04 2012 KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ LAP - epa.oszk.hu · (Wittmann Zsuzsanna) ... · Gazdaság és pénzügy · Népesség és szociális körülmények · Ipar, kereskedelem és szolgáltatás

KÖNYVTÁRILEVELEZÕ LAP

2 0 1 2

0 4

A z I n f o r m a t i k a i é s K ö n y v t á r i S z ö v e t s é g h í r - é s l e v e l e z õ l a p j a

A könyvtár új útjai. Konferencia a BCE-n

Mûhe lyEU-INFO Statisztikai Szolgálat ................................................................................ 3

NaplóA könyvtár új útjai (Demecs Éva) ............................................................................ 5

A nyilvános könyvtárak mint közösségi terek. Ragnar A. Audunson elõadása

(Lencsés Ákos) ........................................................................................................ 8

Közh í r ré té te t i k Olvass be a könyvtárosnak!

(Wittmann Zsuzsanna) ............................................................................................ 10

Internet Fiesta a csongrádi könyvtárban

(Horváth Varga Margit) ..................................................................................................... 13

Így készültünk az ünnepre

(Goldschmidt Éva) .................................................................................................. 15

Ünnepi könyvnap Tatán

(Petrozsényi Eszter) ................................................................................................ 16

Feltámadás a költészetben ...................................................................................... 17

Könyves sors – magyar sors. A BRTK Könyvtár költészet napi rendezvénye

(Kovács Emõke) ...................................................................................................... 18

Könyv tá r ró l könyv tá r raA PTE Mûvészeti Kari Könyvtár a Zsolnay Kulturális Negyedben

(B. Pilláry Zsófia–Hamar Zsuzsanna) ...................................................................... 21

Szomszédo lóKosztolányi-talány (Hicsik Dóra) ........................................................................... 25

Tud jon ró laEgy kultúrateremtõ mûvész. Kodály Zoltán 1882–1967 ............................................ 27

Ragyogás. Porcelán- és könyvritkaságok ................................................................. 27

Ta r t a l o m

Az EU-INFO Statisztikai Szolgálat azEurostat támogatásával mûködik a Köz-ponti Statisztikai Hivatalban. Célja, hogyszakemberek segítségével válaszolja megaz EU-val kapcsolatos adatokra, mód-szertani vagy technikai információkrairányuló kérdéseket. Az információszolgáltatás egyik fõ esz-köze az Eurostat honlapján elérhetõ többmint 300 millió statisztikai adat. Ez a vi-lágon egyedülálló hatalmas információ-halmaz bárki számára közvetlenül és in-gyenesen hozzáférhetõ az ec.europa.eu/eurostat címen angol, német és francianyelven.

Az Eurostat weboldalán a fogalmaktéma szerint, illetve alfabetikus sorrend-be szervezve érhetõk el, ahol egy-egy té-ma kiválasztását követõen a program lin-keket kínál fel az adatbázis megfelelõblokkjához, a statikus adattáblákhoz, amódszertani háttérhez, valamint a témá-hoz tartozó kiadványokhoz.

Az Eurostat adatbázisa, illetve stati-kus adattábla-rendszere az alábbi 9 nagytémakör köré rendezõdik:

· Általános és régiós statisztika· Gazdaság és pénzügy· Népesség és szociális körülmények· Ipar, kereskedelem és szolgáltatás· Mezõgazdaság, erdõgazdaság

és halászat· Külkereskedelem· Szállítás· Környezet és energia· Tudomány és technika

Az adatbázis használatával – a fel-használói igényekhez alkalmazkodva –az elérhetõ adatokból saját elképzelésszerinti, többdimenziós táblák állíthatókössze, és igény szerinti formátumban(Excel, CSV, HTML, PC-AXIS, SPSS,TSV és PDF) tölthetõk le.

Az Eurostat azonban az adatbázis se-gítségével összeállítható táblák mellett alegnépszerûbb témákban úgynevezettstatikus (kész) adattáblákat is elérhetõvétett a honlapon. Ezek a felhasználóbarátmódon összeállított, két- vagy háromdi-menziós táblák grafikonos és térképesformában is megjeleníthetõk, így az átla-gos felhasználó számára is könnyen ér-telmezhetõvé válnak.

Könyvtári Levelezõ/ lap • 2012. április 3

M û h e l yEU-INFO Statisztikai Szolgálat

Az Eurostat a már megjelentetettvagy megjelenésre váró kiadványait, idõ-rendi sorrendben, az Eurostat nyitó olda-láról közvetlenül elérhetõ Tájékoztatásinaptárban (Release calendar) teszi közzé.

A már megjelent kiadványok aPublications menüpontból érhetõk el éstölthetõk le.

Az EU-INFO által nyújtott szolgálta-tás a www.ksh.hu/nemzetkozi_adatok cí-men található információkkal válik tel-jessé, ahol – a felhasználók önálló tájé-kozódását elõsegítendõ – az alábbiak ér-hetõk el:

1. az Eurostattólátvett, azzalö s s z h a n g b a nfrissülõ, magyarnyelvre fordítottstatikus táblák,melyek listájaf o l y a m a t o s a nbõvül. A tábláza-tokhoz rövid ma-gyarázatok istartoznak, segít-ve ezzel a muta-tók hátterének,számítási módjá-nak megértését.

2. gazdag linkgyûjtemény, ami azEurostat, valamint a nemzetközi szer-vezetek oldalaira vezet, ahol használatiútmutatókkal, módszertani ismeretek-kel és további hivatkozásokkal segítik afelhasználót az uniós és egyéb nemzet-közi adatok értelmezésében.

3. az Európai Unió területi különbsége-it számos témában, szemléletesen il-

lusztráló interaktív térképek, melyekbemutatják a földrész országainak ésrégióinak (az EU-27 és az EFTA és to-vábbi országok) legfontosabb társadal-mi-gazdasági változóit.

Az EU-INFO szolgálat munkatársaie-mailben, telefonon és személyesen el-érhetõk, magyar és angol nyelven várjákaz érdeklõdõk megkereséseit, melyekreigyekeznek rövid határidõvel – általában1 munkanap alatt – válaszolni.

A szolgáltatás mindenki számára in-gyenes.

Az EU-INFO Statisztikai Szolgálatrólrészletesebben www.ksh.hu/euinfo olda-lakon tájékozódhat, vagy keressen min-ket:

Telefonon: +36-(1)-345-6797Telefaxon: +36-(1)-345-6788

e-mailen: [email protected]és a Facebook-on!

Személyesen is találkozhat velünk az ideiKönyvhéten, a Vörösmarty téren. Keressea Központi Statisztikai Hivatal pavilon-ját! ■

Könyvtári Levelezõ/ lap • 2012. április4

A fenti címmel március 22-én minikon-ferenciát tartott a Magyar KönyvtárosokEgyesülete (MKE) Társadalomtudomá-nyi Szekciója a Budapesti CorvinusEgyetem Központi Könyvtárában.

A szekció immár hagyományosanminden évben felvesz programjai közéegy-egy szakmai napot, ahol aktualitá-sokkal, a könyvtárak mûködését érintõkérdésekkel, új szolgáltatásokkal, mód-szerekkel, technikákkal ismerkedhetnekmeg az érdeklõdõk a kollégák elõadásai-ból.

Az idei szakmai nap arra keresett vá-laszokat, hogy a digitális kor hogyan ésmennyiben befolyásolja a könyvtárakszerepét és mûködését.

A technológiai fejlõdés, az egyre bõ-vülõ új kommunikációs eszközök megje-lenése, a virtuális környezet, vagyis ma-ga a digitális világ, a könyvtáraktól és akönyvtárosoktól is más, újfajta szerepetkövetel. Hogy hogyan tudnak a könyvtá-rak ezekhez a változásokhoz igazodni,arra válaszlehetõségeket kaphattak akonferencia résztvevõi Nagy Zsuzsanna,a Budapesti Corvinus Egyetem KözpontiKönyvtár fõigazgatója „Könyvtárak ha-tárok nélkül”? A tudományos könyvtárakelmosódó határai címû elõadásából.

Napjainkban a tudományos könyvtá-rak fenyegetettsége egyre nõ. Ilyen fe-nyegetettség, veszély lehet a szûkülõköltségvetés, a növekvõ költségek, deakár a felhasználók véleménye, valamintaz üzleti szektor szereplõi is veszélyfor-rások lehetnek a könyvtárak számára.

A technológiai, demográfiai és gazdaságiváltozások mind jelentõsen befolyásoljáka tudományos könyvtárak mûködését. A könyvtárak feladata, hogy minél gyor-sabban reagáljanak a változásokra. Egy-részt bizonyítaniuk kell tevékenységükértékét azzal, hogy mennyiben járult hoz-zá az intézményi célok megvalósulásá-hoz a könyvtár, például milyen szerepevolt a hallgatói teljesítmények, a sikereskarrierek, a kutatási eredmények alakulá-sában.

