KOMMUNIKÁCIÓ-MAGYAR TANMENET · és nonverbális kommunikáció eszközeit, módjait. Alapvető-en fontos annak a megmutatása, hogy koronként változik a tárgyi környezet, a

Szakiskola 9-10. évfolyam, második kötet 10. évfolyam KOMA 1 óra x 36 hét

1

KOMMUNIKÁCIÓ-MAGYAR TANMENET

Témák órákra bontva

Az óra témája (tankönyvi lecke)

vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

1. Projektbevezető - képregény készítése (1. lecke)

Az óra és az oldalpár csomópontja a felkészülés a félévi munkára. A projektfeladat megbeszélése és egyben a félév-ben várható témák kapcsolódó szempontú áttekintése. Fontos a képregény műfaji kérdéseinek átismétlése, a ko-rábban megírt történet felelevenítése, a történet fogalmá-nak, funkcióinak tisztázása. Lényeges a csoportok megalakí-tása, a feladatok alapos megbeszélése, a részfeladatok ki-osztása, ütemterv készítése a tankönyvben megadott sab-lon szerint. Annak áttekintése, hogy a következő oldalpárok témái hogyan segítik ezt a munkát. Annak a megbeszélése, hogy ez a feladat milyen készségeket, képességeket igényel, melyeket hogyan fejleszti, milyen tevékenységek kapcso-lódnak benne össze.

Csoportalakítás, munkaszervezési fel-adatok áttekintése úgy, hogy minden diáknak olyan feladat jusson, amelyet örömmel végez, és a megvalósításához megfelelő képességekkel és tudással rendelkezik. Korábbi ismeretek feleleve-nítése, olyan szempontú strukturálása, hogy alapot képezzen a félévi munkához. A csoportalakításhoz feltétlenül szüksé-ges pszichológiai, szociálpszichológiai, és csoportdinamikai szempontok figyelem-be vétele. Támaszkodni kell az előző tanév tapasztalataira! Szociális, tanulási és munkavállalói kom-petenciák fejlesztése: érzelmi intelligen-cia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka, tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem), munkavállalói kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

Képregény mint műfaj helye, szerepe a pop-, a magas- és tömegkultúrában; képregény műfaji sajátosságai; szöveg és kép viszonya a képre-gényben; szövegbuborékok műfaji kérdé-sei; irodalmi és multimédiás tar-talmak viszonya; szövegbuborékok és a képek viszonya; dialógusok szerkezete.


2




2. Társalgási stílus, a verbális viselkedés változásai (2. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

Az óra és az oldalpár csomópontja annak megvilágítása, hogy a verbális viselkedés – sok más mellett – függ az adott történelmi korszaktól is, vagyis koronként változik a verbális és a nonverbális viselkedés is. Nagyon fontos átismételni mindazt, amit a kommunikációról tavaly tanultak: a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeit, módjait. Alapvető-en fontos annak a megmutatása, hogy koronként változik a tárgyi környezet, a kultúra, a kulturális szokások, szabályok, ennek részeként a kommunikáció. Más számít elfogadható-nak, jónak, udvariasnak, sikeresnek. Az udvariassági formulák, frázisok használatán keresztül megmutatható a nyelv egy bizonyos alapvető használata, illetve a nyelvkönyvek anyagán keresztül egyes jellegzetes-ségei/változásai is megmutathatók. Ezt színesíti a Ionesco-darab, amely abszurd humorával rámutat a konvencionális szituációkra, a magától értetődő dolgokra, rákérdez mind-arra, amit általában ismertként tételezünk.

Kommunikációs és anyanyelvi kompe-tenciák fejlesztése: szövegértés, szöveg-alkotás, nyelvhelyesség, helyes ejtés, helyesírás, olvasási készség fejlesztése. Elméleti ismeretek elsajátítása, fogalmak tisztázása, fogalmak kapcsolatrendsze-rének kialakítása, ezt segítendő forrás- és képelemzés, illetve kreatív feladatok elvégzése.

Nemzeti nyelv, anyanyelv; beszélt nyelv, írott nyelv; idiolektus; aktív/passzív nyelv-tudás; kétnyelvűség; nyelv- beszéd-nyelvezet; frázisok, beszédfordulatok; nyelvhasználat történeti meg-határozottsága; nyelvi változások.


3




3. Kommunikációs alapelvek – a sikeres-ség feltételei (3. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

A Grice-féle maximák megismerése és megértése a sikeres kommunikációs viselkedés megértését és alkalmazását segí-ti elő. A legfontosabb annak beláttatása, hogy a kommuni-káció társas viselkedés, azaz a sikeres kommunikáció soha nem egyoldalú, mindig közös viselkedés eredménye. Vagyis egy olyan konstitutív szabályrendszer, amelyben a másik felet, annak személyiségét, reakcióit minden esetben kalku-lálni kell. Grice maximái a lehetséges legfontosabb elemek-re világítanak rá. Fontos a szabályszegés következményeire is rávilágítani, hiszen ezek is valódi, létező kommunikációs formák, mint a pletyka, hazugság, csalás, átverés stb.

Kommunikációs és anyanyelvi kompe-tenciák fejlesztése: szövegértés, szöveg-alkotás, nyelvhelyesség, helyes ejtés, helyesírás, olvasási készség fejlesztése. Elméleti ismeretek elsajátítása után kre-atív feladatok, játékok, kommunikációs szituációk létrehozása, elemzése, iro-dalmi szövegek, saját tapasztalatok elemzése. Fontos a közös munka, véleménynyilvá-nítás. Annak gyakorlása, hogy a tanulta-kat hogyan tudja alkalmazni saját kom-munikációjában.

Kommunikációs siker; Grice maximái; szabálysértés következményei.


4




4. Kommunikációs za-varok – a félreértés csapdái (4. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

A kommunikációs zavarok témakör nagyon fontos. Nem csak nyelvi-kommunikációs, hanem mentális, szociális szempontból is. Nagyon fontos annak a megmutatása, hogy milyen lehetséges kommunikációs zavarok vannak, hogyan működnek a félreértések. Az egyszerű esetek, amikor vala-milyen külső akadály gátolja a megértést, lényegében isme-rősek, könnyen megérthetők, de amikor eltérő háttérisme-retek, eltérő szándékok, más elvárások működnek, az sokkal bonyolultabb, nehezebben megérthető, felismerhető jelen-ség, sokkal veszélyesebb; a személyiségre, kapcsolatokra ártalmasabb. A Laing-szöveg erre próbál példát adni a maga abszurd módján. Jó lenne elérni azt, hogy a tanulók megért-sék, hogy súlyos pszichés zavarok, személyiségtorzulás, betegség forrása is lehet a hosszan elnyúló kommunikációs zavar, egy-egy csapdahelyzet. A gyakorlatok során ezek észrevételére, megoldására kell módokat keresni, mutatni! (A memóriajáték szövege előkészíti/segíti a József Attila-leckét is.)

