KéziKönyv A nyelvtAn és helyesírás tAnításához · 2020. 2. 3. · Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam 3 Az AnyAnyelvi nevelés felAdAtAi A

KéziKönyv

A nyelvtAn és helyesírás tAnításához

3. évfolyAm

Szilágyi Ferencné

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 1 2014.05.30. 12:27

SzerzőSzILÁGyI FERENCNÉ

© Szilágyi Ferencné, 20103. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCzAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525000, fax: 95/525014Email: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésHolpert Péter

JavítottaLőrincz Norbert

Terjedelem: 13,39 A/5 ívTömeg: 272g

AP–030332ISBN 9789634659877


Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

3

Az AnyAnyelvi nevelés felAdAtAi A 2007-es nAt AlApján

Alapelvek, célok

A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.

Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációknak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatosság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve, értve ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szövegműfajainak az ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikációs aktusok magas szintű gyakorlását és olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az együttműködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megismerésében, működésének megértésében és alakító áthagyományozásában.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CDROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközéig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreati



4

vitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.

A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

1–4. évfolyam Nyelvinyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán és mássalhangzók).

Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok.

Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz egészlegesen (holisztikusan). Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú és hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése.

Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.

Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. magyarul úgy mondjuk, hogy…).



5

A mAgyAr nyelv és irodAlom tAnításA A bevezető és a kezdő szAKAszbAn

Az ApáczAi KiAdó KerettAnterve AlApján

Alapelvek, célok

Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társastársadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás.

Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség és szokásbeli alapjainak a feltételeit.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást.

Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasásszövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.



6

Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.

Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfajának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására.

Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

Kulcskompetenciák

Az anyanyelvi kommunikációA gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás.

A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.

Az idegen nyelvi kommunikációAz idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák, különféle kommunikációs helyzetek révén.

A digitális kompetenciaA jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben.

A hatékony, önálló tanulásAz önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba.

Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése.

Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára.



7

Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani.

A szociális és állampolgári kompetenciaAz anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola.

Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.



8

Ism

eret

ek a

z any

anye

lvrő

l az A

pácz

ai K

iadó

Báz

isis

kola

i Ker

etta

nter

ve a

lapj

án

2. é

vfol

yam

Fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Az a

nyan

yelv

hasz

nála

t tud

ato s

ításá

nak

meg

indí

tása

, a h

e lye

s írás

biz

tons

ágán

ak

meg

ala p

o zás

a.

A n

yelv

i ele

mzé

si ké

szsé

g fe

j lesz

tése

és a

ny

elvt

ani f

ogal

mak

has

znál

atán

ak tu

da to

sí t

ása.

Nye

lvta

ni é

s nye

lvhe

lyes

ségi

ism

eret

ek tu

da

tosít

ása

és a

lkal

maz

ása:

– m

onda

t, sz

ó, h

ang,

bet

ű; sz

ótag

olás

;

A m

onda

t, a

szó,

a h

ang,

a b

etű

felis

mer

ése

és m

egne

vezé

se. A

z á b

é cé

hang

jain

ak fe

lsoro

lása

. A b

etűr

end

hasz

nála

ta g

yako

rlati

fe la

da to

kban

. A h

ango

k cs

opor

tosít

ása

fajtá

juk

és id

őtar

tam

uk

sze r

int.

A sz

ótag

olás

szab

álys

zerű

sége

inek

felis

mer

ése.

A sz

avak

jele

ntés

t hor

dozó

szer

epén

ek m

egfig

yelé

se.

– sz

ótő

és to

ldal

ék;

Szav

ak m

egfig

yelé

se a

mon

datb

an: t

apas

ztal

atok

a sz

óala

k és

a je

le

n tés

vál

tozá

sairó

l, sz

ótő

felis

mer

ési g

yako

rlato

k.

A to

ldal

ékok

jelö

lésé

nek

felfe

dezé

se, f

elism

erés

e sz

öveg

ben

is sz

öve

g ért

elm

ezés

sel.

Szav

ak to

ldal

ékos

ala

kján

ak a

lkot

ása.

A

-ba,

-be,

-ban

, -be

n, -v

al, -

vel r

agos

szóa

lako

k he

lyes

has

znál

ata

és le

írása

.

– m

onda

tfajtá

k.Be

szél

ői sz

ándé

k fe

lism

erés

e a

kije

lent

ő és

a k

érdő

mon

da to

kban

. M

egne

vezé

sük.

A

z -e k

érdő

szó

hely

es h

aszn

álat

ának

gya

korlá

sa.

Tapa

szta

lats

zerz

és a

felk

iáltó

, az ó

hajtó

és a

felsz

ólító

mon

dato

k ha

szná

latá

ról.

A h

elye

sírás

i kés

zség

, a p

rob l

émam

egol

dó

gond

olko

dás é

s a m

emór

ia fe

jlesz

tése

.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyism

eret

és

alka

lmaz

ás:

– az

időt

arta

m je

lölés

e:-o

, -ó,

-u, -

ú, -ü

, -ű,

-i, -

í;-ít

, -ul

, -ül

;-tó

l, -tő

l, -b

ól, -

ből,

-ról

, -rő

l;–

a ki

ejté

stől

elté

rő h

angk

ap cs

olat

ok;

– a

hagy

omán

y sz

erin

ti írá

smód

;–

az el

vála

sztá

s sza

bály

ai;

– a

kije

lent

ő és

a k

érdő

mon

dat j

elöl

ése.

Szab

álys

zerű

sége

k fe

lism

erés

e és

alk

alm

azás

a írá

sbel

i fel

a dat

ok

ban.

H

ibaj

avítá

skor

indo

klás

a sz

abál

y fe

lidéz

ésév

el.

A h

elye

sírás

i ese

t fel

ismer

ése,

a je

lölé

s gya

korlá

sa sz

óele

m zé

s se

gíts

égév

el. A

leírá

s és a

hel

yes k

iejté

s egy

ütte

s alk

al m

azás

a.A

j és

ly h

aszn

álat

a a

tank

önyv

i szó

kinc

s kör

ében

. Sz

abál

yism

eret

és

alka

lmaz

ás.

A m

onda

tkez

dő n

agyb

etű

és a

meg

fele

lő m

onda

tvég

i írá

sjel j

elöl

ése

, alk

alm

azás

a írá

sbel

i fel

adat

okba

n.

A fe

jlesz

tés v

árha

tó er

edm

énye

Felis

mer

i és m

egne

vezi

a ta

nult

nyel

vtan

i fog

alm

akat

, szü

kség

szer

int f

elid

ézi é

s alk

alm

azza

a h

elye

sírás

i sza

bály

okat

beg

yako

rolt

szók

észl

et k

öréb

en.