Másrészt elkerülhetetlen újfajta, át-alakuló tevékenységek kiépítése, ehhezpedig ki kell lépni a könyvtár falai mö-gül, tágítani kell a könyvtár határait. A fi-zikai határok tágítását szükségessé teszi a webes alkalmazások, mobil eszközök,e-könyvek megjelenése mellett a tanulásimodell, az életmód változása is. Igazod-va ezekhez, a könyvtáraknak a hagyomá-nyos könyvtári tevékenység határait is tá-gítaniuk kell. Nagy Zsuzsanna számosterületet mutatott be elõadásában a hatá-rok tágítására, ami elengedhetetlenülszükséges, ha lépést szeretnénk tartani azoktatási, kutatási tevékenység, valamint atársadalmi és intézményi környezet vál-tozásaival. Ennek érdekében meg kell tanulnunk az e-learning rendszerek hasz-nálatát, ismernünk kell a web 2.0 techni-kákat, be kell épülnünk az oktatási folya-matba, ami megkívánja a virtuális tanulá-si környezet kiépítését. Támogatnunkkell a publikációs tevékenységet, példáulintézményi repozitóriumok mûködteté-sével. Segítséget kell nyújtanunk tudo-


N a p l óA könyvtár új útjai

✒✒ Demecs Éva

mánymetriai, valamint jogi kérdésekben.A könyvtárosoknak oktatási-kutatásipartnerré kell válniuk, az együttmûködéssorán a könyvtáros jobban megismeri azoktatók és a kutatók igényeit, az oktatókpedig a könyvtár által nyújtott szolgálta-tásokat.

A könyvtárak nem hagyhatják figyel-men kívül a web 2.0 adta lehetõségeketsem. Használatba kell venniük ezeket azeszközöket a felhasználók elérése érde-kében. Mindehhez azonban az informáci-ós infrastruktúra fejlesztése szükséges.Béniné Virág Mária, a Fõvárosi SzabóErvin Könyvtár (FSZEK) informatikaiosztályának vezetõje, A távhasználat erõ-södése a könyvtárakban – új eszközök acélközönség elérésében címû elõadásá-ban a FSZEK informatikai fejlesztéseitmutatta be, amelyek igazodnak a XXI.századi könyvtár elvárásaihoz.

Bevezetésként 2006 és 2011 közöttitávhasználati adatokat láthattunk, ame-lyek nagymértékû növekedést mutatnak atávhasználatban, mind az adatbázisok,mind a webopac elérésében. A fejleszté-sekre különbözõ pályázatok révén voltlehetõsége a könyvtárnak. Kezdve 1997-ben a telematikai pályázatsorozattal,majd folytatva az IKB Számítógépek

internet-hozzáféréssel könyvtáraknak el-nevezésû pályázatával, egészen a TIOP- és TÁMOP-fejlesztésekig, amelyekkel akönyvtár informatikai fejlesztéseket ésszolgáltatásfejlesztési programot valósít-hatott meg: nyílt forráskódú szoftverekés alkalmazások integrálása a portálba ésa könyvtári rendszerbe; online szolgálta-tások bevezetése, bõvítése, az interaktívhasználat biztosítása; igazodás országosrendszerekhez (MOKKA, ODR, MA-TARKA, Köztaurusz); együttmûködés arégió kulturális és oktatási intézményei-vel; olvasáskultúra fejlesztése és népsze-rûsítése; informatikai írástudás terjesz-tése.

Kiemelt fontosságú volt többek kö-zött az egyedi azonosításon alapuló táv-használat megoldása, az elektronikus dokumentumok kölcsönzése, az önki-szolgáló kölcsönzés bevezetése. A tartal-mi bõvítés körébõl pedig érdemes különszólni a honlap szerkezeti megújulásáról,amelynek célja, hogy a közzétett infor-mációkat tematizálja, valamint további újoldalakkal új célközönséget szólítsonmeg. Fontos feladat volt a retrospektívkonverzió, a könyvtári integrált rendszer-be tölteni a szakgyûjteményi adatbázisokanalitikus rekordjait, valamint 10 ezermuzeális fénykép metaadatainak rögzíté-se és digitális változatának betöltése.

2004-ben már elkezdõdött a web 2.0alkalmazások bevezetése a honlapon,ezért most csak azt vizsgálták meg, mi-lyen módon integrálhatók a legújabb in-formatikai lehetõségek. Ennek keretébentöbbek között megújult a hírlevél-szol-gáltatás, videotutorialokat helyeztek el aportálon az új szolgáltatásokról, kiépült a mobiltelefonra optimalizált megjelení-tés, a zene iránt érdeklõdõk számára


Népzenetár wikit illesztettek a portálhoz.A hátrányos helyzetû olvasók számáraegy szûkített tartalmú, ugyanakkor auto-matikusan frissített oldal indult. Megje-lentek új blogok, amelyek egy-egy témaköré csoportosulnak, például könyveket,zenei programokat hirdetõ ajánlók. A kö-zösségi oldalak lehetõségeit is figyelem-be véve, azokat elsõsorban PR-célrahasználják: rendezvényekrõl hírt adni, akülönbözõ érdeklõdésû célközönségetmegszólítani.

Mindezek megvalósítása nem mindenesetben volt zökkenõmentes, de a fejlesz-tések segítségével az olvasói igények ki-szolgálása még inkább a középpontba ke-rült.

Minden fejlesztés, pályázat célja,hogy a könyvtár a célközönségét mindiga legújabb eszközökkel, technológiákkalérje el, szolgálja ki.

Szivi Józsefné, a BCE KözpontiKönyvtár nyugalmazott gyûjteményszer-vezési igazgatója, Új utak és egyTÁMOP-projekt viszonya címmel tartottelõadásában a Tudásdepó-Tudásvásárprojektet mutatta be. A projekt fõ célja „afelsõoktatási tudásvagyon megosztása ésaz élethosszig tartó tanulás érdekébentörténõ hasznosítása az együttmûködõ intézmények és könyvtáraik szolgáltatá-sainak fejlesztésével”. A projekt fõ tevé-kenysége egy nyilvános, az együttmûkö-dõ intézményekben keletkezett oktatási-kutatási és ismeretszerzési tudástartalma-kat közreadó portál fejlesztése. A portálelsõdleges célja a felhalmozott tudásokközös felületen, közérthetõ formában,önálló ismeretszerzést támogató módonvaló közreadása. Az új utakat a könyvtá-rak számára a TÁMOP-projekt 3. és 4.prioritásai jelenthetik, vagyis minõségi

oktatás és hozzáférés biztosítása minden-kinek valamint a felsõoktatás tartalmi ésszervezeti fejlesztése a tudásalapú gazda-ság kiépítése érdekében. A 3. prioritás„az egész életen át tanulás stratégiájávalösszhangban a közoktatási rendszer re-formjának elõmozdításával, elsõsorbanaz oktatás eredményességének és haté-konyságának javítása, a minõségi okta-táshoz történõ jobb hozzáférés biztosítá-sa révén el kívánja érni, hogy a közokta-tás használható és európai szinten ver-senyképes tudást, valamint a megszerzetttudás és kompetenciák folyamatos fej-lesztését megalapozó és ösztönzõ alap-készségeket adjon át mindenki számára”.A 4. prioritás „a felsõoktatás verseny-képességéhez, a bolognai szerkezetvál-táshoz, és a tudásalapú gazdaság kihí-vásainak való megfeleléshez szükségestartalom-, módszertan-, és szolgáltatás-fejlesztést célozza meg, különös tekintet-tel a felsõoktatás és a munkaerõpiac kap-csolatának erõsítésére, az intézményirá-nyítás hatékonyságának növelésére, a ku-tatás-fejlesztési kapacitások bõvítésére,valamint a mûszaki és természettudomá-nyi képzési terület kapacitásainak fej-lesztésére”.

Az elõadások egyértelmûen megad-ták a választ az új utakra: az információstechnológia fejlõdése megköveteli akönyvtáraktól is az infrastruktúra folya-matos fejlesztését; fontos, hogy a könyv-tárak beépítsék a web 2.0 alkalmazásokata szolgáltatásaikba; a könyvtár helyszíneis változhat, nem elsõdleges szempont a négy fal közötti információszolgáltatás;mindezekkel párhuzamosan a könyvtárosszerepe és feladata is változik, ennekalapkövetelménye a magas szintû szaktu-dás és ennek folyamatos frissítése. ■


Az ELTE BTK Informatikai és Könyv-tártudományi Intézet szervezésében2012. április 19-én az Egyetemi Könyv-tárban került sor Ragnar A. Audunsonelõadására. Audunson, az Oslo andAkershus University College of AppliedSciences tanára, az EUCLID volt elnöke,a magyar érdeklõdõknek az utóbbi hatévben végzett kutatásait ismertette.