Kommunikációs és anyanyelvi kompe-tenciák fejlesztése: szövegértés, szöveg-alkotás, nyelvhelyesség, helyesírás, olva-sási készség fejlesztése. Közös munkán, beszélgetésen, szöveg- és szituációelemzésen alapuljon a közös munka, gyakorlatközpontúan! Az elmé-leti ismereteket segítségül használjuk a gyakorlati munkában.

Kommunikáció univerzális jelle-ge; kommunikációs zavar fogalma; kommunikációs zavarok forrá-sai; kommunikációs zavarok lehet-séges feloldásai; előítélet, sztereotípia fogalma.


5




5. Jelek, jeltípusok – az értelmezés lehetősé-gei (5. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ-NYELVTAN

A jelfogalom és jelentőségének megértése, belátása nem-csak nyelvészeti, hanem alapvető filozófiai probléma is. Annak belátása, hogy folyamatosan jeleket adunk és ve-szünk, azaz értelmezünk, kardinális kérdés. A nyelv jelter-mészetének belátása is nagyon fontos. A jelentéstulajdoní-tás és -értelmezés olyan állandó emberi tevékenység, amelynek során tudunk a világhoz viszonyulni, azt megérte-ni, válaszokat adni. Ezt mindenképpen meg kell mutatni a tanulóknak! Ebben segít a jeltípusok elkülönítése, illetve bizonyos esetekben éppen a többféle típus egyszerre való jelenléte, kontextustól, értelmezőtől való függése. Nagyon fontos hangsúlyozni a kontextus jelentőségét a jelek megér-tésében, dekódolásában, illetve a jelek három összetevőjé-nek jelentőségét! A művészet (mint speciális kommunikáci-ós aktusok) jelei is nagyon izgalmasak, speciálisak.

Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogal-mak biztos megértése. Sok példán ke-resztül és játékos gyakorlattal a megta-nult fogalmak elmélyítése. Fontos a játé-kosság és a kreativitás. Az önálló véle-mény megfogalmazása, önálló gondo-latmenet kialakítása. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek használata, szöveg-szerkesztő programokkal való ismerke-dés, gyakorlás, helyesírás-ellenőrzés használata, internetes lexikonok, forrá-sok használata, forráskritika, információ-keresés.

Szándékos és önkéntelen jelek; jeltudomány; jelek értelmezése, jelentéstulajdonítás, értelme-zés; jeltípusok; a kontextus szerepe az értelmezésben.


6




6. Kulturális jelek (6. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ-MŰVÉSZET

A kulturális szignálok megértése, használatuk, alkalmazásuk szabályszerűségei, jelentésük folyamatos olvasása a tárgya ennek a leckének. Kapcsolódik a kommunikáció történeti beágyazódásával foglalkozó anyaghoz, illetve a jelekhez, hiszen a kulturális szignálok szintén jelek, ahogyan az elne-vezés mutatja, és a metakommunikáció fontos elemei. A leglényegesebb annak a megmutatása, hogy egy-egy cso-porthoz, szubkultúrához való tarozásnak vannak tárgyi jelei, ez a tetoválástól a ruházkodáson át pl. bizonyos zenék hall-gatásáig rendkívül széles spektrumot ölel fel. Nagyon fontos annak belátása, hogy sokszor ezeken a jeleken keresztül ítélünk meg, sorolunk csoportba, fogadunk vagy utasítunk el valakit, vagyis kulturális háttértudásunk, előítéleteink, sztereotípiáink működnek ezeken keresztül is. Fontos a másság, az eltérő, más kultúrák megismerése iránti igény felkeltése, annak megvizsgálása, hogy egy-egy kulturális jegy hogyan befolyásolja értelmezéseinket. Az afgán lány fotója erre nagyon jó példa.

Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogal-mak biztos megértése. Sok példán ke-resztül és játékos gyakorlattal a megta-nult fogalmak elmélyítése. Fontos a játékosság és a kreativitás. Az önálló vélemény megfogalmazása, önál-ló gondolatmenet kialakítása. A metakommunikáció rendszerében a kulturális szignálok elhelyezése és értel-mezése. Saját tapasztalatok aktiválása és bevoná-sa az értelmezése. Tolerancia, a más kultúrák iránti érdek-lődés és érzékenység felkeltése.

Kulturális jelek; kulturális jelek használata, de-kódolása; szubkultúra; státuszszimbólum; csoporthoz tartozás értelmezése, jelei, csoportnyomás szerepe; tetoválás interkulturális jelen-tése, története; kultúrák közötti megértés, em-pátia, tolerancia; interkulturális kommunikáció.


7




7. Nyelvek nyelvtanok - a nyelvtudomány kérdései (7. lecke) NYELVTAN

A nyelvtan tantárgy hagyományosan a kevésbé érdekes, kevésbé szeretett tárgyak közé tartozik, mert nagyon gyak-ran a diákok tévesen a leíró nyelvtannal azonosítják a nyelv-tudományt. E lecke célja annak nagyon rövid bemutatása, hogy mi minden tartozik a nyelvtudomány témakörébe, milyen kérdéseket és milyen formában vizsgál a nyelvtu-domány. A nyelvtudás megértése, a generatív grammatika elemei, a szociolingvisztika kérdései egyaránt előkerülnek, felvethetők, a diákok érzékenységének, érdeklődésének megfelelően, de mindenképpen szükséges arra rámutatni, hogy milyen sok nyelvről való nem tudatos tudás van min-denki fejében, anélkül, hogy ezzel valaha is számot vetett volna. Fontos a nyelvhelyesség kérdéseiről is szót ejteni, a nyelv, a szókincs változásairól. Nagyon fontos az a kreatív játék, hogy a diákok különböző "nyelvtanokat készítenek", tapasztalatot szerezhetnek arról, hogy egy unalmasnak gondolt tudományterület is rejthet számukra is érdekes kérdéseket.

A nyelvtan fogalmának tisztázása, alap-vető kérdésfeltevéseinek áttekintése. A nyelvtudás mögött megbújó nyelvről való nem tudatos tudás megmutatása és felszínre hozása játékos gyakorlatokon és beszélgetéseken keresztül (utalás az elmúlt tanév halandzsaszövegeire, az e témához kapcsolódó elemek felidézése). A nyelvtantípusok tisztázása, a generatív grammatikával való megismerkedés olyan szinten kívánatos, ahogy ezt a diá-kok érdeklődése engedi. Kreativitás fejlesztése a saját nyelvtanok készítésével, illetve a képzőművészeti alkotások szabályrendszerének felfede-zésével.

Nyelvi rendszer; nyelvtan; leíró nyelvtan, szinkronikus-diakronikus nyelvtan, univerzá-lis nyelvtan; nyelvhelyesség, normatív nyelv-tan; nyelvtudás, nyelvhasználat; konstitutív szabályrendszer.


