XIV. évfolyam 11. szám Ára 0,40 EUR 150,- Ft2016. novemberKözélet i havi lap

KÜRTÖSss QQ tt rr WWkk

Ünnepi köszöntõkkel és a szívekig ható mûsorral vettekezdetét Nagyfödémesen a Szlovákiai Magyar Társadalmi ésKözmûvelõdési Szövetség, a Csemadok XXIV. Közgyûlése. Abevezetõben a küldötteket Száraz Erzsébet, a Galántai TerületiVálasztmány alelnöke köszöntötte, majd Gõgh Ferenc polgár-mester szólt az egybegyûltekhez. A rendezvény a Szózat ének-lésével vette kezdetét, amelyet Ballán Viktória, a pozsonyiZenemûvészeti Fõiskola hallgatója adott elõ. A CsemadokNagyfödémesi Alapszervezetének tagjai kultúrmûsorralköszöntötték a küldötteket, és emlékeztek meg az 1956-os for-radalom évfordulójára. Kovács Kati és Svarda Nikolaszénekkel, Tóth Friderika és Lencsés Zoltán szavalattal, illetveprózával tisztelgett a szabadságharc emléke elõtt. Õket üdvözlõbeszéddel Pathó Marianna, a Miniszterelnökség Nemzetpoliti-kai Államtitkárságának fõosztályvezetõje követte, aki sajnála-tát fejezte ki, hogy a szlovák állam nem ad támogatást aCsemadoknak a mûködési költségekre, s ezt az anyaországnakkell pótolnia, de ezt jó szívvel teszi, hiszen tudja, értékteremtõés a hagyományokat megélõ szervezetet támogat, mely többhazai és nemzetközi elismerés birtokosa immár. Szabó József,Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa, tolmá-csolva Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet asszony jókívánsá-gait, ígéretet tett arra, hogy a Csemadok a jövõben is számíthataz anyaországra és a nagykövetség segítségére. Berényi József,Nagyszombat megye alelnöke a küldöttekhez szólva arra kértea Csemadok tagjait, pályázzanak a megyei önkormányzathoz is,hiszen a magyar képviselõk mindent megtesznek, hogy segítséka Csemadok alapszervezeteit. Az MKP frissen megválasztottelnöke, Menyhárt József elismeréssel szólt a Csemadokmunkásságáról. Egy gyermekkori élményét is felidézte, amikorkisgyermekként õ szintén a Csemadok egyik rendezvényenszerepelt elõször színpadon, ami megalapozta a kultúra irántiszeretetét. Emberségre és tisztességes munkára biztatott min-denkit. A köszöntõk után a küldöttek megkoszorúzták aCsemadok alapítása emlékére állított kopjafát.

A közgyûlésen Bárdos Gyula, a szövetség leköszönõ elnökeértékelte az elmúlt idõszakot. Kiemelte, a Csemadok immár67 éve mûködik, több mint ötvenezer tagja van, s ebbõl majd-nem nyolcezer tagnak adtak ki ifjúsági kártyát, azaz a tagságfiatalodik is. Több országos és regionális rendezvénye van ma aCsemadoknak, mint négy évvel ezelõtt. A szervezetek akkor is

megtartják programjaikat, ha arra nem kap-nak támogatási pénzt - emelte ki.

Minden régióban, ahol magyarok élnek,

van alapszervezete a szövetségnek, és olyan munkát végeznek,mely pótolhatatlan a nemzeti kultúránk megõrzése szempont-jából. Az elnök kiemelte: azokban a régiókban, ahol szórvány-ban vagyunk, idõnként jobban mûködik a Csemadok, mint atömbben. Persze tartalékunk még mindenütt van. A négy évértékelése után a közgyûlés megválasztotta a szervezet elnökétés általános alelnökét, valamint két új tisztségbe: a szórványért,valamint ifjúságért felelõs elnökségi tagot is megválasztották.Az elnökség többi tagját a közgyûlés szünetében ülésezõOrszágos Tanács választotta meg az egyes régiók küldötteinekjóvoltából.

A Szövetség XXIV. Közgyûlése az elkövetkezõ négy évre,kihívó nélkül, ismét Bárdos Gyulát választotta meg elnökké, ésmegerõsítette posztján a korábbi általános alelnököt, KötelesLászlót. Szórványokért felelõs elnökségi tagnak Kiss Beátátválasztották meg, míg az ifjúságért Varga Tibor felel majd. KissBeáta kiemelte, hogy az egyik szórvány, a nyelvhatártól északralakó magyarok csoportja, akiket annak ellenére, hogy kevesenvannak, be kell vonni a Csemadok életébe. A másik az aszórvány, amely a korábbi tömbterületen él. A Felvidéken egyretöbb a szórványvidék, olyan területeken is kisebbségbekerültünk, ahol korábban abszolút többségben volt a ma-gyarság, ezért a jövõben nem csupán konferenciákon kellfoglalkozni a problémával, hanem a valós életben is.

A láng, mely nem szûnik meg égni

„A hajszálgyökér nem húzódik vissza, ha sziklára tapint, hanem rést keres és repeszt; aföldbe vetett mag áttöri a rögöt; az akadály elé jutott hangya megkísérli a százszorossúlyt félretenni, s ha nem sikerül, kerülővel folytatja az útját célja felé. S ha élniakarunk, mi is csak ezt a példát követhetjük."

Márton Áron

Folytatás a 2. oldalon

2 Kürtös 2016. novemberK ö z é l e t

A Csemadok Országos Közgyûlése

A/ Jóváhagyta

1. Az országos közgyûlés munkaelnökségét Hrubík Béla, Köteles László és Mézes Rudolf összetételben

2. Az elõterjesztett tanácskozási és választási rendet

3. A közgyûlés napirendjét4. A mandátumvizsgáló és szavazatszámláló

bizottságot5. A jelölõ bizottságot

B/ Elfogadta

1. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését2. Az országos elnök beszámolóját a 2012-

2016 közti idõszakban végzett munkáról3. Az országos ellenõrzõ bizottság jelentését

a 2012-2016-ig terjedõ idõszak tevékenységérõl

4. A napirend 5. pontjában a Csemadokmódosított Alapszabályát. Ezt követõen a XXIV. Országos Közgyûlés a módosított Alapszabály szerint ésszellemében folytatta munkáját

5. Az 1956-os magyar forradalom és szabad- ságharc 60. évfordulója alkalmából meg-fogalmazott nyilatkozatot

(A Csemadok Nagyfödémesen megtartottXXIV. Országos Közgyûlésén a Szövetség min-den tagja nevében alázattal hajt fejet 1956hõsei elõtt, akik 60 évvel ezelõtt bebizonyítot-ták, hogy a magyar nép a szabadság népe.Példaképeink õk, õrtüzeink és mementóink,akik figyelmeztetnek, hogy mindennemzedéknek meg kell küzdenie a sajátszabadságáért. Akkor a lánctalpak sikolyátólvolt hangos Európa, ma az arctalanemberáradat özönében fuldoklik. Akkor is, mais, mi magyarok próbáltunk példát mutatni avén kontinensnek. Nincsenek véletlenek, atörténelem megismételheti önmagát, ha nemvigyázunk. Õrizzük együtt, felelõséggel akivívott szabadságot, mert csak így lehetünkhûek az eszmékhez, melyeket a halott hõsökhagytak ránk örökül. Tisztelet a bátrak elõtt,békesség az áldozatoknak.)

C/ Tudomásul vette

1. A területi konferencákon a regionális szem-pontok alapján megválasztott Csemadok-tagokból létrehozott országos tanácsot

2. A Országos Tanács 1. ülésén megválasztottnyugati, közép és keleti regionális alelnö-köket: Mézes Rudolfot, Balogh Gábort és Kopasz Józsefet

3. A nyugati és középsõ régiónak azOrszágos Tanács 1. ülésén megválasztott elnökségi tagját: Sátor Zoltánt és HrubíkBélát.

D/ Megválasztotta

1. A Csemadok országos elnökét, Bárdos Gyulát

2. A Csemadok általános alelnökét, KötelesLászlót

3. A Csemadok Országos Elnökségénekifjúsággal foglalkozó tagját, Varga Tibort

4. A Csemadok Országos Elnökségénekszórványokkal foglalkozó tagját, Kiss Beátát

5. A Csemadok Országos Ellenõrzõ Bizottságának elnökét, Nagy Anikót

6. Az Országos Ellenõrzõ Bizottság továbbitagjait: Bózsing Katalint, Dobosi Victoriát, Fecsó Kassai Yvettet, Fekete Zoltánt, Molnár Zsuzsát, Mórocz Pétert

7. A Csemadok Országos Elnökségének tiszteletbeli tagjává Rózsa Ernõt

E/ Feladatul adja az

I/ Az Országos Tanácsnak1. Nemzeti ünnepeink identitást erõsítõ

szerepét használja fel a fiatalokkal valómunkában és a szórványban élõkkel valókapcsolatartásban

2. Méltó keretek között emlékezzen meg aSzövetség megalakulásának 70. évfor-dulójáról

II/ Az Országos Elnökségnek1. Oldja meg a szórványban élõ magyarokkal

való (akár napi szintû) kapcsolattartáslehetõségét

2. Fogadjon el programot az ifjúsággal és a szórványokkal kapcsolatos feladatok mielõbbi megvalósítására. Szorgalmazza(készítsen programot) a Szövetségen belüli és a civil társadalommal történõ kapcsolattartás kiépítését

3. Az Országos Tanács következõ üléséig dolgozza át a Szövetség szervezési ésmûködési szabályzatát

4. Kezdeményezzen tárgyalásokat az illeté-kesekkel a Patria Rádió magyar nyelvû adása vételi lehetõségeinek javításáról

III/ Az országos irodának1. A közgyûlés dokumentumait mielõbb

dolgozza fel, juttassa el a területi választmányokhoz, és tegye fel aSzövetség honlapjára

2. Szervezzen konferenciát az ifjúsággal ésa szórványokkal való jobb együttmûködéskialakítására

3. A Csemadok ifjúsági kártya mellett hozza létre a Csemadok-szórványkártyát is

IV/ A területi választmányoknak1. Létesítsenek Csemadok alapszervezetet a

járás magyar középiskoláiban2. A jól mûködõ alapszervezetek létesítsenek

kapcsolatot a peremvidéken találhatószervezetekkel. Hívják meg csoportjaikat, tartsanak együttes vezetõségi üléseket, erõsítsék a szórványban dolgozószervezeteket

3. Ünnepi üléseken emlékezzenek meg a Csemadok megalakulásának 70. évfordulójáról

4. Tartsák állandóan napirenden a tagtoborzást5. 2017. június végéig dolgozzák ki a területi

választmány szervezési és mûködési szabályzatát

V/ Az alapszervezeteknek1. Kapcsolódjanak be a helytörténeti

tevékenységbe, támogassák az ilyen irányúkezdeményezéseket, ragadjanak meg minden lehetõséget a helyi értékek bemutatására és népszerûsítésére

2. A Csemadok megalakulásának 70. év-fordulója alkalmából tartsanak ünnepimegemlékezéseket

Varga Tibor kijelentette, korábbi tapasztalatait szeretnéfelhasználni a Csemadok ifjúságért felelõs elnökségi tagjaként.Fontosnak tartja, hogy a magyar fiatalság ne érezze a nemzetmegosztottságát. A felvidéki magyar fiatalság többre hivatott.Ha a fiatalok látni fogják a fáklyát, akkor azt is látni fogják,hogy tenni kell a közösségért. Kihívója Petheõ Attila volt. ACsemadok Országos Elnökségének kilenc tagja van. AzOrszágos Tanács a szervezet Alapszabálya értelmében meg-választotta az elnökség többi tagját is. A kilenctagú elnökségbena nyugati régióért Mézes Rudolf, a közép-szlovákiai régióértBalogh Gábor, keletért Kopasz József felel. Hrubík Béla ésSátor Zoltán lettek az elnökség további tagjai. A Közgyûlés az1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójaalkalmából nyilatkozatot tett, amely az alább közölt határozatrészét lépezi.

A vitában értékes hozzászólások mellett Mihályi MolnárLászló javaslata alapján a Csemadok programja is kiegészültolyan fejezetekkel, mely egyértelmûvé teszik a Szövetségmunkáját és a felvidéki magyar közösség megmaradásának

további alaptéziseit, többek között azt, hogy a SzlovákKöztársaság területén élõ magyarok nem kisebbség, hanemezen a területen õshonos nemzeti közösség, a magyar nemzetrésze. A mai Szlovákia területén élõ magyarság nem szakadt elönként Magyarországtól, és hovatartozása kérdésében soha nemkapta meg az önrendelkezés jogát, sem lehetõségét. Tudatosíta-nunk kell azt, hogy a nemzeti közösséghez való tartozás érzéseemberi alapérték. Elsõrendû feladatunknak tekintjük a magyarnemzet önbecsülésének helyreállítását, mert nemzeti létünkmeghatározásának feltétele a nemzeti értékõrzés, hagyomány-õrzés és közösségszervezés. A Csemadok XXIV. Közgyûlése amagyar himnusz eléneklésével ért véget, és a küldöttek azzal ajó érzéssel távoztak, hogy a munka, melyet elõdeink kezdtek el,folytatódik, és a láng, melyet meggyújtottak, messzire világítvaég és ragyogja be a nemzet egészét. A vox humana népe továbbélteti ezt a nemes szövetséget.

