Embed Size (px)
DESCRIPTION
De-KTK
Citation preview
Gazdasági magánjog
kidolgozott tételek
Károlyi Gáza előadása alapján
Készítette: Vidra Katalin
I. éves
Gazdaságinformatikus
2
Tartalomjegyzék
1. A JOGFORRÁSI RENDSZER TAGOZÓDÁSA ÉS HIERARCHIÁJA .................................................................................. 5
2. JOGKÉPESSÉG, CSELEKVŐKÉPESSÉG, VÉTŐKÉPESSÉG FOGALMA ............................................................................ 5
3. JOGALANYOK KÖRE, JOGI SZEMÉLY FOGALMI ISMÉRVEI ÉS FAJTÁI ....................................................................... 6
4. SZEMÉLYISÉGI JOGOK FAJTÁI ÉS MEGSÉRTÉSÜK JOGKÖVETKEZMÉNYEI ................................................................ 6
5. A CÉG FOGALMA ................................................................................................................................................... 7
6. A CÉGNÉVVEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................................... 7
7. SZÉKHELY, TELEPHELY, FIÓKTELEP ELHATÁROZÁSA ............................................................................................... 7
8. AZ APPORT FOGALMA ÉS ÉRTÉKELÉSE, AZ APPORTÁLÓ TAG FELELŐSSÉGE ............................................................ 7
9. AZ ELŐTÁRSASÁG LÉTSZAKASZAI ÉS KORLÁTOZÁSAI ............................................................................................. 8
10. A CÉGVEZETŐ JOGÁLLÁSA ..................................................................................................................................... 8
11. A CÉGJEGYZÉS MÓDJA ÉS KORLÁTOZÁSA .............................................................................................................. 8
12. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ JOGÁLLÁSA ................................................................................................................. 9
13. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ÁLTALÁNOS ÉS OBJEKTÍV FELELŐSSÉGE ....................................................................... 9
14. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐVEL SZEMBENI KIZÁRÓ OKOK ..................................................................................... 10
15. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐVEL SZEMBENI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS MEGSÉRTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE .. 10
16. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG VÁLASZTÁSÁNAK KÖTELEZŐ ESETEI. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE..................... 10
17. KÖNYVVIZSGÁLÓ FELADATA ÉS VÁLASZTÁSÁNAK KÖTELEZŐ ESETEI ................................................................... 10
18. KISEBBSÉGI JOGOK A TÁRSASÁGI JOGBAN .......................................................................................................... 11
19. A TAG KIZÁRÁSA .................................................................................................................................................. 11
20. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSI ESETEI .................................................................................................. 11
21. AZ ÁTALAKULÁS FOGALMA, MENETE .................................................................................................................. 11
22. KKT. FOGALMA, TAGJAINAK FELELŐSSÉGE .......................................................................................................... 11
23. KKT. LEGFŐBB SZERVE ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI, ÜZLETVEZETÉS ÉS KÉPVISELET ................................................ 12
24. TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE A KKT-BAN ....................................................................................................... 12
25. BT. FOGALMA, BT. TAGJAINAK FELELŐSSÉGE ...................................................................................................... 12
26. A BT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE, MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI ................................................................. 12
27. A KÖZÖS VÁLLALAT FOGALMI ELEMEI, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ........................................................................... 13
28. A KFT. FOGALMA, ALAPÍTÁSA .............................................................................................................................. 13
29. A TÖRZSBETÉT-ÜZLETRÉSZ FOGALMA .................................................................................................................. 13
30. ÜZLETRÉSZ ÁTRUHÁZÁSA TAGRA ÉS KÍVÜLÁLLÓ SZEMÉLYRE ............................................................................... 14
31. MELLÉKSZOLGÁLTATÁS, PÓTBEFIZETÉS, TÖRZSTŐKE FELEMELÉSE, LESZÁLLÍTÁSA ............................................... 14
32. SAJÁT ÜZLETRÉSZ, DOLGOZÓI ÜZLETRÉSZ ............................................................................................................ 14
33. KFT. TAGGYŰLÉSÉNEK HATÁSKÖRE, ÖSSZEHÍVÁSA ÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE ................................................... 15
34. EGYSZEMÉLYES KFT. ............................................................................................................................................ 15
35. SZUKCESSZÍV ALAPÍTÁS FOLYAMATA .................................................................................................................. 15
3
36. SZIMULTÁN ALAPÍTÁS JELLEMZŐI ........................................................................................................................ 16
37. A RÉSZVÉNYFAJTÁK ÉS ELŐÁLLÍTÁSI MÓDJUK ..................................................................................................... 16
38. A TÖRZSRÉSZVÉNY............................................................................................................................................... 16
39. A DOLGOZÓI RÉSZVÉNY ....................................................................................................................................... 16
40. A KAMATOZÓ RÉSZVÉNY ..................................................................................................................................... 17
41. AZ ELSŐBBSÉGI RÉSZVÉNY ................................................................................................................................... 17
42. AZ ARANYRÉSZVÉNY ............................................................................................................................................ 17
43. A VISSZAVÁLTHATÓ RÉSZVÉNY ............................................................................................................................ 17
44. AZ IDEIGLENES RÉSZVÉNY, A RÉSZVÉNYUTALVÁNY ............................................................................................. 17
45. ÁTVÁLTOZTATHATÓ KÖTVÉNY, JEGYZÉSI JOGOT BIZTOSÍTÓ KÖTVÉNY ................................................................ 17
46. ALAPÍTÓI JOGOK (RT.-NÉL) .................................................................................................................................. 17
47. ALAPTŐKE FELEMELÉSE, AZ ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSA ......................................................................................... 18
48. RÉSZVÉNYESI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ......................................................................................................... 19
49. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE, ÖSSZEHÍVÁSA, MEGTARTÁSÁNAK MÓDJAI ÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE .................... 19
50. EGYSZEMÉLYES RT. MŰKÖDÉSI SAJÁTOSSÁGAI ................................................................................................... 20
51. A MINŐSÍTETT BEFOLYÁSSZERZÉS FOGALMA ÉS KONSZERNJOGI SZABÁLYAI ...................................................... 20
52. ELISMERT ÉS TÉNYLEGES VÁLLALATCSOPORT FOGALMA, AZ URALMI SZERZŐDÉS TARTALMA ............................ 20
53. AZ EGYESÜLÉS FOGALMA, MŰKÖDÉSE ................................................................................................................ 21
54. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE, AZ EGYÉNI CÉG ................................................................. 21
55. A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK FAJTÁI ÉS FOGALMUK, AZ ADÓSOK KÖRE .................................................. 22
56. A CSŐDELJÁRÁS SZAKASZAI, A CSŐDEGYEZSÉG MEGKÖTÉSE, TARTALMA ........................................................... 22
57. HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY LÉTREHOZÁSA, JOGKÖRE ........................................................................................... 22
58. FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ÉS A FELSZÁMOLÁS ELKÜLÖNÍTÉSE ............................................................................... 23
59. A FELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSA, A HITELEZŐI IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE .................................................................. 23
60. EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ........................................................................................................... 23
61. MORATÓRIUM JOGI JELLEGE ............................................................................................................................... 24
62. KÖZHASZNÚSÁGI FOKOZATOK ÉS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI ........................................................................ 24
63. KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ÉS A KFT. KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK ................................................................................. 24
64. ALAPÍTVÁNY, KÖZALAPÍTVÁNY FOGALMA .......................................................................................................... 24
65. KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE ÉS KERESKEDELMI KÉPVISELETE ................................... 25
66. TÁRSADALMI SZERVEZET, KÖZTESTÜLET FOGALMA ............................................................................................ 25
67. SZÖVETKEZET, RÉSZJEGY FOGALMA, JELLEMZŐI .................................................................................................. 25
68. AZ ÉRTÉKPAPÍROK FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSUK ............................................................................................. 26
69. VÁLTÓ FOGALMA ÉS FAJTÁI, A VÁLTÓKELLÉKEK ÉS A VÁLTÓ ÓVÁS FELVÉTELE .................................................... 27
70. KÖTVÉNY FOGALMA, A KIBOCSÁTÓK KÖRE, FUTAMIDEJE ÉS ELÉVÜLÉSE ............................................................. 27
71. A KINCSTÁRJEGY FOGALMA ÉS FAJTÁI ................................................................................................................. 28
72. A LETÉTI JEGY FOGALMA, A CSEKK FOGALMA ÉS ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ................................................................ 28
73. KÖZRAKTÁRI JEGY FOGALMA, RÉSZEI .................................................................................................................. 28
4
74. TULAJDONJOG FOGALMA ÉS TÁRGYAI ................................................................................................................ 29
75. SZÁRMAZÉKOS TULAJDONSZERZÉS MÓDJAI ÉS JELLEMZŐIK ............................................................................... 29
76. EREDETI TULAJDONSZERZÉS MÓDJAI ÉS JELLEMZŐIK .......................................................................................... 29
77. KÖZÖS TULAJDON KELETKEZÉSE, MEGSZÜNTETÉSE, A TULAJDONOSTÁRSAK JOGAI ............................................ 30
78. HASZNÁLATI JOGOK ............................................................................................................................................ 30
79. SZERZŐDÉS FOGALMA ÉS LÉTSZAKASZAI ............................................................................................................. 31
80. ÉRVÉNYTELENSÉG FOGALMA, FAJTÁINAK JELLEMZŐI .......................................................................................... 31
81. ELÉVÜLÉS SAJÁTOSSÁGAI (FOGALMA, IDEJE, NYUGVÁSA ÉS MEGSZAKADÁSA) ................................................... 32
82. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI .................................................................................................................. 32
83. FOGLALÓ FOGALMA ............................................................................................................................................ 33
84. KÖTBÉR FOGALMA .............................................................................................................................................. 33
85. ZÁLOGJOG FAJTÁI ÉS JELLEMZŐIK ....................................................................................................................... 33
86. ÓVADÉK FOGALMA ............................................................................................................................................. 34
87. KEZESSÉG FOGALMA ÉS FAJTÁI ............................................................................................................................ 34
88. A SZERZŐDÉSSZEGÉS FOGALMA, ESETEI .............................................................................................................. 35
89. HIBÁS TELJESÍTÉS FOGALMA ÉS A SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK................................................................................. 35
90. POLGÁRI JOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS ALAKZATA. A KÁR ELEMEI ................................................ 36
91. VESZÉLYES ÜZEM FOGALMA, KÁROKOZÁSA ........................................................................................................ 36
92. ÁLLATTARTÓK FELELŐSSÉGE. ALKALMAZOTTÉRT VALÓ FELELŐSSÉG, ÉPÜLETRŐL LEHULLÓ TÁRGY ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELŐSSÉG .................................................................................................................................. 37
93. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS FOGALMA, KÜLÖNÖS NEMEI ........................................................................................ 37
94. OPCIÓS JOG, VISSZAVÁSÁRLÁSI JOG, ELŐVÁSÁRLÁSI JOG SAJÁTOSSÁGAI ........................................................... 38
95. SAJÁTOS ALANYÚ, TÁRGYÚ, TARTALMÚ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEK ................................................................... 39
96. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS FOGALMA, SPECIÁLIS ESETEI ..................................................................................... 40
97. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS FOGALMA, TARTALMA ................................................................................................... 40
98. BIZOMÁNYI SZERZŐDÉS FOGALMA, TARTALMA .................................................................................................. 40
99. FUVAROZÁSI SZERZŐDÉS FOGALMA .................................................................................................................... 41
100. SZÁLLÍTMÁNYOZÁS FOGALMA ............................................................................................................................ 41
101. SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS ........................................................................................................................................ 41
102. HASZNÁLATI JOG ÁTADÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK .................................................................................... 41
103. LÍZINGSZERZŐDÉS FOGALMA ............................................................................................................................... 42
104. BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK, KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS ....................................................... 42
5
1. A jogforrási rendszer tagozódása és hierarchiája
Országgyűlés → törvény
- pl.: 2006. évi IV. tv., a gazdasági társaságokról
- A társadalmi rend
- A gazdasági rend
- Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei
- Alkotmány (1949. évi XX tv.)
(NET – Népköztársaság elnöki tanácsa → törvényerejű rendelet
pl.: a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2 tvr.)
Kormány → rendelet
pl.: a kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Korm.r.
Miniszterelnök, kormány tagjai → rendelet
pl.: a csekkről szóló 2/1965. (I. 24.) IM r.
MNB (Magyar Nemzeti Bank) elnöke → rendelet
pl.: 20/2006 (X. 24.) MNB rendelet a jegybanki kamatokról
Önkormányzat → rendelet
pl.: 39/2004 (XII. 14.) Kr. r. Debrecen város tömegközlekedési díjainak
megállapításáról
2. Jogképesség, cselekvőképesség, vétőképesség fogalma
- Általános (minden ember jogképességgel rendelkezik)
- Feltételes
- Egyenlő (nem lehet hátrányos megkülönböztetést tenni – nem, kor, bőrszín)
mettől meddig tart a jogképesség
o Az ember fogantatástól kezdve jogképes, de élve kell megszületni
o A halálig áll fent a jogképesség
o A halál tényét a bíróság állapítja meg, abban az esetben ha valószínűsíthető, hogy az
illető meghalt, de nincs bizonyíték
o Holttá nyilvánítási eljárás (ha öt év eltelik, de az illető nem ad magáról életjelet)
Ha mégis visszatér a bíróság eltörli a rendeletet és visszatér a jogképessége
Ha az illető visszatér és közben eladják a házát, akkor azt már nem kapja vissza,
de az érte járó pénzt meg kell kapnia.
Ha az illető házastársa újra házasságra lép, akkor sem lehet felbontani, mert
érzelmi alapon ment újra férjhez vagy nősült meg.
