XIX. évfolyam 1. szám Ára 0,50 EUR 2021. januárKözélet i havi lap

A XXI. századot reménykedve vártuk, abban bízva, hogyremélhetõleg szebb, jobb lesz, mint a vérzivataros huszadikszázad. Eltelt húsz év, ennek krónikája nem éppen ezt azelvárást sugallja számunkra. Az élet sohasem volt egyszerû éskönnyû, a jóért, szebbért mindig meg kellett küzdeni, egyén-nek, csoportnak, nemzetnek. Valamikor az emberiség többségenagyobb fizikai, mint szellemi terhelésnek volt kitéve. Ma ezmár megfordulni látszik, vagy már így is van. A mindennapimegélhetés és a viszonylagos jólét megteremtése közepette amindennap tömegével reánk zúduló szellemi étek, hírözön sok-szor inkább bénítóan hat, mintsem segítene józanul gondolkod-ni, józan cselekvésre késztetni. Az egyszerû emberben (atömegekben) sokszor még a legegyszerûbb hír is kétségettámaszt, nem álhírrõl van-e szó, mert naponta kapjuk a ma-gyarázatokat a cáfolatokkal együtt. Ezért aztán megtanultunkháttérbe vonulni, apolitikussá válni, senkiben nem bízni, csak amagunk dolgával törõdni. Akik meg ebbõl szeretnének ki-mozdítani, nem tudják, hogy mitévõk legyenek, holott a leg-több esetben õk az elõidézõi az ilyen magatartásunknak. Nehézilyen esetben jó tanácsot adni, mert nincs általános recept.

Ilyenkor, év elején hajlamosak vagyunk a fogadkozásra,hogy az új évben majd másként csináljuk, és bízunk benne,hogy jobb lesz, mint a tavalyi, vagy jobb esetben nem leszrosszabb, mint az elmúlt év. Már ennek is tudnánk örülni. Mégha bennünk meg is van a jobbra való változtatás, változásigénye, vajon környezeti változás, változtatás nélkül végretudjuk-e hajtani elképzeléseinket, fogadalmainkat? Minden vál-tozáshoz, változtatáshoz megújulás kell, ebbõl kellene kiindul-nunk. Elsõsorban mi, magunk belül meg tudunk-e újulni, újszempontokból tekinteni magunkra, környezetünkre, a világra.Mire kellene jobban koncentrálnunk? Testi vagy lelki épü-lésünkre, vagy mindkettõre egyformán? Ezen adottságainkatvajon jól kamatoztattuk, és ez milyen irányba vitt el bennünket.A meggazdagodás, az érvényesülés irányába vagy üdvössé-günkért, lelki javainkért, a közjóért munkálkodtunk lelki-ismeretünk szerint. Melyik adott nékünk nagyobb meg-nyugvást, melyiktõl újulhat meg jobban életünk? A kellõ mér-legelés meghozhatja a megújulás iránti igényt, ez pedig életünkminõségi jobbulásának lehetõségét is mindenféle konkrét cél-kitûzések nélkül.

KÜRTÖSss QQ t rr W kk

ll

Újévi gondolatokÚjévi gondolatok

(Folytatás a 9. oldalon)

A magyarság vállalása nem politikai kérdés

A felvidéki magyar közösséget számos vita osztotta mega közelmúltban, elég csak az összefogási törekvésekre gon-dolni. Ha azonban van valami, ami igazán közös ügy - pártál-lásra, világnézetre való tekintet nélkül - akkor az anemzetiségünk vállalása.

A legalapvetõbb tudnivalókat az alábbi 10 pont tartalmazza:1. A magyar nemzetiség vállalása a népszámláláson

magától értetõdõ, természetes dolog.2. A nemzetiség NEM AZONOS az állampolgársággal.

Szlovákia egy soknemzetiségû ország.3. A magyarság vállalása semmilyen hátránnyal nem jár.

Az eredmények titkosak, utólag nem lehet visszakövetni,hogy ki milyen nemzetiségûnek vallotta magát.

4. A népszámlálás azért fontos, mert annak eredményeirenyelvi jogok és kulturális támogatások épülnek.

5. A népszámlálás most elõször házról házra járóasszisztensek nélkül, elektronikus formában zajlik.

6. A kitöltéshez a rokonokon és barátokon kívül a közsé-gi hivataltól lehet segítséget kérni.

7. A magyar ajkú romák is a magyar nemzet részei.8. A kérdõívben mód lesz egy második nemzetiség meg-

jelölésre. Ez egy lehetõség azok számára, akik elsõsorbanszlováknak tartják magukat, de büszkék nemzetiségi gyö-kereikre. Fontos, hogy errõl a lehetõségrõl mindenkiértesüljön, aki részben magyar felmenõkkel bír.

9. A magyar közösség szempontjából a LEGJOBBMEGOLDÁS a magyar nemzetiség kizárólagos megjelölése.Akinek nincs kettõs identitása, csak egy nemzetiségetjelöljön!

10. Az anyanyelv vállalása legalább ennyire fontos. Azanyanyelv az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában aszüleitõl vagy a környezetétõl megtanult. Akinek magyar azanyanyelve, annak a nemzetisége is magyar.

„ É l a n a g y I s t e n , é s s emm i s e m e g y k á r b a ,M a g y a r o k s e l e t t ü n k p u s z t u l n i h i á b a ,h a n em p é l d á t a d n i v a l am e n n y i n é p n e k ,m i l y g ö r b é k s b i z t o s a k p á l y á i a z é g n e k .E b b ő l t u d h a t o d m á r , m i a m a g y a r d o l g a ,h o g y a z e r ő s e l ő t t m e g n e h u n y á s z k o d n a . “

(Babits Mihály)

2 Kürtös K ö z é l e t 2021. január

Szlovákiában tízévente népszámlálásokat tartanak, a következõeseményre 2021. február 15. és március 31. között kerül sor. Az országtörténetében elõször a kitöltõk megjelölhetnek egy elsõdleges és egymásodlagos nemzetiséget is. A változtatás egyik célja, hogy a lakosságnagyobb valószínûséggel vallja meg többes identitását, valójában nemtudni, hogy milyen módon befolyásolják az új szabályok a számokat.Egyes közösségek valós nagysága és becsült lélekszáma valóban eltéregymástól - például a romák esetében -, a magyar kisebbség szempont-jából csak találgathatunk, hogy a lehetõség miatt többen felvállalják amagyar gyökereiket, vagy pont fordítva, feltüntetik majd a szlovákot ismásodlagos nemzetiségként.

A 2011-es magyarországi népszámlálás nemzetiségi adatai aztmutatják, hogy a kettõs kötõdés felvállalása látszólag növeli ugyan anemzeti kisebbségek számát és arányát, ugyanakkor a nemzetiségikultúra fenntartásában ez a réteg nem vesz részt. Törvényileg sincsmegfelelõ módon szabályozva, miként értelmezhetõ a kettõs identitás agyakorlati intézkedések terén. Ezért alapvetõ érdekünk, hogy a nép-számláláson minél többen vallják magukat elsõdlegesen magyarnemzetiségûnek.A kampány több szempontból is bonyolult helyzetbenindul el a következõ hetekben. Egyrészt a koronavírus-járvány miattnehéz foglalkozni ezzel a fontos témával, a lakosság többsége egzisz-tenciális gondokkal küzd, vagy csak egyszerûen belefáradt a sok korlá-tozó intézkedésbe, más ügyek foglalkoztatják. A népszámlálás aStatisztikai Hivatal tervei alapján önkitöltéses alapon megy végbe - elsõkörben saját magunknak kell kitölteni a kérdõíveket a www.scitanie.skweboldalon. A számlálóbiztosok intézménye megszûnt, a nehezenelérhetõ, internetet nem használó csoportok megszólításával az önkor-mányzatok kijelölt felelõsei foglalkoznak majd - már akik az állandólakóhelyükön tartózkodnak és nem külföldön vagy az ország másrészeiben. A magyar lakosságot a kampányban így nem csak anemzetiségi kérdésekrõl kell tájékoztatni, hanem arra is rá kell venni,hogy lehetõség szerint mindenki saját maga töltse ki adatait a rendszer-ben, vagy vegye igénybe családtagjai segítségét.

A gyakorlati nehézségek mellett több célcsoportot is egyszerre kellmegszólítanunk. A magukat elsõdlegesen magyar identitásúnak tartófelvidéki magyarokat, akik könnyen felvállalják nemzetiségüket, ésigényt tartanak a hangsúlyos, erõs üzenetekre. A gyengébb vagy többesmagyar identitással rendelkezõ állampolgárokat, akik tudatosan nemfeltétlenül tartják magukat magyarnak, viszont egy hatékony kampánymeg tudja õket szólítani, így a másodlagos vagy akár elsõdlegesnemzetiségüket is magyarnak jelölhetik. Továbbá a magyarul beszélõromákat.

Mi a népszámlálás tétje? Egyrészt nyelvi jogaink: ahol több, egy-mást követõ népszámlálás során is 15 százalék alá csökken a magyarságaránya, megszûnik a hivatali nyelvhasználat (sajnos így is sokszor csakelvben létezõ) lehetõsége. Emellett cél lehet még a magyarság társadal-mi státuszának megerõsítése, egy pozitív jelzés küldése arról, hogy aközösség továbbra is létezik és erõs. Ennek a fényében érdemes kitöl-teni a népszámlálásra vonatkozó kérdéseket februártól.

Népszámlálás elõtt - A magyarság érték!Sokan összekeverik az állam-polgárságot a nemzetiséggel

NÉPSZÁMLÁLÁS 2021Olvasom egyik magyar hírportálunkon, hogy

magyarnak lenni Szlovákiában természetes dolog!Ezért magától értetõdõ dolog, hogy hovatartozá-sunkat és anyanyelvünket a 2021 februárja és már-ciusa között zajló népszámláláson is megvalljuk.Azokon a településeken, ahol a magyarok aránya2021-ben eléri a 15 százalékot, a hivatalok is köte-lesek lesznek használni a magyar nyelvet. A kul-turális támogatások pedig nagy mértékben azonfognak múlni, hogy mekkora lesz a magyarok nép-számláláson elért országos számaránya.

Az idei szlovákiai népszámláláson kétségkívülnagyon fontos, hogy minden magyar nemzetiségûember annak is vallja magát. Magyarságunkvállalása nem járhat számunkra semmilyen hát-ránnyal, ellenkezõleg, kisebbségi, nemzetiségijogaink függenek tõle, hogy bizonyítsuk szám-arányunkat.

Ezzel kapcsolatban azonban fogalmi, értel-mezési zavarok tartják magukat köreinkben, mivelnagyon sokan összekeverik az állampolgárságot anemzetiséggel, holott az állampolgárság (štátneobèianstvo, nationality) egyáltalán nem ugyanaz,mint a nemzetiség (národnos•, ethnicity)

Számtalanszor tapasztalhatjuk, fõként a hivata-lokban dolgozók, hogy amikor rákérdeznek egynyilvánvalóan magyar ember nemzetiségére, gon-dolkodás nélkül feleli, hogy szlovák, pusztánazért, mert keveri a két fogalmat.

Fontos tehát tisztázni és egyben tudatosítani azemberekben, hogy az állampolgárság (ami ese-tünkben tényleg szlovák) az országhoz való tar-tozást jelenti, a nemzetiség viszont saját elhatá-rozás, anyanyelv, érzelmi, származási, kulturálisés egyéb kötõdés kérdése. Egyszóval: aki ma-gyarul gondolkodik, magyarul imádkozik, ma-gyarul álmodik, az nem vallhatja magát másnak,csak magyarnak!

A közelgõ népszámlálás miatt ezért mostkülönösen fontos, hogy még véletlenül se keverjükezt a két egymástól különbözõ fogalmat. Vessünkegy pillantást az elõzõ népszámlálások eredmé-nyeire, már ami a magyarság számarányát illeti aNagykürtösi járásban. A magyarok számaránya1991-ben 14 447 fõ, vagyis az összlakosság 30,70százaléka vallotta magát magyarnak. Tíz évvelkésõbb, 2001-ben 27,4 százaléka (12 823 sze-mély), legutóbb, 2011-ben pedig már csak 24,01százalékot (10 761) tett ki a magyarok szám-aránya. A tíz évvel ezelõtti összeíráson nemzeti-ségét nem vallotta meg 3 209 személy, legtöbbenNagykürtösön (2 479).

B.Gy.Felvidék.ma alapján

Kürtös 32021. január K ö z é l e t

Minden emberi és matematikai számítás szerint sincs sem-milyen magyarázata annak, hogy a Kárpát-medencében mégélnek, élünk mi, magyarok. Mégis itt vagyunk. Száz évvel agyászos és gyalázatos trianoni országcsonkítás után -szándékosan nem írtam nemzetvesztést, mert a nemzetet nemlehet feldarabolni, csak más határok közé kényszeríteni - anemzeti összetartozás évének vége felé, most meghirdettük anemzeti újrakezdés évét. Igen. Ez tipikusan magyar virtus.A nemzet egész történelme az újrakezdésrõl szól. Építkezni aromokon, az üszkön, a hamun, teremteni a semmibõl, mindigújra- és újrakezdeni, reggel a nappalt, este az éjszakát, nagypén-teken a keresztre feszülést és húsvétkor a feltámadást. Azújrakezdés népe vagyunk, a hitbõl, a reménybõl táplálkozó nép.A kis Jézus születése elõtti várakozás csendjében, az ádventlelki megtisztulásának magányában ízlelgetem Esterházy Lujzaengesztelõ felajánlásának sorait, azt a végtelen szeretettel ésalázattal viselt sorsot, melyet keresztény emberként vállalt.Keresem a kötõdési pontokat a mai korunkhoz életébõl, és rákell jönnöm, alig változott valami. A XXI. században nemfizikai, de lelki háborút vívunk. Ebben a háborúban nem sza-kadnak le karok, nem roncsolódik a test a maga fizikaivalóságában, de megnyomorodik a lélek, eltompul a tudat, elné-mul az emberi hang. Az Isten teremtette ember tûnik el. A jó, azigaz, a szeretet küzd a megmaradásáért. A kereszténység lassanvisszavonul a templomok magányába és csendjébe, mert egyrenagyobb zaj van odakint, a háborgó és az embert önmagávalszembefordító, az egyre nagyobb mértékben csak virtuálisvalóságban létezõ világban. A közösség szolgálata, az alázattalvégzett közösségi munka egyre jobban visszaszorul a társadal-munkban. Nincs türelmünk meghallgatni egymást, nemhogymegérteni. Nem tudunk örülni a kis dolgoknak, apró sike-reknek, mert a kor csak a szenzációt, a hatalmasat és a rend-kívülit ismeri el. Nincsenek kis örömeink, legalább is nemtudjuk õket értékelni. Pedig felismerhetnénk, hogy a közösségisiker nem lehet egyéni sikerek nélkül, és az egyének sem lehet-nek egészen sikeresek, ha nincs mögöttük támogató közösség,mely élni, teremteni tud és akar.