Vigyázzunk rá közösen!Palócz

A láng, mely nem szûnik meg égni(Folytatás az 1. oldalról)

Határozat a Csemadok XXIV. Országos Közgyûlésén

Kürtös 32016. november K ö z é l e t

„„ MM ii nn tt aa bb aa rr mm oo tt ,, úú gg yy tt ee rr ee ll nn ee kk …… ““

Történelmi zarándokút Erdélybe, az elhurcolt civil lakosságnyomában, akiket kényszermunkára tereltek a másodikvilágháború végén az egykori Szovjetunióba.

Mindenki felkerült a vonatra, az ajtók csukódnak, a moz-dony fütyül, minden rendben, a szerelvény nemsokára indul.

A Pécsi Német Kör, valamint a Baranya megyei GulagBizottság Történelmi zarándokutat szervezett különvonattal.A zarándokutat, melyen emlékmûveket avattunk az egykorilágerek színhelyén, a magyar kormány anyagi támogatásával ésa jelenlegi román politikai vezetés hozzájárulásával és támo-gatásával tettük meg. Kétszázhúszan voltunk, javarészt hozzá-tartozók, de voltak köztünk túlélõk, leszármazottak és perszefiatalok, egyetemisták, akik történelemmel foglalkoznak,újságírók, akik adatokat gyûjtenek s könyvet szerkesztenek atörténtekrõl és mi, a járásunkból tizenegyen, akik az eltûntneknyilvánított hozzátartozónkról szerettük volna kideríteni, hol,mikor és hogyan halt meg, gyertyát gyújtani az emlékmûnélFogsányban, az utolsó helyen, ahol megfordult, ugyanis minthadifogoly utazott haza betegség után, és a vonaton meghalt.Túlélõk szerint Fogsányban kitették a hulláját a vonatról, desehol nincs róla írásos feljegyzés.

Budapestrõl a Keleti pályaudvarról indultunk Aradra,megkoszorúztuk a Szabadság-szobrot, amely a tizenhárom vér-tanúnak állíttatott1848-ból. Továbbutazva Szebenbe, Brassóba,Barcalföldvárra, Lügetre, Hídvégre, Foksányba és Jászvásárra,Kolozsvárra, majd vissza Budapestre. Négy nap, kétszázhúszember, idõsek és fiatalok, vonatos étkezések, vonatos éjszakák,állomások, autóbuszok, eseménydús nappalok, temetõk, emlék-mûvek, koszorúk, gyertyák, fényképek, cserkészek és kórusok.Ha tényszerû akarok lenni, körülbelül ezek voltak az út fõbbelemei, eseményei. De errõl nem szabad és nem is lehet tény-szerûen ennyire szárazon írni. A felsorolt tényezõk csak a for-máját, a külsõ dinamikáját adták meg az eseményeknek. Mertmindezen túl valami közös és mély járta át az együttlétünket,talán érzés, talán öntudat, talán a döbbenet, gyász, harag,félelem és elkötelezõdés keveréke. A négy napban nemcsak amásodik, hanem az elsõ világháború is benne volt, akárcsak anépünk sorsát meghatározó további évszámok is: 1848-49,1920, 1956, 1989 - hogy csak a hozzánk idõben közelebbieket

említsem. A kétszázhúsz emberben ott voltak az apáktól,nagyapáktól, dédapáktól elszakított a katonák, fegyvereitõl ret-tegõ és a bizonytalanság felé integetõ gyerekek, illetve olyanfiatalok, akik a szüleik, nagyszüleik elbeszélésébõl - nem atörténelemkönyvekbõl - tudnak a Szovjetunióba hurcolt poli-tikai foglyokról és kényszermunkásokról, saját felmenõikrõl.Mert az elhurcoltatásokról, a deportálásokról és kényszer-munkáról az elmúlt rendszerben tilos volt beszélni. Tabutémavolt, hogy a nemzeti kisebbség köreibõl /németek, magyarok,szlovákok, szerbek, olaszok/ voltak az elhurcolt és kényszer-munkára kötelezett civil foglyok, több ezren, s akiknekcsaknem 1/3-a soha nem tért vissza szerettei közé. A megjártvárosokban ritka volt az olyan család, amelyik nem gyászoltaelhurcolt férfinemû családtagjait. Az elesett katonák névsoramár teljes, és a hadsereg emlékmûveket állíttatott, sírhelyeiketápolják külön temetõrészlegekben, ellenben a civil áldozatoknévsora, száma, személyazonossága még földolgozás alatt áll,az újságírók által összegyûjtött adatok, vallomások dokumen-tumok könyvvé gyûjtve kiadásra várnak. Reméljük, mihama-rább kezünkben tarthatjuk majd a dokumentumfilmmel együtt,mely a zarándokutunkról készült, és egész estét betöltõ,valamint az újonnan általunk és a román helyi vezetõségképviselõivel közösen a civil áldozatoknak fölavatott emlék-mûvek mind-mind az utókort hivatottak emlékeztetni agonoszra, ami bennünk, emberekben lakik, a háborúra, ami atörténelmi körforgás része, és olvashatjuk a foglyok följegyzé-seiben is: A béke jólétet teremt. A jólét gõgöt. A gõg megvetést.

A megvetés háborút. A háború nyomort. A nyomor alázatot. Azalázat békét! Ezt találtam az összegyûjtött anyagban, valamint acímadó mondatot is. Legyen ez mementó, hogy odafigyeljünkegymásra, a választásainkra, cselekedeteinkre és a beszédünkre!Hogy soha többé ne legyenek elhurcoltak, lágerek, és atömegsírokba ne az embereket, hanem a fegyvereket temessük.

Kollár Andrásné, dr. Czibulya Klára

4 Kürtös 2016. novemberK ö z é l e t

1956-ot úgy is nevezik, hogy a lázadás éve, hiszen nem csakMagyarországon, de sok más országban is a világon lázadások törtek ki,mert fõleg a világháborúban gyõztes hatalmak gazdasági fejlõdést,szabadságot, önrendelkezést, más világrendet ígértek, de ez mindelmaradt, sõt sok esetben az ellenkezõjébe torkollt. Ezért voltak alázongások, azonban egyik sem jutott el olyan fegyveres konfliktusig,mint a magyarországi. Az akkori, szinte kétpólusú világban az egyik félsem mert a másik térfélen beavatkozni, így a magyar forradalom is szük-ségszerûen elbukott, vérbe fojtották.

A forradalom leverését követõen - ebben akorabeli publikált nyugati és az 1989-igtitkosan kezelt magyar statisztikák is meg-egyeznek - mintegy 200 ezer ember hagyta elaz ország területét. Közülük 1957 nyaráig,élve a Kádár-kormány meghirdette amnesz-tiával, több mint 11 ezren hazatértek. Az 1961-ig Magyarországra visszatértek számát amagyar hatóságok 40 ezer körülire taksálták.

Nyugati szociálpszicholó-giai vizsgálatok 5 százaléknálkevesebbre becsülik azoknakaz arányát, akik a fegyveresharcokban való részvétel és amegtorlástól való félelemmiatt menekültek. Ezek nagyrésze Ausztriába került (173ezer), kisebbik részük pedig

Jugoszláviába (19 ezer). Innen az emigránsok aztán 29 különbözõ - 14Európán kívüli - országba kerültek. A magyar menekültek nemzetköziviszonylatban is jelentõs kétszázezres tömegének ellátása, tovább szál-lítása és integrálása a befogadó országok társadalmába óriási szervezõ-munkát igényelt. Ennek összköltsége több mint 100 millió akkori dollár-jába került a Nyugatnak.

A kedvezõ nyugati fogadtatáshoz hozzájárult, hogy a magyarmenekültek ideális menekültcsoportként jelentek meg: nagyrészt fiatal,egészséges, jól képzett, egyedülálló férfiak, vagyis szinte azonnal munká-ba állíthatók voltak. Továbbá fehérek voltak, és az akkori nyugati világotfigyelembe véve nem túl nagy tömegûek. Beilleszkedésüket az is elõ-segítette, hogy éppen a nagy gazdasági prosperitás kezdetén, a munkaerõiránti fokozódó kereslet idején érkeztek Nyugatra.

Az idei 60. évforduló alkalmából nemcsak az anyaországban, de ahatáron túl is megemlékezések voltak és még lesznek az év végéig.Kimeríthetetlen ez a téma, egyben fontos is a történelmi körülmények ala-pos feltárása végett.

A Felvidéken is folytatódtak a megemlékezések. Így a Magyar Kö-zösség Pártja is felhívással fordult mindenkihez, aki méltóképpen kívántmegemlékezni az évfordulóról, hogy gyertyagyújtással emlékezzenek 56hõseire. A szabadság napján az MKP helyi szervezetei szervezésébenjárásunkban is számos településen gyújtottak gyertyákat, mécseseket.

A Múlt-kor alapján összeállította BG

1956

Alázadás

éve

Megemlékezés PrágábanRequiem Mindszenty József

bíborosért

és az 1956−os forradalom

áldozataiért

Rendkívüli ünnepi esemény részesei lehettünkoktóber 23-án a cseh fõvárosban, a vyšehradi SzentPéter és Pál-katedrálisban. A rendezvényt láthatóangondos elõkészület elõzte meg. Errõl árulkodtak abejáratnál osztott és a padsorokban elhelyezett cseh-magyar-angol nyelvû ismertetõk, színvonalas kiad-ványok.

Dominik Duka bíboros, prágai érsek, Cseh-ország prímása az 1956-os magyar forradalomáldozataiért mutatott be szentmisét. Külön kiemeltea kiváló papnak, bíborosnak, Magyarország herceg-prímásának, Mindszenty Józsefnek a hõsi szerepét.„Hála nektek, akik életeteket adtátok szabadsá-gunkért. Ez az oka annak, miért ünnepeljük ezt arequiemet, vagyis a holtakért bemutatott gyászmiséta cseh föld egyik legszebb helyén, amely sorsát olysok alkalommal osztotta meg az Önök sorsával, ésazt a sorsot kívánja megosztani ma is, és holnap is“- fejezte be szentbeszédét a bíboros úr.

Ezután Balga Zoltán, a prágai magyarok lelki-pásztora, majd Petõ Tibor, Magyarország nagy-követe fejezte ki köszönetét. „Hálásak vagyunk,hogy Dominik Duka érsek úr szívügyének érezte,hogy Mindszenty bíborosról requiem keretén belülemlékezzen meg - mint ahogy fõ szónoka volt amagyar forradalommal foglalkozó szeptemberi kon-ferenciánknak is. Köszönjük mindenkinek, aki maazért jött, hogy velünk együtt emlékezzen a szabad-ságért folyó haza áldozataira“ - mondotta a nagy-követ.

A felejthetetlen élményhez nagyban hozzájárultPalócföldünk gyöngyszeme, az ipolybalogi SzentKorona Kórus. Áhítattal hallgattuk gyönyörû, lélek-emelõ éneklésüket.

A szentmise a magyar és a cseh himnusz elének-lésével ért véget. Az ezt követõ fogadás után hálateltszívvel, jólesõ érzéssel, lelkileg feltöltõdve indul-tunk a hazavezetõ hosszú útra.

V.K.

Kürtös 52016. november K ö z é l e t

…..Mily különös érzést ébreszt azemberben a „Múlt“. Tanulva a magyar ésaz egyetemes történelmet az iskolában,dátumokat megjegyezve érdeklõdéssel éskötelességbõl, s mégis, a múlt varázsamegérinti az ember lelkét. El-elgondol-kodik a megtörtént eseményeken, mi lettvolna, ha 1956-ban gyõzelemre kerül aforradalom.

Érettségizni készülõ magyar diákkéntis és Trianon következtében egy felvidékimagyar családban született gyermekkéntfokozottan él bennem a nemzeti öntudatés magyarságom megõrzésének a vágya.

...1956 eseményeit kutatva több for-rásra akadtam, és azt látom, hogy azoktöbb különbözõ szemszögbõl is megvilá-gítják az eseményeket. Számomra hitelesalapismeret, hogy a II. világháború utánorosz megszállás alá került Magyar-ország.

Egy pártunk lehetett, a MagyarSzocialista Munkáspárt, és ebbe azegyetlen pártba lehetett belépni, elvártanelvtársi szolidaritást és pártvezetéshezvaló feltétlen engedelmességet tanúsítva.

