HELYI TANTERV - matra-szakkepzo.sulinet.hu ASZK Dokumentumok 20130901/FM ASZK PP... · Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története,

FM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁRSZAKKÉPZŐ KÖZPONT

HELYI TANTERV - SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS

ASZK PP16 HT KÖZISMERET - SZAKGIMNÁZIUM

HELYI TANTERV

Szakgimnázium

Hatályos: 2016. szeptember 1-től felmenő rendszerben



2016. 09. 01-től 2/118

Tartalom

Tantárgyi struktúra és óraszámok (1) ..................................................................................... 3

Tantárgyi struktúra és óraszámok (2) ..................................................................................... 4

1. Helyi tanterv magyar irodalomból ................................................................................ 5

2. Helyi tanterv magyar nyelvtanból ............................................................................... 18

3. Helyi tanterv idegen nyelvből ...................................................................................... 26

4. Helyi tanterv matematikából ....................................................................................... 36

5. Helyi tanterv történelem, társadalmi és állampolgári ismeretekből .......................... 46

6. Helyi tanterv etikából .................................................................................................. 55

7. Helyi tanterv informatikából ....................................................................................... 58

8. Helyi tanterv testnevelés és sportból ........................................................................... 65

9. Helyi tanterv vizuális kultúrából ................................................................................. 90

10. Helyi tanterv kötelező természettudományos tantárgyból .......................................... 92

11. Helyi tanterv biológia tantárgyból .............................................................................. 94

12. Helyi tanterv fizika tantárgyból ................................................................................ 108

13. Helyi tanterv pénzügyi és vállalkozási ismeretek tantárgyból ................................. 117



2016. 09. 01-től 3/118

Tantárgyi struktúra és óraszámok (1)

Erdészet és vadgazdálkodás XXXII.,

Mezőgazdaság XXXIII., Kertészet és parképítés

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf. óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom * 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv * 4 4 4 4 556 4 124

Matematika * 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika * 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Emelt szintű

érettségi - - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7 (1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

A *-gal jelölt tantárgyakból a 9. évfolyamon 25 fő feletti osztálylétszám esetén csoportbontás alkalmazható

abban az esetben, ha a csoportbontás nem vonja maga után a pedagóguslétszám bővítését.

Kötelező érettségi tárgyak; a középszintű érettségi témakörök a 40/2002. OM rendelet alapján kerülnek

meghatározásra.

Szabadon választható érettségi tárgyak: a középszintű érettségi témakörök a 40/2002. OM rendelet

alapján kerülnek meghatározásra.

Emelt szintű érettségire való felkészítés (a táblázatban aláhúzással jelölve).



2016. 09. 01-től 4/118

Tantárgyi struktúra és óraszámok (2)

Agrárgépész XXXI.

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf. óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom* 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv* 4 4 4 4 556 4 124

Matematika* 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika* 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Fizika - 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Emelt szintű

érettségi - - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7 (1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

A *-gal jelölt tantárgyakból a 9. évfolyamon 25 fő feletti osztálylétszám esetén csoportbontás alkalmazható

abban az esetben, ha a csoportbontás nem vonja maga után a pedagóguslétszám bővítését.

Kötelező érettségi tárgyak; a középszintű érettségi témakörök a 40/2002. OM rendelet alapján kerülnek

meghatározásra.

Szabadon választható érettségi tárgyak: a középszintű érettségi témakörök a 40/2002. OM rendelet

alapján kerülnek meghatározásra.

Emelt szintű érettségire való felkészítés (a táblázatban aláhúzással jelölve).



2016. 09. 01-től 5/118

1. Helyi tanterv magyar irodalomból

MAGYAR IRODALOM 9. évfolyam

Éves óraszám: 72 óra

Heti óraszám: 2 óra

1. Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Órakeret: 10 óra

Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok.

Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek).

Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és

prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból).

A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok.

Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle

értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.

2. Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Órakeret: 6 óra

Az antik görög színház jellemzői.

Drámai előadások (tragédia és komédia), versenyjátékok.

Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete).

Az antik dráma hatása a drámatörténetre.

3. Világirodalom – antik római irodalom Órakeret: 4 óra

Szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és Vergilius egy műve, továbbá például Catullus, Ovidius, Phaedrus – művek vagy részletek.

A római irodalom műfajainak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése.

4. Világirodalom – Biblia Órakeret: 10 óra

Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön,

Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története,

zsoltárok.)

Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A

tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az

Apokalipszis egy részlete).

A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában

(pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban).

5. Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor) Órakeret: 8 óra

Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból, példák, jellemző rövid részletek

a különféle irodalomtípusokra, pl. himnuszköltészet, vallomás, legendák; hősi ének,

Trubadúr- és lovagi költészet,vágánsdalok.



2016. 09. 01-től 6/118

Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból).

Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. sz.).

6. Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) Órakeret: 6 óra

Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból.

Az itáliai kora reneszánsz irodalom.

Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett).

Boccaccio: Dekameron (egy novella).

7. Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Órakeret: 4 óra

Néhány sajátos színjátéktípus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos

és világi előadási formái).

Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó

típusok, színpadformák.

Rögtönzés cselekményváz alapján.

8. Középkori nyelvemlékek Órakeret: 3 óra

Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek.

Halotti beszéd és könyörgés;

Ómagyar Mária-siralom.

9. Janus Pannonius portréja Órakeret: 8 óra

Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség).

Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját

lelkéhez).

10. Balassi Bálint portréja Órakeret: 10 óra

Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője.

Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers;

istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet)

Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció).

11. Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század)

Órakeret: 3 óra

A reneszánsz kései szakasza (manierizmus).

Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote (részlet).

Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek).

Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.



2016. 09. 01-től 7/118




1. Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare

Órakeret: 8 óra

Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia

összekapcsolódása).

Shakespeare egy drámája (Hamlet / esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű).

2. Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Órakeret: 6 óra

A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia.

A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia

összekapcsolódása).

Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái.

3. Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Órakeret: 6 óra

Magyar barokk irodalom.

Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció).

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció;

embereszmény /a főhős mint Krisztus katonája; értékrend).

4. Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Órakeret: 8 óra

A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus,

szentimentalizmus (érzékenység), rokokó.

Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, (pl. Defoe, Swift,

Jane Austen; Voltaire, Rousseau; Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból.)

A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

5. Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi

Dániel

Órakeret: 20 óra

A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt, a kuruc költészethez kapcsolódó

irodalmi formák ( Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete).

A felvilágosodás korának irodalma.

Művelődési programok.

Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság).

Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán

József).



2016. 09. 01-től 8/118

Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy

epigrammája).

Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége

A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó

kérelem, A Magánossághoz) alapján.

Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A

közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék

barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése.

Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.

6. Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika,

romantika és realizmus) Órakeret: 12 óra

A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és

formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség).

Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény,

verses regény).

Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a

romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben.

Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból, (pl.

Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy mások

alkotásaiból)

Balzac, Stendhal, Gogol néhány műve.


7. Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Órakeret: 8 óra

Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés.

Magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések;

A szereplők körei.

Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai;

A dráma felépítése, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe).

8. Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty

Mihály Órakeret: 17 óra

Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói

csoportok. A reformkori nemzeti romantika.

A népiesség programjai.

Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus

és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi

második éneke).

Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete).

Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában

és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy;

Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján.



2016. 09. 01-től 9/118

Csongor és Tünde értelmezése (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji

sajátosságok: mesejáték/drámai költemény).

9. Életmű – Petőfi Sándor Órakeret: 15 óra

Petőfi Sándor életműve.

Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások.

A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség.

Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl.

dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és

versformák változatossága.

A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember

végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása.

Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol.

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére;

az evokáció, az intertextualitás néhány példája.

10. Látásmód – Jókai Mór Órakeret: 8 óra

Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói

művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében.

Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok

szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat;

szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és

motivikus összetettség.

Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős

jellem).



2016. 09. 01-től 10/118

MAGYAR IRODALOM 11.évfolyam



1. Életmű – Arany János Órakeret: 15 óra

Arany János életműve.

Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások.

A romantika utáni költőszerep-lehetőségek és lírai tendenciák.

Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda,

elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és értékszembesítés, létösszegzés) a

nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-

három lírai alkotás).

A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két

balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada).

A Toldi estéje elemző bemutatása.



2. Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Órakeret: 10 óra

Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés.

A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre.

Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan /

lírai szerkezet: tematikus, szétválás-sorozat).

Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus).

Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében.

3. Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

Órakeret: 12 óra

A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus-

és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (nézőpontok,

síkváltások, időszerkezet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában.

Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a

lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás).

Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból (pl.

Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból,

illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) műveiből.




2016. 09. 01-től 11/118

4. Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

Órakeret: 8 óra

Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében – a korszak

drámairodalmának újdonságai és két drámai alkotás, két szerző dramaturgiája.

Egy drámai mű elemzése a 19. század második feléből (pl. Ibsen: Babaszoba/Nóra

vagy A vadkacsa – az ibseni dramaturgia sajátosságai, pl. az analitikus

szerkesztésmód felújítása, középponti szimbólumok alkalmazása, reformátorok és

rezonőrök, hangnemkeveredés stb.; a szerző problémafelvetése, pl. házassági válság,

élethazugság).

Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl. Ványa bácsi, Három nővér).

A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása;

drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség;

csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok,

ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus.

5. Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

Órakeret: 12 óra

A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet)

ismerete.

Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz

év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös).

A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu,

Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből).

Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az

életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise.

A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése).

Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző

értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet,

jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek;

problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).

6. Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Órakeret: 7 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok,

nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése.

Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia,

emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró

jelleg, pl. Tápai lagzi).

Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény,

elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád,

Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!).

Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek

visszakeresése, hivatkozása.



2016. 09. 01-től 12/118



7. Életmű – Ady Endre Órakeret: 14 óra

Ady Endre életműve.

Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka.

Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása.

Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A

halottak élén).

Témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars

poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-

hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű

(memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral;

Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-

éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is).



8. Portré – Móricz Zsigmond Órakeret: 6 óra

Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista

ábrázolásmódja.

Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella,

elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.).

Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek,

Barbárok).

Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző

értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet,

jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói

előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentri-ábrázolás).

9. Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Órakeret: 6 óra

Világirodalom – avantgárd irányzatok.

Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban).

Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes

irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti,

Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből).

A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.)

néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus

programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A

ló meghal...).

10. Életmű – Kosztolányi Dezső Órakeret: 10 óra

Kosztolányi Dezső életműve.



2016. 09. 01-től 13/118

Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás

(homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus);

viszonya az anyanyelvhez.

Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény

kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars

poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd.

Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák).

Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok

szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás,

elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód;

problematika.



11. Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Órakeret: 8 óra

Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy

fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján.

Humorfelfogása (humoreszkjei).

Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző /mű és paródiája) az Így írtok ti

szemelvényei alapján.

Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl.

Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó

szerepe.

A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése

(stílusimitációk, pl. Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád).



2016. 09. 01-től 14/118




1. Életmű – Babits Mihály Órakeret: 10 óra

Babits Mihály életműve.

Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk

ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo

moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság.

Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténet-

írói, műfordító tevékenysége.

Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus);

klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége.

Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep

elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek,

formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus

alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál).

A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet,

ditirambus, könyörgésvers).

A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr

magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség.



2. Életmű – József Attila Órakeret: 12 óra

József Attila életműve.

Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod,

hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann

üdvözlése).

Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák

(pl. újnépiesség) hatása.

Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet

1932-1934 között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város peremén); kései költészet

(közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors

versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...).

Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek,

éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága, komplex költői képek (síkváltások).

Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László).

A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers,

szegényember-vers, szonettkoszorú).



2016. 09. 01-től 15/118



3. Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

Órakeret: 8 óra

Epikus művek (szemelvények, részletek a kis- és nagyepikából).

pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló;

Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm /

1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és

kortárs művekből.

A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati

sajátosságai.

Művek és adaptációik összevetése.

Lírai alkotások (szemelvények, részletek).

Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S.

Eliot).

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális

költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentum-irodalom, parabola,

egzisztencializmus).

4. Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány

törekvése

Órakeret: 6 óra

A 20. századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája

(pl. az epikus dráma, abszurd dráma, egzisztencialista dráma, groteszk színház,

amerikai drámairodalom köréből).

Szemelvények, részletek drámai művekből, pl. Brecht (pl. Koldusopera/Kurázsi

mama; Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az

öreg hölgy látogatása/A fizikusok); egy szerző, mű középpontba állítása.

A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. epikus

színház, elidegenítő effektusok, song, tézisdráma, abszurd dráma, példázatosság,

groteszk komédia, paradoxon).

5. Portré – Radnóti Miklós Órakeret: 6 óra

Radnóti Miklós portréja.

Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A

kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság,

tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi

költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez).

Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris

sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.).

Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik

ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák).



2016. 09. 01-től 16/118



6. Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik

Géza

Órakeret: 15 óra

Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján.

Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei).

Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.).

Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása.

Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvin-kódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek )

Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.



7. Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

Órakeret: 12 óra

Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve

alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy

részletek).

Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két

Bolyai).

Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek,

montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl.

Himnusz minden időben, Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző).

Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és / vagy a Tóték

alapján.


8. Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20.

század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Órakeret: 8 óra



2016. 09. 01-től 17/118

Választás alapján művek, szemelvények 20. századi :szépprózai alkotásokból, pl.

Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda

(pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő András műveiből.

Lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán

Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve.

Értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások

műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből.

Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi

írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom.


9. Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

Órakeret: 10 óra

Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból.

A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése).

Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című

regénye).

Kortárs irodalmi élet.


Tájékozódás az irodalmi és könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok,

internetes folyóiratok között.

Önálló olvasmányválasztás szempontjai, indoklása, értékelése, mások

szempontjainak értelmezése.

10. Regionális kultúra Órakeret: 2 óra

A régió, tájegység, település, kerület, iskola kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen

hagyományai (pl. kisebbségi irodalom, folklór, múzeum, színház stb.); az ide kötődő,

ehhez kapcsolódó szerző(k) irodalmi műve(i).

Irodalmi emlékhelyek (szülőház, emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, színház

stb.).

A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.

11. Az irodalom határterületei Órakeret: 4 óra

A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői

(pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg).

Az irodalom filmen; filmes feldolgozások.

Film- és könyvsikerek, divatjelenségek.

Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai.

A választott témához kapcsolódó fogalmi ismeretek.