304

0 be

gyak

orol

t szó

ese

tébe

n he

lyes

en je

löli

a j h

ango

t. A

z egy

szer

ű sz

avak

at h

elye

sen

vála

sztja

el.



9

3. é

vfol

yam

Fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

A n

yelv

i tap

aszt

alat

ok k

örén

ek b

ővíté

se.

A ta

pasz

tala

tokr

a ép

ülő

nyel

vi fo

galo

m

rend

szer

ala

pozá

sána

k m

egin

dítá

sa a

szó

fajo

k kö

rébe

n.

A ta

nuló

k ön

álló

ságá

nak

növe

lése

: a

fela

datv

égzé

sben

; az

info

rmác

iósz

erzé

sben

és f

elha

szná

lás

ban;

a

szab

álya

lkal

maz

ásba

n;

az ö

nelle

nőrz

ésbe

n.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

.

Nye

lvta

ni é

s nye

lvhe

lyes

ségi

ism

eret

ek tu

da

to sí t

ása

és a

lkal

maz

ása:

–

mon

datfa

jták;

– sz

avak

;–

szóf

ajok

.

A fe

lkiá

ltó, a

felsz

ólító

és a

z óha

jtó m

onda

tokb

an a

be s

zélő

szán

dé

kána

k fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

. Ro

kon

érte

lmű

és el

lent

étes

jele

ntés

ű sz

avak

szer

e pé n

ek fe

lism

eré

se é

s has

znál

atuk

gya

korlá

sa.

Az i

ge fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

szój

elen

tés a

lapj

án. K

ülön

féle

id

ő ben

vég

bem

enő

csel

ekvé

sek,

tört

énés

ek, l

étez

és m

egkü

lönb

öz

te té

se. A

z igé

k id

ején

ek fe

lis m

e rés

e és

meg

neve

zése

. A

z ige

kötő

k sz

erep

ének

és í

rásm

ódjá

nak

meg

figye

lése

, tud

atos

al

kal m

a zás

a. T

apas

ztal

atsz

erzé

s a ro

kon

érte

lmű

és el

lent

étes

jele

nté

sű ig

ék sz

erep

éről

. Fel

ismer

ésük

és a

dekv

át h

aszn

álat

uk.

A fő

neve

k fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

szój

elen

tés a

lapj

án. F

ajtá

ina

k cs

opor

tosít

ása,

meg

neve

zése

. A fő

neve

k m

egfig

yelé

se a

mon

da

tban

. A tö

bbes

szám

jelö

lésé

nek

felfe

dezé

se, f

elism

erés

e sz

öveg

be

n is

szöv

egér

telm

ezés

sel.

Több

es sz

ámú

főne

vek

alko

tása

.A

-ba,

-be,

-ban

, -be

n ra

gos f

őnev

ek h

elye

s has

znál

a tán

ak g

yako

rlá

sa m

onda

talk

otás

sal,

szöv

egér

telm

e zés

sel.

A m

ellé

knév

felis

mer

ése

és m

egne

vezé

se sz

ójel

enté

s ala

pján

. Kül

ső

és b

első

tula

jdon

ságo

t jel

entő

mel

lék n

evek

meg

figye

lése

, meg

kü

lön b

özte

tése

. A

mel

lékn

év fo

kozh

atós

ágán

ak fe

lism

erés

e. Fo

kozo

tt m

ellé

knév

i al

akok

has

znál

ata

szöv

egal

kotá

skor

.A

tanu

lt sz

ófaj

ok fe

lism

erés

e tol

dalé

kos f

orm

ában

is sz

ócso

port

ok

ban,

mon

datb

an é

s szö

vegb

en.

A h

elye

sírás

i kés

zség

fejle

szté

se.

A h

elye

sírás

i sza

bály

ok m

egism

erés

e és

al

kalm

azás

a.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyism

eret

és

alka

lmaz

ás.

Mon

datfa

jták

jelö

lése

írás

ban.

Ig

eköt

ős, v

alam

int k

ülön

féle

idej

ű ig

ék h

elye

sírás

ának

gya

korlá

sa.

A fe

jlesz

tés v

árha

tó er

edm

énye

Fe

lism

eri,

meg

neve

zi é

s meg

fele

lően

jelö

li a

mon

datfa

jtáka

t. To

ldal

ékos

form

ájuk

ban,

szöv

egbe

n is

felis

mer

i és m

egne

vezi

a ta

nult

szóf

ajok

at. A

szöv

egkö

rny

ezet

nek

meg

fele

lően

has

znál

ja a

z ige

idők

et é

s az i

gekö

tőke

t. A

mon

dato

t nag

ybet

űvel

kez

di é

s írá

sjelle

l zár

ja. A

mon

dat s

zava

it kü

lön

írja.

A b

egya

koro

lt sz

ókés

zlet

kör

ében

biz

tons

ágga

l alk

alm

azza

a ta

nult

hely

esírá

si sz

abál

yoka

t. Tu

lajd

onne

vek,

rago

s főn

évi a

lako

k, -ó

, -ő,

-ú, -

ű vé

gű fő

neve

k, -í

t, -u

l, -ü

l vég

ű és

a k

iejté

stől

elté

rő ír

ásm

ódú

igék

, -s v

égű

told

alék

os m

ellé

kne

vek

írása

. Úja

bb 2

030

szób

an a

j ha

ng b

izto

nság

os je

lölé

se a

tanu

lt sz

ófaj

ok k

öréb

en.



10

4. é

vfol

yam

Fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Az a

lsó ta

goza

tban

elsa

játít

ott a

nyan

yelv

i ism

eret

ek re

ndsz

erbe

fogl

alás

a, m

eger

ősí

tése

és m

űköd

őkép

essé

géne

k fo

kozá

sa.

Az a

lapv

ető

nyel

vi k

észs

égek

auto

mat

iz

mus

aina

k m

egsz

ilárd

ítása

. Ösz

tönz

és a

m

egism

ert n

yelv

i esz

közö

k, n

yelv

hely

essé

gi

és h

elye

sírás

i sza

bály

ok a

lkal

maz

ásár

a a

szób

eli é

s az í

rásb

eli n

yelv

hasz

nála

tban

.

Nye

lvta

ni é

s nye

lvhe

lyes

ségi

is m

e ret

ek.

A sz

ófaj

okró

l tan

ulta

k bő

víté

se, e

lmél

yí

tése

.

Szóf

ajfe

lism

erés

i gya

korla

tok.

Az i

gék

meg

figye

lése

a m

onda

tban

. A

szem

élye

s név

más

ok é

s az i

gei s

zem

ély r

agok

szer

epén

ek m

egér

té

se. F

elism

erés

ük é

s meg

neve

zésü

k, a

lkal

ma z

ásuk

gya

korlá

sa.