Balassagyarmat környékén ma élõidõs emberek elbeszéléseibõl megismer-ve az ötvenes évek eseményeit, látszik,hogy méltatlan és igazságtalan bánásmódjutott a magyaroknak. A sztálinista ön-kényuralom a napi megélhetést is nehéz-zé tette. A parasztcsaládokban minden ter-ménybõl a nagyobb részt be kellett szol-gáltatni. Nem élvezhették az emberek sajátmunkájuk megérdemelt gyümölcsét sem.

Egy visszaemlékezés Hevér Józsefné-tõl: „Édesapám a karácsonyi ünnepekremeg akart menteni egy korsócska borocs-kát, amit a kiskertben elásott mélyen aföldbe. A végrehajtó az embereivel jött,és átvizsgáltak minden helyiséget. Apadlásról elvittek akkor két parasztzsákmorzsolt kukoricát, és a búzás zsákokbólis csak egyet hagytak meg. A tojást atojós tyúkok alól is kivették, és egy zacs-kóban tartogattunk cukrot a karácsonyisütéshez a komrában, de azt sem hagytákmeg, aztán a kert felé vették az irányt.

A bor! - és ijedtség futott végig rajtam.Vajon megtalálják? És megtalálták. Nemkeresték, nem észrevették, hanem ráripa-kodtak édesapámra, hogy most pedigazonnal adja elõ azt, amit elásott, ellen-kezõ esetben a kedves családja meg-keserüli. Édesapám lehorgasztott fõvelment az ásóért.“

Egy Herencsényben élõ diáklányvisszaemlékezése igen érdekes volt szá-momra. „Aznap, 1956. október 23-ániskolába mentem, és egy darabon édes-apám is velem jött.

A bolthoz érve valaki suttogva szóltneki: Pesten kitört a forradalom. Aziskolába megérkezvén rögtön szem-betûnt, hogy eltûnt a falról a Rákosi-kép,és a feszület került fel helyette, és tanításelõtt együtt imádkoztuk a Miatyánkot.Nagyon csodálkoztam, hogy a tanító néniis ismeri a Miatyánkot, mert õket soha-sem láttam a templomban. Pár napig tel-jesen más volt a hangulat, de november4-én minden visszaváltozott.“

Akkor érkezett haza Herencsénybeegy AVH-ban szolgáló katona, mert azoktóberi események után váratlanul le-szereltették õket.

„Két zászlóalj volt: az õrségi és akarhatalmi. Én a karhatalmiban voltambeosztva, és parancsot kaptunk, hogyvédjük a nyomda épületét, amit megro-hamoztak az egyetemisták.

A géppisztolyainkból viszont kifo-gyott a lõszer, nekik több fegyverük lehe-tett. Mi megegyeztünk egymás között,hogy a haza érdekeit szolgáljuk, ezértmeghallgattuk a fiatalok szóvivõjét, akielmondta, hogy szabad Magyarországotakarnak, és ki kell kergetni az orosz meg-szállókat. A zászlóaljban mindenki egyet-értett, visszavonultunk a laktanyába. Arend ott is felborult, közölték, hogy min-denki hazamehet. Meglepõdtünk, de örül-tünk is. Többünknek nem volt hová men-ni, gyalogosan vágtam neki a 100 km-relévõ szülõfalumnak, mert a vonatok semjártak. Aszódig mégis elvitt egy teher-autó, aztán onnan hol gyalog, hol egy-egyadódó jármûre kéredzkedve szerencsésenhazaértem Herencsénybe. A családom meg-könnyebbült, hiszen hallották a híreket.“

Egy 1956-os eseményekrõl szóló for-rásmunkát tanulmányozva érdekes visz-szaemlékezésre akadtam. Balassagyar-maton a városban lezajlott eseményekközül esszémben egy másik szemszögûmegvilágítást is szemléltetni szeretnék.

Nyilvánvaló, hogy vannak meghatóbb,izgalmasabb történetek is, de úgy gondo-lom, a választott történetem szemléltetiaz események két oldalát.

A cselekménynek a középpontjábanegy pártvezetõségi tag, Lombos Mártonáll.

Hála a megmaradt visszaemlékezé-sének, mert ez a visszaemlékezés elégsok gondolatot ébresztett bennem.Beszéljünk elõbb az eseményekrõl, agondolatra késõbb visszatérek.

Õ és társai napi szinten összejöttek apártbizottságon, és a rádióban hallgattákGerõ Ernõ beszédét. Kijelentette, hogy„ellenforradalom“ van. Lombosnak éstársainak az volt a feladatuk, hogy a városlakosságát ellássák. Megparancsolta,hogy bizonyos élelmiszerekbõl csaknéhány adagot? - csak néhány vevõt? -csak néhány konkrét személyt? lehetkiszolgálni. Gondjuk volt még arra is,hogy megszervezzék a polgárõrséget is.Eme polgárõrség úgymond félelembõlalakult meg, mert attól tartottak, hogy afelkelõk /forradalmárok/ a zavargásokbana rendbontók beverik az élelmiszer-üzletek kirakatait. Visszaemlékezésébenerre tökéletesen rámutat.

Arra az elhatározásra jutottak, hogy alegmegbízhatóbb /legpárthûbb/ a helyiekbizalmát élvezõ(?) kommunistákat avárosban felfegyverezik. Ennek érdeké-ben hívták fel az akkori megyei pártbi-zottság titkárát, Hajdú József elvtársat.Mindez a forradalom kitörésének napján,október 23-án történt, este. Hajdú elvtársóvatosságra intette Lombosékat, hogy nehozzanak semmilyen elhamarkodott dön-tést, mert nyilvánvaló, hogy azzal csakfeldühítik a forradalmárokat, mely akárvégzetes is lehetett volna. A vérengzésvagy bármi hasonló incidens elkerülésevégett Hajdú azzal a javaslattal állt elõ,hogy Salgótarjánból Balassagyarmatraegy szakasz bányászt küld. Ezek a bányá-szok kisterenyeiek, salgótarjániak voltak.Meg is érkeztek Balassagyarmatra. Voltegy kis probléma: az ellátásuk nem voltbiztosítva, ezért Lombos hozott nekikélelmiszert a Népboltból. A bányászokelhelyezése a MADIESZ iskolábantörtént. Maga Lombos és a többiek meg-nyugodva látták, hogy ez a kb. 50 fõ fevolt fegyverezve. Õ azonban úgy találtavolna tökéletesnek, ha a legmegbízha-tóbb városbelieknél is fegyver van. Itt aztis megtudhatjuk, hogy balassagyarmaticivilként csak neki volt fegyvere. E fegy-vert egy Muszka nevû századostól kapta,aki a kiegészítõ parancsnokság parancs-noka volt. Másnap, azaz 24-én Lombosellenõrizte a polgárõrséget.

Jánoska Mátyás: 1956 emlékezete

Gratulálunk az inámi Jánoska Mátyásnak, a balassagyarmati Szondi GyörgySzakközépiskola diákjának, aki a Balassagyarmat egy forradalmár szemévelcímû esszépályázaton elnyerte a pályázat 1. díját!

Alábbiakban rövidített formában közöljük a díjnyertes pályamunkát.

(Folytatás a 6. oldalon)

6 Kürtös 2016. novemberK ö z é l e t

A RákócziS z ö v e t s é gjóvoltából közelháromszáz ma-

gyar kisdiák jutott el október végén a Kárpát-medence külön-bözõ pontjairól Magyarországra a Diaszpóra- és Szórvány-programon keresztül. Az 1956-os forradalom és szabadságharc60. évfordulója alkalmábólszervezett tanulmányi kirán-dulás állomásai Eger, Recskés Budapest voltak, s melyenFelvidékrõl az ipolybalogi,ipolynyéki, ipolyvarbói éslukanényei alapiskola tanulóivettek részt.

A program megnyitójánEgerben Palotás József, aNemzeti Szakképzési és Fel-nõttképzési Hivatal fõigazgatóhelyettese, dr. Ugron GáspárGábor, a Rákóczi Szövetség alelnöke és Habits László, EgerMegyei Jogú Város polgármestere köszöntötte a nagy utatmegtett diáksereget. A Lajta Néptáncegyüttes tartott ezután

bemutatót, illetvetáncházat. Más-nap az elsõ állo-más Recsk volt,ahol a volt kon-centrációs táborhelyén álló Nem-zeti Emlékparkbalátogat tak el a

csoportok. Ez után Budapesten, a Magyarság Házában a Mi,magyarok kiállítás megtekintése után a Mûegyetemen tartottünnepségen és az azt követõ Bem térre vezetõ fáklyás fel-vonuláson vettek részt a fiatalok, majd az est lezárásként a

Parlamentbe láto-gatottak. Másnapa csoportok nagyrésze a szentmi-sét követõen Eger város nevezetességeit tekintette meg: abelvárost, a várat és a vármúzeumot többek között.

A Rákóczi Szövetség célja volt, hogy a magyar történelemegyik legkiemelkedõbb fejeze-tére, az 1956-os forradalom ésszabadságharc eseményeireminél több diák figyelmét fel-hívja, valamint a résztvevõktartalmas és életre szóló élmé-nyekkel térjenek haza.

A tanulmányút a Szövetséglegnagyobb rendezvényénekkeretein belül valósult meg, eza Gloria Victis rendezvény-sorozat, mely magába foglaljaaz ifjúsági találkozót, az 1956-

os emlékünnepséget és a Kárpát-medencei történelmi vetél-kedõt. A rendezvénysorozaton idén október 21-e és 23-a között

több mint kétezer határon túli és anyaországi fiatal vett részt.

Varga Emese

Diaszpóra− és

szórványprogram:

utaznak a diákok

Egy bizonyos ideig csend és nyuga-lom honolt a városban, de reggel félhétkor - beszámolója szerint - egy 20-25fõs, zöld színû busz jelent meg. Ezek azemberek, lehettek 16-17-en civilben,akikrõl kiderült, hogy pesti egyetemisták.Állítólag ezek a fiatalok azt kiabálták,hogy Budapestrõl érkeztek, és hogy kitörta forradalom. Biztatták a gyarmati lakos-ságot, hogy tartsanak velük. Még a 12pontot is felmutatták, sõt, a „Rákosinakkötelet!“ felkiáltás is elhangzott.

Lombos Márton nem nagyon értetteezt az egészet. Kérdéseire, hogy megkap-ja a választ, sietett Lõrincz Vilmos száza-doshoz, aki ekkor Balassagyarmat ávósparancsnoka volt. Jelentette az esetet.Nem sokkal ezután egy újabb buszérkezett meg, melybõl már egyenruháskatonák szálltak ki. A forradalmárokatkövették, mint kiderült, és felszólítottákõket a megadásra. Eközben megérkeztekLõrincz Vilmosék is a balassagyarmatiávósokkal. Mivel túlerõben voltak, ön-gyilkosság lett volna szembeszállni a ha-

talom embereivel, így minden tragédianélkül sikerült a lefegyverzés. A fiatalegyetemistákat megkötözték, és kíséretmellett visszaszállították Pestre.

Ezek az események elég nagy bot-rányt kavartak a városban. Erõsödött alázongás. Itt már Lombos a félelmeirõl ír,miszerint egyre többen, napról napratöbben õt kezdték el vádolni. Alig kétnapra rá ledöntötték a szovjet hõsi emlék-mûvet, és vonultak nyílegyenesen a párt-bizottság épülete elé.

A forradalmárok száma egyre nõtt.Lombos elvtárs nyilván teljesen halálravolt rémülve. Ezt megerõsíti a nép általkiáltott idézet is: „Munkát! Kenyeret!Lombosnak meg kötelet!“ Végül is azt akötelet nem kapta meg. Úgy tûnik, nemarra a napra volt elrendelve LombosMárton elvtársnak a végzete.

S most van itt az ideje annak, hogyelmondjam és kifejtsem az általam értel-mezett gondolatokat, hogy mit vontam énle ebbõl a visszaemlékezésbõl. A LombosMárton nevû egyén nyilván csak egy

alkotó az 1956-os események tengerében,de a beszámolója sok mindent mondhat.Hiszem, hogy semmi sincsen véletlenül.Ha most õ nem hagyja az utókorra ezeketa balassagyarmati eseményeket, akkormaga Balassagyarmat története egy haj-szállal jelentéktelenebb lenne. Ez csak azegyik a sok mondanivaló közül.

Felhasznált források jegyzéke: http://www.nogradarchiv.hu/data/files

/206414609.pdfhttp://www.nogradarchiv.hu/data/files

/206414626.pdfSzóbeli interjúk:Wels Diana (Ma Budapesten, 1956-

ban Herencsényben élõ kisdiák)özv. Hevér Józsefné (Ma és 1956-ban

is Herencsényben élõ egyén)Tácsik János (1956-ban az AVH-ban

szolgáló katona, ma Herencsényben élõegyén)

Balassagyarmat, 2016. október 13.