Fogy a hitünk. Bizonytalanok vagyunk, kapkodunk,csapongunk, háborog a lelkünk. Biztos pont kell az életünkben,és ez a biztos pont csak az Isten lehet. Igen, egyre többen újraIstenhez fordulunk a kérdéseinkkel, mert a Földön nem kapunkmegfelelõ emberi válaszokat. Merre sodródik az emberiség?Esterházy János közösségszolgáló élete, munkássága, politikaipályafutása olyan emberi példát mutat nekünk, olyan tükröt tartelénk, amelybe csak nagyon kevesen mernek, merünkbelenézni. Milyen emberi vagy isteni erõ kellett neki ahhoz,hogy abban a nyomorban és kiszolgáltatottságban, ahová a hitefelvállalása és az eszméi mellett való kiállása sodorta, embertudjon maradni. Az otthona és a vagyona elvesztése felett azon-ban soha egy szóval nem kesergett, mert hitte, hogy az áldoza-ta a közösséget szolgálja. Életében, gazdagságában is mindigadakozó volt, örült, ha másokon segíthetett. Még a halálra ítél-tetésében is a másokért való aggódás éltette. Ember maradt,Istenhívõ, életfogytiglan. A hitéhez, a nyelvéhez, a nemzetéhezvaló megingathatatlan ragaszkodása olyan emberi jellemetmutat nekünk, amire lehetne egy nemzeti újrakezdést építeni.De vajon elég bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy ilyen megingat-hatatlan erkölcsi alapokra merjünk építkezni? Mert ha igen,akkor olyan hatalmas célt tûzünk ki magunk elé, ami nem lehetmás, mint a felvidéki magyarság teljes megújulása, mindenszempontból. A magyar nemzet, a magyar nép Mária népe, ésországunk, a Regnum Marianum Mária országa! Ezen az útoncsak a Szûzanya oltalma alatt indulhatunk el. Aki úgy gondolja,

hogy a nemzetünk több mint ezeréves történelme ezt még nembizonyította elégszer, az hatalmasat téved. Nincs emberimegújulás lelki, hitbeli megújulás nélkül, és nincs emberi ter-vezés isteni jóváhagyás nélkül.

Újrakezdünk. Minden nap, minden órájában. El kell hin-nünk, hogy ennek a nemzetnek igenis van küldetése a világban.Ha nem ragadnánk le állandóan az olcsó, kicsinyes politikai ésgazdasági elvárások hálójában, ha nem a folyamatosanemelkedõ gazdasági növekedés számait elemeznénk, rájöhet-nénk, hogy erkölcsi megújulás nélkül nemhogy egységet, demég érdekközösséget sem tudunk õszintén megteremteni.Esterházy János a hitének erejével csodát tett, imáival felemeltenemzetünket, felvidéki magyar közösségünket Isten tenyerébe.Mi, kései utódok nem mondhatunk le, nem dobhatjuk el ezt apolitikai és emberi örökséget. Kötelez minket. Tudom és látom,sokan félnek ettõl a kötelezettségtõl. Az egyszerûbb utatválasztják. Az olcsó, a népszerûséget és napi csillogást helyezikelõtérbe a folyamatos, nem látható, de közösséget szolgálómunka helyett. A megújuláshoz és a megmaradásunkhoz vezetõút azonban Esterházy János cellájának ragyogásán, hiténekfényén keresztül és csak igazi áldozatvállalással vezethet elminket a valódi újrakezdéshez.

Az ádventi csendben megélt misztériumban és az új esz-tendõ elsõ napjaiban is a tél menyasszonyfátylas zúzmarávaltakarja be a tájat. A fehérség tisztasága mindig megérinti azember lelkét. A nagy dolgok és a leghosszabb utak is mindig azelsõ lépéssel kezdõdnek. A kis Jézus születése elõtti várakozásmegtisztította a lelkünket a félelemtõl. Mindig van remény,amíg születés van. Amíg van Szent Család. Amíg van család.Amíg édesanya és édesapa szívében öröm és boldogság van, ésamíg ott vagyunk mi, együtt. Amíg van féltés és óvás a szí-vünkben a gyermekeinkért, az unokáinkért. És kell egy nagyonerõs hit önmagunkban, cselekedeteink igazában és Istenben. Enélkül nem vagyunk képesek még a legkisebb csodára sem!

Esterházy János szavai és üzenete legyen a közösségünkszámára mindennapi kenyér és ima: „Az ezer sorscsapás közöttmégis megmaradt magyarság történelmébõl meg kell erõsödnieminden magyarban annak a meggyõzõdésnek, hogy gond-viselésszerû hivatottság õrzött meg azon a helyen, amelyrekerültünk, és hogy jövõnket is az isteni gondviselés irányítja.Soha el nem veszünk, ha magunkra hagyatottságunkban azÚristen segítségére és a magunk erejére építünk“

Legyen ez az idei évben a mottónk és a jelmondatunk, hogylehajtott fõvel és letérdepelve adózhassunk ama emberi nagyságelõtt, aki képes volt gonosz sötétjét is napfényes ragyogássávarázsolnia. Az embert, a maga fizikai valóságában meg lehettörni, meg lehet alázni, de a lélek az mindörökre szabad marad,ha mi is úgy akarjuk. Adózzunk méltósággal és tisztelettelemlékének!

Hrubík Béla

Csak a valódi hit ereje képes igazi csodákraGondolatok az Esterházy-emlékév kapcsán a nemzeti újrakezdés évében

K ö z é l e t - K u l t ú r a4 Kürtös 2021. január

Újév (jan. 1.) vagy kiskarácsonyKrisztus körülmetélésének ünnepe.

A Palócföldön karácsony és újévközött bizonyos munkák végzését tiltot-ták az idõs asszonyok. Nem lúgozták avászonnemût, nem mostak, nem is varr-tak, nehogy pondró essék a disznóba, ne-hogy megférgesedjék, és a munkavégzés-sel nehogy bevarrják a tyúkok fenekét.

Sok faluban Szilveszter és újév napjátkarácsony böjtjéhez és karácsony napjá-hoz hasonlóan tartották meg, hangsúlyoz-va, hogy az esztendõ megújulása Krisztusszületésébõl fakad. Számos helyen még a20. század közepén is elõfordult, hogySzilveszter napján, azaz kiskarácsonyböjtjén egész nap éppúgy böjtöltek, mintdecember 24-én, és csak este ettek, hogyalkalmassá váljanak a következõ eszten-dõ újévi befolyásolására, teremtésére.Szilveszter estéjén a lányok - mikéntkarácsony elõtt - arra voltak kíváncsiak,ki lesz a férjük. Hét fazekat leborítottak,azok alá fésût, sót, gyûrût, kenyeret,olvasót, bicskát stb. tettek, majd a lányokválasztottak a fazekak közül. A bicskaveszekedõ embert, a fésû sok gondot, akenyér békességet, a só egészséget, agyûrû igaz szívû szeretõt, az olvasópártában maradást jelentett.

Újévkor az egész esztendõ sikerétigyekeztek biztosítani, mivel azt gondol-ták, hogy ami újév napján történik azemberrel, vagy amit cselekszik, az egészévben ismétlõdni fog - ezért még a bete-gek is felkeltek az ágyból. Ezen a napontilos volt bármit is kölcsönvenni vagykölcsönadni, és tartózkodtak a munkától(mosás, takarítás) és a veszekedéstõl. Akiújévkor korán reggel megmosakodott a

kútnál, az egész évben friss volt, aki pe-dig hajnalban elsõként húzott vizet a kút-ból, az szerencsét hozó „aranyvizet“ merí-tett, amivel a családtagokat is megitatták.

Újév napján az asszonylátogató épp-úgy szerencsétlenséget jelentett, mintkarácsony napján. Ezért is újév eljöttével,miként karácsonykor, elküldték a fiú-gyermekeket köszönteni, jót kívánni. A 8-10 év körüli fiúk járták sorra a házakat, éskiskarácsonyt köszöntöttek.

A Mátra vidékén azt is tartották, hogyha újév napján férfi az elsõ látogató, ak-kor bika-, de ha asszony az elsõ, akkor üszõ-borja lesz a tehénnek. Szárnyast, mintkarácsonyra, újévre sem fõztek, mertelrepült volna a szerencsével. Másokszerint ilyen étek esetében döglöttekvolna a tyúkok. Gyakori újévi ebéd volt abab vagy a lencse füstölt hússal, hogy aszemes termény szerint sok pénzük és ahússal jó módjuk legyen egész évben.

A gazdasszony karácsonykor is, újév-kor is kört rajzolt az udvaron, vagy kör-abroncsot rakott le a földre, s abban adottenni a tyúkoknak, hogy összetartsanak, ésegy helyre tojjanak.

E célokat a kezdet meghatározó idõ-beliségében végzett mágikus cselekede-tekkel, utóbbi esetben az istenit formázókör alkalmazásával érték el.

Az újévi ünneplés voltaképpen meg-õrizte és visszautalt a középkori gyakor-latra, amikor közvetlenül Krisztus szü-letése, a karácsony jelentette az új évkezdetét. Azután 1582-ben életbe lépettGergely pápa naptárreformja, fokoza-tosan január 1-je kapott hangsúlyt, össze-függésben a kultúra polgárosodásával.

Miként karácsonykor, úgy újévkor isfiúnak vagy férfinek kellett köszönteni,jókívánságot mondani, hogy az foganatoslegyen. Ennek hátterében Krisztus szüle-tése áll, s a köszöntõ fiú valójában Jézust,Isten áldását képviseli.

Nem véletlenül ezt az írást is férfitolmácsolja, és kíván szeretetteljes,összefogást hozó, egészséget biztosító,sikeres, boldog új évet minden honfi-társának a Nagykürtösi járásban, aFelvidéken és az egész nemzetnek!

Vízkereszt ünnepének egyik ese-ménye a napkeleti bölcsek látogatása agyermek Jézusnál (jan. 6.).

Karácsony, „Krisztus születési“ olyancsodaünnep, aminek megéléséhez a keletiegyházban ma is 6, nyugaton 4 hetes elõ-készület, majd karácsony napjától egé-szen Gyertyaszentelõ Boldogasszonyig(II. 2.) tartó ünnepi lét tartozik. Igaz,utóbb szûk értelemben már csak víz-keresztig számítják.

A karácsonyi ünnepkör nagyszerûcsomópontja vízkereszt, ami elénk idézi abetlehemi csillagot a 3 királyi tudósbölccsel. Mutatja, hogy a fény és a fényáltali újjáteremtés nemcsak a választottnép, hanem mindnyájunk számára szól.

A csillag vezette az akkor ismert arab,ázsiai és európai világot képviselõ nap-keleti bölcseket, a háromkirályokat Kelet-Ázsiából Betlehembe, a megszületettÖrök Nap jászolához. Mindnyájunk szá-mára adatik csillag, amely a jó útra vezet,jó úton tart, elég ég felé irányuló tekintet-tel élnünk. A jó úton elérjük, hogy azzáválunk, akiknek teremtettünk: csillagosfényes emberré válunk, Isten képmásává.Palóc eleinktõl jól tudjuk: segít ehhez ama megszentelt szenteltvíz is.

A templomokban tömjént és vizetszentelnek ekkor, innen a magyar víz-kereszt elnevezés. A nyugati egyház szá-mára a vízkereszt a karácsony zárónapja.Ipolyvarbón ezt néphitbe ágyazottan ma-gyarázzák: „Vízkereszt napjának estélyinbizony má leboncsuk a karácsonyfát, hogya szeginysíg nehogy benn maragyon azember házában“- tartotta megboldogultMagyar Ilona nagyanyám (Kois Rné-Fajcsík Szilvia). Vízkereszt a keleti, görög-keleti, szír, pravoszláv és kopt egyházak ál-tal használt Julián-naptár szerinti karácsony.

Az esztendõ elsõ ünnepei a Palócföldön

Szenteltvíztartórólfából faragott

feszület

Háromkirályjárás a palócoknál és a Jászságban

Vízszentelés vízkeresztkor, Bernecebaráti

Megszületett kis Jézus a szembemisézõ oltár elõtt.

Szentháromság templom, Balassagyarmat

Mivel 2020-ban járásunkban,Ipolyszécsénykén került volna sor aVII. Palóc Világtalálkozóra, ezértlapunkban minden hónapban egyoldalon ezzel a témával, azaz apalócsággal foglalkozunk. Az írásokszerzõje a szécsényi Kubinyi FerencMúzeum igazgatója, LimbacherGábor, aki a téma szakavatott isme-rõje. Cikksorozatunk nem titkolt cél-ja, hogy népcsoportunkat, a paló-cokat, tulajdonképpeni saját törté-nelmünket még jobban megismerjük.

Kürtös 52021. január K ö z é l e t - K u l t ú r a

Szokás a vízkereszt napi vagy aztkövetõ házszentelés, amikor felírják aC+M+B betûket (Christus mansionembenedicat, azaz Krisztus áldja meg ezt ahajlékot) az ajtó szemöldökfájára. A népigondolkodás ebbõl a napkeleti bölcseknevének kezdõbetûjét olvassa ki, de aBibliából nem tudjuk a számukat (csak azarany, tömjén, mirha ajándékokból gon-dolhatunk háromra), sem nevüket (ahagyomány szerint Gáspár, MenyhértBoldizsár).

Népi megfigyelés szerint, ha vízke-resztkor megcseppen az eresz, olvad a hó,vagy esik az esõ, még hosszú lesz a tél.

A vízkeresztkor szentelt víz különöserejû. Elterjedt szokás szerint, amikorhazavitték, a szoba minden sarkát, továb-bá az ólakat is megszentelték vele. A csa-lád minden tagja ivott a szenteltvízbõl,hogy ne fájjon a torkuk. A szenteltvízpatikaszernek számított, sõt vihar ellen ishasználták. Öntöttek belõle a kútba, és ajószágok ivóvizébe is. Litkén elõször akút négy sarkába öntöttek belõle.