Szögi László, az Egyetemi Könyvtárfõigazgatója, az egybegyûltek köszönté-se után felelevenítette, hogy az oslóiegyetemi könyvtár tavaly ünnepelte fenn-állásának kétszázadik évfordulóját. KiszlPéter (intézetigazgató, ELTE Informati-kai és Könyvtártudományi Intézet) beve-zetõje a téma gyakorlati alkalmazhatósá-gát emelte ki, mivel a norvég kutatás segítséget jelenthet a többfunkcióskönyvtárak számára a felhasználók meg-õrzésében.

Ragnar A. Audunson Public librariesas meeting places (A nyilvános könyvtá-rak mint közösségi terek) címmel tartottameg elõadását. Barátné Hajdu Ágnes, aSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyu-la Pedagógusképzõ Kar Könyvtártudo-mányi Tanszékének vezetõje a fordításmellett magyarázatokkal, magyar szak-irodalmi utalásokkal segítette a téma fel-dolgozását. A PLACE projekt (PublicLibraries – Arenas for Citizenship, Nyil-vános könyvtár – színtér a lakosságnak)alapgondolata, hogy a könyvtár teret en-ged a multikulturális találkozók számára.Egyre nagyobb az igény az olyan hely-színekre, ahol eltérõ kultúrához tartozóemberek találkozhatnak, tanulhatnak

egymásról és egymástól, és tiszteletbentarthatják egymást. A bevándorlók szá-mának növekedése és a kultúrák találko-zása megállíthatatlan folyamat, és egy-ben nagy lehetõséget jelent a könyvtárakszámára.

Oslóban a lakosság 25%-a multikul-turális háttérrel rendelkezik, és ennek a25%-nak a nagy része nem nyugati gyö-kerekkel bír. Bizonyos városrészek eseté-ben az arány az 50%-ot is eléri. Ez a többkultúrájú háttér nemcsak etnikai értelem-ben jelentkezik, hanem generációk ésmás társadalmi csoportok különbözõ kul-túráját is magában foglalja. Ennek fényé-ben nagy fontosságot nyer az, hogy akönyvtárakat mindenki igénybe veszi.Felmerül a kérdés, hogy a könyvtárak ho-gyan támogathatják a különbözõ csopor-tok közötti kommunikációt. Az ehhezkapcsolódó vizsgálatokhoz a hátteret anorvég kutatási tanács biztosította többintézmény bevonásával.

A kutatás egyik szociológiai kulcsfo-galma a társadalmi tõke, amely a társa-dalmi bizalom mértékét jelzi. Ez a biza-lom az alapja a demokráciának és a tár-sadalmi fejlõdésnek. A fõ kérdés, hogy akönyvtárak hogyan tudnak hozzájárulni a társadalmi tõke növeléséhez. A társa-dalmi tõke két típusa közül a csoportokközött megjelenõ (bridge) kapcsolatok-ban tudnak segítséget nyújtani ezek azintézmények. A másik kulcsfogalom a ta-lálkozási hely. Ebbõl intenzív és kevésbéintenzív típusokat különböztetnek meg.Elõbbibe az elsõdleges érdeklõdés men-tén megjelenõ helyeket, utóbbiba a má-


✒✒ Lencsés Ákos

A nyilvános könyvtárak mint közösségi terek Ragnar A. Audunson elõadása

sodlagos és sokadlagos érdeklõdés hely-színeit értik. Az alacsony intenzitású találkozási helyek ideálisak csoportokközötti kapcsolatok építésére; ilyen hely-színeken nyílik lehetõség arra, hogy azeltérõ csoportok megtanulják egymást el-fogadni. Ezek a helyek nem spontán ala-kulnak ki, de a könyvtárak segítségetnyújthatnak a helyszín biztosításával,megteremtésével.

A kutatásban Lyn Lofland amerikaiszociológus elméletét alkalmazták.Lofland koncepciója három kategóriátkülönböztet meg: public realm (nyilvá-nos zóna), parochial realm (helyi zóna)és private realm (személyes zóna). A nyilvános zónában, például a tömeg-közlekedés során, idegen emberekkel lé-tesítünk felszínes kapcsolatot. A helyizónában, például a lakóközösségünkben,kicsit közelebbi, de nem személyes akapcsolat. A személyes zónához a baráta-inkkal, családtagjainkkal történõ találko-zások tartoznak. A könyvtárban a fel-használók elõször csak a nyilvános zónaszintjén vesznek részt. A késõbbi haszná-lat során az intézmény segíthet nekik be-kapcsolódni programokba, közösségek-be, és így átléphetnek a helyi zónába, végül pedig olyan mély kapcsolatoképülhetnek, amelyek a személyes zóná-ban jelentkeznek.

A vizsgálat során kb. 700 fõs mintánkét nagyobb adatfelvételt hajtottak végre2006-ban és 2011-ben. Emellett felhasz-nálták a könyvtárak társadalmi szerep-vállalását vizsgáló nemzeti jelentést, illetve a bevándorló nõk és a könyvtárkapcsolatát vizsgáló felmérést. Megnéz-ték az online könyves közösségeket is,ahol magyar példát is vizsgáltak amoly.hu révén. A felmérések eredményei

közül az elõadó kiemelte, hogy a felhasz-nálók 28%-a beszélget ismeretlennel a könyvtárban. Az aktív könyvtárhaszná-lók körében ez az arány 2006-ban 44%,2011-ben 48% volt. Ez azt támasztja alá,hogy a könyvtár találkozási helyként ismûködik. Bár a könyvtárakat inkább afelsõ társadalmi réteghez tartozók veszikigénybe, találkozási helyként éppen azalacsonyabb társadalmi státusú felhasz-nálóknak jelentõs, mivel egyenlõ bánás-módban részesülnek és „elvegyülhetnek”a többi felhasználó között.

A vizsgálatban a könyvtár mint szín-hely az alábbi aspektusokban merült fel:vásárcsarnok-agora; olyan hely, ahol ta-nulhatnak egymástól az emberek; nyilvá-nos tér; közös tevékenység helyszíne; le-hetõség virtuális találkozásra. Rákérdez-tek arra is, hogy a felhasználók milyentevékenységet végeznek ténylegesen akönyvtárban. Ezt kiegészítették hetvenóra megfigyeléssel három, eltérõ jellem-zõkkel rendelkezõ oslói közösségben. Azeredmények szerint a könyvtárat fõlegmagánjellegû célokra veszik igénybe,azonban ez gyakran átvált valamilyenkommunikációra. Az igénybe vett szol-gáltatások nagyon széles skálán helyez-kednek el, a kávézástól, beszélgetéstõlegészen a kölcsönzésig. A megfigyelésekalapján megállapították, hogy a felhasz-nálók nagy gyakorisággal váltogatják aszerepeiket a könyvtárban: egy látogatásalkalmával barátként, kutatóként, állam-polgárként is végeznek tevékenységet ésvesznek igénybe szolgáltatásokat.

Az elõadó zárásként felhívta a hallga-tóság figyelmét az Erasmus-program-ra, amelynek keretében magyar hallgatókis bekapcsolódhatnak a további kuta-tásokba. ■



Olvass be a könyvtárosnak! Az elsõ olva-sásra talán meghökkentõ, ám kétségtele-nül ötletes és figyelemfelkeltõ cím nemaz én érdemem. A Pécsi Tudományegye-tem Központi Könyvtárának dolgozói ad-ták az általuk rendezett könyvtárhaszná-lati vetélkedõ címének. A 2011. novem-ber 23-án tartott vetélkedõ egy hosszabb,az olvasást és könyvtárakat népszerûsítõ,könyvtári és digitális kompetenciafej-lesztõ programsorozat záró rendezvényevolt. A szervezõk célja nem szakmai verseny lebonyolítása, nem könyvtárosismeretek átadása volt, hanem olyan dél-után megrendezése, amelyen a résztve-võk megismerhetik a kellemes idõtöltés-re, szórakozásra alkalmas könyvtárat is1.

Az egyetemi központi könyvtár 2010-ben költözött a Tudásközpont épületébe,ahol a megyei és városi könyvtárral kö-zös szolgáltatásokat alakított ki2. Mindaz építészeti megoldások – a nyitott, vilá-gos terek –, mind a könyvtári környezetkialakítása és a szolgáltatások szélesspektruma az intézmény céljait tükrözik:a tudományos munka, a közmûvelõdés ésa kultúraközvetítés támogatását3. A fel-használók figyelmét azonban fel is kell

hívni ezekre az új lehetõségekre, hiszensokakban még nem tudatosult a könyvtá-rak napjainkban is zajló szerepváltása,pontosabban „szerepbõvülése”4.

