A RÁDIÓZÁS

TÖRTÉNETEKÉSZÍTETTE: MOLNÁR GABRIELLA

INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS SZAK, BA

II. ÉVFOLYAM

EKF, TKTK, EGER

A RÁDIÓ MINT TECHNIKAI ESZKÖZÉS AKIKNEK KÖSZÖNHETJÜK

• William Gilbert (1544-1603): Egy nagy állandó mágnes Földünk.

• Isaac Newton (1642-1727): Matematikai alaptörvények, egyetemes tömegvonzás.

• Benjamin Franklin (1706-1790) : A villamos áram jelenségének leírása.

• Alessandro Volta (1745-1827): Elsőként készít elektromos áramforrást.

• Hans Christian Oersted (1777 – 1851): Az elektromágneses jelenség felderítése.

• André-Marie Ampere (1775-1836): Az elektrodinamika atyja.

• George Simon Ohm (1789-1854): Ohm-törvény. És az ellenállásnak a vezetőtől és a keresztmetszetétől való függését fedezte fel.

• Michael Faraday: Modern elektrotechnika. Felfedezte az elektromágneses indukciót.

• Samuel Morse (1791-1872): villamos áram elektromágneses hatására épülő telegráf és Morse –kód.

• James Bowman Lindsay (1799-1862): Üzenetet továbbító vezeték nélküli eszköze: vezető közeg a víz.

• Thomas Alva Edison (1847-1931): A fonográf feltalálása, az első szénszálas lámpa, a termikus emisszió jelensége.

A RÁDIÓ MINT TECHNIKAI ESZKÖZÉS AKIKNEK KÖSZÖNHETJÜK

• D. E. Hughes(1831-1900): Mikrofon.

• Graham Bell(1847-1922): Telefon, az emberi beszéd közvetítése.

• Puskás Tivadar(1844-1893): Telefonközpont és telefonhírmondó.

• Henrik Hertz (1857-1894): Elektromágneses hullámok alkalmazása.

• Guglielmo Marconi (1874-1937) : A drótnélküli távíró – rádió.

• Nikola Tesla (1856-1943): Távbeszélő-erősítő. Háromfázisú váltóáramú dinamó. Földelés stb.

• Alexander Sztyepanovics Popov (1859-1905): Rádió.

• John Ambrose Fleming (1849-1945): Elektródás elektroncső - detektoros rádió.

• Lee de Forest (1873-1961): Trióda - érzékenyebb detektálás.

• G. W. Pickard(1877-1956): Kristálydetektor.

A MAGYAR RÁDIÓZÁS ELŐZMÉNYEI:

PUSKÁS TELEFONHÍRMONDÓJA• 1893-tól telefonvonalakon keresztül hallgatták a híreket és tőzsdejelentéseket.

• A kifogástalan vétel nem teljesült – Puskás Tivadar önálló hálózatot kezdett kiépíteni.

• Munkáját – váratlan halála miatt - Popper István folytatta.

• 1900-ban már több mint 6400 előfizetője volt.

• Angol, francia, olasz nyelvet is tanítottak.

• Operaelőadásokat, koncerteket, színházi előadásokat közvetítettek.

• Megszólalt Jókai Mór, Blaha Lujza és más hírességek.

• Pontos idő.

A RÁDIÓZÁS HAJNALA

Broadcasting – rádióműsor-szórás

• 1914. első rádióműsor sugározása, Lacken, Belgium

• 1921. az első rendszeres adás, Pittsburgh, USA

• 1922. British Broadcasting Co. Ltd. (BBC)

• 1925. Magyarország:

„Halló, halló, itt a magyarországi rádióhírmondó 2 kW-os leadóállomása az 565 m-es hullámhosszon.”

A MAGYAR RÁDIÓSUGÁRZÁSSZŐTS ERNŐ,

A MAGYAR ÉS AZ EURÓPAI RÁDIÓZÁS

MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYISÉGE

A RÁDIÓZÁS ÁLLAMI MONOPÓLIUM

• Európában

állami felügyelet,

államilag szabályozott műsortovábbítás.

Különösen a II. világháború és a diktatúrák idején.

• Usa: ismeretlen volt az országos, állami rádió fogalma.

KALÓZRÁDIÓK ÉS MAGÁNRÁDIÓK

• 1964 kalózrádiók – a monopóliumok megtörnek.

• A magánrádiók engedélyezése a 70-80-as évektől a 90-es évekig tartott.

• Utoljára Svédországban, Ausztriában, Törökországban jelent meg az új médiarendszer.

• A volt szocialista államokban, rendszer felbomlásakor jelentek meg a magánrádiók.

• Magyarországon: 1991. kalózrádióként működött a Tilos Rádió.

• A médiatörvényt követően az első kereskedelmi rádió 1998-tól működő Danubius Rádió (korábban MR-hez tartozott)

A RÁDIÓTÖRTÉNETI PILLANATOK

A világon

• 1938. Orson Welles rendezésében élőben sugározza H. G. Wells Világok harca c. művének rádióváltozatát pánikot keltve New Yorkban.

