

őzés

, érv

elés

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Az ö

nálló

tanu

lási

képe

sség

ek

(em

léke

zet,

figye

lem

, gon

dol­

kodá

s)

Tk. 3

8/3–

4.

Tk. 3

7–38

. o.

Agy

. 14–

15.

o. It. 8

. tém

aSz

k.

Any

anye

lvi j

áték

ok,

játé

kos v

erse

nyek

: A

ctiv

iti, B

arko

chba

, Ki

vagy

ok é

n?, M

it vi

sz a

ki

shaj

ó? (C

sak

főne

vet

visz

, am

i meg

adot

t be

tűve

l kez

dődi

k, v

agy

meg

adot

t szó

tags

zám

ú,

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

Tk. 3

7/2.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– O

lvas

ás, s

zöve

gért

ésTk

. 37/

1.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 29 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

30

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

24.

A fő

név

felis

me­

rése

Főne

vek

felis

mer

ése

szóc

sopo

rtok

­ba

n, m

onda

tokb

an é

s szö

vegb

en.

Főne

vek

gyűj

tése

tem

atik

us cs

o­po

rtos

ításs

al.

Koop

erat

ív te

chni

kák

alka

lmaz

ása.

Főne

vek

alko

tása

bet

űkbő

l, sz

óta­

gokb

ól.

Gyű

jtés k

épek

ről.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(fel­

ismer

és, c

sopo

rtos

ítás,

hozz

á­re

ndel

és…

)

Tk. 3

9/6–

7.

Tk. 3

9–40

.A

gy. 1

8. o

.It.

8. t

éma

Szk.

vagy

élől

ény

neve

…)

Szók

italá

ló: r

ajzo

ld le

, írd

kör

ül…

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

–

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g,

egym

ástó

l tan

ulás

Tk. 4

0/8–

9.

Írás

rutin

, hel

yesír

ásTk

. 40/

8–9.

25.

A fő

név

fajtá

iA

köz

név

és a

tu

lajd

onné

v

A ta

pasz

tala

tokr

a ép

ülő

nyel

vi

foga

lom

rend

szer

ala

pozá

sa.

Nye

lvi j

elen

sége

k m

egfig

yelé

se,

köve

tkez

teté

s, sz

abál

yalk

otás

, elv

o­na

tkoz

tatá

s. Sz

ógyű

jtés,

csop

orto

sítás

.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

hel

yesír

ás a

lapo

zása

Tk. 4

2/3.

;43

/7.

Tk. 4

1–42

. o.

Agy

. 22.

o.

It. 9

. tém

aSz

k.

Tula

jdon

neve

k gy

űjté

se

csop

orto

kban

a te

lepü

­lé

sről

és k

örny

ékér

ől.

– Ö

ssze

tett

inte

llekt

uális

kép

es­

sége

k fe

jlesz

tése

Tk. 4

1/1.

; 43

/8.

– O

lvas

ás, s

zöve

gért

ésTk

. 42.

o.

26.

A k

özné

v és

a

tula

jdon

név

A fő

név

fajtá

inak

csop

orto

sítás

a,

meg

neve

zése

. Kö

znev

ek é

s tul

ajdo

nnev

ek fe

lis­

mer

ése,

meg

figye

lése

a m

onda

tban

.A

köz

név

és a

tula

jdon

név

felis

me­

rése

szöv

egbe

n, cs

opor

tosít

ásuk

.Sz

ógyű

jtés,

közn

év é

s tul

ajdo

nnév

eg

ymás

hoz r

ende

lése

.

– A

nye

lvi t

udat

ossá

g fo

kozá

sa,

szab

álya

lkal

maz

ásTk

. 43/

7.

Tk. 4

2–43

. o.

Agy

. 23.

o.

It. 9

. tém

aSz

k.

Any

anye

lvi j

áték

ok

(Ors

zág­

váro

s, K

i va­

gyok

én?

...)

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(meg

figye

lés,

csop

orto

sítás

)

Tk. 4

3/7.

;42

/5.

– Ö

nálló

ság

az in

form

áció

szer

­zé

sben

, a fe

lada

tvég

zésb

enTk

. 43/

8.;

43/6

.Té

rkép

vázl

at k

észí

tése

, be

mut

atás

a (k

iállí

tása

) a

tele

pülé

sre

jelle

mző

tu

lajd

onne

vekk

el (p

l.: a

te

lepü

lés e

gyik

rész

éről

, az

isko

la k

örny

éké­

ről…

).

27.

A k

özné

v és

a tu

­la

jdon

név

hely

es­

írása

Ana

lóg

nyel

vi je

lens

égek

meg

fi­gy

elte

tésé

vel,

elem

zésé

vel n

yelv

tani

fo

galm

ak k

iala

kítá

sa, i

smer

etek

el

sajá

títás

a.H

elye

sírás

i sza

bály

ok a

lkot

ása,

al

kalm

azás

a.Be

tűpó

tláso

k, cs

opor

tosít

ások

.

– Ö

nálló

ság

és tu

dato

sság

a

szab

álya

lkal

maz

ásba

n.Tk

45/

4.; 6

.Tk

. 44–

46. o

.A

gy. 2

4–25

. o. It.

10.

tém

aSz

k.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– K

reat

ív n

yelv

hasz

nála

tTk

. 44/

1–2.

; 46

/8.

– O

lvas

ás, s

zöve

gért

és, s

zó­

kinc

sfej

lesz

tés

Tk. 4

4/1.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 30 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

31

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

28.

A k

özné

v és

a tu

­la

jdon

név

hely

es­

írása

.

Tapa

szta

lats

zerz

és a

tula

jdon

neve

k kü

lönb

öző

fajtá

iról,

hely

esírá

suk

gyak

orlá

sa k

oope

ratív

mun

káva

l.A

köz

neve

k és

tula

jdon

neve

k he

­ly

esírá

sána

k vá

ltoza

tos g

yako

rlása

: be

tűpó

tlás,

hiba

javí

tás,

páro

sítás

, cs

opor

tosít

ás…

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pe te

ncia

–

Együ

ttműk

ö dé s

i kép

essé

g,

egym

ástó

l ta n

u lás

, tol

eran

cia

Term

észe

ttudo

mán

yos k

ompe

-te

ncia

Tk. 4

8/15

.

Tk. 4

7–49

. o.

Agy

. 26–

27.

o. It. 1

0. té

ma

Szk.

Tém

ahét

: nye

lvi h

agyo

­m

ányő

rzés

, a sz

ólás

ok,

közm

ondá

sok

szer

epe

besz

édün

kben

.O

lyan

szól

ások

, köz

­m

ondá

sok

gyűj

tése

, am

elye

kben

told

alék

os

főne

vek

talá

lhat

ók. É

r­te

lmez

és, l

eraj

zolá

ssal

, be

mut

atás

sal,

tört

énet

­be

ágy

azás

sal.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

emlé

keze

t, fig

yele

m, g

ondo

l­ko

dás

Tk. 4

9/18

., 20

.

– Ír

ásru

tinTk

. 48/

16–

17.

29.

A fő

neve

k to

ldal

é­ko

s ala

kjai

Nye

lvi j

elen

sége

k ta

pasz

tala

tokr

a ép

ülő

meg

figye

lteté

se.

A to

ldal

ék sz

erep

ének

viz

sgál

ata.

Egys

zerű

szóe

lem

zése

k.To

ldal

ékok

pót

lása

, hib

ajav

ítás.

Told

alék

os sz

avak

alk

otás

a, g

yűjté

­se

kér

dése

k se

gíts

égév

el.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Elem

zőké

pess

ég, a

naló

giák

Tk. 5

0/1.

;51

/5.

Tk. 5

0–51

. o.

Szk.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– O

lvas

ás, s

zöve

gért

és, s

zöve

g­al

kotá

s

Tk. 5

0/2.

– A

nye

lvi t

udat

ossá

g, h

elye

s­írá

sTk

. 51/

4–5.

30.

A fő

név

egye

s és

több

es sz

áma,

a

több

es sz

ám je

le.

A tö

bbes

szám

jelö

lésé

nek

felfe

­de

zése

, fel

ismer

ése

szöv

egbe

n is

szöv

egér

telm

ezés

sel.

A tö

bbes

szám

szer

epe.

Több

es sz

ámú

főne

vek

alko

tása

.Ö

ssze

haso

nlítá

s, sz

abál

yalk

al­

maz

ás, c

sopo

rtos

ítás.

A to

ldal

ék

meg

válto

zásá

nak

meg

figye

lése

.

– A

hel

yesír

ási t

udat

ossá

g al

apoz

ása

Tk. 5

3/5.

;54

/9.

Tk. 5

2–54

. o.

It. 1

1. té

ma

Szk.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g az

info

rmác

iósz

er­

zésb

en, a

fela

datv

égzé

sben

Tk. 5

2/2.

;53

/4.

– G

ondo

lkod

ási k

épes

sége

k (s

zabá

lyal

kotá

s, cs

opor

tosít

ás)

Tk. 5

4/7.

; 9.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 31 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

32

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

31.

A ­t

rago

s főn

evek

Meg

figye

lésr

e, ta

pasz

tala

tokr

a ép

ü­lő

indu

ktív

ism

eret

elsa

játít

ás.

A ­t

rago

s főn

evek

szer

epe,

felis

me­

rése

, hel

yesír

ása.

H

elye

sírás

i sza

bály

alko

tás,

anna

k al

kalm

azás

a kü

lönb

öző

írást

evé­

keny

sége

kben

.To

ldal

ékol

ás, c

sopo

rtos

ítás.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió–

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

Tk. 5

5/1.

;56

/5.

Tk. 5

5–56

. o.

Agy

. 29.

It. 1

2. té

ma

– Fe

lada

t­, i

lletv

e pr

oblé

ma­

meg

oldó

kép

essé

gTk

. 55/

2–3.

– A

hel

yesír

ási t

udat

ossá

g al

a­po

zása

, sza

bály

alka

lmaz

ásTk

. 56/

4.

32.

A ­b

ól, ­

ből,

­ról

, ­r

ől, ­

tól,

­től

rago

s fő

neve

k

A ­b

ól, ­

ből,

­ról

, ­rő

l, ­t

ól, ­

től

rago

s főn

evek

szer

epén

ek m

egfi­

gyel

ése,

felis

mer

ésük

szöv

egbe

n.H

elye

sírás

i sza

bály

felfe

dezé

se,

meg

foga

lmaz

ása.

Szav

ak, m

onda

tok

kieg

észí

tése

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g az

info

rmác

iósz

er­

zésb

en, a

fela

datv

égzé

sben

Tk. 5

8/6–

7.

Tk. 5

7–58

. o.

It. 1

3. té

ma

Szk.

– O

lvas

ás, s

zöve

gért

és, s

zóbe

li sz

öveg

alko

tás

Tk. 5

7/1;

4.

– A

hel

yesír

ási t

udat

ossá

g al

a­po

zása

. Sza

bály

alka

lmaz

ásTk

. 57/

4.;

58/5

–6.

33.

A ­b

an, ­

ben,

­ba,

­b

e ra

gos f

őnev

ekA

­ba,

­be,

­ban

, ­be

n ra

gos

főne

vek

hely

es h

aszn

ála t

ának

gy

akor

lása

mon

data

lkot

ássa

l, sz

öveg

érte

lme z

ésse

l.M

egfig

yelé

sre,

tapa

szta

lásr

a ép

ülő

szab

álya

lkot

ás.

Told

alék

ok p

ótlá

sa, h

ibaj

avítá

s, to

ldal

ékos

szav

ak cs

opor

tosít

ása.

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

–

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g,

egym

ástó

l tan

ulás

, tol

eran

cia

Tk. 6

0/5–

6.

Tk. 5

9–60

. o.

Agy

. 29/

41.

It. 1

4. té

ma

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Ér

telm

ező

olva

sás,

szöv

egér

tés

Tk. 5

9/1–

3.

– H

elye

s, ig

énye

s nye

lvha

szná

­la

t és h

elye

sírás

Tk. 6

0/4–

6.

34.

A to

ldal

ékos

főne

­ve

k gy

akor

lása

A ta

nult

hely

esírá

si sz

abál

yok

kre­

atív

alk

alm

azás

a eg

yéni

, pár

os é

s cs

opor

tmun

kába

n.Sz

avak

hal

maz

okba

rend

ezés

e, hi

baja

vítá

s, to

ldal

ékok

pót

lása

.M

onda

t és s

zöve

galk

otás

told

alék

os

szav

akka

l. To

llbam

ondá

s, ön

elle

nőrz

és.

– Ír

ásru

tin é

s hel

yesír

ás

Agy

. 28/

38.;

29/4

0.A

gy. 3

1/45

.It.

15.

tém

aSz

k.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(mem

ória

, ren

dsze

rezé

s, kr

ea­

tivitá

s)

– Ta

nulá

si ké

pess

ég ö

nálló

an é

s cs

opor

tban

.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 32 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

33

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

35.

A n

ével

őA

hat

ároz

ott

néve

lő

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n.

Indu

ktív

ism

eret

elsa

játít

ás.

A h

atár

ozot

t név

elő

szer

epén

ek,

hasz

nála

tána

k m

egfig

yelé

se.

Szab

álya

lkot

ás, a

lkal

maz

ás.

Név

elők

pót

lása

mon

dato

kban

.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia

– Ö

nálló

ság

az in

form

áció

szer

­zé

sben

, a fe

lada

tvég

zésb

en

Tk. 6

1/1–

3.

Tk. 6

1–62

. o.

It. 1

6. té

ma

Szk.

Any

anye

lvi j

áték

ok:

szól

ánco

k fő

neve

kkel

;sz

öveg

alko

tás s

zóha

l­m

azbó

l vél

etle

nsze

rűen

ki

húzo

tt fő

neve

kkel

, né

velő

k ha

szná

latá

val

csop

ortm

unká

ban.

Egym

ás tö

rtén

etei

nek

meg

hallg

atás

a, át

alak

í­tá

sa.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Ér

telm

ező

olva

sás,

szöv

eg­

érté

s

Tk. 6

2/5–

7.

– H

elye

s, ig

énye

s nye

lvha

szná

­la

t és h

elye

sírás

Tk. 6

2/7.

36.

A n

ével

őA

hat

ároz

atla

n né

velő

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n.

A h

atár

ozot

t és h

atár

ozat

lan

néve

lő

szer

epén

ek m

egfig

yelte

tése

. Öss

ze­

haso

nlítá

s. A

hat

ároz

atla

n né

velő

felis

mer

ése.

Mon

dato

k át

alak

ítása

, jel

enté

svál

­to

zás m

egfig

yelé

se.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(meg

figye

lés,

össz

ehas

onlít

ás,

lény

egki

emel

és)

Tk. 6

3/8–

9.

Tk. 6

3. o

.It.

16.

tém

aAn

yany

elvi k

omm

unik

áció

–

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

­ér

tés

Tk. 6

3/8.

– A

nye

lvi t

udat

ossá

g fo

kozá

saTk

. 63/

9–10

.

37.

A fő

névr

ől ta

nul­

tak

össz

efog

lalá

sa,

rend

szer

ezés

e

A fő

neve

k fe

lism

erés

e sz

öveg

ben,

cs

opor

tosít

ás je

lent

és sz

erin

t.Kö

znév

és t

ulaj

donn

év fe

lism

eré­

se, a

ráju

k vo

natk

ozó

hely

esírá

si sz

abál

y al

kalm

azás

a.To

ldal

ékos

főne

vek

hely

esírá

sa.

Betű

pótlá

s, m

onda

tok

kieg

észí

tése

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(ren

dsze

rezé

s, cs

opor

tosít

ás)

Tk. 6

4/1.

Tk. 6

4–65

. o.

Agy

. 26.

o.

It. 1

6. té

ma

– A

nye

lvi t

udat

ossá

g fo

kozá

sa,

az a

lkal

maz

ás k

épes

sége

Tk. 6

4/2.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Ér

telm

ező

olva

sás,

szöv

eg­

érté

s

Tk. 6

4/1–

2.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 33 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

34

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

38.

A fő

névr

ől ta

nul­

tak

össz

efog

lalá

sa,

rend

szer

ezés

e

Tanu

lt he

lyes

írási

szab

ályo

k fe

lis­

mer

ése

és a

lkal

maz

ása

fela

datm

eg­

oldá

s, írá

stev

éken

ység

sorá

n.H

ibás

an ír

t sza

vak

felis

mer

ése

és

javí

tása

mon

datb

an, s

zöve

gben

a

szab

ály

felid

ézés

ével

. To

llbam

ondá

s, em

léke

zetb

ől ír

ás.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia

– Ta

nulá

si ké

pess

ég ö

nálló

an é

s cs

opor

tban

.

Tk. 6

6/7.

Tk. 6

6. o

.A

gy: 2

7. o

.It.

16.

tém

aSz

k.A

hat

ékon

y, ön

álló

tanu

lás

– G

ondo

lkod

ási k

épes

sége

k (m

egfig

yelé

s, m

emór

ia)

Tk. 6

6/9.

– Ír

ásru

tin é

s hel

yesír

ásTk

. 66/

8.

39.

Felm

érés

A fő

névr

ől sz

erze

tt ism

eret

ek

felm

érés

e.–

Öná

lló fe

lada

t­, p

robl

é­m

ameg

oldó

és ö

nelle

nőrz

ő ké

pess

ég.

III.

sz. f

elm

éről

apA

főné

v

40.

A fe

lmér

és ja

vítá

saA

felm

érés

ért

ékel

ése.

A h

iány

ok

pótlá

sa, j

avítá

sok

a fe

lada

tok

meg

­ol

dásá

val.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öne

llenő

rző,

hib

afel

ismer

ő,

hiba

javí

tó k

épes

ség,

öni

smer

et

AZ

IGE

41.

Az i

ge fo

galm

a,

jele

ntés

eC

sele

kvés

t jel

entő

sz

avak

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n.A

z ige

jele

ntés

ének

meg

figye

lése

: ki

feje

zhet

csel

ekvé

st, t

örté

nést

.A

csele

kvés

ek b

emut

atás

a, elj

átsz

ása.

Cse

lekv

ést j

elen

tő ig

ék k

eres

ése

szóh

alm

azba

n, sz

öveg

ben.

Öss

zeha

sonl

ítás,

foga

lom

alko

tás.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

nye

lvi t

udat

ossá

g fo

kozá

saTk

. 68/

4.69

/5–6

.Tk

. 67–

68. o

.A

gy. 3

4–35

. o. It.

17.

tém

aSz

k.

Játé

k: T

alál

d ki

az i

gét!

Kis

lapo

kra

felír

t cse

­le

kvés

eket

kel

l egy

­egy

gy

erek

nek

eljá

tsza

ni, a

tö

bbie

k pe

dig

talá

lják

ki, h

ogy

mi v

olt a

lapr

a ír

va.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Logi

kus g

ondo

lkod

ás, ö

ssze

­fü

ggés

ek fe

lfede

zése

Tk. 6

8/4.

;69

/7.

– Ér

telm

ező

olva

sás,

szöv

egér

­té

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 6

8/3.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 34 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

35

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

42.

Az i

ge fo

galm

a,

jele

ntés

eC

sele

kvés

t, tö

rté­

nést

jele

ntő

szav

ak

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n.

Az i

ge je

lent

ésén

ek v

izsg

álat

a: a

z ig

e tö

rtén

ést i

s kife

jezh

et.

A tö

rtén

ést j

elen

tő ig

ék fe

lism

erés

e.Ig

ék te

mat

ikus

gyű

jtése

kér

dése

k,

képe

k al

apjá

n, cs

opor

tosít

ásuk

. Sz

öveg

ek, m

onda

tok

kieg

észí

tése

ig

ékke

l.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g az

info

rmác

iósz

er­

zésb

en, a

fela

datv

égzé

sben

Tk. 7

0/8.

; 10

.;71

/11.

Tk. 6

9–70

. o.

Agy

. 36–

37.

o. It. 1

7. té

ma

Szk.

Kre

atív

szöv

egal

kotá

s 5­

6 m

egad

ott i

géve

l.

– G

ondo

lkod

ási k

épes

sége

k (m

egfig

yelé

s, m

emór

ia)

Tk. 7

2/15

.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Ér

telm

ező

olva

sás,

szöv

egér

­té

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 7

1/13

.

43.

Cse

lekv

ést,

tör­

téné

st, l

étez

ést

jele

ntő

szav

ak

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n.

Az i

ge je

lent

ésén

ek v

izsg

álat

a: a

z ig

e lé

tezé

st is

kife

jezh

et.

Léte

zést

jele

ntő

igék

felis

mer

ése.

Mon

dat­

, szö

vega

lkot

ás ig

ékke

l.A

z ige

mon

datb

eli sz

erep

ének

viz

s­gá

lata.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(em

léke

zet,

foga

lom

alko

tás)

Tk. 7

1/11

.; 73

/16.

Tk. 7

1–73

. o.

Agy

. 38.

o.

It. 1

7. té

ma

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 7

1/12

.; 73

/17–

18.

– Ír

ásru

tin é

s hel

yesír

ásTk

. 72/

14–

15.

44.

Az i

ge ra

gozá

saA

z igé

k fe

lism

erés

e, ra

gozá

sa.

Az e

gyes

és t

öbbe

s szá

m fo

galm

a.

A sz

emél

yrag

foga

lma,

szer

epén

ek

meg

figye

lése

. Egy

szer

ű sz

óele

mzé

­se

k, sz

ótő

és sz

emél

yrag

meg

kere

­sé

se. S

zem

élyr

agok

pót

lása

szav

ak­

ban,

szöv

egbe

n.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g az

info

rmác

iósz

er­

zésb

en, a

fela

datv

égzé

sben

Tk. 7

4/2.

;75

/3.

Tk. 7

4–75

. o.

Agy

. 40.

o.

It. 1

8. té

ma

– A

ver

bális

gon

dolk

odás

fe

jlesz

tése

Tk. 7

4/1–

2.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

nye

lvi t

udat

ossá

g fo

kozá

saTk

. 75/

4.

45.

Az i

ge ra

gozá

saA

csel

ekvő

szám

ának

, sze

mél

yéne

k m

egál

lapí

tása

. A

szem

élye

s név

más

ok h

aszn

álat

a (m

egne

vezé

s nél

kül).

Szöv

eg át

alak

ítása

a cs

elek

vő sz

e­m

élyé

nek

meg

fele

lően

. Ige

rago

zási

gyak

orla

tok.

– G

ondo

lkod

ás (a

naló

giák

fe

lism

erés

e pé

ldák

ala

pján

)Tk

. 77/

8–9.

Tk. 7

6–77

. o.

Agy

. 41.

o.

It. 1

8. té

ma

Hib

avad

ásza

t cso

­po

rtok

ban.

Ki t

alál

tö

bb h

elye

sírás

i hib

át

újsá

gokb

an, k

önyv

ek­

ben,

nyo

mta

tván

yok­

ban,

pla

káto

kon,

egy

éb

felir

atok

on (o

tthon

,

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Ér

telm

ező

olva

sás,

szöv

egér

tés,

repr

oduk

tív sz

öveg

alko

tás

Tk. 7

6/7.

;77

/10.

– Fu

nkci

onál

is ny

elvh

aszn

álat

Tk. 7

7/10

.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 35 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

36

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

46.

Az i

geid

őkA

jele

n id

ejű

igék

Az i

gék

vizs

gála

ta, ö

ssze

haso

nlítá

­sa

szöv

egkö

rnye

zetb

en. I

ndok

lás,

mag

yará

zat.

Mon

dato

k át

alak

ítása

, a cs

elek

vés

idej

ének

meg

válto

ztat

ása.

A je

len

idej

ű ig

ék m

egfig

yelé

se,

szer

epe,

hasz

nála

ta.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

óbel

i kife

jező

képe

sség

(é

rvel

és, m

agya

ráza

t)

Tk. 7

8/1–

2.

Tk. 7

8–79

. o.

Agy

. 43.

o.

It. 1

9. té

ma

Szk.

iskol

ában

, utc

án, k

ira­

katb

an…

).H

ogya

n ke

ll ez

ekez

a

hibá

kat j

avíta

ni? (

Szó­

tárh

aszn

álat

)

Egym

ás sz

öveg

eine

k,

foga

lmaz

ásán

ak át

ala­

kítá

sa (m

ás sz

erep

lő

nevé

ben,

más

időb

en

stb.

)

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 7

8/2.

;79

/1–2

.

