1. Mutassa be a kormány-előterjesztéssel szemben támasztott tartalmi követelményeket! (15 pont)

A Kormány ügyrendje a megfelelő előkészítés és a döntés megalapozása érdekében az előterjesztésekkel szemben részletes tartalmi követelményeket támaszt: A) hatásvizsgálati lapot: szükséges információkat, jav intézkedéseket, indokait, költséghatásait, gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait, B) alkalmazhatóság feltételeit, természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentésétC) a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot,D) megfelelési táblázatot, ha EU jogából eredő tagállami kötelezettséget érint,E) megküldési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot csatolni kell, ha meg kell küldeni a az EU-hoz véleményezésre,F) tárgyra vonatkozó főbb megállapításokat, javaslatok összefoglalását, pontosan megfogalmazott döntési javaslatot, G) végrehajtási jsz tervezetét, H) azokat a vitás kérdéseket, melyekben nem alakult ki egyetértés, I) egyeztetések összefoglalóját, a társ-i és érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban, J) ha szakértői bizottságot hoztak létre a jsz indokoltágának vizsgálatára, annak jelentését csatolni kell,K) Törvénytervezet vagy OGY-i határozattervezet esetében OGY –i tárgyalási módra vonatkozó javaslatát ennek indokait (sürgős, kivételes) A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést, ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit (jelentéseit) is, előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és ellenőrző fórumaként működik.

2. Ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat! 15p Kérdés: Mennyi idő alatt kell a hatóságnak a tényállást tisztáznia és az ügyben érdemi döntést hoznia. Általános ügyintézési határidő: az érdemi határozatot a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított harminc napon belül kell meghozni. Ez az általános ügyintézési idő. /2014. január 1-től 21 napra csökken/ A törvény alapján rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabb határidőt azonban csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az előzőektől eltérő, speciális határidő-szabályozást igényelnek azok a hatósági eljárások, amelyekben a hatóság testületi szerv (pl. a települési önkormányzat képviselő-testülete). Ebben az esetben az ügyintézési határidő főszabályként az általános harminc nap, illetve a különös eljárási normában meghatározott eltérő határidő, vagy ha ez nem lehetséges: a határidő letelte utáni első testületi ülés napja, de legfeljebb hatvan nap. Kötelező a soronkívüliség: kiskorú ügyfél esetében, ha azt életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, ha az a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, a hatósági ideiglenes biztonsági intézkedést rendel el. Az ügyintézési határidő számítása:Ket. Naptári napban számolja a határidőket. A kérelem hatósághoz történő megérkezése napjától, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számítandó. Másodfokú hatóság eljárás esetén a megérkezését követő napon kezdődik. A törvény rögzíti az általános belső ügyintézési határidőt, a meghatározott eljárási cselekményeit haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül kell elvégeznie /igazolási kérelem, költségmentességi kérelem/ A hatóságnak 30 napon belül intézkednie

kell a döntés közlése iránt. A törvény ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok közé emeli a postázás és hirdetményi közlés idejét. Az ügyintézési határidő számításánál figyelmen kívül hagyandó időtartamok: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének időtartama, - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének sikertelensége esetén az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama, a magyar külképviseleti hatóságtól kért jogsegély időtartama,- a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időtartam,- a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, nyilatkozattételre irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időtartam, -a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, - a bizonyítékoknak az ügyféllel való ismertetéséhez szükséges időtartam, elektronikus ügyintézés esetén a (tartós vagy átmeneti) üzemzavar időtartama, -a kérelem, a határozat és egyéb irat hiteles fordításához szükséges időtartam. -Belföldi jogsegély esetén a megkereséstől annak teljesítéséig eltelt időtartam illetve a hiánypótlásra való felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő. Az ügyintézési határidő meghosszabbítása: az eljáró hatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Kiskorú ügyfél ügyében egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napra. Az ügyintézési határidő saját hatáskörben történt meghosszabbításáról értesíteni kell az ügyfelet végzésben /feltüntetve határidő hosszabbítás indokait/, továbbá mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.

3. Szakhatóság szerepét az eljárásban! 15p A szakhatósági modell lényege: engedélyezési eljárásokban a jogszabály az egyik, a végső engedély kiadására jogosult érintett hatóságot kiemeli, a többi érintett hatóságot pedig – közreműködési kötelezettséggel - szakhatósággá minősíti. - A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása)való kötelezettség.A szakhatóság közreműködése azon alapszik, hogy hatáskörét az ügyfél által benyújtott kérelem érinti, így a szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik. A szakhatóság megkeresésének elmulasztása, állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása azzal jár, hogy a hatóság döntése semmis. Előfordulnak amikor a szakhatóság kötelező, körülményektől független megkeresése csupán az eljárás elhúzódását és valamennyi érintett hatóság és az ügyfél adminisztratív terheinek növekedését eredményezi. Erre figyelemmel a Ket. egyrészt előírja, hogy nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság tíz napon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani. Másrészt a Ket. lehetővé teszi törvény és kormányrendelet számára, hogy meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegelje a szakhatóság megkeresését és maga döntsön a szakkérdésben; ilyen esetben illeték és díj nem szedhető. A másodfokú eljárások gyorsítását eredményezheti, mivel ennek alapján a hatóságnak pl. nem kell ismételten megkeresnie azokat a szakhatóságokat, amelyeknek hatáskörét, állásfoglalását a fellebbezés nyilvánvalóan nem érinti.A jogszabály által megjelölt szakhatóságot közreműködési kötelezettség (eljárási kötelezettség) terheli a hatáskörébe és illetékességébe tartozó hatósági ügyben hatóság és a szakhatóság(ok) között.Szakhatósági ügyintézésre 15 nap határid áll rendelkezésre, szakhatóság állásfoglalási 3 féle döntésben ölt testet: - hozzájárulását megadja- hozzájárulását egyedi előírásokhoz, feltételhez kötötten adja meg- hozzájárulását megtagadja. A szakhatóság állásfoglalása köti a hatóságot, az állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az ügyfél a

határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatja a szakhatóság állásfoglalását, illetve az eljárás során hozott más végzéseit (pl. a hiánypótlási felhívást). A szakhatóság a döntés meghozataláig módosíthatja állásfoglalását, erre csak egy alkalommal, jogszabálysértés orvoslása céljából kerülhet sor, a szakhatóságnak pedig viselnie kell az ezzel a módosítással okozott költségeket. A szakhatóság az állásfoglalását nem vonhatja vissza. A gyakorlatban jól működik az előzetes szakhatósági állásfoglalás jogintézménye, amely alapján az ügyfél előzetesen beszerezheti a szakhatósági állásfoglalást, így tisztázhatja az egész kérelem, eljárás szempontjából számára lényeges előkérdéseket.

4. Ügyészi fellépés szabályait! (15 pont ) Az ügyész a ket. hatálya alá tartozó ügyben lép fel a törvénysértés orvoslása érdekében, annak elbírálására az Ütv.-nek az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló VI. fejezetében foglaltak az irányadók. Az Ütv. együttesen „fellépésnek” hívja a büntetőjogon kívüli közérdekű hatásköreit, amelyek a törvénysértés kiküszöbölése érdekében elsősorban bírósági peres és nemperes eljárások megindítását (perindítási jog), valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslat előterjesztését jelenti. Az ügyészségre is vonatkozik az officialitás elve, amely szerint az ügyész intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra utal. Az ügyészség maga dönti el, hogy megindítja-e eljárását. Ehhez kapcsolódóan a fellépés érdekében az ügyészséghez forduló kérelmezőt indokolt állásfoglalásban köteles tájékoztatni, ha a fellépést mérlegelése alapján végül mellőzi. Ilyen esetben a kérelmező jogosult – a kézhezvételtől számított 8 napon belül – a felettes ügyésznél az állásfoglalás felülvizsgálatát kezdeményezni. Az ügyészség hatásköre a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedésekre terjed ki. A hatósági döntéseket illetően az ügyész fellépése az alábbi feltételek esetén lehetséges, megalapozott: bíróság által felül nem vizsgált döntésről van szó, amely jogerős vagy végrehajtható, a törvénysértés az döntés érdemét érinti, a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll. Az ügyész a felhívásban indítványozhatja a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztését. A felhívás címzettje a végrehajtást a döntéséig köteles azonnal felfüggeszteni, és erről az ügyészt egyidejűleg tájékoztatni. Az ügyész a felhívását már első alkalommal is az ügyben eljáró szerv felügyeleti szervéhez nyújtja be. Ha a döntést hozó szervnek nincs felügyeleti szerve, vagy felügyeleti szerve a Kormány, vagy ha az ügyben felügyeleti intézkedés jogszabály alapján kizárt, a felhívást az ügyész a döntést hozó szervhez nyújtja be. Az ügyész felhívásában 60 napon belüli határidő tűzésével indítványozza a törvénysértés megszüntetését. A felhívás címzettje a megadott határidőn belül az iratok megküldésével tájékoztatja az ügyészt arról, hogy a törvénysértést orvosolta, testületi döntést igénylő esetben a testület összehívásáról intézkedett, vagy indokai kifejtésével arról, hogy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet. Az ügyész felhívás így minden esetben egyfokú, egy hatóság bírálja el, így a felhívás eredménytelensége esetén az

ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést megtámadhatja bíróság előtt. A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét Az illetékes szerv vezetője a jelzéssel kapcsolatos álláspontjáról az ügyészt harminc napon belül értesíti.

5. Jogszabály tervezetének megszövegezésére vonatkozó általános követelmények? 15p Meghatározza a konkrét indokokat; a jogszabály által elérni kívánt célt; a tervezett szabályozási megoldások indokait (bizonyos esetekben komoly meggyőző erőt jelenthet az általános és részletes indokolás tervezethez csatolása is); a jogszabály előkészítésében részt vett szervek és személyek megjelölését; az elhangzott fontosabb javaslatokat (a felvetett, de elutasított indítványokat is, az elutasítás indokaival együtt.)A jogszabály-tervezet szerkezete: a jogszabály tárgya, száma; a jogszabály szövege; a jogszabály megsértőivel szemben kilátásba helyezett szankciók (általában a jogkövetkezmények); záró rendelkezés, ezen belül: a hatálybalépés napja, a hatályon kívül helyezett vagy módosított korábbi jogszabályok hatályba lépésének napja, tárgya és száma.- a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és megszövegezésére a rendeletet a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni,Szövegezésre vonatkozó általános követelmények:jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás; a fogalom vagy rendelkezés valamennyi előfordulása esetében ugyanazt a megfogalmazást kell alkalmazni;-„illetve” kötőszó csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható; „illetőleg” kötőszó a jogszabály tervezetében nem alkalmazható. Az „és” és a „vagy” kötőszó írásjellel összekapcsolva vagy közvetlenül egymást követően a jogszabály tervezetében nem alkalmazható;mennyiségek számjeggyel történő meghatározása során kizárólag arab számok alkalmazhatók; az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni. A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és a további használatra utaló „a továbbiakban” kifejezéssel együtt, zárójelben kell feltüntetni;jogszabály tervezetének a címében a jogszabály tárgyát vagy tartalmának lényegét kell röviden megjelölni úgy, hogy az a jogszabályt más jogszabálytól egyértelműen elhatárolja. A címet úgy kell megfogalmazni, hogy ne legyen hatályban több azonos című jogszabály; jogszabály kihirdetésének idejeként a jogszabály kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A jogszabály kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni. jogszabály megalkotójának rövidítése a Kormány esetén „Korm.”; a Magyar Nemzeti Bank elnöke esetén „MNB”; a miniszterelnök esetén „ME”; miniszter esetén a miniszter feladat és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott rövid megjelölést kell használni. jogszabály típusát törvény esetén a „törvény”, rendelet esetén a „rendelete” kifejezéssel kell megjelölni, együttes rendelet megalkotójának megjelölését és rövidítését ábécésorrendben kell feltüntetni.törvény tervezetében feladat- és hatáskör címzettjeként az államigazgatási szervet köznévvel kell megjelölni;uniós jogi aktusra akkor lehet hivatkozni, ha − jogszabály rendelkezéseitől való eltérésre kell utalni, vagy − a jogszabály rendelkezése alkalmazásának feltételét valamely uniós jogi aktus vagy annak valamely rendelkezése határozza meg vagy tartalmazza.

