5
Könyvtári Levelezõ/lap • 2008. február • 23 Szomszédoló Szomszédoló Szomszédoló Szomszédoló Szomszédoló Barangolás Máramaros megyében Sárospataki Irodalmi Olvasókörünk újra Erdély- ben kirándult. Máramaros megye emlékhelyeit kerestük fel. Az egynapos program kalauzolásához kedves barátunkat, Muhi Sándort kértük fel, aki Szat- márnémetiben élõ neves grafikusmûvész, számos mûvészeti kiadvány szerzõje, képzõmûvészeti kiállítások szervezõje és a Kölcsey Gimnázium tanára. Október 4-én kora hajnalban indultunk el Patakról, a reggeli órákban Szatmárnémetiben találkoztunk az idegenvezetõnkkel, az autópályán haladva egy óra múlva Misztótfalvára, Tótfalusi Kis Miklós szülõfalujába érkeztünk. Az emlék- múzeum a kisközség központjában, a gótikus református templom szomszédságában található. Az itt elhelyezett relikviák a híres betûmûvész, a kiváló tudós, író és mûvelõdéspolitikus különös életútját idézik. Tótfalusi Kis Miklós 1650-ben, szegény családban született az akkori Alsó- Misztótfalván. Az elemi iskola befejezése után tanulmányait a nagybányai Schola Rivulinában, majd 1670-tõl az enyedi kollégiumban folytatta. Itt találkozott Pápai Páriz Ferenccel, és egy élet- re szóló barátságot kötött vele. 1677-ben a fogarasi iskola rektorának választották meg. 1680-ban Amszterdamba utazott, hogy a nyom- dászat és a betûmetszés mûvészetét elsajátítsa. Hamarosan felfigyeltek a munkájára, számos megrendelést kapott Lengyelországból, Németor- szágból, Svédországból, Angliából. Kapcsolatba került a grúz fejedelemmel, a toscanai herceggel és a pápával is. 1685-ben saját költségén adta ki az Aranyos Bibliát. Csaknem egy évtizedes kül- földi tartózkodása után Kolozsváron telepedett le. Mûhelyében több mint száz vallásos, jogi, irodalmi kiadványt jelentetett meg. Az Apologia Bibliorum címû mûve a református egyház el- lenszenvét váltotta ki. A Bibliában végzett ki- sebb javítások miatt is megvádolták. „ Azon igyekezvén, hogy meg-ismérje Minden ebben a nemzetben említett jó szándéko- mat. Hogy t.i. én ebben a hazában e könyveket el-bõvítsem és oltsósítsam….” – írta Mentség címû munkájában. 1688-ban az enyedi zsinaton ártatlanul meg- hurcolták, mindkét munkáját vissza kellett von- nia. A vádaskodások miatt egészsége megrom- lott, nehezen bírta a megpróbáltatásokat, szár- nyaszegetten is vezette a nyomdáját. A tehetsé- ges, híres és sokoldalú mester 52 évesen halt meg, a házsongárdi temetõben alussza örök ál- mát. Németh László Eklézsiamegkövetés c. drámá- jában örökítette meg Tótfalusi Kis Miklós élet- pályáját. Az emlékmúzeumban megnézhettük az 1685- ben megjelentett Aranyos Bibliát, a nagy mû- gonddal készített kiadványokat, az 1698-ban megjelent elsõ magyar nyelvû Szakácsmestersé- gek könyvetskéjét is. Láthattuk a nyomdája betû-

Könyvtári Levelezõ/Lap - 20. évfolyam 2. szám (2008. február) · kesegyházat, amely az 1530-as években villám-csapás következtében leégett. Csak a negyven méter magas

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Könyvtári Levelezõ/Lap - 20. évfolyam 2. szám (2008. február) · kesegyházat, amely az 1530-as években villám-csapás következtében leégett. Csak a negyven méter magas

Könyvtári Levelezõ/lap • 2008. február • 23

SzomszédolóSzomszédolóSzomszédolóSzomszédolóSzomszédoló

BarangolásMáramaros megyében

Sárospataki Irodalmi Olvasókörünk újra Erdély-ben kirándult. Máramaros megye emlékhelyeitkerestük fel.