– A

nye

lvi t

udat

ossá

g fo

kozá

saTk

. 79/

1–2.

47.

A je

len

idej

ű ig

ékA

jele

n id

ejű

igék

felis

mer

ése,

cso­

port

osítá

sa.

Iger

agoz

ási g

yako

rlato

k.Ro

kon

érte

lmű

és el

lent

étes

jele

nté­

sű je

len

idej

ű ig

ék.

Szók

incs

bőví

tés s

zóm

agya

ráza

ttal.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

ver

bális

gon

dolk

odás

fe

jlesz

tése

Tk. 8

0/6.

Tk. 8

0–81

. o.

It. 1

9. té

ma

Szk.

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

Tk. 8

1/7–

9.

– Sz

öveg

érté

s, sz

óbel

i szö

veg­

alko

tás

Tk. 8

1/8.

48.

A m

últ i

dejű

igék

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n.

Az i

ge m

últ i

dejé

nek

meg

figye

l­te

tése

, igé

k el

emzé

se. H

elye

sírás

i sz

abál

y fo

galm

azás

a a

múl

t idő

je

léhe

z. M

ikor

­t, m

ikor

­tt?

Múl

t ide

jű ig

ék fe

lism

erés

e sz

óhal

­m

azba

n, sz

öveg

ben.

Tol

lbam

ondá

s.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(foga

lom

alko

tás,

álta

láno

sítás

, ös

szef

üggé

sek

felfe

dezé

se)

Tk. 8

3/3.

Tk. 8

2–84

. o.

It. 2

0. té

ma

Tuda

toss

ág, s

zabá

lykö

veté

s a

hely

esírá

sban

Tk. 8

4/5–

6.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

ver

bális

gon

dolk

odás

fe

jlesz

tése

Tk. 8

2/1.

49.

A m

últ i

dejű

igék

Múl

t ide

jű ig

ék fe

lism

erés

e, cs

o­po

rtos

ítása

.H

elys

írási

szab

ály

alka

lmaz

ása.

Ige

rago

zása

múl

t idő

ben.

Jelen

idejű

igék

átal

akítá

sa m

últ

idejű

vé.

Szav

ak, m

onda

tok

kieg

észí

tése

, sz

öveg

alko

tás m

últ i

dejű

igék

kel.

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 8

5/10

.

Tk. 8

5–86

. o.

Agy

. 44.

o.

It. 2

0. té

ma

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió–

A v

erbá

lis g

ondo

lkod

ás

fejle

szté

se

Tk. 8

6/10

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g a

fela

datm

eg­

oldá

sban

, öne

llenő

rzés

ben

Tk. 8

6/12

–13

.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 36 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

37

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

50.

A jö

vő id

ejű

igék

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n.

A jö

vő id

őre

utal

ó sz

öveg

körn

yeze

t m

egfig

yelte

tése

.A

jövő

idő

kife

jezé

séne

k es

zköz

ei,

az ö

ssze

tett

igea

lak

elem

zése

.M

onda

tok

átal

akítá

sa, ö

nálló

szö­

vega

lkot

ás.

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

Tk. 8

7/1–

3.

Tk. 8

7–88

. o.

It. 2

1. té

ma

Agy

. 47.

o.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, m

onda

t­ é

s szö

­ve

galk

otás

Tk. 8

7/2–

3.

– A

ver

bális

gon

dolk

odás

fe

jlesz

tése

Tk. 8

8/5–

6.

51.

A jö

vő id

ejű

igék

A jö

vő id

ejű

igea

lak

felis

mer

ése.

Szav

ak, m

onda

tok

átal

akítá

sa ú

gy,

hogy

jövő

időt

feje

zzen

ek k

i.Pá

ros m

unka

.M

onda

tkie

gész

ítés,

mon

data

lkot

ás.

Fela

datm

egol

dás k

oope

ratív

mun

­ká

ban.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

nye

lvi t

udat

ossá

g fo

kozá

saTk

. 89/

7.

Tk. 8

9–90

. o.

Agy

. 49.

o.

It. 2

1. té

ma

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 8

9/8–

9.

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

–

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g,

egym

ástó

l tan

ulás

, tol

eran

cia

Tk. 9

0/10

.; 12

.

52.

Az i

gék

hely

esírá

sa

Az ­

ít, ­u

l, ­ü

l vég

ű ig

ék

Péld

ák, a

naló

giák

ala

pján

has

onló

­sá

g, sz

abál

y fe

lfede

zése

. (­ít

, ­ul

, ­ül

vé

gű ig

ék)

Igék

gyű

jtése

felis

mer

t sza

bály

ok­

hoz.

Igék

átal

akítá

sa, m

onda

tok

kieg

észít

ése.

Válo

gató

más

olás

, lát

ó­ha

lló to

llba­

mon

dás.

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

, sza

bály

­kö

veté

sTk

. 91/

2.

Tk. 9

1–92

. o.

Agy

. 42.

o.

It. 2

2. té

ma

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s–

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

dás­

ban,

öne

llenő

rzés

ben

Tk. 9

1/3.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió–

Szöv

egér

tés,

mon

data

lkot

ásTk

. 92/

2–5.

53.

Gya

koro

ljuk

az

igék

hel

yesír

ását

!H

elye

sírás

i pro

blém

ák m

egfig

yelé

­se

, ele

mzé

se, s

zabá

lyok

felid

ézés

e.H

elye

sírás

i gya

korla

tok:

más

olás

, lá

tó­h

alló

tollb

amon

dás,

mon

dato

k ki

egés

zíté

se, i

gék

átal

akítá

sa.

Öne

llenő

rzés

, jav

ítás.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s–

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

emlé

keze

t, an

alóg

iák

felis

m.)

Tk. 9

3/1–

2.

Tk. 9

3–94

. o.

Agy

. 46.

o.

Szk.

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

, sza

bály

­kö

veté

sTk

. 93/

2–3.

– Ö

nálló

ság

a fe

lada

tmeg

ol dá

s­ba

n, ö

nelle

nőrz

ésbe

nTk

. 94/

4–5.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 37 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

38

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

54.

Az i

gekö

tős i

geFo

galo

mal

kotá

s nye

lvi t

apas

ztal

at,

meg

figye

lés a

lapj

án.

Az i

gekö

tők

jele

ntés

mód

osító

sz

erep

e. A

legg

yako

ribb

igek

ötők

meg

isme­

rése

.Ig

eköt

ők k

apcs

olás

a ig

ékhe

z, a

meg

válto

zott

csel

ekvé

sek

bem

uta­

tása

(kilé

p, b

elép

, fel

lép,

rálé

p…).

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

ver

bális

gon

dolk

odás

fe

jlesz

tése

Tk. 9

6/3.

Tk. 9

5–96

. o.

Agy

. 50.

o.

Játé

kos v

erse

ny: o

lyan

ig

ék g

yűjté

se, a

mel

yek­

hez a

legt

öbb

igek

ötő

kapc

solh

ató.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

össz

ehas

onlít

ás, f

ogal

omal

kotá

s)

Tk. 9

5/1–

2.;

96/5

.

– Ér

telm

ező

olva

sás

Tk. 9

5/2.

55.

Az i

gekö

tő k

özve

t­le

nül a

z ige

előt

t áll

Az i

gekö

tős i

gék

felis

mer

ése

és

hely

esírá

sa sz

öveg

ben.

Igek

ötő

és ig

e ös

szek

apcs

olás

a, a

je

lent

éskü

lönb

ség

érte

lmez

ése.

He­

lyes

írási

szab

ály

meg

foga

lmaz

ása.

Igek

ötők

pót

lása

szöv

egbe

n.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

­dá

sban

, öne

llenő

rzés

ben

Tk. 9

8/6.

Tk. 9

7–98

. o.

Agy

. 49/

39.

It. 2

3. té

ma

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

, sza

bály

­kö

veté

sTk

. 97/

2–3.

– Ér

telm

ező

olva

sás,

szöv

egal

­ko

tás

Tk. 9

7/1.

;98

/5.

56.

Az i

gekö

tő a

z ige

ut

án á

llKü

löní

rt ig

eköt

ős ig

eala

k m

egfig

ye­

lése

, ele

mzé

se, h

elye

sírás

i sza

bály

m

egfo

galm

azás

a.Kü

löní

rt ig

eköt

ős ig

eala

kok

előá

llí­

tása

, fel

ismer

ése.

Szab

ály

alka

lmaz

ása

péld

ák, a

naló

­gi

ák a

lapj

án.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

emlék

ezet

, ana

lógi

ák fe

lism

erés

e)

Tk. 9

9/1–

2.

Tk. 9

9–10

0. o

.It.

24.

tém

aA

gy. 5

2/44

.–

Írás

rutin

, hel

yesír

ás, s

zabá

ly­

köve

tés

Tk. 9

9/3.

;10

0/5.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, m

onda

talk

otás

Tk. 1

00/5

–6.

57.

Az i

gekö

tő é

s az

ige

közö

tt m

ás sz

ó ál

l

A h

árom

szób

ól á

lló ig

eköt

ős

igea

lak

meg

figye

lése

, ele

mzé

se,

szab

álya

lkot

ás.

Igea

lako

k el

őállí

tása

köz

beék

elés

­se

l.H

elye

sírás

i gya

korla

tok

sorá

n sz

abál

ytud

atos

ítás,

önel

lenő

rzés

, hi

baja

vítá

s.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

­dá

sban

, öne

llenő

rzés

ben

Tk. 1

02/5

–6.

Tk. 1

01–

102.

o.

It. 2

5. té

ma

Agy

. 51–

52.

o.

– G

ondo

lkod

ás (m

egfig

yelés

, em

lékez

et, a

naló

giák

felis

mer

ése)

Tk. 1

01/1

–2.

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

, sza

bály

­kö

veté

sTk

. 102

/4.;

101/

3.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 38 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

39

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

54.

Az i

gekö

tős i

geFo

galo

mal

kotá

s nye

lvi t

apas

ztal

at,

meg

figye

lés a

lapj

án.

Az i

gekö

tők

jele

ntés

mód

osító

sz

erep

e. A

legg

yako

ribb

igek

ötők

meg

isme­

rése

.Ig

eköt

ők k

apcs

olás

a ig

ékhe

z, a

meg

válto

zott

csel

ekvé

sek

bem

uta­

tása

(kilé

p, b

elép

, fel

lép,

rálé

p…).

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

ver

bális

gon

dolk

odás

fe

jlesz

tése

Tk. 9

6/3.

Tk. 9

5–96

. o.

Agy

. 50.

o.

Játé

kos v

erse

ny: o

lyan

ig

ék g

yűjté

se, a

mel

yek­

hez a

legt

öbb

igek

ötő

kapc

solh

ató.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

össz

ehas

onlít

ás, f

ogal

omal

kotá

s)

Tk. 9

5/1–

2.;

96/5

.

– Ér

telm

ező

olva

sás

Tk. 9

5/2.

55.

Az i

gekö

tő k

özve

t­le

nül a

z ige

előt

t áll

Az i

gekö

tős i

gék

felis

mer

ése

és

hely

esírá

sa sz

öveg

ben.

Igek

ötő

és ig

e ös

szek

apcs

olás

a, a

je

lent

éskü

lönb

ség

érte

lmez

ése.

He­

lyes

írási

szab

ály

meg

foga

lmaz

ása.

Igek

ötők

pót

lása

szöv

egbe

n.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

­dá

sban

, öne

llenő

rzés

ben

Tk. 9

8/6.

Tk. 9

7–98

. o.

Agy

. 49/

39.

It. 2

3. té

ma

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

, sza

bály

­kö

veté

sTk

. 97/

2–3.

– Ér

telm

ező

olva

sás,

szöv

egal

­ko

tás

Tk. 9

7/1.

;98

/5.

56.

Az i

gekö

tő a

z ige

ut

án á

llKü

löní

rt ig

eköt

ős ig

eala

k m

egfig

ye­

lése

, ele

mzé

se, h

elye

sírás

i sza

bály

m

egfo

galm

azás

a.Kü

löní

rt ig

eköt

ős ig

eala

kok

előá

llí­

tása

, fel

ismer

ése.

Szab

ály

alka

lmaz

ása

péld

ák, a

naló

­gi

ák a

lapj

án.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

emlék

ezet

, ana

lógi

ák fe

lism

erés

e)

Tk. 9

9/1–

2.

Tk. 9

9–10

0. o

.It.

24.

tém

aA

gy. 5

2/44

.–

Írás

rutin

, hel

yesír

ás, s

zabá

ly­

köve

tés

Tk. 9

9/3.

;10

0/5.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, m

onda

talk

otás

Tk. 1

00/5

–6.

57.

Az i

gekö

tő é

s az

ige

közö

tt m

ás sz

ó ál

l

A h

árom

szób

ól á

lló ig

eköt

ős

igea

lak

meg

figye

lése

, ele

mzé

se,

szab

álya

lkot

ás.

Igea

lako

k el

őállí

tása

köz

beék

elés

­se

l.H

elye

sírás

i gya

korla

tok

sorá

n sz

abál

ytud

atos

ítás,

önel

lenő

rzés

, hi

baja

vítá

s.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

­dá

sban

, öne

llenő

rzés

ben

Tk. 1

02/5

–6.

Tk. 1

01–

102.

o.

It. 2

5. té

ma

Agy

. 51–

52.

o.

– G

ondo

lkod

ás (m

egfig

yelés

, em

lékez

et, a

naló

giák

felis

mer

ése)

Tk. 1

01/1

–2.

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

, sza

bály

­kö

veté

sTk

. 102

/4.;

101/

3.

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

58.

Gya

koro

ljunk

!A

z ige

kötő

kről

tanu

ltak

gyak

orlá

sa,

kom

plex

alk

alm

azás

a.Fe

lism

erés

, cso

port

osítá

s, ki

egés

zí­

tés.

Az i

gekö

tős i

gék

elvá

lasz

tásá

nak

szab

álya

.N

yelv

hely

essé

g.

Mon

dato

k ki

egés

zíté

se p

áros

mun

­ká

val.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia F

elad

at­ é

s pr

oblé

mam

egol

dó k

épes

ség,

eg

yüttm

űköd

és

Tk. 1

03/3

.

Tk. 1

03–

104.

o.

Agy

. 53.

o.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– K

reat

ív a

nyan

yelv

i gon

dol­

kodá

s

Tk. 1

04/4

–5.

– N

yelv

hasz

nála

t, he

lyes

írás

Tk. 1

04/6

.

59.

Mit

tuds

z már

az

igér

ől?

Az i

gérő

l tan

ulta

k ös

szef

ogla

lása

, re

ndsz

erez

ése

A ta

nulta

k fe

lidéz

ése,

alka

lmaz

ása,

ig

ék el

emzé

se m

egad

ott s

zem

pon­

tok

szer

int.

A

z ige

hel

yesír

ásár

ól ta

nulta

k al

kalm

azás

a a

gyak

orla

tban

. Igé

k cs

opor

tosít

ása,

átal

akítá

sa, k

iegé

­sz

ítése

. M

onda

t­ é

s szö

vega

lkot

ás.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

emlék

ezet

, ana

lógi

ák fe

lism

erés

e)

Tk. 1

07/6

.;10

5/1.

Tk.1

05–

107.

o.

It. 2

6. té

ma

Játé

kos c

sopo

rtve

rsen

y:ly

vag

y j b

etűt

tart

al­

maz

ó ig

ék g

yűjté

se

csop

orto

sítva

, tab

ló

kész

ítése

, kiá

llítá

sa a

ta

nter

embe

n.

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

, sza

bály

­kö

veté

sTk

. 105

/1. c

); 10

7/7.

– Ö

nálló

ság

a fe

lada

tmeg

ol­

dásb

an ö

nelle

nőrz

ésbe

nTk

. 106

/3–4

.

60.

Felm

érés

Az i

gérő

l sze

rzet

t ism

eret

ek fe

lmé­

rése

– Ö

nálló

fela

dat­

, pro

blém

a­m

eg ol

dó é

s öne

llenő

rző

képe

sség

.

IV. s

z. fe

lmér

őlap

Az i

ge

61.

A fe

lmér

és é

rték

e­lé

se, j

avítá

saEg

yéni

­ és t

ípus

hibá

k.

A h

iány

ok p

ótlá

sa, j

avítá

sa.

– Ö

nelle

nőrz

ő, h

ibaf

elism

erő,

hi

baja

vító

kép

essé

g, ö

nism

eret

A M

ELLÉ

KN

ÉV

62.

A m

ellé

knév

foga

l­m

a, je

lent

ése

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

, m

egfig

yelé

s ala

pján

. A

mell

ékne

vek

szer

epén

ek m

egfig

ye­

lése b

eszé

dünk

ben

és ír

ásun

kban

.M

ellé

knev

ek je

lent

ése,

felis

mer

ése

szóc

sopo

rtok

ban,

mon

dato

kban

és

szöv

egbe

n.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

ó­ és

írás

beli

nyel

vhas

znál

atTk

. 108

/2.;

109/

4.Tk

. 109

–11

0. o

.A

gy. 5

4. o

.It.

27.

tém

a

Tula

jdon

ságo

k gy

űjté

se

álla

tokr

ól,

növé

nyek

­rő

l, hí

res e

mbe

rekr

ől.

egyé

nile

g va

gy cs

opor

t­m

unká

ban.

– Ér

telm

ező

olva

sás,

szöv

egal

­ko

tás

Tk. 1

09/3

.; 5.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

elem

zés,

foga

lom

alko

tás)

Tk. 1

08/1

.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 39 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

40

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

63.

A m

ellé

knév

foga

l­m

a, je

lent

ése

A m

ellé

knev

ek h

elye

s has

znál

ata,

sz

ókin

csfe

jlesz

tés,

árny

alt k

ifeje

zés­

mód

. M

onda

tok,

szöv

egek

kie

gész

ítése

m

ellé

knev

ekke

l.Te

mat

ikus

szóg

yűjté

sek

párb

an,

csop

ortb

an.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

ver

bális

gon

dolk

odás

, a

hely

esírá

s fej

lesz

tése

Tk. 1

10/6

–7.

Tk. 1

11. o

.A

gy. 5

5–56

. o.

It. 2

7. té

ma

Fela

dván

yok

kész

ítése

eg

ymás

nak

a gy

űjtö

tt tu

lajd

onsá

gok

fel­

hasz

nálá

sáva

l.Es

ztét

ikai

-műv

észe

ti tu

dato

sság

és

kife

jező

képe

sség

–

Hel

yes n

yelv

hasz

nála

t

Tk. 1

11/9

–10

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

­dá

sban

, öne

llenő

rzés

ben

Tk. 1

11/8

.;11

1/12

.

64.

A m

ellé

knév

foko

­zá

saA

tulaj

dons

ágok

mér

téké

nek

össz

e­ha

sonl

ítása

, kife

jezé

si leh

etős

ége.

A fo

kozo

tt m

ellék

neve

k sz

erep

e, fe

lism

erés

e. A

foko

zás j

elei.

A fo

kozo

tt m

ellék

ne­

vek

hely

es h

aszn

álat

a és í

rása

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

elem

zés,

össz

ehas

onlít

ás)

Tk. 1

12/1

–2.

Tk. 1

12–

113.

o.

Agy

. 57.

o.

It. 2

8. té

ma

– A

verb

ális g

ondo

lkod

ás fe

jl.Tk

. 112

/3.

– Ö

nálló

ság

a fe

lada

tmeg

ol­

dásb

an, ö

nelle

nőrz

ésbe

nTk

. 113

/4.

65.

A m

ellé

knév

foko

­zá

saM

ellék

neve

k fo

kozá

sa, a

szót

ő vá

lto­

zásá

nak

meg

figye

lése.

Hely

esírá

si gy

akor

latok

: m

onda

tkie

gész

ítés,

szóe

lemzé

s, elv

álas

ztás

.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– H

elye

s nye

lvha

szná

lat

Tk. 1

14/8

.

Tk. 1

14. o

.A

gy. 5

8. o

.It.

28.

tém

a–

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

al­

kotá

sTk

. 114

/10.

;11

3/5.

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

Tk. 1

14/7

–9.

66.

A m

ellé

knev

ek

hely

esírá

saSz

abál

yalk

otás

nye

lvi t

apas

ztal

at,

meg

figye

lés a

lapj

án.

Ó, ő

, ú, ű

vég

ű m

ellé

knev

ek. K

ö­ve

tkez

teté

s, ál

talá

nosít

ás, i

ndok

lás.

Szav

ak, m

onda

tok

kieg

észí

tése

.Ly

­j a

mel

lékn

evek

ben.

– K

reat

ív a

nyan

yelv

i gon

dolk

o­dá

s, ny

elvh

aszn

álat

Tk. 1

15/3

.; 11

6/4.

Tk. 1

15–

116.

o.

Agy

. 60.

o.

It. 2

9. té

ma

– Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

Tk. 1

15/2

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

­dá

sban

, öne

llenő

rzés

ben

Tk. 1

16/4

–8.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 40 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

41

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

67.

Gya

koro

ljunk

!A

mel

lékn

evek

felis

mer

ésén

ek,

hasz

nála

tána

k és

hel

yesír

ásán

ak

gyak

orlá

sa.

Szóa

lkot

ások

, kie

gész

ítése

k, n

yelv

i já

téko

k, re

jtvén

yek.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia

– Ö

nálló

ság

a fe

lada

tmeg

ol­

dásb

an, ö

nelle

nőrz

ésbe

n

Tk. 1

17/ 2

.

Tk. 1

17–

118.

o.

Agy

. 59.

o.

It. 2

9. té

ma

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

toss

ág

és k

ifeje

zőké

pess

ég

– K

reat

ív a

nyan

yelv

i gon

dolk

o­dá

s, ny

elvh

aszn

álat

Tk. 1

18/6

–7.

68.

Mit

tuds

z már

a

mel

lékn

évrő

l?A

tanu

ltak

rend

szer

ezés

e, ös

szef

og­

lalá

sa. A

mel

lékn

év h

elye

sírás

áról

ta

nulta

k al

kalm

azás

a a

gyak

orla

t­ba

n.

A m

ellé

knév

stílu

sélé

nkítő

hat

ása.

Roko

n ér

telm

ű, el

lent

étes

jele

ntés

ű m

ellé

knev

ek g

yűjté

se.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió–

Kre

atív

any

anye

lvi g

ondo

lko­

dás,

hely

esírá

s

Tk. 1

19/2

.;12

0/4.

Tk. 1

19–

120.

o.

Agy

. 61–

62.

o. It. 3

0. té

ma

Eszt

étik

ai-m

űvés

zeti

tuda

toss

ág

és k

ifeje

zőké

pess

ég

– Sz

ó­ é

s írá

sbel

i nye

lvha

szná

­la

t, st

ílus f

ejle

szté

se

Tk. 1

20/6

.

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

–

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g,

egym

ástó

l tan

ulás

, tol

eran

cia

Tk. 1

20/4

.

69.

Felm

érés

A m

ellé

knév

ről s

zerz

ett i

smer

etek

fe

lmér

ése.

– Ö

nálló

fela

dat­

, pro

blé­

mam

egol

dó é

s öne

llenő

rző

képe

sség

V. sz

. fel

mér

őlap

A m

ellé

knév

70.

A fe

lmér

és ja

vítá

saEg

yéni

­ és t

ípus

hibá

k. A

hiá

nyok

pó

tlása

, jav

ításo

k a f

elad

atok

meg

­ol

dásá

val.

– Ö

nelle

nőrz

ő, h

ibaf

elism

erő,

hi

baja

vító

kép

essé

g, ö

nism

eret

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 41 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

42

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

TAn

Év v

ÉgI I

SmÉT

lÉS

71.

Tané

v vé

gi is

mét

lés

A ta

nult

ismer

etek

és h

elye

sírás

i tu

dniv

alók

kom

plex

mód

on v

aló

alka

lmaz

ása.

A

szóf

ajok

felis

mer

ése

és é

rtel

­m

ezés

e, cs

opor

tosít

ása

a ta

nult

szem

pont

ok sz

erin

t köz

nyel

vi é

s iro

dalm

i szö

vege

kben

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s Ír

ásru

tin, h

elye

sírás

Tk. 1

22/4

.

Tk. 1

21–

122.

o.

Agy

. 63–

66.

o.

Játé

kos a

nyan

yelv

i fe

jtörő

k, re

jtvén

yek

meg

oldá

sa, f

elad

vány

ok

kész

ítése

egy

más

nak.