Kürtös 72016. november Közélet - Kultúra

Ipolyszécsényke Község Ön-kormányzata negyedik alkalom-mal hívta meg október 16-án atelepülés „szépkorú“ lakóit azIdõsek napja rendezvényre, me-lyet Beszercebánya Megye Önko-rmányzata (BBSK) támogatott. Apolgármesteri köszöntõt követõen egy csokor virággal és emlék-

lappal felköszöntötték a kerekévfordulót ünneplõ polgárokat.A kultúrmûsort az óvodások nyi-tották meg, a helyi Rózsaszirom

énekcsoport pedig folytatta. Atesmagi Amicorum vegyes karkamarakórusa emelte még amûsor színvonalát, majd a falube-

liek tánca örvendeztettemeg a nézõket. A vacsorán,mint minden eddigi alka-lommal, a Kanta fivérekbiztosították a zenei alá-festést. A kiváló hangulatott tükrözõdött valamennyirésztvevõ arcán.

A szervezõk ezúton is köszönik az önkéntesek segítségét,mellyel hozzájárultak a rendezvény elõkészítéséhez és sikeréhez.

Deák J

Október 27-e a Csábi Alapiskolában

Az idén október 27-én kezdõdött az õszi szünet. Ez a nap na-gyon mozgalmas volt számunkra. Kora délután iskolánk közössé-gi terme megtelt a sok nagyszülõvel, szülõvel, rokonsággal.A hagyományokhoz híven szeretett nagyszüleinket, idõs hozzátar-tozóinkat köszöntötte vidám, zenés, táncos, énekes mûsorunk.Érezhetõ volt a meghatottság szeretteink szemében, és szeretettelöleltek magukhoz, amikor mûsorunk végén átadtuk apró ajándé-kainkat, amit számukra készítettünk.

Múlik az idõ, õszre jár, de fénylik még a napsugár.Aranyat szór és meleget, örüljenek az öregek.Az õszidõ is szép lehet, kívánunk hosszú életet.Maradjatok még itt velünk, jövõre újra eljövünk.A sikeres mûsor után siettünk haza, hogy az összekészített

holmikkal fölpakolva este hatra visszaérjünk az iskolába. Nem ta-nulni, hanem azért, hogy megismételjük a tavaly oly jóra sikere-dett bentalvásos akciónkat. Osztálytermeinket hálószobává alakít-va mindenki megtalálta a számára megfelelõ alvóhelyet. Persze azalvás még messze volt. Következett a vidám fölvonulás. A hang-szóróban szólt a zene, és mi jókedvûen bandukoltunk falunkfõutcáján, integetve a kapukban megjelent kíváncsi embereknek.

Visszaérve az iskolába finom vacsora várt bennünket. Sokféleszórakoztató játék, verseny várt ránk, és persze a diszkónak is nagysikere volt. Az idõ gyorsan elrepült, és osztályfõnökeink estimesére invitáltak bennünket. Bizony rég volt, amikor mégszüleink meséje ringatott álomba minket. Hosszas próbálkozásután végre elaludtunk, s egyhamar eljött a reggel. Az elõttünk állóöt szabad napnak örülve elindultunk haza. Az mindenesetre biztos,hogy jó volt együtt lenni. Szuper akció volt.

/ZSz/

Az utóbbi években, hála a helyi kezdeményezéseknekis, Kubányi Lajos és a Kubányi család kultusza nagy-mértékben megnõtt. Kezdõdött ez a festõ halálának100. évfordulójáról való megemlékezéssel 2015-ben,majd évente a rendszeres emléknapokkal. Fel lett újítva asíremlék és a lelkészlakon lévõ emléktábla, majd foly-tatódott az idén október 30-án tartott rendezvénnyel,melynek során egy új emléktábla lett elhelyezve annak aháznak a falán, melyben a festõ élt és alkotott. A táblán akövetkezõ felirat olvasható:

V tomto dome žil a tvoril na sklonku 19. st. maliar Novohradu

¼udovít KubányiMO Matice slovenskej, Dolné Strháre

Ebben a házban élt és alkotott a 19.sz. fordulóján Nógrád festõje

Kubányi LajosCsemadok TV Nagykürtös30.10.2016 - 2016.10.30.

Az ünnepségen részt vet-tek a Matica slovenská alsó-esztergályi helyi szerveze-tének tagjai és a MS kerületi

képviselete, a községpolgármestere és azönkormányzat kép-viselõi, lakosok, a faluevangélikus lelkésze, aHonti-Nógrádi Kultu-rális Központ igazgató-ja, a Csemadok NTVképv i se lõ i , L ip t ay

Péter, a festõ dédunokája, a község díszpolgára és fele-sége, valamint további meghívott vendégek és szereplõk.

Az emlékbeszédeket Ján Labát, a helyi MS elnöke ésBalogh Gábor, a CSNTV elnöke mondták. Az emlék-táblát a Matica slovenská és a Csemadok képviselõiközösen leplezték le, majd helyezték el koszorúikat azemléktáblánál. Az emléktábla leleplezése után, minden-szentek közelsége okán is, a résztvevõk fejet hajtottakés mécsest gyújtottak Kubányi Lajos sírjánál. Azesemények alatt versek és furulyazene hangzott el.A rendezvény állófogadással ért véget.

Balogh Gábor

Emléktábla a Kubányi−ház falán

Alsóesztergályban

Idõsek találkozója Ipolyszécsénykén

K u l t ú r a - O k t a t á s8 Kürtös 2016. november

A CsemadokN a g y k ü r t ö s iT e r ü l e t i

Választmánya tanulmányi kirándulásravitte a járás fiataljait október 16-án,ötödik alkalommal, azzal a céllal, hogymegismerkedjenek jeles személyiségeinkéletével és munkásságával.

Az Irodalmi nagyjaink nyomában el-nevezésû tanulmányút során idén alukanényei, az ipolybalogi, a ipolynyékiés az ipolyvarbói alapiskola kilencedikosztályos tanulói vettek részt. A régiókiemelkedõ alakjainak szülõhelyeit,emlékhelyeit és hozzájuk kapcsolódóegyéb emlékhelyeket látogatták meg adiákok, tiszteletük jeleként pedig egy-egyemlékkoszorút hagyva maguk után.

Az elsõ állomás Zsélyre vezetett, aholZsélyi Nagy Lajos író és költõ nem-régiben felújított síremlékét kereste fel acsoport. A koszorúzás után Alsósztre-govára utazott a csoport, ahol nem más-hová, mint a Madách-kastélyba vezetettaz útjuk. A kastélyban Madách Imreéletérõl és legfõbb életmûvérõl készültállandó kiállítás található, melyetVeselovská Dana mutatta be. Az embertragédiájának tárlatát, interaktív módon,a diákok mutatták be egymásnak - egy kissegítséggel - rögtönzött irodalmi színpadformájában. A kastély parkjában, Madáchsírjánál a csoport elhelyezte az emlékezéskoszorúját Rigele Lajos Ádám alakjátábrázoló szobrának lábánál.

Ezt követõen Csesztvén, a MadáchImre Emlékházban - melynek udvaránálló nevezetes vén fa tövében magaMadách is alkotott - részletesebben és újismeretekkel gazdagodtak a diákok a

költõ életérõl és munkásságáról, melyheznagyban hozzájárult a tárlatot kiegészítõ,hordozható hanganyag. A kiállítás lezárása-ként a Tragédia egyes színeit idézõ korhûkosztümöket is felpróbálhatták a fiatalok.

A Jó palócok írójának, MikszáthKálmánnak emlékhelyei is sorra kerültek,úgy mint a mohorai Mauks Ilona Emlék-

ház és emlékpark, valamint a horpácsiMikszáth-kúria.

Mikszáth Kálmán feleségének, MauksIlonának romantikus szülõfalujában,Mohorán a kirándulás során a diákokbepillantást nyertek a Mauks IlonaEmlékházba és a helyi evangélikus temp-lomba. Az emlékházban MikszáthKálmán életérõl és szerelmérõl készítettkiállítás található, a templom pedig arrólnevezetes, hogy az író feleségével ittházasodott meg másodjára. A kúriakertjében a házaspár tiszteletére emeltmellszobrok egyikénél szintén emlékko-szorú jelzi a Nagykürtösi járás diákjainaklátogatását.

Horpács nemcsak a Mikszáth élet-rajzírók számára lehet érdekes, a faluközpontjához közel álló Szontágh- ésMikszáth-kúria az egyszerû turista és amûkedvelõ közönség számára is emléke-zetes kirándulás célpontja lehet. Az annoMikszáth tulajdonában lévõ nyári lakban,melyben állandó kiállítást alakítottak kiaz eredeti bútorok köré, a betérõk megta-pasztalhatják, milyen miliõben élt ésalkotott nemzetünk egyik legkiválóbbalkotója.

A tanulmányi út utolsó állomásaLukanénye volt, ahol a kultúrházban

megrendezett Márton Áron Emlékkiállí-tást nézték meg, közösen felkutatva azerdélyi püspök életének és életmûvénekfõbb, jelentõsebb állomásait.

Irodalmi nagyjaink nyomában járva adiákok részletes és élményekkel teli pro-gramon vehettek részt, bepillantást nyer-tek a magyar és világirodalom kiemel-

kedõ alakjainak alma materébe, abba azalkotói környezetbe, ahol nemzetünk iro-dalmi kincsei születtek.

A Csemadok Nagykürtösi TerületiVálasztmánya, a tanulmányi kirándulá-son túl, minden résztvevõnek ajándéko-

zott egy-egy kiadványt, Hagyaték - Cse-madok Füzetek I. címmel, melyben a já-rás jeles személyiségeirõl tájékozódhatnak,s melyet az iskolai tanulmányaik során ésa késõbbiekben is felhasználhatnak.

A tanulmányi kirándulás a BethlenGábor Alapkezelõ Zrt. jóvoltából való-sulhatott meg.

Varga Emese

Nagyjaink nyomában… az elsõ hóval

Kürtös 92016. november K u l t ú r a

A Krúdy-emlékezés, mint a korábbiévekben is, Szécsénykovácsiban, Krúdyõseinek falvában folytatódott október 16-án egész napos rendezvénysorozattal.Óbudáról, a Krúdy Gyula IrodalmiKörbõl jelen voltak Kanizsa József író,költõ, immár 30 éve a Kör titkára, KirályLajos író, költõ, mûfordító, aki 25 éve aKör elnöke, Szénási Sándor István író,költõ, meseíró, aki szintén már 25 éve aKrúdy Kör prózaszakosztály vezetõje ésLengyel Géza költõ, aki a Csepeli TamásiLajos Irodalmi Klub vezetõje, a KörKrúdy-érmes tagja, Filip József, a KrúdyKör tiszteletbeli tagja, Krúdy-érmes,Szécsénykovácsi polgármestere és KissAdrián alpolgármester közösen koszo-rúzták meg a temetõben Krúdy õseinek asíremlékét, és gyújtották meg az emléke-zés gyertyáját.

Szentmisén vettek részt, ahol Zolcer

György plébános úr az elhunyt Krúdycsaládtagokért mondott szentmisét. AKrúdy-emléktáblánál a falu nevében FilipJózsef és Kiss Adrián alpolgármester,majd a Krúdy Kör részérõl KanizsaJózsef, Király Lajos, Szénási SándorIstván és Lengyel Géza helyezték el azemlékezés koszorúit. EmlékbeszédetFilip József polgármester mondott, ésSzénási Sándor István író, költõ aKrúdyhoz írt versétmondta el. A Mû-velõdési Házban azünnepi ebéd a falunyugdíjas lakosai-val és a meghívottv e n d é g e k k e l ,b e s z é l g e t é s s e l ,s z í n v o n a l a se m l é k e z é s s e l ,mûsorral folytató-dott.

Mindnyájunkörömére a mindig szép s üde SzeredyKrisztina színmûvész a maga bájosságá-val, csodálatos hangjával, közvetlenségé-vel hódította meg újra a közönséget, mintminden évben.

A Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjaiKanizsa József Krúdyra való ideillõemlékbeszédével és Király Lajos,

Lengyel Géza, Szénási Sándor István azõszi témájú, valamint hazafias verseikkelbilincselték le a szépszámú közönséget.(Filip József polgármester is elmondtaa saját versét.) Befejezésül SzeredyKrisztina és a partnere, Ocskó Aladármagánénekes egyéni és közös éneklésselhódították meg a közönséget, akik vas-tapssal jutalmazták meg a duó fantasz-tikus elõadását.

Az ünnepi ebéd és színvonalas zenei,ének, irodalmi mûsor után a helybélinyugdíjasok az õszi „Idõsek Napja“ alkal-mából Filip József polgármestertõl vettékát az ajándékot.