• 1969. A Holdra szállás élő közvetítése.

• 2000. Coca-Cola-reklám a zimbabwei rádióban.

• 2000. A csak internetes rádiók már a harmadik világban is megjelennek.

Magyarországon

• 1924. Amatőrrádiós láz Budapesten

• 1939. Olcsó néprádiót lehet vásárolni.

• 1965. Megjelenik a szovjet hordozható Sokol rádió

• 1968. A fiatalok a BBC popzenei műsorát hallgatják Magyarországon.

• 1993. A Szabad Európa Rádió beszünteti magyar adását.

AFRIKA RÁDIÓZÁSA

• Afrikában a rádió szerepe nagy:

• jelentős a szóbeli kultúra,

• a lakosság nagy része írástudatlan,

• a televízióhasználat csekély.

• A technikai akadályt az áramellátás hiánya okozza.

• Az elem drága.

• A gyarmati korszakban a gyarmatosítók határozták meg a rádiózást, majd az államok erős befolyása, csak az 1990-es évektől indult meg a magánrádiózás.

AFRIKA RÁDIÓZÁSA

• A rádióprogramok között nagy jelentősége van:

• Az oktatási,

• egészségügyi felvilágosítási,

• mezőgazdasági technológiák terjesztéséről szóló,

• helyi hagyományok ápolását, megőrzését elősegítő,

• nőknek, gyerekeknek szóló programoknak.

• Ezenkívül vallási adók, zenei programok, kívánságműsorok vannak.

MODERN RÁDIÓZÁS:

A MŰSORSZÓRÁS LEHETSÉGES MÓDJAI

• Analóg rádiózás: Az elektronikus alkatrészek felfogják a levegőben terjedő rádióhullámokat, majd átalakítják az ember általa is érzékelhető hangokká.

A rádióhullámokkal történő vezeték nélküli kommunikációt használjuk a mobiltelefonok, vezeték nélküli internet-elérés stb. esetén.

• Digitális rádiózás: DAB (Digital Audio Broadcasting, vagyis digitális hangműsorszórás) az 1990-es évek nemzetközi újítása a földfelszíni rádió-műsorszórás területén.

• Digitális modulációs eljáráson alapuló rádió-műsorszórási eljárás:

• kiváló hangminőség,

• frekvencia hatékonyabb kihasználása

• szélesebb műsorkínálat,

• kiegészítő szolgáltatások lehetősége

• megbízható vétel.

MODERN RÁDIÓZÁS - INTERNETEN

KERESZTÜL

• Az internetes rádió olyan rádiós műsorszolgáltatás, melynek terjesztése internet segítségével történik.

(Wikipédia)

• Nem kell rádiófrekvencia.

• Nem kell stúdió.

• Gyorsan terjed.

• A világon mindenhol hallgatható.

• Viszont számítógép, okostelefon vagy egyéb eszköz, valamint internetelérés szükséges a vevő részéről.

A RÁDIÓ MINT TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS

ESZKÖZ

• A tömegkommunikációs eszközök legfontosabb jellemzője: a tömegszerűség.

• A rádió az egész világon hallgatható.

• Az Internetes rádiózással a lokális adók is bekapcsolódhatnak a globális rádiózásba.

• A tömegkommunikáció része a tájékoztatás, a szórakoztatás, a művelődés, a politikai és a fogyasztói manipuláció. A rádió sem kivétel ez alól.

A RÁDIÓ JÖVŐJE• Gyors, olcsó, hatékony.

• Nem helyhez kötött a befogadás.

• Sok tevékenység végezhető közben.

• Nem a legfontosabb érzékszervünket, a szemünket köti le.

• Térben lehet mozogni, ténykedni rádióhallgatás közben.

• A rádió gyors, olcsó, hatékony, könnyen tud reagálni a változásokra és eseményekre.

• Nem kényszeríti a befogadót teljes passzívitásra.

• A rádiózás területén is jelen van a szakosodás, a specializáció.

• A rádió megteremtette, és állandóan fejleszti a regionális és lokális rádiózást.

• A rádiózásban sokkal könnyebben megteremthető az interakció.

FELHASZNÁLT IRODALOM• www.tankonyvtar.hu (Forgó Sándor: Médiumismeret II. Médiaismereti kiadványok. Eger, Eszterházy

Károly Főiskola, 2011.)

• http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/495.html

• http://www.visszaaradiohoz.hu/cikk.phtml?cim=kal/radiotort.html

• http://jelesnapok.oszk.hu/prod/SZERKEZET/05majus/maj_unnepek/maj17_tavkozlesi/rotary.jpg

• www.tankonyvtar.hu

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Internetes_r%C3%A1di%C3%B3

• http://informatikatortenet.network.hu/kepek/radio_tv_media_tortenelem/radiokeszulek_a_radiozas_fenykorabol

• www.virtualisradiomuseum.hu

• www.sci-tech.hu