Az i

gem

ódok

foga

lmán

ak m

egism

erés

e. A

z ige

mód

ok é

s a m

onda

tfajtá

k ka

pcso

latá

nak

felfe

dezé

se. A

z igé

k kü

lönf

éle

mód

ú al

akja

inak

hel

yes l

eírá

sa.

A tu

lajd

onne

vek

csop

ortja

inak

meg

isme r

ése:

szem

élyn

evek

, álla

tne

vek,

föld

rajz

i nev

ek, i

ntéz

mén

yek

neve

, már

kane

vek,

cím

ek.

A n

ével

ők é

s a n

évut

ók sz

erep

ének

meg

fi gye

lése

. Fel

ismer

ésük

és

meg

neve

zésü

k m

onda

tban

, szö

vegb

en.

A n

ével

ők h

elye

s has

znál

ata.

A

szám

név

foga

lmán

ak é

s faj

táin

ak fe

lis m

erés

e és

meg

neve

zése

. A

foko

zott

szám

névi

ala

kok

hely

es h

aszn

á lat

ának

gya

korlá

sa.

Az á

llító

és a

taga

dó m

onda

tok

tart

alm

ának

viz

sgál

ata,

öss

zeha

so

n lítá

suk.

Tap

aszt

alat

szer

zés a

szav

ak re

ndjé

ről a

mon

datb

an.

Az e

gysz

erű

és a

z öss

zete

tt sz

avak

jele

ntés

ének

meg

figye

lése

. Sz

óalk

otás

ok: ö

ssze

tett

szav

ak, t

ulaj

donn

évbő

l kép

zett

mel

lékn

eve

k.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyism

eret

és

alk

alm

azás

.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyok

alk

alm

azás

a kü

lönb

öző

írást

e vék

eny s

ége

kben

: ige

idők

, rag

os é

s kie

jtést

ől el

térő

írás

mód

ú ig

ék; f

el sz

ólít

ást k

ifeje

ző ig

eala

kok;

igek

ötős

igék

; tul

ajdo

nnev

ek, f

o ko z

ott

mel

lékn

evek

és s

zám

neve

k; ra

gos n

évsz

ók; n

évut

ós sz

er ke

zete

k;

betű

vel í

rt sz

ámne

vek;

a k

elte

zés t

öbb f

éle

form

ája.

A to

vább

hala

dás f

elté

tele

iA

z alsó

tago

zato

n ta

nult

anya

nyel

vi is

mer

etei

rend

szer

ezet

tek.

Biz

tons

ágga

l fel

ismer

i a ta

nult

szóf

ajok

at é

s meg

neve

zi a

zoka

t szö

vegb

en is

. A

beg

yako

rolt

szók

észl

et k

öréb

en h

elye

sen

alka

lmaz

za a

tanu

lt he

lyes

írási

szab

ályo

kat.

Nem

ejt

mon

datk

ezdé

si, m

onda

tzár

ási h

ibát

, nem

hag

y ki

vag

y cs

erél

fe

l bet

űket

.Ír

ásbe

li m

unká

i ren

deze

ttek,

olv

asha

tóak

. Hel

yesír

ását

öne

llenő

rzés

sel f

elül

vizs

gálja

, szü

kség

ese

tén

javí

tja.



11

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelvhasználati szintet eredményez, az anyanyelv állapot fejlesztése pedig árnyaltabb gondolkodást tesz lehetővé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználatközpontúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez alkalmazkodva rendkívül toleránsnak, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is.

A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását.

A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl. felolvasáskor, írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, versmondáskor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor).

A tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szereppel bír az írásbeli munkák azonnali javítása, értékelése és javíttatása, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, személyre szabott, differenciált gyakorlás. Igen fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok megoldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. írásmunkák tartalmának, kivitelezésének, fogalmazványok tartalmának, helyesírásának, külső alakjának, tollbamondásra írás helyességének, feladatlapos munkák tartalmának ellenőrzésekor).

A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív teljesítményt, regisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.



12

Az ApáczAi KiAdó AnyAnyelvi tAnKönyvcsAládjánAK elemei

Taneszköz Tankönyvi engedély lejárata

2. évfolyamNyelvtan és helyesírás 2. évfolyam Kompetenciaalapú tankönyv 2014. augusztus 31.

Anyanyelvi gyakorló 2. évfolyam Kompetenciaalapú munkafüzet 2014. augusztus 31.

Nyelvtan és helyesírás 2. kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.

Szóértékű képek és szókártyák (táblakártyák) 1–2. évfolyam

Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához(1. és 2. évfolyam)

Süni Nyelvtanországban CDROM (Interaktív nyelvtankönyv)

Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)




Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyam

Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyam





Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyam

Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyam




13

A nyelvtAn és helyesírás tAnKönyveK KoncepciójA

A nyelvtan és helyesírás tankönyvek szerves részét képezik az Apáczai Kiadó anyanyelvoktatását segítő tankönyvcsaládjának. Folytatják az első osztályban a betűtanítás, az olvasásírás elsajátítása során megkezdett alapozást, építve a gyermek ösztönös nyelvhasználatára, fejlesztve a nyelvi tudatosságot, képességeket, készségeket.

A tankönyvek felépítése az Apáczai Kiadó szemléletének és gyakorlatának megfelelően a comeniusi elveket követik. A tananyagot, a feladatsorokat a könnyebbtől a nehezebb felé, az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva állítottuk össze.

A feladattípusok érdekesek, változatosak. Biztosítják a sokoldalú munkáltatást, az ismeretszerzést, a rögzítést és a gyakorlás lehetőségét.

A tantárgyi integráció jegyében kapcsolatot tartunk az olvasással és a fogalmazással. A Hétszínvarázs, a Hétszínvirág és a Hétszínvilág olvasókönyvek ismert szemelvényeinek nyelvtani tények szerinti vizsgálata a tanítási folyamat bármely szakaszában (ismeretszerzés, rögzítés, gyakorlás, alkalmazás) hatékony eszköze a magyar nyelv tanításának. Az új ismeretek elsajátítása és a gyakorlás közben is egyaránt célszerű a legbonyolultabb nyelvi egységből, a szövegből (mondatokból) kiindulni, azt vizsgálni, abban keresni a nyelvi jelenségeket. A munkáltató tankönyvek indukciós szövegeit gyakran a fent említett olvasókönyvek igényes, irodalmilag értékes alkotásaiból merí-tettük, s a feladatokban is gyakran utalunk ezekre.

A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. A színes kivitel, a kedves, szép rajzok ösztönző hatásúak; a gyakran előforduló játékos, rejtvényszerű feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát. Valljuk, hogy a munkáltató tankönyvek formai megjelenése és tartalma befogadhatóbbá teszi a tanuló számára a tananyagot, amelyet ezáltal szívesebben és hatékonyabban elsajátít.

