Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja ...klimatudatos.hu/wp-content/uploads/2016/05/... · Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja

Klímastratégia

készítésének megalapozó

dokumentációja -

MÓDSZERTAN

Készítette:

Belemnites Kft.

2016. április

A dokumentum elkészítésében részt vettek:

Dr. Váradi Zsuzsanna

Dr. Kohán Balázs

Halász Levente

Mikle György

Csatai Balázs

Kovács Szilvia

Jáki Mónika

Árvai Mátyás

Túri Marianna

Adorján Balázs

Dr. Luda Szilvia

MÓRAHALMI JÁRÁS

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja – Mórahalmi járás

Módszertan

1

Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................. 5

2 Bevezetés ................................................................................................................................................... 7

2.1 A globális klímaváltozás és várható magyarországi hatásai ......................................... 7

3 Helyzetelemzés ..................................................................................................................................... 16

3.1 Illeszkedésvizsgálat különböző térségi dokumentációkkal ......................................... 16

3.1.1 Klímaváltozáshoz kapcsolódó dokumentumok .......................................................... 17

3.2 Külső és belső adottságok vizsgálata .................................................................................. 23

3.2.1 Természeti környezet ............................................................................................................ 24

3.2.2 Társadalmi-demográfiai helyzetkép ................................................................................ 45

3.2.3 Gazdasági háttér bemutatása ............................................................................................ 56

3.2.4 Épített környezet, településszerkezet, szegregátumok ............................................ 65

3.2.5 Műszaki és humán infrastruktúra ..................................................................................... 68

3.3 Helyzetértékelés .......................................................................................................................... 81

3.3.1 SWOT analízis .......................................................................................................................... 81

3.3.2 A sérülékeny csoportok és területek feltárása – fentiek, illetve

fókuszcsoportos interjúk alapján ............................................................................................................. 83

4 A stratégiai célok, intézkedések meghatározása, rugalmassági kapacitás vizsgálata 89

4.1 A célok leírása ............................................................................................................................... 89

4.2 Intézkedési javaslatok ................................................................................................................ 91

4.3 Intézkedési javaslatok - példák .............................................................................................. 98

4.3.1 A talaj állapotának javítása ................................................................................................. 98

4.3.2 Értéknek tekintett élőkörnyezeti elemek felkészítése ............................................... 98

4.3.3 A klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló növényzet telepítése ..................... 99

4.3.4 Invazív károkozók elleni védelem ..................................................................................... 99

4.3.5 A köz- és lakóépületek felkészítése a szélsőséges időjárásnak – hideg ......... 100

4.3.6 A köz- és lakóépületek felkészítése a szélsőséges időjárásnak - hőség......... 103

4.3.7 Megújuló erőforrások kihasználása .............................................................................. 104

4.3.8 A társadalom klímatudatosságának növelése .......................................................... 104


Módszertan

2

4.3.9 A klímaváltozásból adódó lehetőségek felismerése és kiaknázása .................. 105

4.3.10 A vállalkozások klímaváltozásból fakadó veszélyekre való felkészülése .... 106

4.3.11 A változások felismerése monitorzása .................................................................... 107

5 Kommunikációs terv ......................................................................................................................... 108

5.1 A stratégia társadalmasítása ................................................................................................ 108

5.2 Kommunikáció .......................................................................................................................... 111

5.2.1 Kommunikációs példák és módszerek ........................................................................ 113

5.3 Intézkedési javaslat csomag ................................................................................................. 117

6 Rugalmassági kapacitás, kockázatelemzés .............................................................................. 119

6.1 Rugalmassági kapacitásvizsgálat ....................................................................................... 119

6.2 Kockázat- és veszélyelemzés ............................................................................................... 120

6.3 Szemléletformálás, energiatudatosság növelése – kockázati tényezők .............. 122

6.4 A geotermikus energia hasznosításának kockázati elemei ...................................... 123

7 Irodalom ............................................................................................................................................... 125

8 Mellékletek .......................................................................................................................................... 127

8.1 A részvételi tervezés folyamata .......................................................................................... 127

8.2 Egyéb kockázat-értékelési szempontok .......................................................................... 137


Módszertan

3

Ábrajegyzék 1. ábra A globális átlaghőmérséklet változása és tendenciái a mérések kezdetétől a 21. század

elejéig ............................................................................................................................................................................ 7

2. ábra A CO2 kibocsátás 2000-től feltételezett értékei a különböző forgatókönyvek alapján

és a feltételezéseket is meghaladó ténylegesen megvalósult kibocsátás .......................................... 8

3. ábra A különböző CO2 kibocsátási szcenáriók közötti eltérések mértéke .................................. 10

4. ábra Az RCP forgatókönyvek alapján várható globális hőmérsékletnövekedés (IPCC, 2014)

....................................................................................................................................................................................... 11

5. ábra A 21. században várható hőmérsékletnövekedés értékeinek területi különbségei ........ 11

6. ábra A 21. században várható csapadékváltozások területi különbségei .................................... 12

7. ábra A globális CO2 emisszió alakulása 2010–2050 között, ha 67% valószínűséggel 2 °C

alatt szeretnénk tartani a globális melegedés mértékét ......................................................................... 13

8. ábra Magyarország átlaghőmérsékletének alakulása a 20. században és a 21. században

várható értékek........................................................................................................................................................ 14

9. ábra A csapadék változásának lehetséges területi különbségei Magyarországon a 21.

században két klímamodell eredményei alapján ........................................................................................ 14

10. ábra A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Hazai Dekarbonizációs Útiterv és a

Nemzeti Alkalmazkodási stratégia egyesített célrendszere ................................................................... 19

11. ábra A Mórahalmi járáshoz tartozó települések elhelyezkedése, úthálózattal és

domborzati jellemzőkkel ..................................................................................................................................... 25

12. ábra Mórahalmi járás földtani térképe .................................................................................................... 27

13. ábra A Mórahalmi járás területének genetikus talajtérképe ........................................................... 30

14. ábra A Mórahalmi járás vízrajzi viszonyai ............................................................................................... 31

15. ábra Természetes növénytakaró ................................................................................................................ 33

16. ábra CORINE 2012 felszínborítás ............................................................................................................... 36

17. ábra A Mórahalmi járás területén folyó bányászati tevékenység ................................................. 37

18. ábra Erdővagyon a járás területén ............................................................................................................ 38

19. ábra A járás védett természeti területei .................................................................................................. 39

20. ábra A Mórahalmi járás ökológiai hálózata ........................................................................................... 42

21. ábra Talajdegradáció ...................................................................................................................................... 43

22. ábra: A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban

(1995–2015) .............................................................................................................................................................. 47

23. ábra: A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek arányának változása (1995–2015) ........... 51

24. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995–

2015) ............................................................................................................................................................................ 54

25. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása a Mórahalmi járás településein

(1995) .......................................................................................................................................................................... 55


Módszertan

4

26. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásai a Mórahalmi járás településein

(2015) .......................................................................................................................................................................... 56

27. ábra: A regisztrált vállalkozások aránya a működő vállalkozások és a népesség arányában

(2005–2013) .............................................................................................................................................................. 58

28. ábra: A vállalkozások bruttó hozzáadott értéke és a jegyzett tőke alakulása a Mórahalmi

járásban (2010–2013) ............................................................................................................................................ 64

29. ábra Ásotthalom és Bordány Településszerkezeti tervének kivonata ......................................... 66

30. ábra Üllés és Zákányszék Településszerkezeti tervének kivonata ................................................. 66

31. ábra Mórahalom Településszerkezeti tervének kivonata ................................................................. 67

32. ábra A pusztamérgesi templom (Forrás: mapio.net) ......................................................................... 68

33. ábra A centralizációt oldó térségi együttműködések ........................................................................ 72

34. ábra Mórahalmi járás közúti kapcsolatai ................................................................................................ 73

35. ábra Mórahalmi járás óvodái ...................................................................................................................... 77

36. ábra Óvodába beírt gyermekek száma a és féőhelyek száma a Mórahalmi járásban........... 78

37. ábra Általános iskolai tanulók számának alakulása (2001-2014) .................................................. 80

38. ábra Az ásotthalmi középsikoali tanulói létszámának változásai (2001-2015) ........................ 81

39. ábra A reziliencia mechanikai modellje. ............................................................................................... 119

40. ábra Kockázati mátrix.................................................................................................................................. 121

41. ábra A kockázatelemzés szükségessége ............................................................................................. 122

42. ábra A kockázat elfogadásának skálája ................................................................................................ 138

Térképjegyzék

1. térkép A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban

(1995) .......................................................................................................................................................................... 48

2. térkép A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban

(2015) .......................................................................................................................................................................... 50

3. térkép A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a Mórahalmi járásban 1995-ben

(%) ................................................................................................................................................................................ 52

4. térkép A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a Mórahalmi járásban 2015-ben

(%) ................................................................................................................................................................................ 53

Táblázatjegyzék 1. táblázat: A vállalkozások gazdálkodási formák szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban

(db) ............................................................................................................................................................................... 63

2. táblázat: A vállalkozások alkalmazotti létszám szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban

(db) ............................................................................................................................................................................... 63


Módszertan

5

1 Vezetői összefoglaló

Jelen dokumentum módszertani megalapozásként és segédletként szolgál a

Mórahalmi Járás számára, klímastratégia elkészítéséhez. A dokumentum indokoltságát

több tényező adja. Egyrészt a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási események hatásai

Magyarországon is érződnek, azonban települési szinten nem ismerjük annak

következményeit: vagyis mikroszinten milyen térbeli-társadalmi csoportokat érint a

probléma. Másrészt számos, különböző térségi szintű dokumentum, stratégia foglalkozik a

kérdéskörrel, azonban kérdés az, ezek mennyire nyújtanak támpontot az egyes

mikrotérségeknek, településeknek. Továbbá az Európai Unió is kiemelt fontosságú

problémaként kezeli a klímaváltozás kérdéskörét, az adaptációs lehetőségek elősegítését

és az emisszió csökkentését, amely a 2014-2020 közötti tervezési időszakban számos

pályázati lehetőségben is megnyilvánul.

A mórahalmi járás számára készített dokumentum módszertani útmutatóként kíván

szolgálni a települési és regionális önkormányzatok gyakorlati szakemberei számára,

annak érdekében, hogy olyan helyi, valós tényeken alapuló klímastratégiákat dolgozzanak

ki, amelyek megvalósíthatóak és amelyek megvalósítása által a klímaváltozás veszélyei

csökkennek, mérséklődnek, az elkerülhetetlen kockázatokra pedig a helyi közösség

felkészül, alkalmazkodik.

A dokumentum megalapozó dokumentációt egy későbbi klímastratégia

kidolgozásához, amely illeszkedik a jelenlegi stratégiakészítés követelményrendszeréhez és

elemeihez. A minta stratégia lényege, hogy tartalmi szempontjai kidolgozottak, azonban a

tartalomban megjelölt fejezetek közül egy-egy alfejezet kerül részletesen kidolgozásra,

amely mintaként szolgál a többi részhez. Ezen kívül indikátorokat, elemzési módszereket,

valamint adatbázisok elérhetőségét ismertetünk, vagyis egy támpontot nyújtunk, amelyek

könnyen lehetővé teszik a dokumentum kiegészítését a Dipol Konzorcium által szervezett

képzésen résztvevő települési klímareferensek munkáinak segítségével.

A módszertani segédlet felépítése:

Minden fejezet, alfejezet esetén módszertani útmutatót nyújtunk az adott témakör

kidolgozásához.

Helyzetelemzés, valamint helyzetértékelés:

- célja egyrészt célja bemutatni a természeti környezet, éghajlati viszonyok, valamint társadalmi-

gazdasági és infrastrukturális helyzetet, statisztikai adatok elemzésével, valamint éghajlati

modellek bemutatásával.

- másrészt célja a sérülékeny csoportok feltárása

A stratégiai célok, intézkedések meghatározása (nemzetközi példák ismertetése),

rugalmassági kapacitás vizsgálata:


Módszertan

6

- célja egyrészt a település véleményformálói, valamint a helyzetértékelés eredményei által

összegyűjteni azokat a stratégiai célokat, legfontosabb intézkedéseket, amelyek a települést,

valamint társadalmát érintik.

- másrészt módszertani útmutató készül a rugalmassági kapacitás, kockázat- és veszélyelemzés

készítésére

Kommunikációs terv

- kommunikációs eljárásokat mutatunk be, amellyel a település meg tudja szólítani az érintett

célcsoportokat.

A vezetői összefoglaló elkészítésének módszertana:

Fontos, hogy a vezetői összefoglaló nagyon tömör, világos és egyszerű szövegezéssel

készüljön, tekintettel arra, hogy a szakmai közönség mellett a szélesebb társadalom

számára készülő dokumentumról van szó. A vezetői összefoglaló röviden tartalmazza

tehát:

a klímaváltozás legfontosabb várható hatásait, ezen belül a település kitettségét, az

érzékenységét és a lehetséges alkalmazkodási beavatkozásokat,

a település alkalmazkodóképességét és az alkalmazkodással kapcsolatos helyi

tervezés lehetőségeit és módszereit,

valamint azokat az irányítási eszközöket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az

adaptációs célok és intézkedések megvalósítása, végrehajtása érdekében.

Kiegészíthető látványos, ötletes ábrázolásmóddal (ábrák, grafikonok, térképek

formájában).


Módszertan

7

2 Bevezetés

Módszertan a „Bevezetés” fejezethez, amelyben ismertetésre kerülhet:

Éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások globálisan, valamint Magyarországon –

aktualitása, tudományosan alátámasztott eredményekkel, adatokkal

Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és megelőzés, valamint a szemléletformálás

terén elért eddigi eredmények, sikerek, olyan helyi kezdeményezések, amelyek

továbbvitele javasolható

A klímastratégia készítésének célja, aktualitása

2.1 A globális klímaváltozás és várható magyarországi hatásai

Napjainkban világ tudósainak döntő többsége tényként kezeli a globális

éghajlatváltozást és annak legfontosabb tendenciáját, a globális felmelegedést. A Föld

felszínének átlaghőmérséklete a hosszú távú mérések szerint a 20. század elejétől a 21.

század elejéig 0,74 °C-kal emelkedett. Az említett időszak második felében, 1950 és 2003

között 0,65 °C volt a növekedés (13,87 °C-ról 14,52 °C-ra), az ezredforduló környékén pedig

már 10 évenként 0,2 °C. Ezekből az adatokból látszik, hogy az elmúlt évtizedekben egyre

inkább felgyorsult a melegedés üteme, amelyet jól szemléltet az 1990-es években indult, de

különösen az ezredforduló óta tapasztalható jelenség, ahogy az évek sorra kerülnek be az

eddig mért legmelegebbek közé. A különböző kutatások bebizonyították, hogy a jelenlegi

melegedés minden korábbinál gyorsabban zajlik.

1. ábra A globális átlaghőmérséklet változása és tendenciái a mérések kezdetétől a 21. század

elejéig

Forrás: Bartholy et al., 2011


Módszertan

8

A csapadékértékek időbeli és térbeli eloszlásában szintén változások figyelhetők meg,

sok helyen a szélsőségek irányába. Növekszik a hosszabbá és súlyosabbá váló aszályok és

hőhullámok, valamint az intenzív csapadékesemények és áradások gyakorisága is. A 20.

század során a világtenger szintje 20 centimétert emelkedett, ami a sarki jégtakarók és a

gleccserek olvadásának következménye. Globális problémaként említhető a

környezetszennyezés, az élőhelyek és a biológiai változatosság (biodiverzitás) csökkenése,

illetve az emberiség társadalmi gondjai (túlnépesedés, szegénység, éhínségek, gazdasági-

politikai problémák), amelyek szoros kapcsolatban állnak az éghajlatváltozással (és

egymással), tehát súlyosabbá válnak miatta, ugyanakkor fel is erősítik azt.

Ma már kevesen vitatják, hogy a jelenleg zajló éghajlatváltozás jelentős részben emberi

tevékenységek következménye, bár a hozzájárulás mértékéről még nincs teljes egyetértés.

Valószínűleg természetes folyamatok által is végbe megy bizonyos szintű felmelegedés,

melyet az antropogén hatások felerősítenek és felgyorsítanak. Azért az látszik, hogy az

üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és légköri koncentrációjának növekedése a

hőmérséklet emelkedéséhez hasonlóan gyorsult a 20. század közepe óta. A többi

üvegházhatású gáznál jóval magasabb légköri koncentrációjú szén-dioxid (CO2) kibocsátása

több mint 4-szeresére nőtt 1950-től az évszázad végéig és tovább emelkedett a 21.

században is, ráadásul az ezredfordulón becsült lehetséges verziók közül a legpesszimistább

feltételezéseknek megfelelően. A korábbi megállapodások és egyezmények a kibocsátások

csökkentésére eddig nem igazán hoztak eredményt, így a CO2 mellett a többi gáz (pl. metán,

nitrogén-oxidok) koncentrációja is napjainkig növekvő pályán maradt. A döntéshozók a 2015.

évi párizsi klímacsúcson minden eddiginél határozottabban próbáltak fellépni az ügy

érdekében, de a globálisan érzékelhető kibocsátás csökkentésig még hosszú az út.

2. ábra A CO2 kibocsátás 2000-től feltételezett értékei a különböző forgatókönyvek alapján és a

feltételezéseket is meghaladó ténylegesen megvalósult kibocsátás



Módszertan

9

A földi éghajlati rendszer globális és regionális folyamatainak megismerése, megértése

céljából újabb és újabb globális éghajlati modelleket alkottak meg, melyekkel lehetővé válik a

jövő éghajlatát meghatározó folyamatok, kölcsönhatások leírása. Ezek segítségével a légkör

és a világóceán mozgásait, a különböző meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, sűrűség,

légnyomás) várható alakulását, a hidrológiai ciklus elemeit, a sarki jégsapkák, gleccserek

terjeszkedését, olvadását, s a felhő- és csapadékképződési folyamatokat is lehet szimulálni.

Mivel az éghajlati rendszer hihetetlenül összetett, ezért egyrészt nem lehet minden

folyamatot előre jelezni, másrészt a rengeteg tényező számtalan különböző modell

kialakítására nyújt lehetőséget. A kutatók folyamatosan bővítik és fejlesztik a modelleket a

minél pontosabb szimulációk érdekében, erre ma már általánosan elfogadott és végrehajtott

minőségellenőrzési és hangolási folyamat is kidolgozásra került.

A jövőbeli éghajlati elemzések valamilyen lehetséges forgatókönyv (szcenárió) alapján

kerülnek kidolgozásra konkrét előrejelzések helyett. A különböző éghajlati szcenáriók

lehetnek szintetikus forgatókönyvek, azaz alapul vehetik valamely éghajlati elem egy

referencia időszakhoz viszonyított változásának lehetséges sorozatát (pl. adott mértékű

hőmérséklet emelkedés következményeit tárgyalják), lehetnek analógia módszerre épülő

(időbeli, illetve térbeli hasonlóságon alapuló) eljárások, valamint klímamodell-alapú

szcenáriók, ahol a fizikai törvényszerűségek be vannak építve az alkalmazott modellbe és

megadják az üvegházhatású gázok feltételezett koncentráció-változásait. A legfőbb módosító

tényező az üvegházhatású gázok kibocsátásának változása, amelyet minél hamarabb

csökkenő pályára kellene állítani. A modellekből a térbeli felbontásuk alapján lehet becslést

végezni az éghajlati elemek jövőbeli alakulására, ugyanakkor az üvegházhatású gázok

évtizedek múlva várható értékeit számos egyéb (gazdasági, társadalmi, technológiai,

környezeti) tényező befolyásolja, így a becslések bizonytalansága is egyre jobban növekszik a

jelentől távolodva, ezért szükség van több lehetséges kibocsátási forgatókönyv kialakítására

és alkalmazására.


Módszertan

10

3. ábra A különböző CO2 kibocsátási szcenáriók közötti eltérések mértéke


A globális klímamodellek és szcenáriók kevésbé alkalmasak szűkebb területek várható

változásainak előre jelzésére, így azok nyomán megjelentek a kontinensnyi léptékű regionális

modellek (pl. Európára PRUDENCE, STARDEX, MICE, PRECIS, REMO, ENSEMBLES stb.). Ezek

bemenő paraméterként használják fel a globális modellek és esetenként más regionális

modellek eredményeit, így képesek a nagyskálájú változásokat lebontani területileg finomabb

skálára. Felbontásuk ma már akár 5-10 km is lehet, ezáltal kisebb térségek pontosabb

éghajlati leírására is megfelelhetnek. A Magyarországra vonatkozó becslések is ezeknek a

regionális modelleknek köszönhetően állnak rendelkezésre.

A 21. századi globális klímára vonatkozó előrejelzések elsődleges forrásai az ENSZ

Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) dokumentumai, időszakos jelentései. A

2001-es és 2007-es IPCC-jelentésekben megadott éghajlati forgatókönyvek négy kibocsátási

alap-szcenárió (SRES) esetére vázolták a várható társadalmi és gazdasági változásokat

különböző fejlődési pályáknak megfelelően. Az elmúlt néhány évben azonban bevezették a

reprezentatív koncentráció menetre vonatkozó ún. RCP-típusú forgatókönyveket, amelyek az

üvegházhatású gázok koncentrációjának változásait becslik, de elnevezésük a

koncentrációnövekedésből eredő sugárzási kényszer változására utal. A 2014-ben megjelent


Módszertan

11

Ötödik IPCC Helyzetértékelő Jelentésben már az így definiált RCP2.6, RCP4.5, RCP6.0 és

RCP8.5 szcenáriókat vizsgálják, ahol számértékek azt jelzik, hogy az egyes forgatókönyvek

szerint 2100-ra hány W/m2 mértékű sugárzási kényszerbeli változás várható.

4. ábra Az RCP forgatókönyvek alapján várható globális hőmérsékletnövekedés (IPCC, 2014)

Forrás: IPCC 2014

Az RCP forgatókönyvek közepes értékei az évszázad végéig valószínűsíthető

melegedésre 1 °C, 1,8 °C, 2,2 °C és 3,7 °C a 19. század második felének átlagához képest

(amióta folyamatos adatok állnak rendelkezésünkre). A becslési tartomány az RCP 2.6

esetében 0,3-1,7 °C, míg az RCP 8.5 esetében 2,6-4,8 °C. A legvalószínűbb, hogy a 21. század

végére a melegedés meghaladja a 2 °C-ot. A hőmérséklet növekedése területileg nem

egyenletes, a szárazföldek felett és az északi félteke magasabb szélességein lesz a

legerősebb, míg a déli óceáni területeken és az Észak-Atlanti-térség egyes részein a

leggyengébb.

5. ábra A 21. században várható hőmérsékletnövekedés értékeinek területi különbségei

Forrás: IPCC, 2014


Módszertan

12

A csapadék várható változásai területileg igen eltérő képet mutatnak. Az Egyenlítő

környékén és a magasabb földrajzi szélességeken növekedés valószínűsíthető, míg a közepes

szélességeken általában az eddig szárazabb területeken a csapadék csökkenésére, a

nedvesebb éghajlatú térségekben pedig szintén növekedésre lehet számítani. A közepes

szélességű szárazföldeken és a nedves trópusi területeken a csapadékesemények

intenzitásának erősödése igen valószínű, továbbá a monszunesők és az El Niño jelenségek is

intenzívebbé válnak. A párolgás becsült tendenciája sok helyen megközelítőleg kiegyenlíti a

csapadékmennyiségben várható változásokat.

6. ábra A 21. században várható csapadékváltozások területi különbségei

Forrás: IPCC, 2014

A szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és intenzitásának növekedése súlyos

gazdasági károkkal járhat. Az egyes évek közötti különbségek növekedésével is számolni kell.

A jégtakarók és gleccserek olvadásával világtenger szintje az évszázad végéig 30-60

centiméterrel lehet magasabb (a partok közelében élő százmilliók lakóhelyét és megélhetését

veszélyeztetve) és a tengeráramlások is módosulhatnak (ami további hatással lehet a globális

éghajlatra). Az eddigieken kívül még közvetett vagy nehezen kifejezhető káros hatások is

lehetnek, például az egészségügyben, valamint a természeti környezetben. A

környezetszennyezés (pl. ózonlyuk kialakulása), erdőirtások, élőhely-felszámolások, az

éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni próbáló, emiatt átalakuló élővilág (pl. invazív fajok

terjedésével vagy haszonnövények termőhelyeinek és hozamainak csökkenésével) mind

hozzájárulnak a problémák súlyosságához. A felsoroltak alapján a 21. század nagy kihívása a

globális klímaváltozás következményeinek kezelése, az egyre fokozódó emberi tevékenység

hatásainak csökkentése, illetve a várható regionális változásokra való felkészülés, azokhoz

való alkalmazkodás. Az ENSZ tagállamok a 2015-ös klímacsúcson vállalták, hogy 2100-ig 2 °C

alatt tartják az átlaghőmérséklet-emelkedést, illetve elkötelezettségüket rögzítették, hogy

lehetőség szerint 1,5 °C alá csökkentik ezt az értéket. Minél később indul meg a kibocsátások


Módszertan

13

csökkentése, annál súlyosabb beavatkozásokra lesz szükség a vállalások betartásához. Mivel

az üvegházhatású gázok emissziói esetén eddig a pesszimistább forgatókönyvek tűntek

megvalósulni, ezért e célok teljesítéséhez még rengeteg erőfeszítés szükséges és nem szabad

figyelmen kívül hagyni a súlyosabb hatásokat jelző szcenáriókat sem.

7. ábra A globális CO2 emisszió alakulása 2010–2050 között, ha 67% valószínűséggel 2 °C alatt

szeretnénk tartani a globális melegedés mértékét


Magyarország esetében a hőmérséklet értékeiben tapasztalhatók legegyértelműbb

változások. Az országos éves átlag a globális változásokkal összhangban, hasonlóan gyorsuló

ütemet, de még valamivel annál is nagyobb melegedési értéket mutat. Az évszakok közül a

nyarak átlag feletti, az őszök valamivel átlag alatti melegedése jellemző. A minimum- és

maximumhőmérsékletek szintén emelkednek, a nyári, hőség és forró napok száma növekszik.

Az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkent a 20. században, a csökkenés leginkább a

tavaszi értékekben jelenik meg. A csapadék esetében megfigyelhető másik fontos tendencia

az intenzitás növekedése, azaz a kevesebb csapadék intenzívebben érkezik, így a csapadék

kevésbé hasznosul, másrészt növeli a lefolyást, ami az erózió és az árvízveszély fokozódását

jelenti. A forró nyarak és a kevesebb csapadék együttes hatása miatt gyakoribbá válnak a

súlyosabb aszályok.


Módszertan

14

8. ábra Magyarország átlaghőmérsékletének alakulása a 20. században és a 21. században

várható értékek


A Magyarország 21. századi éghajlatára vonatkozó különböző becslések mind a

hőmérséklet további emelkedését mutatják. A különböző modellek közötti különbség kisebb,

mint az általuk jelzett növekedés, így nagy bizonyossággal kezelhető ez a változás. A

hőmérséklet esetében 2050-ig 1-2, 2100-ig 3-4 °C-os emelkedés várható az 1961–1990

referencia időszakhoz viszonyítva. Bár a nyári értékek tekintetében a legnagyobb a

bizonytalanság a modellek között, a legnagyobb mértékű melegedést is mindegyik a nyári

időszakra jelzi, az évszázad végére 3,5-6 °C közötti változással. A napi minimum és maximum

értékek is leginkább nyáron fognak növekedni, ugyanakkor a maximumok nagyobb

mértékben, ezzel a napi hőingás is magasabb lesz. A szélsőséges hőmérsékletű napok száma

is a melegedést tükrözi, tehát a fagyos napok száma erősen csökken (2100-ig akár több mint

40 nappal), a nyári, forró és hőségnapok száma pedig jelentősen emelkedik (2100-ig akár 37

nappal). A növények vegetációs időszaka is megváltozik, a század végére 50 nappal is

hosszabbá válhat, aminek számtalan, nehezen megjósolható következménye lehet. Az

Alföldön némileg magasabb melegedés várható, mint a többi országrészben.

9. ábra A csapadék változásának lehetséges területi különbségei Magyarországon a 21.

században két klímamodell eredményei alapján

Forrás: (www.tankonyvtar.hu)


Módszertan

15

A csapadék esetében a különböző modellek jóval eltérőbb változásokat jeleznek a

hőmérséklethez képest. Ennek egyik oka a csapadék térbeli és időbeli változékonysága,

másrészt mivel Észak- és Nyugat-Európában várhatóan több csapadékra kell számítani, a

Földközi-tenger térségében pedig kevesebbre, így hazánk a növekedő és csökkenő

csapadékú térségek határán lesz, bár az előrejelzések többsége nálunk is csökkenést

valószínűsít. A modellek esetenként egymással ellentétes irányú változásokat vetítenek előre,

azok mértéke pedig összemérhető a modellek közti különbségek nagyságával, így a

csapadékra vonatkozó becslések bizonytalanok. A 21. század első felében az éves

csapadékmennyiségben kis mértékű csökkenés valószínűsíthető, amely azonban az évszázad

végére akár a 20%-ot is elérheti, miközben előfordulhat, hogy az ország nagy része némileg

csapadékosabbá válik. Az évszakok tekintetében tavasszal és nyáron csökkenés, míg ősszel és

télen növekedés várható, bár egyedül a nyári csökkenés az, ahol a modellek mindegyike

egységesen a csapadék csökkenését valószínűsíti, a többinél elég nagy a bizonytalanság. A

csapadékesemények gyakoriságáról elmondható, hogy az 1, 5, 10 és 20 millimétert

meghaladó csapadékú napok száma esetében az előbbi kettőnél kisebb mértékű csökkenés,

az utóbbiaknál pedig növekedés várható. Különösen a legcsapadékosabb (20 mm feletti)

napok számának növekedésére számítanak, 2100-ig akár 25%-kal is több lehet. Ezekből

következik, hogy a csapadékhiányos időszakok hosszabbodására és a csapadék

intenzitásának növekedésére kell számítani.


Módszertan

16

3 Helyzetelemzés

3.1 Illeszkedésvizsgálat különböző térségi dokumentációkkal

Ebben a fejezetrészben a Mórahalmi járáshoz köthető, és a klímaváltozás témával (is)

foglalkozó dokumentumok vannak kigyűjtve. Ezeket - a vizsgált területi szintek alapján -

három csoportba lehet sorolni: országos, megyei, és települési szintű dokumentumok.

Fontosabb nemzetközi dokumentumok / megállapodások

- Zöld könyv (2007)

- Fehér könyv (2009)

- „Urban adaptation to climate change in Europe” jelentés (2012)

- Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás EU Stratégiája (2013)

- EU2020

- ENSZ 21. Klímakonferencia (Párizsi megállapodás)

- ENSZ 5. Klímajelentés (IPCC - Fifth Assesment Report – 2014)

- CLIMATE-ADAPT információs platform

- Urban adaptation to climate change in Europe”1 (2015)

- Az Európai környezet – állapot és előretekintés (2015)

Országos szintű dokumentumok:

- Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2 (2014-2025 kitekintéssel 2050-re)

- Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát (NFFS) -2013

- 4. Környezetvédelmi Programot16

(NKP4)

- Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

- Partnerségi Megállapodás (2014-2020)

- éghajlatvédelmi törvény2

- Hazai Dekarbonizációs Útitervet (HDÚ)

- Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát (NAS)

- „Partnerség az éghajlatért” éghajlati szemléletformálási programot

Megyei szintű dokumentumok:

- Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója,

- Csongrád Megye Integrált Területi Programja,

- Csongrád Megye Területfejlesztési Programja

Települési szintű dokumentumok:

- Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája,

- Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata, stb.

1 European Environmental Agency (2012): Urban adaptation to climate change in Europe – Challenges and opportunities for

cities together with supportive national and European policies, EEA Report, 2 323/2007 (XII.11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási

keretegyezményéről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól


Módszertan

17

A fejezet további részében a felsorolt dokumentumok közül egy országos és egy

települési stratégia kerül részletesebb bemutatásra. Az országos szintű dokumentumok

közül a „a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia”, míg a települési szintűkből a

„Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája” tartalmazza a legtöbb

klímaváltozáshoz köthető elemet, így ezeket érdemes először megvizsgálni.

3.1.1 Klímaváltozáshoz kapcsolódó dokumentumok

3.1.1.1 A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) kidolgozását az „ENSZ Éghajlatváltozási

Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi

LX. tv. (V. 28.) 3. § rendelkezése írja elő” (NÉS 2008, 3. oldal). A stratégiát a 2008 és 2025

közötti időszakra fogalmazták meg. 2008 után viszont az EU-n belül egyre jobban előtérbe

került az éghajlatváltozás elleni küzdelem (bővülő jogszabályi követelmények, erősödő

intézményesülési folyamatok), és ezzel párhuzamosan nőttek a tagállami és a közösségi

teendők is. A megváltozott és kibővült elvárások miatt az országgyűlés 2012 decemberében

módosította az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve

végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényt (NÉS - 2). A Második Nemzeti

Éghajlatváltozási Stratégia tervezetét 2015 május 20.-i ülésen fogadta el a kormány. A

dokumentum 2015 június 2.-án került a parlament elé, és napjainkban is tárgyalás alatt van3.

A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát bemutató dokumentum tartalmazza az első

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatát is (NÉS - 2). A továbbiakban erre a

dokumentumra a „Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia” megnevezéssel fogunk

hivatkozni.

A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vizsgálatát érdemes a felépítésével

kezdeni. A Stratégia (a szerkezetét tekintve) öt fő részből tevődik össze:

1. helyzetelemzés és felülvizsgálat,

2. a magyarországi éghajlatpolitika stratégiai alapjai,

3. Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ),

4. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS),

5. horizontális eszközök.

Az első rész (a helyzetelemzés és felülvizsgálat) a már említett első NÉS anyagának az

újragondolását és kibővítését tartalmazza. Itt az éghajlatváltozás (legfőképpen)

3 Forrás: http://nak.mfgi.hu/hu/node/44

http://nak.mfgi.hu/hu/node/44


Módszertan

18

Magyarországra gyakorolt hatásait vizsgálják konkrét statisztikai adatokon nyugvó

módszerek segítségével. Az ilyen elemzői részek megléte elengedhetetlen bármely stratégia

megfogalmazásához. A fejezetben szereplő statisztikai módszerek, és eredmények

bemutatása viszont nem célja ennek az elemzésnek.