8




8. Nyelv és társadalom: köznyelv, csoport-nyelv, nyelvjárások (8. lecke) NYELVTAN

A nyelv társadalmi jellege a téma, a nyelv változatai, réteg-ződése. Fontos megmutatni, hogy ezen változatok összes-sége hogyan adja ki a nyelv egészét, mi az anyanyelv fogal-ma, hogyan viszonyul egymáshoz a köznyelv, az irodalmi nyelv, a nyelvjárások, a csoportnyelvek és az egyéni nyelv-használat. Fontos és hasznos a diákokat érintő szakmai nyelvek megvizsgálása is, akkor jobban látható lesz számuk-ra, hogy miért is küzdenek sokszor megértési nehézségekkel egy-egy tananyag olvasásakor, tanulásakor. A szleng vizsgá-lata érdekes lehet, a szubkultúrák fogalmának tisztázása pedig szorosan kapcsolható a kulturális szignálok fejezet-hez. Varró és Petőfi szövegének összehasonlítása pedig remek témák felvetésére ad lehetőséget, például az irodal-mi nyelv és a formák változása, az episztola fogalma, a köl-tői szerepjáték, önéletrajzi elemek az irodalomban, humor kérdései stb.

Új fogalmak bevezetése, nyelv és társa-dalom kapcsolatának tisztázása, kapcso-lódva a 2. és a 6. lecke anyagához. Az elméleti tisztázás után nagyon fontosak a gyakorlatorientált feladatok, itt jól lehet kapcsolódni a tanult szakmai tár-gyakhoz, a szaknyelv kérdéseinek tisztá-zásával, illetve a nyelvleírás témájához. Irodalmi műfajok (episztola) és nyelv változásainak bemutatása összehasonlí-tó elemzéssel.

Nyelv és társadalom kapcsola-ta; nyelvi norma fogalma; irodalmi nyelv, művelt köznyelv, csoportnyelv, rétegnyelv, szak-nyelv, hobbinyelv, szleng; episztola; szubkultúra; nyelvjárások, dialektológia.


9




9. Szövegalkotási gya-korlatok: képből szö-veg (9. lecke) SZÖVEGALKOTÁS

A lap és az óra témája a kép és a szöveg kapcsolata, képből szöveg alkotása. A téma támogatja a projektfeladatot is, hiszen a képregény hasonlóképpen ezzel a témával találko-zik, hogyan tud a kétféle jelcsoport, a vizuális és a verbális kapcsolódni, illetve egyik a másikba változni. A tavalyi év-ben ez már volt téma, különös tekintettel a költői képalko-tásra, a versekben megjelenő vizualitásra, illetve a képek-ben/festményeken megjelenő történetre. Most továbblép a lecke, képből szövegalkotás a feladat. Sokszínűen próbálja a kérdést kezelni, mert része a figuratív, ill. a nonfiguratív festmény értelmezése, a grafikon, az ábra, az infografika, és digitális eszközöket, forrásokat is segítségül hív.

Szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyes-ség, helyesírás fejlesztése. A képi nyelv megértése, műalkotások képi jelrendszerének dekódolása, transz-formálása szöveggé. Diagramok, infografikák, térképek értelmezése, ada-tok kezelése, értelmezése, szöveges formára alakítása. Összefüggések feltá-rása, elemzése.

Időbeli és térbeli művészetek; vizuális nyelv elemei, figuratív és nonfiguratív ábrázolás, szer-kezet-struktúra fogalma; animáció, 3D, grafika, diagram, infografika; szöveg és történet megkülön-böztetése.

10. Szöveg és kép egy-ségben: a képversek (10. lecke) IRODALOM-MŰVÉSZET

A lecke a képversekkel foglalkozik, amelyek speciális versek és speciális képek. Vagyis az előző órán tárgyalt témához jól kapcsolódik, de jól kapcsolódik a jelek természetét, illetve az irodalmi nyelvet tárgyaló témákhoz is. Fontos annak a világossá tétele, hogy egy-egy képvers irodalmi alkotásként mit és hogyan közvetít, hogyan hordoz jelentést: mi a szö-veg és mi a kép szerepe. Nagyon fontos a Kassák-szövegek vizsgálata, különösen azért, mert ez kapcsolódik az avant-gárd témaköréhez is, Tandori pedig a kortárs szerzőkhöz kapcsolódik, és az előző tanévben már tanultak róla. Na-gyon fontos a kreatív feladat elvégzése és megbeszélése.

Nyelvi és képi elemek együttes értelme-zése, a nyelvrendszer kapcsolódási lehe-tőségeinek feltárása, megértése, a műal-kotás, a vers fogalmának tágítása, képverstípusok elkülönítése. Az avantgárd fejezet előkészítése. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

Képvers fogalma; vizuális hatáskeltés; kép és szöveg egysége; irodalom és képzőművészet; összművészeti törekvések; avantgárd és vizualitás kapcso-lata; Nagy László, Kassák Lajos, Tan-dori Dezső; versfogalom értelmezése, kitá-gítása.


10




11-12.óra

Ady Endre (11. lecke) IRODALOM

Az Ady Endrével foglalkozó oldalpárra 2 tanórát javaslunk. Támaszkodni lehet már az előző tanévben tanult Nyugat témakörre, az akkor és ott megtanultakra. Nagyon fontos, hogy a szerzőt és szövegeit mutassuk meg, az attitűdöt, mentalitást, azt, hogy miért és hogyan vált a magyar iroda-lom ikonikus figurájává. Szövegeiben a szépséget, a szimbo-lista költészet sajátosságait kell élményszerűen megragadni. Figyelni kell arra, hogy inkább kevesebb információval, de élményszerűvé kell tenni a költővel való találkozást. Segít-het ebben egy-egy szavalat, egy-egy olyan előadás (pl. Lati-novits Zoltán), vers közös felolvasása, amely közel hozza Ady verseit a diákokhoz. Az első órán inkább a pályakép, a kor, a fontosabb versek felidézését javasoljuk, a második órán pedig néhány, az osztály érdeklődéséhez jobban kötő-dő vers részletesebb elemzését.

Verselemzési képesség fejlesztése. Pá-lyakép és kor összefüggéseinek felisme-rése, néma és hangos olvasás, helyesejtés, szövegértés fejlesztése, műértés képességének fejlesztése. Kortársakra gyakorolt hatás jelentőségé-nek és módjának megértése. Ppt vagy prezi készítése, szövegszerkesz-tő program használata, helyesírás-ellenőrző program használata. Vers-elemzési képesség fejlesztése. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

Életrajzi adatok: életút, átfogó pályakép; Ady modernsége, hazaszerete-te, haza-fogalma, szimbolizmu-sa, magánya és közösségvágya, művész és művészetértelmezé-se; szerelmi költészetének újszerű-sége; Ady művészetének jellemzői; Ady és a kortárs költők - Ke-mény István.