Jogszabály formai tagolása:A jogszabály tervezetét az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. Növekvő szintjének sorrendjében: az alpont, a pont, a bekezdés, a szakasz, az alcím, a fejezet, a rész és a könyv. Jogszabály logikai tagolása: A jogszabály tervezete az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja: − preambulum, − bevezető rész, − általános rendelkezések, − részletes rendelkezések, − záró rendelkezések, 1.Preambulum tv tervezetében alkalmazható. A ismertethető a szabályozás előzménye, indoka és célja, valamint rögzíthető olyan elvi, elméleti tétel, amelyet a törvénytervezet szakaszaiban a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni.2.A bevezető rész a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. Nincs normatív tartalma.3.Az általános rendelkezéseket a preambulumban vagy a bevezető részben, ezek hiányában a jogszabály megjelölése után közvetlenül kell elhelyezni. Nagyobb terjedelmű jogszabály tervezetében az általános rendelkezéseket önálló, „Általános rendelkezések” című alcímben vagy fejezetben kell szabályozni. Ebben személyi, területi hatályról akkor lehet rendelkezni, ha az a jogalkotásról szóló tvben meghatározott személyi hatálya eltér, ország területétől eltér. Ebben fogalmazódik meg a szabályozásra vonatkozó alapelv, valamint az értelmező rendelkezések. Értelmező rendelkezést kell alkalmazni, ha a fogalom jelentése az adott jogsz alkalmazásában eltér a köznyelvi jelentésétől, a más jogszabban meghatározott jelentésétől, és jelentése nem egyértelmű. 4.A részletes rendelkezés között kell szabályozni a jsz alapvető normatív tartalmát képező azon rendelkezéseket, amelyekről a rendelet alapján nem más logikai egységben kell rendelkezni. Ezeket a szabályozás tárgyának megfelelő olyan logikai sorrendben, úgy kell szabályozni, hogy a korábban szabályozott rendelkezésekből logikusan, folyamatosan következzenek a későbbiek. 5. Záró rendelkezések: Ha a törvény vagy az eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni kívánt kormányrendelet tervezete valamely rendelkezésének a végrehajtásához további, az adott jogszabály szintjét nem igénylő jogszabályi rendelkezés (végrehajtási rendelkezés) megalkotása szükséges vagy lehetséges, a záró rendelkezések között kell elhelyezni az erre felhatalmazást adó rendelkezést. A jogszabály záró rendelkezései között önálló szakaszban a szakasz első bekezdéseként kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépéséről, és a szakasz további bekezdéseiben kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépését követő időpontokban hatályba lépő szerkezeti egységeinek hatálybalépéséről. Átmeneti rendelkezéseket akkor kell alkotni, ha az új szabályozás szükségessé teszi, hogy előre meghatározott időszakban, a jogsz hatálya alá tartozó meghatározott esetekben a jogsz alkalmazandó rendelkezéseitől eltérő szabályokat kelljen alkalmazni. Az átmeneti rendelkezésekben pontosan meg kell határozni, hogy azok a jogsz hatálya alá tartozó mely esetekre vonatkoznak. Ha a jogszabály tervezete uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg, jogharmonizációs záradékban meg kell állapítani. A Záró rendelkezések tartalmazzák a módosító rendelkezéseket is: szövegcserés módosítás, újraszabályozás, kiegészítés és a még hatályban nem lépett szerkezeti egysége eltérő szöveggel történő hatályba lépésével módosítható. A módosítás időpontja a módosító rendelkezés hatálybalépésének az időpontja.6. Mellékletek: akkor, ha a rögzíteni kívánt szabályozási tartalom nem fejezhető ki átláthatóan a jsz tervezetének a szakaszaiban. Hivatkozás a mellékletre.

6. Mely főbb kérdésekkel kell foglalkoznia a jogalkotónak a „záró rendelkezések” között? 15p Záró rendelkezések: Ha a törvény vagy az eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni kívánt kormányrendelet tervezete valamely rendelkezésének a végrehajtásához további, az adott jogszabály szintjét nem igénylő jogszabályi rendelkezés (végrehajtási rendelkezés) megalkotása szükséges vagy lehetséges, a záró rendelkezések között kell elhelyezni az erre felhatalmazást adó rendelkezést. A jogszabály záró rendelkezései között önálló szakaszban a szakasz első bekezdéseként kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépéséről, és a szakasz további bekezdéseiben kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépését követő időpontokban hatályba lépő szerkezeti egységeinek hatálybalépéséről. Átmeneti rendelkezéseket akkor kell alkotni, ha az új szabályozás szükségessé teszi, hogy előre meghatározott időszakban, a jogsz hatálya alá tartozó meghatározott esetekben a jogsz alkalmazandó rendelkezéseitől eltérő szabályokat kelljen alkalmazni. Az átmeneti rendelkezésekben pontosan meg kell határozni, hogy azok a jogsz hatálya alá tartozó mely esetekre vonatkoznak. Ha a jogszabály tervezete uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg, jogharmonizációs záradékban meg kell állapítani. A Záró rendelkezések tartalmazzák a módosító rendelkezéseket is: szövegcserés módosítás, újraszabályozás, kiegészítés és a még hatályban nem lépett szerkezeti egysége eltérő szöveggel történő hatályba lépésével módosítható. A módosítás időpontja a módosító rendelkezés hatálybalépésének az időpontja.

7. Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó legfontosabb szabályokat! 15p A bírósági felülvizsgálat a jogszabálysértésre hivatkozást követel meg. Jogszabálysértésre hivatkozva kérhető, jogszabály, jogszabályhely megjelölésével. Alapvető előfeltétel: - az ügyfél a közigazgatási eljárás során a fellebbezési jogát kimerítette, - adott közigazgatási ügyfajtában a fellebbezés kizárt. A keresetlevél a határozat közlésétől számított 30 napon belül nyújtható be. Határidő elmulasztása esetén az ügyfél igazolással élhet. A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetet nem utasíthatja el, azt továbbítani köteles a bírósághoz.Keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell benyújtani, amely határozatot hozta. Ügyfél felperes, közigazgatási szerv alperesi pozícióban van. Kereset benyújtásának a döntés végrehajtására nézve nincs halasztó hatálya, de kérheti a döntés végrehajtásának a felfüggesztését. Ebben az esetben az indítvány elbírálásáig a végrehajtás nem foganatosítható. Ilyen esetben az ügy iratait kivételes sürgősséggel 3 napon belül kell eljuttatni a bírósághoz és ott 8 napon belül kötelesek döntést hozni. 2012. február 1-től lehetővé teszi a Ket. A hatóság másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítsa, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítás feltételei fennállnak. Ettől eltérően vannak olyan esetek amikor a Ket nem teszi lehetővé a végrehajtás felfüggesztését. Ítélet lehet: - jsz sértés megállapítása esetén, a döntés hatályon kívül helyezése, - hat kívül helyezés és új közigazgatási eljárás lefolytatására kötelezi, - megváltoztatja, - az ügyfél keresetét elutasítja. Ítélet jogi következményei: - közigazgatási hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak, - a megismételt eljárásban a hatóságot köti a bíróság határozatának rendelkező része és az indoklása, köteles ennek figyelembevételével eljárni.

8. Rendeletalkotás főbb szabályait békeidőben és azon kívül egyaránt! 15p.

A rendelet rugalmasabb, könnyebben változtatható és részletezőbb szabályozási forma, mint a törvény. Mozgástere azonban erősebben korlátozott. Nem lehet ellentétes a törvénnyel. Rendelet típusai: autonóm és végrehajtási rendelet. Autonóm rendelet: olyan tárgyköröket szabályozó rendelet, mely esetében nem létezett korábban magasabb szintű szabályozás. Végrehajtási rendelet: törvényi felhatalmazáson alapuló, törvény végrehajtására megalkotott rendelet. Kormányrendelet: feladatkörében rendeletet bocsát ki mely nem lehet ellentétes a tv-el, miniszterelnök írja alá és a hivatalos lapban (MK) kell kihirdetni. Lehet autonóm és végrehajtási. MNB elnök rendelete: az Uniós csatlakozás óta van rendeletalkotási joga, tv-el nem lehet ellentétes, hivatalos lapban ki kell hirdetni. Rendeletben szabályozza a jegybanki alapkamat mértékét, a kötelező tartalék mértékét, a bankjegy és érme kibocsátást, hamisítás elleni védekezési eszközöket. Kormányrendelettel azonos szinten. Önálló szabályozó szervek vezetőjének rendelete: sarkalatos tv-ben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely nem lehet ellentétes tv-el, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel, MNB elnökének rendeletével. Rendelete jogszabályokkal nem lehet ellentétes, alatta helyezkedik el. Szabályozó szervek: PSZÁF és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke. Kormány tagjainak rendelete: miniszter írja alá, a hivatalos laban (MK) kell kihirdetni, csak törvényhez vagy kormányrendelethez kapcsolódó végrehajtási rendelet lehet és kibocsátásához mindig külön felhatalmazásra van szükség. Kormány tagjai között nincs hierarchikus viszony. Helyi önkormányzat rendelete: döntést hozhatnak közvetlenül – helyi népszavazás útján – vagy közvetett módon, választott testület útján, aki rendeletet hozhat. Magasabb szinten nem szabályozott, feladatkörbe illeszkedő helyi közügyekben illeti meg a képviselő testületet ez a joga. A képviselő testület határozatképes, ha az önkormányzati képviselők több int fele jelen van az ülésen. Minősített többség, ha az összes képviselő több mint a fele egyező szavazattal rendelkezik. Az eredeti jogalkotási hatáskör a magasabb szinten nem szabályozott, feladatkörbe illeszthető helyi közügyekben illeti meg a képviselő-testületet, míg a magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok kiadására végrehajtási, szekunder rendelet alkotásához törvényi felhatalmazás szükségeltetik, amelyben meg kell jelölni a jogalkotási jog jogosultját, a felhatalmazás tárgyát és kereteit. Az Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel mutatott rá, hogy az önkormányzat rendelete nem alkotmányellenes pusztán amiatt, mert valamely törvény nem ad kifejezett felhatalmazást a helyi önkormányzat számára a rendeletalkotáshoz. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, aki ha azt jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg. 2012. január 1-jétől az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről a bíróság, és nem az Alkotmánybíróság dönt. Ennek alapján a fővárosi és kormányhivatal kezdeményezheti a Kormánynál, hogy indítványozza az