A második fejezet a magyarországi éghajlat politika stratégiai alapjait mutatja be. Azokat

a nemzetközi és hazai dokumentumokat és egyezményeket, melyekhez a NÉS is szorosan

kapcsolódik. A Második Éghajlatváltozási Stratégiához nemzetközi szinten a Kiotói

jegyzőkönyv, és annak 2012-es EU-s meghosszabbítása, hazai szinten pedig Magyarország

Alaptörvénye, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia, a Nemzeti Reform Program és

a Partnerségi Megállapodás kapcsolódik.

A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában két (általánosabbnak mondható)

jövőképet vizionálnak:

Dekarbonizációs jövökép4,

Adaptációs jövőkép5.

A Stratégia egy háromszintű, hierarchiába rendeződő célrendszerre épül (1.ábra). Az

átfogó célok a magyarországi éghajlatpolitika fő prioritásait mutatják, míg a tematikus és

specifikus célok az átfogó célok részletesebb, szakterületi kifejtését jelentik.

A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában két átfogó cél került kialakításra:

fennmaradás és tartamos fejlődés egy változó világban,

adottságaink, lehetőségeink és korlátaink megismerése.

A „fennmaradás és tartamos fejlődés egy változó világban” átfogó célhoz több cél is

tartozik. Az első ilyen cél „az élhetőség tartós biztosítása Magyarországon”. Ehhez

hozzátartozik: a természeti és kulturális értékek megőrzése, a lételemeknek tekinthető

természeti erőforrások (pl.: termőföld, ivóvíz, biológiai sokféleség) és az emberi egészség

védelme. A második cél a fenntartható, tartósan fennálló (tartamos) fejlődés elérését

irányozza elő. Ennek a fenntartható fejlődésnek „az erőforrások takarékos és hatékony

használatát feltételező gazdasági fordulatra és életmódváltásra kell épülnie, elősegítve a

területi különbségek mérséklődését”(NÉS – 2, 41.o.).

4 „átmenet a fenntarthatóság felé”. „Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi

jólét és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembevevő pályán

fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra. Az áttérés elsődleges hajtóereje nem a

nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés, hanem a fenntarthatóság felé történő átmenet nemzetstratégiai

céljainak elérése, különösen a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés mérséklése, az anyag- és energiatakarékos

technológiák térnyerése, a megújuló energiaforrások elterjedése vonatkozásában” (NÉS – 2, 40.o.). 5 „felkészülni az elkerülhetetlenre, megelőzni az elkerülhetőt!” „Hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető

következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Az éghajlatváltozás várható magyarországi

hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek elhárítása érdekében az alkalmazkodás és a

felkészülés teendői – elsősorban a vízgazdálkodás, a mezőgazdasági termésbiztonság, valamint a természeti

értékeink és az emberi egészség megóvása terén – már rövidtávon beépülnek a szakpolitikai tervezésbe és a

gazdasági döntéshozatalba” (NÉS – 2, 40.o.).


Módszertan

19

Az „adottságaink, lehetőségeink és korlátaink megismerése” átfogó cél a

klímaváltozáshoz köthető természeti hatások, területi jellemzők, társadalmi-gazdasági

következmények tudományos módszerrel való feltárását jelenti. Ehhez egy komplex

monitoring rendszer, és egy térinformatikai támogatottságú elemző-értékelő mechanizmus

(módszertan) létrehozása szükséges (NÉS – 2).

A már említett két specifikus célon belül négy tematikus célt határoztak meg:

1. dekarbonizáció,

2. éghajlati sérülékenység vizsgálata,

3. alkalmazkodás és felkészülés,

4. éghajlati partnerség (1.ábra).

10. ábra A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Hazai Dekarbonizációs Útiterv és a

Nemzeti Alkalmazkodási stratégia egyesített célrendszere

forrás: NÉS – 2, 43.oldal, 15.ábra

A tematikus célok közül a „dekarbonizációhoz” és az „alkalmazkodás és felkészüléshez”

külön küldetések6 is tartoznak, melyeket külön fejezetekben elemeznek a dokumentumban,

ezért ezeket itt is külön lesznek elemezve. Az „éghajlati sérülékenység vizsgálata” tematikus

cél arról szól, hogy „egy olyan, hazai kutatásokon alapuló, többcélú felhasználásra alkalmas

térinformatikai adatrendszert kell kialakítani, amely objektív információkkal segíti a változó

6 Az előbbihez a Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ), az utóbbihoz pedig a Nemzeti Alkalmazkodási

Stratégia (NAS).


Módszertan

20

körülményekhez igazodó, rugalmas döntéselőkészítést, döntéshozást és tervezést” (NÉS – 2,

42.oldal). Az utolsó: „éghajlati partnerség” tematikus cél azt szolgálja, „hogy a magyarországi

klímapolitika széleskörű partnerség és társadalmi-gazdasági konszenzus keretei között

valósuljon meg” (NÉS – 2, 42.oldal). Ehhez mindenképpen szükséges, hogy növekedjen az

emberek klímaváltozással kapcsolatos tájékozottsága, és az államháztartáson kívül forrásokat

biztosító szereplők (pl.: szervezetek, kamarák, önkormányzatok, gazdasági

érdekképviseletek…) részvétele a közös cselekvésben.

3.1.1.2 Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ)

A harmadik fejezetben a már említett dekarbonizációs tematikus célra létrehozott Hazai

Dekarbonizációs Útiterv szerepel. Az üvegházgázok csökkentésére még nincsen kötelező

érvényű kötelezettség dekarbonizációs terv készítésére, de mivel ez a későbbiekben bármikor

bekövetkezhet, így a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megírásakor kidolgozták

ezt a tervet is. A HDÚ azokra a technológiai és fogyasztói viselkedésekben rejlő lehetőségekre

fókuszál, melyek segítségével leginkább csökkenthető a klímaváltozáshoz hozzájáruló

kibocsátások mértéke. A kibocsátások csökkentéséhez viszont olyan megoldásokra kell

támaszkodni, amik nem járnak együtt a gazdaság visszaesésével, hanem egyenesen

gazdaságfejlesztő hatással bírnak (NÉS - 2).

Az Európai Unió által 2009-ben megalkotott klíma és energiacsomag által 2020-ra

előirányzott célok (pl.: 20%-os üvegházgáz kibocsátás csökkentés) többsége már jogilag

kötelező érvényű Magyarországra nézve is, ezért a hazai stratégiákban és jogszabályokban is

megjelennek. A HDÚ - a 2020-as értékeken túl - hosszabb távon is előirányozza az

üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, így 2030-ra 40%-os, 2050-re pedig (egy igen

jelentős) 80-95%-os csökkenés van tervbe véve.

A HDÚ az alábbi hazai dokumentumhoz kapcsolódik:

Nemzeti Energiastratégia,

Nemzeti Közlekedési Stratégia,

Nemzeti Vidékstratégia,

Nemzeti Reform Program,

Nemzeti Környezetvédelmi Program III,

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia.

A Hazai Dekarbonizációs Útiterv a hosszú távú célok elérése érdekében specifikus célokat

határoz meg az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére, melyeket széleskörű

együttműködésben és konszenzusban kell elérni. A HDÚ tematikus célon belül hat specifikus

célt fogalmaztak meg:

1. a fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése,

2. az energiahatékonyság növelése,


Módszertan

21

3. a természeti erőforrások igénybevételének mérséklése,

4. a dekarbonizáció zöldgazdaság-fejlesztési eszközként való megjelenése,

5. a szén-dioxid természetes nyelőkapacitásainak megerősítése,

6. kutatások, fejlesztések, innovációk, demonstrációs projektek támogatása.

A HDÚ konkrét eszközrendszerét tekintve kiemelt ágazati cselekvési irányokat és

feladatokat hoztak létre. Mindezeket a legfőbb ÜHG - csökkentési potenciállal rendelkező

területekre7 egyenként alkalmazták a rövid-, közép-, és hosszú távú tervekben (NÉS – 2). Ezek

a „tervek” a dokumentumban részletesen és tételesen ki vannak fejtve.

3.1.1.3 Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

A Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát az alkalmazkodás és felkészülés tematikus célhoz

illeszkedik. Ez a stratégia azért fontos, mert napjainkban egyre nagyobb szükség van az

éghajlatváltozás gyakorlati úton (is) történő kezelésére. „A Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia

a reziliens alkalmazkodás, azaz az összehangolt, a kockázatoknak elébe menő felkészülés

lehetőségének megteremtését szolgálja” (NÉS – 2, 83.oldal).

A klímaváltozás széles körű (természeti, társadalmi, gazdasági) hatásainak felderítését

számos hazai dokumentumban megtalálhatjuk. Kimondottan a NAS-hoz az alábbi hazai

stratégiák kapcsolódnak:

a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia,

a Nemzeti Vidékstratégia,

a Nemzeti Vízstratégia,

az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció,

a Nemzeti Reform Program,

a Nemzeti Környezetvédelmi Program,

a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv,

a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia.

A klímaváltozásnak vannak közvetlen, és közvetett hatásai. A közvetlen hatásokhoz a

természetet érintő változások, míg a közvetetthez a közvetlenből (a természeti

erőforrásokból) adódó komplex társadalmi-gazdasági hatások tartoznak. A közvetlen hatások

által érintett természeti erőforrások közül a dokumentum kiemelten foglalkozik a vizekkel, a

talajokkal, az erdőkkel és a biológiai sokféleséggel. A komplex társadalmi-gazdasági

hatásoknál külön vizsgálják az egészséget, a mezőgazdaságot, az épített környezetet, a

közlekedést, a hulladékgazdálkodást, az energetikai infrastruktúrát, a turizmust és a

katasztrófavédelmet.

7 Ezek a területek a következők: a villamosenergia-termelés, az épületszektor, az ipar és hulladékgazdálkodás,

a közlekedés, valamint a mezőgazdaság, az erdők szénmegkötése és a szén-dioxid leválasztás és tárolás (NÉS – 2).


Módszertan

22

A HDÚ eszközrendszeréhez hasonlóan a NAS-ban is kiemelt ágazati cselekvési irányokat

és feladatokat fogalmaztak meg rövid-, közép-, és hosszú távon. A kidolgozott ágazatok

köre8 a már említett közvetlen és közvetett hatásokkal érintett „témákból” áll össze.

Az utolsó (horizontális eszközök) fejezetben az éghajlatváltozás EU-s és hazai

támogatáspolitikájáról, az éghajlati szemléletformálásról és partnerségről, az éghajlati K+F+I

cselekvési irányairól, és a NÉS nyomonkövetéséről (monitoring) esik szó.

Összességében a stratégia legfontosabb két feladata:

1. az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése,

2. alkalmazkodás és felkészülés az éghajlatváltozás következményeire.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez szorosan kapcsolódik a

fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása, mert egy olyan folyamatot vizionál, ahol a

gazdasági növekedés (már) nem jár együtt az üvegházgázok szintjének növekedésével.

Mindezek mellett pedig még csökkenteni is kell a meglévő kibocsátók által légkörbe juttatott

üvegházgázok mértékét. Fontos, hogy a lehető legpontosabban, és folyamatosan nyomon

kövessük az éghajlatváltozás alakulását, és állandó készenlétben legyünk a várható

következményeire.

3.1.1.4 Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

A Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-ben készült el, és

nagyban támaszkodik a 2008-ban kidolgozott és elfogadott Integrált Városfejlesztési

Stratégiára. A klímaváltozás problémaköre az ITS-ben megfogalmazott nyolc tematikus

célkitűzés9 közül kettőben (a megújuló és vonzó települési környezet; az energiahatékony és

környezettudatos város) is előfordul. A tematikus célkitűzések középtávra (7-8 évre) és

települési szintre lettek kialakítva. A Második NÉS-ben megfogalmazott HDU és NAS

stratégiák elemei egyaránt megtalálhatóak a tematikus célkitűzésekben.

A megújuló és vonzó települési környezet tematikus célkitűzésben a HDU-ban

megfogalmazott széndioxidgáz kibocsátásának csökkentése, és a NAS-ban szereplő

éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is szerepel. Ebben a tematikus célban főleg az élhető,

és fenntartható települési környezet megteremtésén van a hangsúly, aminek kialakításakor

8 Emberi egészség; vízgazdálkodás; mezőgazdaság, vidékfejlesztés; természetvédelem, erdészet; épített

környezet, településfejlesztés, települési infrastruktúra; energetikai infrastruktúra; turizmus; katasztrófavédelem

(NÉS – 2). 9 A Mórahalom Város ITS tematikus célkitűzései: „1. Fejlett helyi gazdaság, magasabb hozzáadott érték és

jövedelem, bővülő foglalkoztatás. 2. Folyamatosan fejlődő turizmus, bővülő szolgáltatási kör, magas szolgáltatási

színvonal. 3. Megújuló és vonzó települési környezet. 4. Energiahatékony és környezettudatos város. 5. Fejlett

közlekedési infrastruktúra. 6. Magas színvonalú humán és közszolgáltatások. 7. Egyéni fejlődésen és közösségi

együttműködésen alapuló erősödő helyi társadalom. 8. Aktív és eredményes térségi és nemzetközi

együttműködések.” (Mórahalom Város ITS 2015, 80.-83.o.).


Módszertan

23

figyelembe kell venni a városban élő (és városba érkező) különböző társadalmi csoportok

igényeit.

Az energiahatékony és környezettudatos város tematikus célkitűzés igazodik a HDU-ban

szereplő széndioxidgáz kibocsátásának csökkentését előirányzó célhoz. A széndioxidgáz

kibocsátás csökkentését energiahatékony módszerek alkalmazásával, valamint olyan

megújuló energiák hasznosításával szeretnék elérni, melyek a települési adottságokhoz

leginkább igazodnak. Az energiahatékony és környezettudatos város tematikus célkitűzés

leírásában előkerül „a csapadékvízgyűjtő rendszer fejlesztésének, az összegyűjtött csapadék

tározóba vezetésének és hasznosításának” célja, ami már a Második NÉS-ben szereplő

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiához is kapcsolódik10 (Mórahalom Város ITS 2015, 24.o.).

3.1.1.5 Összegzés

Módszertan:

A települési, térségi klímastratégiák kialakításakor érdemes először az aktuális,

országos klímastratégiából kiindulni, ami jelenesetben a Második Nemzeti

Éghajlatváltozási Stratégia.11 A meglévő települési szintű dokumentumok céljainak

vizsgálatakor figyelni kell arra, hogy azokaz országos (és megyei) stratégia mely

„elemeihez” (célkitűzéseihez, cselekvési irányaihoz, megoldási javaslataihoz…) kötődnek. A

települési, térségi dokumentumokban szereplő „elemek” egy részét át lehet emelni a

települési klímastratégiába, ha azok igazodnak az országos és megyei stratégiákban

megfogalmazottakkal. Ha röviden összegezni szeretnénk, hogy mi kell egy jó térségi,

települési szintű klímastratégia kidolgozásához, akkor az alábbi három pontot

fogalmazhatjuk meg:

megfelelő minőségű területi elemzésre támaszkodjon,

illeszkedjen a magasabb prioritású stratégiákba,

az adott települési környezethez, és a település szereplőihez (vezetőkhöz,

vállalkozókhoz, lakossághoz…) egyaránt igazodjon.

3.2 Külső és belső adottságok vizsgálata

10 Ezt azért fontos megemlíteni, mert a Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának

tematikus célkitűzéseinek és az EU-s tematikus célkitűzések illeszkedésének (80.oldalon található) bemutatásakor

itt kimaradt „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és - kezelés előmozdítása”

tematikus cél feltüntetése. 11 Fontos megjegyezni, hogy ez a dokumentum még csak szakpolitikai vitaanyagként érhető el, és a

véglegesen elfogadott formájában előfordulhatnak változások, amikre oda kell figyelni.


Módszertan

24

3.2.1 Természeti környezet

3.2.1.1 Térségi helyzetkép

A Mórahalmi járás esetében a hőmérséklet növekedésével és a csapadék csökkenésével a

kontinentalitás erősödése várható elsősorban, melynek már mutatkoznak a jelei. Az ország

egyik legmelegebb és átlag alatti csapadékú területe, ahol a természeti környezetet a

homokos és szikes területek uralják. A talajvíz szintjének süllyedése és bizonyos részeken a

belvíz egyszerre jelent problémát. Számos, főként szikes élőhely fennmaradása függ az

időszakos vízborítástól, ez az érzékeny egyensúly a csapadék csökkenésével könnyen

felborulhat, értékes élőhelyeket szüntetve meg ezzel. A szántóföldi és egyéb haszonnövények

termesztése is nehezebbé válhat. A csökkenő csapadékkal és aszályokkal a mozgó homok

megkötésére telepített erdők is visszaszorulhatnak, így utat engedve a széleróziónak, amelyek

következtében félsivatagos területek jelenhetnek meg a térségben. A környék vízbázisának és

vízhálózatának megőrzése és védelme fontos célkitűzés, ugyanakkor fel kell készülni a

megváltozó termőhelyi viszonyokra a termesztett növények és az erdészet, illetve a védett

természeti területek tekintetében is. A napsütéses órák magas száma és a kihasználható

termálvizek kedveznek pl. az üvegházas növénytermesztésnek. A melegedés miatt gyakoribbá

válnak a szervezetet megterhelő hőhullámok és számítani kell a magasabb UV sugárzásra is.

Módszertani megjegyzés:

A klímastratégia részletes kidolgozása során az érintett fejezet, azaz a térség

klímavédelmi állapotának és sérülékenységének országos összevetésben történő kifejtése

grafikonokkal, konkrét számérték eltérésekkel kiegészítésre kell, kerüljön. (pl: az ALADIN-

Climate és a REMO regionális klímamodellek eredményei alapján).

3.2.1.2 Természeti adottságok

Természetföldrajzi tájbeosztás

A Mórahalmi járás a Dorozsma-Majsai-homokhát kistáj részeként az Alföld nagytájhoz

tartozó Duna-Tisza közi-síkvidék középtáján helyezkedik el. A Dorozsma-Majsai-homokhát a

Kiskunsági-homokhátság délkeleti felének nyúlványa, a jégkorszaki Ős-Duna által felépített

hordalékkúp délkeleti hordalékkúp-szárnya (Dövényi, 2010).


Módszertan

25

11. ábra A Mórahalmi járáshoz tartozó települések elhelyezkedése, úthálózattal és domborzati

jellemzőkkel

Forrás: SRTM, OSM, GoogleMaps, Magyarország kistájainak katasztere

Domborzat

A terület 84 - 132 m tszf magasságú, enyhén hullámos szélhordta homokkal fedett

egykori hordalékkúpsíkság (1 ábra). A vertikális felszabdaltsága 4-8 m/km2, míg a horizontális

felszabdaltságának értéke 0,5 km/km2. A Mórahalmi járás területét a lepelhomok borítása

mellett jellemzi még a mésziszapos és szikes formák, amelyek az enyhe mélyedéseket töltik ki

(Dövényi, 2010).

Éghajlat

A Mórahalmi járás éghajlatát tekintve meleg száraz területe hazánknak (Péczely, 1998). A

napsütéses órák száma 2030-2050 közötti, így Magyarország legnagyobb fénytartalmú


Módszertan

26

területeihez tartozik, ezzel párhuzamosan a legalacsonyabb felhőzöttség jellemzi, ami 55-56

%-os évi átlaggal írható le (Konkolyné et al., 2008).

A kontinentalitás mértéke látszódik az évi középhőmérsékleten, ami 10,5-10,7 °C illetve a

vegetációs időszak 17,5 °C-os középhőmérsékletén is. A napi középhőmérséklet április 1. és

október 20. között 10°C fok fölött van, így a fagymentes időszak 198-200 nap az évben. A

gyorsan lehűlő homoktalaj miatt az első őszi fagy az október 25-31 közötti időszakban

jellemző (Dövényi, 2010). A legmelegebb nyári maximális hőmérsékletek átlaga 34 °C fölé

esik, míg a leghidegebb téli napok átlaga -16 és -16,5 °C (Mika, 1988, 1991,1992; Szalai et al.,

2005).

A csapadék éves mennyisége 550 mm alatti, a sokéves átlag alapján 520 mm körüli. A

csapadék túlnyomó többsége a vegetációs időszakban esik (280-300 mm), a legszárazabb

hónap a január, 25-30 mm közötti értékekkel és a legcsapadékosabb a hónap június, ekkor

55-70 mm eső esik. Az elmúlt pár évtizedben igen szélsőséges időjárási viszonyokkal

találkozhatunk 1999-ben 840 mm, 2000-ben 244 mm, 2001-ben 734 mm csapadék hullott,

majd 2002-ben újra 400 mm alatt maradt. Az eddigi napi csapadékrekord 107 mm. Országos

szinten is ezen a területen a legalacsonyabb az éves hótakarós napok száma, 28-30 nap, az

átlagos hóvastagság pedig 18-20 cm (Dövényi, 2010; Szalai et al., 2005; Zsebeházi, 2011).

Magyarországon ezen a területen az egyik legalacsonyabb a levegő páratartalma, így a

relatív nedvesség szintén. Ez az éghajlati viszonyokon túl a homoktalajok gyakorisága, és a

nagyobb kiterjedésű kopár felületek alacsony párologtatása miatt van (Dövényi, 2010; Szalai

et al., 2005; Zsebeházi, 2011).

A járás esetében is dominánsan érződnek a klímaváltozás negatív hatásai. Elsősorban a

száraz, aszályos időszakok számának emelkedése, a vele együtt járó vízhiány és az

elsivatagosodás folyamata is jellemzi a területet. Az emberi egészségre és az élővilágra

egyaránt fokozódó terhelést jelent a hőhullámok gyakoriságának és súlyosságának

növekedése, az UV sugárzás további várható emelkedése, a változó környezeti feltételek

miatt terjedő invazív és allergén fajok terjedése.

Földtani adottságok

A járás területén lévő artézi kutak és olajfúrások adatai szerint a kristályos aljzata

különböző mélységekben (2 - 3,5 km) érhető el, ezt mezozóos és miocén képződmények

fedik, majd ezekre pannóniai üledék települt, Ezek az üledékek kisebb mennyiségben kőolajat

és nagyobb mennyiségben földgázt tartalmaznak. A szénhidrogén kitermelés főként Üllés,

Ásotthalom, és Mórahalom településeket érinti (Dövényi, 2010). A felső pannóniai üledékekre

felsőpliocén és felső pleisztocén hordalék anyag települt, ezeket az ős-Duna rakta le, mely

ÉNy-ról DK felé tölcsérszerűen kiszélesedik (Rónai A. 1985). A würm végén, illetve a késő-


Módszertan

27

glaciálisban a szél jelentős munkát végzett ezeken az üledékeken, átmozgatta, áttelepítette,

majd lösszel összekeverve futóhomokformába rendezte (Dövényi, 2010).

A táj mai alapmátrixát a felső pleisztocén és holocén futóhomok adja, amely gyakran

beteríti a szélbarázdák mélyedéseiben található mésziszap üledékeket. Ezek foltokban

hálózzák be Mórahalmi járás területét (2. ábra), mésziszap, tavi aleurit és tavi aleuritos homok,

valamint tavi agyagos homok jellemző bennük (Gyalog and Síkhegyi, 2005).

Nagyobb geomorfológiai formáit az utolsó homokmozgások kis relatív reliefű

homokformákká alakították, így a felszín 75%-át lepelhomok fedi. A holocénkori mésziszapos

szikes laposok rossz lefolyásuknak köszönhetően időszakosan vízzel borítottak (Dövényi,

2010).

12. ábra Mórahalmi járás földtani térképe

Forrás: Gyalog-Síkhegyi, 2005 MÁFI feldolgozás


Módszertan

28


A klímastratégia érintett fejezetének kidolgozása során az alábbiak részletesebb,

célirányosabb kifejtése is javasolt:

éghajlatváltozás hatásait tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa

Magyarország. Ennek háttere, tényezői

átlaghőmérséklet növekedése országos átlagban meghaladja az 1 C-ot és jelentős

területi eltéréseket mutat, átlaghőmérséklet növekedése általában nyári félévben

erőteljesebb. Mindezek alapján az átlaghőmérséklet növekedésének értekei a

mórahalmi járásban, egész évben, nyári félévben, hőmérsékleti extremitások

előfordulási gyakorisága.

Aszályhajlam, erdőtűz-veszély várható változása

Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia


Módszertan

29




Módszertan

30

Talajtani adottságok

A járás területén négy talajtípus dominál (3. ábra), a homokon képződött futóhomok (22

%; 11821 ha) és a humuszos homok (26 %; 13749 ha) valamint a homok alapkőzetű réti

talajok két típusa: a típusos réti talajok (26 %; 13831 ha) és a szolonyeces réti talajok (26 %;

13653) (Stefanovits et al., 1999). A területen előforduló humuszos homoktalajok a

legalkalmasabbak mezőgazdasági művelésre, termékenységük, víztartó képességük

kedvezőbb, mint a futóhomokoké. A típusos réti talajok a mezőgazdasági művelés

szempontjából szintén kedvezőnek mondhatók, leszámítva a tavaszi túlnedvesedést a

vízgazdálkodás tekintetében. A szolonyeces réti talajokon kialakult gyepeket szikes

legelőként használják (Dövényi, 2010).

13. ábra A Mórahalmi járás területének genetikus talajtérképe

Forrás: Stefanovits et al., 1999/AGROTOPO

Vízrajz

A Mórahalmi járás időszakos belvizeit ÉNY-DK-i irányban csatornák vezetik le a Tiszához,

ezek a Dorozsma-Majsai-főcsatorna, a Dámaszéki-főcsatorna valamint a Sziksóstói-

főcsatorna, illetve délen a Madarásztói-főcsatorna. A járás a domborzati helyzet, az aszályra


Módszertan

31

hajló éghajlati viszonyok és a felszín földtani viszonyainak köszönhetően száraz vízhiányos

területnek mondható. Néhány állandó vizű tava van, mint a Kisszék-Sóstó és a Madarász-tó

(Dövényi 2010). A talajvíz szintje az elmúlt években megsüllyedt, így többségében 2 és 4

méter mélyen található, de a járás DNY-i részén előfordul olyan terület ahol 1 méter mélyen

van, így elmondható hogy azt a területet belvíz és aszály egyaránt sújtja, ami a klimatikus,

földtani és talajtani viszonyoknak egyaránt köszönhető.

A járáson a vízháztartás problémái jelentkeznek elsőként a klímaváltozás hatásaiként, hisz

ebből a szempontból fokozottan érzékeny. Komplex környezetgazdálkodási beavatkozásokra

van szükség a talajvízszint csökkenésének és az elsivatagosodás megfékezésének érdekében.

Az aszály és a belvíz elleni védelem szintén prioritást élvez

14. ábra A Mórahalmi járás vízrajzi viszonyai

Forrás: MFGI

Élővilág

Növényföldrajzi szempontból a Pannonicum flóratartomány Eupannonicum

flóravidékének Praematricum (Duna-Tisza köze) flórajárásába tartozik (Marosi and Somogyi,

1990). Természetes növénytakarója döntő többségben homoki tölgyes és homokpuszta,


Módszertan

32

valamint foltokban ártéri ligeterdők és mocsarak, illetve fellelhető a járás keleti és délkeleti

felében a szoloncsák sziki növényzet is (Zólyomi, 1989). Megfigyelhető, hogy a kialakult

természetes vegetációt az alapkőzet (homok) és a talajok (homok, szik) határozzák meg

valamint, az élő és a pangó vizek által befolyásolt társulások. A járás homoktalajába

szélbarázdák, deflációs laposok (semlyékek) foltjai mélyednek, itt és néhány

maradékgerinchez köthető pusztafolton a természetközeli vegetáció jó állapotban van.

A területet jellemzően homoki legelő (Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae),

szürke kákás (Galio veri-Holoschoenetum vulgaris) növénytársulások valamint fenyérfű

(Bothriochloa ischaemum) és élesmosófű (Chrysopogon gryllus) illetve csomós ebír (Dactylis

glomerata) borítja, mára dominánsan homoki sztyepprét jellemzi a tájat (Deák, 2006). A

szoloncsák sziki növényzet az időszakosan vízjárta területeket, a szikes tó medreket a

mézpázsitos szikfok jellemzi, ebben vakszik, illetve szikes rét foltok találhatók. A kékperjések

értékes fajai közül néhány: a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a fehér zászpa (Veratrum album),

a kornis tárnics (Gentiana pneumomonanthe). A szikes réteken a mocsári kosbor (Orchis

palustris) és a kifészkű aszat (Cirsium brachycephalum) is megtalálható.

Özönfajok elterjedése szintén jellemző, ilyen a zöld juhar (Acer negundo), bálványfa

(Ailanthus altissima), selyemkóró (Asclepias syriaca), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica).

A talajvízszint süllyedése, az éghajlati elemek és a talajtani adottságok tükrében a

természetes vegetáció faji elszegényedéséhez valamint feldarabolódásához vezethet, mivel a

társulások nem tudnak ilyen gyors léptékben alkalmazkodni a változásokhoz. A degradálódó

élőhelyeken nő az invazív fajok elterjedésének és az eróziós folyamatok felerősödésének

veszélye.

A vidék számos állatfaj számára biztosít szükséges vizes élőhelyet, ilyen a vöröshasú unka

(Bombina bombina), dunai gőte (Triturus dobrogicus), mocsári teknős (Emys orbicularis), apró

fillércsiga (Anisus vorticulus), melyeknek a Déli-Homokhátság potenciális élőhelynek számít.

Az élőhelyi sajátosságok miatt a természetes vízháztartási viszonyok megtartása, a vízhiányos

időszakokban a vízmegőrzés megoldása kulcsfontosságú feladat a terület értékeinek

megőrzése szempontjából


Módszertan

33

15. ábra Természetes növénytakaró

Forrás: Zólyomi, 1989

Geomorfológia

A jellemző felszíni formák a félig kötött homokformák, maradékgerincek és lepelhomok-

hátak valamint a közöttük elterülő szélbarázdák más néven semlyékek. Akkumulációs formák

is jellemzik a területet hisz a szél a semlyékek környékén a kifújt homokot lapos lepelhomok-

hátak vagy garmadabuckák formájában felhalmozta. A szélbarázdákban, deflációs

laposokban szikes tavak is kialakulhattak, amelyekben vízzáró vagy vizet kevéssé áteresztő

tavi üledékek (réti agyag, szikes iszap, mésziszap, réti mészkő, réti dolomit) képződtek.

3.2.1.3 A táj jellemzői és adottságok, tájhasználat és változásai

A tájpotenciál fogalom a táj teljesítőképességét, meghatározott hasznosításra való

alkalmasságát jelöli.

A járás föld potenciálja a településekre vetített átlagos aranykorona érték becslése

alapján fejezhető ki. Az aranykorona a földek közötti minőségi különbségeket ábrázolja (6.

ábra). Gyepek, rétek valamint legelők tekintetében az országos aranykorona skálán a járás

települései az alacsonyabb, de inkább közepes aranykoronájú földterületekkel rendelkeznek.

A terület gyümölcsösei átlag alattinak mondhatók, és ugyanez vonatkozik a mezőgazdasági

területekre is.


Módszertan

34

A Mórahalmi járás az igen alacsony aranykorona-értékű termőföld ellenére kedvező lehet

a mezőgazdasági termelésre, hiszen a napsütéses órák száma magas, továbbá a

mezőgazdaság számára is kiaknázható megújuló energiaforrások (geotermikus energia,

biomassza, napenergia), illetve társadalmi-gazdasági részről a mezőgazdasági termelés

hagyománya, a helyben fellelhető szaktudás mind kedvez az agrárgazdaságban található

potenciál kihasználásához. A gazdaságos, magas munkaigényű, többnyire melegházas

zöldségtermesztés ígéretes termelési feltételekkel rendelkezik.

A Mórahalmi járás településeinek átlagos gyep-rét, gyümölcsös, gyep-legelő,

mezőgazdasági aranykorona értékei (Forrás: TeIR)


Módszertan

35

Tájhasználat

Mórahalom teljes területe 53456 ha. A CORINE 2012 felszínborítási adatai alapján a

területének 71% -a mezőgazdasági területnek minősül, ide tartoznak a szántóföldek, az

állandó növényi kultúrák, legelők és egyéb vegyes mezőgazdasági területek. A

mezőgazdasági területek 41%-át a nem öntözött szántóföldek és a 31%-át a komplex

művelési szerkezetű területek teszik ki, a fennmaradó részt szőlők, gyümölcsösök, bogyósok,

rét-legelő és egyéb elsődlegesen mezőgazdasági területek alkotják. A járás nyugati felének

többségét erdők és természetközeli helyek borítják, ami az összterület 25%-a, ennek a 45%-a

természetes gyep és természetközeli rét, 27%-a lomblevelű erdő és 13-13%-ban tűlevelű és

vegyes erdő, a fennmaradó részeket pedig átmeneti erdős-cserjés területek teszik ki. A járás

mindössze 3%-át alkotja mesterséges térszín, illetve 500 hektár az a rész ahol vizenyős

területek és egyéb vízfelületek vannak. A környező alföldi, nem homokhátsági agrártermelő

vidékekhez képest kimagasló a gyümölcsösök, szőlők és kertek aránya, valamint a homokos

talaj megkötését is elősegítő telepített erdők aránya.

Az éghajlatváltozással terméketlenné vagy csak öntözéssel művelhetővé válhat számos

terület, az eddigi tájszerkezet megváltozhat. Különösen fontos a művelt földek környezetében

jelenleg sok helyről hiányzó mezővédő erdősávok telepítése, melyek a talajvédelem,

porszennyezettség és tájvédelem szempontjából is fontosak és a közeljövőben várható

változások miatt jóval nagyobb szükség lesz rájuk, különösen a járás keleti felében. Az

erdőknek a mikroklíma szempontjából is kiemelten fontos szerepük van, aminek a melegedés

miatt még nagyobb jelentősége lesz a művelt területek védelmében. A járás nyugati részén

az erdőrészletek közötti összeköttetés javítása szükséges az ökológiai hálózat érdekében és

törekedni kell a természetközeli erdők és az őshonos fafajok részarányának növelésére is.