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés, e

m­

lékez

et, f

elidé

zés,

alka

lmaz

ás)

Tk. 1

21/1

–3.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia

– Ö

nálló

ság

a fe

lada

tmeg

ol­

dásb

an, ö

nelle

nőrz

ésbe

n

Tk. 1

22/5

–6.

72.

Tané

v vé

gi is

mét

lés

Hiá

nyos

szöv

egek

kie

gész

ítése

a

meg

fele

lő sz

ófaj

ú sz

avak

kal,

szó­

alak

okka

l. Sz

ókap

csol

atok

, mon

dato

k, sz

öve­

gek

szer

kesz

tése

a ta

nult

szóf

ajok

ny

elvt

ani é

s hel

yesí

rási

ism

eret

ei­

nek

alka

lmaz

ásáv

al.

A sz

ófaj

ok re

ndsz

erez

ő át

teki

n­té

se.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

ó­ é

s írá

sbel

i nye

lvha

szná

­la

t, st

ílus,

hely

esírá

s

Tk. 1

23/8

.;12

5/11

.

Tk. 1

23–

125.

o.

Agy

. 67–

69. o

.

– Sz

öveg

érté

s, m

onda

talk

otás

Tk. 1

25/1

1.

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

–

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g,

egym

ástó

l tan

ulás

, tol

eran

cia

Tk. 1

24/1

0.

73.

Tané

v vé

gi fe

lmé­

rés

A 3

. osz

tály

ban

tanu

ltak

alka

lma­

zása

.–

Öná

lló fe

lada

t­, p

robl

é­m

ameg

oldó

és ö

nelle

nőrz

ő ké

pess

ég.

IV. s

z. fe

lmér

őlap

Az i

ge

74.

Javí

tás

Egyé

ni­ é

s típ

ushi

bák.

A

hiá

nyok

pót

lása

, jav

ításo

k a

fel­

adat

ok m

egol

dásá

val.

– Ö

nelle

nőrz

ő, h

ibaf

elism

erő,

hi

baja

vító

kép

essé

g, ö

nism

eret

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 42 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

43

módszertAni jAvAslAtoK A 3. évfolyAmos nyelvtAn és helyesírás tAnKönyv hAsználAtához

A harmadik évfolyamos tananyag zömét az elemi szófaji ismeretek tanítása, alkalmazása adja, de fontos szerepet kap a nyelvhasználat, a kommunikációs és helyesírási képesség fejlesztése is. Ezek a kompetencia­fejlesztési lehető­ségek a tankönyv feladataiban komplex módon vannak jelen.

A szófajok tanításának felépítése követi a kisgyermek beszédfejlődésének menetét, így elsőként a főnévvel, azt követően az igével foglalkozunk, majd a melléknévvel zárjuk ezt a témakört.

I. Év eleji ismétlés

A funkcionális szemléletű nyelvtantanításnak megfelelően most a szövegből indulva jutunk el a mondatokhoz, a mondaton belül a szavakhoz és a szavakat építő hangokhoz, betűkhöz.

Célunk, hogy felelevenítsük a továbbhaladáshoz szükséges nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismereteket (mondat, szó, szótő, toldalék, szótagolás, elválasztás, hangok/betűk).

II. A mondatfajták

A kerettanterv a mondatfajták tanítását két egységre osztja. A kijelentő és a kérdő mondatot a második osztályban, a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatokat a harmadik osztályban tárgyalja. Válaszható tananyagként mi a másodikos tankönyvben szerepeltettük ugyan a felkiáltó jeles mondatokat, de a harmadikos tankönyvben új tan­anyagként ismét foglalkozunk ezzel a témával.

Első lépésként részletesen ismételjük át a kijelentő és a kérdő mondatról tanultakat. Az ismétlés során töreked­jünk arra, hogy összefüggő mondatokat alkossanak a gyerekek. Ne maradjon el a különböző mondatfajták helyes hanglejtéssel történő felolvastatása, a rövid párbeszédeket pedig el is játszhatják tanulóink.

A felkiáltó mondat tanítása igen nagy körültekintést igényel. Ennél a mondatfajtánál az érzelmi töltést kell hang­súlyozni, mert nem biztos, hogy a formai jegyek mindig eligazítják a gyereket. Gyakoroltassuk a különböző érzel­mek kifejezésének lehetőségét és változatait, mert ez segíti majd később a felismerést. Fejezzük ki mondatokkal örömünket, ijedtségünket, fájdalmunkat stb. megadott témában. Pl.: Hogyan örülsz, mit mondasz örömödben, ha ötöst kapsz? Hogyan fejezed ki fájdalmadat fogfájás, sérülés esetében? Stb.

Különösen fontos a helyes hangsúlyozást, hanglejtést gyakorolni, megfigyelni, mert szóban gyakran ez dönti el a mondat fajtáját.Pl.: Süt a nap. (közölve) (kijelentő mondat) Süt a nap! (lelkesedéssel) (felkiáltó mondat) Hű, de süt a nap! (felkiáltó mondat) Fáj a fejem. (megállapítás) (kijelentő mondat) Fáj a fejem! (kétségbeesve) (felkiáltó mondat) Jaj, de fáj a fejem! (felkiáltó mondat)

Óhajtó mondatnak azt a mondatfajtát tekintjük, amely a beszélő vágyát, óhaját fejezik ki. Ezek leggyakrabban a bár és bárcsak óhajtó szókkal kezdődnek, de ide sorolhatjuk az „Ó” és a „De” kezdetű mondatokat is.

Néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni, hogy a közölt tartalom és az egyes mondatfajták között milyen összefüggések lehetnek.Szeretnék egy új biciklit. – közlöm valakivel (kijelentő mondat)Jaj, de szeretnék egy új biciklit! – ugyanazt a tartalmat közlöm, de érzelmi töltéssel (felkiáltó mondat)Bárcsak kapnék egy új biciklit! – vágyat tartalmaz (óhajtó mondat)

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 43 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

44

A felkiáltó mondat lényege, hogy a közölt tartalomnak érzelmi töltése van, s a közölt tartalom kijelentés, közlés, megállapítás vagy óhaj egyaránt lehet. Így óhajtó mondatnak azt a mondatot tekinthetjük leginkább, amelyik kü­lönösebb érzelmi megnyilvánulás nélkül fejezi ki a vágyat, óhajt. (Bár én is mehetnék a színházba! Bárcsak ötös lenne a helyesírásom!)

A felszólító mondat tartalmilag jól elhatárolható a többi mondatfajtától, hiszen határozott kérést, utasítást, paran­csot vagy éppen tiltást tartalmaz. Érdemes megfigyeltetni és gyakoroltatni a beszédhelyzetnek megfelelő felszólító mondat használatát. Tanuljanak meg udvariasan kérni, barátságos hangnemben utasítani, felszólítani!

A felszólító mondat helyesírási szempontból nehezebb az eddigi mondatfajtáknál, hiszen gyakran előfordul ben­ne olyan felszólítást kifejező szó (felszólító módú ige), amely kiejtéstől eltérő hangkapcsolatot tartalmaz. Ezek önál­ló helyes leírása nem várható még el a harmadikos kisdiákoktól, így az írásmunka során fontos a közös megfigyelés, elemzés, majd a javítás.

A mondatfajták gyakorlása során végeztessünk gyakran átalakításokat, mert ezzel figyeltethetjük meg legjobban az egyes mondatfajták közötti különbségeket. Gyakoroljuk rendszeresen a mondatok felolvasása, hangoztatása során a beszélő szándékának megfelelő hangsúlyozást, hanglejtést.Pl.: Kaptam egy aranyos kiskutyát. Megtanultam úszni. (kijelentő mondat) Milyen kiskutyát kaptam? Tudok-e úszni? (kérdő mondat) Hurrá, kaptam egy kiskutyát! Tudok úszni! (felkiáltó mondat) Bárcsak kapnék egy kiskutyát! Bár tudnék úszni! (óhajtó mondat) Vegyetek nekem egy kiskutyát! Tanulj meg úszni! (felszólító mondat)

III. A szavak – a szófajok

A szófajok tanítása előtt röviden áttekintjük a szavakkal kapcsolatos ismereteket és tapasztalatokat, s itt tartottuk indokoltnak a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak fogalmának kialakítását, hiszen ez a téma a másodi­kos tananyagból kimaradt. A szófajokhoz kapcsolódóan viszont szükség lesz ezekre az ismeretekre.

A szófaj fogalmának kialakítását, a szavak jelentésük szerinti csoportosításával kezdjük. A szavak egy részével megnevezzük a körülöttünk lévő tárgyakat, élőlényeket, dolgokat (tábla, virág, fiú, kutya, rend...). Kifejezhetjük cselekvéseinket, illetve azt, hogy valakivel vagy valamivel mi történik (ír, olvas, ázik...). Más szavaink az élőlények, tárgyak tulajdonságait mutatják meg (szőke, piros, szorgalmas...).

A szófajok fogalmának meghatározása, kialakítása során törekedjünk arra, hogy a gyerekek lehetőleg kérdőszó nélkül határozzák meg a szófajt. Pl.: a főnév élőlények, élettelen tárgyak, dolgok neve, és nem a ki? mi? kérdésre válaszoló szó. (Ez utóbbi egyébként is csak a toldalék nélküli főnevekre lenne igaz.) Az ige esetében is fontosabb a cselekvés vagy történés ténye, mint a mit csinál? kérdésnek való megfelelés.

A szó szófaját és jelentését a mondatbeli szerepe határozza meg, ezért fontos, hogy szövegkörnyezetben vizs­gáljuk a szavakat. Ezt a szerepet egy kép is betöltheti, hiszen arról mesélni lehet, miközben mondatokat, szöveget alkotunk, így a képről történő szógyűjtés hatékony eszköze a szavak szófajok szerinti csoportosításának. Az ismert olvasmányok is alkalmasak a különböző szempontok szerinti szógyűjtésre, mivel azok tartalma már ismerős, így a gyerek a nyelvtani tényekre koncentrálhat. Ismeretlen szöveget lehetőleg ne elemeztessünk a magyar nyelv órákon.

Ügyeljünk arra – különösen a kezdeti időszakban – , hogy a nyelvi anyag tiszta, egyértelmű legyen, ne zavarjuk az új fogalmak kialakítását más jellegű nyelvtani problémák jelenlétével.

A szófajok megismerése, tanulása során az alkalmazható tudás megszerzésére törekedjünk. A tanulók tudását ne a definíciók szó szerinti felmondatásával ellenőrizzük, hanem azok sokoldalú alkalmazását kérjük számon, ma­gabiztosan ismerjék fel, különböztessék meg a szófajokat változatos szövegkörnyezetben. Ehhez adunk lehetőséget témazáró felméréseinkkel.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 44 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

45

A főnévA szófajok közül először a főnévvel ismertetjük meg a tanulókat, s lényeges, hogy szövegben figyeltessük meg az élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neveit.

Jó, ha a kezdeti időszakban lehetőleg toldalék nélküli főneveket vizsgálunk, de rövidesen tapasztalniuk kell tanu­lóinknak, hogy a főnév a mondatban gyakran toldalékos alakban fordul elő, s ezt is föl kell ismerniük.

A főnév fajtái: A köznév és a tulajdonnévKellő gyakorlás után, ha a gyerekek már elég biztosan felismerik a főnevet, megkezdhetjük a köznév és tulajdonnév fogalmának kialakulását. Célunk, hogy tanulóink felismerjék, megkülönböztessék a köznevet és a tulajdonnevet. Szerencsére ezek a nyelvtani fogalmak elég „beszédesek”, így a felismerés viszonylag könnyen megy, inkább a tulaj­donnevek helyesírása okozhat nehézséget.

A tulajdonnevek fajtáit a kerettantervnek megfelelően negyedik osztályban tárgyaljuk részletesebben. Így a har­madik osztályban csak a fogalom és az alapvető helyesírási szabály (a köznevet kis, a tulajdonnevet nagy kezdőbe­tűvel írjuk) ismeretét várhatjuk el tanulóinktól.

A főnév toldalékaiElőször a főnév többes számát tanítjuk, amely viszonyfogalom, mert az egyes szám a többes számhoz viszonyítva körvonalazható absztrakt fogalomként. Az egyes számú főnév kapcsán felismertethetjük a zérus toldalék (morfé­ma) szerepét a nyelvi rendszerben, és bevezethetjük ezt az elnevezést.

A gyerekek tapasztalataik alapján önállóan meg tudják fogalmazni, hogy az egyes számú főnévnek nincs jele, a többes számú főnév jele a ­k. Fontos azt is megfigyeltetni, hogy a főnév a többes szám jele után kaphat más tolda­lékot is.

A többes szám jele önmagában nem okoz helyesírási problémát, de az igen, ha a szótő megváltozik a többes szám jele előtt. Gyakori a szótő magánhangzójának megrövidülése (út – utak, híd – hidak, tűz – tüzek stb.), a hang­zókiesés (bokor – bokrok, csokor – csokrok, sátor – sátrak stb.), s találkozhatunk összetettebb esetekkel is, amikor a magánhangzó rövidül, és a szótő is változik (ló – lovak, kő – kövek stb.). Érdemes azt is megfigyeltetni, amikor a magánhangzó nem rövidül meg a többes szám hatására (szín – színek, gyík – gyíkok, csík – csíkok stb.). Az előbbi esetek rendszeres, szisztematikus gyakorlása nagyon fontos.

A többes számú főnevek megfigyelése, gyakorlása során érdemes a kötőhang szerepére is felhívni a tanulók figyelmét. Ezzel a nyelvtani jelenséggel még gyakran találkoznak a gyerekek, s előfordul, hogy nem tudnak mit kezdeni vele. Figyeltessük meg, mikor van szükség kötőhangra, ha kötőhang nélkül kapcsolnánk a toldalékot a szótőhöz, hogyan hangzana. Megállapíthatjuk, a magyar nyelv nem szereti a mássalhangzó torlódást. Pl.: ajtó|k, rózsá|k, autó|k, (nincs kötőhang) gyerek|e|k, virág|o|k, füzet|e|k, nap|o|k (van kötőhang).

A leggyakoribb, már második osztályban is megismert toldalékokat most, mint a főnév ragjait tanulmányozzuk. A főnevekkel a szövegben, mondatban legtöbbször ragozott alakjukban találkozunk. A leggyakrabban előforduló főnévragok: ­t, ­ból, ­ből, ­ról, ­ről, ­tól, ­től, ­ban, ­ben, ­ba, ­be, ­val, vel. Helyesírási szempontból négy csoportra osztva foglalkozunk a fenti ragokkal, mivel mindegyik más­más nyelvtani problémát jelent.

• A ­t rag rövid.• A ­ból, ­ből, ­tól ­től, ­ról, ­ről ragokban hosszú a magánhangzó.• A ­ban, ­ben, ­ba, ­be rag elsősorban nem a helyesírás, hanem a nyelvhelyesség, nyelvhasználat szempontjából

kiemelt fontosságú.• A ­val, ­vel, ­vá, ­vé rag v­je mássalhangzóra végződő szó esetében hasonul. A kerettanterv szerint ezzel a

témával a negyedik osztályban foglalkozunk.A szótő és toldalék kapcsolódási szabályainál a szóelemzés elvét alkalmazzuk, s következetesen alkalmaztassuk

a tanulókkal is.

A névelőA névelő a kerettanterv szerint a negyedik osztály tananyaga, de úgy gondoltuk, hogy választható tananyagként a harmadikos tankönyvben is szerepeltetjük.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 45 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

46

A névelő az egyszerűbb nyelvtani fogalmak közé tartozik. Néhány feladat megoldása után a tanulók megfogal­mazzák és magyarázatát adják az elnevezésnek is.

A névelőt a gyerekek többnyire ösztönösen jól használják, ezért az ismeretszerzést és alkalmazást komplex mó­don össze lehet kapcsolni a gyakorlással. Figyeltessük meg a névelő szerepét, s fogalmazzuk meg a használatával kapcsolatos nyelvhelyességi szabályt. Gyakoroljuk a határozatlan névelő helyes hangsúlyozását, mivel felismerése okozhat némi gondot, hiszen összetéveszthető az egy számnévvel.

A főnév tárgyalása és az ismétlés során is folyamatosan gyakoroltassuk a főnevek helyesírását, figyeljünk a he­lyesírási problémát okozó jelenségekre:

• ó, ő a főnevekben és a főnevek végén;• ú, ű a főnevekben és a főnevek végén, különös tekintettel a kivételekre;• hosszú egyjegyű és kétjegyű mássalhangzó a főnevekben;• j és ly a főnevekben.

Ajánlatos a második osztályban használt szóanyagot feleleveníteni, esetleg kiegészíteni, aktualizálni.A 127. oldalon található összefoglaló táblázat tömören, lényegre törően tartalmazza a tudnivalókat a főnévről.

Érdemes a későbbiek folyamán is idelapozni, felidézni, szinten tartani a tanultakat.

Az igeAz élőlényekhez, élettelen tárgyakhoz, dolgokhoz szorosan kapcsolódik valamilyen cselekvés, történés vagy egy­általán a létezés. Ezért a főnevek után az igék tárgyalását kezdjük. Ezzel követjük a kisgyermek beszédfejlődésének folyamatát is, aki első szavaival az őt körülvevő személyeket és dolgokat nevezi meg, később a saját és mások cse­lekvéseit. Az árnyaltabb kifejezésmódra csak ezek után lesz képes.

Az ige tanítása megoszlik a harmadik és negyedik osztály között, mert az igemódokkal negyedikben foglalko­zunk.

Először az ige fogalmát alakítjuk ki (az ige cselekvést, történést, létezést fejez ki) úgy, hogy cselekvést kifejező szavakat gyűjtünk képről, versből, szövegekből, ezeket a cselekvéseket el is játszhatjuk, utánozhatjuk (pl.: 68/1.: Utánozzuk a baglyocskát: hunyorog, kuporog, forgatja a fejét, izeg­mozog, toporog). Később megfigyeltetjük a cselekvés és történés közötti különbséget. A cselekvést és történést kifejező igéket mindig szövegkörnyezetben vizsgáljuk, mert ott dől el, hogy mit is fejez ki az ige. Pl.: a szitál igéről nem jelenthetjük ki egyértelműen sem azt, hogy cselekvést, sem azt hogy történést fejez ki. (Szitál az eső. – történés – Anyu lisztet szitál. – cselekvés –) Ez­után ismertessük meg a tanulókat a létezést kifejező igékkel, a létigékkel: a van ige különböző alakjaival, a tagadó alakokkal is (nincs, sincs).

Az ige ragozásaAz ige fogalmi jegyeinek tisztázása után az igeragozást tanítjuk. Az ige leggyakrabban toldalékos, személyragos alakban fordul elő a szövegekben, a toldalék nélküli – egyes szám, 3. személyű – ige is kifejezi a cselekvő számát és személyét. Amikor tehát igét kerestetünk, ige felismerését kérjük, elvárjuk, hogy a ragozott igét is felismerjék a tanulók.

Az igeragozás tanítása során először a cselekvők számára hívjuk fel a figyelmet, s társítsuk a cselekvőhöz a sze­mélyes névmásokat.

A cselekvő száma lehet: egy (én, te, ő) egyes szám több (mi, ti, ők) többes számA cselekvő személye lehet: 1. 2. 3. személy (én, mi) (te, ti) (ő, ők)Az ige ragozását eleinte analóg ragozási sorokkal gyakoroltassuk szóban és írásban egyaránt, s a kiválasztott igék

lehetőleg ne tartalmazzanak más jellegű nyelvtani problémát.Az alanyi és tárgyas ragozást harmadik osztályban nem tanítjuk, nem is nevezzük meg, s a gyerekektől se várjuk

el a felismerését, de arra vigyázzunk, hogy egy ragozáson belül lehetőleg ne keveredjenek az alanyi és tárgyas rago­zású igealakok. Ezért vagy adjuk meg a ragozás indítását, vagy más módon nyújtsunk segítséget. A ragozás során lehetőleg mindig jelöljük a személyragokat átírással vagy leválasztással (keretezéssel).

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 46 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

47

Pl.: alanyi ragozás: tárgyas ragozás: íro|k (valamit) ír|o|m (a levelet) ír|sz (valamit) ír|o|d (a levelet) í|r (valamit) ír|ja (a levelet) ír|u|nk (valamit) ír|juk (a levelet) ír|tok (valamit) ír|játok (a levelet) ír|nak (valamit) ír|ják (a levelet)

Amikor már elegendő gyakorlatot szereztek a gyerekek az igék ragozásában, változatos feladatokkal segítsük elő a tanultak alkalmazását.

Pl.: 1. Kösd össze az igéket a megfelelő személyes névmással! játszik, sétálunk, megjavítják, énekelek, segítesz, néztek én te ő mi ti ők tanultok, hallgatják, mondod, festi, tudom, keressük

2. Kiről szólnak a következő mondatok? Az órán mindig figyel. A füzetbe szépen ír. A feladatokat pontosan elvégzi. Írd le ezeket a mondatokat úgy, hogy rólad szóljanak! Az órán mindig figyelek. Stb. Majd írd le úgy, mintha a barátaidról szólnának! Az órán mindig figyelnek. Stb. 3. Egészítsd ki az alábbi mondatokat az ad és a mond igék megfelelő alakjaival! Én ............................ a verset, nem te. Ugye ....................... egy rajzlapot? Az ünnepélyen mi .............................. a köszöntőt. Az elsősöknek ajándékot .................................. Nekem ............................. ezt a könyvet? 4. Gyűjts rokon értelmű igéket úgy, hogy ne változtasd meg a cselekvő számát és személyét! megyek, sétálok, járok, .......................................................................... sírnak, pityeregnek, zokognak, ............................................................. nevetsz, kacagsz, hahotázol, ................................................................. eszünk, falatozunk, étkezünk, ............................................................... szaladtok, rohantok, futtok, .................................................................. énekel, dalol, nótázik, ............................................................................ 5. Melyik szó a kakukktojás a sorban, és miért? Indokoljátok meg a választást!

a) jönnek, mennek, ének, figyelnek, kennekb) tudsz, maradsz, nevetsz, halaszt, sietszc) játszik, mászik, fázik, fekszik, tetszik, macikd) járunk, tanulunk, tudunk, házunk, veszünk, hiszünke) adtok, hívtok, örültök, ültök, sírtok, látok, varrtokf) olvasom, mondom, nézem, viszem, kezem, építemg) járok, fázok, árok, várok, sírok, álmodok

Az igeidőkAz igeidők tanítását a jelen, múlt és jövő idők párhuzamos bemutatásával kezdjük. Célunk az, hogy a tanulók fel­fedezzék: az igealak azt is kifejezheti, hogy a cselekvés mikor zajlik. Most megy­e végbe, vagy már lezajlott, vagy ezután kerül rá sor? Az igeidőket a közlés idejéhez viszonyítjuk:

Pl.: tanul most, a közlés idejében jelen idő; tanult ezelőtt, a közlést megelőzően múlt idő; tanulni fog ezután, a közlést követően jövő idő;

A tankönyvben az igeidő fogalmának kialakítását segítő feladat tartalmilag az évszakokhoz kapcsolódik, ezzel teremtve konkrétabb viszonyítási alapot a kisiskolás számára, mivel az idő múlása így érzékletesebbé, megfogha­tóbbá válik.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 47 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

48

Az igeidő fogalmának tisztázása után külön­külön foglalkozunk mindhárom igeidővel. A jelen idejű igék taní­tása során – mivel a jelen időnek nincs jele – tulajdonképpen ismételjük az eddig tanultakat. A jelen idejű igéket ragozzuk, jelentésük szerint csoportosítjuk őket, mondatot alkotunk stb.

A múlt idejű igék tanítása új nyelvtani fogalom – a múlt idő jele – bevezetésével és az ahhoz kapcsolódó helyes­írási szabály tudatosításával jár együtt. A gyerekek könnyen megjegyzik, hogy a múlt idő jele mássalhangzó után ­t, magánhangzó után -tt, helyes jelölését azonban mégis elég gyakran elvétik. A ­tt jelű múlt idejű igealak okoz több problémát, mert a jel előtti magánhangzó olykor a szótő része (szőtt, jött), más esetben kötőhang (hallottuk, segítettél). A múlt idejű igék helyesírását a tudatosságra alapozva, rendszeresen, következetesen gyakoroltassuk.