11




13-14. József Attila (12. lecke) IRODALOM

Az első órán inkább a pályakép, a kor, a fontosabb versek felidézését, a második órán pedig néhány, az osztály érdek-lődéséhez jobban kötődő vers részletesebb elemzését java-soljuk. Nagyon fontos rámutatni arra, hogy a költő mennyire mo-dern, mai érzéseket, problémákat szólaltat meg olyan poé-tikával, hogy mindenki érintetté válik. Talán ebben az eset-ben érdemes a versfeldolgozásokra is figyelmet fordítani, esetleg azt a kérdést is felvetve, miért ennyire fontos ma az ő költészete, hogy kortárs együttesek, zenészek nagyon nagy számban zenésítik meg szövegeit. A magány, a tépelő-dés, a fájdalom, szenvedés, szerelem, filozófiai kérdések olyan módon jelennek meg a szövegekben, hogy a találko-zásnak élményt kell nyújtania. A lappáron szereplő szövegek közül nem szükséges mindegyiket olvasni, érdemesebb egy-két szöveg fókuszba vonásával utalni a többire, a versek világára és a költő világára. Néhány József Attila-vers meg-zenésített feldolgozásának meghallgatása (pl. Hobó, Sebő Ferenc, Magashegyi Underground, Ágnes Vanilla).

Verselemzési képesség fejlesztése, pá-lyakép és kor összefüggéseinek felisme-rése, néma és hangos olvasás, helyesejtés, szövegértés fejlesztése, műértés képességének fejlesztése. Kortársakra gyakorolt hatás jelentőségé-nek és módjának megértése. Érvelés, vita technikáinak fejlesztése. Digitális kompetenciák fejlesztése: Ppt vagy prezi készítése, szövegszerkesztő program használata, helyesírás-ellenőrző program használata. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

Életrajzi adatok: életút, átfogó pályakép; költészet napja; József Attila modernsége, ma-gánya, betegsége, művészetér-telmezése; szerelmi költészetének újszerű-sége; hétköznapi élet tárgyai, elemei a költészetében; filozófiai mondanivalója; képei, verseinek formai jellem-zői; József Attila művészetének jellemzői; József Attila és a kortárs költők, versfeldolgozások, megzenésí-tett versek.


12




15. Shakespeare (13. lecke) IRODALOM

Shakespeare kikerülhetetlen az irodalom tanításában. Ami-re a figyelmet szövegek olvasása nélkül irányítani érdemes: a gyönyörű, izgalmas (örökzöld) történetek, a csodálatos nyelvi megformálás, a drámai műnem sajátosságai. Ezek és a korabeli London, a Globe, a színház, mint másik művészeti ág (tavaly a műnemek külön téma volt), egyként felvethe-tők az órán. Hatalmas a téma, érdemes a diákok érdeklődé-se/előzetes tudása (pl. musical) felől haladni. Nagyon jó, ha a pedagógus eddigre már ismeri a diákok érdeklődését, és abból az aspektusból közelít. A legfontosabb cél, hogy tud-janak a szerzőről, ismerjék néhány darabját, olvassák el a Szöveggyűjteményből a részletet, beszélgessenek róla, és játsszanak! A kreatív feladatok: díszlet- és jelmeztervezés, színjáték, mind abban segítenek, hogy a diákok élményt szerezzenek, motiváltak legyenek, felkeltsük érdeklődésü-ket a színház és a drámairodalom iránt, illetve egy kis bepil-lantást nyerjenek Shakespeare izgalmas, sokszínű, csodála-tos világába.

A drámai műnemre vonatkozó kérdések átismétlése, dráma és színház/irodalmi szöveg és előadás különbségeinek meg-értése. Pályakép és kor összefüggéseinek felis-merése. Kreatív képességek fejlesztése (díszlet- és jelmeztervezés), előadói képességek kipróbálása. Érzelmi intelligencia fejlesz-tése.

Élete, életének kérdéses elemei; a korszak, amelyben élt; színház és színjátszás, dráma és színház; Globe (vándorszínház és kő-színház); színház eszközrendszere, jel-mez, díszlet, test, hang, fény; Shakespeare nyelve, figurái, karakterei; Romeo és Júlia és feldolgozásai; S.Ö.R.; szonettek; fordítás és költői nyelv problé-maköre, fordítók.

16. Katona József: Bánk bán (14. lecke) IRODALOM

Az előző óra anyagát folytatva érdemes áttérni a hazai drá-mairodalom ikonikus művére, szintén a kreatív, élményt adó feladatok felől közelítve. Érdemes dráma- vagy film-részletet nézni, megismerkedni a történettel, szereplőkkel, a dráma jellemzőivel, sajátosságaival. Foglalkozni kell a mű nyelvezetének szépségeivel, segíteni az olvasási, megértési nehézségek feloldásában. Érdemes időt hagyni a kreatív feladatra, a játékra a történettel, a történetszálakkal, a mo-dern történetvonalakkal. Lehetetlen a dráma teljes megis-

Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogal-mak biztos megértése. Sok példán ke-resztül és játékos gyakorlattal a megta-nult fogalmak elmélyítése. Kreatív feladatok: történetváltozatok írása és megbeszélése. A szerző és mű korának elkülönítése, drámai szituáció és történelmi helyzet kapcsolatának megértése.

Katona élete, pályájának jelen-tősége; a korszak kulturális életének jellemzése; drámai műnem kérdései, drá-maszerkezet; Katona nyelvezete; dráma és előadás kapcsolata; a mű cselekménye, tragédiája:


13




merése, inkább a tájékozódás, az érdeklődés felkeltése a cél, az ismerkedés a magyar irodalom klasszikus ikonikus szövegével.

Érzelmi intelligencia fejlesztése. az egyes szereplők jelleme, konfliktusai; feldolgozások; prezentáció készítésének gya-korlása.

17. Határon túli magyar irodalom (15. lecke) IRODALOM

Ez a téma nagyon fontos, sokrétű, szerteágazó, ugyanakkor komoly történelmi, társadalomtörténeti ismereteket is igé-nyel. Ezért különösen fontos lenne egyeztetni a társadalom-ismeretet tanító tanárral, összehangolni a tanítási folyama-tot. Ebben a témában is igaz azonban az, hogy a teljesség igénye nélkül, inkább csak az ismerkedés, ízlelgetés, figye-lem- és érdeklődés felkeltés igényével lehet haladni, figye-lembe véve a diákok érdeklődését, érzékenységét. Nagyon fontos, hogy megismerjenek alkotókat, szövegeket, alkotói életutakat, írói élethelyzeteket. Nagyon fontos az élményszerűség, hogy érzékennyé válja-nak a szövegek és az alkotók világa, problémái iránt. Ki-emelhető valamelyik szerző részletesebb bemutatása, az idézett szövegek közül (Szöveggyűjteményből is) válogatás, a szövegekkel való élményszerű ismerkedés. Amennyiben lehetőség van rá, rövid részlet megtekintése az Ábel a ren-getegben című filmből.

