Földmunkagépkezelők speciális feladatai

Rutin-OKT Oktató, Továbbképző és Szolgáltató KFT, 2500 Esztergom, Kossuth Lajos út 40. 33/500-510

1 Rutin-OKT Oktató, Továbbképző és Szolgáltató KFT, 2500 Esztergom, Kossuth Lajos út 40. 33/500-510

FÖLDMUNKA-,RAKODÓ ÉS SZÁLLÍTÓGÉP-

KEZELŐK SPECIÁLIS FELADATAI

Oktatási segédlet

Esztergom, 2011

Rutin-OKT Oktató, Továbbképző és Szolgáltató KFT www.rutinoktatoi.hu

http://www.rutinoktatoi.hu/



Szóbeli tételek 1. Ön földmunkagép kezelőként dolgozik. A földmunkák elvégzése érdekében ismernie kell a különböző

talajokat! Mi a talaj fogalma? Hogyan csoportosíthatjuk őket? Milyen jellemzői vannak a különböző

talajoknak? Milyen talajfejtő eljárások vannak? ................................................................................................. 3

2. Önnek anyagmozgatási feladatot kell elvégeznie az adott géppel. Mondja el, hogyan történik a teher

helyes szállítása. Hogyan készíti elő a teher lehelyezésének helyét, melyek a lehelyezés és a rakatképzés

szabályai? Hová nem szabad terhet lerakni? ..................................................................................................... 6

3. Ön az adott géppel dolgozik a munkaterületen. Milyen közlekedési szabályok érvényesek a

munkaterületen belül? Milyen előírások vonatkoznak a munkaterületen a gyalogos közlekedésre? Hogyan

történhet a közlekedési útvonalak kijelölése? .................................................................................................... 7

4. Ön egy útépítésen dolgozik! Ismertesse a különböző tömörítési eljárásokat! Milyen tömörítő gépeket

ismer? Beszéljen az egyes tömörítő gépek felépítéséről, működéséről! ......................................................... 8

5. Önnek ömlesztett anyagot kell mozgatnia Mondja el mit ért ömlesztett anyagon! Hogyan történhet a

mozgatása? Hogyan tárolják az ömlesztett anyagokat? Milyen biztonságtechnikai előírások vonatkoznak

ezen anyagokra? ................................................................................................................................................. 14

6. Ismertesse az adott gép munkavégző szerkezetét! Milyen biztonsági berendezések vannak beépítve a

munkavégző szerkezetbe? Hogyan végzi a biztonsági elemek ellenőrzéseit?.............................................. 15

9. Ön építési munkaterületen betont szállít! Milyen összetevői vannak a betonnak? Hogyan történhet a

beton szállítása? Milyen tulajdonságai vannak a betonnak? Beszéljen a vasalt betonról! .......................... 16

10. Ön egy raktárban dolgozik. Munkája során sokféle anyaggal kerül kapcsolatba, köztük veszélyes

anyagokkal is. Milyen veszélyek, egészségre ártalmas tényezők vannak? Hogyan történik a veszélyes

anyagok tárolása? Milyen védőfelszerelést használ ilyen esetekben? .......................................................... 19

11. Ismertesse a gép hajtásláncát! Milyen energiaátviteli módok fordulnak elő az adott géptípusoknál?

Milyen biztonsági berendezéseket építenek be a hajtásláncba a gép és a kezelő védelmére? ................... 21

12. Ön kotrógépet kezel és emelési feladat végrehajtásával bízták meg. Milyen műszaki és szabályozási

feltételek teljesülésekor teljesítheti ezt az utasítást? Beszéljen az irányító személy szerepéről! Hogyan

történik a két géppel való együttes emelés? .................................................................................................... 23

13. Hogyan tudjuk csoportosítani a földmunkagépeket? Ismertesse a különböző földmunkagépekkel

elvégezhető műveleteket! Hogyan történhet a gép szükség szerinti telepítése, stabilizálása? ................... 24

14. Beszéljen a munkagépeken található fékek működéséről? Hogyan tudjuk csoportosítani őket?

Hogyan ellenőrzi ezeket, a berendezéseket? .................................................................................................... 29

15. Milyen visszajelző lámpák, műszerek találhatók egy földmunkagépen? Ismertesse a gépeken található

kezelőszerveket! Beszéljen a kezelőszervek vezérlésének lehetőségeiről! ................................................... 30

FÖLDMUNKA, RAKODÓ ÉS SZÁLLÍTÓGÉPEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FONTOSABB

JOGSZABÁLYOK, RENDELETEK ...................................................................................................................... 32



1. Ön földmunkagép kezelőként dolgozik. A földmunkák elvégzése érdekében ismernie kell a különböző talajokat! Mi a talaj fogalma? Hogyan csoportosíthatjuk őket? Milyen jellemzői vannak a különböző talajoknak? Milyen talajfejtő eljárások vannak? Információtartalom vázlata – A talaj fogalma – Talajok csoportosítása – Talajok jellemzői – Talajfejtő eljárások

A talaj fogalma

A talaj a földkéreg legfelső laza rétege, amely különböző tényezők (alapkőzet, éghajlat, élővilág, domborzat) egymásra hatásának eredményeként jött létre. A talaj elsődleges funkciója, mint termőföld. Másik funkció – ezen helyezkednek el azok az építmények, amelyek az emberiséget szolgálják. A második funkció szempontjából fontos a talajok teherbírása, ezt a talajok szerkezete, összetétele határozza meg. Talajtípusok főbb jellemzői

1. A földanyag bruttó térfogatsúlya (g/cm3 vagy tonna/m3)

2. A földanyag fajsúlya (g/cm3 vagy tonna/m3): meghatározásához a talajt először teljesen kiszárítják,

porrá törik, majd úgynevezett piknométerrel megmérik a fajsúlyát.

3. A talaj víztartalma / nedvességtartalma (%): meghatározásakor a talaj kiszárítás előtti súlyához

viszonyítják a kiszárítás után mért súlyát, amivel a pórusokban tárolt víz súlyszázalékát lehet megkapni

a száraz súlyhoz képest.

A talajok szemszerkezet szerinti csoportosítása

- kavics 2 mm - durva homok 0,2-2 mm - finom homok 0,02-0,2 mm - por vagy iszap 0,0002-0,02 mm - agyag 0,0002 mm alatt

A talaj teherbírásának olyannak kell lenni, hogy az feleljen meg a rákerülő építmény súlyából + a hasznos teherből adódó felületi nyomásnak. Az építmények csak megfelelő teherbírású talajra telepíthetők. A terhelés egyenletes eloszlásban az adott célnak megfelelő alapozási móddal biztosítható. Leggyakrabban alkalmazott alapozási módok:

- sávalap - lemezalap - cölöpalap - mélyalapozás

Ez csak megfelelő tömörségű talaj esetén biztosítható. Amennyiben az építmény töltött talajra kerül, azt megfelelő módon tömöríteni kell (döngölők, vibro lapok , tömörítő hengerek).