Gyakorlási módok1. Válogató másolás: ­t, illetve ­tt jelű igék keresése, leírása csoportosítva, hibátlanul. 2. Csak ­tt jelű igék gyűjtése, lemásolásuk. A jel előtti magánhangzó átírása színessel.3. Vizuális megfigyelésen alapuló tollbamondás (látó­halló). A múlt idő jelének kiemelése, a jel előtti magán­,

illetve mássalhangzó megfigyeltetése a tollbamondás előtt.4. Jelen idejű igék átalakítása múlt idejűvé. A cselekvő száma és személye ne változzon az átalakítás során!

Pl: tudjuk tudtuk; látják látták tanulsz tanultál; terítek terítettem

5. Jel pótlása múlt idejű igékben. Pl.: hallo__am, tud__uk, mond__átok, figyel__em, lá__uk, sie__él, futo__ak, e__ünk stb.

6. Múlt idejű igék pótlása mondatban, szövegben.Pl.: Az erdő szélén egy nyúl ………………………… A vadász kutyája ………………………… Már majd-

nem ………………………… Ekkor a nyuszi ügyesen ide-oda ………………………… A kutya így nem ………………………… megfogni. A fáradtságtól már a nyelve is ………………………… Csalódottan …………………………haza.

7. Igék ragozása múlt időben. Ajánlatos a ragozási sorban a múlt idő jelét és a személyragot leválasztatni, külön­böző színnel jelöltetni.

8. Hibakeresés, hibajavítás (differenciáltan, csak a jó helyesíró tanulóknak). Keresd a hibát, figyeld a múlt idő jele előtti betűt! Pl.: félttem, segítetem, jöttek, aludttál, keresték, gyógyítota, vezettek, súgttam stb. (Ne legyen minden szó hibás, mert akkor mechanikussá válik a feladat, és csak akkor alkalmazzuk, ha tanulóink tudása már elég biztos.)

A jövő idő tanítása még nagyobb körültekintést, odafigyelést igényel, mivel alaktani értelemben vett jele nincs, ehelyett nyelvünk körülírást használ. Gyakran a jelen idejű igealak válik megfelelő mondatkörnyezetben jövő ér­telművé, amit a mondatban található jövőre utaló határozószó is segíthet (Majd később én is elolvasom a verset.). „Igazi” jövő idejű igealaknak a fog segédigés körülírást szoktuk tekinteni, mert ez a forma általában nyomatékosab­ban utal a jövő időre, mint a jelen idejű alak (Én is el fogom olvasni a verset.). A fog segédigés jövő idejű igealak tanításához szükség van a főnévi igenév fogalmának elemi szintű kialakításához.

Az igék helyesírása: az ­ít, ­ul, ­ül végű igékAz igeidők tárgyalása után kapott helyet az -ít és -ul, -ül végű igékkel foglalkozó tananyagrész, melyet összekap­csolhatunk az igeidők gyakorlásával, mert ezeknek az igéknek a helyesírására mindhárom időben oda kell figyelni. Ne csak a jelen idejű, egyes szám 3. személyű ­ít, ­ul, ­ül végű igékkel végeztessünk gyakorlatokat.

Az igeidők gyakorlása komplex módon történhet, célunk a rendszerezés legyen. Hangsúlyozzuk és tudatosít­suk, hogy csak a múlt időnek van jele, a jelen idő alaki jelölő nélkül fejezi ki az igeidőt, a jövő időt pedig körülírás­sal, összetett igealakkal fejezzük ki, tehát konkrét jele nincs.

A gyakorlás során iktassunk be helyesejtési és helyesírási feladatokat, ragozást, és gyakran alkottassunk monda­tot a vizsgált szavakkal. Az igékről tanultak gyakorlása mellett tartsuk szinten a főnévről szerezett ismereteket is.

Feladatok a gyakorláshoz1. Szólánc csak igékkel:

fúj, jön, néz, zizeg, g................................................................................

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 48 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

49

2. Szólánc váltakozva: ige – főnéveszik, kapu, ugat, tábla, alszik, k...........................................................

3. Folytasd az igék gyűjtését! A múlt idő jelét írd át színessel!énekelt, felelt, járt, ..................................................................................vetett, esett, ütött, ...................................................................................

4. Csoportosítsd a szavakat!követ, vezet, fizet, nevet, huzat, húzat, házat, üget, ötlet, várat, tolat, tollat, siet, vizet, tudat, lakat, ugat, sziget, süt, fűt, dobot, szeret, fát

igék főnevek

5. Csoportosítsd a szavakat!segít, készít, tudta, várta, hallott, súgott, állt, javult, lapult, dalolt, fut,jut, veszít, vonat, keret, kert, vet, arat, halat, hálót, kertet, utat, szót, bot, kút, bojt, kabát, felejt, ecset, kezet, barát, dalt,

igék főnevek

jelen idejű múlt idejű főnév (tőszó) ragos főnév

6. Pótold a mondatokban a hiányzó t betűket!A__ila király egyszer különöse__ álmodo__. Az__ álmod__a, hogy meghasad__ az ég, leszáll__ belőle egy ősz vi__éz, és kardo__ kö__tö__ a király oldalára.

7. Elemezd az igéket!elfutottak: múlt idejű ige, többes szám, 3. személyű (T/3.)kirándulunk: ……………………………………………………lubickoltam: ……………………………………………………cseperegni fog: …………………………………………………elfelejtetted: ……………………………………………………versenyezni fogunk: ……………………………………………fecsegtek: ………………………………………………………öltözködnek: ……………………………………………………

8. Ragozd jelen, múlt és jövő időben a következő igéket!készít, segít, tanul, gyógyul, készül, kihűl

9. Mi a hiba? Keresd és javítsd ki!lasított, elhűlt, terítet, szomoritja, gyorsult, gurúlt, javítota, elhűl, leűlt, kisűlt, elmúlt, szépült, elrepült, meg-fájdult, kinyitott, kivite, kiderűlt

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 49 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

50

Az igekötős igékAz igekötőket, mint önálló szófajt a határozószók közé soroljuk. Azért nevezzük igekötőnek, mert alakilag gyakran nem önálló, hanem a hozzá tartozó igei természetű szóval (ige, igenév, igéből képzett névszó) egységet alkot (benéz, megvár, behívó, felírni, megszólítás stb.), de szórendi okból önálló szó is lehet (ki ne menj, el van hervadva stb.).

Jelentéstani és alaktani szempontból legtöbb igekötőnk a képzők és a szóeleji toldalékok (idegen nyelvben is­mert) funkciójára emlékeztet, más, hosszabb igekötők viszont a határozószókkal mutatnak rokonságot. Az ige­kötőink egy része tehát átmeneti kategóriát alkot az önálló szók, a szóösszetételi előtagok és a szóeleji toldalékok között. Másik része kettős szófajú: lehet önálló határozószó vagy igekötő.

A gyerekeknek a leggyakoribb igekötőket kell felismerni, szófaji hovatartozásukat nem kell tudniuk. Mutassuk be azonban az igekötő jelentésmódosító szerepét, megjelenési formáit, s tudatosítsuk az igekötős igék helyesírására vonatkozó szabályokat. Figyeltessük meg a leggyakoribb jelentésmódosulásokat:

a) Megváltoztatja a cselekvés irányát (lehajol, kinéz, bemegy, elmegy, átdob, visszadob, feldob stb.).b) Befejezetté teszi a cselekvést (megír, elhasznál, felmond, elfelejt).c) A cselekvés kezdetét hangsúlyozza (elindul, megszületik, megszeret).d) A cselekvés tartósságát, folyamatosságát erősíti (elnézeget, elálldogál).e) A cselekvés eredményességét fejezi ki (levizsgázik, fölnevel, legyőz).f) A cselekvés elhibázását, sikertelenségét mutatja (elsóz, elront, eltör).g) Kisebbedést, kicsinylést ill. nagyítást érzékeltet (lefogy, leint, felmagasztal).Ugyanahhoz az igéhez különböző igekötőket is illeszthetünk, így egy­egy ige alapjelentésének különféle jelen­

tésárnyalatát fejezhetjük ki (kinéz, benéz, szétnéz, felnéz, ránéz, visszanéz, odanéz stb.). Az érzékletesség kedvéért ezeket el is játszhatjuk, dramatizálhatjuk a gyerekekkel.

Legtöbb problémát az igekötős igék helyesírásában a közbeékelődés (az igekötő és az ige között más szó áll) okoz­za. Az igekötő ugyan megelőzi az igét, de nem közvetlenül előtte áll, így mindhárom szót külön írjuk. A gyakorlás során érdemes az egybeírt igealakból kiindulni, s mesterségesen létrehozni a közbeékelődés többféle változatát, így jobban érzékelik a gyerekek az ige és az igekötő összetartozását.

Pl.: kimegy – ki is megy, ki se megy, ki fog menni, ki akar menni, ki tud menni, ki szeretne menniszétnéz – szét se néz, szét is néz, szét fog nézni, szét szeretne nézni, szét akar nézni, szét tud nézni

Külön hívjuk fel a gyerekek figyelmét a fog segédigés jövő idejű igealakra, melynek ha igekötője van, a fog se­gédige a közbeékelődő szó, ezért külön írjuk az igekötőtől is. Az igekötővel egybeírt fog ige jelentése egészen más. (A nap ki fog sütni. A horgász kifog egy halat.)

Az igekötős igék háromféle írásmódját párhuzamosan gyakoroltassuk, felidézve, szinten tartva az igéről szerzett ismereteket.

Figyeljünk az igekötős igék helyes használatára, a nyelvhelyességre, mert gyakoriak a következő nyelvhelyességi hibák, vétségek.

• A befejezettség jelölésére szánt igekötők fölösleges használata a befejezett cselekvést jelentő igék előtt (beiga­zol, bebiztosít, kiértesít).

• A helyes igekötőnek helytelennel történő felcserélése (átbeszél, benáthásodik).• Olykor helytelen, ha elmarad a szükséges igekötő (pl.: bonyolít egy üzletet – helyett: lebonyolít egy üzletet).Az igéről tanultak rendszerező összefoglalása, ismétlése során tegyük lehetővé az ismeretek sokoldalú, komplex

alkalmazását. Az esetleges hiányosságokat most pótolhatjuk. Ezeken a gyakorlóórákon változatos munkáltatási módokkal dolgoztassuk a tanulókat, s a nyelvtani (elméleti) anyag legyen szinkronban a helyesírási gyakorlatokkal.

A tankönyv 126. oldalán – hasonlóan a főnévhez – egy összefoglaló táblázatban rögzítjük a legfontosabb tudni­valókat, melynek célja, hogy a gyerek bármikor fellapozza, felelevenítse a tanultakat.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 50 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

51

A melléknévA melléknév főnévvel megnevezhető tárgyak, személyek, gondolati dolgok tulajdonságát jelöli, tehát a főnévhez képest járulékos fogalmat megnevező szó. A melléknévvel megnevezett tulajdonság érzékszerveikkel érzékelhető (hideg, szép, nagy, zöld, édes stb.), vagy elgondolt, azaz érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható (okos, ravasz, szelíd, boldog stb.) lehet. A melléknév lehet tőszó, képzett szó, összetett szó.

Igen gyakoriak a képzett melléknevek, melyek jelölhetik:• valakinek vagy valaminek a szokássá vált tulajdonságát (fázós, félős);• valamivel való ellátottságot (sós, kedves, jószívű);• valaminek a hiányát (sótlan, boldogtalan, íztelen);• a nagyságot, mértéket (csipetnyi, tengernyi, ujjnyi);• valahonnan származást, valahova, valamihez való tartozást (váci, falusi, iskolai);

A melléknév fogalmának kialakítása során a már ismert szófajokra (elsősorban a főnévre) támaszkodjunk. Gyűjtsük össze, soroljuk fel a körülöttünk lévő tárgyak, személyek jellemző tulajdonságait (szín, alak, nagyság stb.), alkossunk mellékneves (jelzős) szószerkezeteket (zöld tábla, szép virág, szorgalmas gyerek, finom ebéd stb.)!

A melléknév felismertetése, megnevezése mellett tudatosítsuk a szófaj nyelvhasználatban betöltött szerepét. Ve­gyék észre a tanulók, hogy a beszédünk és írásunk (fogalmazás) élénkebbé, változatosabbá, pontosabbá válik meg­felelő melléknevek használatával.

A szófaji meghatározást mondatban, szövegben végezzük, mert sok olyan szavunk van, melynek szófaja csak a mondatban dől el. A szegény, ifjú, vitéz, gyáva, öreg, szamár, buta, okos, és még igen sok szavunk melléknévként és főnévként egyaránt szerepelhet mondatainkban.

Pl.: A szegény legény elindult szerencsét próbálni. Milyen legény? szegény: szófaja melléknévAz aranyat odaadta a szegényeknek. Kiknek? a szegényeknek: szófaja főnév

A melléknevek felismertetését, meghatározását olyan szövegben, szövegrészletben végeztessük, amelyben tiszta, egyértelmű példákat talál a gyerek, s amely lehetőleg nem tartalmaz melléknévi igenevet. A melléknév és a mel­léknévi igenév mondatbeli szerepe és tulajdonsága hasonló, így könnyen összetéveszthető, s a harmadikos gyerek még nem tud különbséget tenni a két szófaj között. Így, ha önálló meghatározás során a melléknévi igenevet is a melléknevek közé sorolják, javítsuk, de ne vegyük hibának.

A melléknevek tárgyalása során a helyesírásra is sok gondot fordítsunk. Gyakoroltassuk a melléknevek helyes­írását az alábbi rendszer szerint:

• Hosszú magánhangzó a melléknevek végén (apró, forró, kiváló, lassú, egyszerű, szomorú, savanyú, keserű, jóízű, iszonyú, jókedvű stb.)

• Hosszú mássalhangzó a melléknevekben (dallamos, hullámos, kellemes, illatos, könnyű, hosszú, pettyes, köny-nyes, lassú stb.)

• Ly a melléknevekben (folyékony, lyukas, helyes, komoly, mély, selymes, súlyos, gömbölyű, kedélyes, veszélyes stb.)• J a melléknevekben (új, jó, ifjú, hajlékony, jószívű, ijedős, sajtos, zajos, bájos, hájas stb.)

A melléknév fokozása A fokozás az egyes tulajdonságok vagy körülmények összehasonlításának nyelvi kifejezőeszköze. Alapfokot, közép-fokot és felsőfokot különböztetünk meg.

• Az alapfok viszonyítás nélkül nevezi meg a tulajdonságot, körülményt, nyelvi jelölője (jele) nincs (szép, ked-ves, ügyes stb.).

• A középfok két összehasonlított tulajdonság, körülmény közül a nagyobb fokút jelöli (szebb, kedvesebb, ügye-sebb stb.). Jele: -bb.

• A felsőfok több hasonló tulajdonság közül egyet emel ki, azt, amelyik az illető tulajdonsággal legnagyobb mértékben rendelkezik. Jele: a középfok elé illesztett leg szócska (előtoldalék). (Pl.: legszebb, legügyesebb) Rit­kábban az alapfok elé is illeszthetjük a felsőfokot jelölő leg szócskát (legutolsó, leghátsó stb.). A felsőfoknak olykor a nyomatékosabb változatát, a túlzó fokot is használjuk (legeslegszebb, legeslegügyesebb).

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 51 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

52

Tanév végi ismétlés

A tanév végi ismétlés célja a rendszerezés, a tanultak felelevenítése, alkalmazása, apróbb hiányosságok pótlása és a felmérés előkészítése.

A tankönyvben található feladatok mellett a rendszerező táblázat használata is ajánlott az ismétlés során, amely az eddig tanult nyelvtani anyag legfontosabb tudnivalóit rögzíti.

A tanév folyamán hasznos segédeszköz lehet a tankönyv végén található Szógyűjtemény és a Tollbamondások szövege.Ötletek a használatukhoz:

• Szavak válogató másolása• Szavak lemásolása betűrendben• Hosszú mássalhangzós főnevek leírása többes számban• Ly­os főnevek leírása megadott raggal ellátva• Mondatalkotás megadott szavakkal• Látó­halló tollbamondás• Verseny: Ki tud több ­ú, ­ű végű melléknevet leírni előzetes memorizálás után?• Ly­os igék átalakítása múlt/jövő idejűvé• Hosszú mássalhangzós igék leírása E/2.­ben, vagy más számban, személyben• Igék/főnevek aláhúzása a megadott szövegben

A füzetben vagy a táblánál is érdemes a szófajok rendszerezéséhez a táblázatos (halmazos) elrendezést használni, mert szemléletes, és a tanultak komplex alkalmazását teszi lehetővé.

Pl.: Gyűjtsetek a Rege a csodaszarvasról című mondából szavakat az alábbi táblázatba!

szófAjoK

névszóK

főnévfejedelem, Nimród

névelőaz, egy

melléKnévbüszke, híres

igeKötőel, meg

igevolt, hívtak

egyéb szófAjoK

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 52 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

53

órAvázlAtoK 3. évfolyAm

1. Téma:Tananyag: A mondatfajták gyakorlása

Fejlesztési terület, lehetőség

munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai

I. Ráhangolódás, a tanultak játékos felidézéseCsoportosulj!Öt gyereknek kiosztjuk a mondatfajták neveit. A többi gyereknek kis szó­kártyákat adunk, amelyekre a beszélői szándékok vannak írva:közlés, kijelentés, érdeklődés, fájdalom, öröm, óhaj, meglepődés, ijedtség, határozott, kérés, parancs, vágy, tiltás, utasítás tudakozódás, tájékoztatás.Minden gyereknek – a helyüket elhagyva – meg kell keresnie a szándéknak megfelelő mondatfajtát. Ellenőrzés, javítás közös megbeszéléssel.

II. Helyesírási gyakorlat: tollbamondásA gyerekek öt csoportban dolgoznak. Minden csoport asztalán egy mondat található. Ezt a mondatot kell egy­egy gyereknek lediktálnia a többieknek kommentáló tollbamondással (a helyesírási problémákra felhívja a többiek figyelmét).(Tk. 131. oldal: Tollbamondás szövegek)Javítás csoportmunkában.

III. A mondatfajták gyakorlása1. A következő mondat többféle szándékot is kifejezhet.

Holnap kirándulni megyünk.a) Kérdezz! Holnap kirándulni megyünk? – kérdő m.

b) Közöld azzal, aki nem tudja! Holnap kirándulni megyünk. – kijelentő m.

c) Mondd nagy örömmel! Holnap kirándulni megyünk! – felkiáltó m.

d) Fejezd ki vágyadat! Bárcsak kirándulni mennénk holnap! – óhajtó m.

Játsszuk el ugyanezt a következő mondatokkal is! Figyeljetek a hangsú­lyozásra!

Palacsinta lesz ebédre. Ötöst kaptam matematikából.

2. Fejezzétek be a megkezdett mondatokat! Tegyétek ki a megfelelő mondat­végi írásjelet is! Állapítsátok meg a mondat fajtáját is!

Jaj, de …………………………………………… ………………

Bárcsak ………………………………………… ………………

Mikor …………………………………………… ………………

De gyönyörű …………………………………… ………………

Add ide ………………………………………… ………………

Én is …………………………………………… ………………

felidézésértelmezésegyüttműködésdöntésérvelés

vegyes munkaforma

írásrutinhelyesírásszabályalkalmazásfigyelemkoncentrációönellenőrzés

kooperatív munka

beszédhelyesejtéshelyes hangsúlyozásnyelvhasználatalkalmazás

frontális munka

szókincskreativitásegyüttműködésírásrutinhelyesírása tanultak alkalmazása

kooperatív munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 53 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

54

3. Most a mondatok elején hiányzó szavakat kell pótolnotok. Állapítsátok meg, milyen mondatfajtát alkottatok, és tegyétek ki a megfelelő mondat­végi írásjelet is!

……………………-e a narancsot

……………………, ha hibátlan lenne a feladatom

…………………… szorgalmasan az iskolában

…………………… kezdődik az előadás

……………………, kifutott a tej

…………………… én is tudnék úszni

4. Differenciált gyakorlásA csoport: Tk. 21/1., 2. feladatB csoport: Tk. 22/5., 23/8. feladatC csoport: Tk. 23/7., 9. feladat

5. Mondatalkotás gyakorlásaMondjatok a Tk. 24. oldalán látható képről különböző fajtájú mondato­kat! (Egy gyerek mondatot mond, a többiek kitalálják a mondatfajtát.)

Iv. A tanultak alkalmazásaÍrásjel totóMondatokat olvasok, a füzetetekbe csak a megfelelő mondatvégi írásjelet írjátok! Figyeljétek a hangsúlyozást, hanglejtést!1. Bárcsak sütne a nap!2. Évi azt álmodta, hogy nyár van.3. A zöld lombok között átragyogott a napfény.4. Nagyszerű, megérkezett a fagylaltos kocsi!5. Milyen fagyit kérsz?6. Málnát, vaníliát, mogyorót kérek!7. Felébredt Évi.8. De jót álmodtam!9. Milyen nap van ma?

10. Bárcsak itthon lenne az anyukám!11. Mit üzent anyu?12. Reggelizz bőségesen!13. Időben indulj el az iskolába!14. Jó tanulást, kislányom!

Ellenőrzés, javítás.

v. Az óra értékelése

szókincskreativitásegyüttműködésírásrutinhelyesírásgondolkodása tanultak alkalmazása

kooperatív munka

alkalmazásönállóság

önálló vagy páros m.

kreativitásvállalkozás

frontális munka

figyelemalkalmazásönállóság

egyéni vagy páros munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 54 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

55

2. Téma: A főnévTananyag: A főnév fogalma

Fejlesztési terület, lehetőség

munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai

I. Ráhangolódás Keresd a párodat!A gyerekek kis szókártyákat kapnak. A helyüket elhagyva, a többiek szavát elolvasva kell a kapcsolatot felfedezni és a párjukra találni.Szavak: ribizli – őszbarack; autóbusz – repülőgép; százszorszép – marga­réta; tolltartó – ceruza; kalapács – csavarhúzó; íróasztal – könyvespolc; sárgarépa – petrezselyem; orrszarvú – víziló; mellény – szoknya; esztergá­lyos – kertész; Közös értékelés, megbeszélés: Milyen kapcsolat van a párok között?

II. A főnév fogalmának előkészítése ) Interaktív tananyag: A főnév – Illusztráció 1.

1. Olvassuk el Radnóti Miklós versét! Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,alszik a pókháló közelében a légy a falon,csönd van a házban, az éber egér se kapargál,alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,kasban a méh, rózsában a rózsabogár,alszik a pergő búzaszemekben a nyár,alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.

Melyik évszak megérkezését sejteti a vers? Gyűjtsük ki a versből, mi minden alszik, illetve tér nyugovóra a költő szerint!

szív, aggodalom, légy, kert, faág, harkály, méh, rózsabogár, nyár, láng Miket neveznek meg ezek a szavak? (élőlényeket, tárgyakat, fogalmakat)

2. Tk. 37. oldal 1. feladatA szöveg elolvasása után vizsgáljuk meg, mit jelentenek a kiemelt szavak!Csoportosítás.• Önálló szógyűjtés az előző csoportosítás szerint szóban.

Gondoljatok a kirándulásra! Miket láttatok az úton, az erdőben?

• Tk. 37/2. feladata.

3. Mindenhol élőlények, tárgyak vesznek körül bennünket. Nevezzünk meg ezek közül minél többet! Alkossunk belőlük csoporto­kat!

Élőlények neve Tárgyak neve

Szógyűjtés csoportokban.

olvasásértelmezésösszefüggés felfedezéseegyüttműködés

vegyes munkaforma

olvasásszövegértéshelyesejtés, helyeshangsúlyozáselemzésfogalomalkotás

frontális munka

olvasás, szövegértéselemzés, fogalomalkotáscsoportosításszókincsfejlesztés, asszociáció

frontális, majd páros munka

szókincsfejlesztésasszociációfogalmi azonosításegyüttműködés

kooperatív munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 55 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

56

4. Mi a közös a következő szavakban? Fogalmazzátok meg!öröm, bánat, szeretet, csend, zaj, ünnep, kedv, harag, hála

Ezek gondolatainkban létező dolgok nevei (fogalmak). Ezek is főnevek.Gyűjtsetek gondolati dolgokat megnevező szavakat!

barátság, jóság, béke, erő...

Néhány gondolati dolgot megnevező főnevet foglaljatok mondatba!