Az egynapos program kalauzolásához kedvesbarátunkat, Muhi Sándort kértük fel, aki Szat-márnémetiben élõ neves grafikusmûvész, számosmûvészeti kiadvány szerzõje, képzõmûvészetikiállítások szervezõje és a Kölcsey Gimnáziumtanára.

Október 4-én kora hajnalban indultunk elPatakról, a reggeli órákban Szatmárnémetibentalálkoztunk az idegenvezetõnkkel, az autópályánhaladva egy óra múlva Misztótfalvára, TótfalusiKis Miklós szülõfalujába érkeztünk. Az emlék-múzeum a kisközség központjában, a gótikusreformátus templom szomszédságában található.

Az itt elhelyezett relikviák a híres betûmûvész, akiváló tudós, író és mûvelõdéspolitikus különöséletútját idézik. Tótfalusi Kis Miklós 1650-ben,szegény családban született az akkori Alsó-Misztótfalván. Az elemi iskola befejezése utántanulmányait a nagybányai Schola Rivulinában,majd 1670-tõl az enyedi kollégiumban folytatta.Itt találkozott Pápai Páriz Ferenccel, és egy élet-re szóló barátságot kötött vele. 1677-ben afogarasi iskola rektorának választották meg.1680-ban Amszterdamba utazott, hogy a nyom-dászat és a betûmetszés mûvészetét elsajátítsa.Hamarosan felfigyeltek a munkájára, számosmegrendelést kapott Lengyelországból, Németor-szágból, Svédországból, Angliából. Kapcsolatbakerült a grúz fejedelemmel, a toscanai herceggelés a pápával is. 1685-ben saját költségén adta kiaz Aranyos Bibliát. Csaknem egy évtizedes kül-földi tartózkodása után Kolozsváron telepedettle. Mûhelyében több mint száz vallásos, jogi,irodalmi kiadványt jelentetett meg. Az Apologia

Bibliorum címû mûve a református egyház el-lenszenvét váltotta ki. A Bibliában végzett ki-sebb javítások miatt is megvádolták.„ Azon igyekezvén, hogy meg-ismérje

Minden ebben a nemzetben említett jó szándéko-

mat.

Hogy t.i. én ebben a hazában e könyveket

el-bõvítsem és oltsósítsam….”

– írta Mentség címû munkájában.1688-ban az enyedi zsinaton ártatlanul meg-

hurcolták, mindkét munkáját vissza kellett von-nia. A vádaskodások miatt egészsége megrom-lott, nehezen bírta a megpróbáltatásokat, szár-nyaszegetten is vezette a nyomdáját. A tehetsé-ges, híres és sokoldalú mester 52 évesen haltmeg, a házsongárdi temetõben alussza örök ál-mát.

Németh László Eklézsiamegkövetés c. drámá-jában örökítette meg Tótfalusi Kis Miklós élet-pályáját.

Az emlékmúzeumban megnézhettük az 1685-ben megjelentett Aranyos Bibliát, a nagy mû-gonddal készített kiadványokat, az 1698-banmegjelent elsõ magyar nyelvû Szakácsmestersé-

gek könyvetskéjét is. Láthattuk a nyomdája betû-

Page 2: Könyvtári Levelezõ/Lap - 20. évfolyam 2. szám (2008. február) · kesegyházat, amely az 1530-as években villám-csapás következtében leégett. Csak a negyven méter magas

24 • Könyvtári Levelezõ/lap • 2008. február

készletét, a betûtípusokat, tanulmányozhattuk aróla készült emlékezõ írásokat is:

„Mindenféle nyelvben és minden formában,

Belül metszhet vala nagyobban és apróbban.

Úgy járt vala tudós keze az acélban,

Mint másnak a könnyen engedõ viaszban.”

(Pápai Páriz Ferenc)

A múzeumlátogatás után az udvaron egy ér-dekes házat is megnézhettünk, amely Kós Ká-roly tervei alapján készült, és a helyi reformátuslelkész lakik benne.

