Kézikönyv A mi világunk - gov.hu...Kézikönyv a mi világunk 3. évfolyamhoz 6 Környezettudatosságra nevelés a tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne ve-szélyeztessék

Kézikönyv A mi világunk3. évfolyamhoz

Dr. Mester Miklósnéérdemes tankönyvíró

Mi vil 3 kk kolofon.indd 1 2014.06.03. 7:47

Szerző: Dr. Mester Miklósné a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

SzerkesztetteBALASSA ÉVA

AP–030931ISBN 978-963-464-680-8

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/ 525-000; Fax: 95/ 525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésTypoStúdió Kkt. (Névery Tibor)

Terjedelem: 8,76 A/5 ívTömeg: 178 g

Mi vil 3 kk kolofon.indd 2 2014.06.03. 7:47

Kézikönyv a mi világunk 3. évfolyamhoz

3

Köszönjük, hogy munkájukhoz a megújult kompe-tenciaalapú „a mi világunk” című tankönyvcsalá-dot választották.

a tankönyvcsalád nemcsak új arculattal, hanem átdolgozott tartalommal és új témákkal is jelentke-zik.

a taneszköztár ismét bővült. Elkészítettük vala-mennyi évfolyamhoz (1–4.) a digitális tananyagot is. Erről részletesebb leírást olvashatnak a kézi-könyvben.

Kérjük, használják a következő taneszközöket alkotó módon, tanítványaik képességeinek és ta-nítási programjaiknak megfelelően. Mindannyian tudjuk, hogy munkánkhoz nem elég csupán a jó taneszköz. a kézi könyvben található útmutatóval, szakmai segédanya gokkal és az ajánlott tanmene-tekkel szeretnénk segíteni munkájukat.

alsó tagozatos környezetismeret taneszköztár:Dr. Mester Miklósné: a mi világunk környezet-

ismereti tankönyv, 1. évfolyamDr. Mester Miklósné: a mi világunk környezet-

ismereti munkafüzet, 1. évfolyamDr. Mester Miklósné: a mi világunk interaktív

tananyag, 1. évfolyamDr. Mester Miklósné: a mi világunk környezet-

ismereti tankönyv, 2. évfolyamDr. Mester Miklósné: a mi világunk környezet-

ismereti munkafüzet, 2. évfolyamDr. Mester Miklósné: a mi világunk interaktív

tananyag, 2. évfolyam

Dr. Mester Miklósné: a mi világunk környezet-ismereti tankönyv, 3. évfolyam

Dr. Mester Miklósné: a mi világunk környezet-ismereti munkafüzet, 3. évfolyam

Dr. Mester Miklósné: a mi világunk interaktív tananyag, 3. évfolyam

Dr. Mester Miklósné: a mi világunk környezet-ismereti tankönyv, 4. évfolyam

Dr. Mester Miklósné: a mi világunk környezet-ismereti munkafüzet, 4. évfolyam

Dr. Mester Miklósné: a mi világunk interaktív tananyag, 4. évfolyam

Dr. Mester Miklósné: varázslatos világ környe-zetismereti olvasókönyv, 1–4. évfolyam

Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: az erdő (Erdei iskola munkatankönyv, 2–4. évfolyam)

Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: vi-zek, vízpartok (Erdei iskola munkatankönyv)

a pedagógusok számára készült segédanyagok:apáczai Kiadó Bázisiskolai Kerettanterve – Em-

ber a természetben 1–4. évfolyam. Készítette: Dr. Mes ter Miklósné

Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv a mi világunk 1. évfolyamhoz




Eredményes munkát kívánunk!

KEDVES KOLLÉGANŐK! KEDVES KOLLÉGÁK!

Mi vil 3 kk.indd 3 2010.09.27 13:15:50


4

Alapelvek, célok

az Ember a természetben műveltségterületen az oktatás-nevelés a természeti folyamatok, összefüg-gé sek és az ember ezekkel való kapcsolatára, meg-értésére épül.

a tanulás során létrejött tudásrendszernek alkal-masnak kell lennie a mindennapi tevékenységek-ben való alkalmazásra.

E műveltségterületen megnövekedtek az elvárá-sok. Ez természetesen nem mennyiségi, hanem mi-nőségi változást kíván.

az ismeretközpontú pedagógiai modell helyett az átfogó személyiségfejlődést szolgáló pedagó-giát kell előtérbe helyeznünk. Középpontban van az em ber a maga sokoldalúságával, esetlenségé-vel, ugyan akkor alkotó- és értelmezőképességével. a cselek vés válik a tanulás eszközévé. a tanulók tu-dása a természeti, technológiai és társadalmi kör-nyezettel való gazdag interakciók során formálódik – fejlődik a személyiségük.

Tudásra nem csupán tapasztalati úton tehetnek szert. az új tudás a tanulók előzetes ismeretei alap-ján is formálódik. Nem egyszerűen átveszik, ők kons truálják.

a legtöbb tudás társas kapcsolatok útján jön lét-re. a tanulás bizonyos helyzetekhez kötődik. Ha a tudást sokféle tevékenység közben építjük, ki-mun káltabb lesz.

a sikeres tanulás feltétele a sokféle tanulási stra-tégia. Fontos, hogy a tanulók gondolkodjanak el arról, amit tanulnak, képzeljék el azt, hozzák kap-csolatba a már tanultakkal. Keressék az értelmét megszerzett tudásuknak.

a pedagógusnak elő kell segítenie az informá-ciófeldolgozást. Tanulásnak kell tekintenünk azo-kat a helyzeteket is, ahol nem tények elsajátítása történik, hanem a társas érintkezés, a közösségi in-terakciók által gazdagodik a személyiség.

Fenntartható fejlődésa világ kihívásait rendszerben kell kezelni. a gaz-daság, a társadalom és a környezet egy rendszert alkotnak. a globális válságok úgy oldhatók meg, ha a fenti három elem egyikét sem részesítjük túlzot-

tan előnyben. Elegendő forrást kell hagynunk a jö-vő generáció életműködésének jobbítására.

Holisztikus szemléleta holisztikus szemléletű oktatás a teljes szemé lyiség fejlesztésével foglalkozik: elme-, test-, lélek fejlődés. Egyensúlyba kell hozni az élet racionális, intellek-tuális és materiális aspektusait, az emberi természet intuitív és emocionális oldalát. az egyén egészsége, jóléte szoros kap csolatban van a társa dalom egész-ségével és jólétével. Fordítsunk figyel met a tanulási környezet és a tanulási kapcsolatok emberi minő-sé gére.

Hagyományok őrzése, értékek megmentése a múlt bóla hagyományok nem csupán a múltból megmaradt szokásrendszerek. Jelenünket is átszövik, folyama-tosan változnak a társadalom és környe zete álla-pota szerint. a természettel együttlétezést tükröző ha gyományok (városi, vidéki) ápolása.

az Ember a természetben műveltségterület ke-retében lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak arra, hogy korszerű, természettudományos világ-képet, gondolkodás- és szemléletmódot építse nek ki magukban. Szoros kapcsolatban kell lennie más-műveltségi területekkel, mert csak így lehet meg-ér teni az ember, a társadalom és a természet vi szo-nyát. az ember része a természetnek, és azzal meg-bonthatatlan egységet alkot. a társadalmi és sze-mélyes cselekedetek egyaránt a természet folyama-tainak részei. Mind az emberiségnek, és minden egyes embernek nagy a felelőssége, a természeti, társadalmi, technikai problémákra érzékeny, aktív, kreatív módon változtatni képes embereket kell ne-velnünk.

az 1–4. évfolyam feladata a természeti világ ele-mi megismerése. az alábbi módszerekkel a tanu-lók elsajátíthatják a tudományos megismerés leg-elemibb módjait és a megismeréssel kapcsolatos tudásrendszereket, illetve műveleteket:

megfigyelések, kísérletek tervezése – hipoté-– zisalkotás;

– a környezetben szerzett tapasztalatok megfogal-mazása szóban és írásban, rögzítésük rajzban;

KörNyEzEtiSmErEt KErEttANtErV

Mi vil 3 kk.indd 4 2010.09.27 13:15:50


5

a problémamegoldás elemi műveletei;– a tájékozódás és ismeretszerzés kisiskoláskorban – elérhető és gyakorolható módszerei; az ökológiai gondolkodás fejlesztése;– a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kap-– csolatokban történő gondolkodásának erősítése; a tudomány, a tudományos kutatás mint társa-– dalmi tevékenység bemutatása.

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kompetenciaa hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalko-tás, helyes és kreatív nyelvhasználat.

Matematikai kompetenciaa gondolkodás fejlesztésének, alkalmazásának ké-pessége, felkészülés a mindennapok problémáira.

Természettudományos kompetenciaKészséget, képességet jelent arra, hogy a különbö-ző módszerekkel magyarázatokat, előrejelzéseket alkossunk a természetben. Magyarázatot adjunk az ember és a természeti világ között lezajló folyama-tokra, és irányítsuk tevékenységünket.

Digitális kompetenciaHasználata a munkában, kommunikációban, sza- badidőben.

a következő készségeken alapul: információ fel-ismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elő-állítása, bemutatása, cseréje. Kommunikáció az in-terneten keresztül.

Szociális, állampolgári kompetenciaFelöleli a magatartás minden olyan formáját, ame-lyek segítségével hatékony és építő módon vehet részt a tanuló a társadalmi életben. Tudását felhasz-nálva kreatívan, aktívan lehet részese a közügyek-nek. a személyes, interperszonális, interkulturális, szociá lis és állampolgári kompeten ciák a harmoni-kus életvitel, a közösségi beilleszkedés feltételei.

A hatékony, önálló tanulása tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását

megszervezni egyénileg és csoportosan. Hatékonyan gazdálkodik az idővel és az informá-

cióval. Előzetes tanulási, illetve élettapasztalataira

építve tudását és képességeit aktívan használja az életben. Fontos a motiváció és a magabiztosság, az új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépülése, út-mutatások keresése, alkalmazása.

Fejlesztési feladatok

a fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épül-nek.

Énkép, önismeretaz önismeret folyamatos fejlesztése a társak, a pe-dagógusok és a szülők segítségével. Ebben az élet-korban a kisiskolások önismerete naiv önismeret. Ne hagyjuk ebben magukra őket! az önismeret az önfejlesztés alapja.

Hon- és népismereta városi és vidéki élet hagyományainak megisme-rése. Néhányuk feldolgozása játékos formában (pl.: szüreti mulatság összeállítása, eljátszása).

Magyar és más népek tudósainak, feltalálóinak munkássága, információk az életükről.

Európai azonosságtudat, egyetemes kultúraNyitottság, elfogadás más népek és más kultúrák iránt. lehetőségek: nemzetközi gyermektalálko-zók, táborok, kulturális rendezvények, csere üdül-tetés, testvériskolák, testvértelepülések kapcsolata-inak ápolása.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelésa társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös be-tartása. Részvétel a lakóhely életének kulturális és egyéb rendezvényein (fesztivál, falunap, ünnepi he-tek, népművészeti vásárok).

Részvétel a környezetvédelmi akciókban, azok megszervezésében. a lakóhely öröm- és bánattér-képének elkészítése, a problémák megfogalmazása, elküldése az önkormányzathoz. a lakóhely cselek-vő szeretete. (aki akar valamit, az módszert keres, aki nem, az kifogást.)

Gazdasági nevelésa tanulók váljanak tudatos fogyasztókká. Ebben le-gyen szempont és érvényesüljön a környezet védel-me. Fogalmazzanak meg kritikákat a reklámokról. Nem csak a mának, a jövőnek is kell élnünk!

Mi vil 3 kk.indd 5 2010.09.27 13:15:50


6

Környezettudatosságra nevelésa tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne ve-szélyeztessék a természet megóvását és a társada-lom fenntartható fejlődését. Szükséges az egy életen át tartó tanulás, a kreatív gondolkodás, felelősség-vállalás az egyéni és közös tettekért.

A tanulás tanításaa hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátítása, az önművelés igényének kialakítása. valamennyi értelmi képesség fejlesztése iskolán belül és kívül.

a tanulási stratégia tanítható. az általános tanu-lási stratégiák – mint például az összehasonlítás, részletezés, problémamegoldás stb. –megtanulha-tók és használhatók. a tanulási stratégiák fejlesztik a tanulók információfeldolgozó képességét, alkal-masabbá teszik őket az összetettebb gondolkodásra.

a tevékenységi formák kialakítása és tervezése során tartsuk szem előtt a vezetés és önállóság he-lyes arányát. Szervezzünk minél differenciál tabban, személyre szabottabban!

Tevékenységi formák: figyelés (tanári magyarázat, szemléltetés figye-– lemmel kísérése) szóbeli munka (válaszadás a tanár kérdéseire, – előzetes felkészülés alapján beszámoló az osz-tálynak, megbeszélés kis csoportban, gyakorlat vagy feladatmegoldás közben) írásbeli munka (jegyzetelés a tanórán, feladatla-– pok kitöltése, fogalmazás készítése a megadott témában, gyakorlati munkanapló készí tése /pl. az időjárásról, állatok-növények megfigyelésé-ről/) látványfeldolgozás (képek-rajzok elemzése, ér-– telmezése, fotózás, rajzolás) konstrukció (modellek készítése, gyűjtemények – összeállítása /nem növénygyűjtemény/) kísérletek (csoportos és egyéni kísérletek a tan-– teremben) terepmunka (élményszerzés, megfigyelések, ki-– rándulások, látogatások, erdei iskola, folyamatos megfigyelés, méréssorozat) információszerzés (könyvtárhasználat, internet, – televízió, ismeretterjesztő folyóiratok, napi sajtó, kérdezés, véleménykutatás, meghívott vendég se gítségével)

számítás, mérés, adatfeldolgozás (mérések el-– vég zése, adatrögzítés írásban vagy a számító-gép adatbázisában, számítási gyakorlófelada tok megoldása) ismeretfeldolgozás, gondolkodás (új tapasztala-– tok, megszerzett ismeretek és a belső modell ösz-szevetése, módosítás, új modell állítása, a model-lek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezé-sük) művelődés, tájékozódás (olvasás, televízió, inter-– netes honlapok, rádióból szerzett információk és multimédiás CD-k segítségével) játék, az igazi gyermeknyelv (csoportos és sze-– repjátékok, utánzások, egyéni és csoportos játé-kos fejtörők, versenyek) bemutatás (tabló, poszter összeállítása, kiállítá-– sok rendezése, bemutatása másoknak, videofilm-ké szítés) projektmunka (aktív részvétel, feladat-végrehaj-– tás, szervezés, irányítás).

Testi és lelki egészséga harmonikus, egészséges életre való törekvés, és ennek értékként való tisztelete. Egészséges életvi tel és magatartás a mindennapi életben, amelyet elő-segít a pedagógusok példamutató életvitele. az em-beri kapcsolatok, a barátság, a szeretet fontossága. az értelmi és érzelmi nevelés egyensúlya. (amihez érzelmekkel kötődünk, jobban hat ránk, és jobban meg is marad bennünk.)

az oktatás-nevelés során mindig vegyük figyelembe a gyermek személyiségének meghatározó tényezőit:

belső tényezők: öröklött és veleszületett sajátos-– ságok (adottságok) külső tényezők: környezeti-társadalmi hatások – (család, iskola, kortárscsoport).

alakítsunk ki jó, együttműködő kapcsolatot a szü-lőkkel, vonjuk be őket a különböző iskolai progra-mokba.

Módszertani kultúránkból ne hiányozzon a játé-kosság, a humor!

Mi vil 3 kk.indd 6 2010.09.27 13:15:50


7

Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák

Módszertani javaslatokA fejlesztés várható

eredménye

Tájékozódási képesség, kre-ativitás, prob-lémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

a térbeli tá-jékozódási képesség fej-lesztése.

az elemző-, értelmező-, analizáló-, szintetizáló-, összehason-lító, feladat-megoldó képesség fej-lesztése.

a kooperá-ciós, döntési, kommuniká-ciós képesség fejlesztése,

a szociális képességek fejlesztése.

Hogyan tájékozó-dunk? Irányok, távol-ságokTájékozódás a Nap segítségévelHogyan terjed a fény?Tájékozódás a ter-mészetben iránytű nélkül

az iránytűa négy világtáj és a mellékvilágtájak

a felszínformákHegyek, dombok, síkságok

a felszíni vizek Álló- és folyóvizek

Tájékozódás a lakó-hely környékén.a lakóhely és kör-nyékének termé szet-földrajzi jellemzői Fekvése, felszíne idő- járása, növé nyek, ál la tok

Előzetes feladat: Hogyan tájékozódnak az állatok? (lepkék, méhek, kutyák, madarak)Szóbeli beszámolók meghallgatása.Gyakorlati példák a tárgyak, élőlények helyzetének viszonylagosságára. Gyakorlati példák: a Nap felkel, magasan áll, lenyugszik. Példák a mesék világából.a fény terjedésének megfigyelése egyszerű kísérle-tek bemutatásával. Játékok a fénnyel és árnyékkal.Mi segít a tájékozódásban a természetben? Mese- részletek olvasása. (Moha a fák törzsén, a csillagok) az állatok lakóhelyének bejárata: mókusok odúja, hangyaboly, a szalmakazal megbontása. Tájoló rúd.

Ismerkedés az iránytűvel. Olvasmány az iránytű tör-ténetéről.Játékos vizsgálódások mágnesekkel. Mit vonz a mágnes? Következtetések megfogalma-zása. Ismerkedés a mágnes sel működő eszközökkel a környezetünk ben (zárak, sakktábla, hangszóró).az iránytű működésének bemutatása. Tájékozódási gyakorlatok az iskola kör nyékén iránytű segítségével. Csoportmunka. Egyszerű alaprajzok, út vonalrajzok készítése jól ismert terepről, csoportosan tervezett saját térképje lekkel.

Előzetes megfigyelések, tapasztalatok, képek, filmek alapján a felszínformák kialakítása homokasztalon, homokozó ban.a felszínformák nevét és színét jelző táb lácskák kitű-zése a megfelelő helyre.a felszínformák színei és a világtájak tanulmányozá-sa Magyarország dom borzati térképén.

Tanulmányi séta előzetes megfigyelési szempontok alapján. Jegyzetelés, rajzo lás, fotózás. Csoportmunka.az információk feldolgozása csoportok ban, beszá-molók.

Feldolgozás csoportmunkában, előzetes gyűjtőmun-ka alapján.

Elemi szintű tájékozó- dás a természetben iránytű nélkül.

a világtájak megneve-zése iránytű, árnyék, növényzet segítségével.

a felszínformák felis-merése a környezetben, képen, filmen.a lakóhely és környé-kének felszínformái.

a lakóhelyre látogató vendégek helyes útba-igazítása, tájékoztatása.

Éves óraszám: 55,5 – heti óraszám: 1,5

Témakörök A témakörök feldolgozásárajavasolt óraszám

1. Tájékozódási alapismeretek 16,52. az élettelen természet alapismeretei 7 3. az élő természet alapismeretei 17 4. Testünk, életműködéseink 10 5. Összefoglalás, ismétlés 5

1. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK

Mi vil 3 kk.indd 7 2010.09.27 13:15:50


8

Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák


eredménye

Kommuniká- ció, honismeret, környezeti ne- velés

a lakóhely kulturális élete, hagyományai

a lakóhely ipara, me-zőgazdaságaa közlekedés és hír-közlés története a lakóhely közleke-déseHagyományok, régi mesterségekKulturális értékek, lakóhelyi közösségek

Egy ipari létesítmény vagy egy növénytermesztési terület vagy állattenyésztés meglátogatása. Kérdés- feltevés az ott dolgozó embereknek.Közlekedés régen és ma. Beszélgetés, szemléltetés képekkel, filmbejátszásokkal. a lakóhely közlekedésének jellemzői, közlekedési eszközök.Hírközlés régen és most. Játék: Üzenetek morzeje-lekkel. Beszélgetés a hírközlés fejlődéséről, a legkor-szerűbb eszközökről.Beszámoló a lakóhely néhány hagyományáról elő-zetes gyűjtőmunka alapján. Régi mesterségek cégérei képekben, tárgyak bemu-tatása.Beszélgetés a lakóhelyi közösségek pozitív hatása-iról. (néptánccsoport, színjátszó kör, sakkszakkör, nyugdíjas klub és a különböző sportok)

Ismerje lakóhelye ha-gyományait, fejlődését, az emberi munka eredményeit. legyen rá büszke.

2. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEIFejlesztési

célok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok

A fejlesztés várható eredménye

Összefüggések felismerése, a manipulációs, gondolkodási, ténymegálla-pító képesség fejlesztése.

a megfigye-lőképesség fejlesztése.

az elemző-, értelmező-, következtető-, mozgásos képesség fej-lesztése.

Halmazállapotoka szilárd anyagok (a porok nem ke-mény, de szilárd anyagok)a folyadékok (víz, olaj, gélek)a légnemű anyagok (oldódás, olvadás, égés)a víz tulajdonságai-nak vizsgálata (alak-tartás, átlátszóság, összenyomhatóság)

az időjárás

a víz előfordulási formái a természet-ben. Időjárási hatá-soka vizek védelme

az égés. Éghető és éghetetlen anyagok a tűz haszna és ká-ros hatásaia tűzoltás módjaia tűzesetek megelő-zése

az anyagok érzékszervekkel tapasztalható tulaj-donságai.Csoportos és tanítói kísérletek az oldódás, olva-dás, forrás, párolgás, lecsapódás bemutatására. az anyagok nem tűnnek el.

a levegő páratartalmának és a gőz erejének bi-zonyítása kísérletekkel. a kísérletek szükséges eszközeinek, módjának, folyamatának, eredmé-nyének megfogalma zása segítséggel.

az időjárás megfigyelése több napon át.lejegyzés jelek segítségével.a hőmérő önálló használata, leolvasása.Előzetes kutatómunka a csapadékfajták ról.

Különböző tisztaságú vízminták vizs gálata érzék-szervekkel és egyszerű esz közökkel.Tanítói kísérlet bemutatása. a tűzoltás módjainak bemutatása tanítói kísérlettel (homok, hab, víz).Gyakorlatok. a tanterem és az épület elhagyása az iskola tűzriadó terve szerint.Beszélgetés a tűzoltók munkájáról, hívószámuk.

a különféle halmaz-állapotú anyagok főbb jellemzőinek ismerete.

a tapasztalatok, meg-figyelések, mérések rögzítése előzetes megbeszélés alapján.

a hőmérő helyes leol-vasása.a tanult mértékegysé-gek helyes használata.

a vízszennyezés káros hatásának ismerete, következményei.

az égés feltételeinek felsorolása.a tűz veszélyének és hasznának ismerete.

Mi vil 3 kk.indd 8 2010.09.27 13:15:50


9

3. AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEIFejlesztési

célok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok


a vizuális és auditív képes-ség fejlesztése.az összeha-sonlító, meg-különbözte-tő-, problé-mafelismerő és -megoldó képesség fej-lesztése.

a térbeli tájé-kozódás, az emlékezeti, kooperációs, innovatív ké-pesség fejlesz-tése.

az össze-hasonlító, elemző-, szintetizáló-, következte-tőképesség fejlesztése.

a vizek, vízpartok élővilágaa vizek, vízpartok néhány jellegzetes növény- és állatfajá-nak megismerése

az ember felelőssége a környezetért

a kert, a park, az erdő, a mező és a vizek, vízpartok jellemző élőlényei, életfeltételei

Élőlények, anyagok és egyszerű természeti jelen-ségek megfigyelése.Célzatos és spontán megfigyelések egyre sokol-dalúbb információs, kommunikációs technikák segítségével.Tapasztalatok kifejezése szóban, rajzban, írásban.

Tanulmányi séta. Spontán és célzott megfigyelé-sek. a megfigyelések rövid lejegyzetelése. Összehasonlítás az eddig megismert élőhelyekkel.a környezet tisztaságának, szennyezettségének megfigyelése.

letelepedés a vízparton. a táj „hangjai”. Rövid neszvers alkotása csoportonként, a társak versei-nek meghallgatása. a növények testfelépítésének tanulmányozása – összefüggése a környezettel. Növényi részek lerajzolása, fotózás.Állatok megfigyelése csendben, kitartóan – távcső használata. vízminta vétele, érzékszervi vizsgálata.Határozókönyvek, lexikonok használata, keresés az interneten, versek, mesék, dalok a vizek, víz-partok élőlényeiről. lehetőség szerint hajózás. a látott környezet öröm- és bánattérképének el-készítése.

Tisztaság, szépség, különféle hulladékok feltérké-pezése.Mit tehetünk? Kreatív ötletek a környezet szépsé-gének megóvására, megőrzésére.Megbeszélés. a segítség megszervezése felnőttek közreműködésével.az eddig megismert élőhelyek összehasonlítása.

Tapasztalatok lejegy-zése rajzban, írásban

a tapasztaltak és a ta-nultak kifejezése szó-ban, írásban, rajzban.az élőlények egyszerű csoportosítása.a természet cselekvő szeretete.a helyes viselkedési kultúra a természet-ben.Együttműködés a tár-sakkal.

Néhány megismert élőlény jellemző tu-lajdonságainak meg-fogalmazása röviden szóban, felsorolásuk írásban.

Részvétel környezet-védelmi tevékenysé-gekben.

az életfeltételek pon-tos ismerete.

4. TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINKFejlesztési

célokTananyag Ajánlott tevékenységformák


eredményea mentális, értelmi, szo-ciális, inter-perszonális képesség fej-lesztése.

az egészséges élet-mód

a táplálkozása fontosabb élelmi-szercsoportok

a táplálkozási ártal-mak.

a helyes időbeosztáson, a rendszeres testmozgá-son és tisztálkodáson kívül a társas kapcsolatok fontossága. Beszélgetés irányított kérdésekkel, vélemények meghallgatása.

Élelmiszerek csoportosítása az előző évfolyamo-kon szerzett ismeretek segítségével.Irányított beszélgetés a tapasztalatok alapján.a gyomorrontás, hányás, hasmenés okai.Étvágytalanság vagy túlzott evés. a helyes orrfújás gyakorlása.

a tanuló tisztában van főbb testméreteivel, és ezt rendszeres időkö-zökben ellenőrzi.

Ismeri a helyes táplál-kozási szokásokat, a táplálékcsoportokat.

Össze tudja állítani napi egészséges ét-rendjét.

Mi vil 3 kk.indd 9 2010.09.27 13:15:51


10

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléshez

Értékelés szóban, rajzban, írásban.a szóbeli értékelés folyamatosan történik. a meg-adott szempontok megkönnyítik a gyerekek szá-mára a feleletet, segítik a lényegretörőbb, rövidebb megfogalmazást, és előkészítik a későbbi összefüggő feleletet. adjunk lehetőséget a saját tapasztalatok és információk elmondására a témával kapcsolatosan.

Rövid írásos, rajzos témazáró felmérések.Az értékelés szempontjai:

Hogyan valósult meg a természettudományok-•ban begyakorolható megismerési módszerek al-kalmazása?Pontosan használja-e a tanuló a fogalmakat?•Mennyire tudja a megszerzett ismereteket alkal-•mazni, összekapcsolni?Felismeri-e a tanuló az összefüggéseket, oksági •kapcsolatokat?

Fejlesztési célok

Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok


a döntési képesség fej-lesztése.

az empatikus képesség fej-lesztése.

az önelfoga-dás, önérté-kelés képessé-gének fejlesz-tése.a szociális, interperszo-nális képesség fejlesztése.

Döntési képesség fej-lesztése.

a légzésa tiszta levegő hatá-sa az egészsé günkre

a levegő útja tes-tünkben

a betegségekviselkedéskultúra a környezetünkben előforduló fertőző betegségek esetén

Hogyan előzhetjük meg a betegségeket?Találkozás önma-gaddal

Madarat tolláról, embert barátjáról(értelmezés, példa keresése)Hogyan hat rám a reklám?

Irányított beszélgetés. Milyen érzés, ha megjö-vünk egy kirándulásról, vagy játszottunk a sza-badban? Miért szükséges a csecsemőket rendsze-resen levegőre vinni?a dohányzás káros hatásai.a levegőt szennyező különböző anyagok.

Irányított beszélgetés.a betegségek lehetnek testi és lelki eredetűek. Saját és családi tapasztalatok elmondása az elő-fordult betegségek okáról.Hogyan segítettem beteg családtagjaimat?

Előzetes kutatás, tapasztalatok alapján:az orvos és a természetgyógyász munkája.a kuruzslás veszélyei.

az önismeret további fejlesztése. Kitalálós játék: társak jellemzése név nélkül. Kiről van szó?Önkritika. a társak, felnőttek véleményének meghallgatása.Irodalmi példák, szemelvények felolvasása tudó-sok feltalálók életéről.

Beszélgetés.„a barátod vize édesebb az ellenség mézénél.”a barátságban nélkülözhetetlen az egymás iránti tiszelet, a türelem, őszinteség, alkalmazkodás, segítőkészség. a barátság mint érték. Értelmezés példákkal.Játék: ki ő? Tulajdonságok felsorolása alapján a barát nevének megfejtése.

Beszélgetés, vita a pozitív és negatív hatású rek-lámokról.van kedvenc reklámod? Miért tetszik neked? (szép látvány, jó a szövege, zenéje)Néhány reklám közös elemzése. Készíts reklámot a legkedvesebb játékodról! (rajz, ismert dallamra szöveg írása) Készítsétek el csoportmunkában egy zöldségféle reklámját!

Tud lázat mérni, is-meri a lázcsillapítás módszereit.

Megfelelő magatartást tanúsít a be teg embe-rekkel szemben.

Törekszik a folyama-tos önismeretre, ön-értékelésre. Elfogadja önmagát, a kritikát, tudja, hogy mely tulajdon ságain kell változtatnia.

Próbálja meg kiszűrni segítséggel a negatív reklámokat!

Mi vil 3 kk.indd 10 2010.09.27 13:15:51


11

le tud-e vonni elemi következtetéseket a tanult •ismeretek alapján?Mennyire viszonyul pozitívan a feladatvégzéshez?•

Mindennapi életében, cselekvéseiben hogyan •nyilvánul meg az elsajátított ismeretek alkalma-zása?

móDSzErtANi AjÁNLÁS

A tankönyvek szemlélete, alapkoncepciója

A kör nye ze ti ne ve lés–ok ta tás tar tal maA kör nye ze ti ne ve lés–ok ta tás az em ber ben ere - den dően ben ne rej lő ter mé sze ti eré nyek ki bon ta-koz ta tá sa, a ter mé szet- és az em ber tisz te lő szo kás-rend szer kiala kí tá sa. a bel ső kész te tés esz té ti kai, ér zel mi, er köl csi megala po zá sa. a szo kás rend sze-rek el mé lyí té se, mű köd te té se in tel lek tuá lis ha tá sok, is me re tek ál tal. Mindez zel elő se gít ve az öko ló giai gon dol ko dást, a kör nye zet tu da tos szem lé let kiala-ku lá sát.

a koz mosz, a ter mé szet, a tár sa da lom, az em-ber egy sé ges egé szet al kot. a he lyes elv az, hogy az em ber ré sze a ter mé szet nek. Elis me ri an nak nagy-sá gát, fen sé gét, ti tok sze rű sé gét. Jó in du la tú a ter-mé sze ti lé te zők kel, be leért ve ön ma gát is, sze re ti em ber tár sait. Be tart ja a ter mé szet és a tár sa da lom tör vé nyeit, s en nek meg fe le lően foly tat ja élet- és mun ka te vé keny sé gét. Csak ilyen szel lem ben sza-bad ne vel ni, ta ní ta ni.

E szem lé let kiala kí tá sá ban min den tan tárgy nak meg van a ma ga felada ta. Ezen túl me nően a kör-nye ze ti ne ve lés ál tal in teg rál hat juk az egyes tan tár-gyak ban fog lalt kör nye ze ti ele me ket.

az öko ló giai kul tú ra egyik lé nye ges ele me az élet va rá zsá nak el fo gad ta tá sa. Az élet az egyik leg főbb ér ték. Megis mé tel he tet len, egye di, vál to za tos és cso dá la tos.Rá cso dál koz ni, meg is mer ni, meg sze ret ni, meg vé- de ni.

az öko ló giai kul tú ra legerő sebb al fá ja a kí ván csi rá cso dál ko zás a ter mé szet re.

„Azt ad ja a vi lág, amit be le lát a kí ván csi ság.”a rá cso dál ko zás megőr zött gyer me ki ké pes sé ge le-het a leg főbb biz to sí té ka an nak, hogy a kö rü löt tünk lé vő vi lá got is mer jük, ért sük, be csül jük, vé del mez-zük.