2016. 09. 01-től 18/118

2. Helyi tanterv magyar nyelvtanból

MAGYAR NYELVTAN 9. évfolyam



1. Kommunikáció, tömegkommunikáció Órakeret: 12 óra

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,

kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).

Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai

szerep, kapcsolatfelvétel, - fenntartás, - zárás).

Nem nyelvi jelek (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák).

Az élőszó zenei kifejezőeszközei, a nonverbális kommunikáció.

Tömegkommunikáció (televízió, rádió, sajtó), jellemzői, nyelvi és képei kifejezési

formái, az „új szóbeliség” jelenségei és jellemzői.

Tájékoztató műfajok (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).

Véleményközlő műfajok (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés,

ajánlás).

2. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Órakeret: 24 óra

Hang (fonéma), magánhangzók rendszere, törvényei.

Mássalhangzók, mássalhangzó-törvények (a hangkapcsolódási szabályosságok

típusai és a helyesírás összefüggései).

Szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag, kapcsolódási

szabályaik.

Szóalkotási módok .

Szófajok: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók.

Szószerkezet (szintagma): hozzá-, alá- és mellérendelő szintagma, szerepük a

mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.

Mondatrészek: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, felismerésük, helyes

használatuk a mondat felépítésében.

Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajták (modalitás és szerkezet szerint)

Egyszerű, összetett és többszörösen összetett mondatok.

Mondatelemzés.

3. Helyesírási ismeretek Órakeret: 14 óra

Helyesírási alapelvek, nyelvi norma.



2016. 09. 01-től 19/118

Helyesírási gyakorlatok.

Helyesírási szótárak.

Központozás, írásjelek használata.

Az ” új szóbeliség” hatásai (sms, chat).

4. A szöveg Órakeret: 22 óra

A szöveg fogalma, jellemzői.

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra, a szóbeli és írott szövegek

eltérő jegyei, szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek

(szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz).

Szövegkohézió (téma, réma, szövegfókusz, cím).

Nyelvtani (szintaktikai) tényezők (kötőszavak, előre-és visszautalás, deixis,

egyeztetés).

Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint

(mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).

Szövegköziség, szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.

Az internetes szövegek jellemzői.

A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.

Szövegfonetika, hangsúly, hangerő, hanglejtés, beszédtempó.



2016. 09. 01-től 20/118




1. Szövegértés, szövegalkotás Órakeret: 18 óra

Önálló szövegfeldolgozás, olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód

megválasztásával.

Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés

szabályai.

Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-

használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az

információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos

forrásmegjelölés.

Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek

megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.

Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény.

Esszé, értekezés, tanulmány.

Az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája.

Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék

összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).

2. Jelentéstan Órakeret: 8 óra

Jelek, jelrendszerek, jelhasználati szabály

A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek.

A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.

Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár,

ellentétes jelentés.

A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre.

A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés.

3. Stilisztika Órakeret: 10 óra

Stílus, stilisztika.

Stílusérték (alkalmi és állandó).

Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi).

A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a

szövegalkotásban.

Stílushatás, a szövegek stílusának, a befogadóra tett hatása.

Szóképek (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői

kép, allegória, szimbólum, eufemizmus, figura etimologica).

Alakzatok (kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron).



2016. 09. 01-től 21/118

Mondatstilisztikai eszközök.

Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, evokáció,

archaizálás.

Egyéni szóalkotás és stílus



2016. 09. 01-től 22/118




1. A kommunikáció Órakeret: 4 óra

Megfelelő stílus és magatartás felismerése különféle beszédhelyzetben, ismeretlen

kommunikációs helyzetben.

Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.

Manipulációs szándékok a mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs

színtereken.

A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának

felismerése, információk tudatos szelektálása.

2. A retorika Órakeret: 13 óra

A kulturált vita, véleménynyilvánítás.

A szónok tulajdonságai, feladatai.

A szónoki beszéd kommunikációs funkciói.

Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése,

témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés).

A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a

megszólalásig.

Az érv felépítése.

Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése.

Az érvelési hibák.

A cáfolat módszerei.

A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése.

A hatásos előadásmód eszközei.

Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb.

A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai

eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az

audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban.

A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben.

Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

3. Általános nyelvészeti ismeretek Órakeret: 4 óra

Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember

elválaszthatatlan egysége.

A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része.

A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és

jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző

tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése).



2016. 09. 01-től 23/118

Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló).

Nyelvi identitás.

Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.

4. Pragmatikai ismeretek Órakeret: 7 óra

A nyelvhasználat, a beszélgetés, a társalgás főbb összetevői, a különféle

beszédaktusok szerepe, megnyilvánulási formái. A megnyilatkozás.

Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció).

Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás.

Az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményei.

A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe.

Az udvariassági formák használata.

5. Szövegalkotás Órakeret: 8 óra

Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a

tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális

formában, multimédiás kiegészítésekkel).

Szövegszerkesztés. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris

lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris

különbségének figyelembevételével.

Az érvelő esszé szerkezete.



2016. 09. 01-től 24/118




1. Nyelv és társadalom Órakeret: 10 óra

Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai.

A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati

köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink, területi megjelenésük, a

regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség,

kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak,

kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása.

A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a

nyelvhasználatra.

2. Nyelvtörténet Órakeret: 10 óra

Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv

jellemzői.

A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A

nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei.

A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.

A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A

tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom)

megismerése.

Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek, folyóirat (pl. A magyar nyelv történeti-

etimológiai szótára – TESZ; Magyar Nyelvőr) megismerése, használata.

Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.

A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái.

A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és

szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja.

A mai nyelvállapot néhány jellemzője.

3. Ismeretek a nyelvről Órakeret: 11 óra



2016. 09. 01-től 25/118

A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi

ismeretek rendszerező áttekintése.

Nyelv, beszéd.

Kommunikáció.

Szöveg.

Nyelvi szintek.

Retorika.

Stílus.

Jelentés.

Nyelv és társadalom.

A magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.



2016. 09. 01-től 26/118

3. Helyi tanterv idegen nyelvből

IDEGEN NYELV 9. évfolyam



1. Személyes vonatkozások, család Órakeret: 13 óra

A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.

Személyes tervek.

Családi élet, családi kapcsolatok.

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.

2. Ember és társadalom Órakeret: 14 óra

Emberek külső és belső jellemzése.

Baráti kör.

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.

Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság.

Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.

Ünnepek, családi ünnepek.

Öltözködés, divat.

3. Környezetünk Órakeret: 13 óra

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása).

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.

A városi és a vidéki élet összehasonlítása.

Növények és állatok a környezetünkben.

Időjárás, éghajlat.

4. Az iskola Órakeret: 13 óra

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat).

Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka.

Az ismeretszerzés különböző módjai.

Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.

5. A munka világa Órakeret: 13 óra

Diákmunka, nyári munkavállalás.

Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek.

A képzési iránynak megfelelő szakmák.



2016. 09. 01-től 27/118

6. Életmód Órakeret: 14 óra

Napirend, időbeosztás.

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás).

Étkezési szokások a családban.

Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.

Ételrendelés telefonon és interneten.

Gyakori betegségek, sérülések, baleset.

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Órakeret: 15 óra

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

A művészetek szerepe a mindennapokban.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

8. Utazás, turizmus Órakeret: 13 óra

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés.

Nyaralás itthon, illetve külföldön.

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.

Turisztikai célpontok.



2016. 09. 01-től 28/118






Személyes tervek.


A családi élet mindennapjai, otthoni teendők..



Baráti kör.
















A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában.







Önéletrajz, állásinterjú.



2016. 09. 01-től 29/118





Életünk és a stressz.











Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet..







Célnyelvi kultúrák.

9. Tudomány és technika Órakeret: 12 óra

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés.

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.



2016. 09. 01-től 30/118






Személyes tervek.



Egyén és család nálunk és a célországokban.



Baráti kör.






Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.






Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a

természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?









Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.





2016. 09. 01-től 31/118



Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.












Életmód nálunk és a célországokban.







Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.








9. Tudomány és technika Órakeret:9 óra




10. Gazdaság és pénzügyek Órakeret: 9 óra

Családi gazdálkodás.

A pénz szerepe a mindennapokban.

A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.



2016. 09. 01-től 32/118

Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).



2016. 09. 01-től 33/118






Személyes tervek.



Egyén és család nálunk és a célországokban.



Baráti kör.






Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők).

Konfliktusok és kezelésük.

Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.






Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a

természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?


Globális kihívások.








Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.



2016. 09. 01-től 34/118





Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.












Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok).

Életmód nálunk és a célországokban.

Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).







Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.

Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.








9. Tudomány és technika Órakeret: 10 óra






2016. 09. 01-től 35/118

10. Gazdaság és pénzügyek Órakeret: 9 óra

Családi gazdálkodás.

A pénz szerepe a mindennapokban.

A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.

Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).

Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

11. Rendszerező ismétlés, összefoglalás Órakeret: 21óra



2016. 09. 01-től 36/118

4. Helyi tanterv matematikából

MATEMATIKA 9. évfolyam



1. Gondolkodási és megismerési módszerek Órakeret: 12 óra

Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma.

Matematikatörténet: Cantor. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti

viszonyok megjelenítése. Alaphalmaz és komplementer halmaz. A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb,

felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos). Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12.

évfolyamon.)

Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a

megfelelő matematikai modell megalkotása.)

A „minden” és a „van olyan” helyes használata.

Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai.

A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás

(folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon).

Matematikatörténet:

Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.

Állítás és megfordítása.

„Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Bizonyítás.

2. Számtan, algebra Órakeret: 54 óra

Számelmélet elemei.

A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó,

legkisebb közös többszörös. Relatív prímek.

Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek:

(pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok,

Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat)

Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv.

A hatványozás azonosságai.



2016. 09. 01-től 37/118

Számok abszolút értéke.

Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer.

Matematikatörténet: Neumann János.

Számok normálalakja.

Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás.

Számolási szabályok, zárójelek használata.

Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból.

(a ± b)2, (a ± b)

3 polinom alakja,

22 ba szorzat alakja. Azonosság fogalma.

Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult

azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések

egyszerűbb alakra hozása.

Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges

feladatok. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. baxcx . A négyzetgyök definíciója.

3. Összefüggések, függvények, sorozatok Órakeret: 12 óra

A függvény megadása, elemi tulajdonságai.

A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az

egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek

jelentése lineáris kapcsolatokban.

Az abszolútérték-függvény. Az baxx függvény grafikonja, tulajdonságai (

0a ).

A négyzetgyökfüggvény. Az xx ( 0x ) függvény grafikonja, tulajdonságai.

A fordított arányosság függvénye. x

ax ( 0ax ) grafikonja, tulajdonságai.

Függvények alkalmazása.

4. Geometria Órakeret: 25 óra

Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése.

(Folyamatosan a 9-10. évfolyamon.)

A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők,

magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör.


például az Euler-egyenes, Feuerbach-kör bemutatása (interaktív

szerkesztőprogrammal).

Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege.

Szabályos sokszög belső szöge.

Thalész tétele.

A matematika mint kulturális örökség.



2016. 09. 01-től 38/118

Pitagorasz-tétel alkalmazásai.

(Koordináta-geometria előkészítése.)

A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A

transzformációk tulajdonságai.

A geometriai vektorfogalom.

Egybevágóság, szimmetria.

Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint.

Szabályos sokszögek.

Egyszerű szerkesztési feladatok.

Vektorok összege, két vektor különbsége.

5. Valószínűség, statisztika Órakeret: 5 óra

Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram).

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.



2016. 09. 01-től 39/118





Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)




(folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati

problémák. Kombinatorika a mindennapokban. A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése.


A négyzetgyök azonosságai. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet. Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok.

Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása.

Gyökök és együtthatók összefüggései. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Matematikatörténet:

részletek a harmad- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. dcxbax . Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. 02 cbxax (vagy > 0) alakra

visszavezethető egyenlőtlenségek ( 0a ). Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre,

átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés.

Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására.


Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.

Az cbxaxx 2 (a 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai.

Függvénytranszformációk áttekintése az vuxax 2)( alak segítségével.



2016. 09. 01-től 40/118


Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése.

(Folyamatosan a 9-10. évfolyamon.)

Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő.

A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív

hossza között (szemlélet alapján).

A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk

területe között .

A szög mérése. A szög ívmértéke.

Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás.

A hasonlósági transzformáció.

Hasonló alakzatok.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

A hasonlóság alkalmazásai.

Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének

aránya.

Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani

közepe.

A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen.

Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya.

Vektor szorzása valós számmal.

Vektorok felbontása összetevőkre.

Bázisvektorok, vektorkoordináták.

Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense.

A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű

háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása

gyakorlati feladatokban, síkban és térben.


Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.



2016. 09. 01-től 41/118









(folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika

alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál. Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti

összefüggés. Matematikatörténet: Euler.


n-edik gyök.

A négyzetgyök fogalmának általánosítása.

Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.

Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben

maradására.

A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható

exponenciális egyenletek.

A logaritmus értelmezése.


A logaritmussal való számolás szerepe (például a Kepler-törvények felfedezésében).

Zsebszámológép használata, táblázat használata.

A logaritmus azonosságai.

A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható

logaritmusos egyenletek.


Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).

A trigonometrikus függvények transzformációi: cxf )( , )( cxf ; )(xcf ; )(cxf .

Az exponenciális függvények.

Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban.



2016. 09. 01-től 42/118

A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja,

jellemzésük.

A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és

inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben.


Szinusztétel, koszinusztétel.

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög

és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz

és a koszinusz hányadosaként.

Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető,

háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő

egyszerű trigonometrikus egyenlet.

Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor

merőlegességének szükséges és elégséges feltétele.

Helyvektor.

Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok

közötti megfeleltetés.

A helyvektor koordinátái.

Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának

koordinátái.

Két pont távolsága, a szakasz hossza.

A kör egyenlete.

Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az

iránytangens.

Iránytangens és az egyenes meredeksége.

A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal.

Az egyenes egyenlete.

Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjában húzott érintője. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok

megoldásában.


Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára,

komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre.

Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák

független és nem független eseményekre.



2016. 09. 01-től 43/118









(folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon).



A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok

halmaza.

Matematikatörténet: Fibonacci.

Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.

Matematikatörténet: Gauss.

Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.

Kamatoskamat-számítás.


Síkidomok kerületének és területének számítása. Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű

testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.


Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára,

komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre.

Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák

független és nem független eseményekre.

Véletlen esemény, valószínűség.

A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül.