Módszertan

36

16. ábra CORINE 2012 felszínborítás

Forrás: CORINE

3.2.1.4 Természeti erőforrások, nyersanyagok, energiahordozók

Bányászati tevékenység:

A Mórahalmi járás területén fellelhető bányászati tevékenységek többsége

szénhidrogének bányászatára terjed ki, de a geológiai adottságából fakadóan homokbányák

is találhatók a területen (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, TeIR).

A klímaváltozás szempontjából a homokbányák környékét kell elsősorban említeni,

melyeknek körültekintő kezelése javasolt, mivel a szárazodás következtében a deflációs

folyamatoknak is fokozottabban kitett területekről van szó.


Módszertan

37

17. ábra A Mórahalmi járás területén folyó bányászati tevékenység

Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, TeIR

Megújuló energiaforrások

A terület kedvez a megújuló energiaforrásoknak, ezek közül elsősorban a geotermikus

energia, napenergia és a biomassza hasznosítási lehetőségei tűnnek ki. A járás napsütéses

óráinak száma az egyik legmagasabb az országban. Ez az energiatermelés mellett a

mezőgazdasági termelés számára is hasznosítható lehet, különösen a napenergiával fűtött

szárítók használatával, illetve az egyre inkább teret nyerő főként termálvizet hasznosító

kertkultúra elterjedésével.

Erdővagyon

A terület erdővagyona 9535 ha, amely a járás nyugati felére összpontosul, ebbe bele

tartoznak a lombhullató, a tűlevelű és a vegyes erdők, valamint az átmeneti erdős-cserjés

területek is. Ezek a homoki erdők európai összevetésben is egyedi társulásoknak és fajoknak


Módszertan

38

jelentenek élőhelyet. Nagy részarányt képviselnek a homokos talaj megkötését is szolgáló

telepített erdők, amelyek miatt a tájidegen fajok aránya is viszonylag magas. Az erdővagyon

49%-át lomblevelű erdők, 24-24%-át tűlevelű és vegyes erdők adják, a fennmaradó pár

százalékot az átmeneti erdős cserjés területek teszik ki.

18. ábra Erdővagyon a járás területén

Forrás: CORINE

További források: www.ksh.hu, erdők: Erdőtérkép (http://erdoterkep.nebih.gov.hu/),

termőföldek: MePAR (https://www.mepar.hu/)

3.2.1.5 Természet- és tájvédelem

A Mórahalmi járás területe a Kiskunsági Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Ezen a

területen még a 19. század közepén is jelentős vízhatás volt jellemző, ennek eredményei a

szikes tavak, semlyékek és nedves rétek, amelyek még ma is világosan jelentkeznek a


Módszertan

39

természetes környezetben. Mára ezek az egykori vizes területek azok, amelyek a

legértékesebb védett területnek számítanak, emiatt a vízgazdálkodással kapcsolatban

körültekintően kell eljárni, ugyanis a területen számos élőhely erősebb vízhatást igényel

(ilyenek a kékperjés rétek, mocsárrétek, szikes tavak). Az érzékeny és gyengébb vízhatású

területek klimatikus helyzetből fakadó növekedése miatt ezek területe jelentősen csökkenhet.

A járás védett természeti területei a 10. ábrán láthatók

Természetvédelmi terület

Az Ásotthalmi-Láprét az egyetlen természetvédelmi terület a járás területén. Elsődleges

rendeltetése a láprét természeti értékeinek védelme, egyedülálló növény és állatvilágát a

Csodarét tanösvényen lehet megtekinteni. A láprét természetvédelmi területté jelöléséről és a

rajta végezhető tevékenységekről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

rendelkezik.

19. ábra A járás védett természeti területei

Forrás: TIR

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600053.TV

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600053.TV


Módszertan

40

Natura 2000

Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai

hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és

növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul

kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

A járás területéhez a Déli-Homokhátság (HUKN20008) és Balástya-Szatymaz környéki

homokvidék (HUKN10008) Natura 2000-es terület tartozik (10 ábra). Ezek a területek

természet megőrzési Natura 2000-es kategóriába tartoznak, ennek a fő célkitűzése a biológiai

sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása,

természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével.

Déli-Homokhátság: esetében kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező

természetvédelmi helyzetének fenntartása: Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus

dobrogicus (dunai gőte), Emysorbicularis (mocsári teknős) és a fajok számára az élőhelyek

természetvédelmi helyzetének helyreállítása, megőrzése valamint a Natura 2000 területek

lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás

feltételeinek biztosítása.

Balástya-Szatymaz környéki homokvidék: mint Natura 2000 terület és annak

természetvédelmi célkitűzéseinek függvényében a fő prioritások a szalakóta (Coracias

garrulus) és kis őrgébics (Lanius minor) madárfajok kedvező természetvédelmi helyzetének

fenntartása, helyreállítása, megőrzése és szintén a fenntartható gazdálkodás feltételeinek

biztosítása.

Ex lege védett értékek

Országos jelentőségű "ex lege" védett természeti területeknek a törvény (Tvt.) által

védetté nyilvánított természeti területeket nevezzük. "Ex lege" védett természeti területnek

minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. "Ex lege"

védettek a barlangok is, de ezek – jellegüknél fogva – védett természeti értékek.

A törvény alapján természetvédelmi területnek minősül valamennyi láp és szikes tó

valamint természeti emléknek minősül valamennyi kunhalom a járás területén.

Lápok

A lápok tavakhoz (medencékhez), folyókhoz (holtágak, meanderek), mély fekvésű,

hullámos felszínekhez (turjánok), hegy- és dombvidéki suvadásos területekhez kötődnek.

Talajvízből, állóvízből, szivárgó vagy áramló vízből táplálkoznak. A járás területén 105 ha

terület kap lápi ex lege védettséget.

http://www.termeszetvedelem.hu/1996-evi-liii-tv-a-termeszet-vedelmerol


Módszertan

41

Szikes-tavak

A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét

tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi

anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók (Tvt. 23§).

A járás területén 96 ha-nyi szikes tó található.

Kunhalom

A járás területén 13 darab kunhalom élvez ex lege védettséget (10 ábra).

Ökológiai hálózat

A járás területén földtani és természetföldrajzi viszonyainak változatossága miatt gazdag,

az ország méretéhez képest is számottevő élőhelytípus tudott kialakulni. A nagyobb

kiterjedésű, ám annál értékesebb természeti területek, mint a lápok, szikes tavak biológiai

alkotják örökségünk értékeit. Az ezen élőhelyek rendszereiben megnyilvánuló sokféleség

megóvásának egyik eszköze az ökológiai hálózat kialakítása. Ökológiai hálózaton lényegében

a különböző természetes és természetközeli élőhelyek között meglévő, az ökológiai folyosók

által biztosított térbeli kapcsolatrendszert értjük. A járás területén fellelhető ökológiai hálózat

részeként értelmezett magterületek és ökológiai folyosók elhelyezkedése a 11 ábrán látható.

Kiemelhető a nagyobb öntözőcsatornák ökológiai folyosó szerepe, a magterületeket pedig

elsősorban gyepek alkotják.


Módszertan

42

20. ábra A Mórahalmi járás ökológiai hálózata

Forrás: TIR

3.2.1.6 A környezeti elemek állapota és alakulásukat befolyásoló

fontosabb tényezők

Mezőgazdasági környezetterhelés, erózióveszélyeztetettség

A járás mezőgazdasági termelékenységét csökkentik a kis területre szorítkozó humuszos

talajok, további kihívás elé állítja a gazdálkodókat a rossz víz-, hő- és tápanyag-gazdálkodású,

szerkezet nélküli homoktalajok zöme. Emellett a nehezen megművelhető szolonyeces réti,

lápos réti és szikes talajok jelenléte miatt a termőképesség összességében gyenge. A

mezőgazdaság arculata a természeti adottságokból fakadóan a homoki gazdálkodás,

meglehetősen sokoldalú szőlő, gyümölcs valamint hajtatott zöldségtermesztés jellemző a

területre. A homokterületen veszélyt jelent a defláció, az erős eolikus aktivitás miatt a

területet erősen sújtja a szélerózió, amely a talajvízszint fokozatos csökkenésével még

erőteljesebbé válhat. A szélerózió csökkentésére a szántók szegélyében mezővédő erdősávok

telepítése szükséges. A mai erdők jellemző fafajai a nyárfa, fenyő és akác, ezeket a futóhomok

megkötésére telepítették. A járás mentes a jelentősebb ipari létesítményektől, így a felszíni és


Módszertan

43

felszín alatti vizeket ipari szennyező források kevésbé terhelik, a vízminőséget a kommunális

és mezőgazdasági szennyeződések befolyásolják. A természetes vízhálózat hiányának

következtében épp ezért a szennyvíztisztítás minél nagyobb hatékonyságára kell törekedni,

mert a homoktalajok, az egymással érintkező víztározó rétegek miatt a kistáj vízkészlete

érzékeny a szennyeződésekre.

Súlyos probléma a talajvízszint fokozatos csökkenése, valamint az ivóvíz minőségében

tapasztalható problémák, melyek természetes szennyeződésből is fakadnak (mezőgazdasági

sajátosságok).

Szikesedés

A szikesedés folyamata jelentősen befolyásolja a járás talajait, amely az adszorbciós

viszonyok olyan változását jelenti, melyben a talajkolloidok felületén kötött kationok között

megnő a nátriumionok mennyisége és aránya. Ha a talajvízből vagy a felszíni vizekből

talajoldatba jutott betöményedő sók sok nátriumot és/vagy magnéziumot tartalmaznak akkor

szikesedést váltanak ki. A járás tekintélyes részét érinti a szikesedés, 20 ezer hektárnyit

közepesen, míg 10 ezer hektárnyi területet jelentős mértékben.

21. ábra Talajdegradáció

Forrás: Országos Talajdegradációs Adatbázis, MTA TAKI


Módszertan

44

Nitrátérzékeny területek

A Mórahalmi járás területén előforduló nitrát érzékenységű területek Pusztamérgestől

északra találhatók. Ezek szőlőföldek és összesen 11,5 ha területet jelentenek. A 27/2006 (II. 7.)

Korm. rendelet alapján azok a vizek tartoznak ide, amelyek nitráttartalma felszíni és felszín

alatti vizek esetében meghaladja az 50 mg/l, míg ivóvíz esetén a 25 mg/l koncentrációt

valamint egyéb talajtani, geológiai tényezők mellett az állattartó telepek meglétét is

figyelembe veszik ezek kijelölésénél.

Összegző módszertani megjegyzés a természeti tényezőket bemutató adatok

forrásához:

Az alábbi adatbázisokkal dolgoztunk: Agrotopo, Corine adatbázis, Országos

Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), Magyar állami

természetvédelem hivatalos honlapja, Települési Szennyvíz Információs Rendszer

(TESZIR), EU Víz Keretirányelv térképi adatbázisa, valamint a Natura 2000-es

területek hivatalos honlapja.

Az időjárási elemek mért adatai valamint az ezekből származtatott diagramok, ábrák

alkalmasak különböző trendek kimutatására, megfelelő matematikai függvények

segítségével. A különböző éghajlati elemek paramétereiből számolt (csapadék,

hőmérséklet, napsugárzás, stb.) becsült értékek (pl. potenciális evapotranspiráció) és

a mért adatok közti összefüggések számolásakor, szükséges további lokális

paraméterek ismerete (pl. földtani viszonyok), hogy a lehető legmegbízhatóbb

előrejelzéseket készítsük, anélkül, hogy téves következtetéseket vonjunk le becsült

adatokból származtatott elemzések eredményeiből (ld. Éghajlat fejezet és 5. ábra).

Tematikus térképek készítésének módszere és térinformatikai módszerek

A rendelkezésre álló vektoros adatforrásokat ArcGIS, QGIS, valamint Global Mapper

programokkal dolgoztuk fel. A térképek megjelenítéséhez ArcGIS-t használtunk. A

TeIR adatbázisból származtatott térképeket képszerkesztő programokkal

módosítottuk a célterületnek megfelelően.

Egyéb források:

védett természeti területek: http://geo.kvvm.hu/tir/;

aktuális, országosan érvényes kapcsolódó törvények, jogszabályok:

http://net.jogtar.hu/,

a környékre érvényes, természet- és tájvédelmet érintő törvények, jogszabályok és

helyi rendeletek:

http://net.jogtar.hu/


Módszertan

45

http://ktfo.csmkh.hu/index.php?option=com_k2&view=itemlist&layout=category&t

ask=category&id=2&Itemid=238;

egyedi tájértékek: TÉKA (http://tajertektar.hu/hu/),

települési honlapok helyi értéktárai (http://web.morahalom.hu/tajertek/,

http://www.asotthalom.hu/index.php/asotthalomrol/asotthalmi-ertektar,

http://bordany.com/index.php/ertektar/,

http://www.ottomos.hu/index.php/onkormanyzat/helyi-ertektar,

http://www.pusztamerges.hu/index.php/kozsegunk/termeszetvedelem,

http://www.zsombo.hu/telepulesunk/helyi-ertektar) és egyéb környezetvédelmi

témájú részei

Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

honlapja (http://http://ktfo.csmkh.hu/), http://atiktvf.zoldhatosag.hu/,

http://www.morahalom.hu/kornyezetvedelmi_informaciok, www.teir.hu

3.2.2 Társadalmi-demográfiai helyzetkép

Módszertan:

A mórahalmi járás társadalmi helyzetének feltárása jelen dokumentumban elsősorban

a klímastratégia során leginkább érintett, sérülékeny csoportok és szereplők megismerését

szolgálja. Ennek érdekében meghatározásra kerülnek a legfontosabb mutatók, amely

alapján a részéletes stratégia kidolgozandó.

A vizsgálat során alapvető módszer a statisztikai adatok elemzése, amelyek

legfontosabb forrásai az alábbiak:

KSH tájékoztatási adatbázis – statinfo.ksh.hu

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer – teir.hu

valamint települési adatszolgáltatás

A társadalmi helyzet leírásához szükséges mutatókat célszerű több évre

visszamenőleg, illetve hosszabb távon is vizsgálni. A vizsgálandó időszak hossza a mutató

jellegétől, illetve a vizsgálat relevanciájától függ. Valamennyi indikátor esetén a lehető

legfrissebb adatokat is fel kell használni, hogy az elemzés a jelenlegi helyzetet a lehető

legpontosabban tükrözze.

A társadalmi helyzetkép meghatározásakor alkalmazandó mutatók a következők:

népességszám-változás

- utal a település helyzetének múltbeli alakulására, jelenlegi helyzetére, a tendenciák alapján

pedig a jövőbeli kilátásokra is következtethetünk

korcsoportok szerinti megoszlás

http://ktfo.csmkh.hu/index.php?option=com_k2&view=itemlist&layout=category&task=category&id=2&Itemid=238

http://ktfo.csmkh.hu/index.php?option=com_k2&view=itemlist&layout=category&task=category&id=2&Itemid=238

http://tajertektar.hu/hu/

http://www.teir.hu/


Módszertan

46

- fontos az intézményi kapacitások (pl. oktatási, idősgondozási, munkaügyi) számítása

szempontjából

képzettségi szint

- a településen élők társadalmi helyzetét, a társadalmi mobilitás lehetőségét, munkához jutás

esélyét jelentősen befolyásolja

- fontos indikátor a sérülékeny csoportok meghatározásakor

a munkanélküliek helyzete és megoszlásuk:

- Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás területén a település lakosságának

jövedelmi viszonyai meghatározó fontosságúak. Megállapítható, hogy a szerényebb

jövedelemmel rendelkezők kevésbé képesek hatékonyan alkalmazkodni a változó klimatikus

viszonyokból fakadó negatív hatásokhoz.

jövedelem

- az alacsony jövedelműek számának és arányának meghatározása

- társadalmi különbségek a településeken belül (leggazdagabbak és legszegényebbek

jövedelmének különbsége)

segélyezés

- a különböző segélytípusokban részesülők száma, munkaképes korúakhoz viszonyított aránya

- a segélyben részesülők különböző segélytípusok közötti megoszlása: rámutat a társadalmilag

leszakadók problémáinak jellegére

egészségügy

- az egészségügyi ellátórendszer kihasználtsága, az egészséges élet feltételei szempontjából

jelentős

- az ellátásban részesülők száma és aránya a népesség egészségügyi állapotát, azaz

sérülékenységét is megmutatja

Jelen módszertani segédanyagban a korcsoport szerinti alakulás, valamint a

munkanélküliek számának alakulása került elemzésre.

3.2.2.1 A munkanélküliek helyzete és megoszlásuk:

A munkanélkülieket jellemző egyik fontos mutató az iskolai végzettség szerinti

megoszlásuk, amelyre járási szinten a magasabb végzettségűek növekvő aránya jellemző

1995 és 2015 között. Az általános iskola 8 osztályánál kisebb végzettségű munkanélküliek

száma és aránya a vizsgált évek során folyamatosan csökkent, az 1995-ben jegyzett 2,6%-ról

2015-re 1,6%-ra süllyedt az arányuk. A térségi szinten legnagyobb csoportnak számító

általános iskolai végzettségűek aránya a vizsgált időszakban 2,5 százalékponttal csökkent,

43%-ról 40,5%-ra. Az 1995-ben még második legnagyobb arányt kitevő szakmunkásképzőt

végzett munkanélküliek aránya csökkent a legnagyobb mértékben, 2015-ben jegyzett 23,5%-

os arányuk 9,4 százalékpontos csökkenést jelent a vizsgált időszak kezdetéhez képest. A

szakiskolai végzettségű munkanélküliek száma és aránya is növekedett 1995 és 2015 között,

számuk megkétszereződése arányuk 1,3%-ról 3,9%-ra történő növekedésével járt együtt. A


Módszertan

47

szakközépiskolai, technikumi, illetve gimnáziumi végzettségű munkanélküliek száma 1995 és

2010 között jelentősen növekedett, és bár 2015-ben már az 1995-ben jegyzettnél is

alacsonyabb volt a számuk, a munkanélküliek összlétszámának csökkenése miatt arányuk

továbbra is növekedést mutatott. Az 1995-ben még a harmadik legjelentősebb, 18,6%-ot

kitevő kategória a legutóbbi vizsgált évben már a második legnagyobb arányt képviselve, az

összes munkanélküli 26,2%-át tette ki. A legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők,

vagyis a főiskolát illetve az egyetemet végzett munkanélküliek aránya ugyancsak

számottevőbb növekedést mutat, hiszen a vizsgált időszak elején még ezen két kategória

aránya volt a legalacsonyabb, 2015-ben már az egyetemi végzettségűek aránya is magasabb

volt az általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzettekénél. Növekvő súlyuk ellenére

azonban ez a két kategória továbbra is csak kevésbé számít jelentősnek, főiskolai

végzettséggel a munkanélküliek 2,5%-a, egyetemi végzettséggel pedig 1,8%-uk rendelkezett

a legutóbbi vizsgált évben.

22. ábra: A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995–

2015)

A fent elemzett mutatók Mórahalmi járáson belüli területi különbségei 1995-ben kisebb

mértékűek, de jól kivehetőek voltak. A járási szinten legnagyobb arányt kitevő általános

iskolai végzettségű munkanélküliek Bordány kivételével mindenhol a legnagyobb csoportot

képezték. A legnagyobb az arányuk Ruzsa községben volt (52%), Bordányban viszont a

36 17 15

588 651 378

451

466 220

18

39 36

254

420 245

15 47 23

5 24 17

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1995 2010 2015

Egyetem

Főiskola

Szakközépiskola, technikum,gimnázium

Szakiskola

Szakmunkásképző

Általános iskola

Általános iskola 8 osztálynálkevesebb


Módszertan

48

szakmunkásképzőt végzettekétől jóval elmaradt 27,7%-os részesedésük. Az említett

településen 46,4%-os volt a szakmunkásképzőt végzett munkanélküliek aránya, ami

kiemelkedően magas a térségben. A térségben a második legmagasabb az arányuk

Pusztamérgesen volt, azonban ottani 35,9%-os értékük is több mint 10 százalékponttal

elmarad a Bordányban regisztrálttól. Szintén jelentősebb mértékben eltér a járási átlagtól az

Öttömösön jegyzett 23%-os részesedésük. A szakközépiskolai, technikumi, illetve gimnáziumi

végzettségű munkanélküliek arányának szélsőértékeit a Forráskúton mutatott 24%-os, illetve

a Ruzsán jegyzett 11,9%-os arányuk képviseli. Nem regisztráltak szakiskolai végzettségű

munkanélkülit 1995-ben Üllésen, illetve Zsombón, főiskolai végzettségűt pedig Ásotthalmon,

Pusztamérgesen, illetve Zákányszéken. A járási szinten legalacsonyabb arányt képező

egyetemi végzettségű munkanélküliek a 10 település közül mindössze 4 községben fordultak

elő. Legmagasabb a számuk Pusztamérgesen volt, ahol 5 fő egyetemi végzettségű

munkanélkülit regisztráltak, Ruzsa, Üllés, illetve Zsombó községekben pedig 1-1 fő tartozott

ebbe a kategóriába.

1. térkép A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995)

Forrás: TEIR

2015-re a 20 évvel korábbi arányok változása térségi szinten a fent bemutatott módon az

alacsonyabb képzettségűek fokozatos arányvesztését jelentette. Ez a járás települései között

egyenlőtlenül ment végbe, hiszen a 10 településből 4 esetén növekedett az általános iskola 8


Módszertan

49

osztályánál kisebb iskolai végzettségűek aránya. A legnagyobb a növekedés az

arányszámokat tekintve Pusztamérgesen volt, ahol a 6 százalékpontos növekedés 3 fős

gyarapodást jelölt. A legnagyobb csökkenés ugyanakkor Ruzsa községben ment végbe az

általános iskola 8 osztályánál kisebb végzettségűek arányában. A községben 1995-ben még 7

főt számláló kategóriában 2015-ben már nem jegyeztek fel ilyen végzettségű munkanélkülit.

Az általános iskolai végzettségűek járási szintű csökkenése ugyancsak jól megfigyelhető

területi különbségeket mutat. A járási átlaggal ellentétes irányú változás, vagy is növekedés

következett be a települések felében. A legnagyobb változás Bordány községben jelentkezett,

ahol 15,9 százalékpontos növekedést követően az általános iskolai végzettségűek váltak a

legnagyobb csoporttá. Az arányszám növekedése 23 fős számbeli növekedést takar. A többi

településen ugyanakkor a növekedés 6,4 százalékpont, illetve 0,38 százalékpont közötti

értékeket vett fel. A csökkenés mértéke általában magasabb volt, a legméréskeltebb

Ásotthalom 2,9 százalékpontos, a legmagasabb Zsombó 25,8 százalékpontos csökkenése

volt. A szakmunkásképzőt végzettek aránya Öttömös kivételével mindenhol csökkent. Az

említett községben 11,4 százalékpontos növekedés jelentkezett, amelynek következtében a

csoport a legnépesebbé vált. Fontos még kiemelni, hogy a szakközépiskolai, technikumi,

illetve gimnáziumi képzettségű munkanélküliek aránya minden településen növekedett. A

legkevésbé Bordányban (0,98 százalékpont), a leginkább pedig Zsombó községben (19,3

százalékpont) emelkedett a kategória aránya. Ez utóbbi községben a munkanélkülieken belül

a legnagyobb csoportot képezték a szakközépiskolai, technikumi, illetve gimnáziumi

végzettségűek, arányuk 41,3% volt 2015-ben. A főiskolai végzettségű munkanélküliek aránya

mindössze két községben, Forráskúton és Öttömösön csökkent, Pusztamérgesen 0 főnél

stagnált. Az egyetemi végzettségű munkanélküliek aránya ugyancsak mindössze két

községben csökkent, azonban az általános növekedés után is csak a legmagasabb arányt

mutató Zsombón emelkedett az arányszám 5% fölé.


Módszertan

50

2. térkép A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (2015)

Forrás: TEIR

Járási szinten 1995 és 2005 között a tartósan, vagyis 180 napon túl munkanélküliek

arányának jelentős csökkenése ment végbe. A munkanélküliség szerkezete számottevően

átalakult, hiszen a vizsgált időszak kezdetén még az összes munkanélküli 63,9%-a, 2005-ben

azonban már csak 27,7%-uk volt tartósan munkanélküli. Az arányszám a 2005 utáni években

kisebb ingadozást mutatott, 2015-ben végül a 10 évvel korábbinál némileg alacsonyabb,

24,6%-os arányt vett fel. A munkanélküliek száma ugyanakkor 2010-ig éppen ellentétes

irányba mozgott, számuk változása 2011-től vált negatív előjelűvé. A tartós munkanélküliek

2015-ben tehát nem képeztek domináns csoportot a munkanélkülieken belül, azonban

arányuk nem elhanyagolható, hiszen az összes munkanélküli közel negyedét tették ki.


Módszertan

51

23. ábra: A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek arányának változása (1995–2015)

Forrás: TEIR

A tartós munkanélküliek arányának területi különbségei 1995-ben számottevőek voltak,

hiszen amíg Zákányszéken közel 76,8% volt az arányuk, addig Pusztamérgesen ez az arány

41% volt. Ezt a községet leszámítva mindenhol a munkanélküliek legalább fele volt 180

napon túl munkanélküli. Az 50–60% közötti arány ugyanúgy 3 településen volt

megfigyelhető, mint a 60–70% közötti, illetve a 70% feletti.

63,94

27,74 32,27

28,85 24,63

1370

1532 1664

1466

934

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

0

10

20

30

40

50

60

70

1995 2000 2005 2010 2015

Fő

%

180 napnálrégebbenregisztráltmunkanélküliekaránya

Munkanélküliekszáma


Módszertan

52

3. térkép A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a Mórahalmi járásban 1995-ben (%)

Forrás: TEIR

A korábban bemutatottnak megfelelően, a tartós munkanélküliek aránya járási szinten

csökkent 2015-re. Ez a tendencia kivétel nélkül minden településen jelentkezett, ugyanakkor a

legmagasabb és a legalacsonyabb arányt mutató település értéke közötti különbség is kisebb

lett. 1995-ben a különbség még 35,7 százalékpont, 2015-ben azonban már csak 22,4

százalékpont volt. A járások közötti sorrend is átalakult, a legmagasabb a tartósan

munkanélküliek aránya Ruzsa községben volt (38,9%), a legalacsonyabb pedig Mórahalmon

(16,5%). A legnagyobb csökkenés Forráskúton ment végbe, ahol 20 év alatt 51,8

százalékponttal csökkent a tartós munkanélküliek aránya. Csak kevéssel marad el ettől

Ásotthalom 51,7 százalékpontos csökkenése. Az 1995-ös és a 2015-ös érték között a

legkisebb eltérés Pusztamérgesen mutatkozott, ahol mindössze 14,49 százalékpontos volt a

csökkenés 20 év alatt, de nagyságrendileg azonos, 14,53 százalékpontos csökkenés

mutatkozott Ruzsa községben is. A kisebb mértékű változás következtében az 1995-ben még

legalacsonyabb arányt mutató Pusztamérges 2015-ben már csupán a hatodik legkisebb

értékkel bírt. A tartósan munkanélküliek aránya a legutóbbi vizsgált év adatai alapján a

Mórahalmi járás települései közül a Ruzsa és Öttömös községekben volt 30% feletti, a előbbi

községben mutatott 38,9%-os arányuk kiemelkedően magas. Megállapítható, hogy ezen a

két településen jelenthet komolyabb problémát a munkanélküliségnek ez a típusa,


Módszertan

53

ugyanakkor a 25% feletti arányt mutató további négy településen (Zákányszék, Üllés,

Pusztamérges, illetve Bordány) is speciális problémát jelenthet a tartós munkanélküliek

jelenléte.

4. térkép A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a Mórahalmi járásban 2015-ben (%)

Forrás: TEIR

A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásában 1995 és 2015 között markáns

átrendeződés ment végbe, amelynek fő jellemvonása az idősebb korcsoportok arányának

növekedése. Az 1995-ben még a munkanélküliek 9,5%-át jelentő 20 év alattiak aránya 2005-

ben már csak 2,9%-ot, 2015-ben pedig 2,6%-ot tett ki. A 20 és 29 év közöttiek aránya ugyan

2005-re némileg növekedett (24,7%-ról 28,5%-ra), azt követően azonban folyamatos

csökkenés után 2015-ben 18,3%-os értéket vett fel. Ugyancsak csökkenés jellemzi a 30–39

évesek, illetve a 40–49 évesek arányát. Jelentősebb növekedés következett be ugyanakkor az

50 és 59 év közöttiek arányában, a vizsgált időszak kezdetén ugyanis az összes munkanélküli

12%-a tartozott ebbe a korcsoportba, 2015-ben viszont arányuk már 27,4% volt. A

legidősebbek, vagyis az 59 év feletti munkanélküliek 1995-ben még nem szerepeltek a

statisztikában, 2005-től 2011-ig nagyjából változatlan számban és arányban (1,1%) voltak

jelen, 2015-re nagyobb létszámnövekedés után 13,5%-ra emelkedett az arányuk.


Módszertan

54

24. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása a Mórahalmi járásban (1995–2015)

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

1995-ben a munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásában számottevőbb

települési szintű különbségek rajzolódtak ki. A 20 év alattiak legalacsonyabb arányát

Öttömösön regisztrálták (3,3%), a legmagasabb Bordányban (21,4%) volt a korcsoport

részesedése. A 20–29 év közötti munkanélküliek arányában tapasztalható különbségek már

mérsékeltebbek voltak, a legnagyobb (Ruzsa, 32,5%) és a legkisebb (Üllés, 18,1%) arányt

felmutató települések értéke között 14 százalékpont volt az eltérés. A legnagyobb szórás a

40–49 évesek arányában mutatkozott, Üllés (34,5%), illetve Forráskút (13,9%) értéke között

20,5 százalékpont volt a különbség. Ettől csak kevéssel maradt el a 30–39 évesek arányának

települési szintű különbsége (20 százalékpont), amelynek szélsőértékeit Forráskút (37,9%),

illetve Pusztamérges (17,9%) jelentették. A legkisebb szórást az 50–59 évesek aránya mutatta

1995-ben amely mindössze 11,3 százalékpont volt.

130 45 21 19 24

338 436

421 357 171

367 355

379 335

151

367 412

418 367

206

165 267

406 371

256

17 19 17 126

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1995 2005 2010 2011 2015

59 felett

50-59

40-49

30-39

20-29

20 alatt


Módszertan

55

25. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása a Mórahalmi járás településein

(1995)


Az 1995 és 2015 között regisztrált változások legfontosabb jellemzője a fent

bemutatottaknak megfelelően az idősebb korcsoportok arányának növekedése, amely

valamennyi településről elmondható. Néhány esetben figyelhető meg csupán eltérés ettől az

általános tendenciától, amelyek közül a legkirívóbb a 20–29 évesek arányának 6,9

százalékpontos növekedése Zsombó községben. A 30–39 évesek arányának csökkenése

ugyancsak általános, mindössze két községben nőtt kismértékben az arányuk

(Pusztamérgesen 0,4 százalékponttal, illetve Zákányszéken kevesebb, mint 0,1

százalékponttal). A 40–49 évesek arányában bekövetkezett általános csökkenéstől szintén

csak kisebb eltérés tapasztalható, Forráskúton 2,9 százalékponttal nőtt a korcsoportba tartozó

munkanélküliek aránya 1995 és 2015 között, illetve Mórahalmon és Ruzsa községben

elhanyagolható, 0,3 százalékpont alatti volt a mutató növekedése. Az 50–59 év közöttiek

arányának növekedése már valamennyi településen megfigyelhető, a legkisebb arányú a

változás Zsombó községben volt (4,6 százalékpont), a legnagyobb pedig Pusztamérgesen

(25,5 százalékpont), de ettől csak kevéssel maradt el Bordány értékének növekedése (25,4

százalékpont).

17 24

5 28 2

7 13 12 13 9

69

26

25 54 17

11 49

31

25 31

70

31 30

70 15

7 34

46 22 42

51

26 11

77 18

12 41

59 36 36

36 5 8 43 8

2 14 23 12 14

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

59 felett

50-59

40-49

30-39

20-29

20 alatt


Módszertan

56

26. ábra: A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlásai a Mórahalmi járás településein

(2015)


Összegzés

Módszertan:

A járás társadalmi helyzetének ismertetése, különös tekintettel a sérülékeny

csoportokra fókuszálva, adatokkal alátámasztva, max. 1 oldal terjedelemben.

3.2.3 Gazdasági háttér bemutatása


A járás gazdasági helyzetének bemutatása, a „zöld” és fenntartható gazdasági

vállalkozások bemutatása azért fontos, mert egyrészt megismerhetővé válik az, hogy a

gazdaságát, a foglalkoztatottság viszonyait mennyire tudja befolyásolni a klímaváltozás,

milyen gazdasági alapokkal rendelkezik a térség, valamint a szektoriális vizsgálatok

bemutatják, hogy a mezőgazdaság, az ipar és szolgáltató szféra mennyire érintett és kitett

az időjárás okozta változásoknak. Jelen mintában egy gazdasági jellemző kerül

kidolgozásra, a többihez a részletes kidolgozás során vizsgálandó mutatók kerülnek

3 2 1 7 1 4 3 2 1

25 17

27 15

4 5 16 16 18

28

21 28

11

15 3

9 13 17

18

16 28 19

15 31

5 15

31 25

17

20

45 37

27 28

5

15 32 29

24 14

20 21 8 13

6

4 17 15 9 13

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

59 felett

50-59

40-49

30-39

20-29

20 alatt


Módszertan

57

megadásra. Környezeti és klímaváltozással kapcsolatos problémák gazdasági vetületének

felvázolása a következő témakörök mentén történhet:

A járás foglalkoztatottsági helyzetének bemutatása:

- ágazati megoszlás: a bányászat és építőipar, a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatószféra

részletes ismertetése, főbb gazdasági szereplőkkel és tevékenységeikkel együtt. A fejezetben

feltárásra kerül, hogy jelen vannak-e a fenntartható gazdasághoz kapcsolódó vállalkozások. Az

egyes ágazatok speciális problémáihoz és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozásokhoz nyújt

támpontot.