Fogalmak tisztázása, korszak, társada-lomtörténeti környezet és irodalmi mű-vek kapcsolatának tisztázása, válaszkere-sés a "Mi az irodalom?", és a "Mi a ma-gyar irodalom?" kérdésekre, különös tekintettel a nyelv és kultúra, nyelv és nemzeti identitás összefüggéseire. Szö-vegelemzések, élményszerű befogadás. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

Határon túli magyar irodalom fogalmának tisztázása; határon túli irodalom központ-jai, a kisebbségi lét irodalmi kifejeződésének jellemzői; szerzők (Tamási Áron, Sütő András, Kányádi Sándor, Tolnai Ottó) rövid pályaképe; Szöveggyűjteményből kiválasz-tott művek feldolgozása.

18. Félévi összefoglalás A nyelvtan, kommunikáció, irodalom-művészetek, szövegértés-szövegalkotás részek tananyagainak összefoglalása, a kapcsolatok meg-teremtése és világossá tétele, rendszerezés, a projektzáró óra előkészítése.


14




19. Projektzárás, értéke-lés

A projektmunka közös bemutatása, lehetőség szerint nagy hangsúly fektetése a sikerekre (egyéni teljesítmények és a közös munka értékelése). Kudarcok és sikertelenségek listá-zása helyett inkább a közös munka tanulságainak levonása történjen meg! Ha a munka jól sikerült, igyekezzünk az isko-lán belül nagy nyilvánosságot biztosítani neki, az osztályon kívüli diákok és tanárok bevonásával!

Szociális, tanulási és munkavállalói kom-petenciák fejlesztése: érzelmi intelligen-cia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka. Tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem).

20. Projektbevezető (16. lecke)

A második félév egy nyitott projektre épül. Számos feladat szolgálja az úgynevezett 21. századi kompetenciák fejleszté-sét. A produktummal, rögzített eredménnyel járó feladatok gyűjteménye (portfóliója) Ezeknek a gyűjteménye adja a nyitott projekt külön is értékelhető eredményét. Érdemes az egyes kompetenciák leírását egyedül, majd párban hangosan is elolvasni, majd közösen értelmezni. Ezután kerülhet sor az önértékelésre, a táblázat kitöltésé-vel. (A táblázatot át kell másolni a füzetbe.) Az óra záruljon a projektfeladat megbeszélésével. Hangsú-lyozni kell, hogy minden produktum fontos, mert egyrészt a szorgalmat tükrözik, másrészt kiolvasható belőlük a félév során elért fejlődés mértéke.

A munkavállalást segítő, ún. 21. századi kompetenciák állnak a középpontban:

Kritikus gondolkodás

Kreativitás

Csapatmunka

Más kultúrák megértése

Kommunikáció

Technika

Önirányítás A projektindítás és a projekt zárása so-rán az önértékelési képesség is fejleszt-hető. Szókincsbővítés.

A projektindító órán új isme-retként csak e fogalmak értel-mezése jelentkezik, valamint az, hogy munkavállalóként előnyö-sebb pozícióból indulhatnak a tanulók, ha rendelkeznek ezek-kel.

21. Önéletrajz, motiváci-ós levél (17. lecke)

A lecke megismerteti a tanulókat a munkavállalás alaplépé-seivel: az álláshirdetéssel, az önéletrajzzal, a motivációs levéllel és az állásinterjúval. A két humoros állásinterjú el- és felolvasása, valamint eljátszása nem csak a kommuniká-ciós képességet fejleszti, hanem kedvet is csinálhat e ko-

Írásbeli és szóbeli kommunikáció, krea-tivitás, önirányítás, csapatmunka és a technika használata. Helyesírás.

Az önéletrajz, a motivációs levél és az állásinterjú formai és tartalmi elemei, szerepük a munkavállalásban.


15




KOMMUNIKÁCIÓ

moly témával való foglalkozáshoz is. Vagy a tanulók hozzanak magukkal újságokból kivágott ál-láshirdetéseket, vagy a pedagógus biztosítson ilyeneket az órára! Beszéljék meg, melyik álláshoz milyen képességekre és végzettségre van szükség! Az önéletrajz sablont kivetítve megbeszélhetik közösen annak szerkezetét. A tanulók a füzetükben is megírhatják a javasolt sablonok valamelyik-ének megfelelően egy valós hirdetéshez kapcsolódó önélet-rajzukat és motivációs levelüket. Ezt beszéljék meg párban, majd otthon vagy az iskolában írják meg a sablonban is. Kapjanak erre tanári visszajelzést, és a hibátlan változatot őrizzék meg a portfólió részeként. Később ez szolgálhat mintaként valós helyzetekben is.

22. Retorika. A nyilvános beszéd művészete (18. lecke) NYELVTAN, KOM-MUNIKÁCIÓ

A lecke témája a szónoki beszéd. Néhány érdekességgel kívánja felkelteni a tanulók figyelmét arra, hogy a beszéd-készség fejleszthető (Démoszthenész és a kavics, György király és a dadogás, nyelvtörő gyakorlatok). Ezután a szóno-ki beszéd életünkben betöltött szerepével, majd a szónoki beszéd megírásának lépéseivel ismerkednek meg a tanulók. Az érvelő szöveg felépítését, szerkesztését vagy a javasolt menza-téma vagy más, a tanulókat érintő közügy kapcsán, a gyakorlatban ismerjék meg! Dolgozhatnak pármunkában is. Fontos, hogy néhány elhangozzék a beszédművek közül, és legyen mód ezek fejlesztésére, javítására. A szöveggyűjte-ményben található híres Martin Luther King beszéd el- és felolvasása akár meg is előzheti az írásbeli feladatot. A nagy magyar szónokokkal kapcsolatos záró feladat bővíti a tanu-

Kommunikáció. Néma és hangos olva-sás. Érvelő szöveg írása és interpretáció-ja. Kritikus gondolkodás, csapatmunka, kreativitás. Technika. Szövegszerkesztés: bekezdés, tagolás, betűméret, igazítás stb.

Az érvelő beszéd elemei és szerkezete. Nagy magyar szó-nokok.


16




lók lexikális ismereteit is. A házi feladatként ajánlott önis-mereti téma iránt motiválni kell a tanulókat. Lehet egymás-ról is írni. Jó, ha a házi feladat számítógéppel készül, ez al-kalmat ad a számítógépes szövegszerkesztés gyakorlására is.