Dr. Szent-Györ gyi al bert 1945-ben el hang zott sza vai ma is ér vé nye sek:

„…egész em bert aka runk ne vel ni. Ta ní tá sunk ne üres ada tok ból áll jon, ha nem elé gít se ki a gyer mek

ter mé sze tes kí ván csi sá gát, tud ni és ér te ni aka rá sát. A lé nye get ta nít suk szé pen, egy sze rűen, vi lá go san.”

a ta na nyag-cent ri kus sá got fel kell vál ta nia a szel-lemközpontúságnak. amit a gyer mek ki csi kor ban nem épít be a lel ké be, azt ké sőbb na gyon ne he zen fog ja beépí te ni.

„Gyer mek szem mel néz zél szer te, S már is nem vagy vak ság ver te.” (Weö res Sán dor)

alap ve tően fon tos, hogy mi, pe da gó gu sok is fel vál-lal juk a kör nye ze ti ne ve lés te rén a szem lé let vál tást. Tu do má sul kell ven nünk, hogy a kör nye ze ti ne ve-lés – a kör nye zet tá gabb ér tel me zé sé ben – ko runk ne ve lé si rend sze re.

Tízéves ko rig alap ve tően fon tos a ter mé szet- és az em bertisz te lő szo kás rend sze rek kiala kí tá sa, a bel-ső kész te tés nek egy élet re szó ló megala po zá sa.

„Egy nem zet nek nem csak az a fon tos, hogy vannake ér té kei, ha nem az is, hogy van nake ér té keinek meg be csü lői.” (Egry Jó zsef)

A po zi tív kör nye zeti maga tar tás ta ní tása

– Ész le lési tu da tos ság: az ész le lés és az ész lelt való ság kü lön böző ele mei kö zötti kü lönb ség-té tel ké pes sé gé nek fej lesz tése, az ész le lés fel-dol go zása, fi no mí tása és ki ter jesz tése; ez zel pár hu za mo san esz té ti kai ér zé keny ség ki a la kí -

Mi vil 3 kk.indd 11 2010.09.27 13:15:52


12

tása mind a ter mé sze tes, mind az épí tett kör-nye zetre vo nat ko zóan.

– Is me re tek: a ter mé sze tes kör nye zet mű kö dé-sé nek, az em beri te vé keny ség rá gya ko rolt ha-tá sá nak és an nak alap vető meg ér tése, hogy ho-gyan te remt hető meg a har mó nia a ter mé sze-tes kör nye zet és az em beri te vé keny ség kö zött.

– Kör nye zeti etika: olyan egye te mes etika ki fej-lesz tése, mely ala pul szol gál a kör nye ze tet vé-dő, ja vító és fenn tartó te vé keny ség éhez.

– Ál lam pol gári cse lek vési kész sé gek: a kör nye-zeti prob lé mák fel is me ré sé hez, vizs gá la tá hoz és meg ol dá sá hoz, meg elő zé sé hez szük sé ges kész sé gek ki fej lesz tése.

– Ál lam pol gári cse lek vési ta pasz ta la tok: ta pasz-ta lat szer zés bár mi lyen szintű (he lyi, or szá gos, egye te mes) kör nye zeti prob lé mák meg elő zése, meg ol dása te rü le tén az ész le lési tu da tos ság, az

is me re tek, a kör nye zeti etika és az ál lam pol gári cse lek vési kész sé gek al kal ma zá sá val.

„A ne ve lés mű vé szete az, hogy meg ta nít sunk va la kit he lye sen gon dol kodni.”alsó ta go zat ban a hang súlyt az ál ta lá nos kész sé gek fej lesz té sére kell for dí tani.

– Alap mű velt ségi kész sé gek: ol va sás, írás, be-széd, fi gye lem.

– Tér ké pol va sási kész sé gek: pl. a négy fő vi lág-táj hasz ná lata, tér kép je lek ér tel me zése.

– Ku ta tási kész sé gek: pl. gyűj tés, rend sze re zés. – Prob léma meg oldó kész sé gek: pl. al ter na tí vák

és kö vet kez mé nyek meg ha tá ro zása. – Együtt mű ködő kész sé gek: pl. kü lön böző né-

ző pon tok meg ér tése, konf ik tus ke ze lés. – In for má ci ó gyűjtő és fel dol gozó kész sé gek: a

prob léma le gyen la kó hely kö zeli, így job ban lát ják a gye re kek te vé keny sé gük ered mé nyét.

a kör nye zeti ne ve lés első arany sza bá lya: egy él mény fel ér ezer kép pel. „A ko rai gyer mek kor évei a ta laj elő ké szí té sé nek évei. Ha az ér zel me ket si ke rült fel éb resz te ni – a szép, az iz gal mas, az új és az is me ret len sze re te tét, az egy üt tér zést, a saj ná la tot, a cso dá latot és a sze re te tet –, ak kor fe léb red a vágy arra, hogy meg is is mer jük ér zel me ink tár gyát… Fon to sabb, hogy ki kö vez zük a gyer mek előtt a tu dás vágy felé vezető utat, mint hogy olyan té nyek kel töm jük, me lyeket még nem tud meg emész teni.”

„A te vé keny ke dés a gyer mek kor alap tör vé nye. Szoktasd hozzá a gyer me ket a cse lek vés hez – ne veld a kezét.”

Köz vet len ta pasz ta la toka köz vet len ta pasz ta la tok meg szer zése so rán a ta-nu lók nak al kal muk nyí lik min den ér zék szer vü ket kor lá to zás nél kül hasz nálni. „Öt ér zé kem van, melye ket meg kell érin te ned, ha ta ní tani akarsz és azt aka rod, hogy ta nul jak. Re mek íz le lé sem és szag lá som, éles sze mem és fi nom ta pin tá som van. Mi ért a fü le men ke resz tül kel lene min dent meg is mer nem?”

Köz ve tett ta pasz ta la tokHa son lí ta nak a köz vet len ta pasz ta la tokra, csak bi zo-nyos ele me ket el ha gyunk. a va lós hely zet hez ké pest egy sze rűb bek. Pl. le gó ból, ma kett ből meg épít jük az is kola vagy a la kó hely kör nyé két, nem me gyünk el több al ka lom mal is ta nul má nyi sé tára a té má val kap-cso la to san.

legkonkrétabb

legelvontabb

Közvetlen tapasztalatokKözvetett tapasztalatokDrámajátékBemutatásDigitális tananyagKiállítások, modellekFilm, videóHangfelvétel, diagramok, képekKépi szimbólumok

Érzékszervek legtöbb használata

Érzékszervek leg keve-sebb használata

legnagyobb tanulói aktivitás

legkisebb tanulói aktivitás

A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása

Mi vil 3 kk.indd 12 2010.09.27 13:15:52


13

Drá ma já tékMá sok ta pasz ta la tait ele ve nít jük fel, be le bú junk a nö vé nyek, ál la tok, tár gyak „bő rébe”. a gye re kek részt ve het nek sze rep lő ként vagy né ző ként, így egy üt térző mó don él nek meg bi zo nyos élet hely ze-te ket, bele tud ják élni ma gu kat má sok sor sába.

Be mu ta tásvi zu á lis esz kö zök se gít sé gé vel ma gya rá zunk, bi zo-nyí tunk bi zo nyos fo lya ma to kat.

a jó be mu ta tást szí ne sít het jük drá ma já ték kal, mo del lek kel, ere deti élő lé nyek kel, tár gyak kal, film- vagy di a ve tí tés sel, szá mí tó gé pes prog ra mok kal.

Digitális tananyagEgyesíti a filmes és animációs szemléltetést, az in-teraktív, játékos feladatmegoldást és a tudás ellen-őrzését.

Ki ál lí tá sok, mo del lekBiz to sít sunk le he tő sé get mi nél több ér zék szerv hasz ná la tára (pl. érint hető tár gyak, ál lat si mo ga tás), mert ezek nagy mér ték ben gaz da gít ják a ta pasz ta-la tot. a gye re kek ma guk is ké szít het nek ki ál lí tást, mo dellt, ma ket te ket.

Film, vi deóle he tővé te szik, hogy a fi gyel met a fon tos kér dé-sekre össz pon to sít suk, több ször meg te kint he tünk las sí tott fel vé te len is je len sé ge ket, tör té né se ket. a te le ví zi ó ban sok ér de kes kör nye zeti té májú fil-met néz het nek meg a gye re kek.

Hang fel vé tel, di ag ra mok, ké peka hang fel vé te lek, di ag ra mok, ké pek egy-egy ér zék-szer vünkre (lá tás vagy hal lás) hat nak. Egyé ni leg vagy cso por to san hasz nál ha tók. a ké pek, gra fi ko-nok tar tal mát el mond hat juk, ér tel mez tet het jük a gye re kek kel. a fo tó kat he lyet te sít het jük ese ten ként egy szerű raj zok kal, ame lyek a rész le tek el ha nya go-lá sá val a lé nye gesre irá nyít ják a fi gyel met.

Képi szim bó lu moka ta ní tás és ta nu lás leg el von tabb esz kö zei. leg-gyak rab ban táb lán vagy írás ve tí tő vel je le nít het jük meg. Ilyen pl. a kór há zat jelző pi ros ke reszt, a pa ta-kot jelző kék vo nal, a szá mok, a sza vakká össze rak-ható be tűk, nyelvi szim bó lu mok.

A harmadik osztály számára készült interaktív tananyag használata

az interaktív tananyag nemcsak színessé, érde-kes sé, hanem szemléletesebbé teszi a tanórákat. a ke vésbé érdeklődő és a teljesítményszorongó gyere kek is örömmel dolgoznak a segítségével. Te-hetség-gondozásra is alkalmas, hiszen az anyag a tan-könyv mellett pluszismereteket is tartalmaz.

az interaktív tananyag használata nagyon egy- szerű, nem kíván bonyolultabb számítástechnikai isme reteket. a részletes számítástechnikai kezelési útmutatót mellékeltük minden DvD-hez. a gyere-kek számára a bevezető rész nyújt alapos tájékoz-tatást.

a navigációt és az értékelést a harmadik évfolya- mon a méhecske segítségével oldottuk meg.

a tankönyvhöz készült interaktív tananyagok három részből állnak.1. Szemléltetés. Film vagy animáció.

a digitális tananyagoknál megszokott képek he - lyett filmek segítik a szemléltetést, amelyeket in duk ciós szöveg kísér. a filmek megállíthatók, meg ismételhetők. Különösen nagy jelentősége van a filmeknek akkor, amikor a gyerekek egy állatot vagy természeti jelenséget mozgásban lát-hatnak. Ugyanakkor, ha megállítjuk a filmet, bár-milyen állatot, jelenséget, tárgyat, apró részletet hosszabb ideig is megfigyelhetünk. Nagymérték-ben könnyíti a megértést is (pl.: vizek). Gyakran egy másfél perces filmmel szemléltetni tudjuk mindazt, amit egyébként sokkal több időráfordí-tással lehetne megértetnünk a gyerekekkel. Nem utolsósorban maradandó esztétikai látvány.

2. Interaktív feladatok az egyes témákhoz több interaktív feladat is tar tozik. Nehézségük természetesen mindig az adott korosztályhoz méretezett. Színesek, érde-ke sek, sokféle készség fejlesztésére alkalmasak. Nagymértékben segítik a rögzítést. a tévesen megoldott feladatokat a gyerekek javíthatják, vagy megnézhetik a helyes megoldást.

3. Kérdések Minden témához kérdéscsoportokat tartalmaz a taneszköz. az összes kérdés megoldása után értékel: színekkel és százalékosan. Természetesen ez alkalommal is van lehetőség a javításra vagy a megoldás megtekintésére. Ismétlés alkalmával

Mi vil 3 kk.indd 13 2010.09.27 13:15:53


14

kérdéscsoportok választhatók, amelyek lehetővé teszik a több, színesebb gyakorlást.

A tanórának melyik részében használhatjuk az in - ter aktív tananyagot?az interaktív tananyagok soha nem helyettesíthe-tik a pedagógust. a tanítás-tanulás a jó iskolában a pedagógus és a gyerek folyamatos kontaktusá-ra épül. Ezekkel a tananyagokkal könnyíthetjük a megértést, kiválthatjuk a bonyolultabb és kevésbé érdekes szemléltetést, és színesebbé, érdekesebbé, játékosabbá tehetjük a tanórákat.

a tanulás nem egyenlő a több ismerettel. az ala- pokhoz mindig könnyebb hozzátenni egy-egy új elemet. Ezt jól szolgálja az interaktív tanagyag.

a szemléltetést használhatjuk a régi ismeretek felelevenítésére, az új téma feldolgozásának beve- zetésére és ismétléskor egyaránt.

az interaktív feladatokat az új ismeretek alkalma- zásához, a tanuláshoz, az ismétléshez alkalmaz- hatjuk. a kérdéseket minden óratípusban használ-hatjuk. a témakörök összefoglalásánál kiválasztá-sos alapon is, ez nagyon jó játék.

Hány percben alkalmazzuk? Harmadik évfolyamon legfeljebb tíz-tizenöt per-

cig egy tanórán. Használjuk a szemléltetést, az interaktív feladatot és a kérdéseket a tanóra meg- felelő részében.

Természetesen vannak olyan tanórák, amikor egyáltalán nem szükséges alkalmaznunk. Tehát: használjuk belátásunk szerint, szem előtt tartva, hogy a Nemzeti alaptantervben a digitális kompe-tencia a kulcskompetenciák között szerepel. Sok-színűen gyakorolhatják a gyerekek.

a tanórákon természetesen szükségük van a gyerekeknek kevés tanítói segítségre. Használhat-ják napközis foglalkozásokon és természetesen ott-hon is.

amennyiben az iskola nem rendelkezik digitális táblával, abban az esetben is jól használható a tan-anyag. Projektor, laptop és egy vetítővászon vagy fehér fal szükséges. a gyerekek az egérmutató se-gítségével is örömmel dolgoznak, nemcsak az inte-raktív táblán.

A természettudományos kompetenciák fejleszté sére alkalmazható sokszínű

tevékenységi formák

„a tudás nem egy tiszta papíron megjelenő lenyo-mat, hanem az aktív tevékenység eredményekép-pen létrejövő, a környezetére reagáló rendszer.”

(Jean Piaget)A kompetenciaalapú oktatás céljaRendelkezzenek a gyerekek a mindennapi életben hasznosítható, alkalmazhatóképes tudással.

Tehát az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítása a célunk.

Tudjuk, hogy a környezetismeret egy olyan komp- lex tantárgy, amelyben valamennyi kompetenciate-rület jól fejleszthető. Éljünk ezzel a pedagógiai munkánk során!

Mi a kompetencia?Kompetencia = alkalmasság, ügyesség

a kompetencia alapvetően értelmi alapú tulaj-donság, de fontos szerepük van a képességeknek, a motivációs elemeknek és az érzelmeknek. a kom-petenciák személyiségfüggő rendszerek, cselekvé-sekben nyilvánulnak meg (rutin – készség – képes-ség – kompetencia).

Kulcskompetenciákanyanyelvi kompetencia•idegen nyelvi kompetencia•esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőké-•pességmatematikai kompetencia•természettudományos kompetencia•digitális kompetencia•hatékony önálló tanulás•szociális és állampolgári kompetencia•kezdeményezőképesség és vállalkozói kompe-•ten cia

Kiemelt fejlesztési feladatok– Énkép, önismeret– Hon- és népismeret– Európai azonosságtudat–egyetemes kultúra– aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

(felkészülés a felnőtt lét szerepeire, értékori-entációk-beállítódások: megbízhatóság, tole-rancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, az

Mi vil 3 kk.indd 14 2010.09.27 13:15:53


15

élőlények – növények, állatok, emberek – tisz-teletére, szeretetére nevelés)

– Gazdasági nevelés– Környezettudatosságra nevelés– a tanulás tanítása– Testi és lelki egészség

Tevékenységi formák– Tanári magyarázat, szemléltetés figyelemmel kí-

sérése. a pedagógus környezettudatos viselkedé-sének megfigyelése. a legjobb nevelő erő a példa.

– Szóbeli munka (beszámoló a társak számára előzetes élmények, tapasztalatok vagy felkészü- lés alapján).

– Megbeszélés csoportmunkában gyakorlat vagy feladatmegoldás közben, válaszadás a tanár kér- déseire.

– Írásbeli munka (feladatlapok kitöltése, rejtvé ny fej - tés, fogalmazás készítése egy adott témában, meg-figyelések lejegyzése növényekről, álla tokról, az időjárásról. a pozitív és negatív környezeti válto-zások megfigyelésének lejegyzése, jegyzetelés.).

– látványfeldolgozás. Rajzolás, fotózás, a képek és rajzok elemzése, értelmezése, csoportosítása, tablók, videofilmek készítése. Kiállítások rende- zése a gyűjtött és elrendezett anyagokból. Szülők, párhuzamos osztályok, önkormányzati képvi- selők meghívása a témától függően.

– Konstrukciós tevékenységek. Modellezés (pl.: a víz körforgásának modellezése, a víz és a szél munkájának modellezése). Gyűjtemények össze-állítása (pl.: kőzetek, talajminták, lehullott ter-mések, madártollak).

– Térbeli tájékozódás fejlesztése. a mindennapi életben előforduló viszonyítások, becslések, mé-rések. a mérőeszközök megismerése.

– az igényes és tiszta környezet kialakításának és megőrzésének gyakorlása.

– Csoportos és önálló kísérletek a tanteremben és a szabadban (pl.: „a fenyőtoboz csodája”: mi tör-ténik a fenyőtobozzal nedvesség és száraz levegő hatására?).

– Élményszerzés a természetben (kirándulások, lá-togatások, erdei iskola, megfigyelések, mérések).

– Helyes napirend összeállítása. Helyes étrend ösz-szeállítása, a legfontosabb tápanyagok megisme-rése.

– Közvetlen információszerzés személyesen begyűj-tött adatok segítségével: utazás, látogatás, filmezés, rajzolás, fotózás, interjú, kérdőív, személyes beszá-moló.

– Közvetett információszerzés a mások által gyűj- tött adatok segítségével: könyvek, filmek, folyó- iratok, újságok, tv-műsorok, internet, mul timé- diás CD-k, interaktív tananyagok.

– Mérés, adatfeldolgozás, számítás (pl.: 1 hét idő-járásának megfigyelése, lejegyzése, napi három-szori hőmérsékletmérés és lejegyzése).

– Játékok. Egyéni és csoportos játékok, interaktív játékok a digitális tananyag segítségével, szerep-játékok, utánzások.

– Projektmunka (változó csoportösszetételben és szereposztással, aktív részvétel a csoport mun-kájában, feladat-végrehajtás, szervezés, irá nyí tás, segítségadás egymásnak, helyes csoportszellem kialakítása.

– Természet- és környezetvédelmi (embereket is) se- gítő tevékenységek csoportosan és önállóan. Rend-szeres feladatvállalás a családi munkamegosztás-ban, csoportos részvételek környezetvédelmi akci-ókban, udvarias viselkedés a tár sakkal, tisztelettu-dó magatartás a felnőttekkel szemben.

A ma da rak nem jár nak lép cső n

„a pe da gó gus gon do san meg ter vez te a mód sze reit; tu do má nyo san felépí tet te a lép csőt, ame lyen ke resz-tül el le het jut ni a tu dás kü lön bö ző fo kai ra: kí sér le ti úton megál la pí tot ta, me lyik az ideá lis lép cső fok-ma-gas ság a gye re kek lá ba szá má ra; he lyen ként pi he nő-ket ter ve zett és a jó kor lát se gí tett a kez dő kön.

És ez a pe da gó gus ki ro ha ná so kat ren de zett nem a tu do má nyo san meg ter ve zett és ki dol go zott lép cső el len, ha nem az igye ke ze tét sem mi be ve vő gye re kek el len.

Dü hön gött, mert amíg je len volt és el lenőriz het-te a fo kon kén ti elő re ha la dást időn kén ti pi he nők kel, ad dig min den a leg na gyobb rend ben ment. De ha csak egy pil la nat ra is tá vol ma radt, mily bor za lom, mi cso da ren det len ség! azok foly tat ták a mód sze-res elő re ha la dást időn kén ti pi he nők kel és az elő írt ka pasz ko dás sal, aki ket az is ko la már kel lő kép pen meg fer tőz te a te kin té lyé vel, mint azok a pász tor ku-tyák, aki ket az élet ar ra kény sze rí tett, hogy passzí van

Mi vil 3 kk.indd 15 2010.09.27 13:15:53


16

kö ves sék gaz dá ju kat és akik be le tö rőd tek ab ba hogy töb bé ne en ge del mes ked je nek ku tya ösz tö nük nek.

a gye rek cso port vissza nyer te ösz tö neit és rá ta-lált szük ség le tei re: az egyik négy kéz láb má szott fel a lép csőn; egy má sik len dü le tet vett és ket te sé vel vet te a lép cső fo ko kat, mind ezt szé dü le tes se bes ség-gel; vol tak, akik hát ra fe lé pró bál koz tak, sőt ko moly szak tu dás ra tet tek szert eb ben a mű faj ban. Fur csa el lent mon dás, a leg több jük szá má ra a lép cső hí ján volt min den ka land nak és vonz erő nek, ezért a ház kö rül fut ká roz va, az eresz re ka pasz kod va, a szob rok-ba csim pasz kod va ju tot tak fel a csúcs ra re kord idő alatt, ügye seb ben és gyor sab ban, mint azok, akik az úgy ne ve zett mód sze res lép csőt vet ték igény be, majd ami kor felér tek, csúsz dá nak hasz nál ták a jó öreg kor lá tot és elöl ről kezd ték a cso dá la tos ka lan dot.

a pe da gó gus rossz szem mel néz mind azok ra, akik nem az ál ta la nor má lis nak tar tott uta kat vá laszt ják. Fel tet te-e va la ha is a kér dést, hogy az ő lép cső tu do-má nya nem ha mis tu do mány-e vé let le nül, és hogy nem lé tez nek-e gyor sabb és üd vö zí tőbb utak, vic tor Hu go ké pé vel él ve, nem lé te zik-e olyan pe da gó gia, ahol a sa sok nem mász nak lép csőt?”

Cél es tin Fre i net: Les dits de Matt hi eu.De la cha ux et Ni est lé, Pa ris, 1978.

For dí tot ta: Ga lam bos Ri ta

Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben…

Ha a gyerekek kritizálva élnek,Megtanulnak megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,Megtanulnak veszekedni.Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,Megtanulnak szégyenlősnek lenni.Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,Megtanulnak türelmesnek lenni.Ha a gyerekek bátorítva élnek,Megtanulnak bízni.Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat.Ha a gyerekek méltányosságban élnek,Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hittel élni.Ha a gyerekek megerősítve élnek,Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a vi lágban!

„Zöld” szemüveggel nézve Mi van a táskában?

Bevezetést írni nincs most időm.az előbb, ahogy szünetre kimentél – szíves enge-

delmeddel – kipakoltam a táskádat. Ide magam elé, szép sorba. De nem ám libasorba, hanem ábécésor-ba. Most pedig felveszem gyorsan a Zöld Szemüveg-e met, és elsorolom mindazt, ami a cuccaidról az eszembe jut. Itt kezdődik tehát a „Tárgyalás”:

Ceruza– Kívül színesre lakkozott fa, benne természetes grafit és kiégetett grafit keveréke. Nicsak, ennek a végét meg körbevágtad! Hát, ez bizony tiszteletlen-ség a ceruzával szemben, hiszen ő a legkörnyezet-kí mélőbb íróeszközünk. aztán magaddal is kitol- hatsz, mert a lerágott lakkréteg mérgező nehézfé- met is tartalmazhat. Nem hiszem, hogy a szerveze-ted arra vágyik. Használj tehát sok ceruzát – lehe-tőleg lakkozatlant –, de ne csámcsogj rajta!

Elem– Tolltartódban, jééé, van egy gombelem. Hát ez meg mihez kellhet neked? Tartalékelem az órádba vagy a számológépbe? vigyázz vele nagyon, mert a felnőttek sem igen tudják, hogy a szárazelem (gombelem, ceruzaelem stb.) a legveszélyesebb háztartási hulladékok egyike. Nehézfémtartalmuk emberre, környezetre egyaránt veszélyt jelent. Zárd el inkább valahová, kistesód nehogy lenyelje! És egyáltalán: csökkentsd az „elemfogyasztásod”. vegyél inkább napelemes órát, számológépet, vi-deojátékot. az olyan divatos mütyüröket, mint a sípoló kulcstartó, meg a muzsikáló üdvözlőlap – felejtsd inkább el!

Faragó, hegyező– Nahát, elment egy csomó időm, míg rájöttem, hogy ez a csiricsáré műanyag micsoda ceruzafara-gó. „Flancos” csinálmány, annyi szent, csakhogy a tolltartódba be sem fér, aztán egykettőre reped, tö-

Mi vil 3 kk.indd 16 2010.09.27 13:15:53


17

rik, dobod a szemétbe, és jöhet a következő. vegyél inkább egyszerű fémhegyezőt (lehetőleg cserélhető pengével) abban évekig eltekergetheted ceruzáidat.

Filcek– Tolltartódban micsoda „csicsaparádé”, micso-da filctolldáridó! Fogadjunk, hogy a fele már rég bedöglött és sercegve csiklandozza a papírt! Ezek a színes filcek sajnos legtöbbször csak készletben kaphatók. aztán egykettőre beszáradnak, és csak a szemetest színesítik, aztán jöhet az újabb készlet… az egyszerű filctollat vizes festékanyaggal töltik, így ha beszárad, pár csepp vízzel újraélesztheted. a fóliára, üvegre író vagy szövegkiemelő filcekben oldószeres keverék van, megismered őket cipő-pasztaszagukról vagy édeskés illatukról. Ezeknek az oldószereknek némelyike (xylol, toluol, keton) az egészségre nagyon veszélyesek. Különösen a kis-gyermekek kezében, hiszen ők a papírhoz közelebb hajolnak és szaporábban lélegeznek.

Bánj velük ezért óvatosan! És egyáltalán: hasz-nálj kevesebb filcet, fedezd fel újra a környezetkí-mélő színes ceruzát és zsírkrétát!

Filctörli filc– a hókuszpókok olyan vegyi anyagokat passzí-roznak a rostokba, melyek a filctintát halványítják vagy eltüntetik. Rettentő elmés csinálmány. Mint-hogy Te most készülsz leszokni a filcírásról, felejtsd el inkább az egészet!

Füzetborítók, könyvborítók– Ezt itt színes papírba csomagoltad (régi divat-lapból vetted ki hozzá a lapot). Jópofa így is, bár anyának nem tetszik. De arról a könyvedről azt a petyhüdt műanyag borítót nemsokára kidobhatod. Pedig milyen sejtelmes színű és hivalkodóan feszes volt, mikor megvetted. a nap kifakítja, töredezik, aztán repül. Nem olcsó mulatság! Maradj meg in-kább a papírcsomagolásnál: felhasználhatsz hozzá régi újságot, maradék tapétát meg ilyesmit.

Golyóstoll– a színes tintafesték mindenféle vegyi anyagtól lesz lágy, nyúlós, tapadós és sűrű – ezért inkább ne nyalogasd! Egyébként tetszik a tollad, mert cse-rélhető benne a betét. az egyszer használatos („el-dobható”) tollak drágák, és feleslegesen növelik a hulladékot. a padtársad tolla ide szaglik. az még drágább, és ráadásul mosdás helyett sem jó, ahogy a sok „desodor spray” sem. akkor meg minek? az igazi környezetvédő egyébként töltőtollal ír.

Iskolatáska– Nahát, meg kell hagyni, a tied csuda menő. „Ki-rályi” is meg „dögös” is. Neonfényben csillog (biz-tos új még), zsebes, feliratos, figurás, fityulás. Kár, hogy ezeket műanyagból készítik – gyakran éppen PvC-ből. Drágák, mint minden „divatcucc”, ehhez képest gyorsan fakulnak, töredeznek és nem javít-hatók.

Figyelj, ha látsz valahol egy kedvedre való bőrtás-kát, vetesd meg inkább azt. Egy olyat évekig nyúz-hatsz, és ha a varrás felfeslik, könnyen kijavítható. Beszéld rá a barátodat, vegyen ő is ilyet! Meglátod, nemsokára mindenki bőrtáska után lohol, hiszen így működik a divat.

Javítófesték– Jajjjaj, Kisember, hát ezt meg honnan újítottad? Ez nem iskolába, hanem irodákba való, ahol írógé-pet használnak! a legtöbb ilyen fehér javítófesték egészségre nagyon veszélyes klórvegyületet tar-talmaz, amely használat közben elpárolog (néme-lyikben vizes oldat van, de azt nem szeretik, mivel lassan szárad). Javítófestéket Te semmi esetre se használj! Ha valamit elrontottál, ne ecsettel pecsé-telj, hanem húzd át nyugodtan vagy tedd zárójelbe! Imádom a zárójeledet!

Kalas György nyomán

Mi vil 3 kk.indd 17 2010.09.27 13:15:53


18

Érté

kelé

s érd

emje

ggye

l

Érté

kelő

lap

N

év:

vagy

pon

ttal (

1–5-

ig)

O

sztá

ly:

Hón

apG

yűjtő

- és

kut

ató-

mun

ka

Rész

véte

l a

csop

ortm

un-

kába

n (e

gyüt

t-m

űköd

és, s

e-gí

tőké

szsé

g)

Szób

eli

fele

let

Rajz

os

fela

dato

kFe

lada

tlapo

k m

egol

dása

Tém

azár

ó fe

l-m

érés

ek

Körn

yeze

t-

tuda

tos

mag

atar

tás

(az i

skol

ában

, ot

thon

, utc

án,

term

észe

tben

)

Rend

szer

es

növé

ny- v

agy

álla

tgon

dozá

s isk

oláb

an,

otth

on

Tanó

rai

mun

ka

Szep

tem

ber

Okt

óber

Nov

embe

r

Dec

embe

r

Janu

ár

Febr

uár

Már

cius

Ápril

is

Máj

us

Júni

us

Mi vil 3 kk.indd 18 2010.09.27 13:15:53


19

megfigyelések a természetben

Növények megfigyelésea terepsétát megelőzően készítsünk botanikus tás-kát, amelyben minden csoport viheti a legfonto-sabb eszközöket.

Séta előtt osszuk ki a csoportoknak a fellelhető növények képeit, amelyet meg kell keresniük. Fi-gyeljék meg, mely növények a szomszédai, figyeljék meg minden jellemzőjét növényüknek, készítsenek a tapasztalatokról feljegyzéseket, rajzokat!

Fás növényeknél (úgy osszuk szét a növények képeit a csoportok között, hogy mindenki kapjon lágy szárú és fás szárú növényt is) gyűjtsünk levele-ket, termést, készítsünk kéreglenyomatot!

vizsgáljuk meg, milyen a talaj növényünk alatt és körülötte!

Nézzük meg, jól érzi-e magát növényünk, van-nak-e ellenségei!

Mérjük meg a fánk kerületét, számítsuk ki élet-korát!

Nézzük meg, hogy a fánk ad-e otthont más élőlé-nyeknek, fedezzük fel, találjuk meg ezeket!

Séta után dolgozzuk fel tapasztalatainkat!Minden csoport írjon verset, mesét, ajánlást a sa-

ját növényéről, amellyel a többieknek bemutatja!a begyűjtött „kincsekből” készítsünk különféle

tárgyakat, díszeket, emlékeket!Keressük meg növényeinket a növényhatározó-

ban!Készítsünk közös nagykönyvet növényfürkészé-

sünkről!

ÁllatfürkészésEzt a sétát érdemesebb úgy szervezni, hogy a cso-portok egy-egy kisebb területet kapnak, és ott vég-zik megfigyeléseiket.

Szintenként fürkésszük végig területünket, mi-lyen állatokat találhatunk! Készítsünk konzerves dobozból talajcsapdát, fűhálózáshoz eszközt, vi-gyünk távcsövet, hogy ezekkel mind több állat megfigyelésére nyíljon lehetőség!

Gyűjtsünk láb- és életnyomokat! (Pl. ürülék, ba-golyköpet, táplálékmaradványok, elhullajtott szőr-csomók, tollak. Segíthetjük a lábnyomgyűjtést, ha

előző nap kevés lisztet teaszűrővel szétszórunk a területeken.)

Figyeljük meg a hangokat, próbáljuk meg felis-merni és feljegyezni, melyik állat lehet a gazdája!

Keressük és figyeljük meg az állatok lakhelyeit!Nézzük meg, jól érzik-e magukat a megfigyelt

állatok azon a területen! van-e számukra elég táp-lálék? Próbáljuk megfigyelni, mit esznek!

Figyeljük meg, milyen a színük, könnyen fel tud-tuk-e fedezni őket!

Séta után közösen dolgozzuk fel megfigyelésein-ket!

Játsszuk el a többieknek, milyen állatokkal talál-koztunk!

Írjunk mesét, verset, éneket a megismert állatok-ról és életükről!

A talaj vizsgálataa csoportok megfigyeléseiket külön-külön terüle-ten végezzék!

Figyeljük meg a talaj színét!vegyünk kézbe talajmintát! Formáljunk belőle

golyót! Sikerült-e? Ha nem sikerült, nedvesítsük meg a talajmintát!