Törekedtünk arra, hogy a tudományosság a kisiskolás számára befogadható leegyszerűsítés miatt se szenvedjen csorbát, ezért az utasításokat és a definíciókat úgy fogalmaztuk meg, hogy az érthető, pontos és nyelvtanilag helyes legyen. Ezáltal a megszerzett ismeret tovább bővíthető, a tanultakra lehet építeni a következő évfolyamokban és a felső tagozatban is.

A Nyelvtan és helyesírás tankönyvek céljai, feladatai

– A művelődéshez, az önműveléshez és a tanuláshoz szükséges anyanyelvi műveltség megalapozása. A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek megtanítása a felismerés és a megnevezés szintjén.

– A helyes, szép beszéd és a helyesírás eszközszintű használatának kialakítása.– Analóg nyelvi jelenségek megfigyeltetésével, elemzésével nyelvtani fogalmak kialakítása, ismeretek elsajátítása.– A tanult ismeretek tudatosítása rendszeres és szisztematikus gyakorlással, ismétléssel, rendszerezéssel.– Az ismert, illetve tanult nyelvtani szabályok, törvényszerűségek felismerésével, alkalmazásával gyakorlati tájé-

kozottság, jártasság, majd készség szintjének kialakítása. Célunk, hogy a tanulók hasznosítsák és alkalmazzák a megismert nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi alapismereteket.

– A tanulók tudásának, ismereteinek sokoldalú mérése, a tanultak alkalmazásának lehetőségei elméleti és gyakorlati úton egyaránt.

– A rendszeres feladatmegoldás során a megfigyelőképesség, az emlékezőképesség, a kreativitás, a képzelet fej-lesztése és a gondolkodási alapműveletek végrehajtásában való gyakorlottság kialakítása (összehasonlítás, elvonatkoztatás, általánosítás, konkretizálás, kiegészítés, osztályozás stb.).

– Gondosságra, írásfegyelemre, önellenőrzésre szoktatás.– A rendszeres ismétléssel a rögzítés, a hiányok pótlásának lehetőségei biztosítottak. – Bármikor előhívható, alkalmazható, bővíthető nyelvtani tudás megalapozása.– Az összetett intellektuális képességek fejlesztése a többi tantárggyal szinkronban.– Lehetőségek biztosítása a differenciált képességfejlesztéshez, a felzárkóztatáshoz és a tehetséggondozáshoz egyaránt.– A visszatérő, ismétlődő feladattípusok az önállóságra szoktatást, az önálló feladatmegoldás rutinjának fejleszté



14

sét, a biztonságérzet növelését szolgálják, s ez különösen a kevésbé jó képességű tanulók esetében fontos.– A munkáltató tankönyvek feladatai segítik a kommunikáció, a társas kapcsolatok nyelvi formájának megte-

remtését és gyakorlását.– A tanulók esztétikai értékrendjének alakítása, nyelvünk szépségének, gazdagságának megfigyeltetése, ezzel ma-

gyarságtudatuk, a hazához, a néphez való tartozásuk erősítése.– A művelt köznyelvi beszéd és írás elsajátítására való ösztönzés, ennek elősegítése és rendszeres gyakorlása, nyelvi

igényesség kialakítása, a választékos, szép magyar beszéd és írás művelésére való törekvés, ezáltal a tanulók felkészítése a felnőtt életre.

A tAnKönyveK felépítése, struKtúrájA

A változó társadalmi igényekhez igazodva 2008 szeptemberétől átdolgozott tankönyvek kerültek forgalomba, melyek tartalma megfelel a 2007es NAT, illetve a Kerettanterv követelményeinek. Az átdolgozás legfőbb koncepciója az volt, hogy a tankönyvsorozat korszerűbb, a kisiskolások életkori sajátosságaihoz jobban igazodó, jól használható legyen. Éppen ezért az átdolgozás jelentős mértékben érintette a könyv megjelenését és feladatrendszerét.

A tananyagválasztás során az volt a cél, hogy ne kerüljön a könyvbe olyan ismeret, ami nem segíti az alkalmazást és a nyelvhasználatot.

A tankönyvek a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfelelő ismereteket közvetítenek A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismereteket tanítanak a felismerés, a megnevezés és az alkalmazás szintjén úgy, hogy a legkisebb nyelvi egységtől fokozatos építkezéssel jutnak el a legnagyobb nyelvi egységig.

A taneszközök a gyerekek meglévő nyelvtudására alapoznak, a nyelv rendszerére vonatkozó alapvető összefüggések megismertetésére törekednek úgy, hogy eközben erősítik a kommunikációs képességüket is, előtérbe helyezve a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését.

A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. Az új ismeretet induktív módon közelíti meg, lehetőséget teremtve a felismerésre, felfedezésre. A tanulói tevékenységre építő gyakorlatok a tanultak sokoldalú alkalmazását segítik.

Az új taneszköz által differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák.

A tankönyvek felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanításitanulási stratégiák alkalmazását, a változatosabb munkaformák (páros, ill. csoportmunka) használatát, az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését.

Új, esztétikusabb illusztrációk készültek a kiadványokba, megújult a szerkesztés, a tipográfia is. A tankönyvek használatát egységes jelrendszer segíti. A színes illusztrációk kellemes hatást keltenek, motiválják a tanulási tevékenységet. A képanyag jelentős része kapcsolódik a feladatokhoz, segítve azok megoldását, az összefüggések, problémák megértését; egy része motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt.

A munkáltató tankönyv végén rendszerező táblázat, szógyűjtemény, valamint tollbamondás szövegek segítik a tanítók, tanulók munkáját.

A kompetenciákat megalapozó alapkészségek, képességek kifejlődése többéves folyamat eredménye, ezért a Nyelvtan és helyesírás tankönyvek legfontosabb feladata a tanévről tanévre haladó készség és képességfejlesztés.



15

Az AnyAnyelv tAnulását segítő tAneszKözöK

Nyelvtan és helyesírás tankönyv 3. évfolyam

A harmadik osztályos Nyelvtan és helyesírás tankönyv tananyaga jórészt a szófaji ismeretek tanításával, alkalmazásával foglalkozik, de fontos szerep jut a nyelvhasználati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a tankönyv feladataiban komplex módon megtalálhatók.

A könyv részletesen foglalkozik a mondatfajtákkal, mert a felkiáltójeles mondatok tanítása 3. osztályban történik.

A főnév fogalmának tisztázása után a köznévvel és a tulajdonnévvel ismerteti meg a tanulókat, de a tulajdonnév fajtáinak részletes tárgyalására csak 4. osztályban kerül sor. A toldalékos főnevek helyesírásának gyakorlása után változatos feladatok segítségével rögzítteti, alkalmaztatja a tanultakat.

Az ige témakörében először a szófaj jelentésével foglalkozik, majd az igeragozást és az igeidőket tanítja. Ezután az igekötős igék háromféle írásmódját mutatja be, és változatos módon gyakoroltatja az igék helyesírását.