Egy decemberi kérdõíves felméréssorán a 67 megkérdezett egyetemista82%-a válaszolta azt, hogy a könyvtáratjellemzõen információszerzés céljábólhasználja, 85% pedig gyakran kölcsönözolvasnivalót magának. A hagyományoskönyvtárhasználat mellett azonban a vá-laszadók csupán 20% vesz részt a könyv-tár által szervezett szabadidõs, illetveközmûvelõdési programokon, rendezvé-nyeken, és csak 36% tagja valamilyenkönyvtárba járó közösségnek (például ta-nulócsoportnak), találkozik ismerõseivelvagy végez velük szabadidõs tevékenysé-get a könyvtárban5.

Az egyetemista felhasználók nagy ré-sze csak a hagyományos szolgáltatásokatés lehetõségeket veszi igénybe a Tudás-központban – jellemzõen a helyben olva-sást, a kölcsönzést és a hosszabbítást –,holott az alkalmas a közösségi, illetveszabadidõs tevékenységek befogadásárais. A szervezõk az ilyen lehetõségek be-mutatását és közvetítését kívánták elérni

Olvass be a könyvtárosnak!

✒✒ Wittmann Zsuzsanna

K ö z h í r r é t é t e t i k

1 Interjú Fekete Ágnessel, a PTE Egyetemi Központi Könyvtár olvasószolgálatának osztályvezetõjével, a vetélkedõszervezõjével.2 Fischerné Dárdai Ágnes: Szolgáltatásintegráció a Tudásközpontban. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 58.évf. 4. sz.3 Bogáthyné Hasznos Éva: Mi sem csak tudást adunk… In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 58. évf. 4. sz.4 Tóth Máté: A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban – Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben.In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 51. évf. 1. sz.5 A felmérés nem reprezentatív, pécsi egyetemisták körében zajlott 67 résztvevõ bevonásával, vegyesen a Közgazda-

ságtudományi és a Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Karról.

a vetélkedõ megrendezésével, lebonyolí-tásával.

Az, hogy ez a cél teljesült, már a ver-seny alatt egyértelmûvé vált, a résztve-võk bevallottan élvezték a játékot, és azeredményhirdetés után is szívesen ma-radtak még beszélgetni egymással és akönyvtárosokkal. Kiss Zsuzsanna, a ver-seny nyertes csapatának egyik tagja a kö-vetkezõképpen foglalta össze élményeit:„Elképesztõen jól éreztem magam, mertnagyon jó volt a hangulat, a társaság, ésvalamennyire az is oldotta a hangulatot,hogy ismerõs közegben zajlott a verseny.A feladatok nagyon izgalmasak voltak,jókat nevettünk közben.”6

A Tudásközpontot rendszeresen hasz-náló olvasókon kívül szép számmal je-lentkeztek a versenyre olyan hallgatók is,akik nem gyakran jártak még az épület-ben. A szervezõk célként tûzték ki a po-tenciális felhasználók becsalogatását is akönyvtárba. Ez szintén megvalósulni lát-szik. A verseny után pár héttel több részt-vevõ is úgy érezte, „nyitottabban hasz-nálja a könyvtár adta lehetõségeket”7.

A szervezõk arra is ügyeltek, hogymindenkinek sikerélménye legyen, éssenki se távozzon üres kézzel (és fejjel).A játékos feladatok a könyveknek és akönyvtár tereinek, illetve szolgáltatásai-nak ismeretére épültek, de a válaszokatbárki megtalálhatta a különbözõ rendel-kezésre álló forrásokban. Az eredmény-

hirdetést követõen pedig minden résztve-võ választhatott a zsûri elõtt felhalmozottajándékok közül.

A vetélkedõn két-három fõs középis-kolás és egyetemista csapatok vettekrészt. Összesen 17 csapat jelentkezett –ez már meghaladta a helyszínül válasz-tott terem befogadóképességét, így a ver-senyt két részletben tartották meg. A dél-elõtti, 11 órától kezdõdõ alkalommaltöbbségében a középiskolások, míg dél-után 5 órától kezdõdõen többségében azegyetemisták versenyeztek.

Hogy ne induljanak elõnnyel azok,akik már aktív felhasználói voltak a Tu-dásközpontnak, a szervezõk a versenyelõtt egy héttel felkészítõ foglalkozásttartottak, ahol bemutatták a könyvtár kü-lönbözõ szolgáltatásait, felhasználói tere-it, de aki igényelte, az külön is részt ve-hetett könyvtárismereti foglalkozáson8.

A vetélkedõ egy elõzetesen elkészítettfeladattal indult: a részt vevõ csapatok-nak ki kellett találniuk egy-egy nem léte-zõ könyvet, s annak adatait a jelentkezés-sel együtt a könyvtárnak el kellettküldeniük9. Ezeket az adatokat felhasz-nálva a szervezõk megtervezték a köny-vek borítóját, és pár üres lappal együtt akötészeten valós könyveket készítettekbelõlük, majd elhelyezték a polcon, sõt,még a katalógusba is felvették õket.

A résztvevõk a vetélkedõ teljes idejealatt szabadon használhattak minden se-gédeszközt: az internetet, a katalógust, akönyvtári állományt; az instrukciók értel-mezésében pedig a könyvtárosok segítsé-gét is. A feladatok megoldásában tehátnem az elõzetes ismeretek, hanem a lele-ményesség, az információszerzésben va-ló jártasság és a gyorsaság számított. A délutáni verseny nyertes csapatának


6 Interjú Kiss Zsuzsannával, a Pécsi Tudományegyetemharmadéves hallgatójával, a verseny résztvevõjével.7 Interjú Amrich Dórával, Bognár Alexandrával ésWerner Lucával, a PTE Deák Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 11. évfolyamos tanulóival, a versenyrésztvevõivel.8 Interjú Fekete Ágnessel.9 Olvass be a könyvtárosnak! (Felhívás a vetélkedõre,2011. XI. 3.).

egy másik megkérdezett tagja, Fekete Ri-ta szerint „a verseny célja nem a könyv-tárhasználati készségek fejlesztése volt,inkább az, hogy jól érezzük magunkat, ésközelebb kerüljünk a könyvtárosokhoz ésa Tudásközponthoz”.10

A résztvevõknek a vetélkedõ elsõ ré-szében egy könyv- és könyvtárhasználat-tal kapcsolatos feladatsort kellett kitölte-niük, ahol a könyvtár szolgáltatásaira, a könyvekkel kapcsolatos fogalmakra, akatalógushasználatra és a hivatkozásokformai követelményeire kérdeztek rá a szervezõk. A versenyzõk a feladatokmegoldásához legnagyobb számban aWikipédia szócikkeit, az online IdegenSzavak Gyûjteményét, a Tudásközpontweboldalát és OPAC-ját, illetve a Googlekeresõjét használták.

A feladatlap utolsó utasítása a sajátkönyv megkeresése volt a polcokon, ab-ban találták meg a következõ feladatokatés rejtvényeket, amelyek egy másikkönyvhöz vezették õket. Ebben azutánújabb feladatok, majd a következõ doku-mentumokban új rejtvények várták a ver-senyzõket, így a kezdeti feszült figyelem,munkamegosztás és halk csapatmegbe-szélés kincskeresõ hangulatba váltott át.Annál is inkább, mivel a verseny ezen ré-szében a legfontosabb tényezõ az idõvolt, az a csapat kapta a legtöbb pontot,amelyik a leggyorsabban ért végig a fel-adatsoron.

„A legjobban a második feladatsortetszett, ami idõre ment. Gyakorlatilag ezvolt a középsõ és egyben legösszetettebbfeladat, izgalmas és vegyes feladványok-kal. Közel tíz év sportolói múlttal szintehajtott a versenyszellem, és úgy rohan-tam a lépcsõsorokon fel-le, mint aki azaranyéremért fut.”11

A vetélkedõ utolsó részében a ver-senyzõk rövid ajánlót készítettek sajátkönyvükhöz, melyet egy kevés felkészü-lési idõ után megosztottak a többi részt-vevõvel, a zsûrivel és a nézõkkel. Igazánötletes és kreatív megoldások születtek adélelõtti és a délutáni verseny alkalmávalis. Az ajánlók elhangzása után a zsûripontozta a teljesítményt, a csapatok pe-dig plusz pontokat szavazhattak meg an-nak függvényében, mennyire tetszett ne-kik a másik bemutatója.