Kanizsa József

Szécsénykovácsiban emlékeztünk Krúdyra

Síremléket avattunk Zsélyben

S nem is akármilyet. ZsélyiNagy Lajos, csehszlovákiai ma-gyar író és költõ sírjára, tizenhatévvel a halála után méltó sírem-lék került, amelyen kõbe vésveolvasható az a négysoros, amit aköltõ a saját fejfájára szánt:

Itt sem nyugszik ez a Zsélyi, csak a másvilágát éli.Nem lett biz õ por a porban: megedzõdött búban, borban.

Zs. Nagy Lajos nyugtalan és küzdelmes életét, a szeretetreés emberi melegségre vágyó magányos ember lelkét semmi másnem jellemezhetné ilyen egyszerûen, érthetõen és biztosan,mint ez a két mondat. Érzõ ember volt õ, és mestere a szónak.

A megemlékezõ ünnep méltón és szépen zajlott. A temp-lomban meghallgattuk a Lajos testvérünk lelki üdvéért mondottszentmisét, utána a temetõben a megemlékezés és a sírszenteléskedves baráti hangulatát növelte a napsütéses õszi délután.Falunk nagy emberérõl többen megemlékeztek. HodossyGyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, ErõsKinga, a Magyar Írószövetség elnökségének tagja és Csáky Pál,az Európai Parlament képviselõje mondták el gondolataikat.Elhangzott a Himnusz és a Szózat, a költõ versét Cseri Zsoltmondta el átérezve, és a zsélyi férfi énekcsoport elõadásábanelhangzott Lajos egyik kedves, gyerekkorból ismert dala. Asíremlék felszentelését Urbán József plébános úrnak köszönjük.

Úgy látszik, most már a zsélyiek nyugodtak és megelégedet-tek lehetnek. Lajos hagyatékából van a múzeumban egy kis

kiállítás, a kultúrház falán márványtábla õrzi az emlékét, és vanvégre egy méltó síremléke is. Azonban ez messzirõl nem így

van. Még hiányzik a legfontosabb. Az, hogy amit Lajos bará-tunk nekünk tízkötetnyi versben és prózában megírt, legalábbrészben elolvassuk és megismerjük.

E pár sort most egy indítvánnyal vagy egyenesen felhívássalzárom, amelyet a szóra érdemes zsélyi polgárokhoz és azilletékes szervezetekhez intézek. Használjuk ki az ádvent elõttiborús õszi délutánokat és estéket, olvassunk el valamit abból,amit Lajos nekünk írt, és jöjjünk össze egy-két teás, kávés barátiirodalmi beszélgetésre. Biztos vagyok, hogy jól fogjuk ottmagunkat érezni.

Zsély, 2016 nov. 15-énBõhm András

10 Kürtös 2016. novemberK ö z é l e t

TemetõjárásIpolynagyfalu temetõje,

a Lipthay- és a Tersztyánszky-kripta

Ipolynagyfalu a Középsõ-Ipoly mentekisközsége, közvetlen a folyó jobb part-ján települt, annak homokos teraszain.Határában a kutatók régi emberi tele-pülések nyomaira bukkantak, mivel ehelység már a paleolit korban is lakottterület volt. Neve 1252-ben bukkant felelõször okiratokban Nogfolu alakban.Egy idõben Litva, majd a közeli Drégelyvárához tartozott, illetve a Lipthay, aForgách, a Tersztyánszky, a Crouy és aSomssich családoknak volt itt nagyobbbirtokuk.

A mai templom a XVIII. századbanépült a fõút melletti kisebb dombon, arégi falutól északra. Ezért a templomtóltávolabb, a helység régi központjábanegykor harangláb is állt. A mai barokkstílusú építmény kegyura a Lipthaycsalád volt. (Csáky, 2003:214)

A templomhajó alatt van a Lipthayakkriptája. Ezt egy vörös márvány fedõlaptakarja, rajta a család címerével s az aláb-bi felirattal: „A Kisfaludi Lipthay család/honti ágának sírboltja/ ezen emléktáblá-val bezáratott/ 1872. évben/ V. KisfaludiLipthay Sándor/ végrendeletileg tettmeghagyása folytán/ ki meghalt 1870. évnovember hó 27/ áldás hamvaira“

A régi misealapítványokból tudjuk,miként hagyatkozott végrendeletében1862-ben a család másik tagja, LipthayAntal püspök. Ebbõl idézzük az alábbisorokat: „Alulírottak: Fischer Ágostonipolyszécsénkei plébános és CseriAndrás, az ipolyszécsénkei plébániáhoztartozó nagyfalusi templom gondnoka,tudtára adjuk mindazoknak, akiket illet,hogy néhai Lipthay Antal vál. dulmipüspök, esztergomi õrkanonok úr az1862. január 31-én kelt végrendeletébena következõ alapítványt tette:

Végrendelete 4. pontjában: „A nagy-falusi templomban eltakarításom évnap-ján évenként tartandó énekes halotti szt.misére hagyok 200, azaz kétszáz forintotföldtehermentesítési kötvényben (...).Ezen összeg évi kamatából a helybeliplébános úr minden évben következõ szt.miséket legyen köteles szolgálni:

a./ Istenben boldogult édes atyám,kisfaludi Lipthay Sándorért február hó28-án.

b./ Üdvözült édes anyámért, TésaiFoglár Annáért március 2-án.

c./ Elhunyt sógorasszonyom, báróRudnyánszky Terézért március 16-án.

d,/ Kedves testvér bátyám, KisfaludyLipthay Sándornak hosszú és boldogéletéért bekövetkezõ halála napján.

e./ Páduai Szent Antal napján csalá-

dom élõ és megholt tagjaiért és pedigminden szt. miséket a nagyfalusi temp-lomban tartozzék szolgálni.“

Ugyancsak a hajóban találjuk azt aXVIII. század végi szép szószéket,melynek mellvédjén a falu másik nemescsaládjának, a Tersztyánszkyaknak címe-re látszik. Kék pajzsban egy koronángalamb áll (az eredeti címeren a galambfatörzsön látható), csõrében zöld gallyal.A pajzs jobb felsõ sarkában aranyszínûfélhold, bal felén pedig csillag látható.

A II. András király koráig visszave-zethetõ nemesi család honti fõágaTrencsén megyébõl hajdan Nagyfaluraköltözött. A község délkeleti részében,az Ipolytól nem messzire a nádasiTersztyánszkyaknak kúriájuk is volt.Eredetileg barokk stílusban épült 1720táján, majd száz év múlva TersztyánszkySándor klasszicista stílusúvá építtette.Sajnos, néhány évtizede lebontásrakerült.

A falu temetõjében a Tersztyánszkyakegykor kriptát is építtettek, a család tagjaiközül ugyanis többen itt hunytak el. Ma afeltételezett kripta felett két sírjel látható.Az egyik kereszt alakú szürke gránit,rajta szomorúfûz ábrázolással és dediká-cióval. Eszerint nádasi TersztyánszkySándor császári és királyi tanácsosnyugszik a sírjel alatt, aki 1860-banhunyt el 65 éves korában. Õ a keresztenfeltüntetett tisztségén kívül több funkciótis betöltött: volt megyei fõjegyzõ, Hontelsõ alispánja, illetve ülnöke a királyitáblának. A másik sírjel egy magas szürkegránit obeliszk, rajta kereszt alakzattal,dedikációval. Tersztyánszky Sándor fiá-nak, az 1858-ban 26 évesen elhunytTersztyánszky Gyulának állítottak veleemléket, jelezve azt is, hogy „a szeretetmeg nem hal“.

A központi temetõkereszt kapcsán aHonismereti Kiskönyvtár Ipolynagyfalu-ról szóló kötetében is írnak. Többek köztaz alábbiakat: „A helyi temetõben már a18. század közepén állt a központi fa-kereszt. A régebbi, kõbõl készült közpon-ti temetõi keresztet polikrómozott kor-pusszal Isten dicsõségére 1918-ban állí-totta Varga József és családja. Az újabb,fekete márványból készült központitemetõi keresztet kis öntöttvas korpusszalIsten dicsõségére 1991-ben állítottaOroszlán György és neje Belák Mária“.(2002:9)

Egy temetõi fakeresztrõl olvashatunkaz 1911. június 20-án, Csögley Kálmánplébános és Cseri Pál templomgondnokkézjegyével ellátott Alapítványi oklevél-ben is, melyben egyebek mellett az áll,hogy a Fischer Ágoston plébános alatt(†1892) eladott temetõi akácfákbólájtatos alapítvány tétetett 65 korona 62fillér értékben, melynek szorgalmi tõ-

kéjét az ipolynagyfalusi temetõben lévõfakereszt fenntartására kellett fordítani.

Ez a kereszt már nincs meg, való-színûleg e helyett emelték 1918-ban atemetõi kõkeresztet. Errõl NaszvetterFerenc plébános állított ki Alapítványioklevelet, amely tudtunkra adja, hogyVarga József ipolynagyfalusi lakos 150koronát tett alapítványra, s annak tõkéjétaz ipolynagyfalusi temetõben általaemeltetett kõkereszt fenntartására kellettfordítani. A betonalapba helyezett, csip-kézett szárvégû, INRI-feliratos, szürkés-barnás homokkõ kereszt korpusza ezüs-tözött öntöttvas, Krisztus elõrefordítottfejjel, ágyéktakóval ellátott testtel függ akereszten. Dedikációján ez olvasható:„Isten dicsõségére / emeltette / VARGAJÁNOS/ és családja / 1918“.

A kétlépcsõs újabb fekete márványközponti temetõkereszt dedikációján ezáll: „Isten / dicsõségére / állíttatta/OROSZLÁNY / GYÖRGY / és családja/1991“.

Az ipolynagyfalusi temetõben többkorpuszos sírkeresztet és más díszes sír-jelet is láthatunk még. Néhányon sír-versek is olvashatók. Deák Ferenc (1906-1945) 39 éves korában elesett katona sír-jele egy tekintélyes fekete márvány-kereszt, rajta nagyobb vaskorpusszal, azelhunyt katonaképével. A keresztre ezt asírverseit vésték rá: „Elestem mindentõl,ami / Embert tud boldogítani. / Egyvágyam volt, a nyugalom / Megadta ezt akis sírhalom.“

Szép síremléke van az 1940-benelhunyt két testvérlánynak: a 17 évesOroszlány Erzsébetnek és a 22 évesOroszlány Rozáliának. A szürke gránitbólkészült, kereszt alakú sírjelen ott a kételhunyt fényképe (az egyiké menyasz-szonyi kép) s egy-egy hosszabb, ma márcsak nehezen olvasható sírvers is. Azegyik így kezdõdik: „Az élet kertjében/kertész a zord halál / Ha hervadt virágotlát / nyomban letépi azt“.

A fiatalon elhunyt Varga Terike(1932-1944) fehér márvány, keresztalak-ban végzõdõ sírjelén is ott a fénykép, adedikáció s a sírvers. Két galamb is lát-ható a síron, közülük az egyik lehajtottfejjel. A vers szövege így hangzik:„Szenvedésid az Úr megelégelte / Lel-kedet az örök boldogságba vigye / Nemszúr meg többé a fájdalom nyila / Meg-gyógyított téged az egek orvosa“.

Szintén maradt még itt egypár fábólkészült kereszt és figyelemre méltó sírjela temetõ evangélikus részében. A sírokegyébként észak-déli tájolásúak: azelhunytakat arccal a régi falu felé, azazdél irányába helyezik a sírba. A halottas-ház újabb kori esztétikus építmény.

Csáky Károly, Felvidék.ma

Kürtös 112016. november H i t é l e t

Ü d v ö s h a l á l

A minket körülvevõõszi természet Isten rend-kívül finom, tapintatos,mûvészi figyelmeztetéseaz elmúlásra. Fogyóbanaz életenergia, a töltéskimerülõben, lejár az óra,megáll a motor… Egyreinkább sokasodnak afigyelmeztetõ jelek…Felmerül ilyenkor a kér-dés: Miért van jelen a

halál az ember életében? Mi a halál igazi értelme?Letagadhatatlan és szükségszerû, szépíthetjük

ezzel-azzal, de a halál életünk része. Karl Rahner-nek kell igazat adnunk, aki szerint „a halált min-denekelõtt úgy kell szemlélnünk, mint az egészéletet érintõ aktust, a keresztény élet egy részét.Olyasminek kell tekintenünk, mint ami - jóllehet azegész emberi valóság végét képezi - bensõleg jelenvan az ember életében, minthogy egész életünksorán mindennap egy kicsit elõvételezzük a halált“(Zur Theologie des Todes).

