Iparosított technológiával létesített épületek rétegrendi- és hőhídveszteségei

Külső oldali utólagos hőszigetelés hatása az elméleti

U-értékre

A hőhídveszteségek szerepe

• Hőhidak: Szerkezeti csomópontok: Pozitív sarok, belső fal-külső fal, külső fal-födém, attika, lábazat, nyílászárók kerülete

• Geometriai hőhíd, anyag hőhíd

• Hőmérsékleteloszlás a hőhidaknál

• Legalacsonyabb hőmérséklet, harmatpont tényező [W/mK]

Értékek MSZ-04-140/2 szerint

• Nyílászáró kerület: 0,15 W/mK

• Falazat sarok: 0,1 W/mK

• Külső-belső fal találkozása: 0,12 W/mK

• Fal-födém koszorú: 0,15 W/mK

• Fal-födém koszorú hőszigetelt: 0,03 W/mK

• Erkélylemez: 0,5 W/mK

Hőhídveszteségek elemzési módszerei

• Kétdimenziós hőközlés-számító model: a BHK I. és blokkos tervcsalád típuscsomópontjai (4 generáció)

• Fejlesztés alatt álló szoftver, célja gyors adatbevitellel statisztikai adatokra építő veszteségelemzés

Iparosított épületek elméleti szerkezetei

A Budapesti 1. sz. házgyár csomóponti veszteségei

[W/mK]1965-67 1967-74 1974-82 1982-

Pozitív sarok 0,97 0,19 0,66 0,19Homlokzat-födém 1,27 0,67 0,94 0,32T-csatlakozás 0,8 0,32 0,74 0,22Attika 0,87 0,46 0,86 0,35Lábazat 2,85 0,69 0,74 0,69Ablakkeret 0,74 0,38 0,48 0,03Negatív sarok 0,75 0,11 0,17 -0,17Lodzsa oldalfal 1,02 0,76 0,82 0,3Erkélylemez 0,97 0,72 0,74 0,28

BHK1

Vasalatok okozta pontszerü hőhidak

Eredő hőátbocsátás panelépületekre (példa)

A lineáris () és a rétegrendi hőátbocsátási tényezők (U, k) százalékos változása a külső oldali

szigetelés vastagságának függvényében

Az eredõ hõátbocsátási tényezõ változása a külső szigetelésvastagság függvényében a különbözõépítési idõszakoknak megfelelõ szerkezetekre

Németországi demonstrációs projektek

Összefoglaló megállapítások 1

• A csomópontok hőtechnikai elemzése és egy tanszéki fejlesztésu szoftver felhasználásával bizonyítást nyert, hogy az iparosított technológiával létesített lakóépületek hőhídveszteségei nagyságrendileg nem hanyagolhatók el a falakra eső egydimenziós transzmissziós hőveszteségek mellett, gyakran meg is haladják, bizonyos esetekben többszörösen meghaladják azt.

• A külső oldali utólagos hőszigetelés esetén a hőhídveszteségek súlya a többi veszteségtényezőhöz viszonyítva a szigetelés vastagságának függvényében általában csökken, belső szigetelés esetén nő.

Összefoglaló megállapítások 2

• A külső oldali hőszigetelés a hőhídveszteségeket lényegesen csökkenti

• A belső oldali szigetelés a hőhídveszteségeket csak kismértékben csökkenti