Könyvtárak összefogása - EPAepa.oszk.hu/00300/00365/00061/pdf/03-27.pdf · 2008-01-08 · 8 • Könyvtári Levelezõ/lap • 2006.december Információs Társadalom Trendkutató

Könyvtári Levelezõ/lap • 2006. december • 3

NaplóNaplóNaplóNaplóNapló

Könyvtárak összefogásaa társadalomért

Nagy kihívást jelentett a könyvtáraknak 2006-ban, hogy a Nemzeti Kulturális Alap meghívtaaz Informatikai és Könyvtári Szövetséget (IKSZ)a Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Szak-mai Kollégiumának pályázatára. Egybeesett ez alehetõség a szakmának azzal a szándékával, hogyaz évtizedes múltra visszatekintõ összefogás

programot megújítsa, ismét országos jelentõsé-gûvé tegye.

A szokásosnál is rövidebb pályázási idõ kény-szerében gyorsan kellett az IKSZ elnökségénekdöntenie arról, hogy elfogadja ezt a meghívástés annak minden nehézségével megpróbál meg-birkózni. Rangos, nagy múltú fesztiválok, kiállí-tások, kulturális események között kellett meg-találnunk azt a témát és formát, amely végül iskiállta a kurátorok szigorú bírálatát, és ha némi-képp csökkentett költségvetéssel is, de támoga-tásra érdemesnek találták pályázatunkat.

Legfõbb törekvésünk az volt, hogy a társada-lom legszélesebb rétegeinek bevonásával ugyan,de célcsoportokra felépítve mutassuk meg azo-kat a könyvtári szolgáltatásokat, amelyekkel –elsõsorban a tájékoztatás és tájékozódás lehetõ-ségeinek a megteremtésével – hozzá tudunk já-rulni az emberek életminõségének javításához.Változatos programokkal igyekeztünk bemutat-ni, hogy a helyi társadalom közösségi, informá-ciós és kultúraközvetítõ intézményei elsõsorbanazok a könyvtárak, amelyek ma már sokféleszolgáltatással várják az embereket. A projekt-ben arra vállalkoztunk, hogy október 4. és 14között összefogással ezeket mutassuk be a la-kosságnak. Különbözõ témák köré csoportosí-tottuk – hét régióban megosztva – a kiemelt prog-ramokat.

Elsõ alkalommal mutatkozott be a könyvtá-ros szakma országos szinten egy igen gazdag,egységes promócióval, eseménysorozattal. AKatona József Könyvtár vállalta a program ar-culatának grafikai és tartalmi megjelenítését,logójának, szórólapjainak, plakátjának, egyéb PR-

anyagainak (póló, órarend, könyvjelzõ, képeslapstb.) megtervezését szakemberek bevonásával, akivitelezés megszervezését, az elkészült anyagokszétosztását.

Mazczkóné Káldi Zsuzsa kecskeméti könyv-táros grafikai ötlete alapján készült el Baksa

Balázs húsz másodperceses reklámfilmje, ame-lyet minden jelentõs országos televíziós csator-na sugárzott a program ideje alatt, illetve annakhangváltozata a Magyar Rádió és a KatolikusRádió reklámjai között is folyamatosan hallhatóvolt. Számos helyi média ugyancsak vetítetterendszeresen a reklámspotokat. A Könyvtárak

összefogása a társadalomért plakát, illetve atémák szórólapjai a legkisebb településig elju-tottak, hirdetve a népszerû szlogent: A könyvtár-

ba mentem, gyere utánam! Az országban szerve-zett különbözõ programokról részletes tájékoz-tatást nyújtott az a honlap, amelyet ugyancsak akecskeméti kollégák szerkesztettek, frissítettekhttp://osszefogas.kjmk.hu/ címen. Az errõl letölt-hetõ promóciós anyagokat a csatlakozó könyv-tárak saját szóróanyagok készítésére használhat-ták fel. Komoly logisztikát igényelt a több tízez-res, illetve szórólap esetén több százezres tétel-ben elkészült programot népszerûsítõ anyagokelosztásának, szállításának a megszervezése is arégiós könyvtárak közremûködésével.

A programot egy sajtótájékoztatóval indítot-tuk el, ahol ismertettük az akció lényegét, illetvebemutattuk az Együtt a társadalomért megálla-podást, amelyet Hiller István oktatási és kulturá-lis miniszter, valamint Fodor Péter, az IKSZ

4 • Könyvtári Levelezõ/lap • 2006.december

elnöke írt alá. A keretmegállapodás lényege az,hogy a programban meghatározott területekenminél több konkrét gyakorlati együttmûködésrekerüljön sor, amihez elsõként a Külügyminiszté-rium csatlakozott Göncz Kinga miniszter szemé-lyében.

A Könyvtárak összefogása a társadalomértakcióban több mint százötven könyvtár vett részt,amelyek adataink alapján csaknem ezer progra-mon százezres nagyságrendben tudták felkelteniaz emberek érdeklõdését. Tapasztalatunk szerintazonban sokan voltak, akik regisztrálás nélkül isbekapcsolódtak ebbe a fontos eseménybe.

A budapesti és vidéki csatlakozó rendezvé-nyeken sokféle ötletünk volt a tudás, a tanulásilehetõségek bemutatására. Felhívtuk a figyelmetaz innováció semmivel nem pótolható, társadal-mat megújító szerepére Veszprémben. Nemcsakmegõriztük a Könyves vasárnap hagyományát,hanem sok újdonsággal gazdagítottuk a rádiósmûsorokat Nyíregyházán, Budapesten, Kecske-méten, a játékot állítva a középpontba. Óriásisikere volt az egészséges társdalomért szervezettfelvilágosító, konkrét szûréseket biztosító kam-pánynapunknak Egerben és számos településen,amelyhez kitûnõ partnerekre leltünk az egész-ségügyben. Sokat léptünk elõre a másság befo-gadását elõtérbe állító esélyteremtésben, az aka-dálymentes könyvtári szolgáltatások népszerûsí-tésében Szolnokon és másutt. Emlékezetes ma-rad az a sokszínû, elsõsorban nemzetiségeket be-mutató kultúra, amelynek Szekszárdon lehettünkrészesei, de ezrek követhették a programokat azinterneten is.

A rendezvénysorozat országos záró konferen-ciájára a Katona József Könyvtárban került sortöbb mint száz fõ részvételével. Itt újabb szerve-zetek – Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal,Magyar Távirati Iroda, MozgáskorlátozottakEgyesületeinek Országos Szövetsége, OrszágosEgészségfejlesztési Intézet – csatlakoztak a meg-állapodáshoz.

A Könyvtárak összefogása a társadalomértprojekt sikeresen lezárult, de a nagy munka márfolyamatban van. Azóta több konkrét együttmû-ködés követte a keretmegállapodást, amely össze-fogással útjára indította a legkülönbözõbb szol-gáltatásokat. A Bács-Kiskun Megyei APEH anapokban foglalta írásba a Katona József Könyv-tárral az elektronikus adózás széles körben törté-nõ elterjesztésének szolgáltatásait. A megyei

könyvtárak különbözõ tartalmú és értékû szol-gáltatási csomagokban egyeztek meg a MagyarTávirati Irodával. Megtörtént az elsõ egyeztetésaz Országos Egészségfejlesztési Intézettel is,amelyhez ajánlásaival csatlakozott a SpringmedKiadó. Ugyancsak kapcsolatba léptek a megyeikönyvtárak a Külügyminisztérium Európai Uni-ós Tájékoztatási Szolgálatával annak érdekében,hogy a legkisebb településekre is eljussanak akülönbözõ tájékoztató kiadványok, programok.

Sikerült összefogniuk a könyvtáraknak a tár-sadalom számára fontos kérdésekben. Sokat ta-nulhattunk ebbõl a nagyszabású projektbõl, sokerõt meríthetünk a közös munkából, ami azért isnagyon fontos, mivel van remény a folytatásra.Köszönet minden együttmûködõ partnerünknek,minden könyvtárnak, könyvtárosnak.

Ramháb Mária

az „Összefogás” programbizottság elnöke

Tudástár – könyvtár

A Könyvtárak összefogása a társadalomért prog-ramsorozat országos könyvtári napjaira 2006-banoktóber 4. és 14. között került sor. A fõváros ésPest megye könyvtárai Könyvtárak összefogása

a tudásért címmel állítottak össze programokat.A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár az össze-

fogás programsorozat nyitó konferenciáját Tu-

dástár – Könyvtár címmel 2006. október 4-énrendezte meg.

Fodor Péter, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyv-tár fõigazgatója és az IKSZ elnöke a tizenegye-dik összefogás program megnyitójában felidéztea program történetét, bemutatta az ország külön-bözõ régióinak rendezvényeit. Külön kiemelte aKönyves vasárnap jelentõségét, az egész naposprogramokkal nyitva álló könyvtárakat és a rádi-ós közvetítést, körkapcsolást, játékokat.

Tudásalapú társadalom: mítosz és esély cím-mel Miszlivetz Ferenc, a Berzsenyi Dániel Fõis-kola Európai Tanulmányok Intézetének vezetõjetartott elõadást. Indító gondolatként felvetette,hogy sok mítosz és üres szlogen tapad már afogalomhoz, de nem véletlen, hogy az EU azászlajára tûzte. Bár sokan összekeverik az in-formációhoz való hozzáférés kitágult lehetõsé-geit magával a tudással, mivel a határok elmo-sódnak a letöltött és a valóban létrehozott, fel-dolgozott tudás között. Miszlivetz fontosnak tart-ja, hogy a huszonötök Európai Uniója sok lehe-


tõséget kínál, élnünk kellene velük, törekednünkkell, hogy behozzuk lemaradásunkat. Szükségeslenne az egyetemek közötti kapcsolatok kiépíté-se, részvétel a közös programokban okos, vitat-kozni tudó diákokkal. Az „új tudás”, innovatívtudás kívánalmát fogalmazta meg, melyhez újlátásmódra, új módszerekre, új intézményekrevan szükség. Mit tehetnénk? Kutatásokat végez-hetnénk és lépéseket tehetnénk a versenyképes-ség, az új társadalmi szerzõdés létrehozása, akulturális örökség védelme, az interdiszcipliná-ris tudomány és a közép-európai együttmûködésterén.

Szekfû András, a Pázmány Péter KatolikusEgyetem, Kommunikációs Intézet tanára Kom-

munikációs, digitális megosztottság Magyaror-

szágon címû elõadásában felhívta a figyelmet adigitális szakadékokra. Az internet csodálatosvilágát nem tudjuk mindenkinek nyújtani, ez ishozzájárul a kommunikációs megosztottsághoz,amely eddig minden kommunikációs eszköznéljelentkezett (a távíró kivételével). Az innováció

felülrõl lefelé terjed, és a digitális megosztottsága technikai eszközök terjedésével nõ. Kérdés,hogy csökkent-e vagy nõtt a társadalmi egyen-lõtlenség az új csatornák, lehetõségek megjele-nésével? Az elõadó egy 1972-es és egy 2002-esvizsgálatot vett alapul: míg 1972-ben Budapestés a községek tévé-ellátottsága között 19,3 szá-zalékpontnyi különbség volt, addig 2002-benBudapest és a községek sokcsatornás tévévételiellátottsága között 36,3 százalékpont különbsé-get találunk, tehát nõtt a különbség. SzekfûAndrás elõadását a felzárkóztatási lehetõségek-kel fejezte be: bizonyos területeken kell a civilés az állami beavatkozás, példának hozva asulinetet és a könyvtárak által nyújtott szélessá-vú internet-hozzáférést.

Szabó Katalin, a Budapesti Corvinus Egye-tem tanára Intellektuális tõketulajdonosok vagy

tudásipari bérmunkások címmel tartotta megelõadását. Kérdés, hogy mi, szellemi dolgozók,tõketulajdonosok vagyunk-e vagy bérmunkások.Egy meghökkentõ állítással indított: „Allen

Greenspannek, a FED volt elnökénekközlése szerint az Egyesült Államok ter-melésének összsúlya (tonnákban mérve)a XIX. század végéhez képest száz évalatt valamicskét csökkent, miközben azértéke meghússzorozódott.” Az értéknö-vekedés forrása a szellemi és a szerve-zeti tõke. Az elõbbihez tartoznak a sza-badalmak, szoftverek, védjegyek és rek-lámötletek, az utóbbihoz az üzletimodellek, szervezeti megoldások, beve-zetett vevõkör, alkalmazottak tudása,kapcsolati tõke stb. Szabó Katalin meg-állapítása szerint a hagyományos tõke ésa szellemi tõke közti viszony átértékelõ-dik a szellemi tõke javára, erre példa atudás, ötlet, innováció növekvõ értéke.

Az elõadó ugyanakkor rávilágított azellentmondásra, miszerint a „tudástõke”birtokosainak mélyebb személyes rész-vétele a munka tervezésében és szerve-zésében számos lehetõséget biztosít ér-dekeik védelmére és az önérvényesítés-re, de a tudástõkével rendelkezõ munka-vállalók ugyanakkor ki vannak téve an-nak a veszélynek, hogy a termelési gé-pezet beszippantja õket.

Fábri György (a Magyar TudományosAkadémia kommunikációs igazgatója)


hatnak a könyvtár kínáltatudással, de mi lesz a mé-diafogyasztókkal, akik nemmozdulnak ki otthonról,nem járnak könyvtárba, vi-szont õk vannak többen.Számukra hozták létre aMindentudás Egyetemét.