Otthon a falon függõ szenteltvíztartó-ba is mindig tettek. A család tagjai,mielõtt a határba, a vásárba, idegenbeindultak, keresztet vetettek vele. Amikorfaluhelyen is elterjedtté vált a televízió,sokfelé azt is megszentelték, hogy épüle-tes adás jöjjön ki belõle.

Vízkereszt ünnepétõl kezdõdik afarsangi szezon.

Krisztus megkeresztelkedése (I. 10.)

Krisztus Keresztelõ Jánostól a Jordán-ban való megkeresztelkedésének ünnepétvízkeresztnek nevezzük, ami a három-királyok betlehemi látogatásának is em-léknapja. Ma egymás utáni két vasárnapüljük meg.

Az Úr megkeresztelkedésekor meg-nyílt az ég, a Szentlélek mint galamblebegett az Úr fölött, és a mennyei Atyaszava hallatszott: Ez az én szeretett Fiam,akiben kedvem telik. (Vö. Mt 3,16-17) Akeresztények is az Atya szeretett, kedveltfiai akarnak lenni, ezért sokfelé õk ismegkeresztelkednek e napon. Krisztusmegkeresztelkedésébõl fakadóan ilyen-kor az egyház vizet szentel (jan. 6.).

Rakaca borsodi falucskában a görög-katolikus hívek fagy idején, a patak jegénkereszt alakban léket vágnak. A szentelésitt történik, a vizet innen hordják haza.

A régi Hont megyéhez tartozó Ke-mencén a megmaradt tavalyi szentelt-vizet a gyümölcsfák tövébe öntik, hogybõven teremjenek.

Nagykáta, Mezõkövesd, Felnémet,Bélapátfalva falukban és bizonyára mégmás palóc és jász helységekben is a gaz-dasszony a hazavitt szenteltvízzel meg-hinti a szoba, istálló négy sarkát, udvart,miközben az antifóna szavait mondjavagy énekli:

Hints meg, Uram, izsópoddal,Megtisztulok általa.Hints meg engem, és fehérebb leszek,Mint a tél hava.Jászladányban a hazahozott szentelt-

vízzel a családtagokat itatják, a kenyér-lisztet is megszentelik vele. A házat eszavakkal szentelik: Krisztus keresztjeszentelje meg, Krisztus keresztje õrizzemeg, Krisztus keresztje támogassa, Krisz-tus keresztje védelmezze ezt a házat!

Vízkeresztkor a matyó anya el szoktavinni gyermekét a keresztanyjához, ere-detileg azért, hogy szentelt vízzel hintseés oltalmazza meg.

Lucska gömöri magyar faluban, amikora vetõmagot fölteszik a szekérre, szen-teltvízzel locsolják. Hasonlóképpen az újekét, új szerszámot, új jószágot, azon-kívül a betegágyat is. A hangonyiak a hal-dokló ágyát és szobáját is fölhintik aháromkirályok vizével. Amikor a matyóktehene elõször ellik, közepén a szarvátegy kis fúróval meg szokták fúrni, ésabba szenteltvizet vagy szentelt tömjéntöntenek a rontás megelõzésére. Amikor akemencei asszonyok a keltetésre szánttojást a lúd alá teszik, elõtte szenteltvízzelkereszt alakjában meghintik. Kálló palócfaluban egy kis üveg szenteltvizet azistállóban tartanak, hogy mindég kéznéllegyen.

A mai „okos“, mégis harmóniahiá-nyos világunkban ébredhetünk rá legin-kább, hogy mennyire szükségünk van azég áldására, a szentségek és szentelmé-nyek megtartó, oltalmazó erejére.

Margit (I. 18.)Szent Erzsébet unokahúga. A tatár-

dúláskor IV. Béla király fogadalomból,Magyarország fennmaradásáért, jövõjéértfölajánlott leánya (1242-1270), domon-kos rendi apáca.

Árpád-házi Szent Margit önként éstudatosan is vállalta szent életáldozatávala haza szolgálatát. Ma is heroikus példa-kép. Amikor a Nyulak szigeti (ma Mar-git-sziget, Bp.) Boldogasszony-klastrom-ba került, mennyei jegyese mintájáragyakorta megostoroztatta magát. Mikornõvértársával sötét helyiségben verettemagát, miután levetette ruháját, nappalivilágosság támadt, majd mikor vezeklésevégén ismét fölöltözött, a ház újra elsö-tétedett. Az Úristen iránti szerelmébennemcsak Jézus megostoroztatása, hanem

az Õ szent sebei is vonzották. Ezért lábakapcájába apró, hegyes szögeket varrt, ésezenképpen viselte azt. Krisztus sebeithordozta magán. Évente feketevasárnap-tól nagyszombatig mindennap felolvas-tatta, és állva hallgatta Krisztus passiójátnagy ájtatossággal és siralommal. E kéthetet olyannyira imádságban, siralmak-ban töltötte, annyira gyötörte magát,mintha mindenkor látná az Úristent a fe-szület képében.

Szûz Mária eljegyzése (I. 23.)

Boldogasszony, a Szentlélek mátkájajanuár 23-án eljegyeztetett egy Dávidházából való, tisztességben, jó erkölcsbenmegõszült szerény férfiúval, Józseffel.Szûz Mária menyegzõje a Szûzanyamenyasszonyságának ünnepe. Megülésea Palócföldön és a Jászságban a XX.század derekán elõimádkozók vezetteközösségekben kapott lendületet. Jász-berény-Szentkút búcsújáró templomábanhagyományosan a házasságra váró fiatalbúcsúsok Mária és József oltalmába aján-lották bimbózó kapcsolatukat.

A Szûzanya eljegyzésének ünnepejellemzõen összekapcsolódott a kánaimenyegzõ, Krisztus elsõ, vizet borrá vál-toztató csodájával, s annak felidézésével,megélésével. Együtt, mintegy a szakrálisfarsang lelkesült vigalmát nyújtotta, ésnyújthatja ma is, miként évente január utol-só szombatján Rimócon is odatalálnak anagyszámú résztvevõk a jeruzsálemi el-jegyzés és a kánai menyegzõ örömébe.

Dr. Limbacher Gábor múzeumigazgató, Szécsény

Árpád-házi Szent Margit. Lobogókép,Egerbakta

Mária eljegyzéseházioltár, pásztói

mesterrel, Tar Jézus meg-keresztelkedése

oltár, Dobóca

Mária eljegyzése oltármenyegzõi sütemé-nyekkel, ételekkel,italokkal, Rimóc

6 Kürtös K ö z é l e t 2021. január

December elejétõl az ipolynyéki születésû Bali Henriettavezeti a lévai Barsi Múzeumot. A magyar nemzetiségû régészalaposan átgondolt koncepcióval, számos tervvel érkezett alévai várromot is magában foglaló intézménybe.

Bali Henrietta Ipolynyéken született, ott élte le gyermekko-rát. A losonci egészségügyi szakközépiskolában érettségizett,majd a pozsonyi Komenský Egyetemen szerzett régész szakondiplomát. Családjával már huzamosabb ideje Léván lakik.

„Az egyetemi éveim alatt számos régészeti terepen megfor-dultam. Többek között az ország déli részén is részt vettemásatásokon“ - kezdte a beszélgetést Bali Henrietta. Ezek közöttszerepelt a Zólyom melletti Pusztavár feltérképezése, valaminta garamszõllõsi ásatás is.

Mint elmondta, Lévával még az egyetemi évei alattismerkedett meg. A városban tartott kora bronzkori nemzetközirégészeti konferencia alkalmával tartott elõadásával mutatko-zott be a járási székhelyen.

A doktori képzés során magyarországi ösztöndíjasként aMagyar Nemzeti Múzeumban, valamint a Magyar TudományosAkadémia Régészeti Intézetében kutakodott. A diplomamunká-ja és a disszertációja is az Ipoly mente kora bronzkorávalfoglalkozott.

A Barsi Múzeummal már több évtizede van kapcsolata. Ezfõleg a korábbi igazgatóhelyettesnek, a mára már nyugállo-mányba vonult Novák Mezõlaky Margarétának köszönhetõ.Bali Henrietta segédkezett a múzeum állandó régészeti kiál-lításának a megszervezésében, az elmúlt húsz évben pedig szá-mos idõszaki tárlat kivitelezésében is részt vett.

Szakmai pályája során a Szlovák Tudományos Akadémianyitrai székhelyû Régészeti Intézetének szakmai munkatársa isvolt. Fõ feladatként a leletmentést, valamint a nagy beruházáselõtti elõzetes ásatások levezetését kapta. Az elmúlt évekbenegy magáncég régészeként fõleg Nagyszombat megyében,illetve a Komáromi járásban végzett ásatásokat.

Mint már korábban beszámoltunk róla, a Nyitra MegyeiÖnkormányzat az elõzõ év végén visszahívta a fennhatósága alátartozó intézmények vezetõit. A posztokra új pályázatot hirdet-tek. Így hívták vissza Ján Dano intézményvezetõt is. A tavaszfolyamán kihirdetett pályázat gyõztese Roman Hradecký, abesztercebányai Közép-szlovákiai Múzeum egykori igazgatójalett. Lévai munkaviszonya azonban nem tartott sokáig, így anyár végén újra meghirdették az igazgatói posztot. Hat jelöltadta be pályázatát, mely közül a bírálóbizottság október elejénBali Henriettát választotta ki. A megyei önkormányzat október19-ei ülésén egyhangúan szavazták meg a magyar szakemberkinevezését. Az igazgatói széket december elsején foglalta el.

„Részben a szakmabeli kollégák felkérésére is adtambe a pályázatomat a második fordulóban“ - nyilatkozta aFelvidék.ma-nak az új igazgató.

Mint jelezte, átgondolt koncepcióval jelentkezett. Ennekrésze az épület szakszerû felújítása, régészeti ásatásokszervezése a várromnál, múzeumpedagógiai tevékenységmegszervezése az intézményben, szakmai hálózat kialakítása aLévai járásba tartozó intézményekkel.

„Az egyik célom a lévai várrom megmaradt épületrészeineka stabilizálása, konzerválása, az ehhez szükséges ásatásokelvégzése“ - magyarázta. Az intézmény épületének felújításaszintén a prioritásai közé tartozik. Ehhez kutatják fel a pénzügyiforrásokat a lehetséges pénzügyi alapoknál. Az intézmény

szakmai tevékenységét szeretné bõvíteni. Hiánypótló tanul-mányok, szakmunkák, monográfiák kiadása szintén a terveiközött szerepel. Itt jelezte, hogy a lévai várról még nem készültel egy összegzõ monográfia, ezen is változtatni szeretnének.

„A gyermekekkel való foglalkozás bõvítését a szívügyem-nek tartom. Ha gyermekkorban felhívjuk a figyelmüket amúzeum világára, akkor az a gyerek felnõttként is múzeumláto-gató lesz“- emelte ki. Ennek érdekében néprajzi, régészetitematikájú gyermekprogramokat szeretnének szervezni, akárnyári táborok, szakkörök formájában is.

Mindehhez egy megfelelõ szakember alkalmazása is szük-séges, hiszen jelenleg nincs múzeumpedagógusa a BarsiMúzeumnak. A szakmai állomány további bõvítését is fontos-nak tartja a minõségi tevékenység érdekében. Itt elsõsorban amagyar, illetve magyarul is tudó szakemberekre gondol.Magyar nyelvû néprajzi szakember felvétele elengedhetetlen azintézményünkben - fogalmazott.

Szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszik a magyarok általlakott déli régióval. Polgármesterekkel, helytörténészekkel,történelemtanárokkal, hasonló intézmények vezetõivel szeretneszorosabb együttmûködést kialakítani.

„Az együttmûködés érintené a leendõ múzeumpedagógiaitevékenységünket, a turizmus fejlesztését, a szakmai tanácsadásbiztosítását a helyi falumúzeumok, tájházak tekintetében“-szögezte le.

A szakmai fejlesztés részeként a járás területén az intézménysegítené a kerékpárutak, turistaútvonalak kialakítását a látni-valók, helyi értékek felmutatásával.

A Barsi Múzeum számos intézménnyel ápol szoros kapcso-latot. A testvérintézmények közé tartozik a Tatabányai Múzeumis. „A kapcsolatok folytatódnak, rangos szakemberek, kollégákdolgoznak ott. Emellett a budapesti kapcsolataimat is szeretnémhasznosítani a múzeum igazgatójaként“ - reflektált.

A jelen járványügyi helyzet kissé korlátozza az új intéz-ményvezetõ bemutatkozását. Jelenleg még az ismerkedésidõszaka van, a kollégákkal ismerkedik.

A karácsony elõtti utolsó napokban Ján Krtíkkel, Léva pol-gármesterével és Tolnai Csaba alpolgármesterrel találkozott. Abemutatkozó megbeszélésen az együttmûködés mikéntje, aközös tervek kidolgozása került terítékre.

A koronavírus-járvány hátráltatja a tervezést is. A jövõvelkapcsolatban az igazgatónõ kifejtette: mindenképpen töreked-nek arra, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki az iskolákkal,erre fókuszáló programokat szeretnének majd megvalósítani.Az alapiskolák mellett az egyes szakközépiskolákkal valóegyüttmûködés kialakítása szintúgy a tervek között van.