Nézzük meg, mi mindent találunk a talajban! vannak-e növényi részek, állatok, amikről úgy gon-doljuk, hogy nem a talajba valók. Próbáljuk meg kitalálni, milyen szerepe lehet a talajban található élő lé nyeknek, hogyan kerülhettek bele az oda nem illő anyagok!

Próbáljunk üres konzerves dobozt belenyomni a talajba! Mennyire sikerül?

Öntsünk vizet a talajba nyomott dobozba, néz-zük meg milyen gyorsan szívódik be a víz!

Próbáljuk meg összevetni a különböző megfi-gyelt tulajdonságokat! Tudunk-e felfedezni össze-függéseket?

Gyűjtsünk különböző formájú köveket!adjunk nevet a talált kövünknek, meséljük el

történetét!Játszunk különböző játékokat a kövekkel: kavics-

dobó verseny, kavicsvezetés labirintusban, képké-szítés apró kövekből!

Hogyan lettem ilyen formájú? – Kavicsmese.

VizEK, VÍzPArtOK ÉLEtKözöSSÉGE

Mi vil 3 kk.indd 19 2010.09.27 13:15:53


20

Vegyes feladatokKeressünk meleg és hideg tapintású tárgyakat! Pró-báljuk megfigyelni, hogyan viselkednek az élőlé-nyek, ha fúj a szél, ha esik az eső, ha hideg vagy meleg van, ha süt a nap vagy ha nem!

Megfigyeléseinket közösen dolgozzuk fel!Készítsünk természet- és környezetvédelmi pla-

kátokat! Játsszuk el, hogyan kérnek az állatok ben-nünket a védelmükre!

Rendezzünk ötletbörzét a természet védelmére és tisztaságára!

Beszéljük meg a tűzmegelőzés feladatait!Játsszuk el a helyes és helytelen viselkedési for-

mákat a természetben!Játsszuk el, hogyan viselkednek az állatok a kü-

lönböző időjárási tényezők hatására!a természetben hallott hangokat próbáljuk meg

utánozni és kitalálni!Készítsünk időjárás-jelentést!

Egésznapos túraa túrát használjuk fel arra, hogy megfigyeléseinket szélesítsük! a túra legfőbb célja azonban a termé-szet egységének, egészének felfedezése.

Ezen a kiránduláson a gyerekek már ne kapjanak külön megfigyelési szempontokat. Próbálják meg mindazokat felfedezni a természetben, amit eddig tapasztaltak! vizsgálódásaikat végezzék szabadon! Termé sze tesen élményeiket meséljék el a túra után! Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy mi tetszett és mi nem a programban, mit szerettek volna még csinál-ni, és mit másképpen!

játékok és feladatok a természetben

Összegyűjtöttünk egy csokor játékot és feladatot. Ezeket természetesen az iskola udvarán, egy közeli parkban, némelyiket a tanteremben is el lehet ját-szani.

Játékos nyomkeresés a parkbana tanulók keressenek a parkban különböző formá-jú leveleket, csigaházakat, eltérő színű és formájú kavicsokat! Ez a munka csiszolja megfigyelőképes-ségüket, és meglepő felfedezéseket tehetnek. az élő és élettelen természet sokfélesége, színei, formái, illatai további kedvet élesztenek bennük hasonló feladatokhoz.

Minden csoport borítékot kap, ezekben vannak a feladatok. Ha a park körülményei vagy a rendsza-bá lyok nem teszik lehetővé, hogy a gyűjtött tárgya-kat magukkal vigyék, készítsenek rajzokat. Negyed óráig keresgélhetnek és gyűjtögethetnek, azután mutassák be, mit találtak, rajzoltak, jegyzeteltek!

Gyűjtögetés:Gyűjtsetek 5 különböző feltűnő vagy szokatlan for-

májú falevelet,3 illatos növényt,3 különböző magot és termést,3 bizonyítékot, hogy a környéken álla-

tok is élnek (pl. megrágott falevelet),3 bizonyítékot, hogy a környéken embe-

rek is jártak!Gyűjtsetek 5 különböző formájú követ,

5 különböző színű követ,3 különböző, barna színárnyalatú tár-

gyat,5 olyan tárgyat, amely együttesen a szi-

várvány színeit adják,3 féle füvet!

Beszélgetés a gyűjtőmunka végénMelyek azok a tárgyak, amelyeket többen is begyűj-töttetek?

Mely esetekben fordult elő, hogy emberi nyomo-kat állati nyomok kísértek? Milyen nyomokat hagy-tak az állatok, és milyen nyomokat az emberek?

Mit volt a legnehezebb kellő számban beszerez-ni? Mi volt ennek az oka? Mit találtatok meg köny-nyen, akár többet is az előírtnál? Miért?

Ha ezt a játékot megismételnétek, mit gyűjtené-tek a legszívesebben? Miért?

Kiállítása gyűjteményből készítsetek kiállítást vagy kollázst, például ragasszátok fel az állati tevékenységet bizo-nyító tárgyakat, és a hozzájuk tartozó állat rajzát!

Színek és formák keresése a természetbena gyerekek párosával dolgozzanak! Minden pár-nak adjunk egy színes lapot. a többiek ne tudják, hogy ki milyen színt kapott. a gyerekek kezdje-nek el gyűjtögetni, felderíteni és feljegyezni min-den olyan dolgot, tárgyat, ami az ő színükkel meg-

Mi vil 3 kk.indd 20 2010.09.27 13:15:54


21

egyezik! Élőlényeket természetesen nem gyűjtünk! a többiek találják ki, mi volt a páros titkos színe!

Ugyanezt a játékot megcsinálhatjuk különböző formákkal is.

Vak tyúk is talál szemet – érzékelő játéka gyerekek válasszanak maguknak párt! a páros egyik tagjának kössék be a szemét! Társa kísér-je oda egy fához, bokorhoz, szikladarabhoz, vagy a természetben található más jellegzetes dologhoz! a bekötött szemű gyerek tapogassa meg alaposan a tárgyat vagy élőlényt! Miután társa visszakísérte helyére, vegye le a ken dőt a szeméről, és próbálja megtalálni az imént kitapogatott dolgot!

Állatok rejtőzéseSzínes állatképeket rejtsünk el egy meghatározott területen az erdőben, mezőn vagy parkban! a gye-rekeknek meg kell találniuk az elrejtőzött állatokat! Elemezzük a képeket, melyeket könnyebb és melye-ket nehezebb felfedezni! az állatok képeit lehetőleg élőhelyeik szerint helyezzük el, a fán élőt a fára, a földön élőt a földre vagy az avarba!

Mit eszik a giliszta?Tegyünk két nagy befőttesüvegbe rétegesen agya-got, homokot, kerti földet és faleveleket! Tartsuk az üvegek tartalmát egy kicsit nedvesen!

az egyik üvegbe tegyünk földigilisztákat, és ta-karjuk le egy sötét színű anyaggal, amin a levegő bejutásához apró lyukakat vágunk!

Két héten át naponta vegyük le a sötét borítót és nézzük meg a giliszták munkáját! Figyeljük meg a giliszták járatait!

Hasonlítsuk össze a két üveg tartalmát! Beszéljük meg mit csináltak a falevelekkel, milyen talaj mű ve-lő a giliszta!

Kísérletünk végén vigyük a gilisztákat eredeti la-kóhelyükre, és borítsuk be őket egy kis földdel!

A pók érzékeléseOsszuk be a gyerekeket 6-8 fős csoportokba, és minden csoport kapjon egy farönköt, amelyen egy központi zsineggel fonalak vannak felkötve! az egyik gyerek a pók, aki bekötött szemmel a kö-zépen lévő zsinegen tartja a kezét. a többi öt-hat

gyerek egy-egy fonalat sugárirányban kifeszít úgy, hogy ne érjen a földhöz. a játékvezető csendben rámutat valakire, aki megrántja a saját zsinegét. a „pók” végigszalad a megrezdült zsinegen és elkapja a „legyet”, akivel helyet cserél. Ha nem a megfelelő légyre csapott le, a pók még egyszer próbálkozhat.

Ügyességi feladatok– Répaevő verseny: játszhatjuk úgy, hogy a répát

késsel-villával kell megenni, vagy úgy is, hogy a reszelt répát kezünk segítsége nélkül, csak szájjal lehet a tányérból kienni.

– Pillangók módjára szörpivó verseny szívószál-lal.

– a kanalas gém eteti kicsinyét: a gyerekek pá-rosával, egymással szemben állnak. apró süte - ményt vagy gyümölcsöt rakunk egy tálba. Ma-dár mama kanalat vesz nyelénél fogva a szá-jába, amivel kikanalaz a tálból egy eleséget és a kanálban tartva elmegy fiókájához, majd ügyesen a szájába gurítja a kanálból a falatot.

– Giliszta csemege készítése: egy Rama marga-rint összekeverünk két kanál mézzel és any-nyi darált keksszel, hogy formálható, gyúrha-tó legyen. Ebből a masszából giliszta formájú kukacokat készítünk. Mindenki fantáziája és ügyessége szerint díszítheti gilisztáját mazsolá-val, alma- vagy más gyümölcsdarabokkal, cso-koládéreszelékkel.

– Szomjoltóként rendezzünk gyógynövényekből vagy erdei növényekből készült tea- vagy szörp- felismerő versenyt.

Egy hasznos „fé reg”, a földigiliszta

Har ma tos haj na lo kon, eső ben ázó nyá ri na po kon úton út fé len elénk ke rül. Ha pe dig szá raz idő ben, fé nyes nap pal óhaj tunk ve le ta lál koz ni, csak egy ásó nyom nyi föl det kell ki for dí ta nunk, ab ban bi zo-nyo san ott te ke reg egy-ket tő.

Hogy ne so káig fűz zem a szót, eláru lom, hogy a föl di gi lisz tá ról hal lo tok tő lem. Nem is gon dol ná tok ró la, hogy az ő nyo mo rult, ve szen dő éle te fon to-sabb a föld tör té ne té ben, mint a ná la ezer szer, mil-lió szor ha tal ma sabb élő lé nye ké.

a föl di gi lisz ta hall ga tag, ár tat lan fé reg.

Mi vil 3 kk.indd 21 2010.09.27 13:15:54


22

Mi a táp lá lé ka?Földdel táp lá lkozik, no nem ép p a homokkal, és nem is nyers, vad agyaggal. Jó fé le, ter mé keny, por-ha nyós föl det csemegézik. Mi min den van ab ban! va ló sá gos me se vi lág él a lá bunk alatt, anél kül, hogy tud nánk ró la: pa rá nyi, szem mel nem lát ha tó ál la tok, nö vé nyek, csúsz ká ló, gör dü lő, foly do gá ló sok fé le ala kú szer zet. Raj tuk, meg a sok fé le kor-hadó-rothadó nö vé nyi és ál la ti hul la dé kon hí zik a gi lisz ta nép ség. Kü lö nö sen a korhadó nö vé nye-ket ked ve lik. Nyá ri éj sza ká kon azért lo pa kod nak ki a fel szín re, hogy en ni va lót hord ja nak le a föld alá; hul lott le ve le ket, fonnyadt fű szá la kat. Be húz zák a zsák mányt a föld alat ti já ra tuk ba, és be ke nik nyál-lal. at tól ha mar emészt he tő vé lesz a le vél, a fű szál. a gi lisz tá nak így ke nyér, a föld nek trá gya lesz.

a ter mő föld nek majd min den sze mecs ké je meg-jár ta már va la me lyik gi lisz ta gyom rát; és ki tud ja, hány gi lisz táét fog ja még meg jár ni.

Így szán to gat ja, por ha nyít ja, for gat ja a ta lajt – eke nél kül – a föl di gi lisz ta.

Mi lyen a tes té nek felépí té se?Is mer ked jünk meg ve le kis sé kö ze lebb ről is! Mert mi nél gyak rab ban ke rül elénk va la mi, an nál ke ve-seb bet tö rő dünk ve le; ki vált, ha nem ép pen szem-re va ló.

a sze gény gi lisz ta csakugyan nem az; nyál kás, hi deg szennyesrózsaszínű vas tag fo nal őkel me, azt se lát ni raj ta, hol az ele je, hol a há tul ja. Sze me, or-ra, füle nincs, amik elárul nák, hol ke res sük a fe jét. Még a szá ját is ne héz meg ta lál ni, olyan ki csi, s úgy el rej tő zik va la mi or mány fé le nyúl vány alatt.

Csu pa gyű rű ből áll ez az ele ven zsi neg; egyik gyű rű olyan, mint a má sik, leg fel jebb a zsi neg két vé gén ap róbb.

az az tán ér de kes, hogy mi lyen ügye sen halad elő re-hát ra, sőt le fe lé a föld bel se jé be is. Egy szer re csak el kezd vé ko nyod ni az egyik vé gén, vé ko nyo-dik, ki nyú lik, elő re ta po gat, s meg ka pasz ko dik… az tán, mint ha hul lám fut na vé gig a tes tén, sor ban meg vé ko nyod nak a gyű rűk, meg nyú lik a test, az ele je húz za ma ga után a há tul ját; de mi re utolér-né, az már is mét elő re nyú lik. Csak ak kor akad el, ha sima üveg lap ra tesszük. ak kor hiá ba nyú lik, vé-ko nyo dik, vo nag lik, ta pod tat sem ha lad elő re. Ha na gyí tót ve szünk elő, s az zal né ze get jük, megért-jük, miért nem ha lad nak ilyen kor. Nyolc sor fi nom

sör te áll ki a tes té ből, azok kal ka pasz ko dik, ami kor csú szik-má szik. a sima üveg la pon nincs mi be ka-pasz kod jon, azért kec me reg egy helyben. Na gyí tó-üveg nél kül is megérez zük a sörtécskéket, ha vé gig-húz zuk uj jain kat a gi lisz tán, a szá ja irá nyá ban. Ezek a sörtécskék rög zí tik tes tét, mi köz ben föld alat ti já-ra tai ban mász kál.

Mi a vissza szer ző ké pes ség?a gi lisz ta test szer ke ze te olyan, mint ha annyi kis ál-lat ból vol na összerakva, ahány gyű rű je van. Min-den gyű rű jé ben is mét lőd nek a leg fon to sabb szer-vei. Olyan, mint egy vo nat, ame lyik csu pa mo to ros ko csi ból áll. az ilyen vo na tot szét le het kap csol ni, akár ko csin ként is: midegyik ko csi el fut hat a ma ga ere jé ből.

a gi lisz ta könnyen jut ilyen szét ta golt ság hoz. akár hány szor megesik, hogy az ásó ket té vág ja, a va kon dok le csí pik a fe jét-far kát. Oda se ne ki! Még csak nem is vér zik a meg cson kí tott test. Ta lán nem is fáj a gi lisz tá nak, ki tud ja? az bi zo nyos, hogy a ket té vá gott gi lisz ta nem pusz tul el ok vet le nül. Ha ked ve ző az idő, ki nő a ve szen dő be ment test rész, akár a fe je, akár a far kin cá ja. Min den por ci ká já ban uj já tud ja te rem te ni ön ma gát. vissza szer ző ké pes-ség nek mond ják tu do má nyos nyel ven ezt a nagy-sze rű tu laj don sá got, amely ből az em ber nek már csak annyi ma radt, amennyi leg fel jebb a se bek be-gyó gyu lá sá ra ele gen dő. a gyík nak még le tört far ka ki nö vesz té sé re is fut ja be lő le.

A gi lisz ta el len sé geiSzük sé ge is van ilyen cso dá la tos ké pes ség re, hiszen sok ve sze de lem fe nye ge ti, bő ven van el len sé ge. a föld alatt a va kon dok, a cic kány, a föld fe lett a sok ma dár, a sün disz nó, a ró ka, de még akár hány bogár is. Ré gen ki pusz tult vol na, ha nem gyó gyul na na-gyon könnyen, s nem vol na ilyen sza po ra.

A mé hek

a mé hek éle te mindössze 6-7 hé tig tart. Eb ből a 40-50 nap ból 20 nap juk a kap tár ban te lik el iva-dék gon do zás sal, tisz to ga tás sal, viasz ter me lés sel, lép épí tés sel. Csak ezután kez dik meg a vi rág por és a nek tár gyűj tését éle tük vé géig. Egy-egy gyű szű nyi mé zért kb. 50-szer kell ki re pül niük, s mintegy 1000 vi rá got meg lá to gat niuk.

Mi vil 3 kk.indd 22 2010.09.27 13:15:54


23

65 ki lo mé te res se bes ség gel re pül nek órán ként.Nem al sza nak té li ál mot.

Mintegy húsz ezer év vel ezelőtt ránkmaradt bar-lang fest mé nyek egyi kén már lát ha tó, ahogy mé zet ra bol őseink egyi ke a vad mé hek től.

a nek tár a vi rág ban fej lő dő édes nedv.

A szi ta kö tő

Több mint há rom ezer is mert fa juk a sark vi dé ken kí vül min de nütt meg ta lál ha tó, s ha bár ez a szám nem ke vés, még sem tar toz nak a leg né pe sebb ro-var ren dek kö zé, legalábbis a bo ga rak 350 ezer, vagy pél dául a lep kék 150 ezer fa já hoz ké pest.

Lé gi ka ló zok…, a le ve gő ak ro ba tái… Szá mos dí-szes jel ző vel hal moz ták el őket, és az egész ben az a legér de ke sebb, hogy min den jel ző ta lá ló és igaz! a ro var vi lág ban va ló ban a le ve gő kor lát lan urai; a re pü lés min den csín játbín ját is me rik. Tech ni ká-juk utá noz ha tat lan. A szi ta kö tő olyan, mint egy mini he li kop ter, az zal a kü lönb ség gel, hogy ez az élő mes ter mű nem zu han le so ha!

Szár nyai egyen lő na gyok, sű rűn ere zet tek. Kö-zép- és utótora össze nőtt, igen erős, eb ben he lyez-ke dik el izom za ta, amely a re pü lés „gé pe ze te”.

az is igaz, hogy ez a re pü lés te rén min den tu dó, ele ven gép va ló sá gos ka lóz: reg gel től es tig öl dö-köl! Nem kí mél sem mi lyen ap ró élő lényt, le gyen az pil lan gó, légy vagy ép pen ség gel ti sza vi rág. S mi vel a ro var vi lág leg jobb va dá sza, egyet len ro var sem me ne kül het elő le. Ál do za tát röp té ben, fe lül ről sújt-ja le. Lá bai val meg ra gad ja a zsák mányt, és a leg több eset ben még a le ve gő ben el fo gyaszt ja.

Így él a szi ta kö tő, míg azután egy őszi na pon a „mes ter re pü lő nek” már nincs ere je töb bé felemel-ked ni a le ve gő be. a meg bíz ha tó re pü lő mo tor meg-áll, s a nagy gomb sze mek, – ame lyek több ezer egy más mel lett el he lyez ke dő egyes szem ből áll nak – nem moz dul nak töb bé. Ám a már le ra kott pe ték-ből új élet szá zai-ez rei sar jad nak; ki kelt a lár va.

Azt mond tuk: a szi ta kö tő a ro var vi lág ra ga do zója, de a lár vá ja még raj ta is túl tesz. Erős rá gó szer vével min den pa rá nyi ál lat kát el kap, amely mo zog, és azon nal meg is eszi azo kat. Meg tá mad ja a kü lön-bö ző ro va rok ál cáit, de nem kí mé li a hal emb riót és a hal ik rát sem.

Egy szer azután vé get ér a lár va kor szak és ab ban a víz ben, amely ben ad dig éltek, mintegy tit kos in-

tés re, va la mennyi szi ta kö tő lár va ugyanazon a na-pon fel má szik a víz inö vé nyek re, ki bú jik a ré gi, ko-pott ru há já ból, és a nap su gár ral re pül ni kezd a sok pom pás szi ta kö tő.

Ve ress Ist ván nyomán

Kétéltűek

Két él tűek (bé kák, sza la mand rák, gő ték); azért ne-vez zük őket két él tűek nek, mert fej lő dé sük víz hez kö tött, csak ki fej lett ko ruk ban ké pe sek a szá raz föl-dön él ni.

Pe téi ket a víz be rak ják. a lár vák ko pol tyú val, a ki fej lett ál la tok tü dő vel lé le gez nek.

a ki fej lett két él tűek nek négy lá ba van. Ned ves, pá rás kör nye zet ben tud nak él ni, mi vel bő rü ket nem vé di sem mi a ki szá ra dás tól. Csu pasz, kis sé nyál kás ta pin tá súak.

a bé kák fej lő dé si sza ka szai:

1. pe te 2. lár vák 3. ki fej lett bé ka ko pol tyú val el ve szí ti far kát lé le gez nek hát só lá bak

ug ró láb bá fej lő dik

A békák (óravázlat)

Tantárgy: KörnyezetismeretTémakör: a víz és a vízpart élővilágaTananyag: a békákTanítási célok és feladatok:a) Nevelési: a tanulók környezettudatos magatar-

tásának ala kítása:– értékeljék földünk valamennyi élőlényét, ne

bontsák azokat hasznos és káros szempontból külön csoportokra,

– tiszteljék a környezetkímélő, környezetbarát magatartást,

– legyen negatív, elítélő véleményük az állatokat kínzó, nem tisztelő magatartással szemben!

B) Oktatási: a tanuló legyen képes a béka főbb jel-lemzőit megfigyelni, elmondani, leírni, lerajzol-ni,

Mi vil 3 kk.indd 23 2010.09.27 13:15:54


24

– tudja, hogy a béka kétéltű, változó testhőmér-sékletű, gerinces állat, petével szaporodik, ebi-halból fejlődik, bőre csupasz, váladékos,

– ismerje a béka életéhez szükséges környezeti feltételeket; tudja, hogy nedves környezet kell a csupasz, váladékos bőr védelméhez!

Fogalmak:– kétéltű: kettős élet; a lárvák és az ebihalak víz-

ben élnek, a felnőtt egyedek szárazföldön,– átalakulás: a béka, mint minden kétéltű, a víz-

ben lerakott petéből kel ki. a kis békáknak ko- pol tyú ik vannak és a vízben élnek. Teljes átala-kuláson mennek át, melynek során vízi állat-ból száraz földi állattá alakulnak.

– ebihal: a lárva, amely pár nap után kel ki a pe-téből.

C) Képzési: Gondolkodási alapműveletek használa-tában való jártasság fejlesztése.Didaktikai feladatok: alkalmazó ellenőrzés, is-meretszerzés, rögzítés, alkalmazó rögzítés.Szemléltető és munkaeszközök: táblakép, mun-kafüzet, ceruza, képek, írásvetítő fóliák, film.

I/1. Mondjatok olyan meséket, amelyekben béka szerepel! Tudsz-e dalt, verset a békáról? Fogtatok-e már a kezetekben békát? (Igen: milyen érzés volt?), (Nem: miért viszolyogsz tőle?)

I/2. Közmondások a békával kapcsolatban:Nehéz a békának a dér. → Nem tudja elviselni az igazságot.Örökös, mint békának a tó. → Állandó.Kicsi a béka, nagy a szája. → Jelentéktelen emberek nagyszájúak.Könnyű a békát víznek ugratni. → Könnyű arra rá-venni az embert, amit maga is szeret.Olyan a keze, mint a béka lába. → Nyirkos, hideg.Felfújja magát, mint a béka. → Nevetségesen döly-fös, pöffeszkedik.Ha varangyos békák hullanak is... → Minden aka-dály ellenére.Bölcs, mint a béka, mikor esőt jósol. → Ostoba lété-re bölcsnek mutatja magát.

II/1. Miért nevezzük kétéltű állatoknak a békát?Kétéltű: kettős élet; nem igazi vízi állatok, bár

életük nem képzelhető el víz nélkül.

Kifejlett korukban vízben és/vagy szárazföldön élnek, tüdővel lélegeznek. a lárvák és az ebihalak vízben élnek, kopoltyúval lélegeznek.

Gerinces állatok (szertári békacsontváz bemuta-tása).

Változó testhőmérsékletűek: nyári melegben fürgék, hűvös időben mozgásuk gyorsasága és test-hőmérsékletük is csökken.

Bőrük csupasz, váladékos (mérgező a támadók távol tartására), fontos a szerepe a légzésben, mert tüdejük fejletlen, az oxigén egy részét bőrükön ke-resztül veszik fel.

Nedves környezetben érzik jól magukat. legna-gyobb veszedelmük a kiszáradás. Csak nedves, ár-nyékos helyen tartózkodnak.

II/2. Hogyan szerzik táplálékukat a békák?Hatalmas szájuk van, benne elöl lenőtt, messze

kicsapható ragadós nyelvük.Dülledt szemükkel minden irányba jól látnak.Rejtő színük van, a mozdulatlan béka észrevétlen.Izmos hátsó lábuk van, ezért hatalmasat ugor-

hatnak.Vadásznak: mozgó, mászó, repülő rovarokat,

csigákat, férgeket fogyasztanak.

II/3. Hogyan alakulnak át a békák?a nőstények kora tavasszal csomókba vagy zsi-

nórszerűen rakják le petéiket a vízbe. a hímek ez-alatt kórusban kuruttyolnak. Minden békapete ko - csonyás anyaggal van körülvéve, ez összetartja, me-legíti, védi őket. Ez a kikelt lárvák első tápláléka.

Ebihal: a lárvák jobban hasonlítanak a halakhoz (lábatlanok, úszófarkúak, kopoltyúval lélegeznek, vízinövények nedvét szívogatják).

Közben lassan átalakulnak: megjelenik a hátsó végtag, az első közben rövidül, ezután eltűnik a farkuk. a fej mögött lévő kopoltyújuk fokozatosan eltűnik, tüdejük fejlődik.

Kiugorhatnak a partra!

Leggyakoribb békáink – kecskebéka: zöldestarka, mindig a víz körül láthat-

juk. a kecskebéka ereje a hangja. Halak, kígyók, ragadozó emlősök vadásznak rá. Óriási kidülledő szemei vannak.

– varangyos béka: erdőkben, mezőkön, kertekben él. Éjjel rovarpusztító.

Mi vil 3 kk.indd 24 2010.09.27 13:15:54


25

– levelibéka: zöld fák lombjain él, lábujjain tapadó korongok találhatók.

– ásóbéka: reggel a földbe bújik pihenni, este kiássa magát. Tápláléka: csupasz csigák, férgek, pókok.

II/4. Miért nem látunk télen békát?Téli álmot alszanak; iszapban, földben, kövek alatt.

II/5. ÉrdekességekMiért termelnek az állatok mérget? a szalamandrák, békák, varangyok, unkák bőre passzív mérget izzad ki. Nagyobb része az em-berre ártalmatlan. (Az állatok nagy képeskönyve – Koroknay)

Két oka van:– nincs erős fegyvere, az ellenséggel szemben ké-

miai fegyverzetet fejlesztett ki,– élelemszerzés miatt.

Táskákhoz, cipőkhöz békák, gyíkok, krokodilok bőrét használják. (216. old. Koroknay) Mi a véle-ményed?

a közép-amerikai nyílméregbéka bőrmérgéből morfiumnál is hatásosabb fájdalomcsillapító ké-szül.vÉDElEM!!!

III. a mai órán hallottak alapján hogyan viszo-nyulsz ezután a békákhoz? Mi változott meg ben-ned velük kapcsolatosan?– a békák általános jellemzőinek összefoglalása.

Unka

Nem té vesz ten dő össze az ungkával! Egyet len be-tű csu pán a kü lönb ség, mégis mi cso da kü lönb ség! az ungka ugyanis egy Szu mát ra-szi ge tén élő gib-bon fé le, vagyis ma jom. az unka vi szont a bé kák rend jé nek, kö ze lebb ről a korongnyelvű bé ka fé lék csa lád já nak je les, mi több, ne ve ze tes tag ja.

Mi ről ne ve ze tes?Min de nekelőtt az úgy ne ve zett unkarefexről, az

unkák sa já tos vé de ke ző pó zá ról. Ha ve szély fe nye-ge ti eze ket a szor gal mas ro var pusz tí tó kat, tüs tént „holt tá vál nak”, még pe dig több nyi re úgy, hogy vil-lám gyor san a há tuk ra ve tik ma gu kat, és tö ké le tes moz du lat lan ság ba der med ve meg mu tat ják világos,

tar ka vagy ép pen ség gel vö rös ha su kat a tá ma dó-nak. az el len fél ilyen kor ál ta lá ban mé la un dor ral ott hagy ja a „dög lött bé kát” és ezt bi zony jól te szi, mert ha nem, ak kor az unka be ve ti kö vet ke ző tit-kos fegy ve rét, a „mé reg bom bát”, azaz mér ge ző vá-la dé ká val vé de ke zik.

az unka per sze nem az egyet len „cso da fegy-ver rel” ren del ke ző élő lény az ál lat vi lág ban. a pö-fö gő fut rin ka pél dául szú rós sza gú gáz fel hőt lő ki ül dö ző jé re; a hárpia-szövőlepke her nyó ja os tor-csa pá sok kal vé de ke zik; az úton ál ló da rázs a pó kot az egyik fon tos ideg gó cá ba cél zott dö fés sel bé nít ja meg…

De ma rad junk csak az unkánál, il let ve be szél jünk má sik ne ve ze tes ség ről: jel leg ze tes, mo no ton hang-já ról, vagy még in kább unkolgásáról. Ez a fá rad-ha tat lan „unk-unk-unk” ta vasz tól ké ső őszig min-den es te fel hang zik a po cso lyák, ta vak kör nyé kén. a ké nye sebb íz lé sű ze ne ra jon gók sze rint azon ban az unka-koncert nem tar to zik a leg klasszi ku sabb me ló diák kö zé…


Ha lak

a ha lak tes te há rom rész re tag ol ódik: fej, törzs, fa-rok. Nya kuk nincs, te hát a fe jü ket sem tud ják moz-gat ni.

a ha lak tes tét is a víz for mál ta. a fo lya mi ha-lak tes te hosszú kás, mert a sod rás sal szem ben így könnyebb úsz ni. az ál ló vi zek ben élő ha lak, ame-lyek egész nap fe jen áll va ke re sik az iszap ban az en-ni va lót, szé le seb bek. a víz fe né ken élők nek la pos a ha suk, a víz szí nén élők nek a há tuk egye nes.

Tes tü ket pik ke lyek (hal pénz) fe dik, de van nak pik kely nél kü li ha lak is. a hely vál toz ta tás ban az úszók se gí tik őket: a pá ros mell- és hasúszók, a pá-rat lan hátúszó, fark úszó és fark alat ti úszó. a ha-lak nagy ré szé nek úszó hó lyag ja van és ko pol tyú val lé leg zik. Ha kien ge dik a le ve gőt az úszó hó lyag ból, alá me rül nek. Ha te le szív ják, felemel ked nek.

a ko pol tyú fe dő alatt pi ros íve ket lá tunk, ezek a ko pol tyúk (szilványok). a hal be ve szi a vi zet a szá-já ba és kien ge di a szilványokon ke resz tül. Köz ben a szilványok ki szű rik a víz ből az oxi gént.

Van nak nö vény evő, ra ga do zó és min de ne vő ha lak.

Mi vil 3 kk.indd 25 2010.09.27 13:15:54


26

Ik rák kal sza po rod nak. a nős tény hal (ik rás) le-rak ja a pe té ket, a hím hal (te jes) hímivarsejteket en ged rá juk, egye sül a két sejt.

van nak ele ven szü lő hal fa jok is, pl. az ak vá riu-mok ban élő gup pik. Ez azon ban nem ha son lít az em lő sök ele ven szü lé sé hez.

An gol na

Ne ve ze tes vi lág csa var gó az an gol na – egy re csak ba ran gol na, ba ran gol na… De min den tré fát fél-re té ve: az eu ró pai fo lya mi an gol nák ar ról hí re sek, hogy 9–11 évi édes ví zi tar tóz ko dás után, ivar érett ko ruk ban, hosszú ván dor út ra in dul nak le fe lé a fo - lyó kon a ten ger hez. Más fél év alatt ér kez nek el ívóhelyükre, az at lan ti-ó ceán Sargasso-tenger ne-vű ré szé re. Ott ív nak ezek a kí gyó sze rű, haj lé kony tes tű fur csa ván do rok, 400 mé te res mély ség ben, s az ik rák le ra ká sa után el pusz tul nak. Ám az ik rák ez rei ből ki kel nek az ap ró, fűz fa le vél ala kú an gol-na lár vák és va la mi lyen el lenáll ha tat lan ösz tön től űz ve-ve zé rel ve elin dul nak az eu ró pai par tok fe lé. 3 esz ten dő re van szük sé gük ah hoz, hogy a 8000 ki lo-mé te res utat meg te gyék, s ezer nyi ne héz sé get, aka-dályt, áram lást le küzd ve vissza jus sa nak az édes ví zi fo lyók ba.