Az MTA 2004-es felmé-rése szerint a lakosság tu-dományos kérdésekrõl (tu-dományos ismeretterjesztés)kiemelkedõen magas arány-ban (több mint kilencvenszázalékban) a tévébõl tájé-kozódik. Elemezte a tudo-mány média-megjelenésé-nek sajátosságait, melyekrea vizuális kultúra trendfüg-

gõsége, gyártói érdekek és divathullámok össze-mosódása, a totalizálódó és koncentrálódó mé-diapiac és a médiaipar jellemzõ.

Tudománykommunikáció: kényszer és

esély címû elõadásában abból indultki, hogy a könyvtárba járók találkoz-


A Mindentudás Egyetemének eredettörténe-tét bemutatva felsorolta a három legfontosabbjellemzõt: enciklopédikusság, infokommunikáció,médiaképesség. A 140 elõadást átlagban 1,8millióan nézték. A teljes népesség 83%-a márlátott Mindentudás Egyeteme mûsort. Így kije-lenthetõ: az eredeti szándék megvalósult, a mû-sor közelebb viszi a tudományt az emberekhez.

Manherz Károly, az Oktatási és KulturálisMinisztérium államtitkára A bolognai folyamat

és a magyar felsõoktatás címû elõadása zárta adélelõtti programot. Az elõadó felidézte a kez-detet. 2003-ban született a döntés, hogy csatla-kozunk az európai felsõoktatási térséghez, iga-zodunk a felsõoktatás szervezetében, diplomákmegszerzésének módjában és lehetõségeiben. MaMagyarországon 72 felsõoktatási intézményben

lehet tanulni (36 állami, 36 egyházi, alapítvá-nyi), s mindannyian kapnak támogatást, hallga-tói normatívát. Ugyanakkor az egyetemeken az„eltömegesedés” jelenségével találkozhatunk,néha százan is ülnek egy-egy szemináriumon.

A bolognai folyamat lényege a többlépcsõsképzés (kivéve az orvosi és ügyvédi, osztatlanképzést), s vannak magyar sajátosságai. Ennek atöbbciklusú képzésnek a bevezetése 2005-benindult, általánossá 2010-re válik. A Bachelor- ésMaster-képzés egymásra épül. A BA-képzésszáznyolcvan kreditpontból áll. Manherz Károlya könyvtár-informatikusi képzést hozta erre pél-dának: a hallgatóknak százhúsz kreditpontot akönyvtári-informatikai területrõl, hatvanat másterületrõl kell majd megszerezniük, végzettségükpedig informatikus-könyvtáros BA lesz. Ehhez adiplomához meghatározzák a kompetenciákat is,

vagyis azt, hogy a diplo-ma mely munka végzé-sére teszi alkalmassá afriss diplomás könyvtá-rost.

A bolognai folyamatviszont kiveszi a tanár-képzést a BA-képzésbenmegszerezhetõ diplomákközül, Magyarországontanárként csak mester-képzésben lehet végezni.

A legtöbb szaknálmost alakítják ki a mes-terszakokat. A korábbiszakok jelentõsen átala-

kulnak, alapszakokra és szakirányokra bomlanak.Tizenegy alapszak marad. Megoldandó még amunkaerõpiaci felhasználás vizsgálata, a BA- ésaz MA-kompetenciák meghatározása, a túlkép-zés korlátozása, a diploma-ekvivalencia rendsze-rének kidolgozása. A bolognai folyamat soránátalakul az intézmények gazdálkodása és az irá-nyítási rendszerük is.

A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel foly-tatódott Változó könyvtárak, változó környezet-

ben. Mit vár (el) az olvasó címmel. Résztvevõivoltak: Fodor Péter (Fõvárosi Szabó ErvinKönyvtár), Horváth Sándor Domonkos (GalgócziErzsébet Városi Könyvtár, Gyõr), Mader Béla

(Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyv-tár), Moldován István (OSZK Magyar Elektroni-kus Könyvtár Osztály), Pintér Róbert (BME


Információs Társadalom Trendkutató Központ).A moderátor Markója Szilárd volt (HIKKempelen Farkas Digitális Tankönyvtár).

A beszélgetés során felvetõdõ kérdések: „Atudásalapú társadalomban mi a szerepük a könyv-táraknak?”, „Miért járnak kevesebben a könyv-tárakba, miért kölcsönöznek kevesebb könyvet?Hogyan lehet a könyvtárat feltölteni tartalom-mal?”, „Mi a könyvtárak szerepe a digitalizációkorában?”

Horváth Sándor Domokos szerint az olvasómint fogyasztó „érdekvezérelt”, marketing trük-kök behozhatják a könyvtárba, de ha nem találjameg azt, amit keres, hamar nélkülöznünk kell.

Moldován István az olvasási szokások válto-zására mutatott rá. A vizsgálatok a könyvolva-sásra koncentrálódnak, pedig ki kell õket ter-jeszteni a napilapokra és az internetre is.

Mader Béla válasza szerint megfeledkezünka tényleges, fizikai értelemben vett könyvtármellett a virtuálisról, hiszen Szegeden az egye-temi tanárok a szobájukban olvashatják az (on-line) szakfolyóiratokat, adatbázisokat. A korsze-rû könyvtárakban fontos a minõségi tanulási térbiztosítása, a profi tájékoztató szolgálat ésdigitalizáció.

Pintér Róbert hangsúlyozta, hogy a könyvtá-rak szerepe a „tudás megõrzése és terjesztése”.

Fodor Péter a párhuzamos fejlesztések meg-szüntetése, az erõk összefogása mellett tette levoksát. Új nemzedék nõ fel más informatikaikultúrával, ezt kell tudomásul vennünk és kihí-vásnak tekintenünk – mondta.

Téchy Tünde

Innováció – információ

Eötvös Józsefnek, a XIX. század kimagasló je-lentõségû politikusának és írójának van egy szépgondolata, amely így hangzik: „A büszke jöven-dölés, hogy a tudomány hatalom, korunkbanteljesült, legalábbis annyiban, hogy többé nincshatalom tudomány nélkül.” Lehet, hogy a XIX.század második felében Magyarországon ez mármajdnem realitás volt, ma azonban újra meg kellhatároznunk a viszonyunkat a tudományhoz és atudáshoz. A tudás ma mindenki számára elérhe-tõ, életminõséget megváltoztató lehetõség, ráadá-sul egész életen át tartó folyamat része.

Ennek meghatározó intézménye a könyvtár,amelyben a hagyományos ismerethordozók mel-

lett most már egyre sûrûbben gyûlik az informá-ció ezernyi modern alakban és eszköz segítségé-vel. A magyar könyvtárak októberi akciója ezt ateljességet kívánta megmutatni A könyvtárak

összefogása a társadalomért nevû programsoro-zatával. A Közép-dunántúli Régió könyvtárai azinnováció és a tudás kapcsolatának felmutatásátvállalták. Fel akarták hívni a figyelmet arra, hogya könyvtárakban milyen lehetõségek nyílnakmindazok számára, akik az innováció révén sze-retnék vállalkozásukat folyamatosan a dinami-kus fejlõdési pályán tartani.

2006. október 5-étõl 13-áig Veszprémben,Székesfehérvárott és Tatabányán a megyeikönyvtárakban és a régió városi könyvtáraibantalálkozhattak a látogatók ilyen témájú progra-mokkal. A könyvtárak a maguk keretein belüllehetõséget adtak az innováció iránt érdeklõdõk-nek kérdéseik megválaszolására is.

A magyar könyvtárak között olyan informati-kai kapcsolatrendszer van, hogy az egyszerûkérdés megválaszolásától kezdve a kért szakiro-dalmi forrás szinte azonnali megküldéséig teljeskörûen ki tudják szolgálni az olvasókat. Mind-három megyeszékhelyen van magas szintû, mo-dern oktatási könyvtár is. A Pannon Egyetem, aKodolányi János Fõiskola és a Modern ÜzletiTudományok Fõiskolája könyvtárai a szakiroda-lom rendkívül gazdag bázisát jelentik. Nem vé-letlen, hogy az egyetemisták egyre gyakrabbanválasztják szakdolgozati témául azt a kérdéskört,hogy a sikeres vállalkozások az elsõ tájékozódá-si lépéseiket a könyvtárakban teszik meg.

A Közép-dunántúli Régió legjelentõsebb ren-dezvénye az országos projektben az október 5-én megvalósult, Innováció – információ címûkonferencia volt, melyen a közmûvelõdési ésfelsõoktatási könyvtárak kívántak tájékoztatástnyújtani az információszolgáltatási és tájékozta-tási lehetõségeikrõl. Különösen fontosnak tartot-tuk, hogy a programban a gazdasági élet szerep-lõi és az innovációs kutatással és oktatással fog-lakozó elméleti szakemberek is szerepet vállal-janak, és jelen legyen a Magyar Innovációs Szö-vetség is.

Stubnya György, a BME Országos MûszakiInformációs központ és Könyvtár fõigazgató-helyettese elfogadta meghívásunkat, és nyitóelõ-adásában (Egy „több mint könyvtár” szolgálta-

tásai az innovációs folyamatok támogatásában)a Magyar Innovációs Szövetség tagintézményé-


nek lehetõségeirõl, a fejlesztési folyamatok tá-mogatási és pályázati rendszerérõl szólt. Ez akezdet már a konferencia szakmai jelentõségérõltanúskodott.

A konferencia elsõ részében a közmûvelõdésikönyvtárakról Praznovszky Mihály tartott elõadástInformáció, könyvtár, régió címmel, kiemelveSzékesfehérvár, Tatabánya és Veszprém megyeikönyvtárainak nagyon fontos szerepét a régió-ban, a megyékben és különösen a kisebb telepü-lések könyvtári ellátásában. A könyvtári hálózatátjárhatóságának jelentõségét is elemezte, aminagyon fontos tájékozódási lehetõséget nyújthata gazdasági szféra szereplõinek, különösen acsaládi és kisvállalkozásoknak.

A felsõfokú intézmények könyvtárosai, Voit

Pál könyvtárigazgató (Modern Üzleti Tudomá-nyok Fõiskolája, Tatabánya), Beniczky Péterné

könyvtárvezetõ (Kodolányi János Fõiskolakönyvtára) és Egyházi Tiborné fõigazgató (Pan-non Egyetem Egyetemi Könyvtár), arról szóltak,hogy a felsõfokú oktatási intézmények könyvtá-rainak milyen képzési formákat kell alkalmazni-uk a saját könyvtári szakembereik körében,másrészt a hallgatókat milyen módon kell segí-teniük abban, hogy „innovatív hallgatókká” vál-janak. A könyvtáros szakemberek beszámoltakmég a tudományos kutatás és oktatás segítésé-nek és támogatásának jelentõségérõl, az átalaku-lását élõ fõiskolai és egyetemi könyvtári rend-szerrõl.

A konferencia második részében a gazdaságiélet szakemberei, az innovációval foglalkozócégek képviselõi, Mészáros Tamás (a Közép-dunántúli Fejlesztési Ügynökség munkatársa),Bakos Éva (a Magyar Szabadalmi Hivatal Ipar-jogvédelmi Központja Könyvtárának igazgató-ja), Bartha László dékánhelyettes (a PannonEgyetem innovációval foglalkozó professzora) ésa többi elõadó az innovációs folyamatokról, azokgazdasági jelentõségérõl beszélt. Bartha Lászlóprofesszor az egyetemeknek az innovációs fo-lyamatokban játszott szerepérõl tartott elõadást,amelyben többek között az egyetemi kutatómû-helyek eredményeinek gyakorlati alkalmazásá-ról, ennek kapcsán az egyetemek és a gazdaságiszereplõk együttmûködésérõl szólt.

Az elhangzott elõadások a legújabb tudomá-nyos információkat nyújtották a hallgatóságnak.Az innováció nem elvont fogalomként jelent meg,hanem ismeretterjesztõ módon, mindenki számára

érthetõ formában. Berkovich Gábor ügyvezetõigazgató a SeaCon Europe Kft. képviseletébenaz innováció gyakorlati szerepét, annak eredmé-nyeit és a hosszú távú gondolkodás jelentõségétemelte ki. Sztojalovszky Béla, a Veszprémi Re-gionális Innovációs Centrum ügyvezetõ igazga-tója a pályázatok kiemelt szerepérõl és idõszerû-ségérõl adott tájékoztatást.

Fontos gondolatként jelent meg a konferenci-án, hogy minden vállalkozást mûködtetõ gazda-sági szakembernek élnie kell az informatika esz-közei révén megszerezhetõ információkkal, ami-hez nagy segítséget adhatnak (érdeklõdõknek,tapasztalt és kezdõ vállalkozóknak egyaránt) akönyvtárak is.

Úgy gondoljuk, hogy átfogó tájékoztatástadtunk az érdeklõdõnek arról, hogy a XXI. szá-zad modern gazdaságában, a társadalom szélesterületén mit is jelent az innováció. Nem misz-tikus tudományos fogalmat, hanem olyan kor-szerû fejlesztést, amely minden esetben pozitíveredményt indukál. Ez a pozitívum szellemi ésanyagi javakat jelent, attól függõen, hogy melyterületen történik a fejlesztés.