Az elõadások során nem csak a kita-lált könyvekrõl, hanem a mögöttük állóversenyzõkrõl is képet kaptunk. A csapa-tok érdeklõdési köre, kifejezõképessége,kreativitása mind megmutatkozott a ver-seny végére, az ajánlók pedig mintegykeretbe zárták a délelõtt, illetve a délutáneseményeit. A résztvevõk nem csak akönyvtárban, illetve az interneten valókeresés fortélyait gyakorolták vagy sajá-tították el, hanem végigkövették egykönyv megszületésének állomásait, amegálmodástól és tervezéstõl egészen a közönségnek való bemutatásig.

A versenyrõl mind a résztvevõk, minda szervezõk elégedetten, élményekkelgazdagon távoztak. Az egyszerû megfi-gyelõnek is kellemes szórakozást nyúj-tott a program, a könyvtárban izgatottanszaladgáló, máskor komoly hallgatók lát-ványa, az ötletes és humoros ajánlókmeghallgatása. Bár én a versenyzés iz-galmában nem vettem részt, kívülálló-ként is jól éreztem magam. Úgy gondo-lom, a vetélkedõ méltó lezárása volt azegyetemi könyvtár olvasás- és könyvtár-népszerûsítõ programsorozatának. ■

10 Interjú Fekete Ritával, a Pécsi Tudományegyetem har-madéves hallgatójával, a verseny résztvevõjével.11 Interjú Kiss Zsuzsannával.


Több mint tíz éve, hogy a Csemegi Ká-roly Könyvtár bekapcsolódott az InternetFiesta rendezvénysorozatba. Elõszörcsak néhány programmal fogadtuk az ér-deklõdõket, az idén már minden napratöbb rendezvényt is szerveztünk.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy min-den korosztályt megszólítsunk, az óvodá-soktól a nyugdíjasokig. Bármi legyen isaz Internet Fiesta központi témája, miigyekszünk a helyi igényeket kielégíteni,a már jól bevált programokat is megszer-vezni.

Hagyományosan sok intézménnyel,egyesülettel és civil szervezettel mûkö-dünk együtt. Minden évben tíz–tizenkétvállalkozó is támogatja a rendezvényt,hiszen nagyon fontosnak tartjuk, hogy necsak oklevéllel, hanem tárgyjutalommalis emlékezetessé tegyük elsõsorban agyermekek és fiatalok részvételét azegyes versenyeken.

Ebben az évben is igyekeztünk már jóelõre felhívni a figyelmet a rendezvé-nyekre. Plakátokon, személyes találko-zókon tájékoztattuk a lakosságot, hogymilyen programokon vehetnek részt. A könyvtárba belépve minden olvasón-kat megkínáltuk egy-egy szem cukorral,közvetlenül is felhívtuk a figyelmét prog-ramjainkra, és lehetõséget adtunk arra,

hogy a csoportos foglalkozásokra jelent-kezhessen, vagy éppen kitöltsön egy-egyjátékos feladatlapot, totót.

A már jól bevált, szokásos akciókegész héten át tartottak, de a nehéz gaz-dasági helyzetre való tekintettel, mostcsak „fél” kedvezményeket tudtunk biz-tosítani. Elengedtük a beiratkozási díj ésa késedelmi díj felét, valamint az „elsõfélóra ingyen” internet akciónk beváltot-ta a hozzá fûzött reményeket.

Egész héten át játszhattak és tanulhat-tak a felnõttek és a gyermekek az internetsegítségével, hiszen a Legyen a zene min-denkié keresztrejtvény, a Fele sem igaztotó kitöltéséhez ki kellett használniuk azinternet adta lehetõségeket.

Az Egyszerûbben, gyorsabban címetviselõ program ideje alatt, amely egészhéten át tartott, egyéni segítséget kaptakaz érdeklõdõk ahhoz, hogy hogyan hasz-nálhatják az ügyfélkaput, milyen lehetõ-ségei vannak az elektronikus ügyintézés-nek.

Talán a legérdekesebb és legizgalma-sabb program minden évben a középis-kolások interaktív vetélkedõje, amelyremost is minden csongrádi középiskolabenevezett. A diákok a saját oktatási in-tézményükben, a számítógép elõtt ülvekapták meg interneten keresztül a felada-


Internet Fiesta a csongrádi könyvtárban

✒✒ Horváth Varga Margit

tokat, és adott idõ alatt vissza kellett kül-deniük a könyvtárunknak a választ, azinterneten fellelhetõ hely megjelölésével.Ez a játékos, de mégis a tudást segítõprogram aratta a legnagyobb sikert a kö-zépiskolások körében. Természetesennem maradhattak ki a programokból azidõsebbek sem, hiszen tízfõs csoportok-ban fogadtuk azokat az érdeklõdõket, fõ-leg nyugdíjasokat, akik az internettel sze-rettek volna ismerkedni.

Már hagyománya van annak, hogy avárosunkban mûködõ, elsõsorban enyhénértelmi fogyatékosat gondozó otthon la-kóit bevonjuk a fiesta rendezvényeibe.Most egy helyi vállalkozónak köszönhe-tõen süteménnyel és üdítõvel vártuk õket,majd a számítógépek elé ülve kaptak se-gítséget az internet adta lehetõségek ki-használásához. Most is, mint mindig,nagy örömmel és példaértékû kitartássalpróbálták elsajátítani az internetezésalapjait.

Természetesen a legkisebbeket, azóvodásokat sem hagytuk ki a programok-ból. Több óvodás csoport is eljött a

könyvtárba, és az internet segítségével is-merkedett mesés, játékos oldalakkal.

A Vakok és Gyengénlátók Egyesületecsongrádi csoportjával évtizedek óta igenjó a kapcsolatunk. Egyénileg és csopor-tosan is megismerkedtek a hangos-könyvtárral, valamint a részükre vásároltspeciális számítógépek adta lehetõsé-gekkel.

Több olyan program megszervezéséreis sor került, amelyeken felhívtuk a fi-gyelmet az internet veszélyeire és arra,hogy mennyire fontos a tudás megszerzé-se, az internetes játék mellett a mozgás is.

Nagyon jó érzés, hogy a programoklezárásaként a csongrádi vállalkozóknakköszönhetõen meg tudtuk vendégelniazokat, akik a díjkiosztóra eljöttek, és azoklevél vagy emléklap mellé még a köz-ponti pályázati támogatásból kapott aján-déktárgyak mellett kb. 80 ezer forint értékben tudtunk értékes jutalmakat ki-osztani. ■


´

A hagyományokhoz híven húsvéti kéz-mûves foglalkozásra vártuk a gyermeke-ket és szüleiket gyermekkönyvtárunkba2012. április 4-én, délután. A kicsik mára foglalkozást megelõzõen hangosan ter-vezgették, mely húsvéti figura elkészíté-se lenne igazán kedvükre való.

Olykor a bõség zavarában valóbangondolkodniuk kellett, vajon nyuszis ce-ruzatartót vagy hímzõfonallal körültekerttojást készítsenek-e elõször. A munkaközben a gyermekek jókat beszélgettekegymással, többek közötta húsvéti szokásokról, ar-ról, hogyan készülnekotthon a jeles napra, dearra a kérdésre is vala-mennyien tudták a vá-laszt, hogy vallási szem-szögbõl mit ünneplünkhúsvétkor. A jó hangula-tot fokozta a televíziósstáb érkezése. A fiatalokközül volt, aki boldoganvállalkozott az interjúra.

Nemcsak a gyerme-kek, de szüleik is bekap-csolódtak a munkálatok-ba, vágtak, ragasztottak.Olyan gyerkõc is akadt,aki a nagymamával érke-zett, és mondogatta neki:mama, de azt is, meg aztis… készítsük el! A fog-lalkozás végére csak úgysorakoztak a pompon-nyuszik, a csíkos tojásokaz asztalon. No, és ameglepetés sem maradt

el: minden résztvevõt csokitojással lepettmeg a „húsvéti nyuszi”.

Végezetül pedig a belsõleg átalakultgyermekkönyvtárban a könyvek böngé-szése, kölcsönzése kötötte le a kicsik és anagyok figyelmét, majd nagy örömmeltértek haza, ahol bizonyára folytatták ahúsvéti készülõdést. ■


Így készültünk az ünnepre

✒✒ Goldschmidt Éva

A könyv körül forgott minden 2012. már-cius 21-én a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban. A kiállítások, a díj-kiosztás, az elõadások mind más és másszempontból foglalkoztak az írott, anyomtatott szó hordozójával, a könyvvel.A délután két órakor kezdõdött díjkiosz-tás (melyen az egészen aprók is érdekel-tek voltak) a rajzpályázat és az irodalmipályázat arra érdemeseit jutalmazta. A rajzokból, melyek a Jövõ könyvtáraTatán elnevezésû témát ábrázolták, kiál-lítás is készült a mûvelõdési ház elõcsar-nokában.

