Nyelvtan-helyesírás 2. - ofi.huofi.hu/sites/default/files/attachments/nyelvtan-helyesiras_2._tanmenet.pdf · nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból

Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke)

vagy funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

1. Így szólunk egymáshoz

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás nyelvi és nem nyelvi eszközei (szituációs gyakorlatok). Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása. Fgy. 4. oldal, 12‒13. oldal

Mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták.

A köszönés, a köszönés fontossága, különböző köszönési formák, bemutatkozás, a nyelvi kommunikáció, a kapcsolatteremtés alapjai; a szociális kompetencia fejlesztése.

2. Állatvásár Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás nyelvi és nem nyelvi eszközei (szituációs gyakorlatok) A szöveg és mondat (mondat- és szövegfonetikai eszközök; szituációs gyakorlatok) – a mondat fölismerése a szövegben: a beszélt és az írott nyelvben; intonációs gyakorlatok. Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai alapjainak fölfedeztetése különböző közlési helyzetekben. Fgy. 4. oldal, 14‒15.oldal


Eseménykép, megszólítás, bemutatkozás, mondat, szöveg. Kooperációs készség fejlesztése csoportmunkában végzett feladaton keresztül.

3. Kirándul a család Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Szavak a mondatban. A mondat szavakra tagolása; mondatkezdő nagybetűk, mondat végi írásjelek – intonációs gyakorlatok. A mondat grammatikai alapjainak fölfedeztetése különböző közlési helyzetekben. Fgy. 4.oldal, 16.oldal

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása.

Szó, mondat, kezdőbetű, mondat végi írásjel.

4. Halló!... Viszonthallásra!

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Telefonálás, üzenetközvetítés (mondat- és szövegfonetikai eszközök; szituációs gyakorlatok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására). Hétköznapi szöveggyakorlatok. Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai


Telefonbeszélgetés, udvarias viselkedés, családtag, telefonszám, hívó fél, hívott fél. A szociális kompetencia fejlesztése.

alapjainak fölfedeztetése különböző közlési helyzetekben. Fgy. 4. oldal, 18‒19. oldal

5. Értsünk szót! Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A szó jelentése. A szó hangalakja és jelentése a szövegben. (Mit jelentenek a szavak? – azonos alak, más jelentés.) Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia fejlesztése. Fgy. 4. oldal, 20‒21. oldal


Azonos alakú szavak, különböző jelentéstartalom, szó, mondat.

6. Rokonság a szavak között

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A szó hangalakja és jelentése a szövegben (Rokon értelmű szavak – egy dolog, több név vagy nyelvi megjelenítési forma.) Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia fejlesztése.


Rokon értelmű szavak. A szószintű gondolkodás fejlesztése, szófajfüggetlen megközelítés. A mondatok szavakra bontása, a szavak kicserélhetősége, jelentéstani kapcsolata egymással az aktuális mondaton belül és két mondat között. A szavak láncolatából álló mondat által kijelölhető szójelentés felfedezése. A kontextusban való nyelvi gondolkodás fejlesztése.

Fgy. 4. oldal, 22‒23. oldal 7. Ellentét a szavak

között Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A szó hangalakja és jelentése a szövegben. (Ellentétes jelentésű szavak, a szavak ellentétes jelentésbe állíthatósága.) Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia fejlesztése. Fgy. 5. oldal, 24. oldal


Ellentétes értelmű szavak. A szószintű gondolkodás fejlesztése. A mondatok szavakra bontása, aktuális jelentése, jelentéstani kapcsolata egymással. A szavak láncolatából álló mondat által kijelölhető szójelentés felfedezése. A kontextusban való nyelvi gondolkodás fejlesztése.

8. Látszatra ugyanaz Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A szó jelentése a szövegben. (Azonos alakú szavak. Névadási szempontok: ember, állat, tárgy stb. elnevezése.) Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia fejlesztése. Fgy. 5. oldal, 25. oldal


Azonos alakú szavak, különböző jelentéstartalom, szó, mondat. A szavak láncolatából álló mondat által kijelölhető szójelentés felfedezése. A kontextusban való nyelvi gondolkodás fejlesztése.

9. Szóból mondat Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Hogyan lesz a szavakból mondat? Az egyszerű szavak. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása. Fgy. 5. oldal, 26‒27. oldal


Szavak, toldalékos szavak, mondatok, szótő, toldalékolás, egyszerű szavak.

10. Több szóból egy szó

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Az összetett szavak felfedeztetése, szabályszerűségei. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása. Fgy. 5. oldal, 28‒29. oldal


Összetett szavak, elválasztás, összetétel határa. Az elválasztási szabály kiszélesítése.

11. Megálló Ismétlés, gyakorlás Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása.

tudáspróba

12. A szavak, a hangok és a betűk

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A hang és a betű megkülönböztetése. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása. Fgy. 5. oldal, 30‒31. oldal


Hang, betű, egyjegyű betűk, kétjegyű betűk.