Különböző anyagok tömöríthetősége: Töltésképző anyagok

minősítés kőzetmegnevezés

kiváló igen jó jó megfelelhet alkalmatlan

vegyes szerkezetű, agyagos homok, kavics jól osztályozott homok, homokliszt, lösz iszap, homokos sovány agyag agyag kövér agyag, szikes talaj, szerves anyagok

A talajok tömörsége százalékosan fejezhető ki. Ez azt jelenti, hogy elméletileg lehetséges (laboratóriumban megállapított) tömörséghez képest a tényleges talaj tömörség hány százalék. Ezt szigorú minőségi előírások szabályozzák. Általában 95% - 100% érték kell legyen. A talajok teherbírását nagymértékben befolyásolja a víztartalom. Bedolgozáskor, tömörítéskor biztosítani kell az adott talajra vonatkozó optimális víztartalmat. A tömörítő gépek hatása csak bizonyos rétegvastagságig érvényesül. Ezért magasabb töltések csak az előírt rétegvastagságban építhetők. A talaj tényleges tömörségét műszeres méréssel kell ellenőrizni. A talaj terhelhetőségét, illetve fejthetőségét az alábbi táblázat mutatja.

Fejtési osztályozás

fejtési osztály

kőzetmegnevezés megjegyzés

I. laza homok, kissé agyagos homok, termőtalaj ásóval, lapáttal, könnyen fejthető

II

nedves homok, kavics, lösz, meszes homok, gyökérrel átszőtt talaj, tőzeg

ásóval, lapáttal kevés csákányozással fejthető

III.

összetömörödött kötött homok,agyag, nagy szemű kavics, zúzalék, talaj vastag gyökerekkel, kő, téglatörmelékes feltöltés

állandó csákányozással fejthető

IV. köves, palás agyag

csákány hegyes végével, részben bontó rúddal fejthető

V. kis szilárdságú márga, kőgörgeteg, pala, gipsz, összecementált, kövesedett anyagok

bontó rúddal, ékkel fejthető

VI. kemény márga, kis szilárdságú mészkő és homokkő, vulkáni tufák

ék, bontó rúd, fejtőkalapáccsal, helyenként robbantással fejthetők

VII. szilárd kőzetek (andezit, bazalt, gránit, gabbró, tömött mészkő stb.)

csak robbantással fejthetők

Földmunka végzés során különös gondot kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására.



A kőzetek a földtörténet során kialakult különböző szilárd anyagok. Kialakulásuk szerint lehetnek: a) Magmás kőzetek A Föld megolvadt (magma) részeinek a vulkán kitörések során felszínre került és megszilárdult elemei ( gránit, bazalt, andezit ) Ezen kőzetek szilárdság és térfogat súlya igen magas: nyomó szilárdság 2000-4000 kp/cm² térfogatsúly 2,5- 3.0 t/m³ Felhasználásuk közvetlen szilárd burkolatok, vagy zúzalék formában töltés anyag, beton, aszfalt burkolatok adalékanyagaként. b) Üledékes kőzetek

A földfelszínen elmállott, felhasználódott kőzet ( homokkő, mészkő, dolomit, márga ). Ezekben találhatók nagy számban őskori növények, állatok kövületei.

Az üledékes kőzetek nyomószilárdsága kisebb: 500 – 2000 kp/cm², térfogatsúlyuk: 2,1 – 2,5 t/m³. Felhasználásuk: építő kő ( oszlop, lábazat készítés ) zúzalékként – útalap, burkolat alap cement és mészgyártás alapanyagai. c) Átalakult kőzetek: A magmás kőzetekből keletkezett a Föld belsejében lévő nagy hőmérséklet és nyomás hatására ( márvány, csillámpala, kvarcit ). Nyomószilárdságuk: 500 – 1800 kp/cm² Térfogatsúlyuk : 2,5 – 2,8 t/m³

Felhasználásuk:

- építőkő - díszburkolat - útépítés, alapozás

A kőzeteket bányászati módszerekkel termelik ki. Bizonyos kőzetek az ipar számára hasznos alapanyagokat is tartalmaznak, amelyek megfelelő gyártási technológiával kinyerhetők.( vasérc, bauxit, szén, uránérc, stb. )



2. Önnek anyagmozgatási feladatot kell elvégeznie az adott géppel. Mondja el, hogyan történik a teher helyes szállítása. Hogyan készíti elő a teher lehelyezésének helyét, melyek a lehelyezés és a rakatképzés szabályai? Hová nem szabad terhet lerakni? Információtartalom vázlata – Teher helyes szállítása – A teher helyének előkészítése – Teher lehelyezés, rakatképzés szabályai – Tiltott teher lehelyezési helyek

Munkavégzés földmunkagéppel A földmunkagépekkel munkát, illetve mozgást végezni csak akkor szabad, ha annak felborulási veszélye nem áll fenn. Földmunkagéppel a munkavégzés során csak annyira szabad megközelíteni a munkaárkot, szakadékot, bevágást, mélyedést, hogy a talaj megcsúszása és a gép lezuhanása ne következhessen be. A felügyeletet ellátó személy ilyen esetben köteles kijelölni azt a távolságot, amelyen belül a földmunkagép vezetője nem közelítheti meg az adott veszélyes helyet. Építményektől, állványoktól, más munkagépektől és berendezésektől legalább 0,80 méterre szabad csak megállni.

A földmunkagéppel a bevágás szélétől, munkaároktól, szakadéktól olyan távolságra kell maradni, hogy a lezuhanás veszélye ne következhessen be. A munka irányítója köteles a szükséges távolságot meghatározni, melynél jobban a földmunkagép nem közelítheti meg az árok szélét. Építési árkok, bevágások, szakadékok, csatornák széleinél végzett munkáknál a gépeket megcsúszás vagy megbillenés ellen biztosítani kell.

A szállító járműveket úgy kell megrakni, hogy azok ne legyenek túlterhelve, és közlekedésük alatt a szállított anyagot ne hullajtsák el. A ki- vagy lerakodási helyeket úgy kell kialakítani, hogy azok megközelítéséhez a hosszabb tolatási művelet nélkülözhető legyen. Anyagot kiönteni csak akkor szabad, ha az a leomlástól védett.

Ha a földmunkagépek munkavégzési területén a látás korlátozott, vagy egyéb biztonsági követelmények ezt indokolják, a munkaterületet ki kell világítani, különösen a kiürítés helyét.

A földmunkagépet alagútban, egyéb földalatti munkahelyen, illetve zárt térben csak akkor szabad üzemeltetni, ha a munkatér szellőztetése megfelelően biztosított. A szükséges légcsere mértékét szabványok rögzítik.