Házasság és élettársi viszony közti különbség
házasság csak külön neműek között jöhet létre, élettársi viszony pedig
egyneműek között is létrejöhet.
Az élettársi viszonyt nem kell bejelenteni
a házasságban a vagyon feleződik, az élettársi viszonyban pedig minden
azé aki megszerezte
A halálozás attól is függ, hogy ki mikor halt meg (pl.: családi autóbaleset)
Cselekvőképesség (az embernek az a joga, hogy saját maga szerezzen jogot és
kötelezettséget)
Cselekvőképes az, aki nem cselekvőképtelen vagy nem korlátozottan cselekvőképtelen
- 14 év alatt cselekvőképtelen
- 14 és 18 év között korlátozottan cselekvőképtelen
- Ez egy vélelmen alapul, ami lehet megdönthetetlen vagy megdönthető
- Ha valaki házasságot köt 16 éves korában, akkor cselekvőképessé válik.
6
- Belátási képesség:
o Elmebeli állapot
o Szellemi fogyatékosság
o Szenvedély betegség
Ha nincs meg a belátási képessége, akkor lehet cselekvőképtelen is → ebben az
esetben a bíróság dönt a gondnokság alá helyezésről. Lehet kizáró gondnokság és
lehet korlátozó gondnokság.
- Ha korlátozottan cselekvőképtelen, akkor felette egy törvényes képviselő (szülő,
gyám, gondnok) dönt.
- Ha cselekvőképtelen valaki, akkor semmi joga nincs. De itt is vannak kivételek, pl.:
csekély jelentőségű ügyletek.
Vétőképesség (hol van az az idő, amikor felfogja, hogy másnak kárt okoz)
3. Jogalanyok köre, jogi személy fogalmi ismérvei és fajtái
A gazdasági folyamatok szereplői a jogalanyok, vagyis a jogképességgel rendelkező
személyek. Jogunk 3 jogalanyt ismer:
~ természetes személyek, mint naturális jogalanyt
~ jogi személyeket
~ jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, mint instrumentális jogalany
Jogi személynek nincsen definíciója, de vannak ismérvei:
~ vagyontömeg
~ szervezet (jogi személynek mindig van szervezete) → képviselő (ő jár el a jogi
személy nevében) → szervezeti képviselőnek nevezzük őket.
A szervezetnek mindig lesz neve.
~ Állami elismerés
o Ha a jogszabály annak nyilvánítja.
o Nyilvántartásba vétel:
Cégbíróság
Megyei bíróság (non profit szervezetek)
Magyar Államkincstár (vagyoni szervezetek)
Egyéni vállalkozás
4. Személyiségi jogok fajtái és megsértésük jogkövetkezményei
A személyek polgári jogi védelmének generálklauzulája, hogy a jogalanyok személyhez
fűződő jogait mindenki köteles tiszteletben tartani.
Fajtái:
hátrányos megkülönböztetés
lelkiismeret szabadság garantálása
személyes szabadság jogellenes korlátozása
névviseléshez való jog
a jóhírnév védelmének szükségessége
a nyilvánosság előtti híresztelésekés hamis állítások helyreállításának kötelezettsége
a képmással és hangfelvétellel való visszaélés tilalma
levéltitok védelme
magántitok megsértésének tilalma
személyes adatok védelme
magánlakáshoz fűződő jogok megsértésének tilalma
kegyeleti jog
7
Jogkövetkezményei:
követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását
követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől
követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon
elégtételt
követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot
helyreállítását
kártérítést követelhet vagyoni vagy nem vagyoni kárért
5. A cég fogalma
A gazdálkodó szerveken belül cégeknek nevezzük azokat a szervezeteket, amelyek
nyilvántartásba vételét a cégbíróság végzi.
6. A cégnévvel szembeni követelmények
Különböznie kell egy azonos tevékenységet folytató cég nevétől
3 részből áll: - vezérszó
- tevékenység megjelölése
- forma megjelölése
- toldalék (pl.: ba - bejegyzés alatt, fa – felszámolás alatt,
va – végelszámolás alatt)
pl.: alma termesztő betéti társaság ba
1 2 3 4
rövidített név: vezérszó + forma megjelölés
7. Székhely, telephely, fióktelep elhatározása
A társaság székhelye, a társaság azon címe, ahol a társaság központi ügyintézése folyik, s
amelyet cégtáblával kell megjelölni. A székhely határozza meg a cégbíróság, adóhatóság
illetékességét is.
Telephely a székhelyen kívüli tevékenység gyakorlásának címe, amely a székhellyel
azonos közigazgatási egységben történik.
A fióktelep a székhelytől elkülönült közigazgatási helyen lévő telephelyet jelenti.
8. Az apport fogalma és értékelése, az apportáló tag felelőssége
Az apport tárgya bármilyen forgalomképes, vagyoni értékkel bíró dolog, vagyoni értékű
jog, ami kapcsolódhat szellemi alkotáshoz is. Vagyoni értékű jog lehet az adós által
elismert vagy a bírósági határozaton alapuló követelés is.
Az apportot szolgáltató tag az apport szolgáltatásával egyidejűleg megjelöli az apport
értékét is.
Az apportot szolgáltató tag öt éves jogvesztő határidőn belül felel a gazdasági társaságnak
azért, hogy az apportot társasági szerződésben meghatározott értéke bevitelkor nem
haladja meg a valós értékét.
8
9. Az előtársaság létszakaszai és korlátozásai
A társaság a létesítő okiratának ellenjegyzésétől kezdve a társaság cégbírósági
bejegyzéséig előtársaságként működik.
A cégalapítást az ellenjegyzéstől számított 30 napon belül be kell jelenteni a
cégbíróságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell minden olyan okiratot, mellékletet,
amelyet a céleljárásról szóló törvény tartalmaz.
Az előtársasági szak első részében az ellenjegyzéstől a benyújtásig a társaság
gazdasági tevékenységet nem végezhet, tevékenysége csak a bejegyzéssel összefüggő
kötelezettségek teljesítésére irányulhat.
A cégbejegyzési kérelem cégbírósági beérkezésekor a kérelmet benyújtó személy a
benyújtásról tanúsítványt kap, amely tartalmazza a cég nevét, székhelyét,
cégjegyzékszámát, adószámát, statisztikai számjelét.
A kérelemnek a cégbírósághoz történő bejelentését követően a társaság „bejegyzés
alatt” toldattal jogosult hatósági engedélyhez nem kötött gazdasági tevékenységet is
végezni.
10. A cégvezető jogállása
Sajátos képviseleti jogot gyakorol a cégvezető. A cégvezető a társaság olyan
munkavállalója, akit a társaság legfőbb szerve általános vagy telephelyre, fióktelepre
vonatkozó képviseleti joggal ruház fel. A cégvezető önállóan, de a vezető tisztségviselő
rendelkezései szerint végzi feladatát, az utasításait köteles betartani és végrehajtani. Rájuk
nézve a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okok
irányadóak, azonban nem minősülnek vezető tisztségviselőnek.
11. A cégjegyzés módja és korlátozása
- A társaság cégjegyzésére, azaz a társaság képviseletére a társaság képviselői
jogosultak.
- A képviseleti jog a törvény erejénél fogva megilleti a vezető tisztségviselőket.
- A képviseleti jog részeként értelmezhető a cégjegyzési jog, amely a cég írásbeli
képviseletére, a cég nevében történő eljárásra való jogosultságot jelenti.
- A cégjegyzés módja lehet
o Önálló: a cégjegyzésre jogosultak, ha többen is vannak, egyedül jogosultak a cég
nevében eljárni.
o Együttes: a képviselők közül legalább két képviseleti joggal rendelkező személy
együttes aláírására van szükség.
- A cégjegyzésre jogosult személy és a cégjegyzés módja közjegyző által hitelesített
aláírási címpéldányom kerül igazolásra.
- A cégjegyzés korlátozása:
E korlátozás tipikus formája, amikor a létesítő okirat egy meghatározott összeg feletti
ügyletkötést a legfőbb szerv vagy a felügyelő bizottság előzetes hozzájárulásához köti.
9
12. A vezető tisztségviselő jogállása
A vezető tisztségviselő két alapvető tevékenysége, az ügyvezetés és a képviselet mellett a
GT. egyéb jogokat, illetve kötelezettségeket is nevesít, amelyek az alábbiak szerint
foglalhatók össze.
a) Bejelentési kötelezettség a cégbíróság felé
A vezető tisztségviselők kötelezettségei közé tartozik a társaság alapításának a
létesítő okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és
adatoknak, valamint ezek változásának, illetve törvényben előírt más adatoknak
cégbírósági bejelentése, melynek teljesítésért korlátlanul és egyetemlegesen
felelnek.
b) Üzleti titok megőrzése
A gazdasági társaság ügyeiről szerzett értesüléseket üzleti titokként kötelesek
megőrizni, amit harmadik személyekkel a vezetői jogviszony megszűnését
követően sem közölhetnek.
c) Felvilágosítás adása a tagok részére
A tulajdonosok kérésére a vezető köteles a társaság ügyeiről felvilágosítást
adni, s lehetővé kell tenni számukra az üzleti könyvekbe és iratokba való
betekintést. A tagok joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és, nem
sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit és üzleti titkait.
d) Munkáltatói joggyakorlás
A társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat a vezető
tisztségviselő gyakorolja. A társaság létesítő okirata vagy a legfőbb szervének
határozata több vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlását az
egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a társasággal munkaviszonyban álló
személyre ruházhatja át.
e) A legfőbb szerv által hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetindítás
joga
A vezető tisztségviselő az ügyvezetés során a jogszabályok, a létesítő okirat és a
legfőbb szerv határozatai alapján köteles eljárni. Ha a legfőbb szerv jogsértő
határozatot hoz, akkor ennek végrehajtása során a vezető tisztségviselő is
jogellenesen járna el.
A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidőn túl a
határozatot egyáltalán nem lehet megtámadni, még akkor sem, ha a vezető
tisztségviselő addig nem szerzett róla tudomást. A keresetindítás joga nem illeti meg
a vezető tisztségviselőt, ha tagsági viszonyára tekintettel a kifogásolt döntést maga
is megszavazta.
13. A vezető tisztségviselő általános és objektív felelőssége
A vezető tisztségviselő felelőssége elsősorban a saját társaságával szemben áll fenn.
A vezető tisztségviselő képviselői minőségére tekintettel a társaság lesz felelős azért a
kárért, amelyet a vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek
okoz.
A vezető tisztségviselő társasággal szembeni felelőssége esetén a károsulti pozícióban
lévő társaság jogosult a kárigényt érvényesíteni.
Általános felelősség:
o A kimentés, azt fogja vizsgálni, hogy úgy járt-e el valaki, ahogy általában
elvárható → ha nem úgy járt el akkor, „felróható”.
o Teljes vagyonnal felel.
10
Objektív felelősség:
o Nincs kimentési lehetőség
o Ha kárt okozott a vezető tisztségviselő, akkor felel is érte
o Adatok, tények bejegyzése, bejelentése is az ő felelőssége
14. A vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okok
Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek.
Ha valakit a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, illetve akit mellékbüntetésként
valamilyen foglalkoztatástól eltiltottak.
ha egy fantom céggé vált cég vezető tisztségviselője volt
15. A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenség és megsértésének
jogkövetkezménye
o A gazdasági társaság igyekszik kiszűrni azokat az eseteket, amelyek a vezető
tisztségviselő és a társaság érdekellentétét eredményezheti:
o A vezető tisztségviselő nem szerezhet részesedését a társaságával azonos
tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben.
Kivétel: a nyilvánosan működő Rt-ben való részvényszerzés
o Üzletkötés: Nem köthet saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységi körébe
tartozó ügyletet. → közeli hozzátartozókra és élettársakra is vonatkozik.
16. Felügyelő bizottság választásának kötelező esetei. Felügyelő bizottság hatásköre
Nyilvánosan működő RT dualista irányítási rendszer szerint működik
A ZRT esetén van rá lehetőség, hogy ha a szavazati jogok legalább 5%-val
rendelkező tagok kérik
ha a törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott
tevékenységre figyelemmel előírja
ahol a munkavállalók létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja
A felügyelő bizottság a tulajdonosok számára és megbízásából az ügyvezetés
általános ellenőrzését végzi
felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve a vezető állású
munkavállalóktól
a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, szakértővel megvizsgáltathatja
a legfőbb szerv ülésén tanácskozási joggal részt vehet
jogosult a legfőbb szerv összehívására
17. Könyvvizsgáló feladata és választásának kötelező esetei
A könyvvizsgáló választása lehetőség, azonban kötelező könyvvizsgálót működtetni:
- RT-nél
- ha azt a számviteli törvény előírja
- ha azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja
Feladata:
A könyvvizsgáló gondoskodik a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat
elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági
társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá
megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működési
eredményéről.
11
18. Kisebbségi jogok a társasági jogban
NINCS
19. A tag kizárása
A tagot a többi tag kizárhatja, ha a tag olyan magatartást tanúsít, amely a társaság
céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti
20. Gazdasági társaságok megszűnési esetei
o a társasági szerződésben meghatározott idő letelt vagy az abban kitűzött cél
megvalósult, illetve meghiúsult
o a társaság jogutód nélküli megszűnését a tagság elhatározta
o átalakul (BT/KKT → KFT)
o 1 főre csökken a tagok száma (6 hónap van új tag keresésére)
o a cégbíróság megszünteti
o a bíróság a társaságot felszámolási eljárás során megszünteti
21. Az átalakulás fogalma, menete
Átalakulásról akkor beszélünk, ha a gazdasági társaság valamilyen más formájú gazdasági
társasággá alakul át, de átalakulás az is, ha a gazdasági társaságok egymással egyesülnek,
vagy egymástól szétválnak.
egyesülés: - beolvadás
- összeolvadás
szétválás: - kiválás
- különválás
Menete:
1. Előzetes döntés az átalakulásról
2. Az átalakulással kapcsolatos tervezetek elkészítése
3. A tervezetek elfogadása, végleges döntés az átalakulásról
4. közzététel
5. cégbejegyzés
22. Kkt. fogalma, tagjainak felelőssége
A Kkt. a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alaptípusa. A működéséhez
szükséges vagyont a tagok a társasági szerződésben meghatározott módon és mértékben
bocsátják a társaság rendelkezésére.