Utunk következõ állomása Nagybánya volt.A Zazár folyó partján fekvõ település a közép-korban az arany- és ezüstbányászat egyik jelen-tõs központja volt. Megtudhattuk, hogy a forrá-sok szerint a XIV. században Zazárbányának,késõbb a Klastrom Réten mûködõ apácazárdárólAsszonypatakaként említik. Nagy Lajos szabadkirályi városi rangot, vásártartási és pallosjogotadott a településnek, szabályozta a nemesfémkitermelését, engedélyezte a szász bányászok,iparosok és kereskedõk letelepedését. Pár évvelkésõbb Hunyadi János szerezte meg várost, és abányászat újra fellendült. 1464-ben Mátyás ki-rály tulajdona lett a környék. Ekkor bástyákkal,falakkal erõsítették meg a város védelmét. AXVI. század elején számos mesterséget ûzõ (kõ-mûves, ács, szûcs, fazekas, szabó, ötvös stb.)szakember tevékenykedett a településen. Nagy-bánya késõbb a Rákóczi-család tulajdona lett. II.Rákóczi Ferenc szabadságharcához a város lakóiközül sokan csatlakoztak. Érdekesség, hogyOcsovai Dániel nagybányai ötvösmester készí-tette el a nagy fejedelem pecsétnyomóját. 1712-ben VI. Károly német-római császár megerõsí-tette a város kiváltságait. Nagybánya az 1848-asszabadságharc erdélyi eseményeinek egyik jelen-tõs színhelye volt. Kossuth Lajost a város dísz-polgárának választották meg. Bem József innenindult csapataival Kolozsvár elfoglalására.

Nagybánya Máramaros megye székhelye. Ittszületett: Lendvay Márton színész, Csányi Dáni-el matematikus, Lónyay Menyhért gróf, Beregvármegye országgyûlési követe, késõbb a mo-narchia pénzügyminisztere, majd miniszterelnök,az MTA elnöke, Thorma János festõmûvész,Tersánszki Józsi Jenõ író, Vida Géza szobrász,Németh László író és Németh Amadé karmes-ter, zeneszerzõ.

Megérkezésünk után a város kultúrtörténetiértékeit kerestük fel. Megnéztük a volt pénzver-

de barokk épületét, amelyet 1739-ben újítottakfel. Jelenleg a Természettudományi Múzeumotthona. Ezután a városközpontba vezetõ szûkutcában láthattuk Hunyadi János házát, amelyetfelesége, Szilágyi Erzsébet részére épített. A tá-gas, virágos, hangulatos fõtéren felkerestük ahíres színmûvész, Lendvay Márton emléktáblá-val megjelölt szülõházát, az 1547 és 1575 közöttmûködõ, Kopácsy István alapította ScholaRivulinát, amelynek diákja volt Misztótfalusi KisMiklós. A XIV. században Hunyadi János a te-lepülés központjában építtette a méreteiben isrendkívüli, gótikus, kéthajós Szent István szé-kesegyházat, amely az 1530-as években villám-csapás következtében leégett. Csak a negyvenméter magas tornya maradt meg, amelyet resta-urálás után kilátóként akarnak mûködtetni.

Megnéztük az 1720-ban épült barokk Szent-háromság templomot, ahol felbecsülhetetlen kép-

zõmûvészeti alkotások láthatók. A fõoltár és atizenegy mellékoltár gyönyörû képeit Mezei Jó-zsef, a nagybányai festõiskola egyik jelentõsképviselõje alkotta.

Városnézõ sétánk során megtekintettük az1802-ben épült Öreg fogadó épületét, ahol 1847-ben Petõfi Sándor ifjú feleségével eltöltött egyéjszakát. A házaspár az erdõdi házasságkötés után

Page 3: Könyvtári Levelezõ/Lap - 20. évfolyam 2. szám (2008. február) · kesegyházat, amely az 1530-as években villám-csapás következtében leégett. Csak a negyven méter magas

Könyvtári Levelezõ/lap • 2008. február • 25

Koltóra indult, útközben eltörött a kocsijuk egyikkereke. Ezért „az éjet Nagybányán töltöttük a

fogadóban… házasságom elsõ éjét a fogadóban!

nemhiába vagyok a csárdák költõje” – írta Petõ-fi Sándor Úti leveleiben.