Nehéz tárgyak (sziklák, kövek, nagyobb tömegű föld) esetén csak olyan földmunkagép alkalmazható, amelynek vezető és/vagy kezelőhelye védőtetővel van kialakítva. Leeső, lezuhanó tárgyak ellen a földmunkagépeket védőpalánk kialakításával kell védeni. Talaj- és sziklafejtésnél a földmunkagépet úgy kell felállítani és üzemeltetni, hogy az anyag akaratlan megomlása esetén a gép vezetőfülkéjén el lehessen hagyni.

Földmunkagéppel végzett földkiemelési munkák megkezdése előtt a munkáltató köteles meggyőződni arról, hogy a tervezett munkaterületen földkábelek nincsenek elhelyezve és ezáltal személyek nem veszélyeztetettek. Amennyiben földvezeték található a tervezett munkavégzési területen, a munkáltató köteles meghatározni a munkavégzés biztonsági követelményeit a helyi körülményeknek megfelelően és a szükséges munkabiztonsági intézkedéseket megtenni. Előre nem ismert földvezeték felfedezése, vagy megsértése esetén a földmunkagép vezetője a munkát köteles azonnal abbahagyni és a munka irányítóját értesíteni.



3. Ön az adott géppel dolgozik a munkaterületen. Milyen közlekedési szabályok érvényesek a munkaterületen belül? Milyen előírások vonatkoznak a munkaterületen a gyalogos közlekedésre? Hogyan történhet a közlekedési útvonalak kijelölése? Információtartalom vázlata – Közlekedési szabályok a munkaterületen belüli – Gyalogos közlekedés a munkaterületen belül – Közlekedési útvonalak kijelölése

A közlekedési utakra vonatkozó általános munkavédelmi előírások A munkahelyeken található közlekedési útvonalakat - a lehetséges használók számától és a munkáltatói tevékenységtől függően - úgy kell kialakítani, méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek könnyen és biztonságosan közlekedhessenek rajta. További biztonsági feltétel, hogy ezek az útvonalak és a rajta közlekedő személyek és járművek nem veszélyeztethetik a közelben dolgozó munkavállalókat. A baleseti kockázatok csökkentése érdekében a munkahelyi közlekedési útvonalakat minden esetben egyértelműen jelölni kell. Ha a munkahelyen mozgólépcső vagy mozgójárda üzemel, a biztonságos működtetésükről, illetve a szükséges biztonsági berendezésekről (pl. vészleállító berendezés) a munkáltatónak kell gondoskodnia. Közlekedési szabályok KRESZ-ben foglaltak alkalmazása kötelező, a munkáltató a helyi sajátosságok figyelembe vételével a KRESZ előírásaitól eltérő szabályokat adhat ki. Azt a dolgozók kötelesek betartani. A veszélyes területekre vonatkozó általános munkavédelmi előírások A munkavállalók érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tenni a balesetek elkerüléséért az olyan munkahelyeken, ahol a munkavégzés során, a munkából adódóan a munkavállaló lezuhanásának vagy az általa használt munkaeszköz vagy egyéb tárgy leesésének veszélye fennáll. Az ilyen munkahelyi veszélyes területeket le kell határolni, vagy más olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely meg tudja akadályozni, hogy erre a területre illetéktelenek is bejussanak. Ezeket a területeket feltűnő jelzéssel is el kell látni. A közlekedési utak és veszélyes területek jelölései Azokat a helyeket, ahol a munkavállalót vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodót akadályba ütközésnek, tárgyak vagy személyek esésének veszélye fenyegeti, váltakozó fekete-sárga vagy vörös-fehér csíkozással kell jelezni a meghatározott formában. A jelzés méreteinek az akadály vagy a veszélyes hely kiterjedéséhez kell igazodnia. A sárga-fekete vagy vörös-fehér csíkoknak 45°-os szögben kell elhelyezkedniük és körülbelül azonos szélességűnek kell lenniük

. A közlekedési útvonalak jelölése a következő:

- ha a helyiség felhasználása és berendezése a munkavállalók védelme érdekében megkívánja, a járművek közlekedési útvonalát jól látható, lehetőleg fehér vagy sárga, folyamatos csíkkal kell kijelölni, figyelemmel a padozat színére is;

- a csíkozásokat úgy kell elhelyezni, hogy megfeleljenek a biztonságos távolság követelményeinek a járművek, a környezetükben található tárgyak, valamint a gyalogosok között; - a szabadtéri kiépített munkahelyen az állandó közlekedési útvonalakat, amennyire lehetséges, hasonlóan kell jelölni, kivéve, ha kiépített járda vagy korlát áll rendelkezésre.



4. Ön egy útépítésen dolgozik! Ismertesse a különböző tömörítési eljárásokat! Milyen tömörítő gépeket ismer? Beszéljen az egyes tömörítő gépek felépítéséről, működéséről! Információtartalom vázlata

– Talajtömörítési eljárások – Tömörítő gépek fajtái – Tömörítő gépek felépítése, működése

A talajtömörítésről általában A talajtömörítés az a folyamat, amikor a talaj egységnyi térfogatsűrűségét mechanikus eljárásokkal növeljük. Tulajdonképpen a talaj részecskéinek átrendezése, egymáshoz közelebb mozdítása történik, miközben kiszorítjuk a részecskék közé került levegőt. Fontos azonban, hogy a tömörítés során a részecskéket ne terheljük azok aprózódásához, töréséhez szükséges erővel, csak kizárólag az az alatti tartományban! A talaj térfogatsűrűségének növelésével a talaj teherbíró képessége és stabilitása nagyságrendekkel növekszik, ugyanakkor csökken a talaj ülepedésének veszélye, annak nedvességtartalma. A talajok tömöríthetőségének mértéke a következő tényezőktől függ:

• a talaj típusától (természetes, szervetlen, szerves talajok, valamint kötött, nem kötött (szemcsés), illetve vegyes talajok); • a talajszemcsék nagyságától és alakjától; • a talaj nedvességtartalmától; • az előírt tömörítő eljárástól, valamint a berendezéstől (nyomás, döngölés, vibrálás) Az alábbi illusztrációk szemléltetik a talajtömörítési hiányosságokból adódó esetleges hibákat, károkat:



Talajtípusok Tömörítési szempontból három alapvető talajszerkezet típust különböztetünk meg: • Szemcsés talajok: homok, kavics. Szemcsés talajszerkezet, minimálisan 0,5 mm-es szemcseátmérőig. Vibrálással (dinamikus hatás) tömöríthetők leghatékonyabban, jelesül lapvibrátorokkal. • Kötött (agyagos) talajok: a legfinomabb, legkisebb szemcseméretű anyagszerkezet, bármilyen talajtípusnál. Döngöléssel, gyúrással tömöríthetők a leghatékonyabban, azaz a döngölőkkel, illetve juhláb hengerekkel. • Vegyes talajok: szemcsés és kötött talaj jellemzőit egyaránt hordozza. Tömöríthetősége erősen függ a szemcsék megoszlási arányától. • Szerves talajok: vályog, humusz, tőzeg. Olyan szerves talajtípus, amit építési célokra legfeljebb csak egészen kis mennyiségben, az előző két talajtípusba keverve használnak.