23. A vitázás és a disputa (19. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ, NYELVTAN

A lecke a retorikából tanultak gyakorlati alkalmazására ad lehetőséget, és megismertet a disputázás egyszerű formái-val. Ráébreszti a tanulókat, hogy az indulatok és az ösztönös elutasítás vagy elfogadás helyett meg kell vizsgálni egy-egy téma vagy állítás hátterét, hogy tájékozottan mondhassa-nak véleményt, s legyenek érveik álláspontjuk alátámasztá-sára. A felvetett négy vitatéma közül azt érdemes részlete-sebben is megvizsgálni, amelyikről nagyon ellentétes véle-mények vannak az osztályban. Az, hogy miért vagy miért nem értenek egyet az állítással, alkalmat ad a vélemények és az érvek közötti különbségtételre. Érdemes néhányat felírni a táblára, és a tanulókat arra késztetni, hogy maguk állapítsák meg, melyik számít érvnek, melyik véleménynek. Így már könnyebben állapítják meg a példákról is, hogy me-lyik tételmondathoz tartoznak, és megfelelnek-e az érv kri-tériumainak. Ezután következhet csoportmunkában a té-telmondat melletti és ellene szóló érvek gyűjtése, megfo-galmazása, és maga a vita, ami semmiképp se maradjon el!

Kommunikáció. Disputázás, a retoriká-ból tanultak gyakorlati alkalmazása. Kri-tikus gondolkodás, csapatmunka.

Vita, disputa, tételmondat. Érv és cáfolat. Kritikai gondolkodás.

24. Internetes informá-ciók keresése és fel-használása

Gondolhatnánk, hogy a tanulók tájékozottak a számítógép és az internet világában. Ez azonban korántsem biztos. A lecke alkalmat ad arra, hogy a tudatos keresés, a kritikus és

Technika: Információkeresés. Kritikai gondolkodás: az információ hite-lességének megítélése, kritikus és etikus

Az információk hitelessége, a szellemi tulajdon fogalma, az idézés és a hivatkozás szabá-


17




(20. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

etikus forrásfelhasználásról való ismereteiket megosszák egymással, korrigálják tévedéseiket, pótolják a hiányokat. Ha van mód, olyan teremben kerüljön sor erre az órára, ahol legalább egy számítógép van, a legjobb, ha 2 tanulóra jut egy gép, mert így a keresési feladatot kipróbálva meg is tudják beszélni az eredményt. Fontos, hogy a leckében megfogalmazott etikus forrás-felhasználási szabályokat a pedagógus is betartsa.

forrásfelhasználás. lyai. Szerző, cím, kiadó, a kiadás dátuma.

25. Olvasás és tanulás az interneten (21. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ

A diagram értelmezése történjen úgy, hogy a tanulók meg-próbálják megfogalmazni azokat a kérdéseket és válaszle-hetőségeket, amelyek alapján az eredmény született. Tip-peljék meg, hogy az osztályban milyen eredményt kapnának ugyanezzel a kérdőívvel, aztán végezzék is el a felmérést a diagramból kiindulva kérdőíves, hanginterjús vagy videó interjús formában, majd dolgozzák fel az eredményeket, készítsenek diagramot! Ez egy órára elegendő feladat, de lehet előkészítő feladat is egy-két vállalkozó csoport számá-ra, de az anyag sok érdekes lehetőséget tartalmaz még. Segíti az internet tanulási célú használati lehetőségeinek megismerését, az egész életen át tartó tanulás szokásának kialakulását.

Kommunikáció: diagramelemzés- és készítés. Interjú, interjú feldolgozás. A vita gyakorlása. Technika: Az internet tanulási célú hasz-nálata, egész életen át tartó tanulás. A Tudásbázis használata.

Interjú, diagram, skinning, skimming.


18




26. Nyelvtörténet, a szó-kincs változásai (22. lecke) NYELVTAN

A lecke Ómagyar Mária-siralom meghallgatásával és értel-mezésével kezdődik, majd nyelvújítás korába vezet. Miche-langelo Pietaja alkalmat teremt a művészeti ágak összekap-csolására, az azonos témák más művészeti ágakban való megjelenésének illusztrálására. A Kazinczy-levél részletének magyarítása olyan lehetőség, ami a szövegértési és szöveg-alkotási képességet egyszerre fejleszti. Bár a tanulók remél-hetőleg fejből tudják a Toldi első két versszakát, egyes régi-es szavak mégis gondot okozhatnak annak megértésében. A kapcsolódó feladat egyrészt az értelmezést segíti, másrészt a definiálási képességet fejleszti. A korunkban keletkező új szavak sorának bővítése, a szavak magyarázata talán a ke-vésbé érdeklődő tanulókat is leköti.

Szövegértés, régies szövegek értelmezé-se, szómagyarázat (definiálás), szóma-gyarítás, szövegalkotás.

Nyelvi változások. Ómagyar Mária-siralom, nyelvújítás, Kazinczy, nyelvtörténet. Idegen szó, tájszó, köznyelv. Ma keletkező szavak. Toldi.

27. Avantgárd. Lázadó művészeti irányzatok (23. lecke) MŰVÉSZET – festé-szet, szobrászat

A lecke fókuszában a 20. századi lázadó művészeti irányza-tok állnak, elsősorban a képzőművészetre irányítja a figyel-met, de irodalmi példákkal is szolgál. Az egész óra megszer-vezhető csoportmunkában is: egy-egy művészeti irányzatot egy tanulócsoport dolgoz fel és mutat be a többieknek, de ez lehet házi feladat is. Ha ez a házi feladat, akkor az órán sorra vehetők a leckében található képzőművészeti és iro-dalmi alkotások (jobb kivetítve és hanganyagként meghall-gatva). A tanulók a tankönyvi magyarázatok felhasználásá-val elemezhetik, miért is tartoznak a képzőművészeti és irodalmi példák az adott irányzatba. Mindenképp teremt-sünk alkalmat a kreativitásra, az alkotó munkára.

Kommunikáció, kritikus gondolkodás: véleményalkotás. Kreativitás: versek, képek létrehozása a tanult irányzatok modorában. Esztétikai kompetencia.

Avantgárd, expresszionizmus, futurizmus, szürrealizmus, da-daizmus, Munch, Kafka, Maja-kovszkij, Kassák Lajos, Berény Róbert, Dalí, Chagall, Klee, Ily-lyés Gyula, Radnóti, József Atti-la.