Alkotmánybíróságnál az önk. Rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának, Kúriánál a jogszabállyal való összhangjának vizsgálatát. Rendeletalkotás Szükségállapotban: ha a alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, élet és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén az országgyűlés hirdeti ki a szükségállapotot, akadályoztatása esetén a köztársasági elnök. Kihirdetéséhez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az országgyűlés elnökét, és OGY honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságát akik felfüggeszthetik az intézkedéseit. A rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha az országgyűlés vagy akadályoztatása esetén az OGY honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága meghosszabbítja. Szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja, rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. Egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Rendkívüli állapotban: hadiállapotban vagy háborús veszélyben kihirdetett rendkívüli állapot, Honvédelmi Tanácsot hoznak létre. A tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az ogy. elnöke, pártok képviselő csoportjainak a vezetői, miniszterelnök és miniszterek. Tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke. Széles döntési jogkör, főként honvédelemmel kapcsolatban. A honvédelmi tanács rendelete a rendkívül állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az országgyűlés meghosszabbítja. Köztársasági elnök és miniszterelnök írja alá és a kihirdetés napján lép életbe. A magyar közlönyben, minden televízióban és rádióban és minden napilapban közzé kell tenni. Ezek a rendeletek törvényi erővel bírnak. Veszélyhelyzetben: az állampolgárok élet és vagyonbiztonságát elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség veszélyezteti. A kormány ekkor törvényi erővel rendelkező rendeletet alkothat. Megelőző védelmi helyzetben: akkor hirdetik ki az országgyűlés, ha az országot háborús veszély fenyegeti, vagy nemzetközi szintéren katonai kötelezettségvállalás esedékes. Vészhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a kormány egyes törvények rendelkezéseitől eltérő intézkedéseket is hozhat. Ehhez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Helyi rendeletalkotás: a megyei közgyűlés elnökét és a főpolgármestert minősített helyzet idején bevezetett központi intézkedések helyi viszonyokra alkalmazott követelményeire rendeletalkotási jogkör illeti meg. Váratlan támadás esetén: A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére

vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles. A Kormány sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány a megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt. A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.

9. Milyen szótöbbséggel alkothat törvényt az Országgyűlés? Hozzon fel példákat a lehetséges estekre!15pAz Országgyűlés alkotta törvények az Alkotmányt követik a jogforrási hierarchiában, amelyeket az Országgyűlés általában a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza. Azonban az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az összes országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges, és bizonyos tárgykörökre vonatkozóan a törvényhozás minősített többségű támogatást igényel – ezekben az Alkotmányban meghatározott tárgykörökben a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges a törvény elfogadásához; mindehhez hozzátartozik az is, hogy a döntéskor az Országgyűlés határozatképes legyen. Határozatképes, ha a képviselők több mint a fele jelen van.Megválasztott képviselők kétharmadának szavazata szükséges: Az Alaptörvény elfogadásához és módosításához. Magyarország egyes Alaptörvényből eredő hatásköreinek az EU többi tagállamával közösen, vagy az EU intézményei útján való gyakorlásáról szóló nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez. A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint különleges jogrend kihirdetéséhez, illetve az erről szóló döntés felülvizsgálatához. A jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges, azaz sarkalatos törvényt kell hozni: az állampolgárságról, a címer és a zászló használatáról, az állami kitüntetésekről, a családok védelméről, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrző független hatóság létrehozásáról, az egyházakról,

a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a sajtószabadságról, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokról, a választójogról, a Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályok, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályairól, a honvédelmi kötelezettségről (katonai szolgálat teljesítése, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség szabályai), az országgyűlési képviselők választásáról, a Magyarországon élő nemzetiségek Országgyűlés munkájában történő részvételéről, az országgyűlési képviselők jogállásáról és javadalmazásáról, az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezésekről, az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenési kötelezettségről, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról, az önálló szabályozó szervek létrehozása, feladatkörük, működésük szabályairól, az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének és működésének szabályairól,

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról, javadalmazásáról, az ügyészség szervezetéről és működéséről, valamint az ügyészek jogállásáról, javadalmazásáról, a helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, a nemzeti vagyon megőrzéséről, védelméről és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeiről, az állam kizárólagos tulajdonáról és kizárólagos gazdasági tevékenységek köréről, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátairól és feltételeiről, a Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályairól, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokról, az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályairól, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a Költségvetési Tanács működésének részletes szabályairól, a Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokról, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működéséről, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokról, a különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokról (szükségállapot idején a köztársasági elnök által rendeleti úton bevezethető intézkedések, a Kormány által megelőző védelmi helyzetben, veszélyhelyzet esetén bevezethető rendkívüli intézkedések, váratlan támadás).

10 Ismertesse Magyarország jogforrási rendszerének elemeit az Alaptörvény és a jogalkotási tv. rendelkezései alapján! (10 pont)

A jogforrás:jelentheti egyrészről magát a jogalkotó szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt – ilyen értelemben beszélhetünk ún. belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó tevékenységet is.Adott államban a jogrendszert az adott időpontban adott területen hatályban lévő jogi normák összessége adja, a jogi normáknak pedig egy alcsoportját alkotják a jogszabályok, amelyek olyan általános magatartási szabályok, amelyet az arra kifejezetten feljogosított közhatalmi szervek azzal a céllal alkotnak meg vagy adnak ki, hogy a jövőre nézve absztrakt jelleggel szabályozzák a társadalmi viszonyokat, és amelyek formálisan is mindenkire nézve kötelezőek és amelyek érvényesülését végső soron a közhatalom kényszerítő ereje is biztosítja. Magyarország jogforrási rendszerének elemeit az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló tv. rendelkezései határozzák meg. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Tv. amely 2011. január 1-jén lépett hatályba. A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:− az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényét − a Kormány rendeletet;− az MNB elnöke rendeletet − a Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek) rendeletet; − az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletet − a helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletet. A jogforrások zárt rendszert alkotnak és hierarchikus rendbe rendeződnek. A NET tv erejű rendelete egy szinten van a törvényekkel. Különleges jogrendben /rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet/ más közhatalmi szervek is felhatalmazást kapnak a jogalkotásra; így rendkívüli állapotban a Honvédelmi Tanács, szükségállapotban a köztársasági elnök, megelőző védelmi helyzetben, váratlan támadás és veszélyhelyzetben a Kormány alkothat rendeletet, de eltérő módon.

11. Határozza meg a döntések típusait, határolja el őket annak alapján, milyen jellegű döntést foglalnak magukban. (10 pont) Az első fok határozati eljárást lezáró döntés kétféle lehet: NEM ÉRDEMI és ÉRDEMI. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerülő minden más kérdésben végzést. Hatósági határozat: Az eljárást lezáró ÉRDEMI döntés mindig hatósági határozatban ölt testet. Tehát érdemi döntést foglal magában. Az eljárást lezáró érdemi döntések : 1. kérelemre indult eljárásokban a kérelemnek helyet adó határozat, ill a kérelmet elutasító határozat, 2. hivatalból indult eljárásokban az ügyfél számára vmilyen kötelezettséget előíró határozat.Sajátos fajtája az egyszerűsített határozat, melyre csak kérelemre indult eljárásokban kerülhet sor, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és nincs ellenérdekű ügyfél. Ebben hiányzik a jogorvoslati tájékoztató és az indokolási rész. Sajátos hatósági döntési forma az egyezséget jóváhagyó hatósági határozat, amelynél a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményes volt és az ellenérdekű felek között létrejött az egyezség, melyet a hatóság határozatba foglal és jóváhagy. Speciális forma a jogszerű hallgatással létrehozott határozat.Hatósági végzés: A hatóság az eljárás során felmerülő kérdésekben és az eljárás nem érdemben történő lezárásakor hatósági végzést hoz. Tehát ilyenkor nem érdemben dönt, NEM ÉRDEMI a döntés. Hatósági szerződés: Kivételesen a hatóság és az ügyfél közötti szerződéses kapcsolatként, kétoldalú megállapodásként, hatósági szerződés is születhet. Kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél kapcsolata. Ha az ügyfél megszegi a szerződésben foglaltakat, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül.

12. Eljárási kötelezettség tartalmát és vesse össze e kötelezettség megsértésekor irányadó szabályokat az államigazgatási és az önkormányzati hatóságok mulasztása esetén! 10p A közigazgatási hatóság a joghatósága alá és a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén – az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőn belül – köteles eljárni. E kötelezettség megszegése esetén a mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Jogellenes mulasztás esetén az ennek megállapításától számított három napon belül a felügyeleti szerv – akár az érintett ügyfél erre irányuló kérelme alapján, akár hivatalból eljárva – a mulasztó hatóságot határidő tűzésével az eljárás lefolytatására utasítja. Az utasításban szereplő határidő eredménytelen eltelte után a felügyeleti szerv az eljárás lefolytatására haladéktalanul egy másik, a mulasztó hatósággal azonos hatáskörű hatóságot jelöl ki. Ezzel egyidejűleg a felügyeleti szerv köteles a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményezni; e kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező. Önkormányzati hatóság (pl. közgyűlés, főpolgármester). Ekkor önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv /fővárosi, megyei kormányhivatal/ vezetője hívja fel a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül határozzon. Amennyiben a kormányhivatal vezetőjének felhívása nem jár eredménnyel, a hivatalvezető vagy az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság (az illetékes megyei, fővárosi bíróság) nem peres eljárásban kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására. Ugyanezt a szabály alkalmazandó akkor, ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv nem tesz eleget az intézkedési, eljárási kötelezettségének; mindezen esetekben az ügyfél kérelme alapján kerül sor a bírósági kötelezés kibocsátására.

13. Szakértői véleményre vonatkozó szabályokat! 10p Szakértői vélemény akkor rendel ki a hatóság, ha az adott ügyben különleges szakértelem szükséges, és ezzel a szakértelemmel a hatóság nem rendelkezik, továbbá, ha ezt jogszabály előírja. Szakhatóság állásfoglalását a szakértői vélemény nem írhatja felül. Szakértőként jsz-ben meghat szakértőt, v igazságügyi szakértőt kell kirendelni. Az ügyfél is csak olyan szakértőre tehet javaslatot, aki igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult. A szakértőt végzésben rendeli ki a hatóság, nem fellebbezhető meg önállóan. Szakértőként nem járhat el: 1.akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok fennáll akit tanúként nem hallgatható meg /abszolút akadály/ 2. aki a tanúvallomást megtagadhatja /relatív akadály/. A szakértőt a hatóság végzésben rendeli ki. Jogai: iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekménynél, kérdezés joga. Kötelezettségei: titoktartási, megjelenési, véleményadási, hamis véleményadástól való tartózkodás köt. Szakértőre az Isztv. Szabályait kell alkalmazni. Igazságügyi szakértői tev-et erre feljogosított term. személy, cégjegyzékbe bejegyzett gazd-i társaság, igazságügyi szakértői intézmény, jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet és eseti szakértő végezhet. Eseti szakértő igazságügyi szakértői tev. Végzésére is jogosult. Jogkövetkezmények: eljárási bírsággal sújtható, ha a szakértői közreműködést vállalta, és – akadályközlés, illetve határidő meghosszabbítása iránti igényének előterjesztése nélkül - nem teljesíti feladatait határidőre, ezen kívül a feladatát nem megfelelően teljesítő szakértő, az erre visszavezethető okból megismételt eljárási cselekmények (pl. a tárgyalás ismételt megtartása) költségeinek viselésére is kötelezhető.