A konferencia eredményeként a könyvtáro-sok nagyon sok ismeretet kaptak az innováció-ról, a gazdasági szakemberek pedig a könyvtá-rak adta lehetõségekrõl saját szakmai területükfejlesztésében.

A meghívottak kiválasztásánál tudatosan ha-tároztuk meg a célközönséget. Meginvitáltukazokat a vállalkozókat is, akik az elõzetes tájé-kozódás alapján igénybe vették azon cégek se-gítségét, amelyek az innovációval foglalkoznak.A másik célcsoportunk a könyvtárosok voltak.A jól megtervezett és felépített marketingmun-kával, a célcsoportok pontos meghatározásávalsikerült a nagy érdeklõdést kiváltó tanácskozástmegszervezni.

A rendezvényen nyolcvanan jelentek meg. Elkell mondanunk, hogy nem vártunk ekkora ér-deklõdést. Nekünk sem voltak a szervezés kez-detekor megfelelõ információink, és a visszajel-zésekbõl sem lehetett ilyen sok résztvevõre szá-mítani.

Vendégeink olyan információs forráshoz ju-tottak, amelyet jövõbeni munkájukhoz használnitudnak, és ez volt a célunk. A konferencia elõ-adásainak anyagát cédén megjelentettük, eztminden résztvevõ megkapta. Az Eötvös KárolyMegyei Könyvtár honlapjának alportálján egy


bibliográfiát is közzétettünk, amely mindenkiszámára hozzáférhetõ módon tartalmazza a szak-irodalmat, valamint a régió innovációs cégeinekés intézményeinek címét, elérhetõségét.

Az eseményt a média élénk érdeklõdése kí-sérte. A két helyi televízió interjúkat készített,az írott sajtóban elemzõ írások, cikkek jelentekmeg. Bartha professzorral a Veszprém MegyeiNapló riportot készített tudományos munkássá-gáról és most publikált találmányáról, amely azinnováció egy sajátos területét illusztráló példa-ként a konferencián is megjelent.

Sokat segített az országos sajtótájékoztató,hasznosak voltak az országos médiában rendsze-resen megjelenõ ismertetõk és azok a reklám-anyagok, amelyeket az országos projekt szerve-zõi jutattak el hozzánk.

A konferencia megrendezése után tapasztala-tainkat úgy összegezhetjük, hogy folytatni kellezt az ismeretterjesztõ programot, mert az élénkérdeklõdés az innovációs cégek iránt, az elõadá-sok végén feltett sok-sok kérdés, a beszélgeté-sek azt jelzik, hogy ebben a témában is nagyonhiányos az ismeretanyag és a kommunikáció,ezért az érdeklõdõket többször és többféle mó-don kell tájékoztatni.

Veres B. Zsuzsanna

Könyvtáraka játékos társadalomért

Könyves vasárnap

Az ez évi könyvtári napok rendezvényei a 2007.és 2013. közötti európai uniós ciklus stratégiaijelentõségû fejlesztési szakterületeivel foglalkoz-tak. A Móricz Zsigmond Megyei és VárosiKönyvtár az Informatikai és Könyvtári Szövet-ség nagy jelentõségû projektje egyik elemének,a kreativitás témakörének kifejtésére kapottmegbízást, a játékosság mint kreativitást fejlesz-tõ tevékenység könyvtári eszközökkel való tá-mogatásának bemutatására. Rendezvénysoroza-tunk címe ennek megfelelõen Könyvtárak a já-

tékos társadalomért lett.Az október 7-én és 8-án megvalósult össze-

sen 73 program valóban a játék, a játékosság ésa kreativitás sokszínûségét mutatta be, felvonul-tatva a szellemi játékok sokféleségétõl kezdveaz alkotómûhelyek színes bemutatójáig sok min-

dent. A résztvevõk és közremûködõk széles ská-lája sorakozott fel: játékkal, játékkészítéssel fog-lalkozó szakemberek, játékot, vetélkedõt kedve-lõ gyerekek, felnõttek, mûvészek, zenészek, tán-cosok, népi iparmûvészek. Ellátásukról stílsze-rûen a „nyírségi ízek kavalkádjában” gondoskod-tunk.

Ugyancsak két napig tartó program volt aPONT-ban a játék, a PONT Kiadó könyveinekárusítása. Játékos kedvû vendégeinket Csiriptotó

játékra is invitáltuk. (Ennek eredményhirdetésea második nap végén volt).

A helyi médiával való kapcsolatunk – a ko-rábbi évek kialakult gyakorlatának megfelelõen– kiváló volt. Az írott sajtó nyomon követte azeseményeket, akárcsak a városi és a megyei te-levízió. Elõzetes informálásukra október 4-énsajtótájékoztatót tartottunk, melyre tíz helyi ésmegyei médium képviselõje jött el. Számos tu-dósítás jelent meg, továbbá riportokat készítet-tek a rendezõ intézmény vezetõjével, a progra-mokat menedzselõ könyvtárosokkal, a játékos-ságot elemzõ szakemberekkel, játékkészítõkkel,népi iparmûvészekkel. De megszólaltatták a prog-ramokon részt vevõ közönséget is a legkülönbö-zõbb korosztályból.

Az országos könyvári napok egyik központirendezvénye minden évben a Könyves vasárnap.Intézményünk megtiszteltetésként fogadta, hogyházigazdája lehetett a tizenegyedik könyves va-sárnapnak, melynek fõ koordinátora a MagyarRádió. Elõzetes egyeztetések zajlottak az álta-lunk is ajánlott programokról a Gordiusz Maga-zin szerkesztõivel, munkatársaival, s iránymuta-tásaikhoz, a mûsor mûfajához igazodva alakítot-tuk a programok arculatát.

A napnak több kiemelt eseménye is volt, eze-ket értékelve a teljesség igénye nélkül néhányatemlítünk:

– Megyei sakkverseny zajlott, melyen 36fiatal vett részt két korcsoportban. Emlékezetesmarad a résztvevõk számára, hogy Vágó István

médiaszemélyiség, a nagy játékmester köszön-tötte a versenyzõket és adta át a díjakat.

– Minden, ami játék címmel délelõtt a PetõfiRádió élõ közvetítést adott, melyben riportokhangzottak el a könyvtár igazgatójával, a helyis-mereti részleg tudományos fõmunkatársával, aNyíregyházi Fõiskola Könyvtári Tanszékénekvezetõjével, továbbá Nyíregyháza és a megyeszellemi-tudományos életének kiemelkedõ sze-


mélyiségeivel. A mûsor alkalmat teremtett Nyír-egyháza kulturális, szellemi-tudományos mûhe-lyeinek országos szinten való bemutatására.

– A Petõfi Rádió „Játszani is engedd!” címûországos körkapcsolásos játékában a nyíregyhá-zi helyszínen mintegy húszan vettek részt, köz-tük rendszeres, illetve eddig ritka könyvtárláto-gatókkal.

– A nap egyik fénypontja volt a Petõfi Rá-dió Gordiusz Magazin címû mûsorának élõ köz-vetítése az ország elsõ, könyvtárban mûködõjátéktárának ünnepélyes átadásáról. A játéktér a„Csiriptanya” Játéktár néven vonul be a köztu-datba. Óriási érdeklõdés, csinnadratta kísérte ahangulatosan, az európai szabványoknak meg-felelõen felszerelt részleg megnyitóját (Az aznapközzétett szóróanyagoknak, programoknak köszön-hetõen a csoportok bejelentkezése folyamatos).

Az érdeklõdõk tömege töltötte meg a játéktá-rat.

– Tegyük a játékot közüggyé címmel ugyan-csak a fent említett mûsorban beszélgetés zajlottneves szakemberekkel a játék személyiségfejlesz-tõ hatásáról, fontosságáról.

– A játék lendületbe hoz címû kötetet aSomorjai Ildikó – Török Emõke szerzõpárosmutatta be az érdeklõdõ közönségnek.

– A beszélgetõs, játékos programokat a Fa-

vágó együttes koncertje zárta.A szakma mindig nagy érdeklõdéssel kísért

eseménye minden könyves vasárnapon a KossuthRádió élõ közvetítése, A mi idõnk. Az országosszakmai irányításban, a szakmai és kulturális köz-életben tevékenykedõ személyiségek, érdeklõdõkollégák voltak vendégei és résztvevõi a mûsor-nak. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumkulturális szakállamtitkára, Schneider Márta

köszöntötte a megjelenteket, és tájékoztatást adotta könyvtári ellátás szakmai fejlesztési irányairól.

Schneider Márta kulturális szakállamtitkár és

Gózon Ákos, a Magyar Rádió fõszerkesztõje

Hagyományosan ekkor adják át Az Év Könyv-tára Díjat, melyet ebben az évben a keszthelyiFejér György Városi Könyvtárnak ítéltek oda.Meleg szívvel gratuláltunk a Nyíregyházára ér-kezett igazgatónõnek és munkatársainak.

A mûsorban Gózon Ákos fõszerkesztõ/mûsor-vezetõ vendégei voltak a Móricz ZsigmondKulturális Egyesület, a Bessenyei György Iro-dalmi Társaság, valamint a Váci Mihály Társa-ság Kulturális Egyesület vezetõ képviselõi. Acivil szervezetek betekintést adtak a megye gaz-dag irodalmi és mûvelõdési hagyományainakápolásába, az itt folyó tudományos és ismeret-terjesztõ tevékenységbe.

Az összefogás programsorozat sikerét mi sembizonyítja jobban, mint a nagyszámú, mintegy9500 aktív résztvevõ az összesen 73 helyi ren-dezvényen. A meghirdetett ingyenes beíratkozáskapcsán 478 új olvasót nyertünk, az amnesztiarévén 1497 dokumentum került vissza büntetle-nül az állományunkba. A megyébõl 12 könyvtárcsatlakozott a könyves vasárnaphoz (ebbõl ket-


tõ, a mátészalkai és a máriapócsi már késõn, amegyei programfüzet nyomdába kerülése utánjelezte szándékát), a látogatók száma a 22 ren-dezvényen 620 fõ volt.

A jól sikerült szlogen – „A könyvtárba men-

tem, gyere utánam!” – hatását a következõ he-tek, hónapok megnövekedett könyvtárlátogatá-sai fogják igazolni. Ez minden bizonnyal így lesz!

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség min-den eddigit felülmúló, igényes és gazdag propa-gandaanyaggal segítette a könyvtárak szervezõmunkáját. A Móricz Zsigmond Megyei és Váro-si Könyvtár a saját kétnapos programja és amegyei rendezvények népszerûsítésére különmeghívót, programfüzetet jelentetett meg, mint-egy 5500 példányban. Ezek plakátját is elkészít-tettük, és nagyjából 300 példányban terjesztet-tük.

Végezetül a kollégákkal együtt megköszön-jük az Informatikai és Könyvtári Szövetség és aprogrambizottság segítõ együttmûködését, a fo-lyamatos és érdeklõdõ figyelmüket, jelenlétü-ket a programok egyeztetése, szervezése és le-bonyolítása során. A Móricz Zsigmond Megyeiés Városi Könyvtár és Szabolcs-Szatmár-Beregmegye könyvtárai a könyvtári napok „hagyo-mányápolásához” a továbbiakban is együttmû-ködést ajánlanak, szolgálva az Informatikai ésKönyvtári Szövetség szakmai céljait.

Zselinszky Lászlóné

Könyvtárak az egészségért– táncos lányok nyomában

„A könyvtárba megyek,gyere utánam!”

2006. október 9-én katonazenekar hangja hívottminden érdeklõdõt az egri Dobó térre. S akiellátogatott, nem csak a remek zenében, hanema táncos lábú lányok produkciójában is gyönyör-ködhetett. S ez még mind nem elég! A mazsorett-csoport, a katonazenekar, a könyvtáros kollégák,a sok száz érdeklõdõ bejárta a város szûk ut-cácskáit, tereit, s mindenkit invitált a könyvtármellett felállított színpadhoz, ahol az egész napforgataga az egészség jegyében telt.

Az összefogás rendezvénysorozat mottója Eger-ben kissé módosult: a mazsorettcsoport vezetõje akövetkezõ szlogennel hirdette a nap programját:„A könyvtárba megyek, gyere utánam!”

Ritkán élhet meg az ember olyan felemelõ pil-lanatokat, mint amikor úgy érzi, az egész város ráfigyel: az eladók és a vevõk a környezõ boltokból,az orvosi rendelõbõl a betegek, a környéken lakók,a turisták és a bevásárlást intézõ családanyák mind-mind integettek, nézték a felvonulást, s akinek ide-je engedte, a menethez csatlakozott. Különlegesenjó érzés volt könyvtárosként a menet élén menni –s nagyszerû volt, hogy szinte mindenki ismerõs-ként üdvözölt minket.

A könyvtárhoz érve már több százan lehet-tünk, hogy aztán megkezdõdhessen az egész napiszínes forgatag: látványos sportbemutatók, tán-cos produkciók, az egészséges életmóddal kap-csolatos elõadások követték egymást napestig.A környezõ sátrakban civil szervezetek, iskolák,az ÁNTSZ, könyvkiadók várták az érdeklõdõketételbemutatókkal, kóstolással, játékos feladatok-kal. A Heves Megyei Diabétesz Szövetség sátrá-ban egész nap sorban állás volt: ingyenes orvositanácsadó szolgálat, vércukor-, vérnyomás- éskoleszterinszint-mérés, kedvezményes számító-gépes talpdiagnosztika zajlott.