Talajtípusok meghatározása:

A talajtömörítés gépei

A műszaki létesítmények teherbíró képessége az altalaj tömörségétől függ. Az autóutak, vasutak, gátak

tömörségének mértékét előírások határozzák meg. Az előírások szerint megkövetelt talajtömörséget

kizárólag talajtömörítő gépekkel biztosítják. Ezt a feladatot azonban csak akkor tudják hatékonyan és

gazdaságosan biztosítani, ha helyesen, feladathoz illesztve választják meg a tömörítő gépeket, és az

előírásoknak megfelelően használják azokat. Azt, hogy mikor milyen tömörítő gépet célszerű használni,

első sorban a talaj minősége (nedvességtartalom, szemszerkezet, anyag) és az elvégzendő munka

nagysága (terítési rétegvastagság, felület) szabja meg.

A különféle létesítmények építésekor talajtömörítésre a következő berendezéseket alkalmazzák:



• döngölők

• vibrátorok

• statikus (önsúlyukkal tömörítő) hengerek

A tömörítő gépek jellemzői A tömörítő gépek teljesítményét alapvetően két jellemző határozza meg: a rezgésszám és az amplitúdó. A rezgésszám a gép excentrikus tengelyének fordulatszámát, illetve a gép rezgéseinek a számát jelenti az idő függvényében. Minden tömörítő gépet úgy méreteznek, hogy üzemi frekvenciája egybeessen a maximális tömörítő erőt eredményező frekvenciával. Az amplitúdó a vibrátordob vagy a tömörítőlap által bejárt függőleges úthossz felével egyenlő. Ez a tényező változik minden tömörítő gépnél a tömörítendő talajszerkezet állapotának függvényében. Az amplitúdó növekszik a talaj sűrűségének és tömörségének növekedésével arányosan. A tömörítő gépek osztályozása A tömörítő gépeket alapvetően három osztályba soroljuk a tömörítő erő kifejtésének módja szerint: döngölés, vibrálás, statikus tömörítés. A döngölés és a vibrálás közötti fő eltérés a tömörítő eszköz által bejárt úthosszok (amplitúdó), és az egységnyi idő alatt a talajra átvitt ütések számának (rezgésszám) különbözőségében rejlik. A tömörítő erő szintén fontos tényező, minthogy a döngölés általában nagyobb tömörítő erőt jelent, mint a vibrációs eljárás. Vibrációs döngölők Kiválóan alkalmasak kis tömegük és méretük, valamint fordulékonyságuk és könnyű kezelhetőségük miatt kisebb volumenű talajtömörítési munkákhoz, valamint olyan helyeken, ahol a nagyobb méretű berendezések alkalmazása nem kivitelezhető. Legtöbbször a döngölőket rézsűn és fenéksíkon eredeti felfekvésű talajok vastag rétegében (0,8 - 1,5 m) való tömörítésére használják. A döngölők nemcsak önsúlyukkal tömörítenek, hanem földre zuhanásuk dinamikus ütőmunkát is kifejt. Általában kötött, agyagos talajok tömörítéséhez alkalmazzák. Homokos, laza talajok tömörítésére nem alkalmasak, mert az ütésekkel a talajra gyakorolt nagymértékű dinamikus igénybevétel miatt fellazítja azt. A döngölők (vagy ahogyan a szakma és a köznyelv nevezi őket: döngölőbékák) lehetnek belsőégésű motoros, illetve villamos üzeműek. Előbbiek az elterjedtebbek.









5. Önnek ömlesztett anyagot kell mozgatnia Mondja el mit ért ömlesztett anyagon! Hogyan történhet a mozgatása? Hogyan tárolják az ömlesztett anyagokat? Milyen biztonságtechnikai előírások vonatkoznak ezen anyagokra? Információtartalom vázlata – Ömlesztett anyag fogalma – Ömlesztett anyagok mozgatása – Ömlesztett anyagok tárolása – Ömlesztett anyagokra vonatkozó biztonságtechnikai előírások

Ömlesztett anyag fogalma Azok a különböző szemcsenagyságú, de egynemű anyagok, amelyeket nagyobb tömegekben, rendezetlenül és csomagolatlanul mozgatnak, szállítanak. Ide sorolandók: homok, szén, műtrágya, cement, stb.

Tárolás, raktározás.

- Egységrakományok formájában (siló, hordó, konténer, tartály stb..) Adott emelő berendezés teherbírásának megfelelően. - Depóniában (építőipar, homok, föld, sóder, szén stb…)

A teherfogó eszköz megválasztását befolyásolja a mozgatni kívánt anyag, az áru sajátossága, elsősorban a mozgatással szembeni, valamint a további gyártási műveletek által meghatározott követelmények is.

Anyagtárolás biztonságtechnikája Az anyagtárolás, az alapanyagok, a félkész- és késztermékek beszállítás utáni, felhasználás közbeni és kiszállítás előtti megfelelő elhelyezése. Az anyagokat raktárakban, vagy a felhasználás helyén lehet tárolni. A tárolás lehet hosszú időtartamú, ilyenkor a termékek heteken, hónapokon, esetleg éveken keresztül mozdulatlanok maradnak. A rövid időtartam órákat, napokat, esetleg heteket jelenthet, ilyen esetekben a



felhasználás a beépítés viszonylag rövid idő alatt megtörténik. A tárolási időtartam az illető anyagok tulajdonságaitól függ. A raktározás módja, a raktár, vagy a tárolás helyének kialakítása az anyagok tulajdonságaitól, méreteitől, halmazállapotától, szilárdságától, törékenységétől, csomagolásának módjától függ. Lényeges különbség van például a darabáruk, az ömlesztett anyagok, a folyadékok és a gázok tárolási módja között. A tárolásnál figyelembe kell venni a tárolandó anyagok sajátosságait. A tűz- és robbanásveszély, a fagy hatásai, a fertőzés- és mérgezés veszély, a nedvesség érzékenység, törékenység különleges bánásmódot igényelhetnek. Az ömlesztett anyagokat szabadban prizma alakban lehet tárolni, illetve alkalmas tároló hely a bunker és a siló. Az időjárás hatásaitól védett ömlesztett anyagokat, fedett, zárt helyen kell raktározni. Az ömlesztett anyagokat zsákokban is lehet tárolni. A folyadékok hordókban, ballonokban, tartályokban lehet tartani, ezeket darabáruként kell kezelni. Tárolásuknál figyelembe kell venni a folyadékok tulajdonságait. A biztonságos anyagtárolás úgy valósítható meg, hogy az edényeket megfelelő teherbírású helyen, rendezetten helyezzük el. A gyúlékony anyagokat a felmelegedéstől, sugárzó hőtől, szikraképződéstől óvni kell. Az egymással reakcióra hajlamos anyagokat egymástól elkülönítve kell tárolni.