A valószínűség klasszikus modellje.

Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről.

Egyszerű valószínűség-számítási problémák.

Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés

nélküli mintavétel.



2016. 09. 01-től 44/118

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy

adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.

Rendszerező összefoglalás Órakeret: 40 óra

Gondolkodási és megismerési módszerek

o Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és

részhalmazai.

o Állítások logikai értéke. Logikai műveletek.

o A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata.

o Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása.

o Bizonyítási módszerek.

o Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása

gráfokkal.

o Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.

Számtan, algebra

o Gyakorlati számítások.

o Egyenletek és egyenlőtlenségek.

o Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai,

trigonometrikus azonosságok.

o Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus

megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások

ellenőrzése.

o Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek.

Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus

és trigonometrikus egyenletek. o Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer

megoldása. o Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges

feladatok. Összefüggések, függvények, sorozatok

o A függvény megadása. A függvények tulajdonságai. o A tanult alapfüggvények ismerete. o Függvénytranszformációk: cxf )( , )( cxf ; )(xcf ; )(cxf . Eltolás, nyújtás és

összenyomás a tengelyre merőlegesen. o Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.

Geometria o Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. o Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. o Távolságok és szögek kiszámítása. o Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a

transzformációknál.

o Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák.

o Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.

o A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a

háromszög oldalai, oldalai és szögei között.

o A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések.



2016. 09. 01-től 45/118

o Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.

o Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus

négyszögek tulajdonságai.

o Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.

o Számítási feladatok.

o Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer.

o Matematikatörténet:

a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-

esig.

o Vektorok alkalmazásai.

o Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja.

o Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. Valószínűség-számítás, statisztika

o Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás.

o Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. o A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. o A véletlen törvényszerűségei.



2016. 09. 01-től 46/118

5. Helyi tanterv történelem, társadalmi és állampolgári ismeretekből

TÖRTÉNELEM 9. évfolyam



1. Az őskor és az ókori Kelet Órakeret: 10 óra

A történelem forrásai

Az első társadalmak

A folyamvölgyi kultúrák

A Közel-Keletet egyesítő birodalmak.

Az ókori Kelet kulturális öröksége.

2. Az ókori Hellász Órakeret: 12 óra

A polisz kialakulás

Az athéni demokrácia működése

Spárta

A görög hitvilág, művészet és tudomány

Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus

3. Az ókori Róma Órakeret: 13 óra

Róma útja a köztársaságtól a császárságig.

A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei.

Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai.

A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog.

A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése.

Pannónia provincia.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

4. A középkor Órakeret: 20 óra

Róma örökösei: A Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római

Birodalom létrejötte

A nyugati és keleti kereszténység.

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában

Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban.

Az iszlám és az arab hódítás

Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése

A rendiség kialakulása

Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV-XV.században



2016. 09. 01-től 47/118

A közép-és kelet-európai régió államai.

Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése

Egyházi és világi kultúra a középkorban

Itália, a humanizmus és a reneszánsz.

Hétköznapi élet a középkorban.

5. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Órakeret: 17 óra

A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora.

Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László,

Könyves Kálmán, II.András, IV.Béla )

A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig.

A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi

Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában.

A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca

Társadalmi és gazdasági változások a XIV-XV. század folyamán

A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei.



2016. 09. 01-től 48/118




1. A világ és Európa a kora újkorban Órakeret: 13 óra

Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik.

Reformáció és katolikus megújulás

Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése

Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején

Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása.

A francia abszolutizmus és a hatalmi törekvések.

Közép-és Kelet-Európa a XVI-XVII. században.

A tudományos világkép átalakulása.

2. Magyarország a kora újkorban Órakeret: 15 óra

A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Várháborúk kora

A három országrész berendezkedése, mindennapjai.

A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon

Az Erdélyi Fejedelemség

A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai

A török kiűzése Magyarországról

Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi

Magyarországon

A Rákóczi-szabadságharc

3. Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Órakeret: 17 óra

A felvilágosodás

A felvilágosult abszolutizmus

Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában

Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya.

A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása.

A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere.

Az ipari forradalom és hatásai.

A XIX. század eszméi.

4. Az újjáépítés kora Magyarországon Órakeret: 10 óra

Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok

átalakulása.



2016. 09. 01-től 49/118

A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban

A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban

Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században.

A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai.

5. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Órakeret: 17 óra

Az átalakuló társadalom és gazdaság.

A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja.

A reformmozgalom kibontakozása.

A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés.

A reformkori művelődés, kultúra.

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei.

Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények.

A szabadságharc története



2016. 09. 01-től 50/118




1. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Órakeret: 18 óra

Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok).

Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és

természeti környezet). A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés,

a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért.

2. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Órakeret: 18 óra

A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom

A kiegyezés létrejötte és tartalma.

A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái.

Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában

Budapest világvárossá válása.

A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció.

A dualizmus válságjelei.

A tudomány és művészet a dualizmus korában.

Életmód a századfordulón.

3. Az első világháború és következményei Órakeret: 18 óra

Az első világháború

Magyarország az első világháborúban.

A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-

Oroszországban.

A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia

felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság.

Az első világháborút lezáró békerendszer.

A trianoni békediktátum.

Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa.

4. Európa és a világ a két világháború között Órakeret: 20 óra

Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai.

Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között.



2016. 09. 01-től 51/118

Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői.

A kommunista diktatúra a Szovjetunióban.

Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai

Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal.

A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői.

Nemzetközi viszonyok a két világháború között.

A gyarmatok helyzete

Tudomány és művészet a két világháború között.

Életmód és mindennapok a két világháború között.

5. Magyarország a két világháború között Órakeret: 18 óra

A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága.

A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években.

A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között.

A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon.

Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között.

Tudomány és művészet a két világháború között.

Tömegkultúra és -sport

6. A második világháború Órakeret: 16 óra

A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió

elleni német támadásig.

A fordulat a háború menetében.

A szövetségesek együttműködése és győzelme.

A második világháború jellemzői. A holokauszt.

Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton.

Kállay Miklós miniszterelnöksége

A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás.

Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt

Magyarországon.



2016. 09. 01-től 52/118




1. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Órakeret: 9 óra

A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása.

2. Magyarország 1945–1956 között Órakeret: 11 óra

Magyarország szovjetizálás, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői.

Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet

jellegzetességei.

Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői,

szereplői.

3. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Órakeret: 9 óra

Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei.

Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság

keleten.

A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat,

zene) változásai a korszakban.

A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és

Jugoszlávia szétesése.

4. A Kádár-korszak Órakeret: 11 óra

Megtorlás és a konszolidáció Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ

időszakában.

5. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Órakeret: 9 óra



2016. 09. 01-től 53/118

Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új

kihívásai és ellenmondásai

A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése.

Az egypólusútól a többpólusú világrend felé.

A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban.

Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái.

6. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Órakeret: 6 óra

A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után.

A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után.

A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági

különbségek.

Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata

A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok

(romák).

A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban.

Társadalmi ismeretek Órakeret: 4 óra

Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák.

A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség

Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon.

Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás

és szolidaritás.

A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás)

Állampolgári ismeretek Órakeret: 4 óra

Állampolgári jogok és kötelességek.

Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere.

A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei.

A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A

politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára

Pénzügyi és gazdasági kultúra Órakeret: 5 óra

Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző

szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és

tőkeallokációs feladata

A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok

megvalósításában.



2016. 09. 01-től 54/118

A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye

a nemzetgazdaságban.

A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében.

Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és

a piac kapcsolata. Az üzleti terv.

Munkavállalás Órakeret: 5 óra

A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön

Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi

közösségbe.

Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák.

A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és

kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és

nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés).

A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás,

visszatérés a foglalkoztatásba

Rendszerező ismétlés Órakeret: 20 óra



2016. 09. 01-től 55/118

6. Helyi tanterv etikából

ETIKA 11. évfolyam



1. Alapvető etika Órakeret: 12 óra

Az erkölcsi gondolkodás alapjai

o Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. Elmélet és

gyakorlat.

o A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában.

o Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd.

o Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén

erkölcsi méltósága.

o A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze.

o Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés

kérdése.

Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában

o Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája.

o A szeretet erkölcsi jelentősége.

o A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága.

Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés

o Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény.

o A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága.

o Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok.

o Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata.

A felelősség kérdése

o Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség

másokért.

Az erények és a jó élet céljai

o Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet

fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények

és a jellem. Az erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Magánérdek és

közjó.

2. Egyén és közösség Órakeret: 12 óra

A kapcsolatok etikája

o Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek.

o Szeretetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért. Szexuáletika.

o Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és

gyermekek. A családi élet válságai.



2016. 09. 01-től 56/118

Társadalmi szolidaritás

o Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös

segítség.

o A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség.

Törvény és lelkiismeret

o A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A

lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magunkért és

a világért. A cselekvés halaszthatatlansága.

Szavak és tettek

o Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember

lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok. Szavak és

tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika.

Hazaszeretet

o Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a hazáért, és

ennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése

és torzulásai.

Többség és kisebbség

o Az etnokulturális csoportok, nemzeti és vallási kisebbségek, illetve a

többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi problémái.

Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek.

o A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok. A kirekesztő,

elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.

3. Korunk kihívásai Órakeret: 12 óra

A tudományos-technikai haladás etikai kérdései

o Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika.

o A tudósok felelőssége.

Bioetika

o Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés.

Béranyaság. Terhességmegszakítás.

o Genetikailag módosított élőlények.

o Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia.

A felelősség új dimenziói a globalizáció korában

o Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában.

o Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és

önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása.

o Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai:

környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek,

létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás, tömeges migráció.

Ökoetika

o Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más

lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma,

szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és



2016. 09. 01-től 57/118

fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának

értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi világban.

A közösség és a korrupció problémája

o Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan

előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és

közjó. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és

korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót

megszüntetni? Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki

kapja? A korrupció elleni fellépés lehetőségei, az egyén és a közösség

felelőssége.

Felelősség utódainkért

o Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők

felelőssége.



2016. 09. 01-től 58/118

7. Helyi tanterv informatikából

INFORMATIKA 9. évfolyam



1. Az informatikai eszközök használata Órakeret: 14 óra

A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai

o A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a

memória főbb jellemzői.

o Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési

elve.

Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása

o Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak

megismerése.

o Digitalizáló eszközök.

o Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és

szolgáltatásai.

Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása

o Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása.

o Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása.

Az egészséges munkakörnyezet megteremtése

o Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes

munkakörnyezet kialakítása.

2. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Órakeret: 24 óra

2.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása

o A problémamegoldáshoz szükséges informatikai eszközök kiválasztása.

o Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő

megoldása, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.

Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység tervezése

o Az iskolához és a köznapi élethez kapcsolódó problémák megoldásának

tervezése és megvalósítása csoportmunkában.

o Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése.



2016. 09. 01-től 59/118

2.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása

számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása,

elemzése

o Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanulmányozása.

o Algoritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az alulról

felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. Algoritmusok

megvalósítása.

o Néhány típusalgoritmus vizsgálata.

A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata,

megtervezése, értelmezése

o A beállítások értelmezése.

Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés,

egyszerű modellek megismerése

o Különböző adattípusok használata a modellalkotás során.

2.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek

megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre

o Tantárgyi szimulációs programok használata.

o A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása.

o Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel.

o Modellalkotás egyszerű tevékenységekre.

3. Infokommunikáció Órakeret: 8 óra

3.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Önálló információszerzés

o Információkeresési stratégia.

o Tartalomalapú keresés.

o Logikai kapcsolatok.

o A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése,

kigyűjtése, felhasználása.

Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése

o A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából.

o A közlés céljának felismerése.

o A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése.

A publikálás módszereinek megismerése, szabályai

o Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus,

internetes eszközökkel.

o Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok

publikálása az interneten.



2016. 09. 01-től 60/118

3.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése

o Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata.

o Csoportmunka az interneten.

Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata

o A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása az

elektronikus és internetes lehetőségekkel.

o A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a

függőség elhárítása.

3.3. Médiainformatika

A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó

lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban

o Információszerzés internetes portálokról, médiatárakból, elektronikus

könyvtárakból.

4. Az információs társadalom Órakeret: 10 óra

4.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival

való megismerkedés

o Adatvédelmi fogalmak ismerete.

o Az információforrások hitelességének értékelése.

o Informatikai eszközök etikus használata.

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok

megismerése

o Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése.

o Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre,

egészségre gyakorolt hatásának megismerése

o A globális információs társadalom jellemzői.

o Az informatikai kultúra jellemzői.

o Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak

felismerése.

o Az informatikai eszközök használatának következményei a személyiségre és

az egészségre vonatkozóan.

4.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak

feltérképezése

o Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének

felismerése.

o Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése.

o Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése.



2016. 09. 01-től 61/118

A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában

o Fogyasztói szükségletek azonosítása.

o A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása.

Tudatos vásárlókép kialakítása.

5. Könyvtári informatika Órakeret: 6 óra

Könyvtártípusok, információs intézmények

o A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése.

o A települési közkönyvtár önálló használata.

o Könyvtárlátogatás.

Könyvtári szolgáltatások

o A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése,

felhasználása a tanulásban.

o A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése.

o Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való

önálló használata.

o Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat.

Információkeresés

o A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága.

o Információkeresési stratégiák ismerete.

o Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és

ismeretterjesztő művekből.

o Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus

információhordozókból.

o Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári

kutatómunkával.

Dokumentumtípusok, kézikönyvek

o A hiteles forrás jellemzőinek ismerete.

o Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint.

o A talált információk kritikus értékelése.

o Időszaki kiadványok önálló használata.

o Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok.

o Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló

használata.

Forráskiválasztás

o Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a

forrás információs értékének figyelembe vételével.Bibliográfiai hivatkozás,

forrásfelhasználás

Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről.

o Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése,

segítséggel való alkalmazása.

o Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.



2016. 09. 01-től 62/118

6. Alkalmazói ismeretek Órakeret: 10 óra

6.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása

o Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése.

o Élőfej, élőláb.

o Stílusok alkalmazása.

o Tartalomjegyzék készítése.

o Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Körlevél

o A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése.

o Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával.

o Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal.

Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű

kiválasztása

o Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.)

elhelyezése közös multimédiás dokumentumban.

o Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban.

o Dokumentumok nyomtatási beállításai.

Hangszerkesztés

o Digitális hangformátumok megismerése.

o A formátumok átalakítása.

o Hangszerkesztő program használata.

Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése

o A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és

komplex használata.

o Utómunka egy videoszerkesztő programmal.

o A weblapkészítés alapjai.

o



2016. 09. 01-től 63/118

INFORMATIKA 10. évfolyam



1. Alkalmazói ismeretek Órakeret: 72 óra

1.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása

o Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése.

o Élőfej, élőláb.

o Stílusok alkalmazása.

o Tartalomjegyzék készítése.

o Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Körlevél

o A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése.

o Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával.

o Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal.

Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű

kiválasztása

o Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.)

elhelyezése közös multimédiás dokumentumban.

o Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban.

o Dokumentumok nyomtatási beállításai.

Hangszerkesztés

o Digitális hangformátumok megismerése.

o A formátumok átalakítása.

o Hangszerkesztő program használata.

Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése

o A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és

komplex használata.

o Utómunka egy videoszerkesztő programmal.

o A weblapkészítés alapjai.

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Problémamegoldás táblázatkezelővel

o A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása.

o Tantárgyi feladatok megoldása.

o Függvények használata.

Statisztikai számítások

o Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben.

o Az adatok grafikus szemléltetése.

Adatkezelés táblázatkezelővel

o Adatok rendezése, szűrés.



2016. 09. 01-től 64/118

o Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra.

Térinformatikai alapismeretek

o Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei.

o Útvonalkeresők, térképes keresők használata.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása

o Adatbázis létrehozása.

o Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.

o Adatbázis feltöltése.

o Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban.



2016. 09. 01-től 65/118

8. Helyi tanterv testnevelés és sportból

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9. évfolyam



1. Sportjátékok Órakeret: 45 óra

A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok

Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok: o A labda nélkül végzett mozgások használatának továbbfejlesztése. o Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. o A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. o A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése. o Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával. o Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban

Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással o A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való

felkészítés.

Kézilabdázás

Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és

távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal:

o Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. o Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén.

Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel: o Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadás befejezések

lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. o Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon

és levegőben.

Röplabda

Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal,

folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal:

o A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával.

Támadás és védekezés alapvető megoldásai

o 23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából).

Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása

– játékvezetési gyakorlat.



2016. 09. 01-től 66/118

Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása,

betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és

mérkőzések során.

Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.

2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Órakeret: 30 óra

Gimnasztika

Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok: o Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: o 816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok o Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó,

erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.

o A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok: o Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan,

egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. o Erőgyakorlatok o Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. o A testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő

eljárások gyakorlása. o Mászások, függeszkedések egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres

kontrollal.

Torna – iskolai sporttorna

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna: o Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, mérlegállások, hidak. o Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző

irányokba, tarkóbillenés, cigánykerék, vetődések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban.

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás:

o Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése.

o Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.

3. Atlétika jellegű feladatok Órakeret: 40 óra

Futások, rajtok

A képességfejlesztés gyakorlatai:



2016. 09. 01-től 67/118

o Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban.

o Iramfutások. o Aerob állóképesség fejlesztése. o Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.

A sportági technika gyakorlása: o Futások 30-60 m-en. o A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. o A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének

kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.

Játékok és versenyek: o Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek

gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal.

Ugrások, szökdelések

A képességfejlesztés gyakorlatai:

o Az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.

A sportági technika gyakorlása: o Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. o Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának

összehangolása. o A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. o Az átlépő technika végrehajtása 5 7 lépéses, íven történő nekifutással.

Játékok és versenyek: o Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással o Magasugróversenyek egyéni nekifutással (érintő ugrások). o Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. o Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.

Dobások

A képességfejlesztés gyakorlatai: o Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel,

különböző kiinduló helyzetekből.

A sportági technika gyakorlása:

o Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. o A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének

ismerete. o Szabályos lökés végrehajtása oldal felállásból súlygolyóval vagy

medicinlabdával. o Az egy- és kétkezes vetések technikái. o Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb

eredmény elérésében.

Játékok és versenyek:



2016. 09. 01-től 68/118

o Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek.

o Dobóiskolai versengések.

Bemelegítési modellek gyakorlása

Kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt.

4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Órakeret: 30 óra

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás

mozgásműveltségének fejlesztése

Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés: o Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal,

a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése.

o A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.

Technika és taktika gyakorlása: o Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. o Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb,

balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. o A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása

minden mozgásos tevékenységben.

Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban.

5. Önvédelem és küzdősportok Órakeret: 15 óra

Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez

Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük.

Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a

bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására.

Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-

zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása.

Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.

Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó

körülmények között.

Grundbirkózás

A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések,

szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok

megismerése, megoldása.

Dzsúdó

Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 7–8.

osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó

erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel.



2016. 09. 01-től 69/118

6. Egészségkultúra – prevenció Órakeret: 20 óra

Bemelegítés

Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések

stb.).

Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.

A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Edzés, terhelés

A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus

idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.).

Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.

Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai

Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése,

megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására.

Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel.

Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.


megőrzése érdekében.

Köredzésváltozatos mintákkal, 46 feladattal.

Motoros tesztek – központi előírás szerint

Az egészséges test és lélek megóvása.

Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására.

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése –

összehasonlító idősoros adatrögzítés.

A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében

A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló

gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai –

állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett.



2016. 09. 01-től 70/118

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 10. évfolyam




A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok

Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok: o A labda nélkül végzett mozgások használatának továbbfejlesztése. o Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. o A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése. o Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával. o Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban o Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl.

játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás).

o A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.

Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással o A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való

felkészítés. o A választott sportjátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása,

tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.

Kézilabdázás

Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és

távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal

o Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája.

o Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 234-es csoportokban, 12 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is.

Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel o Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések

lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban.

o Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben.



2016. 09. 01-től 71/118

Röplabda

Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal,

folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal

o A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.

Támadás és védekezés alapvető megoldásai o 23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező

feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából).

Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása

– játékvezetési gyakorlat.

Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása,

betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és

mérkőzések során.

Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció

megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében.

Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.

Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak

megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált

mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása.

Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható, egyszerűsített

játékvezetésben.


Gimnasztika

Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok o Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok

o 816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok o Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó,

erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.

o A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok o Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan,

egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. o Erőgyakorlatok o Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel.



2016. 09. 01-től 72/118

o A testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása.

o Mászások, függeszkedések egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Torna – iskolai sporttorna

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna

o Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.

o Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása).

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás o Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata

figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése.

o Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.

o A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.

o Versenyszituációkon keresztül a szabályok gyakorlása.

3. Atlétika jellegű feladatok Órakeret: 40 óra

Futások, rajtok

A képességfejlesztés gyakorlatai o Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és

tudatosabban. o Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. o Iramfutások. o Aerob állóképesség fejlesztése. o Akadályok felett ritmusfutások o Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.

A sportági technika gyakorlása o Futások 30-60 m-en. o A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. o A váltófutás botátadási technikáinak és a váltás szabályainak gyakorlása. o A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. o A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. o A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének

kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.

Játékok és versenyek

o Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal.



2016. 09. 01-től 73/118

Ugrások, szökdelések

A képességfejlesztés gyakorlatai o Az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése,

koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.

A sportági technika gyakorlása o Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. o Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának

összehangolása. o A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. o Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. o A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és

rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítmény kényszere nélkül.

Játékok és versenyek

o Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással o Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. o Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. o Magasugróversenyek egyéni nekifutással (érintő ugrások).

Dobások

A képességfejlesztés gyakorlatai o Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel,

különböző kiinduló helyzetekből. o Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel

A sportági technika gyakorlása

o Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. o A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének

ismerete. o A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. o Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy

medicinlabdával. o Az egy- és kétkezes vetések technikái. o Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb

eredmény elérésében.

Játékok és versenyek o Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből

és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. o Dobóiskolai versengések.

Bemelegítési modellek gyakorlása

Kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt.



2016. 09. 01-től 74/118



mozgásműveltségének fejlesztése

Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés o Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal,

a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése.

o A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal. o A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.

Technika és taktika gyakorlása o Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. o Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb,

balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. o A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása

minden mozgásos tevékenységben.

Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban.


Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez

Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük.

Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a

bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására.

Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-

zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása.

Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.

Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó

körülmények között.

Grundbirkózás

A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések,

szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok

megismerése, megoldása.

Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból,

térdelésből, földharcban.

Dzsúdó

A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő

szabályismerettel, önfegyelemmel.

A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások,

kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban.



2016. 09. 01-től 75/118

6. Egészségkultúra – prevenció Órakeret: 20 óra

Bemelegítés

Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések

stb.).

Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.

A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Edzés, terhelés

A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus

idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.).

Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.

A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.

Részben önálló mozgásprogram-tervezés.

Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai


megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására.

Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel.

Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.


megőrzése érdekében.

Köredzésváltozatos mintákkal, 46 feladattal.

Motoros tesztek – központi előírás szerint

Az egészséges test és lélek megóvása.

Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására.

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése –

összehasonlító idősoros adatrögzítés.

A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében

A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló

gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai –

állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett.



2016. 09. 01-től 76/118

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 11.évfolyam

Éves óraszám: 180 óra Heti óraszám: 5 óra


Általános feladatok

Az önszervezés gyakorlása: o Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés.

Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.

o A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve.

o A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása.

Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat:

o A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy

indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő

gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések.

o A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása.

o Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

o Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.

o Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel.

Versenyhelyzetek: o Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése

osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.

Kézilabdázás

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása

o Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. o Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan

végrehajtva o Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása

rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése.

Taktikai továbbfejlesztés o Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való

támadások.



2016. 09. 01-től 77/118

o A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 12 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen.

o Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén.

Röplabdázás

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása o A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének

gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében.

o Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból.

o A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt.

o A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal.

o Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. o Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. o „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak

meghatározott érintéssel.

Taktikai továbbfejlesztés o Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési

forma megtanítása. o Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett

labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása.


Gimnasztika

Rendgyakorlatok gyakorlása

o A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése.

o Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése o A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem

változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. o Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív

és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. o Kézi szerek alkalmazása. o 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok,

aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése o Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan,

egyénre szabottan.



2016. 09. 01-től 78/118

o Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal.

o Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. o Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. o Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben,

fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. o Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs

képességfejlesztő eljárások. o Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést

követő rendszeres kontrollal.

Torna, sporttorna

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna

o Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, kézenátfordulás oldalt, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan.

Akrobatikus gyakorlatok – összefüggő gyakorlatsorok o Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az

elemkapcsolatokban, sorozatokban. o Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás,

válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során.

o Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna o Páros és mikro csoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvés biztos

szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva.

Szertorna-gyakorlatok

o Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára - Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz,

lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek

támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás,

szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás

beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás.

- Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, hajlított támasz,

nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás.

o Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára - Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok,

mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés,

belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba,

fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás

egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás.



2016. 09. 01-től 79/118

o Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral.

o Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. o A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás

beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. o Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.

Szabadgyakorlatok gyakorlása o A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és

fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása.

3. Atlétikai jelegű feladatok Órakeret: 40 óra

Futások

Rövidtáv, váltófutás. A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos

végrehajtása.

o A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű

végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban

4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés.

o A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 3-4 lépéses

ritmusban.

Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás

o Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.

o Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása.

Ugrások

A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása.

Közreműködés versenyek lebonyolításában.

Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses sorozat

elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló

nekifutás optimális távolságról.

Dobások

A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből

történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes

vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés.



mozgásműveltségének fejlesztése.



2016. 09. 01-től 80/118

A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben

választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési

rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése.

A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet

erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával

jégpálya készítése.

Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-biztonság

területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva.

Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a

tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás

elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén.

A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés,

az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is

jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok

tárházának bővítése.

A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság

biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta

kihívások legyőzése).

Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák

elsajátítása.


Grundbirkózás cselekvés biztos gyakorlása:

A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: o Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. o Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások

csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. o Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. o A mögé kerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák,

leszorítások alkalmazása. o Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. o Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos

formában és páros küzdelmek. Dzsúdó

o A 9–10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. o Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések,

irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. o Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). o Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).

6. Egészségkultúra és prevenció Órakeret: 25 óra

Bemelegítés



2016. 09. 01-től 81/118

Általános és sportág specifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai,

kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés

megvalósítása.

A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó

bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban

és gyakorlatban egyaránt.

Edzés, terhelés

A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a

felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám),

szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-

pihenés egyensúlya.

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a

gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök

segítségével.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének

becslése, követése.

Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok,

medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates

roller, TRX, erőgépek.

A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses,

tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.

A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a

végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.

A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.

Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.

Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és

koordinációs képességfejlesztés.

Motoros tesztek lebonyolítása – helyi tervezés szerint.

Önálló mozgásprogram-tervezés.

Az egészséges test és lélek megóvása

A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi

lehetőségek és programok szerint.

A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a

helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel).

A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a

biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és

fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér

ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek

megelőzésében.

A stresszoldás gyakorlatai.

A megtanult és folyamatosan használt stressz és feszültségoldó módszerek tudatos

alkalmazása, a feszültségek szabályozása.



2016. 09. 01-től 82/118



2016. 09. 01-től 83/118

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 12.évfolyam

Éves óraszám: 155 óra Heti óraszám: 5 óra


Általános feladatok

Az önszervezés gyakorlása o Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés.

Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.

o A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve.

o A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása.

Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat

o A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy

indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő

gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések.

o A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása.

o Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

o Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.

o Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. o A sportjáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. o A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az

elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával.

Versenyhelyzetek o Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése

osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.

Kézilabdázás

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása

o Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan.

o Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. o Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvés biztosan

végrehajtva



2016. 09. 01-től 84/118

o Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése.

Taktikai továbbfejlesztés o Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való

támadások. o A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése

12 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. o Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása

6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén.

Röplabdázás

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása o Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. o Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. o A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének

gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében.

o Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból.

o A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt.

o A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal.

o „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel.

Taktikai továbbfejlesztés o Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési

forma megtanítása. o 4:2-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. o Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett

labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása.


Gimnasztika

Rendgyakorlatok gyakorlása o A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő

ismétlése. o Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése o A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem

változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. o Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív

és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. o Kéziszerek alkalmazása.



2016. 09. 01-től 85/118

o 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése o Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan,

egyénre szabottan. o Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching

gyakorlatokkal. o Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. o Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. o Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben,

fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. o Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs

képességfejlesztő eljárások. o Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést

követő rendszeres kontrollal.

Torna, sporttorna

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna o Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás,

kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, kézenátfordulás oldalt, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan.

Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok o Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az

elemkapcsolatokban, sorozatokban. o Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás,

válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során.

o Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna o Páros és mikro csoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvés biztos

szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva.

Szertorna-gyakorlatok o Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára

- Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz,

oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés,

alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések,

terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe,

felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás,

kanyarlati leugrás.



2016. 09. 01-től 86/118

- Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás.

o Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára - Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok,

mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés,

belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba,

fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás

egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás.

- o Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor,

együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. o Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. o A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás

beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. o Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.

Szabadgyakorlatok gyakorlása o A 9-10-11. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek

és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása.

3. Atlétikai jelegű feladatok Órakeret: 30 óra

Futások

Rövidtáv, váltófutás. A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos

végrehajtása.

o A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés.

o A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 3-4 lépéses ritmusban.

Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás o Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika

kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.

o Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása.

Ugrások

A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazás. 57 lépéses

egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés

versenyek lebonyolításában.



2016. 09. 01-től 87/118

Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses sorozat

elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló

nekifutás optimális távolságról.

Dobások

A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből

történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes

vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés.


A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.

A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben

választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési

rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése.

A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet

erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával.

Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a

tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás

elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén.

A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés,

az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is

jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok

tárházának bővítése.

A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság

biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta

kihívások legyőzése).

Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák

elsajátítása.


Grundbirkózás cselekvés biztos gyakorlása:

A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok:

o Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. o Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások

csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások.

o Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással.

o A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák,

leszorítások alkalmazása.

o Az eredményes földharc technikájának elsajátítása.

o Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos

formában és páros küzdelmek.

o A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által

megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.



2016. 09. 01-től 88/118

Dzsúdó o A 9–10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. o Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések,

irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. o Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). o Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).

6. Egészségkultúra és prevenció Órakeret: 25 óra

Bemelegítés

Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai,

kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés

megvalósítása.

A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó

bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban

és gyakorlatban egyaránt.

Edzés, terhelés

A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a

felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám),

szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-

pihenés egyensúlya.

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a

gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök

segítségével.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének

becslése, követése.

Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok,

medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates

roller, TRX, erőgépek.

A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses,

tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.

A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a

végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.

A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.

Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.

Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és

koordinációs képességfejlesztés.

Motoros tesztek lebonyolítása – helyi tervezés szerint.

Önálló mozgásprogram-tervezés.

Az egészséges test és lélek megóvása



2016. 09. 01-től 89/118

A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi

lehetőségek és programok szerint.

A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a

helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel).

A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a

biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és

fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér

ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek

megelőzésében.

A stresszoldás gyakorlatai.

A megtanult és folyamatosan használt stressz és feszültségoldó módszerek tudatos

alkalmazása, a feszültségek szabályozása.



2016. 09. 01-től 90/118

9. Helyi tanterv vizuális kultúrából

MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA 11. évfolyam



1. Kifejezés, képzőművészet – A művészi közlés, mű és jelentése Órakeret: 12 óra

Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel).

Különböző színekkel (pl. telített, derített, hideg, meleg színek) hangulati hatás kifejező megjelenítése (pl. feszültség, nyugalom).

Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl. emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás), legfontosabb változások lényegének kiemelése és összegzése a különböző művészettörténeti korszakokban.

Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális megjelenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés, elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott vagy önállóan választott társadalmi probléma feldolgozása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés, környezetszennyezés, szegénység).

2. Vizuális kommunikáció.–.Történet - kép – szöveg Órakeret: 6 óra

Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a településemen”) vagy szabadon választott téma alapján komplex mozgóképi megjelenés tervezése (pl. kép-/”fotó”-regény, story-board készítése) a legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök tudatosítása céljából. A story-board és a képregény műfajának összehasonlítása.

Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg együttes, összefonódó használatával (pl. saját készítésű fotóönarckép, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg társítása, grafikai kivitelezése), elsősorban a jelentésmódosulások tudatosításának céljával.

3. Vizuális kommunikáció – Tömegkommunikációs eszközök Órakeret: 6 óra

A tömegmédiumok alaptulajdonságainak, hordozóinak (pl. újság, DVD), intézményeinek, csatornáinak és funkcióinak (pl. hírközlés, szórakoztatás, reklám) csoportosítása, elemzése rendszerező feladatok megoldásán keresztül.

A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezentált valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok segítségével, videokamerával rögzítve) a tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak elmélyültebb ismerete és megértése érdekében.

A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése különféle szempontok alapján



2016. 09. 01-től 91/118

(pl. hangulatkeltés, montázs, sztereotípia, eredeti megoldások, célközönség) a valószerűség, a hatásmechanizmus problémakörének felismerése, tudatosítása érdekében.

4. Tárgy- és környezetkultúra – Tervezett, alakított környezet Órakeret: 6 óra

Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós problémáira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő, iskolai „dühöngő”) a műszaki jellegű ábrázolás legfontosabb sajátosságainak az alkalmazásával (pl. méretezés, vonalfajták, több nézet), szabadkézi rajzban.

Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl. közösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék kreatív újrahasznosítása) érdekében. Az ötletek szemléltetése tervvázlatok és/vagy makett, modell formájában.

5. Tárgy- és környezetkultúra – Az épített környezet története Órakeret: 6 óra

A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma, zene, lakberendezés területén) elemző vizsgálata és értelmezése (pl. szubkultúrák viszonya a divathoz) a közvetlen környezetben tapasztalható példákon keresztül.

A hagyományos és a modern társadalmak épületeinek, tárgykultúrájának (pl. lakóház, szakrális terek, öltözet, lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata tematikusan kiválasztott példák alapján (pl. közösségi terek az építészet történetében, kézműves technikával készült egyedi tárgyak, modern használati tárgyak), a legfontosabb karakterjegyek megkülönböztetésével.

A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló lehetőségeinek elemző vizsgálata és értelmezése konkrét példákon keresztül (pl. ökoház).



2016. 09. 01-től 92/118

10. Helyi tanterv kötelező természettudományos tantárgyból

Komplex természettudomány

9. évfolyam



1. Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei

Órakeret: 4 óra

2. Tájékozódás térben és időben Órakeret: 8 óra

3. Formák és arányok a természetben

(Elemek és vegyületek; kristályrácsok, szerves molekulák)

Órakeret: 10 óra

4. Halmazok (Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás

elemei)

Órakeret: 8 óra

5. Lendületbe jövünk! Órakeret: 4 óra

6. Mechanikai energia Órakeret: 4 óra

7. Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés

(Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája)

Órakeret: 6 óra

8. Atomi aktivitás Órakeret: 4 óra

9. Elektromosság, mágnesesség Órakeret: 4 óra

10. Mi a fény? Órakeret: 4 óra

11. Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás Órakeret: 4 óra

12. A szervezet egysége – szabályozó folyamatok, ideg-és hormonrendszer

és a viselkedés

Órakeret: 8 óra

13. Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet

szakaszai

Órakeret: 8 óra

14. Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció; Az ember társas viselkedése Órakeret: 8 óra

15. Az evolúció színpada és szereplői

Órakeret: 9 óra

16. Projektmunka Órakeret: 15 óra



2016. 09. 01-től 93/118



2016. 09. 01-től 94/118

11. Helyi tanterv biológia tantárgyból

Biológia

10. évfolyam



1. Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei Órakeret 2 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások

Mivel foglalkozik a növénytan (botanika), az állattan (zoológia), az embertan

(antropológia) tudománya?

Ismeretek

Tudományágak, társtudományok (pl. anatómia, élettan, lélektan, etológia, ökológia,

genetika, rendszertan, őslénytan; orvostudomány).

A biológiai kutatás főbb módszerei: a megfigyelés, leírás, összehasonlítás, kísérlet,

modellkészítés, szimuláció és ezek feldolgozására szolgáló értelmezés, elemzés,

kiértékelés.

Az orvostudományban és a biológia más társtudományában ma is használatos vizsgálati

eszközök, módszerek.

A fénymikroszkóp szerkezete.

2. Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok,

szubvirális rendszerek

Órakeret: 2 óra

Az egyed szerveződési szintjei: nem sejtes rendszerek, önálló sejtek, többsejtű

rendszerek.

Az élő rendszerek általános tulajdonságai: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység,

mozgás, növekedés, szaporodás, öröklődés.

A vírusok jellemzése, csoportosítása, a bakteriofágok és jelentőségük. Csoportosítás a

fertőzött élőlények szerint:

A növényeket, illetve az állatokat fertőző legismertebb vírusok.

Az embereket fertőző vírusok. A nukleinsav alapján: DNS-, RNS-vírusok. Alak szerinti

csoportosítás: helikális, kubikális, binális.

A vírusok és szubvirális kórokozók (prion, viroid) felépítése, kórokozása. Fertőzés,

higiénia (személyi és környezeti), járvány. Védőoltások, megelőzés.

3. Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

Órakeret: 4 óra

Kitekintés az ősbaktériumokra, a 3,5 milliárd évvel ezelőtti megjelenésükre.

A valódi baktériumsejt (mérete, alakja, sejtfelépítése). Állandó és járulékos sejtalkotók.

Aktív és passzív mozgásuk. Csoportosításuk anyagcseréjük és energiahasznosításuk



2016. 09. 01-től 95/118

szerint: autotróf, foto- és kemoszintetizáló (aerob és anaerob), heterotróf - paraziták,

szimbionták, szaprofiták, szaporodásuk.

Az emberi és állati szervezetben élő szimbionták gyakorlati haszna. Az emberi szervezet

parazita baktériumai, kórokozásuk. Baktériumok által okozott betegségek. Védekezés,

megelőzés. Ajánlott és kötelező védőoltások.

4. Az alacsonyabb rendű eukarióták általános jellemzői

Órakeret: 4 óra

Az élőlények kialakulásának vázlata, törzsfaelemzés, kihangsúlyozva az ősi ostorosok

szerepét.

Endoszimbionta elmélet. Növények, vagy állatok? Az aktív helyváltoztató egysejtűek

mozgástípusai: ostoros, csillós, amőboid (állábas) mozgás. Az óriás amőba, a

papucsállatka, a zöld szemesostoros példáján keresztül az élőlények változatos

testszerveződésének és a felépítő anyagcseréjüknek a megismerése.

Önálló mozgásra képtelenek: (kovamoszatok, barnamoszatok, vörösmoszatok)

megismerése, csoportosítása.

Az alacsonyabb rendű eukarióták jelentősége: vizek öntisztulása, a moszaterdők

búvóhelyet biztosítanak, a learatott algamezők takarmányt adnak az állatoknak.

A ragadozók fontos szerepet töltenek be a táplálékláncban, az élősködők járványokat

okozhatnak. A szilárd vázzal rendelkező fajok szerepe a kőzetképződésben.

5. Többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok

Órakeret: 4 óra

Ismeretek

A gombák sajátos testfelépítése és életműködése. A heterotróf gombák életmód szerinti

megkülönböztetése, biológiai jelentősége: szaprofiták – az anyagok körforgása;

paraziták – növény, állat, ember – gombás fertőzései; szimbionták – mindkét élőlény

számára előnyös együttélés, pl. zuzmók. Az együtt élő két egyed előnye a zuzmó

telepben.


Miért nehéz a szivacsok helyét az élőlények rendszerében megtalálni?

Ismeretek

Szivacsok álszövetes szerveződése. A szivacsok különböző formái, a külső és belső

sejtréteg jellemző sejtjei, azok működése. Ivartalan szaporodási formájuk: kettéosztódás,

bimbózás (gyöngysarjképzés). Ivaros szaporodásuk.

Sir Alexander Fleming munkássága.

6. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

Órakeret: 5 óra

Az állati sejt sejtalkotói: sejtmag (maghártya, örökítőanyag), Golgi-készülék,

endoplazmatikus hálózat, mitokondrium, sejtközpont, lizoszóma, sejtplazma, sejthártya.

A sejtszervecskék feladata.

A főbb szövettípusok: hámszövetek, kötő- és támasztószövetek, izomszövetek, az

idegszövet felépítése, jellemzése, előfordulása, működési sajátosságai a szervekben,



2016. 09. 01-től 96/118

szervrendszerekben.

Az idegsejtek típusai, a sejt alakja, a nyúlványok elrendeződése a sejt működése alapján.

A gliasejt.

Szövet- és szervátültetés (transzplantáció); beültetés (implantáció).

7. zerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek,

puhatestűek, ízeltlábúak

Órakeret: 6 óra

Csalánozók testfelépítése. A testfal jellemző sejtjei: csalánsejtek, a diffúz idegrendszert

alkotó idegsejtek, a hámizomsejtek, valamint a belső réteg emésztőnedveket termelő

mirigysejtjei. Önfenntartás, önreprodukció, önszabályozás.

A férgek nagyobb csoportjai (fonálférgek, laposférgek, gyűrűsférgek), testszerveződése,

önfenntartó, önreprodukáló és önszabályozó működése, életmódja.

A puhatestűek nagyobb csoportjai (kagylók, csigák, fejlábúak) testszerveződése, külső,

belső szimmetriája, önfenntartó, önreprodukáló, önszabályozó működése. Az élőhely,

életmód és az életfolyamatok összefüggései. Főbb képviselők az egyes csoportokban:

éti-, kerti és ligeti csiga; tavi és folyami kagyló; tintahalak, nyolclábú polip.

Az ízeltlábúak csoportjaira jellemző testfelépítés, önfenntartó, önreprodukciós és

önszabályozó működés. Származási bizonyíték a szelvényezett test. A törzsfejlődés

során kialakult evolúciós „újdonságok”(valódi külső váz kitinből, ízelt lábak kiegyénült

harántcsíkolt izmokkal).

Emberi, állati, növényi kórokozó férgek, ízeltlábúak és az általuk okozott betegségek,

tünetek ismerete.

8. Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és

működése. A gerincesek nagy csoportjai

Órakeret: 10 óra

A tüskésbőrűek testfelépítése és életmódja. A gerinchúr, a csőidegrendszer és

kopoltyúbél megjelenésének evolúciós jelentősége.

Az előgerinchúrosok testfelépítése, evolúciós jelentősége. Fő képviselőik: a tengerben

élő, átalakulással fejlődő zsákállatok.

A fejgerinchúrosok testfelépítése és életmódja, evolúciós jelentősége (pl. a lándzsahal).