Egy má sik fa juk, a vö rös-ten ger ben élő csőa la kú an gol na vi szont nem ván do rol, sőt ép pen ség gel egy hely ben tar tóz ko dik, még pe dig „le hor go nyoz va”. Hogy könnyeb ben el kép zel he tő le gyen egy ilyen „an gol na kert”, idé zem Eugénie Clark so rait, aki több éven át ta nul má nyoz ta la kói nak éle tét.

„az ezüst szür ke an gol nák majd egy mé ter nyi re áll tak ki a ten ger alj zat ból, fan tasz ti kus nö vé nyek szá rai hoz ha son lí tot tak. Tes tük ív ben fe szült, sze-mük ébe ren les te a ten gert, éle lem után ku tat va. Haj long tak-me rül tek, ing tak-leng tek, lát ha tat lan áram la tok pa ran csá ra jár va tán cu kat, akár a kí gyó-bű vö lők kob rái.

Egy más tól 3–25 cm tá vol ság ra he lyez ked tek el, min den egyes an gol na a ten ger alj zat ba vájt odú já-nak szá já ban hor gony zott a far ka vé gé vel. ve szély ese tén be hát rál tak, vissza hú zód tak az odú juk ba, szin te be le csa var ták ma gu kat a ho mok ba.”

az ilyen né pes te lep nek két ség te le nül meg van a ma ga elő nye. „több szem töb bet lát” ala pon ha-ma rabb fel fe de zik a kö ze le dő ve szélyt; a sok ezer ál lat lát vá nya elijesz ti az el len sé ge ket; tö meg ben

könnyebb a pár vá lasz tás, a fia ta lok fenn ma ra dá sa. Ugyanak kor hát rá nyai is van nak a tö me ges együtt-élés nek. Na gyobb sze ren csét len ség ese tén az egész ko ló nia el pusz tul hat, ha pe dig va la mi lyen el szán-tabb el len ség ve tő dik ar ra, ha mar fel fe dez he ti a te-le pet, és könnyen el bán hat a hely hez kö tött cső la-kók kal.


A madarak testfelépítése

A madár anatómiája: a galamb csontváza

A csöves csont hosszmetszete

Mi vil 3 kk.indd 26 2010.09.27 13:15:55


27

A toll szerkezete

Legalább ennyiféle tojájásalak van

A vi zek bio ló giá ja

Fo lyók a hegy vi dé kek me re dek lej tői re hul ló eső víz elő-ször igen gyor san ha lad. a he gyi pa ta kon, víz esé se-ken át csör ge dez ve igye kez nek a fo lyó fe lé. a hi deg, gyor san fo lyó víz egy szer re elő nyös és hát rá nyos az élő lé nyek szá má ra. a szik lák hoz csa pó dó víz oxi-gént vesz fel a kör nye ző le ve gő ből. az oxi gén dús víz ked ve ző a ha lak szá má ra, de a se bes folyás meg-ne he zí ti az éle tü ket. El ra gad min dent, ami nincs elég szi lár dan rög zít ve, vagy nem elég erős ah hoz, hogy úsz va küzd jön az ár ral, mint pl. a piszt ráng. a gyor san fo lyó vi zek ap róbb tes tű ál la tai mind meg ta nul ták, ho gyan rög zít sék ma gu kat a kö vek re, szik lák ra.

ami kor a fo lyó vagy patak ala cso nyabb szint re ér, ko ráb bi hely ze ti ener giáit el vesz ti. a bé ké sen foly do gá ló víz szá mos élet le he tő sé get nyújt. vi rul

a nö vény vi lág: al gák, hí nár nö vé nyek, nád, gyé kény. a nö vé nye ket kü lön bö ző ál la tok – vízicsigák, ré cék, ha lak – fo gyaszt ják. Eze ket pe dig a ra ga do zók: a na - gyobb ha lak, tek nő sök, vid rák. a víz na po kat, he-te ket is el tölt het a fo lyók al só sza ka szán, míg el jut a ten ger be. a ten ger hez ve ze tő út né ha jó val hosz-szabb is le het. az eső nek csak kis há nya da hull a fo lyók ba, a pa ta kok ba. leg több ször a csa pa dék víz a ta la jon és a kő ze te ken ke resz tül ha lad va a ta laj víz-be ke rül. a kő ze tek ben lé vő ta laj víz a fo lyók víz-tar ta lé ká nak ré sze. a ta laj víz las san áram lik, éven-te még egy mé tert sem tesz meg. Több ezer éves is lehet. Nem jut el hozzá a Nap eergiája, ezért nincs benne élet.

a víz vissza jut a ten ge rek be, ta vak ba, rész ben be-szi vá rog a ta laj ba. In nen ve szik fel a nö vé nyek, ame-lyek az tán pá ro log ta tás sal vissza jut tat ják a lég kör-be. a ta laj ból mé lyebb re szi vár gó, víz zá ró ré teg hez érő, majd for rás ként a fel szín re buk ka nó víz víz fo-lyá sok for má já ban (patak, fo lyó) ha lad a ten ge rek, ta vak fe lé, és köz ben kielé gí tik a szá raz föl di ál la tok víz igé nyét. a ki vá lasz tás, lég zés és ve rej té ke zés so-rán az ál la tok ugyanannyi vi zet vissza is jut tat nak a kör nye zet be, mint amennyit fel vet tek. a víz szin te vesz te ség nél kü li. a le hul lott csa pa dék nak mind-össze 1%-a épül be a bio szfé ra élő vi lá gá ba.

a kör nye zet szennye zés nagy mér ték ben ve szé-lyez te ti vi zein ket. a ter mé sze tes vi zek megóvá sa az em be ri ség egyik leg főbb ér de ke.

Ta vaka Föld édes víz kész le té nek je len tős ré sze a ta vak ban ta lál ha tó. a ta vak szám ta lan élő lény nek ad nak ott-hont. a két él tűek nek a lár vái él nek csak a víz ben. Nincs két tó, mely ben a víz össze té te le egy for ma. az el té ré sek nagy ha tást gya ko rol nak az élő vi lág ra. a sík vi dé ken lé vő ta vak gaz da gok ap ró ál la tok ban és nö vé nyek ben. Ha ma rabb is elal gá sod nak, és ez gon dot okoz hat a ben nük lé vő élő lé nyek nek.

a hegy vi dé ki ta vak gyak ran kris tály tisz ták, de sok kal ke ve sebb élő lényt ta lá lunk ben nük.

a bio ló gu sok meg fi gyel ték, hogy a tó vi zé nek év-sza kos hő mér sék let-in ga do zá sa na gyon fon tos a tó élő vi lá ga szem pont já ból. Nyá ron a me leg víz ré teg a hi deg fe lett he lyez ke dik el, a tó vi ze két „ré teg re” osz lik. a fel ső ré teg ben gyor san sza po rod nak a le-be gő al gák.

Rob ba nás sze rű el sza po ro dá suk a víz vi rág zás.

Mi vil 3 kk.indd 27 2010.09.27 13:15:57


28

az al gák a fel szín kö ze lé ben tar tóz kod nak. ami-kor el hasz nál ták a víz táp anyagkész le tét, el pusz tul-nak, tes tük le bom lik.

Ősszel a víz fel ső ré te ge hűl ni kezd, míg eléri az alat ta lé vő ré teg hő mér sék le tét. Ek kor a két ré teg össze ke ve re dik. ví zi nö vé nyek csak ott él het nek, ahol a fo to szin té zis hez ele gen dő fény van. Egy bi-zo nyos mély sé gen túl (kom pen zá ciós szint) a fény ke ve sebb, mint amennyi élet fo lya mataik hoz szük-sé ges. a nö vé nyek te hát egy bi zo nyos mély sé gig ha tol hat nak le. Za va ros víz ben a fel szín hez kö ze-lebb kell él niük.

Víz fel hasz ná lás

a föl dön meg ta lál ha tó víz tar ta lék összes mennyi-sé ge kb. 1360–1640 mil lió köb mé ter. az összes víz tö meg 97,2%-át az óceá nok, a gleccse rek és a sar ko kat fe dő jég ta ka rók te szik ki. a tény leg fo-lyás ban, ál lan dó kör for gás ban lé vő víz vé gül 0,05%.

a víz nem csak tápanyagforrás az em be rek, nö-vé nyek szá má ra, ha nem a nö vé nyek és ál la tok élet-te re is. Min den élő lény leg na gyobb részt víz ből áll. az em ber testtö me gé nek kö rül be lül 2/3 ré sze víz . Min den élő lény nek vi zet kell ven nie ma gá hoz, amit az tán va la mi lyen for má ban új ra ki vá laszt.

a ház tar tá sok víz fel hasz ná lá sa kö rül be lül 140 li-ter fe jen ként és na pon ta. El hasz ná lunk:

zu ha nyo zás és für dés 20–40 lmo sás 20–40 livás és fő zés 3–6 lWC 20–40 lla kás ta ka rí tás 3–10 lmo so ga tás 4–7 ltest ápo lás (a für dést nem szá mít va) 10–15 l

a víz fel hasz ná lás az utol só öt ven év ben negy ven-sze re sé re nőtt. Kü lön bö ző ta nul má nyok szá mí tá sai alap ján 2000-ben 5 450 400 köb mé ter volt a vi lág víz fo gyasz tá sa az 1967-es év 1 939 300 mil lió köb-mé te ré hez ké pest.

Az em ber vízkörforgásaTes tünk két har ma da víz ből áll.víz fel vé tel:

– ivás: kb. 1-1,5 liter na pon ta,– evés: kb. 1 liter na pon ta,– a test ál tal ké miai reak ciók so rán ter melt víz.

víz vesz te ség:– ki lég zés: kb. 0,5 liter na pon ta,– iz za dás: kb. 0,5–1 liter na pon ta,– vi ze let: kb. 1,5–2,5 liter na pon ta.

Min de nekelőtt az ipar szá mít nagy víz fo gyasz tó-nak: 1 kg finompapír előál lí tá sá hoz 1000 liter víz-re van szük ség, 1 kg cér ná hoz 2500 li ter re, 1 ton-na acél hoz 200 000 li ter re és 1 au tó előál lí tá sá hoz 380 000 liter szük sé ges. a me ző gaz da ság víz igé nye is na gyon ma gas: 1 má zsa bú zá hoz 25 000 liter, 1 má zsa cu kor ré pá hoz 30 000 liter, 1 má zsa zöld ta-kar mány hoz pe dig 55 000 liter kell.

A víz kör for gá sa1. csa pa dé kok 13%2. szenny víz 45%3. fel szí ni víz vissza fo lyás 1%4. fel szín alat ti vissza fo lyás 100%5. fo lyók, ta vak fe let ti el pá rol gás 36%6. ta laj fe let ti el pá rol gás 41%7. fák fe let ti el pá rol gás 5%8. ten ge rek fe let ti el pá rol gás 7%

Szenny vi zek

az a tény, hogy a ház tar tás ban a víz fel hasz ná lás min den for má ja, va la mint az ipa ri víz fel hasz ná lás leg több mód ja ivó vi zet hasz nál, el ső sor ban – va-ló szí nű leg – anya gi kér dés. El kép zel he tő len ne az ivó víz és az egyéb fel hasz ná lás ra szánt víz egy más-tól el vá lasz tott víz ve ze ték- és szenny víz ve ze ték-rend sze re. a nö vek vő víz szennye zés kö vet kez té ben je len tő sen meg nőt tek az ivó víz előál lí tá sá nak költ-sé gei.

a szenny vi zek 90%-a az ipar ból szár ma zik. Min-de nekelőtt ezek ben a szenny vi zek ben ta lál ha tók olyan kü lö nö sen prob lé más anya gok, mint a ne-héz fé mek vagy vegy sze rek a kló ro zott szén hid ro-gé nek cso port já ból.

a vi ze ket még szer ves szennye ző anya gok is ter-he lik, ame lyek sem le ge sí tésé nek na gyon nagy az oxi gén igé nye. a leg szem lé le te sebb pél da er re a pa-pír gyár tás. Egy tonna cel lu lóz hoz kb. 2 tonna fá ra van szük ség, eköz ben 220 000 li ter szenny víz ke-let ke zik, amely töb bek kö zött ke mé nyí tőt, ka zeint, fe hé rí tő anya go kat és eny vet is tar tal maz. ah hoz, hogy eze ket az anya go kat sem le ge sít sék, kb. 1,2 ton-

Mi vil 3 kk.indd 28 2010.09.27 13:15:57


29

na ké miai oxi gén re van szük ség. a pa pír gyár tás so-rán ke let ke ző szenny víz je len tős mér ték ben be fo-lyá sol ja a vi zek ön tisz tí tó ké pes sé gét.

az ön tisz tí tást ae rob bak té riu mok vég zik, ame-lyek le bont ják a víz szer ves al ko tó ré szeit, de csak bi zo nyos fel té te lek mel lett, pl. ha ele gen dő mennyi-sé gű oxi gén áll ren del ke zés re. Oxi gén hiány ese tén ez a fo lya mat nem képes le zaj la ni. Meg kez dő dik a szer ves anya gok rot ha dá sa. a szer ves és szer vet len al ko tó ré szek fel ke ve re dé se – fő ként a só ké – aka dá-lyoz za az ön tisz tu lás bio ló giai fo lya ma tát.

a mo só sze rek ből és trá gyák ból ki ke rü lő nagy mennyi sé gű fosz fát is fe le lős az oxi gén hiá nyért. a fosz fát je len tős al ga sza po ro dás hoz ve zet, ami sok oxi gént hasz nál el. Szán tó föld jein ket túl zott mér-ték ben trá gyáz zák. a fe les le ges trá gya az eső vel a ta laj víz be szi vá rog, és nit rát tal szennye zi a vi zet. Még ha a ház tar tá si szenny víz leg na gyobb ré sze elő ször víz tisz tí tó ba ke rül is, ott a fosz fá tok és más ve gyi anya gok csak kb. egy har mad ré szét von ják ki.

az ipa ri ál la mok ban min de nekelőtt a ház tar tá si tisz tí tó sze rek fe le lő sek a ház tar tá si szenny vi zek ál tal oko zott víz szennye ző dé sért. Éven te kb. 30 000 ton-na ve ze ték- és vécé-tisz tí tó szer ke rül a le fo lyó ba és a vé cé be. Éven te több mint két mil lió ton na tisz tí tó-, test ápo ló- és mo só szer ke rül a víz be. Öko ló giai lag hasz no sabb len ne a mo só szap pan és a súrolópor hasz ná la ta a szám ta lan tisz tí tó- és ta ka rí tó szer he-lyett. Prob lé má sabb a mo só sze rek kér dé se. ab szo-lút kör nye zet ba rát mo sás nem lé te zik, de aján la tos a ta ka ré kos ság a mo só sze rek hasz ná lata so rán, és fon tos len ne le mon da ni a mo só ha tást erő sí tő és öb-lí tő sze rek ről.

a víz tisz tí tók épí té sét a hat va nas és het ve nes évek ben a prob lé ma megol dásá nak te kin tet ték. El te kint ve at tól, hogy a víz tisz tí tók nem ké pe sek min den anya got ki szűr ni, kö vet ke ző meg nem ol-dott prob lé ma ként fel me rült a tisz tí tás so rán ke-let ke zett iszap el he lye zésé nek kér dé se. az iszap olyan, az egész ség re ká ros anya go kat tar tal maz, mint a kü lön bö ző be teg ség oko zók és a ne héz fé-mek. Idő köz ben a szenny víz-i szap kb. két har ma dát tá ro lók ban he lye zik el. On nan új ra be ke rül het a ta - laj víz be. Új, még kí sér le ti fá zis ban le vő tech no ló gia a gyö kér tér-te her men te sí tő el já rás, ahol a szenny-vi zet mo csá ri nö vé nyek kel tisz tít ják meg és így nem ma rad fenn iszap. a gyö kér ke ze lés ki von ja a víz ből

a le bont ha tó bio ké miai ter he lés 98%-át és a bio ló-giai szennye ző dés 75–78%-át. Töb bek kö zött ké pes az összes nit ro gén mennyi ség 92%-át, és a ne héz fé-me ket majd nem tel je sen meg köt ni a ta laj ban.

Versrészletek a vizek, vízpartok témakörhöz

Jékely Zoltán: A halászsas(részlet)

Sokszor megbámultam a nagy halászsast,amint rőt, méteres szárnyaivalhorgász fejem felett suhogva átcsap,kutatva, hol ezüstlik holmi hal.

…

Várnai Zseni: Akvárium (részlet)

Ó, nézd, hányféle csodás változatéli életét itt a víz alatt;halak, csigák, moszatoks rengetegsoha nem látott apró szörnyeteg…szépek… rémítők…mint az emberek.

…

Dénes György: Hernyó

Málnaágon csüng a hernyó,fölötte egy levélernyő.ahogy falni kezd a hernyó,megcsügged a levélernyő.

Szepesi Attila: A lantos meztelencsiga(részlet)

Hátadon lantodat cipelvecsúszol az éjszakábanmezíthason.Gombákat rágcsálsz,ácsorogsz a csillagzuzmó csipkéinés ezüstnyomod fénylika harangvirág fürtjei közt.Úttalan utak vándora vagy.Egyetlen talpadat feszíted a földnekés nyirkos barlang hűsénráérősen meglapulsz.

…

Mi vil 3 kk.indd 29 2010.09.27 13:15:57


30

Gazdag Erzsi: A légy és a béka(részlet)

volt egyszer egy kerek tó,lakott benn egy béka.varas feje akkora,mint egy szalmavéka.

Dülledt szeme pislogott,szúnyogokra, légyre.Csalogatta a legyet:– a házamba lépj be! –

…

Nem szeretek egyedülcirokmézet enni.Neked is jut egy kanál,ne maradjon semmi. –

…

Megzizzent a légy szárnya…volt legyecske, nincs már.Hazug szónak aki hisz,előbb, utóbb így jár.

Galambosi László: Kiskacsák

a tó hajlékony habjain lebegvefüzérként úsznak nótás kiskacsák,a partokon lépkedő naplementeköréjük rakja lila bársonyát.

Kányádi Sándor: Ballag a folyó(részlet)

Ballag a folyócsöndeskén,füzek állnak apart mentén.

…

Kérdik egymást s afolyót is,hová ballag asok-sok víz.

…

víz fölött fecskecikázgat.Örömére afűzfáknak.

víz fölött fecskecikázgat.Örömére afűzfáknak.

Tőle is kérdik,s megtudjákvégre a folyónagy titkát.

Tengerbe ballag,tengernek.Állnak a fűzfák,merengnek.

…

Simon István: Fák a parton(részlet)

Befagyott hajók a Tiszáns pár halászvágta lék.Már bontja rügyeit a fűz –súgnám neki: ne még.

…

Melyik győz majd? Míg kétkedőnnézek a fákra még:moccan a rügy csak, s a Tiszánkettéhasadt a jég.

Bakó Ágnes: A parti fűz(részlet)

Balatonparton egyfűzfa áll,leomló lombsátránnapsugár;lábánál kényesen,fényesenkagylósor csillámlikékesen.

…

Mi vil 3 kk.indd 30 2010.09.27 13:15:57


31

vízmosta partszélenfűzfa áll,leomló lombsátránholdsugár;alatta csillogón,fényesenkagylósor álmodikcsendesen.

Kányádi Sándor: Tánc a deltában(részlet)

vízi világbanvízi virágokesti szellőrelejtik a táncot.

Hajlik a nád éshajlik a káka,keringőt jár alótusz virága.

…

Bókkon Gábor: Salamon, a rák

„Mondhatom, az emberek nagyon ostobák!”– Így füstölög hangosan Salamon, a rák.„Rám mutatnak visítva: még ilyen csodát,hátrafelé araszol ez a kerge rák!”

„Merre van az előre?! Nem lehet vitás!amerre én lépkedek: Salamon, a rák!az emberek azonban – furcsa egy szokás –mind fordítva szaladnak! Bolond a világ!”

Pákolitz István: Kanalasgém(részlet)

Hétarasznyit lép a gém,tudod-e, hogy hová mén?

Ha nem tudnád, tudom én:nádas tóba megy a gém.

Házasodik a gébicshivatalos a gém is.

Nagykanállal eszik ma– így szokás a lagziba.

…

Gimi-gémi kanalas,nagykanállal kanalaz,

Nem is marad éhkoppon,jobban megél, mint otthon.

Szabó Lőrinc: Vadliba(részlet)

vivivi-lululu! – Nincs hiba:fürdik a hajnali vadliba.Háza nád ésfészke sás,hangja könnyű csivogás;ha rádörrenta vadász,akkor se megyvilággá,csak kiált, hogy:Gigágá!S repül a rétre, zöld lagziba,s ott legel estig a vadliba.

…

Szepesi Attila: Jégmadár(részlet)

Röppenő drágakő,karcsú jégmadár,patak fölött tovaszállókék halászkirály.

…

Erdélyi József: Nádirigó(részlet)

…

Mit hord össze nádirigó a nád közt?Fészekbélést, pelyhet, gyapjút, minden szöszt;kit fenyeget érdes, éles szavával,mintha perbe szállna a nagyvilággal:hogy ki meri az ő fészkét bántani,fészken ülő hű párjának ártani,

…

Nádirigó a nádasban mit beszél?Örül, hogy a fészke körül nincs veszély;úgy énekel, torkán ahogy csak kifér.

Mi vil 3 kk.indd 31 2010.09.27 13:15:57


32

táp lál ko zás

Az emész tő rend szerEmész tő rend sze rünk a táp lá lék fel vé te lét, emész té-sét, fel szí vá sát és a sa lak anyag ki vá lasz tá sát vég zi.

Emész tő rend sze rünk a száj nyí lás tól a vég bé lig ter je dő hosszú táp csa tor ná ból, a máj ból, az epe-hó lyag ból és a has nyál mi rigy ből áll. a táp csa tor-nák hossza kb. 9 mé ter, egyes ré szein ki szé le se dik. Gyom runk pél dául szé le sebb, mint a vé kony be-lünk. az emész tés ben a táp csa tor na min den sza-kasza kü lön funk ciót tölt be. a táp csa tor na fa lán az iz mok biz to sít ják a táp lá lék út ját (perisztaltikus moz gás). a táp lá lék vé gig ha la dá sa az emész tő rend-szer egé szén akár 36 órá ba is tel het.

az étel, amit megeszünk, a száj üreg ben egy, a nye lő cső ben két per cet tölt. a gyo mor ban 3–8 órát, a vé kony bél ben 4–6 órát. vé gül a vas tag bél be jut, ezen 14 óra alatt ha lad át. Ha son lít a táp lá lék út ja a fu tó sza lag hoz.

A táplálék útjaA száj üreg: a fo gak meg rág ják, felap rít ják az ételt. a nyál mi ri gyek ál tal ter melt nyál meg ned ve sí ti az en ni va lót, így könnyeb ben le csú szik. a nyel ven lé-vő íz le lő bim bók se gít sé gé vel ér zé kel jük az éte lek ízét. a nyelv se gít for gat ni a fa la tot, és a ga rat fe lé kül di. a száj üreg há tul já nak kö zép ső ré szén le lóg egy pu ha hús da rab (tü kör se gít sé gé vel meg néz-het jük), a nyelv csap. Megaka dá lyoz za, hogy nye lés köz ben a táp lá lék az orr üreg be jus son.

A nye lő cső ből a táp lá lék a gyo mor ba jut. A gyo mor egy iz mos fa lú szerv, a re kesz izom alatt

he lyez ke dik el. Hár mas sze re pet tölt be az emész-tés ben. Ki tá gul és tá rol ja az el fo gyasz tott ételt (be-fo ga dó ké pes sé ge elér he ti a 2 li tert), a gyo mor fal iz-mai nak moz gá sa to váb bít ja a táp lá lé kot a be lek fe lé. Gyo mor ned vet ter mel, ez zel se gí ti az emész tést és el pusz tít ja a bak té riu mo kat, me lyek a fer tő zött étel-lel ke rül nek a szer ve ze tünk be. Min den ét ke zés al-kal má val le nye lünk kb. fél li ter le ve gőt. Mi köz ben emész tünk, a gyom runk mor gó han got hal lat. Bö-fö gés al kal má val a le ve gő tá vo zik a gyo mor ból.

A vé kony bél a táp csa tor na leg hosszabb, leg kes-ke nyebb sza kasza. Kb. 6 mé ter hosszú és 4 cm át-mé rő jű.

az el ső ré sze a pat kó bél, 25 cm hosszú, ide ér-ke zik a gyo mor ból a táp lá lék. Ezután kö vet ke zik a majd két és fél mé ter hosszú éhbél. Itt meg kez dő dik a táp anyag fel szí vó dá sa és be ke rü lé se a vér áram ba. az utol só sza ka sza a csípőbél, amely 3 mé ter hosz-szú. Ben ne fe je ző dik be a táp lá lék emész té se.

A vas tag bél 1,1 mé ter hosszú, öt ré sze van: vak-bél, fé reg nyúl vány, remesbél, vég bél, vég bél nyí lás.

a vak bél a vé kony bél vé gé nél ta lál ha tó er szény ala kú kam ra. a vak bél ből ága zik el a fé reg nyúl vány. a remesbél ke ret ként fog ja össze a vé kony be let. a vég bél az utol só sza kasz, vég bél nyí lás ban vég ző-dik. a vas tag bél fő sze re pe a víz és az ás vá nyi anya-gok vissza szí vá sa.

Egy em ber na pi szék letének mennyi sé ge kb. 150–180 gramm. En nek a fele víz, a töb bi emész tet-len étel ma ra dék, rost, le vált bélsejt, bélnedv és bak-té riu mok. a bak té riu mok fon tos vi ta mi no kat von-nak ki a be lek ben lé vő étel ma ra dé kok ból, me lye ket a szer ve ze tünk hasz no sít. Bél gá zo kat „ter mel nek”, me lyek a vég bél nyí lá son tá voz nak.

A máj, az epe hó lyag és a has nyál mi rigy: a táp-csa tor nán kí vül az emész tés ben két emész tő mi rigy: a máj és a has nyál mi rigy, valamint az epe hó lyag vesz részt. a máj le bont ja a táp lá lé kot, előál lít ja be lő le és tá rol ja a táp anya go kat. a has nyál mi rigy has nyá lat ter mel. az epe hó lyag tá rol ja a máj ál tal ter melt epét, mely se gí ti az emész tést.

A táplálék összetevőiFe hér je: olyan anyag, ame lyet a szer ve zet le bont és sa ját sejt fa lai nak épí té sé re hasz nál fel.

Ás vá nyi anya gok: a szervezet épít ke zé sé hez szük - sé ges fon tos anya gok. a vö rös vér sej tek kép zé sé hez pél dául vas szük sé ges.

Ros tok: olyan anya gok, amelyeket a szer ve zet nem emészt meg, de szük ség van rá juk, mert elő-se gí tik a táp lá lék moz gá sát a táp csa tor ná ban, azaz az emész tést.

Szén hid rá tok: szén ből, oxi gén ből és hid ro-gén ből ál ló ve gyü le tek. Ener giát szol gál tat nak a szer ve zet szá má ra.

Zsí rok: olyan anya gok, me lyek a szer ve zet a sejt - hár tyák épí téséhez hasz nál fel. Ener giá val lát ja el a szer ve ze tet.

tEStüNKrŐL, ÉLEtműKöDÉSüNKrŐL

Mi vil 3 kk.indd 32 2010.09.27 13:15:57


33

Vi ta mi nok: az élő szervezet mű kö dé sé hez nél-kü löz he tet len ha tó anya gok, ame lyek hiányakor a szer ve zet meg be teg szik.

Táp anya goka táp lá lék nak a szer ve zet ál tal hasz no sít ha tó al ko-tó ré szei. a ge rin ce sek táp lá lé kai ál ta lá ban a táp-anyag mind a hat cso port ját tar tal maz zák, de el té rő össze té tel ben.

1. a fe hér jék el ső sor ban a sej tek épí tő anya gai, má sod sor ban ener gia szol gál ta tók. Épí tő ele-meik: szén, hid ro gén, oxi gén, nit ro gén, kén és fosz for. az emész tés so rán ami no sa vak ra bom la nak, és ezek szí vód nak fel. az em ber táp lá lé kai kö zül kü lö nö sen sok fe hér jét tar tal-maz nak a tej és a tej ter mé kek, a szín hú sok és a to jás stb.

2. a szén hid rá tok alap ve tően ener gia szol gál-ta tók. Mo le ku lái kat szén, hid ro gén és oxi gén épí ti fel. a szén hid rá tok kö zé tar to zik a cu kor és a ke mé nyí tő. a nagy mo le ku lá jú szén hid-rá tok az emész tés so rán kis mo le ku lá jú, egy-sze rű cuk rok ra bom la nak. Kü lö nö sen sok szén hid rá tot tar tal maz nak az em ber táp lá lé kai

kö zül az édes sé gek, a liszt ből és a bur go nyá ból ké szült éte lek.

3. a zsí rok a szer ve zet ener gia rak tá ro zói. Épí tő-ele meik szin tén a szén, a hid ro gén és az oxi-gén. a túl zott szén hid rát- és zsír fo gyasz tás egész ség te len, mert el hí zás hoz ve zet. (a fel vett szén hid rá tok fö lös mennyi sé ge, ami a szer ve-zet ener gia fo lya ma tai hoz nem szük sé ges; zsír-rá ala kul és fel hal mo zó dik.)

4. a víz nél kü löz he tet len épí tő anyag és ol dó szer.5. az ás vá nyi sók is lét fon tos sá gú anya gai a szer-

ve zet nek. Szerv rend sze rünk leg meg fe le lőbb mű kö dé sé hez testfolyadékunk, te hát bel ső kör- nye ze tünk ál lan dó és ked ve ző só össze té tele szük sé ges.

6. a vi ta mi nok nem szol gál tat nak ener giát, és nem is vesz nek részt a sejt anya gai nak felépí té-sé ben, mégis nél kü löz he tet le nek. Ezek az el té - rő ké miai össze té te lű, kis mo le ku lá jú és na gyon kis adag ban ha tá sos ve gyü le tek az anyagcsere-folyamatok za var ta lan sá gá hoz szük sé ge sek. Ha tá su kat, mint egyes en zi mek al ko tó ré szei fej tik ki.

Napi energiaszükségletKa te gó ria Élet kor [év] Test tö meg [kg] Ma gas ság [cm] Ener gia [kcal] [kJ]Cse cse mők 0–0,5 6 60 650 2 722 0,5–1 9 71 850 3 559Gyer me kek 1–3 13 90 1300 5 443 4–6 20 112 1800 7 537 7–10 28 132 2000 8 374Fér fiak 11–14 45 157 2500 10 468 15–18 66 176 3000 12 561 19–24 72 177 2900 12 142 25–50 79 176 2900 12 142 51-től 77 177 2300 9 630Nők 11–14 46 176 2200 9 211 15–18 55 173 2200 9 211 19–24 58 157 2200 9 211 25–50 63 163 2200 9 211 51-től 65 164 1900 7 955Ter hes nők 1. har mad 163 + 0 2. har mad 160 + 300 1 256 3. har mad + 300 1 256Szop ta tó nők 1. fé lév + 500 2 094 2. fé lév + 500 2 094

Mi vil 3 kk.indd 33 2010.09.27 13:15:58


34

Hogy mi min dent le nem nye lünk!a kö vet ke ző táblázat né hány olyan anya got mu tat be, ame lyet élel mi sze rek hez ad nak hoz zá.

Anyag cso port Ha tás Fel hasz ná lás

1. Anya gok, amelyek ér zék szer veink re (a lá tás ra, szag lás ra, íz le lés re) hat nak

Szí ne ző anya gok kü lön bö ző szí nű re fes tik az élel mi-sze re ket

édes sé gek, pu ding por, fa gylalt, mar ga rin, sajt stb.

aro ma- és íz anya gok sza got vagy ízt ad nak ször pök, kré mek, por ból ké szült fa gylalt, pék áruk stb.

Íz erő sítők fo koz zák az íz ha tást le ves ké szít mé nyek, kész éte lek, édes sé gek, pék sü te mé nyek, üdí tő-ita lok

2. Anya gok, amelyek az élel mi sze re ket sta bi li zál ják

Tar tó sí tó sze rek el tart ha tó vá te szik az élel mi sze re-ket

hús, mar ga rin, sajt, lek vár, hal ké-szít mé nyek, sa va nyú sá gok stb.