Pásztor Péter, Felvidek.ma

Bemutatkozik Bali Henrietta, a Barsi Múzeum új igazgatója

Kürtös 72021. január K u l t ú r a

A Csemadok Országos Elnöksége2009-ben határozott arról, hogy január22-ét, a magyar kultúra napját országosrendezvényei sorába emeli, és az ünnepialkalomból Életmû Díjakat ad át az arraérdemes, a magyar kultúrában kiemel-kedõ életpályát maguk mögött tudókultúrtársainknak. Az Életmû Díjak mel-lett idõvel az ünnepség további díjakátadásával is bõvült, így az elmúlt évek-ben már a Közmûvelõdési Díj, valamint aFábry Zoltán Díj is ezen a napon kerülátadásra. Kölcsey Ferenc ezen a napontisztázta a nemzeti imánk, a Himnuszkéziratát szatmárcsekei otthonában. Idén12. alkalommal került volna sor az ün-nepélyes díjátadókra, azonban a világ-járvány, és ezen belül a Szlovákiábankialakult szükséghelyzet nem teszik eztlehetõvé. A közel egy év óta a virtuálisvilágba számûzött kultúránk, kulturáliséletünk pótmegoldásként csak meghirde-ti a díjazottak névsorát, és magát a díjakatmajd egy késõbbi idõpontban juttatjuk elaz érintetteknek. Az idei díjazottakközött szerepel az ipolybalogi LõrinczSarolta Aranka is, aki KözmûvelõdésiDíjban részesül. Az idei Fábry Zoltán-díjat Muzsnay Árpád, az ErdélyiMagyar Közmûvelõdési Egyesület alel-nöke kapja a sok évtizednyi tevékeny-ségéért és a Csemadokkal való együtt-mûködéséért. Az alábbiakban vele köz-lünk egy riportot, melybõl jobban ismegismerhetjük a kultúrában végzettmunkáját.

- Mint az EMKE alelnöke, régóta kap-csolatban vagy a Csemadokkal. Hogyanés mikor kezdõdött ez az együttmûködés,és hol tart ma?

- Részemrõl a Csemadokkal, Felvidékmûvelõdési életével, az azt irányítószemélyekkel való együttmûködés meg-elõzi az Erdélyi Magyar KözmûvelõdésiEgyesület hivatalos, protokoll kapcsolat-felvételét. Még azt is állíthatom - Szat-márnémeti helyzetére, az országhatárközelségére hivatkozva - , hogy bizonyosfokig „terepelõkészítést“ végeztem aszatmári magyar mûvelõdési szerveze-tekkel karöltve, hiszen a szomszédosSzabolcs-Szatmár-Bereg megye, vala-mint a kárpátaljai Beregszász és vonzás-körzete szinte az 1989-es romániai vál-tozásokat követõ napokban rögtön ke-reste a kapcsolatfelvételt egymással, amiaztán majd az EMKE 1991-es újra-alakulását követõen intézményesült is.1990 ugyanis az új élet hajnala, az akkortág, korlátlannak hitt lehetõségek kere-sése mellett a Kárpát-medence magyar

lakta területei, így a felvidéki kulturálisélet számára is megnyitotta, felélesztetteaz addigi hivatalos kultúrpolitika általkevésbé népszerûsített partiumi történel-mi és mûvelõdési élet iránti érdeklõdést.Mivel mi magunk is éreztük addigi mos-toha helyzetünk hátrányait, igyekeztünkmegmutatni magunkat, hogy „látva lás-sanak“. Felvidéki sorstársainknak köny-nyítettük a határátkelést, az itteni való-ságban való biztos mozgást, õk pedigérdeklõdéssel fogadták terveinket, „kíná-latainkat“ akár az 1990-es esztendõtõlKölcsey szülõfalujában rendszeresensorra kerülõ megemlékezésekrõl - akkorépp a költõ születésének bicentenáriumiévfordulója volt - , az Adyt idézõ novem-beri érmindszenti zarándoklatokról,avagy a térség Petõfi- és Rákóczi-emlé-kei ápolásáról lett légyen szó. Kezdetbensok függött a személyes kapcsolatokon,az adódó lehetõségek felismerésén. Amagam szempontjából sokat köszönhetekaz Anyanyelvi Konferencia akkori ve-zetõjének, a Kárpát-medence magyarmûvelõdési élete valódi „utazó nagy-követének“: Pomogáts Bélának - többfelvidéki mai jó barátommal õ ismertetettmeg, hozott össze bennünket, hasonlóanpéldául a Magyarok Világszövetségeakkori alelnökéhez, Dobos Lászlóhoz ésmunkatársához, Pogány Erzsébethez. Ígymost visszaemlékezve: megható, szinteromantikus az azóta élõ, erõsödõ és tere-bélyesedõ kapcsolatok megszületéséneksora. De számomra többek közt nagyélmény volt Szenc meglátogatása, vagyKassán a Kazinczy Napokon való részvé-tel De hadd tegyek említést a KötelesLászlóval máig élõ kapcsolatról, FüzékErzsébet, Boda Ferenc, Mézes Rudolf,Z.Urbán Aladár ismeretségérõl, megarról, hogy ezen barátságoknak köszön-hetõen láthattuk vendégül nagyon sokáltalam (így az EMKE égisze alatt) szer-vezett rendezvényen a felvidéki magyarélet kiválóságainak sorát. Hiszen ünnepiszónokaink, elõadóink között, mint Köte-les László és Kolár Péter, olyan személyi-ségek jelenlétével is büszkélkedhettünk,mint Duray Miklós, Duka ZólyomiÁrpád, Jakubecz László, Hrubik Béla.

- Mit jelent számodra a Fábry Díjodaítélése?

- Az indoklás szerint e kitüntetést aKárpát-medence magyarságának össze-fogásáért tevékenykedõ nem szlovákiaiszemély kaphatja meg. Elismerésekéntfogadom el és veszem át a több minthárom évtizedet meghaladó közmûvelõ-dési tevékenységem jutalmaként elsõsor-

ban is azok felvidéki vonatkozásaiért. Azélõ Rákóczi- szatmári és majtényi, a szõ-demeteri Kölcsey-, az erdõdi, szatmári ésnagykárolyi Petõfi-, a novemberi érmind-szenti Ady-megemlékezések, valamint akisebbségi politikai életünk gondjait bon-colgató Jakabffy Napok által az összma-gyar színes, változatos és mégis egységeskulturális és történelmi örökség ország-határokon átívelõ népszerûsítését szol-gálják. Gazdag, sokakat érdeklõ hagyo-mány birtokosa a szülõföldem. Azzal kel-lõen sáfárkodni nemzeti kötelesség.Megtisztelõ, hogy munkámat messzi vi-dékeken is figyelemmel kísérik, támo-gatják és elismerik. Kisebbségiként azon-ban szokatlan, hogy „kívülállók“ is felfi-gyelnek az értékteremtésre. Hiszen jogosés természetes elvárás lehetne, például aCsemadokra gondolva, hogy a szervezetmunkatársainak az elmúlt több mint het-ven esztendõ eredményes munkáját, mintSzlovákia egésze szellemi öröksége egyrésze õrzõje és éltetõjeként az országotalkotó többségi nemzet által vezetett kor-mány mûvelõdési tárcája is érdembenértékelje. Hiszen a Csemadok nem egy-szer komoly áldozatokat követelõ mun-kájának köszönhetõen Szlovákia kultú-rája lett és lesz éltethetõen gazdagabb,európai kisugárzású, kapcsolatokatteremthetõ és folytatható tényezõ.Ugyanezt elmondhatnám román vonat-kozásban én is, akár Ady Endre, DsidaJenõ, Kölcsey Ferenc, Páskándi Géza,Szilágyi Domokos esetében vagy kultú-ránk bármelyik (esetemben) Szatmárhozés térségéhez kötõdõ kiváló alkotójáról -mindazokról a rendezvényekrõl, melye-ket az EMKE égisze alatt én, vagy külön-bözõ szervezetek irányítása alatt másoksikerrel szerveznek.

A p a l a c k b a z á r t k u l t ú r a

(Folytatás a 9. oldalon)

E s e m é n y n a p t á r - 2 0 2 08 Kürtös 2021. január

Január* Kezdetét vette a nemzeti összetar-

tozás éve. * Január 16-án hagyományosan

koccintással emlékeztek SzklabonyánMikszáth Kálmán születésének évfor-dulójára.

* Január 21-én Balassagyarmatonkerült sor a megyei Madách-ünnepségre,valamint díjátadóra.

* A magyar kultúra napja alkalmábólCsemadok Közmûvelõdési Díjat vehetettát Tóth László, a lukanényei alapszerve-zet tagja, a helyi citerazenekar vezetõje.

Február* Komolyzenei farsangi koncert

részesei voltak az érdeklõdõk Csábon ésIpolybalogon az AlisAdam PianoDuojóvoltából.

* Február 9-én farsangi Máriás-versenyt szerveztek Ipolybalogon aKorona Panzióban, melynek gyõzteseGyurász Pál lett.

* Február 15-én vidám télûzõ farsan-gi rendezvény volt az inámi kultúrházban.

* Február 15-én került sor Ipoly-nyéken a hagyományos, Karnevál c.zenés programra.

* Február 16-án a hagyományossakktorna helyszíne volt az ipolybalogiKorona Panzió. A polgármester vándor-serlegét Gyurász Péter érdemelte ki.

* Február 16-án kettõs könyvbemu-tató volt Nagycsalomján. Molnár Imre:Áldozatból fakadó szentség és külde-tés, valamint Hrubík Béla: Sorsközös-ségben c. könyvérõl beszélgettek azérdeklõdõk a szerzõkkel.

* Február 22-23-án mutatta be aCsemadok Ipolynyéki ASZ Mics KárolySzínjátszó Csoportja Barry Conners:Fruska c. vígjátékát.

* Február 29-én parlamenti választá-sokat tartottak Szlovákiában. Egyetlenmagyar párt sem került be a szlovák par-lamentbe.

* Nyugdíjas-találkozót szerveztekCsábon a település szépkorú lakóinak.

Március* Március 5-én „Hazajáró“ közön-

ségtalálkozóra került sor Jakab Sándorralés Kenyeres Oszkárral Ipolynyéken, akultúrházban.

* Március 7-én a Csemadok Nagy-csalomjai Alapszervezetének tagjai buda-pesti látogatás keretében meglátogatták aParlamentet.

* Március 8-án Nagycsalomján rövidmegemlékezést tartottak Esterházy Jánostiszteletére.

* A koronavírus-járvány miatt fel-függesztették a nyilvános istentiszte-leteket, az iskolák távoktatásra álltak át,és több megszorító, korlátozó intézkedéslépett életbe.

* A korlátozó intézkedések miatt

szûk körû, ill. egyéni megemlékezésekrekerült sor az 1848-as forradalom évfor-dulóján, így pl. Ipolybalogon és Ipoly-szécsénykén, valamint rendhagyó módonemlékeztek Ipolynyéken, a Balassi BálintMTNYAI-ban is.

* A parlamenti választások követõenmegalakult új kormány oktatási minisz-terének államtitkára lett az SaS listájáninduló csábi Filip Mónika.

Április* A magyar költészet napján a

Csemadok NTV tagjai rendhagyó módonemlékeztek a járásunkhoz kötõdõ jelesirodalmi személyiségekre: Madách Imré-re, Balassi Bálintra, Mikszáth Kálmánra,és Zs. Nagy Lajosra.

* Lezárultak az alapiskolába történõbeíratások, és nyilvánvalóvá vált, hogy agyermeklétszám kedvezõtlen alakulásamiatt az óvári egyházi iskola szeptem-bertõl bezárja kapuit.

Május* Rendhagyó májusfaállításra került

sor Ipolybalogon, amelyet az érdeklõdõka település FB-oldalán követhettek.

* Május 3-án az alsóesztergályitemetõben emlékeztek a Csemadok NTVképviselõi Kubányi Lajos festõre.

* Ipolykeszin anyák napja alkal-mából kis ajándékot juttattak el a faluanyukáihoz, nagymamáihoz.

* Háborús hõsökre emlékeztekIpolybalogon a település szervezeteinek,intézményeinek képviselõi.

* Május 30-án kis csomagokkal ked-veskedtek Ipolykeszin a gyermeknapalkalmából a falu fiataljainak.

Június* Június 3-án került sor az MKP

járási konferenciájára Inámban.* Június 4-én volt 100 éve hogy

aláírták a trianoni békeszerzõdést. Ebbõlaz alkalomból megemlékezésekre kerültsor Apátújfalun, Bussán, Dacsókeszin,Csalárban, Inámban, Ipolykeszin, Csá-bon, Ipolybalogon, Ipolyhídvégen, Ipoly-nyéken, Ipolyszécsénykén, Ipolyvarbón,Kelenyén, Kóváron, Lukanényén, Nagy-csalomján, Zsélyben, valamint egésznapos programot szervezett a CsemadokNTV is több, Ipoly menti településen,amelyen részt vettek a magyarországioldalon fekvõ községek képviselõi is.

* Ipolykeszirõl érkezett hívõk is résztvettek Balassagyarmaton a felvidékicsaládokért és a magyar nemzet vezetõi-ért felajánlott szentmisén.

* Rendhagyó ballagásokon búcsúz-tak a járás alapiskoláinak végzõsei isko-láiktól a tanév végén.

Július* Új elöljáró került a Nagykürtösi

Járási Hivatal élére a zsélyi Mária

Rechová személyében.* Július 25-én 51 év után ismét Anna-

bál volt Sósáron, a volt fürdõ területén.* Július utolsó napján Sósárba láto-

gatott Ján Mièovský földmûvelési ésvidékfejlesztési miniszter.

* Befejezõdött a csalári templom-torony felújítása.

Augusztus* Lengyel küldöttség látogatott

augusztus 1-jén Nagycsalomjára, aholmegkoszorúzta a helyi temetõben nyugvóAndrzej Paruch lengyel kiskatona sírját.

* Augusztus 2-án szerényebb, visz-szafogottabb körülmények között és lét-számmal került sor a XVI. Szent KoronaÜnnepre Ipolybalogon. A szentmise fõ-celebránsa Varga László kaposvárimegyéspüspök, fõszónoka pedig SurjánLászló a KDNP tiszteletbeli elnöke volt.

* Testvértelepülési találkozóra kerültsor augusztus 7-9. között Ipolybalog ésBudakeszi önkormányzatainak, szerveze-teinek képviselõi között.

* A koronavírus- járvány miat te lhalasztot t Palóc Világtalálkozó„Kékpántlika“ elnevezésû versenye azonline térben valósult meg.

* Augusztus 15-én a helyi önkor-mányzat és a Csemadok ASZ szerve-zésében Családi nap volt Kóváron.

* Augusztus 20-án nyilatkozatot írtalá a Híd, az MKP és az Összefogásvezetõje egy majdani közös politikaiképviselet megteremtése érdekében.

* Államalapító királyunk ünnepénmegemlékezést tartottak Apátújfalu pol-gárai a helyi Szent István-szobornál.

* Augusztus utolsó elõtt szombatjángulyásfõzõ versenyt szerveztek Sósárban.

* Augusztus 29-én került sor Ipoly-keszin a hagyományos Lecsófesztiválra.