28. Műalkotások befo- Rendkívül fontos művészet- és irodalomelméleti problémá- A műértelmezés képességének fejleszté- Műalkotás fogalma, műalko-


19




gadása (24. lecke) MŰVÉSZET

val foglalkozik az óra és a lappár. Alapvető értelmezési, befogadási kérdéseket kell tisztázni. Lényegében a műalko-tásról, befogadásról, értelmezésről kialakult hétköznapi képet kell megváltoztatni, átértelmezni. Segítség ebben a sok korábbi műértelmezés, ha sikerült az irodalmi és kép-zőművészeti alkotásokkal élményszerűen "találkozni". A Picasso-kép jó lehetőséget ad arra, hogy a befoga-dás/megértés különböző mélységeit megmutathassuk. Szin-tén fontosak a további példák, a gyakorlat közeliség. Fontos a szerzői szándék kérdéskörének tisztázása is, vagyis érde-mes minden kérdésnek, észrevételnek teret engedni, be-szélgetős, vitatkozós módon eszmét cserélni. Jó lenne azt megmutatni, hogy mindenkinek lehet saját olvasata, saját érvényes olvasata, hogy a mű az olvasatok összessége is, s hogy ezek az olvasatok bizonyos pontokon eltérőek is le-hetnek. A művek az értelmezés számára is nyitottak, a mű befogadása élmény, élvezet, a róla alkotott vélemény, ér-telmezés pedig szabadság, nem pedig megtanulandó tan-anyag.

se, szerző- mű-befogadó hármas vi-szonyrendszerének megértése. Gondol-kodásfejlesztés, önálló vélemény kialakí-tása és megfogalmazása, háttérismere-tek jelentőségének megértése az értel-mezésben. Különböző olvasatok/értelmezések egyenrangúságának felismerése. Különböző művészeti ágak közötti kap-csolatok, eltérések megfogalmazása. Érvelés- és vitakultúra fejlesztése. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

tások értelmezési lehetőségei, alkotó és befogadó szerepe a mű létezésében. Értelmező folyamat sokszínűsé-ge, sokrétűsége. Nyitott mű fogalma. Picasso és a Guernica. Vizualitás elemei, jelentései; háttértudás, kulturális kontex-tus. Téma - történet - üzenet - mon-danivaló; szerzői szándék ér-telmezése, jelentősége. Goya - Mednyánszky - Dali - Ady: a harc, háború megjelené-sei ezekben a műalkotásokban; a műértelmezés lehetőségei, olvasatok, olvasatok eltérései; a megértés és értelmezés ne-hézsége, korlátai és szabadsá-ga; lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézőpont-váltás.


20




29. Giccs (25. lecke) MŰVÉSZET

Az előző óra elméleti kérdéseit folytatva egy test közelibb, hétköznapi élethez, tapasztalatokhoz közelebb álló, ugyan-akkor nagyon izgalmas esztétikai kérdéskör kerül ezen az órán előtérbe. A giccs az, amivel mindenki találkozott, min-denki ízlése szerint vélekedik róla, mindenkinek máshol van az ingerküszöbe. Ugyanakkor olyan területek is sorolódnak ide, amelyeket esetleg korábban a diákok nem gondoltak idetartozónak. A giccs különböző típusainak elkülönítése és felismerése a cél. A tömegkultúra és giccs kapcsolatának megértése. Az előző tanév tömegkultúrával kapcsolatos ismereteinek felidézése.

A giccs és álművészet fogalmának tisztá-zása. Saját tapasztalatok, élmények fel-elevenítése, megvitatása. A tömegkultúra és giccs kapcsolatának megértése. Nagyon fontos az elméleti kérdések mellett a gyakorlati tapasztala-tok, élmények forrásként való használa-ta. Ugyanakkor a példáknál vagy a gyűj-tött tárgyak stb. megítélésekor fontos a tapintat, az egyéni érzékenységre való figyelem. Senki ne érezhesse úgy, hogy róla mondunk ítéletet ízlése, tárgyai miatt. Engedni kell a beszélgetést, vitát, erre fűzni fel az elméleti ismereteket. Érzelmi intelligencia fejlesztése.

Giccs fogalma, jellemzői, meg-jelenési területei; álművészet - hazug üzenet - leegyszerűsítő világlátás; tömegigény, tömegkultúra, popkultúra; trash kultúra; ponyva; hollywoodi film és szappanope-ra; Rejtő Jenő regényei és megíté-lésük; ítéletalkotás, kritika.

30. A zenei élmény (26. lecke) MŰVÉSZET - zene

A lecke megkísérli a zenetörténet és a hangrögzítés törté-netének összekapcsolását. Bemutatja a zene sokféleségét, és lehetőséget ad arra is, hogy a tanulók megbeszéljék saját zenei ízlésüket. A könyvben alnyomatként számos mai zenei stílus neve is felfedezhető, ezek keresése is lehet feladat. Az óra akkor lesz izgalmas, ha sok zenei illusztráció tarkítja. lebonyolítható vetélkedő formájában is: a tanulók meghall-gatnak egy-egy zenei részletet, majd a könyv segítségével megállapítják, mi is lehetett.

Kreativitás, csoportmunka, esztétikai kompetencia. Információkereső olvasás.

Népdal, népzene, popzene, komolyzene, könnyűzene, Ko-dály, Bartók. Opera, operett, musical. Erkel, Kálmán I., Webber. A hangrög-zítés története. Jazz. Pop-rock, világzene.

31. Az irodalom határte- Az óra kezdődhet az osztály olvasási statisztikájának felidé- Kommunikáció, véleményalkotás, kriti- Szórakoztató irodalom, szép-


21




rületei: krimi, sci-fi, kalandregény, fantasy (27. lecke) IRODALOM

zésével (21. lecke). A tanulók áttekinthetik a leckében sze-replő műfajokat, elmondhatják, mi a viszonyuk ezekhez akár könyv-, akár filmélményeik alapján. Érdemes egymás-nak könyveket ajánlaniuk, ezek a népszerű műfajok elve-zethetnek az olvasás megszerettetéséhez, ami pedig az olvasás technikájának fejlődésével jár. Hozhatnak is 1-2 oldalas, izgalmas részleteket kedvenc könyvükből, de ezt a pedagógus is megteheti, ha vannak az áttekintett műfajok-hoz kapcsolódó kedvenc könyvei. A könyves toplistákhoz kapcsolódó feladat sokrétű képességfejlesztésre alkalmas, érdemes élni ezekkel.

kus gondolkodás. Információkereső ol-vasás. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Kreativitás.

irodalom, ponyvaregény, lektűr, krimi, sci-fi, kalandregény, fantasy. E. A. Poe, A. C. Doyle, A. Christie, J. Verne, Vörösmar-ty (Csongor és Tünde), Tolkien, J. K. Rowling.