Fe lü let ke ze lő szer ek el tart ha tó vá te szik az élel mi sze re-ket

cit rus fé lék, ba nán, szá rí tott gyü-mölcs hé jak, ami ből citronát, cuk-ro zott na rancs héj ké szült

an tioxi dán sok megaka dá lyoz zák a nem kí vá na tos reak ció kat a le ve gő ben lé vő oxi-gén nel, így tar tó sí ta nak

mar ga rin, ola jok, le ve sek, szó szok, bur go nya ké szít mé nyek, pék sü te-mé nyek, rá gó gu mi, mar ci pán

Emul gá ló sze rek ezek se gít sé gé vel le het olyan fo lya-dé ko kat össze ke ver ni, amik egyéb-ként ne he zen ve gyül nek, pl. a víz és az olaj

mar ga rin, ma jo néz, fagy lalt, pék-áruk, rág csál ni va lók, cso ko lá dé, le ve sek, szó szok, ka kaó ita lok, kré-mek, édes sé gek, le ves- és fő ző kol-bá szok

Sű rí tő sze rek és zselésítők be sű rí te nek azál tal, hogy meg kö tik a vi zet

lek vá rok, kré mek, pu din gok, pék-áruk, kész éte lek, gyü mölcs lék, ko-cso nya, instant ké szít mé nyek, gyü-mölcs jog hurt, rá gó gu mi

Be vo nó anya gok ki szá ra dás vagy aro ma vesz tés el le-ni vé de lem ként von ják be ve le az élel mi sze re ket

cit rus fé lék, cu kor fé lék, hús ké szít-mé nyek, sajt

3. Dietetikus ha tá sú anya gok

vi ta mi nok és provitaminok hoz záadá suk ra gyak ran kon zer vá ló vagy szí ne ző ha tásuk miatt ke rül sor

marga rin, gyü mölcs le vek

Ás vá nyi anya gok és nyom ele mek a hiány je len sé ge ket kell megaka dá-lyoz niuk

jó do zott só, bé bi- és gyer mek éte lek

4. Anya gok, ame lyek az élel mi sze rek ipa ri fel dol go zá sát meg könnyí tik

lá gyí tó só ha tá sá ra a lágy saj tok előál lí tá sa so rán a zsír, a fe hér je és a víz egy sé-ge sen ke ve re dik el

lágy saj tok

Mi vil 3 kk.indd 34 2010.09.27 13:15:58


35

la zí tó sze rek pék sü te mé nyek la zí tá sá ra szol gál, ál ta lá ban szén- dio xid fel sza ba dí-tá sá val

pék sü te mé nyek

Tész ta kon di cio ná lók a ra gasz tó fe hér je be fo lyá so lá sá val meg vál toz tat ja a tész ták fel dol go-zá si és sü té si tu laj don sá gait

pék áruk

Sav re gu lá to rok az élel mi sze rek sav fo kát ál lít ják be bor, ivó víz, szá rí tott tő ke hal

Üle pí tő sze rek az in ni va lók ban fi no man szét szó-ró dott vagy ol dott za va ros sá got előidé ző ré szecs kék ki vá lasz tá sá ra

gyü mölcs lé, bor

El vá lasz tó sze rek se gí te nek az élel mi sze rek for mák-ból va ló ki vé te lé ben

édes sé gek, pék áruk

En zi mek az élel mi sze rek ál tal tar tal ma zott anya gok cél irá nyos átala kí tá sá ra

pék áruk, al ko hol fé lék, édes sé gek, tej ter mék ek, gyümölcs le vek, saj-tok, hús

Kul tú rák és mik roor ga niz mu sok élel mi sze rek mik ro bio ló giai előál-lí tásá ra és meg vál toz ta tá sá ra

kol bász, sajt, ke nyér, sa va nyí tott tej ter mék ek, vaj, mar ga rin, bor

alkáli ha tá sú anya gok kü lön bö ző cél ra, bi zo nyos íz vál to-za tok előidé zé sé re (sós sütemény)

szá rí tott tő ke hal, to já sos éte lek, sze re csen dió, teakivonatok, sós pék sü te mény

A lég zés

A lég ző rend szerTes tünk nek azo kat a ré szeit, me lyek nek se gít sé gé-vel szer ve ze tünk az élet hez elen ged he tet len oxi gén-hez jut, és ame lye ken a be lé leg zett le ve gő átáram lik (a gáz cse re vég be megy), lég ző szer vek nek ne vez-zük.

az em lő sök – így az em be rek is – lég ző rend sze-ré nek első ré sze az orr üreg. a le ve gő az orr üreg ből a to rok ba (ga rat) jut, mely nek ré szei a gé ge és a lég-cső. a lég csőn át a le ve gő a mell kas ba ke rül, a hör-gők a tü dő be to váb bít ják a le ve gőt. a tü dőnk ből az éle tünk höz szük sé ges oxi gén a vér rel áram lik tes-tünk min den por ci ká já ba.

az orr üreg ol dal fa lain az orr kagy lók he lyez ked-nek el. az orr kagy lót sok-sok vérerek kel be há ló-zott nyál ka hár tya bo rít ja. Ezért is ered el könnyen az or runk vé re, mert ütés re, megeről te tés re ezek az erek könnyen meg pat tan nak.

vér zés kor szá jon át lé le gez zünk és az orr nye reg alatt két uj junk kal szo rít suk el az or run kat! az or-runk ban ta lál ha tók a szag ló szer vek is.

a gé ge fe dő egy por cos szerv, amely fedőszerűen nyit ja – zár ja a gé ge be me ne tet. a to rok ban (ga rat)

a nye lő cső és a lég cső elága zá sá ban he lyez ke dik el. le ve gő vé tel kor fel bil len, és nem en ge di, hogy a le-ve gő a lég cső be és a tü dő be jus son.

a lég cső egy por cok ból felépí tett, ru gal mas fa-lú cső. Erős sé gé nek, ru ga nyos sá gá nak kö szön he tő, hogy nem hor pad be.

a gé ge a lég cső fel ső sza kasza.a tü dő szi va csos ta pin tá sú, ru gal mas szerv. a két

tü dőt egy más tól a szív, a lég cső és a nye lő cső vá-laszt ják el. a tü dőt lég utak so ka sá ga és vérerek há-ló ja szö vi be. a hör gőcs kék vé gén léghólyagok ta-lál ha tók.

a lég cső a mell üreg ben szétága zik két hör gő re. az egyik hör gő a bal tü dő be, a má sik hör gő a jobb tü dő be ve zet. a hör gőcs kék vé gén ap ró, le ve gő vel telt léghólyagok ta lál ha tók. az oxi gén a léghólyag-ok vé kony fa lán ke resz tül jut a vér be.

Egy át la gos na pon az em ber majd nem 13 000 li - ter le ve gőt lélegez be és ki. Ez kö rül be lül 50 000 üdí - tős do bozt töl te ne meg.

az ásí tás egy na gyon mély le ve gő vé tel. Ál ta lá ban olyan kor ásí tunk, amikor a test pi hen és a lég zés egyen le tes.

Mi vil 3 kk.indd 35 2010.09.27 13:15:58


36

Le ve gő szennye zésa for gal mas nagy vá ro sok ut cáin vagy a füs töl gő gyár kémény ek kör nye ze té ben sok kal szennye zet-tebb a le ve gő, mint a fal vak ban. a vá ro si le ve gő ve-gyi anya gai ron csol ják a Föld kö rü li légburkot. Ez ká ros ha tás sal van az élő lé nyek re.

a szmog kü lön bö ző szennye ző anya gok elegye, mely a na gyobb vá ro sok ban for dul elő. a ta laj hoz kö zel egy vas tag ré te get ké pez és nem ter jed fel jebb. az em be ri egész ség re ká ros anya go kat a szél szór ja szét a le ve gő ben.

a jár mű vek ki pu fo gó gá za szén-mo no xi dot tar-tal maz. Ez a gáz ve szé lyes az em be ri szer ve zet re. Ha te lí tő dik ve le a vér, szer ve ze tünk meg mér ge ző dik.

az at mosz fé ra vagy lég kör a Föl dün ket kö rül-ve vő gáz ré teg. a Föl det kö rül ve vő lég kör legal só ré te gét tro posz fé rá nak ne vez zük, mely 10–15 km vas tag sá gú. Ez biz to sít ja az éle tet a föl dön és fe le lős az idő já rá sért.

a sa vas esőt a gyárak ké mé nyei ből és a jár mű vek ki pu fo gó csö vé ből a le ve gő be ke rü lő szennye ző dé-sek okoz zák. a gá zok tól a légnedvesség sa va sabb lesz, mint ren de sen. a szél el hord ja tá vo li or szá-gok ba is, és sa vas eső for má já ban le hull. ve szé lyes az ál la tok ra, nö vé nyek re, ezál tal az em ber re is.

az üveg ház ha tás a Föld lég kö ré nek hő tá ro ló- hal mo zó ké pes sé ge, ami től a le ve gő hő mér sék le te Föl dün kön las san emel ke dik. Oka: az üveg ház ha tást ki vál tó gá zok mennyi sé ge a lég kör ben (szén-dio-xid, me tán stb.). Ha Föl dün kön túl sá go san meg vál-to zik az ég haj lat, ká ro so dik az élő vi lág. Megol vad a sark vi dé kek je ge, megemel ke dik a ten ger szint-je, és az ala cso nyab ban fek vő part vi dé ke ket elön ti a víz.

a lég kör nek van egy fon tos ré te ge, az ózon ré teg, mely ki szű ri a Nap ká ros su gár zá sát. a kü lön fé le ve gyi anya gok – sprék, a hű tő szek rény ben hasz-nált anya gok egy ré sze – las san fölemel ked nek az ózon ré te gig és meg tá mad ják. Így lyuk ke let ke zik az ózon ré teg ben, és a ká ros su ga rak át ha tol nak.

Mennyi le ve gőt fo gyasz tunk el na pon ta?Egy lé leg zet vé tel al kal má val fél li ter le ve gőt szí vunk ma gunk ba, és per cen ként mintegy 15-öt lé leg zünk, úgy hogy min den perc ben 7 és fél li ter le ve gőt hasz-ná lunk el, ami 9 gramm.

Egy nap alatt csen des, ülő fog lal ko zás nál mintegy húsz ezer szer ve szünk lé leg ze tet, te hát 12 kg le ve gőt

fo gyasz tunk el, vagyis sok kal töb bet, mint amit étel- ből vagy ital ból fo gyasz tunk.

a be lé leg zett le ve gő azért nél kü löz he tet len ne-künk, mert a le ve gő ben lé vő fon tos anyag – az oxi-gén – tesz min ket ké pes sé ar ra, hogy mo zog junk és mun kát vé gez zünk. a lé leg zés nagy fon tos sá gát az is mu tat ja, hogy étel és ital nél kül na po kig is élet-ben ma rad ha tunk, el len ben le ve gő be lég zé se nél-kül csak na gyon rö vid ideig lé tez he tünk.

Gyer mek ko ri fer tő ző be teg sé gek

Ho zas suk el a gye re kek ol tá si köny vét, hív junk meg le he tő ség sze rint a tan órá ra vé dő nőt vagy or vost!

Diphteria (torokgyík): ra gá lyos be teg ség, me lyet bak té rium okoz. a lég utak nyál ka hár tyá ját tá-mad ja meg. lap pan gá si ide je 1–4 nap. Tü ne tek: to rok fáj da lom, láz, nye lé si ne héz sé gek, szív rit mus gyor su lás, émely gés, há nyás, hi deg rá zás. vé dő ol-tás sal megelőz he tő (Di-Per-Te: Diftéria-Pertussi-Tetanus).

Szamárköhögés: bak té rium okoz ta rend kí vül fer tő ző meg be te ge dés. Tü ne tek: gör csös kö hö gé-si ro ham, mely sikoltásszerű be lég zés sel vég ző dik. lap pan gá si idő: 7–14 nap, leg fel jebb 3 hét. a be-teg ség kö rül be lül 6 hé tig tart, és há rom sza kasz ra bont ha tó: a hu ru tos, a ro ha mos és az ol dó dá si sza-kasz ra. láz rit kán for dul elő. vé dő ol tás sal megelőz-he tő (Di-Per-Te).

Kanyaró (morbilli): ví rus okoz ta igen ra gá lyos be teg ség. Tü ne tei: láz, kö hö gés, nát ha, kötő hár tya-gyul ladás. lap pan gá si ide je: 7–14 nap. a be teg ke-rü li a fényt. Ké sőbb meg je len nek a kiüté sek. vé dő-ol tás sal megelőz he tő.

Rubeola (ró zsa him lő): gye re kek nél eny he tü-ne tek kel já ró, ví rus okoz ta, kiüté ses, fer tő ző be teg-ség. Tü ne tei: rossz kö zér zet, kiüté sek. lap pan gá si idő 14–21 nap. vé dő ol tás sal megelőz he tő. a ter hes anyák ra komoly ve szélyt je lent a ter hes ség el ső hó-nap jai ban. Fej lő dé si rend el le nes ség, hal va szü lés lép het fel.

Bá rány him lő (varicella): ví rus okoz ta fer tő ző be- teg ség. Tü ne tei: kiütés, láz, a hó lyag sze rű kiüté sek visz ket nek, pör kö söd nek. (Nem sza bad va kar ni!)lap pan gá si idő 14–16 nap. a be teg az utol só pörk kiala ku lá sáig fer tőz.

Mumpsz (fültőmirigy-gyulladás): ví rus okoz ta ra gá lyos be teg ség. Ál ta lá ban a nyál mi ri gyek fáj dal-

Mi vil 3 kk.indd 36 2010.09.27 13:15:58


37

mas meg duz za dá sá val jár. 14–24 na pos lap pan gá si idő után a be teg ség bor zon gás sal, fej fá jás sal, rossz kö zér zet tel, eny he hő emel ke dés sel kez dő dik. a 24–72 órás lá zas idő szak alatt a duz zadt nyál mi ri gyek fáj dal ma sak.

Járványos gyermekbénulás (gyermekparalízis): ví rus okoz ta fer tő ző be teg ség. le het sú lyos vagy eny he for má ja. a be teg sé gek 80-90%-a eny he be-teg ség for má já ban zaj lik le. Tü ne tei: hő emel ke dés, rossz kö zér zet, fej fá jás, to rok fá jás, há nyás. Sú lyo-sabb for má ja ese tén láz, erős fej fá jás, a mély iz mok fáj dal ma je lent ke zik. Bi zo nyos izom cso por tok meg- bé nul nak. vé dő ol tás sal vagy szá jon át be ve he tő Sa bin-csep pek kel megelőz he tő.

Cér na gi lisz ta-fer tő zés: jel lem ző je a vég bél visz-ke té se. a gye re kek húsz szá za lé kát érin ti. a gyer-mek in téz mé nyek ben gon do zott gyerek eknél eléri a 90 szá za lé kot. a nős té nyek 10 mm hosszúak, a hí mek 3 mm-e sek. Rend sze rint nincs szük ség ke-ze lés re, de szá jon át szed he tő tab let tá val meg szün-tet he tő.

Gya ko ri a vissza fer tő ző dés. Gya ko ri kéz mo sással és a körmök tisztántartásával elkerülhető!

Vé dő ol tás

a védőoltás célja a fer tő ző meg be te ge dé sek el len mes ter sé ges vé dett ség kiala kí tá sa (ol tó anya gok).

a vé dő ol tá sok beadá si mód ját és ide jét az ún. ol-tá si nap tár tar tal maz za. Új szü lött- és cse cse mő kor-ban a kö vet ke ző vé dő ol tá sok sze re pel nek az ol tá si nap tár ban: a szü le tés után hat hé ten be lül BCG-ol tást ad nak a tu ber ku ló zis el len; be töl tött há rom hó nap utá n a di-per-te-oltás el ső rész le te kö vet ke-zik (di = dift é ria, to rok gyík; per = pertusszisz, sza-már kö hö gés; te = te ta nusz, me rev görcs), a má so dik rész le tet a be töl tött 4. hó nap, a har ma dik rész le tet a be töl tött 5. hó nap után ad ják be; hat hó na pos kor-ban az újszülöttkorban el ma radt vagy nem meg-fo gant BCG-ol tást pó tol ják; tél ele jén az ab ban az év ben szü le tett és 3 hó nap nál idő sebb cse cse mők Sa bin-ol tá sa kö vet ke zik a gyer mek bé nu lás el len, szá jon át adott csep pek for má já ban (há rom al ka-lom mal, négy-hat hetes idő kö zök ben ad ják be).

Eze ket a legalap ve tőbb vé dő ol tá so kat ké sőbb, meg ha tá ro zott élet kor ban megis mét lik. Pl. a BCG-ol tást ne ga tív tu ber ku lin pró ba ese tén hat hó na pos és négy éves kor ban, ill. az ál ta lá nos is ko la el ső, ötö-

dik és nyol ca dik osz tá lyá ban, va la mint a kö zép is-ko la har ma dik osz tá lyá ban (szak mun kás ta nu lók-nál az utol só vizs ga kor) is mét lik.

Fer tő zés ve szé lye ese tén az egész ség ügyi ha tó sá-gok vé dő ol tást ren del het nek el has tí fusz, pa ra tí fusz és kiüté ses tí fusz el len. Tá vo li, fő képp tró pu si or-szá gok ba uta zók nál kü lön fé le vé dő ol tá sok vál hat-nak szük sé ges sé.

El ső se gély nyúj tás

Az áju lás: is ko lai ün nep sé ge ken rend sze re sen elő-for du ló je le net nek szá mít, ami kor egy-egy kis diák megun ván az ácsor gást és a nem rit kán hosszú és unal mas „mű sort”, egy szer csak össze csuk lik.

az áju lás né hány má sod per cig tar tó esz mé let-vesz tés, me lynek oka az agy át me ne ti csök kent vér-el lá tá sa. E vi szony lag gyak ran elő for du ló prob lé mát szá mos té nye ző ki vált hat ja. Fáj da lom, éhe zés, fi zi-kai és szel le mi ki me rült ség éppúgy le het oka, mint a szűk he lyi ség ben lé vő el hasz nált le ve gő, a vá rat-lan iz ga lom vagy az ér zel mi fe szült ség, sőt akár un dort kel tő szag vagy lát vány is. Nem rit ka, hogy a fi zi kai ak ti vi tás hiá nya, pl. a hosszas áll do gá lás ve-zet áju lás hoz. (Eb ben az eset ben a vérerek tá gu lá sa miatt a test al só ré szé ben hal mo zó dik fel a vér, s így csök ken az agy vér el lá tá sa.)

az áju lás je lei: rö vid esz mé let vesz tés, a be teg ösz-szeesik, a pul zus ne he zen ta pint ha tó a hir te len vér-nyo más csök ke nés miatt, sá padt ság.

Ho gyan se gít sünk?El ső felada tunk, hogy ja vít suk az agy vér el lá tá sát, mely hez elő ször is fek tes sük le a be te get, emel jük meg és tá masszuk alá a lá bait!

Nyis sunk ab la kot, ha zárt he lyi ség ben van! ami-kor ma gá hoz tért, se gít sünk neki las san, fo ko za to-san felül ni!

vizs gál juk meg, hogy szer zett-e va la mi lyen sé rü-lést az esés so rán, ha igen, lás suk el a sé rü lé se ket! Ha úgy vé li, hogy a be teg új fent el fog ájul ni, ül tes se le egy szék re, kér je meg, hogy ha jol jon mé lyen elő-re úgy, hogy a feje a tér dei kö zé ke rül jön! lé le gez-zen mé lye ket!

az áju lás több nyi re kü lö nö sebb beavat ko zás nél kül meg szű nik, és a nor má lis ál la pot rö vi de sen visszaáll.

Mi vil 3 kk.indd 37 2010.09.27 13:15:58


38

Az időjárás

az időjárás kifejezést a légkör mindennapi válto-zásainak leírásához használjuk. a meteorológusok regisztrálják a hőmérsékletre, a nedvességre, a fel-hősödésre, a csapadékra és a szélre vonatkozó mé-rések adatait. Ezek az adatok az élőlények számára hideget, meleget, szelet vagy éppen csapadékot je-lentenek.

az időjárás-előrejelzések a korszerűbb műsze-rek segítségével egyre pontosabbak. a világ legtöbb meteorológiai szolgálata a 24 órás előrejelzésekben 85 százalékos pontossággal jelzi a várható időjárást. a hosszabb távú előrejelzések kevésbé megbízható-ak, hiszen a légköri frontoktól függenek.

A légköraz időjárás a Földet körülvevő levegőburokban, a földfelszín fölött játszódik le. a légkörben zajla-nak le az időjárás eseményei. Bolygónkat viszonylag sűrű légkör veszi körül. az embereknek, az állatok-nak és a növényeknek légzésükhöz szükségük van a légkörben található oxigénre. a növények az itt található szén-dioxidból napfény segítségével ön- magukat építik fel. az időjárási eseményeket a leve-gő víztartalma határozza meg. Ez az érték legfeljebb 4 százalék lehet. a légkör összetevői: 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék különböző gáz (argon, szén-dioxid stb.).

a földfelszín vízzel, hóval és jéggel borított terü-leteiről, valamint párologtatás útján a növényzetből is folyamatosan vízgőz jut a légkörbe. a légkörben a vízgőz felhőket alkot.

a levegőburok egy másik fontos összetevője az ózon. a légkörben az ózon védőréteget alkot, amely elnyeli a veszélyes ultraibolya sugárzást. Ennek so-rán az ózon lebomlik, ezért állandóan újra kell ter-melődnie.

a légkör további alkotóelemei a földfelszínről és a világűrből származó porszemcsék, valamint egyéb vegyi és szerves részecskék. Ezeknek a részecskék-nek a csapadékképződés során van jelentőségük. a por, a korom és más légszennyező anyagok le-begő szemcséi elsősorban a légkör alsó rétegeiben vehetők észre.

az erősen szennyezett levegő megakadályozza, hogy a napsugarak elérjék a földfelszínt. Ha ez az állapot tartóssá válik, ez erős lehűléshez és az ég-hajlat kedvezőtlen változásához vezethet. az embe-riség energiatermelése évről évre nő, ezért nagyobb mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. a szén-di-oxid megakadályozza a földfelszínről a világűr felé irányuló energiakisugárzást (üvegházhatás), ami fel- melegedést okoz. a földfelszín tartós felmelegedése olyan éghajlati változásokhoz vezet, amelyek ve-szélybe sodorhatják az egész emberiséget.

a hegymászók és pilóták tudják, hogy a levegő a magasság növekedésével egyre ritkább és hide-gebb lesz. Ezzel együtt csökken a légnyomás is (a levegő súlya kisebb lesz). a légnyomás mérésére alkalmas műszer a barométer.

A napsugárzásaz időjárás erősen függ a napfény napi és évsza-konkénti változásától.

az időjárási események elsősorban a 15 kilomé-teres magasságig terjedő légkörben játszódnak le, de a felsőbb rétegeknek is nagy jelentősége van. a világűrből érkező sugárzások – elsősorban a nap-sugárzás – szempontjából igen fontos szerepet tölte-nek be. Befolyásolják azt, hogy mekkora mennyiség jut el a napsugárzásból a földfelszínig. az ózonréteg például a Nap ultraibolya (Uv) sugárzásának nagy részét elnyeli. a Nap felől érkező röntgensugárzást is elnyeli az atmoszféra egy felső rétege. a napsu-gárzásnak csak egy része jut el a Föld felszínéig. az atmoszférán keresztül vezető útja során a lég-kört csak jelentéktelen mértékben melegíti fel. a földfelszínig hatoló sugárzást a felszín nyeli el, amitől felmelegszik, majd a hőt visszasugározza. Tehát a légkör alulról fölfelé melegszik át. Hasonló folyamat játszódik le a tűzhelyen, amikor az edény-ben lévő ételt melegítjük.

a napsugárzás útján jutnak a Föld különböző tájai az energiához. Ez eltérő mennyiségű, és függ a földrajzi szélességtől és az évszakoktól. a száraz-föld gyorsabban melegszik fel, mint a tengerek, és nappal sok meleget ad át a levegőnek. Ezek a ténye-zők mind hatással vannak az időjárásra is.

Az ÉLEttELEN tErmÉSzEtrŐL

Mi vil 3 kk.indd 38 2010.09.27 13:15:59


39

a napsugarak 33 százaléka melegíti fel az időjá-rás szempontjából fontos alsó légrétegeket, és tartja mozgásban a víz körforgását. a napsugárzás erős-sége a felhőzet sűrűségétől is függ.

Csapadékaz időjárás és az éghajlat alapvető eleme a víz. a láthatatlan gőztől a jégtömbig különböző for-mákban létezik. amikor a levegőből a földfelszín felett vízgőz csapódik ki, akkor felhők keletkeznek. a felhők sokféle alakúak és méretűek lehetnek. El-nevezésük rendszerét a 19. században luke Howard angol tudós alkotta meg (pehelyfelhő, bárányfelhő, gomolyfelhő, zivatarfelhő stb.). Természetesen a fel- hőknek latin elnevezést adott.

a csapadék a levegőben lévő vízgőzből keletke-zik. Ha a levegő lehűl, a benne lévő vízgőzből felhő, a felhőből csapadék képződik.

a zivatar félelmetes vizuális és hanghatásait a dör- gés, villámlás okozza. a villámlás elektromos kisülés.

Szél (légáramlat)az általános légköri keringésből születnek a szelek. Meghatározhatjuk a szél irányát és sebességét. a szél erőssége a szélcsendtől az orkánig sokféle lehet. a szélerősség meghatározására a szakemberek a 12 fokozatú Beaufort-skálát alkalmazzák.

SzivárványEső után, amikor hirtelen kisüt a nap, gyakran megjelenik az égen a szivárvány. a sok parányi esőcsepp megtöri a Nap fényét, és létrejön a szivár-vány. a különböző színek sávokat alkotnak. a pi-ros a szivárvány külső ívén helyezkedik el, az ibolya a belső szélén. a szivárvány létrejötte függ az eső-cseppek mozgásától, a Nap megfelelő helyzetétől az égbolton és a megfigyelő helyzetétől. Ezért két em-ber soha nem láthatja ugyanazt a szivárványt.

Meteorológia (légkörtan)a légkör jelenségeinek, folyamatainak vizsgálatával foglalkozó tudomány. Feladata az időjárás megfi-gyelése, feljegyzések készítése az időjárás változása-iról, valamint az időjárás-jelentés. Több ága isme-retes: mezőgazdasági, orvosi, közlekedési stb.

az orvosmeteorológia az időjárásnak az egész-ségre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományág.

Időjárási fronta különböző hőmérsékletű (hideg, meleg) légtö-megek érintkezési határa. a frontátvonulás hatás-sal van az érzékenyebb szervezetű emberek egész-ségére. Fejfájást, rosszulléteket okoz, ritkán halál is bekövetkezhet.

Időjárási rekordok Magyarországon

Hőmérsékletabszolút maximális hőmérséklet: 41,6 °C, 1950. július 6., Csongrádabszolút minimális hőmérséklet: –35 °C, 1940. február 16., GörömbölytapolcaCsapadék (mm) (1 mm csapadék = 1 liter/m²a legnagyobb napi csapadékösszeg: 260 mm, 1953. június 9., Dad Hótakaró: a legnagyobb mért hótakaró vastag- sága: 151 cm, 1947., Kőszeg

Napsütésa legtöbb napsütés egy év alatt: 2496 óra, 1950., Kecskemét a Balaton vizének maximális hőmérséklete: 29,8 °C, 1965. június 27., Siófok

Találós kérdésekBejárta a nagyvilágot, mégse fárad el. → (Nap)

Mindennap süt, mégsem eszik süteményt. → (Nap)

Hol vizet önt, hol havat hint, hol jeget szór fejedre, s elszáll – pedig szárnya sincsen – nyugatra, keletre → (Felhő)

Báránynak nevezik,Bár nem béget soha,Nincs gyapjú a hátán,Nincs szája, sem foga.lába sincs és mégis vándorol a nyájban,Tavasszal és ősszel, S akkor is, ha nyár van. → (Bárányfelhő)

Fehér pokróc egész földön, nem itt szövik, az égből jön. → (Hó)

Mi vil 3 kk.indd 39 2010.09.27 13:15:59


40

tájékozódás

Éj sza ka a csil la gok jel zik az ég tá jak irá nyát. a Gön-cöl sze ke ret min den ki meg ta lál ja az égen. Ta vasszal, nyá ron, té len, ősszel, min den év szak ban más ként áll, de ha hát só két csil la gát gon do lat ban egy vo-nal lal össze köt jük, az tán kö rül be lül öt szö rö sé re meg hosszab bít juk, a kép zelt egye nes vé gén min dig ugyanazt a fé nyes csil la got, a Sark csil la got ta lál juk. Ha a csil lag fe lé for du lunk, ve lünk szem ben lesz az észa ki irány, jobb ra ke let, bal ra nyu gat s a há tunk mö gött dél.

a kí naiak már na gyon ré gen ész re vet ték, hogy van nak olyan ki csi vas da rab kák, ame lyek könnyű kis fa da ra bo kon víz be té ve min dig ugyanab ba az irány ba for dul nak, s az észak-dé li irányt mu tat-ják. Igen je len tős volt ez a fel fe de zés, mert en nek se gít sé gé vel az éj sza ka sö tét jé ben, köd ben, eső ben vagy er dő ben is tá jé ko zód hat tak. a kí naiak ősi ta-lál má nya alap ján szer kesz tet ték meg a mai irány tűt, amely a leg biz to sab ban jel zi az ég tá ja kat.

Tá jé ko zó dás a sza bad banaz észak-dé li irány meg ha tá ro zá sa:

1. az irány tű kék re fes tett he gye min dig észak ra mu tat.

2. Irány tű hiá nyá ban az óra is jó se gí tő társ: tartsd víz szin te sen! a kis mu ta tót irá nyítsd a Nap fe-

lé! Fe lezd meg a kis mu ta tó és a 12-es szám je-gyé nek szö gét! Ez az észak-dé li irányt ad ja.

3. Ma gá nyo san ál ló fák legal só ágai a dé li irányt mu tat ják. az észa ki ol da lán a fá nak ma ga sab-ban kez dőd nek az ágai. az észa ki ol dalán ál-ta lá ban mo hás a ma gá nyo san ál ló fa tö rzse. Cso por to san vo nu ló ma da rak is könnyen út-ba iga zít hat nak, mert ha zánk ban a vo nu ló ma-da rak ta vasszal észa ki, ősszel dé li irány ba hú-zód nak.

Az észa ki irány megál la pí tá saaz ég tá ja kat legegy sze rűb ben irány tű vel le het meg ha tá roz ni, az irány tű mu ta tó ja a föl di mág ne-ses tér erő vo na lai nak irá nyát kö ve ti. En nek se gít-sé gé vel ki tűz he tő az észa ki irány. Eh hez kell a tér-ké pen adott észa ki irányt hoz záiga zí ta ni (tá jol ni a tér ké pet). az Észa ki-sark nem esik egy be a mág-

Se oldala, se feneke,Mégis megáll a víz benne.Mi az? → (Felhő)

Erős, tán a legerősebb,az életnél is idősebb,s a föld színén, a föld alatt,meg sem állna, mindig halad.Néha, mintha szárnya volna,felszáll messze a magasba,s ha elunta régi útját, könnyei a földet mossák. → (Eső)

Nincsen szaga, nincsen színe, ő az élet, még sincs íze. Nem láthatod, pedig nézed, de ha elfogy, mindjárt véged. → (levegő)

Nincsen testem, nincs barátom,nincs kenyerem, se lakásom,eső eshet, mégse ázom,nyargalászok hét határon.Februárban hozok fagyot,bátyáim a vad viharok,ha bezárod az ablakot,fütyörészve kint maradok. → (Szél)

Ha kedvem jó, simogatlakszép gyengéden átkarollak. De ha kedvem végleg oda,beletépek a hajadba. Megcibálom a ruhádat,a szemed is könnybe lábad. → (Szél)

A mi ViLÁGUNK

Mi vil 3 kk.indd 40 2010.09.27 13:15:59


41

ne ses észa ki pó lu ssal. az el té rés (mág ne ses el haj-lás) mér té ke a Föld kü lön bö ző ré szein más és más, ráadá sul idő sza ko san is vál to zik. az irány tű te hát nem a föld raj zi észa ki irány ba, ha nem Eu ró pá ban az at tól kis sé nyu gat ra le vő pó lus irá nyá ba áll be. Ráadá sul az irány tű kö ze lé ben le vő vas tár gyak, és a föld alat ti mág ne ses kő ze tek ha tá sai is okoz-hatnak el té rést. a mág ne ses el haj lás mér té ke nem túl nagy, de a na gyon pon tos tér ké pe ken okoz-hatnak el té ré st.

Gon dot je lent het a tér kép tá jo lá sa, ha nincs kéz-nél irány tű. Ki sebb tá vol sá gú (né hány szor tíz ki lo-mé te res) tú rák hoz nap sü té ses idő ben kielé gí tően meg ha tá roz ha tók az ég tá jak óra se gít sé gé vel. Ha az órát víz szin te sen tart juk, úgy, hogy a kis mu ta tó a Nap fe lé mu tas son, és eb ben a hely zet ben a mu ta-tó nak a 12-es szám irá nyá val be zárt szö gét meg fe-lez zük, a fe le ző vo nal ki je lö li a dé li irányt.