14. Általános bizonyítási eszközöket, és ismertesse a tanúvallomásra vonatkozó szabályokat! 10p Ügyfél nyilatkozata, irat, a tanú vallomása, szemléről készült jegyzőkönyv, szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv, tárgyi bizonyíték.Tanúvallomás. A tanút tanúvallomásának megtétele céljából idézni kell. A tanúként megidézett személyt megjelenési kötelezettség, főszabályként vallomástételi kötelezettség, és ez utóbbi kötelezettség megléte esetén igazmondási kötelezettség terheli. Abszolút tanúságtételi akadály : akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, nem kapott felmentést a titoktartás alól a jogosított szervtől vagy személytől. Relatív tanúságtételi akadály: - ügyfél hozzátartozója, - Magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, - Diplomáciai mentességben részesül. (tv-ben meghatározott esetek kivételével. Az olyan tanúvallomás amelyet az abszolút tanúságtételi akadály megléte ellenére illetőleg relatív tanúságtételi akadály esetén a tanúságtétel megtagadásának jogára való figyelemfelhívás nélkül vettek fel, az eljárásban nem használható fel bizonyítékként. Védett tanú: A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és utána.Hatósági tanú: akit a hatóság meghatározott eljárási körben a szemlénél, a biztosítási intézkedés alkalmazása során a lefoglalásnál, illetőleg a hatósági ellenőrzésnél vehet igénybe. Az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv aláírásával igazolja. Titoktartási kötelezettsége van. Menete: - tanú személyazonosságának megállapítása, - a tanú nyilatkozata arról, hogy milyen viszonyban van az ügyfelekkel, - tanút figyelmeztetni kell a jogaira, - ill. , hogy a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.

15. Hatósági eljárás bizonyítási rendszerét! 10p

A hivatalból való eljárás elvéből fakadó egyik legfontosabb kötelezettség, hogy a hatóság eljárása során köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha a rendelkezésre álló adatok (az ügyfél kérelméből megállapítható adatok, a hatóságnál meglevő adatok, stb.) alapján nem lehetséges a döntéshozatal, akkor a tényállás döntéshozatalt lehetővé tevő szintű tisztázásához bizonyítási eljárást kell lefolytatni. Bizonyítási eljárásra, valamely bizonyíték megvizsgálására mind az ügyfél kérelme alapján, mind pedig hivatalból sor kerülhet. Megengedett a bizonyítási keresztindítvány is. A tényállás tisztázásának kötelezettsége a közigazgatási hatóságot terheli, az eljárásba bevonandó bizonyítékok megválasztásának joga főszabályként kizárólagosan a hatóságé. Az ügyfél által indítványozott, de a hatóság által mellőzött bizonyítási indítványokat az eljárást lezáró határozatban nevesíteni kell és részletesen meg kell indokolni a mellőzés okát. A hatóság által hivatalosan ismert tények, ill. a köztudomású tények nem szorulnak bizonyításra. Ket. szerinti általános bizonyítási eszközök: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv, a tárgyi bizonyíték /merev lemez/ A bizonyítékok lefoglalásáról a hatóság - jegyzőkönyv felvétele mellett - végzéssel dönt. E végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincsen helye. Szabad bizonyítási rendszer jellemzői: a hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt, a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, a bizonyítékok értékelésén alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Korlátai is vannak, mert pl. tv. Előírhatja, hogy vmely ügyfajtában az eljáró hatóság a határozatát kizárólag vmely bizonyítási eszközre alapozza.

16. Törvényes, a meghatalmazotti és az ügygondnoki képviseletet! 10p Az ügyfél akaratától függő és az ügyfél akaratától független ok vezethet ahhoz, hogy vmely közig hatósági ügyben az ügyfél mellett v helyett képviselő járjon el.Fajtái: Törvényes, Meghatalmazotti, Ügygondnok általA törvényes képviselet az ügyfél akaratától független képviselet, valamely objektív tényhez: természetes személy ügyfél esetén az eljárási képesség hiányához, illetőleg nem természetes személy ügyfélnél a szervezeti jogálláshoz kapcsolódik. Ennek megfelelően törvényes képviselő lehet a szülő, a gyám, a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló személy gondnoka, illetőleg adott szervezet vezetője vagy képviselője.A meghatalmazotti képviselet mindig az ügyfél akaratától függ, feltételezi az ügyfél és az általa kiválasztott képviselő (pl. ügyvéd) között megbízási jellegű jogviszony keletkezését. Bárki lehet . Alapja: ügyfél + képviselő közti megbízás: írásba foglalt, vagy jegyzőkönyvbe mondott meghatalmazással.Ügygondnoki képviselet: csak természetes személy ügyfél esetében, ha az ismeretlen helyen tartózkodik, v egyébként nem tud az ügyben eljárni és nincs tv-es képviselője v meghatalmazottja. Ilyen esetben az eljáró hatóság, az illetékes gyámhatóságnál kezdeményezi a kirendelését. Az eljáró hatóság képviselet estén megvizsgálja az eljáró személy képviseleti jogosultságát. Visszautasítási okok: ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására; képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja. Visszautasítás: végzéssel, ami ellen fellebbezésnek nincs helye.

17. Kizárás szabályait! 10p Célja: a közigazgatási hatósági jogalkalmazással szemben támasztott alapvető követelmény, hogy ne férhessen kétség annak szabályszerűségéhez, pártatlanságához.

Abszolút kizárási oknak minősülnek az alábbi esetek: ▪ az a személy vagy hatóság nem vehet részt az ügy elintézésében, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság azonban nem válik kizárttá amiatt, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik; ▪ az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett, továbbá aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el; ▪ a jegyző, mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat társulása vagy az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester ellenérdekű ügyfél, ill. a határozattal az önkormányzat, a társulás vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal; ▪ az a hatóság sem, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok áll fenn. Relatív kizárási oknak minősül az a helyzet, amikor adott ügyben az ügyintézőtől (hatóságtól) nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (mert pl. az ügyféllel perben áll)Bejelentés: A kizárási okkal érintett ügyintéző (kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezető) köteles a hatóság vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 5 napon belül bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az eljárás megindulásától, illetve a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül az ügyfél is bejelentheti. Intézkedések: a kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, és szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki. Más ügyintéző kijelölése esetén a hatóság vezetője arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási ok nem valamely személyre, hanem az egész hatóságra irányul, a felügyeleti szerv az eljárás lefolytatására egy azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki. Ha ilyen hatóság nincs, a hatóság eljárhat, de határozatát és önállóan fellebbezhető végzéseit a felügyeleti szervvel is közölnie kell, amely így felülvizsgálati eljárást indíthat.Ha az ügyfél jelenti be: a döntés formája végzés. Ismételten alaptalan kizárási kérelem esetén eljárási bírság szabható ki.

18. Mikor kell a döntést megelőzően az ügyféllel a bizonyítékokat ismertetni? 10p Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, az ügyfél részére biztosítani kell, hogy a döntéshozatal előtt megismerje a bizonyítékokat, azokra észrevételeket tegyen, nyilatkozatot tehessen és további bizonyítási eljárásra való indítványt terjeszthet elő.. Erről a hatóság a bizonyítási eljárás befejezésétől számított 8 napon belül értesíti az ügyfelet, aki a kézhezvételtől számított 8 napon belül élhet jogaival. Ha e jogával nem él, a határidő elteltével a hatóság meghozza a döntését.

19. Ismertesse össze a Ket. és az egyéb eljárási normák viszonya körében a kivett és a privilegizált (részlegesen kivett) eljárások Ket.-hez való viszonyát! 10p Teljesen kivett eljárások, melyek esetében a Ket. szabályai egyáltalán nem alkalmazhatók: a szabálysértési eljárás,az állampolgársági eljárás (e körben azonban kivételt képez az állampolgársági bizonyítvány kiadása, amelynél a Ket. szabályait alkalmazni kell);a választási eljárás;a népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos eljárás;a területszervezési eljárás.Privilegizált (vagy részlegesen kivett) eljárások -, melyek esetében a Ket. szabályai akkor alkalmazandók, ha a vonatkozó különös eljárási törvény nem szabályozza az adott eljárásjogi kérdést; az iparjogvédelmi és szerzői jogi

eljárások; az államháztartás alrendszereibe történő befizetési kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások, illetve az államháztartás központi alrendszereiből és az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat (mindez összességében jellemzően az adóhatósági eljárásokat jelenti); a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások illetve a menedékjogi eljárás termékek és szolgáltatások forgalmazásával, értékesítésével ezzel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével a piac felügyeletével, illetve a piac szabályozásával kapcsolatos eljárások; a pénz és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és magánnyugdíjpénztári tevékenység felügyeletéve kapcsolatos eljárás; a közbeszerzési jogorvoslatokkal kapcsolatos eljárás – atomenergia alkalmazási ügyek – médiaszolgáltatás nyújtása és sajtótermék kiadásának felügyelete – veszélyes létesítményekkel és a tb. ellátásaival kapcsolatos eljárás – kutatás fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos hatósági és szakértői eljárások – jegybank ellenőrzés során fizetési ill. értékpapír elszámolási rendszerekben történő teljesítéssel kapcs. eljárások.