Hordós üzemanyag tárolása A különböző veszélyességi fokozatba tartozó folyadékokat anyag nemenként csoportosítva kell tárolni. A csoportokat anyag fajtánként megfelelő – az anyag lobbanáspontját is tartalmazó – feliratú táblával kell megjelölni. A tűzveszélyes folyadékot csak szabványos hordóban, edényzetben, lezárt állapotban szabad tárolni. Az üres hordókat a teli hordóktól elkülönítve kell tárolni.

6. Ismertesse az adott gép munkavégző szerkezetét! Milyen biztonsági berendezések vannak beépítve a munkavégző szerkezetbe? Hogyan végzi a biztonsági elemek ellenőrzéseit? Információtartalom vázlata – Az adott munkagép munkavégző szerkezete – Biztonsági szerkezetek – Biztonsági elemek ellenőrzése

A tétel ismertetése a kezelni kívánt gép gépkönyve alapján!

7. Ismertesse az adott munkagép futóművét. Beszéljen a munkagép irányításáról! Hogyan történik az adott munkagép futóművének vizsgálata? Beszéljen az adott munkagép vázszerkezetéről! Információtartalom vázlata – Munkagép futóműjének ismertetése – Munkagép irányítása – Munkagép futóművének vizsgálata – Munkagép vázszerkezete


8. Ismertesse az adott munkagép irányító és munkavégző szerveit. Hogyan működnek ezek a szerkezeti egységek? Milyen biztonsági előírások vonatkoznak ezekre az elemekre? Információtartalom vázlata – Adott munkagép irányító és munkavégző szervei – Szerkezeti egységek működése – Biztonságtechnikai előírások

A tétel ismertetése a kezelni kívánt gép gépkönyve alapján

Szabványos fa rakodólap



9. Ön építési munkaterületen betont szállít! Milyen összetevői vannak a betonnak? Hogyan történhet a beton szállítása? Milyen tulajdonságai vannak a betonnak? Beszéljen a vasalt betonról! Információtartalom vázlata – Beton összetevői – A beton szállítása – A beton tulajdonságai – Vasalt betonok

A beton meghatározása A beton kötőanyagból (cementből) és adalékanyagokból (homokos kavicsból) álló, a hidratáció hatására megszilárduló anyag. Az alkotóelemek még kiegészülhetnek különböző funkciójú adalékanyagokkal. Az alkotórészek elnevezése még római korból származik. Osztályozás testsűrűség szerint

A beton megnevezése A beton sűrűsége,kg/m3

Nehézbeton =>2700

Beton 2001-2500

Teherbíró könnyűbeton 600-2000

Hőszigetelő könnyűbeton <600

A beton szállítása Földnedves beton szállítása billenős teherautóval történik. Képlékenyebb betonokat a szállítás során folyamatosan keverni kell, ezért ezeket a betonfajtákat speciális teherautóval “mixer”-el szállítják. Szállítás közben a mixer dobját olyan fordulatszámon járatják ami megakadályozza a beton letapadását tömörödését, elkerüli a beton un. kiosztályozását, a folyamatos keverés mellet. A helyesen szállított beton szerkezete homogén, minősége állandó marad. Fontos, hogy a betont (minőségtől függően) a keveréstől számított 3-4 órán belül bedolgozzák. A kötési folyamat keveréskor beindul, és a beton sűrűsödni kezd, képlékenységének megtartásához folyamatosan forgatni és hígítani kell, s ez bizonyos időn túl a beton tulajdonságainak jelentős romlásához vezethet.



Különleges betonok A leggyakrabban használt betonféleségek adalékanyaga a természetes homok és kavics, valamint egyes esetekben a zúzott kő. Különleges szerkezetek gyártásához kisebb fajsúlyú, úgynevezett könnyűbetonokat használnak. E betonoknak adalékanyagai lehetnek a tufák vagy a hulladékként keletkezett salakok, esetleg e célra gyártott pernyekavics, duzzasztott agyagkavics. Hőszigetelő könnyűbetonok gyakori adalékanyaga a perlit. Atomerőművek, sugárzásnak kitett épületek betonja a sugárzást elnyelő, nagy sűrűségű adalékanyagokkal készül. A nehézbetonok adalékaként magas fém- és víztartalmú anyagok jöhetnek szóba.

Vízzáró betonok: csövek, víztornyok, vízmedencék építéséhez használjuk

Könnyűbeton: 2000 kg/m3-nél kisebb testsűrűségű betont nevezik Könnyű adalékanyagos: perlites hőszigetelő beton Szemcsehézagos Sejtbeton: habbeton, gázbeton

Nehézbeton: ott alkalmazzák ahol a radioaktív anyagok felhasználása következtében keletkező sugárzási szintet emberre nézve veszélytelen mértékűre kell csökkenteni, például atomerőműveknél. Nehéz adalékanyagból készítik.

Szálerősítéses beton: jelenleg leginkább műanyag szálakat, elsősorban polipropilénszálat és acélszálat használunk. Főleg ipari padlók készülnek acélszál adagolással, illetve egyedi tervezésű, vékony falú elemek polipropilénszállal

Látszóbeton:esztétikus megjelenésű, vakolatlan, nyers betonfelület Rendkívül fontos az un. víz-cement tényező. A többlet víz hozzáadása nagymértékben rontja a beton minőségét, így ez szállításkor és bedolgozáskor szigorúan TILOS. A felhasználási igényektől függően különféle halmazállapotú betonok gyárthatók: - földnedves

- plasztikus (képlékeny) - folyékony

Bedolgozás során a betont tömöríteni szükséges, ez általában vibrációval történik. Tömörítés során a beton eredeti térfogatának 80%-ra csökkenhet. A betonban lévő cement megkötéséhez hosszabb időre van szükség így a beton szerkezet csak a teljes kötési. A beton önmagában csak nyomó erő felvételére képes. A fellépő egyéb igénybevételeket ( húzás, hajlítás, nyírás, csavarás ) a betonba épített vasalásnak kell viselnie. A vasalást a teherbírásnak megfelelően méretezni kell. Kivitelezés során biztosítani kell a vasalat terv szerinti elhelyezkedését. Ha a vasalat elmozdul a kész betonszerkezet nem fog megfelelni a szükséges szilárdsági követelményeknek. Vasalatlan betont csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol a nyomó erőn kívül más igénybevétel nem jelenik meg (alapozás, térbeton, aljzatbeton). Ha a nyomóerőn kívül más igénybevétel is fellép, abban az esetben csak az arra igénybevételre tervezett és megfelelően készített betonszerkezet alkalmazható.