A gerincesek általános jellemzői, evolúciós újításai (porcos, majd csontos belső váz). A

kültakaró többrétegű hám, amely bőrré alakul, csoportonként elkülöníthető

függelékekkel. A tápcsatorna tagozódásai és az emésztést elősegítő mirigyek. A

légzőszerv előbél eredetű kopoltyú vagy tüdő. A keringési rendszer zárt központja a

szív. Az erekben vér (plazma és alakos elemek) kering. Kiválasztó szervük a vese, a

vérből szűr és kiválaszt. Ivarszervei a váltivarúságnak megfelelőek. Többnyire jellemző

az ivari kétalakúság és a közvetlen fejlődés.

A neuroendokrin rendszer szabályozza a működéseket (melynek idegrendszeri központja

az agy).



2016. 09. 01-től 97/118

9. Az állatok viselkedése

Órakeret 6 óra


Miben különböznek az öröklött és tanult viselkedési elemek? Melyek a legfontosabb

magatartásforma-csoportok? Melyek az állatok kommunikációjának fajtái?

Ismeretek

A magatartáskutatás története: Darwin, Pavlov, Watson,

Lorenz, Tinbergen, von Frisch, Csányi (a kutatók módszerei, tapasztalatai,

magyarázatai).

Öröklött magatartásformák (feltétlen reflex, irányított mozgás, mozgásmintázatok).

Tanult magatartásformák (bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns

tanulás, belátásos tanulás).

Önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájékozódás, komfortmozgások, táplálkozási

magatartás, zsákmányszerzés).

Fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (udvarlás, párzás, ivadékgondozás).

A társas viselkedés; a társas kapcsolatok típusai (időleges tömörülés, család, kolónia).

A háziállatok viselkedése.

Az emberi természet. A tanulás és a gének szerepe az emberi viselkedésben. Az emberi

viselkedési komplexum, az ember és a legfejlettebb állatok viselkedése közötti

különbségek, személyes és csoportos agresszió, az emberi közösség, rangsor,

szabálykövetés, az emberi nyelv kialakulása, az emberi hiedelmek, az ember

konstrukciós és szinkronizációs képességének megnyilvánulása a társadalomban. A

gyermek fejlődése és szocializációja a családi közösségben.

10. A növényi sejt. Szerveződési formák Órakeret 4 óra


Milyen jellemzők alapján különítjük el az állatokat és a növényeket? A moszatok

testszerveződésének milyen típusait tudjuk megkülönbözteni? Merre mutat a fejlődés?

Mi a moszatok biológiai jelentősége?

Ismeretek

A fénymikroszkóp részei és szakszerű használata.

A növényi sejtalkotók (sejtplazma, sejthártya, sejtmag, mitokondrium, belső

membránrendszer, sejtfal, színtest, zárvány, sejtüreg [vakuólum]).

Prokarióta és eukarióta sejt, állati és növényi sejt összehasonlítása. Anyagcseretípusok.

Differenciálódás, sejttársulás (harmonikamoszatok, fogaskerékmoszatok,

gömbmoszatok), telepes (álszövetes), szövet, egyirányú osztódás: fonalas testfelépítés

(békanyálmoszatok), két irányban: lemez (tengeri saláta), több irány: teleptest

(csillárkamoszat).



2016. 09. 01-től 98/118

11. A növények országa. Valódi növények

Órakeret 12 óra


Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak a növények? Miért nem nőhetnek

embermagasságúra a mohák?

Hogyan alkalmazkodott a harasztok testfelépítése a szárazföldi életmódhoz? Miben

különböznek a nyitvatermők és a zárvatermők?

Ismeretek

A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetőségének

kapcsolata a növényvilág fejlődésével.

A mohák, a harasztok, a nyitvatermők és a zárvatermők kialakulása, testfelépítése,

életmódja (alkalmazkodás a szárazföldi életmódhoz).

Fajismeret: májmoha, tőzegmoha, háztetőmoha, lucfenyő, jegenyefenyő, erdei fenyő,

feketefenyő, vörösfenyő, páfrányfenyő, boróka, tiszafa.

A növényi szövetek csoportosítása és jellemzése.

12. A növények élete

Órakeret 8 óra


Mi a víz jelentősége a növények életében? Mi a fotoszintézis jelentősége? Milyen

formában választanak ki anyagokat a növények? Milyen tendenciák valósultak meg a

növényvilág szaporodásának evolúciója során? Hogyan mozognak, hogyan növekednek

a növények?

Ismeretek

A növényi létfenntartó szervek (gyökér, szár levél) felépítése, működése, módosulásai.

A gyökér, a szár és a levél felépítése, szövettani szerkezetük, típusaik, módosulásaik.

A felsorolt szervek működése és szerepük a növény életében.

A Liebig-féle minimumtörvény.

A virág részei és biológiai szerepe. Kapcsolat a virág és a termés között.

A virágos növények reproduktív működései, az ivaros és az ivartalan

szaporodás/szaporítás.

A termés és a mag. A csírázás folyamata.

A hormonok (auxin, citokinin, gibberellin, etilén, abszcizinsav) szerepe a növények

életében.

A növények mozgása.

13. Év végi ismétlés Órakeret: 5 óra



2016. 09. 01-től 99/118

Biológia

11. évfolyam



1. Ökológia. Az élőlények környezete Órakeret 8 óra


Mi a környezet? Milyen módon hathat egymásra két populáció? Mi az összefüggés a

testtömeg, a testhossz és a testfelület között? Miért nem nő korlátlanul a populációk

létszáma az idő függvényében?

Ismeretek

Egyed feletti szerveződési szintek.

Élettelen környezeti tényezők. Az élőlények alkalmazkodása az élettelen környezeti

tényezőkhöz; generalista, specialista, indikátor fajok.

Az élőlények tűrőképessége.

A populációk szerkezete, jellemzői.

A populációk változása (populációdinamika): szaporodóképesség, termékenység,

korlátolt és korlátlan növekedés.

Az élő ökológiai tényezők – populációs kölcsönhatások.

Környezetszennyezés, környezetvédelem.

2. Ökoszisztéma Órakeret 5 óra


Milyenek az ökoszisztéma energiaviszonyai? Mi hajtja az anyag körforgását az

ökoszisztémában? Ökológiai alapon magyarázzuk meg, miért drágább a hús, mint a

liszt?

Ismeretek

Az ökoszisztéma fogalma, az életközösség ökoszisztémaként való értelmezése.

Anyagforgalom: termelők, fogyasztók és lebontók szerepe, táplálkozási lánc és hálózat

különbsége.

A szén, az oxigén, a víz és a nitrogén körforgása – az élőlények szerepe e

folyamatokban.

Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése, mennyiségi viszonyai az

életközösségekben.

Biológiai sokféleség a faj (faj/egyed diverzitás) és az ökoszisztéma szintjén (pl.

élőhelyek sokfélesége, a tápláléklánc szintjeinek száma).



2016. 09. 01-től 100/118

3. Életközösségek Órakeret 7 óra


Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei a magyarság

1000 éves történelme során? Milyen fás és fátlan társulások jellemzőek

Magyarországon? Milyen ezeknek a növény- és állatvilága?

Hol találunk természeteshez közeli társulásokat? Milyen következményekkel jár az

emberi tevékenység?

Mi jellemzi a közvetlen környezetem élővilágát? Mit védjünk?

Ismeretek

A társulások szintezettsége és mintázata, kialakulásának okai.

A legfontosabb hazai klímazonális és intrazonális fás társulások (tatárjuharos-

lösztölgyes, cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös; ligeterdők, karsztbokorerdő).

A legfontosabb hazai fátlan társulások (sziklagyepek, szikes puszták, gyomtársulások).

A homoki és a sziklai szukcesszió folyamata.

Magyarország nemzeti parkjai.

Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk.

A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi

gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító

beavatkozások hazai példái.

A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi

tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség formái és a védelem

lehetőségei.

4. Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos

szerkezete és anyagcseréje

Órakeret 20 óra


Miért mondható el, hogy az élet és a víz elválaszthatatlan?

Miért nem pusztulnak el a halak a befagyott Balatonban?

Milyen változások történnek a zselatin tartalmú puding főzésekor?

Mi tartalmaz több koleszterint: egységnyi vaj, disznózsír vagy margarin?

Milyen változáson mennek át a tej fehérjéi forraláskor és a tej megalvadásakor?

Miért nem helyes a fontos-kevésbé fontos megjelölés használata az élő szervezetben

előforduló elemeknél?

Mennyivel mutat összetettebb szerkezetet az elektronmikroszkópos kép a

fénymikroszkóposénál?

A szilikózis nevű tüdőbetegség kialakulásában milyen szerepük van a sejtek

„utcaseprőinek”, a lizoszómáknak?

Az erjedés az energianyerés szempontjából kevésbé hatékony folyamat, mint a biológiai

oxidáció. Miért él vele mégis az emberi szervezet?

Miért érzed édesnek a kenyeret, ha sokáig rágod?

Melyek a fotoszintézis és a biológiai oxidáció közös jellemzői?



2016. 09. 01-től 101/118

Ismeretek

Az élő szervezetben előforduló legfontosabb biogén elemek, szervetlen és szerves

molekulák

(a lipidek, a szénhidrátok, a fehérjék és a nukleinsavak).

A sejt szerkezete és alkotói, az egyes sejtalkotók szerepe a sejt életében.

Anyagszállítás a membránon keresztül.

A sejtosztódás típusai és folyamatai, programozott és nem programozott sejthalál.

A sejtek osztódó képessége, őssejt kutatás.

Az anyagcsere sajátosságai és típusai energiaforrás és szénforrás alapján.

Az enzimek felépítése és működése. szénhidrátok lebontása a sejtben.

A szénhidrátok felépítő folyamata, a fotoszintézis.

Szent-Györgyi Albert munkássága.

5. Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai Órakeret 10 óra


Mit jelent a „félig megmaradó” lemintázódás a DNS megkettőződésében?

Miért bonyolult a DNS információtartalmának a megfejtése?

Hogyan reagál egy működő lac-operon arra, hogy a táptalajból elfogy a tejcukor?

Melyek a legismertebb génátviteli eljárások?

Miért használható a bűnüldözésben a DNS-chip?

Hogyan „készült” a Dolly nevű bárány?

Mit jelent a génterápia?

Gondold végig, milyen mutagén források találhatók a lakásotokban?

Ismeretek

A DNS örökítőanyag-szerepe.

RNS-szintézis és -érés.

A genetikai kód és tulajdonságai.

A fehérjeszintézis folyamata.

A génműködés szabályozásának alapjai.

A mutáció és típusai, valamint következményei (Down-kór, Klinefelter- és a Turner-

szindróma, rák).

A genetikai információ tárolása, megváltozása, kifejeződése, átadása, mesterséges

megváltoztatása.

Nukleotid szekvencia leolvasása.

Plazmidok és az antibiotikum-rezisztencia, transzgenikus élőlény.

DNS-chip, reproduktív klónozás (Dolly), GMO-növények és állatok, mitokondriális

DNS.

Humángenomprogramok, génterápia.

A környezet és az epigenetikai hatások.

Mutagén hatások.



2016. 09. 01-től 102/118

6. Genetika: az öröklődés Órakeret 16 óra


Hogyan érvényesülnek a Mendel-szabályok az AB0 és Rh vércsoport öröklődésében?

Miért nevezzük a nemhez kapcsolt gének öröklődését „cikk-cakk” öröklődésnek?

Miért tiltott a világ legtöbb országában a vérrokonok házassága?

Mi a valószínűsége a fiú, illetve a lány utódok születésének?

Hogyan örökölhette egy férfi a vörös-zöld színtévesztés betegségét, ha szülei

egészségesek voltak?

Miért kell a hibrid kukorica vetőmagját évente újra előállítani?

Miért gyakoribbak az öröklődő betegségek zárt közösségekben?

Ismeretek

Domináns-recesszív, intermedier és kodomináns öröklődés.

A három Mendel-törvény.

Egygénes, kétgénes és poligénes öröklődés.

Génkölcsönhatások, random keresztezés, letális hatások.

A nemi kromoszómához kötött öröklődés.

A humángenetika vizsgálati módszerei (családfaelemzés, ikerkutatás).

A Drosophila (ecetmuslica) mint a genetika modellszervezete.

A mennyiségi jellegek öröklődése.

Környezeti hatások, örökölhetőség, hajlamosító gének, küszöbmodell, heterózishatás (pl.

hibridkukorica, brojlercsirke), anyai öröklődés.

Genetikai eredetű betegségek (albinizmus, színtévesztés, vérzékenység, sarlósejtes

vérszegénység, Down-kór, csípőficam, magas vérnyomás stb.).

A genetikai tanácsadás alapelvei.

7. Év végi ismétlés

Órakeret: 6 óra



2016. 09. 01-től 103/118

Biológia

12. évfolyam



1. Az emberi szervezet szabályozó működése.

Jelátvitel testfolyadék révén

Órakeret 5 óra


Mi a különbség a belső- és a külső elválasztású mirigyek között?

Miért van szükség a szervezetben a sejtek kommunikációjára?

Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között?

Miért nagyobb a pajzsmirigyünk télen, mint nyáron?

Miért nő meg egyes fogságban tartott emlősök mellékveséje?

Milyen veszélyekkel jár a hormontartalmú doppingszerek alkalmazása?

Mely betegségek vezethetők vissza a hormonrendszer zavarára?

Ismeretek

A belső elválasztású mirigyek hormonjai és azok hatásai. A szövetekben termelődő

hormonok és hatásuk.

A hormonok hatásmechanizmusa.

A vércukorszint hormonális szabályozása.

A hormontartalmú doppingszerek hatásai és veszélyei. A hormonrendszer betegséget

jelző kórképek felismerése és kezelésük megismertetése. Cukorbetegség és a

pajzsmirigy-rendellenességek.

A hormonok hatása a viselkedésre.

Az anabolikus szteroidok veszélyei.

Az egészséget befolyásoló rizikófaktorok.

2. Az emberi szervezet szabályozó működése.

Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése

Órakeret 15 óra


Hogyan fogják fel, és hogyan továbbítják az idegsejtek a külvilág jeleit?

Hogyan okoz bénulást és halált a nyílbéka mérge?

Mi a gerincvelő és az agy szerepe az idegi szabályozásban?

Melyek az agykéreg legfontosabb szerkezeti és működési jellemzői?

Milyen közös és egyedi jellemzői vannak érzékszerveinknek?

Miért egészségtelen evés közben olvasással lekötni a figyelmünket?

Hogyan érik el a borkóstolók, hogy az egymás után vizsgált borok zamatát azonos

eséllyel tudják minősíteni?