- Gazdasági szervek az egyes ágazatokban: A klímastratégiában érintett gazdasági szervek

számának, arányának felmérése az ágazati megoszlás alapján. Főbb gazdasági szereplők

ismertetése, nagyfoglalkoztatók és tevékenységi körük.

- Foglalkoztatottak számának alakulása, gazdasági aktivitás vizsgálata idősoros elemzés alapján.

- A vállalkozások számának alakulása, a járás gazdasági potenciáljának bemutatása céljából.

Mezőgazdaság

- művelési ág szerinti megoszlás: A különféle művelési ágakhoz némileg eltérő

környezetvédelmi problémák tartoznak, így a művelési ágak megoszlása rámutat a kezelendő

problémák jellegére.

- termelés típusa (önellátás, értékesítés, mezőgazdasági szolgáltatás): A termelés típusa

nagyban meghatározza a termelési eljárások jellegét, amely a tevékenységek

környezetvédelmi szempontú problémáira is utal.

- erdő-, vízgazdálkodás: A talajt megművelő mezőgazdasági tevékenységek mellett az erdő-

illetve a vízgazdálkodás is jelentős hatást gyakorol a természeti környezetre, így az ehhez

kapcsolódó tevékenységek felmérése a stratégia szerves részét kell, hogy képezze.

Ipar, ipari parkok:

- A településeken található ipari parkok területén jellemzően a gazdasági tevékenységek

koncentrációja tapasztalható, amely egyben megnövekedett környezeti terhelést is jelent.

Ennek mértékét feltérképezendő szükséges felmérni a település ipari parkjainak súlyát, illetve

az ott végzett tevékenységek jellegét, környezetterhelését és konfliktusokat.

Szolgáltató szektor, K+F jelenlétének vizsgálata:

- Az innováció jelenléte, kutatás és fejlesztés aránya, fenntarthatósággal és környezeti

kérdésekkel foglalkozó intézmények, vállalkozások és kutatások ismertetése.

3.2.3.1 Vállalkozások

A működő vállalkozások a helyi gazdaság kulcsszereplői, akiknek bevonása a

klímastratégiába nagymértékben segítheti annak hatékony megvalósítását. A vállalkozások

legfontosabb paramétereinek felmérésével a lehetséges beavatkozások jellege is

körvonalazódhat.


Módszertan

58

A működő vállalkozásoknak a regisztrált vállalkozásokhoz viszonyított aránya a

vállalkozási szféra tényleges súlyára utal. A mutató a Mórahalmi járás átlagát tekintve 2005 és

2010 között jelentősen, majd lassabb ütemben, de továbbra is tartósan csökkent. A járás

értéke a vizsgált időszak kezdetén a megyeivel nagyjából egy szinten, az országosnál

magasabban volt, 2010 után azonban jóval elmaradt mindkettőtől. Ezzel együtt mindhárom

területi szint értéke csökkenést mutat, így az országos és a megyei átlag is kismértékben

közelített a járási átlaghoz. A 2015-ben mutatott arány, amely szerint a regisztrált

vállalkozások 15%-a működött, rendkívül alacsonynak minősül. Az arányszám 2005 és 2010

közötti változásának előidézője a regisztrált vállalkozások számának nagymértékű

növekedése volt, a működő vállalkozások számának stagnálása mellett. A vállalkozási szféra

koncentráltságára utaló 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások számában a Mórahalmi

járásban az előbb említett okból 2005 és 2010 között jelentős növekedés ment végbe,

amelyet 2010 és 2013 között is folyamatos, bár lassabb ütemű növekedés követett. A megyei

érték ugyancsak növekedést mutatott a vizsgált években, az országos érték ugyanakkor közel

azonos volt 2010 és 2013 között.

27. ábra: A regisztrált vállalkozások aránya a működő vállalkozások és a népesség arányában

(2005–2013)

Forrás: KSH

A működő és regisztrált vállalkozások arányában a Mórahalmi járás települései között

13,4 százalékpontos volt a legnagyobb különbség 2005-ben. A mutató értéke a legkisebb

Mórahalomban volt, ahol a regisztrált vállalkozások 54,9-a működött, a legnagyobb a

0,61

0,18 0,17 0,16 0,15

0,54

0,40 0,42

0,39

0,34

0,62

0,37 0,37 0,34

0,30

0

50

100

150

200

250

300

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

2005 2010 2011 2012 2013

Mórahalmi járás - működő ésregisztrált vállalkozások aránya

Magyarország - működő ésregisztrált vállalkozások aránya

Csongrád megye - működő ésregisztrált vállalkozások aránya

Mórahalmi járás - 1000 főre jutóregisztrált vállalkozások

Magyarország - 1000 főre jutóregisztrált vállalkozások

Csongrád megye - 1000 főre jutóregisztrált vállakozások


Módszertan

59

működő vállalkozások aránya Forráskúton volt (68,3%). A legtöbb település 61% és 63,9%

közötti értéket vett fel 2005-ben.

5.térkép: A működő és regisztrált vállalkozások aránya a Mórahalmi járásban 2005-ben (%)

Forrás: KSH

A korábban elemzett csökkenés következtében 2015-re a működő és regisztrált

vállalkozások arányának területi mintázata is némileg átalakult, a 2005-ben még

legmagasabb arányszámmal jellemezhető Forráskút értékének 53,6 százalékpontos

csökkenése után 2015-ben a település csak az ötödik legmagasabb aránnyal rendelkezett a

járáson belül. A 10 évvel korábban még legalacsonyabb arányszámmal rendelkező

Mórahalom mutatója 2015-re a második legmagasabbá vált a térségben (15,6%). A legutóbbi

vizsgált évben Zsombó értéke a járási átlaghoz (15%) képest kiugróan magas volt, a

településen a működő és a regisztrált vállalkozások aránya 25% volt, amely 9,4

százalékponttal haladta meg Mórahalom értékét. A legalacsonyabb értékkel a térségben

Zákányszék bírt, ahol az arányszám 10,32% volt.


Módszertan

60

6. térkép: A működő és regisztrált vállalkozások aránya a Mórahalmi járásban 2015-ben (%)

Forrás: KSH

Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások 2005-ös, Mórahalmi járásban jegyzett aránya

71,5 volt. A járásban a legmagasabb mutatóval Zsombó község rendelkezett, ahol 104,4 volt

a mutató értéke, a második legmagasabb értékkel rendelkező Öttömöshöz tartozó mutató

ettől jóval elmaradt (82,3 ezrelék). A települések többségében 70 ezrelék alatti volt a mutató

értéke, a legalacsonyabb Ásotthalom, 49,7 ezrelékes arányszáma volt.


Módszertan

61

6.térkép: Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások aránya a Mórahalmi járásban 2005-ben

(ezrelék)

Forrás: KSH

2015-ben 275,2 ezrelékre emelkedett az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások járási

átlaga, amivel egyidejűleg megváltozott a 10 évvel korábbi arányok alapján felálló sorrend is.

Kiemelkedő Öttömös értéke (390,4 ezrelék), ugyanakkor Zákányszéken is hasonlóan magas

volt a mutató (370 ezrelék). A járásszékhely, Mórahalom értéke viszonylag magasnak számít,

hiszen 304,8 ezrelék volt, amely a harmadik legmagasabb a járásban. A járás településeinek

jelentős részében 250 ezrelék alatti volt a mutató értéke, a legalacsonyabb Pusztamérges

arányszáma volt (192,9 ezrelék).


Módszertan

62

7.térkép: Az 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások aránya a Mórahalmi járásban 2015-ben

(ezrelék)

Forrás: KSH

A működő vállalkozások száma 2011 és 2013 között 175 darabbal csökkent.

Gazdálkodási formák szerinti megoszlásukról elmondható, hogy számuk csökkenése

elsősorban a jogi személyiség nélküli vállalkozások számának csökkenésére vezethető vissza.

A betéti társaságok száma 2011 és 2013 között 33 darabbal csökkent, az egyéni vállalkozások

száma pedig 189 darabbal, így ez utóbbi kategória 2013-as értéke a két évvel korábbinak

77,7%-a volt. A jogi személyiségű vállalkozások száma ugyanakkor növekedett, 2011 és 2013

között 48 darabbal. Ez növekedés a korlátolt felelősségű társaságok számának növekedésére

vezethető vissza, mivel a részvénytársaságok száma a 2011 és 2012 közötti növekedés után

2013-ra újra 4 darabra csökkent.


Módszertan

63

1. táblázat: A vállalkozások gazdálkodási formák szerinti megoszlása a Mórahalmi

járásban (db)

2011 2012 2013

Működő vállalkozások száma 1350 1283 1175

Működő jogi személyiségű vállalkozások száma 335 359 383

Működő korlátolt felelősségű társaságok száma 313 340 363

Működő részvénytársaságok száma 4 5 4

Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma 1015 924 792

Működő betéti társaságok száma 164 154 131

Működő egyéni vállalkozók száma 848 766 659

Működő társas vállalkozások száma 502 517 516

Forrás: TEIR

A regisztrált vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlásáról elmondható, hogy

valamennyi településen az 1–9 fős vállalkozások domináltak, a második legnagyobb kategória

pedig a 0 és ismeretlen fős vállalkozásoké volt. Nem regisztráltak 10–19 fős vállalkozást

Öttömös, illetve Ruzsa községekben, 20–49 fős vállalkozást pedig további 3 községben:

Forráskúton, Pusztamérgesen, illetve Zákányszéken. Egyedül a járásszékhely, Mórahalom

esetén regisztráltak 50–249 fős vállalkozást, 2013-ban 6 darabot.

2. táblázat: A vállalkozások alkalmazotti létszám szerinti megoszlása a Mórahalmi

járásban (db)

0 és ismeretlen 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő

Ásotthalom 154 696 5 3

Bordány 132 664 5 4

Forráskút 79 533 5

Mórahalom 299 1463 15 7 6

Öttömös 47 231

Pusztamérges 52 175 1

Ruzsa 101 557

Üllés 122 727 3 2

Zákányszék 170 816 2

Zsombó 158 646 8 3

Forrás: TEIR


Módszertan

64

Vállalatok által jegyzett tőke, a jegyzett tőke egy lakosra jutó összege, bruttó

hozzáadott érték

A vállalkozások által jegyzett tőke és a bruttó hozzáadott érték 2013-ban számottevő

különbségeket mutatott az egyes települések között. A bruttó hozzáadott érték

különbségeinek tekintetében megállapítható, hogy a legmagasabb értékkel bíró Mórahalom

mutatószáma 126-szorosa volt a legalacsonyabbat jegyző Pusztamérgesének. A jegyzett tőke

összegében még ennél is jelentősebb, 934-szeres volt a különbség. A bruttó hozzáadott érték

minden településen meghaladta a jegyzett tőke összegét. Az egy lakosra jutó bruttó

hozzáadott érték tekintetében is jelentős különbségeket figyelhetünk meg a térségen belül.

Kiugró volt Mórahalom értéke, mivel a második legnagyobb mutatóval rendelkező Zsombó

mutatója a megyeszékhely értékének mindössze 40%-át tette ki. Az egy főre jutó bruttó

hozzáadott érték járási átlaga 432000 Ft volt, amelynél csak az említett két település

rendelkezett magasabb értékkel. A legalacsonyabb Pusztamérgesen volt a mutatószám,

49750 Ft.

28. ábra: A vállalkozások bruttó hozzáadott értéke és a jegyzett tőke alakulása a Mórahalmi

járásban (2010–2013)

Forrás: TEIR

1 262,02

509,41

209,35

304,53

184,23 123,55 131,39

94,72

239,84

49,75

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

0

1000000

2000000

3000000

4000000

5000000

6000000

7000000

8000000

Bruttóhozzáadottérték(1000 Ft)

Jegyzetttőkeösszege(1000 Ft)

Egy lakosrajutó bruttóhozzáadottérték(1000 Ft)


Módszertan

65

3.2.4 Épített környezet, településszerkezet, szegregátumok

Módszertan:

Az épített környezet vizsgálata alapvető fontosságú a leendő klímastratégiákban.

Ugyanis itt nyílik mód azon kritikus helyek, az esetleges szegregátumok problémáinak, a

település beépítettségével, szerkezetével kapcsolatos kihívások ismertetésére. Főbb

témakörök:

Területfelhasználás jellemzői és településszerkezet

- Településszerkezet alakulása, története, valamint a rá ható tényezők a Katonai felmérések és az

egyéb történelmi térképek alapján. Jelenlegi településszerkezetének vizsgálata a

Településszerkezeti terv alapján. Mai területfelhasználás sajátosságai a Településszerkezeti terv,

valamint a szabályzási terv alapján. Egyedi sajátosságok, valamint a településszerkezeti terv

által megvalósult elemek az ITS megalapozó vizsgálataiban és az Önkormányzat

adatszolgáltatása alapján

Építmények vizsgálata

- A település épületállománya elsősorban a városközpont és a lakótelepek/lakóterületek

építményeire fókuszál. Kiemelve a településközponti intézmények, a lakótelepek

építményeinek állagát, állapotát, rehabilitációs előzményeit. Meghatározó, településképi

jelentőségű épületállomány meghatározása az Településre vonatkozó történelmi

dokumentumokból, az ITS megalapozó, a Településszerkezeti terv leíró részeiből olvasható.

Épített környezet értékei

- Országosan védett műemlékeket a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és

Vagyongazdálkodási Központ friss adatszolgáltatás alapján, vagy az ITS/HÉSZ megalapozó

vonatkozó részeiből. A helyi védelem alá eső építményeket a települések önkormányzati

rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának vonatkozó paragrafusában sorolják fel.

Egyes települések, bár a helyi építési szabályzatban adott rá a lehetőség, nem vontak helyi

védelem alá építményt.

Szegregáció és az épített környezet konfliktusai

- Az ITS megalapozó részeinek vonatkozó fejezetei forrásként szolgálhatnak Mórahalom város

esetén. Az ITS anti-szegregációs terve forrásként szolgálhatnak. Az épített környezet

konfliktusaihoz az Önkormányzattal való kommunikáció (helyismeret), valamint a

Településszerkezeti terv fejlesztési/tervezett elemei, és az ITS megalapozó részei forrásként

szolgálhatnak.

3.2.4.1 Területfelhasználás jellemzői és településszerkezet

Mórahalmon kívül a járásban 8 község és 1 nagyközség található. A községek

településszerkezete hasonlóan alakult ki: a jelentősebb intézmények (községháza, posta,

óvoda és általános iskola, háziorvosi rendelő) és kereskedelmi szolgáltatások a főutakon


Módszertan

66

találhatóak. Ezen településközpont köré alakultak ki a lakóterületek, valamint ezektől

távolabb a munkahelyi (ipari és üzemi) területek.

A legtöbb településen, a Dél-Alföld egyik sajátosságaként, a külterületi mezőgazdasági

területek tanyás övezeti besorolásba tartoznak.

29. ábra Ásotthalom és Bordány Településszerkezeti tervének kivonata

30. ábra Üllés és Zákányszék Településszerkezeti tervének kivonata

Mórahalom fejlődésére szerkezetalakító hatással volt az 55. sz. elkerülő főút megépülése,

amely így terhet vett le a Szegedi és Felszabadulás útról. A településközpont, a legtöbb

kereskedelmi, szolgáltató és intézményi építményei ezen két út mentén, valamint ezek

találkozásánál alakult ki az évtizedek során. A központ körül alakult ki, a jellemzően

társasházas, kisvárosias beépítési mód.


Módszertan

67

31. ábra Mórahalom Településszerkezeti tervének kivonata

3.2.4.2 Építmények vizsgálata

A községek és a járásközpont is történeti települések, kialakult településszerkezettel és

beépítési móddal. A településekre oldalhatáron álló beépítési mód, valamint a családi házas

épületek a jellemzőek. Ettől kissé eltér Mórahalom, ahol a településközpont, valamint az

ahhoz szorosan csatlakozó lakóterületeken szabadon álló, vagy zártsorú beépítési móddal

épült társasházi építmények is megjelennek.

A községekre jellemző általános mezőgazdasági tanyás gazdálkodású területeken a

hatalmas telkeken lévő gazdasági és lakóépületek állapota folyamatosan romló képet mutat.

Energetikai és településképi szempontból az egyik elsődleges konfliktusforrása lehet ezen

építmények korszerűsítésének megoldása.


Módszertan

68

3.2.4.3 Épített környezet értékei

A települések történetéből adódóan

épített és kulturális örökségként elsősorban

a tanyasi, intézményi és szakrális

építményeket tekinthetjük.

Országosan védett műemlék a

pusztamérgesi egyhajós templom, valamint

az üllői római katolikus templom. A helyi

védelem alá eső építményeket a települések

önkormányzati rendelettel elfogadott helyi

építési szabályzatának vonatkozó

paragrafusában sorolják fel. Egyes települések, bár a helyi építési szabályzatban adott rá a

lehetőség, nem vontak helyi védelem alá építményt.

3.2.4.4 Szegregáció és az épített környezet konfliktusai

Mórahalmon nem található olyan terület, mely a tényleges szegregátum feltételeinek

megfelelne. A települések szerkezetéből, valamint a területfelhasználásból adódóan egyes

települések épített környezeti konfliktussal terheltek. Mórahalmon az elsődleges

problémaforrás a fürdő fejlesztési területeinek hiánya, valamint a hozzá kapcsolódó forgalmi

és parkolási terhelés. Az ipari park közelsége a városközponthoz zaj- és forgalmi hatásokat

gerjeszt, amelyek jelentős problémaforrások lehetnek a lakók számára. Ásotthalmon a

határátkelő miatt a forgalmi terhelés egyre jelentősebb konfliktus forrás a főleg tanyás,

falusias lakóterületek mentén. A községeken az intézmények épületeinek állaga jelentős

energetikai és településképi konfliktus forrása.

3.2.5 Műszaki és humán infrastruktúra

3.2.5.1 Műszaki Infrastruktúra

Módszertan:

Közlekedési hálózati kapcsolatok jellemzésének lehetősége

- A település közúti közlekedési hálózati kapcsolatának bemutatása, nagyobb városokkal való

kapcsolat jellemzése (megyeszékhely, régióközpont, környező települések elérhetősége (főleg

a vonzáskörzeti települések), autópálya elérhetősége, illetve országhatár elérhetősége; A várost

érintő jelentősebb úthálózatok jellemzése (TEN-T, EuroVelo, stb.).

32. ábra A pusztamérgesi templom (Forrás:

mapio.net)


Módszertan

69

- KSH adatszolgáltatás: Népszámlálási adatok 2011-es településszerkezetben (ingázási adatok):

A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma (fő); A naponta bejáró

foglalkoztatottak száma (fő).

- Ábraelemzés: Centralizáltságot oldó térségi együttműködések (Nemzeti Közlekedési-

infrastruktúra Stratégia) Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon - közút

(KTI);

- A település vasúti közlekedési hálózati kapcsolatának bemutatása, nagyobb városokkal való

kapcsolat jellemzése (megyeszékhely, régióközpont, környező települések elérhetősége (főleg

a vonzáskörzeti települések), illetve országhatár elérhetősége;

- Ábra: Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon - vasút (KTI); vasutas

áttekintő térkép.

- Önkormányzati adatszolgáltatás: a településre belépő napi összes vasúti utas mennyiség

(fő/nap/irány); vasúti teherforgalom nagysága (szállított áruk tömege és a szállítás módja),

ezek változása (tehervonat/nap – hány tonna áru).

- Távolsági és helyközi közösségi közlekedési hálózat kapcsolatainak bemutatása. Az egyes

fontosabb települések elérhetősége.

- Város érintő hajózható vizek bemutatása (elhelyezkedése, kiterjedése, hajózhatóságának

bemutatása, jelenlegi használat, lehetséges kihasználás). A hajózhatóság milyen településekkel

teremt kapcsolatot és milyen módon? A vízi személyszállítás lehetőségei környezetvédelmi

szempontból?

- légi közlekedés

A települési közúthálózat struktúrája:

- A várost feltáró állami és önkormányzati utak tételes számbavétele, fizikai jellemzése

(kapcsolat, sávszám, kapacitás és kapacitás kihasználtság, forgalmi adatok). Önkormányzati

kiépített és kiépítetlen út és köztér hossza, területe és ezek arányai. Állami közutak hossza és

területe a településen, önkormányzati és állami utak aránya. Tervezett fejlesztések bemutatása,

azok várható klímabarát hatásai.

- Ábra: Szerkezeti terv kivágat

- KSH adatszolgáltatás: önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km); önkormányzati

kiépített út és köztér hosszából a belterületi elsőrendű főutak hossza (km); önkormányzati

kiépítetlen út és köztér hossza (km); önkormányzati kiépített út és köztér területe (1000 m2);

állami közutak hossza (km); állami közutak területe (1000 m2); összes személyi sérüléssel járó

közúti közlekedési balesetek száma (eset)

Forgalmi jellemzők:

- Közúthálózat személygépjármű-forgalom terhelése és azok változásai. A forgalmi torlódások

jellemző szakaszai, adatokkal való alátámasztás (önkormányzati adatszolgálatatás). A forgalom

nagysága különböző napszakokban. A forgalmi torlódások ellen tervezett fejlesztések,

elképzelések bemutatása (forgalomcsillapítás, egyirányúsítás, elterelés, parkolók optimális

helyen történő biztosítása, stb.).

- Önkormányzati adatszolgáltatás: A közúton történő áruszállítás forgalom nagysága, ezek

emissziós, zaj és rezgés terhelései

Közösségi közlekedés


Módszertan

70

- A települést érintő közösségi közlekedés rövid bemutatása (távolsági és helyközi, valamint

helyi tömegközlekedési módok). Tervezett közösségi közlekedésfejlesztések (elsődlegesen

környezetbarát fejlesztések, átszállóhelyek megvalósítása (P+R, K+R, B+R, B+C), buszsáv

kialakítása, utastájékoztató rendszer, stb.). Az autóbuszos tömegközlekedést üzemeltető

társaság rövid bemutatása. Az autóbuszos közlekedést kiszolgáló létesítmények bemutatása

(járműtelep)

- Önkormányzati adatszolgáltatás: Az autóbuszos közösségi közlekedés műszaki adatai

(tömegközlekedési hálózat hossza (km), a tömegközlekedési hálózat a település beépített

területének hány %-át fedi le?). Az autóbuszhálózat tömegközlekedés útvonalának lefedése

(%), Autóbusz közlekedéssel szállított utas mennyisége. Az autóbusz eszközpark állapota, ezek

környezeti hatásai. Elmúlt időszakban beszerzett vagy tervezett új környezetbarát eszközök.

Elektromos, hidrogén-elektromos egyéb környezetbarát autóbuszok beszerzésének

lehetőségei. Az autóbusz-hálózat forgalomterhelése.

- A kötöttpályás közlekedés és a távolsági és helyi autóbusz közlekedés adatai, egymáshoz való

viszonya; a vasúti és közúti tömegközlekedés összehangolásával kapcsolatos adatok (van

pazaroló párhuzamosság?).

- A meglévő eszközpark környezetbarát fejlesztései. A kötöttpályás közösségi közlekedés

műszaki adatai (tömegközlekedési hálózat hossza (km), a tömegközlekedési hálózat a

település beépített területének hány %-át fedi le? Elmúlt időszak környezetbarát fejlesztései és

azok eredményei, a jövőben tervezett környezetbarát fejlesztések bemutatása.

Kerékpáros közlekedés:

- Kiépített kerékpárhálózat hossza, jellemzői, kiépítésének tendenciája. Önkormányzati

adatszolgáltatás: Legfontosabb kerékpáros útvonalak forgalma (kerékpár/nap). A

kerékpárforgalmi létesítmények műszaki állapota. Mely településekkel van kiépített kerékpáros

kapcsolat? OTrT jelez-e országos jelentőségű kerékpárúthálózatot a település érintve?

Kerékpár tárolók hol találhatók a településen? B+R parkoló van kiépítve? Jelentősebb

forgalomvonzó létesítmények és az azokhoz kiépített kerékpáros létesítmények megléte.

Kerékpárosbarát fejlesztések (közösségi kerékpáros közlekedési rendszer, stb.) bemutatása.

- KSH adatszolgáltatás: önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza (km);

Önkormányzati adatszolgáltatás: esetleges hiányosságok, konfliktusok.

Gyalogos közlekedés:

- Gyalogos létesítmények általános bemutatása (műszaki jellemzők). Összefüggő gyalogos tér-

és utcahálózat bemutatása a településen.

- KSH adatszolgáltatás: önkormányzati kiépített járda hossza (km); önkormányzati kiépítetlen

járda hossza (km);

- Önkormányzati adatszolgáltatás: Közúttól védett területek a településen (jogszabály

vonatkozik-e erre?). Jelentősebb forgalomvonzó létesítmények és az azokhoz kiépített

gyalogos létesítmények megléte. Esetleges konfliktusok, hiányosságok.

Parkolás

- Külső adottságokból származó parkolási igények (városba érkező közlekedők parkolási

igényei) parkolási rendszere és a belső adottságokból származó parkolási igények (városon

belüli forgalom parkolási igényei) parkolási rendszere. Jelentősebb forgalmú mélygarázsok a


Módszertan

71

településen, azok kapacitásai. Főbb forgalomvonzó létesítmények parkolási igényei és

megoldása.

- Önkormányzati adatszolgáltatás: parkolási szabályozások; fizetős parkolóhelyek száma,

elhelyezkedésük. A település szabályozása a parkolási rendszerrel kapcsolatban. Parkolási

korlátozások a településen. Felszíni fizetős parkolóhelyek száma a településen. P+R parkolók a

településen (kapacitás, elhelyezkedés, problémák).

- KSH: személygépjármű ellátottság a településen (szgk/1000 lakos); benzinüzemű, gázüzemű,

egyéb üzemű személygépkocsik száma (db);

Közlekedési helyzetkép klímaspecifikus értékelése

- pl: közlekedésből eredő légszennyezettség, szmog, annak súlyossága a város és környezete

levegőminősége szempontjából

- környezeti infrastruktúra éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképessége (pl:

Felmelegedés hatására: útburkolatok sérülékenysége nő, aszfaltolvadás a nyári hőhullámok

esetén)

- közlekedési rendszer zavartalan működését veszélyezteti a viharok, időjárási extremitások

gyakoribb előfordulása

- a kibocsátáscsökkenés szempontjából rövid összegző gondolatok a nem motorizált

közlekedési feltételekről, jelenlegi helyzetről, ismert fejlesztési elképzelésekről. a gépjárművek

számának változásai a településen, azok hatásai.

- a közösségi vagy egyéni nem motorizált közlekedés felé való elmozdulás lehetőségei (pl.:

külső részeken biztonságos gépkocsi tárolás, gazdasági ösztönzés, biztonságok

kerékpárhálózat fejlesztése, stb.)

- a közlekedési-szállítási igények optimalizálásának lehetőségei (forgalom kitiltása, korlátozások,

stb.)

Közlekedési hálózati kapcsolatok

A közel 560 km2 területű Mórahalmi járás az ország déli részén, Szegedtől nyugatra

helyezkedik el. A térség keleti fele (Mórahalom, Zákányszék Bordány, Zsombó) a Szeged által

kialakított városi térséghez tartozik, ahol a megyei jogú város gazdasági hatásai jelentősen

befolyásoljak a környező települések működését. Erre, nagymértékben kihat a térségi

kapcsolatot segítő, kiszolgáló közlekedési infrastruktúra minősége. Továbbá a térség egésze

gazdasági kapcsolatot ápol a tőle délkeletre lévő horvát és szerb valamint magyar

településekkel.


Módszertan

72

33. ábra A centralizációt oldó térségi együttműködések

Forrás: NKIS

A Mórahalmi járástól kicsivel keletre húzódik az M5-ös autópálya, mely északra

kapcsolatot biztost Budapesttel, délre pedig Szerbiával. Ebből ágazik ki a térség legfontosabb

útvonala, a járást kelet-nyugati irányban átszelő 55. számú másodrendű út, mely kelet felől

Szegedet, nyugat felől Baját és Bátaszéket közi a térséghez. A járás községei és a

járásközpont között jellemzően összekötő utak biztosítják a közúti kapcsolatot. A térség

jelentősebb külső kapcsolatai a következők:

Kiskunmajsa felől az 5409 és az 5405-ös összekötő út. Kiskunhalas felől az 5408. számú,

az 5413. számú összekötő út és az 53. számú másodrendű főút, mely az 55. számú főútba

kapcsolódik. Tompa felől az 5501. számú Kelebia-Baja.


Módszertan

73

34. ábra Mórahalmi járás közúti kapcsolatai

Forrás: openstreetmap

A járáson belüli kapcsolatot, a következő összekötő utak biztosítják:

5429 – Pusztamérges–Öttömös összekötő út

5435 – Pusztamérges-Ruzsa összekötő út

5431 – Szeged-Ruzsa-Öttömös összekötő út

5433 – Üllés-Ruzsa összekötő út

5408 – Kiskunhalas-Szeged összekötő út

5426 – Forráskút-Üllés összekötő út

5427 – Zsombó-Bordány összekötő út

5405 – Soltvadkert-Szeged összekötő út

5432 – Bordány-Zákányszék-Mórahalom összekötő út

5509 – Ásotthalom-Kelebia összekötő út

5511 – Mórahalom-Ásotthalom összekötő út

5512 – Röszke-Mórahalom

A térségben a távolsági buszjáratot a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. biztosítja.

Jellemzően a nagyobb települések irányában észak-nyugati – dél keleti irányultságú utakon

(Szeged, Kiskunhalas, Kiskunmajsa) sűrűek a járatok az észak-keleti dél-nyugati irányultságú

utak mentén lényegesen ritkábbak vagy nincsenek (Forráskút-Üllés, Bordány-Zákányszék)

autóbusz járatok.


Módszertan

74

A járást vasúthálózat közvetlenül nem érinti, keletről Szegeden a 140-es villamosított

vasútvonal Budapest irányában, nyugatról a 150-es villamosított vasúti vonal szintén

Budapest iránya felé kapcsolja a térség településeit.

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, naponta bejáró foglalkoztatottak aránya 15%,

míg az országos átlag 30%. A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak aránya 43%,

míg az országos átlag 34%.

3.2.5.2 Közművek

Módszertan

Vízgazdálkodás és vízellátás:

- A vízszolgáltatás intézményi hátterének bemutatása (tulajdonos, üzemeltető, fenntartó).

Vízgazdálkodás folyamata, annak jellemzése (közüzemi víztermelés, víztározás, vízbázisok, ivó-

és használati vízelosztás, vízszolgáltatás). Vízműtelepek bemutatása. A település éves

vízfogyasztása (háztartásoknak és összesen), ennek változásai. Ivóvízellátás lefedettsége

(bekötött lakások aránya). Hálózati nyomás jellemzése, vízminőség jellemzése. A csőhálózat

állapota, fejlesztési igények bemutatása.

- KSH adatszolgáltatás: háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3); összes

szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3); közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km); közüzemi

ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db).

Csatornázás:

- Szennyvízszolgáltatás intézményi hátterének bemutatása (tulajdonos, üzemeltető, fenntartó). A

szennyvízelvezetés folyamatának és hálózat bemutatása. A településen keletkező napi és éves

szennyvíz (m3). A szennyvízelvezetés jellemző módja (elválasztott rendszerű, egyesített

rendszerű). A település csatornázottsága (%). A csatornázás megoldandó területi problémáinak

bemutatása. Közműolló a településen.

- KSH adatszolgáltatás: közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett

összes szennyvíz mennyisége (1000 m3); közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat

(közcsatornahálózat) hossza (km); közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba)

bekapcsolt lakások száma (db); háztartásokból a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban

(közcsatornában) elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3).

Szennyvíztisztítás:

- Szennyvíz tisztító telepek bemutatása, jellemzése. A szennyvíziszap esetleges hasznosítása (pl.:

energiaforrásként). Tisztított szennyvíz befogadója.

Csapadékvíz elvezetés

- A kiépített csapadékelvezető jellemző hálózat típusa (zárt-nyílt). A csapadékvíz befogadója. A

csapadékelvezetés kihívásai a klímaváltozás hatására (pl.: hirtelen nagy mennyiségű csapadék).

Záportározók bemutatása ha van.

- KSH adatszolgáltatás: Felszín alatti zárt csapadék csatorna hossza (km).


Módszertan

75

Energia

- A település energiagazdálkodásának rövid bemutatása. A település kapcsolatban áll-e a

Polgármesterek szövetségével (Covenant of Mayors)? A Fenntartható Energia Akcióprogramot

(SEAP) elkészítette már a település?

- Önkormányzati adatszolgáltatás: Az elmúlt évek jelentősebb energiatudatos fejlesztéseinek

tételes felsorolása és eredményeinek bemutatása.

Villamosenergia- és gázellátás:

- Az energiaszolgáltatás intézményi bemutatása, feladatai (tulajdonos, üzemeltető, fenntartó). A

település villamos és gázellátásának bemutatása. A villamos és gázfogyasztók száma, aránya,

mennyisége országos és megyei adatokhoz viszonyítva, tendenciák (KSH). A villamosenergia és

a gáz elosztásának bemutatása. Az elmúlt időszak jelentősebb klímabarát fejlesztések és a

tervezett klímabarát fejlesztések bemutatása.

- KSH adatszolgáltatás: háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db); a háztartások részére

szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh); villamosenergia-fogyasztók száma (db);

szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kWh); a kisfeszültségű villamosenergia-

elosztóhálózat hossza (km);

- háztartási gázfogyasztók száma (db); az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége

(átszámítás nélkül) (1000 m3); az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére

szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3); az összes gázcsőhálózat hossza

(km); összes gázfogyasztók száma (db) ;a háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók

száma (db)

Távhőellátás:

- A távhőellátás fontosságának bemutatása a klímavédelem szempontjából. (Európai Parlament

és Tanács 2012/27/EU energiahatékonysági irányelve). A távhőszolgáltatás intézményi

hátterének bemutatása (tulajdonos, üzemeltető, fenntartó). A távhőközpontok és a távhővel

ellátott területek bemutatása. Az elmúlt időszak klímabarát fejlesztései és a tervezett

klímabarát fejlesztések bemutatása.