20. Joghatóság, a hatáskör és az illetékesség tartalmát és sorolja fel az illetékességi okokat! 10p

A közigazgatási hatóság köteles a joghatóságát, illetve ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálni.Joghatóság : a hatósági ügyeknek a magyar illetve külföldi hatóságok közötti megosztásával összefüggő fogalom, nemzetközi hatáskör-megosztás, arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni, vagy az ügy más ország hatóságára, vagy nemzetközi szervre tartozik. Magyar állampolgárságú Mo-on bejegyzett ügyfelek ügyeiben Mo-on magyar közigazgatási hatóság jár el, a nem magyar állampolgárságú ill. nem Mo-on bejegyzett ügyfelek esetében Mo-on a magyar hatóság akkor jár el, ha az eljárásban uniós vagy magyar jogszabályt kell alkalmazni. Hatáskö r: a hatósági ügyeknek a magyar közig hatóságok közötti megosztását mutatja meg. A hatáskör telepítéséről minden esetben jogszabálynak kell rendelkeznie. A telepítő jogszabálynak mindig pontosan meg kell határoznia az első fokon eljáró hatóságot. A másodfokú hatóságot csak abban az esetben kell megjelölni jsz-ben , ha a Ket-ből nem derül ki egyértelműen, vagy a jogalkotó kifejezett szándéka, hogy az általánostól eltérően rendelkezzen. A hatáskör elvonásának tilalma: Teljes körű felelősséggel, ráhatástól mentesen járjon el. A közig hatóság jogszabályban meghatározott hatáskörét egyetlen más hatóság nem vonhatja el. Kivétel: - amennyiben a közig hatóság nem tesz eleget a hatásköréből fakadó eljárási kötelezettségének, a mulasztó hatóság felügyeleti szerve a mulasztó hatósággal azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, -a kijelölő hatóság jár el, ha kizárási ok áll fenn. A hatáskör, illetve hatáskör-gyakorlás átruházásának tilalma: Ne szabadulhasson eljárási kötelezettsége alól, viselje a felelősséget. A hatóság köteles eljárni a hatáskörébe tartozó ügyekben, kivétel: KT az ök-i hatósági hatáskörét rendeletben átruházza a PM-re, önki bizottságra, részök testületére, társulására. Hatáskör átruházására kivételesen csak tv-ben meghat esetben és az ott meghat másik hatóságra van lehetőség. /2013. január 1-től a képviselő testület önkormányzati hatósági hatáskörét átruházza a polgármesterre, önk. Bizottságra, hatósági igazgatási társulásra. Egyablakos ügyintézés: esetén lehetővé kell tenni, hogy tv-ben meghat esetben az érdemi döntésre jogosult hatóság hatáskörét elvonja, egyes hatásköröket osztottan gyakoroljanak.Ha valamely hatósági ügyben több különböző közig hatóság állapítja meg

hatáskörét (pozitív hatásköri ütközés) ,ill hatáskörének hiányát (negatív hatköri ütközés), a törvény a Fővárosi Ítélőtábla kompetenciájába utalja. Közig.szerv és bíróság között a tv kizárja a hatásköri vitát: biztosítja a bíróság álláspontjának elsőbbségét. Illetékesség : arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat. A hatósági ügyeknek az azonos hatáskörű magyar hatóságok közötti megosztása.Illetékességi ok (4 db): - term.szem ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye, illetve a nem természetes személy, ügyfél székhelye; -az ügy tárgyát képező ingatlan fekvése; -az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység gyakorlásának helye; -a jogellenes magatartás elkövetésének helye. A Ket. további 3 illetékességi okot állapít meg, amikor kimondja, hogy hatósági bizonyítvány kiadására a fenti illetékességi okokon túl az a hatóság is illetékes, amelynek: - területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt; - területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt; - nyilvántartása az adatot tartalmazza. Speciális illetékességi ok: országos illetékesség (nemzetgazdasági szempontból vagy kiemelkedő szakértelmet igénylő ügyben, vagy az ügyfél tartósan külföldön tartózkodik vagy lakcíme ismeretlen) Megelőzés elve: több illetékes hatóság közül az a hatóság köteles eljárni, amelyre az eljárást elsőként indította.

21. Hatósági ügyben ki lehet ügyfél, és térjen ki a kvázi ügyfél fogalmára is! 10p Ügyfél: a közig. Hatósági eljárások másik szükségképpeni szereplője az ügyfél. Tipikusnak az tekinthető, amikor egyetlen ügyfél részvételével folyik az eljárás, azonban szép számmal találhatunk olyan hatósági ügyeket is, amikor 1 ügyben több ellenérdekű vagy azonos érdekű ügyfél szerepel. természetes személy, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akinek /amelynek valamely hatósági ügy érinti jogát, jogos érdekét; vele kapcsolatban valamely hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz; hatósági ellenőrzés alá vonták. Ügyfél az akinek jogát vagy jogos érdekeit az adott ügy érinti. Tv. Vagy korm.rend. meghatározott ügyfajtákban megállapíthatja azon személyek körét, akik jogi érintettség nélkül is ügyfélnek minősülnek. Kvázi ügyfél: egy szervezet nem kifejezetten ügyfél, viszont meghatározott hatósági ügyfajtában gyakorolhatja az ügyféli jogosítványokat, pl. az eljáró hatóságon kívüli olyan hatóság, amelynek feladatkörét az adott ügy érinti, a ket. Ügyféli jogot biztosít az ügyben hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervnek is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. A ket. alapján egyes jogi személyeket megillet, az ügyfél jogállásából fakadó jogok gyakorlása, pl. betekinthet az ügy irataiba, vagy jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be. Kvázi ügyfélnek minősül minden esetben az eljáró hatóságon kívüli olyan hatóság, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Külön törvényben foglalt rendelkezés alapján szintén kvázi ügyfélnek minősülhetnek egyes civil szervezetek is, amelyek regisztrált tevékenysége alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. Ágazati jogszabály határozza meg milyen közérdekkel foglalkozó civil szervezetek biztosít ügyféli jogot /fogyasztóvédelmi, környezetvéd. stb) Tv. Az ügyféli jogok gyakorlását feltételhez kötheti: az ügyfél az első fokú eljárásban részt vett-e. Cél az ügyfelek már az első fokú eljárásban fejtsék ki álláspontjukat hogy lényeges új szempontok a másodfokú eljárásban nem merülhessenek fel. A tv. Biztosítja az ügyféli jogállást megtagadó végzés elleni fellebbezés lehetőségét, mivel ez olyan alapvető kérdés, amelyekre a magtámadási lehetőséget az eljárás befejezését megelőzően is biztosítani kell az eljárásba bekapcsolódni kívánó személyeknek.

22. Közigazgatási hatósági ügy meghatározásának elemeit! (Határozza meg a közigazgatási ügy tartalmát)! 10p 7 db az ügyfelet érintő jog megállapítása, mint például az építési engedély megadása, az ügyfelet érintő kötelezettség megállapítása, valamely (ipari, kereskedelmi, egészségügyi, stb.) tevékenység korlátozása vagy megtiltása, adat, tény vagy jogosultság igazolása, amely történhet rendszeres jelleggel hatósági igazolvány (pl. személyazonosító igazolvány, útlevél, vagy gépjármű forgalmi engedély) alakjában, illetőleg eseti jelleggel hatósági bizonyítvány (pl. hatósági erkölcsi bizonyítvány) formájában.--> hatósági nyilvántartás vezetése, mint például az ingatlannyilvántartás, hatósági ellenőrzés lefolytatása, melynek keretében a közigazgatási hatóság vagy a jogszabályok hatályosulását, vagy valamely korábbi döntésének teljesítését ellenőrzi, pl. adóellenőrzés, a valamely tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel, amennyiben törvény a gyakorlás feltételéül köztestületi (pl. Magyar Orvosi Kamara, Magyar Könyvvizsgálói Kamara) vagy más szervezeti tagsághoz köti; a köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz kötött tevékenység/foglalkozás esetében a nyilvántartásból való törlés; nem minősül viszont közigazgatás hatósági ügynek, ha a törlésre fegyelmi és etikai eljárás következtében került sor.

23. Hatóság döntésének közlési módjait! 10p A hatóság döntései akkor képesek a kívánt jogi hatás kiváltására, ha azokat az előírásoknak megfelelően közlik az érintett személyekkel. A hatóság határozatát közölni kell az ügyféllel, továbbá azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg, valamint az ügyben eljárt szakhatósággal, továbbá a külön jogszabályokban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A hatósági végzést azzal kell közölni, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, valamint azzal akinek az jogát, vagy jogos érdekét érinti, továbbá jogszabályban meghatározott személlyel vagy szervvel. Írásban: postai úton; telefax, személyesen átadott irat útján, elektronikus úton, hirdetmény, kézbesítési meghatalmazott; kézbesítési ügygondnok útján, illetőleg a hatóság saját kézbesítőjével.Szóban : személyesen, telefonon, hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton. Nem közölhető telefax útján, kivéve ha ehhez előzetesen hozzájárult.

24. Jogszabály érvényességi kellékei? 10p A jogszabály érvényessége : alkalmas-e joghatás kiváltására. Gyakran előfordul olyan sajátos szituáció, amikor a jogalkotó állami szerv elfogad és közzétesz valamely jogi normát, de az csak egy későbbi időpontban lép életbe. Ez a jogszabály tehát érvényes, de nem hatályos. A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Konjunktív feltételei (mindnek teljesülnie kell):•A jogszabályt kizárólag az adott jogforrás tekintetében jogalkotásra felhatalmazott szerv alkossa meg, az rendelkezzen jogalkotási hatáskörrel; •A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába, szabályozási tartalma ne legyen ellentétes magasabb szintű jogszabály tartalmával; •a jogalkotó a jogalkotási eljárás során betartsa az adott jogszabály meghozatalára irányadó eljárási szabályokat, feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak, az eljárás folyamatában érvényesüljenek a vonatkozó döntéshozatali eljárás szabályszerűségének formai követelményei; •Megfelelően legyen kihirdetve, az állam elvárja állampolgáraitól hogy betartsák az általa diktál jogszabályokat, és

kötelessége biztosítani hogy megismerhessék azokat.

25. Újrafelvételi eljárásra vonatkozó legfontosabb szabályokat!10pKizárólag hatósági határozatok esetében van helye. Benyújtása szempontjából érdektelen, hogy az adott ügyben az ügyfél kimerítette –e fellebbezési jogát. Az ügyfél akkor nyújthat be újrafelvételi kérelmet, ha: - a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre, - a határozat jogerőre emelkedése után jutott az ügyfél tudomására lényeges adat, - az új adat az ügyfélre nézve kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezne.Időbeli korlát: - az ügyfél tudomására jutásától számított 15 nap, - max 6 hónap, - különös méltánylást érdemlő ügyben, törvényben megállapított ügyfajtában max 3 év, ha az újrafelvétel határozata mások jogát nem érinti. Újrafelvételi eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtására az ügyfél csak meghatározott időtartamon belül jogosult. A határidő egyfelől szubjektív elemhez, másfelől pedig a jogbiztonsághoz fűződő közérdekhez igazodik. A közig. Határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon keresztül van lehetőség újrafelvételi eljárás iránti kérelem előterjesztésére. Ha az ügyfél a hat hónapos határidő lejárta előtt három nappal szerez tudomást az új tényről más bizonyítékról a kérelem benyújtására nyitva álló idő a hat hónapos határidőből hátralévő idővel egyenlő. A hat hónapos határidő jogvesztő.Kérelem elbírálására az a hatóság jogosult, amely az elsőfokú határozatot hozta. Nem nyújtható be újrafelvételi kérelem(érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani): - jogerős határozat utána bekövetkezett tényre, jogszabályozásban bekövetkezett változásra alapozva, - ha az ügyben felülvizsgálat van folyamatban, - ha a jogerőre emelkedéstől számítva hat hónap eltelt, - ha jogszabály kizárja.Határozat lehet: módosítja, visszavonja, új határozatot hoz. E határozatok ellen általános szabályok szerint lehet jogorvoslatot kérni. /fellebbezésnek vagy bírósági felülvizsgálatnak van helye/

26. Melyek a jogszabály preambulumával, illetve bevezető rendelkezéseivel kapcsolatos legfontosabb követelmények? Ismertesse az értelmező rendelkezésekre vonatkozó szabályokat! 10p Jogszabály logikai tagolása: A jogszabály tervezete az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja: − preambulum, − bevezető rész, − általános rendelkezések, − részletes rendelkezések, − záró rendelkezések, 1.Preambulum a jogszabály normatív tartalommal nem rendelkező logikai egysége, tv tervezetében alkalmazható. A ismertethető a szabályozás előzménye, indoka és célja, valamint rögzíthető olyan elvi, elméleti tétel, amelyet a törvénytervezet szakaszaiban a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni. Normatív tartalommal nem rendelkezik. 2.A bevezető rész a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. Nincs normatív tartalma. Tartalmaznia kell eredeti jogalkotói hatáskör esetén a jogalkotói hatáskörét megállapító alkotmányjogi rendelkezést. Nem eredeti jogalkotói hatáskör esetén a felhatalmazást megállapító jogszabályi rendelkezést. Továbbá a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést.3.Ha a jogszabály alkalmazásához egyes fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata szükséges, az ilyen fogalmakat a jogszabály tervezetében értelmezni kell. Értelmező rendelkezést kell alkalmazni a jogszabály tervezetében, ha a fogalom jelentése az adott jogszabály alkalmazásában eltér a köznyelvi jelentésétől, a más jogszabályban meghatározott jelentésétől, és a fogalom jelentése a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű. Az értelmezett fogalom a jogszabály más

szerkezeti egységeiben kizárólag az értelmező rendelkezésben meghatározott kifejezés megfelelően toldalékolt alakjában alkalmazható. A magától értetődő jelentésű vagy a köznyelvi értelemben használt fogalmak nem értelmezhetőek értelmező rendelkezésben. Szakkifejezések kivételével a fogalmat a köznapi jelentésétől alapvetően különböző tartalommal nem lehet értelmezni.