Felkerestük az evangélikus templomot is, aholKöncze Árpád partiumi evangélikus esperes nagyszeretettel fogadott és a templom történetérõltájékoztatott bennünket. Megtudhattuk, hogy agyülekezet elsõ saját temploma 1693-ban épültfából, és 1766-ban a jezsuiták a földig lerombol-ták. Néhány évig magánházakban, 1806-tól egyfatornyú kis templomban gyakorolhatták vallá-sukat. 1912-ben ennek a helyére épült a jelenle-gi szecessziós stílusú templom, ahol a régi pa-dok, az 1886-ból származó orgona, 1901-bõl azoltár felszerelései és az igen értékes kristálycsil-lár láthatók. Különlegesen szép az oltárkép,amely Jézust és tanítványait a Getsemané kert-ben ábrázolja. Alkotója Iványi Grünwald Béla, anagybányai iskola híres mûvésze.

Nagybánya festõiskolájáról is híres. 1896-banHollósy Simon alapította. Réti István, FerenczyKároly, Thorma János, Iványi Grünwald Béla, GlatzOszkár, Csók István neves képzõmûvészek ebben aszabadiskolában alkottak.

Ellátogattunk az új mûvésztelepre, ahol széptermészeti környezetben és megfelelõ mûtermek-ben alkothatnak a mûvészek. Ezután a Képzõ-mûvészeti Múzeum anyagának megismerése sze-repelt a programunkban. Az épület restaurálásamiatt csak korlátozottan volt nyitva, itt a nagy-bányai festõk mûveibõl csak néhányat nézhet-tünk meg. Nagy élvezettel hallgattuk Muhi Sán-

dor mûvész rendkívül érdekes és értékes tárlat-vezetését. Nagybányai sétánk a helyi piacon tör-ténõ vásárlással zárult, majd indultunk Koltóra.

Tizenegy kilométeres utazásunk nem voltproblémamentes. Nem volt sehol útjelzõ, eliga-zító tábla. Többször megálltunk, útbaigazítástkértünk, így érkezhettünk meg Koltóra. A nagymagyar mesemondó, Jókai Mór Úti táskámból

c. mûvében azt írta: „Koltó körül õserdõk terül-

nek, gyönyörûen mûvelve. Nagybánya felé regé-

nyes hegyláncolat, megannyi domborulataival,

hogy egy tömör csoporttá egymás fölé rakva.”

A források szerint a XV. században a Kõváriuradalom része és a Drágffy-család birtoka. AXVII. század elején már az erdélyi fejedelem-séghez tartozott. 1663-ban Teleki Mihály, Erdélykancellárja, Kõvár fõkapitányaként ügyesbirtokszerzõ politikával szerezte meg a környékkistelepüléseit, köztük Koltót is.

A Teleki-kastély megismerését mindnyájannagy izgalommal vártuk. A körülkerített kastély-kert közepén megcsodálhattuk Petõfi Sándor ésSzendrey Júlia páros szobrát, amely Pogány

Gábor Benõ szolnoki szobrászmûvész nagysze-rû alkotása. A Szeptember végén c. verssel és aKis lak áll a nagy Duna mentében c. mû elének-lésével tisztelegtünk a magyar irodalom halha-tatlan költõjének emléke elõtt. Elsétáltunk a som-fa alatt lévõ kõasztalhoz, ahol Petõfi Sándor 28verset írt. Ezután a felújításra váró kastély kö-vetkezett, melynek bejáratánál a Teleki-család

Page 4: Könyvtári Levelezõ/Lap - 20. évfolyam 2. szám (2008. február) · kesegyházat, amely az 1530-as években villám-csapás következtében leégett. Csak a negyven méter magas