Felelősség
Tagjainak mögöttes felelőssége áll fenn a tartozásokért, amely alapján felelősségük
korlátlan és egyetemleges.
A tagok vagy a tagok bármelyike a társasággal együtt perelhető.
A tagok egymás közötti veszteségviselése megállapodásuk szerint, de általában
vagyoni hozzájárulásuk alapján történik.
A társaságba belépő tag felelőséggel tartozik a társaság korábbi működéséért is.
A társaságból kilépő tag a kilépéstől számított 5 évig felel a kilépéséig keletkezett
kötelezettségért.
ha a társaság természetes személy tagja meghal, s örököse nem lép be, az elszámolást
követően az örökös az ily módon megszerzett hagyaték erejéig tartozik felelősséggel.
12
23. Kkt. legfőbb szerve és működési szabályai, Üzletvezetés és képviselet
o Legfőbb szerve a tagok gyűlése
o A tagok gyűlése kapcsán a határozatképesség nem értelmezhető, mert a leadható
összes szavazat kell figyelembe venni
o a tagok csak személyesen gyakorolhatják jogaikat, képviseletnek nincs helye
o vezető tisztségviselő az üzletvezető
24. Tagsági viszony megszűnése a kkt-ban
Ha a tag vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesíti
Közös megegyezés
Felmondás (egyoldalú)
o rendes: nem kívánok tag lenni → 3 hónap felmondási idő és nem kell
megmagyarázni, és írásban kell beadni
o azonnali hatályú: indokolni kell, hogy mi az ami erre késztetett, és írásban kell
beadni.
Kizárás: Indokolni kell, de végleg a bíróság mondhatja ki.
Halál (jogutód nélküli megszűnés): megszűnik a tagsági viszony
Tagsági viszony átruházása
25. Bt. fogalma, Bt. tagjainak felelőssége
A Bt. a tagjai által közös gazdasági tevékenységet folytató olyan társaság, ahol egy vagy
több beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg egy vagy több
kültag felelőssége a vagyoni betétje mértékében korlátozott.
Felelősség:
Beltag: mögöttes felelősség, de több beltag esetén egyetemleges felelősség
Kültag: vagyoni hozzájárulás mértékével tartozik felelőséggel, korlátozott a
felelőssége
Belépő tag:
Beltagként mindenért felel
kültagként belépéskor a vagyonát odaadja → ugyanaz a felelősség
Kilépés:
Beltag 5 év
Kültag korlátlan
halál esetén: ha van örököse, akkor ő dönt, hogy belép vagy nem lép be. Ha belép
ugyanúgy felel, mint az előd. Ha nem lép be, akkor elszámolási kötelezettsége van, de
ha elfogadja a kötelezettséget akkor 5 évig felel, de csak az öröklés értékéig.
26. A bt. szervezeti felépítése, működése, megszűnésének esetei
o Legfőbb szerve a tagok gyűlése
o A tagok gyűlése kapcsán a határozatképesség nem értelmezhető, mert a leadható összes
szavazat kell figyelembe venni
o a tagok csak személyesen gyakorolhatják jogaikat, képviseletnek nincs helye
o Üzletvezetésre csak beltag jogosult, ugyanakkor a kültagot a szervezeti képviselő,
illetve a tagok gyűlése meghatalmazással a képviseletére felhatalmazhatja.
o a társasági szerződésben meghatározott idő letelt vagy az abban kitűzött cél
megvalósult, illetve meghiúsult
o a társaság jogutód nélküli megszűnését a tagság elhatározta
o átalakul (BT/KKT → KFT)
o 1 főre csökken a tagok száma (6 hónap van új tag keresésére)
13
o a cégbíróság megszünteti
o a bíróság a társaságot felszámolási eljárás során megszünteti
27. A közös vállalat fogalmi elemei, szervezeti felépítése
Közös vállalat 2006.07.01.-óta nem alapítható, de a cégjegyzékbe bejegyzett közös
vállalatok az 1997. évi CXLIV. tv. szerint időbeli korlát nélkül továbbműködhetnek.
A közös vállalatnak bármely jogalany tagja lehet. Sajátossága, hogy tevékenységéért a
saját vagyonán túl a tagok együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként
felelnek.
Az alapítást követően történő belépés a csatlakozás, amelyről a legfőbb szerv dönt. A
csatlakozó tag felelőssége kiterjed a korábbi tartozásokra is.
A közös vállalat legfőbb szerve a tagokból álló igazgatótanács. Az igazgatótanács jogosult
a vállalat belső szervezetének és irányítási, ellenőrzési rendjének kialakítására, a
beszámoló elfogadására, a tisztségviselők megválasztására, a társasági szerződés
módosítására.
Az igazgatótanács választja a vezető tisztségviselőt, az igazgatót.
28. A kft. fogalma, alapítása
A korlátolt felelősségű társaság olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, mely előre
meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, ls amelynél a tag
kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a
szerződésben esetleg megállapodott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki.
A Kft. tagja bármely jogalany lehet.
A Kft. csak zárt körben alapítható, tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
A kft. esetén a törvény a hitelezők védelme érdekében egy jegyzett tőkeminimumot
határoz meg, amely 3 millió forint, A jegyzett tőke a tagok törzsbetéteinek összegéből
tevődik össze.
29. A törzsbetét-üzletrész fogalma
Törzsbetét:
o A tagok vagyoni hozzájárulása
o Minimum értéke 100 ezer forint
o Lehet pénzbeli és lehet apport is
o Többet is be lehet tenni, de 10 ezerrel oszthatónak kell lennie
Üzletrész
o Jogi kategória (a tagoknak a kft vagyonában megillető rész)
o van árfolyama
o átruházás (a tulajdonszerzéssel van kapcsolatba)
adásvétel → elővásárlási jog (a tagoknak, a társaságnak ás a társaság által kijelölt
személyek elővásárlási joga van)
csere
ajándék
o fajtái:
a) Eltérő tagsági jogot biztosító üzletrész
b) Közös tulajdonú üzletrész
c) Saját üzletrész (Törzstőkén felüli vagyonból a társaság szerzi meg az üzletrészt.
Szavazati joggal nem bír, illetve egy éven belül el kell adni)
o Üzletrész felosztása (ki lehet kötni hogy ne legyen engedélyezve)
14
30. Üzletrész átruházása tagra és kívülálló személyre
Tagra történő átruházás:
AZ üzletrész a társaság tagjaira korlátozás nélkül át lehet ruházni. Ebben az esetben
ugyanis nem kerül új tag a társaságba, csupán egy tag üzletrészének az értéke növekszik.
Kívülálló általi megszerzés
Az üzletrész kívülálló személyre való átruházása feltételekhez kötött. Csak akkor lehet az
üzletrészt kívülállóra átruházni, ha a törzsbetét teljes összegét befizette a tag, és a
törvényes elővásárlási jogosulta nem éltek ezzel a jogukkal.
Az üzletrész átruházásnak csak egyik módja az adásvétel, ezenkívül más jogcímen is
átruházható. Ekkor nem érvényesül az elővásárlási jog.
31. Mellékszolgáltatás, Pótbefizetés, Törzstőke felemelése, leszállítása
Mellékszolgáltatás:
A mellékszolgáltatás valamely vagyoni értékű szolgáltatás teljesítését jelenti, amely
megvalósulhat egy dolog tulajdonba, használatba adásával, vagy a tag személyes
közreműködését, munkavégzését is jelentheti, illetve valamely magatartástól való
tartózkodásra is kiterjedhet.
Pótbefizetés
- A társasági szerződésben kiköthető, hogy a taggyűlés határozata alapján a társaság
veszteségeinek fedezése érdekében a tagok kötelesek pótbefizetést teljesíteni.
- Nem növeli a tagok törzsbetétjeinek az összegét.
- A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és
teljesíteni.
Törzstőke felemelése
o A tagok újabb törzsbetétet szolgáltatnak be → nő a törzstőke
o Törzstőkén felüli vagyont törzsbetété alakítják át
Törzstőke leszállítása
o 3 millió alá nem lehet leszállítani
o A hitelezőknek hozzá kell járulni
32. Saját üzletrész, Dolgozói üzletrész
Saját üzletrész: Törzstőkén felüli vagyonból a társaság szerzi meg az üzletrészt. Szavazati
joggal nem bír, illetve egy éven belül el kell adni.
Dolgozói üzletrész :a társasági szerződésben lehetőséget lehet teremteni arra, hogy a Kft.
munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron .Feltétele: ,hogy a kft.-nek a
törzstőkén felüli vagyona legyen, s abból emelhető fel a törzstőke. A dolgozói
üzletrészek összege nem haladhatja meg a törzstőke 15%-át. A dolgozói üzletrész
tulajdonosát főszabályként ugyanolyan jog illeti meg, minta társaság többi tagját.
A dolgozói üzletrész csak a társaság munkavállalóira, ill. a társaságtól nyugdíjba
vonultakra ruházható át.
15
33. Kft. taggyűlésének hatásköre, összehívása és határozatképessége
Taggyűlés összehívása:
Összehívás: névre szóló meghívóval, a taggyűlés tervezett időpontja előtt 15 nappal,
általában az ügyvezető hívja össze.
Rendes taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. ( A
Rendkívüli taggyűlés bármikor összehívható, kötelező haladéktalan összehívási
kötelezettség esetén: ha a társaság mérlegéből kitűnik, hogy a saját tőke a törzstőke
felére, vagy 3Mft alá csökken, vagy ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a
tartozásokat nem fedezi.
Taggyűlés tartása nélkül, írásbeli határozathozatal: lehetséges, de ha bármelyik
kéri a taggyűlés összehívását, azt össze kell hívni
Taggyűlés hatásköre:
- A számviteli törvény elfogadása és ezzel együtt az osztalék fizetéséről való döntés
- a társasági szerződés módosítása
- átalakulásról vagy a jogutód nélküli megszűnésről való döntés
- ügyvezető, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgálók megválasztása, visszahívása,
díjazásuk megállapítása
- pótbefizetés elrendeléséről való döntés
- törzstőke leszállítása vagy felemelése
Taggyűlés határozatképessége:
Ha azon a törzstőkének legalább felét képviselő tag jelen van, határozatképtelenség miatt
megismételt taggyűlés a részvételtől függetlenül határozatképes
főszabály: az egyszerű szótöbbség,
minősített: (háromnegyedes): pld: a társasági szerződés módosítása
egyhangú: a tagok kötelezettségének növelése vagy új kötelezettség vállalása
34. Egyszemélyes Kft.
- Egy tag alapítja, vagy valamennyi üzletrészt egy tag szerzi meg, vagy egy
többszemélyes kft. tagjainak száma egyre csökken és a megmaradt tag a társaságot
folytatni kívánja.
- Hitelezővédelmi okból az ilyen társaságnál a cégbejegyzés előfeltétele a törzstőke
teljes és maradéktalan befizetése, ill. rendelkezésre bocsátása.
- Létesítő okirat: Alapító okirat
- Taggyűlés jogköre: az egyedüli tag alapító) gyakorolja, döntéseit az ügyvezetővel
köteles közölni.
- Alapítója a társaság felszámolása esetén a ki nem elégített tartozásokért felel.
35. Szukcesszív alapítás folyamata
Nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt)
Az alapítónak nincs pénze és kívülről próbálja összeszedni a pénzt
Alapítási tervezet: az alapítók leírják elképzeléseiket
o PSZÁF-nek be kell mutatni és ők megvizsgálják
o keresni kell egy értékpapír forgalmazót, aki felvállalja az egész
lebonyolítását
↓
ezt is engedélyeztetni kell a PSZÁF-fel
Egyetemleges
felelősség
16
Nyilvános ajánlattétel
o Országos napilapban és a tőzsde napilapjában közzé kell tenni
o Meg fog határozni egy jegyzési időszakot, ami meghatározza, hogy mikor, hol,
meddig lehet megvásárolni
o Ha lejár ez az időszak, akkor
→ az RT alapítása megtörténhet
→ aluljegyzés (nem jegyeztek elég részvényt)
kivétel: jegyzési minimum meghatározás alapítói garanciavállalás
→ túljegyzés (több részvényt jegyeztek elő)
visszautasítják → megalakul
elfogadják → újraindul az egész
o Jegyzés akkor történik, ha a névérték 10%-át befizették és kiállították a
részvényutalványt
Alakuló közgyűlés
o a részvényeket 25%-kal ki kell egészíteni, csak így lehet szavazni
o Mindenki részt vehet aki részvényes
Bejegyzés
36. Szimultán alapítás jellemzői
Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt)
A tagok nincsenek nyilvánosan felhívva
A tagok ismerik egymást
Lehet 1 személyes is
Jegyzet tőke minimum 20 millió forint
Az alapító személyek és a tagok ugyanazon személyek
A vagyoni hozzájárulás lehet apport is, az értékét egy független könyvvizsgáló
állapítja meg
Az alapításkor 25%-ot kell befizetni, a többit egy éven belül
37. A részvényfajták és előállítási módjuk
o Okirati értékpapír: csak ZRT-nél
o Dematerizált értékpapír: - nem anyagi formában jelenik meg
- értékpapír számlán jelenik meg
- minden NYRT esetén
Részvény fajtái:
1) Törzsrészvény
2) Elsőbbségi részvény
3) Dolgozói részvény
4) Kamatozó részvény
5) Visszaváltható részvény
38. A törzsrészvény
A leggyakrabban kibocsátott részvényfajta
A névértékéhez kapcsolódó részvényesi jogok gyakorlására jogosítja a tulajdonosát,
többletjogok nem társulhatnak hozzá.