27. Jogszabályok formai tagolását!10pA jogszabály tervezetét az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. Jogszabály tervezetében alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül a jogszabály tervezetének összetettségétől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében: az alpont, a pont, a bekezdés, a szakasz, az alcím, a fejezet, a rész és a könyv. A könyv megjelölése nagybetűvel – az alábbi sorrendben – a könyvnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát betűvel kiírva, a szerkezeti egység típusának megnevezését és a könyv címét foglalja magában. Részeket akkor kell a jogszabály tervezetében szerkezeti egységként kialakítani, ha a jogszabály áttekinthetősége érdekében szükség van legalább két olyan önálló szerkezeti egység kialakítására, amelyek legalább két-két fejezetet magukban foglalnak. Ha a jogszabály tervezetében a rész a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó rész címe: „Záró rendelkezések”. A jogszabály tervezetét akkor kell általános és különös részre tagolni, ha a jogviszonyok tágabb körét átfogóan szabályozó nagy terjedelmű jogszabály egymástól egyértelműen elkülöníthetően tartalmaz olyan szabályokat, amelyek valamennyi szabályozott jogviszonyra és olyanokat, amelyek csak a jogviszonyok meghatározható körére alkalmazhatóak.

28. Milyen célokat szolgál a jogszabálytervezetek véleményezése, hogyan zajlik a társadalmi egyeztetés és milyen formái vannak? 10p A véleményezés célja , hogy megállapítható legyen: - Alkalmas-e az előterjesztés a

megalapozott döntéshozatalhoz?, tartalmazza-e a döntéshez szükséges információkat,

- helyt ad-e az indokolt eltérő álláspontoknak,

- reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel?

A jsz előkészítője köteles gondoskodni, hogy a jsz tervezete megismerhető és véleményezhető legyen: társadalmi egyeztetés. Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a tv, a korm.ren., és a miniszteri rendelet tervezetét és indoklását. Köre: természetes személyek, nem állami, ök-i szervek, szervezetek általi egyeztetés. Vannak esetek, amikor nem lehet, vagy nem szükséges. Nem érvényességi kelléke a jogszabálynak. Két formája: 1.általános egyezetés: honlapon, minden esetben kötelező, a véleményekről összefoglaló készül, melyet közzétesznek. A véleményezésre határidőt állapítanak meg úgy, hogy elegendő idő maradjon a vélemények formálására és feldolgozására, esetleges beépítésére. 2. közvetlen egyeztetés: a jogszabályok előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat hoz létre, ezen megállapodások révén együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, adott jogterületek szabályozásának előkészítésében érdeket jelenítenek meg, és jogterületen tudományos tevékenységet végeznek. Köre: pl. egyházak, egyetemek, civil szervezetek. A tervszerűség érdekében : időben el kell dönteni, hogy a jogszabály-tervezet tárgya szerint milyen mértékben szükséges a társadalmi nyilvánosság biztosítása, meg kell határozni a véleményezés fórumait és formáit, az időpontokat úgy kell megállapítani, hogy a beérkező vélemények érdemben figyelembe vehetők legyenek. Az előadó fejtse ki a véleményezők körét, tegyen említést a társadalmi vitákról. A társadalmi vita formái

lehetnek: általános vita (pl. néhány évvel ezelőtt az új Alkotmány koncepciója a napi sajtóban is megjelent), szakmai vita, (pl. a közigazgatási reformfolyamat széles körű szakmai nyilvánosság előtt formálódik), illetve rétegvita. (mozgáskorlátozottakra vonatkozó tervezett szabályozás setén a mozgáskorlátozottakat képviselő szervekkel történő konzultáció.)

29. Kizárólagos és a fenntartott törvényhozói jogkörök közötti elméleti különbséget!A törvényhozás szabályozási tárgykörei egy –egy csoportba sorolhatók aszerint, hogy azok jelentőségüknél fogva kizárólag törvényben vagy részben törvényben szabályozhatók. Eszerint beszélhetünk kizárólagos és kifejezett vagy fenntartott törvényhozói tárgykörökről. Kizárólagos: kizárólag törvényben lehet szabályozni, semmilyen más, alacsonyabb rendű jogszabályban nem lehet szabályozni. Pl.: bűncselekmények meghatározása: csak tv. minősíthet egy cselekményt magatartást bűncselekménnyé /nullum crimen sine lege/ A kifejezett vagy fenntartott törvények esetében a legmagasabb szinte törvények szabályozzák, a részletszabályozást már el lehet végezni alacsonyabb szinten is, rendeleti szabályozás útján is. Ide tartozik pl. az alapvető jogok szabályozásának tárgyköre, 2004. május 1-től végrehajtási törvényhozási tárgykör – uniós normák végrehajtása.

30. Dereguláció fogalmát és alkalmazására vonatkozó törvényi előírásokat!10pA deregulácó (utólagos jogszabályrendezés): Célja: a felesleges, idejétmúlt szabályozások kiszűrése, áttekinthető és ellentmondásoktól mentes joganyag megteremtése. 2 szint: -. technikai d. a már végrehajtott, kiürült vagy hatályon kívül helyezni elmulasztott jogsz kiszűrése – tartalmi d. A jogi beavatkozás mérséklésére, a bürokratikus terhek csökkentésére, érdemi „jogtisztítás”. A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a miniszter köteles gondoskodni arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.E felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bankelnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

31. Jogorvoslás rendszerét a hatósági eljárásban! 10p Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni;Jogorvoslati formák aszerint, ki kezdeményezi 1. Kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárások- az ügyfél az aktív szereplő, teljes egészében tőle függ ,hivatalból nem indíthatóak meg. - megindításának feltétele, hogy vmely közig döntés az ügyfél jogát v. jogos érdekét sértse- ha az ügyfél szabályszerű jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, illetékes szerv köteles kérelmét érdemben megvizsgálni- Eljárások: -fellebbezési eljárás, -bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás 2. Hivatalból lefolytatandó döntés- felülvizsgálati eljárások- az ügyfél teljes passzivitásra van kárhoztatva.- ha a közig.hatóság megállapítja (saját vizsgálata, AB hat alapján v ügyészi óvás alapján) vmely közig döntés jogszabály-ellenességét, hivatalból

köteles megindítani a döntés-felülvizsgálatot, függetlenül az érintett ügyfél akaratától - Eljárások: − a saját döntés felülvizsgálatára irányuló, saját hatáskörben indított eljárás; − a felügyeleti eljárás keretében a felügyeleti jogkör gyakorlása; − AB határozata alapján a felügyeleti szerv által indított eljárás; − ügyészi intézkedés alapján a döntést hozó közig hatóság előtt folyó eljárás.A jogorvoslattal megtámadható hatósági döntések: 1. A közigazgatási hatósági határozata: ellen önálló jogorvoslatnak van helye. Határozat ellen ügyféli jogorvoslatok lehetnek: fellebbezési eljárás, bírósági felülvizsgálat és az újrafelvételi eljárás. 2.Végzés ellen főszabályként a jogorvoslat járulékos, (tehát csak a határozat elleni jogorvoslati kérelembe beépítve terjeszthető elő), de ha a tv lehetővé teszi, van helye önálló jogorvoslatnak is. Végzés ellen ügyféli jogorvoslat tehát lehet fellebbezési eljárás és a bírósági felülvizsgálat önállóan v járulékosan. A közig döntés kijavítása, kiegészítése nem minősül jogorvoslatnak, sem döntés-felülvizsgálatnak.

32. Társadalmi norma és a jogi norma fogalmát, jellemezze sajátosságaikat! 10p A társadalmi normák olyan magatartás előírások, amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt. Az előírások be nem tartása esetésre hátrányos következményt helyeznek kilátásba.Alapvető funkciói: - magatartásmintát nyújt, - közreműködik a konfliktusok

rendezésében, - értékelési alapot nyújt mások

magatartásához, - kiszámíthatóvá teszi mások

magatartását. Nélkülözhetetlen elemei: a magatartás leírása, megfogalmazása; a magatartás normatív minősítése, vagyis tilossá, kötelezővé vagy megengedetté nyilvánítása; a következmények előírása, amely valamely előírás követését honoráló előny kilátásba helyezésében, vagy szankció (büntetés) meghatározásában ölthet testet. Társadalmi normák sajátosságai: - magatartás mintát tartalmaznak befolyásolják az emberek viselkedését – jellemző a tartós időbeli érvényesség, ismételtség vagy ismétlődésre törekvés, a követelmény nem egyszeri viselkedésre irányul – jellemző az általánosság, általánosan megfogalmazott és követendő előírások melyeket közösség tagjai követnek. – társadalmi normák formai eleme a szankció, normasértés esetére kilátásba helyezett, normasértő személy számára hátrányos következmény előírása. Jogi normák: olyan magatartási szabályok összessége: -melyek keletkezése állami szervekhez kötődik, -általánosan kötelezőek;- érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. Sajátosságai: általánosnak, közzétettnek, jövőbeni cselekvésre irányulónak, világosnak, ellentmondásmentesnek, lehetségest követelőnek, bizonyos állandósággal rendelkezőnek, továbbá a kinyilvánított szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie.3 elemből áll: hipotézis (olyan tényállás, melynek bekövetkezése esetén a jogalkotó meghat. magatartást ír elő), diszpozíció (rendelkezés, tartalmazza a magatartást, melyet a hipotézisben tényálláskor ír elő, lehet: parancsoló, megengedő, tiltó), szankció( jogkövetkezmény, mely negatív v. pozitív) Jog: - a tsd szempontjából jelentősebb magatartások képezik az alapját –a jogi kényszer súlya, szigora jelentősebb –a kényszert az erre hivatott szervezet alkalmazza, - a norma megfogalmazása pontos, általános és egységes.