- KSH adatszolgáltatás: távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db); távhőellátásra felhasznált

hőmennyiség a lakosság részére (gigajoule); melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db);

szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére (1000 m3); melegvízhálózatba

bekapcsolt lakások száma (db), szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére (1000

m3)

Közvilágítás:

- Közvilágítási rendszer bemutatása, az elmúlt időszak jelentősebb klímabarát fejlesztések és a

tervezett klímabarát fejlesztések bemutatása.

Megújuló energiaforrások alkalmazása és a környezettudatos energiagazdálkodás

lehetőségei

- Megújuló energiaforrások alkalmazása és a környezettudatos energiagazdálkodás

lehetőségének bemutatása a településen (bioenergia, geotermikus, napenergia, szélenergia,

vízenergia felhasználási lehetőségek, panel-energiahatékonysági programok, önkormányzati

intézmények energiahatékony üzemeltetése).

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése


Módszertan

76

- Önkormányzati adatszolgáltatás: Az önkormányzati intézmények energiaellátásának

bemutatása, energetikai korszerűsítések bemutatása.

Elektronikus hírközlés

- Az infokommunikációs infarstruktúra fejlődésének rövid bemutatása. Elektronikus hírközlés

szolgáltatók, elmúlt időszakban lezajlott fejlesztések. Az elektronikus hírközlés ellátása,

kiépítettség alakulása (vezetékes és vezeték nélküli ellátás).

- KSH adatszolgáltatás: Távbeszélő fővonalak száma (db); kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt

lakások száma (db); ISDN vonalak száma (db); internet-előfizetések száma (db);

3.2.5.3 Humán Infrastruktúra

Egészségügy

- A település egészségügyi szerepköre a térségben. Egészségügyi ellátó intézmények

bemutatása: alapellátás (felnőtt és gyermek háziorvosi, fogorvosi ellátórendszer), sűrgősségi

ellátás, járóbeteg ellátás (szakrendelők). Az intézmények elhelyezkedése, elérhetősége. Az

egészségügyben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottak számához képest. A

kórházak tulajdonviszonyai, üzemeltetése, fenntartása.

- Önkormányzati adatszolgáltatás: Az elmúlt időszak jelentősebb fejlesztései, tervezett

fejlesztések.

- KSH adatszolgáltatás: Működő háziorvosok/házi gyermekorvosok száma (fő). A háziorvosi

/házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset)

Oktatás

- A település oktatási szerepköre a térségben. Az oktatási intézmények tulajdonlási, üzemeltetési

és fenntartási rendszere. Az oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, középiskola)

jellemzői (létszám adatok, férőhely kapacitás, tulajdonjogi viszonyok, az oktatási intézmények

elhelyezkedése, elérhetősége) – összehasonlítás megyei és országos adatokkal, valamint

tendenciák vizsgálata. Speciális képzések bemutatása. Felsőoktatási intézmények bemutatása

(tanszékek, telephelyek, diákok száma képzési formák szerint, stb.)

- KSH adatszolgáltatás: Óvodai / általános iskolai / középiskolai feladatellátási helyek száma

(db); Óvodai / általános iskolai / középiskolai férőhelyek száma (fő); Óvodába / általános

iskolába / középiskolába beírt gyermekek száma (fő); Felsőoktatásban résztvevő hallgatók

száma (fő); Számítógépek száma (db)

Kultúra

- A település kulturális életének bemutatása, jelentősebb intézmények felsorolása (színház,

múzeum, kiállítás, zenei intézmény, kulturális központ, művelődési ház, könyvtár, mozi, stb.).

Kulturális létesítmények elhelyezkedése a településen belül. Jelentősebb fesztiválok,

rendezvények bemutatása. Az elmúlt időszak jelentősebb fejlesztései, tervezett fejlesztések.

- KSH adatszolgáltatás: A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő); Múzeumi

látogatók száma (fő); Kulturális rendezvényeken részvevők száma (fő); Alkotó művelődési

közösségek tagjainak száma (fő)

Sport és rekreáció


Módszertan

77

- Településen meglévő sportolásra és/vagy rekreációra alkalmas intézmények, területek

bemutatása.

- KSH adatszolgáltatás: Összes zöldterület (m2); Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma

(db);

- Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek területe (m2); Védett természeti terület (m2)

Lakáshelyzet

- A lakásállomány változásainak bemutatása. A lakások átlagos alapterülete, komfortfokozata,

tulajdonviszonyai. Szociális bérlakások száma, összes lakáshoz viszonyított aránya. Üres lakások

száma.

- KSH adatszolgáltatás: Lakásállomány (db); Épített lakások száma (db); Megszűnt lakások száma

(db);

- Az év folyamán épített egyszobás/kétszobás/háromszobás/négy és többszobás lakások száma

(db); Az év folyamán családi házas formában épített lakások száma (db); Az év folyamán

természetes személy/helyi önkormányzat/központi költségvetési szerv/vállalkozások által

épített lakások száma (db); Az év folyamán családi házas/lakótelepi/többszintes,

többlakásos/csoportház/lakóparki formában épített lakások száma (db)

Oktatás

A Mórahalmi járás területén 2 település kivételével (Öttömös, Pusztamérges) működnek

óvodák. Jellemzően az óvodák fenntartója az adott település önkormányzata. Kivételt képez

Zsombó, ahol a fenntartó a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Magasan a legnagyobb

kapacitással a Mórahalmi óvodai intézmény működik, míg közel feleakkora kapacitással a

Bordányi majd a Zsombói óvoda. A többi intézményben a gyermekek száma 100 fő alatti.

35. ábra Mórahalmi járás óvodái

Intézmény

megnevezése

Székhely címe Gyermekek

száma

Pedagógusok

száma

Fenntartó

megnevezése

Mórahalom Város

Önkormányzata

Napköziotthonos

Óvoda

6782 Mórahalom,

Egyenlőség utca

19.

209 18 Mórahalom Város

Önkormányzata

Tölgyfa Óvoda 6783 Ásotthalom,

Tölgyfa utca 1

74 11 Ásotthalom Község

Önkormányzata

Apraja-falva óvoda

és bölcsődé

6795 Bordány,

Rákóczi utca 32-36

120 13 Bordány Nagyközség

Önkormányzata

Forráskúti Margarét

Óvoda

6793 Forráskút,

Dózsa György utca

10

69 7 Forráskút Község

Önkormányzata

Ruzsai Hétszínvirág

Óvoda és Bölcsőde

6786 Ruzsa,

Alkotmány tér 3.

95 11 Ruzsa Község

Önkormányzata


Módszertan

78

Intézmény

megnevezése

Székhely címe Gyermekek

száma

Pedagógusok

száma

Fenntartó

megnevezése

Csigabiga Óvoda és

Bölcsőde

6794 Üllés,

Dorozsmai út 10

73 9 Üllés Nagyközségi

Önkormányzat

Zákányszéki Manó-

Kert Óvoda és

Bölcsőde

6787 Zákányszék,

Petőfi utca 7.

82 9 Zákányszék Község

Önkormányzata

Nefelejcs Katolikus

Óvoda

6792 Zsombó,

Mária tér 1-2.

107 13 Szeged-Csanádi

Egyházmegye

Forrás: oktatas.hu 2015

A járásban a férőhely kapacitás kihasználtság változóan alakult az elmúlt években. 2006

és 2008 között kapacitás hiány volt, ekkor kevéssel 100% feletti volt a férőhely kihasználtság.

2009 után, változtak az adatok, egyrészt jelentős kapacitásbővítés történt, másrészt a

kapacitás-kihasználtság kedvező értékét a csökkenő beírt gyermekek számának csökkenése

erősítette. Ennek köszönhetően kb. 100% alá csökkent a férőhely kihasználtság a járásban. A

további kapacitásnövelés és a további gyermeklétszám csökkenés jelentős kapacitás

túlkínálat jelentkezett. 2014-ben 79% volt a férőhely kihasználtság, míg a megyében 84%.

36. ábra Óvodába beírt gyermekek száma a és féőhelyek száma a Mórahalmi járásban

Forrás: KSH

A Mórahalmi járás területén 7 darab általános iskola működik. Van olyan település, ahol

nem működik oktatás (pl. Öttömös, Pusztamérges). Ezen települések lakói a szomszédos

településekre járnak át tanulni. A járásban az intézmények fenntartója jellemzően a

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, kivéve a zsombói egyházi iskolát. A legnagyobb

tanulókapacitással az Üllés, Forráskút, Csólyospálos Községi Általános Iskola és Alapfokú

700

750

800

850

900

950

1000

1050

1100

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Óvodába beírt gyermekek száma Óvodai férőhelyek száma


Módszertan

79

Művészeti Iskola rendelkezik, ahol a tanuló létszáma 2015-ben kicsivel több mint 500 volt. A

második legnagyobb általános iskola a Móra Ferenc Általános Iskola, Szakképző Iskola és

Kollégium. A diákok létszáma közel 400 tanuló, míg a fő munkaviszony keretében pedagógus

munkakörben alkalmazottak száma 44 fő.

A Mórahalmi járásban több művészeti iskola működik. A Mórahalmi Alapfokú Művészeti

Iskolában, zeneművészeti ágon, táncművészeti ágon, képző- és iparművészeti ágon, valamint

szín- és bábművészeti ágon van lehetőség alapfokú művészetoktatásban részt venni. Az

iskola több telephellyel rendelkezik Mórahalom városán belül, valamint egy telephellyel

rendelkezik Röszkén. Az intézményben tanulók létszáma 2015-ben 353 fő volt. Jelentős

kapacitással működik még a Kós Károly Alapfokú Művészeti Iskola, ahol 2015-ben a diákok

létszáma 127 fő volt. Az intézményben zeneművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás

táncművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon folyik alapfokú

művészetoktatás. Bordányban, az Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolán

belül van lehetőség zeneművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon,

alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon alapfokú művészetoktatásban részt

venni. A tanulók száma itt 152 fő volt 2015-ben.

Intézmény megnevezése Székhely címe Tanulók

száma

Pedagógusok

száma

Fenntartó

megnevezése

Móra Ferenc Általános Iskola,

Szakképző Iskola és

Kollégium

6782 Mórahalom,

Barmos György tér

2.

395 44 Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ

Kiss Ferenc Általános Iskola

és Alapfokú Művészeti Iskola

6783 Ásotthalom,

Béke utca 3.

209 26 Klebelsberg


Központ

Ádám Jenő Általános Iskola


6795 Bordány, Bem

utca 1.

233 25 Klebelsberg


Központ

Üllés, Forráskút,

Csólyospálos Községi

Általános Iskola és Alapfokú

Művészeti Iskola

6793 Forráskút,

Jókai Mór utca 32.

509 54 Klebelsberg


Központ

Ruzsai Weöres Sándor

Általános Iskola és Alapfokú

Művészeti Iskola

6786 Ruzsa, Üllési út

2.

146 16 Klebelsberg


Központ

Zákányszéki Általános Iskola


6787 Zákányszék,

József Attila utca 36.

166 21 Klebelsberg


Központ


Módszertan

80

Intézmény megnevezése Székhely címe Tanulók

száma

Pedagógusok

száma

Fenntartó

megnevezése

Szent Imre Katolikus

Általános Iskola

6792 Zsombó, Móra

Ferenc utca 8.

345 35 Szeged-Csanádi

Egyházmegye

A járásban az általános iskolai tanulók száma konstans csökkenő tendenciát mutat. 2001-

hez képest, 30%-al csökkent a beíratott gyermekek száma. Ez a folyamat megegyezik a

megyei és az országos trendekkel. Az országban 2001 óta 20%-al, míg a megyében 25-al

csökkent az általános iskolai tanulók száma.

37. ábra Általános iskolai tanulók számának alakulása (2001-2014)

Forrás: KSH

A Mórahalmi járásban egy középiskola működik, a Bedő Albert Erdészeti Szakképző

Iskola és Kollégium Ásotthalomban. Az intézményben a tanulók létszáma 279 fő volt, míg a

pedagógusok létszáma 34 fő. Az intézmény fenntartója a Földművelésügyi Minisztérium

Agrárszakképzési Főosztály. Az intézményben a tanulók létszáma jelentősen ingadozik. A

2000-es év elején 200 fő alatti volt az intézmény tanulóinak létszáma, majd 2007 és 2012

között volt 300 fő fölé emelkedett. 2012 után újabb csökkenés volt észlelhető, majd 2015-re

újabb emelkedés volt látható.

1500

1700

1900

2100

2300

2500

2700

2900

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014


Módszertan

81

38. ábra Az ásotthalmi középsikoali tanulói létszámának változásai (2001-2015)

Forrás: KSH és oktatas.hu

3.3 Helyzetértékelés

3.3.1 SWOT analízis

Módszertan:

Klímaközpontú és tematikus SWOT értékelés elkészítése

A SWOT elemzés a problémafeltárás egyik módszere

A helyzetelemzés értékekésének gyakran alkalmazott eszköze. Uniós pályázatok

előírják.

A SWOT-módszer alkalmazásával az adott terület, szervezet (vagy projekt) kritikus

értékelését végezhetjük el.

Jelentése:

- Gy – gyengeségek S (strenghts) - erősségek

- E – erősségek W (weakness) - gyengeségek

- L – lehetőségek O (opportunities) - lehetőségek

- V – veszélyek T (threats) – veszélyek

Lényege, hogy egy jól áttekinthető, táblázatos formában írjuk le az adott gazdálkodó

egység, projekt, szervezet, vállalkozás helyzetét.

A módszer mindig egy adott pillanatra vonatkozik; az előrelátó, körültekintő tervezés

fontos eszköze.

Az elemzés eredményét egy négy részből álló táblázatban érdemes összefoglalni.

A SWOT-elemzés során a jelen erősségei, s a jövő lehetőségei a projekt fejlesztését

szolgálják, míg a gyengeségek és veszélyek megfogalmazása a problémák

elhárítására szolgál.

0

50

100

150

200

250

300

350

400

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015


Módszertan

82

Az erősségek és lehetőségek rovatába kerülő tényezőket fel kell használni a

stratégiában.

A gyengeségek és veszélyek rovatába kerülő tényezőkre fel kell hívni a figyelmet, s

jelezni kell, hogy azokat hogyan lehet átfordítani, ill. előnyössé tenni a stratégia

kidolgozásakor.

Javasolt tématerületi bontás:

Természeti, táji és épített környezet, környezet és katsztrófavédelem

Társadalom – emberi egészség

Gazdaság

Közlekedés

Közszolgáltatások

Természeti-táji tényezők – példa:

Erősségek Gyengeségek

kedvező adottságok napfénytartam és

termálvíz tekintetben

nagyobb szennyezők hiánya és a

viszonylag alacsony népsűrűség miatt jó

levegőminőség

talajterhelés csökkentésére bevezetett jó

mezőgazdasági gyakorlat

korlátozott vízbázis, szélsőséges

csapadékviszonyok

gyenge talajok (korlátozott

művelhetőség)

helyenként belvízveszély

hiányzó mezővédő erdősávok

tájidegen erdők

Lehetőségek Veszélyek

termálvíz és napenergia sokrétű

hasznosítása

vízgazdálkodás javítása

erdőtelepítési pályázati források

kihasználása

szárazodás, aszály, defláció,

elsivatagosodás

nem megfelelő tájhasználat

erdők és értékes természeti területek

pusztulása

invazív fajok terjedése

művelhetetlenné váló területek

A SWOT analízis eredményei alapján javasolható klímavédelmi problématár, illetve

problématérkép összeállítása.


Módszertan

83

3.3.2 A sérülékeny csoportok és területek feltárása – fentiek, illetve

fókuszcsoportos interjúk alapján

Módszertan

A sérülékenység, sebezhetőség (vulnerábilitás) egy rendszer azon tulajdonsága, hogy

környezetének valamely megváltozása a rendszerre olyan hatást képes kifejteni, amely

annak fennmaradását, önazonosságát, vagy normális működését, épségét veszélyeztetheti,

károsíthatja. A sérülékenység lényegében alacsonyszintű alkalmazkodási kapacitást jelent.

Sérülékenységet leginkább az alábbi alkalmazkodási kapacitások hiánya jelenthet:

tartalékok, készletek

raktározási, elhelyezési, befogadási kapacitások,

üres férőhelyek

párhuzamos folyamatok, amelyek helyettesíthetik egymást

diverz rendszerek, amelyek egyazon funkcióra többféle (nem feltétlenül csak az

adott körülmények között leghatékonyabb) megoldást alkalmaznak,

generalista, széles tűrőképességű, univerzálisabb megoldások.

Egy egyén (és családja) sérülékeny, ha nincsenek tartalékai, nem számíthat családi

segítségnyújtásra, nem tartozik szolidáris kisközösséghez, szegényes a kapcsolati tőkéje,

alacsony az iskolai végzettsége, nincs, kevés vagy elavult a szakképzettsége, nem beszél

idegen nyelveken, nincs internet hozzáférése, nem mobilis, rossz az egészségi állapota.

Különösen sérülékenyek a katasztrófák, háborúk, balesetek áldozatai, traumák átélői,

menekültek, hajléktalanok, munkanélküliek, fogyatékosok, betegek, rokkantak, idősek,

gyermekek, terhes vagy szoptató anyák, mélyszegénységben élők, tartósan alultápláltak,

analfabéták.

Egy település sérülékeny:

A) Ökológiai és környezetügyi szempontból:

- Ha a település természeti értékei, természetközeli élőhelyei, élővilága, műemlékei, kulturális

öröksége nem állnak hatékony és szakszerű védelem alatt.

- Ha a település ipari, bányászati, mezőgazdasági, kereskedelmi vagy szolgáltató létesítményei

környezetszennyező vagy környezetkárosító módon működnek.

- Ha a település környezete (talaja, levegője, felszíni és felszín alatti vizei, földtani rétegei)

szennyezettek.

B) Infrastrukturális szempontból, ha a:

- közterületein nem állnak rendelkezésre ívóvízforrások (közkutak)

- nincsenek kiépített menedékek nagy esők vagy viharok esetére

- nincsenek nagy befogadóképességű, védett és légkondicionált terek hőség esetére,

- az utak mentén nincsenek fasorok, nincsenek nagy parkok, zöldfelületek.


Módszertan

84

- Ha a közterületeken nincsenek ingyenes segélyhívó vagy segítségnyújtó berendezések,

alapszolgáltatások.

- Ha a település közelében nincs jóléti célú parkerdő.

- Ha a település árvízvédelme nincs megoldva (ha egyébként árvízveszély fennállhat.)

- Ha a településen a tűzrendészeti és építési szabályokat nem tartják be.

- Ha az ivóvízellátás, csatornázás és hatékony szennyvíztisztítás nincs megoldva,

- Ha a település hulladékgazdálkodása nem megoldott vagy korszerűtlen,

- Ha a településen nincs megfelelő állategészségügyi és növényvédelmi ellátórendszer

- Ha nincsen megfelelő és lakosságarányos egészségügyi ellátórendszere

- Ha az épületek vagy az infrastruktúra elavult vagy leromlott állapotú,

- Ha a lakások, lakóházak nincsenek megfelelő hőszigeteléssel, nyílászárókkal és

árnyékolástechnikával ellátva.

- Ha a település működtetése nem energia- és víztakarékos, illetve hatékony,

- Ha a lakásokban és közterületeken nincs megfelelő internet elérhetőség (korlátozott a

naprakész információhoz való hozzájutás)

- Ha közlekedési vagy szállítási akadályok esetén nem megoldott a település élelmiszer, ivóvíz-,

és energiaellátása, nincsenek biztonsági raktárkészletek,

- Ha a település közelében nem érhető el szakszerű katasztrófavédelmi segítség (pl. tűzoltók)

- Ha rossz a település közbiztonsága, nincsenek közterületi kamerák, vagy jól működő

polgárőrség, elérhető rendőri segítséggel,

- Ha a település belső és más településekkel összekötő közlekedési rendszere nem megoldott

vagy nem környezetkímélő,

- Ha a település nincs felkészülve bevándorlók fogadására és ellátására,

- Ha a településnek nincs önálló felnőttoktatásra, továbbképzésre is alkalmas oktatási

intézménye (közösségi főiskola, sokoldalú gimnázium)

- Ha a település működtetése nem energia- és víztakarékos, illetve hatékony,

- Ha a lakásokban és közterületeken nincs megfelelő internet elérhetőség (korlátozott a

naprakész információhoz való hozzájutás)

- Ha közlekedési vagy szállítási akadályok esetén nem megoldott a település élelmiszer, ivóvíz-,

és energiaellátása, nincsenek biztonsági raktárkészletek,

- Ha a település közelében nem érhető el szakszerű katasztrófavédelmi segítség (pl. tűzoltók)

- Ha rossz a település közbiztonsága, nincsenek közterületi kamerák, vagy jól működő

polgárőrség, elérhető rendőri segítséggel,

- Ha a település belső és más településekkel összekötő közlekedési rendszere nem megoldott

vagy nem környezetkímélő,

- Ha a település nincs felkészülve bevándorlók fogadására és ellátására,

- Ha a településnek nincs önálló felnőttoktatásra, továbbképzésre is alkalmas oktatási

intézménye (közösségi főiskola, sokoldalú gimnázium)

C) Társadalmi szempontból:

- Ha sok a hajléktalan és ellátásuk (éjjeli menedék, nappali pihenő, étkeztetés, tisztálkodási

lehetőség, ruházat, orvosi ellátás, munkaközvetítés, szociális gondozás, jogi segítség, lelki

segítség) nincs megoldva vagy nem megfelelő kapacitású az ellátórendszer.


Módszertan

85

- Ha magas a jövedelemmel vagy önellátási lehetőséggel nem rendelkező munkanélküliek

aránya és ellátórendszerük nem kielégítő.

- Ha nagy a betegek, rokkantak, fogyatékkal élők aránya és ellátásuk nem kielégítő.

- Ha sok a gyermek és idős ember.

- Ha a lakosság iskolai végzettsége alacsony szintű.

- Ha a lakosság körében alacsony a szakképzettek aránya.

- Ha a lakosság közében alacsony az idegen nyelveket beszélők aránya,

- Ha a lakosság nem szolidáris a rászorulókkal, ha nincsenek összetartó kisközösségek,

- Ha a lakosság kirekesztő, diszkriminatív vagy ellenséges hangulatú,

- Ha a lakosság körében a rasszista, szélsőséges, idegengyűlölő vagy intoleráns vélekedések

nem kerülnek határozott elutasításra,

- Ha sok a településen az alkoholista, pszichiátriai beteg, vagy kábítószerfogyasztó,

D) Információs szempontból:

- Ha a település és környéke természeti adottságai nem feltártak-feltérképezettek vagy az ezzel

kapcsolatos adatok nem nyilvánosak,

- Ha a településnek nincs környezeti és ökológiai monitorozó rendszere, vagy annak adatai

nyilvánosan nem érhetők el,

- Ha a település döntéshozóit nem támogatja hozzáértő szakembergárda, (pl. nincs ökológus,

nincs klímaszakértő stb.)

- Ha a településnek nincs megfelelő, körültekintően kidolgozott klímastratégiája.

Egy adott településen a sérülékeny csoportok feltárása, a területi-társadalmi csoportok

veszélyeztetettségének vizsgálata több empirikus kutatási módszer segítségével történhet,

például lakossági kérdőíves felméréssel, szakértői strukturált mélyinterjúkkal, valamint

fókuszcsoportos beszélgetés keretében.

Jelen módszertani segédletben, a településre vonatkozó sérülékeny csoportok

feltárásához, a klímatudatosság jelenlétéhez, valamint a stratégiai célok feltáráshoz a

fókuszcsoportos interjút készítettünk. A módszer lényege a következő:

A fókuszcsoportos vizsgálat egy interjútechnika. A különbség a fókuszcsoport és a

többi interjú-technika között az, hogy a hagyományos interjú egy kétszemélyes interakciót

jelent a kutató és az interjúalany között, a fókuszcsoportos interjú pedig több személy

interaktív kommunikációját. A résztvevõk között persze különleges szereppel bír maga a

kutató, fókuszcsoportos szakzsargonban: a moderátor, az a személy, aki a beszélgetést

vezeti (moderálja). Az aprónak látszó különbség miatt, hogy egy vagy több személlyel

beszélgetünk egyszerre, a fókuszcsoport mégis minőségében tér el a többi

interjútechnikától. A fókuszcsoportos vizsgálat legnagyobb értéke az interakció. A

vizsgálat során a kutató személyesen találkozik a vizsgált célcsoport tagjaival (ebben

különbözik a kérdőíves felmérésektől), illetve a megkérdezett személyek is találkoznak,

interakcióba léphetnek egymással (ebben különbözik a mélyinterjútól). A megkérdezettek

konkrét válaszain kívül a válaszhoz fűzött kommentárok, a gesztusok, továbbá a


Módszertan

86

csoportdinamikai sajátságok (vita, vélemény elhallgatása) mind-mind értékes

információkat hordoznak. A fókuszcsoportos vizsgálat egyik fő erénye, hogy más

módszereknél alkalmasabb a társadalmi véleményformálódás és a társadalmi viták

„modellezésére”; kérdőíves felmérés vagy egyéni interjúsorozat esetén például a

csoportdinamikai tulajdonságokra vonatkozó információk nem kerülnének a felszínre.

Jelen minta-klímastratégiához célként szerepelt a helyi aktorok elképzeléseinek,

véleményeinek összegyűjtése, a nyilvános adatbázisokon és szakmai dokumentumokon

kívül a helyi tapasztalatok és szemléletek feltérképezése, illetve lehetséges stratégiai célok,

vezérelvek feltárása. Ehhez érdemes általános jellegű kérdéseket felvetni, amelyhez

minden szereplőcsoport véleményt tud hozzáfűzni.

Javasolt kérdéskörök:

Van-e bármilyen elképzelés a települési klímastratégiát illetően? pl. érintett témákat,

városterületeket, megcélzott társadalmi csoportokat stb. tekintve

Hogyan kapcsolható a klímastratégia a meglévő területi fejlesztési tervekhez?

Milyen övezeteket különböztethetünk meg a városban az eltérő térbeli, társadalmi

sérülékenységeket illetően? Milyen jellegűek ezek a sebezhetőségek? Vannak-e

elképzelések a sérülékenységek enyhítésére és kezelésére?

Milyen a helyi lakosság, üzleti szektor, illetve a döntéshozók klímajelenségekhez

kapcsolódó attitűdje?

Melyek a legsúlyosabb, legidőszerűbb környezeti, társadalmi problémák? Hogyan

lehetne az ezekhez kapcsolódó rugalmassági kapacitásokat növelni? Mivel kell

szembenézni a közeli és távoli jövőben? Milyen veszélyek és kockázatok várhatóak?

pl. környezeti, gazdasági, társadalmi hatások

Kikre lehet számítani a klímastratégia megvalósítása során? Mire és kikre van

ráhatása a klímastratégiának? Mely területek, kik nem tartoznak a klímastratégia

érintettségi körébe? Hol szükséges a feltétlen együttműködés?

Milyen meglévő monitoring rendszerekre lehet támaszkodni a klímastratégia

készítése és megvalósítása során? Melyek kiépítésére lenne még szükség?

Milyen kommunikációs módszerek állnak rendelkezésre a klímastratégiához

kapcsolódó munka során?

Vannak-e már konkrét stratégiai célok és vezérelvek a klímastratégia kapcsán? Ezek

milyen időtávra vonatkozóan és mutatószámokban jelennek meg? Melyek az inkább

mitigációs célok és melyek az adaptációs célok?

Felbukkantak-e már akcióterv-ötletek a célok mentén?


Módszertan

87

A fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján, a mórahalmi járás esetén a

legsérülékenyebb csoportok, valamint a legsúlyosabb problémák:

biodiverzitás csökkenése, növényvilág ritkulása invazív fajok betelepülése (pl.

selyemkóró),

heves esőzések (főként nyáron),

nyári aszályok – előzővel párhuzamosan,

elsősorban tél végi-tavaszi óriási területeket huzamosabb ideig elöntő belvíz,

melegedő lokális klíma (ez a fűtési rendszerek használatának csökkenéséhez, a

hűtési rendszerek használatának radikális növekedéséhez vezet),

homoktalaj változó vízháztartása (külterületi épületek állékonyságát veszélyezteti),

Nagyszék-sóstó vízháztartásának csökkenése (tervek tiszai utánpótlásról),

szikesedés

az energetikai beruházások nagy része csak hitelből oldható meg, emiatt

ellehetetlenítik a fejlesztéseket (a lakosok nagy része vagy nem hitelképes vagy fél

hitelt felvenni) (felsőbb jövedelmi státuszú csoportok beruháznak klímavédelembe

(pl. napelemek), azonban a hosszú távú magas hozam, kevésbé az önzetlen

klímatudatos gondolkodás miatt.

klímatudatosság: változó a lakosság esetén. Ami anyagi terhet jelent megy (pl.

kerékpáros közlekedés fejlődése), abban a lakosság tudatos, azonban az anyagi

haszonnal vagy anyagi kárral nem járó klímatudatos viselkedés aránya elenyésző (pl.

szelektív hulladékgyűjtés)

a gyermekek klímatudatos nevelésén nagy hangsúly. Erdei iskola és a két helyi

általános iskola közötti kooperáció kedvező.

a turizmus jelentős mértékben visszaesett a migrációs válságnak köszönhetően

a tanyavilágban óriási társadalmi egyenlőtlenségek vannak

a 2015-ös migrációs válság által egyik leginkább érintett területe a járás, 2016-ban

határátlépők száma nő, külterületen sok hulladékot halmoznak fel

Eredmények és jövőbeni elképzelések, amelyre a későbbi akciótervek készülhetnek:

Gyógyfürdőfejlesztés (évi 100.000 vendég, 50%-a Szerbiából. Szeged után a megye

második legjobb turisztikai statisztikái),

elkerülő út (városközpont levegőminősége egyértelműen növekedett),

belterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése, Mórahalom és a kistérség településeinek

kerékpárutas összekötése, valamint Szeged irányába (55-ös úttal párhuzamosan)

kerékpárút,

Csatornahálózat kiépítése (belterületen 100%-os kiépítettség, de gond a nagyszámú

külterületi ingatlanok bekötése),


Módszertan

88

Városi utak burkolása (belterületi utak 98%-a szilárd burkolattal ellátott),

Napelemes kiserőmű (500 kW beépített kapacitással),

Geotermikus kaszkádrendszer (közintézmények fűtését innen látják el),

Épületszigetelése, nyílászárócserék,

Házhoz menő hulladékgyűjtés, hulladékudvar, átrakóállomás,

Szennyvíztisztító-telep (ennek vize öntözésre alkalmas).

Főbb jövőbeni fejlesztések (klímaváltozásra hatással):

Elektromos töltőállomás-csoport (napelemekkel ellátott),

Elektromos kerékpárkölcsönző (fürdő mellé),

Önkormányzati gépkocsipark elektromos, környezetbarát járművekre cserélése,

öntözés korszerűsítése (talajvíz nem használható, sőt a mélyebb rétegű vizek sem –

hivatalosan – a gyenge vagy közepesen gyenge vízminőség miatt,

Fürdő használtvíz-hasznosítása (kémiai összetétele miatt a szikesedéssel sújtott

területek rehabilitációjára kiválóan alkalmas!),

Belvíztározók (távlati terv).

A részletesebb információszerzés elkészítéséhez további javaslat:

helyszíni tájékozódó terepbejárás, helyi intézmények meglátogatása,

on-line, vagy off-line kérdőíves közvélemény kutatás a helyi lakosság körében,

szakértői mélyinterjúk készítése, véleményformáló helyi személyiségekkel:

- önkormányzati döntéshozók, bizottsági tagok, képviselők és szakemberek, civil szervezetek,

intézményvezetők, újságírók, vállalkozások, stb. kieg.

településmérettől függően 5-10 fős fókuszcsoportos interjúk készítése


Módszertan

89

4 A stratégiai célok, intézkedések

meghatározása, rugalmassági kapacitás

vizsgálata

4.1 A célok leírása

Módszertan:

A Klímastratégia szakmai megfelelőségével szemben az egyik legfontosabb elvárás az

átgondolt, következetes cél és intézkedésrendszer kidolgozása, amelyben alábbiak

egymásra épülése, a közöttük lévő logikai kapcsolatok biztosítása kulcsfontosságú:

a problémák azonosítása

a fejlesztési szükségletek azonosítása

a célrendszer megfogalmazása

a jövőkép illesztése a célrendszerhez

a célok eléréséhez szükséges eszközrendszer (beavatkozások, intézkedések)

megfogalmazása

az eszközrendszer további részletezéseként a projektek megfogalmazása. (A

projektek az intézkedések/intézkedéscsomagok megvalósításának eszközei)

a célrendszerhez, eszközrendszerhez rendelt indikátorkészlet reagálva a

helyzetelemzésben feltárt adottságokra, problémákra

a célrendszerből, eszközrendszerből felülről levezetett, a projektek megvalósításának

értékelésével alátámasztott indikátor célértékek.

A fejezet lényege, hogy a korábban bemutatott meglévő problémák és a kapcsolódó

fejlesztési dokumentumok alapján meghatározásra kerüljön a stratégia célrendszere,

amelyhez már hozzárendelhetőek az intézkedések, beavatkozások.

Javasolt célhierarchia:


Módszertan

90

Klímavédelmi jövőkép megfogalmazása

Átfogó célok meghatározása – GREEN CITY, a Fenntartható Fejlődés Stratégia

elveinek megvalósítása, a lokalitás figyelembevételével (közösségi, lakóhelyi

projektek segítségével), zöldfelület hálózati terv kialakítása

Stratégiai célok megfogalmazása

- Megelőzési célok, pl.

- Alacsony kibocsátású termelő technológiák támogatása, ösztönzése

- Helyi egészségvédelmi szűrőprogramok meghirdetése és megszervezése időskorúak és

gyermekek részére

- Csökkentett fosszilis energiafelhasználású öntözési és vízelvezetési rendszerek kiépítése

- Rövid termelési lánc –helyi termelés-helyi feldolgozás-helyi fogyasztás- ösztönzése

- előrejelzési rendszer kiépítése

- Alkalmazkodási célok, pl.

- Ivóvízellátó rendszer felkészítése a hőhullámok és aszályos időszakok során fellépő

többlet vízigény kielégítésére

- Az épületállomány, valamint a települési infrastruktúra elemeinek szélsőséges időjárási

eseményekkel szembeni ellenállóképességének javítása

- Szennyvízhálózatra kötött lakások arányának növelése

- A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos mintaprojektek kialakítása


Módszertan

91

- Személetformálási célok, pl.