Milyen közegek vesznek részt a hang terjedésében és érzékelésében? Miért nem látunk

színeket gyenge fényben?

Hol érte az agyvérzés azt a beteget, aki nem tudja mozgatni a bal karját?

Mit jelent a bal félteke dominanciája?



2016. 09. 01-től 104/118

Mit tehetünk az idegrendszerünket érintő rendellenességek megelőzése érdekében?

Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi- és lelki terheléshez?

Ismeretek

Az idegsejt felépítése és működése (nyugalmi potenciál, akciós potenciál).

Ingerületvezetés csupasz és velőshüvelyes axonon.

A szinaptikus jelátvitel mechanizmusa és típusai (serkentő, gátló).

A szinapszisok összegződése és időzítése, a visszaterjedő akciós potenciál és szabályozó

szerepe. Függőségek: narkotikumok, ópiátok, stimulánsok.

A gerincvelő felépítése és működése.

A reflexív felépítése (izom és bőr eredetű, szomatikus és vegetatív reflexek).

Az agy felépítése, működése és vérellátása.

Az érzékszervek felépítése és működése, hibáik és a korrigálás lehetőségei.

Az idegrendszer érző működése (idegek, pályák, központok). Az idegrendszer mozgató

működése (központok, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, gerincvelő, végrehajtó

szervek).

A vegetatív idegrendszer (Cannon-féle vészreakció, stressz).

Az idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió).

Selye János és Békésy György munkássága.

3. Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Kültakaró és mozgás

Órakeret 5 óra


Mi a jelentősége a bőrben levő verejték- és faggyúmirigyeknek?

Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járhat a napozás?

Hogyan alakulnak ki az emberi fajra jellemző bőrszínváltozatok?

Hogyan használhatók a biológiai ismeretek a helyes bőrápolásban?

Hogyan alakul ki és előzhető meg a csontritkulás?

Mi az oka annak, hogy a láb nagyujja nem fordítható szembe a többivel?

Milyen összefüggés van a csigolyák felépítése és sokrétű funkciója között?

Milyen anyagok és folyamatok szolgáltatják az izom működéséhez szükséges energiát?

Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi betegségek?

Ismeretek

Az emberi bőr felépítése, biológiai szerepe és működése.

A bőr rétegei, szöveti szerkezete, mirigyei (emlő is), a benne található receptorok. A

neuroendokrin hőszabályozás.

A bőr betegségei.

A mozgásszervrendszer felépítése és működése:

A csont- és izomrendszer anatómiai felépítése, szöveti szerkezete, kémiai összetétele,

a mozgás idegi szabályozása.

Az izomműködés molekuláris mechanizmusa.

A mozgásszegény és a sportos életmód következményei, a váz- és izomrendszer

betegségei.



2016. 09. 01-től 105/118


Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és a vérkeringés

Órakeret 12 óra


Hogyan emésztődik meg a szalonnás tojásrántotta a szervezetünkben?

Mi a bélbaktériumok élettani működése?

Hogyan függ össze a testsúly megőrzése a helyes táplálkozással?

Változik-e a be- és kilégzés az űrkabinban, ha a levegő összetétele és nyomása

megegyezik a tengerszinti légkörével?

Miért alkalmas a kilélegzett levegő mesterséges lélegeztetésre?

Milyen környezeti hatások és káros szokások veszélyeztetik légzőszervrendszerünk

egészségét?

Miért lehet a cukorbetegek vizeletében jelentős mennyiségű cukor és leheletükben

aceton?

Hogyan változik a vizelet mennyisége és összetétele, ha sok vizet iszunk, vagy erősen

sós ételt fogyasztunk?

Mi a vérdopping?

Milyen káros következményekkel jár a vér albumin tartalmának a csökkenése, és ez

mikor fordulhat elő?

Hogyan hat a vérnyomásra az erek összkeresztmetszetének szűkülése, illetve tágulása?

Hogyan változik a keringési perctérfogat az edzetlen és a rendszeresen sportoló ember

szervezetében?

Hogyan módosulhat a légzés és a vérkeringés feleléskor?

Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek, és ezek hogyan előzhetők meg?

Ismeretek

A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a vérkeringés szervrendszerének felépítése,

működése, különös tekintettel az anyagcserében és a homeosztázis kialakításában

betöltött szerepükre.

A táplálkozás, a légzés, a vérkeringés és a kiválasztás szabályozása.

A szív ingerületkeltő és

-vezető rendszere.

A vér fizikai, kémiai és biológiai jellemzői és szerepe az élő szervezet belső

egyensúlyának kialakításában.

A véralvadás folyamata.

A táplálkozáshoz, a kiválasztáshoz, a légzéshez és a vérkeringéshez kapcsolódó

civilizációs betegségek.


Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

Órakeret 6 óra


Miért van a férfiak kilövellt ondójában 300–400 millió spermium? Hogyan szabályozza a hormonrendszer a méh és a petefészek ciklusos működését? Hogyan képződnek a hímivarsejtek és a petesejtek? Hogyan mutatható ki a vizeletből a korai terhesség?



2016. 09. 01-től 106/118

Miért veszélyes a művi terhesség-megszakítás? Hogyan történik a magzat táplálása?

Ismeretek Az ember neme meghatározásának különböző szintjei (kromoszomális, ivarszervi és

pszichoszexuális nem). A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, és a működés szabályozása. A spermium és a petesejt érése. A meddőség okai. A hormonális fogamzásgátlás alapjai. A megtermékenyítés sejtbiológiai alapjai. A terhesség és a szülés. Az ember egyedfejlődése, a méhen belüli és a posztembrionális fejlődés fő szakaszai.

6. Immunológiai szabályozás. Az immunválasz alapjai Órakeret 4 óra


Miért duzzadnak meg fertőzések hatására a nyirokcsomók?

Milyen kapcsolat van az immunrendszer sejtjei között?

Miért kapnak védőoltásokat a távoli földrészekre utazók?

Miért nincs RH-összeférhetetlenség annál a házaspárnál, ahol a feleség RH+?

Miért alakulhat ki pollenallergia?

Hogyan győzi le szervezetünk a vírus- és baktériumfertőzéseket?

Hogyan védekezik szervezetünk a daganatsejtek ellen?

Ismeretek

Az immunrendszer résztvevői, sejtes és oldékony komponensei, főbb feladatai.

Veleszületett és az egyedi élet során szerzett immunválasz.

A vércsoportok, vérátömlesztés,

szervátültetés.

Az allergia, autoimmun betegségek, a szerzett (pl. AIDS) és örökölt immunhiányok,

valamint a rák és a fertőzések elleni immunválasz főbb mechanizmusai.

A védőoltások szerepe a betegségek megelőzésében.

Védekezés a vírus- és baktériumfertőzések és a daganatsejtek ellen.

Egyéni és etnikai genetikai eltérések az immunválaszban.

Biológiai (immun-) terápiák és perspektívájuk.

7. Evolúció. Biológiai evolúció Órakeret 6 óra


Melyek az ideális populáció jellemzői?

Mi az oka annak, hogy az emberiség génállományában fokozódik a hibás allélek száma?

Milyen evolúciós jelenség a Darwin-pintyek megjelenése és változataik kialakulása a

Galapagos-szigeteken?

Miben különbözik a természetes és a mesterséges szelekció?

Mi lehet az oka annak, hogy az észak-amerikai indiánok körében a B vércsoport nem

fordul elő?

Milyen kísérletekkel próbálták a tudósok igazolni a szerves biomolekulák abiogén



2016. 09. 01-től 107/118

keletkezését?

Milyen érvek szólnak az endoszimbionta elmélet mellett?

Milyen jelentősége van a kb. 50 m2 felületű belső membránrendszer kialakulásának az

eukarióta sejtekben?

Milyen magyarországi ember-leleteket ismerünk?

Ismeretek

A mikro- és makroevolúció fogalmának értelmezése.

Az ideális populáció modellje.

A Hardy–Weinberg-egyensúly.

A mutációk, a szelekció és a génáramlás szerepe a populációk genetikai átalakulásában.

Darwin munkássága. Mesterséges szelekció, háziasítás, nemesítés (a legfontosabb

kiindulási fajok és hungarikumok ismerete).

A földrajzi, ökológiai és genetikai izoláció szerepe a populációk átalakulásában.

A koevolúció, a kooperációs evolúció alapjai.

A kémiai evolúció (Miller-kísérlet).

Az élet kialakulásának elméletei.

Prokariótából eukriótává válás.

A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése.

Az ember evolúciója.

8. Rendszerbiológia és evolúció Órakeret 3 óra


Milyen gazdálkodási, gondolkodási és életmódbeli formák lehetnek az emberiség

fennmaradásának feltételei?

Melyek az élet biológiai jellegzetességei?

Milyen általános és sajátos törvényszerűségek jellemzik az egyes biológiai rendszereket?

Melyek azok a biológiában megismert új technikák, amelyek elősegíthetik az emberiség

fejlődését?

Ismeretek

A biológiai rendszerekben működő általános (hasonló és eltérő) törvényszerűségek.

Az élet alapvető (biológiai) jellegzetességei.

A bioszféra hierarchikus rendszerei.

Bioinformatikai alapfogalmak.

A biológiai hálózatok.

A jövő kilátásai és új kihívásai a biológia várható fejlődésének tükrében.

Az evolúcióelmélet és az evolúciós modell mai bizonyítékai.

A bioetika alapjai.

Az ökológia és az evolúcióbiológia kapcsolata.

9. Év végi ismétlés Órakeret: 6 óra



2016. 09. 01-től 108/118

12. Helyi tanterv fizika tantárgyból

Fizika

10. évfolyam



1. Minden mozog, a mozgás relatív – a mozgástan elemei (kinematika) 22 óra

Alapfogalmak: A köznapi testek mozgásformái: haladó mozgás és forgás

Hely, hosszúság és idő mérése. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő, erő

mérése.

Hétköznapi helymeghatározás, úthálózat km-számítása.

GPS-rendszer.

A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer.

Galilei relativitási elve. Mindennapi tapasztalatok egyenletesen mozgó

vonatkoztatási rendszerekben (autó, vonat).

Alkalmazások: földrajzi koordináták; GPS; helymeghatározás, távolságmérés

radarral.

Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata.

Grafikus leírás.

Sebesség, átlagsebesség.

Sebességrekordok a sportban, sebességek az élővilágban.

Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata.

A szabadesés vizsgálata. A nehézségi gyorsulás meghatározása.

Összetett mozgások. Egymásra merőleges egyenletes mozgások összege. Vízszintes

hajítás vizsgálata, értelmezése összetett mozgásként.

Egyenletes körmozgás. A körmozgás, mint periodikus mozgás.

A mozgás jellemzői (kerületi és szögjellemzők). A centripetális gyorsulás

értelmezése.

A bolygók körmozgáshoz hasonló centrális mozgása, Kepler törvényei.

Kopernikuszi világkép alapjai.

2. Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) – A newtoni mechanika

elemei (dinamika)

28 óra

A tehetetlenség törvénye (Newton I. axiómája).

Mindennapos közlekedési tapasztalatok hirtelen fékezésnél, a biztonsági öv szerepe.

A tömeg, mint a tehetetlenség mértéke

Az erő fogalma. Az erő alak- és mozgásállapot-változtató hatása.

Erőmérés rugós erőmérővel.



2016. 09. 01-től 109/118

Az erő mozgásállapot-változtató (gyorsító) hatása – Newton II. axiómája.

Erőtörvények, a dinamika alapegyenlete. A rugó erőtörvénye.

A nehézségi erő és hatása.

Tapadási és csúszási súrlódás. Alkalmazások:

A súrlódás szerepe az autó gyorsításában, fékezésében.

Az űrben, űrhajóban szabadon mozgó testek. Szabadon eső testek súlytalansága.

Az egyenletes körmozgás dinamikája. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: vezetés

kanyarban, út megdöntése kanyarban, hullámvasút; függőleges síkban átforduló

kocsi; műrepülés, körhinta, centrifuga.

Newton gravitációs törvénye. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: a nehézségi

gyorsulás változása a Földön.

Az árapály-jelenség kvalitatív magyarázata. A mesterséges holdak mozgása és a

szabadesés. A súlytalanság értelmezése az űrállomáson. Geostacionárius műholdak,

hírközlési műholdak.

A kölcsönhatás törvénye (Newton III. axiómája).

A lendületváltozás és az erőhatás kapcsolata.

Lendülettétel.

Lendület-megmaradás párkölcsönhatás (zárt rendszer) esetén. Jelenségek, gyakorlati

alkalmazások: golyók, korongok ütközése. Ütközéses balesetek a közlekedésben.

Miért veszélyes a koccanás? Az utas biztonságát védő technikai megoldások

(biztonsági öv, légzsák, a gyűrődő karosszéria). A rakétameghajtás elve.

Pontszerű test egyensúlya.

A kiterjedt test egyensúlya. A kierjedt test, mint speciális pontrendszer; a

tömegközéppont fogalma.

Forgatónyomaték. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: emelők, tartószerkezetek,

építészeti érdekességek (pl. gótikus támpillérek, boltívek.

Deformálható testek egyensúlyi állapota.

Pontrendszerek mozgásának vizsgálata, dinamikai értelmezése.

3. Erőfeszítés és hasznosság Munka – Energia – Teljesítmény 9 óra

Fizikai munka teljesítmény.

Munkatétel.

Mechanikai energiafajták (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia).

A mechanikai energia-megmaradás törvénye.

Alkalmazások, jelenségek: a fékút és a sebesség kapcsolata, a követési távolság

meghatározása.

Egyszerű gépek. Érdekességek, alkalmazások. Ókori gépezetek, mai alkalmazások.

Az egyszerű gépek elvének felismerése az élővilágban. Egyszerű gépek az emberi

szervezetben.

Hatásfok.

Energia és egyensúlyi állapot.



2016. 09. 01-től 110/118

4. Folyadékok és gázok mechanikája 13 óra

Légnyomás kimutatása és mérése. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: „Horror

vacui” – mint egykori tudományos hipotézis. (Torricelli kísérlete vízzel, Guericke

vákuum-kísérletei, Goethe-barométer.) A légnyomás változásai.

A légnyomás szerepe az időjárási jelenségekben, a barométer működése.

Alkalmazott hidrosztatika. Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás. Hidraulikus

gépek.

Felhajtóerő nyugvó folyadékokban és gázokban.

Búvárharang, tengeralattjáró.

Léghajó, hőlégballon.

Molekuláris erők folyadékokban (kohézió és adhézió).

Felületi feszültség.