26 • Könyvtári Levelezõ/lap • 2008. február

címere látható. A helyi idegenvezetõtõl megtud-hattuk, hogy a XVIII. században a több ágraszakadt Teleki-család egyik leszármazottja, Jó-zsef építtette a többszintes, teraszos vadászkas-télyt. A barokk kastély késõbbi tulajdonosa fia,János és unokája, a „vad gróf”, Teleki Sándorlett, aki az 1848-as szabadságharcban kormány-biztos, majd Bem József fõintendánsa volt. An-nak bukása után több országban számûzetésbenélt. Olaszországban feleségül vette egy franciatábornok leányát, és hazatért Koltóra. Rend-behozatta a kastélyt, a birtokait, ahová rendsze-resen meghívta barátait. A kastély vendége voltJókai Mór, Lövey Klára, talán Liszt Ferenc is.

Nagy barátja volt Petõfi Sándor, aki több al-kalommal tartózkodott a kastélyban. 1847. szep-tember 9-étõl október 19-éig itt töltötte mézes-heteit feleségével, Szendrey Júliával. „Én most

is olyan forrón, olyan lángolón szeretem felesé-

gemet, mint hajdanában nõtelen koromban, pe-

dig már egy hét múlva két hete lesz, hogy meg-

házasodtam” – írja Úti leveleiben Petõfi.Teleki grófot végakaratának megfelelõen a

parkban, a somfa alá temették el. Hamvait acsalád kívánságára 1936-ban a református teme-

tõben helyezték el. A kastély alsó szintjébenjelenleg óvoda mûködik. A felsõ szinten a Tele-ki-család, Jókai Mór, Teleki Blanka, Petõfi Sán-dor emlékszobáiban felbecsülhetetlen értékû re-likviák láthatók. Megcsodáltuk a hatalmas tölgy-fából készült nászágyat, Szendrey Júlia halvány-lila menyasszonyi ruháját. Kisétáltunk a terasz-ra, gyönyörködtünk a Szeptember végén c. vers-ben megénekelt tájképben. A Lápos völgyétminden tavasszal nárciszerdõ borítja. Felkeres-tük a kastély mellett lévõ nyári lakot. A helyiáltalános iskola mûködik az épületben. Elhalad-tunk a református templom mellett. Petõfi Sán-dor és ifjú felesége itt tartotta keresztvíz alá aSebestyén-család Katalin nevû kislányát. Koradélután folytattuk utunkat Erdõd felé.

A Szamos-síkság területén, a Homoród patakpartján különösen szép látvány a csaknem száz-ötven méter magas dombon az erdõdi vár romja.A mellette lévõ település a XIV. sz. végéig ki-rályi birtok volt, késõbb a Drágffy-család ura-dalmához tartozott. A források szerint a váratDrágffy Bertalan (késõbb erdélyi vajda) 1481-ben kezdte el építtetni. 1565-ben a törökök iselfoglalták és lerombolták. A XVII. század má-sodik felétõl a Károlyi-család birtokához tarto-zott. 1727-ben Károlyi Sándor új uradalmi köz-pontot, magának pedig új lakhelyet tervezettkialakítani, ezért teljesen átépíttette a kastélyt.Halála után a kastély egy részét gazdasági cé-lokra használták fel, és a tiszttartók laktak ben-ne. Szendrey Júlia szülei is itt éltek. A szabály-talan négyzet alaprajzú kastély sarkaiban négykerek torony állt. Legépebb állapotban a dél-nyugati pártázatos torony maradt, amelyet a XIX.sz. végén romantikus stílusban építettek át. Akerek bástyában volt a kápolna, ahol Petõfi Sán-dor és Szendrey Júlia esküdött örök hûségetegymásnak. Berendezése a szatmárnémeti püs-pöki palota egyik kápolnájában látható. A sarok-bástyán emléktáblát helyeztek el.