- Energia- és klímatudatos fogyasztási igények, szokások megismertetésére kampányok

szervezése a helyi lakosságnak

- Az éghajlatváltozási témák teljes körű integrálása a társadalmi párbeszéd

mechanizmusaiba és a helyi médiába. Megelőzési és alkalmazkodási hatások és

lehetőségek rendszeres kommunikációja.

- Szélsőséges időjárási eseményekből adódó káreseményekkel kapcsolatos alkalmazkodási

lehetőségekre vonatkozó kampány indítása

- stb…

- A fenti hármas csoportosítás szerinti célok ismertetése / tovább bontása történhet

tématerületi bontásban (akár mátrix jellegű formában is.)

4.2 Intézkedési javaslatok

Módszertan:

Az intézkedések/intézkedéscsomagok a kitűzött célok elérésének eszközei. A hasonló

intézkedések egy csomagba rendezése segíti a megvalósítás lebonyolítását, továbbá

hatékonyan és jól kommunikálhatóvá teszi a klímastratégiát. A csomagok összeállításakor

a szinergiák megteremtése rendkívül fontos szempont, elszigetelt – kevés célt előmozdító

– beavatkozás helyett egymást erősítő intézkedések összeállítása a cél.

Az intézkedéseket célszerű a helyi önkormányzat közreműködésével a klímacélokból

levezetve a helyi stratégiákba, programok rendszerére integrálni.

A klímastratégia operatív, programozási szintjét pedig az

intézkedésekből/intézkedéscsomagokból levezetett beavatkozások, projektek jelentik.

A célok elérését szolgáló intézkedések bemutatása az alábbi táblázatos formában

javasolható. Ezáltal biztosítva az egyes intézkedések egyenszilárdságú kifejtését, majd

összehasonlíthatóságát.

Intézkedés Helyi lakosság energetikai szemléletformálása

Stratégiai cél(ok) Környezetével tudatosan élő lakosság – környezettudatossági

célprogram

Fenntartható városi energiagazdálkodási rendszerek

kialakítása, megújuló energiák hasznosításának elősegítése

Intézkedés indokoltsága,

szükségszerűsége

Mórahalom városa az elmúlt években sokat tett a helyi lakosság

környezettudatos szemléletének erősítése érdekében. Ennek folytatása,

különböző tématerületeken történő elmélyítése elengedhetetlen a

klímaváltozáshoz kapcsolódó megelőzési, alkalmazkodási célok

hatékony megvalósítása érdekében.

Az eddigi szemléletformálási tevékenységek legfőbb célcsoportját a

fiatal és gyermek korosztály jelentette. A jövőben a felnőtt, a

hátrányosabb helyzetű és idősebb célcsoportok körében is erősíteni


Módszertan

92


szükséges a szemléletformálási tevékenységet.

Kapcsolódás-szinergiák Az energiatudatos szemléletformálás intézkedés kapcsolódása egyéb,

klímaváltozás témakörét érintő szemléletformálási intézkedésekhez

pl: fenntartható mobilitás, vízgazdálkodás, helyi

gazdaságfejlesztés, egészségvédelem, extrém időjárási

helyzetekhez való alkalmazkodás

Megelőzési célokhoz pl:

Komplex intézményi és lakossági energiagazdálkodás

programok támogatása, megújuló energiák hasznosításával

együtt

Háztartási egyedi szilárd tüzelés széles körű elterjedésének

mérséklése

Alkalmazkodási célokhoz: Pl:

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos mintaprojektek

kialakítása

A helyi áramellátó rendszer kapacitásainak fejlesztése (a

hőhullám időszakok okozta várható energiaigény növekedés

miatt)

Intézkedés tartalma Energia- és klímatudatos fogyasztási igények, szokások

megismertetésére kampányok szervezése a helyi lakosságnak

Háztartási energia-megtakarítási kampányok, kiadványok

A megújuló energiaforrások nagyobb arányú hasznosítására

vonatkozó figyelemfelkeltő kampányok, szervezése

Az intézkedés tartalma magába foglalhatja továbbá:

Alternatív közlekedési módok megismertetése a lakossággal

(nem motorizált közlekedési módok előnyeit bemutató

figyelemkeltő kampány)

Együttműködés kialakítása a helyi nagyvállalatokkal –

klímavédelmi célú helyi CSR tevékenységek

Gyakorlati cselekvésre ösztönző szemléletformáló programok

a helyi oktatási intézményekben

Intézkedés célja / elvárt

eredmények

A lakosság energiatudatosságának emelése, energiatudatos

magatartás ösztönzése, feltételeinek javítása (pl: felelős

termékválasztás, környezetbarát és energiatudatos fogyasztói

döntések, stb.)

Takarékosabb, hatékonyabb lakossági energiafelhasználás

(energiafelhasználás csökkentése)

Megújuló energiaforrások használatának növekedése a lakossági

energiafelhasználásban

Indikátorok Energia- és klímatudatossági kampányokban aktívan

résztvevő lakosság száma (fő)

A szemléletformálási kampány által elért lakosság száma

(passzív elérés) (fő)

Felelős(ök) Mórahalom Önkormányzata

Önkormányzati Intézmények (kedvezményezettként /

Konzorciumi partnerként)


Módszertan

93


Helyi civil szervezetek (Konzorciumi partnerként, szakmai

megvalósítóként)

Jelentősebb helyi vállalkozások (mint szakmai közreműködők

/ konzorciumi partnerek)

Költségigény Intézkedés szinten kb. 100 millió Ft (2014-2020 között)

kb. 20 millió Ft / projekt (5-6 projekt)

Finanszírozási források Önálló szemléletformálási projektek támogatási lehetőségei:

KEHOP -5.4.1 Felhívás az energiatudatos gondolkodást és

életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő

szemléletformálás megvalósítására Szemléletformálási

programok (MEGJELENT!)

KEHOP 5.11.0 Szemléletformálási programok (Felhívás

várható megjelenése: 2016. I. negyedév)

KEHOP 1.2.0 – Helyi klímastratégiák kidolgozásához

kapcsolódó módszertan és kapacitásfejlesztés, valamint

szemléletformálás (Felhívás várható megjelenése: 2016. I.

negyedév)

Egyéb, infrastrukturális projektekhez kapcsolódó

szemléletformálási projektelemek támogatási lehetőségei:

TOP 2.1.2 Zöld város kialakítása

TOP 2.1.1 Barnamezős területek rehabilitációja

TOP 3.2.1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése

KEHOP 5.1.0 – 5.1.10-ig (épületenergetikai fejlesztések

megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével)

Ütemezés Célcsoportok részletes felmérése, célcsoportelemzés -1-2 hónap

Korábbi szemléletformálási tapasztalatok, megvalósított projektek

értékelése, tapasztalatainak számbavétele (1 hónap, a célcsoport

elemzéssel párhuzamosan) (Mi az, amire építeni lehet? Korábbi

sikeres projektek esetleges továbbvitele, folytatása.)

Az intézkedés keretében tervezett projektek megfogalmazása,

tartalmának meghatározása – Szemléletformálási Cselekvési Terv

kidolgozása (gyakorlat orientált, rövid, táblázatos)

Megfogalmazott projektek összehangolása, szinergiavizsgálat,

projektek rangsorolása (1 hónap)

A kiválasztott projektek tartalmának részletes kidolgozása,

projekt-előkészítés – támogatási kérelem benyújtása (2 hónap)

Projektek megvalósítása, lebonyolítása (szakmai közreműködők és

PR szakértők) (projektenként eltérő 0,5-1,5 év/ projekt)

Projektmenedzsment feladatok ellátása (projektek megvalósítási

ideje alatt folyamatosan)

Intézkedés keretében megvalósuló projektek folyamatos

monitoringja (évente, félévente)

Intézkedés Geotermikus, termálvíz energia felhasználásának további

növelése a közintézmények energiafelhasználásában

Stratégiai cél(ok) Intergált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Tematikus cél (T4):

Energiahatékony és környezettudatos város

Klímastratégia célrendszerében: pl:


Módszertan

94




kialakítása, megújuló energiák használatának ösztönzése



Mórahalom városa kedvező adottságokkal rendelkezik a megújuló

energiák hasznosítása terén. A város jelenleg is hasznosítja a

geotermikus- és a napenergiát. Ez utóbbi esetén az országban

Mórahalom térségében a legmagasabb a napsütéses órák száma. A

város az elmúlt években is valósított meg energetikai fejlesztéseket,

azonban ezen a területen még jelentős fejlesztési potenciállal

rendelkezik a fenti adottságokra és a települési szinten jelentkező

igényekre tekintettel.

Az energiahatékonyság javítása a következő évek egyik legnagyobb

kihívása és feladata a települési önkormányzat számára, ami a

környezetvédelmi szempontok mellett az önkormányzati vagy állami

fenntartásban lévő épületek üzemeltetése és fenntartása

szempontjából is rendkívüli fontossággal bír.

Az energiafelhasználás csökkentése mellett lehetőség nyílik az

energiaforrások átalakítására, így a helyben elérhető geotermikus és

napenergia hasznosításának, felhasználásának a környezeti

fenntarthatóság mellett ugyancsak komoly költségcsökkentő hatása is

van.

Kapcsolódás-szinergiák Pl:

Megelőzési célok:

Energetikai célú infrastruktúra feltérképezése a hőhullámok

miatti áramfelhasználási csúcsok miatt

Komplex intézményi és lakossági energiagazdálkodási

programok megvalósítása megújuló energiahasznosítással

Alkalmazkodási célokhoz:


kialakítása

Az épületállomány szélsőséges időjárási eseményekkel

szembeni ellenállóképességének növelése

Szemléletformálási célokhoz:

Megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatának

ösztönzésére irányuló kampányok

Együttműködés kialakítása a helyi vállalkozásokkal a

klímavédelmi célú CSR tevékenységek megvalósítása

érdekében

Intézkedés tartalma Pl:

épületek fűtésében a termálvíz hulladékhőt hasznosító

hőszivattyús hőközpontok kialakítása (pl: Szent Erzsébet fürdő

energetikai rendszerének fejlesztése)

közintézmények komplex energetikai megújítása, megújuló

energiahasznosítással együtt

o Nagyszéksósi Kulcsosház Ház (B kat. Gyermek és

ifjúsági tábor)

o Erdei iskola és Kölcsey utcai Kollégium komplex


Módszertan

95



épületenergetikai energetikai fejlesztés megújuló

energiákkal kombinálva

o Mórahalom Nagyszéksósi volt Állomás épület (B kat.

Gyermek és ifjúsági tábor)

o Garabonciás Diákszálló

o Remény utcai bérlakások

o Tömörkény utcai bérlakások

Szent János telki termálfalubeli termálkút és a város

geotermikus rendszerének összekötése és csatlakoztatása a

gyógyfürdővel, valamint a visszasajtolható termálvíz

hővisszanyerésének megteremtése és a termálvíz kísérőgáz

hasznosítása


eredmények

Az érintett városi közintézmények energiafelhasználásának

csökkenése, hatékonyságának javulása.

Az intézmények teljes energiafelhasználásán belül a megújulók

arányának …… %-os növekedése

Indikátorok A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a

teljes bruttó energiafogyasztáson belül (PJ/év)

A középületek éves elsődleges energia-felhasználásának

csökkenése (KWh/év)

Felelős(ök) Mórahalom Önkormányzata

Mórahalmi Városfejlesztő Kft.

Szent Erzsébet Gyógyfürdő

Költségigény Szent Erzsébet gyógyfürdő energetikai rendszerének

hőszivattyús fejlesztése: 200 m FT

Közintézmények épületenergetikai fejlesztései 350 m Ft

Szent János telki termálfalu projekt. 280 m Ft

stb.

Finanszírozási források EU-s pályázati források:

Pl:

TOP 2.1.2 Zöld város kialakítása

TOP 3.2 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a

megújuló energia felhasználás arányának növelése

KEHOP 5. prioritás felhívásai

o KEHOP 5.2.2 középületek kiemelt energetikai

fejlesztései

o KEHOP 5.2.5 Közel nulla energiaigényű épületek

létesítése mintaprojekt jelleggel

o KEHOP – 5.2.10 Költségvetési szervek pályázatos

épületenergetikai fejlesztések

Direkt / közvetlen EU-s forráslehetőségek: pl. Elena

Önkormányzati forrás

pl: kisebb fejlesztési forrásigényű projektek / beavatkozások

esetén Önkormányzati Klímavédelmi Alap

Ütemezés 2016-2020


Módszertan

96



Szent Erzsébet gyógyfürdő energetikai rendszerének

hőszivattyús fejlesztése: 2016

Közintézmények épületenergetikai fejlesztései: 2016 I. félév –

2020 II. félév

Szent János telki termálfalu projekt: 2018-2019

Intézkedés Megújuló energia termelés növelése

Stratégiai cél(ok) Intergált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Tematikus cél (T4):

Energiahatékony és környezettudatos város

Klímastratégia célrendszerében: pl:


kialakítása, megújuló energiák használatának ösztönzése



Mórahalom városa kedvező adottságokkal rendelkezik a megújuló

energiák hasznosítása terén. A város jelenleg is hasznosítja a

geotermikus- és a napenergiát. Ez utóbbi esetén az országban

Mórahalom térségében a legmagasabb a napsütéses órák száma. A

város az elmúlt években is valósított meg energetikai fejlesztéseket,

azonban ezen a területen még jelentős fejlesztési potenciállal

rendelkezik a fenti adottságokra és a települési szinten jelentkező

igényekre tekintettel.

Az energiafelhasználás csökkentése mellett lehetőség nyílik az

energiaforrások átalakítására, így a helyben elérhető geotermikus és

napenergia hasznosításának, felhasználásának a környezeti

fenntarthatóság mellett ugyancsak komoly költségcsökkentő hatása is

van.

Kapcsolódás-szinergiák Pl:

Megelőzési célok:

Energetikai célú infrastruktúra feltérképezése a hőhullámok

miatti áramfelhasználási csúcsok miatt

Komplex intézményi és lakossági energiagazdálkodási

programok megvalósítása megújuló energiahasznosítással

Alkalmazkodási célokhoz:


kialakítása

Szemléletformálási célokhoz:

Megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatának

ösztönzésére irányuló kampányok

Együttműködés kialakítása a helyi vállalkozásokkal a

klímavédelmi célú CSR tevékenységek megvalósítása

érdekében

Intézkedés tartalma Mórahalom külterületén használaton kívüli, művelésből kivont és

rekultivációs területeken 500 kW alatti napelemes naperőművek

létesítése:

1. 0105/33 hrsz.-ú ingatlanon, a Borház melletti területen 1,25 ha

területen;


Módszertan

97

Intézkedés Megújuló energia termelés növelése

2. Használaton kívüli, művelésből kivont és rekultivációs

területeken, a Szeméttelep földprimáján;

3. A Szemétteleptől délre használaton kívüli, művelésből kivont

és rekultivációs területen;

4. Az 55. sz. főút melletti Agyaggödörnél használaton kívüli,

művelésből kivont és rekultivációs területen


eredmények

Indikátorok A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a

teljes bruttó energiafogyasztáson belül (PJ/év)

A középületek éves elsődleges energia-felhasználásának

csökkenése (KWh/év)

Felelős(ök) Mórahalom Város Önkormányzata

Költségigény Összesen: kb.1700 m Ft

Helyszínenként:

1. 392 m Ft

2. 435 m Ft

3. 435 m Ft

4. 435 m Ft

Finanszírozási források TOP 3.2.1

KEHOP-5.1.1

KEHOP-5.1.2

Ütemezés 2016. I. félév – 2018. II. félév

Amennyiben releváns és az adott intézkedéshez konkrét projektek is kapcsolódnak,

úgy az intézkedésekhez tartozó projektekről projektadatbázis összeállítása javasolható.

A projektek meghatározását, beazonosítását követően a projektek jellemzése az

alábbiakra fókuszálva történhet egy dinamikusan fejlődő adatbázisban.

Projekt tartalom

Becsült beruházási költség

Finanszírozási forrás

Adatforrás rögzítése elsősorban a projektlista folyamatos karbantartásához

szükséges. Ez jelöli a projektadatok forrását, ami bármikor segítheti az adatok

visszakereshetőségét.

Projekt státusz, a megvalósíthatóság elemzését, valamint a projekt aktuális

állapotának jellemzését szolgálja. Az adatok alapján jó közelítéssel meghatározható,

hogy mikor várható a kivitelezés megkezdése.


Módszertan

98

A projekt adatbázis a projektek valamennyi rendelkezésre álló releváns adatát

tartalmazza, annak valamennyi tulajdonságával együtt. A projekt adatbázis igény szerint

szűrhető, lekérdezhető, belőle jelentések készíthetők.

4.3 Intézkedési javaslatok - példák

Az alábbi pontokban bemutatunk néhány példát: a műszaki típusú beavatkozások

felöl haladunk az ökológiai, majd a társadalmi, gazdasági és végül mezőgazdasági

intézkedési csoportok felé. Egy-egy intézkedés több célt is kiszolgálhat, illetve egy-egy cél

érdekében az intézkedések kombinációja adhatja meg a kellő rugalmas hatást. Az

intézkedési csoportok kialakítására részvételi tervezésen alapuló konzultációt javasolunk,

amely eredményeként a résztvevők klímatudatossága, a hatások megismerésének

penetrációja is jelentősen növekszik, az érintettek konfliktusai kiderülnek és megfelelő

megvalósítható megoldások alakulhatnak ki. Talajállapot javítása

4.3.1 A talaj állapotának javítása

A egészséges talaj állapota számos területen egyrészt befolyásolja a helyi mikroklímát,

másrészt a növények stressztűrő képességére is igen kedvező hatással bír, harmadrészt a

talajvízháztartását javítja. A talajállapot javítása érdekében az alábbi intézkedéseket

javasoljuk:

A településen a parkokban és kertekben a monokultúrák (pázsit, fű) felváltása

speciális növény társulásokkal, amelyek kaszálása, vágása tervezett ütemben

történik. Ezen intézkedéssor nemcsak a talaj állapotra van kedvező hatással, hanem a

nyári helyi mikroklímát, valamint a biodiverzítás növelésével a városias ökoszisztéma

ellenálló képességét is javítja.

A talajok nehézgépjárművel való taposásának kerülése. Külterületeken a kaszálási

munkálatokat könnyű vagy alacsony keréknyomású gépekkel való végzése.

4.3.2 Értéknek tekintett élőkörnyezeti elemek felkészítése

Évszázados természeti értékeink a klímaváltozás hatására veszélybe kerülnek és

elpusztulhatnak. Ennek megelőzése érdekében az alábbi több lépcsős intézkedési tervet

javasoljuk végre hajtani:

GIS alapú élőkörnyezeti regiszter felállítása avagy a GIS adatbázis tudatos használata;


Módszertan

99

Veszélyeztetettség megállapítása, illetve a veszély forrás megjelölése, a káros hatás

csökkentésének meghatározása;

Megelőző intézkedések meghozása.

4.3.3 A klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló növényzet

telepítése

A „downscaled” klíma modellek alapján a települési parkok, fasorok felülvizsgálata és

a klímaváltozás hatásainak jobban megfelelő növények telepítése;

illetve a parkok, fasorok növényzetének ilyen szemlélet alapú pótlása.

4.3.4 Invazív károkozók elleni védelem

Ezen intézkedési területe két alcsoportra osztanánk antropogén megközelítés szerint:

az emberre káros kórokozók, illetve az egyéb élőlényekre káros kórokozókra.

Emberre veszélyes kórokozók:

A téli fagyok elmaradása miatt fokozott a kullancs veszély, így a káros agyhártya

gyuladás, illetve a Lyme-kór veszélye. Ennek elkerülése érdekében:

a vektor állatok oltása;

biológia védelem elősegítése (számos olyan gombafaj, úgynevezett rovarpatogén

gomba létezik, amelyik rovarokat pusztít el, olykor járványszerűen); illetve

a lakosság tájékoztatása a helyes viselkedésre;

orvosi kapacitások kiépítése.

A hőmérséklet növekedésével és a téli fagyok elmaradásával a szúnyogok által

terjesztett kórokozók is megjelenhetnek (malária, dengaláz stb), illetve újból

megjelenhetnek:

monitoring hálózat kiépítése, az esetleges megjelenő kórokozó gyors felismerése

érdekében;

megelőzési protokoll kialakítása az adott kórokozóra, mely magában foglalja a

lakosságfelé történő kommunikációt, a lakosság helyes viselkedése és a pánik

hangulat elkerülése érdekében;

orvosi kapacitások kiépítése.


Módszertan

100

4.3.5 A köz- és lakóépületek felkészítése a szélsőséges időjárásnak –

hideg

Közösségi épületek energia auditján alapuló intézkedési terv kidolgozása, mely

magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi

forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú megvalósítás, piaci alapú

megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek kialakítása. Az intézkedési terv

költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt

hatását.

Magántulajdonú épületek általános energia auditján alapuló intézkedési terv

kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek

vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú

megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek

kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a

helyi vállalkozásra gyakorolt hatását.

Vállalkozások tulajdonában lévő épületek általános energia auditján alapuló

intézkedési terv kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási

lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott

hitel alapú megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti

modellek kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a

beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt hatását.

Az érintettek részére történő felvilágosítás, közérthető összefoglaló a lehetőségekről,

azok pénzügyi vonzatáról és a megvalósításukról;

Passzív megoldások a fűtési igény csökkentésére:

- Benapozott üvegfelületek alkalmazása tömeg fallakkal, Tromble falakkal;

- Benapozottság növelése vízfelületekkel;

- Szigetelés javítása vertikális és tető kertekkel.

Aktív megoldások a fűtési költségek csökkentésére:

- Pellett kazánok üzembehelyezése (Lásd alább, az országban már számos

helyen működő rendszer Mórahalomra transzformált változatát)


Módszertan

101

Forrás: WWF alapján, Mórahalomra átdolgozva Trinity Enviro Kft.


Módszertan

102

Forrás: http://energiesprong.nl/transitionzero/

Forrás: WWF anyag, Mórahalomra lehetőségeire való újragondolása, Trinity Enviro Kft.

Hollandiában egy igen életképes üzleti modell alakult ki, amely egy év alatt 11 ezer

lakást tett nulla energia felhasználásúvá. Jelenleg 111 ezer lakás átalakítása van

folyamatban!

A rendszer lényege, hogy a lakók 10 napra elhagyják az otthonaikat, amely alatt a

teljes átalakítás megtörténik egy jól átgondolt, előregyártott elemekből építkező

rendszer alapján.

A projekt finanszírozásában a helyi elektromos művek, illetve a gázszolgáltató is

részt vesz, mint tőkeerős vállalkozó, illetve a kieső piacaikat így kompenzálják. A lakók a

csökkenő áram, illetve gázszámláikban fizetik meg az átállás költségét.

A rendszer előnye a tervezhetőség, a nagy mennyiségben rendelt beépítendő

anyag, berendezés alacsonyabb ára, illetve a lakosság pénzügyeiben nem vesz észre

változást, illetve ingatlanjának értéke növekszik.


Módszertan

103

4.3.6 A köz- és lakóépületek felkészítése a szélsőséges időjárásnak -

hőség

A szélsőségesen meleg időjárási helyzetek kialakulásnak valószínűsége már napjainkra

is megnőt. Jelenlegi épületeinkben ez jelentős hűtési (elektromos áram) igényként

jelentkezeik, avagy a termelékenység csökken, kórházi esetekben a gyógyulási idő

növekszik, illetve a halálozási ráta változik kedvezőtlenül. Ezen káros hatások elkerülése

érdekében az épületeket passzív vagy aktív módon szükséges felkészíteni a hőség által

okozott kihívásokra. Ennek érdekében az alábbi intézkedési sort javasoljuk megvalósítani a

hőség ellen meglévő védekezési technikákkal:

Közösségi épületek energia auditján alapuló intézkedési terv kidolgozása, mely

magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi

forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú megvalósítás, piaci alapú

megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek kialakítása. Az intézkedési terv

költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt

hatását;

Magántulajdonú épületek általános energia auditján alapuló intézkedési terv

kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási lehetőségek

vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott hitel alapú

megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti modellek

kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a beruházások a

helyi vállalkozásra gyakorolt hatását;

Vállalkozások tulajdonában lévő épületek általános energia auditján alapuló

intézkedési terv kidolgozása, mely magában foglalja a pénzügyi finanszírozási

lehetőségek vizsgálatát – mint közösségi forrásból való megvalósítás, támogatott

hitel alapú megvalósítás, piaci alapú megvalósítás lehetőségei. Életképes üzleti

modellek kialakítása. Az intézkedési terv költség-haszon része megvizsgálja a

beruházások a helyi vállalkozásra gyakorolt hatását;

Az érintettek részére történő felvilágosítás, közérthető összefoglaló a lehetőségekről,

azok pénzügyi vonzatáról és a megvalósításukról;

A hőség elleni védekezés leginkább elterjedt megoldásai:

Árnyékolók építése;

Mikroklimatikus viszonyok javítása – (vízfelületek, zöldítés);

Szigetelés javítása, tetőkertek alkalmazása;

Passzív légkondicináló rendszerek beépítése;

Hűtés talajszondák segítségével.


Módszertan

104

Az alkalmazandó műszaki megoldások a helyi adottságok határozzák meg, melyet az

energia audit hűtésre vonatkozó része jellemez.

4.3.7 Megújuló erőforrások kihasználása

Mórahalom kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a megújulló erőforrások

kiaknázására, könnyen kialakíthatja a település 100%-ban megujjúlóra támaszkodó energia

portfolióját.

Napenergia phovoltalikus (áram termelés) és termikus kihasználása (melegvíz) az

ebben rejlő lehetőségekre program készítése;

Bioenergia (lásd korrábban) az ebben rejlő lehetőségekre program készítése;

Geotermális az ebben rejlő lehetőségekre program készítése;

A programok összehangolása és a pénzügyi rendszer kidolgozása, mely lehet

támogatás, támogatott hitel avagy hitel formája.

A település vezetése esetén a beruházások kritikus tömege megnő, támogathatóvá,

hitelezhetővé válik, illetve a kockázatok csökkenek, így a költségek is.

4.3.8 A társadalom klímatudatosságának növelése

Az intézkedési csoportok elfogadtatásának elősegítése, illetve az helyes egyéni

döntéshozatalok elősegítése érdekében, illetve az egyéni döntéshozatali csapdák káros

hatásainak kiküszöbölése érdekében javasoljuk az alábbi intézkedések meghozatalát:

A társadalom különböző rétegei számára releváns problémákra reflektáló anyagok

összeállítása, mely az adott társadalmi csoport számára releváns, számukra érdekes

és a számukra érhető módon magyarázza el a klímaváltozás hatásait, illetve nyújt

segítséget a helyes személyes magatartásra.

Az így elkészült anyag társadalmasítása, az érintettek bevonása a többi intézkedési

csomag vitájába, így mindazt magukénak érezhetik és a számukra lényeges lépések

kaphatnak priorítást.


Módszertan

105

4.3.9 A klímaváltozásból adódó lehetőségek felismerése és

kiaknázása

A klímaváltozás nemcsak veszély, hanem gazdasági lehetőség is. Az önkormányzat

működési területén található vállalkozások részére való figyelemkeltő közérthető

információs csomag összeállítása és a megfelelő csatornákon való kommunikációja.

Az információs csomag felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy a feltételek

megváltozásával új gazdasági lehetőségek nyílhatnak meg számukra, hogy működésük

átalakításával hogyan lehetnek nyertesei ennek.

Információs csomag vállalkozások részére – szóró anyag, on-line elérés ;

Információs események, konferenciák vállalkozások részére;

Vállalkozások átállását segítő programok alkotása.

Mórahalom az ország legmagasabb besugárzású területe, az itt létesített napenergiát

hasznosító rendszerek gyorsabban térülnek meg, mint az ország egyéb pontjain.

A melegebb telek és a magas besugárzás lehetőséget biztosít primőr zöldségek,

gyümölcsök termelésére, melyet kellő ellátási lánc kiépítésével, a jó közlekedési kapcsolatok

révén Nyugat-Európa piacain értékesíthetőek.

A klímaváltozás káros hatása általánosságban megállapítható, hogy a szegényebb

anyagi helyzetű kevésbé iskolázott lakosságot érinti hátrányosabban, ezért különös

figyelmet szükséges fordítani a mély szegénységben élő lakosság tájékoztatására, illetve

utat mutatni számukra a lehetséges válasz stratégiák megvalósításába, amely lehetőséget

biztosíthat számukra aktivitásra a társadalomba való integrálódásra.

A klímaváltozás hatásai életkor szerint is eltérőek, természetesen az idősekre és a

csecsemőkre a legnagyobb a hatásuk, de az eltérő életkorban lévőktől és más-más

válaszokat, döntéseket követel meg. Mindezek miatt szükséges az eltérő társadalmi

helyzetben lévők számára eltérő üzenetek továbbítása az őket jellemző kommunikációs

nyelvezeten és csatornákon.


Módszertan

106

4.3.10 A vállalkozások klímaváltozásból fakadó veszélyekre való

felkészülése

Az önkormányzat működési területén található vállalkozások részére való

figyelemkeltő közérthető információs csomag összeállítása és a megfelelő csatornákon

való kommunikációja.

Az információs csomag felhívja a vállalkozások figyelmét az őket közvetlenül érintő

veszélyekre és bemutatja, hogy működésük átalakításával hogyan csökkenthetik ezek

gazdasági következményeit.

Információs csomag vállalkozások részére – szóró anyag, on-line elérés ;

Információs események, konferenciák vállalkozások részére.

4.3.10.1 Speciális mezőgazdasági intézkedési elemek

Hazánkban a mezőgazdaság vertikumát veszélyezteti legjobban a klímaváltozás, ezért

különös figyelmet szükséges az ágazat felkészítésére fordítani, mely nem csak agro

technológiai kérdéseket, de a gazdálkodók „soft skill”-jeit is kell, hogy érintse. Alább

néhány általános intézkedési csoportot vázolunk fel:

Invazív károkozók elleni védelem;

Mezőgazdasági kibocsátás csökkentés – pl.: helyes műtrágya használat;

A klíma változás hatásainak jobban ellenálló haszon növényzet termelése – a

szárazságot, a hő stresszt jóban toleráló fajták vetésére szükséges törekedni;

Farm szintű vízháztartási megoldások – A termelés során az őszi vetésű termények,

fajták preferálása, másod-harmad vetés alkalmazása az állandó talajtakarás és a

kedvező talajszerkezet kialakítása érdekében, beszivárgó zónák létesítése stb.

Számos megoldás lesz megtalálható az EIP-AGRI honlapján a Water and Agriculture

Focus Group menü pont alatt:

https://ec.europa.eu/eip/agriculture/en/content/water-agriculture-adaptive-

strategies-farm-level

A hivatalos publikálás előtt a szakértő csoport magyar tagja, Fülöp Bence – Trinity

Enviro Kft, aki szívesen ad felvilágosítást a számos választható stratégiáról, amely az

adott gazdaságra alkalmazható lehet.


Módszertan

107

Közösségű szintű öntözési és belvízvédekezési rendszer kiépítése;

Karbon semlegesítési potenciál javítása, az abból fakadó pénzügyilehetőségek

kihasználása;

Állattenyésztés felkészítése és a lehetőségek kiaknázása;

4.3.11 A változások felismerése monitorzása

Mind a klímaváltozás, mind a klímaváltozásra adott válaszoka montírozása

elengedhetetlen a Klímaváltozási stratégia elemzése, az intézkedés tervek hatásosságának

megítélése érdekében. Ennek érdekében az alábbi montírozási stratégia kialakítását

javasoljuk:

Környezeti monitoring hálózat tervezése kiépítése – mért komponensek:

hőmérséklet, szél sebesség, szél irány, csapadék, páratartalom, napsütés intenzitás. A

város és környezetének tudományosan meghatározott pontjain on-line 24/7

működő merőhálózat kiépítése. Vízfolyások esetén vízhozam mérés expedíciós

jelleggel.

A növény- és állatvilág állapotának felmérése 5 évenkénti ellenőrzése;

A társadalom környezettudatosságának rendszeres monitorzása.

A Homokhátság és különösen Mórahalom esetében, a közösségi szintű életképes,

pénzügyileg fenntartható öntözési modell kialakítása létfontosságú. Mely a termelés

szerkezetét és hosszútávú, kiszámítható profitermelő képességét nagymértékben

meghatározza.

Az állattenyésztés alapvetően két irányba mozdulhat el:

- Egy kevésbé tőke intenzív irányba – Magyarországon őshonos, stressztűrő

fajták tenyésztése;

- Egy tőke intenzív high-tech jellegű fejlesztések felé. Pl.: légkondicionált

állattartó telepek, mely szarvasmarha tenyésztés esetén a

légkondiciónáláshoz szükséges energiát a kérődzők által termelt metán

gázból állítják elő.


Módszertan

108

5 Kommunikációs terv

5.1 A stratégia társadalmasítása


A Klímastratégia kidolgozása és megvalósítása során kiemelten fontos a széleskörű,

folyamatos és érdemi partnerség megvalósítása.

A partnerségi folyamatok (részvételi tervezés) az intézkedések beruházások

kialakítására, véleményezésére, kell hogy irányuljanak. A részvételi tervezés növeli az

érintettek tudatosságát, felszínre kerülnek az érdekek, célok, nő a beruházás

elfogadottsága, projekttel való azonosulás. Másrészről a növeli a társadalmi bizalmat, a

társadalom egyes csoportjai közötti kommunikációt, kapcsolati hálót. Növeli a résztvevők

ismereteit, amit akár más kérdéskörben is felhasználhatnak. A részvételi tervezés része az

információ penetrációnak, a felelős gondolkodás és döntéshozatal kialakításának egyéni és

közösségi szinten, javítja a vita kultúrát, az adott kérdés megtárgyalásán felül, így

mindenképpen társadalmi haszonnal jár.

A partnerségi viszony kialakítása során a vízió, a terv konkrétsága alapján szükséges az

érintettek bevonása és a konkrétság növekedésével szükséges a bevonás mélységét

növelni, míg az érintettetek számszerűségét csökkenteni, de törekedni kell, hogy minden

érintett csoport képviselve legyen.

