A D A T O K

Szabó T. Attila: Kalotaszeg.

A hangjelölést és a rövidítések jegyzékét 1. a kötet végén.

K a l o t a s z e g .

1443: quasdam nostras portiones possessionarias in possessio-nibus Szenthkyral, Monyorokereke et Hymtelke i n comitatu de Kalatha-zeg existentes et habitas [BánfOkl. I, 648. — id. Csánki V, 250 is]. 1474: Michael wayda de Kalathazeg [Csánki V, 365]. 1 1487: totales portiones possessionarias condam Lad is la i de Madaras i n possessio-nibus Zenthkyral, Monyorokerek, Hynthelke et Zekel J o vocatis... i n comitatu de Colos in pertinentiis Kalothazeg existentibus [BánfOkl. II, 263]. 1515: i n districtu Kalothazeg [i. h. 452]. 1520: totam portio­nem nostram in partibus Transilvaniae, Kalotazek vocitatam [i. h. 498]. 1523: i n . . . quibuscunque comitatibus inc l i t i regni Hungar iae et istarum part ium Transsylvanarum et praecipue i n Kalathazeg existentium [i. h. 514]. 2 1624: Kalotaszeg [Szentk.]. 1640 körül: Ka-lotha Szeg [Gyalui urb. ] . 3 1645: A d Kalotaszégh tractum pertinentes . . . j obag i [Bf. I. Urb. ] . 1646: Kalotaszeghi oláh jobbágyim [Bf. I. Kalotaszegi cs.]. 1773: Kalotaszeg [I. h. Bonchidai cs.]. 1842: Kalota­szeg ... Kolosmegyének azon vidéke, melynek vizei a ' Sebes-Körözsbe Nagy-Almáson felyül az Almás vizébe. K i s -Kapuson feljül a Kapus nevezetű patakba szakadnak. E z a ' tájék a' szomszéd vidékeknél sokkal magasabban fekszik, és ha Zentelke s Marot laka közötti téren fejül emelkedett hegyeit és bérczeit felületéről elképzeljük, formája hegytér leend [Téglási Ercsei József: Kalotaszeg rövid leírása. H o n és Kül­föld, 1842. 22. sz.]. 1864: a ' N . almási járáshoz, mely egyszersmind Kalota Alszegnek is neveztetik — Kalota felszeg név alatt ismeretes a B . H u n y a d és Kolosvár közti utvonalon felyül a havas felöl égy ne­hány helység — a holégy szersmind Kalota helység is fekszik — az említett vonalon a lo l : Ka lo ta Alszeg név eredete itt nem tudatik. — A vidék, melyen fekszik (t. i . K iskapus) „Kalotaszeg"-nek is nevezte­tik a „Kalota" vizéről, mely ezen vidék némely részeit keresztül folyja [Pesty X X I I , 267a, 406a]. 1891: A Kalotaszeg földrajzilag azon terü­let, mely délen a Gyalui havasoknak széle, nyugaton pedig a Vle-

1 Csánki e z t K a l o t a helységnél i d é z i ; ny i l ván tévesen, m e r t i t t n e m kalo-tai, h a n e m kalotaszegi va jdá ró l v a n szó.

2 V ö . még e z eke t az a d a t o k a t Csánki V , 2 5 0 — 1 . 3 V ö . Szabó T. A t t i l a , A k a l o t a s z e g i n a g y b i r t o k o k j obbágyságának szolgál­

tatása és adó fása : E rdé l y i Múzeum 1 9 4 0 . 2 7 . és E rdé l y i Tudományos Füze tek 114 . sz . 29 .

3

gyásza és a Meszes hegységnek az előbbinek csapására épszögesen álló vonulatai által van szegélyezve, mig az ezen tetemesebb nagyságú hegy­vonalak közötti szögleteket az alacsonyabb Kolozsvár—Almási hegy­ség vonulatai és kiágazásai töltik ki... A Kalotaszeg tehát, mint földrajzi fogalom könnyen meghatározható, nem más mint a Ka lo ta és Körös völgye; s így nem tartozik belé sem a Nádas, sem az Almás völgye, vagy forrásvidéke. Ethnographia i lag a Kalotaszeg ha ­tárainak megvonása már sokkal nehezebb, s ezt ma csak feltevések alapján kisérthetem meg ... bizonyos az, hogy a földrajzilag értelme­zett Kalotaszeg a néprajzi Kalotaszegnek ma is magvát képezi, de ide tartozik még a Nádas völgye Kolozsvárig, az Almási Nagy-Almásig;... de hogy a keleti határok hol vonhatók meg, ma még nem tudom, csak valószinünek tartom azt, hogy a Kolozsvár körül elterjedő magyar nyelvsziget, mely minden felől oláhsággal és szászszal van körülvéve s melyet csak vékony fonalak, kicsiny falvak által jelzett sorok füznek össze egyrészt a tordai, másrészt a szilágyi magyarsággal, a körül­zárt helyzetében ethnographiájában is teljesen egységes [Jankó 1—21]. 1906: A Ka lo ta és Körös völgyében, a gyalui havasok, a Vlegyásza és a Meszes hegység között fekszik: Bánffy-Hunyad (nagyközség, de a nép városnak hívja), Sárvásár, Nyárszó, Ka lo ta Szent Király, Zen­telke, Magyaró Kereke, Ketesd, Magyar B ika l , Körösfő, Damos, Jákó-telke, Zsobok, Daróc, Bogártelke, Magyar Valkó, Sztána (Esztána), K i s Petr i , Nagy Petr i , K i s Kapus , Nagy Kapus , Magyar Gyerő Vá­sárhely, Farnos. Nagy Almás, Bábony, Magyar Gyerő Monostor, Inaktelke, Türe, Vista, Méra, Szucsák, Makó, Bács, Magyar Nádas (ahol már egy szem magyar nicsen), Egeres, Jegenye, — harmincnégy f a l u , . . . s ezt hívják Kalotaszegnek [Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. Bpest, 1907. I. 33]. 1938: Erdély leghatározottabban el­különülő (nem székely) magyar csoportja Kalotaszeg (1474: Kalota-zegh [község] Csánki V , 365) 1 népe, Kolozs megyében, a Kalota , Sebes-Körös, Almás és Nádaspatak völgyében, mintegy 40 faluban. Egykor részben a váradi püspökség tartozéka, mint kalotai főesperesség. E csoporthoz számítható az azonos megjelenésű tordaaranyosmegyei M a -gyarléta és Tordaszentlászló s a Kolozsvártól keletre eső Györgyfalva. Középpontja Bánffyhunyad. He ly i megállapítás szerint két részre oszlik: Felszeg-re és Alszeg-re [Viski Károly: E tn ika i csoportok, v i ­dékek. Magy. Nyelvt, K k . I. 8. Bp. , 1938. 2 0 — l ] . 2

1 E z a d a t értelmezésének téves vo l tá ra nézve 1. a z e lőbb hozzá fűzöt t j e g y z e t e t . 2 Ané lkül , h o g y K a l o t a s z e g terület i értelmezésének bővebb b í rá la tába merül­

nék, m e g j e g y z e m , h o g y e g y i k terü le t -meghatározás s e m eml í t i a Kapus-mentét , ho­l o t t a z i t t l évő nehány község (Gyerővásárhe ly , M a g y a r k i s k a p u s , M a g y a r k a p u s ) i s i d e t a r t o z i k . M a l o n y a y ( i . h.) a K a p u s v idékét összefog la lóan n e m emlí t i u g y a n , de az ide tar tozó községeket f e l s o r o l j a .

4