Míg a rajzpályázatban a kisebbek, ad-dig az irodalmi versenyben, melyet Val-lomás a könyvrõl címmel hirdettünkmeg, már nemcsak az általános iskolá-sok, hanem a középiskolások és a felnõt-tek is érdekeltek voltak. A Vízimalom-te-remben tartott díjkiosztás végeztével aközönség nagy része felsétált az emelet-re, a könyvtár olvasótermébe, ahol régikönyveket, érdekes mûveket mutattak be.A két elõadó, Gyüszi László, a tatabányaiVárosi Könyvtár igazgatója, helytörté-nész és Schmidtmayer Richárd régész,muzeológus, a Kuny Domokos Múzeum

munkatársa, érdekesen mutatta be a táro-lókban elhelyezett darabokat, s hívta fel afigyelmet azok különlegességeire. Erreaz elõadásra olyanok is eljöttek, akik adíjkiosztáson nem vettek részt.

Alig fejezõdött be a muzeális kincse-inkrõl szóló program, már vonult is le aközönség a következõ helyszínre. Négyórától a Vízimalom-teremben négy tataimagánkönyvtár fontos darabjait mutattukbe. Különös volt látni, hogy ezen az elõ-adáson ismét új arcokat köszönthettünk a nézõk között.

Haraszti Mihály népmûvelõ kezdte abeszámolót azokról a könyvekrõl, me-lyek meghatározták világképe kialakulá-sát, s különösen a szívéhez nõttek. Meg-indultan mutatta be Németh László dedi-kálását az egyik könyvben. Körmendi


Ünnepi könyvnap Tatán

✒✒ Petrozsényi Eszter

Géza, az Eötvös József gimnázium nyu-galmazott igazgatója, néprajzos és hely-történészi hivatásának fontos könyveirõladott érdekes információkat. Nemes La-jos botanikus, egyetemi tanár pedig a nö-vényvilágról szóló értékes, dedikáltkönyveket hozott magával, s beszélt aszerzõkkel való kapcsolatáról. Sajnáltuk,hogy a negyedik elõadó, Kálmán Attila,betegsége miatt nem lehetett jelen, így„csak” az általa különösen nagy becsbentartott, dedikált könyveinek néhány pél-dányát mutathattuk be a közönségnek.

Zárásként a Menner Bernát Zeneisko-la növendékei adtak élõ koncertet, a je-lenlévõk nagy örömére. A zeneszó méltózárása volt ennek a szép napnak, melyena szellem értékei kerültek a figyelemközpontjába – reméljük, nemcsak egyet-len napra! ■

Feltámadás a költészetben

✒✒ petro

Húsvét elõtt néhány nappal gondolatéb-resztõ elõadás hangzott el a tatai MóriczZsigmond Városi Könyvtárban. Dávid-házi Péter irodalomtörténész, a MagyarTudományos Akadémia Irodalomtudo-mányi Intézete XIX. századi osztályánakvezetõje tartott elõadást egyik kedves ku-

tatási témájából, Arany János és a feltá-madás költészete címmel.

Különös felhangot kapott az elõadás,hiszen a nagyhéten került rá sor. Az em-lített versek, melyeket Petrozsényi Eszterszínmûvész adott elõ, nem a népszerû,közismert Arany-versek voltak. A Rodos-tói temetõ, a Keveháza, a Széchenyi emlé-kezete vagy a Honnan hová? egy-egyrészletét a közönség a székeken elhelye-zett papírlapokon is nyomon követhette.

A lélek halhatatlansága, a szellemiségörök ereje, századokon át ható kisugárzá-sa az elõadott versrészletekben sorramegnyilvánult. Dávidházi Péter gyakor-lott, kiváló elõadó, aki a közönség össze-tételét, korát figyelembe véve fûzte gon-dolatait e nem könnyû témában. A mûsorelején lélekben kézen fogta a nézõket, s anehéz, sokszor bonyolult képek, feltéte-lezések, bibliai utalások sokaságán átbiztonságosan vezette õket végig a meg-ismerésen át a fölismerésig.

Nem könnyed szórakozás emlékéveltávoztak a nézõk, hanem a súlyos gondo-latok keltette megrendültséggel, s azzal azörömmel, hogy ez a kiváló kutató, remekelõadó a mi városunk szülötte. Legyünkbüszkék rá, s reméljük máskor is hallgat-hatjuk õt a könyves szerdák során! ■


2012. április 11-én a siófoki Balatoni Re-gionális Történeti Kutatóintézet, Könyv-tár vendégül láthatta Püski Istvánt, a legendás és nagy múltú Püski Kiadó ve-zetõjét. A vetítéssel egybekötött elõadá-son Püski István személyes hangon szóltkiadójuk históriájáról.

Püski Sándor 1939-ben alapítottameg feleségével a Magyar Élet Könyvki-adót. A kezdeményezés alapjául az szol-gált, hogy a jogi egyetemet végzett PüskiSándor szembesült azzal: nincsenekmegfelelõ egyetemi jegyzetek, ezért már1936-ban megjelentetett egy pénzügyijogról szóló könyvet. A Püski házaspár1938-ben döntött úgy, hogy Pesten, aSzerb utcában egy kis üzletet nyit. Elsõkiadott könyvük a „balladás költõtõl”,Sinka Istvántól származott, Vád címmel.1939-tõl a kiadói tevékenység fõként anépi írókra koncentrálódott. Erdélyi Jó-zseftõl Kodolányi Jánoson át, NémethLászlóig igen széles volt a paletta. Püski

Sándor tisztában volt azzal, hogy ezenkönyvek árusításából nem lehet meggaz-dagodni. Ám részérõl ez a vállalás misz-szió is volt egyben.

Az elõadáson több kordokumentum –fotó, eredeti szerzõdés – is megtekinthe-tõ volt. Láthattuk többek közt a kiadó ésNémeth László írásos szerzõdését A mi-nõség forradalma címû mûvének kiadá-sáról. 1942-tõl Püskiék aktív szervezõilettek az értelmiség egyik legfontosabbközponti találkozási helyszínének és fó-rumának, a szárszói konferenciáknak is.

A politikai és a háborús helyzet kiéle-zõdése ellenére Püski Sándor 1944-benmég számos alkotóval kötött életmûszer-zõdést. Hite a kultúrában, az irodalom-ban töretlen maradt. A második világhá-borút követõen a kiadót több „ideológiai”támadás érte, miszerint a háború elõtt ja-varészt fasisztának bélyegzett alkotókatadott ki. Ennek ellenére a kiadói tevé-kenység folytatódott: László Gyula,Takáts Gyula, Tatay Sándor, TersánszkyJózsi Jenõ, Karácsony Sándor munkáisorra jelentek meg, a nehézségek ellené-


✒✒ Kovács Emõke

Könyves sors – magyar sorsA BRTK Könyvtár költészet napi rendezvénye

re. 1947-ben napvilágot látott náluk Sza-bó Lõrinc zseniális irodalmi mûve, a Tü-csökzene.

A tragédia azonban elkerülhetetlen-nek bizonyult: 1950-ben a kiadót államo-sították. A család Medgyessy Ferencszobrászmûvész mellett vállalt kisegítõmunkát. Így lett Püski István, a kisebbikfiú foglalkozása: keramikus.

Az irodalmi élet szervezését, az ab-ban való részvételt azonban továbbra semadták fel. 1956-ban úgy tûnt, van remény,ami hamar szertefoszlott. Püski Sándort1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték,egy év múlva szabadult. Útlevelet csak1966-ban kapott, és megoldásnak azemigrációt látta. 1970-ben feleségével az Amerikai Egyesült Államokba vándo-rolt. Késõbb New Yorkban, a 2. sugár-úton újból megalapították kiadójukat éskönyvesboltjukat. Közel hatvanévesenújrakezdték egy merõben más kultúrá-ban, más országban, mégis leküzdötték anehézségeket. Kitelepülésük után kezdet-leges körülmények között, a lakásukrólterjesztették a kiadványokat. Egy idõmúltán elõadókörutakat szerveztek Ma-gyarországról meghívott mûvészekkel.Végül Püski Sándor 1974-ben megvásá-rolta New York magyar negyedében azigen elhanyagolt állapotban lévõ, Corvinnevû kis könyvesboltot. Ekkorra már fia-ik is követték õket az „Újvilágba”.