5. A meghatározás értelmezése (Tk. 38. oldal).

6. Társítsatok a következő élőlényekhez egy­egy tárgyat és fogalmat (gondo­lati dolgot)!

Tárgy Fogalom

író könyv, toll alkotás, műorvos gyógyszer, rendelő betegség, gyógyulástanár napló, tanterem tanulás, tudáskutya kutyaól, póráz ugatás, hűségló …………………… ……………………

rendőr …………………… ……………………

gyerek …………………… ……………………

III. A tanultak rögzítése, alkalmazása ) Interaktív tananyag: A főnév – Feladat 1–2.

1. Mt. 38. oldal 3. feladata2. Tk. 39. oldal 5–6. feladata

Iv. ÖsszefoglalásKakukktojás játékMelyik szó nem illik a sorba? (Melyik nem főnév?) Miért? • szalag, csillag, pikkely, puttony, csillog• múzeum, óvoda, kedves, város, iskola• ajándék, tojás, játszik, juhász, jutalom

) Interaktív tananyag: A főnév – Játék 1–2.

v. Az óra értékelése

olvasásértelmezésösszehasonlítás azonosításanalógiamondatalkotás

kooperatív munka

értelmezésfrontális munka

asszociációs képesség szókincsanyanyelvi kreativitás

frontális munka

szövegértés értelmezés felismerés alkalmazás

egyéni vagy kooperatív munka

olvasás összehasonlítás azonosítás indoklás érvelés meggyőzés

frontális vagy kooperatív munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 56 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

57

3. Téma: A főnévTananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása

Fejlesztési terület, lehetőség

munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai

I. Ráhangolódás1. Ki vagyok én?

Az egyik gyerek hátára tűzünk egy köznevet. A többiek hozzá illő tu­lajdonneveket mondanak, így kell kitalálnia, hogy ki ő, vagyis mi van a kártyára írva.Pl.: város – a többiek szavai lehetnek: Debrecen, Győr, Pécs…ország – Kína, Anglia…folyó – Szamos, Tisza…

2. Memóriafejlesztő gyakorlatA táblán szókártyák olvashatók (egymás alatt).

Galyatető, bolygó, Dunántúl, Lánchíd, népdal, múzeumHelyesírási problémák megbeszélése szavanként.Memorizálás: a szavak olvasása, majd körönként egy szó levétele a táblá­ról. A szavak elmondása, majd leírás emlékezetből.Ellenőrzés, javítás.

II. A köznév és a tulajdonnév helyesírásának gyakorlása ) Interaktív tananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása – Illuszt-

ráció 1. – Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév?

1. Csoportosítás (a Szókártya gyűjtemény használatával)Szókártyák a táblán (nagybetűs felükkel)Csoportosítsátok a szavakat! Melyik köznév, melyik tulajdonnév?ESTI HÍRLAP, KINIzSI PÁL, A KÉT LOTTI, DUNÁNTÚL, KISALFÖLD, MOSÓPOR, HORTOBÁGy, A KIS HERCEG, KECSKEMÉT, KARAK, OLASzORSzÁG, MÓRA FERENC, NAGyVÁzSONy, KOSSUTH UTCA, GALyATETő, ISKOLA, LÁNCHÍD, BALATON, BAKONy, BOLyGÓ, TÜSKEVÁR, ERzSÉBET HÍD, MADÁCH SzÍNHÁz, VELENCEI-TÓ, MIHÁLy, VAS MEGyE, NEMzETI DAL

Ellenőrzés a szókártya megfordításával.

2. Szövegalkotás csoportmunkábanAlkossatok rövid (3­4 soros) szöveget úgy, hogy minél többet felhasznál­tok az előző szavak közül. Lehet tréfás is a fogalmazás.

3. Differenciált gyakorlás• Tk.: 44. oldal 2. feladat• Tk. 44. oldal 3. feladat

) Interaktív tananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása – Fel-adat 3.

A szavak kiegészítése, majd újrakezdés és kiegészítés emlékezetből a füzetben vagy feladatlapon.

asszociációs képesség szókincsegyüttműködés

frontális munka

célzott figyelem emlékezés felidézés helyesírási tudatosság önellenőrzés

frontális és egyéni munka

olvasás fogalomalkotás szabályalkalmazás indoklás érvelés meggyőzés

frontális munka

anyanyelvi kreativitás szövegalkotás

kooperatív munka

alkalmazás értelmezés önállóság

egyéni vagy kooperatív munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 57 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

58

4. Tk. 46. oldal 11. feladatFolytatás csoportokban: Ország­város játék

III. Játékos gyakorlásMemória játéka) 12 szókártyán szavak olvashatók. Kis idő múlva megfordítom a kártyákat

és a szavak helyett csak számok látszanak. Emlékezetből keressétek a pá­rokat!

b) Egyszerre két számot kell kérni. c) Ha köznév­tulajdonnév pár van rajta, leveszem a szókártyát.d) Ha nem, visszafordítom.e) Ki kell találni, mi van az utolsó kettőre írva.

folyó Dunaváros Miskolcköltő Ady Endreautó Opelcím Micimackólány Beatrix

) Interaktív tananyag: A köznév és a tulajdonnév – Játék 1.

Iv. Az óra értékelése

szókincsfejlesztés kreativitás

kooperatív munka

akaratlagos figyelem emlékezet felidézés

frontális vagy kooperatív munka

4. Téma: Az igeTananyag: Az ige fogalma, jelentése

Fejlesztési terület, lehetőség

munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai

I. Óra eleji helyesírási gyakorlata) Szavak írása tollbamondással előzetes megfigyelés után:

állomás, billentyű, mennyezet, pillangó, villamos, ünnepel, pillanat, sza-lonna, szivattyú

Ellenőrzés, javítás.Miben hasonlítanak ezek a szavak?(Mindegyik háromtagú, mindegyikben található hosszú mássalhangzó.)A szavak között van egy kakukktojás. Melyik az? Keretezzétek be! Indo­koljátok meg a választást! (Az ünnepel szó, mert az nem főnév.)Mit fejez ki ez a szó? (Valaki cselekszik, csinál valamit.)

II. Az ige fogalmának, jelentésének előkészítéseMa egy új szófajjal ismerkedünk meg. Neve: igea) Igéket írtam a kis kártyákra. Akinek megmutatom, be kell mutatnia, el

kell játszania a cselekvést. A többiek találják ki, mi lehet a kártyára írva!ül, nevet, ír, fut, guggol, simogat, suttog, hallgatózik, jelentkezik, mászik stb.

Mit fejeztek ki ezek a szavak?

célzott figyelem emlékezés felidézés helyesírási tudatosság önellenőrzés

frontális és egyéni munka

fogalomalkotás metakommunikáció asszociáció együttműködés

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 58 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

59

b) Most ti mondjatok cselekvést jelentő szavakat!Mit csinálsz az iskolában? (írok, tanulok, figyelek...)Mit csináltok az udvaron? (futunk, játszunk, focizunk...)Mit csinál a kiskutya? (ugat, játszik, fülel...)Stb.

) Interaktív tananyag: Az ige – Illusztráció 1.

c) A tankönyv 67. oldalának 1. feladata közösen.Olvassuk fel a mondókát! Mely szavak fejezik ki a bagoly cselekvéseit?Utánozzuk a baglyocskát! Mit csinál? (hunyorog, kuporog...)

d) A tankönyv 67. oldalának 2/a feladata előkészítés után önállóan. ) Interaktív tananyag: Az ige – Feladat 1. Keresd az igét! (1. forduló)

III. A tanultak rögzítése, alkalmazásaa) Szókártyára írt szavak szétválogatása, halmazba rendezése (igék, főne­

vek).siet, terem, játék, zaj, kiabál, szalad, követ, vonat, ugrik, dob, hajlít, száll, toll

Mely szavak lehetnek főnevek és igék egyaránt? Alkossatok velük mon­datot!

b) Mt. 68. oldal 3. feladataA szöveg kiegészítése igékkel.

c) Mt. 69. oldal 4. feladataA nyúl és a teknős cselekvéseinek megkeresése. ) Interaktív tananyag: Az ige – Feladat 1. Keresd az igét! (2. forduló)

Iv. Játékos gyakorlásVálogató másolásÍrjátok le a szósorból az igéket! Olvassátok össze a kezdőbetűket!

jár, árul, üveg, színes, tanul, szuszog, meggy, integet, csend, keres

Mi a megfejtés? Alkossatok vele mondatot! ) Interaktív tananyag: Az ige – Játék 1. Keresd az igét!

V. Az óra értékelése

szókincsfejlesztés analógiás gondolkodás

olvasás szövegértés metakommunikáció fogalmi azonosítás

frontális és egyéni munka

csoportosítás fogalmi azonosítás szókincsfejlesztés szövegalkotás

kooperatív munka

alkalmazás

páros vagy kooperatív munka

5. Téma: Az igeTananyag: Az igék jövő időben

Fejlesztési terület, lehetőség

munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai

I. Játékos gyakorlása) Labdajáték: Akinek a labdát dobom, mondja az igét múlt időben!

jön, sírnak, épít, nyitják, elalszom, fut, kiabálsz, gyújtjuk, megjavít, adtok, kisimít, visz, híznak, megfogjátok, szomorkodunk, megtalálod

fogalmi azonosítás átalakítás

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 59 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

60

b) Memóriafejlesztő feladat Figyeljétek meg a következő igéket! Milyen helyesírási nehézséget tartal­maznak? ujjong, guggol, gyullad, nyílik, biztat, süllyed

Megfigyelés, helyes hangoztatás, majd egyenként letörlés (vagy szókártya levétele a tábláról). A memorizált szavak leírása a füzetbe.Ellenőrzés, javítás

II. Az új ismeret bevezetése, előkészítésea) Olvassátok el a következő mondatokat! (írásvetítő vagy feladatlap)

Szünet van. A fiúk a pályán fociznak. A lányok ugrókötéllel ugrálnak. A kisebbek fogócskáznak. Néhányan a padon ülve beszélgetnek.

Mikor játszódik ez az esemény?Keressétek meg a mondatokban az igéket! Milyen idejűek?

b) Alakítsátok át a mondatokat úgy, hogy egy régebbi szünetről szóljanak!Szünet volt. A fiúk a pályán fociztak. A lányok ugrókötéllel ugráltak. A kisebbek fogócskáztak. Néhányan a padon ülve beszélgettek.

c) Próbáljátok meg úgy átalakítani a mondatokat, hogy a következő szünet­ről szóljanak! Képzeljétek el, hogy mit fogtok majd csinálni egy elkövet­kező szünetben!Hamarosan szünet lesz. A fiúk a pályán fognak focizni. A lányok ugrókö-téllel ugrálnak majd. A kisebbek fogócskázni fognak. Néhányan a padon ülve beszélgetnek majd.

d) Figyeljétek meg, hogyan változtak meg az igék a különböző időben ját­szódó szövegekben!Pl.: fociznak – fociztak – focizni fognak

akaratlagos figyelem emlékezet felidézés helyesírási tudatosság önellenőrzés

frontális és egyéni munka

olvasás szövegértés átalakítás reproduktív szövegalkotás megfigyelés elemzés összehasonlítás

frontális vagy kooperatív munka

III. Új ismeret tanítása: a jövő idejű igék. ) Interaktív tananyag: Az ige – A jövő idejű igék – Illusztráció 1.

a) Mt. 87. oldal 1. feladatának megoldása közösen.Olvassuk el a szöveget! Mikor megy végbe a cselekvés? (holnapután)Húzzátok alá az igéket a szövegben!Másoljátok le és vizsgáljuk meg a kiemelt igealakokat!Mely szavak segítségével fejezik ki a jövő időt? Keretezzétek be!(A lesz ige formailag jelen idejű ige, azonban a jövő időre utal, ezért nem szerepel a jövő idejű igealakok között.)

b) Tk. 87. oldal 2. feladatA rövid mondatok átalakítása. Több megoldás keresése.

c) Tk. 87. oldal 3. feladatEgy közös példa után önállóan vagy párban.Amikor hazamegyek, ebédelni fogok…

A jövő idejű ige meghatározásának értelmezése. (Tk. 87. oldal)

szövegértés irányított figyelem felismerés összehasonlítás általánosítás

frontális munka

mondat- és szöveg átalakítá-sa, alkotása alkalmazás fogalomalkotás megfigyelés

páros vagy kooperatív munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 60 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

61

d) A jövő idejű igealak megfigyeléseTk. 88. oldal 4. feladat

Iv. Az új ismeretek gyakorlása, alkalmazása ) Interaktív tananyag: Az ige – A jövő idejű igék – Feladat 1–2.

a) Tk. 88. oldal 6. feladat

b) Alakítsuk át a jelen idejű igéket jövő idejűvé kétféleképpen! száll szállni fog majd száll vár várni fog holnap vár könyörgünk könyörögni fogunk mindjárt könyörgünk alszol aludni fogsz később alszol úsznak úszni fognak hamarosan úsznak

c) Játékos gyakorlat: TotóMilyen idejű az ige?1: jelen idő; 2: múlt idő; X: jövő időtanulunk, hallottad, futott, jönni fog, elesett, örülni fognak, majd megáll, játszanak, adtak, később nyílik, jutott, láttam, aratnak, lépni fogsz

) Interaktív tananyag: Az ige – A jövő idejű igék – Feladat 3.

v. Az óra értékelése

páros vagy kooperatív munka

azonosítás analógia alkalmazás együttműködés

páros vagy kooperatív munka

6. Téma: Az igeTananyag: Az igekötő az ige után áll

Fejlesztési terület, lehetőség

munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai

I. Óra eleji gyakorlás (az igekötő az ige előtt áll)a) Keressétek a kakukktojást a táblán lévő szavak között!

• felemel, felszáll, felel, felenged, felkészít• beszólít, benéz, behajít, beszór, beszél, bepakol• kimond, kijavít, kitalál, kifelejt, kiszámol, kifliIndokoljátok a választásotokat!

b) Olvassátok el a szöveget, és fogalmazzátok meg, mi a hibája!Anyu rásüti a piskótát. A krémet habosra lekeveri. átkeni a tésztára. Óva-tosan szétszeleteli. A gyerekek jóízűen kieszik a finom sütit. A maradékot felteszik a hűtőbe.

Hogyan lehetne javítani a szöveget? – javaslatok, majd javításHol állt az igekötő az előbbi mondatokban? Mit tudtok már az igekötős igék helyesírásáról?

II. Az új ismeret bevezetése, előkészítésea) Fogalmazzuk meg, mi a hetes dolga!

Letörli a táblát. Összeszedi a szemetet. Meglocsolja a virágokat.

olvasás értelmezés összehasonlítás elemzés olvasás szövegértés értelmezés kreativitás

frontális vagy kooperatív munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 61 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

62

b) Képzeljétek el, hogy most egy kissé hanyag hetesünk van, aki mindezt nem csinálja meg, vagyis:Nem törli le a táblát. Nem szedi össze a szemetet. Nem locsolja meg a virágokat.

Hogyan változott meg az igealak a tagadó mondatokban?Keretezzük be az igekötőket! Mit vesztek észre?

c) Szólítsuk fel a hetest feladatainak elvégzésére!Töröld le a táblát! Szedd össze a szemetet! Locsold meg a virágokat!

Hol áll az igekötő a tagadó és a felszólító mondatokban? Hogyan írtuk őket?

III. Az új ismeret tanításaa) Tk. 99. oldal 1. feladat

b) Tk. 99. oldal 2. feladat ) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Illusztráció 1.

c) Tk. 99. oldal 3. feladat ) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Feladat 1.

A helyesírási szabály megfogalmazása közösen.

olvasás mondat átalakítása fogalomalkotás probléma felismerése megfogalmazása

frontális munka

fogalomalkotás alkalmazás együttműködés szabály megfogalmazása helyesírási tudatosság

frontális vagy kooperatív munka

Iv. Az ismeret alkalmazása, gyakorlása) Okoska mindig ellenkezik velem. Fogalmazzátok meg és írjátok le a mon­

datait!

Én mondom: Okoska mondja:

Megtanulok sakkozni. Nem tanulok meg sakkozni.

Kimegyek a ligetbe. ………………………………………………

Megnézem a filmet. ………………………………………………

Felvarrom a gombot. ………………………………………………

Beszállok a liftbe. ………………………………………………

Hogyan írtátok az igekötős igéket a tagadó mondatokban?

b) Differenciált gyakorlásA: Tk. 100. oldal 4. feladata segítséggel, majd a 6. feladata önállóanB: Tk. 100. oldal 5. feladataC: Tk. 100. oldal 7. feladata (az igekötő az ige után álljon)

) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Feladat 2. Az ige – Az igekötő az ige után áll – Feladat 3.

A helyesen tagolt mondatok lemásolása vagy leírása tollbamondás után.

alkalmazás szabálykövetés helyesírási tudatosság mondatalkotás

kooperatív munka

alkalmazás szabálykövetés helyesírási tudatosság önálló feladatmegoldás

egyéni vagy páros munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 62 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

63

v. Játékos gyakorlásMelyik ige igekötős a szópárok közül? Karikázd be és olvasd össze az igekö­tős igék kezdőbetűjét! Mi a megfejtés?

beszélget dobd el deljön feleselget elemos kicsinyít lbecsül felemeli frágcsál idd meg inevess rá lefetyel n

) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Játék 1.

vI. Az óra értékelése

olvasás megfigyelés elemzés felismerés

kooperatív vagy páros munka

7. Téma: A melléknévTananyag: A melléknév fogalma

Fejlesztési terület, lehetőség

munkaformaAz óra felépítése, mozzanatai

I. Óra eleji gyakorlás, ráhangolódásPárkereső játékMinden gyerek egy kis szókártyát kap. A teremben járkálva olvassátok el egymás szókártyáit! Válasszátok ki azt, amelyikkel szószerkezetet alkot a ti szavatok. A legmegfelelőbbet válasszá­tok!Szavak: ravasz – róka; gyáva – nyúl; szorgos – hangya; lusta – lajhár; csúf – boszorkány; erős – bivaly; szépséges – királylány; gonosz – farkas; öreg – király; szegény – pásztorlegény;

Hol fordulnak elő ezek a szószerkezetek?

olvasás értelmezés összefüggés felfedezése együttműködés

vegyes munkaforma

II. A melléknév fogalmának előkészítéseNevezzétek meg a táblán látható szavak szófaját!labda, mosoly, bagoly, selyem, gömbölyű, szivacs, elefánt, folyó, hang

Melyik szó a kakukktojás? Miért?Mindegyik szó főnév, a gömbölyű kivételével. Ezt a szót melyik főnévhez tudnátok társítani? Mit fejezünk ki ezzel a szó­val?

gömbölyű — labda (Megnevezi a labda tulajdonságát.)

Milyen tulajdonságait ismerjük még a labdának? (pettyes, rugalmas, piros, kicsi stb.)A táblán látható többi főnévhez is társítsunk egy­egy jellemző tulajdonsá­got! (Milyen a mosoly stb.?)

mosoly – kedves, szép, bájos, szemtelenbagoly – szemfüles, gyors, éber, figyelmesselyem – könnyű, puha, erős, lágyszivacs – puha, rugalmas, nedvszívóelefánt – nagy, hatalmas, erős, ormányosfolyó – mély, széles, sekély, kanyargóshang – halk, kedves, mély, dörmögős, hangos, vékony

olvasás megfigyelés fogalmi azonosítás asszociáció felismerés szókincsfejlesztés

kooperatív vagy frontális munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 63 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

64

III. Az új fogalom kialakításaa) Tk. 108. oldal 1. feladat

A kiemelt szavak jelentésének megfigyelése. ) Interaktív tananyag: A melléknév – Illusztráció 1.

b) Tk. 108. oldal 2. feladatSzógyűjtés kép alapján.

c) Tk. 109. oldal 3–4. feladata ) Interaktív tananyag: A melléknév – Feladat 1.

A melléknév fogalmának, szerepének meghatározása.

olvasás, fogalomalkotás azonosítás analógia szókincsfejlesztés nyelvhasználat

kooperatív vagy frontális munka

Iv. Alkalmazás, rögzítésa) A melléknév felismerése

Tk. 109. oldal 5. feladat ) Interaktív tananyag: A melléknév – Feladat 2.

b) Találjátok ki mi, illetve ki az, amit csak melléknevekkel mutatok be!• finom, barna, édes, szögletes, lapos, mogyorós...(csoki)• szőke, alacsony, kékszemű, mosolygós, okos, dundi... (az egyik gyerek)Ti is mutassatok be valakit vagy valamit a tulajdonságaik alapján, csak melléknevekkel!

c) Milyen szerepe van beszédünkben és írásunkban a mellékneveknek?Olvassátok el az alábbi mondatokat! Milyennek találjátok ezeket a mon­datokat? Mi hiányzik belőlük?

Az úton egy bácsi sétál.Kaptam egy könyvet.A kertben virágok nyílnak.Vásároltunk egy cipőt.

Bővítsük a mondatokat melléknevekkel! Hasonlítsátok össze a mondatpárokat!Pl.: A keskeny úton egy öreg bácsi sétál.

Kaptam egy szép, színes könyvet. A kertben illatos virágok nyílnak. Vásároltunk egy gyönyörű rózsaszínű cipőt.

A tanulók mondatainak meghallgatása, a megoldások összehasonlítása.

v. Játékos gyakorlásKakukktojásMelyik szó nem illik a sorba?

) Interaktív tananyag: A melléknév – Játék 2.

vI. Az óra értékelése

olvasás fogalomalkotás felismerés azonosítás analógiaszókincsfejlesztés funkcionális nyelvhasználat stílus indoklás érvelés együttműködés figyelem véleményalkotás

kooperatív vagy frontális munka

olvasás azonosítás indoklás érvelés

kooperatív munka

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 64 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

65

jAvítóKulcs A felméréseKhezI. Tanév eleji felmérés A

1. Tagold mondatokra, és írd le helyesen a következő szöveget!A folyó partján fűzfák állnak. Fölötte sirály száll kecsesen. A vízen csónak ringatózik.Mondatkezdő nagybetű 1-1 pont Mondatvégi írásjel 1-1 pont

6

2. Írd le szavakra tagolva a mondatot!A tó partján békák kuruttyolnak.Helyes tagolás szóközönként 1 pont

4

3. Írd ki a szavakból a megfelelő betűket!a) hosszú magánhangzók: ő, ú, ó, í, ű b) hosszú mássalhangzók: tt, bb, tty

Helyes kiírás betűcsoportonként 1 pont

2

4. Állítsd számozással betűrendbe a következő állatneveket!(2) Karak (4) Vuk (3) Kele (1) BogáncsHelyes betűrendbe sorolás 1 pont

1

5. Pótold a következő szavak hiányzó ékezeteit!gyógyít, zöldül, könnyű, daru, forró, vetítőMinden helyesen kiegészített szó 1 pont

6

6. Egészítsd ki hosszú vagy rövid mássalhangzóval a szavakat!a) kellemes, szelíd, nulla, hallgat b) rossz, lesz, összeg, visszajön

Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

8

7. Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt!borjú, vályú, veszélyes, tejföl, bélyeg, gally, ijedMinden helyesen kiegészített szó 1 pont

7

8. Írd le szótagolva a következő szavakat!mond­ja, csen­gety­tyű, fi­a­tal, e­gyüt­tes, pe­dzi, ott­honMinden helyesen szótagolt szó 1 pont

6

9. Pótold a mondatot a víz szó megfelelő toldalékos alakjával!Meglocsolom a virágot vízzel.Jót kortyoltam a friss vízből.Palkó beugrott a vízbe.Tiszta vizet öntök a kancsóba.Egész délután a vízben lubickoltam.Minden helyesen beírt szó 1 pont

5

10. Pótold a mondatokban a hiányzó mássalhangzókat!Senki se menjen be a terembe!Mindenki tudja a verset?Ki küldte ezt a levelet?Vera nem hallja a zenét.El ne fogyjon a sütemény az asztalról!Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

5

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 65 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

66

I. Tanév eleji felmérés B 1. Tagold mondatokra, és írd le helyesen a következő szöveget!

A Balaton déli partján sekély a víz. A nap hamar felmelegíti. Szeretek a langyos vízben lubickolni.Mondatkezdő nagybetű 1-1 pontMondatvégi írásjel 1-1 pont

6

2. Írd le szavakra tagolva a mondatot!A távolból gallyak reccsenése hallatszik.Helyes tagolás szóközönként 1 pont

4

3. Írd ki a szavakból a megfelelő betűket!a) hosszú magánhangzók: í, ő, ó, é b) hosszú mássalhangzók: tt, ggy, rr

Helyes kiírás betűcsoportonként 1 pont

2

4. Állítsd számozással betűrendbe a következő állatneveket!(2) Kanga (4) Micimackó (1) Füles (3) MalackaHelyes betűrendbe sorolás 1 pont

1

5. Pótold a következő szavak hiányzó ékezeteit!szólít, gyógyul, hosszú, batyu, folyosó, terítőMinden helyesen kiegészített szó 1 pont

6

6. Egészítsd ki hosszú vagy rövid mássalhangzóval a szavakat!a) pillangó, csillag, szalag, villamos b) egyes, faggyú, együtt, meggyes

Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

8

7. Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt!varjú, mosolygós, sajtos, pálya, süllyed, selyem, papagájMinden helyesen kiegészített szó 1 pont

7

8. Írd le szótagolva a következő szavakat!ta­vasz­szal, And­re­a, kert­je, u­zson­na, bo­dza, varr­taMinden helyesen szótagolt szó 1 pont

6

9. Pótold a mondatot a pohár szó megfelelő toldalékos alakjával!Tisztára mostam minden poharat.Málnaszörpöt öntök a pohárba.A pohárban tea van?Kiloccsant a víz a pohárból.Hat szép pohárral ajándékoztam meg a nagyit.Minden helyesen beírt szó 1 pont

5

10. Pótold a mondatokban a hiányzó mássalhangzókat!Köszönjetek illedelmesen a vendégeknek!Ne beszéljetek ilyen hangosan!Ki mondja el holnap a verset?Tegnap el tudtam énekelni a dalt.Ne hagyjátok nyitva az ajtót!Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

5

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 66 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

67

II. Témazáró felmérés: A mondatfajták A 1. Írd a vonalra, melyik mondatfajtákra jellemzőek a következő szándékok!

érdeklődés kérdő m. öröm felkiáltó m. közlés kijelentő m.parancs felszólító m. vágy óhajtó m. tiltás felszólító m.