Példák a vasbeton szerkezetekre: áthidalók hidak födémek oszlopok támfalak talajvíz elleni szigetelő falak Épül a Kőröshegyi völgyhíd



A vasbeton szerkezetek készülhetnek a beépítés helyszínén megfelelő zsaluzatban, vagy üzemi körülmények közt előregyártással. Az üzemekben előre gyártott elemek kész állapotban kerülnek kiszállításra a beépítés helyszínére. Ott szigorú technológiai előírások szerint építik össze a kívánt szerkezetekkel. Az előre gyártott szerkezetek szállítása, tárolása csak a gyártó által megadott módon lehetséges. Szállítás során is léphet fel olyan igénybevétel, amely sérüléshez vezethet (beton gerendák, villanyoszlopok stb.) Az előre gyártott szerkezetek előnyei: -zárt technológia szerint készülhet - időjárástól független - nincs szükség helyszíni zsaluzatra -szállítása gazdaságosabb

-a helyszíni szerelés rendkívül gyors lehet. Hátrány: nagy méretek esetén speciális szállító berendezések és emelő eszközök szükségesek. Napjainkban a legelterjedtebb építési technológia.

( Például lakó- és üzemi épületek, ipari csarnokok, hidak, felüljárók, csatornák stb.) Az előfeszítés fogalma azt jelenti, hogy betonozás előtt a vasalást húzó erővel terhelik, majd a beton megszilárdulása után a húzó erőt megszüntetik, ez a betonban nyomóerőt hoz létre. Ez a nyomóerő a terhelés során fellépő húzóerőt semlegesíti. Így nagyobb igénybevétellel lesz terhelhető az adott szerkezeti elem.



10. Ön egy raktárban dolgozik. Munkája során sokféle anyaggal kerül kapcsolatba, köztük veszélyes anyagokkal is. Milyen veszélyek, egészségre ártalmas tényezők vannak? Hogyan történik a veszélyes anyagok tárolása? Milyen védőfelszerelést használ ilyen esetekben? Információtartalom vázlata – Veszélyek és egészségre ártalmas tényezők – Veszélyes anyagok tárolása – Veszélyes anyagoknál használatos védőfelszerelések

– A szakmában előforduló tűzveszélyes anyagok kezelése

a) Robbanó anyagok és készítmények Az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,

b) Oxidáló anyagok és készítmények Azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak.

c) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények Azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony, azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak.

d) tűzveszélyes anyagok és készítmények Azok az anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak, olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben

Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján,

toxikológiai sajátosságok szerinti osztályozása: a) nagyon mérgezőek: Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. b) mérgezőek: Azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. c) ártalmasak Azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak.



e) maró anyagok és készítmények

Amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák, irritáló vagy izgató anyagok és készítmények, olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

f) túlérzékenységet okozó anyagok és készítmények Amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt

felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

Az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint lehetnek:

a) Környezetre veszélyes anyagok és készítmények Amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

A munkavállaló kötelezettségei és jogai a védőruhák, védőfelszerelések használatával kapcsolatban Az a munkáltató, ahol a dolgozó egészsége veszélyeztetve van köteles védőruhát biztosítani. A dolgozó ezt köteles rendeltetésszerűen használni. Az egyéni védőfelszerelést a munkáltató javítja, tisztítja. Ha a védőfelszerelés megrongálódott, elhasználódott, a munkáltató köteles újat biztosítani. Védőeszközök: Védősisak, védőszemüveg, hallásvédők, védőkesztyű, védőcipő, védőöltözék, légzésvédők. A munkavállaló a védőfelszerelésért anyagi felelősséggel tartozik. A védőfelszerelések súlyos egészségkárosodást, balesetet előzhetnek meg, ezért viselete a dolgozó saját érdekében fontos. Védő intézkedések Ha a munkavégzés során veszélyforrás a munkahelyen dolgozók egészségét, biztonságát veszélyezteti és zárt technológia nem alkalmazható, továbbá minden olyan esetben, amikor munkavállalók biztonsága műszaki megoldással ésszerűen nem biztosítható, akkor védőberendezések alkalmazásával, célszerű szervezési intézkedésekkel, illetve egyéni védőeszközök juttatásával kell egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltatónak megteremtenie. A gép, berendezés akkor biztonságos, ha a veszélyes géprészek nem hozzáférhetőek illetve olyan védőberendezéssel vannak ellátva, amelyek megszüntetik vagy csökkentik a veszélyt, mielőtt személy a veszélyes géptérbe jutna. A védőburkolat szilárd, jól rögzített legyen. Egyes veszélyes gépeket, mint pl. munkagépeket, targoncákat, emelőgépeket speciális biztonsági berendezésekkel kell ellátni. Egyes biztonsági berendezések (pl. túlnyomás elleni védelem), illetve a gázpalackok, nyomástartó edények, járművek hatósági felügyelete alá tartoznak. A géppel dolgozókat elméleti és gyakorlati oktatással fel kell készíteni a gép rendeltetésszerű használatára és a biztonságos munkavégzésre. Ha a gépnél dolgozókat a munkavégzés során olyan kockázatok érik pl. zajhatás, éles felület okozta vágás, amelyek műszaki megoldással ésszerűen nem kiküszöbölhetők számukra megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközt kell adni.



Gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes technológiák és munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata és ennek dokumentálása rendszeresen megtörténjen. A felülvizsgálat körének meghatározása részben a munkáltató hatáskörébe tartozik, de erre vonatkozóan jogszabály, szabvány a munkavédelmi hatóság és a gyártó is előírhat kötelezettséget. Munkavédelmi védőfelszerelések

- Munkavédelmi lábbelik: csizmák, bakancsok, szandálok, cipők stb. - Munkaruha: nadrág, overall, poló, ing stb.. - Fejvédő: védősisak, sapka stb… - Szem és arc védő - Hallásvédelem: fültokok, füldugók stb… - Légzésvédelem: maszkok, félálarc - Kézvédelem: kesztyűk - Zuhanásgátlás: hevederek, kötelek, kapcsoló elemek stb..

11. Ismertesse a gép hajtásláncát! Milyen energiaátviteli módok fordulnak elő az adott géptípusoknál? Milyen biztonsági berendezéseket építenek be a hajtásláncba a gép és a kezelő védelmére? Információtartalom vázlata – Az adott gép hajtásláncának ismertetése – Energiaátviteli módok – Biztonsági berendezések ismertetése


Az alábbiakban egy lánctalpas dózer hajtásláncát mutatjuk be.