33. Eljárási költségekkel kapcsolatos legfontosabb szabályokat! 10p Eljárási költségek: eljárási illetékek, az igazgatási szolgáltatási díjak, egyéb eljárási költségeket. Az eljárási

illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező ügyfél kvázi átalányjelleggel azért fizeti meg, hogy a hatóság lefolytassa a kérelmezett eljárást. Tehát hivatalból indított eljárások során sem illetékfizetési, sem igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem keletkezik. Más a helyzet a többi eljárási költséggel, ezek az – akár kérelemre, akár hivatalból indított – eljárás folyamán eshetőlegesen, egy részükben előre nem látottan merülnek fel, s eljárásról eljárásra igen változatos formákban jelenhetnek meg. A kérelemre indult eljárásban az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat, illetve az egyéb eljárási költséget a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Hivatalból indított eljárásban az egyéb eljárási költséget a hatóság előlegezi. Ha az eljárást lezáró határozat az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a felmerült költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni, ekkor a hatóság által megelőlegezett költségeket az ügyfél köteles a hatóság számlájára visszafizetni. Fenti főszabálytól eltérően, az ún. bizonyítási keresztindítvány esetén (ha valamely bizonyítási eszköz igénybevételét kérelemre indult eljárásban a hatóság, illetve hivatalból indított eljárásban az ügyfél indítványozza), az ezzel összefüggő költség megelőlegezése mindig az indítványozót terheli; e költség végső viselése pedig attól függ, hogy a határozat az indítványnak megfelelő bizonyítási eszközön alapul-e. Ez a rendelkezés az irányadó a kérelemre indult eljárásban az ügyfél indítványa nyomán alkalmazott bizonyítási eszközzel kapcsolatos költség viselésére is. Speciális szabályok vonatkoznak az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásokra, e körben az eljárási költségeket (ideértve az eljárási illetéket is) a jogvita megnyerése-elvesztése arányainak figyelembevételével a vesztes fél viseli. Költségvetési szabályok nem érvényesülnek, ha célszerűtlen, indokolatlanul magas, vagy eljárás kadályozásának következtében állt elő. Ilyenkor az érintett egyéb eljárási költségek a célszerűtlen, illetve indokolatlanul magas költséget okozó személyt, valamint az eljárást akadályozó személyt terhelik.

34. Közigazgatási végrehajtás menetét ! 10p Tágabb értelemben a végrehajtás a határozat realizálását jelenti, függetlenül attól, hogy a határozat önkéntes jogkövetéssel, vagy kényszer útján érvényesül. Szűkebb értelemben azt értjük, amikor a határozatban foglalt kötelezettségnek a kötelezett helyett az államigazgatási szerv többnyire kényszer alkalmazásával, végrehajtási eljárásban szerez érvényt. A végrehajtási eljárást akkor lehet indítani, ha az adott ahtósági döntés végrehajthatóvá válik. A végrehajtható döntéseket 4 csoportba lehet sorolni: − a pénzfizetésre, illetve meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő/ határnap eredménytelenül telt el (ez a tipikus eset); − a tűrésre vagy valamely cselekménytől vagy magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és az ügyfél a kötelezettséget a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül megszegte; − a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el; − a teljesítési határidőt nem tartalmazó döntés jogerőre emelkedett.Az 1. fokon hozott hatósági döntés akkor válik jogerőssé: − ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési hat idő eltelt (határidő elteltével); − a fellebbezési jogról lemondtak (döntés közlése, v lemondás napja); − a fellebbezési kérelmet visszavonták (azon a napon); − a fellebbezés kizárt (döntés közlése); - a fellebezés elbirálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. Feltételei: - a hat. jogerős és végrehajtható ; a II.f.hat. , ha bírósági

felülvizsgálatnak nincs helye , vagy határidőben nem terjesztettek elő keresetet, illetőleg a bíróság a keresetet jogerősen elutasította.- a határozatban előírt teljesítési határidő eredménytelenül eltelt, a kötelezett meg sem kezdte a végrehajtást.- a végrehajtási jog még ne évüljön el.

(az államig.elj.-ban meghatározott határidő a hat. jogerőre emelkedéstől számított 3 év)A végrehajtás elrendelése: a kötelezettel szemben kell elrendelni. Hivatalból indult 1.fokú eljárás esetén a végrehajtást hivatalból kell elrendelni, ha a hatóság ellenőrzéssel megállapította, hogy a teljesítésre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően került sor. Kérelemre indult eljárások esetén a végrehajtást a jogosult személy kérelmére rendeli el a hatóság, ill a hivatalból is lehet, ha a hatóság az alapeljárást hivatalból is folytathatta volna. Ha az elsőfokú hatóság foganatosítja a végrehajtást, a végrehajtás megindításáról nem kell külön végzést hoznia, hanem a foganatosítást az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításáról számított nyolc napon belül meg kell kezdeni. Ha a végrehajtást nem az elsőfokú hatóság foganatosítja, a végrehajtás megindításáról az elsőfokú hatóság – a rendelkezésre álló adatok vagy a hatósági ellenőrzés eredménye alapján – végzést hoz, amelyet közöl a végrehajtást foganatosító szervvel is. Ilyen esetben a végrehajtás a végrehajtást foganatosító szervvel való közlést követő napon indul meg. A végrehajtás megindításáról szóló végzés az elsőfokú hatóság nyilvántartásában vagy az ügy irataiban rendelkezésre álló, a végrehajtáshoz szükséges adatokat, és pénzfizetési kötelezettség végrehajtása esetén a késedelmi pótlék mértékét tartalmazza. A jogalkalmazás könnyítését célozza az, hogy a döntésben nem a már felmerült késedelmi pótlék összegét, hanem mértékét kell meghatározni. Foganatosító szerv lehet: 1.fokú hatóság (végrehajtás elrendelője), ill. kormányrendeletben megjelölt szerv vagy személy saját maga, vagy szerződés alapján önálló bírósági szerv. A végrehajtás foganatosításának fő irányai az alábbiak: − pénzfizetési kötelezettség végrehajtása (azonnali beszedési megbízással, letiltással, ingatlan- és ingóvégrehajtással); − meghatározott cselekmény végrehajtása; − ingóság kiadása (lefoglalással).Végrehajtás megindításáról szóló végzé ellen a ket önálló fellebbezést biztosít, de kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással, megalapozottnak kell lennie, és nincs halasztó hatálya. Végrehajtási eljárás menete: a végrehajtás elrendelése a hatóságnak az a döntése, amellyel a végrehajtási eljárást megindítja és módját meghatározza. A végrehajtás foganatosítása azon eljárási cselekmények elvégzése, amelyek útján a végrehajtás megvalósul. A kötelezettség kikényszerítése érdekében a hatóság vagyoni, vagy ritkábban személy elleni kényszert alkalmaz, melyek közül mindig a legcélravezetőbbet kell kiválasztani.Végrehajtás módja függ a határozatban foglalt kötelezés tartalmától. Megkülönböztetünk pénzfizetésre, meghatározott cselekmény elvégzésre és meghatározott ingóság kiadására kötelezést.Pénzfizetésre kötelezés: előírása és a kötelezettség elmulasztása esetén az I. fokon eljárt közig.szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját, ill. a járandóságot folyósító szervet a hat-ban megjelölt összeg kifizetésére. A kötelezően teljesíthető levonások: külön jogszabály szerint teljesítendő adók; egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék; magánnyugdíj pénztári tagdíj; egyéb járulék. A fentiek szerint csökkentett munkabérből ált. 33 %-ot, kivételesen 50 %-ot lehet levonni. Az igény kielégítésének sorrendje: a gyermektartásdíj; egyéb tartásdíj; munkavállalói munkabér, és a vele egy tekintet alá eső járandóság; adó, tb., és más köztartozás, stb. Meghatározott

cselekményre kötelezés esetén döntő kérdés, hogy a cselekmény más által is elvégezhető, vagy csak személyesen teljesíthető. Amennyiben az elvégzése nem igényli a kötelezett személyes közreműködését, az eljáró közig. szerv a kötelezett költségére és veszélyére elvégezteti a meghatározott cselekményt. Egyszerűbb a helyzet, ha a jogosított megelégszik a szolgáltatás ellenértékével. A meghatározott ingóság kiadására kötelezés 3 féle: az ingóság meg van és a kötelezett hajlandó kiadni; a meglévő ingóságot a kötelezett nem hajlandó kiadni (a közig.szerv. rendőrség segítségét veszi igénybe); az ingóság nincs meg a jogosult az eredeti ingóság pénz egyenértékének megállapítását kérheti

35. Semmisségi okokat és ismertesse azok következményét. 10p A semmisségi okok akármelyikének fennállása alkalmazhatósága esetén a döntés semmissé válása nem automatikus. Az érintett hatósági döntést az erre irányuló külön határozattal kell megsemmisíteni. Arra hárul, aki a semmisségi okot észleli. Ez ellen jogorvoslatnak van helye. A lehetőségekhez képest az eredeti állapotot kell helyreállítani, erről az első fokú hatóság köteles gondoskodni. Semmisségi okok: - a magyar hatóság joghatósága az EU általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt, kivéve az olyan ideiglenes intézkedést, amelyet a törvény alapján joghatóságára tekintet nélkül köteles megtenni; - az eljáró hatóságnak nincs hatásköre; - az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe, kivéve az olyan ideiglenes intézkedést, amelyet a törvény alapján hatáskörére tekintet nélkül köteles megtenni,- az eljáró hatóságnak nincs illetékessége, kivéve, ha az illetékességre tekintet nélkül köteles megtenni, - a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül, vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg; - a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta; - a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány; - a döntés olyan tényállást vett alapul, amelyben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság már az ügy érdemében határozottA törvény valamely meghatározott forma mellőzését, súlyos eljárási jogszabálysértést is semmisségi okká minősíthet.A hatósági döntést jogerőssé válástól számított három éven belül minden korlátozás nélkül meg kell semmisíteni, három éven túl nem semmisíthető meg a döntés, ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, öt év után nem lehet megsemmisíteni. Időbeli korlátozás nélkül semmisíthető meg a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érintő döntés, ha tartalmát bűncselekmény befolyásolta.

36. Közigazgatási határozatok alkotmánybírósági felülvizsgálatával kapcsolatos legfontosabb szabályokat! 10p

Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alapvetően megváltoztatta az alkotmányjogi panasz intézményét. Alkotmányjogi panasszal az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán A.) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és B.) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A szabályozás főszabályként tehát bírói döntést feltételez, azaz az alkotmányossági szempontból vitatott hatósági döntés, eljárás is csak a bírói „közvetítéssel kerülhet az Alkotmánybíróság elé, és a bíróság

eljárását, döntését fogja érinteni az alkotmánybírósági döntés, nem az közigazgatási hatósági előzménydöntést. Egyebekben az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is. Kivételesen ugyanakkor akkor is kezdeményezhető az Alkotmánybíróság eljárása, ha A.) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és B.) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az ügyfelek között létrejött egyezséget érintheti közvetlen alkotmánybírósági felülvizsgálat. Fontos feltétel ugyanakkor, hogy ebben az esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani az alkotmányjogi panaszt. Az Abtv. 45. § (2) bekezdése alapján ha az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz alapján semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, azonban az Alkotmánybíróság ettől eltérően is meghatározhatja az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános vagy egyedi ügyekben történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. Ezekre a szabályozási keretekre figyelemmel a Ket. úgy rendelkezik, hogy ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, - ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem, csak annak valamely lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.