39. A dolgozói részvény
Ingyenesen vagy kedvezményes áron tudják megszerezni a dolgozók
Korlátozott forgalomképes
17
40. A kamatozó részvény
Az osztalékon felül egy előre meghatározott mértékű kamatra is jogosítja a tulajdonosát.
A kamat fizetésének a forrása ugyanaz, mint az osztalék kifizetésének, vagyis az Rt.
adózott eredménye terhére fizethető ki.
41. Az elsőbbségi részvény
Az alaphelyzethez képest elsőbbséggel bír
Részvényosztályokba sorolják, attól függően, hogy milyen elsőbbsége van:
osztalék elsőbbségi részvény
szavazat elsőbbségi részvény (aranyrészvény)
likvidációs hányad elsőbbségi részvény
vezető tisztségviselők, felsőbbviteli bizottság tagjainak kijelölése
elővásárlási jogra elsőbbségi részvény
vagy ezeknek a kombinációja
42. Az aranyrészvény
Az aranyrészvény vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény. Bármely jogalany
lehet a tulajdonosa, s egy vagy akár több ilyen részvény is kibocsátható.
A vétójog gyakorlásának feltétele a közgyűlésen való személyes vagy képviselet útján
való jelenlét.
43. A visszaváltható részvény
a tulajdonos döntésétől függ, hogy visszaváltja-e a részvényt, és ha igen akkor a részvény
névértékét kapja meg.
44. Az ideiglenes részvény, a részvényutalvány
Részvényutalvány: Nem értékpapír, alapítás során az általam jegyezni kívánt részvény
névértékének bizonyos százalékáról kiállított okirat
Ideiglenes részvény: a bejegyzéstől, amíg a részvény névértékét be nem fizetik
45. Átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény
Átváltoztatható kötvény:
az alaptőke feléig hozható forgalomba, s az ilyen névre szóló kötvények kibocsátása
feltételes alaptőke-emelésnek minősül, hiszen a kötvény futamideje alatt ezt a kötvényes
kérésére részvénnyé kell átalakítani. A részvénnyé alakítás jelenti a tényleges alaptőke-
emelést.
Jegyzési jogot biztosító kötvény:
Ehhez kapcsolódó külön jog, hogy az alaptőke új részvények kibocsátásával történő
felemelése során a kötvényesnek jegyzési jogot biztosít. A jegyzési jog gyakorlásának
feltétele, hogy az Rt. elhatározza az alaptőke felemelését a kötvény futamideje alatt.
46. Alapítói jogok (Rt.-nél)
A részvényes jogainak gyakorlására csak a részvény vagy a letéti, tulajdonosi igazolás
birtokában, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult.
Tulajdonosi igazolás: A dematerializált részvényről az értékpapírszámla-vezető köteles
kiállítani a részvényes kérésére. Ez az igazolás a közgyűlés napjáig érvényes, s az érintett
részvényre vonatkozó változást csak az igazolás egyidejű visszavonása mellett vezethet
át.
18
Letéti igazolás: a nyomdai úton előállított és letétbe helyezett részvény esetén az
értékpapírletét-kezelő köteles a részvényes kérésére, a közgyűlés napjáig érvényes
igazolást kiállítani.
Vagyoni jogok:
Osztalékhoz való jog,
Osztalék-előleghez való jog,
Likvidációs hányadra való jog.
Közgyűlési jogok:
részvétel joga,
felvilágosítás kérése az igazgatóságtól a napirendre tűzött ügyre vonatkozóan,
észrevétel, indítványtételi jog,
szavazati jog, főszabály szerint a részvény névértéke alapján.
Egyéb jogok:
mellékjog, amely a részvénykönyvbe való bevezetés joga,
a részvénykönyvbe való betekintés joga, másolat kérése,
társasági határozatok bírósági megtámadásának joga,
kisebbségi jogok, amelyek közül csak a szavazatok legalább öt százalékával
rendelkező részvényest megillető jog, hogy az ok megjelölésével írásban kérhetik az
igazgatóságtól valamely kérdés közgyűlési napirendre tűzését, a meghívó
kézhezvételétől, illetve a hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül.
47. Alaptőke felemelése, az alaptőke leszállítása
Apatőke felemelése:
A Gt. négy tőkeemelési esetet és két tőkeemelési módot különböztet meg, amelyek
egyidejűleg is elhatározhatók és végrehajthatók. A tőkeemelés esetei lehetnek:
új részvények forgalomba hozatala (nyilvános és zártkörű is)
alaptőkén felüli vagyon eltőkésítése (csak zártkörű)
dolgozói részvény fogalomba hozatala (csak zártkörű)
feltételes alaptőke-emelésként az átváltoztatható kötvények kibocsátása (nyilvános
és zártkörű is)
Tőkeemelés módja lehet nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatal.
Alaptőke leszállítása:
Az Rt. az alaptőkéjét önkéntesen leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig
kötelező az alaptőke leszállítása.
Mindkét esetben irányadó, hogy az Rt. alaptőkéje nem csökkenthető 20 millió alá.
19
48. Részvényesi jogok és kötelezettségek
1) Vagyoni jogok
~ osztalékhoz való jog (fizethetik eredménytartalékból és idei eredményből)
~ osztalék előleg
~ likvidációs hányadhoz való jog
2) Közgyűlési jogok
~ részt vehet
~ indítványozási jog
~ felvilágosítást kérhet
~ szavazati jog
3) Személyesen vesznek részt a tagok, de meghatalmazással is részt vehet valaki
~ ügyleti képviselet
~ részvényesi meghatalmazás
Kötelezettségek:
A részvényes köteles az általa átvett részvény teljes névértékének, kibocsátási értékének
megfelelő pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatást a Gt. és az alapszabály rendelkezéseinek
megfelelően befizetni.
49. A közgyűlés hatásköre, összehívása, megtartásának módjai és határozatképessége
A közgyűlés hatásköre:
Kiemelkedő jelentőséggel bírnak, ezért minősített, háromnegyedes szótöbbséggel dönt az
alábbi kérdésekben:
az alapszabály megállapítása és módosítása
Az Rt, működési formájának megváltoztatása
Az Rt. átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása
Döntés az alaptőke leszállításáról
Egyszerű többséggel (50%+1 szavazattal) hozza az alábbi határozatokat:
Az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak, a vezérigazgatónak és a
könyvvizsgálóknak a megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása
döntés osztalék-előleg fizetéséről
az átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról való döntés
az alaptőke felemelésének elhatározása
az éves beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról való döntés
A közgyűlés összehívása:
~ Az igazgatóság kötelezettsége.
~ A közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, az ülés napját legalább 15
nappal megelőzően részvényeseknek küldött meghívóval kell összehívni. A meghívó
tartalmazza:
o a közgyűlés idejét és helyét
o a közgyűlés megtartásának módját
o a napirendi pontokat
o a szavazati jog gyakorlásához előírt feltételeket
o határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés idejét és helyét
20
A közgyűlés megtartásának módja:
A közgyűlés megtartásának módja alapján megkülönböztetünk
~ hagyományos közgyűlést,
~ konferencia-közgyűlést,
~ közgyűlés tartása nélküli írásbeli szavazást.
A közgyűlés határozatképessége:
Határozatképes ha a szavazatok több mint a felét képviselő részvényes jelen van.
50. Egyszemélyes RT. működési sajátosságai
- Az egyszemélyes Rt. kétféleképpen jöhet létre: egyik eset, ha alapításkor valamennyi
részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át, a másik esetben pedig
működése során valamennyi részvény tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg.
- Az egyszemélyes Rt. zártkörűen működő részvénytársaság.
- Egyedüli tulajdonosa miatt speciális szabályok vonatkoznak rá:
Alapításkor az alaptőkéjét teljes egészében be kell fizetni
Közgyűlés nem működik, a hatáskörébe tartozó kérésekben az egyedüli részvényes
írásban dönt, amelyről értesíteni köteles a vezető tisztségviselőket.
Az egyszemélyes Rt. és annak részvényese közötti szerződés érvényességéhez a
szerződés írásba foglalása szükséges.
Az egyszemélyes Rt. saját részvényt nem szerezhet.
51. A minősített befolyásszerzés fogalma és konszernjogi szabályai
Minősített befolyás (többség): a szavazatok több, mint a 75%-val rendelkezik
ellenőrzött társaság: csak KFT és ZRT lehet
o Uralkodó tag: - bárki lehet
- minden döntést önmaga meg tud hozni
- de sértheti a többi tagot
o Alapításkor nincs ilyen, működés közben alakul ki
o Ha uralkodó taggá válik, akkor be kell jelenteni a cégbíróságnak, ha nem jelenti be
nem gyakorolhatja
o A többi tag 60 napon belül kérheti az uralkodó tagot, hogy vásárolja meg a
részvényeit → kötelezettség
o Felelősség: a hitelezővel szemben felelőssége van
52. Elismert és tényleges vállalatcsoport fogalma, az uralmi szerződés tartalma
Elismert vállalatcsoport (szerződéses konszern)
Az uralkodó tag és a többi tag szerződést köt egymással, hogy hogyan fognak eljárni
↓
be kell jelenteni a cégbíróságnál
Tényleges vállalatcsoport (faktikus konszern)
Nincs közöttük szerződés, de már 3 éve együtt működnek → a minősített többség
szabályait nem kell alkalmazni
21
53. Az egyesülés fogalma, működése
~ Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és
gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére
alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság.
~ Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik
~ Vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Az egyesülés legfőbb szerve a tagokból álló igazgatótanács. A csatlakozás elfogadásáról
az igazgatótanács határoz, egyúttal megállapíthatja a csatlakozás időpontját, az azzal járó
kötelezettségek esedékességét, valamint a kiegészítő gazdálkodási tevékenység körében a
csatlakozó tag szavazati jogának mértékét.
54. Egyéni vállalkozás létrehozása és működése, az egyéni cég
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. (Evt.) hatálybalépése óta beszélünk egyéni
vállalkozásról. Valamennyi egyéni vállalkozásra jogosult természetes személy
üzletszerűen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységét, egyéni vállalkozásnak
tekinti.
Az egyéni vállalkozások alapesetét a szűken értelmezett egyéni vállalkozás képezi, amely
szerint az egyéni vállalkozás csak vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A
szűken vett egyéni vállalkozás fogalma ugyanakkor nem zárja ki, hogy a tevékenységet
személyesen végző korábbi kisiparosok, illetve magánkereskedők megnevezéseiket
továbbra is használják.
Kivételt képez a mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó
szolgáltatás, mely bejelentési kötelezettség és vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. által használt egyéni vállalkozás
fogalom egyéni vállalkozónak tekinti a szűken értelmezett egyéni vállalkozás mellett az
egyéni közjegyzőt, az önálló bírósági végrehajtót, az egyéni szabadalmi ügyvivőt, az
egyéni ügyvédet, a magán-állatorvosi, a magángyógyszerészt, az egyénileg tevékenykedő
európai közösségi jogászt.
Egyéni vállalkozás, mint vállalkozási forma a belföldi és a külföldi természetes
személyek, azaz az emberek gazdasági tevékenysége. A természetes személyek, mint
teljes jogképességgel rendelkező jogalanyok közül saját elhatározásból, saját neve alatt
jogokat
szerezni és kötelezettséget vállalni csak a cselekvőképes személyek tudnak,
ezért egyéni vállalkozást is csak a cselekvőképes természetes személy folytathatnak.
További lényeges feltétel, hogy az egyéni vállalkozás alanyai ne legyenek kizárva az
egyéni vállalkozás gyakorlásából. Nem lehet ugyanis egyéni vállalkozó:
1./ Egyrészt bűncselekmény elkövetése miatt, a büntetőítélet hátrányos
jogkövetkezménye alóli mentesülésig az, akit gazdasági, vagyon elleni vagy közélet
tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre
ítéltek, vagy akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy akit valamely foglalkozástól
eltiltottak az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenyégre. Az, hogy ilyen
kizáró ok nem áll fenn, erkölcsi bizonyítvány beszerezésével igazolható.
2./ Másrészt kizáró ok, ha a vállalkozási igazolványt kiváltani szándékozó természetes
személynek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása van, (ezért a megjelölt
szervektől előzetesen igazolást kell kérni, hogy nincs fennálló tartozás) vagy akinek
korábban kiadott vállalkozói igazolványát azért vonták vissza, mert adó illetve
22
járulékfizetési kötelezettségét felhívásban megjelölt időpontig nem teljesítette,
mindaddig, amíg a tartozását ki nem egyenlítette.
Harmadrészt kizáró okot jelent a korlátlan felelősség halmozódása. Az egyéni
vállalkozó ugyanis a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, -
azaz a vállalkozás vagyonával és személyes vagyontárgyaival is - korlátlanul felel.
3./ Ekképpen nem lehet egyéni vállalkozó az, aki a gazdasági társaságnak korlátlanul
felelős tagja, azaz közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja.
Amennyiben a vállalkozását indító természetes személy a felelősségét mégis
korlátozni szeretné, akkor arra csak egyszemélyes társaság (egyszemélyes korlátolt
felelősségű társaság, egyszemélyes részvénytársaság) formájában van lehetősége.
Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Az
egyéni cég létrehozása tehát nem kötelező, csak lehetőség az egyéni vállalkozó számára.
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozását azért véteti a cégbíróságnál nyilvántartásba
mert vagy szerződéses kapcsolataiban, üzleti partnereinél ezáltal bizalmat kíván kelteni
vagy azért, mert egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes
részvénytársasággá kíván átalakulni, amelynek következtében korlátozott felelősség
mellett folytatja a vállalkozást.
55. A fizetésképtelenségi eljárások fajtái és fogalmuk, az adósok köre
A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a
lejárt tartozását. A fizetésképtelen adós megpróbálhatja adóssága meghosszabbítására
vagy elengedésére rábírni adósát, illetve csődvédelmet kérhet.
A fizetésképtelenség szűkebb értelemben azt jelenti, hogy az adósnak nincsen elég
törvényes fizetőeszköze, vagyis pénze ahhoz, hogy adósságát megfizesse.
Fajtái:
Csődeljárás: A csődeljárás vagy az adós bejelentésére indul (ún. öncsőd) vagy bármely
hitelező kezdeményezésére. A csőd bejelentése után a csődbe jutott adós és hitelezői
kényszeregyezségre törekednek.
Felszámolási eljárás: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a
fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése kapcsán a hitelezői igényeket törvényben
meghatározottak szerint elégíti ki.
56. A csődeljárás szakaszai, a csődegyezség megkötése, tartalma
Csődeljárás esetén meg akarják menteni a céget
A kérelmet benyújtják a megyei bíróságnál
Hitelezők értesítése
Csak az adós nyújthatja be
Fizetési haladék kérése (90 nap)
57. Hitelezői választmány létrehozása, jogköre
A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő
végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett
hitelezőket összehívni A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői
választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság
előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során.
23
~ Tájékoztatási jog adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről;
~ tájékoztatási jog a felszámoló által megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét
meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint
készleteinek selejtezéséről és az ehhez kapcsolódó észrevételezési jog;
~ a felszámoló a hitelezői választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a
felszámolási költségek alakulásáról;
~ a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti
továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását;
~ a felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi, mely eljárásoktól
csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul;
~ a vagyon értékesítését főszabályként a felszámolás közzétételének időpontjától
számított 120 napon belül kell megkezdeni, ez alól kivétel akkor tehető, ha a
választmány eltérően rendelkezik.
58. Felszámolási eljárás és a felszámolás elkülönítése
A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése
során a hitelezők a törvényben meghatározott módon és sorrendben kielégítést kapjanak.
A felszámolást elrendelő végzés tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy
követeléseiket a végzés közzétételétől számított 40 napon belül jelentsék be a
felszámolónak.
59. A felszámolás lefolytatása, a hitelezői igények kielégítése
Jogutód nélküli
a hitelezők és maga a cég is kérheti
felszámolási eljárás egy kérelem
Felszámolás: a megyei bíróság jogerősen fizetési képtelenné nyilvánítása után
Mit vizsgál a bíróság?
Nem peres eljárás
Adós elismert, nem vitatott követelését felszólítás ellenére sem elégíti ki
A csődegyesség be nem tartása
A végrehajtási eljárás eredménytelen volt
a bíróság marasztaló ítéletét nem egyenlítette ki
Felszámoló:
nyilvántartásba veszi a kötelezettségeket és a vállalat vagyonát
a hitelezők érdekében jár el
Vagyon felosztása
- felszámolási költség (felszámoló díja, munkabér, értékesítés költségei)
- zálogjoggal biztosított kötelezettségek
- tartásdíja, nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kötelezettsége
- közterhek (adó, TB, vám)
- Egyéb kötelezettsége
- Kamat
60. Egyszerűsített felszámolási eljárás
Egyszerű felszámolási eljárásra akkor kerül sor, ha adónak olyan kevés vagyona marad,
hogy a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások,
könyvvezetés hiánya miatt technikailag lebonyolíthatatlan.
24
61. Moratórium jogi jellege
A fizetési haladék (moratórium) időtartama 90 nap, amelyet bíróság a gazdálkodó
szervezet és a hitelezők kérelmére 60 nappal meghosszabbíthat. A moratórium időtartama
alatt az adóssal szemben a fizetési haladék első napját megelőzően, illetve az azt követően
esedékessé váló pénzköveteléseket nem lehet kifizetni. A fizetési haladék tartama alatt a
pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő
jogkövetkezmények - a kamatok kivételével – nem állnak be.
62. Közhasznúsági fokozatok és megszerzésének feltételei
~ Egyesület, alapítvány, KKHT, non profit szervezete kérhetnek közhasznúsági
minősítést.
~ Politikai tevékenységet nem folytathatnak
~ Nagyfokú nyilvánosság: közhasznúsági jelentés
~ Kiemelten közhasznú szervezetek: Azok lehetnek, amik állami vagy önkormányzati
feladatokat látnak el
63. Közhasznú társaság és a Kft. közötti különbségek
A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy.
Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és
vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű
gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a
társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével
indul és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk
befizetésére terjed ki. A Kft ügyvezetője viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel
tartozásaiért a hitelezőknek szándékos károkozás esetén.
64. Alapítvány, közalapítvány fogalma
Polgári törvénykönyv szabályozza
Tartós, közérdekű célra lehet létrehozni
Jogalanynak kell lennie aki létrehozza
Dokumentuma az alapító okirat
Fajtái
o Nyílt alapítvány → lehet csatlakozni
o Zárt alapítvány
Vagyonfelhasználást ellenőrző szerve a kuratórium
o Az alapítói tag lehet kuratóriumi tag, de nem lehet meghatározó befolyása
o A kuratórium tagja nem lehet az alapítvány elnöke
Közalapítvány:
o Országgyűlés, kormány vagy az önkormányzat hozhatja létre
o Szükséges könyvvizsgáló alkalmazása
o Az Állami számvevőszék is ellenőrzi
25
65. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete
A külföldi székhelyű vállalkozások gazdasági célú, cégalapítás nélküli letelepedésének
joga is biztosított, amelynek szabályait az 1997. évi CXXXII. törvény rendezi, s amelyek
önálló cégformák.
Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
Fióktelep a külföldi székhelyű vállalkozásnak olyan jogi személyiséggel nem rendelkező,
önállóan gazdálkodó szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi
cégnyilvántartásba a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeznek.
A fióktelep jogosult vállalkozási tevékenységet végezni, eljárni a hatóságokkal és
harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyban, továbbá elmondható, hogy
vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására, a belföldi székhelyű
vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadóak, velük azonos elbírálásban részesülnek.
A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe vagyonával csak a fióktelep megszűnésekor
rendelkezhet. A fióktelep működése során keletkezett esetleges tartozásokért a külföldi
vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen felelnek.
A fióktelep alkalmazottai bár a külföldi vállalkozással állnak közvetlenül
munkaviszonyban, de jogviszonyukra a magyar munkajogig szabályokat kell alkalmazni.
Kereskedelmi képviselet
Kereskedelmi képviselet külföldi székhelyű vállalkozás által létrehozott, vállalkozói
tevékenységet nem folytató szervezeti egysége, amelyet szintén belföldi
cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyeznek. A kereskedelmi képviselet
szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával, és a velük való
kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el.
66. Társadalmi szervezet, köztestület fogalma
Társadalmi szervezet:
A magánszemélyek, a jogi személyek valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetei társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.
A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező
szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal
rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
Köztestület:
Hasonlítana az egyesülethez
Legismertebb formái:
o Kamarák: - Gazdasági kamara
→ Agrár Kamara
→ Kereskedelmi és Kézműves Kamara
- Szakmai Kamarák
→ Könyvvizsgálói Kamara
→ Ügyvédi Kamara
o Hegyközség (szőlőművelés)
67. Szövetkezet, részjegy fogalma, jellemzői
Alapításnál legalább 7 fő szükséges
A természetes tagoknak többségben kell lenni az alapítás során
Kivétel: másodlagos szövetkezet
Szociális szövetkezet (pl.: iskolaszövetkezet)
26
Szövetkezett szervezete
o Tagok összessége = közgyűlés
o Végrehajtó hatalom = elnökség
legalább 3 fő
de ha is létszámú a szövetkezet, akkor lehet ügyvezető
o Felügyelő
o Könyvvizsgáló
Részjegy: - létesítő okirat
- vagyoni jog kapcsolódik hozzá
Minden tagnak egy szavazata van
Szabad ki-, és belépés engedélyezése → nyitott tagság
A tagok érdekében tevékenykedik
68. Az értékpapírok fogalma, csoportosításuk
Értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített,
nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott
kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő
megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.
Értékpapírok csoportosítása:
1. Hozam szerint
nem kamatozó értékpapír
előre meghatározott kamatozású: kötvény
változó hozamú értékpapír: változó kamatú kötvény
2. Forma szerint
állandó formájú
változó formájú: átváltoztatható kötvény
3. Lejárat szerint
rövid
közép
hosszú
lejárat nélküli
4. Kibocsátás szerint
egyedi: váltó, csekk, közraktárjegy
sorozatban kibocsátott (az alapjogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket
több azonos, egymással egyenértékű részre osztva testesíti meg): részvény,
kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész,
jelzáloglevél, befektetési jegy, kockázati tőke-alapjegy
elsődleges
másodlagos (amit a befektetési szolgáltató, vagy elszámolóház bocsáthat ki, s
amely tartalmazza az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét)
5. Forgalomképesség szerint
zárt körben forgalomba hozott
nyilvánosan forgalomba hozott
6. Kibocsátó személye szerint
állampapír (amit a magyar vagy külföldi állam vagy a MNB bocsát ki):
kincstárjegy, államkötvény
27
69. Váltó fogalma és fajtái, a váltókellékek és a váltó óvás felvétele
A váltó fogalmilag pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, pénz fizetésére irányuló
értékpapírba foglalt ígéret.
A váltó fajtái:
Idegen váltó, amikor fizetésre egy 3. személyt hív fel
Saját váltó, amikor kiállító saját fizetését ígéri.
Váltókellékek:
váltó elnevezés az okirat szövegében!
meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló utasítás. Szám és betű
címzett neve
váltó esedékessége
megtekintésre (bemutatásra, „látra") azonnal esedékes (1 éven belül)
megtekintés után bizonyos időre (1 éven belül be kell mutatni)
kelet után bizonyos időre
meghatározott napra
fizetés helye: ha a címzett neve mellett nincs lakóhely- „telepített váltó"
rendelvényes neve
keltezés, kiállítás helye
kibocsátó aláírása
+ bizonyos záradékok:
o értékzáradék: alapjogviszony kapcsán arra utal, hogy áruszolgáltatás
ellenértékeként állították ki
o avizó-záradék: a váltóösszeg elszámolási módjáról
Fizetés végett történő bemutatásra esedékességtől számított 1 éven belül van lehetőség.
Ha a címzett akár elfogadásra, akár fizetésre bemutatott váltót nem fogadja el, akkor
óvást kell felvenni. Az óvás közjegyzői eljárás, bizonyítási eszköz.
A váltó egyenes adósa saját váltó esetén a kiállító, idegen váltó esetén a címzett (ha
elfogadta), velük szemben közvetlen kereseti jog áll fenn fizetés hiányában akkor is, ha
óvás felvételére nem került sor. Megtérítéses váltóadósok a váltó forgatói, akkor, ha
esedékességkor a címzett nem fizet, s erről óvást vettek fel, akkor bármelyik
váltóadóstól korlátozás nélkül lehet a fizetést igényelni.
70. Kötvény fogalma, a kibocsátók köre, futamideje és elévülése
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír, amelyben a kötvény
kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott időpontban a kötvény
névértékét és kamatait visszafizeti.
Kibocsátók köre
Állami kibocsátású
o kincstárjegy
o államkötvény
Közintézményi kibocsátású (pl. önkormányzat)
Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a
jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél
Vállalati kibocsátású
28
A kötvények futamidejét tekintve kötelező törvényi előírás nincs. A gyakorlat rövid - 1
évnél rövidebb -, közép - 1 és 5 év közötti -, hosszú - 5 év feletti - futamidejű, valamint
örökjáradék - lejárat nélküli, végtelen futamidejű - kötvényeket különböztet meg.
71. A kincstárjegy fogalma és fajtái
A kincstárjegy olyan bemutatóra szóló, átruházható értékpapír, amelyben az állam arra
kötelezi magát, hogy a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának a kincstárjegybe foglalt
összeget annak járulékaival együtt megfizeti. Rövid lejáratú, egy éven belüli értékpapír,
amelyet az állam hitelszükségletének fedezésére bocsát ki. A kincstárjegyre, mint
mögöttes jogszabály a kötvény szabályai az irányadók.
Két fő fajtája létezik, a kamatozókincstárjegy és a diszkontkincstárjegy. A
diszkontkincstárjegyet névérték alatt bocsátják ki, lejáratkor a tulajdonos az
értékpapírban megjelölt névértékre tarthat igényt. Visszafizetését az állam garantálja.
72. A letéti jegy fogalma, a csekk fogalma és érvényességi ideje
A letéti jegy olyan névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapír,
amelyet kizárólag hitelintézetek, külföldi hitelintézetek fióktelepei bocsáthatnak ki. A
letéti jegy a hitelintézetek forrásgyűjtését segíti elő. A letéti jegyben az adós (kibocsátó)
arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt - részére befizetett - pénzösszeget és annak
előre meghatározott kamatát a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (hitelezőnek) a
megjelölt időben és módon megfizeti. A kamat mértékét a kibocsátó határozza meg. A
letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni. A letéti
jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el.
A csekk egyrészt készpénz helyettesítő fizetési eszköz, másrészt pénzkövetelést
megtestesítő forgatható értékpapír.