A harmadikos tananyagot a melléknév témaköre zárja.

Anyanyelvi ismeret Helyesírás – gyakorlati alkalmazás

A mondatfajták megkülönböztetése a beszélői szándék szerintA szavak

A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakA szófajokA főnév

A főnév fogalma, felismeréseA köznév és a tulajdonnévA toldalékos főnevek• a többes számú főnév• a ban, ben, ba, be ragos főnevek helyes hasz

nálata• ragos főnevek

Az igeAz ige jelentése (cselekvés, történés, létezés), felismeréseAz ige ragozása (a személyragok és a személyes névmások)Az igeidők – jelen, múlt és jövő idő (a főnévi igenév)Az igekötős igékGyakori igekötőkAz igekötők jelentésmódosító szerepe

A melléknévA melléknév fogalma, felismeréseA melléknevek fokozása, a fokozás jele (alapfok, középfok, felsőfok)

A mondatfajtának megfelelő írásjel használataA magán és mássalhangzók hosszúságának jelöléseSzógyűjtés, szókincs gyarapítása

A főnevek helyesírásaA köznevek és a tulajdonnevek helyes írásmódja• A –t, a ból, ből, tól, től, ról, ről ragos főnevek

helyesírása és helyes használata• ó, ő a főnevek végén• ú, ű a főnevek végén – a kivételek• j és ly a főnevekben• hosszú mássalhangzó a főnevekben

Az igék helyesírása• A ragos igealakok helyes írásmódja és használata• A múlt idő jele magánhangzó után tt, mássalhang

zó után t• A fog segédige küönírása• Az igekötő egybe és különírásának esetei• ít, ul, ül az igetövek végén• j, ly az igékben• Magán és mássalhangzók hosszúságának helyes je

lölése az igékben

A melléknevek helyesírása• bb a közép és felsőfokú melléknevekben• A leg szócska egybeírása• A melléknevek végén mindig hosszú az ó, ő, ú, ű• A s végű melléknevek• l és ly a melléknevekben



16

Anyanyelvi gyakorlófüzet 3. évfolyam

Az Anyanyelvi gyakorlófüzet felépítésében követi, kiegészíti a tankönyvet, az azokban található tananyagok elmélyítését, alkalmazását segíti. Elsősorban az önálló feladatmegoldást, az ismeretek gyakorlását, rögzítését szolgálják változó nehézségi fokú feladatokkal. Alkalmas a differenciálásra, akár a tehetséggondozáshoz, akár a felzárkóztatáshoz megfelelő mennyiségű gyakorlat található a taneszközben.

A feladatok motiválóak, kiválóan alkalmasak a nyelvi anyag elmélyítésére. Ugyanakkor fontos szerep jut a nyelvhasználati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a gyakorlófüzet feladataiban komplex módon megtalálhatók.

A gyakran előforduló érdekes, játékos, rejtvényszerű feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát, így a kisiskolások örömmel, nagyobb lelkesedéssel gyakorolják az anyanyelvi ismereteket és a helyesírást.

Szókártyák 3–4. évfolyam

A 3–4. osztályosoknak készített 250 dbból álló, kétoldalas szókártya gyűjtemény az adott évfolyamok Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek szóanyagára épít.

Ez az applikációs készlet az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés feladatainak eredményesebb és hatékonyabb megvalósítását szolgálja. Célja az alapvető képességek intenzív fejlesztése, illetve a nyelvtani, nyelvhasználati, helyesírási ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás segítése.

A taneszköz lehetőséget teremt a változatos tanulói tevékenységre épülő, folyamatos gyakoroltatáshoz. A szókészlet rendszeres használatával megalapozhatjuk, javíthatjuk a kisiskolások helyesírásának biztonságát.

A szókártyák sokoldalú használhatósága megkönnyíti a pedagógus munkáját. Kiválóan alkalmas olvasási, helyesejtési, helyesírási gyakorlatsorok összeállítására, melyekkel változatosabbá, érdekesebbé tehető a tanóra.

A készlethez olyan módszertani segédanyag (Ötlettár) is készült, amely konkrét feladatokat, ötleteket tartalmaz a szókártyák sokoldalú felhasználásához.

Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam

A 17 db nagyméretű falitáblán az alsó tagozatos anyanyelvi ismeretek tömören és szemléletesen tárulnak a gyerekek elé. Vizuálisan segítik a nyelvtani és helyesírási tananyag rögzítését, egyúttal színes, dekoratív színfoltjai az osztálytermeknek.

Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyag 3. évfolyam

A technika fejlődésének köszönhetően a tudás átadását, illetve az egyéni tanulási folyamat könnyebb elsajátítását lehetővé tévő eszközök, berendezések már megjelentek a tantermekben. Mindezek közül kiemelkedik az interaktív tábla, amely nagymértékben támogatja az informatika előnyeinek széleskörű alkalmazását.

Az új eszköz használatával az oktatás megújulhat, a diákok és a pedagógusok egyaránt motiváltabbakká, az órák frontálissága együttműködővé válhat. A tanulók játszva, felfedezve sajátíthatják el a tananyagokat.

A pedagógusok ezeket a digitális táblákat csak akkor tudják eredményesen használni, ha elérhetők lesznek számukra az olyan interaktív tananyagok, amelyek hatékonyabbá és élményszerűbbé tehetik az ismeretek elsajátítását. Az Apáczai Kiadó elkészítette ezen táblák használatához szükséges digitális tartalmat a nyelvtan és helyesírás tankönyvekhez.

Az interaktív tananyagok felépítése a tankönyvekkel azonos témákból áll. Az évfolyamonkénti 3030 témát egyegy színes, látványos illusztráció vezet be, amely bemutatja, feltárja a nyelvtani ismeretet. Ezután 34 interaktív feladat segíti a tananyag elsajátítását, gyakorlását. A témákat egykét érdekes anyanyelvi játék zárja le, amelyet párokban, csoportokban is játszhatnak a gyerekek.



17

A 3. évfolyamos interaktív tananyag tartalma, felépítése

Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok

A mondatfajták (Agy.: Anyanyelvi gyakorlófüzet, Tk.: Nyelvtan és helyesírás tankönyv)1. A kijelentő és a kérdő mondat

Illusztráció 1. Miből épül fel a mondat?

Illusztráció 2.Miféle beszélői szándékot fejeznek ki a mondatfajták?

Feladat 1. Mi a beszélő szándéka?

Feladat 2. Tagold a szöveget! Agy. 11/2. feladathoz hasonló

Feladat 3. Pont vagy kérdőjel? 12/4. , Tk. 12/5.