Helyes mondatfajta megnevezése esetenként 1 pont

6

2. Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát! – Hű, de izgalmas ez a meccs! felkiáltó m. – Bárcsak a mi csapatunk győzne! óhajtó m. – Ki lőtte a gólt? kérdő m. – Biztassuk hangosabban a fiúkat! felszólító m. – Karcsi talált a kapuba. kijelentő m. – De ügyesen védett Dani! felkiáltó m.

Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont

3. Írj -e kérdőszócskát tartalmazó kérdő mondatot a következő kijelentő mondatokhoz!Érik­e a szőlő? Lehűlt­e a tó vize? Sok halat fogott­e Pityu?Az -e kérdőszócska helyes használata mondatonként 1 pont Helyes átalakítás kérdő mondattá mondatonként 1 pont

6

4. válaszolj kijelentő mondattal a kérdő mondatokra!Pl.: A gólyák melegebb vidékre költöztek. A rigó gilisztával eteti a fiókáit.Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

5. Alakítsd át a következő mondatokat úgy, hogy felszólítást tartalmazzanak!Szedjünk holnap almát! Olvass újságot Viktor! Nagymama, süss tortát!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

6

6. Írj két tiltó mondatot a közlekedéssel kapcsolatosan!Pl.: Ne játssz az úttesten! Piros jelzésnél ne menj át az úton!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

7. Alakítsd át a kijelentő mondatokat felkiáltóvá!Jaj, megcsípett egy darázs! Ó, de fáj a fejem! Hű, de finom ez a torta! Nini, ott fut egy őz!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

8

8. Egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy óhajt, kívánságot fejezzenek ki!Bárcsak ötös lenne a dolgozatom! Bár megkapnám a görkorcsolyát! De jó lenne, ha láthatnám a tengert!Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont

3

9. Alakítsd át a kijelentő mondatokat óhajtóvá!Bárcsak megnéznénk egy filmet a moziban! Bárcsak sütne a nap!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

10. Egészítsd ki a mondatokat a mondatvégi írásjelnek megfelelően!Hogy hívják a kutyádat? Hű, de ügyesen elkapta a labdát! Bárcsak nekem is lenne egy ilyen kutyám!Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont

3

6

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 67 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

68

II. Témazáró felmérés: A mondatfajták B 1. Írd a vonalra, melyik mondatfajtákra jellemzőek a következő szándékok!

tiltás felszólító m. kívánság óhajtó m. utasítás felszólító m.meglepődés felkiáltó m. tudakozódás kérdő m. megállapítás kijelentő m.

Helyes mondatfajta megnevezése esetenként 1 pont

6

2. Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát! – Melyik úton menjünk tovább? kérdő m. – Tarts lépést a többiekkel! felszólító m. – Ez az út vezet a kilátóhoz. kijelentő m. – Bárcsak mielőbb odaérnénk! óhajtó m. – Jaj, úgy elfáradtam! felkiáltó m. – Ne siessetek ennyire! felszólító m.

Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont

3. Írj -e kérdőszócskát tartalmazó kérdő mondatot a következő kijelentő mondatokhoz!Üres­e a fészek? Elhervadt­e a virág? Gabi evett­e virslit?Az -e kérdőszócska helyes használata mondatonként 1 pont Helyes átalakítás kérdő mondattá mondatonként 1 pont

6

4. válaszolj kijelentő mondattal a kérdő mondatokra!Pl.: A teherautó gyümölcsöt szállít a városba. A mókus télen odújában alszik.Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

5. Alakítsd át a következő mondatokat úgy, hogy felszólítást tartalmazzanak!Pl.: Menjünk este színházba! Erika, süssél palacsintát! Apu, javítsd meg a biciklimet!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

6

6. Írj két tiltó mondatot az iskolai viselkedéssel kapcsolatosan!Pl.: Órán ne beszélgess a padtársaddal! Ne zavard a munkát!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

7. Alakítsd át a kijelentő mondatokat felkiáltóvá!Hű, de forró ez a tea! Jaj, összetörtem egy poharat! De jóízű ez a leves! Nini, egy mókus fut az ágon!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

8

8. Egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy óhajt, kívánságot fejezzenek ki!Bárcsak én is mehetnék a versenyre! De jó lenne, ha minden nap ehetnék fagyit! Bár kapnék egy látcsövet!Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont

3

9. Alakítsd át a kijelentő mondatokat óhajtóvá!Bárcsak az erdőben kirándulnánk! Bár találnánk gombát!Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

10. Egészítsd ki a mondatokat a mondatvégi írásjelnek megfelelően!Pl.: Olvasd el ezt a könyvet! Bemutatja az indiánok életét. Hű, de érdekes ez a történet! Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont

3

6

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 68 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

69

III. Témazáró felmérés: A főnév A1. Írj ki öt főnevet a következő versből!

Egy didergő kismadár Kinyitom az ablakot,rászállott a fára, kenyérmorzsát hintek,kérő szemmel pillant be tudom, ha jön a tavasz,a meleg szobába. nem felejt el minket.Minden kiírt főnév 1 pont

5

2. Írj egy-egy főnevet a versből a megadott szempontnak megfelelően!Élőlény neve: nyúl (vadász) Élettelen dolog (tárgy) neve: ág (zúzmara, föld, hó)gondolati dolog neve: álomMinden helyesen kiírt főnév 1 pont

3

3. Írd le a főnevet helyesen a megfelelő csoporthoz!Köznevek: béke, falu, ország, fiú Tulajdonnevek: Rita, Tisza, Balaton, PécsMinden helyesen csoportosított és leírt főnév 1 pont

8

4. Írj a megadott főnév mellé egy rokon értelmű és egy ellentétes jelentésű párt!kastély – kunyhó kölyök – felnőtt cimbora – ellenségMinden helyes szóalak 1 pont

6

5. Toldalékold a főneveket a kérdéseknek megfelelően!szívek szívet szívből szívbenesők esőt esőből esőben

Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont

8

6. Pótold a főnevekben a j hangot jelölő betűt!pulyka, zaj, korcsolya, helyesírás, veszély, ajándék, bélyeg, rejtekhelyMinden helyesen kiegészített szó 1 pont

8

7. Pótold a mondatokban a hiányzó toldalékokat!Nyolc órakor a gyerekek már a padban ülnek. A táskából előveszem a könyvet.Az osztályba belép a tanító néni.Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont

4

8. Írd le csoportosítva a következő főneveket!Többes számú főnév: mesék, sorok, székek -t ragos főnév: házat, lázatToldalék nélküli főnév: homok, bajnok, huzatMinden helyes csoporthoz írt főnév 1 pont

8

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 69 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

70

III. Témazáró felmérés: A főnév B1. Írj ki öt főnevet a következő versből!

Fehér, fehér, ropogó Hangos erdő és liget.Csizmám alatt ez a hó. Úton járok, elmegyek,Füles sapka száll, libeg, Körül zúgnak vad szelek.Minden kiírt főnév 1 pont

5

2. Írj egy-egy főnevet a versből a megadott szempontnak megfelelően!Élőlény neve: kisfiú Élettelen dolog (tárgy) neve: ágy (Duna)gondolati dolog neve: álom (tavasz, este)Minden helyesen kiírt főnév 1 pont

3

3. Írd le a főnevet helyesen a megfelelő csoporthoz!Köznevek: folyó, ember, város, ünnep Tulajdonnevek: Csaba, Duna, Micimackó,

EgerMinden helyesen csoportosított és leírt főnév 1 pont

8

4. Írj a megadott főnév mellé egy rokon értelmű és egy ellentétes jelentésű párt!ricsaj – csend legény – lány szomorúság – örömMinden helyes szóalak 1 pont

6

5. Toldalékold a főneveket a kérdéseknek megfelelően!versek verset versből versbenfolyók folyót folyóból folyóban

Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont

8

6. Pótold a főnevekben a j hangot jelölő betűt!kályha, táj, gereblye, hógolyó, szabály, űrhajó, éjszaka, jégpályaMinden helyesen kiegészített szó 1 pont

8

7. Pótold a mondatokban a hiányzó toldalékokat!A fiúk a friss hóból hóembert építenek. Szénből készül a szeme és a szája. Seprű is lesz a kezében.Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont

4

8. Írd le csoportosítva a következő főneveket!Többes számú főnév: utak, kövek, színek -t ragos főnév: vizet, tollatToldalék nélküli főnév: kerék, vonat, titokMinden helyes csoporthoz írt főnév 1 pont

8

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 70 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

71

IV. Témazáró felmérés: Az ige A1. Írj ki öt igét a következő szövegből!

Ha a vaddisznó megijed valamitől, nagyokat fúj, néha az agyarát is csattogtatja. Kitűnő szaglása van, a közeledő embert már messziről megérzi és nyomban menekül. Hosszú erős orrával szaggatja fel a földet, amikor makkot és más csemegét keresgél.Minden megtalált ige 1 pont

5

2. Írj egy-egy igét a szövegből a megadott szempontoknak megfelelően!Cselekvést jelentő ige: elvitte (megvizsgálta, megállapította)Történést jelentő ige: fájt (begyulladt) létezést jelentő ige: lesz (volt)Minden helyesen kiírt ige 1 pont

3

3. Csoportosítsd az alábbi szavakat!Jelen idejű igék: világít, hallgat, arat múlt idejű igék: késett, szólt, repült-t ragos főnevek: vasat, betűtMinden helyes csoporthoz írt szó 1 pont

8

4. Alakítsd át a jelen idejű igéket múlt és jövő idejűvé! beszéltél – beszélni fogsz futott – futni fog siettünk – sietni fogunkMinden helyesen átalakított ige 1 pont

6

5. Pótold az igékben a j hangot jelölő betűt!befejez, osztályoz, mosolyog, zajong, helyettesít, megijedMinden helyesen kiegészített ige 1 pont

6

6. Állapítsd meg az alábbi igék idejét, és nevezd meg a cselekvő számát, személyét!jártatok múlt idő, T/2. mesélünk jelen idő, T/1.hallgattak múlt idő, T/3. keresgélni fogsz jövő idő, E/2.Igeidő helyes meghatározása 1 pont, a cselekvő meghatározása 1 pont

8

7. Húzd alá a szósorban az igekötős igéket!lehel, lemond, letép, legyez, lemosMinden helyes döntés 1 pont

5

8. a) Írd le a mondatokat helyesen tagolva!b) Keretezd be a mondatokban az igekötőket!Mátyás és csapata nagyon megszomjazott. Egy legény lépett ki a malom kapuján.Kinizsi szegényes batyujával el is indult Budára.Igekötős ige helyes tagolása 1 pont, további tagolás mondatonként 1 pontIgekötő bekeretezése 1 pont

63

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 71 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

72

IV. Témazáró felmérés: Az ige B1. Írj ki öt igét a következő szövegből!

A kakukk nem mindig a fészekbe tojja a tojást, hanem a csőrében viszi oda. Kilesi, amikor az anyamadár nincs a fészekben, huss, odaröppen és beleejti a tojását. Az a kis madár meg mit sem tud az egészről, melegíti, óvja a kakukktojást.Minden megtalált ige 1 pont

5

2. Írj egy-egy igét a szövegből a megadott szempontoknak megfelelően!Cselekvést jelentő ige: építettek (etetik, kirepülnek)Történést jelentő ige: kikeltek (fejlődnek, fordul) létezést jelentő ige: volt (lesz)Helyesen kiírt ige szempontonként 1 pont

3

3. Csoportosítsd az alábbi szavakat!Jelen idejű igék: szállít, illeszt, folytat, múlt idejű igék: ígért, főzött, mosta -t ragos főnevek: vizet, tollatMinden helyes csoporthoz írt szó 1 pont

8

4. Alakítsd át a jelen idejű igéket múlt és jövő idejűvé! ballagtam – ballagni fogok olvasott – olvasni fog építettek – építeni fognakMinden helyesen átalakított ige 1 pont

6

5. Pótold az igékben a j hangot jelölő betűt!bélyegez, bújik, korcsolyázik, kilyukaszt, nyújtózkodik, tájékoztatMinden helyesen kiegészített ige 1 pont

6

6. Állapítsd meg az alábbi igék idejét, és nevezd meg a cselekvő számát, személyét!csúszkálunk jelen idő, T/1. suttogtad múlt idő, E/2.nyílni fognak jövő idő, T/3. jajgatott múlt idő, E/3.Igeidő helyes meghatározása 1 pont, a cselekvő meghatározása 1 pont

8

7. Húzd alá a szósorban az igekötős igéket!becsül, bead, belép, beszól, beszélMinden helyes döntés 1 pont

5

8. a) Írd le a mondatokat helyesen tagolva!b) Keretezd be a mondatokban az igekötőket!Mátyás király paraszti ruhában ment le Kolozsvárra. A hajdú rákiáltott a királyra.Pálcájával háromszor meg is ütötte.Igekötős ige helyes tagolása 1 pont, további tagolás mondatonként 1 pontIgekötő bekeretezése 1 pont

63

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 72 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

73

V. Témazáró felmérés: A melléknév A1. Írj ki öt melléknevet a szólásokból, közmondásokból!

Kerülgeti, mint macska a forró kását. A jó barát drágább az aranynál. Kicsi a bors, de erős. Lassú víz partot mos. Sok kemény fának lágy a gyümölcse.Minden kiírt melléknév 1 pont

5

2. Írj egy-egy melléknevet a találós kérdésekből az alábbi szempontok szerint!Alapfokú: hegyes (görbe, hideg, meleg) Középfokú: alacsonyabb (hosszabb)Felsőfokú: legmelegebb (leghidegebb)Helyesen kiírt melléknév szempontonként 1 pont

3

3. Bővítsd az alábbi mondatokat egy-egy melléknévvel!Pl.: Rita hosszú levelet ír. Sára illatos virágot tesz a vázába.Mondatba illő melléknév megválasztása 1 pont Helyes szórend mondatonként 1 pont

4

4. Helyettesítsd a mondatban szereplő melléknevet a rokon értelmű megfelelőjével!Finom ez a gyümölcs. Petra ruhája gyönyörű. Marci nagyon vékony.Minden helyesen megválasztott melléknév 1 pont

3

5. Írd le az alábbi melléknevek ellentétes jelentésű megfelelőjét!sovány – kövér egyenes – görbe gyors – lassú vidám – szomorú gyenge – erős mély – sekélyMinden helyesen megválasztott melléknév 1 pont

6

6. Fokozd az alábbi mellékneveket!kisebb, legkisebb jobb, legjobb híresebb, leghíresebbMinden helyesen fokozott melléknév 1 pont

6

7. Pótold a melléknevek hiányzó ékezeteit!gömbölyű, utolsó, sűrű, hűvös, könnyű, rossz, apró, jókedvűMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

8

8. Pótold a következő melléknevekben a j hangot jelölő betűt!sajtos, komoly, lyukas, folyékony, helyes, zajos, hajlékony, terebélyesMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

8

9. Pótold a melléknevekben a hiányzó mássalhangzókat!illedelmes, kellemes, kiváló, hallgatag, figyelmes, illatos, dallamosMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

7

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 73 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

74

V. Témazáró felmérés: A melléknév B1. Írj ki öt melléknevet a szólásokból, közmondásokból!

Ritka, mint a fehér holló. Barátod vize édesebb az ellenség mézénél. A nagy teher is könnyű, ha sokan emelik. Kövér, mint Márton lúdja. Fortélyos lónak jó kantár kell.Minden kiírt melléknév 1 pont

5

2. Írj egy-egy melléknevet a találós kérdésekből az alábbi szempontok szerint!Alapfokú: erős (szép, piros, kerek) Középfokú: idősebb (erősebb)Felsőfokú: legerősebb (legvénebb)Helyesen kiírt melléknév szempontonként 1 pont

3

3. Bővítsd az alábbi mondatokat egy-egy melléknévvel!Pl.: A kalitkában tarka madár lakik. Robi érdekes könyvet olvas.Mondatba illő melléknév megválasztása 1 pont; Helyes szórend mondatonként 1 pont

4

4. Helyettesítsd a mondatban szereplő melléknevet a rokon értelmű megfelelőjével!Hű, de forró ez a leves! A nagyapám jókedvű. Máté nagyon eszes.Minden helyesen megválasztott melléknév 1 pont

3

5. Írd le az alábbi melléknevek ellentétes jelentésű megfelelőjét!fiatal – öreg rövid – hosszú ritka – sűrűapró – nagy szelíd – vad lágy – keményMinden helyesen megválasztott melléknév 1 pont

6

6. Fokozd az alábbi mellékneveket!újabb, legújabb rosszabb, legrosszabb sósabb, legsósabbMinden helyesen fokozott melléknév 1 pont

6

7. Pótold a melléknevek hiányzó ékezeteit!szomorú, forró, hosszú, szörnyű, pöttyös, lassú, jószívű, súlyosMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

8

8. Pótold a következő melléknevekben a j hangot jelölő betűt!vajas, sekély, jeges, homályos, ünnepélyes, ijedős, veszélyes, gömbölyűMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

8

9. Pótold a melléknevekben a hiányzó mássalhangzókat!lassú, kisebb, friss, hűvösebb, ügyesebb, leggyorsabb, legfrissebbMinden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

7

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 74 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

75

VI. Tanév végi felmérés A1. Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát!

A törökök 1552­ben megtámadták Eger várát. kijelentő m.Bárcsak a magyarok győznének! óhajtó m.Esküdjetek velem! felszólító m.Vajon meddig tart az ádáz küzdelem? kérdő m.Hű, de bátran harcolnak az asszonyok is! felkiáltó m.Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont

5

2. Írd le a szavakat írott betűkkel a megfelelő csoporthoz!Köznév: folyó, sziget Tulajdonnév: Tisza, BudapestIge: folyik, úsznak, süllyed melléknév: mély, folyékonyMinden helyesen csoportosított szó 1 pont

9

3. Írj egy-egy példát a találós kérdésből az alábbi szempontok szerint!Köznév: forrás (part, tenger, föld, harmat…) Cselekvést jelentő ige: sietek, fúr…Tulajdonnév: Duna Történést jelentő ige: hömpölyög, zubogok…Toldalékos főnév: tengerbe, kutat, földbe… létige: vagyokmelléknév: tiszta, vén, mély… Igekötős ige: kivájomMinden helyesen kiírt példaszó 1 pont

4. Pótold a főnevek hiányzó toldalékát!A várban nagy a nyüzsgés. A törökök ágyúval lövik a falat. A magyarok jól bánnak a kard­dal. Az asszonyok a bástyáról forró vizet öntenek az ellenségre.Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

6

5. Írd le az alábbi igéket múlt és jövő időben! A cselekvő száma és személye ne változzon!suttog, suttogott, suttogni fog hegedülsz, hegedültél, hegedülni fogszMinden helyesen átalakított igealak 1 pont

4

6. Fokozd a következő mellékneveket!erős, erősebb, legerősebb friss, frissebb, legfrissebbMinden helyesen fokozott melléknév 1 pont

4

7. Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt!bagoly, süllyed, papagáj, helyes, pályaudvar, tájékoztat, ünnepélyesMinden helyesen kiegészített szó 1 pont

7

8. Írd le szótagokra bontva a következő szavakat!il­la­tos, meny­nye­zet, fi­ú­kat, meg­í­gér, leg­ü­gye­sebb, bo­dza, varr­taMinden helyesen szótagolt szó 1 pont

7

8

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 75 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

76

VI. Tanév végi felmérés B1. Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát!

Ma este tábortüzet rakunk. kijelentő m.Gyűjtöttetek­e már száraz gallyakat? kérdő m.Keressetek apró ágakat is! felszólító m.Jaj, de csípnek a szúnyogok! felkiáltó m.Bárcsak szalonnát is sütnénk a tűznél! óhajtó m.Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont

5

2. Írd le a szavakat írott betűkkel a megfelelő csoporthoz!Köznév: tó, hajó Tulajdonnév: Balaton, DunaIge: fürödnek, csillog, csobban melléknév: veszélyes, langyosMinden helyesen csoportosított szó 1 pont

9

3. Írj egy-egy példát a találós kérdésből az alábbi szempontok szerint!Köznév: füstifecskék (istálló, fészek…) Cselekvést jelentő ige: fészkelnek, építik...Tulajdonnév: Afrika Történést jelentő ige: növekednek…Toldalékos főnév: fiókáit, istállókban… létige: vanmelléknév: hideg, apró… Igekötős ige: megismerkednek…Minden helyesen kiírt példaszó 1 pont

4. Pótold a főnevek hiányzó toldalékát!A fészekben három kisgólya várja a finom falatokat. Gólyapapa frissen fogott békát hoz nekik. Gólyamama hallal eteti a fiókákat. Hamarosan kirepülnek a fészekből, és Afrikába költöznek.Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

6

5. Írd le az alábbi igéket múlt és jövő időben! A cselekvő száma és személye ne változzon!játszik, játszott, játszani fog futnak, futottak, futni fognakMinden helyesen átalakított igealak 1 pont

4

6. Fokozd a következő mellékneveket!ügyes, ügyesebb, legügyesebb kicsi, kisebb, legkisebbMinden helyesen fokozott melléknév 1 pont

4

7. Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt!szabály, bújik, hajol, gömbölyű, mosolygós, rejtekhely, éjszakaMinden helyesen kiegészített szó 1 pont

7

8. Írd le szótagokra bontva a következő szavakat!dal­la­mos, csen­gety­tyű, fi­ó­ka, fel­e­mel, leg­e­rő­sebb, ma­dzag, hall­gatMinden helyesen szótagolt szó 1 pont

7

8

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 76 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

77

segédAnyAg A tAnulóK értéKeléséhez, minősítéséhez A 3. évfolyAmon

Kiváló (5) Jó (4) Megfelelő (3-2)A tanuló• ismeri és önállóan alkalmazza a

2. osztályos nyelvtani és helyes­írási ismereteket;

• ismeri a különböző fajtájú mon­datokat, helyesen alkalmazza a mondatvégi írásjeleket;

• ismeri és tanítói irányítással al­kalmazza a 2. osztályos nyelvtani és helyesírási ismereteket;

• a mondatfajták felismerésére segítséggel képes. Legtöbbször helyesen használja a mondatvégi írásjeleket;

• a tanult ismeretek alkalmazására tanítói segítséggel képes;

• a mondatfajták felismerésében és a mondatvégi írásjel megválasz­tásában bizonytalan

• ismeri a főnév fogalmát, felis­meri és megnevezi a főneveket szövegben, szóhalmazban;