A könyvtárosok információs sátra is vonzottaaz érdeklõdõket: a könyvtárat népszerûsítõ szó-róanyagok, nyereményjátékok mind gazdára ta-láltak – mint ahogy azok az ajánló bibliográfiákis, melyek az egyes betegségcsoportok megelõ-zésének elõsegítéséhez olyan könyveket javasol-tak, amelyek könyvtárunk állományában megta-


lálhatók. Ezeket természetesen orvosi rendelõk-ben, kórházakban, kulturális intézményekben ishozzáférhetõvé tettük.

A program tervezésekor kiemelten fontosnaktartottuk, hogy rendezvényeink olyan lakosságiprogramok legyenek, melyek sok embert moz-gósítanak, nyitottak azok számára is, akik nemkönyvtárlátogatók, erõsítik a könyvtárak partner-kapcsolatait, s új együttmûködési lehetõségekkialakítására adnak lehetõséget.

A rendezvénysorozat kiváltotta a média ér-deklõdését is. Az országos sajtótájékoztatót kö-vetõen Egerben került sor a régiós sajtótájékoz-tatóra. A rendezvény kiemelt helyet kapott a helyitelevíziókban, rádiókban, az írott és elektronikussajtóban. A reklámanyagot több alkalommal té-rítésmentesen játszották a városi televíziók, rá-

diók. Számos tudósítás jelentmeg, továbbá riportokat készítet-tek a rendezõ intézmények veze-tõivel, a programokat menedzse-lõ könyvtárosokkal, az elõadáso-kat tartó szakemberekkel, meg-szólaltatták a programokon résztvevõ közönséget.

Az igényesen tervezett, egy-séges arculattal rendelkezõ orszá-gos szóróanyag minden könyv-tárba eljutott, így minden érdek-lõdõ kézbe kaphatta.

Az egyes rendezvényekhezsikerült helyi szponzorokat ismegnyerni, akik termékbemuta-tókkal, a játékokhoz, vetélkedõk-höz felajánlott ajándékokkal tá-mogatták akciónkat.

Tapasztalataink alapján az or-szágos rendezvénysorozat témáiközt az egészségnap szervezésebizonyult az egyik leghálásabb,legtöbb érdeklõdõt mozgósítófeladatnak. Bár a téma bõségetöbb veszélyt is rejtett: tudatosantörekedtünk arra, hogy olyanegészségügyi programokat szer-vezzünk, amelyeken a lakosságiinformációszolgáltatás, az egész-ségügyi felvilágosító munka, apreventív egészségfejlesztésiszolgáltatások kerülnek elõtérbe.Szlogenünkben megfogalmaztuk

az egészségnap küldetését: „Könyvvel, informá-

cióval az egészségért”. Ez is jelzi, hogy a könyv-tárak nem vállalhatják fel a gyógyítás szerepét, nemlehet feladatuk a legkülönfélébb, egészséges élet-móddal kapcsolatos termékek árusításának meg-szervezése – kizárólag az egészségmegõrzés, egész-ségnevelés, prevenció került elõtérbe.

Rendezvényeink nagy figyelmet kaptak, azegyes programok látogatottsága kiemelkedõenmagas volt. Bebizonyosodott, hogy a lakosságszámára rendezett programok találkoztak az igé-nyekkel. Mindenki természetesnek érezte akönyvtár szervezésében megvalósuló rendez-vényt, az egyes szóróanyagok bekerültek akönyvtárakba, s az egészségügyben dolgozók istermészetes partnernek tekintik az információ-közvetítõ intézményeket.


A felnõtt lakosság számára megrendezett prog-ramokon olyan helyi szakemberek közremûkö-désére számíthattunk, akikre elismeréssel tekinta települések közössége. Partnerként támogattaka háziorvosok, a helyi kórház, véradó állomás,ÁNTSZ, sikerült mozgósítani a helyi civil egye-sületeket, csoportokat. Több orvos jelezte, hogya közeljövõben szívesen vállalkozik hasonló té-májú beszélgetésre, ismeretterjesztõ elõadásra/elõadássorozatra a könyvtárban.

A programokon maximálisan megvalósult anyitott könyvtár eszméje, olyan emberek is kö-zel kerültek a könyvtárhoz, akik eddig nem vol-tak beíratkozott tagok az intézményben. Sikerültolyan látványos, érdekes programokat, bemuta-tókat szervezni, melyeken a lakóközösség, az ol-vasóközönség tagjain kívül szívesen vettek résztkirándulók, turisták is.

Az összefogás programsorozat Könyvtárak az

egészségért alprogramja elérte célját: az Orszá-gos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval összhang-ban, az intézmények összefogása révén, a könyv-tárak a lakossággal együtt tevékenyen vettek résztaz információk átadásában, közvetítésében. Si-került tudatosítani a helyi döntéshozás szintjén,az egészségüggyel foglalkozó intézmények ve-zetõivel, hogy egyes egészségügyi információk-nak, szóróanyagoknak a könyvtárban is helyükvan, a könyvtár az a hely, ahonnan a leghatéko-nyabban lehet az embereket megszólítani.

Reményeink szerint a megkezdett munkaminél hamarabb folytatódik, a könyvtári hálózatrévén minél több szóróanyag, folyóirat, könyvkerül az állampolgárok számára legkönnyebbenelérhetõ helyre – a könyvtárba.

Tõzsér Istvánné

Az elektronikusinformációszolgáltatáselméleti és gyakorlatikérdései

Regionális konferenciaSzombathelyen

Napjainkban az információs vagy tudásalapú tár-sadalomként is emlegetett közeg jelentõs mér-tékben megváltoztatta a könyvtárakkal, illetve akönyvtári szolgáltatásokkal szemben megfogal-mazott igényeket.

Az élethosszig tartó tanulás egyik fontos esz-köze, erõforrása az internet, ahol nem csak frissinformációk, adatok érhetõk el, hanem a globá-lis kulturális örökség részeként például a köz-gyûjtemények egyre nagyobb számban digitali-zált anyagai is. A könyvtári katalógusok után azilyen módon rendelkezésre álló dokumentumokegyetlen óriási virtuális Mundaneumot képeznek.Az Európai Unió társadalompolitikájának fõ cél-kitûzései között szerepel az információ mindszélesebb körû és könnyû elérésének biztosítása,mely „segíti a társadalom megújulását, mobili-zációját, utat nyit az egyéni kezdeményezõ kész-ségnek, vállalkozó kedvnek, szélesíti a civilizá-ciós termékek, kulturális javak fogyasztását, to-vábbá globálissá teszi az emberi tudás megszer-zését és megosztását, és soha nem látott mérték-ben sokszorozza meg azt.”1 Mindez a könyvtá-rak számára kihívás, új feladat – ami egyúttalszükségessé teszi küldetésük újragondolását ésátfogalmazását.

A konferencia nyitóelõadásában Kiszl Péter,az ELTE BTK Könyvtártudományi–InformatikaiTanszékének adjunktusa egyenesen paradigma-váltásról beszélt, és történelmi párhuzamot vonta ma folyamatban lévõ változások, valamint apublic library kialakulásának idõszaka között. Azinternet széles körben való elterjedése, az újabbés újabb információhordozók megjelenése, azelektronikus dokumentumok térhódítása nemcsak a könyvtárakat alakította át, hanem módo-sította a használói igényeket is. A jövõ amultifunkciós könyvtáraké, hangsúlyozta az elõ-adó, amelyek kínálata között – a hagyományosfeladatok ellátása mellett – szerepelnie kell a je-

Az IKSZ elnöksége 2006-ban elismeréstalapított a „Könyvtárügyért” elnevezéssel.

Az elsõ kitüntetettek, Skaliczki Judit,Zalainé Kovács Éva és a kecskeméti

Katona József Könyvtár a Könyvtárakösszefogása a társadalomért program

értékelõ konferenciáján, október 13-án,Kecskeméten vehették át az elismerést.

Gratulálunk!a szerk.


lentõs hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások-nak is. Bemutatásuk során a közgazdász vég-zettséggel is rendelkezõ Kiszl Péter külön kitérta kereslet és a kínálat viszonyának elemzésére:a két függvény közös koordinátarendszerben valóábrázolásával kapott Marschall-kereszt metszés-pontja azt jelenti, hogy az adott szolgáltatáskeresleti és kínálati mennyisége megegyezik. Eza fajta egyensúly egy ideális állapot, amely mind-két fél (könyvtáros és könyvtárlátogató) elége-dettségét tükrözi. Az összegyûjtött, nem repre-zentatív használói igények között szerepel pél-dául az irodalomkutatás, a dokumentumszolgál-tatás, az evés, ivás, zenehallgatás, az interaktívtudásmegosztás, a kollektív tartalom-elõállítás,a multimédiás információforrások, a gyermek-megõrzés, a szabadidõs programok, a WiFi, azingyenes internethasználat. Kérdés, hogy ez amodell mennyire alkalmazható könyvtári környe-zetben, egyáltalán szükséges-e olyanfajta nyitása használók felé, amelyben õk maguk is aktívalakítói lehetnek a szolgáltatott tartalomnak?Megoszthatók-e a korábban kizárólag intézmé-nyi felelõsség körébe tartozó feladatok? Vagyéppen ez jelentheti a könyvtár és az „olvasó”kapcsolatának megújulását? (Nagy Attila ésPéterfi Rita 2005-ben készített felmérése2 csök-kenõ könyvtárhasználatról számol be). Kiszl Pétera probléma elemzése kapcsán kitért a nemzetkö-zi és a hazai szaksajtó hasábjain mind gyakrab-ban felbukkanó könyvtár 2.0 fogalmának részle-tes bemutatására. A web 2.0 koncepciójából ki-indulva néhány olyan technológiai példát (blogok,rss-ek, wikik, vitacsoportok, mashupok, címké-zések, chatek stb.) ismerhetett meg a hallgató-ság, melyek alkalmasak a könyvtár 1.0-ról a 2.0-ra való váltásra. A könyvtár 2.0 „tárgyszerûdefiníciója: interaktív, együttmûködésen alapu-ló, multimédiás, webalapú technológiai alkalma-zás, webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz ésgyûjteményekhez.”3 Létjogosultságát ma márszámos nemzetközi és néhány hazai példa isbizonyítja. A várható elõnyök mellett ismertettea legfontosabb tennivalókat is: „a könyvtárak avázolt feladat megoldását csak proaktív szemlé-lettel, a használókkal folytatott [...] aktív kom-munikációval, anyagi [...] források bevonásával,hálózati együttmûködéssel [...], korszerû me-nedzsment és marketing eljárások alkalmazásá-val, egyúttal munkatársaik folyamatos képzésé-vel [...] valósíthatják meg”.4 A változtatás, a

használók igényeihez való alkalmazkodás egyfajtakényszer annak érdekében, hogy a könyvtárak azinformáció megõrzésében és közvetítésében tovább-ra is meghatározó szerephez juthassanak.

Ugyancsak a versenyhelyzetre hívta fel a fi-gyelmet elõadásában Dippold Péter, az Orszá-gos Széchényi Könyvtár (OSZK) tudományosigazgatója: az internet széles körû elterjedéseszámtalan kérdést vet fel a nemzeti bibliográfiaszerepét, szolgáltatásait illetõen. Miután bebizo-nyosodott, hogy az IFLA által 1973-ban meghir-detett egyetemes bibliográfiai számbavétel prog-ramjában megfogalmazott célok nem érhetõk el,a tartalmi teljességrõl a tartalmi bõvítésre helye-zõdött a hangsúly. Az elektronikus dokumentu-mok tömeges megjelenése és a teljes körû bib-liográfiai számbavételük hiánya szükségessé te-szi a kötelespéldányok beszolgáltatásával foglal-kozó rendelet újrafogalmazását. A rendszer azúgynevezett „statikus elektronikus dokumentu-mok (pl. CD, CD-ROM, DVD) esetében” vi-szonylag jól mûködik, „de mit sem ér a törvényirendelkezés a dinamikus webhelyek nagy részé-nél”.5 Ha abból indulunk ki, hogy az internetesforrások részei a kulturális örökségnek, akkorvitathatatlan, hogy számbavételük és megõrzé-sük a nemzeti könyvtárak feladatkörébe tartozik.Mindez további kérdéseket, problémákat vet fel:a határok kijelölése, a begyûjtés, a feldolgozás,a raktározás, a megõrzés módja történhet-e ahagyományos alapelvek szerint, vagy bizonyosmunkafolyamatokhoz elengedhetetlenül szüksé-ges az automatizált eszközök fejlesztése? Indo-kolt-e a használói igények hangsúlyos figyelem-be vétele a bibliográfiai leírások elkészítésénél?Ez – például az on-line könyvesboltok széles körûelterjedésével – maga után vonhatja a speciáliskereskedelmi szempontok bekalkulálását, de je-lentheti a bibliográfiai rekordok olyan módontörténõ átalakítását, egyszerûsítését, hogy a ke-resõmotorok szolgáltatásait tömegesen igénybevevõk számára könnyebben értelmezhetõk legye-nek. Hogy a könyvtárak ne veszítsék el haszná-lóikat, meg kellett határozniuk az egyszerû nem-zeti bibliográfiai rekord minimális adatelem-tar-talmát: az IFLA az ún. FRBR-modell (FunctionalRequirements of Bibliographic Records) kidol-gozásával tett eleget ennek a követelménynek.Bár a nemzeti bibliográfiai ügynökségek az IFLA2000-ben végzett felmérése szerint egyhangúana fenntartás és a tartalmi bõvítés mellett foglal-



tak állást, a nemzeti bibliográfiák fennmaradásaelsõsorban a könyvtárak alkalmazkodóképessé-gétõl függ. A jövõ útja egészen eltérõ is lehet.Akár követhetõ modellnek is tekinthetjük az elõ-adó által említett nemzetközi példák valamelyi-két: „a holland gyakorlat szerint a nemzeti bib-liográfia beolvad az on-line katalógusba, az auszt-rálok pedig az országos központi katalógus spe-ciális nézeteként szolgáltatják. Ezek a megoldá-sok költség- és idõtakarékosak, hiszen a feldol-gozott dokumentumok bibliográfiai rekordjaitcsak egyszer kell létrehozni, nem kell gondos-kodni a bibliográfiai sorozatok megszerkeszté-sérõl, kiadásáról.” 6

A változás, változtatás igényének figyelem-bevétele a különbözõ könyvtárak napi gyakorla-tában is nyomon követhetõ: a hagyományoskönyvtárhasználat mellett egyre nagyobb teretkap az elektronikus információszolgáltatás. Akonferencia soron következõ elõadói ízelítõtadtak újszerû kínálatukból, és hallhattunk a ter-vezett fejlesztésekrõl is. A merészebb, korábbana könyvtári rendszertõl idegennek hitt elképze-lések létjogosultságát talán éppen az elsõ elõ-adó, Kiszl Péter igazolta meggyõzõen.