1975-ben hozták létre a Püski Kiadót,amely az egykori Magyar Élet szerzõgár-dáján kívül az akkori Magyarországonpolitikai okokból közlési lehetõségekheznem jutott alkotók munkáit adta közre. A Püski-Corvin Magyar Könyvesház aNyugaton élõ magyarság szellemi köz-pontjává vált.

Püski Sándor feleségével – közelnyolcvanévesen – 1989-ben tért visszaBudapestre. Krisztina körúton lévõ köny-vesházuk a népi irodalom szellemi örö-köseinek gyûjtõhelyévé vált újból. 2006-ban Püski Sándorné, 2009-ben PüskiSándor is távozott az élõk sorából. Sírjuknem máshol, mint Sinka István nyughe-lye mellett található, a Farkasréti temetõ-ben.

Az alapító munkáját késõbb fiai,Püski László és Püski István, majd uno-kái, Püski Atilla és Püski Csaba is segí-tették. Ma a kiadót Püski István vezeti,de felesége is hatékonyan részt vesz amunkában. A bemutatkozó esten PüskiIstvánné Sinka István verseibõl olvasottfel megható részleteket.

A Püski Kiadó célja ma is ugyanaz,mint régen: magyar szerzõk értékes mun-káinak kiadása. Könyvkiadói profiljuk arégi, a Magyar Élet Kiadó idején közrea-dott kiadványaikat ismét megjelentették,de újabb mûveket is kibocsátanak, töb-bek között Csoóri Sándor, Für Lajos, Bí-ró Zoltán, Fekete Gyula, Nagy Gáspár,Döbrentei Kornél több írását. ■



K ö z l e m é n y


A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Mûvé-szeti Kara, az ország egyetlen felsõfokúzenei és képzõmûvészeti képzést integ-ráltan folytató központja 1996-ban ala-kult meg. A kar hatszáz növendékével,nyolcvan oktatójával a város, a régió kul-turális életének meghatározó alakítója.Mûvésztanárai, növendékei rendszeresrésztvevõi, díjazottjai a régió, az országés Európa mûvészeti eseményeinek.

1997 májusában a kari és az egyetemikönyvtári vezetés együttesen hozta létrea kari könyvtárat, hogy megfelelõ könyv-tári hátteret biztosítson a Mûvészeti Ka-ron folyó képzés számára. 2005-ben ki-bontakozóban volt egy regionális fejlesz-tésû mûvészeti campus létrehozásánakterve, amely egy helyre koncentrálta vol-na valamennyi oktatási és szolgáltatásiépületegyüttest. A tervezet külön foglal-

kozott a könyvtárral, fejlesztésének szük-ségszerûségével, annak lehetõségeivel. A dokumentum szerint a hallgatói lét-szám növekedése, a bõvülõ képzési kíná-lat, a mûvészeti oktatás és alkotás általtámasztott elvárások indokolták egy új, akar profiljának és a hallgatók elvárásai-nak megfelelõ, korszerû informatikaitechnológiával felszerelt kari könyvtármegteremtését.

2007-ben merült fel elõször a Mûvé-szeti Kar Zsolnay Kulturális Negyedbeköltözésének lehetõsége. Ennek remé-nyében 2009-tõl megkezdõdött a könyv-tár gyûjteményének rendezése. Folyama-tosan zajlott az állománytestek összevo-nása, a retrospektív feldolgozás, éskönyvkötészeti munkálatokra is szükségvolt. A mûvészeti kar két munkatársamellett a PTE Egyetemi Könyvtár háló-

✒✒ B. Pilláry Zsófia–Hamar Zsuzsanna

A PTE Mûvészeti Kari Könyvtár a Zsolnay Kulturális Negyedben

K ö n y v t á r r ó l k ö n y v t á r r a

zatából is többen is segítséget nyújtottakaz elõkészületekben.

2010 tavaszán találkoztak elõszörszemélyesen a könyvtár és az építészetiterveket készítõ iroda képviselõi, hogyegyeztessék elképzeléseiket a múzeumifelügyelet számos megkötése mellett ter-vezett könyvtárról. Többszöri egyeztetésután alakult ki a végsõ terv, amely akönyvtár jelenlegi arculatában jelenikmeg.

A Pécs Európa Kulturális Fõvárosa2010 program kiemelkedõ beruházása aközel 41 ezer négyzetméteres ZsolnayKulturális Negyed. Az informatív látoga-tóközponttal, parkolóval olyan kulturális-mûvészeti övezet létesült, amely a városturisztikai palettáján is új színfolttá vált.

2011 õszén a gyönyörûen felújított kultu-rális negyed kezdett megtelni élettel,amikor beköltöztek a Pécsi Tudomány-egyetem egységei. Elõször a MûvészetiKar, azután 2012 februárjában a Bölcsé-szettudományi Kar kommunikáció ésszociológia tanszékei.

A költözés 2011. augusztus 15-énkezdõdött, s az Egyetemi Könyvtár háló-zatában dolgozók összefogása eredmé-nyeképpen szeptember 5-én a könyvtárfogadni tudta elsõ olvasóit. Az EgyetemiNegyed, így a könyvtár informatikai há-lózatának kiépítésére kicsit megkésve,október folyamán került sor.

Az Európai Unió által finanszírozott,felújított épületegyüttes egyik gyöngy-szeme a Mûvészeti Kari Könyvtár, egykülönleges megjelenésû, nyerstégla hom-lokzatú, kétszintes ipari épület. A 340négyzetméter alapterületû könyvtár épü-letének különlegessége, hogy területénúgynevezett védett kamrás, csõégetõsómázas kemencék találhatók, és egykissé megdõlt kémény.

A tervezõk – a budapesti székhelyûMCXVI Építészmûterem Kft. – és azépítõk megõrizték ezeket az egykor épü-letkerámiák készítésére szolgáló, haszná-laton kívüli kemencéket, s e kemencékbelsejében helyezték el a könyvtár funk-cionális tereit. A négy égetõkemence akönyvtár alsó szintjén található. Sikerültmegõrizni eredeti állapotukat, még a ke-


mencék mennyezetén a kerámiaégetésbõlvisszamaradt fekete sóréteget sem távolí-tották el. Az égetõkemencék sötét színvi-lágát hatásosan ellensúlyozzák a könyv-tárba beépített hófehér bútorok.

Ezekben a terekben, kihasználva azokegyedi hangulatát, melegségét, varázsát,olyan funkciók kaptak teret, mint afonotéka, a CD-tár, a számítógépterem,és a negyedik kemencében helyezték el ahallgatók által nagyon kedvelt kiállításikatalógusgyûjteményt. A kemencetérbenlégelszívó, légcserélõ berendezések biz-tosítják a friss levegõt.

A könyvtár felsõ szintjére kerültek aszociális terek, a folyóirat-raktár és amunkaszoba. Az elõzõhöz képest lénye-gesen tágasabb új helyiségek lehetõségetadtak arra, hogy a könyvtár szolgáltatásaiis bõvüljenek.

A kar hallgatói önkormányzata tech-nikai forráspontot hozott létre a könyvtárterületén, ezzel az olvasók számára biz-tosított a fénymásolás, szkennelés,nyomtatás, spirálozás.

A könyvtár állományát 21 ezer kötetkönyv, 37 ezer nyomtatott zenei doku-mentum (kotta) 6100 hangdokumentumés huszonkétféle kurrens szakfolyóiratalkotja. A gyûjtemény dokumentumtí-pust tekintve szakkönyveket, mûvészetialbumokat, folyóiratokat, múzeumi és ki-állítási katalógusokat, illetve hangleme-zeket és partitúrákat foglal magába.

A kari könyvtár nagy értékkel bírókülöngyûjteménye a Hauser Arnold-ha-gyaték. Hauser Arnold nemzetközi hírû,magyar származású mûvészettörténészés filozófus, a mûvészetszociológia mû-velésének kiemelkedõ képviselõje volt.Hauser Arnold könyvtárának és hangle-mezeinek nagy részét a Magyar Tudomá-nyos Akadémiának, illetve az Akadémiakönyvtárának ajándékozta azzal a felté-tellel, hogy a gyûjtemény szakszerûkönyvtári feldolgozás után méltó elhe-lyezést kap, és a tudományos kutatók, va-lamint más érdeklõdõk rendelkezéséreáll. A Hauser-gyûjteményt 2003 elejénszállították át a Pécsi TudományegyetemMûvészeti Kari Könyvtárba, ahol a teljeskönyvanyag egységesen, egy teremben


van elhelyezve témacsoportok szerint,amelyek római számozással vannak je-lölve. A könyvek nem kölcsönözhetõk,azokat csupán helyben lehet használni.

A könyvtár hétfõtõl péntekig tart nyit-va, heti negyven órában. A beiratkozottolvasók száma 330 fõ.