A csekk kiállítása esetén a jogosult 8 napon belül fordulhat teljesítés végett a címzetthez,
ha a kibocsátás és a fizetés helye ugyanabban az országban található, 20 nap ha
ugyanazon a földrészen, és 70 nap ha más földrészen. Ha a kellő időben bemutatott
csekket nem fizetik ki, akkor a kibocsátó és a csekkátruházók, mint csekkkötelezettek
egyetemlegesen felelnek a csekkbirtokossal szemben, feltéve, hogy a csekkbirtokos
óvással vagy a címzett nyilatkozatával igazolja a nemfizetés tényét és 4 napon belül
értesíti a megelőző átruházót és kibocsátót.
73. Közraktári jegy fogalma, részei
Közraktári szerződés esetén a letevő nagyobb tömegű árut helyez el a közraktárban
azzal, hogy későbbi időpontban kívánja azt értékesíteni, továbbszállíttatni vagy
felhasználni. Közraktári szerződés esetén a letevő a letéteményes közraktártól
értékpapírt kap, amely két részből áll.
Egyike annak elismerése, hogy az árut átvette, a másik pedig elzálogosítást lehetővé
tevő értékpapír. A letétet tanúsító árujegy és a záloglehetőséget biztosító zálogjegy
együtt teszi lehetővé azt, hogy a letevő a közraktárból elvihesse az áruját, illetve az
árujával rendelkezzék.
29
74. Tulajdonjog fogalma és tárgyai
A tulajdonjog a tulajdonos a tulajdon tárgyához kapcsolódó pozitív hatalmi viszonya és
mindenki mással szembeni negatív-kizáró hatalmi viszonyát jeleni. Vagyis a tulajdonjog
a tulajdonra vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége.
A tulajdonjog tárgya
A tulajdonjog közvetlen tárgya az a magatartás, amit a jogosult a tulajdonával megtehet,
illetve amit más személyeknek tanúsítaniuk kell
A tulajdonjog közvetett tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, továbbá pénz,
értékpapír és a dolog módjára hasznosítható természeti erő. A dolgokat
különbözőképpen osztályozhatjuk.
a) ingatlan: a föld, és ami vele tartósan egyesítve van (pl. felül építmény) és
ingó: mindaz, ami nem ingatlan
b) vannak olyan dolgok, amelyek helyettesíthetőek, amelyek szám, mérték
súly alapján kerültek meghatározásra és vannak helyettesíthetetlenek
c) vannak osztható (minősége és rendeltetése a darabolás után is ugyanaz
marad, értékcsökkenést nem von maga után) és vannak oszthatatlan dolgok
d) vannak egységes dolgok és összetett dolgok (dologkapcsolatok). A
dologkapcsolatok közé sorolható:
1. az alkotórész, amely a dolog rendeltetésszerű használatához szükséges, és
amely osztja a fődolog sorsát;
2. a tartozék, amely a dolog rendeltetésszerű használatát elősegíti, és kétség esetén
osztja a fődolog sorsát,
3. a gyümölcs (jogi és természetes), amely a fődologból keletkezik anélkül, hogy a
fődolog minősége megváltozna, s amely osztja a fődolog jogi sorsát.
4. a növedék, amely utóbb válik a másik dolog alkotórészévé.
e) vannak forgalomképtelen és forgalomképes dolgok, illetve korlátozottan (bizonyos
körben) forgalomképes dolgok.
75. Származékos tulajdonszerzés módjai és jellemzőik
A megszerzett tulajdonjog a dolgon már korábban fennállt tulajdonjogon alapszik.
Tartalmilag a jog változatlanul kerül át az új tulajdonoshoz.
A tulajdonos nem szerezhet több jogot, mint amennyivel a korábbi rendelkezett.
o átruházás
o öröklés
76. Eredeti tulajdonszerzés módjai és jellemzőik
A tulajdonszerzést megelőzően vagy nem volt korábban a dolognak tulajdonosa, vagy a
tulajdonjog a korábbi tulajdonos tulajdonjogára tekintet nélkül jött létre.
o Hatósági határozat, árverés
o Elbirtoklás
o Gazdátlan javak elsajátítása
o A találás
o Feldolgozás
o Dologegyesülés
o Termékek, termények és szaporulat elsajátítása
o Növedék
30
77. Közös tulajdon keletkezése, megszüntetése, a tulajdonostársak jogai
Ha valamely dolgon több jogalanyt illet meg tulajdon, a tulajdon őket meghatározott
hányadok szerint illeti meg.
A tulajdonjogot annak részjogosítványaival együtt mindegyik tulajdonostárs
gyakoroltatja, azonban a többi tulajdonostárs sérelme nélkül. Ennélfogva a tulajdonjog
védelmében bármely tulajdonostárs önállóan felléphet A birtoklás, használat, hasznok
szedése, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a
tulajdonosok tulajdoni hányaduk alapján számba vett szótöbbségi határozattal döntenek
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs igényelheti. Az e jogról való
lemondás semmis. A közös tulajdont elsősorban természetben kell megosztani. Ha ez a
megosztási mód nem járható, a közös tulajdon tárgyát egy vagy több tulajdonostárs
magához válthatja, illetve a bíróság egy vagy több tulajdonostársnak átadhatja.
Ha a közös tulajdon másként nem osztható meg, akkor annak tárgyát értékesíteni kell
(végső soron árverés útján), a vételárat pedig a tulajdonostársak között tulajdoni
hányadaik arányában kell felosztani.
78. Használati jogok
A használati jogok kategóriája a tulajdonos tulajdonjogától elkülönülő négy
jogintézményt foglal magába. Ide tartozik a földhasználat, a haszonélvezet, a használat,
valamint a telki szolgalom.
1) Földhasználat
Ha az épület tulajdonosa más, mint akié az épület alatt álló földingatlan, az épület
tulajdonosát az épület fennállásáig használati jog illeti meg azon a földingatlanon,
amelyen az épület áll. Ennek alapján az épület tulajdonosa jogosult a kérdéses
földrészlet használatára, és hasznainak szedésére, egyúttal pedig viseli a
fenntartással járó terheket Az épület tulajdonjogának átruházással vagy örökléssel
történő megszerzése esetén az új tulajdonos javára is a földhasználati jog
változatlan tartalommal fennmarad.
2) Haszonélvezet
A haszonélvező jogosult a más tulajdonában álló dolgot birtokolni, használni és
hasznait szedni. A tulajdonos e jogokat csak akkor és annyiban gyakorolhatja, ha és
amennyiben mindezzel a haszonélvező nem él.
A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig áll fenn.
A haszonélvezeti jogszerződéssel, bírósági határozattal és törvény erejénél fogva
egyaránt keletkezhet. Ingatlan esetén a haszonélvezeti jogot az
ingatlannyilvántartásba be kell vezetni.
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, gyakorlását azonban
átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvező a használati jogot csak akkor
engedheti át másnak, ha azonos feltételekkel a tulajdonos a használatra nem tart
igényt.
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező kötetes a dolgot a tulajdonosnak
visszaadni és a rendellenes használatból eredő károkat és értékcsökkenést
megtéríteni. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenés megtérítésére
azonban nem kötelezhető. A haszonélvező a haszonélvezet kezdetekor meglévő
elhasználható dolgokkal szabadon rendelkezhet, a haszonélvezet megszűnésekor
azonban ezeket pótolni vagy értéküket megtéríteni köteles. A tulajdonos jogosult a
haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
31
A tulajdonos köteles a rendkívüli javítási munkákat elvégezni: Amennyiben ezt nem
teszi meg, a haszonélvező jogosult e munkálatokat a tulajdonos költségére
elvégeztetni vagy elvégezni.
3) Használat
A használati jog jogosultja a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai
szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A
használati jog gyakorlása másnak nem engedhető át. Egyebekben a használatra a
haszonélvezet szabályai alkalmazandók.
4) Telki szolgalom
Telki szolgalom alapján az ún., uralkodó" telek mindenkori "tulajdonosa és birtokosa
az ún. „szolgáló" telket meghatározott célra és terjedelemben használhatja. A telki
szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan érdekeit kímélve kell
eljárni.
Telki szolgalom átjárásra törvénynél fogva keletkezik akkor, ha valamely ingatlan
nincs közvetlenül összekötve közúttal. Minden más esetben szerződéssel keletkezik.
A szolgalmi jog az elbirtoklás szabályai szerint elbirtokolható. A telki forgalom
önálló forgalom tárgya azonban nem lehet.
A szolgalom 10 éven át történő nem gyakorlása esetében is megszűnik
79. Szerződés fogalma és létszakaszai
A szerződés az azt létesítő felek két, vagy többoldalú kölcsönös és egybehangzó akarat-
nyilvántartása, azaz megállapodása, amelyből kötelezettség keletkezik szolgáltatás
teljesítésére és jogosultság szolgáltatás követelésére.
A szerződés létszakaszai
A szerződés létrehozásának folyamata,
A teljesítési határidőig terjedő szakasz
A teljesítés szakasza
A szerződésszegés szakasza.
E szakaszok közül csak az első található meg minden esetben.
A második szakasz vagy elmarad, vagy jelentéktelen
A teljesítés szakaszát jelentősége és jogi következményei miatt önálló szakasznak
tekintjük, ez a leghosszabb.
Ha a teljesítés szerződésszerű a negyedik rész elmarad.
80. Érvénytelenség fogalma, fajtáinak jellemzői
Ha a felek létrehozták a szerződést, azaz konszenzus alakult ki közöttük, de utóbb
kiderül, hogy a szerződés valamilyen Ptk-ban rögzített okból, valamilyen hibában
szenved, s ennél fogva nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására, akkor a megkötött
szerződés érvénytelenségéről beszélünk.
Az érvénytelen szerződéseknek két fajtája van semmis vagy megtámadható.
A semmis szerződést úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, azaz a szerződés
„ab ovo" érvénytelen. Érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat. Annak
megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
Ha viszont a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez
utóbbit kell érvényesnek tekinteni, kivéve, ha ez a felek szándékával nem ellenkezik.
A megtámadható szerződés a megtámadás időpontjáig érvényes. Sikeres megtámadása
esetén azonban megkötése időpontjától kezdve visszamenőlegesen válik érvénytelenné.
32
Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek ehhez érdeke fűződik. A
megtámadást egy éves elévülési időn belül kell a másik féllel közölni, a közlés
eredménytelensége esetén (ellentmondás vagy a megadott határidőn túli hallgatás)
haladéktalanul a bíróság előtt keresettel érvényesíteni.
A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadásig határidő
megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadás jogáról egyébként
lemond.
81. Elévülés sajátosságai (fogalma, ideje, nyugvása és megszakadása)
Elévülés alatt azt az időmúlást érti a polgári jog, amelynek elteltével a követelés bár
fennmarad, bírósági úton azonban már nem érvényesíthető, de ha a kötelezett önként
teljesít, azt az időmúlás, azaz az elévülés tenyéré hivatkozással vissza nem követelheti.
A követelések főszabályként 5 év alatt évülnek el. Jogszabályi előírások folytán azonban
vannak ennél rövidebb elévülési idők is. A felek a törvényben meghatározott elévülési
időnél rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak. Az egy évnél rövidebb elévülési
határidőt, pedig legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, az elévülési időnek mind a
megrövidítése, mind a meghosszabbítása csak írásban érvényes. Az elévülés a követelés
esedékessé válásával veszi kezdetét. Nyugszik az elévülés mindaddig, míg a követelést a
jogosult menthető okból érvényesíteni nem tudja. Ezt figyelembe véve a jogosult az
akadály megszűnésétől számított egy éven belül, egy éves vagy ennél rövidebb elévülési
idő esetén pedig 3 hónapon belül a követelést akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő
már eltelt vagy abból egy évnél, illetve 3 hónapnál kevesebb van hátra. Ez a szabály
alkalmazandó az esetben is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.
Megszakítja az elévülési időt és az elévülés újból kezdődik, ha jogosult a kötetezettet
teljesítésre írásban felszólítja, a követelést bírósági úton érvényesíti, a követelést
megegyezéssel módosítja, felhívásra, vagy anélkül a kötelezett a követelést elismeri, a
követetést engedményezi. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható
határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
82. Szerződés megszűnésének esetei
A szerződések fő szabály szerint a szerződésszerű teljesítéssel szűnnek meg.
Teljesítés nélkül a szerződést a felek vagy közös megegyezéssel, vagy egyoldalúan
szűntethetik meg.
A közös megegyezéssel történő szerződésmegszűntetésnek két formája ismeretes:
Megszűntetés esetén a felek a szerződést a jövőre nézve szűntetik meg. Így a már
teljesített szolgáltatások után a másik félnek jár az ellenszolgáltatás. Ha viszont az
ellenszolgáltatást teljesítették a szolgáltatást teljesíteni nem kell, de az
ellenszolgáltatás visszajár.
Felbontás esetén a felek a szerződést visszamenőleges hatállyal, a szerződéskötés
dátumára szüntetik meg, ezért a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis az
eredeti állapotot kell visszaállítani
A szerződés egyoldalú megszűntetésének is két alapvető formája ismert:
Elállás esetén az arra jogosult fél a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozatával a
szerződést visszamenőleges hatállyal megszűnteti. Az elállás jogát a felek bánatpénz
fizetése ellenében is kiköthetik. Nem gyakorolhat elállási jogot az a fél, aki a már
megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkentett értékben tudja
visszaszolgáltatni.