Eija Karjalainen, a finnországi LappeenrantaiRegionális Könyvtár vezetõje elsõsorban a nemhagyományos dokumentumok kölcsönzésénekjelentõs növekedésérõl, valamint a teljes szöve-gû adatbázisok intenzív használatáról számolt be.Fontos feladatnak tekinti az on-line információ-források népszerûsítését, ugyanakkor – ahasználóképzéssel párhuzamosan – elengedhetet-lennek tartja a könyvtárosok folyamatos felké-szítését, továbbképzését a modern eszközökmûködtetéséhez szükséges új ismeretek, techni-kák elsajátítása érdekében. Jelentõs eredmény-ként számolt be az internetes olvasói használatévenkénti 17%-os növekedésérõl.

Sokszínû és változatos elektronikus szolgál-tatást kínál Ausztria legnagyobb magyar nyelvûnyilvános könyvtára, az alsóõri UMIZ – MagyarMédia és Információs Központ. Kelemen Lász-

ló, az intézmény egyetlen alkalmazottja elsõsor-ban a számítógépes szolgáltatások kiépítésérehelyezte a hangsúlyt: a freemail-szolgáltatás és aCMS alapú honlapszerkesztõ rendszer melletttöbb adatbázist is épít. Sajátos helyzetébõl adó-dóan elsõsorban a magyar kisebbség, az ausztri-ai magyar egyesületek életéhez, tevékenységé-hez kötõdõ információk, adatok feldolgozására

törekszik. Honlapjáról elérhetõ például a burgen-landi többnyelvû helységnévtár, a helyi kisebb-ségi hírek archívuma, az egyesületi rendezvény-naptár, magyar receptek németül, egy német–magyar és magyar–német szótár.

A Zala Megyei Kórház Egészségügyi Szak-könyvtárának gyakorlatát Beke Gabriella könyv-tárvezetõ ismertette: az on-line egészségügyi in-formációszolgáltatás kapcsán bemutatta az orvo-si, az egészségügyi és a betegtájékoztató adatbá-zisokat is. Az e-könyvek, e-folyóiratok, a hírle-velek, valamint az orvosi kongresszusokról, kon-ferenciákról tudósító információforrások szinténhozzájárulnak a releváns ismeretek megszerzé-séhez. „Gyógyíthat-e az információ?” – hang-zott el a kérdés. Az elõadás azt bizonyította, hogya tájékozottság orvosi munkára gyakorolt hatásama már vitathatatlan.

Mennyeiné Várszegi Judit, a gyõri KisfaludyKároly Megyei Könyvtár osztályvezetõje a hely-ismereti részleg teljes szövegû adatbázisait, agyûjtemény digitalizált dokumentumait, valamintadattárait mutatta be. Részletesen ismertette aGyõrben megjelent hírlapokat és az 1945 elõttiképeslapokat is feldolgozó állományt. A nagyobbhelytörténeti gyûjteménnyel rendelkezõ könyv-tárak számára példamutató lehet a gyõri gyakor-lat: az eleve kis példányszámban megjelent ap-rónyomtatványok, a régiségüknél fogva ritkaság-számba menõ kiadványok (meghívók, plakátok,képeslapok, ex-librisek stb.) digitalizálásávalbiztosíthatják a szélesebb körû hozzáférést éskutathatóságot.

Nagy várakozás elõzte meg a Vas MegyeiKereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásvezetõ-jének, Szabó Tímeának az elõadását. Az üzletiinformációszolgáltatás fejlesztése ugyanis olyanfeladat, mely a könyvtárak számára komoly ki-hívás, de egyúttal versenyképességük zálogánakis tekinthetõ. „Ehhez elengedhetetlen a vállalko-zókat támogató, kiszolgáló szervezetekkel (pl.Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vál-lalkozók Országos Szövetsége, Magyar Befekte-tési és Kereskedelemfejlesztési Kht., kamaraihálózat) a kétoldalú kapcsolatok folyamatos fenn-tartása.”7 A kamara tagjai mind a tevékenységü-ket, mind pedig a vállokozások méreteit tekintveeltérõek, ennek megfelelõen az igények is kü-lönbözõek. A sokrétû kamarai szolgáltatás a helyiinformációkon túl regionális és országos jelle-gûeket is közvetít, ugyanakkor lehetõvé teszi,


hogy bizonyos adatokhoz azonosító és jelszóbirtokában csak a kamarai tagok férhessenekhozzá.

Barki Katalin, a szombathelyi Berzsenyi Dá-niel Fõiskola Központi Könyvtárának vezetõjeaz elektronikus információszolgáltatás helyi gya-korlatáról számolt be. Az on-line katalógus nem-csak a könyvtár állományát tartalmazza, hanemaz adatbázisba szervezett bibliográfiákat, reper-tóriumokat is. Széles kör számára biztosítja adokumentumokhoz való hozzáférést az elektro-nikus változat hozzákapcsolásával. A kísérletkép-pen bevezetett digitális oktatási gyûjtemény, aKurzus modul a tantárgyi tematikák irodalmáttartalmazza, és válogatva letöltésre felkínálja akötelezõ irodalomként megadott folyóiratcikke-ket, tanulmányokat, jegyzeteket a szerzõi jogiszabályok betartásával.

A konferencia záró elõadása a házigazda sze-repét betöltõ Berzsenyi Dániel Könyvtár szol-gáltatásait elemezte. Sopár-Dancsecs Katalin

tájékoztató könyvtáros elsõsorban a hagyomá-nyos, valamint az off-line és az on-line informá-cióforrások használatának alakulásáról beszélt.Részletesen bemutatta a könyvtár saját építésûadatbázisait: a nyugat-pannon kutatói regisztert, aVasi Digitális Könyvtárt, a Vas Megye Irodalmaés a Vas elnevezésû adatbázisokat. Kiemelte, hogya könyvtári ügyintézésben is egyre hangsúlyosabbszerephez jut az elektronikus kommunikáció.

A konferencia8 az Informatikai és KönyvtáriSzövetség Könyvtárak összefogása a társadalo-

mért programsorozatának nyugat-dunántúli szak-mai napjaként szerepelt. Az ország hét régiójá-ban zajló különbözõ rendezvények egymástólegészen eltérõ témákat öleltek fel. A szombathe-lyi választás idõszerûségét a nagyszámú érdeklõközönség is igazolta: nem csupán a szûkebbértelemben vett szakma képviseltette magát,hanem a könyvtári tevékenységhez tágabb érte-lemben kapcsolódó szakemberek, valamint ahelyi felsõoktatási intézmény hallgatói is. Jelen-tõsége túlmutat a megye (a soron következõ XII.Vas megyei könyvtári nap eseményeként), a ré-gió (regionális konferenciaként), sõt az országhatárain is. Legfontosabb gondolata a használóiigényekhez való kényszerû és szükségszerû al-kalmazkodás, a „használó kegyeiért”9 való küz-dés annak érdekében, hogy a könyvtárak „a pi-aci és közfinanszírozású versenytársaikkal szem-ben”10 ne veszítsék el a jelentõségüket. A ten-

denciák ismerete azonban elengedhetetlen ahhoz,hogy a stratégiai változásokat meg lehessen fo-galmazni. Mindez feltételezi a könyvtárosoknyitottságát, a folyamatos tanulás képességét ésa változtatás iránti elkötelezettséget.

A konferencián elhangzott elõadások tömörí-tett változatát egy mappa11 õrzi, amely kifejezet-ten az esemény alkalmából jelent meg. Teljestartalma a Berzsenyi Dániel Könyvtár honlapjá-ról (www.bdmk.hu), a Vasi Digitális Könyvtárfelületén érhetõ el12.

Székelyné Török Tünde

Jegyzetek1 Közösségi jog az információs társadalom területén.[Elektronikus dokumentum.] A hozzáférés módja: http://www.itforras.hu/engine.aspx?page=kozossegi_joganyag A letöltés ideje 2006. 10. 17.2 Nagy Attila–Péterfi Rita: Olvasás, könyvtár- és számí-tógép-használat. Gyorsjelentés a TÁRKI és az OSZK2005-ös vizsgálatáról. In: Könyvtári Figyelõ, 2006. 1. sz.31–44. p.3 Könyvtár 2.0, használókkal a használókért. [Elktronikusdokumentum.] A hozzáférés módja: http://www.gmconsulting.hu/inf/kit/2006-32.htm A letöltés ideje 2006. 10. 17.4 Kiszl Péter: Trendek és tendenciák az információszol-gáltatások területén: könyvtár 2.0. [Tömörítvény.] In: Azelektronikus információszolgáltatás elméleti és gyakorla-ti kérdései. Konferencia. Szombathely, BDK. 2006.5 Dippold Péter: A nemzeti bibliográfia az elektronikusdokumentumok korában, különös tekintettel az on-lineforrások archiválására és információs értékelésére. [Tö-mörítvény.] In: Az elektronikus információszolgáltatás el-méleti és gyakorlati kérdései. Konferencia. Szombathely,BDK. 2006.6 I.m.7 Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyv-tárak. Budapest, ELTE, Traduirex. 2005. 215. p.8 Levezetõ elnöke Pallósiné Toldi Márta, a BerzsenyiDániel Könyvtár igazgatónõje volt.9 Kiszl Péter: Trendek és tendenciák az információszol-gáltatások területén: könyvtár 2.0. [Tömörítvény.] In: Azelektronikus információszolgáltatás elméleti és gyakorla-ti kérdései. Konferencia. Szombathely, BDK. 2006.10 I.m.11 Grafikus Bonyhádi Károly12 Az elektronikus információszolgáltatás elméleti és gya-korlati kérdései. Szombathely, 2006. október 10. [Elekt-ronikus dokumentum.]. A hozzáférés módja: http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/iksz_konferencia/iksz_konferencia.html A letöltés ideje: 2006. 10. 25.


A megye tudástára

Könyvtárakaz esélyteremtésért

„Együtt kerek a világ!”

A könyvtáraknak különösen fontos a szerepükaz életben hátránnyal küzdõ, fogyatékkal élõemberekért való cselekvésben.

Sajnos a társadalomban nagyon kevesen gon-dolkodnak helyesen az esélyegyenlõségrõl. So-kan túlzásnak tartják az akadálymentesítés érde-kében tett lépéseket, pazarlásnak, a gazdagabbidõk felé halaszthatónak az erre fordítandó ki-adásokat. A jelenlegi helyzet kirekeszti és tét-lenségre kárhoztatja a fogyatékkal élõket, ezáltalmegfosztja a társadalmat a bennük rejlõ alkotó-képesség kibontakoztatásától.

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség or-szágos nagy összefogás rendezvényének ezért lettaz esélyteremtés az egyik központi témája.

Szolnokon az elsõ hívó szóra létrejött a szer-vezõi gárda, mert a partnerül hívott szervezetekvezetõi fenntartás nélkül tudták vállalni a könyv-tárosok által felvetett problémák képviseletét,gondolataikkal, szervezõ munkájukkal ki tudtákegészíteni az elképzeléseket.

Kezdettõl részt vett az ötletek kimunkálásá-ban és késõbb a szervezés lebonyolításában is aVakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-SzolnokMegyei Egyesületének elnöke, Baranyi Imréné

Miks Mária, Urbán-Szabó Béla elnök a Moz-gássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egye-sületétõl, még szereplõként is fellépett és szintemindig tolmácsolt a szervezés és a rendezvényalatt Bende Lajos elnök a Híd Jelnyelvi Tolmá-csok Egyesületétõl. Nélkülük nem jutottunk vol-na annyi értékes információhoz, nem mûködöttvolna sok gyümölcsözõ kapcsolat, amelyekrealapozva a nagyon gazdag program összeállt.