22




32. Játék az irodalom-ban: szerzők álarcban (28. lecke) IRODALOM

A fejezet fókuszában a szerző fogalma áll, illetve a szerző szerepével való játék. Érdemes rávilágítani arra, hogy az irodalom kitűnő terepe a játéknak is: ennek egyik leglátvá-nyosabb területe a kitalált szerzők szerepeltetése. Ez a kortárs magyar (posztmodern) irodalom egyik kedvelt játé-ka. Érdemes onnan indítani, hogy az álruhába bújás, a sze-repjáték milyen lehetőségekre ad módot, miért jó álarcba bújni. Az órán néhány irodalmi példán bemutathatjuk a szerepjáték működését: Weörest mint előfutárt, nála a kor irodalmi életének figurái között jelenik meg az álszerző, Esterházy és Parti Nagy esetében a dilettáns szerzőt figyel-hetjük meg. Érdemes a Parti Nagy szövegéből vett részletet ebből a szempontból elemezni, megbeszélni. Kovács András Ferenc esetében pedig egy ál/szerzői életmű fokozatos fel-építését tapasztalhatjuk meg. Az óra hangsúlyát tehetjük az utolsó feladatra is: akár csoportokban, akár közösen találja-nak ki egy elképzelt figurát, minél több területen találják ki a diákok a kapcsolati hálóját, életét, helyezzék el egy meg-határozott korban és írják le, hogy milyen személyt találtak ki, esetleg készítsék el egy rövid szövegét is, vagy írják le, milyen szövegeket írt volna.

Szövegértés, szövegalkotás, humor, já-ték, irodalmi játék megértése, kreativi-tás, érzelmi intelligencia fejlesztése. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek használata, szöveg-szerkesztő programokkal való ismerke-dés, gyakorlás, helyesírás-ellenőrzés használata, internetes lexikonok, forrá-sok használata, forráskritika, információ-keresés.

Játék, szerepjáték, fikció; a szerző fogalma, dilettáns szerző; életmű fogalma; stílus, stílusjáték; nézőpontváltás; Szöveggyűjtemény műveivel való megismerkedés.


23




33. Játék az irodalomban – paródiák, szövegek hálója (29. lecke) IRODALOM

Az irodalmi játék másik fontos területe a paródia. Erről már az előző évben tanulhattak Karinthy kapcsán. A paródia fogalmának tisztázása után (ehhez lehet felhasználni Petőfi vígeposzát) Varró Dániel gyerekdalra írt variációiról beszél-gethetnek a diákok. Hogyan különülnek el a különböző köl-tők stílusában írt szövegek, hasonlítsák össze az eredeti gyerekdallal. Milyen stílusbeli jellemzőket parodizál Varró, ez mit árul el az adott szerzőről. A paródia és a karikatúra összehasonlítása a nyelvi és a képi megfogalmazás különb-ségeire is rávilágíthat, közös bennük a túlzás, a torzítás. Fontos fókusza az órának az intertextualitás fogalmának és működésének tisztázása, a lineáris és a nyitott hálózatos rendszerek közötti különbségek bemutatása, akár interne-tes szótárak bemutatásával. Szilágyi Domokos verse arra példa, hogy a költők egymás szövegeire is utalhatnak, kap-csolódhatnak hozzá. (Itt felidézhető az előző tanévben ta-nult Csokonai-vers.) Az irodalommal való játék egy új, diva-tos internetes jelensége "a világsztárok magyar verseket szavalnak", ha van rá technikai lehetőség, néhány példát meg is hallgathatnak a diákok az internetről. Fontos, hogy az irodalmi szempont kerüljön előtérbe, s ne az üres poénkodás. Az internetes lehetőség közelebb hozza hozzá-juk az irodalmat.

Szövegértés, szövegalkotás, humor, já-ték, irodalmi játék megértése, kreativi-tás, érzelmi intelligencia fejlesztése. Verselemzés. Annak a megértése, hogy a humor, a túlzás sokszor könnyebben mutatja meg egy dolog lényegét, azáltal, hogy kon-centráltabban mutatja meg a legfonto-sabb jellemzőket. A jó ízlés határainak beláttatása. Az internet és az irodalom viszonyának megértése, az intertextualitás jelentősé-gének átlátása. A hálózatok jelentősége a gondolkodásban és a kapcsolatokban.

Paródia, karikatúra fogalma; stílusjellemzők; hypertext fogalma; linearitás, hálózatosság, nyitott rendszerek; irodalmi szövegek egymásra utalása, "párbeszéde", néző-pontváltás.


24




34. Irodalom és digitális kultúra, elektronikus könyvtárak (30. lecke) IRODALOM

A fejezet fókuszában a könyvtárismeret és a digitális adattá-rak állnak. A digitális kultúra hatással van az irodalomra is, ennek egyes elemeit mutathatjuk meg a tanórán. Ha lehe-tőség van rá, érdemes az órát könyvtárban tartani. Az ETO-rendszer alapjainak megismeréséve,l a könyvtárhasználat alapjaival ismerkedhetnek meg a tanulók. Az elektronikus katalógusokban való keresést is gyakorolhatják, ha erre van mód. Az elektronikus könyvtárak közül a mek.oszk.hu-val és a dia.hu-val ismerkedjenek meg. Keressenek bennük, akár célzott feladatokkal is. A hagyományos könyvtár szerepvál-tozásáról, funkcióbővüléséről is érdemes szót ejteni, a digi-tális tudásközpontok jelentőségéről. Lackfi János versgyára az irodalom, játék és digitális kultúra kapcsolatára jó példa.

Elektronikus és hagyományos katalógu-sokban való keresés fejlesztése, elektro-nikus könyvtárakban való tájékozódás kialakítása, az elektronikus könyvtárak-ban való szövegkeresés és letöltés gya-korlása. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek használata, szöveg-szerkesztő programokkal való ismerke-dés, gyakorlás, helyesírás-ellenőrzés használata, internetes lexikonok, forrá-sok használata, forráskritika, információ-keresés.

Digitális kultúra; könyvtár, ETO-rendszer, kata-lógus, elektronikus katalógus (mokka.hu), keresés; mek.oszk.hu, dia.hu; digitális tudásközpont.

35. Projektzárás, értéke-lés

A projektmunka közös bemutatása, lehetőség szerint nagy hangsúly fektetése a sikerekre (egyéni teljesítmények és a közös munka értékelése). Kudarcok és sikertelenségek listá-zása helyett inkább a közös munka tanulságainak levonása történjen meg! Ha a munka jól sikerült, igyekezzünk az isko-lán belül nagy nyilvánosságot biztosítani neki, az osztályon kívüli diákok és tanárok bevonásával!

Szociális, tanulási és munkavállalói kom-petenciák fejlesztése: érzelmi intelligen-cia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka, tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem), munkavállalói kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

36. Év végi összefoglalás A nyelvtan, kommunikáció, irodalom-művészetek, szövegértés-szövegalkotás részek tananyagainak összefoglalása, a kapcsolatok meg-teremtése és világossá tétele, rendszerezés, a tanév lezárása, értékelése.

Documents

KOMMUNIKÁCIÓ-MAGYAR TANMENET · és nonverbális kommunikáció eszközeit, módjait. Alapvető-en fontos annak a megmutatása, hogy koronként változik a tárgyi környezet, a