13. Az ábécé és a betűrend

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Az ábécé sorrendje és a betűrendbe helyezés szabályai. Hol és miért használjuk a betűrendet? Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése. Fgy. 5. oldal, 32‒33. oldal


Magyar ábécé, betűrend, ábécérend.

14. Akadállyal vagy anélkül?

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetése. (A képzések közti különbségek fölismertetése.) Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése. Fgy. 6. oldal, 34‒35. oldal


Hang, beszédhang, betű, magánhangzók, mássalhangzók.

15. Csíkos csikó Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Rövid és hosszú magánhangzók (jelentésmegkülönböztetés a közlésben). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség és a nyelvhasználati tudatosság fejlesztése. Fgy. 6. oldal, 36‒37. oldal


Rövid és hosszú magánhangzók, szórács, helyes ejtés.

16. Nono, hógolyó! Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Az o, ó a szavakban és a szavak végén. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; a helyesejtési és helyesírási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása. Fgy. 6. oldal, 38. oldal


Rövid és hosszú magánhangzók: o, ó a szavakban és a szavak végén.

17. Vödör, kendő, fedő, sütő

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Az ö, ő a szavakban és a szavak végén. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; a helyesejtési és helyesírási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása. Fgy. 6. oldal, 39. oldal


Rövid és hosszú magánhangzók: ö, ő a szavakban és a szavak végén.

18. Falu és falú, hús és huss

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Az u, ú a szavakban és a szavak végén. A hang hosszúságának jelentésmegkülönböztető szerepe. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; a helyesejtési és helyesírási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása. Fgy. 6. oldal, 40‒41. oldal


Rövid és hosszú magánhangzók: u, ú a szavakban és a szavak végén.

19. Ürge az űrben Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Az ü, ű a szavakban és a szavak végén. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; a helyesejtési és helyesírási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása. Fgy. 6. oldal, 42‒43. oldal


Rövid és hosszú magánhangzók: ü, ű a szavakban és a szavak végén.

20. Mitől hízik tíz csíz, tíz pinty?

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Az i, í a szavakban és a szavak végén. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 7. oldal, 44‒45. oldal


Rövid és hosszú magánhangzók: i, í a szavakban és a szavak végén.

21. Megálló Ismétlés, gyakorlás Fgy. 46‒47. oldal


Tudáspróba

22. Állatolimpia Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A mássalhangzókat jelölő betűk csoportosítása (egy-, két- és háromjegyű). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 7. oldal, 48‒49. oldal


A mássalhangzók: egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű mássalhangzók.

23. Száll vagy szál? Megy vagy meggy?

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A mássalhangzók csoportosítása időtartam szerint ‒ jelentésmegkülönböztetés a közlésben. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 7. oldal, 50‒51. oldal


Mássalhangzók időtartama: hosszú mássalhangzók, rövid mássalhangzók.

24. Ál-la-tok or-vos-nál

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 7. oldal, 52. oldal


Szótagolás, szótag, szótagszám, elválasztás. A szótő és az elválasztás egybeesése, illetve megkülönböztetése.

25. Pi-a-con Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Elválasztás a magánhangzók között. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel. Fgy. 7. oldal, 53. oldal


Szavak, szótagok, elválasztás magánhangzók között.

26. Macs-ka,ol-ló,diny-nye, ping-vin

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A mássalhangzók elválasztása. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel. Fgy. 7. oldal, 54‒55.oldal


Mássalhangzók, elválasztás.

27. Vas-út, rend-őr, szem-üveg

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Az összetett szavak elválasztása (a szótagolást felülíró szabály megismerése). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási és elválasztási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 56‒57. oldal


Összetett szavak elválasztása. Az előtag és az utótag, valamint az elválasztás egybeesése, illetve megkülönböztetése, eltérései. A szóösszetételi határ ereje.

28. Megálló Ismétlés, gyakorlás Fgy. 58‒59. oldal


Tudáspróba

29. Nem szorítja a kabátja

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (tj, tyj). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 60‒61. oldal


A hangkapcsolatok ejtése és írása (tj, tyj).

30. Ne adjuk fel! Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (dj, gyj). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 62‒63. oldal


A hangkapcsolatok ejtése és írása (dj, gyj).

31. A banánja bánja Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (nj, nyj). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 64‒65. oldal


A hangkapcsolatok ejtése és írása (nj, nyj).

32. Egyszer, ötször, hatszor, hétszer…

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (tsz, dsz, gysz). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 66‒67. oldal


A hangkapcsolatok ejtése és írása (tsz, dsz, gysz).

33. A szomszédság mulatsága

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (ts, ds, gys). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 68‒69. oldal


A hangkapcsolatok ejtése és írása (ts, ds, gys).

34. Lúdtoll a lúdtól Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (dt). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 70‒71. oldal


A hangkapcsolatok ejtése és írása (dt). A helyesírás jelentés-megkülönböztető szerepe.

35. Gólyák gólyabálja Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (lj, llj). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 72. oldal


A hangkapcsolatok ejtése és írása (lj, llj).

36. Varjú, bagoly, gólyaláb

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Nyelvi jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése. A j hang jelölése (a j és az ly a szótövekben). Fgy. 9. oldal, 73. oldal


A j hang jelölése (a j és az ly a szavakban).