• felismeri a köznevet és a tulaj­donnevet;

• a toldalékos főnevet felismeri, a szótövet és a toldalékot önállóan leválasztja, főnevekhez toldalé­kokat illeszt;

• felismeri és megnevezi a főnév egyes és többes számát;

• ismeri és alkalmazza a toldalékos főnevek helyesírására vonatkozó szabályokat;

• a főnevekhez kapcsolódó helyes­írási szabályokat önállóan tudja alkalmazni;

• ismeri a főnév fogalmát, ismert szövegben, szóhalmazban a fő­nevek többségét megtalálja;

• tudja csoportosítani a főneveket (köznév, tulajdonnév);

• felismeri a toldalékos főnevet, a szótövet, egyszerűbb esetekben a toldalékot leválasztja, a főnevek­hez toldalékokat tud illeszteni;

• képes egyes számú főneveket többes számúvá alakítani, ismeri a többes szám jelét;

• a toldalékos főnevek helyesírását időnként elvéti, hibáját önállóan javítani tudja;

• a főnevekhez kapcsolódó helyes­írási szabályok alkalmazásában időnként segítséget igényel;

• a főnév felismerésében gyakran téveszt, hibáit csak tanítói segít­séggel képes javítani;

• segítséggel csoportosítani tudja a főneveket;

• a toldalékos főnevek felismerésé­ben bizonytalan, helyesírásukat gyakran elvéti, hibáit tanítói irányítással tudja javítani;

• segítséggel egyes számú főnevet többes számúvá alakít;

• a főnevekhez kapcsolódó helyes­írási szabályok alkalmazásában még önállótlan, hibáit tanítói segítséggel tudja csak javítani;

• ismeri az ige fogalmát, szö­vegben, szóhalmazban az igét felismeri, kiválasztja;

• ismeri az ige egyes és többes szá­mát, tudja ragozni önállóan az igét (ha az más jellegű nyelvtani problémát nem tartalmaz);

• önállóan felismeri és megnevezi a cselekvő számát és személyét;

• felismeri a különböző idejű igéket, a múlt idő jelét helyesen használja;

• a fog segédigés jövő idejű igeala­kot helyesen írja;

• a gyakori igekötőket felismeri, az igekötős igék különböző írás­módjára vonatkozó szabályokat helyesen és önállóan alkalmazza;

• ismeri az ige fogalmát, szöveg­ben, szóhalmazban az igék több­ségét felismeri, kiválasztja;

• ismeri az ige egyes és többes szá­mát, megkezdett analóg ragozási sort folytatni tud, személyrago­kat leválaszt;

• egyszerű esetekben megnevezi a cselekvő számát és személyét;

• felismeri a különböző idejű igé­ket, a múlt idő jelét legtöbbször helyesen használja;

• a fog segédigés jövő idejű igealak helyesírását néha elvéti;

• a gyakori igekötőket legtöbbször felismeri, az igekötős igék külön­böző írásmódjára vonatkozó sza­bályokat segítséggel alkalmazza, időnként hibázik;

• az ige megnevezésében, felisme­résében bizonytalan, gyakran hibázik;

• megkezdett ragozási sort ta­nítói irányítással tud folytatni, a személyragokat segítséggel leválasztja;

• a cselekvő számának, szemé­lyének megnevezését gyakran elvéti;

• felismeri a különböző idejű igéket, a múlt idő jelét időnként elvéti;

• a gyakori igekötők felismerésé­ben bizonytalan, helyesírásukat gyakran elvéti, de hibáit tanítói segítséggel javítani tudja;

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 77 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

78

Kiváló (5) Jó (4) Megfelelő (3-2)• az igével kapcsolatban megis­

mert nyelvtani és helyesírási szabályokat felidézi és önállóan alkalmazza;

• az igével kapcsolatban megis­mert nyelvtani és helyesírási szabályokat segítséggel tudja felidézni és alkalmazni;

• az igével kapcsolatban megis­mert nyelvtani és helyesírási sza­bályok tudatos alkalmazásában járatlan, segítségre van szüksége;

• a mellékneveket felismeri, szó­halmazban, ismert szövegben kiválasztja; a közép­ és felsőfokú mellékneveket helyesen írja, a fokozás jelét felismeri, helyesen jelöli a melléknevek végén az ó, ő, ú, ű hangokat;

• a j hangot helyesen jelöli a be­gyakorolt melléknevekben;

• a mellékneveket felismeri, szó­halmazban, ismert szövegben kevés hibával kiválasztja;

• a közép­ és felsőfokú mellék­nevek helyesírását néha elvéti, legtöbbször helyesen jelöli a melléknevek végén az ó, ő, ú, ű hangokat;

• a j hangot legtöbbször helyesen írja begyakorolt esetekben;

• a mellékneveket tanítói segítség­gel felismeri, megnevezi;

• a közép­ és felsőfok jelét, a melléknevek végén az ó, ő, ú, ű hangokat, a j hangot gyakran elvéti, a begyakorolt esetekben is, de hibáit a tanító segítségével tudja javítani;

• képes a tanult szófajok felismeré­sére, csoportosítására (névszók, ige, egyéb tanult szófajok);

• másolás során nem ejt írástech­nikai és helyesírási hibát, toll­bamondás és emlékezetből írás során helyesen írja a begyakorolt szókészlet szavait;

• önállóan és helyesen alkalmazza a tanult helyesírási és nyelvhe­lyességi szabályokat;

• a j hangot helyesen jelöli 40­45 szóban;

• szokásává vált az önellenőrzés, hibáit képes önállóan javítani;

• írásmunkája rendezett, áttekint­hető, írástempója megfelel az életkornak (kb. 90 betű 3 perc alatt).

• a tanult szófajok felismerésére, csoportosítására kis segítséggel képes;

• másolás során néhány írástech­nikai és helyesírási hibát ejt, toll­bamondás és emlékezetből írás során a begyakorolt szókészlet szavait néha elvéti, hibáit javítani tudja;

• a tanult helyesírási és nyelvhe­lyességi szabályokat még nem tudja minden esetben önállóan alkalmazni;

• a j hangot helyesen jelöli 35­40 szóban;

• az önellenőrzés képessége kiala­kulóban van;

• írástempója megfelelő, írásmun­kája áttekinthető, rendezett.

• a tanult szófajok felismerésére, csoportosítására csak tanítói segítséggel képes;

• másolás során nem ejt sok he­lyesírási és írástechnikai hibát, tollbamondás és emlékezetből írás során a begyakorolt szókész­let szavainak helyesírását több­ször elvéti, de hibáit segítséggel javítani képes;

• a tanult helyesírási és nyelvhe­lyességi szabályokat még nem tudja önállóan és tudatosan alkalmazni;

• a j hangot helyesen jelöli 25­30 szóban;

• írástempója kissé lassú, írásmun­kája időnként rendezetlen.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 78 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

79

helyesírási szójegyzéK3. osztály

ly és j a szavakban Hosszú egyjegyű más-salhangzó a szótőben

Hosszú kétjegyű mással-hangzó a szótőben

Hosszú magánhangzó a szótőben

bélyegbújikgömbölyűhajolharkályhelyeshelyesíráshelytelen

homályosjajgatjavítjátszikjáték

komolymájmilyenpályapályaudvarjégpálya

sajtszabályszabályos

tájújságünnepélyzajzajos

aggódikállomásmegálló

antennaberregbillegbükkfacammogcseppencsillogcsillogó

dallamfaggatforrásfrissfrissenfrissül

fulladfüllentgyulladhallgatillatillatosillatozik

kellemeskopottkoppanorvosságpillanatpillangóputtonysuttogsuttogó

szalonnaszempillatöröttuzsonnaünnepünnepel

virradzöldellzöldellő

bosszantbuggyanfröccsenjösszhattyúloccsankuruttyolmennyezetösszepottyanreccsenszunnyadtesszükvisszavisszük

bőrönddúl­fúldűlcsónakcsőrerősesőshíreshúzkezdődikkóstolmúltmúlik

műsornővérnyílikóvodaóvónénipapírpókhálósóssűrűszólszórszűkvíg

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 79 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

80

jAvAslAt A tollbAmondás és A fogAlmAzás helyes-írásánAK értéKeléséhez

Javítási jelek: súlyos hiba ___ egyéb hiba

(A táblázatban a súlyos hiba jele: +)

Hibatípus Évfolyam1. 2. 3. 4.

Mondatkezdés + + +Mondatvégi írásjel (egyszerű mondat) + +Tagolási hibák

• szóhatár + + +• elválasztás egyszerű esetekben + + +

Magánhangzók időtartama a szavakban és a szavak végén a gyakorolt esetekben + +Mássalhangzók időtartama (a kiejtés elve alapján) a szótövekben és a toldalékos alakokban + +A kiejtéstől eltérő betűkapcsolatok (dj, dt, nj, lj, ts, tj) a gyakorolt esetekben + +Ly és j a gyakorolt esetekben + + +Tulajdonnevek írása a gyakorolt esetekben +A tanult szófajok toldalékos alakjainak írása +A melléknév fokozása + +Ige

• -ít, -ul, -ül jelölése + +• a múlt idő jele + +• az igekötő közvetlenül az ige előtt + +• az igekötő az ige után áll + +• az igekötő és az ige között más szó áll +

Számnév• sorszámnév +• keltezés +• fokozott határozatlan számnév +

Betűcsere + + +Betűkihagyás + + +Ékezethiány + + +Szójegyzékben megadott szavak írása + + +

Értékelés:Évfolyamonként kb. 1/2 oldalnyi tollbamondásban az alábbi hibaszámok szerint.

0– 4 hiba (nincs súlyos hiba): jeles 5– 8 hiba (vagy kevesebb, de van egy súlyos hiba): jó 9–12 hiba (2­3 súlyos hiba): közepes13–16 hiba (több súlyos hiba): elégséges16 hiba fölött: elégtelen

A ponthatárok arányosan változnak, ha a helyesírási szöveg mennyisége növekszik, illetve csökken.A fogalmazás helyesírásának értékelése is a fenti hibaszámok alapján történik. (A fogalmazás terjedelme arányosan változtatja a ponthatárokat.)

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 80 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

81

játéKos felAdAtoK A tehetséggondozáshozSzavak

Szóalkotó1. Mi a szabály? Folytasd a szavak átalakítását a példa szerint!

üveg üt akar ikra álca cél állam érem rém

süveg süt

alap ér üst anyag orom ikra örvény ideg arc

kalap vér

2. Alkoss az alábbi szavakból új szavakat az első betűjük kicserélésével!

Pl.: tánc – ránc; kártya lengyel kilincs kavarmorzsa legyező kátrány kenyér

3. Alkoss az alábbi szavak betűiből új szavakat! Minden betűt használj fel!

Pl.: nálam – málnakeret tapos kaporkalász lencse méretolvad ostor pakol

4. Alkoss szavakat a mássalhangzókból egy vagy két magánhangzó beillesztésével!

(Pl.: csnd – csend)prsly nrncs klcsszvcs vlgy gyngyszrny kktsz gmbc

5. Alkoss új szavakat a példa szerint!

száll – váll pilla – villa kánya – bányatincs rojt lazazúza kömény parancssirály bukkan folyó

6. Alkoss személyneveket a megadott szavakból a példa szerint!villa – Csilla folt zászlótábor vándor zajosvárta vita kanna

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 81 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

82

7. Találd ki, milyen madárka kel ki a tojásból! (Vigyázz, mindegyikben van egy fölösleges betű!)

8. Állítsd össze az állatok neveit az összekevert betűkből!ivpngin ákelinp aúrszvror livóíz

kugrenu desvejemeg kömeször őszatökti

Szótagokból szavak1. Egészítsd ki a megadott szótagokat szavakká!

ka­_____, ka­_____, ka­_____, ka­_____, ka­_____, ka­_____

bá­_____, bá­_____, bá­_____, bá­_____, bá­_____, bá­_____

vi­_____, vi­_____, vi­_____, vi­______, vi­______, vi­______

2. A háromtagú szavak egyik szótagja „elbújt”. Pótold a hiányzó szótagot, és írd le helyesen a szót!

kü­ ­ség leg­ki­ ba­ ­ság e­ ­ség

bi­ ­li fo­ ­só böl­ ­de höm­pö­

3. Alkoss szavakat! Pótold a hiányzó szótagot!

_______gyó, _______gó, ________jú, _______rű, _______ru, _______tyú

_______lyó, _______tyű, _______dú, _______nyő _______bu, _______cső

4. Pótold a szavak hiányzó szótagját! Írd le a szavakat szótagolás nélkül!dül dül dül dül dülda da da da da

5. Alkoss szavakat úgy, hogy pótolod a hiányzó közös szótagot!(Pl.: te­ … ­réb te­ ve ­réb teve, veréb)sap bát vi kar kré númacs land szer rázs kecs rékcsa jú bar nál zeb dírbál rancs sá ta hagy dár

ö ö i o ly

pa cs

d rbö

gys

ev

l

rá

a

r s

ó

g

g

k k

t

l

ri

i

kr

ha

áp

szre k

m ö

r

i at

k

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 82 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

83

6. Egészítsd ki a megadott szótagokat főnevekké!

csi­__________, szi­__________, le­__________, bú­__________, re­__________

csi­__________, szi­__________, le­__________, bú­__________, re­__________

csi­__________, szi­__________, le­__________, bú­__________, re­__________

7. Alkoss két és három szótagú gyümölcsneveket a szótagokból! Egy szótagot többször is használhatsz!

8. Alkoss a szótagokból háromtagú állatneveket!

go­ ko­ ken­ ja­ pi­ gi­ ­gu­ ­ó­ ­lisz­

­gu­ ­ril­ ­lib­ ­ru ­ár ­la ­ri ­ta ­ca

Szókereső1. A meghatározásokhoz olyan szót írj, amelyekben csak „á” magánhangzó szerepel!

Hordót készítő mester: ____________________________________________

Az ételnek sárga színt adó fűszer: ____________________________________________

Bányászszerszám: ____________________________________________

Fiatal juh: ____________________________________________

Gonosz fondorlat, cselszövés: ____________________________________________

Tarka tollú, pintyféle madár: ____________________________________________

Sínpár: ____________________________________________

Szenet fejtő munkás: ____________________________________________

Mesebeli szörny: ____________________________________________

Sétálgat, ide­oda megy: ____________________________________________

2. A nevek között újabb nevek „rejtőznek”. Keresd meg, és írd le!

GÁBOR IMRE GINA ____________________________________________

SÁNDOR KATA MÁSA ____________________________________________

PETI BORBÁLA CILI ____________________________________________

SÁRI TAMARA MÓNIKA ____________________________________________

a sző mál ba lő va ri szil rancs

nán diny biz na rack nye nász li

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 83 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

84

3. Olvasd ki az egymásra írt szavakból az állatok neveit! Írd le őket a vonalra!

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

4. Válaszolj a találós kérdésekre egy­egy szóval!

Melyik ács ehető? ___________________________________

Melyik ácsban lehet főzni? ___________________________________

Melyik ács fordít idegen nyelvet? ___________________________________

Melyik ács van a Mikulás puttonyában? ___________________________________

Melyik ács tud főzni? ___________________________________

Melyik ács patkol lovat? ___________________________________

Melyik ács veri be a szöget? ___________________________________

5. A betűkör neveket rejt. Keresd meg, és írd le őket helyesen!

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

___________________________________

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 84 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

85

6. Válaszolj a találós kérdésekre!

Melyik tó oltja el a tüzet? ________________________

Melyik tóból lehet messzire ellátni? ________________________

Melyik tó tud szirénázni? ________________________

Melyik tóval lehet sok pénzt nyerni? ________________________

Melyik tó jár egyetemre? ________________________

Melyik tóra lehet kulcsot akasztani? ________________________

Melyik tó csapódik be a huzattól? ________________________

7. Keresd a betűrácsban a madarak nevét! Írd le őket a vonalra!

H A R K Á L Y U

É S A S Ö G É M

J Y R I G Ó Ő B

A C D R E L V A

Ű I A Á R Y E G

E N R L L A R O

I K U Y E G É L

F E C S K E B Y

Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak1. Keresd a kakukktojást! Húzd alá azt a szót, amelyik nem rokona a többinek!

a) andalog, tipeg, iramodik, ténfereg, ballag, botorkálb) fortélyos, ravasz, csalafinta, cseles, szeszélyes, furfangosc) csalárd, szélhámos, csalfa, balga, szószegőd) göröngyös, szikkadt, buckás, rögös, egyenetlene) ömlik, evickél, zúdul, csurog, hömpölyögf) hajlék, viskó, hodály, vityilló, kunyhóg) meglök, tuszkol, taszigál, lökdös, vonszol

2. Húzd alá soronként azt az egy szót, amelyik jelentése ellentétes a többivel!a) gőgös, kevély, szerény, büszke, pökhendi b) mélabús, vidám, jókedvű, kedélyes, mókázóc) zsugori, fösvény, bőkezű, fukar, kapzsid) gyors, fürge, mozgékony, lomha, serénye) kullog, bandukol, ballag, rohan, andalog f) alacsony, apró, kicsi, nyúlánk, törpeg) vad, kegyetlen, jámbor, durva, zord

________________________

________________________

________________________

________________________

________________________

________________________

________________________

________________________

________________________

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 85 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

86

3. Mi a szabály? Folytasd a táblázatok kitöltését!

fut érkezik épít virrad örül suttog kacag

rohan jön

sétál távozik

szép jó görbe palota gyáva rohan szorgos beszél

gyönyörű kiváló

csúnya rossz

4. Mindegyik házikóban találsz egy olyan szót, amelyik nem „rokona” a többinek. Keretezd be!

nevet kacag nyirkos lucskos zokog bömböl

derül harsog szikkadt latyakos ordít kiabál

nyurga vaskos kaliba vityilló cimbora haver

zömök tömzsi viskó kalitka suhanc barát

5. Állíts össze rokon értelmű szópárokat a táblázat szavaiból! Írd le őket egymás mellé!

bánatos énekel ballag tréfál

kedves viccel ostoba nyájas

bandukol dalol komor balga

Betűpótló1. Pótold a szavakban a hiányzó hosszú vagy rövid magán­, illetve mássalhangzót!

o – ó ü – ű l – ll k – kk s– ss

k……r……m keszty…… sza……ag ba……ancs la……ú

b……rs…… elt……nik nyí……ik bu……an ki……ebb

b……lyg…… t……kör sze……ő sa……ozik me……él

f……ly…… megs……l ke……emes sza……ad béke……ég

h……g……ly…… ki……r……l ha……gat szö……en ha……ad

s……ly……m s……r…… mú……ik bu……an fri……ebb

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 86 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

87

2. Pótold a szavakban a hiányzó u vagy ú magánhangzót!

t…ró, tan…lás, tan…sít, leg…jabb, bossz…, hüvelyk…jj

t…rista, k…tf…ró, …titárs, k…tató, h…szadik, hang…latos,

…jság, f…vola, j…talom, m…ze…m, sz…nyog, t…róscs…sza

káty…, gyan…sít, szemtan…, b…jkál, keng…r…, elg...r...l

3. Pótold a j vagy ly betűt a szavakban! Minden sorban egy szót kell j­vel kiegészíteni, a többit ly­el.

a) laká…, szabá…, tartá…, homá…, viszá…

b) pehe…, kehe…, döre…, perse…, pikke…

c) segé…, karé…, esté…, forté…, kevé…

d) fák…a, pá…a, dato…a, bog…a, szó…a

e) szeszé…es, veszé…es, he…es, tel…es, esé…es

f) gereb…e, dere…e, cser…e, erek…e, dereg…e

4. Döntsd el, hogy l vagy ll hiányzik a szavakból! Színezd ki azokat a téglalapokat, amelyekben rövid mással­hangzóval kell kiegészíteni a szót!

ke…emes sza…ag szá…oda á…dogál me…ettem fü….ent

szá…ingózik elmú…ik ceruzae…em pi…angó csi…ag pókhá….ó

szá…ka istá…ó i…atos á…atkert megte…ik vá….ogat

szandá…. futba….ista mú….ik fu….ánk vá….alkozik vi….amos

Szófajok1. Színezd ki azt a négyzetet, amelyikben főnevet találsz!

lep méh csíp int sas száll vas hull nyit hegy hoz

pók kel rét szíj kos mos lap film nap dől kéz

szék csal ház bojt hó szól hal ajtó pad húz hajó

zaj fúj jég szór bír víz szúr önt hang túr váll

2. Színezd ki azt a keretet, amelyikben többes számú főnév van!

pók házak ének paták falak

patak betűk kezek őrök sarok

dobok gyerek nyulak kövek árok

3. A -t toldalékos főnevek kezdőbetűit összeolvasva egy szót kapsz. Mi a megfejtés?

dobot, alkot, vonat, élményt, levelet, keret, akarat, épület, inget,

bélyeget, áldást, bizonyítványt, feladat, csoport

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 87 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

88

4. Válaszd ki a szavak közül a főneveket, és írd őket a rejtvénybe!kínál, sós, kaland, illat,aggódik, színez, vitorla,csengettyű, bújik,legyez, terebélyes, óra,álom, beszélget,aggodalom, énekel

5. Színezd ki azokat a négyzeteket, amelyekben igét találsz!

a) pók méh rét sas kéz vés zaj b) tíz lomb füst egér vicc szem

lep jég csíp kos kő ás szék ver fúr szól rom visz bont

csal új lop hét víz hal hegy pont súg fül pénz evez őz

hoz fúj tör lap szól szúr bír fű sóz fa toll ad jön

dől hang int pad hull vas húz ing fut szám jég ásít ház

kel nap fest vad túr főz nyit méz áll zab nyár jár esik

6. Találd ki a szabályt, és folytasd a táblázat kitöltését!

pók tél sál áru szem kap sör fut

pihen talál

óra érem

kicsi lila

7. A következő szavakban igék bújtak el. Kertezd be és írd le őket!

alapuló amerikai szakállas bélés szócsalád

csónakázik korosztály vadság kényelmes saláta

karate fehérje kenguru műhold boltozat

szabályzat villamos belépő kultúra jégtörő

8. Nyuszi csak azokra a mezőkre léphet, amelyikben -t ragos főnév található. Vajon mit fog reggelizni? Színezd ki a megfelelő mezőket, és megtudod!

hidat keret eset kávét órát ágat ecet adathálót kaput sejt hajót pont dalt barát lisztsért esőt hajít kifl it volt kígyót kést sütbojt vizet lovat kocsit alkot csont sót bozóttört vonat füzet vezet ezüst vázát békét nyitodút fát villát tanút erőt répát bánat sötét

ki a megfelelő mezőket, és megtudod!

odút

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 88 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

89

9. A betűrács vízszintes és függőleges soraiban tulajdonneveket olvashatsz össze. Keresd meg és írd le őket!

K E C S K E M É T O

M E C S E K I B Ü T

T I B O R E C A D H

T Á S P F L I L U V

I y J R U E M A N U

S Á R O S P A T A K

z M A N C S C O É Ú

A T T I L A K N P O

C Ú H O L L Ó K ő B

A R A N y J Á N O S

MondatokSzólások, közmondások

1. Mit jelentenek az alábbi szólások? Írd annak az oszlopnak a betűjelét a keretbe, amelyikben a szólás jelentését kifejező szó van!

A B C

Lógatja az orrát. álmos szomorú beteg

Fogához veri a garast. éhes szegény zsugori

Bekötik a fejét. megsérült férjhez megy fázik

A jég hátán is megél. ügyes igénytelen életrevaló

Minden hájjal megkent. ravasz kövér piszkos

Köti az ebet a karóhoz. kegyetlen csökönyös erős

2. Az alábbi közmondásokban, szólásokban összekeveredtek az állatnevek. Javítsd ki, és írd le őket helyesen!

A tyúknak négy lába van, mégis megbotlik. Macskából nem lesz szalonna.

Annyi esze sincs, mint egy kutyának. A nagy galamb megeszi a kishalat.

Várja, hogy a sült ló a szájába repüljön. Alamuszi hal nagyot ugrik.

3. Pótold a következő közmondásokban az állatok neveit!

Egyik _____________, másik ___________. Éhes _______________ makkal álmodik.

Sok _____________ _________________ győz. Egy ________________ nem csinál nyarat.