A beköltözés utáni elsõ tapasztalata-ink bíztatóak. A könyvtár megnyitása ótaeltelt nyolc hónapban a könyvtárra eddigis jellemzõ találkozási pont funkció fo-lyamatosan erõsödött. Az új könyvtár be-épült a kar vérkeringésébe, és a kar sike-res mûködésének egyik meghatározójalett. A különleges adottságú könyvtár ki-állítási teret biztosít a hallgatók, a jövõfestõi, szobrászai és kerámiamûvészeiszámára. A könyvtár megnyitásakormegfogalmazott cél ma is aktuális: be-épülni és részt venni a város képzõmûvé-szeti és zenei életében. ■


Szabadkán 1991 óta emlékeznek meg aváros leghíresebb szülöttérõl, Kosztolá-nyi Dezsõrõl. A többnapos rendezvényprogramjai között van koszorúzás, iro-dalmi tanácskozás, középiskolások ré-szére kiírt verseny, könyvbemutatók. A rendezvényeknek a szabadkai VárosiKönyvtár ad otthont.

Az elmúlt években nekem jutott az afeladat (és egyúttal dicsõség), hogy kita-láljam a vetélkedõ témáját. Jók voltak azelõzõk is, de az igazi siker a Kosztolányi-talány lett.

Tavaly megújult vetélkedõvel keltet-tük fel a középiskolások érdeklõdését. Azeddigi irodalmi pályázatot felváltotta egymozgalmas, a da Vinci-kódhoz hasonló,Kosztolányi-kódos séta, ahol a költõhözkapcsolódó helyszíneken feladatlapokvárták a négyfõs csapatokat. Ez a Kosz-tolányi-talány. Tavaly 23 csapat jelentke-zett a megmérettetésre, idén már 30, eb-bõl 12 vidéki volt.

A jelentkezõ diákok a Városi Könyv-tárból indulnak el különbözõ irányba, kü-lönbözõ helyszínekre, a kezükben fel-

adatlappal, amelyen idézetek, képek, feladatok találhatók. Az Akárcsak egykormos szénégetõ címû versrõl rá kelljönniük, hogy a következõ helyszín agimnázium, ahol az író édesapja tanított.Emellett meg kell találniuk Csáth Gézaszülõházát, a Vörös Ökör elemi iskolát,ahova Kosztolányi járt, ki kell menniük avasútállomásra, a Városi Múzeumba, vé-gig kell sétálniuk a Korzón, a varázsló ut-cáján... Ehhez persze térképes segítségetis kapnak. Az idén a vidékiek szabadkaikísérõt is kérhettek, aki segített nekik el-igazodni – persze nem a feladatok között,hanem – a városban.

A Városi Múzeumban, A SvetozarMarkovic Gimnáziumban és a Csáth no-velláiból ismert varázsló utcája elejénújabb feladatok várták a gyerekeket. Pél-dául a felsorolt száz tulajdonságból kikellett választaniuk legalább hatot, ame-lyik jellemzi az általuk kiválasztott sze-mélyt (Liszner Vilmost, Novák Antalt,Bozsó Antóniát, Pacsirtát, Novák Hildát,Vajkay Ákost...). Volt olyan, hogy rövidleírás alapján kellett kitalálniuk, melyik


✒✒ Hicsik Dóra

Kosztolányi-talány

S z o m s z é d o l ó

Kosztolányi-versrõl van szó, de a legér-dekesebb a keresztrejtvény volt, amely-nek megoldása egy a Pacsirtából vettidézet volt.

A vetélkedõ nem ért véget miutánvisszaértek a könyvtárba, a kapott Kosz-tolányi- és Csáth- novellák egyikét kellettfényképpel illusztrálniuk.

A fényképeket másnap, szombatonkapták kézhez, s ekkor következett a ve-télkedõ utolsó pontja – a kapott eszkö-zök, színes papír, tinta, festék, szalvéta,ragasztó stb. – és kreativitásuk felhaszná-lásával albumot kellett készíteniük.

A vetélkedõ célja az volt, hogy játé-kos formában ismertessük meg értékein-ket, hagyományainkat, Kosztolányit.

A verseny végén összesítették az írás-beli feladatok és az album eredményét,így jött létre a sorrend.

Az eredmény is bizonyítja, hogy aszabadkaiak mellett a vidéki tanulók ismagukénak érzik Kosztolányit és CsáthGézát, s mindenkinek megadatik az él-mény, hogy irodalmi helyszíneket bejár-va ismerje meg nagyjainkat. ■


Díjazottak

1. díjSvetozar Markovic Gimnázium,

Szabadka: Tõke Adrienn, Lódi Csil-la, Rédler Natália, Ladóczki Judit;

2. díjDositej Obradoviæ Gimnázium

és Közgazdasági Középiskola, Bács-topolya: Majlát Edit, Bábi Emese,Prokecz Lídia, Papp Orsolya, vala-mint Bolyai Tehetséggondozó Gim-názium és Kollégium, Zenta:Adankó Edina, Hévízi Heléna, NagyHenrietta és Simonyi Máté;

3. díjSvetozar Markovic Gimnázium,

Szabadka: Szedlár Ágnes, Reéb Zsó-fia, Rizsányi Attila, Huszka Lilla.


B. Pilláry ZsófiaPécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kari

Könyvtár, Pécs

Demecs ÉvaBudapesti Corvinus Egyetem Központi

Könyvtára, Budapest

Goldschmidt ÉvaMóricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

Hamar ZsuzsannaPécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kari

Könyvtár, Pécs

Hicsik DóraVárosi Könyvtár, Szabadka

Horváth Varga MargitCsemegi Károly Könyvtár,

Csongrád

Kovács EmõkeBalatoni Regionális Történeti Kutatóintézet,

Könyvtár és Emlékház, Siófok

Lencsés ÁkosKSH Könyvtár, Budapest

Petrozsényi EszterMóricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

Wittmann ZuzsannaPécsi Tudományegyetem,

Pécs

Tu d j o n r ó l aEgy kultúrateremtõ mûvészKodály Zoltán 1882–1967

Kiállítás az Országos Idegennyelvû

Könyvtárban

A kiállítást összeállította:

Eõsze László zenetörténész

A kiállítás létrejöttét támogatta:

Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem

Kodály Intézet, Kecskemét

A tárlat 2012. május 18-áig tekinthetõ

meg a könyvtár nyitvatartási idejében.

Helyszín:

Országos Idegennyelvû Könyvtár,

1056 Budapest, Molnár utca 11.

Tel.: (06-1)318-3688

További információ:

www.oik.hu; [email protected]

RagyogásPorcelán- és könyvritkaságok

Kiállítás a nemzeti könyvtárban április

közepétõl szeptember végéig

Április 28., május 26.: Készítsen saját, hazav-ihetõ porcelánrózsát! Május 12., szeptember 8.: Készítsen magánakkönyvjelzõt herendi motívummal!Június 16., szeptember 29.: Test- és köröm-festés csodálatos mintákkal.A múzeumpedagógiai foglalkozásokraelõzetes bejelentkezés szükséges!

A kiállítás megtekinthetõ: hétfõ

és vasárnap kivételével 10-tõl 18 óráig

A belépõjegy ára: 1000 Ft/fõ

Csoportok számára 6 fõ felett: 600 Ft/fõ

Telefon: 06 1 487 86 52

E-mail: [email protected]

facebook.com/nemzetikonyvtar

twitter.com/nemzetikonyvtar

Áprilsi lapszámunk szerzõi

KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ/LAPXXIV. évf. 2012. 4. szám

Kiadja az Informatikai és Könyvtári Szövetség

a Nemzeti Erõforrás Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

Felelõs kiadó: Fodor PéterFõszerkesztõ: Fülöp Ágnes ([email protected])

Nyomdai elõkészítés: Tóth János

Szerkesztõség:1827 Budapest, Budavári Palota F épület

Tel./fax: 331-1398

Megjelenik évente tizenkétszer A megrendelõknek befizetési csekket vagy számlát küldünk

Egy szám ára 520 Ft Éves elõfizetési díj áfával és postaköltséggel együtt 6200 FtNyugdíjasoknak és könyvtár szakos hallgatóknak 2600 Ft

HU-ISSN 0865-1329

www.epa.oszk.hu/[email protected]

Készült az Inkart Kft. nyomdájábanFelelõs vezetõ: Somogyi Sándorné

NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM

Documents

04 2012 KÖNYVTÁRI LEVELEZÕ LAP - epa.oszk.hu · (Wittmann Zsuzsanna) ... · Gazdaság és pénzügy · Népesség és szociális körülmények · Ipar, kereskedelem és szolgáltatás