Szeptember* Rendhagyó módon, a higiéniai

elõírások és egyéb rendeletek fokozottbetartásával indult az új tanév iskoláink-ban.

* Szeptember 6-án emlékeztek Inám-ban a meghurcolt katolikus papokra,hívekre és Mons. Lénár Károly pápaikáplánra.

* Szeptember 8-án vehették át aRákóczi Szövetség beiratkozási ösztöndí-jait a járás magyar alapiskoláiba íratottelsõseinek szülei.

* Szeptember 10-én adták átKelenyén az új, modernizált közvilágítást.

* Szeptember 20-án rendezte meg aCsemadok NTV a Juniális elnevezésûkulturális ünnepélyét Kóváron, a szabad-téri színpadon.

* Szeptember 3. vasárnapján aFelvidéki Imakilenced 9. állomásánakhelyszíne volt Ipolykeszi.

Kürtös 92021. január E s e m é n y n a p t á r - 2 0 2 0 - K u l t ú r a

Október* Október 4-én megemlékezési szentmise volt Bussán,

amelyet minden élõ és elhunyt Csemadok-tagért ajánlot-tak fel.

* Október 11-én került sor a magyarnóta-énekesekországos minõsítõ versenyére, az Õszirózsára. Ajárványügyi korlátozások miatt szûk körben lezajlottverseny a Csemadok FB-oldalán a virtuális térben iskövethetõ volt.

* Októberben ismét távoktatásra álltak át iskoláink ajárványhelyzet miatt.

* Október 26-án Magyar Ezüst Érdemkereszt kitün-tetésben részesült az Ipoly mentérõl származó BalgaGabriella operaénekes.

* Rendhagyó módon, apró ajándék eljuttatásávalköszöntötték a község szépkorú lakóit Ipolykeszin.

November* A Pueri Fabri gyermekképzõmûvészeti-versenyre

beküldött alkotásokból rendeztek kiállítást az IpolyiArnold Alapiskolában.

* Befejezõdött az Ipolybalogi Ipolyi Arnold Alap-iskola külsõ felújítása, a tetõ és a homlokzat szigetelése

* A járás több iskolája (Ipolybalog, Ipolynyék, Ipoly-varbó) is sikeresen pályázott az oktatási minisztériummultikulturális és regionális nevelés fejlesztését elõsegí-tendõ pályázatán.

December* December 6-a környékén Inámba, Ipolybalogra,

Ipolykeszire és Lukanényére is ellátogatott a Mikulás agyermekek nagy örömére.

Összeállította: -ná-

A p a l a c k b a z á r t k u l t ú r a- Hogyan látod erdélyi szemmel a

felvidéki magyar kultúra és ezen belül aCsemadok jövõjét?

- A múlt a jövõ záloga. A Csemadok-nak szinte kötelezõ módon van mit foly-tatnia. Nagy változások elõtt állunk - eztállítja mindenki, s hiszem én is. A világ-járvány lecsengését követõen - alkalmaz-kodva a realitásokhoz - mihamarabb megkell találni a folytatás járható útjait.Nemzeti és kisebbségi létünk egyarántbizonyítja, hogy kultúránk szerves élte-tése nélkül elképzelhetetlen a jövõ.Vonatkozik ez a Felvidékre, Erdélyre, aPartiumra, Kárpátaljára - a Kárpát-medence általunk is lakott bármelyiktérségére, vidékére. A talpra állásban, azújraindulásban, gondoljunk csak a 90-esévek romániai változásait közvetlenülkövetõ idõkre, a mûvelõdési élet meg-élénkülése adta a biztos fogódzót éstámaszt. Közös kultúránk tudatos éltetésepedig önérzetünk és összetartozásunkerõsödését is segíti. El-elkeseredem néhaazon, ami ma van - vagyis: azon, aminincs… Mert pillanatnyilag szinte tétlen-ségre vagyunk kárhoztatva… A redõnytlehúzni azonban nem szabad! Az idénesedékes rendezvényekre gondolva, ter-vezgetve a szeptembert követõ, remél-

hetõ újraéledést, a kultúra reneszánszá-ban reménykedek, bízom.

Szülõföldem és a Felvidék kapcsola-táról tettem említést kérdéseidre adottválaszaimban. Szatmári szemmel itt ko-pogtat a küszöbön egy négyesztendõs,hitem szerint az összmagyar és a nagy-világ szempontjából egyaránt jelentõs,Petõfi-emlékezéssorozat. Csúcspontja a2023-as születési bicentenáriumi évfor-duló lesz. Annak elõkészítésében, nyitá-nyában Szatmárnak, s velünk együtt Nek-tek, a Felvidék egészének jelentõs szere-pe lehet. Csak élnünk kell vele. Kiskõrösibarátaimmal szoktam élcelõdni, célozgat-ni arra, hogy õk még századokig elvitat-kozhatnak azon: költõnk náluk, Kiskun-félegyházán, avagy máshol született-e.Azt azonban senki sem kérdõjelezhetimeg, hogy a „feleségek feleségét“ Nagy-károlyban ismerte meg, és Erdõdönmondták ki mindketten a boldogító igent.Idén 175 éve lesz Szendrey Júlia és PetõfiSándor megismerkedésének, jövõre pe-dig házasságkötésük kerek évfordulója -megelõzve a költõ születése 200., majd ahalála (vagy eltûnése) ugyancsak közelgõ175. évfordulóját. A házasságnak a Felvi-dékhez is sok köze van - hiszen az erdõdieljegyzésre jövet 1847 nyarán útba ejtette

Bejét, meglátogatta Tompa Mihályt, majdKirályhelmec érintésével utazott tovább.Állandó kapcsolatban állt ugyanakkorelõbbi felvidéki barátaival, köztük az uta-zásairól részletesen tájékoztatott KerényiFrigyessel. A szerelmes költõ kapcso-latainak, útvonalának feltérképezése, is-mertetése közösen elvégzendõ feladatoksorára figyelmeztethet bennünket. Úti-kalauz, prózai és lírai alkotások gyûjte-ményes kötete, tanulmányok sora láthatnapvilágot… Egymást támogatva… ACsemadoktól átvett Fábry Zoltán-díj -számomra ezirányú kötelezettségekteljesítésére figyelmeztet.

Palócz

Az egyén sorsa, a nemzet sorsa elválaszthatatlan egymástól.Amit és amennyit leteszünk a haza oltárára, csakis annyit remél-hetünk majd vissza. Van egy szép mondás: „Ne azt kérdezd, hogymit tud érted tenni a hazád, hanem azt, hogy te mit tudsz tenni ahazádért.“ (J.F. Kennedy) Az utóbbi húsz évben a felvidéki tudat iskezd elõtérbe kerülni, ami megbecsülendõ, csak még tartalommalnem tudta senki úgy megtölteni, hogy azt minden felvidéki egy-formán a magáénak érezze. Reméljük, hogy jelenlegi megosz-tottságunk csillapodni fog, és képesek leszünk száz év utántudatosítani, hogy sorsunk csak annyiban fog a javunkra változni,amennyit mi közösen hajlandók leszünk érte tenni. Számunk egyrefogy, így az idõnk is a megmaradásra, túlélésre.

Szûkebb hazánk, a kürtösi régió, veled, velünk mi lesz? Ha aterületén élõ magyarságot vesszük, akkor ez nagyon hasonlít aFelvidéken élõ magyarság elosztására. Nálunk is vannak nagyobb,többségében magyar lakta falvak, Ipolyhídvégtõl Kóvárig,Ipolynyékig, ez a vonal Nagykürtösig elszûkül a Tótgyarmat-Csábszakaszon, majd Zsélytõl Óvárig megint egy kicsit újból kibõvül.Régiónkban gazdaságilag nem is lehetne nagyobb kivételekremutogatni, hiszen az ország egyik legelmaradottabb vidékeiheztartozik, azonban magyarságuk, identitásuk megvallásában mármutatkoznak különbségek. Lásd a népszámlálási adatokat, aziskolákat, a helyi aktivitásokat. Távol legyen tõlem, hogy mostelmarasztaló megjegyzéseket tegyek, mert ehhez nincs jogom semfelhatalmazásom. Összegezve csak arra akartam a figyelmetráirányítani, hogy van mit nékünk is átgondolni a mi házunk táján,a megújulás kényszere ránk éppúgy érvényes, mint bárki másraszeretett szülõföldünkön. Csak magunkra számíthatunk, keressükegymást, segítsük egymást még jobban, mert úgy érzem, nagyobbszükségünk lesz rá, mint eddig bármikor.

Boldog, sikeres, örömteli, közösségi munkában gazdag új évetkívánok!

Balogh Gábor

Újévi gondolatok

A CSEMADOK NTV 2021-es évének programjáta Kürtös februári számában közöljük.

(Folyt. az elsõ oldalról)

10 Kürtös 2021. januárK ö z é l e t - K u l t ú r a

Ennek a mondatnak hallatán, aki elgondolkodik rajta, mire is gondolhat?Kijárat csak kifelé lehet bárhonnan, vagyis egy kivétellel... Mégpedig, ha ezt

a mondatot az életünk nehézségeire, problémáinkra vetítjük rá.Gondjainkból kijutni csak befelé megközelítve lehet igazán, ha elismerjük,

hogy minden cselekedetünk, tettünk, beszédünk elõször az agyunkba belejutógondolatok eredménye. Kivétel nélkül mindenféle megnyilvánulásunkatmegelõzi a gondolatunk! Azt tudjuk, hogy a gondolatunkat valamelyik másikfelsõbbrendû részünkkel valahogyan - ha akarjuk - befolyásolhatjuk, irányít-hatjuk, alakíthatjuk.

Tehát, ha egy kellemetlen eseménybõl ki akarnánk szabadulni, akkor lehet,önmagunkba befele nézve kell megtalálnunk ezt az eseményt okozó gondol-kodást? Ha pedig meg megtaláljuk, akkor meg kijutunk?

Igen, de tudósok szerint egy ember agyán egyetlen nap kb. 60 000 gondolatszáguld át, akkor valljuk be, ez nem egy könnyû feladat.

Szoktuk mondogatni, hogy a harag rossz tanácsadó. Ha ebben egyetértünk,akkor meg is találtunk egy belsõ utat, amin el tudunk indulni: meg kell szabadul-nunk a haragtól! Szerintem ezzel sem állítok újat vagy olyat, amivel ne értenemindenki egyet. Abban is egyetérthetünk, hogy ezt megtenni nem egyszerû, sõtsok esetben elképzelhetetlennek is tûnik még lehetõsége is. De, amint most asaját gondolatvilágunkról beszélünk, és ott a képzeletünknek, csak önmagunkszabhatunk önmagunknak határt, ezért képzeljük el, hogy a harag, ha akarjuk,eltûnik. Ha elsõre nem akarna csak úgy eloszlani, akkor hívjuk segítségünkre abocsánatot kérek vagy a megbocsátok mágikus kifejezéseinket. Ezekrõl a kin-csekrõl tudjuk, csodákra képesek az anyagi világban is.

Ha már elindultunk ezen a belsõ önfeloldozó egyéni úton önmagunkban,akkor kérjünk bocsánatot - illetve bocsássunk meg gondolatban - az általunkszeretett vagy ez idáig nem szeretett és megbántott személyektõl. Ha idáig elju-tottunk, folytassuk a megtisztulást, és az eddigi életünkben elkövetettbûneinkért, vagy akár szüleink által elkövetett bûneikért, vagy aki hiszi areinkarnációt, elõzõ életei bûne miatt is kérhet bocsánatot. Okozhattunk tudtunknélkül is olyat, aminek más nem örült... hát ezért is kérjünk feloldozást.

De már ha itt tartunk, akkor egyénileg aki, akibe vette a hitét, Tõle is kérje amegbocsátást, hisz ha Õ valamennyiünket szeret, sok szomorúságot okozhattunkneki, amikor egymást gyepáltuk. Igen, most itt a mindent teremtõ Jóistenre gon-dolok és a Szentlélekre, de természetesen Jézusra is. A bocsánatkérés és a meg-bocsátás a földön a legintelligensebb tett, amit az ember megtehet. A megbo-csátás egyenlõ azzal, hogy mivel az illetõ megbánta rossz tettét, elengedem azérte járó büntetést. Elengedi a megbocsájtó úgy, hogy ezek után nem is emlegetifel egyáltalán. A bocsánatkérõ felismeri az ártó magaviseletét, megérti lényegét,és ezért törekszik rá, hogy még egyszer azt ne tegye. A bocsánatkérés és azelnézéskérés teljesen mást jelent! Míg, aki bocsánatot kér, meg akar változni, azelnézést kérõ pedig azt sugallja árnyékoltan: Õ ilyen, várható máskor is az ilyentette. Tehát, aki ezt a bensõ kijáratot felfedezi, megtalálja, fogadom, hogykitalál! Ekkor, amúgy, mellékhatásként még betegségek is megszûnhetnek. Mitörténne vajon akkor, ha ezt egy teljes nemzet megtenné egyszerre igazán hittel?

Miért ne lehetne ez a magyar, akit többen a tudás népének tartanak. Csak aza tudás érhet valamit, ami minden élõt felemel, ment, óv, segít, épít, összefog!Ezt az írást bennem a Kölcsey Ferenc által írt nemzeti imánk ihlette meg, amely-nek soraiban ezt is írja: „Hajh, de bûneink miatt / Gyúlt harag kebledben, / Selsújtád villámidat / Dörgõ fellegedben...“ Ma ez a covid-vész... Talán ismét abûneink miatt? Nepáli papok szerint: „Most vajúdik a Föld, és a Kárpát-medencében szüli a jövõt“... Pió atya szerint: „Magyarország egy olyan kalitka,amelybõl egyszer még egy gyönyörû madár fog kirepülni. Sok szenvedés vármég rájuk, de egész Európában páratlan dicsõségben lesz részük. Irigylem amagyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevésnemzetnek van olyan nagyhatalmú õrangyala, mint a magyaroknak, és bizonyhelyes lenne erõsebben kérniük hathatós oltalmát országukra!“ A dalai lámaszerint: A lehetõség eljött a számunka, hogy kibontakoztassák a képességeiket,és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményezõképességüket. Talán agyógyító megbocsátás lenne ez a tudás?