A halál az ember természetfeletti rendeltetésemiatt nem csupán hazatérés, beteljesedés, egyfajtaüdvös esemény - találkozás Istennel. Sokkal inkábbborzalomnak, keserû és gyakran pusztító kényszer-nek látjuk. Az embernek ugyanis - bár nem akarjaa halált - mégis meg kell halnia. Hogyan magya-rázható meg azon ellentmondás, hogy egy üdvöseseményt borzalomnak találunk, hogy a halhatatlanlélekkel megáldott ember retteg a haláltól?

Mindenekelõtt tudatosítanunk kell, hogy Istenaz élet teremtõje és egyetlen forrása. A vele valóközösségben rejlik az élet. Amikor az ember bûntkövet el, ezt a közösséget bontja fel (teljesenszabadon!). Az ószövetségi Szentírás ezért többhelyen is hangsúlyozza: a bûnös embernek meg kellhalnia - vissza kell térnie a földbe, ahonnan vétetett.Isten tehát nem alkotta a halált, Õ a létezésreteremtett mindent. A halál ugyanis saját bûnösmivoltunk szükségszerû következménye. Pál apos-tol tanítja, hogy a bûn a halállal jött a világba (Róm5,12). A halál egyértelmûen a bûn következménye,és büntetés jellege van, de ennek ellenére hangsú-lyozni kell, hogy a halál mindig üdvös esemény.

A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint a keresz-tény ember szenvedésével más emberek üdvösségétszolgálhatja, vagyis felajánlhatja saját és másokbûneinek engesztelésére - e tudatosan vállaltszenvedés talán a legintenzívebb imádkozás. Ebbõlvilágosan következik, hogy a szenvedéstõl terheshalál nem mindig vezethetõ vissza a haldoklószemélyes súlyos bûneire. Az is lehet, hogy Istenígy vonja be õt másokért meghalt Fiának engesztelõés megváltó (másoknak üdvösséget hozó) halá-lába.

Leo Scheffczyk szerint, ahol napjaink szekula-rizált világában már nem ismerik el a szenvedésnekés halálnak e lehetséges hatását, megnõ annak aveszélye, hogy a szenvedõ embert már csakteherként érzi a társadalom, és így szenvedéseibenmár õ maga sem képes értelmet találni.

Balga Zoltán

Az isteni irgalmasság éve Óvár községben2015 novemberében Ferenc pápa meghirdette az isteni irgalmasság

évét. Hogy mennyire erõs volt a kiáradása, azt mi, óváriak igencsakmegtapasztalhattuk. Kis közösségünket - nagy összetartással, hittel ésodaadással - szinte már csodának is beillõ dolgokra vezette Mgr. Jókay

Lukács plébános.Nagy tervei az év elején már-már

mesének látszó álmodozásként hatottak.Új oltár, márványpadlózat, új, fûtöttpadozat, beltéri festés… nem lesz ezsok egy ilyen kis községnek, és mégmindez egyszerre? Bízzunk az Istenben,az õ irgalmasságában, és megadatik,válaszolta a sok kételkedõ kérdésre.

Ora et labora, és nekifogtunk. Lég-kalapács, motorfûrész, ásó, kapa - hátnem éppen megszokott látvány egylelkiatya kezében, de sokszor a szükségtörvényt bont. Így kezdõdött, így foly-tatódott, és így is sikerült befejezni azt anagy projektet, mely nemcsak falunk-

ban, hanem bárhol párját ritkító. A dunaalmási csillogó márványpadló ésfájdalmas oltár új betonaljzatra került, melyet nem kis munkával mono-litként készítettek, úgymond jó szándékból, Isten dicsõségére a mesterek.A padozat elkészítését egy szécsé-nyi asztalos vállalta. Alakult a nagymû. A jó szándék dolgozott.

Nagy örömmel vettük tudomá-sul, hogy kérelmünk meghallgatásratalált, és plébániatemplomunk, melyÁrpád-házi Szent Erzsébetnek lettfelszentelve 1883-ban, befogadhatjae nagy szent ereklyéjét. 2016. július31-én a 14 órai ünnepi szentmisekeretén belül került elhelyezésre a szembemisézõ oltár erre kialakítottbélelt fiókjában. A szentmisét Mgr. Baráth Bertalan verbita atya celeb-rálta Mgr. Jókay Lukács óvári plébános segédletével a szép számbanmegjelent hívek részvételével. Ünnepünk megszólította a környék híveitis, akik gyarapították a vallásos lelkületet.

A kõtemplom munkálatai befejeztével októberben Jézushoz közelebba nyolc boldogság útján címmel a Pécsi Karizmatikus Közösség segéd-kezett az isteni irgalmasság következõ kinyilatkoztatásában. Alélekemelõ lelkigyakorlat új erõvel töltötte fel közösségünk tagjait, ígyoktóberben folytatódhattak a külsõ munkálatok. Ismét a lelkiatyavezényletével került sor elõször a járda felújítására, majd a templomkörüli „sziszifuszi“ csapadékvédõ járda is elkészült. A templomkövezetébõl felszabadult járólapok újrahasznosítva, megtalálva újhelyüket szépítik plébániatemplomunk környezetét. Már a tavaszimunkákat tervezve gondoltuk, az idei munkálatokat befejezve vettüktudomásul, megérkezett a sziklatörmelék, hogy a téli pihenõ utántavasszal újult erõvel kezdhessük a luordes-i barlang építését. Az isteniirgalmasság kinyilatkoztatása nemcsak a szó szoros értelmében vettirgalmasság, hanem minden kegyelem, mely lehetõvé tette és teszi ter-veink, cselekedeteink sikeres végrehajtását.

Szeretnénk tehát köszönetet mondani elsõsorban a Jóistennek, az Õkis nyáját vezetõ Mgr. Jókay Lukács óvári plébániai kormányzónak,Alaksa Lóránt mester úrnak, aki szaktudásával vezette és segítette amunkálatokat, további köszönet jár Füle Mariánnak, Hegedüs Istvánnak,Vízi Norbertnek, Dobra Antalnak, Zatyko Zsoltnak, Katyi Gábornak,Saranko Bélának, a gondozószolgálat összes tagjának, a községi hivatalalkalmazottjainak és végül, de nem utolsó sorban a falu lakosainak, akikáldozatos munkájukkal segítették a munkálatok elõrehaladását és befe-jezését. Szintén köszönet illeti azokat is, akik nemcsak fizikai, hanemmás módon is hozzájárultak a munkálatokhoz.

A Jóisten fizesse meg a segítséget! Vízi József

12 Kürtös 2016. novemberÉ v f o r d u l ó n a p t á r - A j á n l ó

Lányi Sámuel

(Igló, 1792. április15. - Kékkõ, 1860.március 9.) vízépítõmérnök, festõmûvész.

Mérnöki pályája:Tanulmányait MüllerJános Jakabnál (1810-1820) kezdte, és apesti Mérnöki Intézet-ben (Institutum Geo-metricum) végezte,hol 1823-ban nyertoklevelet. Állami al-kalmazásban, HuszárMátyás munkatársa-ként, majd helyettese-

ként részt vett a magyarországi folyók felmérésében.1823-tól a Sajónál, 1824-tõl a Duna Dévénytõl Péter-váradig terjedõ szakaszán dolgozott. Az 1830-as évekközepétõl a Tisza és mellékfolyói felmérését vezette, ezt amunkát tévesen sokáig Vásárhelyi Pálnak tulajdonították.Vásárhelyi Pál halála (1846) után a Tisza szabályozásimunkálatainak irányítását nem kapta meg, ezért kilépettaz állami alkalmazásból és a kékkõi Balassa-uradalommérnöke lett. A kékkõi Kálvária-hegy keresztúti állomá-sainak terveit Lányi Sámuel uradalmi mérnök dolgozta ki.Térképeit és kéziratos feljegyzéseit a Magyar OrszágosLevéltár õrzi.

Mûvészi pályája: Fiatal korában Müller JánosJakabnál tanult rajzolni és festeni. 1826-ban MocsáryAntal Nemes Nógrád vármegyének historiai, geographiaiés statistikai esmertetése (Pest, 1826) címû mûvében többrajza jelent meg. Barabás Miklós baráti köréhez tartozott,de mérnökként csak kedvtelésbõl festegetett, elsõsorbantáj- és arcképeket. Jakobinus sapkás önarcképét (1840) aMagyar Nemzeti Galéria õrzi. A mûvész fején láthatósapka egy állásfoglalást hivatott ábrázolni az éppen akkoraktuális politikai eseményekkel kapcsolatban

Internetes források alapján: szerk.

Duray Miklóst nem kell különösképpen bemutatni a felvidékimagyar olvasóknak, hiszen évtizedeken keresztül politikai életünkegyik fõ szereplõje volt. November elején mutatták be új könyvétBudapesten a Magyarság Házában. A bemutatón többek közt résztvett, és méltatta az írót és tevékenységét Semjén Zsolt, nemzet-politikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Lezsák Sándor, azOrszággyûlés elnöke, Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyibizottságának elnöke.

Mint elhangzott, a két kötet a szerzõ életútját követi, akiszabadlábon és a börtönben töltött idõk során is kitartóanképviselte a felvidéki magyarság érdekeit, és következetesen,egyúttal kíméletlenül teszi ezt a mai napig. Széleskörû tájékozott-ságának és éleslátásának köszönhetõen jól eligazodik nemzetköziszinten és Budapesten is, és emellett képes a felvidéki magyarsá-got kívülrõl látni.

A könyvet ajánljuk mindazoknak, aki érdeklõdnek a politikairánt, valamilyen szinten részt vesznek a politikai életben, vagycsak szeretnék felidézni és végigkísérni az elmúlt ötven év történé-seit, légkörét, megtudni az események hátterét, vagy ráérezni azesemények mozgatórugóira.

Balogh Gábor

Duray Miklós:

Rendszerváltozás,rendszerváltoztatás,

rendszerváltás aKárpát-medencében

1963 - 2015

KK öö nn yy vv aa jj áá nn ll óó

Iskolai könyvtárak vi lágnapja

Az Iskolai Könyvtárosok NemzetköziSzervezete 1999-ben intézett elõször fel-hívást az iskolai könyvtári világnapmegszervezésére. Azóta minden évoktóberének negyedik hétfõjén tartják ezta világnapot, évente más-más témátválasztva. Az idei évben október 24-éreesett ez a nap, és az aktuális téma a ta-nulók párokban vagy kis csoportokban

történõ közös tanu-lása /tanítása volt.Az Ipolyi ArnoldAlapiskolában amagyar nyelv és iro-dalom órákat szen-teltük ennek a témá-nak. Az alsó és a fel-sõ tagozaton mese,ill. más szépirodal-

mi mû felolvasásával teltek amagyarórák. Minden évfolyam a magaérdeklõdési köréhez vagy a tananyaghozkapcsolódó szövegeket, részleteket olva-sott fel, lehetõség szerint - a felsõbbévfolyamokban - meg is beszélve azolvasottakat. A magyar népmeséken kívülmondákat, Mikszáth-novellákat, ill.Márai Sándor Füveskönyvének egy-egy

részletét olvasták fel a diákok társaiknak.Az olvasás és elõadás élményén túl agyerekek megtekinthették az iskolakönyvtárosa által rendezett könyvkiál-lítást is, amely egyben könyvvásárlásilehetõséget is biztosított számukra.

-ná-

Kürtös 132016. november K ö z é l e t

G o n d o l a t é b r e s z t ő

Járásunkban az idén 17. alkalommalmegrendeztük meg a magyarnóta-énekesek országosversenyét Õszirózsa címmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyarnóta népszerûsítését havilapunkban is vállaljuk azzal, hogyminden számunkban leközlünk majd egy-két nótát, melyekközt lesznek örökzöldek, népszerûek, de kevésbé ismertek vagyismeretlenek is. Akik ismerik majd a közreadott nótákat, azokénekeljék vagy dalolják, akik nem, azok igyekezzenek eztmásoktól megtanulni és eldalolni.

Régi nóta, híres nóta

Halkan pengesd ezt a csárdást,hogy szívem oly nagyon ne fájjon.

Hogy hûtlen, csalfa kislányarcomon bánatot ne lásson.

Nem bujdosom azért világgá,huncut, aki bánja, most húzd rá!

Aztán újra halkan, csendben,a szívem nehogy megrepedjen.

Asszony népség, csalfa népség,csapodár a legény szívéhez.

Hódítgatja, csábítgatja,azután szava sincs szegényhez.Nem bujdosunk azért világgá,

huncut, aki bánja, most húzd rá!Ezt a csárdást addig járjuk,amíg hû szeretõt találunk.

Alkonyatkor az emberek künn az utcán állnak.Öreg prímás egymagában halkan muzsikálgat.Nem jár Õ már fényes bálba, zajos esküvõre,Hegedûje hoz csak vigaszt bánatos szívére.