A lánctalpasok hajtása három módja ismert: mechanikus, hidrosztatikus és hidrodinamikus. A mechanikus hajtás főleg a régi, már használatban nem igazán lévő gépekben van. A hajtásrendszer részei: belsőégésű motor, sebességváltó szekrény, forgattyúnyomaték-növelő, kúpfogaskerékhajtás, differenciálmű és véghajtás. A diesel motor nyomatékát a többfokozatú sebességváltóban a munkafolyamatnak megfelelően alakították át. Az extrém munkák elvégzésére a járműveket egy nyomatéknövelő berendezéssel látták el, ami minden sebességfokozatban kapcsolható. Ez a berendezés lehetővé tette, hogy a gép kimenő nyomatékát bármely fokozatban kb. 25%-kal megnövelje. A kialakult erő egy fő kúpfogaskerék áttételen keresztül jut a hátsó hídra. A kúpfogaskerék a bolygóműházra van erősítve, ami a bolygókerekeken keresztül, és a bolygókerék-tartó kereten keresztül adja át a gép erejét a hátsó híd tengelyének. Erről a tengelyről a nyomaték egy véghajtáson keresztül jut a hajtókerékre, ami a lánckígyóba kapaszkodva mozgatja a gépet. A véghajtásban egy fogaskerék áttétel van, ez egy lassító áttétel, további nyomatéknövekedés érhető el vele.



1-napkerék féktárcsa, 2-napkerék, 3-tányérkerék, 4-belső fogazású bolygóműház, 5-bolygókerék, 6-betöltőnyílás-záró, 7-bolygókerék-tartó, 8-tengely, 9-egysoros radiális golyóscsapágy, 10-bolygókerék tengely, 11-a leeresztőnyílás mágneses csavardugója, 12-olajvédő köpeny, 13-szabályozó betétlemezek, 14-homloktömítés, 15-csapágycsésze, 16-leállítóféktárcsa, 17-tömítőgyűrű, 18-szimmering

1-védősapka, 2-13,20-22-csavarok, 3-hajtókerék-tengely, 4-tömítőszelence, 5-görgőscsapágy, 6-

hajtókerék, 7-fedél, 8-hengeres anya, 9-görgőscsapágy, 10-bal oldali lánckerék-hajtásház, 11-



hajtófogaskerék, 12-biztosítólemez, 14-görgőscsapágy, 15-alátéttárcsa, 16-tömszelenceház, 17-hajtott

fogaskerék, 18-golyóscsapágy, 19-támasz, 23-kengyel, 24-szabályozó betétlemez, 25-beállító csapszeg

Manapság, a hidraulikus rendszerek elterjedésével, a dózerek hajtására hidrosztatikus vagy

hidrodinamikus hajtásrendszereket építenek be. Ma már a traktoros egymaga több feladatot is el tud

látni a vezetőülésből a hidraulikus berendezések segítségével. A munkaszerelék emelését,

süllyesztését hidraulika végzi, és különböző megfontolások alapján szabályozhatja a munkaszerelék

mélységét, helyzetét vagy a vonóerőt. Sok esetben hidraulikus rendszer működteti a kormányzást, a

gép fékezését is. A hidraulikus rendszerek további előnyös tulajdonsága, hogy könnyebben megoldható

az energiaátvitel a járműtől távolabbi helyekre, mint mechanikus hajtóművek esetében.

12. Ön kotrógépet kezel és emelési feladat végrehajtásával bízták meg. Milyen műszaki és szabályozási feltételek teljesülésekor teljesítheti ezt az utasítást? Beszéljen az irányító személy szerepéről! Hogyan történik a két géppel való együttes emelés? Információtartalom vázlata – Kotrógéppel történő emelés feltétele – Irányító személy szerepe – Együttes emelési művelet szabályai

Teheremelés kotrógéppel

Kotrógéppel történő teheremelés megkezdése előtt a kotrógép vezetője köteles meggyőződni a

biztonsági berendezések működéséről,

különösen a fékek működéséről, a végállás

kapcsolókról és a vészberendezésekről. Terhet

elhelyezni a kotró emelő részébe csak a

kotrókezelő engedélyével, annak teljesen

leállított állapotban szabad. A teherelhelyezést

végző személynek és az esetleg kijelölt

irányítónak úgy kell elhelyezkedni, hogy őket a

kotrógép kezelője jól láthassa. A terhet úgy kell

elhelyezni, illetve rögzíteni, hogy az ne

csúszhasson meg, ne eshessen ki. A

kotrókezelő köteles figyelemmel kísérni, hogy a

teher vízszintesen álljon. A terhet személyek fölött átemelni nem szabad és azt a talaj közelében

mozgatni, a teher lengését el kell kerülni.

Főbb előírások:

1. Stabilitás- borító terhelés (nyomaték 75%-a) 2. Akaratlan elmozdulás elleni védelem - tehertartó szelep (gém) - vezérelt visszacsapó szelep (támasz) helyenként kézi záró szelep 3. Túlterhelés védelem - terhelési határt és a túlterhelést jelző készülék. (fölmunkagép üzemmódban kikapcsolható)

Lánctalpas kotró



4. Teherfelvevő eszköz - kiakadás gátló - sérülés védelem - kétszeres túlterhelhetőség 5. Terhelési táblázat - kezelő fülkében is 6. Sebesség korlátozás - átváltás emelő és kotróüzem között 7. Gépkönyv - kiegészíteni erre az üzemmódra vonatkozó részekkel Kotrógéppel terhet emelni csak abban az esetben lehet, ha azt gyárilag arra alkalmas módon készítették és minősítése is megtörtént (rendeltetés szerinti használat). Utólagos átalakítás csak a vonatkozó szabványok figyelembe vételével lehetséges. Az átalakítást követően arra jogosult szervezettel minősíteni kell az új munkavégzési technológiának megfelelően. Amennyiben a kotró gépet teheremelésre használják, azt csak az EBSZ-ben az adott emelési technológiára előírtak szerint lehetséges. Az emelési művelet során mindenkor be kell tartani ugyancsak az EBSZ-ben megfogalmazott teherkötözésre vonatkozó előírásokat. A teheremelésre használt kotrógép a fentieken kívül meg kell feleljen az MSZEN 474-4, MSZEN 474-5 (Földmunkagépek emelőgép üzemmódja) európai uniós szabványoknak.

13. Hogyan tudjuk csoportosítani a földmunkagépeket? Ismertesse a különböző földmunkagépekkel elvégezhető műveleteket! Hogyan történhet a gép szükség szerinti telepítése, stabilizálása? Információtartalom vázlata – Földmunkagépek csoportosítása – Földmunkagépek elvégezhető munkák fajtái – Földmunkagépek telepítése stabilizálása

Földmunkagépek csoportosítása

1 Folyamatos működésűek (vedersoros)

2 Szakaszos működésűek

- Kanalas gépek

A talaj kitermelésére és annak depóniába illetve gépkocsira

rakására alkalmasak a gép hatósugarán belül. Önálló futóművel

rendelkeznek, amely a munkahelyek közti átállást biztosítja.