33
A felmondással az arra jogosult fél a szerződést egyoldalú nyilatkozatával a jövőre
nézve megszűnteti. A felmondás lehet rendes vagy rendkívüli. Rendes felmondás
esetén a felmondással élő fél a szerződés megszűnéséig meghatározott felmondási
időt ad. Rendkívüli felmondás esetén a szerződés azonnali hatállyal, felmondási idő
nélkül szűnik meg.
Megszűnik a szerződés akkor is, ha a jogosulti és a kötelezetti oldal egyesül, azaz
ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett.
A felek valamelyikének a halála nem vezet automatikusan a szerződés megszűnéséhez.
A kötelezett halálával a szerződés csak akkor szűnik meg, ha a szolgáltatás csak
személyesen volt teljesíthető. Egyébként a szerződés fennmarad és az elhalt fél helyébe
annak jogutódja (örököse) lép. Ez különösen cégöröklés esetén lényeges.
A jogosult halála akkor szűnteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő
eltartására irányult vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek a kielégítésére volt
alkalmas.
83. Foglaló fogalma
A foglaló tipikusan adásvételi szerződés esetén fordul elő. Foglaló a szerződés
megkötésekor kifejezetten ezen a címen átadott (általában) pénzösszeg.
A teljesítés meghiúsulásáért (szerződésszegés esetére nem köthető ki) felelős személy az
adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.
A foglaló a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesít, de a kártérítési
igénybe beszámít.
Ha a fél kára kisebb, mint a foglaló, a foglaló akkor is jár, ha a kára nagyobb, mint a
foglaló, akkor a foglalót meghaladó kára is kellő bizonyítás esetén érvényesíthető.
84. Kötbér fogalma
Kötbérkikötés esetén a kötelezett meghatározott összeg fizetésére kötelezi magát arra az
esetre, ha olyan okból nem, vagy nem szerződésszegőén teljesít, amelyért felelősséggel
(szubjektív szankció) tartozik. A kötbért írásban lehet csak kikötni.
A kötbér fajtái:
meghiúsulási, azaz nem teljesítési kötbér, amelynek érvényesítése kizárja a teljesítés
követelhetőségét,
a hibás teljesítés miatti kötbér és a késedelmi kötbér (késedelmes teljesítésre), amely
alkalmazása mellett a teljesítés továbbra is követelhető.
A kötbér mértékét a főkötelezettség pénzben meghatározott értékének %-ában, vagy
napi tételekben határozzák meg.
85. Zálogjog fajtái és jellemzőik
1) A kézizálog
A kézi zálogjog létesítéséhez a zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is
szükséges (reálkontraktus). Az átadás harmadik személy, a zálogtartó kezéhez is
történhet.
A kézizálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának a joga.
A zálogjogosult a zálogtárgyat külön megállapodás hiányában nem használhatja és
hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult, egyúttal pedig köteles is beszedni.
Megszűnik továbbá az esetben is, ha a zálogbirtokos birtokából akarása ellenére
kikerül és a zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, illetve e végből bíróság
előtt keresetet nem indít.
34
2) A jelzálog
Jelzálog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a
zálogtárgy rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban épségét
megőrizni.
A jelzálogjog tárgya lehet ingó és ingatlan dolog is.
Ingatlan esetén a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba, ingók esetén a
közjegyzői zálogjogi nyilvántartásba bejegyezik és feltüntetik azt az összeget,
melyre vonatkozik.
3) A keretbiztosítéki jelzálog
A jelzálogjognak egy speciális válfaját képezi a keretbiztosítási jelzálogjog.
Keretbiztosítási jelzálogjog létesítésére akkor kerül sor, ha a felek meghatározott
tartós jogviszonyból keletkező követeléseket kívánnak jelzálogjoggal biztosítani.
Ebben az esetben az ingatlan-nyilvántartásba a jogviszonyt és azt a legmagasabb
összeget tüntetik fel, amelyen belül a jelzálogjog a követeléseket biztosítja.
4) Vagyont terhelő jelzálog
Jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vagyonának
egészén, vagy annak önállóan működtethető részein (pl. boltok) a vagyontárgyak
meghatározása nélkül közjegyzői okiratba foglalással és nyilvántartásba vételével
zálogjog alapítható. A zálogjog a mindenkori készlet erejéig áll fenn (lebegő
zálogjog).
5) Zálogjog jogon vagy követelésen
Zálogjog átruházható követelésen vagy jogon is alapítható. Ez vonatkozik osztható
követelés meghatározott részére is. Ingatlanon fennálló haszonbérleti jogra
zálogjog nem alapítható.
A zálogjog érvényesítéséhez a jog vagy követelés kötelezettjét értesíteni kell.
A kielégítési jog megnyílta előtt esedékes követelést a kötelezett csak a
zálogjogosult és a követelés jogosultja kezeihez együttesen, vagy mindkettőjük
javára bírósági letétbe helyezéssel teljesíthet.
86. Óvadék fogalma
Óvadék alapján a jogosult a szerződés nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén
követelését a kötelezett által óvadékként letett, illetve átadott pénzösszegből illetve
értékpapír vagy takarékbetét felhasználásával kielégítheti. A követelés elévülése az
óvadékból való kielégítést nem biztosítja. Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló
követelés megszűnt, illetve a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az
óvadékból való kielégítésre jogalap nyílott volna.
87. Kezesség fogalma és fajtái
Kezesség esetén a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít,
helyette ő fog a jogosultnak teljesíteni. Kezességet vállalni csak írásban lehet.
A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért a kezes
kötelezettséget vállalt
A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. Kiterjed
azonban a kezesség elvállalása után esedékessé vált mellékszolgáltatásokra. A
perköltségekért és a végrehajtási költségekért a kezes csak akkor felel, ha a
keresetindítás előtt a tejesítésre a jogosult felszólította.
35
A kezességnek kétféle formája ismeretes: a sortartó vagy egyszerű kezesség és a
készfizető kezesség.
1. Sortartó kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, míg a
követelés a kötelezettől és az olyan kezestől, illetve aki(k) őt megelőzően, reá
tekintet nélkül kezességet vállalt, behajtható.
2. Készfizető kezesség esetén a jogosult a követelést választása szerint behajthatja a
jogosulttól és a kezestől egyaránt. Készfizető kezességnek csak a felek
megállapodása, bank kezessége és kár megtérítésére vállalt kezesség esetén áll fenn.
Ha a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást
megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási jogokkal együtt reá száll át. A
kezes szabadul, ha a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, melynek
alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy ha a követelés
a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.
88. A szerződésszegés fogalma, esetei
A szerződéseket tartalmuk szerint kötelesek a felek teljesíteni. Ennélfogva a szerződés
bármelyik fél részéről történő bármilyen megszegése, ami sérti a másik félnek a
szerződéssel kapcsolatos jogait, szankciót, azaz negatív jogkövetkezményt von maga
után.
A szerződésszegés esetei a következők:
a) kötelezetti késedelem;
b) jogosulti késedelem;
c) hibás teljesítés;
d) a teljesítés meghiúsulása (lehetetlenülése);
e) és a teljesítés megtagadása;
89. Hibás teljesítés fogalma és a szavatossági igények
A szerződést teljesítő felet minden esetben akkor teljesít szerződésszerűen, ha teljesítése
jogszavatos és kellékszavatos.
Jogszavatosság esetén a teljesítő fél szavatolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatást a
jogosult teljes körűen szerzi meg, azaz nincs másnak (harmadik személynek) azon joga,
amely a jogosult szerzését kizárná vagy korlátozná.
A jogszavatosság objektív jogkövetkezménye, hogy a jogosult póthatáridőt tűz ki a nem
jogszavatosan teljesítő félnek arra, hogy gondoskodjon a jogszavatos teljesítésről, ennek
hiányában elállhat az ügylettől.
Kellékszavatosság esetén a teljesítő fél azt szavatolja, hogy az általa szolgáltatott dolog
a teljesítés időpontjában megfelel a törvényben, szabványban vagy a szerződésben
kikötött mennyiségi, minőségi tulajdonságoknak, előírásoknak, továbbá ha a
szerelésszerződéses kötelezettség, akkor szavatolja annak szakszerű összeszerelését is,
illetve ha a jogosult szereli össze, s a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató
hibájára vezethető vissza.
36
90. Polgári jogi kártérítési felelősség általános alakzata. A kár elemei
A szerződésen kívüli károkozás alanyai a károkozó és a károsult. Bármely jogalany lehet
károkozó és károsult is. Ha a károkozó természetes személy, akkor vétőképesnek kell
lennie.
Amennyiben jogi személy a károkozó, akkor a kárt minden esetben a nevében eljáró
természetes személy okozza.
A jogviszony közvetlen tárgyaként az a magatartás határozható meg, amely a károkozó
és a károsult magatartása a káresemény után jellemezhető. Közvetett tárgya maga a
kártérítés, amelyet a károsult a károkozótól követel azért, hogy a káresemény folytán
megváltozott egyensúlyi állagot helyreálljon.
Károkozás esetén a felelősség deklarálásának, más szóval szankcióval való
fenyegetésnek a kimondása a megelőzést célozza. Ha pedig a megelőzés ellenére mégis
bekövetkezik a káresemény, akkor az okozott kárt meg kell téríteni, a károsultat olyan
pozícióba kell hozni, mintha a káresemény be sem következett volna.
A jogviszony tartalma a károkozót és a károsultat kötelezettségek rendszere. A
károsultnak mindent meg kell tennie a kár megelőzése érdekében, de ha a kár
bekövetkezett, akkor mindent meg kell tennie, hogy súlyosabb következményei ne
legyenek (kárenyhítés).
91. Veszélyes üzem fogalma, károkozása
Veszélyes üzemnek minősül a fokozott veszéllyel járó tevékenység.
A veszélyes üzem fenntartójának (üzembentartójának), illetve annak, aki fokozott
veszéllyel járó tevékenységet folytat, eme üzem működése, valamint az ilyen
tevékenysége során okozott kárt felróhatóságtól függetlenül köteles megtéríteni. A
felelősség alóli mentesülésre csak az ad lehetőséget, ha az üzembentartó bizonyítja,
hogy a kárt:
- a veszélyes üzemi tevékenységen kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő
- teljesen a károsult elháríthatatlan magatartása okozta
Ha a károkozó csak részben tudja bizonyítani, hogy a károsult közrehatott a káresemény
bekövetkeztében, akkor kármegosztásnak van helye, azaz abban a részben, amelyet nem
tudott bizonyítani felelősség fogja terhelni.
A veszélyes üzemi felelősségből származó felelősség elévülési ideje három év. A
veszélyes üzemek találkozásának a jogkövetkezmények levonása szempontjából három
variációját kell megkülönböztetni. Úgymint:
a) Ha mindkét fél veszélyes üzemi tevékenységet folytat, s ennek során káresemény
bekövetkezik, akkor egymás közötti viszonyukban az általános felelősségi
szabályok az irányadók.
b) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszélyű
tevékenysége körében beállott rendellenesség miatt következett be, a kárt annak
kell megtéríteni, akinél a rendellenesség bekövetkezett.
c) Ha a kárt mindkét félnél fennálló rendellenesség okozta, vagy rendellenesség
egyiknél sem állapítható meg, mindenki viseli a saját kárát.
37
92. Állattartók felelőssége. Alkalmazottért való felelősség, Épületről lehulló tárgy által
okozott kárért való felelősség
Állattartók felelőssége
Az állattartói felelősség kétfelé ágazik. A vadállat tartója a veszélyes üzemi felelősség
szerint felróhatóságtól függetlenül felel a vadállat által okozott károkért, míg az egyéb
állattartók nem vadállatnak minősülő állat által okozott kárért az általános szabályok
szerint.
Alkalmazottért való felelősség
Alkalmazott munkaviszonyával összefüggésben másnak kárt okoz, a károsulttal
szemben a munkáltató felelős.
Megbízott eljárása során harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a
megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesülhet a megbízó, ha bizonyítja,
hogy a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében
mulasztás nem terheli.
Épületről lehulló tárgy által okozott kárért való felelősség
Ebbe a körbe három felelősségi forma tartozik, mégpedig:
1) az épület egyes részeinek lehullásából eredő károk;
Az épület egyes részeinek lehullásából valamint az épület egyéb hiányosságaiból
eredő károkért az épület tulajdonosa a felelős. Mentesül a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy az építkezésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat nem
sértették meg, az építkezés és a karbantartás során a károk megelőzése érdekében
úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
2) épületre kifüggesztett tárgyak leeséséből eredő károk;
Az épületre kifüggesztett tárgyak leeséséből eredő károkért fennálló felelősség már
objektív. Az épületre kifüggesztett tárgyak leeséséből eredő károkért az felel,
akinek az érdekében azt kifüggesztették.
3) tárgyaknak az épületből való kidobása által okozott károk.
Az épületből kihulló tárgyak károkozásáért fennálló felelősség. Ebben a körben két
felelősségi formula létezik. Az egyik arra az esetre, ha valamely épület valakinek
kizárólagos használatában, bérleményében áll és az ilyen épületben lévő helységből
történik valamely tárgy kihullása, kiejtése vagy kidobása, a lakás, illetve a helység
használója, bérlője felel az ebből eredő kárért, amely felelőssége alól akkor
mentesül, ha megnevezi a tényleges károkozót. Az épületből kieső, illetve kidobásra
kerülő tárgyak okozta kárfelelősség másik esete az, amikor minderre közös
használatú helyiségekből kerül sor. Ilyenkor a felelősség az épület tulajdonosát
terheli, aki, ha felelőst megnevezi, kezesként felel.
93. Adásvételi szerződés fogalma, különös nemei
Az adásvétel ingó és ingatlan dolog, valamint vagyonilag mérhető bármilyen jog
tulajdonának átruházása pénz ellenében.