Feladat 4. Az e kérdőszócska

Játék 1. Keresd a szólást és közmondást

2. A felkiáltó mondat Illusztráció 1.

Feladat 1. Mit fejez ki a mondat?

Feladat 2. Keresd a felkiáltó mondatot!

Játék 1. Találd ki a mondatot!

3. Az óhajtó mondat Illusztráció 1.

Feladat 1. Mit óhajtanak a madarak?

Feladat 2. Mi az állatok óhaja?

Feladat 3. Mi a beszélő szándéka?

Játék 1. Milyen kép rejtőzik a számok mögött?

4. A felszólító mondat Illusztráció 1. Tk. 18/1. mondatai alapján

Feladat 1. Melyik a felszólító mondat? Tk. 18/2.

Feladat 2. Keresd a felszólítást!

Feladat 3. Miféle mondatfajta? Tk. 23/8.

Játék 1. Közmondás összerakó

A szavak

5. A rokon értelmű szavak Illusztráció 1.

Illusztráció 2.

Feladat 1. Keresem a rokonaimat Tk. 28/3.

Feladat 2. Keresd a párját! Tk. 28/4. feladat szavainak felhasználásával

Feladat 3. Miképpen érkezik a csapadék? Tk. 28/5. feladat alapján

Feladat 4. Memóriajáték

Játék 1. Keresztrejtvény



18


6. Az ellentétes jelentésű szavak

Illusztráció 1. Tk. 30/1.

Feladat 1. Melyik képhez tartozik? Tk. 31/4.

Feladat 2. Keresd a párját! Tk. 31/5. szavainak felhasználásával

Feladat 3. Keresztrejtvény Tk. 32/9.

Feladat 4. Keresd a kakukktojást! Tk. 31/6.

Játék 1. Memóriajáték

7. A szófajok (Mit jelentenek a szavak?)

Illusztráció 1. Tk. 33/1. előkészítése

Feladat 1. Mit fejeznek ki a szavak? Tk. 34/5.

Feladat 2. Csoportosíts! Tk. 36/8. szavainak felhasználásával

Játék 1. Fejtsd meg a rejtvényt!

Játék 2. Kakukktojás Tk. 36/10. feladathoz hasonló

A főnév8. A főnév Illusztráció 1. Tk. 37/1. szöveg részlete

Feladat 1. Keresd a főnevet! Tk. 39/5.

Feladat 2. Melyik csoportba tartozik?

Feladat 3. Szótagösszerakó Tk. 40/8.

Játék 1. Totó Agy. 17/7.

Játék 2. Hová ugorhat a béka?

9. A köznév és a tulajdonnév


Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév? Tk. 42/4. feladat alapján

Feladat 2. Keresd a párját! Tk. 43/7. feladathoz hasonló

Feladat 3. Keresd a szó helyét! Tk. 43/8.


10. A köznév és a tulajdonnév helyesírása

Illusztráció 1.

Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév?

Feladat 2. Foglalkozás? Személynév? Tk. 45/4.

Feladat 3. Kisbetű vagy nagybetű?

Játék 1. Betűpótló

11. A főnév egyes és többes száma

Illusztráció 1.

Feladat 1. Melyik főnév többes számú? Tk. 52/1., 54/8.

Feladat 2. Egy vagy több? Tk. 54/7. feladathoz hasonló

Feladat 3. Mi a szabály? Tk. 54/9. szavainak felhasználásával

Játék 1. Keresd a kakukktojást!



19


12. A t toldalékos főnevek Illusztráció 1. Tk. 55/1.

Feladat 1. Csoportosíts! Tk. 55/2. feladat előkészítéséhez

Feladat 2. Csoportosíts! Tk. 56/5.

Feladat 3. Ugyanaz vagy mégsem? Tk. 56/6. feladat mondatainak felhasználásával

Játék 1. Kakukktojás


13. A ból, ből, ról, ről, tól, től toldalékos fő nevek

Illusztráció 1.

Illusztráció 2.

Feladat 1. Szókereső Tk. 57/1. szövege alapján

Feladat 2. Csoportosíts!

Feladat 3. Rövid vagy hosszú?


14. A ban, ben, ba, be toldalékos főnevek

Illusztráció 1. Tk. 59/1. szövege alapján

Feladat 1. Melyik szó illik a mondatba? Tk. 59/2. (1. forduló)

Feladat 2. Toldalékpótlás Tk. 60/6. feladat előkészítéséhez

Játék 1. Keresztrejtvény


15. Mit tudsz már a főnevekről?

Illusztráció 1.

Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév? Agy. 19/1. szövege alapján

Feladat 2. Rövid vagy hosszú? Tk. 66/9. feladathoz hasonló

Feladat 3. Szóválasztó Tk. 66/8. feladathoz hasonló

Játék 1. Lottó (jly)

Játék 2. Segíts a békának!

A névelő

16. A névelő Illusztráció 1. Tk. 61/1. szövege alapján

Feladat 1. A vagy az? Tk. 61/2.

Feladat 2. Hová kell névelő? Tk. 62/7.

Illusztráció 2. Tk. 63/9. mondatainak felhasználásával

Feladat 3. A, az vagy egy? Tk. 63/11. mondatainak felhasználásával

Játék 1. Képmemória



20


Az ige

17. Az ige Illusztráció 1. Tk. 67/2.

Feladat 1. Keresd az igét! Tk. 67/1., 68/4.

Illusztráció 2.

Feladat 2. Mi történik? Tk. 70/8. feladathoz hasonló

Feladat 3. Cselekvés vagy történés? Agy 37/6.

Illusztráció 3. Tk. 71/11. mondatai alapján

Feladat 4. Keresd a létigét! Tk. 71/12. szövege alapján

Játék 1. Keresd az igét!

18. Az ige ragozása Illusztráció 1. Tk. 74/1.

Feladat 1. Egyes vagy többes számú az ige? Tk. 74/2.

Feladat 2. Ki a cselekvő?

Feladat 3. Ki a cselekvő? Tk. 76/6. (1. forduló)

Játék 1. Mi van a képen?

19. A jelen idejű igék Illusztráció 1. Tk. 78/1.

Feladat 1. Szóalkotó

Feladat 2. Keresd az igét! Tk. 81/7.

Feladat 3. Pótold az igét! Tk. 81/8.

Játék 1. Totó

20. A múlt idejű igék Illusztráció 1.

Illusztráció 2. Mikor t, mikor tt?

Feladat 1. Keresd a múlt idejű igét! Tk. 82/1., 85/10. szövegek alapján


Feladat 3. t vagy tt?


Játék 2. Társasjáték

21. A jövő idejű igék Illusztráció 1. Tk. 87/1.

Feladat 1. Keresd a jövő idejű igealakot! Tk. 88/6. mondatainak felhasználásával

Feladat 2. Keresd a helyét! Tk. 89/8.


Játék 1. Melyik igére gondoltunk?