A partnerségi folyamatok során az alábbi irányelveket érdemes figyelembe venni:

A korábbiakban felvázolt intézkedések pontosítása, a konkrét beruházásokra alkotási

tematikus műhelyek kialakítása a helyi lakosság, társadalmi csoportok,

érdekképviseletek, szakmai és civil szervezetek tervezési folyamatba való bevonásával

(részvételi tervezés);

A részvételi tervezés lehetőséget biztosít az érintettek klímatudatosságának,

ismereteinek növelésére, az ok-okozati összefüggések megértésre az egyéni

döntéshozatalok segítésére, melyek az intézkedések megvalósulásánál, sikerével

egyenértékű eredmény;

Az intézkedések szakértői előkészítés után részvételi tervezés keretében történik a

beruházás pontosítása, céljainak, helyének, megvalósítási módozatának

meghatározása;

A partnerség szerepe az egyes szakaszokban:

Tervezés: A klímastratégia egyes munkarészeinek kidolgozása széleskörű partnerség

keretében valósul meg. A partnerek szerepe a tervezési folyamat előrehaladása során


Módszertan

109

a részeredmények megismerésén, véleményezésén, jóváhagyásán túl aktív

részvételükre is kiterjed.

Megvalósítás: A partnerek szerepet kaphatnak a stratégia időközönként

felülvizsgálatában, megvalósulásának értékelésében, illetve egyes szereplők

vonatkozásában tervezett projektek előkészítésében és megvalósításában is. Fontos,

hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon az intézkedések megvalósulásának

előre haladásáról.

Fenntartás: A projektek megvalósítása után is fontos az átfogó tájékoztatás, a

folyamatos egyeztetés a közvetlenül érintettekkel. A tapasztalatok fontos

visszacsatolást jelentenek a további tervezési folyamatokhoz és a felülvizsgálathoz.

A klímastratégia tervezés és megvalósítás során az érintett partnereket a célcsoportra

jellemző sajátosságoknak leginkább megfelelő kommunikációs csatornákon célszerű

megszólítani.

A szakmai és társadalmi részvétel folyamatos biztosítása érdekében a tervezés

fázisában munkacsoportok kerülhetnek kialakításra az alábbiak szerint:

Irányító Csoport (ICS)

Az Irányító csoport (ICS) a település főbb vezető tisztségviselőiből, a település főbb

fejlesztési irányainak kijelöléséért felelős személyekből tevődik össze. Ebbe a körbe

tartozik a település polgármestere, alpolgármestere az érintett főosztályvezetők és az

osztályvezetők. Az ICS-nak fontos szerepe van a stratégiai irányok kijelölésében, a

dokumentum kidolgozásába bevont további szakértők irányításában.

Az Irányító csoport (ICS) a tervezés során operatív döntés előkészítő munkát folytat,

ezért kialakításánál fontos szempont volt a kezelhető méret, az elérhetőség, az

összeférhetőség és az alapvető tájékozottság a feladatot és a település helyzetét

illetően.

Az Irányító csoport folyamatosan ülésezik előre meghatározott módon, a havi

rendszerességű kooperációk keretében, illetve igény esetén további alkalmakkor is. Az

irányító csoport javasolt létszáma: 8-10 fő.

Települési klíma munkacsoport kialakítása (Települési Klímakör létrehozása)

A települési klíma munkacsoport tagjai egyrészt az éghajlatváltozás / klímaváltozás

szempontjából kulcsfontosságú szereplőkből állnak. A munkacsoport elsősorban helyi

civil és szakmai szervezetek, jelentősebb közszolgáltatási, gazdasági, valamint a

település irányításáért felelős intézmények vezetőit tömöríti, akik helyismeretükkel,


Módszertan

110

sajátos nézőpontjukkal segíthetik a munkát. (pl: önkormányzat érintett osztályainak

képviselői, környezetvédelemmel foglalkozó, aktív civil szervezetek, alapítványok

képviselői, helyi vállalkozások, másrészt a település közéletének fontosabb szereplői,

véleményformálói.)

A munkacsoport felállítása során fontos szempont, hogy a csoport tagjai különböző

tevékenységi körökből kerüljenek ki, annak érdekében, hogy több szakterület,

tématerület álláspontját közvetítsék.

A munkacsoport létszáma az operatív működés megtartása érdekében max. 20 fő.

Egyes szakterületeket érintő részletesebb javaslatok, értékelések elvégzése érdekében

– szakági csoportok működtetése (település méretétől jellegétől függően)

- Közlekedés

- Hulladékgazdálkodás

- Energiagazdálkodás

- Településrendezés / városfejlesztés

- Szemléletformálás

Szerepe a partnerségi folyamatban:

- Javaslattétel, véleményezés

- Aktív részvétel az egyeztetéseken (munkacsoportok, konzultációk)

Irányítottan megkeresendő partnerek köre

A rendszeresen ülésező munkacsoport mellett a személyes részvételre építő

munkacsoport ülések mellett a település egyéb intézményvezetője, gazdasági

szereplője, valamint civil szervezet képviselője kerülhet megkeresésre, írásbeli

javaslattétel és a készülő dokumentumok véleményezése céljából, akik érdeklődésük,

speciális ismeretük, tudásuk miatt értékes véleményekkel segítik a tervezési, illetve a

későbbiek során a megvalósítási folyamatot.

Szélesebb társadalom bevonása

A szélesebb körű társadalom bevonására nyílt egyeztetés keretében kerül sor,

melynek során a helyi lakosság folyamatos tájékoztatást kap a klímastratégiai tervezés

előrehaladásáról, főbb eredményeiről, aktuális eseményeiről.

Ennek keretében a tervezési munka kezdetekor lakossági mobilitási kérdőív kerülhet

összeállításra és megjelentetésre, ahol az érintetteket a főbb problémákról és az elmúlt

évek sikeresebb fejlesztési beavatkozásairól kérdezhetjük. A kérdőív (javasolt formája

elektronikus) sajtóközleményben való megjelentetését követően, a városi holnapon,

facebookon és számos intézmény / szervezet saját honlapján is megosztásra kerülhet.


Módszertan

111

A Klímastratégia elfogadása előtt az elkészült dokumentum társadalmi egyeztetése

javasolható kerül a települési holnapon kialakított felületen.

5.2 Kommunikáció

A kommunikáció alapvetően pozitív üzentekre épül, ebben a negatív kérdésben. A

kommunikáció a stratégia társadalmasítása felöl (tájékoztatás), a partnerségi folyamatok

kialakítása felé irányul. (társadalom bevonása). A korábbi fejezetben megjelölt

intézkedések eredményei társadalmasítást igényelnek, míg egyes intézkedések

természetükből fakadóan a társadalom bevonását igénylik. A kommunikációs Terv javasolt

felépítése:

Célok meghatározása

- Stratégiai célokhoz igazodóan a főbb kommunikációs célok megfogalmazása. A klímastratégia

készítése és végrehajtása során megkívánt nyilvánosság és tájékoztatás mértékének

meghatározása.

Célcsoportok azonosítása, jellemzése

- A különböző jellemzőkkel rendelkező célcsoportok meghatározása. Rendezhetjük az

érintetteket elsődleges és másodlagos szereplőkre az érdekeltségük és befolyásosságuk

alapján.

- Elsődleges fontosságú szereplők:

- Kulcsszereplők

- Közepes fontosságú szereplők

Kisfokú Befolyás Nagyfokú Befolyás

Kisfokú Érdek

Nagyfokú Érdek

- E célcsoportok felé szükséges egységes kommunikációs csatornák, technológiák és üzenetek

kiválasztása, amelyek által eredményesen és hatásosan elérhetőek. Az üzenet akkor éri el az

adott célcsoportot, ha az ő alapvető motivációs igényeire, érdekeire reflektálnak.

Mindenképpen kiemelten kell kezelni a helyi civil és szakmai szervezeteket, valamint a helyi

médiát.

Alkalmazandó eszközök bemutatása

A már bemutatott célcsoportok eléréséhez, és a célok teljesítése érdekében ki kell

dolgozni az alkalmazandó kommunikációs eszközöket. Ilyen eszközök lehetnek pl:

- sajtótájékoztatók, sajtóbeszélgetések;

- média (rádió, újság) megjelenés;

- önálló internetes honlap, internetes reklám, hírlevél;

- tájékoztató kiadványok, szórólapok;


Módszertan

112

- tájékoztató táblák;

- személyes kommunikáció;

- rendezvények, konferenciák, műhelytalálkozók

Ütemezés

- Az ütemezésnek tartalmaznia kell, hogy az előkészítés, tervezés és megvalósítás során mikor,

milyen eszközök alkalmazása szükséges. Meg kell nevezni az egyes lépésekhez tartozó

költségeket és felelősöket.

Partnerség előnyei:

- Több forrás

- Legitimáció

- Konfliktusok helyettesítése együttműködéssel

- Nagyobb tudatosság, szélesebb informáltság

- Több hozzáférhető szempont, készség és hozzáértés

- Kapcsolati háló

- Pozitív menedzsment imázs

- Várospolitikai aktivitás

- Project ownership

Prioritások:

- Nem lehetséges mindent egyszerre elvégezni, megvalósítani

- A legfontosabb és elérhető, megvalósítható feladatokra kell koncentrálni, amelyek a cél felé

lendítenek

- Ki kell fejleszteni az eljárást, rendszert, mechanizmust a tennivalók, feladatok rangsorolására

- Mi az irányítók prioritása, mi a hivatal (ok) prioritása és mi a közösség prioritása, a lakosoké, a

városhasználóké, turistáké? Vajon mi a közös prioritás?

A partnerségi folyamat fő célja az érintettek:

- igényeinek, szükségleteinek, problémáinak feltárása

- ötleteinek, javaslatainak megismerése

- sajátos fejlesztési érdekeik és céljaik megismerése és összehangolása

- megnyerése és ösztönzése arra, hogy saját tevékenységükkel, illetve fejlesztéseikkel segítsék a

stratégia megvalósulását

- együttműködésének segítése, kölcsönös informálása egymás tevékenységéről


Módszertan

113

5.2.1 Kommunikációs példák és módszerek

Klímaváltozással kapcsolatban kommunikációs üzenetek, amelyeknek a társadalom

legszélesebb köréhez kellene eljutniuk:

1. "A klímaváltozás a túlnépesedés következménye."

2. "Az éghajlatot csak a természetes és ép bioszféra képes szabályozni."

3. "A klímaváltozás kihívása csak (társadalmi és globális) összefogással kezelhető."

4. "A klímapolitika gyermekeink túléléséről szól."

5. "A klímaváltozás növeli a szociális feszültségeket."

6. "Csak egy fenntartható társadalom klímabarát."

7. "A klímaváltozás humánökológiai kérdés".

8. "A klímaváltozás fajok tömeges kihalásával jár."

9. "A klímaváltozást mi okozzuk és minket veszélyeztet."

10. "Minden létfeltételünk a klímától függ."

11. "A jövő döntéshozója klímaökológus is egyben".

12. "Klímabarát = emberbarát = természetvédő".

Szlogen-kombinációk:

"A klímaváltozást az emberi túlnépesedés okozza, amely az emberiség végét is

jelentheti, ha nem cselekszünk időben.”

„A klímaváltozás fajok tömeges kihalásával jár, mivel az éghajlatot csak a

természetes, sokszínű és ép bioszféra képes szabályozni.”

"Minden létfeltételünk a klímától függ, így a klímapolitika gyermekeink

túlélésérőlszól"

"Csak egy klímabarát társadalom tartható fenn, és csak egy fenntartható társadalom

klímabarát."


Módszertan

114

Az érintett eltérő csoportok számára a saját kommunikációs csatornáikon az

üzenetek kommunikációja, két irányban működő, az adott csoportra jellemző

kommunikáció kialakítása és fenntartását követeli meg;

A partnerség igényének kommunikálása. Mindenkinek lehetőséget adunk, hogy

tudása, ereje, kedve szerint részt vegyen a döntéshozatalban, illetve tegye meg a

saját kis lépését, a saját mikroközösségében, életében, kertjében, utcájában. „A

lépések összeadódnak.” „Sok kis lépés vezet el az út végéhez.” „Minden út egy kis

lépéssel kezdődik.”

A változás szükségesének hangsúlyozása, amely a siker kulcsa;

Az egyes kor és társadalmi csoportok kommunikációjának értékelése.

Lehetséges üzenetek, mely az érintettek számára közérthető és a saját

mikro-világukban felfogható:

- A közeli tavak területe lecsökken, időszakosan nyaranként ki fog száradni,

de egy átgondolt vízgazdálkodási stratégiával egész évben élvezhetjük a

látványát, kellemes környezeti hatásait és gazdasági hasznait. Egy

lehetőség, hogy gazdasági hasznokat szedjünk a körbe ölelő

természetből;

- A nyarak forróbbak lesznek, és szárazabbak, mint a korábbiak, de

zöldítéssel kellemes klímát varázsolhatunk településünkre, míg

mezőgazdaságunk a felkészülés hatására folyamatos profitot termel

számunkra, ellentétben azokkal, akik nem változtatnak termelési

szokásaikon.

- 2 hónapig nem fog esni az eső, majd egyszer csak trópusi eső formájában

lehullik, mindaz egy nap alatt, de földjeink mindezt magukba tudják színi

a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása miatt.

-

Elkerülendő üzenetek:

- +2 C fokkal nő az átlaghőmérséklet;

- 10%-kal kevesebb csapadék fog hullani;

- Megnő a változékonyság;


Módszertan

115

A partnerségi folyamatok során az alábbi irányelveket érdemes figyelembe venni:

A konkrét beruházásokra alkotási tematikus műhelyek kialakítása a helyi lakosság,

társadalmi csoportok, érdekképviseletek, szakmai és civil szervezetek tervezési

folyamatba való bevonásával (részvételi tervezés);

A részvételi tervezés lehetőséget biztosít az érintettek klímatudatosságának,

ismereteinek növelésére, az okokozati összefüggések megértésre az egyéni

döntéshozatalok segítésére, melyek az intézkedések megvalósulásánál, sikerénével

egyenértékű eredmény;

A részvételi tervezés folyamata során törekedni kell minden érintett bevonására;

A részvételi tervezés folyamatát tanulni szükséges, mind a döntéshozóknak, mind a

résztvevőknek. Kezdjük kisebb horderejű kérdések megvitatásával, egy utca szinten,

egy kisebb terület/közösség szintjén és kellő tapasztalat esetén vágjunk csak bele a

nehezebb összetettebb több embert és/vagy csoportot érintő kérdésekbe;

Kommunikációs csatornák kialakítása:

Óvodás korúak: az óvodák félévenkénti meglátogatása játékos ismeretterjesztő

programokkal, klímatudatosságuk fejlesztése, az üzenetek színes rajzos kiadványban

történő megjelenítése, melyet haza is vihetnek. Az óvoda látogatok tapasztalatainak

összegzése kiértékelése.

Iskoláskorúak: beszélgetős tanórák szervezése meghívott előadókkal (celebek,

sportolók beszervezése és felkészítése, aki húzóerőt képezhetnek); projekt alapú tanítás,

ahol a diákok egy-egy problémára keresik a választ csoport szinten. A legjobbak

utazásban, pénz jutalomban, „médiában” részesülnek; On-line kommunikációs csatornák

kialakítása: Snapchat, Instagram, melyet saját korcsoportjuk üzemeltet; Humoros

trollkodás a témában.

Fiatal felnőttek: Rövid tömör on-line üzenetek, közösségi események, újság cikkek;

Felnőttek: közösségi események, újság cikkek, merjük használni a kocsmát;

Nyugdíjas korúak: Lassabb kommunikáció, újság cikkek


Módszertan

116

A részvételi tervezést csak jól szabad végrehajtani, a részvételi tervezést vezető

személy felkészültsége, mind műszaki, mind társadalmi, mind gazdasági

kérdésekben elengedhetetlen. Szükséges az érintettek között felszültség

felismerésének képessége, a megfelelő vita kultúra és moderálási képesség, a

kívülállóság és elfogulatlanság.

World café, mint kommunikációs módszer és a részvételi tervezés egyik technikája

A World Café együttes gondolkodási- és beszélgetési módszert Juanita Brown

amerikai szervezetfejlesztő vezette be, arra alapozva, hogy minden jelentős változás és

fejlődés alapja a közösségi beszélgetések - a dialógus - során kialakuló megértés és

elfogadás.

A World Café tehát egy változásmenedzselési eljárás - amiben a résztvevők megosztják

egymással érzéseiket, gondolataikat, céljaikat, ötleteiket. Minden változás kulcspontja az

elköteleződés a változás iránya és célja mellett. Az elköteleződés faktorai a bizalom és az

egyetértés. E kettő csak akkor jöhet létre, ha a szervezeti keretekből - legyen szó akár a

vállalatról, akár a családról - kilépve, kötetlen és rugalmas térben tudnak az érdekeltek

egymás szempontjaihoz közeledni. A közeledés megértésen keresztül történik - a

megértés pedig a dialógusban formálódik. Így erősödik a bizalom is, amely áttör az egyes

emberek fejében lévő - a változással szemben táplált - gátakon is.

A World Café nem tűz ki eredménycélokat. Az eredmények a termékeny társalgás

melléktermékei, melyeket vissza lehet csatornázni a szervezet formális rendszerébe, a

szervezeti folyamatokba. Az eredmények létrehozása tehát nem közvetlen cél, ezért nem

Részvételi tervezés tanulására példák:

- Milyen funkciókat tartalmazzon a láp rehabilitációja;

- Milyen funkciók jelenjenek meg a park felújítás során;

- Út felújítás során a parkoló helyek és a fák, zöldítés helyes arányának

meghatározása;

- Az önkormányzati tulajdonú épületek felújítása során zöldtetővel lássuk el

őket vagy napelemmel;

- Építsünk-e közösségi hűtőházat, vagy a termények gyors piacra jutását

szervezzük meg;

- Legyen-e megújuló energián alapuló fűtési rendszere a térségnek.


Módszertan

117

ajánlott olyan helyzetekben, mikor gyors problémamegoldásra van szükség. A World Café

dokumentumai a résztvevői jegyzetek, valamint az illusztrátorok által rajzolt képek. Ami

pedig a legfontosabb: a kávéházi dialógus, az alkotás és egyben a feltöltődés klímájának

beszélgetéseken keresztüli megteremtése.

A létszám lehet 10 fő, de akár 1000 résztvevő is. A beszélgetés néhány előre

kidolgozott kérdés mentén zajlik, előre meghatározott forgatókönyv szerint. A kérdések az

összejövetel témájára fókuszálnak. Általában három kérdés elegendő egy téma

kibontásához. Az asztaltársaságok egy kérdésről 20-30 percig beszélgetnek, aztán az

asztalgazda kivételével a többiek új asztalokhoz mennek. Ott röviden megosztják

egymással a korábbi kör észrevételeit, majd az új kérdéssel folytatják a közös

gondolkodást. Az összejövetel során a résztvevőkkel együtt a gondolatok és ötletek is

vándorolnak az asztalok között és számtalan variációban összekapcsolódnak.

Időnként nyílt köröket lehet beiktatni, mikor egy társaság az összes jelenlévővel

megoszt egy-egy gondolatot. A résztvevők beszélgetés közben a papír asztalterítőkre

firkálnak és rajzolnak, így inspirálva magukat és az utánuk jövőket. Az összejövetel során a

az egymáshoz kapcsolódó gondolatok hálózata jön létre. Az egymásra hangolódás, az

inspiráció, az együtt gondolkodás sok energiát szabadít fel, sikerélményt ad és közös

cselekvésre buzdít.

(Forrás: Gáspár-Király-Csillag, 2014.)

5.3 Intézkedési javaslat csomag


Módszertan

118

Mindezek érdekében az alábbi kommunikációs tervet javasolunk megvalósítani:

A járási stratégia társadalmasítása, a cselekvés szükségességének és

elkerülhetetlenségének bemutatása. A várost veszélyeztető problémákat vázolása,

megoldási víziók bemutatás, a közös jövőkép és cél bemutatása.

Felhívás a partnerségre – Közösen a Mórahalmi Járásért 2030 Program – Célja a

prioritások felállítása, megtalálni a közös védendő értékeket és közös jövőképet

kialakítani;

Ennek során:

- Óvódás korúak bevonása, hol szeretnének élni, milyen települést szeretnének, rajzos

feladatokkal;

- Iskolások bevonása, beszélgetések, tematikus feladatok a település oktatási intézményeiben;

- Helyi polgárok jövőképének felmérése, mik számukra prioritások, mi fontos számukra, mik az

álmaik;

- A gazdálkodói szegmens felmérése, mitől félnek a klímaváltozás kapcsán;

- Az eredmények összegzése – közösségi jövőkép alkotás;

- Az eredmények alapján a „A jövő Mórahalma” megfogalmazása;

- „A jövő Mórahalma” - a fenti csoportok számára közérthető prezentálása.

Szerződés az együtt működésre – „Közöss jövőnk” társadalmi szerződés az

együtt gondolkodás, a részvételi tervezés kereteinek lefektetése, társadalmasítása,

infrastruktúrájának kialakítása;

A közös munka – a priorítások mentén a részvételi tervezés megvalósítása;

A közös építkezés – a víziók megvalósítása;

Az eredmények monitorozása;

Visszacsatolás és szükséges korrekciók a műszaki, gazdasági és társadalmi

változások és tapasztalatok függvényében - „A jövő Mórahalma” jövőkép, illetve

„Közöss jövőnk” társadalmi szerződés irányába.


Módszertan

119

6 Rugalmassági kapacitás, kockázatelemzés

6.1 Rugalmassági kapacitásvizsgálat

Az ismeretlenre való felkészülés kulcsfontosságú a társadalmi-ökológiai

rendszerekben. Fontos vele foglalkozni, mert a kiszámítható folyamatokkal ellentétben

arra késztet, hogy komolyan vegyük a váratlan változásokat. A reziliencia (rugalmas

alakváltozás) jelensége jól ismert a mechanikában, de kiterjeszthető a bioszférára és a

társadalmi jelenségekre is. „A reziliencia általános értelemben rugalmas ellenállási

képesség, azaz valamely rendszernek – legyen az egy egyén, egy szervezet, egy

ökoszisztéma vagy éppen egy anyagfajta – azon reaktív képessége, hogy erőteljes, meg-

megújuló, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen adaptálódjék. A reziliencia a

pszichológiában lényegében azt a tulajdonságot, vagy helyesebben képességet jelöli, hogy

az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, illetve

nehéz élethelyzetek átélése után.” (Kerekes 2016)

A mechanikai reziliencia jól magyarázható a szakítódiagram segítségével, miszerint

rugalmasnak nevezzük az alakváltozást, ha valamely külső erő hatására a testekben

alakváltozás lép fel és az erő megszűnte után a test teljesen visszanyeri eredeti alakját:

39. ábra A reziliencia mechanikai modellje.

Forrás: Kerekes, 2016

Társadalmi szempontból azt jelenti, hogy egy bizonyos igénybevétel után (ha az

igénybevétel deformálja a környezetet, az ember lelki világát, a társadalom egy csoportját,

de amikor elmúlik ez a fajta „stressz” okozta hatás), a rendszer képes visszaalakulni egy

kedvező állapotba. Azok a rendszerek alkalmasak erre, amelyek nagymértékben diverzek,

sokszínűek. A tudósok azt gondolják, hogy a változásokat képesek lehetünk előre becsülni,

a hatást a Föld rugalmas alkalmazkodással képes ellensúlyozni. E felett a pont felett a


Módszertan

120

hatások már megfordíthatatlanok, irreverzibilisek lennének. Ezt a rugalmas visszaalakuló,

regenerálódó képességet kell megőrizniük a településeknek is.

A monokultúra például ilyen szempontból nem szerencsés, mert ha kedvezőek a

körülmények, akkor nagyszerű dolgokat lehet produkálni a méretgazdaságosság miatt, de

ha kedvezőtlenek a körülmények, akkor óriási veszteségek érnek. Fel kell készülni arra,

hogy milyen hatásai lesznek például, ha egy 5000 főt foglalkoztató multinacionális cég

tönkremegy.

A tudatos város vezetés, település irányítás, mindig törekszik a rezilienciára.

Tudomásul veszi, hogy lesznek projektek, amik nem lesznek sikeresek, ezért több olyan

vállalkozást is támogat, amelyek erősítik a település sokszínűségét, erősíti a szociális hálót,

megakadályozza a kiszolgáltatott helyzetet.

A rugalmas, alkalmazkodni képes, és ezért fenntartható társadalmi-ökológiai rendszert

a következők jellemzik:

a diverzitás fenntartása és megőrzésének támogatása (biológiai, tájképi, gazdasági és

társadalmi értelemben is),

az ökológiai sokféleség ember általi „kontrolljának” korlátozása,

a modularitás tisztelete (a csatlakozó rendszerek jobban viselik a sokkhatást),

a tanulás, a társadalmi hálózatok és a helyileg kifejlesztett szabályok fontosságának

felismerése és hangsúlyozása.

6.2 Kockázat- és veszélyelemzés

A kockázat- és veszélyelemzés során figyelembe kell venni a veszélyekkel szembeni

tényleges kitettséget, a helyi közösség felkészültségi foka közti eltéréseket, a keletkező

károkat. Jövőbe mutatóan fel kell készülni és vizsgálni kell a károk tovagyűrűző hatását,

melyek a társadalomra (megélhetés biztosítása, egészségügy, életminőség javítása, stb.), a

gazdaságra (élelmiszerellátás, mezőgazdaság, energiaellátás, energiatermelés,

infrastruktúra védelme, stb.) és a környezetre (természeti környezet megóvása, kulturális

értékek fenntartása, stb.) is kiterjednek.

A kockázat fogalma a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „valamely cselekvéssel járó

veszély, veszteség lehetősége”. A környezeti kockázat, a veszély bekövetkezési

valószínűsége illetve a bekövetkezés által kiváltott következmények, károk súlyossága

egyidejűleg. Matematikai formulával kifejezve: R(t)=P(t)*D(t).

A kockázat egy életünket értékeinket érő fenyegetés bekövetkezési valószínűsége és a

bekövetkezett esemény által kiváltott kár. Ez településenként eltérő lehet. Vannak

települések, amelyeknek a földrajzi, geológiai viszonyai olyanok, hogy ki vannak téve a


Módszertan

121

viharosabb széllökéseknek, vannak települések, amelyek kivannak téve annak, hogy a

csapadék hirtelen zúdul le és a környező erdő, vagy domboldalak borítottsága védhet ez

ellen, vagy nem védhet ez ellen. A településen élő idősebb emberek meg tudják mondani,

hogy milyen gyakorisággal szokott előfordulni valamilyen katasztrofális esemény, s ha

előfordulnak, mik voltak a tipikus események, amik elő szoktak fordulni.

Azt lehet várni, hogy ahol előfordultak viharos esőzések, ott ezek a jelenségek

gyakrabban fognak előfordulni. A védekezés és alkalmazkodás azt jelenti, hogy felkészülök

például arra, hogy van a házamban néhány mélyen fekvő pont, vannak pincéim,

vízóraaknám, amiket egy eső elönthet. Vannak-e olyan részei a településnek, amelyek

fokozottan kitettek a veszélynek. Ezekről készíthetek kockázati térképet.

A kockázati mátrix jó lehetőség a potenciális kár nagyság és a bekövetkezési

gyakoriság grafikus ábrázolására, segítségével feltérképezhetők a települést érintő

kockázatok. Az egyes kategóriákhoz hozzárendelhetőek a kockázatkezelési stratégia

cselekvési programjai.

40. ábra Kockázati mátrix

A kockázattal szembeni védekezés, vagyis a környezeti kockázat-menedzsment

gyakran találkozik azzal a dilemmával, hogy egy gyakrabban bekövetkező, de kevésbé

súlyos következményekkel járó, vagy egy ritkábban bekövetkező, de súlyosabb

következményű megoldás között kell választani:


Módszertan

122

41. ábra A kockázatelemzés szükségessége

Amíg az ábrán látható gyakori és súlyos következményekkel járó esetben a

kockázatelemzés kötelező, addig a ritka és nem jelentős következményű kockázatok

általában elfogadhatóak, ugyanis ezeket a társadalom általában az élet természetes

részének tekinti.

A gyakorlatban az eseményt csak akkor nevezzük kockázatosnak, ha mind a

bekövetkezési valószínűsége, mind pedig az általa okozott kár számottevő. A

bekövetkezés valószínűsége gyakran nem ismeretes (bizonytalan).

6.3 Szemléletformálás, energiatudatosság növelése – kockázati

tényezők

Az energiatudatosság növelése a tudatos tervezés és szemléletformálás kiemelt

feladata. Az energia ésszerű és hatékony felhasználásához kapcsolódó kommunikáció

szükségszerű, hiszen Magyarország jelentős energia megtakarítási potenciállal rendelkezik

az energiapazarló épületek, a hatékonynak nem minősülő fűtési és villamosenergia-

rendszerek korszerűsítése, továbbá a nagy energiaigényű elektromos berendezések cseréje

terén. A szemléletformálás során a lakosságnak meg kell értenie a globális folyamatokat, a

cselekvések szükségességét és megismerni a kisléptékű technológiai megoldások

alkalmazásának egyéni előnyeit. (NFM, 2015) A cselekvési terv hatékonyságának alapja,

hogy lehetőség szerint minél több lakos vegyen részt az éghajlati kockázatok által kiváltott

káros hatások elleni munkában.

A település kitettsége a klímaváltozás következtében bekövetkező változásokat

illetően igen magas, ezért a jelenség ismeretén túl szükséges feltenni a kérdést, hogy a

klímaváltozás és az energiatudatosság, hogyan befolyásolja a település életét, mely


Módszertan

123

veszélyekre kell felkészíteni a lakosságot ahhoz, hogy a szemléletformálás hatékony

módon hozzájáruljon az energiahatékonysági és energia megtakarítási célok eléréséhez.

Fel kell készülni arra, hogy a környezeti hatás következménye és előfordulási

gyakorisága magas, ezért környezeti kockázatelemzés ajánlott. A lehetséges kockázatok

felvázolása mellett a lehetséges megoldások ismertetése hozzájárul a hatékony

kommunikációhoz.

Kockázatot jelent az energiafogyasztás mértékével kapcsolatos tájékozatlanság, a

megújuló energiaforrások ismeretének hiánya. Sokszor a lakosság rövid távon

gondolkozik, és nem számol a megújuló energiaforrások használatának hasznaival, nem

veszi figyelembe a hosszú távú megtérülést, a környezetre gyakorolt pozitív hatásokat.

Ezért kiemelten fontos az alacsony jövedelmű háztartások tájékoztatása az épületek

korszerűsítési lehetőségeiről, azok várható költséghaszon értékeiről (rezsicsökkentés), és

az azokhoz elérhető támogatási lehetőségekről. A magyar lakosság esetében az

alacsonyabb jövedelmek és magas energiaköltségek miatt a költségszempontú motiválás a

legfontosabb a magasabb rendű környezeti szempontok tudatosítása mellett.

6.4 A geotermikus energia hasznosításának kockázati elemei

A klímaváltozás következtében a települések szembesülnek az energiaigény fokozott

változásával, ezért a fenntartható városi energiagazdálkodási rendszerek kialakítása, a

megújuló energiák használatának ösztönzése fontos feladat. A települések számára

jelentős kockázatot jelent a szélsőséges időjárás (heves esőzések, nyári aszályok, óriási

területeket huzamosabb ideig elöntő belvíz), melynek következtében kiszámíthatatlanná,

ingadozóvá válik a fűtési és hűtési energiaigény, nyári csúcsterhelések jelentkeznek,

időszakos áramkimaradásokkal kell számolni. Amikor kockázatelemzésről beszélünk,

természetesen figyelembe kell venni a település erősségeit is, azokat az adottságokat,

amelyek segítségével a környezeti kockázat mérsékelhető.

Mórahalom városa geotermikus energiát illetően kedvező adottságokkal, jelentős

potenciállal rendelkezik. A város vezetése az elmúlt években sokat tett a helyi lakosság

környezettudatos szemléletének formálása és tudatosságának erősítése érdekében. A

szemléletformálás szempontjából fontosak a példaértékű kezdeményezések, amelyek

közösségi szinten valósulnak meg.

A klímaváltozáshoz kapcsolódó megelőzési, alkalmazkodási célok, a különböző

tématerületekhez kapcsolódó ismeretek elmélyítése elengedhetetlen a hatékony

megvalósításhoz. A közintézmények komplex energetikai megújítása, megújuló

energiahasznosítással együtt, az épületek fűtésében a termálvíz hulladékhőt hasznosító


Módszertan

124

hőszivattyús hőközpontok kialakítása, így a Szent Erzsébet gyógyfürdő energetikai

rendszerének hőszivattyús fejlesztése és kivitelezése, klímatudatosság szempontjából

meghatározó jelentőségű. Az egymásra épülő, egymást erősítő, összefüggő rendszerek,

mint a Szent János telki termálfalubeli termálkút és a város geotermikus rendszerének

összekötése és csatlakoztatása a gyógyfürdővel, valamint a visszasajtolható termálvíz

hővisszanyerésének megteremtése és a termálvíz kísérőgáz hasznosítása a megvalósításra

javasolt projektek körét erősíti.


Módszertan

125

7 Irodalom

1. Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-2025 kitekintéssel 2050-re

(http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/NES_final_131016_kikuld_kozig_egyeztetes.pdf)

2. Mórahalom Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

(http://www.morahalom.hu/_files/_morahalom_chrome/images/file/IVS/Morahalom_Integralt

_Telepulesfejlesztesi_Strategia.pdf)

3. Nemzeti Alkalmazkodási Központ: Magyarország Második Nemzeti Éghajlatváltozási

Stratégiája (http://nak.mfgi.hu/hu/node/44)

4. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025

(http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/nes080214.pdf)

5. Deák J.Á. (2006): Csongrád megye élőhelyeinek táji mintázata és kistájainak

lehatárolása. In: A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD

kiadvány), Budapest,)

6. Dövényi Z. 2010 Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi

Kutatóintézete, Budapest pp 74-77.