A szervezõbizottság döntése alapján a közösszervezésû program fõ céljai lettek:

– Felhívni a társadalom figyelmét a fogyaték-kal élõ emberek társadalmi integrációjának prob-lémájára, mert az integráció a társadalmi szem-lélet megváltoztatása nélkül nem lehetséges.

– Minden programot a nagyközönség felé irá-nyítani, azt demonstrálva, hogy csupán több fi-

gyelemmel is sokakat tudnánk a fogyatékkal élõkkörébõl teljes értékû élethez juttatni.

– A figyelem hiánya nemcsak az õ személyeséletük beszûkítéséhez vezet, hanem a társadalomminden tagja számára veszteséget okoz, ha nemhasználjuk a bennünk rejlõ hatalmas értékeket.

Az egyesületekkel egyeztetett programok szer-vezését a könyvtár vállalta magára.

A programok két helyszínen bonyolódtakSzolnokon, 2006. október 12-én.

A könyvtárban az akadálymentesítéssel kap-csolatos szakmai programok, a Hild téren a fo-gyatékkal élõk bemutatása és a könyvtár azoncéljának megjelenítése, hogy minden partnerünk-kel össze kell fognunk az integráció érdekében.

A Verseghy Ferenc Könyvtárban a délelõttirendezvények keretében a saját intézményünk-ben megvalósult akadálymentesítési eredménye-ket mutattuk be minden érdeklõdõnek, sétákkeretében. Dokumentumkiállítások, eszközbemu-tatók segítették a gyakorlati megismerést.

A szakma, a sajtó, a döntéshozók minél ala-posabb tájékoztatása érdekében minden fogyaté-kossággal összefüggésben elméleti elõadásokfoglalták össze a legfontosabb tudnivalókat.Ternészetesen a programok résztvevõi voltak afogyatékkal élõemberek és szervezeteik vezetõi is.

Az elsõ elõadó Nagy Sándor, a Fogyatékos-ügyi Tanács tagja volt. Õ tartott rövid tájékozta-tót az országos fogyatékosügyi program állásá-ról. Kiemelte, hogy a program kiterjed mindenfogyatékossági csoportra, illetve nemcsak a fizi-kai, hanem az információs akadálymentesítést isérteni kell az akadálymentességen.

Kiss Balázs a NAVA (Nemzeti AudiovizuálisArchívum) szolgáltatásairól beszélt. A NAVAsegít a fogyatékkal élõket érintõ témák visszake-resésében, segítségével a változás nyomon kö-vethetõ. Az információs akadálymentesség meg-



teremtése nem merült fel aprojekt tervezése kapcsán.

Pandula András rehabi-litációs szakmérnök a terve-zésben megvalósuló szemlé-letváltásra mutatott érzékle-tes példákat. A különbözõ-ségeinket figyelembe vevõ,nem az átlag egészséges em-ber számára tervezett kör-

nyezet egészséges, biztonságos. Minden emberszámára elérhetõ, befogadó élettér. Az utólagosátépítés sokat javíthat a jelenlegi helyzeten. Atervezéskor már a teljes körû akadálymentesség-nek megfelelõen kell kialakítani a tereket épüle-ten kívül és belül, a használati tárgyakat, az esz-közöket és a berendezéseket. (Csak én teszemhozzá, hogy a közszolgáltatásokat is úgy lennecélszerû!)

Dvarieczki Bálint és Torma Zsolt a vakok ésa gyengénlátók számára használható új progra-mokat demonstrálta, válaszolva a gyakorlatbanfelmerült problémákra is.

Csovics Balázs a nagyszámú hallássérült részt-vevõnek is tudott újat mondani a jó hallást segí-tõ eszközök bemutatása közben.

Sebestyén Gabriella jelnyelvrõl tartott elõadá-sa meggyõzött arról, hogy a jelnyelv önállónyelvként funkcionál. Ha igazán fel akarjukemelni a siketen született embereket a valódiszellemi szintjükre, a jelnyelv fejlesztéséért, el-fogadásáért sokat kell tennünk.

Terveztünk egy széles körû beszélgetést a fo-gyatékkal élõ emberek számára dokumentumo-kat kiadók vezetõi, szerkesztõi és felhasználóikközött. Egyedül a TITIS KFT. vezetõje, Hajós

Erzsébet vállalta kiadói stratégiájának ismerteté-sét. Mások azt mondták, hogy olyan esetleges,hogy mit adnak ki és módszertanilag sem tuda-tos, hogyan állítják elõ a dokumentumokat, hogyerrõl nem kívánnak beszélni a fogyatékkal élõemberek elõtt.

A délelõtt folyamán a könyvtárban több szá-zan kapcsolódtak be a rendezvényekbe, remél-jük, sikerült az akadálymentesítésrõl hû képetkapniuk.

A Hild téren folyó rendezvényekbe a napmásodik felében a könyvtári közönség is bekap-csolódott. Az összefogás egyik fõ támogatója bi-zonyosan az idõjárás volt. Szikrázó napsütés,simogató meleg idõ, mintha mi rendeltük volna,

pedig a szabadtéri rendezvények fõ kellékét aján-dékba kaptuk. Ajándékként élhette meg a nagy-érdemû közönség azt a változatos programot is,amit Szolnok rendezvényterén, a Hild téren él-vezhetett mindenki, aki meghívásra vagy vélet-lenül arra járt.

A téren a nap a fogyatékkal élõ emberek szer-vezeteinek sátrai körül indult. A sátrakban azegyes szervezetek szórólapokkal, szóban és sok-sok ismerkedési lehetõséggel mutatkoztak be.Mindennapi használati tárgyak, vakvezetõ kutya,kerekesszék, a Vakrepülés Egyesület sátrábanvakon kipróbálható élethelyzetek, fejlesztõ játé-kok, könyvek, és mindenütt megszólítható em-berek, akiktõl bátran lehetett kérdezni. Volt isérdeklõdõ bõven, igazi majálisi hangulat alakultki a téren. Az aszfalton rajzoló óvodások, a vakutcazenész produkciója vonzotta a járókelõket.Az emberek szorgosan kötötték a szemeket azösszefogás hálójához, örültek az apró ajándékok-nak, elvitték az összefogás program üzeneteit akönyvtárban elérhetõ szolgáltatásokról.

Délután és este a program szinte a fogyaték-kal élõ emberek mûvészeti seregszemléje volt.A hatalmas rendezvénysátorban egymást követ-ték a jobbnál jobb zenés-táncos produkciók,minden, ami szinte abszurditásnak tûnik:kerekesszékes táncosok, nagyothalló énekkar, vakzenészek, siket táncosok és versmondó jelnyel-ven, Down-kórosok zenekara...

Aki részese volt, tudja, átéltük a mûvészi tel-jességet, és néha nemcsak a nap csalt könnyeketa szemünkbe, hanem az öröm és a meghatottságis! Nem volt okunk szánakozásra. Amit adtak,az mûvészileg teljes értékû, emberileg pedigfelbecsülhetetlen hatású volt. Nekik helyük vana világunkban. Az életük teljességével gazdagí-tani tudják a világot, bûn, ha nem kapnak teretképességeik kibontakoztatásához. Talán sikerülterre sok olyan ember figyelmét is felhívni, akisem a fogyatékkal élõk, sem a könyvtár irántnem mutat különösebb érdeklõdést.

A rendezvényre az ország életének érzékenykorszakában került sor. Sokan kifejezték azt anézetüket, hogy ilyen dolgokra kellene a sajtófi-gyelem, ami gazdagít és elõrevisz, értékválságosidõben megjelenõ igaz emberi tartalmakra.

A résztvevõk felejthetetlennek minõsítették anapot, a könyvtárosok büszkék voltak arra, hogyez a szép nap a könyvtár nevéhez fûzõdik.

Bertalanné Kovács Piroska


A kultúrák sokszínûségéértSzekszárdon,október 14-én

Trombiták és harsonák hívogatták könyvtári fesz-tiválra aznap a városlakókat. Szombat volt, he-tipiac, nyüzsgés. Még egy utolsó simítás azOrszágos Idegennyelvû Könyvtár (OIK) és aBudapesti Teleki Téka nemzetiségi köny-kiállításán, egyeztetés a mûvházasokkal, ahol aprogram zajlik, a függesztett, ragasztott transz-parensek, kellékek a helyükön (nem esett le sem-mi), az internetes tévé stábja készen áll. Szinteészrevétlenül megérkezik Kaltenbach Jenõ, Fo-

dor Péter, Mender Tiborné. Ismerõsök futnakössze, itt vannak a nyíregyházi kollégák is. Min-den a tervek szerint. A moderátorról kell példátvenni, õ a nyugalom szobra.

Ekkora könyvtári esemény utoljára 1989-benvolt itt, amikor a Magyar Könyvtárosok Egyesü-letének huszadik vándorgyûlése Szekszárdon ho-zott izgalmat, örömöt, szép emlékeket.

Az összefogás kéthetes programsorozatánaksokakat megmozgató záró alkalmán a délelõttiszakmai programok sorát Liebhauser Jánosnak,az Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatójánakköszöntõje nyitotta, aki abbéli örömének adotthangot, hogy a sok ötletes rendezvény, a Köny-

ves vasárnap kiugró sikere is visszajelzés a min-dennapokra: egyre pezsgõbbé válik a könyvtárimiliõ, a szolgáltató jelleg, legyen szó egészség-rõl, innovációról, játékról, esélyegyenlõségrõl,vagy éppen a legtöbb nemzetiségû Dél-Dunán-túl sokszínû kultúrájáról.

Fodor Péter az Informatikai és KönyvtáriSzövetség (IKSZ) elnökeként jólesõ érzésselöszegezte a Nemzeti Kulturális Alap támogatá-sával megvalósult nagyszabású megmozdulást,amelynek sok tízezer ember lehetett részese, ésabban a régióban zárulhat, ahol a különbözõkultúrák a mindennapokban is találkoznak. Etéren is megmutatható, hogy mit tud a korszerûkönyvtár, hogy a tradíciókat is megtartva, magá-tól értetõdõen nyitott azok felé, akik igénybeveszik. Az összefogás tizenegyedik rendezvény-sorozata, amely az Összefogás a könyvtárakért

mottótól a Könyvtárakkal a társadalomért szlo-genig jutott, híven kifejezi törekvéseinket: akiszemélyesen vagy virtuálisan betér a könyvtár-ba, elégedetten távozzék.

Kaltenbach Jenõ kisebbségi ombudsman irigy-lésre méltónak tartja a könyvtáros hivatását, hi-szen nagy mûvek társaságát élvezheti. Állítja,hogy etikai kódexünk vezérelve megfelel a való-ságnak, mert a könyvtáros társadalom tiszteli azértéket, elkötelezett a demokrácia és a jogálla-miság iránt. A könyvtár maga az identitás. Hor-dozza a közösség elemeit, amit õrizni kell. Kul-túra nélkül nincs közösség. Kaltenbach Jenõmegköszönte a könyvtárosok munkáját, nélkü-lözhetetlen kultúraközvetítõ tevékenységét, amelyszerinte megérett a legmagasabb társadalmi elis-merésre.

Mender Tiborné, az OIK fõigazgatója jó szív-vel mutatta be az idén ötvenéves intézmény rep-rezentatív kiállítását, amelyet a Budapesti TelekiTéka Könyvesbolttal közösen hoztak a szekszár-di fesztiválra, s amely felöleli a saját, illetve atizenhárom hazai nemzetiség könyvkiadását. Azidegen nyelvek szakkönyvtárának több mint száz-harminc nyelvû, 400 ezer feletti dokumentumál-lománya jól szolgálja a kisebbségi kultúra meg-tartó erejét is, ezért feladatai között szerepel anemzetiségi könyvtári ellátás országos koordi-nálása. A helyszínen bemutatott, több mint500 ezer rekordot tartalmazó adatbázisuk azérdeklõdés középpontjában volt, és könyvkiállí-tásuk is várakozáson felüli sikert és meglepõvásárlási kedvet hozott.

A délelõtt befejezõ részében Elekes Eduárdné

könyvtári szakértõ, vezetõ szakfelügyelõ eleve-nítette fel a szervezett kisebbségi könyvtári ellá-tás történetét, amely kezdetben szerény országostámogatással, de lelkes munkával, hálózati kere-tek között folyt. Hitvallással emlékezett: elfo-gadni és szeretni csak úgy lehet bármit, ha meg-ismerjük. A könyvtáros közvetítõ múlt és jövõkapcsolatában. Visszatekintésében elmondta,hogy az 1980-as években Tolnában már több mintnyolcvan helyen volt letét, óvodákban, iskolák-ban is. Az 1974–75-ben Baranyában, Tolnábaninduló nemzetiségi olvasótáborok célja a közös-ségi múlt, a gyökerek megismertetése volt, csa-ládok bevonásával, helyi élõ hagyományok be-mutatásával. 1982-tõl, a kéttanyelvûséggel egyidõben, már intenzíven összesimult a könyvtáriellátás az oktatással. A rendszerváltozást köve-tõen az OIK országos koordinálása, a megyeifeladatok és a helyi ellátás jelentette a szervezettszolgáltatást. A ’90-es évek végére korszerû el-látórendszer alakult a megszerzett és központi


forrásokból. Fellendült a helyismereti kutatókedv, a külföldi tanulmánykötetek is elérkeztekhozzánk. A könyvtáros szerepe integráló lett.Feladatunk ma is az, hogy a kisebbségi kultúrátmegismertessük, hagyományosan és a moderneszközökkel. Esélyegyenlõséget kínálunk a leg-kisebb településen élõknek is. Gyors, színvona-las szolgáltatást. Mert ez a mi szép munkánk.Nemcsak törvényszabta, de emberbaráti, hiva-tásbeli feladatunk is.