De rült éjszaka a Sark csil lag is se gít sé günk re le-het. Ez a Kis Göncöl (Kis Med ve leg fé nye sebb csil-la ga), az ég bolt észa ki fe lén, a Föld for gás ten ge-lyé nek meg hosszab bí tá sá ban az Észa ki-sark fe lett lát ha tó. Ma gyaror szá gon a füg gő le ges (ze nit) és a víz szin tes (ho ri zont) irány kö zött, csak nem kö-zép ma gas ság ban mu tat ja az észa ki irányt.

Az ál lás pont meg ha tá ro zá saMiu tán a tér ké pet észa ki irány ba tá jol tuk, a kör-nye ző te rep tár gya kat azo no sít juk, és né hány (3-5) kö ze leb bit ki vá lasz tunk. a tér kép re vo nal zót he-lye zünk úgy, hogy éle a te rep tárgy élét érint se, és a va ló di tárgy irá nyá ba mu tas son, majd pu ha ce-ru zá val hal vány vo na lat hú zunk mel let te. Ezt min-den ki vá lasz tott pont ra el vé gez ve a vo na lak egy (re-mél he tően) pi ci sok szö get ha tá roz nak meg. Eb ben a „hi ba sok szög ben” van az ál lás pont. a hely meg-ha tá ro zás an nál pon to sabb, mi nél ki sebb re si ke rül ez a sok szög.

A tér képa térkép témakörrel a gyerekek a 4. évfolyamon is-merkednek meg részletesebben, de Magyarország domborzati térképével már most találkozhatnak.

a tér kép ké szí té se kor ar ra kell törekedni, hogy a tér kép meg fe le lő ké pet ad jon a válóságról. a tér-ké pek tar tal ma a fel hasz ná lás cél já tól függ. leg fon-to sabb jel lem ző ad atuk a mé ret arány (lép ték). Ez mu tat ja meg, hogy a tér ké pen egy egy ség nyi tá vol-

ság a va ló ság ban mér he tő nek há nyad ré sze. Pl. az olyan tér ké pen mért 2 cm, ame lyen 1:5000 a mé ret-arány, 5000 cm-nek, azaz 50 m-nek fe lel meg. Nagy mé ret ará nyú te ma ti kus tér ké pek lép té ke na gyobb, mint 1:200 000.

a ter mé szet föld raj zi tér ké pe ken legin kább a víz-há ló zat, a dom bor zat, a nö vény ta ka ró, a fel szí nen lé vő kő zet faj ták, a te le pü lé sek, a köz le ke dé si utak, a ha tá rok és az ezek hez tar to zó kü lön fé le föld raj-zi ne vek sze re pel nek. az ilyen tér ké pek a tá jat ter-mé sze tes vagy az em ber ál tal átala kí tott va ló ság ban mu tat ják be. a té ma sze rin ti (te ma ti kus) tér ké pek va la mi lyen vizs gált je len ség re vo nat ko zó adat-gyűj té sek ered mé nyeit mu tat ják be fol tok, vo na-lak, je lek se gít sé gé vel, ame lye ket ál ta lá nos jel le gű alap tér kép re nyom tat nak. Ilye nek a geo ló giai, geo-fi zi kai, ta laj- és nö vény föld raj zi, gaz da ság föld raj zi, po li ti kai, tör té nel mi, köz le ke dé si, tu ris ta-, vá ros-, ka to nai stb. tér ké pek.

a kis mé ret ará nyú te ma ti kus tér ké pek kü lön fé le raj zos mód sze rek kel ké szül nek, ame lyek a je lö lé-sek kel együtt a té má tól füg gően vál toz nak. Ilye nek az ás vá nyi kin csek ki ter me lésé hez ké szí tett tér ké-pek, a nép sű rű sé get ki fe je ző tér kép diag ra mok, ter-mé szet tu do má nyos ku ta tá sok hoz hasz nált óceán-ku ta tó, ég haj la ti és időjárás térképek.

Fel szí nfor mák

a sík ság olyan kö zel víz szin tes te rü let, mely 200 m- nél nem ma ga sabb. Ke let kez het nek le pusz tu lás sal vagy fel töl tő dés sel.

SíkságHa a sík ság a ten ger szint jé nél mé lyeb ben fek szik, a ne ve: mély föld (ha zánk ban nincs mély föld).

Ha a sík ság ma gas sá ga a ten ger szint jé től, azaz 0 mé ter től 200 méte rig ter jed, al föld nek ne vez zük (pl.: al föld, Kis al föld).

Ha a sík ság 200 mé ter nél ma ga sabb, fenn sík a ne-ve. az Észa ki-kö zép hegy ség tag ja a Bükk. a Bükk-fenn sík ma gas sá ga 4-500 mé ter.

tenger0–200 m

200–500 m

500–HEGYSÉGDOMBSÁGSÍKSÁG

tenger szintje

Mi vil 3 kk.indd 41 2010.09.27 13:16:00


42

Domb200–500 mé te rig ter je dő ma gá nyos kiemel ke dés. a tér kép vi lá gos bar ná val je lö li. a leg ki sebb kiemel-ke dés a ha lom.

Dombság200–500 méter ma ga san fek vő egye net len fel szí ni te rü let, ame lyet domb há tak, völ gyek és me den cék ta gol nak.

Hegy500 mé ter nél ma ga sabb, me re dek ol da lú ma gá nyos kiemel ke dés. a tér kép bar na szín nel je lö li. Ré szei: hegy láb, hegy ol dal, hegy te tő. a he gye ket a te tő alak já ról ne ve zik el: csúcs hegy, kúp hegy, hát hegy.

HegységTöbb fel szí ni for ma együt te se. 500 mé ter nél ma ga-sabb, több hegy ből ál ló völ gyek kel, me den cék kel ta golt fel szí ni for ma.

Fensíka tengerszint felett 200 m-nél magasabban elterülő síkság.

Medencea föld fel szín he gyek kel vagy dom bok kal kö rül vett nagy, szé les, tá gas mé lye dé se.

VölgyHe gyek, dom bok kö zött hú zó dó mé lye dés, me lyet két egy más sal szem be for du ló lej tő ha tá rol.

Fél szi geta tó ba, ten ger be, óceán ba nyú ló szá raz föld.

Öböla tó nak, ten ger nek a szá raz föld be be nyú ló ré sze.

Szi getOlyan szá raz föld, me lyet min den ol dal ról víz vesz kö rül.

Nép szo ká sok

Nyá ri nép szo ká sokJú nius 24e a nyá ri nap for du ló ün ne pe. Ke resz te lő Szent Já nos nap ja ként ün nep li ezt a ke resz tény egy-ház. a 14. szá zad tól nép szo kás sá is vált a tűz gyúj tás

ün ne pe. a tűz től vár ták, hogy majd vé del met nyújt a köd, a jé ge ső, a dög vész el len, és a jó ter mést is elő se gí ti. Egyes vi dé ke ken gazt éget tek, hogy tisz ta le gyen a bú za. Szent I ván nap ján tü zet rak tak, mely-nek hit tek egész ség- és sze re lem va rázs ló ere jé ben.

Bor sod me gyé ben a pa ló cok a szal má ból ra kott tűz fe lett bo dzát, pap saj tot füs töl tek. a meg füs tölt vi rá go kat ha za vit ték, a pad lá son meg szá rí tot ták, és szem ve rés, igé zés el len hasz nál ták.

a Szent Iván-na pi tűz ug rás a pá rok összeének- lé sé re, a sze re lem va rázs lás ra is al kal mat adott. Hosszú-hosszú ének kel „összeéne kel ték” a pá ro kat. In nen is ered a szó lás: „hosszú, mint a szentiváni ének”.

Egy rész let Ko dály Zol tán gyűj té sé ből:

„Mel ma gos ru ta fa ága elága zott, a ten ge ren át haj la do zott. Egyik ága haj lott Balkó Pis ta ud va rá ba, Selem sár ha jó Ma gyar Ilo ná nak ha ján fölyő gyöngy ko szo rú gyöngy…”

Ara tá si ün ne pe ket ré geb ben csak ott tar tot tak, ahol na gyobb föld te rü le ten arat tak. ami kor az al föl dön arat tak, más vi dé kek ről is jöt tek em be rek, akik vál-lu kon a ka szá val me n tek egyik hely ről a má sik ra arat ni. Pénz he lyett ga bo nát kap tak, és egész na pi élel met. Dél fe lé a me nyecs kék a há tu kon, a ke zük-ben vagy sza már ra ra kod va hoz ták ki a me leg ételt, a friss ke nye ret. Mi kor vé ge az ara tás nak, a ter mést eloszt ják a gaz da és a mun ká sok kö zött. az ara tás utol só nap ja ün nep. az ara tó lá nyok, asszo nyok ara-tó ko szo rút fon nak. El vi szik a gaz dá nak. Szal má ból font dí szek kel föl cif ráz zák, me lyet me zei vi rá gok-kal és sza la gok kal dí szí te nek. Ének kel, ze ne szó val be men nek a fa lu ba az ura ság há zá hoz, át nyújt ják a ka lász ko szo rút és min den jót kí ván nak. az ara-tó ko szo rút a kö vet ke ző ve té sig megőriz ték, s ak kor a ve tő mag kö zé mor zsol tak be lő le sze me ket, hogy jö vő re is jó ter més le gyen.

az ara tók gyak ran éne kel ték ezt a dalt:

„El vé gez tük, el vé gez tük Az ara tást, az ara tást Ké szítsd gaz da, ké szítsd gaz da Jó ál do mást, jó ál do mást. A gazdasszony a gaz da asszony Jó va cso rát, jó va cso rát.”

Mi vil 3 kk.indd 42 2010.09.27 13:16:00


43

vi szon zá sul ven dé gül lát ták az ara tó kat. Bir ka-pap ri kás, tyúk hús le ves, töltött káposzta, bor, tánc-mu lat ság zár ta a ne héz mun ká val telt na po kat.

au gusz tus je les nap ja Nagy bol dogasszony ün nepe. Ezt Má ria-ün nep nek is ne ve zik. Ek kor kez dőd-nek a bú csú na pok, me lye ket az or szág kü lön bö ző vi dé kein más-más idő szak ban tar ta nak.

a bú csúk nak két jel leg ze tes for má ja van: az egyik va la mi lyen búcsújáró hely lá to ga tá sa, a má sik a te-le pü lés éle té hez kap cso ló dó ese mény.

a búcsújáró helyekhez cso dák, le gen dák fű ződ-nek. a hit sze rint cso dás ere je le het egy-egy for-rás nak, kút nak, szent kép nek vagy szo bor nak. Ezért tá vo li vi dé kek ről so kan ér kez nek ezek re a he lyek re.Hí res bú csú já ró he lyek: Szent kút, Máriabesnyő, Má ria pócs, Csík som lyó, Máriaradna, Máriacell. Rend sze rint gya lo go san, éne kel ve, imád koz va ér-kez nek a cso por tok, az em be rek nagy szent ké pe ket visz nek.

Ré gen a bú csúk nak nem csak val lá si je len tő sé gük volt, hanem tár sas al kal mat is je len tet tek. Ilyen kor az idő seb bek hí re ket hal lot tak, a fia ta lok is mer ked-tek, szó ra koz tak. a bú csú já rók vá sár fiát vit tek az otthon maradottaknak.

a bú csú kat ma is sok vá sá ros ke re si fel por té- kái val. Áru sí ta nak szent ké pe ket, édes sé get, mé - zes ka lá csot és min den fé le aján dé kot. Mu tat vá-nyo sok, kör hin tá sok szó ra koz tat ják az em be re ket. Fenn ma radt az a ked ves szo kás is, hogy a bú csú-já rók va la mi lyen ap ró aján dék kal, bú csú fiá val ked-ves ked nek sze ret teik nek.

Szü re ti nép szo ká soka szü re ti fel vo nu lá sok, a hí res szü re ti ha gyo má- nyok el ső sor ban a sző lő ter me lő vi dé kek re jel - lem zők.

a szü re ti szo ká sok a sző lő sze dés utol só nap-já hoz, a mun ka vé gé hez kap cso lód tak: az ura ság meg kö tö zé se, a szü re ti ko szo rú el ké szí té se, a ko-szo rú vi vők leön té se víz zel, az ura ság kö szön té se ver ses rig mu sok kal. a leg jobb sze dők meg ju tal ma-zá sa, pl. ken dő vel.

a szü re ti szo ká sok, mu la to zá sok több nyi re min-den vi dé ken más fé le kép pen zaj lot tak. „Ná lunk (a Cser há ton) pél dául a szü ret be vé gez té vel a tarkabar ka nép tö meg kö ze pén az úgy ne ve zett vin cellér áll, cif ra ka lap ban, jobb kar ján kü lön fé le ügye

sen össze fo gott ko szo rú függ. Bal ke zé ben sző lő vel te leag ga tott bo tot tart. A csa pat kí sé re té vel nép dalo kat éne kel ve, mél tó ság tel je s lé pé sek kel in dul le a hegy ről, a bor ház fe lé. A ház ban har sog a ze ne, nagy mu lat ság van ké szü lő ben. A bor ház előtt megáll a csa pat. A vin cel lér leeme li a ka lap ját. Rö vid üdvöz lő be szé de után a ko szo rút a há ziasszony nak, a bo tot a há zi úr nak nyújt ja át. A csa pat pom pás vacso rá ban ré sze sül, majd rop ják a csár dást egé szen reg ge lig.”

a Hegy al ján az volt a szo kás, hogy a sző lő ko szo-rút fe hér be öl tö zött lány vit te. Út köz ben az őt kí sé rő lá nyok a ta va lyi bor ból kí nál ták a bá mész ko dó kat. a gaz da há zá nál fel füg gesz tet ték a sző lő ko szo rút, majd et tek-it tak, éne kel tek, tán col tak haj na lig.

az 1930-as évek ben a To ka ji Szü re ti Hét al kal má-val fel vo nu lást ren dez tek. a le gé nyek egy hor dó te-te jé re ül te tett bá but vit tek: a „baksust”. (Bac chus nak, a gö rög is ten nek alak ját for máz ta a bá bu.)Baksus egy hor dón ke reszt be tett láb bal ülő fi gu ra, lo pó tök-kel és po hár ral.

a hor dó ké szí tők (kádárok) előad ták a hor dó ké-szí tést után zó, hor dó ab ron csok kal vég zett bra vú ros tán cu kat.

Nem csak a sző lő ter me lő vi dé ke ken vol tak szü re ti fel vo nu lá sok. a Bód va vi dé kén pél dául a fel vo nu lás sze rep lői csősz gaz dá nak, csősz gaz dá né nak, bí ró nak, bí ró né nak, kisbírónak, kisbírónénak, csősz fiúk nak, csősz lá nyok nak öl tö zött jel me ze sek vol tak. a ma-gyar nép vi se let be öl tö zött lá nyok ök rös sze ké ren vo nul tak vé gig a fa lun. a tánc he lyi ség ben felakasz-tott sző lő für tö ket a gaz da és a gazdasszony őriz te. Ha va la ki lo pott, azt tré fá san meg bün tet ték.

Ti sza fü re den a szü re ti me net élén lovas le gé nyek ha lad tak, majd jel me ze sek, ci gány ze né szek. a jel-me ze sek a „mes ter sé gük” rig mu sai val szó ra koz tat-ták a né ző ket: „Fa ka na lat, fa ka na lat!”, „Dró toz ni, dró toz ni!”, „Cson tot, ron gyot, ru ha da ra bot!”

Egy Bács me gyei rig mus: „Él je nek a szü re te lők, Kós tol ják meg ezt a sző lőt!”

„He gyen-völ gyön la ko da lom…”a la ko da lom év szá za dok óta az egyik leg szebb, leg-vi dá mabb ün ne pi vi gas ság.

a hon fog la lás ko rá ból, s az ezt kö ve tő szá za dok-ból már is me rünk leírá so kat ar ról, hogy mi ként

Mi vil 3 kk.indd 43 2010.09.27 13:16:00


44

tör tént a há zas ság kö tés. a ma gyar múlt nak szá mos nyo mát őr zi nap jain kig is a nyelv, sőt a la ko dal mi szo ká sok is.

a há zas ság ra érett nagy lány: „eladó lány”; a vő a ve vő név ből ered.

leány ké rés al kal má val az volt a szo kás, hogy ami kor a lányt meg kér ték, a ké rők vé tel árat vit tek a lány gaz dag sá gá nak meg fe le lően: ál la to kat, bő-rö ket, pré me ket, bro kát ru ha anya go kat. a ma gyar nép szo ká sok kö zül a há zas sá gi szo ká sok őriz ték meg leg to vább a ré gi ha gyo má nyo kat.

Hosszú év szá za do kon ke resz tül a há zas ság két fon tos moz za nat ból állt: ré szint a csa lá dok kö zöt ti megál la po dás ból, ré szint az ün ne pi szer tar tás ból. E szo ká sok a mai na pig is meg ma rad tak.

Még a szá zad for du ló tá jé kán is a szü lők be szél ték meg egy más kö zött a leg több há zas sá got. Ha ki sebb va gyo ni kü lönb ség volt a csa lá dok kö zött, lét re jö-he tett a há zas ság; ha na gyobb, szó sem le he tett ró la. Sze gény a gaz dag gal nem há za sod ha tott.

a fia ta lok gyak ran dal ba foj tot ták ke ser vü ket, ha nem le he tett az a pár juk, akit sze ret tek:

„Sze re lem, sze re lem, át ko zott sze re lem, hogy nem ter met tél volt min den fa te te jén?

Min den fa te te jén, dió fa le ve lén, hogy sza kasz tott vol na min den leány, s le gény.”

Megesett, hogy a fia ta lok nem hall gat tak a szü lői szó ra, nem akar tak el vál ni egy más tól. Ilyen kor szét vá lasz tot ták őket. leg szebb, leg ré gibb nép bal la-dánk, a Ká dár Ka ta is egy ilyen szo mo rúan vég ző dő sze re lem tör té ne tét örö kí tet te meg. Ká dár Ka ta sze-rel me, Mik lós úr fi a víz be öl te ma gát bá na tá ban.

az es kü vőt, la ko dal mat leg gyak rab ban az őszi mun kák be fe je zé se, és az ad vent kö zöt ti idő ben tar - tot ták. a la ko da lom előt ti nap volt a leánysirató. a leány el bú csú zott ba rát női től, akik vi dá man „el si-rat ták”. Ugyanúgy a vő le gény is el bú csú zott le gény-ba rá tai tól, hi szen töb bet már nem megy kö zé jük. volt olyan vi dék, ahol az es kü vő nap ján ko ra reg gel gyü le kez tek a ven dé gek kü lön a meny asszo nyos, és kü lön a vő le gé nyes ház nál. a vő le gény és a nász nép

fel dí szí tett me net tel vo nult a meny asszo nyért, hogy együtt men je nek a temp lom ba. az es kü vői szer tar-tás után a meny asszony és a vő le gény nász na gya szín lelt al ku do zás ba kez dett. vé gül megegyez tek, hogy az if ú asszony a dél utánt még szü lei há zá ban töl ti. Ebéd után a dí szes me net élén a vő le gény ze-ne szó val elin dult, hogy ha za hoz za fe le sé gét. Já té-kos ki ké rő ver se ket mond tak. azután kez de tét vet te a la ko da lom. Elő for dult, hogy több na pig is tar tott.

a la ko da lom leg meg ha tóbb je le ne te a meny-asszony bú csúz ta tá sa volt. a meny asszony el bú-csú zott szü lei től, a ro ko nok tól, test vé rei től, lány-paj tá sai tól és vé gül ko szo rú já tól, amely a gond ta lan leány éle tet jel ké pez te. a szo mo rú je le net nek ha mar vé ge sza kadt, ezután vé ge-hossza sem volt a tré fá-nak, vi dám szó nak.

Fel pánt li ká zott, fel dí szí tett ko csin vit ték a meny-asszonyt a vő le gé nyes ház hoz. Ter mé sze te sen vi dé-ken ként el tér tek a szo ká sok.

a la ko dal mi ét ke zé sek száma at tól füg gött, hogy hány na pig tar tott a la ko da lom. Még né hány év ti-ze de sem volt rit ka a há rom, sőt több na pos la ko da-lom sem. a la ko dal mi ét kek fő zése meg ha tá ro zott rend ben tör té nt. a ma gyar la ko da lom egyik jel leg-ze tes sé ge, hogy a fo gá sok fel tá la lá sa kor a vő fé lyek kü lön fé le rig mu so kat mond tak. a le ves, a töl tött ká posz ta, a sült, a ká sa, a sü te mé nyek, a bor egy-aránt meg kap ta a ma ga rig mu sát.

a vő fély volt a la ko da lom lel ke: ven dég hí vó, szó-ra koz ta tó, a fel szol gá lást irá nyí tó.

a pör költ höz pél dául ez a mon dó ka jár ta a Jász-ság ban:

„Most tisz telt nász nagy uraimék, én a pap rikást hoz tam,

me lyért a kony hán so kat vá ra koz tam, egyik kis da rab hú sért kü lön ha da koz tam. Ezen ele de lért nagy pró bát is tet tem: Egy szi laj bi ká val két nap ve re ked tem, Ki csi be múlt, hogy fo gam ott nem fe lej tet

tem.”

a la ko da lom köl té sze te igen gaz dag volt.azo kon a vi dé ke ken, ahol még él a népviselet,

a la ko da lom ér de kes, fes tői lát ványt nyújt. ahol nem, ott a mai di vat nak meg fe le lő meny asszo nyi ru ha jár ja, de a szép ré gi szo ká sok ból so kat meg-tar tot tak.

Mi vil 3 kk.indd 44 2010.09.27 13:16:00


45

De cem be ri ha gyo má nyok, nép szo ká soka ka rá csony leg jel lem zőbb jel ké pe a ka rá csony fa. a karácsonyfa állítás né met ere de tű. Ha zánk ban elő ször csak a gaz da gab bak kö ré ben ter jedt el. Tör-té ne ti ada tok sze rint az el ső ka rá csony fá kat nem csa lá dok szá má ra ál lí tot ták, ha nem egy köz pon ti hely re. a gyer me kek nek és a sze gé nyek nek aján dé-koz ták a fán lé vő gyü möl csö ket, édes sé ge ket.

Mind annyian is me ri tek a ked ves gyer mek dalt:

Kis ka rá csony, nagykarácsony, Ki sülte már a ka lá csom? Ha ki sült már, ide véle, Hadd egyem meg me le gé be!

a dal ban sze rep lő kis ka rá csony új esz ten dő el ső nap já nak, ja nuár 1-jé nek, nagykarácsony de cem-ber 25-nek, ka rá csony nap já nak a né pi el ne ve zé se.

Egy 1862-es leírás sze rint né hány föl des úr a cse- lé dei szá má ra ál lí tott ka rá csony fát. aján dé kok függ tek raj ta: sap ka, ha ris nya, táska, szok nya, fej-kö tő, köd mön, do hány zacs kó, pi pa stb. Ter mé sze-te sen az aján dé kok ra volt ír va, ki nek szól.

a ka rá csony fa dí szei a ter mé keny sé get jel ké pe ző al ma, dió, az élet fé nyét jel ké pe ző gyer tyák vol tak.

Ré gen nem ho zott a ka rá csony a gye re kek nek csil lo gó-vil lo gó fe nyő fát. Ho zott he lyet te bet le he-mes já té kot, re gö sö ket, kán tá lást, éj fé li mi sét, ka rá-csony es tén a csa lád ban bé két, mo solyt, sze re te tet.aján dék ként diót, al mát, ap ró pénzt, ka lá csot.

Ka rá csony nap ján a bet le he me se ket és a re gö-lő ket vár ták. De cem ber hu szon ne gye di kén „nap- szentülettől” (es té től) az új esz ten dő nap jáig ház-ról ház ra jár tak a kán tá lók, bet le he me sek, re gö sök, aprószentekelők. a kö szön tők va la mi lyen for má-ban sze ret ték vol na „meg va rá zsol ni” a jö vő esz ten-dőt, hogy sze ren csés és békés le gyen.

Kice, kice, villőaz is ko lá ba va ló to bor zás, tavaszvárás, tavaszkö-szöntés szo ká sai: Ba lázs (február 3.) és Ger gely (március 12.) nap ján az is ko lás gye re kek csa pa tos-tul jár ták a fa lut és a ka to nai to bor zás min tá já ra ver bu vál ták a kis diá ko kat az is ko lá ba. a kö szön tés cél ja nem csak a ver bu vá lás volt, ha nem ado mány-gyűj tés a soványpénzű ta ní tók nak (szalonna, liszt, to jás, zsír).

Bor sod me gyé ben 20-30 gye rek járt ház ról ház-ra pánt li kák kal fel dí szí tett csú csos sü ve gek ben. a se reg előtt a ful laj tár ment, egy nagy rúd ra tá-masz kod va ug rált. a há zak nál ő kért en ge délyt, hogy a sze rep lők ver sek kel be mu tat koz has sa nak.

a Gergely-járás jel leg ze tes éne ke:

„Szent Ger gely dok tor nak, Hí res ta ní tónk nak Az ő nap ján, Ré gi szo kás sze rint Men jünk is ten sze rint Is ko lá ba.”

a hús vé ti ünnep közben szo kás volt, hogy a lá nyok és a le gé nyek a ta vasz be ho za ta lát jel ké pez ve zöld ágak kal (villőfákkal), ének szó val vo nul tak vé gig az ut cán.

a villőzés szo ká sa gyak ran a kiszehordással kap-cso ló dott össze. a kisze egy me nyecs ké nek öl tö zött bá bu volt. a lá nyok vé gig hor doz ták a fa lun, majd víz be ve tet ték vagy eléget ték. Sok fe lé úgy tar tot ták, hogy aki a kiszezésben részt vesz, az még ab ban az esz ten dő ben férj hez megy.

Hús vé ti nép szo ká soka hús vét két leg nép sze rűbb szo ká sa a to jás fes tés és a lo cso lás.

a lo cso lás szo ká sa na gyon ré gi idők re nyú lik vissza, mely ről sok em lék ta nús ko dik. Már a kö-zép kor ban is is mer ték a vízbevetélő hét fő, vízbe-hányó kedd ki fe je zést. Ha son ló kép pen ré gi szo kás a to jás fes tés és a to já sok kal kap cso la tos já ték.

a to jás egész Eu ró pá ban és Ázsiá ban a ter mé-keny ség jel ké pe. Ha zánk te rü le tén a nép ván dor lás ko ri és avar sí rok ban gyak ran ta lál tak to jást, dí szí-tett to jás hé jat.

a hús vé ti to jás fes tés az asszo nyok, lá nyok dol ga. a legegy sze rűbb mód ja, hogy a to jás fe lü le té re egy szép for má jú le ve let tesz nek, s úgy márt ják a fes-ték be. Utá na a csip ké zett le vél he lye világos szí nű ma rad.

Ré geb ben há zi fes ték anya go kat hasz nál tak; hagy- ma le vél, zöld dió héj fő ze tét, vad kör te vagy va dal-ma fa hé ját, a gu ba csot stb.

a to já sok „írá sá nak” legis mer tebb mód ja az, hogy viaszt ol vasz ta nak meg, és a fo lyé kony viasszal a to-

Mi vil 3 kk.indd 45 2010.09.27 13:16:00


46

já sok ra min tá kat „ír nak”. Ha a viasz meg ke mé nye-dett, a to já so kat a fes ték be te szik.

Kar co lás sal ké szül nek a va kart vagy kotort to já-sok. a dí szí tő mo tí vu mo kat éles szer szám mal kar-col ják.

Még na gyobb ügyes sé get kí ván a pat kolt to já sok ké szí té se.

Ha zánk tá jain más-más mo tí vu mok ta lál ha tók a to já so kon. a ké szí tők és a hasz ná lók a jel leg ze tes min ták alap ján azon nal felis me rik. van ká kán pil-lés, tök ma gos, bé ka lá bas, dob kö te les és még sok-sok szép min ta.

Er dély ben ré gi hús vé ti szo kás volt a ka kas lö vés. apá czai Cse re Já nos fa lu já ban, apá ca köz ség ben a gye re kek ré gies íjat és nyíl vesszőt hasz nál tak. Fes-tett ka kas ra lő ttek, a cél ba lö vést tré fás rig mus kí - sé rte. Elő ször pör be fog ták a ka kast, majd el mond-ták a ka kas bú csúz ta tó ját. a szo kást ka kas va cso ra fe je zte be.

a hús vé ti ün ne pek hez fű ző dő szo ká sok egy cso-port ja egy há zi rí tus ból vált nép szo kás sá. a nagy he-ti nép szo kás ban a tűz nek, víz nek igen nagy sze re pe van. Már a 12. szá zad ban a nagy szom ba ti szer tar-tás hoz tar to zott a tűz szen te lés.

a hús vét ra kö vet ke ző fehérvasárnapon volt szo-ká sos a komatál küldése. Nem hiá nyoz ha tott be lő-le a hús vé ti to jás, ka lács, kis üveg ital. a ko ma tál átadá sa éne kek vagy ver ses kö szön tők kí sé re té ben tör tént. Küld het te lány a fiú nak, lány a lány nak vagy fiúk egy más nak.

Hús vét és pün kösd kö zött va sár na pon ként volt ré gen a lá nyok és le gé nyek „ját szó ja”. a lá nyok, fiúk kü lön-kü lön cso port ban éne kel ve me n tek ki „a fa-lu alá a gyep re”. Itt lab dáz tak, fo gócs kát, szem be kö-tős dit ját szot tak, te kéz tek.

a le gény já té kok kö zé tar to zott a „lilázás”. a li-tá niá ról ki jö vő nagy lá nyok össze fo gódz kod tak, és éne kes já té ko kat ját szot tak: „Bújj, bújj, zöld ág”, „Fe hér li liom szál”…

Szent György nap ja (április 24.) a ta va szi go-noszjáró nap, ami kor a bo szor ká nyok sza ba don ga ráz dál kod hat tak. Ilyen kor tüs kés ága kat tűz tek a kerítés be, hogy a go noszt távol tartsák.

Mi vel György nap ján haj tot ták ki elő ször az ál-la to kat, má gi kus prak ti kák kal igye kez tek őket vé-de ni. a Za la men tén az is tál ló kü szöb mel lé lán cot és to jást tet tek, ezen kel lett a jó szág nak át lép nie. azt

tar tot ták, hogy olyan erő sek lesz nek, mint a lánc, és olyan göm bö lyűek, mint a to jás.

Pünkösda hús vé ti idő le zá rá sa, be fe je zé se Pün kösd ün-ne pe. az ün nep hez kö tő dik a pün kös di ki rály és ki rály né vá lasz tá sa. Már a 16. szá zad ból van nak írá sos em lé keink e szo kás ról. Pün kösd ün ne pe – a hús vét tal együtt – a ter mé szet megúju lá sát, a ta vasz kö szön té sét is je len tet te.

a le gé nyek, meg fe le lő pró ba té te lek tel je sí té-se után, meg ha tá ro zott idő re ki rályt vá lasz tot tak. lom bok ba, vi rá gok ba bur kol ták tár su kat, így vit ték őket vé gig a fa lun. Győr-Mo son-Sop ron me gyé ben borzaskirálynak is ne vez ték ezeket a le gényeket.

Bél Má tyás 1763-ban ar ról írt, hogy a ma gya rok Pün kösd nap ján a Csal ló köz ben, a Szent Örzsébet ne ve ze tű fa lu ba za rán do kol tak, és itt ősi szo kás sze-rint ki rályt vá lasz ta nak.

Még nap jaink ban is élő szo kás a „királyné-járás”. a vá lasz tott lány fe je fö lé tár sai se lyem ken dő-sát rat tar ta nak, s így jár nak ház ról ház ra, köz ben ró zsa-szir mo kat szór nak szét, s így éne kel nek:

„Meg hoz ta az Is ten pi ros pün kösd nap ját, Mi is meg hor doz zuk ki rály né asszony kát, Jácintus, jácintus, tar ka tulipánus, Hint se tek vi rá got az Is te nek Fiá nak.”

a „jácintus” szó nál kez dő dik meg a vi rág hin tés. az ének be fe jez té vel ál ta lá ban a kö vet ke ző szö ve get mond ják:

„Nem anyám tól let tem, Ró zsa fán ter met tem, Pi ros pün kösd nap ján Haj nal ban szü let tem.”

a ki rály nő né ma sze rep lő, a já ték köz ben nem sza bad ne vet nie, az ének lés vé gén ma gas ba eme lik, hogy nagy ra nő jön a ken der. Majd egy ko sa ras lány sze re pe kö vet ke zik:

„Se gél jék ki rály nén kat, Ki rály né asszo nyun kat, Pár to jás sal, pár ka láccsal, Pár ka to na fo rin tok kal.”