Jobb ma egy ________________, mint holnap egy _________________.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 89 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

90

4. A táblázatban három közmondás szavait találod összekeverve. Találd ki, és írd le a mondatokat!

A NEM NINCSEN MESSzE MEGy

NÉLKÜL SOK Az FÁJÁTÓL ALMA

SOKRA TÖVIS ESIK KICSI RÓzSA

5. Pótold a megfelelő melléknevet a szóláshasonlatokban!

_______________, mint a nyúl. _______________, mint a csiga.

_______________, mint a piaci légy. _______________, mint az országút.

_______________, mint a templom egere. _______________, mint az ecet.

_______________, mint az öszvér. _______________, mint a ágyú.

_______________, mint a ma született bárány. _______________, mint a róka.

6. Pótold a szólásokban, közmondásokban a tárgyak nevét!

Köti az ebet a ____________________ . Rázza a ____________________ .

Egy ____________________ árul vele. __________________ dugja a fejét.

Fogához veri a ___________________ . Új _________________ jól seper.

A kákán is ___________________ keres. Vak tyúk is talál _____________ .

7. Két közmondásból alkottunk egyet, így elég furcsa bölcsességek születtek. Keresd meg és írd le, melyik két közmondást kapcsoltuk össze!• Aki másnak vermet ás, aranyat lel.• Egyik kutya, másik egy híján húsz.• Olcsó húsnak anyja sem érti a szavát.

8. Pótold a hiányzó igét a szólásokban, közmondásokban!

Addig __________ a korsó a kútra, míg el nem ___________.

A lónak négy lába __________, mégis _______________.

Aki másnak vermet _________, maga _________ bele.

Néma gyereknek anyja sem ____________ a szavát.

Ki mint ________ ágyát, úgy _________________ álmát.

Jó pap is holtig _____________. Ki korán _________, aranyat _________.

9. Mit jelentenek a szólások? Fejezd ki a jelentésüket egy szóval, és írd a rejtvénybe!

1. Lyukas a marka. 1.

2. A saját árnyékától is fél. 2.

3. Fogához veri a garast. 3.

4. Fát lehet vágni a hátán. 4.

5. Köti az ebet a karóhoz. 5.

Megfejtés: __________________________

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 90 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

91

Hiányos mondatok1. Egészítsd ki a mondatokat a zárójelben megadott szavak közül a megfelelővel!

Túl sok víz _____________ a kádba. (fojt – folyt)

Mindenki ________________ be a könyvet! (csukja – csuklya)

A harcos kezében _________________ van. (szabja – szablya)

Téged nem _________________ a füstszag? (fojt – folyt)

Évi szorosan __________________ a testvére kezét. (fogja – foglya)

A sapkádról leszakadt a _______________. (bojt – bolyt)

A kabátomon __________________ is van. (csukja – csuklya)

A király _____________________ megszökött. (fogja – foglya)

2. Egészítsd ki a mondatokat a megadott szópárok szavai közül a megfelelővel!

falu – falú; kelet – kellett; áru – árú; szál – száll; hal – hall

Szép ez a kis ___________, mert minden háza fehér ___________.

A boltba tegnap kedvező ________ ________ érkezett.

Erre a szép ________ rózsára _________ a méhecske.

A _____________ miért nem ___________ a víz alatt?

Nem ____________ felé _____________ volna mennünk?

3. Pótold a szövegben a hiányzó betűket!

Ugye lá____ál már hétpe____es katicab___garat? Ez az apr___ r___var a piros

szárnyfedőit d___sz___tő hét fekete pettyr___l kapta a nevé___. Eur___pá­

ban nagyon népszer___. Nem csak szépsége mia____, hanem azért, mert

rendkív___l hasznos. Pusztí____a a káros levéltetveket.

4. Melyik szóval helyes a mondat? Válaszd ki a zárójelben található szavak közül a mondatba illőt!

A cipész egy kopott cipőt ___________ (sarkal – sarkall)

A ______________ jól vágja a füvet. (kasza – kassza)

Sári pulóvert ______________ a nagymamájával. (kötet – köttet)

Egy _______________ papírt gyűjtött az osztályunk. (halom – hallom)

Ki mint ____________, úgy arat. (vet – vett)

Kovácsék büszkék a _________, mert jól tanul. (fiukra – fiúkra)

Berci __________ most ért haza az iskolából. (épen – éppen)

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 91 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

92

Rejtvények1. Fejtsd meg a rejtvényt! Írj az ábrába ly­t tartalmazó szavakat a meghatározások alapján!

A fák „doktora”:

Kerti szerszám:

Szebb a páva, mint a …

A léket kapott hajóval történik:

Kis patakocska:

Ilyen a víz a Balaton déli partján:

Megfejtés: ________________________

2. Írj olyan magánhangzókat a rejtvényábra üres négyzeteibe, hogy a betűket összeolvasva vízszintesen függőle­gesen és átlósan szavakat alkossanak!

T S S z V R

K L K R K S

3. Pótold a rejtvényábrában a hiányzó betűket úgy, hogy a vízszintes és függőleges sorokban állatneveket kapj!

G R I L A

B A G O Ú

K Ó Í D V

V z I Ó ő A

G A B E R

y P A A G Á O B

Ó O S z A V

B É A M z A

4. A szavakból hiányzik a j vagy ly betű! Fejtsd meg a rejtvényt azoknak a szavaknak a beírásával, amelyiket j­vel kell kiegészíteni!

sú….os, zsiva….og, gereb….e,

sa….t, osztá…., furu….a,

fú…., fo….osó, to….ás,

harká…., cser….e, moso….og

Megfejtés: …………………………….

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 92 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

93

5. Írd a rejtvénybe betűrend szerinti sorrendben a neveket!

Beáta, Berta, Ákos,

Anna, Beatrix, Béci

Megfejtés:

6. A táblázat betűiből csigavonalban haladva írók és költők nevét olvashatod össze. A nyíllal jelölt betűtől indulj! Írd le a neveket helyesen!

F V R E R Á M N Á T L O

E I N Á S z Ó J É y K z

K N D J I Á R A V J z K

E K O R D L A N A J S L

T Á N y Á N F I K O V E

E I S T V Á E R E N C z

7. A mondatokból -ít, -ul, -ül végű igék hiányoznak. Töltsd ki a rejtvényt a mondatok hiányzó igéivel!

Peti otthon sokat ……… az anyukájának.

A kosárban összegömbölyödve ……… egy cica.

A vonat nyolc órakor ……… Győrbe.

A kertben sok szép virág ……… .

………, mint borjú az új kapura.

Anna néni almát ……… a piacon.

Az ólban hangosan ……… a kismalac.

Ábel nagyot ………, mert álmos.

Ági néni az iskolában gyerekeket ……… .

A kalauz sípjával ……… .

Megfejtés: __________________________

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 93 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

94

8. Válaszd ki a szavak közül a főneveket, és írd őket a rejtvénybe!

eszik, mos, rendőr, keres, hó,

gondolat, tanul, legyez, óra,

mosolyog, iroda, énekel, vers,

állvány, olvad, jó

9. Fejtsd meg a rejtvényt! Írj a meghatározásokhoz „-fa” végű szavakat! A rejtvény megfejtésének szintén köze van a fához.

1. Puha fakéreg, dugót is készítenek belőle.1.

2. Mohamedán (arab) uralkodó.2.

3. Sok dalt, nótát ismerő ember.3.

4. Az állat fejének száj körüli része.4.

5. Piaci árus5.

6. Cipőkészítéshez használt lábfej alakú forma.6.

7. Ár, díjszabás7.

8. Versszak 8.

10. Egészítsd ki az oszlopok betűit igékké! Ha jól dolgozol, állatok nevét kapod megfejtésül.

K R N V R H

A Ú y Ö L L L A Á H É V Á U R

N É É T T P O S Ű T O z T S L L K

T z D P T L z

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 94 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

95

Totó, lottó1. Melyik magánhangzóval pótolható helyesen a szó?

1. kap… 8. ken…

2. fal… 9. borj…

3. ágy… 10. …lap…

4. od… 11. karcs…

5. zsal… 12. hábor…

6. ár… 13. káty…

7. varj… 13+1. dar…

2. Döntsd el, mely mássalhangzók illenek a szóba! Írd a megfelelő jelet a keretbe!

1. pihe___ünk 8. köszö___ön

2. a___a 9. u___átok

3. kö___ű 10. bá___a

4. elfo___ad 11. üze___

5. roha___unk 12. kö___es

6. hu___atok 13. seme___i

7. di___e 13+1. szű___ön

3. Szófaj totó

1. félt 8. önt

2. tekint 9. rajzolt

3. fasírt 10. nyújt

4. bólint 11. csont

5. fest 12. beszélt

6. örült 13. talált

7. kert 13+1. jácint

1 : u

2 : ú

X : mindkettő

1 : nj

2 : nyj

X : nny

1 : jelen idejű ige

2 : múlt idejű ige

X : főnév

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 95 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

96

4. Helyesírási totó: Milyen betű hiányzik a szavakból?

1. sa…tos 8. u…am

2. fú…on 9. he…telen

3. veszé…es 10. tava…i

4. va…as 11. i…edős

5. bé…eg 12. zsiva…

6. é…el 13. fá…on

7. komo…an 13+1. perse…

5. Milyen betű hiányzik a szavak elejéről?

1. …oszorkány 8. …ortobágy

2. …aguár 9. …skola

3. …udapest 10. …önyvtár

4. …ánchíd 11. …ovács

5. …arlang 12. …illangó

6. …átszótér 13. …sztalos

7. …bolya 13+1. …iskőrös

6. Mi a szófaja a következő szavaknak?

1. kavics 8. fog

2. énekel 9. mesél

3. siet 10. felejt

4. követ 11. veszély

5. vonat 12. folytat

6. kutat 13. tolat

7. keres 13+1. vár

7. Húzd át X­szel azt az öt szót, amelyikből j hiányzik!

pá…audvar fo…tatás ú…donság he…telen mé…edés

i…esztő kulcs…uk gereb…e pikke…es tuta…

homá…os ha…nal ba…usz pocso…a komo…

1 : kisbetű

2 : nagybetű

X : mindkettő

1 : ige

2 : főnév

X : mindkettő

1 : j

2 : ly

X : jj

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 96 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

97

8. Húzd át X­szel azt az öt szót, amelyik végéről az u magánhangzó hiányzik!

hossz… bossz… koszor… ham… tan…

varj… sar… gyan… szomor… alk…

kap… baty… ágy… hatty… od …

9. Húzd át X­szel azt az öt szót, amelyikben nem kell ll­t írni!

ke…emes sza…ag szá…oda á…dogál me…ettem

szá…ingózik elmú…ik ceruzae…em pi…angó csi…ag

szá…ka istá…ó i…atos vadá…at megte…ik

10. Húzd át X ­szel azt az öt szót, amelyik nem többes számú főnév!

képek kövek kerekek könyvek könyök

szurok tollak lábak homok sorok

bokrok sarok lélek dalok pókok

11. Melyik válasz helyes a három közül? Írd a jelet a tipposzlopba! 1) Melyik elválasztás hibás? Tipp:

1 mad­zag 2 bo­dza X lán­dzsa

2) Melyik szóban írunk hosszú mássalhangzót?

1 kö….eny 2 ba….ancs X gyu….lad

3) Hány többes számú főnév van a szósorban?képek, török, tőrök, hidak, kerék, fogok, fogak, tücsök, titok, kutak

1 4 2 5 X 6

4) Melyik szó helyes j­vel is?

1 fogoly 2 csuklya X estély

5) Hány ragos főnév van a szósorban?szóba, szoba, vonat, tüzet, várat, dobban, fűt, gomba, fába, fát, tűbe, tóban

1 9 2 8 X 7

6) Melyik szópár végére kell u­t írni?

1 zsal…, kap… 2 od…, fal… X káty…, tan…

7) Melyik szócsoport mindhárom tagja múlt idejű ige?

1 tanult, kiállt, élt 2 félt, irt, hűlt X örült, üvölt, volt

8) Melyik szócsoport mindhárom tagja igekötős ige?

1 felad, felel, lebeg 2 kihív, beszél, beszed X felír, beszól, ráér

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 97 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

98

9) Melyik szópár mindkét tagjában rövid a s?

1 fri…ebb, idő…ebb 2 ki…ebb, oko…abb X erő…ebb, la…ú

10) Melyik szócsoport szavai értelmesek hosszú mássalhangzóval is?

1 ál, kel, ép 2 tol, ver, lap X szál, hal, szel

11) Mi a közmondás jelentése? megette a kenyere javát.

1 jóllakott 2 válogatós X megöregedett

12) Melyik szó nem „rokona” a szomorúnak?

1 bús 2 szigorú X komor

13) Melyik igében lesz -tt a múlt idő jele T/1. személyben?

1 megenged 2 hall X felébred

13+1) Melyik szó lehet a mondatban ige és főnév is?

1 dobot 2 könyvel X dobok

játéKos felAdAtoK megoldásA

SzavakSzóalkotó

1. takar, szikra, tálca, acél, vállam, kérem, krémfüst, hanyag, korom, szikra, törvény, hideg, harc

2. hártya, kengyel, bilincs, zavar, torzsa, hegyező, hátrány, tenyér3. retek, posta, lomha, szálka (kaszál), elcsen, méter, lovad, toros, polka4. persely, narancs, kulcs, szivacs, völgy, gyöngy, szárny, kaktusz, gombóc5. nincs, bojt, haza, búza, tömény, narancs, király, pukkan, golyó6. zsolt, László, Gábor, Sándor, Lajos, Márta, zita, Hanna7. pacsirta, ökörszem, vörösbegy, sárgarigó, kolibri, harkály8. pingvin, pelikán, orrszarvú, víziló, kenguru, jegesmedve, ökörszem, szitakötő

Szótagokból szavak1. kacsa, kalács, kapa, kapu, kalap, kanál

bánya, bátor, bála, bádog, bámul, bánatvirág, vita, vidám, virít, visít, vizes

2. különbség, legkisebb, barátság, egészség, bicikli, folyosó, bölcsőde, hömpölyög3. kígyó, rigó, borjú, gyűrű, daru, kátyú, folyó, kesztyű, odú, fenyő, bábu, bölcső4. perdül, pendül, csendül, zendül, serdül, zárda, csúszda, fogda, óda, csapda5. sapka – kabát, vita – takar, kréta – tanú, macska – kaland, szerda – darázs, kecske – kerék

csavar – varjú, barka – kanál, zebra – radír, bálna – narancs, sátor – torta, hagyma – madár 6. csi­ga, szi­get, le­vél, bú­tor, re­tek

csi­kó, szi­var, le­pel, bú­za, re­vücsi­pesz, szi­rom, le­gény, bú­vár, re­mény

7. ananász, málna, szőlő, banán, ribizli, narancs, dinnye, szilva, barack 8. gorilla, kolibri, kenguru, jaguár, pióca, giliszta

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 98 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

99

Szókereső1. kádár, sáfrány, csákány, bárány, ármány, sármány, vágány, bányász, sárkány, járkál 2. Bori, Regina, Dorka, Tamás, Tibor, Laci, Rita, Ramón3. papagáj, jegesmedve, kenguru, seregély, sirály, víziló, orrszarvú, bagoly 4. kalács, bogrács, tolmács, virgács, szakács, kovács, kalapács 5. Dorottya, Csilla, Gergely, Attila, Szabolcs, Lilla, Orsolya 6. tűzoltó, kilátó, mentőautó, lottó, hallgató, kulcstartó, ajtó7. harkály, gém, rigó, fecske, héja, cinke, daru, sirály, gerle, gólya, veréb, bagoly

Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak1. Kakukktojások: a) iramodik, b) szeszélyes, c) balga, d) szikkadt, e) evickél, f) hodály, g) vonszol2. a) szerény, b) mélabús, c) bőkezű, d) lomha, e) rohan3.

épít virrad örül suttog kacagalkot pitymallik ujjong duruzsol nevetrombol alkonyodik búsul kiabál sír

görbe palota gyáva rohan szorgos beszélíves kastély félénk száguld lelkes szólegyenes viskó bátor sétál lusta hallgat

4. harsog, szikkadt, zokog, nyurga, kalitka, suhanc 5. bánatos – komor, énekel – dalol, viccel – tréfál,

ballag – bandukol, kedves – nyájas, ostoba – balga

Betűpótló1. korom kesztyű szalag bakancs lassú

borsó eltűnik nyílik bukkan kisebbbolygó tükör szellő sakkozik mesélfolyó megsül kellemes szakad békességhógolyó kiürül hallgat szökken hasad

2. túró, tanulás, tanúsít, legújabb, bosszú, hüvelykujjturista, kútfúró, útitárs, kutató, huszadik, hangulatos,újság, fuvola, jutalom, múzeum, szúnyog, túróscsuszakátyú, gyanúsít, szemtanú, bujkál, kenguru, elgurul

3. a) lakáj, szabály, tartály, homály, viszályb) pehely, kehely, dörej, persely, pikkelyc) segély, karéj, estély, fortély, kevélyd) fáklya, pálya, datolya, boglya, szójae) szeszélyes, veszélyes, helyes, teljes, esélyesf) gereblye, derelye, cserje, ereklye, dereglye

4. kellemes szalag szálloda álldogál mellettem füllent

szállingózik elmúlik ceruzaelem pillangó csillag pókhálószálka istálló illatos állatkert megtelik válogat

szandál futballista múlik fullánk vállalkozik villamos

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 99 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

100

Szófajok1.

lep méh csíp int sas száll vas hull nyit hegy hozpók kel rét szíj kos mos lap fi lm nap dől kézszék csal ház bojt hó szól hal ajtó pad húz hajózaj fúj jég szór bír víz szúr önt hang túr váll

2. pók házak ének paták falakpatak betűk kezek őrök sarokdobok gyerek nyulak kövek árok

3. délibáb4.

V I T O R L A

A G G O D A L O M

K A L A N D

Á L O M

C S E N G E T T y Ű

I L L A T

Ó R A

5. a) pók méh rét sas kéz vés zaj b) tíz lomb füst egér vicc szem

lep jég csíp kos kő ás szék ver fúr szól rom visz bontcsal új lop hét víz hal hegy pont súg fül pénz evez őzhoz fúj tör lap szól szúr bír fű sóz fa toll ad jöndől hang int pad hull vas húz ing fut szám jég ásít házkel nap fest vad túr főz nyit méz áll zab nyár jár esik

6. sál áru szem kap sör fut

siet ázik szed kapál süvít felejtálom radír elem asztal öv uborkalassú unalmas mesés piros rossz tarka

7. mer, áll, él, csal, ázik, oszt, ad, nyel, lát, arat, ér, ken, old, olt, abál, mos, lép, túr, tör8.

hidat keret eset kávét órát ágat ecet adathálót kaput sejt hajót pont dalt barát lisztsért esőt hajít kifl it volt kígyót kést sütbojt vizet lovat kocsit alkot csont sót bozóttört vonat füzet vezet ezüst vázát békét nyitodút fát villát tanút erőt répát bánat sötét

mer, áll, él, csal, ázik, oszt, ad, nyel, lát, arat, ér, ken, old, olt, abál, mos, lép, túr, tör

törtodút fát

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 100 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

101

9. Kecskemét, Mecsek, Tibor, Tás, Sárospatak, Mancs, Attila, Hollókő, Arany János, Tisza, Túr, Sopron, Kele, Micimackó, Balaton, Duna, Vuk

Mondatok

Szólások, közmondások1. B, C, B, C, A, B2. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Kutyából nem lesz szalonna.

Annyi esze sincs, mint egy tyúknak. A nagy hal megeszi a kishalat.Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Alamuszi macska nagyot ugrik.

3. Egyik kutya, másik eb. Éhes disznó makkal álmodik. Sok lúd disznót győz. Egy fecske nem csinál nyarat. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

4. Nem esik messze az alma a fájától. Nincsen rózsa tövis nélkül. Sok kicsi sokra megy.5. Gyáva, mint a nyúl. Lassú, mint a csiga.

Szemtelen, mint a piaci légy. Vén, mint az országút.Szegény, mint a templom egere. Savanyú, mint az ecet.Makacs, mint az öszvér. Süket, mint a ágyú.Ártatlan, mint a ma született bárány. Ravasz, mint a róka.

6. Köti az ebet a karóhoz. Rázza a rongyot. Egy gyékényen árul vele. Homokba dugja a fejét. Fogához veri a garast. Új seprű jól seper. A kákán is csomót keres. Vak tyúk is talál szemet.

7. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Ki korán kel, aranyat lel.Egyik kutya, másik eb. Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.Olcsó húsnak híg a leve. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát.

8. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Jó pap is holtig tanul. Ki korán kel, aranyat lel.

9.

1. Ü G y E T L E N

2. G y Á V A

3. F Ö S V É N y

4. T Ü R E L M E S

5. M A K A C S

Hiányos mondatok1. Túl sok víz folyt a kádba. Mindenki csukja be a könyvet! A harcos kezében szablya van. Téged nem fojt a

füstszag? Évi szorosan fogja a testvére kezét. A sapkádról leszakadt a bojt. A kabátomon csuklya is van. A király foglya megszökött.

2. Szép ez a kis falu, mert minden háza fehér falú. A boltba tegnap kedvező árú áru érkezett. Erre a szép szál rózsára száll a méhecske. A hal miért nem hall a víz alatt? Nem kelet felé kellett volna mennünk?

3. Ugye láttál már hétpettyes katicabogarat? Ez az apró rovar a piros szárnyfedőit díszítő hét fekete pettyről kapta a nevét. Európában nagyon népszerű. Nem csak szépsége miatt, hanem azért, mert rendkívül hasz­nos. Pusztítja a káros levéltetveket.

4. A cipész egy kopott cipőt sarkal. A kasza jól vágja a füvet. Sári pulóvert köttet a nagymamájával. Egy ha­lom papírt gyűjtött az osztályunk. Ki mint vet, úgy arat. Kovácsék büszkék a fiukra, mert jól tanul. Berci éppen most ért haza az iskolából.

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 101 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

102

Rejtvények1.

H A R K Á L yG E R E B L y E

P U L y K AS Ü L L y E D

C S E R M E L yS E K É L y

2. T U S S Ó z V Á RÖ É Á O Ö Á A A ÉK E L K É R K É S

3. G O R I L L A

B A G O L y ÚK Ó Í D V

V Í z I L Ó K M ő z AG y A B E Ry P A P A G Á J O B JÓ Ó O R R S z A R V Ú

B É K A M z A4.

z S I v A J O GS A J T

C S E R J ET O J Á S

F Ú J

5. Á K O S

A N N AB E Á T A

B E A T R I XB É C I

B E R T A

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 102 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

103

6. Fekete István, Lázár Ervin, Kányádi SándorMóra Ferenc, zelk zoltán, Janikovszky Éva

7. S E G Í T

S z U N D Í TI N D U LV I R Í T

B Á M U LÁ R U L

V I S Í TÁ S Í T

T A N Í TF Ü T y Ü L

8. H ÓÓ R Av E R SI R O D AR E N D ő RÁ L L V Á N yg O N D O L A T

9. P A R A F A

K A L I F An Ó T A F A

P O F AK O F AK A P T A F A

T A R I F AS T R Ó F A

10. K R N V R HA Ú y Ö L L L A Á H É V Á U RP I n g v I n E l E F Á n T g O R I l l A

N É É T T P O S Ű T O z T S L L KT z D P T L z

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 103 2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

104

Totó, lottó1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.

1 X 2 2 1 X 2 1 2 X 2 2 2 1

2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.1 2 X X 1 2 X 1 1 1 1 X X 1

3. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.2 1 X 1 1 2 X 1 2 1 X 2 2 X

4. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.1 X 2 1 2 X 2 X 2 2 1 1 X 2

5. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.1 X 2 2 1 1 X 2 1 1 X 1 X 2

6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.2 1 1 X 2 X 1 X 1 1 2 1 1 X

7. pályaudvar folytatás újdonság helytelen mélyedésijesztő kulcslyuk gereblye pikkelyes tutaj

homályos hajnal bajusz pocsolya komoly

8. hosszú bosszú koszorú hamu tanúvarjú saru gyanú szomorú alkukapu batyu ágyú hattyú odú

9. kellemes szalag szálloda álldogál mellettemszállingózik elmúlik ceruzaelem pillangó csillag

szálka istálló illatos vadállat megtelik

10. képek kövek kerekek könyvek könyökszurok tollak lábak homok sorokbokrok sarok lélek dalok pókok

11. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1.1 X 2 2 2 1 1 X 2 1 X 2 2 X

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 104 2014.05.30. 12:27