Mint a fecskék, oly sebesen szálltak el az évek.Nincs egyebe, mint a bánat és a szép emlékek.Nem tanul már új nótákat, nem kéri a régit,Bánatában hegedülget, felhallik az égig.

Hallottam egy régi nótát, öreg cigány hegedülte.Valamikor sokat húztam rózsámnak a fülébe.Az a nóta gyermekkorom visszajáró szép emléke.Mégis, ha a cigány húzza, úgy fáj szívem, lelkem tõle.

Van nekem egy drága kincsem, régen megfakult fényképem.Jó anyám néz a fényképrõl, gyermekkorom idejében./:Nem tudom, hogy mi van vélem, mikor azt a képet nézem.Csak azt tudom, hull a könnyem, nagyon fáj a szívem nékem.:/

2014-ben indítottuk el azt asorozatot,

melyben egy-egy „gondolatébresztõ“

témával foglalkozunk.

Mostani témakörünk:

A babonákrólA rendszerrõl, melyetkésõbb megismerünk

Nem szabad babonákkal élni. A pénteket, a tizenhármat, aszemmelverést, a számok és jelek vajákos magyarázatát agnosztikusok hozták világunkba, a korai kereszténységRómájába tóduló, gyülevész és zagyva szekták, szíriaiak ésalexandriai csepûrágók, kancsi szövegmagyarázók, habzó szájúés sunyi rajongók. A fiatal kereszténységnek nem volt mégereje, hogy megverje azokat, akik szemmel vernek, a péntekreezt mondja: „Egy nap“, a tizenháromra: „Egy szám, mint atöbbi.“ Zavaros és erjedõ idõ volt ez. A sztoikusok már nemparancsoltak Rómában, a keresztények még nem uralkodtak.Az ember elhagyatva állt szemközt természetével és a ter-mészettel. Félt, szûkölt, babonáskodott és varázsolt. Embervagy, hited van, tudod, hogy rend van a tünemények mögött,felsõbb értelem. Vesd meg a babonákat. De tudjad azt is, hogyértelmed és hited büszke öntudata nem fegyelmezi és félemlítia világ titkosabb erõit, melyek születésedtõl halálodig lopakod-nak és settenkednek körülötted. A baleset, a számok összjátéka,a nagy számok törvénye, a föld, a lég, a sugarak érthetetlenszándékai és tervei, mindez beláthatatlan. Valamilyen kevésalázatot és remegést azért megõrizhetsz szívedben. A világnemcsak fényes és sötét, nem; a világ zavaros is. Nemcsaksugár, fény és hõ van; démonok is vannak. (Goethe hitt adémonokban.) A világ nemcsak értelmes és következetes; vala-hol bujkál a tüneményekben a varázs is. Nem szabad babonás-nak lenned, mert ez nem illik emberhez. De nem szabad telje-sen megvetni a babonákat, mert ez emberfölötti, illetlen gõg.Inkább csak szelíd gúnnyal kell bánni babonáinkkal, mint akimosolyog - de kissé fél is.

A múló évek, az idõsebb életkor csakugyan adnak valamit,amiért érdemes volt elviselni az élet sok fáradtságát, megaláz-tatását, fájdalmas vesszõfutásait is. Nemcsak tapasztalatokatadnak, mert a tapasztalatoknak önmagukban nincs sok nevelõerejük, mint ezt az életben mindenfelé láthatjuk: az emberek,bizonyos tragikus tapasztalatok birtokában is, ugyanazokat avégzetes hibákat követik el, akkor is, ha elõre tudják akövetkezményeket. Nem, az idõsebb kor nagy elõnye, hogyrendszert tudunk felépíteni tapasztalatainkból, ha nem vagyunkegészen ostobák vagy aljasok, s nem óhajtunk öregségünkbenaz emberek által kinevetett és lenézett, õsz pojácák lenni! Minta vándor, aki egy bonyolult hegyrendszert ismert meg vándor-lásai közben, s a legmagasabb csúcsra érve, átlátja egy tájszerkezetét, áttekinti a hegycsúcsok összefüggõ sorozatánakgeológiai törvényszerûségét, úgy látjuk mi is a múló évekkel arendszert mindabban, ami történik életünkben és másokéletében. Ez az áttekintés, melyet csak az évek múlása hoz meg,a legnagyobb elégtétel, melyet az emberi és világi dolgokmegismerése közben szerezhetünk.

(Márai Sándor: Füves könyv)

14 Kürtös 2016. novemberÉ l e t m ó d - K ö z é l e t

Zöldségekkel az egészségért

A téli hónapokban a mozgásszegény életmód következtében több súlyfeles-leg rakódik ránk, fáradékonyabbak, borúlátóbbak vagyunk. Ennek kiküszö-bölésére és megelõzéséért sokat tehetünk, ha több zöldséget fogyasztunk.Elõdeink is tudták már, mi viszont a sok feldolgozott élelmiszer mellett elfe-lejtjük, hogy a kertben megtermett sárgarépában, káposztában, hagymában,fokhagymában mennyi áldásos egészségvédõ anyag található. Kevesebbszerkell az orvost meglátogatnunk, ha megszívleljük az alábbi tanácsokat.

Kimerültség ellenKészítsünk rozmaringos bort, mégpedig úgy, hogy három evõkanálnyi

apróra vágott, friss rozmaringlevelet 1 liter fehérborba szórunk. Három napighagyjuk, hogy benne ázzon. Ekkora már a bor átveszi a rozmaring aromáját. Hakimerültek vagyunk, naponta egy-egy pohárkával fogyasszunk el belõle. Nemkell leszûrni, mert jobban érezzük majd frissítõ, vérkeringést javító hatását.

Még több zöldségetErõs immunrendszerre tehetünk szert, az allergiától kezdve a trombózisig

bezárólag megóvhatjuk egészségünket, ha sok zöldséget fogyasztunk.Amerikai szakemberek szerint naponta öt adag gyümölcsöt és zöldséget kel-lene elfogyasztanunk - ennek felét nyersen - ahhoz, hogy többé ne legyen szük-ségünk gyógyszerre. A brokkoli az elsõ számú rákellenes zöldség, a fokhagy-ma csökkenti az infarktus rizikóját, erõsíti a gyomor- és bélrendszert, a feketeretek a felfúvódás ellen jó, emellett vizelethajtó és májtisztító, a kukoricacsökkenti a vér koleszterinszintjét, segít megelõzni az érelmeszesedést.

Cékla - A vérhûsítõ céklalé egykor a görögök kedvenc itala volt; nemvéletlenül, hiszen az erõteljes színû zöldségnek rendkívül erõs regenerálóhatása van. Rengeteg kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, ként, A-,B- és C-vitamint tartalmaz. Tisztítja a májat és a vért - a kutatások szerint segít-het az alkohollal és kábítószerekkel kapcsolatos szenvedélybetegségekleküzdésében is. Csökkenti a rák kialakulásának kockázatát, illetve nagyon jóhatással van az emésztésre is, serkenti a bélmozgást, és biztosítja a gyomoregyenletes mûködését.

Fokhagyma - A szíverõsítõ fokhagymát Egyiptomban egykor szentnövényként tisztelték, illetve más ókori népek is varázserõt tulajdonítottakneki. A vámpírok elûzésén kívül használható immunerõsítésre, vérnyomás-csökkentésre, a fertõzések elkerülésére, egyes légúti betegségek és a Candidaleküzdésére, valamint véralvadásgátló szerként is.

A modern orvostudomány is igazolta, hogy a fokhagyma serkenti az emész-tést, méregteleníti a bélrendszert, segíti az epe- és a májmûködést, valamintcsökkenti a koleszterinszintet. Egyes kutatások szerint az érelmeszesedés ellenis hatásos

Spenót - A spenót igazi vitaminbomba: jelentõs mennyiségû A-, B-, E- ésC-vitamin található benne, valamint a napi K-vitamin szükséglet 460%-átképes fedezni. Szabályozza a vérnyomást, csökkenti a fáradtságérzetet és avérzékenységet, erõsíti az immunrendszert, serkenti a vesemûködést, és anti-bakteriális hatású. Gazdag vas-, kalcium-, illetve flavonoidforrás; utóbbinakköszönhetõen lényegesen hozzájárul a daganatos betegségek kialakulási koc-kázatának csökkentéséhez. A spenótfogyasztás csökkenti a vércukorszintet, abenne található B-vitamin pedig gyorsítja a szervezet szénhidrát-, fehérje- észsíranyagcseréjét. Rosttartalma szintén serkenti az anyagcserét, illetve nemmellékesen, 10 dkg spenót csupán 20 kalóriát tartalmaz.

Brokkoli - A brokkoli értékes A-vitamin, B6-vitamin, kalcium-, kálium-,vas-, folsav-, cink-, foszfor- és bétakarotin-forrás, így erõsíti az immunrend-szert, védi a csontokat, antioxidáns hatóanyagainak köszönhetõen pedig a rák-megelõzésben is jelentõs szerepe van. C-vitamin tartalmának köszönhetõenkiváló immunerõsítõ; 10 dkg brokkoli a napi C-vitamin szükségleted 147%-átfedezi. Mindemellett nagyon kevés kalóriát tartalmaz; 10 dkg csupán 30 kalóri-át, könnyen emészthetõ, rosttartalmának köszönhetõen serkenti és felgyorsítjaaz emésztést.

Sárgarépa - A sárgarépa legrégebbi kultúrnövényeink egyike, a népi gyó-gyászat pedig évszázadok óta alkalmazza máj-, epe-, szem- és bõrbántalmakkezelésére, valamint az immunrendszer megerõsítésére. A sárgarépában na-gyon sok C-, A- és D-vitamin található, valamint a béta-karotinban leg-gazdagabb növényünk, így jelentõs szerepe van a rákos megbetegedésekmegakadályozásában. A répa 3-4%-ban tartalmaz élelmi rostokat, aminekköszönhetõen nagyon jó hatással van az emésztésre.

-ber-

ÕSZI MUNKATALÁLKOZÓ

A Magyar Közösség Pártja NagykürtösiJárási Elnöksége az ez év májusában tartottjárási konferencia határozataiból kiindulvaévente kétszer, tavasszal és õsszel munka-találkozót tart a helyi szervezetek elnökeivel.Lukanényén a nyár eleji összejövetelenMenyhárt József, a párt újonnan megválasz-tott elnöke találkozott a helyi elnökökkel ésaz MKP-s polgármesterekkel. A napokbanInámban megtartott õszi munkatalálkozónÕry Péter, az MKP Országos Tanácsánakelnöke és Kõrösi Ildikó önkormányzati ésközigazgatási alelnök vett részt. Balík Lászlójárási elnök a vendégek és a résztvevõkköszöntése után megnyitójában elmondta, arendezvény jó alkalmat kínál a párt idõszerûfeladatainak ismertetésére és megbeszélésére,valamint a helyi szervezetek tevékenységé-nek összegezésére, vagy esetleges problé-máik, gondjaik megvitatására is.

A pártnak az elmúlt idõszakban kifejtettaktivitásairól, kezdeményezéseirõl Õry Pétertájékoztatta a részvevõket. Egyebek mellettkitért az országos közszolgálati sugárzáskérdéseire. Mint megjegyezte, a közszolgálatitévében részarányunknak megfelelõ magyarnyelvû adásra van jogunk. Kiemelten fog-lalkozott a regionális öntudat erõsítésénekfontosságával, és érintette a hazai belpolitikaiélet történéseit is. Ezt követõen Kõrösi Ildikóa kétnyelvûség érvényesítésével foglalkozott,elsõsorban az önkormányzatokra irányulva.Fontosnak tartotta megjegyezni, bátran éljünkaz anyanyelvhasználatra vonatkozó jogaink-kal. Bár a vonatkozó törvény értelmében van-nak kötelezõ jelleggel, és vannak lehetõségjelleggel bíró rendelkezések, de mint hozzá-tette, sajnos számos helyen a kötelezõ rendel-kezések érvényesítése területén is akadnakhiányosságok. Óva intett attól, hogy közöm-bösek legyünk a kisebbségi nyelvhasználatravonatkozó jogainkkal szemben, mert bizonyaz könnyen az asszimiláció felé vezetõ utatjelenti.

A találkozó számos észrevételt és kérdéstfelvetõ hasznos vitafórummal zárult.

Bodzsár Gyula

A Magyar Közösség Pártja Járási Elnök-sége szervezésében 2016. november 20-án 17.00 órai kezdettel Nagykürtösön akultúrház színháztermében kerül sora járás magyarságának kulturális napjára.A RAJTUNK IS MÚLIK címet viselõmûsor elsõ részében fellép GömöryEszter, Hlavács Réka, a csábi zeneiskolagyermekkara, a lukanényei Sláger nõiénekkar és a nagycsalomjai citerazenekar.A második részben a Pesti kabaré ismertszínmûvészei: Ress Hajnalka, Aradi Tiborés Beregi Péter lépnek színpadra zenésszórakoztató mûsorral. Minden érdeklõ-dõt szeretettel várnak a szervezõk.