37. Fellebbezési eljárás szabályait!10pCsak a közig hatóság 1. fokon hozott döntései ellen kerülhet sor Hatósági határozat esetén önállóan és általánosan, kivéve: tv kizárja, egyezséget jóváhagyó határozat, hatósági nyilvántartásba hivatalból történő bejegyzés esetén, ha az első fokú döntést miniszter autonóm állig szerv, önálló szabályozó szerv, vagy kormányhivatal vezetője hozta. Végzés ellen főszabályként járulékosan, kivétele: pl eljárást felfüggesztő végzés, eljárási bírságot kiszabó végzés, eljárást megszüntető végzés, kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés stb. Közléstől számított 15 napon belül, az ügyfélnek nincs indokolási kötelezettsége, csak arra kell hivatkoznia, hogy a döntés jogát v jogos érdekét sérti. A fellebbezés benyújtásának legfontosabb jogi hatása, hogy megakadályozza az elsőfokú közig. Határozat jogerőre emelkedését. Fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, nem emelkedik jogerőre, kivéve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható hat, és a részjogerő megengedése (kifejezetten nem támadott részek esetében). A fellebbezési kérelmet elsőfokú döntést hozó közig hatóságnál kell

előterjeszteni, megvizsgálja: 1. a fellebbezést alaposnak vagy egyébként méltányolhatónak tartja, saját hatáskörében módosítja vagy visszavonja az elsőfokú döntést .; 2. a fellebbezésben leírtakat nem látja elfogadhatónak, akkor a fellebbezést az ügy iratával 8 napon belül köteles a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez felterjeszteni. Fellebbezési elj eredménye: -I. fokú döntést helybenhagyja, -megváltoztatja, -megsemmisíti, -megsemmisíti + I.fokon eljárót új eljárásra kötelezi. II. fok: határozat elleni fellebbezést határozattal, végzést végzéssel bírál el. Teljes felülbírálat elve: A fellebbezés elbírálására jogosult szerv egészében vizsgálja meg az első fokon meghozott döntést, nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

38. Hatósági jogkört gyakorló szervek csoportjait (példákkal)! 5p A szükségképpeni eljárási alanyok egyike az adott ügyben eljáró közigazgatási hatóság, valamely ügyben mindig a jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közig. hatóság jár el. Közig. Hatóságnak minősül: − az államigazgatási szerv (dekoncentrált közigazgatási szervek, nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek, minisztériumok stb.); − önkormányzati hatósági ügyekben a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), valamint – ha a képviselő-testület e hatáskörét rendeletben átruházza – a képviselő-testület szervei (pl. polgármester, valamely önkormányzati bizottság stb.); - polgármester nem átruházott hatáskörben, tv. vagy tv. felhatalmazás alapján kormányrendelet alapján kivételesen szintén elláthat állig. Hatósági hatáskört /pl. katasztrófavéd. területén/ − önkormányzati hatáskörbe utalt államigazgatási hatósági ügyekben a jegyző (körjegyző, főjegyző), továbbá kivételes jelleggel a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a polgármesteri hivatal nevesített ügyintézője illetve a hatósági igazgatási társulás; − a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet vagy személy, amelyet törvény (vagy ennek felhatalmazása alapján kormányrendelet) jogosít fel hatósági hatáskör gyakorlására, például valamely szakmai köztestület (kamara).

39. Hiánypótlásra vonatkozó szabályokat, megjelölve a hiánypótlás elmulasztásának esetleges jogkövetkezményét is! 5p Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmező ügyfelet. A hiánypótlási felhívás az ügyfélhez intézett hivatalos levél formáját ölti (adóhatóságnál végzés), és benne a következő tartalmi elemeket kell megjeleníteni: az ügyféltől elvárt irat pontos megjelölése, a hiánypótlásra nyitva álló megfelelő határidő tűzése, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés. Ha az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltakat határidőben nem teljesíti, és nem kérte a hiánypótlási határidő meghosszabbítását sem, a hatóság az adott ügy körülményeitől függően az ügyfél mulasztásának jogkövetkezményeként az eljárást végzéssel megszüntetheti (adóhatósági ellenőrzésnél mulasztási bírság, eljárás folyik tovább). A nyilatkozattétel elmaradása esetén megakadályozta a tényállás tisztázását így nem volt mód a döntéshozatalra.

40. Kérelem kötelező tartalmi elemeit! 5p

A kérelem kötelező elemei : - az ügyfél és képviselőjének neve ( jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén megnevezése); - az ügyfél lakcíme (székhelye, telephelye); - ha az adott ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabály előírja: az ügyfél tv alapján kezelhető azonosítója; - a jogszabályban előírt mellékletek (pl. építési engedély iránti

kérelemnél a tervdokumentáció).továbbá az ügyfél azonosítója, ha az eljáró hatóságnál az ügyfél rendelkezik ezzel; - az ügyfélnek a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérelme. Lényegi eleme a kérelemnek, hogy az ügyfél pontosan megjelölje mit is kér a hatóságtól, ennek hiányában ugyanis a kérelem érdemben nem bírálható el.

41. Hatóság mikor indíthat hivatalból eljárást! 5p 3 esetben: -> az ex officio tipikus esete az eljárás hivatalból való megindításának kötelezettségét jogszabály írja elő az eljárási kötelezettség elmulasztása körében kiadott felügyeleti szervi utasítás, illetőleg bírósági kötelezés, az életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről való tudomásszerzés.

42. Ügyfél nyilatkozatára vonatkozó szabályokat! 5p Az ügyfélnek mind a kérelmére, mind pedig az ex officio indított hatósági eljárásokban joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. A nyilatkozattételi jog az ügyfelet írásban vagy szóban egyaránt megilleti, a szóban előadott nyilatkozatot a hatóságnak jegyzőkönyvbe kell foglalnia. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján érdemben dönt, vagy megszünteti az eljárást. Erről a nyilatkozattételre vonatkozó felhívásban tájékoztatást kell adni. A hivatalból folytatott eljárásban – feltéve, hogy az adott ügyfajtában törvény vagy kormányrendelet ezt kötelezően előírja – helye van az ügyfelet terhelő adatszolgáltatási kötelezettségnek is. Ebben az esetben a hatóság adatközlésre irányuló felhívása alapján az ügyfél köteles közölni az eljáró hatósággal az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Ugyanez a szabály érvényesül a kérelemre indult eljárások esetén az ellenérdekű ügyfél vonatkozásában is. A törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor az adatszolgáltatás megtagadható (ezek: államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adat esetén nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettség alól, nyilatkozatával magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná). Az ügyfelet nyilatkozattétele során igazmondási kötelezettség terheli. Ha e kötelezettségét megsértve, más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve a kötelező adatszolgáltatás körébe tartozó nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős tényt jogellenesen elhallgat, eljárási bírsággal sújtható. Speciális esetek: - ha az ügyfél cselekvőképtelen nyilatkozattételre akkor hívható fel, ha nyilatkozatától várható bizonyíték mással nem pótolható. - cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképtelen ügyfélnél kötelező a törvényes képviső jelenléte, kivéve ha érdekellentét áll fenn közöttük, ilyenkor a gyámhatóság működik közre.

43. Végzéstípust, amellyel szemben önállóan nyújtható be fellebbezés! 5 Az eljárást felfüggesztő végzés, az eljárást megszüntető végzés, az ügyfél kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárási bírságot kiszabó végzés, igazolási kérelmet elutasító végzés, az iratbetekintési jogot kizáró vagy korlátozó végzés, az eljárási költség összegének megállapításáról és viseléséről rendelkező végzés..

44. Hatósági ellenőrzés eszközeit! 5p A hatósági ellenőrzés tárgya vagy a jogszabályban foglaltak hatályosulásának vagy a jogerős hatósági döntésben megállapított kötelezettségek teljesítésének vizsgálata. Hatósági ellenőrzés eszközei:- adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés- helyszíni ellenőrzés - ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági

nyilvántartáshoz telepített, folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.Ezek közül a helyszíni hatósági ellenőrzés bír a legkiemelkedőbb jelentőséggel. 2012. február 1-től ket. Általános jelleggel ellenőrzési terv, majd ez alapján ellenőrzési jelentés készítését és közzétételét írja elő a hatóságok számára

45. Iratok fajtáit! 10p Leggyakoribb bizonyítási eszközök:Iratok: Okirat, (állást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol) Más irat (nem papíralapú is lehet, hangfelvétel, fénykép.) Közokirat: azok az okiratok, amelyeket közigazgatási hatóság, bíróság, közjegyző a hatáskörében eljárva a jogszabályban előírt alakban állít ki, továbbá azon okiratok, amelyeket jogszabály közokiratnak nyilvánít. A közokiratnak az eljárásban teljes bizonyító ereje van, amellyel szemben lehet helye ellenbizonyításnak. Magánokirat: teljes bizonyító erejű magánokirat (pl. az ügyvéd által szabályszerűen ellenjegyzett okirat, vagy a két tanú által aláírt okirat), közönséges magánokirat (a kiállító személy által szabályszerűen aláírt, de a teljes bizonyító erőhöz szükséges alaki feltételek egyikével sem rendelkező okirat, (kisebb jelentőségű)26 bevezető rendelkezés 7 bírósági felülvizsgálat közig.hat.14 bizonyítási eszközök tanuvallomás18 bizonyíték megismertetése az ügyf.30 dereguláció23 döntés közlés módja33 eljárási költségek12 eljárási kötelezettség26 értelmező rendelkezések37 fellebbezési eljárás20 hatáskör20 hatósági döntések tiíusai15 hatósági eljárás bizonyítás r.44 hatósági ellenőrzés38 hatósági jogkört gyakorló szervek39 hiánypótlás41 hivatalból indított eljárás20 illetékesség45 iratok fajtái20 joghatóság32 jogi norma31 jogorvoslás rendszer24 jogszabály érvényességi kellék5 jogszabály tervezet megszöv. 27 jogszabályok formai tagolása28 jogszabálytervezetek vél. 40 kérelem19 kivett eljárások12 kizárás szabályai29 kizárólagos törvényhozói jogkör1 Kormány előterjesztés – jogszabálytervezet 8 Kormány tagjainak rendelete 22 közigazgatási ügy36 közig. Határozatok alkbir.birálata34 közigazgatás végrehajtási menete8 Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete 16 meghatalmazotti képviselet – ügygondnoki törvényes képviselet 10 MK jogforrási rendszer elemei9 OGY milyen szótöbbséggel alk,tv.26 preambulum19 privilegizált eljárások8 rendeletalkotás35 semmisségi okok 3 szakhatóság szerepe13 szakértői vélemény szabályai 32 társadalmi norma25 újrafelvételi eljárás4 ügyészi fellépés21 ügyfél- kvázi ügyfél42 ügyfél nyilatkozata2 ügyintézési határidő 43 végzés típus 6 záró rendelkezések