Munkavégzés közben ezen gépek stabilitása letalpalással

biztosított.

- Homlokrakodók

Viszonylag laza talaj rövidtávú szállítására is alkalmasak ,

gépkocsira vagy depóniába való rakodásra. Anyag szállítás,

rakodás során fontos a gép stabilitása. Az alkalmazott rakodó

kanál mérete feleljen meg a szállított anyag jellemzőinek. (súly,

szem szerkezet)

Gumikerekes minirakodó



- Tolólapos gépek (dózerek)

A talajegyengetésre, talajterítésre illetve viszonylag rövidtávú szállításra alkalmas gépek. A fentieken kívül egyéb speciális feladatokra gyártott földmunkagépek is léteznek. pl: gréder, földfúró stb.. A földmunkagépek futóművei lehetnek gumikerekesek vagy lánctalpasok. Lánctalpas gépek közúton nem közlekedhetnek. A futómű kialakulása feleljen meg az adott munkaterületen lévő talajviszonyoknak. (talajnyomás, sár, köves talaj stb)

Minikotrók

A szűk, nehezen megközelíthető területeken, kis teherbírású

talajokon, vagy ahol nem megengedhetők a felszín felületi sérülései

a hagyományos gumikerekes, esetleg lánctalpas rakodógépek nem

használhatók azok geometriai méretei és/vagy nagy tömegük miatt.

Azonban manapság a precíz, termelékeny és nem utolsó sorban

gazdaságos munkavégzéshez ilyen körülmények között is szükség

van gépesítésre. Speciálisan ezen feladatok ellátására született a

kompakt rakodók és minikotrók osztálya.

Lánctalpas kotró









14. Beszéljen a munkagépeken található fékek működéséről? Hogyan tudjuk csoportosítani őket? Hogyan ellenőrzi ezeket, a berendezéseket? Információtartalom vázlata – Munkagépek fékberendezései – Fékek csoportosítása – Fékek ellenőrzése

Munkagépek fékberendezései Minden mechanikusan mozgó szerkezetet megfelelő fékberendezéssel kell ellátni. A fék feladatai: - a mozgás megakadályozása rögzítő fék - a mozgás sebességének a csökkentése lassító fék Kialakítás szerint lehetnek:

- tárcsa fék - szalag fék - pofás fék

A fék hatás minden esetben a súrlódási erő révén működik. Az adott gépre előírt fékhatás csak a gyártó által meghatározott fékbetéttel érhető el. Más típusú, arányú fékbetét alkalmazása tilos.



Működtetés szerint lehetnek: - mechanikus - hidraulikus - pneumatikus - elektromos

A gépkezelő köteles minden munkakezdés előtt a gépen lévő összes fékberendezést ellenőrizni és munkavégzés közben azok működését folyamatosan figyelemmel kísérni. A fékek működésével kapcsolatos bármely meghibásodás, rendellenesség esetén a gépet le kell állítani és munkavégzés nem folytatható. A meghibásodást az arra illetékesnek jelezni kell (gépnapló). Emelő berendezéseknél (csörlők, daruk) fék hiba esetén leeresztéskor a teher túlfutása meghaladja a gépkönyvben megadott értéket. Ez esetben sem üzemeltethető a berendezés. A fékekkel kapcsolatos bármilyen javítást, után állítást csak megfelelő szakember végezheti. Javítást követően el kell végezni a szükséges ellenőrzéseket (próbaterhelés), amelyeket a gépnaplóban rögzíteni kell. Csak ezt követően helyezhető üzembe az adott berendezés. Leálláskor (üzemen kívül helyezés) a gépen lévő fékberendezések a kezelési utasításban megadott helyzetbe kell állítani (kézifék, toronydaru fordító fék)

15. Milyen visszajelző lámpák, műszerek találhatók egy földmunkagépen? Ismertesse a gépeken található kezelőszerveket! Beszéljen a kezelőszervek vezérlésének lehetőségeiről! Információtartalom vázlata – Visszajelző lámpák, műszerek – Gépeken található kezelőszervek – Kezelőszervek vezérlésének lehetőségei




Hulladékszállító Úszókotró

Dömper Szivattyú



FÖLDMUNKA, RAKODÓ ÉS SZÁLLÍTÓGÉPEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FONTOSABB

JOGSZABÁLYOK, RENDELETEK

21/2010.(IV.14.) NFGM rendelet előírásai szerint Földmunka-,rakodó és szállítógépek kezelését csak

Földmunka-,rakodó és szállítógép-kezelő szakképesítés birtokában lehet végezni.

17/2010.(XI.25.) NFM rendelet, előírja, a Földmunka-,rakodó és szállítógép-kezelő szakképesítés-

elágazás szakmai és vizsgakövetelményeit.

40/2009.(VIII.31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és

rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról előírja a gépkezelő jogosítvány megszerzését.

Szakképesítéshez tartozó gépek:

4.1. Mobil földmunka, rakodó és szállítógépek 4.1.1.Traktor alapú univerzális földmunkagép (1111) 4.1.2. Gumikerekes kotró (1212) 4.1.3. Lánctalpas kotró (1222) 4.1.4. Teleszkópos kotró (1223) 4.1.5. Vedersoros kotró és árokásó (1311) 4.1.6. Földtoló (1412) 4.1.7. Földgyalu (1512) 4.1.8. Földnyeső (1612) 4.1.9. Betonszállító mixer gépkocsi (3624) 4.1.10. Betonszállító mixer gépkocsi betonszivattyúval (3626) 4.1.11. Kényszertömörítésű szilárd hulladékgyűjtő és szállító gépek (3627) 4.1.12. Szennyvízszállító és szippantó járművek (3628) 4.1.13. Hidraulikus rakodók, homlokrakodók, forgórakodók, teleszkópos rakodók (4511) 4.1.14. Kompaktor, kompakt rakodó (4572) 4.1.15. Vagonkirakó (4593) 4.1.16. Földmű fenntartó gép (5632)

4.2. Helyhez kötött üzemű emelő gépek 4.2.1. Gumihenger 4.2.2. Statikus henger 4.2.3. Vibrációs henger 4.2.4. Vibrációs tömörítő lap 4.2.5. Dömper (kerekes anyagszállító) 4.2.6. Betonszivattyú 4.2.7. Habarcsszivattyú 4.2.8. Bitumenszivattyú 4.2.9. Zagy és iszapszivattyú 4.2.10. Vízfeltöltő gépjármű 4.2.11. Víz-, és szennyvíz szivattyú 4.2.12. Toalett leeresztő gépjármű 4.2.13. Szivattyú aggregát 4.2.14. Szállító és válogatószalagok 4.2.15. Úszókotró 4.2.16. Vízágyú 4.2.17. Alagcsövező gép

Documents

Földmunkagépkezelők speciális feladatai