Kedves emberek, akik olvastátok ezt az írást, azoknak köszönöm! Most itt avége fuss el véle! Máig is élnek, ha meg nem haltak! Aki nem hiszi, járjon utána!Igen, ez mese lesz, vagy mesés lesz valakiknek. Kinek mi. Részemrõl nekemettõl mesés lesz az életem, és napról napra békésebb és szebb.

Ónodi Krisztián

2021-ben a kijárat befelé van, fogadom!1 híján 201 híján 20Mirõl is van szó ebben a szokatlannak

tûnõ címben? Arról, hogy közéleti havi-lapunk, a KÜRTÖS immár megjelenésénekXIX. évfolyamába lépett. Vagyis egy híjánhúsz éve állunk szûkebb pátriánk magyar-ságának szolgálatában.

Annak idején a Csemadok NagykürtösiTerületi Választmánya Elnökségének néhánytagja (Balogh Gábor, Bodzsár Gyula, HrubíkBéla, Kliment Éva, Urbán Aladár) gondoltegy merészet, hogy jó volna a korábban meg-szûnt PALÓC hetilap helyébe megjelentetniegy magyar nyelvû újságot a járásunkban élõmagyarok tájékoztatása érdekében. Tett kö-vette a gondolatot, és a Területi Választmányfelvállalta a KÜRTÖS névre „keresztelt“közéleti havilap megjelentetését 16 oldalon.Bizony, lassan már húsz éve, hogy mindenhónapban olvasóink kezébe kerül a MikszáthKálmán és Madách Imre szülõföldjén, vagyha úgy tetszik, a Középsõ-Ipoly mente térsé-gében élõ magyarok kulturális, társadalmi éspolitikai életének krónikása, a KÜRTÖS.

Digitális világunkban az internet jóvol-tából számtalan hírportál, közösségi oldalkínál információkat, olvasnivalókat, amelyekkétségtelenül hátrányos helyzetbe hozzák, denem helyettesíthetik a nyomtatott sajtót,legkevésbé a helyi sajtót. Ez utóbbi ugyaniselsõsorban az adott térségben élõ emberek-rõl, az ottani eseményekrõl szól. És tegyükhozzá, nagy segítségükre lesz azoknak, akikmajd 50, 60 vagy 100 év múlva kutatnak le-véltárakban jelen korunk történései után.Merthogy lapunk egy-egy példányszámátmegküldjük a szlovák levéltárnak és a ma-gyarországi Országos Levéltárnak is.

Lapunk megjelenésének anyagi forrásaitjobbára pályázatokból igyekszünk biztosí-tani. Elsõsorban a szlovák kormány Kisebb-ségi Kulturális Alapjának és a magyarországiBethlen Gábor Alap támogatásának köszön-hetõen sikerül biztosítani lapunk rendszeresmegjelenését, de köszönettel tartozunk járá-sunk azon önkormányzatainak is, amelyekhónapról hónapra bizonyos példányszámmegvásárlásával is segítségünkre vannak.Köszönet jár bolti terjesztõinknek, külsõmunkatársainknak és nem utolsó sorbanhûséges olvasóinknak, akik minden hónap-ban megvásárolják lapunkat, amely lapszá-monként mindössze potom 50 centbe kerül.Ami csak hat euróval terheli meg éves kiadá-saikat. (Csak zárójelben: Ha jól belegondo-lunk, ez kevesebb, mint mondjuk két dobozcigaretta ára.)

Végezetül arra kérjük állandó olvasóin-kat, terjesztõinket, hogy ajánlják a KÜRTÖStazoknak a figyelmébe, akik eddig valamilyenoknál fogva nem érdeklõdtek lapunk iránt,amely, meggyõzõdésünk, hogy a mostanináljóval több olvasót érdemelne.

Bodzsár Gyula

Kürtös 112021. január K ö z é l e t

A 20. század eseményei Terbegecen is komoly változásokathoztak. Az elsõ világháború (1914-1918), majd az azt követõgyalázatos versailles-i szerzõdés Trianonban (1920. június 4.)rányomták bélyegüket a helyi lakosságra.

Az 1910-ben közzétett magyarországi népszámláláskor 274lakost regisztráltak. Ennek 95%-a volt magyar (259 lakos), 5%szlovák (13 lakos) és 1% német (2 lakos). Az etnikai és fele-kezeti térképek is feltüntetik a helységet, szintén 1910 körül. Az1914-ben készített közigazgatási térképen is szerepel. A falu1918 elõtt még Hont vármegyéhez és az Ipolynyéki járáshoztartozott. Az országot szétdaraboló szerzõdés értelmében a falua csehszlovák állam része lett, 1920-ban már Trebušovce,Terbušovce néven írják. Egy 1926-os újságban arról olvas-hatunk, hogy Terbegecet sok más környékbeli faluval egyetem-ben egy új járáshoz, a kékkõihez csatolták. Ismerjük az akkorihelybéli iskola tanítóját, Csajkovszky Jánost, aki 32 évig tanítottitt, egészen 1923-as nyugdíjba vonulásáig.

1928-ban több község is kérvényezte, hogy a helybéliiskolákban az oktatás nyelve magyar legyen, de a kérelmeksüket fülekre találtak. Ezt bizonyítja a Prágai Magyar Hírlapegyik száma, melynek írásából idézünk: „A kékkõi tanfelügye-lõség körletébe tartozó néhány magyar község igen sokat har-colt, hogy iskoláinak tanítási nyelve magyar legyen; példáulSirak község tanítási ügyében egy ízben a zsupán elrendelte,hogy az oktatási nyelv a magyar, ez azonban csak irott malasztmaradt. Majd pedig Terbegec község kérvényezte a magyaroktatási nyelvet, de mindhiába.“ Ma már az iskola egykoriépülete családi házként funkcionál.

Szintén ebbõl az újságból értesülünk arról, hogy az 1936-osesztendõben az országos keresztényszocialista és magyarnemzeti párt új helyi szervezetei alakultak sok településen,köztük itt is. Az elnök: Fekete János, ügyvéd elnök: SebénySándor, alelnök: Racskó István, jegyzõ: Egry Ödön, titkár: ifj.Dubraviczky Ernõ, pénztáros: Kovács András, ellenõr:Dubraviczky Imre. 1929-ben írják, hogy Terbegecen és a szom-szédos Gyürkiben van néhány közismert orvvadász, akiket mára csendõrök tetten értek, mégis megkapták fegyvertartásiengedélyüket.

1938-ban az I. bécsi döntés értelmében ismét Magyarország-hoz tartozott. Ekkor neve újból Terbegec. 1938. november 8-ána magyar királyi honvédség csapatai birtokba vették. Már Barsés Hont k.e.e. vármegyékhez tartozik (székhely: Léva), és azIpolysági járásba van besorolva. 1939-ben az ipolynyéki kör-orvos körzetéhez tartozott. Még ebben az esztendõben kitört aII. világháború. Az 1941-es katonai térkép is rögzíti a falut.

A kötelezõ bevonulás elõl a helybéli férfiak sem voltakkivételek. Magyarországra a háború borzalma 1944 tavaszánköszöntött be, amikor a németek elfoglalták az országot(Margaréta-hadmûvelet). A front viszont csak késõbb, az 1944-es esztendõ vége felé érte el a vidéket. Amikor a háborús idõkrõlkérdeztem a hellyel kapcsolatban, adatközlõm, Tóth Vinceelmondta, hogy a faluban 2 halálos áldozat volt, mindket-tõjükkel egy becsapódó aknagránát végzett. Elmesélte azt is,hogy a németek a nyéki kataszterhez tartozó Leklincbõllövedékeket is lõttek a szovjetekre erre az irányba. Szintén tõletudom, hogy a szomszédos Kõkesziben a kisgyerekeknekmegengedték a németek, hogy õk maguk süthették el az ágyút.Egy másik adatközlõm, Kovács Erzsébet (lakik: Ipolyság, szül.:Terbegec, Petrezsél néven) azt mesélte, hogy kislányként,amikor még a faluban laktak, éjjelente az eget megvilágították aSztálin-gyertyák (a szovjet katyusa), és az oroszok részérõl azerõszakoskodás sem maradt el. A németek inkább barátságosakvoltak, és intelligensek. A környéken három hétig folytak a har-cok, a front vonult tovább keletnek.

Aztán jött 1945, a háború utolsó esztendeje, és újabb szomo-rú idõknek néztek elébe az emberek. A falut újból elcsatolták

Csehszlovákiához. Trebušovce, Terbegec alakban írják ekkor.1948-ban Trebušovce néven ismeretes.

1951-ben a községben és a környéken megvalósul azautóbusz-közlekedés. „…Valamennyien örömüket és hálájukatfejezték ki azért, hogy Terbegec és Pôtor között életszínvo-nalunk emelkedésének újabb jeleként megindult az autóbusz-közlekedés. Díszkapuval és virágcsokrokkal üdvözölték az elsõautóbuszt, amely lehetõvé teszi Terbegec, Gyürki, Kõkeszi,Sirak, Szelény és Dacsókeszi dolgozóinak, hogy fáradság nélkülutazhassanak munkahelyeikre….“

Az '50-es években élt a faluban egy Kovács Béla nevû férfi,aki fontosnak tartotta a helyi kulturális életet táplálni. Õ eztciterával és furulyaszóval színesítette. Igazi tehetség volt. Bárehhez sajnos alig maradt ideje, hiszen minden nap hajnalbankelt, és este ért haza a munkából. Nagykürtösön dolgozott.

1959-ben valósul meg az „elsõ közös aratás“, amely akezdetekben úgy tûnt, nem fog sikerrel járni. A helyi párt-szervezet elnöke ekkor Krnáè Vince, a szövetkezeti elnökPaulenda András voltak. Végül aztán meglett a gyümölcse akitartó munkának, és a falu az elsõk között végzett a járásban. Atörténet Jakus Vince elbeszélései nyomán maradt fent. Az 1960-as években a faluban Kiss Lajos gyûjtötte a nótákat, amelyeketfel is játszott. Az adatközlõk között találjuk a már említett,citerán és furulyán játszó Kovács Bélát, aztán megemlíthetjükStrancsik Istvánné Petrezsél Máriát, Sebény Ilonát, KovácsLászlót, Petrezsél Sándorné Máté Margitot. Ebbõl az évtizedbõlírják a lapok, hogy kulturális téren Terbegec példaértékûmunkát végez. Az akkori Csemadok-elnök, Fonódy Andrásvezetésével és segítségével zenekart is alapítottak, s a hangsze-reket saját erõforrásból vásárolták meg. Egy 1970-es újságcikkében szót ejtenek a terbegeci népviseletrõl is. Néhány sorebbõl a cikkbõl: „Tergebecen a nõi öltözet alapját a századfor-duló idején a slingelt ujjú féling és vászonpendel képezte. Afélinget még az elsõ világháború elõtt felváltotta a vászonhosszúing, amelynek ünnepeken viselt darabjait lapos- vagykeresztmetszetes hímzéssel varrták ki….Terbegecen a lányok isviseltek kendõt, fõleg télen… A menyecskék a hajukat kontybatûzték, majd fehér „féketõvel“ lekötötték. Erre került a fogacs-ka, majd a villuska, amelyet még hétköznap is viseltek…“

Az 1975-ös évben új mûvelõdési ház és színpad létesült aközségben. Az 1980-as és '90-es évek táján nagy események,változatosságok nem történtek a faluban, viszont történt egyszomorú eset: 1999 nyarán, a nagy esõzések következtébenárvíz pusztított a faluban, a környékbeli falvakat sem kímélve.A legnagyobb károkat Terbegec szenvedte el, mintegy 1 millió775 ezer korona támogatásra volt jogosult. 2000 kora tavaszánbetörés volt. A mezõgazdasági szövetkezet lakatlan társasházá-ba tört be két fiatal helybéli. Az ipolynyéki körzeti rendõrséghamar elfogta õket, akik a 15 ezer korona értékû eltulajdonítotttárgyakat önként átadták nekik.

Ez év júniusában történt, hogy egy biztonsági õr ismerõsetársaságában vetette le szolgálati ruháját és pisztolyát. A pisz-toly elsült, megsebesítvén a 23 éves férfit. 2001 elején a határ-ban megrepedt egy gázvezeték, ami három négyzetkilométernyiterületet érintett, elhamvasztva mindent. Egymilliós korona kárkeletkezett. 2003-ban átadták a megújított könyvtárat, amely amagyarországi Jobboldali Ifjúsági Közösség támogatásávalvalósult meg, és több mint háromezer könyv érkezett. 2005-bena lapok arról írnak, milyen égetõen fontos lenne a helybéli temp-lom felújítása. Az életveszélyessé lett épületet be kellett zárni, amiséket a ravatalozóban tartották meg. Már ekkor több mint egyévtizede fáradoztak a rendbetételén, de legalább másfél milliókoronára lett volna szükség, amit e kis község nem állhatott.

Az 1950-es évek elején épített útszakasz katasztrofálisállapotban volt, ez pályázati támogatásból teljesen megújult,ismét rendesen lehet közlekedni. Az utóbbi esztendõkbenfelújításra került a helyi ravatalozó és a kultúrház is.

Jánoska Mátyás (befejezés a következõ számban)

Terbegec - helytörténet (Folyt. a decemberi számból)

12 Kürtös 2021. január

„„ HH uu ll ll aa pp ee ll yy hh ee ss ff ee hh éé rr hh óó .. .. .. ““ - MM ii kk uu ll áá ssjj áá rr tt II nn áá mm bb aa nn

K u l t ú r a - H i t é l e t

Reménységgel teli jövő

Decemberben van az év legszeretetteljesebb ünnepköre:ádvent, Mikulás napja, karácsony, majd az óévbúcsúztató, aSzilveszter.

Az Inámi Önkormányzat a helyi Csemadokkal karöltve arendkívüli helyzetre való tekintettel igaz, hogy nem a hagyo-mányos Mikulás- és karácsonyváró ünnepség keretében, de azidén sem feledkezett meg a tökéletes Mikulás-napi rendezvénylebonyolításáról, és tette emlékezetessé ezt a napot a kicsik ésnagyok számára egyaránt.

2020. december 6-án a késõ délutáni órákban Mikulás jártaa falu utcáit, és minden házhoz ajándékcsomagot vitt. Igaz,hogy nem fedte pihe-puha hótakaró a tájat, de hangulatos zeneszólt a hangszóróban, és az ünnepi díszbe öltözött településapraja és nagyja a háza elõtt várta a nagyszakállút és ameglepetést. Az idei Mikulás nem csupán a legkisebbeknek vittajándékot, minden család ajándékcsomagot kapott telis-telemindenféle finomsággal, kielégítve minden korosztály igényét.