22. Az ít, ul, ül végű igék

Illusztráció 1.

Feladat 1. Szóalkotó


Feladat 3. Szóválasztó Tk. 94/4. feladathoz hasonló

Játék 1. Keresztrejtvény Tk. 91/3.



21


23. Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll

Illusztráció 1. Tk. 95/1. feladathoz hasonló

Illusztráció 2.

Feladat 1. Keresd az igekötős igét! Tk. 97/1.

Feladat 2. Válassz igekötőt! Tk. 96/5.

Feladat 3. Párosíts!

Feladat 4. Memóriajáték

Játék 1. Keresztrejtvény Agy. 54/3. feladathoz hasonló

24. Az igekötő az ige után áll

Illusztráció 1. Tk. 99/2. mondatai alapján

Feladat 1. Keresd az igekötős igét! Tk. 99/3. mondatai alapján

Feladat 2. Válassz igét! Tk. 100/6. feladathoz hasonló

Feladat 3. Tagold a mondatot!

Játék 1. Melyik ige igekötős?

25. Az igekötő és az ige között egy szó áll


Feladat 1. Keresd az igekötős igét! Tk. 103/1.

Feladat 2. Keresd az igekötős igét!

Feladat 3. Melyik ige illik a mondatba? Tk. 103/3. mondatai alapján


26. Mit tudsz már az igéről?

Illusztráció 1. Tk. 126. Rendszerező táblázatok

Illusztráció 2.

Illusztráció 3.

Feladat 1. Hol a helye? Tk. 105/1.

Feladat 2. Totó Tk. 102/2.

Feladat 3. J vagy ly?

Feladat 4. Magánhangzó pótlás


Játék 2. Lottó

A melléknév

27. A melléknév Illusztráció 1. Tk. 108/1.

Feladat 1. Állati tulajdonságok

Feladat 2. Keresd a melléknevet! Tk. 111/12.

Feladat 3. Eltévedt melléknevek Tk. 111/10.

Feladat 4. Mit jelentenek a szólások? Agy. 58/2.

Játék 1. Rejtvény Agy. 63/3.




22


28. A melléknév fokozása Illusztráció 1.

Illusztráció 2.

Feladat 1. Csoportosíts! Tk. 113/5.

Feladat 2. Szóösszerakó

Feladat 3. Szótagösszerakó Tk. 114/9. feladathoz hasonló



29. A melléknév helyesírása

Illusztráció 1.


Feladat 2. J vagy ly? Tk. 116/4. szavainak felhasználásával


Játék 1. Dominó

30. Mit tudsz a melléknévről?

Illusztráció 1. Tk. 127. Rendszerező táblázat

Feladat 1. Keresd a melléknevet! Agy. 58/1., 59/5. feladat szövege alapján

Feladat 2. Milyen fokú a melléknév?

Feladat 3. Pótold a melléknevet!

Játék 1. Lottó

Játék 2. Lottó

Játék 3. Lottó




23

TAN

ME

NE

TJA

VASL

ATH

eti ó

rasz

ám: 2

Év

es ó

rasz

ám: 7

4A

tanm

enet

ben

hasz

nált

rövi

díté

sek:

Tk

.: N

yelv

tan

és h

elye

sírás

tank

önyv

; A

gy.:

Any

anye

lvi g

yako

rló;

It.

: Int

erak

tív ta

nany

ag;

Szk.

: Szó

kárt

yák

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

TAN

ÉV E

LEJI

ISM

ÉTLÉ

S

1.A

bes

zéd

és a

z írá

sIs

mer

kedé

s a ta

nesz

közö

kkel

.Be

szél

geté

s az a

nyan

yelv

ről.

Érve

lés,

párb

eszé

d, b

eszé

lget

és,

szitu

áció

s ját

ék –

egy

szer

ű ko

m

mun

ikác

iós f

orm

ák (v

erbá

lis, n

em

verb

ális)

alk

alm

azás

a.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás

Tk. 4

/2.

Tk. 3

–4. o

.

Jele

k a

min

denn

api

élet

ben.

A n

em v

erbá

lis

kom

mun

ikác

ió e

szkö

ze

i.A

z osz

tály

sajá

t jel

rend

sz

erén

ek m

egte

rvez

ése,

elké

szíté

se.

Mon

dóká

k, k

iszám

olók

gy

űjté

se, s

zóta

golá

sa.

– A

z igé

nyes

, kul

turá

lt ny

elvi

m

agat

artá

snor

mák

kia

lakí

tása

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

ompe

-te

ncia

– n

emze

ti az

onos

ságt

uda

t kia

lakí

tása

2.A

mon

datr

ól ta

nu

ltak

ismét

lése

A sz

öveg

ről,

mon

datr

ól, s

zava

król

ta

nulta

k fe

lidéz

ése,

rend

szer

ezés

e.N

yelv

inye

lvta

ni je

lens

égek

felis

m

erés

e el

őzet

es tu

dás a

lapj

án.

Tanu

lt sz

abál

yok

alka

lmaz

ása

(mon

datír

ás…

).

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– M

onda

talk

otás

, szö

vega

lkot

ás

fejle

szté

se–

A h

elye

sírás

fejle

szté

se

Tk. 5

/3–5

.Tk

. 5. o

.

Tk. 5

/3–5

.; 6/

6.

– Ig

énye

s írá

skép

Tk. 4

–5. o

.

3.A

szav

akró

l tan

ul

tak

ismét

lése

Szót

ő és

told

alék

A to

ldal

ékok

szer

epe

besz

édün

kbe

n. M

egfig

yelé

s, ér

velé

s, kö

vetk

ez

teté

s.Sz

öveg

alko

tás k

éprő

l. C

sopo

rtos

ítás,

válo

gatá

s. K

iejté

s és í

rás ö

ssze

haso

nlítá

sa.

Egys

zerű

szóe

lem

zés s

zóta

go lá

s sal

és

szót

őker

esés

sel.

Tanu

lt sz

abál

yok

felid

ézés

e, al

kal

maz

ása.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás,

kom

mun

ikác

ió, s

zóki

ncs

Tk. 6

/8.;

7/9.

Tk. 6

–7. o

.A

gy. 6

/8–9

.8/

12. o

.

Agy

. 9. o

.

– K

reat

ív a

nyan

yelv

i gon

dol

kodá

sTk

. 7/9

. b)

– H

elye

sírás

i tud

atos

ság

Tk. 6

/8–9

.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

sM

egfig

yelé

s, m

emór

iaTk

. 8/1

4.



24

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

4.Sz

ótag

olás

, elv

ála

sztá

sSz

avak

alk

otás

a ön

álló

an é

s meg

ad

ott s

zabá

ly a

lapj

án, b

etűk

ből,

szót

agok

ból.