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: habok különleges tulajdonságai, mosószerek

hatásmechanizmusa.

Folyadékok és gázok áramlása.

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: légköri áramlások, a szél értelmezése a

nyomásviszonyok alapján, nagy tengeráramlásokat meghatározó környezeti hatások.

Közegellenállás.

Az áramló közegek energiája, a szél- és a vízi energia hasznosítása.



2016. 09. 01-től 111/118

Fizika

11. évfolyam



1. Közel- és távolhatás – Elektromos töltés és erőtér 9 óra

Elektrosztatikai alapjelenségek. Elektromos kölcsönhatás.

Elektromos töltés.

Coulomb törvénye. (A töltés mértékegysége.)

Az elektromos erőtér (mező). Az elektromos mező, mint a kölcsönhatás közvetítője.

Az elektromos térerősség vektora, a tér szerkezetének szemléltetése erővonalakkal.

A homogén elektromos mező. Az elektromos mező munkája homogén mezőben. Az

elektromos feszültség fogalma.

Töltés eloszlása fémes vezetőn. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: légköri

elektromosság, csúcshatás, villámhárító, Faraday-kalitka, árnyékolás. Miért véd az

autó karosszériája a villámtól? Elektromos koromleválasztó.

A fénymásoló működése.

Kapacitás fogalma. A síkkondenzátor kapacitása.

A kondenzátor energiája. Az elektromos mező energiája.

Kondenzátorok kapcsolása.

2. A mozgó töltések – az egyenáram 17 óra

Az elektromos áram fogalma, kapcsolata a fémes vezetőkben zajló töltésmozgással.

A zárt áramkör.

Jelenségek, alkalmazások: Volta-oszlop, laposelem, rúdelem, napelem.

Ohm törvénye, áram- és feszültségmérés. Fogyasztók (vezetékek) ellenállása.

Fajlagos ellenállás.

Ohm törvénye teljes áramkörre. Elektromotoros erő, kapocsfeszültség, a belső

ellenállás fogalma.

Az elektromos mező munkája az áramkörben. Az elektromos teljesítmény. Az

elektromos áram hőhatása. Fogyasztók a háztartásban, fogyasztásmérés, az

energiatakarékosság lehetőségei. Az áram vegyi hatása. Az áram biológiai hatása.

Ellenállások kapcsolása. Az eredő ellenállás fogalma, számítása.

Összetett hálózatok.

Mágneses mező (permanens mágnesek). Permanens mágnesek kölcsönhatása, a

mágnesek tere.

Az egyenáram mágneses hatása. Áram és mágnes kölcsönhatása. Egyenes vezetőben

folyó egyenáram mágneses terének vizsgálata. A vasmag (ferromágneses közeg)

szerepe a mágneses hatás szempontjából.

A mágneses mezőt jellemző indukcióvektor fogalma, mágneses indukcióvonalak. Az

áramjárta vezetőre ható erő mágneses térben.



2016. 09. 01-től 112/118

Az elektromágnes és gyakorlati alkalmazásai.

Az elektromotor működése.

Lorentz-erő – mágneses tér hatása mozgó szabad töltésekre.

3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek,

gáztörvények

8 óra

A hőmérséklet, hőmérők, hőmérsékleti skálák. A Kelvin-féle gázhőmérsékleti skála.

Hőtágulás. Szilárd anyagok lineáris, felületi és térfogati hőtágulása.

Folyadékok hőtágulása.

Gázok állapotjelzői, összefüggéseik. Boyle Mariotte-törvény,

Gay–Lussac-törvények.

Az ideális gáz állapotegyenlete.

5. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet

elemei

6 óra

Az ideális gáz kinetikus modellje.

A gáz nyomásának és hőmérsékletének értelmezése.

Az ekvipartíció tétele, a részecskék szabadsági fokának fogalma.

Gázok moláris és fajlagos hőkapacitása.

6. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei 17 óra

Energia, hő és munka – a hőtan főtételei – 13 óra

Melegítés munkavégzéssel. (Az ősember tűzgyújtása.)

A belső energia fogalmának kialakítása.

A belső energia megváltoztatása.

A termodinamika I. főtétele.

Alkalmazások konkrét fizikai, kémiai, biológiai példákon.

Egyszerű számítások.

Gázzal végzett körfolyamatok.

Hőerőgép. A hőerőgépek hatásfoka. Az élő szervezet hőerőgépszerű működése.

Az „örökmozgó” lehetetlensége.

A természeti folyamatok iránya.

A spontán termikus folyamatok iránya, a folyamatok megfordításának lehetősége.

A termodinamika II. főtétele.

7. Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül – halmazállapot-változások 6 óra

A halmazállapotok makroszkopikus jellemzése, energetikai és mikroszerkezeti

értelmezése.

Az olvadás és a fagyás jellemzői.

A halmazállapot-változás energetikai értelmezése. Jelenségek, alkalmazások:



2016. 09. 01-től 113/118

A hűtés mértéke és a hűtési sebesség meghatározza a megszilárduló anyag mikro-

szerkezetét és ezen keresztül sok tulajdonságát. Fontos a kohászatban, mirelit-

iparban. Ha a hűlés túl gyors, nincs kristályosodás – az olvadék üvegként szilárdul

meg.

Párolgás és lecsapódás (forrás).

A párolgás (forrás), lecsapódás jellemzői. Halmazállapot-változások a természetben.

A halmazállapot-változás energetikai értelmezése.

Jelenségek, alkalmazások: a „kuktafazék” működése (a forráspont nyomásfüggése),

a párolgás hűtő hatása, szublimáció, desztilláció, szárítás, csapadékformák.

8. Mindennapok hőtana 9 óra

Halmazállapot-változások a természetben.

Korszerű fűtés, hőszigetelés a lakásban.

Hogyan készít meleg vizet a napkollektor.

Hőtan a konyhában.

Korszerű fűtés, hőszigetelés a lakásban.

Hőkamerás felvételek.

Naperőmű.

A vízerőmű és a hőerőmű összehasonlító vizsgálata.

Az élő szervezet mint termodinamikai gép. Az UV- és az IR-sugárzás egészségügyi

hatása. Látszólagos „örökmozgók” működésének vizsgálata.



2016. 09. 01-től 114/118

Fizika

12. évfolyam



1. Mechanikai rezgések, hullámok 10 óra

A rugóra akasztott rezgő test kinematikai vizsgálata.

A rezgésidő meghatározása. A rezgés dinamikai vizsgálata

A rezgőmozgás energetikai vizsgálata.

A mechanikai energiamegmaradás harmonikus rezgés esetén.

A hullám fogalma, jellemzői.

Hullámterjedés egy dimenzióban, kötélhullámok.

Felületi hullámok. Térbeli hullámok.

Jelenségek: földrengéshullámok, lemeztektonika.

Hullámok visszaverődése, törése.

Hullámok találkozása, állóhullámok. Hullámok interferenciája, az erősítés és a

gyengítés feltételei.

A hang mint a térben terjedő hullám.

A hang fizikai jellemzői. Alkalmazások: hallásvizsgálat. Hangszerek, a zenei hang

jellemzői. Ultrahang és infrahang. Zajszennyeződés fogalma.

2. Mágnesség és elektromosság – Elektromágneses indukció,

váltóáramú hálózatok

13 óra

Az elektromágneses indukció jelensége.

A mozgási indukció.

A nyugalmi indukció.

Váltakozó feszültség keltése, a váltóáramú generátor elve (mozgási indukció

mágneses térben forgatott tekercsben).

Lenz törvénye. A váltakozó feszültség és áram jellemző paraméterei.

Ohm törvénye váltóáramú hálózatban.

Transzformátor.

Gyakorlati alkalmazások.

Az önindukció jelensége.

Az elektromos energiahálózat.

A háromfázisú energiahálózat jellemzői.

Az energia szállítása az erőműtől a fogyasztóig.

Távvezeték, transzformátorok.

Az elektromos energiafogyasztás mérése.

Az energiatakarékosság lehetőségei.

Tudomány- és technikatörténet.

Jedlik Ányos, Siemens szerepe.



2016. 09. 01-től 115/118

Ganz, Diesel mozdonya.

A transzformátor magyar feltalálói.

3. Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések, hullámok 5 óra

Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések, hullámok – 4 óra

Az elektromágneses rezgőkör, elektromágneses rezgések.

Elektromágneses hullám, hullámjelenségek. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

információtovábbítás elektromágneses hullámokkal.

Az elektromágneses spektrum.

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Hőfénykép, röntgenteleszkóp, rádiótávcső.

Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazása.

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: a rádiózás fizikai alapjai. A tévéadás és -vétel

elvi alapjai. A GPS műholdas helymeghatározás. A mobiltelefon. A mikrohullámú

sütő.

4. Hullám- és sugároptika 12 óra

A fény mint elektromágneses hullám. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: a lézer

mint fényforrás, a lézer sokirányú alkalmazása. A fény terjedése, a vákuumbeli

fénysebesség. A történelmi kísérletek a fény terjedési sebességének

meghatározására.

A fény visszaverődése, törése új közeg határán (tükör, prizma).

Interferencia, polarizáció (optikai rés, optikai rács).

A fehér fény színekre bontása. Prizma és rács színkép.

A fény kettős természete. Fényelektromos hatás – Einstein-féle foton elmélete.

Gázok vonalas színképe.

A geometriai optika alkalmazása.. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: a látás

fizikája, a szivárvány. Optikai kábel, spektroszkóp. Légköroptikai jelenségek

(szivárvány, lemenő nap vörös színe).

Képalkotás

A hagyományos és a digitális fényképezőgép működése. A lézer mint a digitális

technika eszköze (CD-írás, -olvasás, lézernyomtató). A 3D-s filmek titka.

5. Az atomok szerkezete

6 óra

Az atomok szerkezete – 6 óra

Az anyag atomos felépítése felismerésének történelmi folyamata.

A modern atomelméletet megalapozó felfedezések. A korai atommodellek. Az

elektron felfedezése: Thomson-modell.

Az atommag felfedezése: Rutherford-modell. Bohr-féle atommodell.

Az elektron kettős természete, de Broglie-hullámhossz.

Alkalmazás: az elektronmikroszkóp.



2016. 09. 01-től 116/118

A kvantummechanikai atommodell.

Fémek elektromos vezetése.

Félvezetők szerkezete és vezetési tulajdonságai.

Mikroelektronikai alkalmazások: dióda, tranzisztor, LED, fényelem stb.

6. Az atommag is részekre bontható – a magfizika elemei 6 óra

Az atommag is részekre bontható – a magfizika elemei – 6 óra

Az atommag alkotórészei, tömegszám, rendszám, neutronszám. Az erős

kölcsönhatás.

Stabil atommagok létezésének magyarázata.

Magreakciók. A radioaktív bomlás.

A természetes radioaktivitás. Mesterséges radioaktív izotópok előállítása és

alkalmazása. A radioaktivitás kockázatainak leíró bemutatása. Sugárterhelés,

sugárvédelem.

Maghasadás. Tömegdefektus, tömeg-energia egyenértékűség.

A láncreakció fogalma, létrejöttének feltételei.

Az atombomba. Az atomreaktor és az atomerőmű.

Magfúzió.

7. Csillagászat és asztrofizika elemei 10 óra

Leíró csillagászat. Problémák: a csillagászat kultúrtörténete. Geocentrikus és

heliocentrikus világkép.

Asztronómia és asztrológia. Alkalmazások: hagyományos és új csillagászati

műszerek. Űrtávcsövek. Rádiócsillagászat.

Égitestek.

A Naprendszer, a Nap.

Csillagrendszerek, Tejútrendszer és galaxisok.

A csillagfejlődés:a csillagok szerkezete, energiamérlege és keletkezése.

Kvazárok, pulzárok; fekete lyukak.

A kozmológia alapjai. Problémák, jelenségek: a kémiai anyag (atommagok)

kialakulása. Perdület a Naprendszerben. Nóvák és szupernóvák.

A földihez hasonló élet, kultúra esélye és keresése, exobolygók kutatása. Gyakorlati

alkalmazások: műholdak, hírközlés és meteorológia, GPS, űrállomás,

holdexpediciók, bolygók kutatása.



2016. 09. 01-től 117/118

13. Helyi tanterv pénzügyi és vállalkozási ismeretek tantárgyból

Pénzügyi és vállalkozási ismeretek

10. évfolyam



1. Az állam gazdasági szerepe

Órakeret: 6 óra

Az állam feladatai napjainkban

Az állam bevételei

Az állami gazdaságpolitika céljai

A költségvetési és a monetáris politika eszköztára

- 2. A pénzpiac működése

Órakeret: 6 óra

A bankrendszer a mai gazdaságban

A tőkepiac és termékei

A pénzügyi közvetítők

A háztartás, mint megtakarító

A háztartás, mint hitel felvevő

Nemzetközi pénzpiac alapfogalmai, intézményei

- 3. Egy háztartás költségvetése; munkavállalás

Órakeret: 6 óra

A család, illetve a háztartás fogalmának eltérése

A háztartás költségvetése

Álláskeresés: elvárások, álláskeresési technikák

Munkába állás: munkaviszonnyal kapcsolatos jogok, kötelezettségek

Bérek, járulékok napjainkban

Munkaviszony megszűnése, megszüntetése

- 4. Vállalkozás-vállalat

Órakeret: 4 óra

A vállalkozás, vállalkozó fogalma

A vállalkozások típusai

A vállalkozások környezete

A nem nyereségérdekelt szervezetek megismerése

Saját vállalkozás előnyök-hátrányok

Vállalkozói kompetenciák



2016. 09. 01-től 118/118

- 5. Vállalkozás alapítása, működése

Órakeret: 8 óra

Üzleti ötlet kidolgozása

Vállalkozás alapításának finanszírozási kérdései

Vállalkozás alapítás szabályai napjainkban

Szükséglet felmérés, piackutatás marketing eszközökkel

Bevételek és költségek tervezése,

A termelési, szolgáltatási folyamat

Adók, járulékok, támogatások

- 6. Az üzleti terv

Órakeret: 6 óra

Az üzleti terv szükségessége, felépítése

Vezetői összefoglaló

A vállalkozás bemutatása, környezete

Marketing Terv

Működési terv

Vezetőség és szervezeti felépítés

Pénzügyi terv

Mellékletek

Sikeres vállalkozások jellemzői

Az esetleges kudarc okai, kezelése

Documents

HELYI TANTERV - matra-szakkepzo.sulinet.hu ASZK Dokumentumok 20130901/FM ASZK PP... · Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története,