Köszönjük az Inámi Önkormányzatnak, a polgármesterihivatalnak és a sok önkéntesnek, akik nagy-nagy szeretettelgondosan osztályozták, csomagolták az ajándékokat, hogymeglepetést és örömet szerezzenek mindannyiunknak.

Éppen ezért nagyon sokunkat sokkolt a sok rosszmájú, indu-latokkal teli bejegyzés a Facebook-oldalon, akik ezt a nemesgesztust becsmérelték, indulatokat szítottak mind a faluelöljárói, mind az itt élõk ellen. Tették ezt azok, akik évek ótakülhonban élnek vagy kis falunk határain túl. Volt, aki arrabuzdította a még itt élõket, hogy hagyják el e „porfészket“elfeledve honnan indultak, hol vannak a gyökereik. Ezek anyomdafestéket nem tûrõ bejegyzések sértõek voltak mind-annyiunk számára, akik itt élünk, és a jövõben sem szán-dékozunk elhagyni ezt a kis települést. Mindezek a kom-mentelõk elfeledték, hol szívták magukba az anyatejet, hol tet-ték meg az elsõ lépéseiket, hol játszottak önfeledten azóvodában, a helyi futballpályán, hol tanulták meg a betûvetést.Elfeledték gyermekkori pajtásaikat, rokonaikat, szüleiket.Mindannyiunk életében kell hogy legyen egy hely, egy otthon,ahová hazatérhetünk, és ez jelenti gyökereinket. Ne feledjük,az élet néha kegyetlen játékot ûz velünk, lehet, hogy egykoronmajd ez a „porfészek“ lesz az a hely, amely befogadja õket, ésotthont ad nekik. Becsmérelni a legkönnyebb, de tegyék eztazután, miután felmutattak valamit az életben, amire büszkéklehetnek. Vajon van ilyen?

Állítom, hogy mind a polgármester, mind a képviselõ-testület, valamint a polgármesteri hivatal alkalmazottai élvezika falu lakosai zömének bizalmát, büszkék vagyunk rájuk, hogyegy ilyen csapat képviseli a falu érdekeit, akik idõt, fáradságotnem kímélve értünk és a faluért dolgoznak, és hogy milyeneredménnyel, mi sem bizonyítja jobban, mint a kézzelfoghatóeredmények sora a település fejlesztése területén. Kevéstelepülés büszkélkedhet ilyen összetartó önkormányzattal, akikegy emberként küzdenek a falu érdekeiért, és mindenbentámaszai polgármesterünknek.

Nehéz idõket élünk, a COVID-19 mindannyiunkat próbáratesz, ne tegyük még nehezebbé egymás életét, ha nem tudunksegíteni, legalább ne támadjunk alaptalanul és ok nélkül! Nos,kommentelõk, mi itt, Inámban szeretetben akarunk élni, neromboljátok le azt a várat, amit gondosan felépítettünk, indulja-tok ki magatokból, miben vagytok különbek, többek, mint mi,mindannyian?

Nagy Mária

Jeremiás próféta mondja: „ter-veket gondoltam el felõletek -mondja az Úr; ezek a tervek abékére vonatkoznak, nem a pusz-tulásra, mert reménységgel telijövõt szánok nektek“ (Jer 29,11).A 2021-es esztendõ is ilyen,reménységgel teli jövõ.

Milyen a mi reményünk, mitvárunk, mire számítunk? Minden-ki meg tudja fogalmazni felszínes

vagy legbensõbb vágyait, álmait, reményeit. „Remélem,megszûnik a gyilkos vírusbetegség!“, „Talán meggyógyulegy közeli hozzátartozó!“, „Biztosan helyreáll az élet!“,„Remélem, gyermekeink életét nem keseríti meg az elmúltesztendõ sok-sok bizonytalansága!“ „Bízom benne, hogylesz újra munkahelyem!“… Ehhez hasonló reményei van-nak a nagy többségnek.

És bizony a papnak is vannak bizalommal teli reményei,reménységgel teli jövõképei: „Talán újra megtelnek templo-maink!“, „Remélem, hogy megerõsödik az Istenbe vetettbizalmunk!“, „Jó lenne, ha hitünk elmélyülne!“, „Talán aközösségünk újra nagy, erõs és lelkesítõ lesz!“. Papként énis szeretném hinni és remélni, hogy ezek nem beteljesületlenremények, hanem a valóság szavakba öntött elõképei! Nemcsupán ábrándozás, nem naív várakozás, nem fantazmákhomályos látomása, nem valami valóságtól elrugaszkodottvágyakozás, hanem olyan jövõ vizionálása, amely tanul amúlt hibáiból, levonja észszerû következtetéseit, és elégbátor ahhoz, hogy amin kell, azon változtasson.

Ennek megvalósításához pedig nélkülözhetetlen Istenmegtartó kegyelme és a benne bízó ember, aki készségetmutat a változásra, élete megjobbítására, egy igazságosabbvilág megformálására.

Tavaly ilyenkor már biztosan megfogalmazódott ben-nünk egy csomó elhatározás, körvonalazódott jónéhányprogram, és látszott, hogy hová szeretnénk eljutni. Az ideiesztendõ nem ilyen lesz! Még mindig sok kérdés van azzalkapcsolatban, hogy vajon szabad lesz-e programokon résztvenni, mikortól lehet bármit is szervezni, letehetjük-e végrea maszkot, vagy életünk állandó része lesz-e, mint Kínanagyvárosaiban?

Mit fogalmazhat meg magában a hívõ ember az új esz-tendõ küszöbén? Elsõként talán azt, hogy ebben az esz-tendõben is Isten kezében vagyunk! Jöjjön bármi, mindigIsten irgalmában bízunk! Szent Pállal együtt megfogal-mazhatjuk mi is: „Ki szakíthat el minket Krisztus szerete-tétõl? Nyomorúság vagy szorongattatás, üldözés vagyéhezés, mezítelenség, veszedelem vagy kard? ... Mert biztosvagyok benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, semfejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmak,sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremt-mény nem szakíthat el minket Isten szeretetétõl, amelyJézus Krisztusban, a mi Urunkban van.“ (Róm 8,35. 38-39).És most mi hozzátehetjük, hogy még a vírus sem!

Balga Zoltán

Kürtös 132021. január K u l t ú r a

Szenteste délutánján jelent meg a legnagyobb videómegosztó portálon azIpoly menti tehetséges fiatal zenészekbõl álló zenekar karácsonyi dalfeldolgo-zása. A Kiss Band zenekar Csondor Kata Add tovább címû dalát dolgozta fel,ezzel kedveskedve a rajongóiknak, a hallgatóságnak karácsony ünnepén.

„Az ötlet onnan jött, hogy szerettünk volna egy karácsonyi dalt közzéten-ni. Az eredeti terv alapján a próbák során vettük volna fel a kisfilmet, azonbana jelenlegi járványügyi helyzet ezt nem tette lehetõvé. Így jött létre a kará-csonyi karanténdalunk“ - nyilatkozta Csáky Máté, a Kiss Band oszlopos tagja,az együttes hegedûse.

Hozzátette, ezzel a videóval rajongóiknak, a zene kedvelõinek akartakkedveskedni a karácsonyi ünnepkörben.

Az összevágott s precízen megszerkesztett profi kisfilmet szentestedélutánján tették közzé az egyik legnépszerûbb videómegosztó portálon.

A felvétellel kapcsolatban a zenész megjegyezte: „nem egyszerre, egyhelyen s idõben játszottunk, külön vettük fel az egyes hangszerek játékát,valamint az éneket is. Sokkal nehezebb így eljátszani, s a felvétel sem voltegyszerû.“

A végeredményen mindez nem látszik. A szólóénekes lányok eltérõ, ámcsodás, elbûvölõ hangjuk összecseng. A különféle hangszereket megszólaltatózenészek a karácsonyi megnyugvást s harmóniát teremtik meg örömzené-lésükkel.

A Kiss Band tagjai fiatal Ipoly menti zenészek. Többségük középiskolás, aNagykürtösi járás magyar falvaiból származnak. Fiatal koruk ellenére márjócskán van tapasztalatuk a zenélés terén.

A zenekar 2013-ban alakult az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskolanövendékeibõl, 2017 óta játszanak a mostani felállásban. Az ipolybalogi éskörnyékbeli fiatalokból álló együttes az elmúlt közel nyolc év alatt számosfelvidéki és magyarországi versenyen mérettetett meg. A mára már önállókamarazenekar számos könnyûzenei rendezvényen vett részt. Repertoárjuk-ban magyar slágerek, népdalok, valamint angol nyelvû zenei számok is meg-találhatóak.

A Kiss Band jelenlegi felállása a következõ: Böjtös Natália - ének, vokál;Hlavács Réka, ének, vokál; Rusòák Sára - zongora, cajon; Benko ReinoldKrisztián - zongora, cajon, Csáky Máté - hegedû.

A zenei formáció idén nyáron tartotta meg lemezbemutató koncertjétIpolybalogon. Sajnos, a jelenlegi járványügyi helyzet nem tette lehetõvé atömegrendezvények szervezését, így a zenekarnak is kevesebb fellépése volt.Ennek ellenére az õsz folyamán a magyarországi Horpácson is szórakoztattáka közönséget.

Fiatalok, tehetségesek, nagy jövõ áll elõttük. A karácsonyi örömzenélésüka köv. linken tekinthetõ meg: https://www.youtube.com/watch?v=-PMravEqfq8&feature=share&fbclid=IwAR2lIbtjK5xvscG_kIgEaklJd8vLfJ1EvH2PMH9li3Rzj-DzxToV-X5Y748

Pásztor Péter, Felvidek.ma

Add tovább - Ipoly menti tehetséges fiatalokkarácsonyi örömzenélése

KK öö nn yy vv aa jj áá nn ll óó

Csáky Károly:

EE gg yy pp ee dd aa gg óó gg uu ss pp áá ll yy aa éé sshh oo ll dd uu dd vv aa rr áá nn aa kknn aa pp ll óó tt öö rr ee dd éé kk ee ii

A s z e r z õ :„Korunk nagytársadalmi átala-kulásainak, vál-tozásainak vala-mennyien tanúivagyunk. Mind-ezek sokunkatnagy kihívásokelé á l l í t ják. Apedagógusokat

különösen. Hogy milyen kihívásokkal kellmajd szembenézniük tanárainknak; milyenszemléletváltásra, módszertani alkalmazá-sokra lesz majd szükségük, arról most nincsszándékomban elmélkedni.

Így, a nyugdíj idején megélt tanévzárá-sokkor és tanévnyitásokkor immár a part-vonalon kívülrõl szemlélve a dolgokat, egyetszeretnék csupán hangsúlyozni: a pedagó-gus-élethivatás bizony nem könnyû állapot,a vele járó helytállás olykor nehezen visel-hetõ terhekkel jár.

Arra kérném a pályán kívülieket, nehangoztassák csak úgy megszokásból,milyen jó a pedagógusoknak, hisz kéthónapig nem dolgoznak majd. Ez ígyugyanis felelõtlen kijelentés, nagy butaság,mivel tanáraink számára a kapuk júniusvégével sem zárulnak be, s nem is szeptem-ber elsejével tárulnak ki.

A pályámra való visszaemlékezéseketnem a szó klasszikus értelmében vett, az idõés a hely sorrendjének megfelelõ naplótakartam írni, hanem emlékezetem tükör-cserepeibõl szerettem volna felvillantanivalamit. Olyan eseményeket-történéseket,melyek a pedagógiai pályán, vagy pedagó-gusként a mindennapi életben érintettekengemet. Az olyan tanárt, aki az iskola falainkívül is jelen volt a közéletben, felvidékimagyar szellemi életünk mozgástereiben. Akatedrán úgy is ott akart lenni, mint hely-történész és néprajzkutató, irodalmi hagyo-mányaink ápolója s a honismeret mûvelõje;amott pedig mint tanárember, a pislákolólámpások táplálója.“

A könyvet ajánljuk minden pedagógus-nak és a tanár úr minden volt diákjának!

Balogh Gábor

14 Kürtös 2021. januárK u l t ú r a

Köszönet a támogatásért

A Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. pályázati kiírásainakjóvoltából a 2020. évben is támogatáshoz jutottunk. Atámogatás egy része a Kürtös havilapunkat érintette,melyet havonta a lap oldalán meg is jelentettünk. Atámogatás másik részének merítése múlt év decembervégéig a Csemadok országos központján keresztülvalósult meg ipolynyéki székházunkba valóberuházási tételeként.

Mindkét támogatást köszönjük szépen.

Járásunkban az idén 22. alkalommal rendezzükmeg a magyarnóta-énekesek országos versenyétÕszirózsa címmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyarnóta népszerûsítését havilapunkban is vállaljuk azzal,hogy minden számunkban leközlünk majd egy-kétnótát, melyek közt lesznek örökzöldek, népszerûek,de kevésbé ismertek vagy ismeretlenek is. Akikismerik majd a közreadott nótákat, azok énekeljékvagy dalolják, akik nem, azok igyekezzenek eztmásoktól megtanulni és eldalolni.

Régi nóta, híres nóta

Hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülõre.Úgy el szállok, mint a fecske, magasan a levegõbe.Amerre én járok, bámul a világ, irigylik a sok pénzt,amit költök rád,Én a sok pénzt nem sajnálom,csak te légy a kicsi párom!

Hogyha nékem sok pénzem lesz, felutazom Budapestre.Ott veszek majd sok szép mindent az én drága kedvesemre.Veszek az újára arany karikát, a pici lábára selyem harisnyát.Lesz belõle olyan dáma,Hogy a világ megcsodálja!

Hogyha nékem sok pénzem lesz, kimegyek az ügetõre.Felteszem az összes lóvét, felteszem a feketére.A futam után így szól hozzám a nejem: feküdj le egylóval, de ne énvelem!Szép sport a lósport, de nem nékem,odalett a fizetésem!

A k o m o l y z e n é r ő l

A sajtótörvény értelmében minden sajtóter-mék elsõ lapszámában közölni kell a kiadó tulaj-donosi struktúráját.

A Kürtös címû közéleti havilap kiadója,tulajdonosa a Csemadok Nagykürtösi TerületiVálasztmánya, melynek címe: 991 28 Vinica,Nekyjská 397/27.