Kürtös 152016. november K ö z é l e t - K u l t ú r a

„ V e n d é g s é g b e n “ a z i p o l y v a r b ó i n é p r a j z i k i á l l í t á s

November 9-én, a kissé elõrehozott Szent Márton-napi rendezvény kereténbelül kapott meghívást az ipolyvarbói néprajzi kiállítás, hogy jelenlétével tegyeszínesebbé a magyarországi Hugyag község ezen rendezvényét, szemléltetve azegykori szoros összetartozás gazdasági, egyházi és rokoni szálait, hiszen Varbóaz Ipoly túloldalán fekvõ Hugyag és Õrhalom községekkel annak idején szintemegbonthatatlan egységben élte mindennapjait.

E hagyománnyá vált rendezvény ünnepi mûsorára a helyi óvoda takarosanfelépített és õsziesen kidíszített, több helyiséggel és tornateremmel is ellátottépületében került sor, ahol 30 óvodással foglalkoznak nap mint nap. Az általukelõadott gyermekversek, énekek büszkeséggel töltötték el a megjelentnézõközönség soraiban lévõ szülõket, nagyszülõket, nem beszélve a SzentMárton legendáját felvezetõ percekrõl, melynek elõadása folytán a kis„színésztehetségek“ is megnyilvánulhattak, többször is mosolyt csalva ezzel afelnõttek ajkára, újraélesztve bennük az e naphoz kötõdõ, szinte már feledésbemerült ismereteket, miszerint sok jócselekedetéért a püspökké választás terhealól alázatosságában a libaólba menekülõ Mártont az állatok gágogása árulta el.

Az elõadás során megtudhattuk azt is, hogy Szent Márton kedvenc gyümöl-cse a körte volt, melynek csemetefáját küldetési helyére is magával vitte, hogytermésébõl ott sem legyen hiánya, s nevéhez kapcsolódik még egy hosszúszemû szõlõ és egy Amerikában honos liliomfajta is.

Az ünnepi mûsort az õrhalmi iskolások néptáncelõadása színesítette, majdkisebb megvendégelésre került sor, ahol nem hiányozhatott a libazsíros kenyérés a liba alakú mézeskalács sem.

A néphagyomány úgy tartja, hogy a karácsonyt megelõzõ negyven naposböjt elõtt ezen a napon lehet utoljára bõségesen étkezni, ekkor vágták le az évelsõ hízott libáját, hiszen „aki Márton napján libát nem eszik, az egész évbenéhezik“.

A gazdaasszony rétest sütött, hogy Szent Márton „köpenyét kinyújtva“ acsalád semmiben ne szenvedjen hiányt, és másokon is segíteni tudjon, és egyesvidékeken az újbort is ekkor kóstolták meg elõször a gazdák, hiszen a mondásis így tartja: „a bornak Szent Márton a bírája“.

A Márton-napra szóló idõjósló megfigyelés szerint, ha e nap ködös volt, úgytartották, „eljött Márton szürke lován“, ha netán havazott, „Márton fehér lovonnyargalt“, ha pedig „Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárban jár“.

Az ipolyvarbói néprajzi kiállítás a szemben levõ emlékházban kapott helyet,ahol szépen beilleszkedett az azonos jellegû helyi gyûjteménybe. Megnyitójá-nak szavai rámutattak közösségünk összetartozásának történetére, egy letûntkorszak jellegzetességeire, felhívás hangzott el egy esetleges családfakutatásérdekességére a tõsgyökeres helyi lakosok körében, melynek során bizonysá-got nyerhetnek a rokoni szálak kapcsolódására, mozzanataira, hiszen az effajta,személyre szabott vizsgálása a múltnak nagyon sok mindent felszínre hozhat, éssaját családunkban is akadhatnak említésre méltó, megõrzésre érdemes, szépélettörténetek.

A kiállítási anyag hatására az érdeklõdõ látogatókban sorra törtek fel gyer-mekkori emlékeik. A használati és dísztárgyak megtekintését követõen különösérdeklõdéssel fordultak az Ipoly-parti vesszõbõl készült kosarak felé.Megragadó volt számukra a helyivel egykoron szinte azonos népviseletbeöltöztetett porcelánbabák természetessége, valamint a felvezetésükben meg-búvó régi szõttesek és hímesek megjelenése a csipkés és rojtos selyem-,valamint jegykendõk kíséretében, mely egy letûnt, kis híján már feledésbemerülõ, de még ismerõsnek tûnõ világot varázsolt újra eléjük, nem beszélve akorhû fényképes tárlatról, ahol többen is örömmel vélték felfedezni a „túlparti“rokonokat, rég nem látott ismerõsöket - hogylétük felõl érdeklõdve, kiemelveaz „igazi“ Ipoly-hidak egykori közelségének máig tartó hiányát.

A Márton-napi rendezvény záró pontjaként minden résztvevõ kapott egylibával festett mécsest, és hangulatos lámpásfelvonuláson vehettünk részt(annak idején az elsõ világosságot adó gyertyát, lámpát is ezen a napon gyúj-tották meg), amely a templomdombot érintve visszatért az óvoda épületébe,ahol a gyerekekre még izgalommal teli kincskeresés várt, néhány felnõtt életé-ben pedig egy új fejezet kezdõdhetett a régi emlékek és rokoni kapcsolatokújraélesztésének lehetõségével, melyért köszönettel tartozunk a szervezõknek: ahugyagi óvoda igazgatójának, Menyhárt Gábornénak és Borda Attila polgár-mesternek, aki elõsegítette a kiállítási anyag odautaztatását.

Kois Szilvia

V. Őszi TalálkozóPaláston

2016. november elsõ hétvégéjén, Palástona Csemadok Lévai Területi Választmánya és ahelyi Csemadok-alapszervezete a kétéventemegrendezett Õszi Találkozón várta vendé-geit a kultúrházban. A rendezvényen számoshagyományõrzõ csoport lépett a színpadra aLévai és a Nagykürtösi járásból, valamint ahatáron túlról, Kétbodony településrõl.

A Csemadok Palásti Alapszervezeténekelnöke, Szarka Katalin nyitotta meg a rendez-vényt, majd Palást polgármester asszonya,Szkladányi Helység Anikó elõadásában atelepülés történelmét ismerte meg a közönség.A Csemadok Lévai Területi Választmányánakelnöke, Török Alfréd köszöntötte a jelenlévõ-ket, jó szórakozást kívánva a zenei esthez. ACsemadok nagykürtösi járásbeli elnöke, BaloghGábor is tiszteletét tette a rendezvényen.

Az idei Õszi Találkozón is változatoselõadásokat látott a közönség. A hagyomá-nyok ápolása mellett modernebb elõadásokatis válogatott a szervezõi gárda: a helyiBúzavirág Folklórcsoport Marci és a palócbajusz esete címû jelenetet adta elõ, mígIpolynyékrõl a Karnevál Énekesei formációmodern, világi dalokat énekeltek. A hangsúlymégis a magyar népszokásainkon és a hagyo-mányainkon volt: az elõadócsoportok nép-tánccal, népdalcsokrok éneklésével, hang-szeres elõadással és énekes-táncos jelenettelkészültek. Szemet, fület és lelket simogatóelõadásukkal fellépett a Nagycsalomjai Hagyo-mányõrzõ Citerások csoportja, az IpolynyékiHagyományõrzõ Énekkar, a RózsasziromIpolyszécsénykei Éneklõcsoport és a LontóiPalóc Néptánccsoport. Az Amicorum vegyeskar világi és egyházi dalokat hozott a talál-kozóra. A Palást magyarországi testvér-településérõl, Kétbodonyból érkezõ hagyo-mányõrzõ csoport pedig a fonó hangulatátidézte a színpadra: volt bor, pletykázás, ének-lés és persze tánc is. Az ipolynyéki alapiskolaharmadik osztályos tanulója, a palóc mese-mondó verseny elsõ helyezettje, BaráthViktória is színpadra állt, hogy elmondjaegyik kedvenc történetét a szegény asszony-ról és a katonáról.

Az elõadások közben a házigazdák pam-puskával, utána pedig folyókáposztával, hideg-tállal és finom helyi borokkal kedveskedtek avendégeknek, amely megvendégelésbõl márhagyományosnak számító közös nótázáskerekedett, frappáns lezárásaként a napnak.

Varga Emese

16 Kürtös 2016. novemberK ö z é l e t - P r o g r a m a j á n l ó

Közéleti havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel BaloghGábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula, telefon: 0905/71 77 76.

Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27. E-mail: csemadokntv@gmail .com.Telefon: 0907/85 62 96.Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének,esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.

KÜRTÖSKÜRTÖS

E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Gál Tamás és a Csavar Színház Csábon

Folytatódik a Csábi Színházi Esték sorozat, immár azötödik bemutatóval. Ezúttal A nagyidai cigányok címûzenés, humoros elõadást láthatja a közönség a CSAVARSzínház elõadásában.

Gál Tamást ezzel az elõadással 2010-ben jelölték volt aMagyar Színikritikusok Díjára, illetve megkapta 2011-bena 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle Fõdíját.

A Csemadok Csábi Alapszervezete mindenkitszeretettel vár a helyi alapiskola közösségi termébe2016. november 26-án, szombaton 18 órára.

Az elõadás elõtt és után megtekinthetõ lesz a 120 éveszületett Márton Áron (az erdélyi katolikus egyházpüspöke) emlékkiállítása.

Október 28-án elindult a Felvidéken is a magyar nyelvûlelkisegély-telefonszolgálat. A Felvidéki Lelki ElsõsegélyTelefonszolgálatot a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC)mûködteti a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsé-gével karöltve. A szakmai kérdésekben több szakértõ issegíti a munkát: Buza Domonkos, a Lelki ElsõsegélyTelefonszolgálatok Szövetségének szakmai alelnöke;Németh Gabriella, Pozsony megye önkormányzatának alel-nöke; Bauer Edit, közgazdász - szociológus, szakpolitikus,dr. Rácz Jolán, református lelkész, a Diakónia Reformatanonprofit szervezet volt elnöke; Puss Sándor SJ, jezsuitaszerzetes, a Jóindulat Polgári Társulás elnöke; Tóth Erika,a Carissimi Nonprofit Alap elnöke; valamint PásztorCsaba, a Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület elnöke.

Felvidéki Lelki Elsõsegély Telefonszolgálat, a megértõmagyar szó: már nincs egyedül a bajban!

Ha bajban van, ha kétségbeesésében egy kívülállószemély névtelen segítségére van szüksége, hívja a FelvidékiLelki Elsõsegély Telefonszolgálatot! Éjjel-nappal, magyarnyelven fogadják hívását!

A minimálisnak számító helyi tarifával hívható szolgál-tatás a 0904 500 338-as (T-Mobile) és a 0918 500 333-as(Orange) számokon érhetõ el. A felvidéki magyarok hívá-sait egy különleges technikai berendezés segítségével díj-mentesen fogadják Magyarországon, ahol jelenleg 500önkéntes dolgozik a segélyközpontokban. A segítõk komolytapasztalattal rendelkeznek a mentálhigiénés prevenció, alelki egészség védelme, a krízisintervenció és az öngyilkos-ságok megelõzése területén.

A Magyar Közösség Pártja Ipolybalogi Alapszervezeteszervezésében

HazajáróKözönségtalálkozó

idõpont: 2016. december 11. 15:30helyszín: az ipolybalogi alapiskola nagyterme

Közönségtalálkozó a Duna TVMagyar Örökség-díjas

honismereti magazinmûsoránakszerkesztõivel,

Jakab Sándorral és Kenyeres Oszkárral

A belépés díjtalan

Mindennapok Tudománya

Újra elindult a Fórum Kisebbségkutató Intézet MindennapokTudománya c. videósorozata! Hetente új beszélgetésekkel jelent-kezünk majd, amelyekben szakemberek beszélnek a kutatásaikrólés elért eredményeikrõl.

A videósorozatunk elsõ témája az életmód, szabadidõ és média-fogyasztás, amelyrõl Mészárosné Lampl Zsuzsával beszélgettünk.

Lampl Zsuzsanna - szociológus, egyetemi oktató, író, újságíró.1959-ben született; a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiaiés Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatója, a KonstantinFilozófus Egyetem oktatója. A szlovákiai magyarok szociológiájá-val, ezen belül fõként ifjúságszociológiával foglalkozik. Legutóbbikönyve a Fórum Intézet kiadásában Tanulmányok az ifjúságrólcímmel jelent meg.

Bõvebb információkért látogasson el az intézet honlapjáravagy Facebook-oldalára.

Honlap: http://foruminst.sk/Facebook: http://facebook.com/foruminst

Laczkó Sándor, sajtóreferens