A beszélgetésbe bekapcsolódott Lukács Zsu-

zsanna, az OIK nemzetiségi és dokumentációsosztályának vezetõje, aki a kisebbségi könyvki-adás-történeti eszmefuttatása végén elismerésétfejezte ki a tizenhárom nemzetiségnek mai szín-vonalas könyvkiadásáért, saját folyóirataikért.Mint mondta, manapság inkább terjesztési prob-lémák akadnak, hiszen kevés könyvesbolt fog-lalkozik a kisebbségi könyvek eladásával. Lel-kes hangon szólt viszont az elsõ örmény–ma-gyar szótárról, amelyet ezen az alkalmon mu-tattak be, és szenzációnak számít. Emellett gyö-nyörû albumokat jelentetnek meg a görögök,örmények ruszinok, ukránok is. Olyan tevé-kenységet folytat az OIK, mondta, és olyanmiliõt teremt, amely arra készteti a többségitársadalmat, hogy befogadja a kisebbségi kul-túrát, ugyanakkor arra ösztönzi a nemzetisé-geket, hogy színvonalas kiadványokkal mutas-sák be kultúrájukat.

Lovas Henriknek, a Tolna Megyei Könyvtármost nyolcvanéves, egykori igazgatójának tanul-ságos emlékeit is nagy érdeklõdéssel hallgatta aközönség. Az eredetileg néptanító Lovas Henriktapasztalata az volt, hogy a könyvtárak akkorlátták el jól kisebbségi feladataikat, ha szoroskapcsolatban álltak az iskolákkal, mintegy ins-pirálva az 1982-ben indult kéttannyelvû oktatást.

A délután folyamán a nemzetiségi újságokfõszerkesztõi mutatkoztak be és mutatták be lap-jaikat. Eljött az interetnikus lap, a Barátság ve-zetõje, Mayer Éva, Blazsetin Branka a HrvatskiGlasniktól, Schuth János a Neue Zeitungtól ésFuhl Imre a Ludové Novinytõl. Az õszinte, ne-hézségeket is felvetõ megnyilatkozások vastap-sot arattak az empátiás készségbõl jelesre vizs-gázó közönség körében. A szoros mûsoridõ mi-att sok kérdés maradt megválaszolatlan, de a fõ-szerkesztõk, ígéretükhöz híven, vissza-visszatér-nek a témákra lapjaikban, és a könyvtárak semmaradnak említés nélkül.

Jókedvû, oldott hangulatban zajlottak a szó-rakoztató elõadások: táncok, dalok, zenekari elõ-adások, színházi produkció, gyermekszínjátszás,kétnyelvû felolvasások, vetélkedõ, nemzetiségiételbemutató, majd a nap fénypontja: a BobanMarkovic Orkestar fergeteges sikert arató kon-certje. A közönség tombolt! Minket pedig büsz-keség töltött el. A világhírû zenekar mögött, anagyszínpadi molinón a felsõ sorban ez voltolvasható: Könyvtárakkal a sokszínû kultúráért,alatta az NKA, az IKSZ, a kaposvári, a pécsi ésa szekszárdi megyei könyvtár logói… Jó voltelérzékenyült könyvtárosnak lenni.

Szép ünnep volt ez a fesztivál, ez a két hét.Megmutattuk magunkat „kifelé” is, játékosan,vonzóan, sokszínûen. Október 14-én délután 5óráig 5600 internetezõ kapcsolódott be a PixelTV internetes élõ közvetítésébe. (Archívumábanmegtekinthetõk az események: www.pixeltv.hu)

Sokan, akik csak „úgy” eljöttek a látványos-ságokra, de szórólapjainkat és prezentációinkatis megtekintették, „aha” élményt kaptak. Mond-ták is, hogy nahát és jéééé…

Végül egy felemelõ kis üzenet a Tolnai Nép-újság SMS-rovatából: „Köszönet neked, könyv-

tárunk, hogy kis városunkba elhoztad Boban

Markovicékat. Életre szóló élményt nyújtottál

ezzel. Szerintem nem csak nekem…”

Németh Judit

Az országos könyvtárinapok Zala megyei

rendezvényei

Zala megye könyvtárai az idén is csatlakoztakaz országos könyvtári napok rendezvénysorozat-hoz. Nagy örömünkre egy sokszínû és sikereseseménysorozatról számolhatok be.

A megyei programokat a Deák Ferenc Me-gyei Könyvtár (DFMK) koordinálta. A szerve-zõmunkát még 2006 júliusában kezdtük el, ek-kor állítottuk össze a Nyugat-dunántúli Régióbantervezett, az Informatikai és Könyvtári Szövetség(IKSZ) pályázatából megvalósítandó zalai faluna-pok programját, amely az elektronikus információ-szolgáltatás vezérmotívuma köré szervezõdött.

2006. szeptember 11-én tartottuk a megyeihálózati értekezletet, ahol ismertettük az orszá-gos programot és csatlakozásra szólítottuk fel a


megye könyvtárait. A zalaikönyvtárak tervezett rendezvé-nyeirõl a Deák Ferenc MegyeiKönyvtárban megyei programfü-zet készült, ezt közzétettük aDFMK honlapján is (http://www.dfmk. hu/aktualis.html).

Az Informatikai és KönyvtáriSzövetség propagandaanyagaitmegkaptuk, és továbbítottuk arendezvénysorozatba bekapcsoló-dó könyvtáraknak. Ezeknek min-denütt nagy sikerük volt.

Zala megyében 11 helyszínenösszesen 46 program megszerve-zésére került sor, melyeken 1549 résztvevõ je-lent meg. Az országos programban szereplõ hétnagy téma közül megyénkben öthöz kapcsolód-tak rendezvények, a legtöbb természetesen aNyugat-dunántúli Régió vezetõ témájához(Könyvtárak az információért).

A programok helyszínei:Deák Ferenc Megyei Könyvtár, ZalaegerszegJózsef Attila Városi Könyvtár, ZalaegerszegFejér György Városi Könyvtár, KeszthelyHalis István Városi Könyvtár, NagykanizsaVárosi Mûvelõdési Központ és Könyvtár, LentiFáklya Mûvelõdési Központ és Könyvtár,Letenye„Salla” Mûvelõdési Központ és Könyvtár,ZalalövõJózsef Attila Klubkönyvtár, GyenesdiásFestetics Kristóf ÁMK Könyvtára, PókaszepetkKözségi Könyvtár, PacsaKözségi és Iskolai Könyvtár, Cserszegtomaj.

Az IKSZ-projektbõl a könyvtári falunapokrendezvényeit finanszíroztuk, amelyeket Gye-nesdiáson, Pacsán, Pókaszepetken és Cser-szegtomajon szerveztünk. Ez összesen 18program lebonyolítását jelentette, ami amegyei rendezvények 39%-át tette ki.

A gyenesdiási és a cserszegtomaji ren-dezvényeket a keszthelyi Fejér GyörgyVárosi Könyvtár szervezte, a pókaszepetkiés a pacsai programokat pedig a DeákFerenc Megyei Könyvtár. Minden hely-színen voltak gyermekeknek és felnõttek-nek szóló programok egyaránt.1 A fõ céla könyvtárak elektronikus szolgáltatásai-nak népszerûsítése volt, de helyet adtunkaz egyes falvak kulturális csoportjainak,

kézmûves mestereinek bemutatkozásához is. Aszínes programok között szerepeltek diaképek-kel illusztrált elõadások, honlapbemutatók, ze-nés mûsorok, vetélkedõk, kiállítások, kézmûvesfoglalkozások. A rendezvényeket a helyi szerve-zõk és a közönség is szívesen fogadták, örülteka központilag készült plakátoknak, szóróanya-goknak és az apró ajándékoknak egyaránt. Min-denütt szívesen vennék, ha jövõre is lenne lehe-tõség hasonló programok megszervezésére.

A megye többi rendezvényét (a programok61%-át) az intézmények önerõbõl, illetve egyébpályázati forrásokból valósították meg. A Köny-

ves vasárnap mint közönségtoborzó rendezvénybeváltotta a hozzá fûzött reményeket, négy vá-rosban tartottak nyitva a könyvtárak, változatos,a mindennapi tevékenységtõl kissé eltérõ, jó han-gulatú programokkal várták és szórakoztatták a

Program Száma14 év alatti

résztvev

14 év feletti

résztvev

Kiállítás 4 45 77

Könyvbemutató 1 4 46

El adás 22 308 352

Szolgáltatásismertet , bemutató 9 228 156

Játékos foglalkozás 6 187 38

Vetélked 4 83 25

Összesen: 46 855 694

Internethasználati vetélkedõ a pókaszepetki falunapon

1 A cserszegtomaji és a pacsai könyvtári falunapról különbeszámolót készített a helyi könyvtáros.


közönséget. Keszthelyen a Fejér György VárosiKönyvtár, Letenyén a Fáklya Mûvelõdési Házés Könyvtár, Zalaegerszegen a Deák Ferenc Me-gyei Könyvtár, Zalalövõn a „Salla” Müvelõdési

Központ, Könyvtár és AlapfokúMûvészeti Iskola csatlakozott azországos kezdeményezéshez.2 Anagykanizsai Halis István VárosiKönyvtár a szombati nyitva tar-tás idején szervezte meg a Könyv-

tárak az egészségért programhozkapcsolódó szolgáltatásismertetõbemutatóját.

Büszkék vagyunk arra, hogya könyves vasárnapon megyénkegyik városi könyvtára, a keszt-helyi Fejér György VárosiKönyvtár vehette át Nyíregyhá-zán Az Év Könyvtára címet.

A megyében zajló továbbiprogramok közül ki kell emelnia szakmai konferenciákat. Októ-ber 13-án a zalaegerszegi JózsefAttila Városi Könyvtár Könyvtá-

rak az esélyegyenlõségért címmelrendezett konferenciát, amelynekközéppontjában a kistelepülésekkönyvtári ellátása állt. Megemlé-keztek a zalaegerszegi ellátórend-szer húszéves tevékenységérõl, ésfelhívták a figyelmet arra, hogya mai igényeknek megfelelõenkorszerûsíteni kell ezt a szolgál-tatást. A mozgókönyvtári ellátásbevezetésével állami normatíva isigénybe vehetõ. A konferenciarésztvevõi elõadást hallhattak ar-ról is, hogy milyen formában biz-tosítják a könyvtárak a hozzáfé-rést az információhoz a mozgás-korlátozottaknak, valamint a lá-tás- és a hallássérülteknek, majdbemutatták a számukra pályázatiforrásból üzembe helyezett szá-mítógépet is.

A helyi népdalkör fellépése

a pacsai falunapon

Kelemen Gyula énekmondó

mûsora Pacsán

Népmûvészeti kiállítás megnyitója

a pókaszepetki falunapon

2 A megyei könyvtár és a zalalövõi könyvtár könyvesvasárnapjáról külön cikkben is beszámolunk.


A Könyvtárak az információért programhozkapcsolódóan a megye három városában,Keszthelyen, Nagykanizsán és Zalaegerszegenkerült sor szakmai napra Dokumentum-nyilván-

tartás-számbavétel címmel a Deák Ferenc Me-gyei Könyvtár szervezésében. Már évek ótahagyomány a megyében, hogy egy aktuális té-mát választva több városban is megtartjuk azelõadásokat, mert azt tapasztaltuk, hogy a vá-roskörnyék könyvtárosai így nagyobb szám-ban jelen tudnak lenni a programokon. Októ-ber 16-án Nagykanizsán, a Halis István VárosiKönyvtárban, október 17-én Keszthelyen, aFejér György Városi Könyvtárban, majd no-vember 6-án Zalaegerszegen, a Deák FerencMegyei Könyvtárban került sor a szakmai kon-ferenciákra. Az Országos Széchényi Könyv-tárból két elõadó is érkezett: Dippold Péter anemzeti dokumentumtermés számbavételénekés hozzáférhetõvé tételének aktuális kérdései-rõl, Káldos János a Magyar ElektronikusKönyvtár szolgáltatásairól beszélt a könyvtá-rosoknak. Ezt követõen Kovács András Bálint

a NAVA szolgáltatásait, Pallósiné Toldi Már-

ta a szombathelyi megyei könyvtár elektroni-kus gyûjteményét és annak hozzáférési lehetõ-ségeit mutatta be.

A Halis István Városi Könyvtár a nagykanizsaikistérség nyolc községében (Balatonmagyaród,Börzönce, Gelsesziget, Kacorlak, Kilimán,Magyarszentmiklós, Pat, Zalasárszeg) szervezett já-tékos programokat. A falvak lakóinak lehetõségükvolt megtanulni a gólyalábazást, népi játékokatjátszhattak és papírjátékokat is készíthettek.