Mi vil 3 kk.indd 46 2010.09.27 13:16:01


47

a pün kös di rig mu sok ban igen gyak ran is mét lő-dik Szent Er zsé bet ne ve. va ló szí nű leg az éle téből jól is mert rózsacsoda kap cso ló dott össze a pün kös-di rózsa fo gal má val. a ki rály né és a rózsa egyaránt vé de lem re szo rul:

„Mi van, mi van ma? Pi ros pün kösd nap ja. Hol nap lesz, hol nap lesz a má so dik nap ja. Jó le gény, jó leány, jól meg fog jad a lo vad nak

szá rát, Ne tipossa, ne ta pos sa a pün kös di ró zsát.”

a szom szé dos né pek nél lo vas ver sennyel vagy más ügyes sé gi ver se nyek kel össze köt ve ma is van ki-rály vá lasz tás, amely szép, di cső sé ges, de mégis rö-vid, mint min den pün kös di ki rály ság!

„Édes szüleim, édesanyám, mama, édes…”„Nagy tisztesség a gyermek…”az új há zas pár sza po ro dá sá ra már a la ko dal mán szá mí ta nak: mi den egyes ro kon, is me rős, ven dég tel jes szív ből kí ván ja a fia ta lok nak: „ijasodjatok, fia-sod ja tok, mint a csi csó ka!” a vő fély is e sza vak kal ad ja át a meny asszony tánc alatt a ros tá ban össze-gyűjtött pénzt: „Ásó, ka pa vá lasszon el bennetöket, egy új esz ten dő re cső dör gyerök legyön, ez a pénz bőcsőrevaló.” De ma gá nak az új pár nak is van gond ja ar ra, hogy az em ber nad rág ja az ágy fe jé-ben le gyen, azon alud ja nak, mert ak kor fiú gye rek lesz, ha pe dig su bán hál nak, bo dor lesz az el jö ven-dő ha ja. az új pár hoz lá to ga tó ba me nők is az zal a tu dat tal teszik a ka la pot az ágy ra, hogy fiuk le gyen a fiataloknak. Ha meg a fia ta lok men nek lá to ga tó-ba, a me nyecs két ke nyér rel kí nál ják meg, mond ván és cse le ked vén: „fa rá ból adok, hogy gyerök lögyön, mög is há mo zom, hogy pi ros lögyön, meg is vag-da lom, hogy bo dor lögyön.” asz tal nál ül ve, ha a vi-zes po hár el dől, aki fe lé a víz fo lyik, ott ke resz te lő lesz…

ami kor fe le idő ben van az asszony, vagyis mi-kor a gye rek meg moz dul a mé hé ben, ke len gyét ké-szít. Ré gen könnyen ment ez. vett egy mé ter sár ga vász nat, és szét ha sí tot ta pe len ká nak. Hat he tes ko-ráig in ge se volt az új szü lött nek, ha nem pe len ká ba ta kar ták, és fás li val kö rül te ker ték mel lén, de re kán, ha sán, még a lá bát, lá ba fe jét is be fás liz ták, olyan egye nes volt, mint a cö vek. Dun na se kel lett, ha nem tar ka ci hás pár ná ba tet ték és ma dzag gal be kö töt-

ték. leg több asszony a rossz in get, ga tyát ha sí tot ta el, ab ból telt ki a ke len gye, mely kisingből, fő kö-tő ből, pár na haj ból ál lott. az ügyes asszony nem-csak meg varr ta, ha nem a fő kö tő szé lé be pi ros vagy kék pánt li kát hú zott. a na gyon sze gény eknek azok a szom széd asszo nyok ad ták össze, akik nek már volt gye re kük. az 1890-es évek ben már mindenki ma-ga hor golta a fő kö tőt, kis rék lit, ha ris nyát, a fa nel-pe len kát be szeg te, és négy sar kos dun ná ba pó lyál ta a ki csi két. Ké sőbb már nem is ma guk csi nál ták az ál la po tos asszo nyok a ba ba ke len gyét, ha nem a bolt-ban ké szen vet ték.

Ré gen úgy volt, hogy aki elő ször szült, ha za ment édes any já hoz szül ni és a gye rek ágyat ki fe küd ni.

Ke resz te lés után, te hát egy he tes ko rá tól vit ték a gye rek ágyas asszony nak az éte le ket. El ső nek a ko ma asszony vitt ún. ko ma szil ké ben, azután ro-konok, is me rősök, lány ba rát nők.

Ál ta lá ban a kö vet ke ző éte le ket vit ték: ga lamb- vagy tyúk hús le ves csi gá val, sült tész tá val, ap ró-lék kal. a töb bi ré szét meg sü töt ték. Birs al ma le vest azért szok tak vin ni, mert nem ázott el, mit a hús le-ves ben főtt tész ta. a főtt ap ró jó szág hús hoz pa ra di-csom már tás járt, pap ri kás húst is vit tek, de a hoz zá va ló sa va nyú sá got a csa lád et te meg. Ré gen a tej be-ká sa is el ma rad ha tat lan volt. Egy li ter bor is tar to-zott még a gye rek ágyas nak vitt en ni va lók hoz. Né ha megesett, hogy töb ben is vit tek egy szer re. a gye-rek ágyas nak mindegyik ből kel lett en ni, ha csak egy fa la tot is. a meg ma radt en ni va lót a csa lád fo gyasz-tot ta el. az edényt azon ban nem sza badott mo sat-la nul visszaad ni, mert azt tartották, hogy rücs kös lesz a gye rek tőle. a gye rek ágyas hoz ment lá to ga tó így kö szön tötte az anyát:

„Aggyon az Is ten elmönt erőd helyött újat.”az anya meg kö szö nte a jó kí ván sá got, és rög tön

hoz zá tette: „Ül jön le mán, el ne vi gye a kis fiam ál mát…”Mon da ni sem kell, mennyi re gon doz ta, aj ná-

roz ta ki csi jét az anya, még a fú vó szél től is fél tette. Bár mi lyen mun kát vé gzett is, min den gon do la ta a gye re ke volt. Nap já ban meg né zte száz szor is, mit csi nál, al szik-e, hogy fek szik, le rúg ta-e ma gá ról a ta ka rót, be le csú szott-e a dun ná ba, nem vett-e va-la mi ru ha fé lét a szá já ba, me le ge van-e? Ha le ta kar-ta ru há val a böl csőt a ro va rok el len, nem rán tot ta-e ma gá ra, nem ful lad-e meg?

Mi vil 3 kk.indd 47 2010.09.27 13:16:01


48

Reg gel 6 óra kor ma gá tól feléb redt a ki csi ki pi-hent, ki pi ro so dott arc cal. Édes any ja ki bontotta a pár ná ból, és kü lö nös ér zés fog ta el a csepp kis tisz-ta lé lek lát tá ra. Gyö nyör kö dött nyúj tó zá sá ban, amit egé szen meg gör bül ve vé gzett a csöpp ség; hagy-ta rug da lóz ni, ami jó le sik ne ki, hogy ki sza ba dult a be kö tött dun ná ból. Majd köz ben ked ve sen be-szélt hoz zá, és csen de sen, mint ha bi zal mas kö zöl ni-va ló ja lett volna: „Jó röggelt, drá ga életöm, kincsöm, mindenöm, édös kis lá nyom! Hogy alud tál, mit álmod tál? Lát tále an gya lo kat?” És a kis ba ba vissza-mo so lygott, ne vetett az any já ra, úgy hall gat ta a be-szé det, mint ha ér tette volna…

Né pi-tár sa dal mi szo ká soka né pi-tár sa dal mi szo ká sok ki ter jed nek mind azok-ra a te rü le tek re, me lye ket ál la mi és egy há zi tör vé-nyek nem sza bá lyoz nak.

a csa lád a há za so dás és az örö kö sö dés rend jét sza bá lyoz ta, ki ter jedt a ro ko ni kap cso la tok ra is.

Szo ká sok sza bá lyoz ták a fa lu si kö zös ség min den ügyes-ba jos dol gát: a kö zös le gel te tést, a pász tor fo-ga dást, a sző lő őr zést, a bí ró vá lasz tást, a ház épí tést, és min den cso port ban vég zett mun kát. vol tak pél-dául olyan te rü le tek, ahol a ház alap já ba le ve let he-lyez tek, mely tar tal maz ta az épít te tő és épí tő ne vét, az épí tő mes ter ne vét, az épí tés ide jét.

Szo ká sok sza bá lyoz ták a csa lád ta gok jo gait és kö te les sé geit, az ét ke zés rend jét.

a nép er köl csi ítél ke zé se meg sza bott for mák kö-zött zaj lott. a né pi er kölcs el len vé tő ket meg csú fol-ták, vagy nyil vá no san ki kiál tot ták a bű neit pél dául Szent György-nap kor vagy far sang kor.

Fia tal há zas pá ro kat, akik nem tud tak egy más-sal vagy anyó suk kal együtt bé ké ben él ni, vagy nem tud tak hű sé ge sek ma rad ni egy más hoz, meg szé gye-ní tet ték, vagy han go san ki kia bál ták őket.

Ezt egyik vi dé ken zángózásnak, a má si kon csat- rangolásnak vagy macs ka ze né nek ne vez ték.

a szom szé dok ál ta lá ban jól is mer ték az össze ve szés rész le teit, ezt a macs ka ze ne al kal má ból rész le te sen ki tá lal ták. a há ziak per sze fel ké szül tek a macs ka ze-né re, szennyes le vet ön töttek a za jon gók kö zé, a ve re-ke dés szin te el ke rül he tet len volt. a csatrangolásban, zángózásban az egész fa lu részt vett.

az apá ról fiú ra szál ló szo ká sok szin te tör vé nyek vol tak, me lyek elől nem le he tett ki tér ni.

A mes ter sé gek szí nei

„Én jól tu dom, a mes ter sé gek szí ne sok: fe hé rek a pék se gé dek, ina sok, ko rán kel nek, ma da rak nál ko ráb ban, fe hé red nek nullásliszt po rá ban; fe ke ték a ké mény sep rők egész nap; kel me fes tők szi vár vány színt hor da nak; gyár ban a sok esz ter gá lyos, la ka tos kék zub bo nya, kék nad rág ja ola jos, te nye rük meg ko rom, rozs da le pi be. De aki csak sé ta fi kál, a he nye ki suj ját se pisz kít ja be, jól le het mestersége mégis a legszennyesebb!

Környezetvédelem, természetvédelem

Kör nye zet vé de lem a környezetvédelem azok nak az em be ri te vé keny-sé gek nek az összes sé ge, me lyek kel a ter mé sze tes és mes ter sé ges kör nye ze tet a rab ló gaz dál ko dás tól, az ér tel met len pusz tu lás tól, szennye zés től meg véd-jük.

Min den élő lény fenn ma ra dá sá nak fel té tele, hogy a kör nye ze tét „fo gyassza”. Kör nye ze té ből kap ja az élet te vé keny ség hez szük sé ges anya go kat, ener giát. Ezért a kör nye zet vé de lem nem azt je len ti, hogy a kör nye ze tet véd jük az em ber től. Igyek szünk az em ber és kör nye zet olyan har mo ni kus együtt lé-tét kiala kí ta ni, amely nem bont ja meg a kör nye zet (min de nekelőtt a ter mé szet) egyen sú lyát.

Egy sze rűbb, éssze rűbb a ká ro kat megelőz ni, mint a ká rok kö vet kez mé nyeit utó lag hely re hozni. a kör-nye zet vé de lem te hát a bio szfé ra vé del me, a Föld tá jai-nak és ter mé sze ti kin csei nek megóvá sa. a meg nem újít ha tó erő for rá sok (nyers anya gok, ener gia hor do-zók), a víz, a le ve gő, a ta laj, a ter mé sze tes nö vény- és ál lat vi lág vé del me és megőr zé se. Kü lön fé le lé te sít mé-nyek nek és te le pü lé sek nek a fen ti cé lo kat fi gye lem be ve vő ter ve zé se és mű köd te té se. a kör nye zet vé de lem nem is mer or szág ha táro kat. Csak nem zet kö zi össze-fo gás sal, kö zö sen ter ve zett, össze han golt mun ká val le het sé ges, hogy megőriz zük a Föl det utó daink szá-má ra.

Mi vil 3 kk.indd 48 2010.09.27 13:16:01


49

Kör nye ze ti ár tal mak Olyan, ál ta lá ban em be ri te vé keny ség ből szár ma zó fo lya ma tok kö vet kez mé nyei, ame lyek a ter mé sze-tes vagy mes ter sé ges kör nye zet rész le ges vagy tel-jes pusz tu lá sá hoz ve zet nek (kör nye zet szennye zés, rab ló gaz dál ko dás).

a rab ló gaz dál ko dás a nem meg fe le lő kö rül te kin-tés sel meg ter ve zett és vég zett ipa ri és me ző gaz da-sá gi te vé keny ség (pl. a bá nyá szat okoz ta bar lang-rom bo lás, a le ge lők ki me rü lé sé hez ve ze tő ok ta lan le gel te tés, min den fé le vé dett nö vény és ál lat el pusz-tí tá sa, fe le lőt len er dő ir tás, nem meg fe le lő hely re te-le pí tett vízierőművek stb.).

A ter mé szet vé de lem fo gal maa ter mé szet vé de lem a ter mé szet élet te len és élő

– tu do má nyos, kul tu rá lis vagy az em be ri kör nye zet vé del me szem pont já ból je len tős – tár gyai nak és te-rü le tei nek a meg óvá sa, fenn tar tá sa és be mu ta tá sa. a ter mé szet vé de lem ál ta lá nos ér te lem ben ki ter jed a ter mé szet egé szé re, és ma gá ban fog lal ja a föld fel-szín nel, a ten ge rek kel és a ter mé sze ti erő for rá sok kal va ló éssze rű gaz dál ko dást is. a ter mé sze ti ér té kek kü lön le ges ol tal má nak, megőr zé sé nek és fenn tar tá-sá nak alap ve tő sza bá lyait az egyes ál la mok ter mé-szet vé del mi jog sza bá lyai ál la pít ják meg.

A ter mé szet vé de lem tár gyai– a föld ta ni szel vé nyek, ré teg fel tá rá sok,– a kü lön bö ző föld fel szí ni alak za tok és kép ződ-

mé nyek: he gyek, völ gyek, szur dok völ gyek, szik- la fa lak, szik la alak za tok, kő ki bú vá sok, a karszt kü lön bö ző for mái, hévforrás kú pok, ho mok-buc kák és szi kes tér szí nek,

– föld alat ti üre gek: bar lan gok, zsom bo lyok, fel-szí ni kő zet ben le vő kő fül kék,

– a víz kü lön bö ző meg je le né si for mái: for rás, szik la for rás, patak, víz esés, hol tág, tó, mo csár, láp,

– rit ka, ve szé lyez te tett és tu do má nyos ér té kű nö-vé nyek és nö vény tár su lá sok,

– az idős, nagy mé re tű és kü lön le ges ala kú fák vagy fa cso por tok, fa so rok, er dő rész le tek, par-kok és ar bo ré tu mok,

– a hasznos, rit ka vagy ki pusz tu lás sal fe nye ge-tett va don élő ál lat fa jok, a ki ve sző ben lé vő do-mesz ti kált ál lat faj ták,

– a jel leg ze te sen szép táj ké pi meg je le né sű vagy ked ve ző tu laj don sá gok kal ren del ke ző tá jak, táj rész le tek,

– az ős ál lat, ős em ber, ős ré gé sze ti le lő he lyek ter-mé sze ti kör nye ze te,

– a tör té nel mi és kul túr tör té ne ti em lék he lyek és azok kör nye ze te,

– a gén kész le tek megőr zé sé re szol gá ló te rü le tek.

A ter mé szet vé de lem felada ta– kü lön le ges ol tal mat igény lő ter mé sze ti ér té kek

kö rének megál la pít ása,– a ter mé sze ti ér té ke ket ve szé lyez te tő je len sé gek

okainak fel tár ása,– a vé dett ter mé sze ti ér té kek ká ro so dá sának meg -

előz ése, el há rít ása, a be kö vet ke zett ká ro so dá- sok csök kent ése vagy meg szün teté se,

– a vé dett ter mé sze ti ér té kek megőrzése, a je len és a jö vő nem ze dék szá má ra, azo k szük ség sze-rinti hely reál lít sa, terv sze rű fenn tar tá su k biz-to sít ása,

– tu do má nyos ku ta tá sok ter mé sze ti fel té te leinek biz to sít ása,

– a ter mé sze ti ér té kek be mu ta tá sá val az ok ta tás, az is me ret ter jesz tés és a köz mű ve lő dés elő se-gít ése, és ezál tal a tár sa da lom ter mé sze tet vé dő ma ga tar tá sának kiala kítá sa.

A vé dett tár gyak és te rü le tek ter mé szet vé del mi be - so ro lá saa ter mé szet vé de lem tár gyai le het nek:

a) Te rü let nél kül vé det tek:– a vé det té nyil vá ní tott nö vény- és ál lat fa jok,– a ter mé sze ti em lé kek (fák, for rá sok, szik lák,

föld ta ni szel vé nyek).b) Te rü let tel vé dettek: a vé det té nyil vá ní tott ter-

mé sze ti te rü let le het– nem ze ti park,– táj vé del mi kör zet,– ter mé szet vé del mi te rü let.

Nem ze ti parkNem ze ti park az or szág nak jel leg ze tes, ter mé sze-ti adott sá gai ban lé nye ge sen meg nem vál toz ta tott olyan na gyobb tá ja, ahol a nö vény- és ál lat fa jok je-len lé te, a föld fel szí ni for mák és ezek együt te se a tu-do mány, a köz mű ve lő dés és a felüdü lés szem pont-já ból kü lön le ges je len tő sé gű.

Mi vil 3 kk.indd 49 2010.09.27 13:16:01

Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz

50

A nem ze ti park egy vagy több érin tet len vagy ke vés bé mó do sí tott öko ló giai rend szert tar tal maz, ter mé sze ti és kul túr tör té ne ti ér té kek ben az or szág egyéb te rü le tei nél gaz da gabb.

A Nem zet kö zi Ter mé szet vé del mi Unió (IUCN) a nem ze ti par kok egy sé ges ér tel me zé se ér de ké ben előírá so kat dol go zott ki, ame lyek be tar tá sa fel té tele an nak, hogy egy nem ze ti par kot fel ve gye nek az IUCN lis tá já ra.

A nem ze ti park lé te sí té se egy táj nak, táj rész letnek nem zet kö zi ran got és je len tő sé get biz to sít, és ezál tal nagy ide gen for gal mi von zerő.

Táj vé del mi kör zetA táj vé del mi kör zet a ter mé szet vé del mi ér té kek, va la mint a ked ve ző ter mé sze ti tu laj don sá gok megőr zé sé re és fenn tar tá sá ra szol gá ló táj vagy táj részlet. A táj vé del mi kör ze tek a kör nye ző te rü le tek nél ter mé sze ti ér té kek ben gaz da gab bak. A kü lön bö ző jel le gű ter mé sze ti ér té kek (föld ta ni, víz ta ni, növény ta ni és ál lat ta ni, táj ké pi és kul túr tör té ne ti) kö zül ál ta lá ban több is meg ta lál ha tó. A táj vé del mi kör ze tek al kal ma sak ar ra, hogy az em ber ter mé szetes és mű vi kör nye ze tét egy sé ges ke ret ben, har moni ku san fej lesszék.

A táj vé del mi kör zet ren del te té se:– a táj vé del mi kör zet te rü le tén lé vő ter mé sze ti

ér té kek, és a fenn tar tá suk hoz szük sé ges zavar ta lan élő he lyek megőr zé se és fenn tar tá sa,

– a táj vagy táj rész let ter mé sze tes és mes tersé ges al ko tó ele mei nek olyan har mo ni kus egyen súly ban tar tá sa, hogy a táj jel le ge, szép sé ge és ked ve ző ter mé sze ti adott sá gai a gazdál ko dás sal, te le pü lés fej lesz tés sel, üdü lés sel és ide gen for ga lom mal se vál toz za nak meg ked ve zőt le nül.

A táj vé del mi kör ze tek ben a táj jel le gét, szép sé gét nem za va ró gaz da sá gi és egyéb te vé keny ség megenge dett. El ső sor ban a ter mé szet hez kö zel ál ló gazdál ko dá si mó dok, erdő, le ge lő, rét és nád gaz dál ko dás fe lel nek meg legin kább a ter mé sze tes növény zet és ál lat vi lág fenn tar tá sá nak. A vé dett te rüle tek kö zött a táj vé del mi kör ze tek ben a leg ke vés bé szi go rúak a vé del mi előírá sok, ezért a tu riz mus és az ide gen for ga lom szá má ra igen fon tos te rü le tek.

Ter mé szet vé del mi te rü letA ter mé szet vé del mi te rü let a vé dett ter mé sze ti érté kek megóvá sá ra és fenn tar tá sá ra szol gá ló te rü let.

A ter mé szet vé del mi te rü let nagy sá gá ra nincs elő írás, igen vál to zó nagy sá gúak. Ren del te té sé nek csak ak kor tud meg fe lel ni, ha elég nagy ah hoz, hogy a ter mé sze ti ér té kek fenn ma ra dá sát biz to sí ta ni tud ja.

A ter mé szet vé del mi te rü let jel le ge sze rint le het:– föld ta ni,– víz ta ni,– nö vény ta ni,– ál lat ta ni,– táj ké pi,– kul túr tör té ne ti.

Az egyes ter mé szet vé del mi te rü le te ken több fé le ter mé sze ti ér ték is elő for dul hat. Pl. víz ta ni jel le gű te rü le tek nö vény ta ni és ál lat ta ni ér té ke ket is tar talmaz nak.

Ter mé sze ti em lékA ter mé sze ti em lék a ter mé szet kü lön le ges, egyedi kép ződ mé nye, föld ta ni szel vény, szik la, for rás, egyes fa, fa cso port.

Fo ko zot tan vé dett te rü le tekA legér té ke sebb ter mé sze ti ér té ke ket rej tő te rü le tek fo ko zott vé de lem ben ré sze sül nek. Ugyan ilyen védel met kap nak a za va rás ra, lá to ga tás ra ér zé keny álla tok élő he lyei, és a rit ka nö vé nyek ter mő he lyei is. Ezek a fo ko zot tan vé dett te rü le tek. Lá to ga tá suk hoz a ter mé szet vé del mi ha tó ság en ge dé lye szük sé ges.

Bio szfé ra-re zer vá tu mokNem ze ti par kot, táj vé del mi kör ze tet, ter mé szetvé del mi te rü le tet vagy azok meg ha tá ro zott ré szét – ha az nem zet kö zi leg kiemel ke dő tu do má nyos ér té ket kép vi sel – az UNES CO jog sza bály ban foglal tak sze rint bio szfé rare zer vá tum má mi nő sít he ti. A bio szfé rare zer vá tu mok mag te rü le tei fo ko zot tan vé dett te rü le tek, és el ső sor ban tu do má nyos cé lo kat szol gál nak.

A va don élő nö vé nyek és ál la tok vé del meA vé de lem ki ter jed a vé dett nö vé nyek és ál la tok min den egye dé re, és min den fej lő dé si alak já ra. Vé dett te hát a nö vény föld alat ti ré sze (a gu mó, a

Mi vil 3 kk.indd 50 2010.09.28 12:11:02


51

hagy ma, a rizóma), valamint a föld fe let ti ré sze (a vi rág és a mag) is.

Ti los a vé dett te rü le te ken a vé dett nö vényt gyűj-te ni, le tép ni, cso kor ba szed ni vagy el pusz tí ta ni. vé-dett te rü le ten ér vé nyes a mon dás: min dent a szem-nek, sem mit a kéz nek!

a vé dett ál lat fa jok min den fej lő dé si alak ja vé-dett. vé dett a ki fej lett ál lat, a to jás és a fió ka is, vé-dett a lep ke pe té je és a báb ja is.

Nem sza bad a vé dett ál lat fa jo kat en ge dély nél kül el pusz tí ta ni, be fog ni, fog ság ban tar ta ni, kül föld re szál lí ta ni, pre pa rál ni. aki ezek kö zül bár me lyi ket meg te szi, sza bály sér tést kö vet el.

A ter mé szet vé del mi te rü le tek lá to gat ha tó ságaa ter mé szet vé de lem tár gyai a lá to ga tás ra kü lön bö-ző kép pen ér zé ke nyek, ezért a te rü let le het:

– zárt,– kor lá to zot tan lá to gat ha tó,– sza ba don lá to gat ha tó.

Zárt te rü le tek: a vál to zás ra ér zé keny élő he lyek, a rit ka ma da rak fészkelőterülete a lá to ga tás elől rend-sze rint el zár tak. az ilyen te rü le tek re be lé pé si en ge-délyt az OKTH il le té kes felügye lő sé ge ku ta tók nak ad. Ilyen te rü let pl. a Kis-Ba la ton ter mé szet vé del mi te rü le te.Kor lá to zot tan lá to gat ha tó te rü le tek: Meg ha tá ro-zott kor lá to zá sok kal lá to gat ha tók. a kor lá to zás vo-nat koz hat az év szak ra, idő tar tam ra, bi zo nyos út vo-na lak ra, egyes te rü le tek re, jár mű vek re, a lá to ga tók lét szá má ra. a kor lá to zá so kat a vé det té nyil vá ní tó ha tó ság ír ja elő, és bár mi kor, a vé de lem ér de kei nek meg fe le lően mó do sít hat ja.Sza ba don lá to gat ha tó te rü le tek: a lá to ga tást sem-mi lyen előírás nem kor lá toz za, de a ter mé szet vé de-lem tár gyait óvó ma ga tar tást el vár ják a lá to ga tók-tól.

Melyek a szerves és komposztálható hulladékok?Kony hai hul la dé kok: Ke nyér ma ra dék, to jás héj, gyü - mölcs héj (pl. dió-, na rancs-, ba nán-, cit rom héj), hal - szál ka, zöld ség hul la dé kok (pl. hagy ma- és krump-li héj, sa lá ta, ká posz ta), ká vé zacc és fil te res zacs kók, cson tok, élelmiszer maradékok, tej ter mé kek, pa pír (pl. zsír pa pír, pa pír zseb ken dő, zöld sé ges és gyü-

möl csös zacs kók), kon zer vek és üve gek tar tal má-nak ma ra dé ka (pl. lek vár, jog hurt), étel ma ra dé kok, tea.

Ker ti hul la dé kok: vi rág, vi rág föld, vá gott fű (pl. a szé na is), lomb, rő zse, nye se dé kek, gyom.Egyéb szer ves hul la dé kok: Toll, haj, hörcsögalom, fa (vé dő be vo nat és lakk nél kül), pa pír (pl. zsír pa pír, pa pír tö rül kö ző), bio vö dör ből va ló pa pír zacs kók.

a TUDaTOS HUllaDÉK-HaSZNOSÍTÁS aKTÍv HOZZÁJÁRUlÁS

a KÖRNYEZETvÉDElEMHEZ!

Ma dár ko rongBár az év ti zen két hó nap ból áll, a ma da rak leg több-jé nek ná lunk csak hat hó nap szá mít: már cius tól szep tem be rig.

Úgy mond juk, hogy ez az idő szak az élő fé lév. Ám nem csak a ma da rak nak, ha nem ná lunk (a mér sé kelt ég haj la ti öv ben) szin te min den élő lény-nek: nö vény nek, ál lat nak egyaránt.

Igaz, hogy szep tem ber től már ciu sig is él nek ná-lunk ma da rak. a tél nagy erő pró bát je lent a szá-muk ra, de itt ma rad nak. Ők a té li ma dár ete tők gya ko ri ven dé gei. Ál lan dó ma da raink. Má sok a tél beáll ta előtt hosszú út ra in dul nak, mert itt nem ta-lál ná nak élel met és el pusz tul ná nak. Ezek a köl tö ző ma da raink.

Ha zánk ban az iga zi ma dár élet már cius tól szep-tem be rig zaj lik. Eb ben az idő szak ban éne kük től han go sak a ker tek, me zők. Fész ket rak nak, köl te-nek, sü rög nek-fo rog nak, hogy fió kái kat fel ne vel-hes sék.

Né me lyik ma dár faj két szer, eset leg há rom szor is ne vel egy-egy fé szek al ja utó dot.

Is mer kedj meg az élő fé lév né hány jel leg ze tes ma da rá val! az ala po sabb megis me rést se gí ti a tulsó oldalon lát ha tó ma dár ko rong, amely hat sze let ből áll.

Be lő lük öt sze let, öt hó nap ban, öt is mer tebb ma-dár tit kait árul ja el 6–6 pont ban.a ha to dik sze let ben már gyü le kez ni kez de nek azok a ma da rak, ame lyek ha ma ro san ván dor út ra kel nek.

Mi vil 3 kk.indd 51 2010.09.27 13:16:02


52

Mit mon da nak a pon tok?

1. pont: a ma dár ne ve és élő he lye.2. pont: a ma dár ét lap ja.3. pont: Hol fész kel?4. pont: Hány to jást to jik, hány fió kát ne vel?5. pont: El len sé gei, pusz tí tói.6. pont: Hang ja, éne ke

Mi vil 3 kk.indd 52 2010.09.27 13:16:02


53

A zaj intenzításaA zaj is levegőszennyezés: a zaj ideg fe szült sé get, hal lá si, al vá si za va ro kat, fej fá jást, fáj dal ma kat okoz. Mo dern vi lá gunk ban a zaj ko moly kör nye zet-szennye zé si prob lé mát je lent. Így van ez akár beat-ze ne kar tól, akár re pü lő gép től, akár gyá ri be ren de-zés től, köz úti szál lí tás ból, épí té si mun ká la tok ból vagy bár mi lyen for rás ból szár ma zik.

Se gít sük a zaj szennye zés el le ni har cot azál tal, hogy fel de rít jük és be mu tat juk az em be rek nek kör-nye ze tünk leg ká ro sabb zaj for rá sait!

Mutasd meg másoknak is!Ké szít sünk zajtér ké pet úgy, hogy min den na pi te-

vé keny sé günk, sé tánk al kal má val ész lelt nagy zajt oko zó for rá so kat meg je löl jük az adott kör nye zet váz la tos raj zán (pl. út ke resz te ző dés, kö ze li gyár, re pü lő tér, vas út vo nal stb.). Rög zít het jük azo kat az idő pon to kat is, ami kor a leg na gyobb a zaj szint.

Na gyít suk ki az áb rát, és hasz nál juk fel kör nye-zet vé del mi pro pa gan dánk ban! a túl zott zaj ter he lés na gyon is reá lis ve szé lyei nek a megér té se oda ve zet-het, hogy ke ve sebb lesz a zaj, és ta lán na gyobb te-kin tet tel le szünk má sok ra és sa ját egész sé günk re is.

A zaj intenzitása decibelben mérve

dB

BEszÉlgETÉs

Fájdalom

Stressz

Hallászavar

Alvási zavarok

Fejfájás

„CsENDEs szOBA”

170

160

140

150

130

120

90

70

80

100

110

40

50

60

Mi vil 3 kk.indd 53 2010.09.27 13:16:03


54

ZoometerológiaSzép, meleg idő várható, ha

– a ju hok vi dá man fi cán kol nak vagy hegy nek fel fe lé le gel nek,

– a de ne vé rek elő ző es te so kat és sű rűn rep ked-nek,

– a ma da rak víz ben, po cso lyá ban für de nek,– a bag lyok so kat hu hog nak,– a szá raz föl di bé kák ma ga san ül nek,– a szent já nos bo gár erő sen vi lá gít.

Eső várható, ha– a ku tya nyug ta lan, so kat va ka ró dzik,– a macs ka ál mos és lus ta,– a sza már or dí toz ni kezd,– az ege re ket hall juk cin cog ni,– a ma da rak por ban für de nek,– a ka csák vizs gál gat ják az eget,– a vad ga lamb so kat és gyak ran tur bé kol,– a bé kák so kat bre keg nek vagy a víz be ug ra nak

és ott ma rad nak.

Vihar, zivatar várható, ha– a ró ka uga tá sa hal lat szik,– a ma da rak el rej tőz köd nek,– a gó lya be ta kar ja fió káit fész ké ben,– a ri gók nyug ta la nul fü työ rész nek,– a ha lak ma gas ra ug rál nak, ki-ki ve tik ma gu kat

a víz ből, vagy mé lyen az iszap ba fú ród nak,– a pók fej jel le fe lé ül há ló ja sar ká ban.

Hideg idő várható, ha– von ta tot tan ugat a ró ka,– a ka csák ön szán tuk ból az ól ba men nek,– a var jak feb ruár ban csa pa tok ban kö ze led nek,– a vad lu dak dél fe lé húz nak,– a ser tés szal ma szá lat hord fek vő he lyé re.

Hóesés várható, ha– a ju hok nem akar nak az akol ból ki moz dul ni,– a ku tya rossz ked vű, nyug ta lan, nem ta lál ja a he-

lyét,– a ve re bek so kat csi ri pel nek,– a ma da rak egy pont fe lett ke rin ge nek,– a hol lók na gyo kat ká rog nak.