37. Szablya és szabja Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A j hang jelölése (a j a toldalékokban). Nyelvi jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 74‒75. oldal


A j hang jelölése (a j a toldalékokban). A helyesírás jelentés-megkülönböztető szerepe.

38. Álla-tok és állat+ok

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Az egyszerű toldalékos szavak a szövegben és a mondatban. A toldalékok funkciója. A szótő. A szótő és az elválasztás megkülönböztetése. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; a problémamegoldó képesség fejlesztése; a kommunikatív kompetencia fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 76‒77. oldal


Egyszerű szavak, toldalékos szavak, szótő, toldalék.

39. Fát, vizet, vödröt Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A Kit?, Mit? stb. kérdésre felelő, -t toldalékos szavak. A tőváltozatok viselkedése toldalékolás esetén. Nyelvi jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség


A Kit?, Mit? (és a Kiket?, Miket?, Mennyit?, Milyet?, Melyiket? stb.) kérdések, -t toldalékos szavak, tőváltozatok, toldalékolás.

fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 78‒79. oldal

40. Húst a tűzbe! Hús a tűzben

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A -ba, -be, -ban, -ben használata. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 80. oldal


A -ba, -be, -ban, -ben használata, jelentés-megkülönböztető szerepe.

41. Miből? Miről? Mitől?

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től helyesírása. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 82‒83. oldal


A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től helyesírása.

42. Varázsoljunk bájitallal!

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A -val, -vel, -vá, -vé helyesírása. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 84‒85. oldal


A -val, -vel, -vá, -vé helyesírása.

43. Le a hajóroncshoz! Le a kincsekig!

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A -hoz, -hez, -höz és a -szor, -szer, -ször helyesírása. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 86‒87. oldal


A -hoz, -hez, -höz és a -szor, -szer, -ször helyesírása.

44. Egy pórázon a gazdival

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Helyesírási gyakorlatok a toldalékos szavak köréből. A problémamegoldó képesség és a kommunikatív kompetencia fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 88‒89. oldal


Megálló, gyakorlás

45. Megálló Ismétlés, gyakorlás Fgy. 90‒91.oldal


Tudáspróba

46. Alma? Alma! Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat

Mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és

Beszéd, írás, mondat, szöveg, nagy kezdőbetű, mondat végi

természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A mondat és a szöveg (a mondat fölismerése a szövegben: a beszélt és az írott nyelvben; a beszéddallam; intonációs gyakorlatok).Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése különböző közlési helyzetekben. Fgy. 10. oldal, 92‒93. oldal

toldalék; mondatfajták. írásjel.

47. Jósaink jelentik Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A kijelentő mondat (szóban és írásban); a kijelentő mondat dallama, a mondat végi írásjel. Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése; a kommunikatív kompetencia.


A kijelentő mondat. Mondat végi írásjel.

Fgy. 11. oldal, 94. oldal

48. Kérdeztél? Felelek! Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A kérdő mondat (kiegészítendő kérdés). Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése; a kommunikatív kompetencia. Fgy. 11. oldal, 95. oldal


A kérdő mondat. Mondat végi írásjel.

49. Illik, nem illik Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb


Megálló. Szövegalkotási gyakorlatok a tanult mondatfajtákkal.

egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. zövegalkotási gyakorlatok a tanult mondatfajtákkal (kommunikációs gyakorlatok). Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése; a kommunikatív kompetencia. Fgy. 11. oldal, 96‒97. oldal

50. A részvétel a fontos Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Év végi ismétlés 1. A szöveg és mondat (mondat- és szövegfonetikai eszközök). A hang, a szó és a mondat a szövegben. Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése. Fgy. 11. oldal, 98‒99. oldal


A hang, a szó és a mondat a szövegben.

51. Hóban, fagyban, verőfényben

Beszélgetés kezdeményezése a tematikus eseménykép alapján. A nyelvhasználat


A szó hangalakja és jelentése a szövegben.

természetes közegéből, a nagyobb egységből, a szövegből, szituációs játékokból való kiindulás. Ebből a kisebb nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból való megfigyeltetése. A beszédkészség, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Év végi ismétlés 2. A szó hangalakja és jelentése a szövegben. A megismert nyelvi és nyelvtani jelenségek gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése. Fgy. 11. oldal, 100‒101. oldal

52. Év végi felmérés. Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása.

Tudáspróba

53. Az év végi felmérés javítása. Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása.

Tudáspróba

54. Játsszunk a nyelvvel!

Nyelvi játékok. A nyelvi kreativitás fejlesztése. Fgy. 11. oldal, 102. oldal


Nyelvi játék.

55. Játsszunk a nyelvvel!

Nyelvi játékok. A nyelvi kreativitás fejlesztése. Fgy. 11. oldal, 103. oldal


Nyelvi játék.

Documents

Nyelvtan-helyesírás 2. - ofi.huofi.hu/sites/default/files/attachments/nyelvtan-helyesiras_2._tanmenet.pdf · nyelvi, nyelvhasználati elem kiemelése, tartalmi és formai szempontból