Valahol azt olvastam, a zene a madarak dalolásából fakad.Ebbõl alakult ki minden ma ismert zenei stílus, irányzat. Nemtudom, hogy ez igaz-e, de nagyon is elképzelhetõ.

Ha egy nyugodt környezetben járunk, távol a mesterségeszajoktól, szebbnél szebb madáréneket hallhatunk. Leginkább azerdõt járva figyelhetõ, tapasztalható meg ez a csoda. Assisi Ferencazt mondta, eme csodás madárdalolások, csicsergések mind-mindaz Istent dicsõítik. Páratlan mindegyik hang, elképesztõ, hogyanképesek kommunikálni egymással. Ahány madárfaj, annyi hang.

Az ember nem veszi észre ezt a csodás szépséget, vagy hamégis, oly ritkán.

Voltak és vannak világhírû dalszövegírók, zenészek, akiknevére a világ mindig emlékezni fog, zenei mûfajtól függetlenül.

Mégis, az újkor hajnalától, egészen napjainkig Földünkönismertebbnél ismertebb zeneszerzõk születtek, hogy aztán pár százév elteltével is játsszák, énekeljék mûveiket, szerte a világon.

Elõre szeretném leszögezni: nem értek a komolyzenéhez, nemjátszok semmilyen hangszeren. Viszont a lelkem mélyéig hatolnake mûvek.

A komolyzene rendkívüli erõvel bír. Minden embernek - akikbefogadja - mást mond, legyen az etûd, rapszódia, opera, balett,szonáta, szerenád, hogy csak néhányat említsek. Minden hangszervarázslatot visz a szívekbe, különleges, megható élményt advaezáltal.

Hozzám legközelebb a zongora áll. Számomra ez az a hang-szer, amellyel leginkább képes kifejezni érzéseimet, érzelmeimet.Ahogyan leütik, megszólaltatják a billentyûket, az valami egészenegyedülálló érzés.

Ebbõl adódóan van három zeneszerzõ, kiknek mûvei aleginkább megérintettek engem. Rangsori állást sem tudok e térenfoglalni, hiszen szinte egyformán szeretem zenéiket, attólfüggetlenül, hogy teljesen mást irányzat képviselõi.

Chopinnél a romantika, a ballada, a noktürn, mazurka, szonátaaz, ami leginkább jellemzõ rá. Mit üzen számomra zenéje? Leg-fõképpen a szomorú lengyel történelmet, a szerelem másik arcát, asötétebbet. A küzdelmet, az elkerülhetetlen életeseményeket.

A másik zeneszerzõ Claude Debussy. Mûveire az impresszio-nizmus jellemzõ (impresszió=benyomás). E mûfaj nálam nemcsaka zene terén, hanem az irodalomban is az elsõk között van jelen.Debussy legismertebb komponálásai közül igen sok erõsen hatottrám. Leginkább a helyi múltról, helytörténetrõl szoktam elkalan-dozni, amikor ezeket hallgatom, de a romantika arca is fel-fel-rebben lelki szemeim elõtt.

S helyet kapott itt egy magyar zongoramûvész is, Liszt Ferenc.A rapszódia és a romantika jellemzõ mûveire. A 19. század egyiklegnagyobb zongoristájának tartják. Mûvei vegyes érzéseketébresztenek bennem. Nagyon tetszik a billentyûkön való játék,amikor a gyorsabb daraboknál szinte villámként mozognak akezek.

Mindig öröm hallgatni egy-egy koncertet, zongoraversenytvagy bármilyen egyéb komolyzenét.

Lássa meg mindenki a csodát a komolyzenében! A zene azegyik leghatásosabb gyógymód a léleknek.

Ezúton kívánok mindenkinek sikerekben gazdag új esztendõt!Legyen olyan szép s meghitt az év, mint a zene...

Jánoska Mátyás

Kürtös 152021. január K ö z é l e t

Kezdõdik az új év, új tervekkel, ötletekkel felfegyverkezvevárjuk a tavaszt. Ha az idõjárás is együttmûködik velünk, akkorszépen, sorjában végezni is tudunk az összes e havi tennivaló-val. Ez a hónap jó az értékelésre, tervek készítésére, szakiro-dalom olvasására. Különösen most, koronavírus idején, amikoraz ember beszorul a szobába, van idõ felkészülni a tavaszra.

Januárban a gyümölcsfák rendszerint még mélynyugalom-ban vannak, mondhatni mélyálomban alszanak, valamennyiélettevékenységük minimálisra csökken. Ilyenkor, ha engedi azidõ, hozzáfoghatunk a korona alakításhoz, idõsebb fák esetén akorona ritkításához. Ezt a munkát azonban mindig mérték-tartással végezzük, mert ha túl sok ágat távolítunk el - a szel-lõsebb, betegségekre kedvezõtlenebb térállás érdekében - sok-szor vízhajtások fejlesztésére serkenthetjük fánkat.

Ilyenkor érdemes gondolni az ifjító beavatkozásokra is.Ifjítással az idõs, elhanyagolt fákat általában rendbe lehet hozni.Fontos, hogy a fa törzse és gyökérzete egészséges legyen.Általában az alma, körte, birs jól viseli ezt a jelentõs csonkítást.Az ágakat igyekezzünk a hajlásoknál, a könyöknél eltávolítani,mert általában itt találhatók a rejtett rügyek, amelyek majdkihajtanak, hogy pótolják a veszteséget. Ha fagy van, ridegebba növények szövete, és könnyebben törik, roncsolódik a fákszövete is. A mûvelethez viseljünk kesztyût, használjunk éles,tiszta szerszámokat. Az is fontos, hogy a metszés megfelelõszögben történjen. Ebben az idõszakban lehet megmetszenipéldául a szõlõt, az õszi málnát, a fügét vagy a lilaakácot is. Alegtöbb gyümölcsfa esetében a tél második felében érdemesoltóvesszõket vágni.

Ha fagymentes az idõ, elkezdhetjük a díszcserjék ritkítását,a túl sûrûn álló hajtásokat a talaj szintje fölött vágjuk le. Alomblevelû sövényeket, amelyek túl magassá nõttek, az idõs fásrészekig vágjuk vissza. A cserjéket, fákat földlabdával együttátültethetjük, ha fagymentes az idõ.

Nézzük át a kardvirág, dália és gumós begónia gumóit,illetve hagymagumóit, hogy az esetleges veszteségeket elke-rüljük. A betegnek tûnõket azonnal vegyük ki és semmisítsükmeg, mielõtt a rothadás átterjed az egészséges gumókra is.Remek tárolási mód, ha a hagymákat, gumókat régi rossz haris-nyákba tesszük, és szellõs helyre felakasztjuk. Így a levegõ isjobban átjárja õket, kevesebb helyet is foglalnak.

A konyhakerti munkákhoz kezdjük az évet egy leltárral,milyen vetõmagok maradtak meg tavalyról, a fel nem használtnövényvédõ szerek szavatossági idejét is érdemes számon tar-tani. A zöldség, burgonya tárolását is gyakrabban ellenõrizzük,hiszen a tavalyi sok csapadék sokat ronthatott a tárol-hatóságukon. Fagymentes napokon egy kis szellõztetést is be-iktathatunk fölöttük, ugyanis azok a gázok, amiket a tárolt zöld-ségek „kilélegeznek“, érésgyorsítóként hathatnak, s ezértgyorsabban romlásnak indulnak az egészséges termények is.

A január a legjobb idõszak arra, hogy beszerezzük a mûtrá-gyákat. Érdemes ilyenkor elkészíteni az egész éves tervet, és jóalaposan bevásárolni. A boltok polcain ilyenkor még tavalyiáron kaphatjuk meg a mûtrágyákat, tavasztól biztos, hogysokkal többet kellene fizetni értük. Fontos tudni, hogy tavasszalnitrogéntartalmú (ammónium-nitrát, pétisó) mûtrágyára leszszükségünk, õsszel pedig a foszfortartalmú (szuperfoszfát),valamint a káliumtartalmú (kálisó, káliumszulfát) mûtrágyákjöhetnek szóba.

Kezdjük el a késõbb kiültetendõ zöldségek vetését. Vessükel például a retket, a salátát, a póréhagymát, borsót, természete-sen egyelõre beltérben, hogy tavasszal kiültethessük a palán-tákat a kertbe. A tél vége felé, amikor már enyhül az idõ,szabadföldön is megkezdhetjük a különféle növények dug-gatását. -ber-

Január a kertekben Emlékezzünk a szlovákiai magyarok embertelen kitelepítésére

Közel hetvenöt évvel ezelõtt történt, hogy több ezerszlovákiai magyar családnak el kellett hagynia az otthonát.

Voltak, akik átmenetileg a mai Csehország területérekerültek, õket deportálták. Akadtak azonban, akiket véglege-sen Magyarországra telepítettek lakosságcsere címszó alatt.Ily módon családokat szakítottak szét, embereket fosztottakmeg otthonaiktól, vagyonuktól, mindezt pedig azért, hogyeleget tegyenek a Beneš- és a Husák-féle eszméknek, egyegységes csehszlovák nemzetállam létrehozását célozva.

A csehországi deportálást kitelepítésként kell értelmez-nünk, és azokat a szlovákiai magyarokat érintette, akiket a88/1945 számú beneši dekrétum alapján erõszakkal köz-munkára hurcoltak Csehországba általában az elûzött szudé-tanémetek helyére. Az erõszakos kitelepítés 1946. novemberközepén vette kezdetét.

Mi volt a deportálás igazi célja? A csehszlovák kormányezzel akarta megbontani és felszámolni az összefüggõ ma-gyar etnikai területeket. A deportálást fegyveres, katonai ésrendfenntartó erõk közremûködésével hajtották végre a leg-nagyobb télben, egészen 1947. február közepéig.

Számos tragikus esetrõl is tudósítanak a korabeli források.Néhányan, végsõ elkeseredésükben öngyilkosságba menekül-tek, mielõtt teherautókra rakták õket, illetve az ordító hidegkövetkeztében többen megfagytak a szállítás során. Tudunkolyan esetekrõl, mikor keveseknek sikerült megszökniük azadott településrõl a deportálás elõl, de általánosan megál-lapítható, hogy a többségük tehetetlenül állt az eseményekelõtt. Itt említeném meg, hogy így voltak ezzel többek közt azútra indító falumból, Inámból kitelepített családok, köztükanyai nagyapámék családja is. Õket 1947. február elején,Gyertyaszentelõ Boldogasszony ünnepének másnapján vago-nírozták be Ipolyság közelében, a tompai vasútállomáson.

Kevésbé ismert tény, hogy az elmondottak ellenére tör-téntek csoportos menekülések is a deportálás elõl. PéldáulNagycsalomján, ahol 1947 januárjában a lakosság egy részevagyonával együtt Magyarországra menekült az Ipolybefagyott vizén.

A 75 évvel ezelõtti eseményekre esik az ún. lakosságcsereis. A magyarországi áttelepülésre kijelölt személyek jegy-zékének összeállítását a Szlovákiában 1946 tavaszán létrejöttkörzeti telepítési hivatalok végezték, majd a több mint 180ezer nevet tartalmazó listát a csehszlovák kormányzat 1946.augusztus végén adta át a magyar félnek. A kölcsönös cserehosszú diplomáciai egyeztetések és politikai zsarolások után1947. április elején kezdõdött el. A népcsere kisebb-nagyobbmegszakításokkal folyt 1948 végéig egy többször módosítotttervezet szerint. Járásunk falvaiból is számos magyar családotáttelepítettek Magyarországra. Többek közt szülõfalumból,Kelenyébõl is. Például, némi érintettség okán említem, hogyapai nagyapám öccsének, Bodzsár Lajosnak a családját isBaranyába, egészen pontosan, Pécsváradra telepítették.

A felvidéki magyarságot érintõ, közel 75 évvel ezelõttkezdõdött tragikus események felidézése az emlékezésen túlaz emlékeztetést is szolgálja, hogy soha többé ne ismétlõd-hessenek meg hasonló események. Valójában csak jövõ évbenlesz a deportálások 75. évfordulója, ami jó alkalmat kínálemléktáblát avatni a kényszermunkára elhurcolt családokemlékére azokon a településeken is, ahol ez mindmáig nemvalósult meg. Ahol ezt elmulasztják, ott a mai fiataloknakbizony hiányos ismeretük lesz falujuk (közel)múltját illetõen!

Összeállította: -bgy-

16 Kürtös 2021. januárH i r d e t é s

Közéleti havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel BaloghGábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula, telefon: 0918/19 63 37.

Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27. E-mail: csemadokntv@gmail .com.Telefon: 0907/85 62 96.Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,50 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének,esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.

K Ü R T Ö SK Ü R T Ö S

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának Facebook-profilja: https://www.facebook.com/csemadokNTV/A Csemadok honlapja: www.csemadok-hu.eu; A Szlovákiai Magyar Mûvelõdési Intézet honlapja: csemadok.sk/intezet

2021. január 12-én tölti be 80. életévét

Kmetty Ilonanyugdíjas pedagógus Kõkesziben.

E szép, kerek születésnapja alkalmából kívánunk nekierõt, nagyon jó egészséget és békés, boldog éveket.

Szeretõ családja és volt tanítványai

Kézmûves pályázatA Szlovákiai Magyar Kézmûves Szövetség rendhagyópályázatot hirdet. Várjuk azoknak a mûveknek a fotóját,amelyeket felvidéki kézmûvesek alkotnak, alkottak.

Két kategóriában várjuk a fényképeket: 1. a hagyományos technikával készült termékekét2. a modern eszközökkel készült alkotások fényképét

A fényképek alapján kiválasztjuk egy kiállítás anyagát,azért kérjük, amennyiben nem kívánják az elkészülttárgyat kiállításra beadni, akkor azt jelezzék. A kiállításon is szereplõ alkotásokból egy albumot adunkki a Csoóri Sándor Alap pályázatának köszönhetõen.A fényképeket február 28-ig várjuk a felvidekikezmu-vesek@gmail.com címre. A beérkezett képeket feltöltjükFacebook-oldalunkra is (https://www.facebook.com/szlovakiaimagyarkezmuvesszovetseg). Kérjük, adja meg elérhetõségét is (név, postai cím,e-mail-cím, telefon).

E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Kisebbségi Kulturális Alap - SZK támogatta.