Elvá

lasz

tási

gyak

orla

tok,

játé

kok

egyé

ni é

s cso

port

mun

kába

n.H

ibak

eres

és, h

ibaj

avítá

s.Sz

abál

yfel

ismer

és, k

ombi

nálá

s.Sz

abál

yok

elfo

gadá

sa, m

ások

gon

do

lata

inak

meg

érté

se.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– Sz

ókin

csfe

jlesz

tés,

igén

yes

nyel

vhas

znál

at

Tk. 8

/12–

13.

Tk. 7

–8. o

.A

gy. 3

/1.;

8/11

. o.

Szóg

yűjté

sek

önál

ló

an v

agy

csop

ortb

an

külö

nböz

ő sz

empo

ntok

sz

erin

t.Kö

nyvt

árha

szná

lat

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

Kre

ativ

itás,

gond

olko

dás

Tk. 8

/11–

13.

– H

elye

sírás

i tud

atos

ság

Tk. 7

/10.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia

– Eg

yüttm

űköd

ési k

épes

ség

a pá

ros é

s cso

port

mun

kák

sorá

n.

Tk. 8

/12–

13.

5.A

han

gokr

ól,

betű

kről

tanu

ltak

ismét

lése

A m

agán

és m

ás

salh

angz

ókBe

tűre

nd

A h

ang

és b

etű

össz

ehas

onlít

ása.

M

egfig

yelé

s, ér

velé

s, m

agya

ráza

t, m

eggy

őzés

.A

mag

án é

s más

salh

angz

ók h

elye

s ej

tése

és í

rása

a sz

avak

ban.

Kie

gé

szíté

s, hi

baja

vítá

s. Be

tűre

ndbe

soro

lás,

szót

árha

szná

la

t.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

bes

zédh

ango

k he

lyes

ké

pzés

e

Tk. 9

/16–

17.

Tk. 8

–9. o

.A

gy. 3

/2.;

5/4–

6.;

6/7.

o.

Agy

. 4/3

. o.

A h

aték

ony,

önál

ló ta

nulá

s –

A m

egfig

yelé

s pon

toss

ága,

m

emór

ia

Tk. 9

/17.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

hel

yesír

ás fe

jlesz

tése

, az

alka

lmaz

ás k

épes

sége

Tk. 8

/15.

;9/

16–1

7.

6.Ta

név

elej

i táj

éko

zódó

felm

érés

Öná

lló fe

lada

tmeg

oldá

s.A

z alk

alm

azás

kép

essé

geFe

lmér

őlap

okI.

Tané

v el

eji f

elm

érés

7.A

felm

érés

javí

tása

Hib

afel

ismer

és, j

avítá

s. Tí

pus

és

egyé

ni h

ibák

meg

figye

lése

, jav

ítása

.Ö

nelle

nőrz

és, h

ibaj

avítá

s



25

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k,

(kés

zség

ek, k

épes

sége

k)Ja

vaso

lt ta

nesz

közö

kEg

yéb

java

slato

k

(pro

jekt

, gyű

jtőm

unka

, té

mah

ét st

b.)

A M

ON

DAT

FAJT

ÁK

8.A

kije

lent

ő és

a

kérd

ő m

onda

tK

ijele

ntő

és k

érdő

mon

dato

k al

ko

tása

. M

onda

talk

otás

ok, m

onda

tvég

i írá

sjele

k pó

tlása

. Ta

gola

tlan

szöv

eg sz

avak

ra, m

on

dato

kra

tago

lása

. M

onda

t é

s szö

vega

lkot

ás k

éprő

l. Pá

rbes

zéd

felo

lvas

ása

hely

es h

ang

súly

ozás

sal.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió–

Szöv

egér

tés,

szöv

egal

kotá

sTk

. 10/

1.;

11–1

2. o

.

Tk. 1

0–13

. o.

Agy

. 10.

o.

It. 1

. tém

aTa

láló

s kér

dése

k gy

űjté

se, f

elad

vány

ok

kész

ítése

egy

más

nak.

Külö

nböz

ő m

onda

tfa

jtáka

t tar

talm

azó

szöv

egré

szle

tek,

pár

be

széd

ek g

yűjté

se sz

aba

don

vála

szto

tt iro

dalm

i m

űvek

ben,

maj

d ez

ek

előa

dása

pár

ban,

cso

port

ban.

– K

reat

ív n

yelv

hasz

nála

tTk

. 10/

2.

– H

elye

s bes

zéd,

han

gsúl

yozá

sTk

. 10/

1.;

11/3

–4.

9.A

kije

lent

ő és

a

kérd

ő m

onda

tA

kér

dő é

s kije

lent

ő m

onda

tok

szer

epén

ek m

egfig

yelte

tése

. A

kér

dő m

onda

tok

hely

es h

angs

úly

ozás

a.

Az

e ké

rdős

zócs

ka h

elye

s has

zná

lata

és í

rása

. Pá

rbes

zéde

k al

kotá

sa, f

elol

vasá

sa,

elm

ondá

sa sz

ituác

iós h

ely z

et be

n.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– A

hel

yesír

ási t

udat

ossá

g al

apoz

ása

Tk. 1

1/3.

; 12

/5.

Agy

. 11.

o.

It. 1

. tém

a

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

– K

omm

unik

áció

, eg

yüttm

űköd

és

Tk. 1

1/4.

;12

/7.

Kezd

emén

yező

képe

sség

és v

álla

l-ko

zói k

ompe

tenc

ia

– K

reat

ivitá

s, ön

kife

jezé

s

Tk. 1

0/1.

c);

11/4

.

10.

A fe

lkiá

ltó m

onda

tA

bes

zélő

i szá

ndék

meg

figye

lése

a

felk

iáltó

mon

datb

an.

A fe

lkiá

ltó m

onda

t fel

ismer

ése

szöv

egbe

n, m

egkü

lönb

özte

tése

a

besz

élő

szán

déka

szer

int.

Felk

iáltó

mon

dato

k al

kotá

sa, k

ije

lent

ő m

onda

t áta

lakí

tása

felk

iál

táss

á.

Anya

nyelv

i kom

mun

ikác

ió

– O

lvas

ás, s

zöve

gért

és, s

zöve

gal

kotá

s

Tk. 1

3/ 1

–3.

Tk. 1

3–14

. o.

It. 2

. tém

a–

A h

elye

sírás

i tud

atos

ság

alap

ozás

aTk

. 13/

3. c)

Szoc

iális

és á

llam

polg

ári k

om-

pete

ncia

– E

gyüt

tműk

ödés

, m

ások

gon

dola

tána

k m

egér

tése

Tk. 1

3/2.

; 14

/

Documents

KéziKönyv A nyelvtAn és helyesírás tAnításához · 2020. 2. 3. · Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam 3 Az AnyAnyelvi nevelés felAdAtAi A