Hideg télre számíthatunk, ha– az ege rek, me zei poc kok mély fész ket ké szí te-

nek,– a mó ku sok sok fe nyő to bozt gyűj te nek,– a köl tö ző ma da rak ko rán el ván do rol nak,– a da ra zsak ok tó ber ben is cso por tok ban lát ha-

tók,– a han gyák ma gas bo lyo kat épí te nek.

Enyhe télre számíthatunk, ha– sok ősszel az egér, a me zei po cok,– az er dei pin tyek még de cem ber ben is ná lunk

van nak.

Meleg lesz a nyár, ha– a ván dor ma da rak ko rán ér kez nek vissza.

Esős lesz a nyár, ha– a par ti fecs kék a part ma ga san fek vő ré szei be

váj ják fész kü ket,– a bé kák má jus ban igen so kat bre keg nek.

Időjárásváltozás jele, ha– a var jak a leg ma ga sabb je ge nye fák vagy fe nyő-

fák csú csá ra ül nek,– a keresztespók nincs a há ló ja kö ze pén; lom ha,

lus ta, nem szö vö get vagy meg hú zó dik va la mi zug ban.

Mi vil 3 kk.indd 54 2010.09.27 13:16:03


55

tANmENEtjAVASLAt A KOmPEtENciAALAPú tANKöNyVHöz, mUNKAFüzEtHEz ÉS iNtErAKtÍV tANANyAGHOz

A tananyag beosztása:Éves óraszám: 55 óra (első félévben heti két óra, a második félévben heti egy)Új ismeret feldolgozása: 43 óraÖsszefoglalás, ismétlés: 6 óraszabadon felhasználható: 6 óra

Óra Téma, tananyag

Ajánlott tevékenység-formák, módszertani

javaslatok

Kompetenciák(készségek, képességek)

fejlesztése

Javasolt taneszközök,szemléltetés

Projektmunka- javaslatok

a témakörhöz

1. Informá-cióforrá-sok

a közvetlen és közve-tett információforrások áttekintése a tankönyv alapjánIsmerkedés a harmadik osztályos tankönyvvel, munkafüzettel és a digitá-lis tananyaggal

– anyanyelvi kompet.: különféle közlési hely-zetek felismerése

– Hatékony önálló ta nu-lás: információkeresés

– Digitális kompet.

a mi világunk tan könyv és mun-kafüzet a 3. évf. számára, a Va rázslatos világ című környezetismereti olvasókönyv, vala-mint a tankönyvhöz készült digitális tan-anyag

Tekintsünk át vala-mennyi információ-forrást, és mutassuk be a tankönyvön és a munkafüzeten kí-vül az interaktív tan-anyag használatát!

2. Év eleji ismétlésMilyen élőhelye-ket isme-rünk?

az első és a második osztályban megismert élőhelyek felelevenítése a tankönyv és a digitális tananyag segítségével.a kert, a park, az erdő, a mező életközössége

– Természettudományos kompet.: az életközös-ségekben megismert növények és állatok jellemző tulajdonságai

– anyanyelvi kompet.: szóbeli és írásbeli szö-vegalkotás, nyelvi ké-pességek fejlesztése

Tankönyv 6–8. o., munkafüzet 4–5. o., interaktív tananyag, az előző tanévben készített albumok, plakátok, gyűjtemé-nyek

az ismert élőhelyek felelevenítésére hasz-nálhatjuk az előző évfolyamok interak-tív tananyagainak filmjeit

Vizek, vízpartok életközössége3. vízparti

fákRáhangolódás az új té-makörre a személyes ta-pasztalatok, a tanulmányi kirándulás, a tankönyv nyitó képe és a Fekete István-idézet segítségé-vel. Néhány hazánkban jellegzetes vízparton élő fa megismerése a tanult információforrások fel-használásával. Szólások, közmondások magyará-zata. a kapcsolódó hie-delmek, hagyományok a tankönyv alapján

– Természettudományos kompet.: az élőlények és környezetük közötti ok-okozati összefüg-gés

– anyanyelvi kompet.: szóbeli kifejezőképes-ség fejlesztése

– Szociális kompet.: társakkal való együtt-működés, a hagyomá-nyok tisztelete

– Kezdeményezőké-pesség és vállalkozói kompet.: vélemény-nyilvánítás

Tankönyv 10–11. o., munkafüzet 9. o., interaktív tananyag,Dr. Mester Mik lós-né: Zöld kalandok sorozat Vizek, vízpartok című kötete (erdei iskola mun-katankönyv)

A vizek, vízpartok életközössége pro-jektKirándulási élmé-nyek Mf. 5., 6–7. o., versek, mesék, da-lok, közmondások, szólások, hiedelmek gyűjtése a témakör-rel kapcsolatosan. a növények és az állatok megismerése a tanult információ-források segítségé-vel. Kutatási felada-tok felosztása

Mi vil 3 kk.indd 55 2010.09.27 13:16:03


56



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

4. a nádas Milyen növények élnek a nádasban? a kirándu-lás, a digitális tananyag szemléltető része, a tan-könyv képei alapjánNagy lászló: Balatonparton című versének elolvasása, értelmezésea nád és a gyékény jel-lemző tulajdonságai, test-felépítése, szerepe a vizek életében, felhasználásuk

– Természettudományos kompet.: a növények testfelépítésének, fon-tosabb életműködései-nek megismerése

– anyanyelvi kompet.: vers olvasása, értelme-zése, a tapasztalatok elmondása röviden

– Digitális kompet.: interaktív feladatok megoldása

Tankönyv 12–13. o., munkafüzet 10. o., Varázslatos világ interaktív tananyag,1-1 példány a tanul-mányi kiránduláson gyűjtött nádból, gyékényből

Képes, rajzos tablók készítése adatokkal

5. virágos növények a vízben, vízparton

Néhány virágos növény felismerése a kirándulás, a tankönyv képei és az interaktív tananyag szem-léltető része alapján

– Természettudományos kompet.

Tankönyv 14–15. o., munkafüzet 11. o., interaktív tananyag

Fotók, képek gyűjté-se újságokból, tabló-készítés

6. a virágok titkai

a virágok szerepe a növé- nyek életében. a virág ré- szeinek vizsgálata modell, virág és a tankönyv segít-ségével. Interaktív feladat megoldásaDalok, versek, rajzok, ér- dekességek a virágokról

– Természettudományos kompet.: a virág ré-szei, az időjárás hatása a virágok életére

– Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező-képesség

– Matematikai kompet.: a virág részei

– anyanyelvi kompet.: lényegkiemelés, követ-keztetés

Tankönyv 16. o., munkafüzet 11. o., interaktív tananyag, virág

K a hínáros Néhány hínárnövény fel-ismerése a tankönyv fotói és az interaktív tananyag segítségével. Beszélgetés: Mit jelentenek a hínárnö-vények a víz és a vízben élő állatok számára? Mi-kor jelentenek veszélyt az ember számára?

– Természettudományos kompet.: a hínárnövé-nyek felismerése

– anyanyelvi kompet.: a hínárnövényekhez kapcsolódó mesék, legendák

Tankönyv 17. o., interaktív tananyag

K Férgek, csigák, kagylók

az állatok mozgásának megfigyelése az interaktív feladat szemléltető részé-ben. akváriumi csigák megfigyelése, előzetes ismeretek felelevenítése a földigilisztáról. a földi-giliszta és a pióca össze-hasonlítása


– Szociális kompet.: „Nemszeretem álla-tok” megismerése, elfogadása


Mi vil 3 kk.indd 56 2010.09.27 13:16:03


57



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

7. Rovarok a mindennapokban és a tanulmányi sétán tapasztaltak elmondása a rova-rokról. a rovarok testtája-inak megnevezése képek segítségével. a vizes élő- helyekhez kötődő rovarok jellemző tulajdonságai- nak összegyűjtése. Inter- aktív feladatok megoldása

– Hatékony, önálló ta-nu lás: az eddig meg-szerzett tudás alkal-mazása

– anyanyelvi kommuni- káció: kreatív nyelv-használat, tantárgyi szókincs fejlesztése

Tankönyv 19. o., munkafüzet 12/1. f., interaktív tananyag,Zöld kalandok,Varázslatos világ

a rovarok megfigye- lésének módja, szempontjai. Hogyan rajzoljunk könnyen rovarokat? Érdekes-ségek a rovarokról Mf.: 12–13. o.

8. Halak Saját tapasztalatok el-mondása a halakról. az interaktív tananyag szemléltető filmrészleté-nek megtekintése. a halak testfelépítésének vizsgálata, testrészek megnevezése

– Természettudomá-nyos kompet.: a halak élőhelye, életmódja és testfelépítése közötti összefüggés. a halak előfordulása és a vizek tisztasága közötti ösz-szefüggések, egészsé-ges táplálkozás.

– Hatékony, önálló ta- nulás: vizuális emlé-kezet


Gyűjtőmunka: Mi-lyen halak élnek hazai vizeinkben?

9. Békák Mesék, versek olvasása békákról, saját tapaszta-latok elmondása. Karmos békák megfigyelése az akváriumban. a békák mozgásának utánzása. a békák testfelépítése és fejlődési szakaszaik a tankönyv ábráinak és fotóinak segítségével. Be-szélgetés a szeretetükről, védelmükről

– anyanyelvi kommu-nikáció: vitakészség, érvelés.


– Hatékony, önálló ta-nulás: képi informáci-ók feldolgozása.

– Szociális kompet.: nem a szépség a leg-fontosabb


Kutatási feladat: Mikor szükséges békamentő akciókat szervezni?

K Hüllők Élménybeszámolók az állatkerti élményekről, és a saját tapasztalatok el- mondása. versek, mesék rajzok az állatokról (tek-nősök, vízi- sikló)Miért ez a közös nevük?



Tankönyv 24. o., Zöld kalandok

vita: Miért viszo-lyognak a hüllőktől az emberek?

K a mada-rakról

Olvasás a tankönyvből a madarak őseiről, jellem-ző tulajdonságaikról, a vízimadarak jellemzőiről.Interaktív feladatok meg-oldása.a madarak mozgásának utánzása

– Hatékony, önálló tanulás: olvasás, szö-vegértés

Tankönyv 25. o., munkafüzet 16. o., Varázslatos világ,Zöld kalandok

Madárlesen: Hogyan figyeljük meg a ma-darakat? Mf. 16. o.

Mi vil 3 kk.indd 57 2010.09.27 13:16:03


58



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

10. Csodálatos madárvi-lág

Saját élmények elmondá-sa a megfigyelt vízimada-rakról. a tankönyv fotói-nak elemzése. az interak-tív tananyag szemléltető filmjének megtekintése.Jellegzetes csőr- és lábtí-pusok rajzolása. Úszóma-darak, gázlómadarak. a fehér gólya, a tőkés réce és a kanalas gém jellem-zői

– Természettudományos kompet.: a madarak életmódja, védelme

– Személyes kompet.: képzelet fejlesztése

– anyanyelvi kompet.: lényegkiemelés az olvasott szövegekből


versek, történetek, dalok gyűjtése a ma-darakról

11. Emlősök az interaktív tananyag filmrészletének megte-kintése. a hód, a vidra és a pézsmapocok jellem-zőinek kiemelése a film narrációs szövege és a tankönyv segítségével.

– Természettudományos kompet.: ok-okozati összefüggések keresé-se: Miért fogyatkoztak meg ezek az állatok?

Tankönyv 28–29. o., munkafüzet 19.o., interaktív tananyag, Zöld kalandok

az emlősök megfi-gyelése. Mf.: 18. o.

12. Életjelen-ségek, élet-feltételek

Előzetes megfigyelések: az önállóan vagy csoportosan gondozott növé-nyek és állatok fejlődése, szükségleteik. Saját fejlő- dés áttekintése fotók alap-ján. Beszámolók a megfi-gyelésekről. az interaktív tananyag filmrészletének megtekintése, interaktív feladatok megoldása. Kö-vetkeztetések levonása

– Természettudományos kompet.: ok-okozati összefüggések feltárá-sa: Mi a következmé-nye az egyes életfelté-telek hiányának?

– Kezdeményezőképes-ség fejl.: önálló terve-zés, felkészülés az élő-lények gondozására

Tankönyv 30–31. o., mun kafüzet 20–21. o., interaktív tananyag

Növények és állatok gondozása az élősa- rokban, lehetőség szerintMegfigyelések le-jegyzése

13. az évsza-kok hatása az élőlé-nyekre

Megfigyelések, tapasztalatok elmondása a tanult információforrások segít- ségével. Mit jelent az év-szakok változása az élőlé-nyek számára?


– Hatékony, önálló ta-nulás: információk feldolgozása

Tankönyv 32–33. o., interaktív tananyag, Varázslatos világ

versek, dalok az évszakokról, az élő-lények életéről

14. a környe-zet hatása a növé-nyekre

a környezeti ártalmak összegyűjtése az informá-cióforrások segítségével Hogyan előzhetjük meg, hogyan segíthetünk?

– Természettudományos kompet.: Beavatkoz-hat-e az ember a ter-mészet rendjébe?

– Szociális kompet.: cse- lekvő segítőkészség fejlesztése


Kísérletek csopor-tosan: egy-egy élet-feltétel megvonása az elültetett növé-nyektől

Mi vil 3 kk.indd 58 2010.09.27 13:16:03


59



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

15. a környe-zet hatása az állatok-ra

Tapasztalatok elmondása, filmrészlet megtekintése, vita. a kedvtelésből tar-tott, a haszonállatok és a vadon élő állatok élet-körülményeinek jellem-zői

– Természettudományos kompet.: az állatoknak is joga van megfelelő életkörülményekhez. Mi emberek sokat te- hetünk ezért.

– Szociális kompet.: rendszeresség és fele-lősség a gondozásban


Beszámolók az ott-hon tartott állatok megfigyeléséről

16. Növények, állatok, emberek kapcsolata

Pozitív és negatív tapasz-talatok elmondása. a kü- lönböző élőhelyeken elő-forduló növények és álla-tok segítése, gondozása

– Szociális és életviteli kompet. fejlesztése: a három élőlény-csoport egymásra-utaltsága. Figyelem, együttérzés, felelősség, szeretet, munka

Tankönyv 38–39. o., interaktív tananyag

Rövid szóbeli fogal-mazások:Mi lenne, ha nem lennének fák…stb.

17. a környe-zetbarát viselkedés

Beszélgetés a levegő, a talaj, a víz és az élőhelyek védelméről, a környezet-szennyezésről, a hulladék kezeléséről. Pozitív és negatív példák a lakóhelyi környezetből

– Természettudományos kompet.: környezettu-datosságra nevelés

– anyanyelvi kommu-nikáció: érvelés, vita-készség fejl.


Környezetbarát mó- don élünk-e az ott-honunkban (vásár-lás, csomagolás, sze-lektív hulladékgyűj-tés, környezetbarát tisztítószerek stb.)?

18. Miről ta-nultunk?

a témakör összefoglalása csoportmunkában a tankönyv szempontjai és feladatai alapján

– Szociális, környezeti, életviteli kompet. fej-lesztése

Tankönyv 42. o., munkafüzet 22–23. o., interaktív tananyag

Testünkről, életműködésünkről

19. az egész-séges élet-mód

az egészséges életmód elemeinek összegyűjté- se az eddig tanultak alap- ján a tapasztalatok, a tan- könyv és a film segítségé-vel. a testi és lelki egész-ség összhangja

Szociális, környezeti, életviteli kompet. fej-lesztése

Tankönyv 44. o., Varázslatos világ, interaktív tananyag

Önkritika: Egész-ségesen él-e a csa-ládom? Hol kell változtatni?

20. a táplálék útja

a táplálék útjának köve- tése a tankönyv ábrája és az interaktív tananyag ani-mációjának segítségével.Interaktív feladat megol-dása.

– Természettudományos kompet.: az egyes szervek szerepe a táp-lálék továbbításában, feldolgozásában

Tankönyv 45. o., munkafüzet 24. o.,interaktív tananyag

21. Fontosabb élelmi szer-cso portok

Különböző élelmiszerek csoportosítása a tankönyv segítségével. Ismerkedés a táplálkozási piramissal.Interaktív feladat megol-dása

– Életviteli, szociális kompet. fejlesztése: az élelmiszercsopor-tok helyes aránya a táplálkozásunkban. a táplálkozás mint az egészséges életmód része.Kulturált étkezés

Tankönyv 46–47. o., munkafüzet 24–25. o., interaktív tananyag, Varázslatos világ

Segítség egy nagy családi bevásárlás-ban. Bevásárló lista készítése a szülőkkel.(Csomagolás, tartó-sítószerek, szavatos-sági idő elolvasása a termékeken)

Mi vil 3 kk.indd 59 2010.09.27 13:16:03


60



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

K Testünk izmai

Olvasás a tankönyvből.Érdekességek az izmok működéséről. Gyakorla- tok az akaratunktól füg-gően működő izmok segítségével. Interaktív feladatok megoldása

– Életviteli kompet.: az egészséges életmód alapja a rendszeres testmozgás


22. a levegő útja

légzőgyakorlatok. Belég- zés, kilégzés. a levegő útjának megismerése a tankönyv ábrái és az interaktív tananyag segít-ségével

– Természettudományos kompet.: a levegő útjá-nak állomásai

Tankönyv 49. o., munkafüzet 26. o., interaktív tananyag

23. a tiszta levegőért

Tapasztalatok elmondása. Mi szennyezi a levegőt? (por, füst, kipufogógáz, vegyszerek) Szöveg olva-sása a tankönyvből. Film megtekintése az interak-tív tananyagból. Hogyan előzhetjük meg a levegő szennyezettségét?

– Természettudományos kompet.: az élet egyik feltétele a tiszta levegő

– Hatékony, önálló ta- nulás: a tanult infor-mációforrások alkal-mazása az ismeret-szerzés során


Mit tesz a családom és én a levegő tiszta- ságának megóvása érdekében?

24. Betegségek Előzetes feladat: Kérdezd meg édesanyádat, milyen betegségeid voltak!Beszélgetés a betegségek okairól, leggyakoribb tüneteiről, a megelőzés lehetőségeiről. Szituációs játék: az orvosnál, a fog-orvosi rendelőben

– Szociális, életviteli, környezeti kompet. fejlesztése: jó szoká-sok, viselkedéskultúra


Jár-e a családom rendszeresen orvosi, fogorvosi ellenőr-zésre?

25. Hogyan előzhetjük meg a betegsége-ket?

a betegségmegelőzés alapvető szabályainak megismerése a tankönyv segítségével. Beszélgetés, vita a kuruzslás veszélye-irőlGyógyteafőzés, kóstolás

– Szociális, életviteli, környezeti kompet. fejlesztése: szabályok betartása, a testi és a lelki egészség közötti összefüggések, a gyó-gyítással kapcsolatos babonák, hiedelmek

Tankönyv 52. o., munkafüzet 27. o. Varázslatos világ

26. Hogyan hat ránk a reklám?

Előzetes feladat: reklám-szövegek, rajzos reklámok gyűjtése, lejegyzése a tankönyv rajzainak elemzése. Reklámkészítés csoportokban

– Szociális, életviteli, környezeti kompet. fejlesztése: Ne hagyd, hogy a reklámok irányítsanak! Mit tegyünk a reklámújsá-gokkal?

Tankönyv 53. o., gyűjtött reklám-anyagok

Játék: reklámszöve-gek írása, rajzolás a legkedvesebb játé-kom reklámja

Mi vil 3 kk.indd 60 2010.09.27 13:16:04


61



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

27. Találkozás önmagad-dal

a második évfolyamon tanultak felelevenítése: Milyen vagyok? Játék: Ki-ről van szó? (osztálytárs külső és belső tulajdonsá-gának felsorolása) Ki ő?Szöveg olvasása, lényeg-kiemelés. Névjegykártya játék a tankönyv alapján

– Személyes kompetencia fejl.: önállóság, ön- kritika, önfejlesztés

– Szociális kompet. fej-lesztése

– anyanyelvi kompet.: szövegértés, kifejező-készség fejl.


28. Madarat tolláról, embert ba-rátjáról…

a kis kőműves elolvasása a tankönyvből. Szöveg elemzése. Beszélgetés az igaz barátságról. Példák az életből, az irodalomból

– Szociális kompet.: az igaz barátságban fon-tos a tisztelet, a türe- lem, az őszinteség, az alkalmazkodás, a segí-tőkészség


Hány alkalommal találkozik a csalá-dom a barátaival? Milyen baráti közös-ségbe járnak a szüleim?


a témakör összefoglalá-sa csoport munkában a tankönyv alapján. Zöld-ség- és gyümölcssaláta készítése


– Szociális, életviteli, környezeti kompet.

– anyanyelvi kompet.


Az élettelen természetről

30. az anya-gok tulaj-donságai

az anyagok érzékelhető és mérhető tulajdonságai-nak összegyűjtéseaz anyagok halmazál-lapotának bemutatása, bizonyítása érzékeléssel, kísérletekkel, játékokkal

– Természettudományos kompet. fejl.: környe-zettudatosság az anya-gok használatában

– anyanyelvi kommuni- káció: érvelés, vita-készség

Tankönyv 58. o., munkafüzet 30–31. o., interaktív tananyag

Tanári és tanulói kísérletek

31. Halmazál-lapot-vál-tozások

a halmazállapot-válto-zások bizonyítása kísér-letekkel (fagyás, olvadás, oldódás, forrás, párolgás, lecsapódás)

– Természettudományos kompet.: ok-okozati összefüggések keresé- se a halmazállapot-változások során

Tankönyv 60–61. o., munkafüzet 32–33. o., interaktív tananyag

Megfigyelések: pél-dák a háztartásból a halmazállapotok változására

32. a víz kör-forgása

Zelk Zoltán Párácska című meséjének olvasása a tankönyvből. válaszolás a kérdésekrea víz körforgásának mo-dellezése. a víz körforgá-sának útja a tankönyvben található rajz segítségével


– anyanyelvi kompet.: szövegértés, szóbeli kifejezőképesség fej-lesztése


Mi vil 3 kk.indd 61 2010.09.27 13:16:04


62



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

33. az időjá-rás

az előző évfolyamokon tanultak felelevenítéseaz időjárás elemei. Játék: kis meteorológus (évsza- kokra jellemző időjárás-jelentések megfogalma-zása)Modellezés: napsugárzás lámpa segítségével, szél keltése hajszárító, legyező segítségévelHogyan melegszik fel a levegő?a szél, a szél iránya, se-bes sége. válaszadás a tan könyv segítségévelZoometeorológia (Tk. 101. o.)

– Természettudományos kompet.: az időjárás elemei közötti össze-függések, kapcsolatok

– anyanyelvi kompet.: szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

– Szociális, életviteli kompet.: népi bölcses-ségek, hiedelmek az időjárással kapcsola-tosan

Tankönyv 64–65. o., munkafüzet 38. o., 39/9. f.,Varázslatos világ, interaktív tananyag Tk. 101. o.

Önálló kísérletek, megfigyelések: Mf. 34–35. o.: Játssz, kí-sérletezz, 36–37. o.: Játékok a fénnyel

34. a csapa-dék formái

Tapasztalatok, élmények elmondása a különböző csapadékformákkal kap-csolatosan (nyári zápor, téli hóesés, séta a harma-tos fűben, stb.)

– Természettudományos kompet.: a hőmérsék-let és a csapadékfor-mák közötti összefüg-gések

– Szociális, életviteli kompet.: az évszakok időjárása és a csapa-dékfajták hatása éle-tünkre

Tankönyv 66–67. o., munkafüzet 38/6. f., 39/7., 8. f., Varázslatos világ interaktív tananyag

Esőmérő készítése otthon: Mf. 35/5. f.

35. a tűz Előzetes feladat: kutatás a tűzgyújtás történetérőlTalálós kérdések megfej-tése a tankönyvbenTűzoltási módok felsoro-lása a tankönyv rajzainak segítségévelaz égés feltételeinek bizo-nyítása kísérlettelSzituációs játék: telefoná-lás a tűzoltóknak


– Életviteli, szociális kompet.: elővigyáza-tosság az elektromos készülékek használata alkalmával, tennivalók tűz esetén

– Személyes kompet.: önállóság


Gyakorlat: a tante-rem gyors elhagyása az iskola tűzriadó-terve szerint


a témakör összefoglalása a tankönyv feladatainak, kérdéseinek alapjánlimonádé, asztali dísz készítése

– Természettudomá-nyos, szociális, élet-viteli és környezeti kompet. fejlesztése

Tankönyv 70. o., munkafüzet 41. o. Varázslatos világ újságcikkek

Mi vil 3 kk.indd 62 2010.09.27 13:16:04


63



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

A mi világunk

37. Hogyan tájéko-zódjunk a környeze-tünkben?

Népmesék felelevenítése Hogyan tájékozódtak a mesehősök?Mit tud a mágnes? Bizo-nyítás kísérlettelIsmerkedés az iránytű szerkezetével Tájékozódási gyakorlatok iránytű segítségével vers tanulása a tankönyv-ből

– anyanyelvi kompet.– Hatékony, önálló ta-

nulás: a megszerzett tudás alkalmazása


Tankönyv 72–73. o., munkafüzet 42–45. o., interaktív tananyag, mágnesek, iránytű

a tevékenységeknél felsoroltak szerint projektben is feldol-gozható a tájékozó-dás témakör

38. Felszínfor-mák

Előzetes feladat: a felszín- formák feliratainak, szí- neinek elkészítése, ragasz- tása hurkapálcára. Fel-színformák építése terep- asztalon, tálcán vagy ho-mokozóban. Táblák kitű- zéseKépelemzés a tankönyv-ben, interaktív feladat megoldása. Játék: legyünk felszínformák!


– Természettudományos kompet.: felszín-formák felismerése hazánk domborzati térképén

Tankönyv 74. o., munkafüzet 48. o., interaktív tananyag

Körvonalrajz, alap-rajz: Mf. 46–47. o.

Felszínformák for-mázása agyagból, gyurmából tájképek rajzolása

39. Folyóvi-zek, állóvi-zek

Élmények, tapasztalatok elmondása az álló- és fo- lyóvizekkel kapcsolatosanaz interaktív tananyag szemléltető filmjének megtekintése. Interaktív feladatok megoldásaJáték: melyik a folyó jobb és bal partja?Álló- és folyóvizek kere-sése Magyarország dom-borzati térképén

– Digitális kompet.– Természettudományos

kompet.

Tankönyv 75. o., munkafüzet 49. o. Varázslatos világ interaktív tananyag

Kísérlet a homoko-zóban: annak bizo-nyítása, hogy a víz mindig a magasabb területről az alacso-nyabb felé folyik

40. Földünk, hazánk, lakóhe-lyünk

Hazánk elhelyezkedése a földgömbön, tájékozódás a domborzati térképen Nemzeti jelképeink be-mutatása

– Szociális, életviteli, környezeti kompet.: cselekvő hazaszeretet


41. Főváro- sunk, Bu-dapest

Előzetes feladat: képek gyűjtése Budapestről Élménybeszámolóka gyűjtött képek és a tan-könyv képeinek elemzése Nevezetes építmények, hidak felszínformák

– Szociális, környezeti kompet.

– Személyes kompet.: önállóság

Tankönyv 80–81. o., munkafüzet 51. o., Varázslatos világ, a gyűjtött képek, interaktív tananyag

Tablók készítése a fővárosról

Mi vil 3 kk.indd 63 2010.09.27 13:16:04


64



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

42. Magyaror-szág me-gyéi K

lakóhe-lyem

Ismerkedés hazánk köz-igazgatási térképével. Megye, megyeszékhely, lakóhely megkeresése a térképen. Beszélgetés: Mit jelent számunkra a lakóhe-lyünk? Milyen lakóhe-lyünk állapota? Milyen változtatásokat szeret-nénk a szépítése érdeké-ben?

– Szociális, életviteli, környezeti kompet. fejl.

– Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező-képesség fejl.

Tankönyv 82–83. o., munkafüzet 52–53. o., interaktív tananyag

Tablók készítése a lakóhely nevezetes-ségeiről, életéről

43. lakóhe-lyem tár-sadalmi, gazdasági élete K

a mező-gazdaság

az ipar

Előzetes feladat: beszélge- tés a szülőkkel a munká-jukról, a lakóhelyi gon-dokról, örömökrőlTémák feldolgozása a tankönyv, a tablók és a tapasztalatok alapján (annak megfelelően, hogy városban vagy faluban élnek a gyerekek)Pozitív és negatív példák.Interaktív feladatok meg-oldása

– Szociális, életviteli, környezeti kompet. fejl.: környezettudatos magatartás

– Matematikai kompet.: adatok gyűjtése, elemzése


Tankönyv 84–85. o., munkafüzet 56–57. o., 59. o., interaktív tananyag

lakóhelyem környe- zete, természeti adottságai: Mf. 54. o.Természeti emléke-ink: Mf. 55. o.

44. a közleke-dés, hír-köz lés története

lakóhe-lyem köz-lekedése

a közlekedés, hírközlés történetének elolvasása a tankönyvből. válasz-adás a kérdésekreaz előző évfolyamokon tanult ismeretek feleleve-nítése a közlekedési esz-közökről, szabályokróla lakóhely közlekedése a tankönyv kérdéseinek, feladatainak megoldása

– Szociális, életviteli, környezeti kompet. fejl.: udvariasság a közlekedésben, szabá-lyok betartása, kör- nyezetbarát közleke-dési eszközök igény-bevétele

Tankönyv 87–88. o., munkafüzet 58. o. Varázslatos világ

45. lakóhelyi közössé-gek

Előzetes feladat: Milyen közösségek vannak a lakóhelyen? Miért jó a közösséghez tartozni? a tanult információforrá-sok felhasználása

– Szociális, életviteli kompet. fejl.– anyanyelvi kommuni-káció: kérdésfeltevések, interjú


Egy lakóhelyi közös-ség képviselőjének meghívása a tanórá-ra. Kérdésfeltevések

46. Őrizzük kulturális értékein-ket!

lakóhelyünk kulturális értékeinek megismerése. Magyarország kulturális értékeiből a tankönyv alapján. Képelemzés. vár tervezése, rajzolása vagy építése legóból

– Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező-képesség– Kezdeményezőképes- ség és vállalkozói kompet.

Tankönyv 90–91. o., munkafüzet 60–61. o. Varázslatos világ interaktív tananyag, gyűjtött képek, fotók

Mi vil 3 kk.indd 64 2010.09.27 13:16:04


65



javaslatok


fejlesztése



a témakörhöz

47. Hagyomá-nyok

Népművé-szet, régi mestersé-gek K

Előzetes kutatási feladat: a lakóhely hagyományai és az otthon található népművészeti alkotások.az előző évfolyamokban tanult ismeretek felele-venítése. az ünnepekhez kötődő hagyományok áttekintése a tankönyv alapján. Képelemzés, interaktív feladat megol-dásaa népművészet ágainak és a régi mesterségeknek a megismerése a tan-könyv alapján. Képelem- zés, saját élmények el-mondása

– Szociális, életviteli, környezeti kompet. fejl.

– Személyes kompet.: kreativitás, érzelmek


Tankönyv 92–95. o., munkafüzet 60–61. o. Varázslatos világ interaktív tananyag

Hagyományőrző eszközök, berende-zési tárgyak vagy fotóik, képeik gyűj-tése


a témakör összefoglalása a tankönyv és a munkafü-zet segítségével


– Szociális, életviteli, környezeti kompet.

– Esztétikai-művészeti kompet.

Tankönyv 96. o., munkafüzet 62–63. o., interaktív tananyag, Varázslatos világ

49–55.

válogatás a választ-ható (K) témákból

Év végi összefog-lalás

a választott téma az adott témakörben tanítandó

a tanévben tanult téma-körök összefoglalása

– Hatékony, önálló ta-nulás: ismétlés, rend-szerezés


Tankönyv, munkafüzet Varázslatos világ interaktív tananyag

az interaktív feladat összes kérdése, vala-mint a témakörön-kénti puzzle játékok jól felhasználhatók az ismétlés során

Mi vil 3 kk.indd 65 2010.09.27 13:16:04

tArtALOm

Kedves kolléganők! Kedves kollégák! ............................................................3Környezetismeret kerettanterv .......................................................................4Módszertani ajánlás .......................................................................................11vizek, vízpartok életközössége .....................................................................19Testünkről, életműködésünkről ....................................................................32az élettelen természetről ...............................................................................38a mi világunk ..................................................................................................40Tanmenetjavaslat a kompetenciaalapú tankönyvhöz, munkafüzethez és interaktív tananyaghoz ..................................................55

Mi vil 3 kk.indd 66 2010.09.27 13:16:04

jEGyzEtEK

Mi vil 3 kk.indd 67 2010.09.27 13:16:04

jEGyzEtEK

Mi vil 3 kk.indd 68 2010.09.27 13:16:04

Documents

Kézikönyv A mi világunk - gov.hu...Kézikönyv a mi világunk 3. évfolyamhoz 6 Környezettudatosságra nevelés a tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne ve-szélyeztessék