Az adásvételi szerződés szóban is megköthető, kivéve az ingatlan adásvételét, ahol az
írásbeliség érvényességi kellék
38
1) Megtekintés vagy próbára vétel
Az adásvétel e típusánál a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. Az eladó
megtekintésre vétel esetén a nyilatkozattételre megfelelő határidőt tűzhet ki. E
határidő elmulasztása esetén a szerződés nem jön létre. Ez esetben az eladó
mentesül ajánlattételi kötelezettsége alól. A próbára szóló vételnél a joghelyzet pont
fordított, mivel, ha a vevő az eladó által megjelölt határidőben nem nyilatkozik, a
szerződés létrejön
2) Minta szerinti vétel
Minta szerinti vétel esetén az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles a vevőnek
szolgáltatni. Az eladó ilyenkor a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is
szavatossági felelősséggel tartozik, ha a hiba a mintában is megvolt.
3) Részletfizetés
Az adás-vételi szerződés megkötése során a felek megállapodhatnak abban, hogy a
felek a vételárat részletekben egyenlítik ki. Részletfizetés esetében a tulajdonos
írásban kikötheti a tulajdonjogának fenntartását a vételár teljes „kiegyenlítéséig. Az
eladó kikötheti a részletfizetési kedvezmény megvonásának vagy elállási jogának
gyakorlását arra az esetre, ha a vevő a részletet esedékességekor nem fizeti meg. A
részlet első ízbeni elmulasztása esetén e joggal csak akkor lehet élni, ha a vevőt
erről írásban értesítette és neki a teljesítésre megfelelő határidőt engedett
94. Opciós jog, visszavásárlási jog, elővásárlási jog sajátosságai
Elővásárlási jog
Ha valaki a tulajdonában álló valamely dologra nézve másnak írásbeli szerződéssel
elővásárlási jogot enged, amennyiben e dolgot el kívánja adni, a vételre kapott ajánlat
előtt köteles az elővásárlásra jogosultat felhívni az ajánlatnak megfelelő „vásárlás"
lehetőségére. Ha a jogosult az ajánlatot visszautasítja, a dolog tulajdonosa a dolgot az
ajánlattevőnek eladhatja. Új ajánlat esetén az elővásárlási jog - ellenkező megállapodás
hiányában -„feléled". Az elővásárlási jogot a jogosult másra nem ruházhatja át és
„öröklés tárgyát” sem képezheti. Elővásárlási jog nemcsak a felek megállapodásával
jöhet létre, hanem a törvény erejénél fogva is fennállhat.
Visszavásárlási jog
A visszavásárlás jogát az adásvételi szerződés megkötése során kötheti ki írásban az
eladó. A visszavásárlási ár főszabályként egyenlő az eredeti vételárral, az
árindexváltozás azonban figyelembe vehető, úgyszintén azokat a hasznos ráfordítási
költségeket is követelheti a visszavásárlás kötelezettje, amelyekkel a dolog értéke
időközben gyarapodott. A visszavásárlás jogosultja viszont levonhatja az eredeti
vételárból az időközi értékcsökkenést. A dolog megsemmisülésével a visszavásárlási jog
megszűnik.
Opciós jog (vételi jog)
Vételi jog esetében a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Vételi
jog csak írásbeli szerződéssel köthető ki. A határozatlan időre kötött vételi jog 6 hónap
múlva megszűnik, határozott időre legfeljebb 5 évre lehet kikötni.
39
95. Sajátos alanyú, tárgyú, tartalmú adásvételi szerződések
Sajátos alanyú adásvételi szerződések
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítésének különös szabályait külön
törvény szabályozza.
Az értékesítés történhet:
közvetlenül
a tőkepiac intézményrendszerén keresztül (tőzsdei értékesítés)
befektetési célú alapokon vagy társaságokon keresztül
a társaságok vezető tisztségviselői útján (egyszerűsített privatizáció).
Az értékesítés eljárása:
nyilvános pályázat
zártkörű pályázat (versenyeztetés)
nyilvános árverés
nyilvános ajánlattétel
nyilvános forgalomba hozatal
zártkörű elhelyezés
tőzsdei értékesítésre adott megbízás alapján
kivételesen versenyeztetés nélkül történhet.
Az adásvételi szerződést a legkedvezőbb ajánlatot adóval kell megkötni. Egyenlő értékű
ajánlatok esetén a hazai befektetők ajánlatát kell előnyben részesíteni.
Sajátos tárgyú adásvételi szerződések
Az ingatlannal kapcsolatos speciális szabályok
Értékpapírok adásvétele
Tagsági jogok átruházása
Közraktárban elhelyezett dolgok adásvétele
Követelések átruházása
Sajátos tartalmú adásvételi szerződések
Üzleten kívüli kereskedés
Ebben az esetben olyan speciális szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére
eladó és fogyasztó között az eladó kezdeményezésére, az eladó üzletén, telephelyén
kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen a fogyasztó lakásán,
munkahelyén.
Az eladó köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban
tájékoztatni arról, hogy a fogyasztó szerződéskötéstől, vagy ha ez későbbi, az áru
kézhezvételének napjától nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat
szerződéstől.
Elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni az árunak azt az
értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem
köteles az áru használatáért használati díjat fizetni.
Üzleten kívüli kereskedés során csak közismert rendeltetésű, bontatlan csomagolású
áru forgalmazható.
A finanszírozási, vagy pénzügyi lízingszerződés
Sajátos tartalmú atipikus innominált szerződés a finanszírozási, vagy pénzügyi
lízingszerződés. Ennek kapcsán ki kell emelni, hogy a lízing másik nagy területe az
operatív lízing a bérleti szerződéssel mutat hasonlóságot.
40
96. Vállalkozási szerződés fogalma, speciális esetei
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely munkával elérhető eredmény
létrehozását vállalja, míg a megrendelő a kikötött vállalkozási díj megfizetésére köteles.
Speciális esetei:
1. Fővállalkozási szerződés (Fővállalkozási szerződés esetén a fővállalkozó összetett
gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés
alapján azt vállalja, hogy a többi alvállalkozóval a szerződést megköti,
munkavégzésüket összehangolja, ehhez a feltételeket megteremti)
2. Építési szerződése (Az építési szerződés tárgya építési szerelési munka elvégzése.)
3. Szerelési szerződés (Szerelési szerződés tárgya technológiai szerelési munka
elvégzése)
4. Tervezési szerződés (Tervezési szerződés tárgya műszaki vagy gazdasági tervező
munka elvégzése)
5. Kutatási szerződés (Kutatási szerződés esetén a vállalkozó kutatómunka végzését
vállalja, de a felek megállapodhatnak abban is, hogy a díj a munka eredménytelen
befejezése esetén is jár.)
6. Utazási szerződés (Az utazási szerződés is a vállalkozás, egy a turizmus
elterjedésével kialakult speciális formája.)
97. Megbízási szerződés fogalma, tartalma
Megbízási szerződés alapján a megbízott a reá bízott ügyet a szerződésnek megfelelően
a tőle elvárható gondosság és szaktudás szerint ellátni, a megbízó pedig e
tevékenységéért a megbízottnak megbízási díjat fizetni.
A megbízás ennél fogva nem eredménykötelem, hanem bizalmi viszonyon alapuló
kötelem. A megbízott az ügylet bizalmi jellege következtében személyesen köteles
eljárni, de a megbízó hozzájárulásával igénybe vehet közreműködőt, kinek eljárásáért
úgy felel, mintha az ügy ellátást maga végezte volna.
A megbízott a megbízó utasításaitól csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdekei
feltétlenül megkövetelik és a megbízó előzetes értesítésére nincs lehetőség.
A megbízott a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságra, szükség esetén
pedig e nélkül is tájékoztatni köteles.
A megbízás teljesítéséről a megbízott a megbízót haladéktalanul köteles értesíteni.
A megbízó a megbízás teljesítését követően díjfizetésre köteles. Ez alól kivétel a
szívességből történt megbízásvállalás.
A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha a felek valamelyike a
szerződést felmondja, vagy a felek valamelyike meghal, vagy megszűnik (cég esetében),
kivéve, ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van, vagy a megbízott
cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízó a
cselekvőképességét elveszti, vagy a megbízás tárgytalanná válik.
98. Bizományi szerződés fogalma, tartalma
A bizományi szerződés a megbízási szerződés önálló szerződéstípussá vált speciális
típusa, amelynek alapján a bizományos díjazás ellenében a megbízó javára, de a saját
nevében adásvételi szerződést köteles kötni. A bizományosi megbízás eladásra és vételre
egyaránt történhet. Bizományosi szerződésnek minősül a másfajta szerződéskötésre
történő kötelezettségvállalás.
Ha a vételi szerződést a bizományos a megbízóra a bizományosi szerződésben
meghatározottnál kedvezőbb feltételek mellett köti meg, az ebből származó előny az
41
övé, ha viszont a meghatározott áron alul ad el, ahhoz az árkülönbözetet a megbízónak
megtéríteni tartozik.
Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, a
megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja, kivéve, ha a bizományos a
megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.
A bizományos a megbízónak felelősséggel tartozik mindazon kötelezettségek
teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik.
A megbízó vagyona a bizományos hitelezőivel szemben védelmet élvez, mivel a
bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt a megbízónak a bizományossal
szemben fennálló követelésekre, vételi bizomány esetén a megbízó részére megvett, de
még a bizományosnál lévő dolgokra, a megbízót megillető és elkülönítve tartott
pénzösszegekre.
99. Fuvarozási szerződés fogalma
Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó fuvardíj ellenében a feladó által átadott
küldeményt rendeltetési helyre továbbítja és ott a címzettnek kiszolgáltatja.
100. Szállítmányozás fogalma
Szállítmányozás egy speciális bizományi szerződés, ún. fuvarozási bizomány, amikor a
szállítmányozó a megbízó javára, de a saját nevében a küldemény továbbítása
érdekében, díj ellenében fuvarozási és más szerződéseket köt.
101. Szállítási szerződés
Tipikusan kereskedelmi-gazdasági jellegű ügylet. A szállítási szerződés szerint a szállító
a szerződésben meghatározott dolgot (általában árut) a kikötött későbbi időpontban vagy
időszakban adja át a megrendelőnek a kikötött ár megfizetése ellenében. A szerződés
lényege tehát a megrendelő részére általában a termelő vagy a forgalmazó részéről
történő meghatározott ütemezés szerint nagyobb mennyiségben történő leszállítása. A
szállító és a megrendelő között a legtöbbször tartós áruszállítási kapcsolat áll fenn, ami
keretszerződéssel több évre is köthető.
A megrendelő a szerződéstől a szállító kárának megtérítése mellett bármikor elállhat.
Teljesítés esetén a szállító a megrendelőt a teljesítés (leszállítás) konkrét időpontjáról
legalább 3 nappal megelőzően értesíteni köteles.
A szállítási szerződés előre ütemezett „dare" típusú szerződés, bár vállalkozási eleme is
van, ha a szállító egyben a termék gyártója.
102. Használati jog átadására irányuló szerződések
1) A bérleti szerződés
Bérleti szerződés esetében a bérlő bérleti díj ellenében vagy meghatározott időn át
vagy határozatlan időn keresztül, de mindenképpen időlegesen jogosult a bérlemény
használatára. A szerződés alanyai a bérbeadó, aki a tulajdonos és a bérlő, aki a
dolgot időlegesen bérbe veszi.
2) Speciális bérlettel rokon formák
a. Az iroda, raktár, és az üzemi helyiségek, valamint a gyártelepek bérlete
b. A haszonbérlet
c. Az operatív lízing
d. A Franchise-szerződés
e. A koncessziós szerződés
f. Haszonkölcsön
42
103. Lízingszerződés fogalma
A lízing bérlettel vegyes adásvételi szerződés, amelynek alapján a dolgot bérbe adják
meghatározott időre azzal, hogy a bérlő a dolgok tulajdonjogát megszerzi vagy
(egyoldalú nyilatkozattal) megszerezheti.
104. Biztosítási szerződések, kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás
A biztosítás eredetileg a különböző kárveszéllyel járó tevékenységet folytatók
kármegosztásra irányuló veszélyközösségéből alakult ki.
A biztosító a biztosítási szerződés alapján meghatározott jövőbeli, ún. „biztosítási"
esemény bekövetkezésétől függően bizonyos összeg megfizetésre vagy egyéb
szolgáltatás teljesítésére vállalkozik, míg a biztosított vagy az annak javára szerződő fél
veszélyviselés, helytállás ellenében többnyire időszakonként esedékes biztosítási díjat
fizet a biztosítási idő tartama alatt.
A biztosítási esemény lehet a szerződésben meghatározott olyan károsító esemény,
amely a biztosítottat éri, olyan kár, amelyet másnak a biztosított okoz, és ezért őt
felelősség terheli.
Ennek megfelelően a következő biztosítási formák alakultak ki: vagyonbiztosítás,
életbiztosítás, balesetbiztosítás és felelősségbiztosítás.
A biztosítási jogviszony írásbeli szerződéssel vagy pedig oly módon jön létre, hogy a
biztosító a biztosított, illetve a szerződő fél ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik.
A biztosítás azt követően lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító
számlájára vagy pénztárába befizeti. Ha a szerződő fél a biztosítási díjat a biztosító
képviselőjének (ügynökének) fizeti meg.
Felelősségbiztosítási jogviszony jogszabály kötelező előírása folytán is keletkezhet. A
gépjármű üzembentartójának kötelező. felelősségbiztosításáról szóló Korm. rendelet
szerint gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe, törzskönyvbe
üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a
gépjármű időszakos műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező
felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. A károsult kártérítési igényét a
biztosítási szerződés keretei között közvetlenül a károkozó üzembentartó biztosítójával
szemben is jogosult érvényesíteni.