7. Gyalog L., Síkhegyi F. (sorozatszerk.) 2005: Magyarország földtani térképe, M=1:100

000. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

8. Konkolyné Bihari, Z., Lakatos, M., Szalai, S. (szerk.) (2008): Magyarország éghajlatáról,

Változás, változékonyság térben és időben. OMSZ, Budapest.

9. Marosi, S. - Somogyi, S. (szerk.), 1990: Magyarország kistáji katasztere I. Magyar

Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Osztály, Budapest. 69-91, 210-218, 303-322.

10. Mika, J. (1988): A globális felmelegedés regionális sajátosságai a Kárpát-medencében.

Időjárás, 92, pp. 178–189.

11. Mika, J. (1991): Az éghajlatváltozás regionális jellemzőinek becslése. In: Az éghajlat

változékonysága és változása II. [szerk.: Faragó, T., F. Iványi, Zs., Szalai, S.] KTM-OMSZ,

Budapest, pp. 113–140.

12. Mika, J. (1992): A „szeletelés” módszere a globális klímaváltozás magyarországi

sajátosságainak becslésére. OMSZ Beszámolók, 1989, pp. 90–112. Mika, J. (1992b):

Method of slices to estimate regional features

13. Péczely Gy. 1998. Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

14. Rónai A. (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana - Geologica Hungarica, Series

Geologica 21,Budapest, pp. 71-81.

15. Szalai, S., Bihari, Z., Lakatos, M., Szentimrey, T. (2005): Magyarország éghajlatának

néhány jellemzője 1901-től napjainkig, OMSZ.

16. Zólyomi B. (1989): Természetes növénytakaró, 1:1.500.000. In: Pécsi, (szerk.)

Magyarország nemzeti atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 89. old.

http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/NES_final_131016_kikuld_kozig_egyeztetes.pdf

http://www.morahalom.hu/_files/_morahalom_chrome/images/file/IVS/Morahalom_Integralt_Telepulesfejlesztesi_Strategia.pdf

http://www.morahalom.hu/_files/_morahalom_chrome/images/file/IVS/Morahalom_Integralt_Telepulesfejlesztesi_Strategia.pdf

http://nak.mfgi.hu/hu/node/44

http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/nes080214.pdf


Módszertan

126

17. Zsebeházi, G. (2011): Magyarország éghajlatának jellemzése az ENSEMBLES

projektbeli és a hazai regionális modelleredmények együttes vizsgálatával. BSc

szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék. 63p.

18. http://www.jaras.info.hu/lap/morahalmi-jaras

19. http://web.morahalom.hu/tajertek/morahalom/

20. http://www.euvki.hu/

21. Később hivatkozásnak:

22. Várallyay, Gy., Szűcs, L., Rajkai, K., Zilahy, P., Murányi, A. (1980): Magyarországi talajok

vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1:100000 méretarányú

térképe. Agrokémia és Talajtan, 29, pp. 77–112.

23. http://map.mfgi.hu/fdt_alapszelvenyek/

24. Források

25. Bartholy J., Bozó L., Haszpra L. (szerk.) Klímaváltozás - 2011: Klímaszcenáriók a Kárpát-

medence térségére. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia; Eötvös Loránd

Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke, 2011.

26.

27. Bartholy J., Pongrácz R., Torma Cs., Hunyady A.: A Kárpát-medence térségére a XXI.

századra várható klímaváltozás becslése. In: Kertész Á, Dövényi Z, Kocsis K (szerk.) III.

Magyar Földrajzi Konferencia: absztrakt kötet + CD-ROM. 238 p. Konferencia helye,

ideje: Budapest, Magyarország, 2006.09.06-2006.09.07. Budapest: MTA

Földrajztudományi Kutatóintézet, 2006. pp. 1-11.

28. Kerényi A.: Környezettan. Természet és társadalom – globális szempontból. Budapest,

2003.

29. Láng I., Csete L., Jolánkai M.: Felkészülés a globális klímaváltozás várható hazai

hatásaira. Budapest, 2006.

30. IPCC, 2007: Climate Change 2007: Synthesis Report. Contribution of Working Groups

I, II and III to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on

Climate Change [Core Writing Team, Pachauri, R.K and Reisinger, A. (eds.)]. IPCC,

Geneva, Switzerland, 104 pp.

31. IPCC, 2014: Climate Change 2014: Synthesis Report. Contribution of Working Groups

I, II and III to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate

Change [Core Writing Team, R.K. Pachauri and L.A. Meyer (eds.)]. IPCC, Geneva,

Switzerland, 151 p.

32. http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf

33. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_fenntarthato_fejlodes/ch05s

02.html

34. http://www.met.hu/

35. http://www.ipcc.ch/

http://www.ipcc.ch/


Módszertan

127

8 Mellékletek

8.1 A részvételi tervezés folyamata

Konzultáció / részvétel

A megvalósításhoz szükséges döntések mindig hordoznak konfliktusokat. A kérdés az,

hogy miként tudjuk a konfliktusokat kezelni, romboló vagy éppen alkotó konfliktussá

formálni. A megvalósítás kockázata kisebb lesz, sőt elkerülhető, ha sikerül a konfliktusokat

alkotóvá alakítani, azaz az ehhez szükséges megbecsülés és bizalom légkörét létrehozni.

A konfliktusos megoldások (így pl. az erő általi, a szavazásos, a konkurencia vagy a

harmadik fél általi döntések) politikai kockázatokat hordoznak, ezért ezeket, mint nem

hatékony döntési eljárásokat kizárhatjuk. Ahhoz, hogy a közösség akarata kifejezhető

legyen, számos érdek feltárására, kifejezésére, megértésére és összehangolására van

szükség.

A számos érdek összehangolására az igényelt hatékony eszközrendszert az ún.

„többszereplős döntés-előkészítés” biztosítja. A plurális, többszereplős döntéshozás

magában hordozza a gondolatok cseréjének, ezzel a konzultációnak az igényét. A döntés

olyan folyamat eredménye, amely konzultációk, kooperatív megbeszélések során alakítja a

konfliktust konstruktívvá és amely során a résztvevők kifejezik és ütköztetik érdekeiket,

döntési alternatívákat állítanak fel, megvitatják a lehetőségeket, tárgyalnak, egyeztetnek,

azaz végeredményben egymástól tanulnak, miközben kialakítják közös megoldó-

képletüket és egyben a bizalmat a döntéssel és egymással szemben.

A tervezés feladata ilyen konzultatív mechanizmus(ok), egyeztetési fórumok,

lehetőségek megteremtése, kialakítása illetve formatizálása, az eddig volt szakértői

vagy/és egyéb döntési eljárás helyett. A konzultáció struktúráit nem csupán egyetlen

„terv” kidolgozására célszerű létrehozni, hanem a menedzselés mellett működő „állandó”

egyeztetési/tervezési fórum(ok)ként, egyfajta „információs demokrácia” eszközeként. Ezzel

a konzultatív rendszerrel a döntések kooperatív döntésekké alakulnak, bennük mind a

politikai kockázatok, mind a döntésben rejlő idő-kockázatok a mechanizmus

kifejlődésének arányában csökkennek, a döntésekkel szembeni bizalom nő.

Magának a konzultatív tervezésnek a kialakulását folyamatként kell felfognunk, a

konzultatív/kooperatív tervezés evolúciója a „nulla” (0%-os, minimális) együttműködés

/konzultácitól a „teljes” (100%-os, maximális) kooperációig terjedhet. Ezen a skálán

különféle eszközök alkalmazásával, az informálás /együttműködés / konzultáció,

kooperáció különböző mélységei hozhatók létre.


Módszertan

128

Magyarországon még nem alakultak ki azok a társadalmi struktúrák, amelyek ezt a

fajta többszereplős döntési / tervezési módszert oly eredményesen művelhetővé teszik.

Hazánkban még komoly erőfeszítések szükségesek, hogy ez a "jó kormányzást"

biztosítani képes lehetőség teljes "pompájában" kifejlődjön. Annyi azonban bizonyos,

hogy a participáció, a nyilvánosságmunka hazánkban is működik, az ajánlott eszközök

alkalmazhatóak.

A fejlődés a döntéshozatali kultúra fejlődésével az egyre nagyobb, kifejlettebb és

mélyebb kooperáció irányába hat, az európai uniós ajánlások, a csatlakozást követően

elérhető forrásokhoz való hozzájutás igényelte „partnerségi” elv egyaránt szükségessé

teszik, hogy a javasolt eszközökkel mielőbb magasszintű, konzultatív mechanizmusokat

gyakoroljon be a konzulens, tervező.

A konzultatív / részvételi eszközök használatának skálája:

Plurális / többszereplős döntéshozás

A település irányításának nem elégséges csupán a JÖVŐ PERSPEKTÍVÁJÁT kialakítania.

Az embereknek bízniuk kell abban, hogy profitálni fognak a hosszú távú sikerekből,

jóllehet ennek érdekében rövidtávon (projektek szintjén) konfliktusok lehetségesek. A

konfliktusok megbéníthatják a döntések meghozatalát, illetve a hatékony végrehajtást.

Tehát egy rövidtávon is győzelemre törekvő légkör megteremtése érdekében a

KOORDINÁCIÓ ÉS KOOPERÁCIÓ MECHANIZMUSAIT szükséges létrehozni, ÚJSZERŰ

IRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREKET MEGHATÁROZNI, meghonosítani.

Lépések:

1.A konzultáció tárgyának tisztázása, megállapodás a konzultáció folyamatáról és

szabályairól

2.Személyes pozicionálás (a megbeszélések során, egyfajta „tanulókörben”)

A különböző pozíciók elemzése, a közös pozíció meghatározása (választás) és

hatásának átfogó elemzése

3.A kiválasztott projektek, akciók hatásának elemzése a cél elérése érdekében

4.Megvitatás, műhelybeszélgetések, („nagycsoportos”, fókuszcsoportos és

nyilvánosságmunka)

A terv készítése két fő összetevőből áll: magából a tervezési folyamatból, amelynek

során a terv készül, és a végtermékből, a tervből, illetve magából a fizikai tervből, abból a

joghelyzetet megteremtő dokumentumból, szabályrendeletből, ami térbeli, fizikai tervként

rögzíti a terv / program elhatározásait.

A döntés, a számos lehetséges megoldás közül a helyes, sikeres, jó és hatékony

megoldás kiválasztása kockázatos. A döntés maga = kockázatvállalás. A tervezés egy


Módszertan

129

eszköz a kockázatok csökkentésére. Olyan módszerekre van tehát szükség, amelyek a

döntéshozók számára biztosítják a megvalósítás kockázatainak csökkentését.

Ma a közösség akaratát a magántulajdonosoknak, a privát gazdaságnak és a civileknek

– vagy azok társulásainak – kell megvalósítaniuk, így a tervezés és a megvalósítás alanya

elválik. Ezért szükség van egyfajta rugalmasságra, alkalmazkodóképességre, hiszen a

résztvevők, és azok tervezői bizonyos fontos, a közösség számára döntő keretek között

mégis „szabadon” kell, hogy alkothassanak.

Munkamódszer

A terv és a tervezés célja a jövő minél pontosabb meghatározása, elénk vetítése. A

jövőbeni győzelem perspektíváját, a térség számára kívánatos jövő képét kell tudni

meghatározni. Minél pontosabban tudjuk a jövő képét magunk elé vetíteni, annál

könnyebben fogjuk tudni megvalósítani azt.. A munkamódszert az az Európai Unióból

„importált” alapfilozófia határozza meg, amely szerint a megvalósítás akkor lehet/lesz

eredményes és hatékony, ha a döntés a megvalósítás résztvevőinek, a település

közösségének érdekeivel összhangban van. A módszer lényege éppen abban rejlik, hogy

megkíséreljük a lehető legpontosabban meghatározni a település közösségének (jelenlegi

és jövőbeli) szükségleteit, igényeit, érdekeit és motivációit, hogy erre építhessük a jövőt.

Tekintettel arra, hogy a település társadalmának, a településhasználóknak az igényei,

érdekei összetettek, a közösség összetett szükségleteinek kielégítési módjai is

különbözőek, ráadásul a települést alkotó részközösségek érték-választásai is különbözőek

lehetnek. Vagyis a település jövőjére vonatkozó elképzelések ütközéséből kialakuló vita a

döntések, közvetve a döntéshozók befolyásolására irányul. Kultúrák, értékválasztások és

szükséglet-kielégítési módok csatáznak. A település lakóinak, használóinak, a

közösségeknek az érdekei szövevényesek, nem egyértelműek. Minden döntés önmagában

is kockázatot hordoz, ha pedig nem világos, hogy milyen értékválasztás mentén, akkor a

döntéshozó nehéz, majdnem megoldhatatlan helyzetbe kerül. Ezért a helyes döntéshozási

folyamat válik meghatározóvá, elsődleges fontosságúvá.

A megközelítés szerint a tervezés nem kizárólag a szakértők feladata. Ez egy olyan

folyamat, amelybe a szakember-moderátorok különböző módszerekkel, technikák

alkalmazásával bevonják a lakókat, térséghasználókat. A középpontba a gondolatcsere, a

kommunikáció került a laikusok és a szakemberek részvételével. Egyfajta kölcsönös

tanulási folyamat jön létre. Vagyis egyre kevésbé a terv előállításán lesz a hangsúly, hanem

a konszenzus kialakításán, a tárgyalási, alkufolyamatok moderálásán. A moderált

párbeszéd eredményeként, gondolatcsere-folyamatok során kialakul a résztvevők közötti

egyezség. Az egyezséghez vezető konzultációk során használt kommunikációs eszközök,

illetve az egyeztetések végeredményeként megszülető, az egyezséget rögzítő végső


Módszertan

130

dokumentum, mint az egyezség „jegyzőkönyve”, egyrészt a tervezés eszköze, másrészt a

„terv”, a megállapodáshoz vezető út része.

Mivel az „Új Tervezés” során a legfontosabb megközelítési szempont az, hogy a

tervkészítés maga nem egyszeri alkalom, hanem egy folyamat beindítása, amelyben a

hangsúly a megvalósításra kerül, ezért a kiindulási feladat a tervkészítés szervezeti

rendszerének kialakítása, azaz az együttműködések formatizálása. Ennek első lépése a

teljes tervezési folyamat koordinálása, a szereplők közötti párbeszéd és együttműködés

szervezése érdekében az úgynevezett Tervezési pont meghatározása. Ez az úgynevezett

Tervezési pont a folyamat középpontjában álló, a terv készítésének helyszínéről delegált

szakember, kapcsolattartó, akinek feladata a folyamat kézben tartása és szervezése. A

Tervezési pont első feladata a menedzsment kiépítése, amelyben a különböző szintekből

delegált képviselők vesznek részt,

A továbbiakban a tervezési folyamat két részterületén vizsgáljuk, illetve vesszük

számba a szükséges technikákat, eszközöket: n részvételi technikák: a többszereplős

döntéshozás, a részvételi tervezés, azaz a társadalmi kommunikáció, nyilvánosság-munka

szervezése, a mobilizálás, illetve elsősorban az együttműködések megalapozása és

működtetése területén n tervezési technikák: a konzultatív / optimalizáló tervezéshez

szükséges eszközök területén Megjegyzés: Magyarországon a tervezés eddigi szakértői

volta miatt - ami azt jelenti, hogy társadalmi nyilvánosságszervezést, részvételt csupán

„fakultációban”, elenyésző mértékben végezte - nem dolgozott ki olyan eszközöket,

amelyek alkalmasak a széles körű kommunikációra, tervezési, stratégiai célok és

irányvonalak bemutatásra. A tervezők által eddig használt eszközök olyan technikák

voltak, amelyek alkalmasak a szakmai párbeszédre, illetve a kívánt célok tervi

megjelenítésére, de nem alkalmasak az úgynevezett laikus szereplők (gondolhatunk itt az

önkormányzati döntéshozókra, vagy a civilekre) számára bemutatni az elképzeléseket.

Annak érdekében, hogy a tervkészítés folyamata mindenki számára elérhetővé és

érthetővé váljon, megvalósítható legyen a tervkészítés társadalmasítása, a

struktúratervezés jelen módszertani javaslata nagy hangsúlyt helyez a tervkészítési

technikák területén a kommunikációra alkalmas eszközök használatára, kidolgozására.

RÉSZVÉTELI TECHNIKÁK (TÖBBSZEREPLŐS DÖNTÉSHOZÁS)

A Partnerség kialakítása

A valódi együttgondolkodás, együttműködés kialakításánál több szempontot kell

figyelembe vennünk. Elsődlegesen azt, hogy a tervezési folyamatban az ötletgyűjtés,

javaslatok, igények megfogalmazása helyett a munka beindításakor kezdeményezett

partnerség, partnerségi hálózat felállítása és működtetése a cél. Partnerség alatt ez

esetben azt értjük, hogy a munka kezdetekor, a tervezői javaslatok előkészítése előtt


Módszertan

131

meghirdetésre kerül a munka, így a véleményformálóknak a tervezési folyamat első

percétől fogva lehetőségük van bekapcsolódni a tervezésbe. A tervezés során képesnek

kell lennünk a lehető legteljesebb összhang megteremtésére az egyes szintek és az

ágazatok, funkcionális szervek között. A partnerségben készülő tervezés fontos

szempontja: Az úgynevezett stratégiakészítés, mely az eddigi rövid távú érdekek

megvalósításáért folytatott lobbi tevékenység helyére a hosszú távú értékválasztás mentén

történő, társadalmi és gazdasági megvalósítást helyezi. Ezen módszerrel készülő terv

alkalmas a megfogalmazott stratégiai és operatív programok megvalósítása érdekében a

forrásszervezésre, szemben a normatív támogatások szűk értelmű forrás-elosztásával. A

javasolt módszer, a tervezés során kialakult és működtetett partnerhálózattal egyben a

folyamatos értékelésre és a módosítások átvezetésére, a környezeti és gazdasági

módosulások követésére is lehetőséget teremt. A sokszereplős részvétellel,

kommunikációs fórumok szervezésével zajló tervezési folyamat a szereplők értékválasztása

ment én zajlik, szemben az eddigi utólagos véleménynyilvánítási lehetőséggel. A területi

koordináció, tervezés-menedzselés során létre kell jönnie annak az egymást erősítő

összefogásnak, amely mind az egyes szinteken kialakuló elhatározásokat, mind pedig az

egyes ágazati forrásokat összehangolja. Jellemző technika, egyetértés-teremtő megoldás

például, hogy lényeges beruházásokkal kapcsolatosan megtartott társadalmi fórumok

esetében független döntéshozó bizottságok jelenléte segíti a konszenzus kialakítását, így

igazolja a polgárok és a szervezetek számára azt, hogy a tervezés keretében van lehetőség

a konfliktusok kezelésére. Amint azt az eddigiekben igyekeztünk bemutatni, ennek az “új

filozófián” alapuló tervezésnek a lényege a technikai-műszaki kockázatok mellett a

megvalósításban rejlő egyéb, politikai és gazdasági kockázatok maximális csökkentése.

Végeredményben - a felgyorsult döntési dinamikához alkalmazkodva - a megvalósítás

szereplői (a közhatalom, a lakosság és a gazdaság) számára döntéseik megalapozásához

szükséges gyors (azonnali) reagálás, válaszadás lehetővé tétele.

A megvalósítás sikeressége

Döntéseink minősége azon fog múlni, hogy mennyire sikerül megteremtenünk egy

közös akaratot, egy “abszolút győzelemre” törekvő környezetet, illetve ennek érdekében

egybeötvözni három összetevőt:

Ezen összetevők

között

Hatáskör politikai döntéshozóké

Hatalom lakosoké, a gazdaságé (pénzügyi és civil

hatáskörök, befolyásolási „hatalom”)

Befolyás technokratáké, azoké a szakembereké, akiknek

megvan a szakértelmük, tapasztalatuk a legjobb

döntések meghozatalára


Módszertan

132

érdekütközések lehetségesek, ugyanakkor a megvalósuláshoz feltétlenül szükséges az

érdekazonosság, hiszen csak azokon a területeken jön létre megvalósulás, ahol

létrehozható ez az érdekközösség.

Az együttműködés, partnerség szereplői

A hatékony várospolitika készítés három fő komponense:

Gazdaság szereplőinek együttműködése (közhatalom és a gazdaság társulása)

Piaci megvalósítás (az igények kielégítése a gazdaság által)

Közösségi részvétel (civil részvétel, a fejlesztések, programok iránti bizalom és

elkötelezettség megteremtése)

A tervezés és a megvalósítás folyamán a helyi források bevonása, feltárása a

területfejlesztés érdekében a korábbinál lényegesen decentralizáltabb döntési és

érdekegyeztetési mechanizmust tesz szükségessé, amelyben megváltozik az egyes

szereplők egymáshoz való viszonya, a paternalista hierarchia helyébe a horizontális

partnerség lép. Az új, partnerségre és helyi erőforrásokra épülő modellben alapvetően

átértékelődik a helyi, és a nem közhatalmi, gazdasági és társadalmi érdekcsoportok

szerepe. Az új szerepek megtalálásához különböző érdekegyeztetési és kollektív döntési

fórumokat kell szervezni, kialakítani.

Tervezési módok

A többszereplős döntéshozás előkészítése, a kommunikációs folyamat szervezése

A tervezés legújabb, eddig a gyakorlatba még nem bevezetett és éppen ezért egyelőre

még nehéz feladata a szereplők azonosítása és bevonása a tervezés folyamatába. Egy

település, illetve térség egyszerre társadalmi, gazdasági és egyúttal térbeli-fizikai jelenség.

Ez a bonyolult és összetett rendszer tehát a tervezés tárgya. Amikor a település jövőbeni

megjelenését, fejlesztését szeretnénk megtervezni, akkor figyelemmel kell lennünk arra,

hogy a tervezést azonos időtávra kell vonatkoztatnunk, egyeztetnünk kell a településünk

mindhárom arculatára. Ez csak úgy lehetséges, ha elég nagy pontossággal ismerjük és

tárjuk fel a társadalom változásait, alakulását, a gazdaság mozgásait, hogy képesek

legyünk ezekhez igazítani azt a térbeli-fizikai struktúrát, amely az életterünket jelenti. A

tervezésnek tehát a társadalom, gazdaság részéről jelentkező széleskörű igényeknek kell

megfelelni.

JAVASOLT MODELL

A tervezés folyamán képesnek kell lennünk a társadalmi és gazdasági tervezést

különböző időtávlatokban is kezelni – leginkább erre szolgálnak jelenleg az elkészített

fejlesztési koncepciók, illetve az egyre inkább gazdaságfejlesztési orientációjú fejlesztési

programok. A tervezéssel szembeni elvárások megváltozásával a feladat egyre inkább a


Módszertan

133

konszenzus kialakítása, a tárgyalási, alku folyamatok moderálása lett támogatva, és

mintegy módszertanilag irányítva is a települési önkormányzatokat, és a tervezési

folyamatban résztvevőket. Az újonnan bevezetett módszertan feladata az, hogy tudjuk a

területfejlesztési koncepciót és programot struktúra tervvé, majd szabályozási tervvé

lefordítani, illetve tudjunk kapcsolódási, harmonizálási pontokat találni. A feladat: térbelivé

tenni a fejlesztési terveket, és mivel a tér integrálja a társadalmi és gazdasági

folyamatokat, így a tervezésben rengeteg szereplőnek kell részt vennie.

1. A SZEREPLŐK AZONOSÍTÁSA

Ideális esetben a települést az ott lakók, és a települést használók terveznék, hiszen ők

tudják leginkább, hogy milyen igényeik vannak, milyen településen szeretnének élni.

Nyilvánvaló azonban, hogy nem vonhatunk be mindenkit személy szerint a tervezési

folyamatba. Azt kell tehát megoldanunk, hogy a városlakók egy olyan „mintáját”

kapcsoljuk be a kommunikációba, akik véleményükkel, részvételükkel a többiek

véleményét is képviselni tudják, vagyis végül olyan eredményt kapjunk, mintha

mindenkinek az igényeit, elképzeléseit felmértük volna. A résztvevőket úgynevezett

Fórumokon, illetve Párbeszéd Körökön hívjuk össze, amely találkozásokat, illetve az oda

delegáltakat a tervezés Irányító Testülete legitimálja, de nagyon fontos szempont a

kommunikáció szervezése során, hogy a megbeszéléseket, illetve magát a tervezési

folyamatot nyitottan kezeljük, vagyis a csapatok összetételét, és a csapatok döntéseit a

folyamat végén senki nem kérdőjelezheti meg. A szereplők azonosításának kiinduló

javaslata w a kommunikáció akkor lesz sikeres, ha a résztvevők jól reprezentálják a

térséget és a helyi érdekcsoportokat w az érdekcsoportok elfogadják, legitimálják őket

2. MOZGÓSÍTÁS, NYILVÁNOSSÁGMUNKA

A tervezés területén a kisebb közösségek, és az azokat képviselő személyek

kiválasztása után a következő lépés a szereplők mozgósítása. Mind a szereplők

kiválasztásának, mind a mozgósításnak több formája van, és annak megfelelően kell az

eszközöket válogatnunk, hogy milyen személyről, illetve szervezetről van szó, és általában

milyen az Irányító Testület és a lakosok, gazdasági és intézményi szereplők kapcsolata.

3. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT

A többszereplős döntéshozás módszere a kommunikációs folyamat szervezése, amely

a döntések előkészítését jelenti. A kommunikációs munka során érdekek ütköznek,

vélemények cserélődnek ki, a szereplők egymástól tanulnak, és ez a folyamat végül elvezet

az alternatívák felvázolásáig, majd a döntésig.

Közösségi Stratégiai Tervezési Folyamat / A tervezési folyamat lépései

Első lépés


Módszertan

134

A szereplők azonosítása, bevonása

- Meghatározásra kerülnek azok a szereplők, akik véleményükkel, tevékenységükkel

befolyásolhatják a fejlesztési irányokat, illetve a település „használók” közül azok akik

intenzíven részt vesznek majd a tervezés folyamatában.

A település-használók bevonása

- Eszközök: Levél-meghívó, kérdőív, újság, plakát, TV

Személyre szóló meghívók szétküldése (tervezői javaslat alapján összeállított lista

segítségével - lakosságból és a városhasználókból, munkáltatók, külső városrészek,

városkörnyék)

Kérdőívek megjelentetése, szétküldése

Postaláda felállítása a kérdőívek számára

Rajzpályázat (gyermekek részére): a helyi közoktatási intézmények (óvodák, iskolák)

bevonásával kivitelezett rajzpályázat a tervezési területre vonatkozóan. A program

célja a gyerekeken keresztül a családok bevonása, tájékoztatása a közösségi

tervezésről. A diákok rajzait helyi szakemberek bevonásával zsűrizzük, a díjátadón

pedig személyesen is értékeljük, a pályaműveket kiállítjuk. Az eseményről a helyi

médiában is hírt adunk, a nyertes pályaműveket a honlapon is szerepeltetjük.

Fotópályázat A fotópályázat egyrészről identitásépítő erővel bír, hiszen az ilyen jellegű

kezdeményezések gerince a helyi értékek megragadása és népszerűsítése. A pályázat

nyertes fotói jó alapanyagként felhasználhatóak a települési kiadványok tervezésénél

is. A pályázatot több rendelkezésre álló csatornán kihirdetjük, majd egy esemény

keretén belül a díjátadót is megszervezzük.

Az együttműködni kívánók jelentkezése, Konzultatív panel tervezése.

Második lépés

Orientáció – Kommunikációs folyamat

- Az azonosított szereplők bevonásával Konzultatív Panel alakítása

Tematikus műhelybeszélgetések Párbeszéd Körök: Kerekasztal¬beszélgetések

lefolytatása a helyi civil szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel (igény szerint személyes

interjú nagyvállalkozókkal), képviselőtestülettel, oktatási intézményekkel és egyházakkal.

Irányított párbeszédek: a célok, elképzelések, értékek, és problémák feltárása,

meghatározása. Jövőkép megfogalmazása (3-4 alkalom). A metodika alkalmazásával fényt

derítünk a különböző ágazatok reprezentatívinak segítségével, a településsel kapcsolatos

problémákra, értékekre és jövőbeni célokra (konkrét fejlesztési irányokra). A szakmai

párbeszédeken elhangzottakat jegyzőkönyvbe vesszük és a tervek kidolgozósánál


Módszertan

135

figyelembe vesszük. A panelbeszélgetések témáinak meghatározása, a meghívottak

körének pontosítása a megbízóval egyeztetve történik.

Szakmai és kulturális egész napos rendezvény: Egyes fejlesztési projekthelyszíneken

igen jó kommunikációs és promóciós – és nem utolsó sorban város/helyszín identitásépítő

eszköz - a helyszín adottságaira és értékeire épülő kulturális és szakmai rendezvény

szervezése a város lakói és használói számára. Az ilyen jellegű családi rendezvényeken

széleskörű szakmai és identitáserősítő tevékenységeket lehet folytatni a szórakoztató

kulturális, szabadidős és interaktív programok mellett, amikor a lakosság azon része is

közvetlenül is bevonásra kerülhet a tervezési folyamatba, akiket a hagyományos

módszerekkel (pl. közmeghallgatás, lakossági fórum) nem sikerült megszólítani. Az önálló

esemény megszervezésekor a területen jelenlévő és jövőben megjelenő vállalkozások

bevonása feltétlen szükséges, egyrészt a területhez való kötődésük erősítése, valamint a

területre látogatók számára a kínálat bemutatása érdekében. Vállaljuk a rendezvény

koncepciójának kiötlését, az esemény szakmai, kulturális és szórakoztató

programelemeinek meghatározását, a szervezést, valamint az esemény szakmai részeinek

teljes körű lebonyolítását a Megbízóval történő egyeztetés alapján.

Városfejlesztési ötletbörze: Ez egy olyan, már több helyen nagy sikert aratott

várostervezői játék, amelyen a helyi lakosok és városhasználók közösen fogalmazzák meg

az értékeket és problémákat, valamint igényeiket, elképzeléseiket. A játékban 5 csapat (a

települést reprezentáló célcsoportokból megalkotott csapatok) 5 lépében játszanak,

dolgoznak a játékvezető moderátor irányításával. A csapatok egymást megismerve és

közös nevet választva kis közösséggé formálódva, a település társadalmi keresztmetszetét

adva, közösen végzik el a feladatokat. A körök végén a választott csapatkapitányok

ismertetik a közös gondolatokat, eredményeket. A játék eredményeként a csapatoknak

konkrét projekt-ötleteket kell kigondolniuk, majd ezeket rangsorolni és a legjobbnak

tartott projekt-ötlet kidolgozását is el kell végezniük. A projekt kidolgozásában

támaszkodhatnak az általunk meghívott helyi szakértők segítségére is. A kidolgozott

ötleteket rendre a csapatkapitányok mutatják be. A legjobb projektötlet címet az kapja

meg, amelyikre a játék szereplői és nézői a legtöbb szavazatot adják. Az ilyen jellegű

játékok/akciók amellett, hogy segítik a tervezést közösségi vélemények és igények

megismerésével, nagyon jó közösségfejlesztő és identitáserősítő hatással is bírnak.

Helyzetfeltáró dokumentáció elkészítése (párhuzamosan az első és a második lépéssel)

Kommunikációs folyamat lezárásaként dokumentálásra kerül az Orientációs

Beszámoló, amely tartalmazza a megbeszélések, beérkezett anyagok feldolgozása után

kirajzolódott Jövőképet.

Harmadik Lépés


Módszertan

136

Koncepcionálás

A Koncepció munkaanyag egy több fázis során kialakított, több lépésben és szinten

folyamatosan kommunikált dokumentumnak az összefoglalója. A dokumentum

tartalmazza mindazon lépéseket, amelyek folyamán a munkaanyag formálódott, valamint

a Programvázlat struktúrájának kialakításához szükséges háttér-információkat és szakértői

megfontolásokat, szakmai hátteret.

A munkaanyag a fejlesztési program rendszerét, struktúráját és vezérelveit fekteti le. A

vázpontok tartalmi megtöltése a tervezés rendszere alapján az egymást erősítő, egymásba

kapcsolódó és önmagát erősítő fejlesztés felvázolt elveinek, a fejlesztés a rendszerének,

struktúrája az Önkormányzat Képviselőtestülete általi elfogadását követően történik meg.

A munkaanyag elfogadása esetén már önmagában is megteremti azt a szilárd döntési

hátteret, amelyre az Irányításnak és a Menedzsmentjének szüksége van a vezetői döntések

meghozatalához.

Ebben a munkafolyamatban kidolgozásra kerülő Programjavaslat tartalmazza

mindazon gondolatokat, célokat és részcélokat első megfogalmazásban, amelyek alapul

szolgálnak egy megalapozott és széles körű legitimációval rendelkező Szabályozási terv és

Építési Előírás rendszer kialakításának.

Egyeztetés és jóváhagyás a Helyi Egyeztető Munkacsoport (EM), a koncepció-javaslat

asztalon történő egyeztetése, részletes megbeszélése nyitott Fórumok keretében (bárkivel,

akit érdekel).


Módszertan

137

8.2 Egyéb kockázat-értékelési szempontok

A) Önkéntes és nem önkéntes kockázatok

1. Méltányosság és méltánytalanság

2. Az informáltság mértéke

3. Elkerülhetőség és alternatívák

4. Exogén és endogén kockázat

B) Időbeli megítélés

C) A kockázat térbeli eloszlása és megítélése

1. A kockázat földrajzi eloszlása

2. A kockázati ágensek (az értékelést végzők) azonosítása

3. Kockázat-szóródás

D) A kockázat kontrollálhatósága

1. A kontroll észlelt mértéke

2. A kockázat módszeres kontrollja

3. Krízis-kezelés

A klímaváltozás esetében olyan jelenséggel van dolgunk, ami a lassú változásokat

jelent és a lassú változásokat az ember általában nem érzékeli. Ha megfigyelnénk, hogy mi

történik, akkor lehet olyan forgatókönyveket készíteni, amellyel felkészülhetünk a

klímaváltozás hatásaira.


Módszertan

138

42. ábra A kockázat elfogadásának skálája

Forrás: Kerekes Sándor (2016) Fenntarthatóság és közösségi pénzügyek Kluwer Complex Budapest

Documents

Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja ...klimatudatos.hu/wp-content/uploads/2016/05/... · Klímastratégia készítésének megalapozó dokumentációja