Erdélyi kirándulásunk az ákosi templom ésmonostor felkeresésével zárult, ahol Dobai Zol-

tán református lelkész fogadott bennünket. Meg-ismerhettük a 800 éves mûemlék templom törté-netét, amely a magyar romantika legszebb épüle-te. A források szerint az 1241-es tatárjárás utánépült, és az Ákos nemzetség bencés szerzetese-ket telepített ide. A nemzetség kihalása és aháborús események után a szerzetesek elmene-kültek a monostorból, Ákos pedig kisnemesi

Page 5: Könyvtári Levelezõ/Lap - 20. évfolyam 2. szám (2008. február) · kesegyházat, amely az 1530-as években villám-csapás következtében leégett. Csak a negyven méter magas

Könyvtári Levelezõ/lap • 2008. február • 27

településsé vált. A reformáció térhódításával azegykori kolostor református templom lett. Aforrások szerint 1642-ben a templom leégett, azitt élõk helyreállították, késõbb a törökök gyúj-tották fel. Leégett a tetõ. Csaknem száz évig te-tõzet nélküli templomban tartották az istentisz-teletet. A XVIII. század elején új tetõt kapott amonostor, és a tornyokra barokkos zsindelyessisakot raktak. Ezután a különbözõ természeticsapások (földrengés, tûzvész) okoztak jelentõskárt a templom épületében. A református egy-ház a templom helyreállításáért az OrszágosMûemléki Bizottsághoz fordult. Schulek Frigyest,a híres építészt bízták meg a feladat végrehajtá-sával. A restaurálás 1896-ban kezdõdött és 1902-ben fejezõdött be. A nyers vörös téglából ké-szült háromhajós, bazilikás elrendezésû templomteljes szépségében várja az érdeklõdõket. Hosszú-sága 29,5 m, szélessége 14 m, a tornyok magas-sága is 29,5 m. Az ajtókeret és az ablakosztóoszlopok kõbõl vannak. A kazettás berendezésés a korsóból kinõtt virágmotívum az erdélyi

késõi virágos reneszánszt idézi. 1953-ban mû-emlékké nyilvánították. Kimondhatatlan nagy él-

mény volt a román építészeti stílus e gyöngy-szemének megismerése, amely a világörökségrésze is lehetne.

Késõ este élményekben gazdagon érkeztünkhaza.

A kör nevében nagy tisztelettel köszönjük megMuhi Sándornak a lelkiismeretes, színvonalasidegenvezetést és a lebilincselõ mûelemzéseket.

Halász Magdolna

Olvasási kultúraés identitás – a kultúrákközötti dialógus Lendván

Az Olvasási kultúra és identitás a kétnyelvû álta-

lános iskolában címû továbbképzést 2007. no-vember 24-én szerveztük meg Lendván az I.Számú Kétnyelvû Általános Iskolában. A tovább-képzésen hét elõadó adott elõ: Czupi Gyula, anagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igaz-gatója, Kardos Ferenc, a nagykanizsai Halis Ist-ván Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, Tóth

Judit, a zalaegerszegi Deák Ferenc MegyeiKönyvtár igazgatóhelyettese, Tóth Renáta ésFejesné Szabó Piroska könyvtárosok a zalaeger-szegi Deák Ferenc Megyei Könyvtárból, Vesna

Radovanovic a muraszombati Területi és Tanul-mányi Könyvtárból és Livija Horvat a LendvaiKétnyelvû Könyvtárból.

A továbbképzésen húsz pedagógus, könyvtá-ros vett részt Lendváról és Muraszombatból. Atovábbképzés egynapos volt, és beszélgetésselzárult. A pedagógusok elmondása szerint az elõ-adásokon elhangzottakból sokat tudnak felhasz-nálni a munkájuk során. Az elõadásokat gyakor-lati mûhelymunka követte (60–40%-os arányban),tehát a pedagógusok nemcsak elméleti tudássalgazdagodhattak, hanem gyakorlati tudással is. Eza képzési forma jónak bizonyult, mivel a peda-gógusok az olvasási trendek feltérképezésén túláltalános könyvbemutatót is kaptak a magyarifjúsági könyvtermésbõl, és ez fontos volt szá-mukra, mert a könyvújdonságokkal is megismer-kedhettek.

A továbbképzés formáját és kivitelezését,valamint az azt követõ felmérést pozitívan érté-kelem, köszönetet mondunk a magyar Oktatásiés Kulturális Minisztériumnak, hogy ezt lehetõvétette számunkra.