Az eseményeket a he-lyi sajtó érdeklõdése kí-sérte, elsõsorban a ZalaiHírlap mint megyei napi-lap tudósított róluk, illet-ve közölt programajánló-kat. A városi lapok közüla keszthelyi Pont-Mostcímû lapban jelent megírás. A helyi és regionálisrádiók és televíziók is le-adták az országos reklá-mot, és tudósítottak az ese-ményekrõl.

Sebestyénné

Horváth Margit

Könyves vasárnapa Deák Ferenc MegyeiKönyvtárban

A hagyományokat követve ebben az évben is aKönyves vasárnap állt az összefogás eseménye-inek középpontjában, melyre október 8-án kerültsor.

A vasárnapi nyitva tartást szívesen vállaltuk(még a vidékrõl bejárók is). Valamennyien izga-tottan és lelkesen vártuk olvasóinkat, akik aztánmegérkezve birtokba is vették az olvasói tere-ket. Felvettük az IKSZ által küldött fekete pólót,amin a következõ csalogató szöveg volt olvas-ható: „Könyvtárba mentem, gyere utánam!” Eztöbb olvasót is megmosolyogtatott.

Igyekeztünk színes, változatos, sokak érdek-lõdésére számot tartó programokat szervezni. Úgyérezzük, ez sikerült is, ugyanis a négyórás nyit-vatartási idõ alatt meglepõen nagy volt a forga-lom, több új olvasót „szereztünk”, számítógépe-ink szinte teljes kihasználtsággal üzemeltek, dea könyvkölcsönzés is rendkívül népszerû volt.Pénztárcát csak annak kellett magával hoznia,aki könyvtárunk leselejtezett bakelitlemezeibõlkívánt vásárolni, ugyanis ingyenessé tettük abeíratkozást és az internethasználatot is.

A délelõtt egyik kiemelt eseménye Novák

Mária grafológus és írásszakértõ elõadása volt

Kézmûves foglalkozás

Cserszegtomajon


Mit rejt a kézírásunk? címmel, melyben ismertemberek kézírását elemezte. Vendégünk voltVerebes István, aki családjával együtt elfogadtameghívásunkat, és személyesen mondta el véle-ményét az elemzésrõl. Az elõadás után lehetõ-ség volt gyermekrajzok analizálására is.

Féltett kincseink címmel könyvtárunk régikönyvritkaságaiból is megmutattunk néhányat a

nagyérdemûnek, kolléganõinknagy hozzáértéssel beszéltek akötetekrõl (köztük Erasmus1522-ben kiadott parafrázisairól,Pázmány Péter 1613-ban meg-jelent Isteni igazságra vezérlõkalauzáról, Werbõczi István1753-ban kiadott Hármas-könyvérõl), igény szerint a res-

taurálás mûhelytitkaiba is bepillanthatott az érdek-lõdõ. Szerepelt programunkban még az internetesinformációforrások, adatbázisok megismertetése,népszerûsítése is.

Közben a gyermekkönyvtárban kézmûves fog-lalkozások zajlottak. A nagyobb gyerekek a régiidõket felelevenítõ csipkeverés technikájával is-merkedhettek meg. A körmönfonás technikanyomán kis csigák kanyarogtak-tekeredtek agyerekek kezébõl. A kisebb lurkók gyöngyfû-zéssel léphettek be a fantázia világába, és akinekkedve volt, megismerkedhetett a dekorgumibólkészült ceruzatartó és kis állatfigurák készítésé-vel is. Nagy örömünkre a szülõk is kedvet kap-tak a különbözõ technikák kipróbálásához. A jóhangulatot még tovább fokozta Kelemen Gyula

verses-zenés gyerekmûsora. Itt aztán kicsik és na-gyok együtt énekelték a versek refrénjét. A vidámpercekrõl a mellékelt fotók is tanúskodnak.

Remek hangulatban telt a délelõtt, apró aján-dékokkal és szerény vendéglátással is igyekez-tünk olvasóink kedvében járni. Például a dél-elõtti programot záró Ki nyer ma? – irodalom és

muzsika tíz percben címû vetélkedõn a jól vála-szolóknak könyvjutalmakat adtunk. A gyerekekközül sokan kaptak reklámtollat, színes ceruzát,órarendet, könyvjelzõt.

Jó lenne, ha ez a nap a valóban a nyitottkönyvtárak napjává válna, minél több könyvtárbekapcsolódásával az együttmûködés még szé-lesebb körben valósulna meg, ezzel is közvetít-ve a szakma egységét és fontosságát. Talán ígyegyre többen olvasnának ehhez hasonló üzenet:„A könyvtárba mentem, gyere utánam!”

Devecz Lászlóné–Tóth Renáta

Grafológiai elõadás a Deák Fe-

renc Megyei Könyvtárban,

vendég: Verebes István

Lemezbörze. LP lemezek

árusítása a könyves vasárnapon

a DFMK-ban


ja röviden ismertette a könyvtár történetét, fel-adatait, részlegeit, gyûjteményét, majd a Keme-nesaljai Központi Könyvtári Ellátórendszert.Hangsúlyozta az internet, ezen belül is az adat-bázisok (ODR, MOKKA, SZIKLA) szerepét amai könyvtári gyakorlatban, végül pedig bemu-tatta a könyvtár honlapját.

A Kemenesaljai Életrajzi Lexikon célja ahelyismereti életrajzi információk közkinccsététele a világhálón. Megtalálhatjuk benne a ke-menesaljai születésû, országosan ismert költõk,festõk, mérnökök vagy akár betyárok életútjátéppúgy, mint azon neves emberekét, akik Ke-menesalja térségében alkottak maradandót.

Jánosháza érdeklõdõ közönsége is hallhatottBokányi Péter tolmácsolásában Vas megye iro-dalmi emlékhelyeirõl, majd Székelyné Török

Tünde mutatta be az irodalom és az internetkapcsolatát. A weben található szövegeket cso-portosíthatjuk információs célú (képek, hangok,csatolások, melyek plusz információkat hordoz-hatnak), illetve esztétikai célú szövegekre. Ezutóbbiakkal kapcsolatban a szövegarchívumoktartalmának többsége nem webes publikálásraíródott. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a pdf for-mátumot, mely a nyomtatott könyvoldalak illú-zióját kelti. A netirodalom kapcsán képversek-kel (pl. Apollinaire: Esik), különbözõ vizuálismûvekkel vagy éppen sms-versekkel ismerked-hettünk meg. Az irodalom, az olvasás és a világ-háló kapcsolatát taglalva olyan témakörök ke-rültek szóba, mint az irodalmi újságok és folyó-iratok, ezek honlapjai, írók és költõk élete, mun-kássága, irodalmi mûvek vagy jeles napok. ANeumann-ház néhány szolgáltatásával részlete-sebben is megismerkedhettünk, így a DigitálisIrodalmi Akadémiával, a WebKat.hu magyarinternetes katalógussal, valamint a Virtuális Dia-film-történeti Múzeummal.

A jánosházi hagyományõrzõ csoportok fel-lépése itt is vidámságot, jókedvet teremtett,csakúgy, mint a Mesemondó csodaverkli címûgyermekprogram a Szombathelyi Bábszínházelõadásában.

Október 11-ei rendezvényünknek Csákány-doroszlóban a Csaba József Általános Mûvelõ-dési Központ és Könyvtár adott helyet. A könyv-tár vezetõje, Horváth László köszöntõjében rö-viden bemutatta a közel 13 ezer kötetes, évente400-450 címmel gyarapodó és technikailag is jólfelszerelt intézményt, amely hetente 22 órás

nyitvatartási idõben várja a használókat. A könyv-tár – amely rendkívül kedvelt az iskolások és afelnõttek körében egyaránt – maximálisan kihasz-nálja az önerõs és a kistérségi fejlesztési lehetõ-ségek mindegyikét. E rövid bevezetés után aFaludi Ferenc Városi Könyvtár két munkatársa,Bödeiné Merklin Anita és Rónainé Magyar Krisz-

tina szórakoztatta a közönséget õrségi, rábavidékinépdalokból összeállított mûsorával.

Mesterházy Attila, az Õrségi Nemzeti Parkterületfelügyelõje, a Vas megyei természetvédel-mi területekkel ismertette meg a hallgatóságot,felhívva figyelmüket arra, hogy természeti érté-keink és tárgyi, kulturális örökségünk védelmeegyaránt fontos, és mindannyiunk közös felelõs-sége, kötelessége. Védeni azonban csak azt tud-juk, amit ismerünk és ismeretünk révén a sajá-tunknak érzünk.

A következõ elõadás (Bozzai Judit: Nemze-ti parkok, natúrparkok a neten) épp azt mutat-ta be, hogy a korszerû technika segítségévelhonnan szerezhetünk információkat, ismerete-ket a természetvédelemrõl, nemzeti parkokról.A kolléganõnk elõadásában elhangzó informá-ciókat a jelenlevõk egy része – legalábbis avállalkozóbb szellemû része – nemcsak hall-gathatta, hanem a rendelkezésre álló számító-gépek segítségével rögtön le is tesztelhette, azelõadóval egy idõben barangolva a bemutatotthonlapokon.

A hasznos és a helyszín miatt nagyon isaktuális – Csákánydoroszló az Õrség kapu-jában fekszik – elõadások után a vidámságvette át a fõszerepet. Némethné Baksa Esz-

ter – Nagyrákos polgármestere – kicsiket ésnagyokat egyaránt elvarázsolva mesélt apletykás asszonyokról és a férjét meglec-kéztetõ, talpraesett feleségrõl.


A program-sorozat záró-rendezvényéreVépen kerü l tsor, ahol Né-

methné Takács

Hajnalka i s -mertette a Ber-zsenyi DánielKönyvtár kis-térségi és on-line szolgálta-tásait. Az elõ-adásból kide-rült, hogy a könyvtár nagyon hosszú múltratekint vissza: 2005-ben ünnepeltük fennál-lásának 125. évfordulóját. További fontosjellemzõje, hogy alapításának elsõ pillana-tától egyaránt feladatának tekintette Szom-bathely és Vas megye könyvtárhasználóinakszolgálatát. A hallgatóság megismerhette akönyvtár történetének legfontosabb, legér-dekesebb és legjelentõsebb állomásait (pél-dául Berzsenyi Dániel nevének felvételét1956-ban, vagy a megújult épület avatását2002-ben), valamint betekintést kaphatottjelenlegi elhelyezkedésérõl, tereinek elren-dezésérõl, dokumentumairól, sokszínû szol-gáltatási körérõl.

Czupy Ádám bemutatta a könyvtár készülõCD-ROM-ját, a Vépi Digitális Archívumot. ACD-ROM segítségével tájékozódhatunk a köz-ség földrajzáról, történelmérõl, gazdaságáról ésinfrastruktúrájáról is, illetve a dokumentum-tárban kronologikus és téma szerinti csoporto-sításban találhatunk Vépre vonatkozó cikke-ket, képeket.

A megyei könyvtár õsszel útjára indult Mese-

láda sorozatának keretében pedig a gyerekekismerkedhettek meg Ilókkal és Mihókkal, Mihó-kot fakanálbábként is megformázva. A progra-mok zárása gyanánt a Hajnalcsillag Néptánc-együttes pergõlábú táncosai a Nádiverebek ze-néjére szórakoztatták a közönséget.

A fotókon is látható módon minden helyszí-nen érdeklõdõ közönség hallgatta meg az érde-kes, figyelemfelkeltõ elõadásokat. A zenekarok,énekesek, táncosok, bábszínészek közremûködésepedig még színesebbé, vidámabbá tette a szak-mai összejöveteleket.

Léber Boglárka

Kék vérKék vérKék vérKék vérKék vér, fekete tinta, fekete tinta, fekete tinta, fekete tinta, fekete tintaXVI–XVII. századi arisztokrata könyvgyûjteményekbõl nyíltkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban nagyszabású nem-zetközi együttmûködéssel.

A Bánffy, Batthyány, Esterházy, Frangepán, Nádasdy, Pálffy,Valvasor, Zrínyi fõúri családok könyvtárainak bemutatott kin-csei tükrözik a magas fokú mûveltséget és könyvkultúrát nem-csak magyar, de európai viszonylatban is. A 160 mûtárgyközött szerepelnek Zrínyi Miklós költõ-hadvezér sokat forgatottkönyvei, amelyeket száz év után elõször láthatunk Magyaror-szágon. A kiállítás érdekessége egy rekonstruált olvasókerék is,amelynek segítségével használója egyszerre akár nyolc-tíz szö-veget is tanulmányozhatott.

Az ünnepélyes megnyitón az Oktatási és Kulturális Minisz-térium államtitkára a Pro Cultura Hungarica Díjat adta át aközös vándorkiállítás létrejöttében meghatározó szerepet vál-lalt külföldi partnereknek, a könyvtár fõigazgatója pedig azintézmény saját kitüntetését adományozta a megvalósításbanoroszlánrészt vállalt burgenlandi, horvát, szlovák és magyarkollégáknak.

A kiállítás március 31-éig látogatható, keddtõl szombatig10-tõl 18 óráig.

Documents

Könyvtárak összefogása - EPAepa.oszk.hu/00300/00365/00061/pdf/03-27.pdf · 2008-01-08 · 8 • Könyvtári Levelezõ/lap • 2006.december Információs Társadalom Trendkutató